Vadászokat érintő jogszabályváltozások. Simon Pál nyugalmazott főfelügyelő. Névjegy: Simon Pál

A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA LAPJA A

III. ÉVFOLYAM I. SZÁM

„Somogyország – szarvasország”

Vadászokat érintő jogszabályváltozások A Kamara tagságát az elmúlt hónapokban a vadászati közéletet is felkavaró események kapcsán a Kamara érdekvédelmi tevékenységéről és a jogszabályi változásokról az alábbiakban tájékoztatom: 1.) A fegyverekről szóló törvény módosítása A 2004. évi XXIV. Törvény (Ftv.) a lőfegyverekről és lőszerekről 2010. január 1.-én módosításra került, mely szerint az ügyfélnek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy a törvényben meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn, vagyis cselekvőképes és büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel és büntetőeljárás sem folyik ellene. Ez a módosítás nagy port kavart, ugyanis korábban ezt a rendőrség hivatalból vizsgálta, a módosítás pedig az ügyfél számára teszi kötelezővé, hogy igazolja. Az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a Védegylet elnökével együtt határozott hangú felszólalást terjesztett elő az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a fenti rendelkezést kifogásolva, elsősorban arra hivatkozva, hogy a Közigazgatási Eljárási Törvény (KET.) szerint nem kérhető az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság vagy bíróság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Fentiekre figyelemmel, az érdekképviseletek kérték a rendelkezés viszszavonását, a korábbi rendszer visszaállítását, mely szerint a rendőrhatóság a cselekvőképességet és a bűnügyi nyilvántartási hatóság által nyilvántartott büntetlen előélethez és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokat közvetlenül kérje meg, ahogy a jogszabályváltozás előtt is történt. A Kamara és a Védegylet fellépésének eredménye az lett, hogy a cselekvőképesség igazolásához szükséges adatokat továbbra is hivatalból, ingyenesen szerzi be a rendőrhatóság. Nem sikerült azonban eredményt elérni a büntetlen előélet igazolása kapcsán. A minisztériumi szakállamtitkár által kifejtett válasz alapján ugyanis az Alkotmánybírósági Határozat irányadó, melynek lényege szerint nem tartozik a kötelező adatszolgáltatás esetkörébe valamely hivatás gyakorlásához vagy valamilyen jog gyakorlását lehetővé tevő engedély kiadásához szükséges információ megadása. Kérelemre indult eljárásokban az információs önrendelkezési jognak maradéktalanul érvényesülni kell. A fentiek alapján a minisztérium jogszabállyal is megerősített álláspontja az, hogy a büntetlen előéletre vonatkozó adatok esetén a rendőrség az igazolvány kiállítása és érvényességének meghosszabbítása iránti eljárásban nem jogosult közvetlen adatfelvételre a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, így csak az ügyfél kérheti, hogy az adattal rendelkező szerv az adatot az általa megjelölt hatóságnak továbbítsa. Lényege tehát a válasznak, hogy ha kérelemre indul az eljárás, és ilyen a fegyver megszerzése, illetve a tartási folytatás a 2. oldalon

Simon Pál nyugalmazott főfelügyelő „Soha az életem során fel sem merült, hogy én ne a vadászatban leljem meg életem értelmét.”

Névjegy: Simon Pál Születési hely és elemi iskolai tanulmányok a Veszprém megyei Úrkúton a Kab-hegy tövében. Középfokra a Veszprém városi Lovassy László Gimnáziumba járt. A felsőfokú tanulmányok Kaposvár Mezőgazdasági Főiskola, állattenyésztő üzemmérnök. Sopron Felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyam. Mosonmagyaróvár általános agrármérnök. Gödöllő vadgazdálkodási szakmérnök. Munkahelyek: 1972-1975 Lábod-Nagysallér apróvad telepvezető, 1975-2010 Kaposvár megyei vadászati felügyelő. Család: élete párja Mária asszony nyugállományú pedagógus, gyermeke Gábor gyakorló agrármérnök, szenvedélyes vadász Az indíttatásról és tanulmányokról SVH. Volt-e Simon Pálnak iránymutató öreg jágere? S.P. Természetesen volt, az élet olyan kegyes volt hozzám, hogy e személy szeretve tisztelt édesapám lehetett. Ha szabad felelevenítenem Bartos Tibor bácsi máig ható kedvenc mondását miszerint „a verébnek a fia is veréb.” A felmenőim közt kivétel nélkül a férfi ágon mindannyian erdész-vadászok voltak, sőt még az oldalágon is. Mivel a makk nem eset messze a fájától engem sem kellett a magas les körül kergetni, hogy vadász legyek. A kutya, a puska, a vad, a ló és az erdő számomra mindennapos valóság volt. Azért a vadásszá válásom nem volt minden vonatkozásban zökkenőmentes. Az édesanyám aki egy nagyon kedves, értelmes, praktikusan gondolkodó és nem utolsó sorban féltő édesanya volt az alábbi szentenciát közölte: - Nem kell a világot gumicsizmában járni és másokat kiszolgálni. Legyen csak rendes hivatásod – ő ezalatt a vendéglátást értette – ahol szert tehetsz olyan jövedelemre, hogy aztán kedvedre élhetsz vadász szenvedélyednek. Ezért az erdészeti folytatás a 3. oldalon

2

J O G S Z A B Á LY V Á LT O Z Á S O K

engedély iránti eljárás adatvédelmi okokból a rendőrség nem jogosult közvetlen adatszolgáltatást kérni a Bűnügyi Nyilvántartó Hatóságtól. Ugyanakkor a rendőrség a hivatalból indított (nem ügyfél kérelmén alapuló) eljárásokban továbbra is adatokat kérhet a nyilvántartó hivataltól. A gyakorlati eljárás így a következő: A fegyver megszerzése iránti eljárást továbbra is a rendőrhatóságnál kell kezdeményezni, ahol az első fegyver megszerzése iránti eljárás díja 6.000.- Ft, minden további fegyvernél 3.000.- Ft. Ugyanakkor el kell indítani egy másik kérelmet is, ún. „sárga, csíkos borítékot’ kell vásárolni a postahivatalokban, amely kérelem a Bűnügyi Nyilvántartási Hatósághoz adatközlés céljából, kitöltési útmutatót is tartalmaz. Ezen kell kérni a hivatalt, hogy igazolja a büntetlen előéletet, és közvetlenül az illetékes rendőrhatóságnak küldje meg a hatósági igazolást. Ennek költsége 3.000.- Ft. Ezen, büntetlen előéletre vonatkozó hatósági igazolás előbb is kérhető, mint a fegyvertartási engedély benyújtása iránti kérelem, ugyanis a rendőrhatóság 22 munkanapos ügyintézési határidejét meghosszabbíthatja az az idő, amíg nem érkezik meg a hivataltól az igazolás. Valószínűleg azonban ha egyszerre kérik az engedélyt és az igazolást, úgy ügyintézési határidőben a rendőrhatósághoz megküldi a nyilvántartó hivatal. A cselekvőképesség igazolására vonatkozó felszólalást a minisztérium egyenlőre elfogadta, ennek lényege az, hogy itt érvényesül a KET szabálya, a cselekvőképességre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak más hatóság nyilvántartásában (OITH), így ha az ügyfél a cselekvőképességre vonatkozó igazolást nem csatolja a kérelemhez, a rendőrség adatszolgáltatási kérelemmel fordul az OITH-hoz, a szükséges adatok beszerzése iránt, amely mint felvilágosítás kérés, közigazgatási szerv számára ingyenes. Lényegében tehát a jelenlegi állás szerint a cselekvőképesség igazolását nem az ügyfélnek kell megtennie, hanem hivatalból a rendőrség beszerzi. 2.) A vadkísérő jegyek kérdése Az Országos Magyar Vadászkamara – valamint az Országos Magyar Vadászati Védegylet – a Kamara tagjai részéről érkező jelentős bírálatok kapcsán az MgSZH elnökéhez fordult, kifogásolva, hogy a vadkísérő jegyekre kiírt pályázat szakmai elbírálásában érdekképviseleti szervként nem vehettek részt és véleményüket nem hallgatták meg. A vadkísérő jegyekkel kapcsolatos többségi álláspont az, hogy gyakorlati használatra alkalmatlan, sem méretük sem alakjuk nem megfelelő. Az érdekképviseleti szervek kérték az MgSZH-t, hogy rövid időn belül a gyakorlati szempontoknak jobban megfelelő vadkísérő jegyeket hozzanak forgalomba. 3.) Az egészségügyi alkalmasság kérdéséről Vadásztársaim előtt ismert, hogy az elmúlt időben történt nem vadászati fegyverhasználat kapcsán, hanem a sportlövészek kapcsán felmerültek olyan kérdések, hogy milyen pszichés állapotú személy kezébe adható fegyver és ennek kapcsán vizsgálni szükséges a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők pszichés állapotát. A vadásztársadalomban ez heves tiltakozást váltott ki, hiszen nem a vadászok körében merültek fel azok a problémák, melyek ilyen széles társadalmi visszhangot kaptak. A Kormány azonban rendezni kívánta ezt a kérdést, ezért az Egészségügyi Miniszter 9/2010. (III. 18.) sz. EüM rendeletben szabályozta a lőfegyverek tartásának egészségügyi alkalmassági feltételeit, módosítva ezzel a korábbi rendeletet. Kétféle orvosi vizsgálat van, az egyik a lőfegyvertartási engedély kiadása iránti kérelem benyújtása előtti előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat, illetve a lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkező személyek részére az időszakos vagy soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálat. A rendelet továbbra is fenntartotta a két alkalmassági csoportot, az I. csoportba gyakorlatilag a szolgálati fegyverrel rendelkezők, a II. alkalmassági csoportba pedig a sportlövők, sportvadászok és önvédelmi fegyverrel rendelkezők tartoznak. Az I. alkalmassági csoportban az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll (ez hasonló az eddigi rendszerhez). A II. alkalmassági csoportban az időszakos és soron kívüli egészségügyi vizsgálat orvosi alkalmassági vizsgálatból áll, míg az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból. A fegyvertartási engedéllyel már rendelkező személyt időszakos és soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell beutalni az alábbi 3 esetben:

a./ pszichiátriai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, b./ neurológiai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, c./ központi idegrendszere sérült. Összefoglalva a fentiek lényegét: a szolgálati fegyverrel rendelkezők esetében gyakorlatilag a feltételek változatlanok, ott korábban is kötelező volt a pszichológiai vizsgálat. Sportvadászok esetén a fegyvertartási kérelem megszerzése előtt, – tehát aki először szerez fegyvert, – annak az előzetes orvosi vizsgálat során pszichológiai vizsgálaton is részt kell vennie. Azon sportvadászok, akik már rendelkeznek tartási engedéllyel, ugyanúgy részt kell venniük, ahogy eddig is időszakos orvosi vizsgálaton, de pszichológiai vizsgálatra csak a fent felsorolt a./,b./,c./ esetekben kerül sor tartási engedéllyel rendelkező sportvadász esetén. Megváltozott az időszakos orvosi vizsgálatok időtartama, az I. alkalmassági csoportban levő szolgálati fegyverrel rendelkező vadászok esetén 40 éves korig 5 évente kötelező az orvosi és pszichológiai vizsgálat, 40-60 év között 2 évente orvosi, 4 évente pszichológiai vizsgálat, 60 évet betöltött személy esetén 1 évente orvosi és 2 évente pszichológiai időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venni. A II. alkalmassági csoportba tartozó sportvadászok esetén 60 évet be nem töltött személy esetén 5 évente, 60 évet betöltött személynek, sportvadász esetén 2 évente kell időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni 70 éves koráig, azt követően évente. A törvény rendelkezik továbbá soron kívüli vizsgálatról is. A 60 év alatti személyeknél tehát kedvezőbb változás következett be, mert az eddigi 4 év helyett 5 évente kell az időszakos orvosi vizsgálaton részt venni. Ezzel összhangba került a fegyvertartási engedély 5 éves időtartama az egészségügyi orvosi alkalmassági vizsgálat időtartamával, ami szintén 5 év lett, a 40 év alatti hivatásos és 60 év alatti sportvadászok esetében. A Rendelet 7. §. (1) bekezdése kimondja, hogy ezen két kategóriában (40 év alatti hivatásos és 60 év alatti sportvadász), ha az időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálat esedékessége nem egyezik meg a lőfegyvertartási engedély soron következő meghosszabbításának esedékességével, a lőfegyvertartási engedély meghosszabbításával egyidejűleg soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni. Ez gyakorlatban azt jelenti, ha előbb jár le a fegyvertartási engedély, mint az orvosi érvényessége, úgy az engedély meghosszabbításával egyidejűleg orvosi vizsgálaton kell részt venni, ahol 5 évre az egészségügyi alkalmasság is megadható, tehát a jövőben a tartási engedély és az egészségügyi alkalmasság egyszerre fog lejárni. Remélem, hogy segítettem a fenti tájékoztatással vadásztársaimnak eligazodni az új jogszabályokban. Vadászüdvözlettel: Dr. Boda Pál az OMVK Sm-i Területi Szervezete elnöke

Kamarai jogsegélyszolgálat Kedd délutánonként 16.00 órától vadászatra jogosultakat és egyéni vadászokat várunk jogi, -szakmai kérdésekkel, előzetes bejelentkezés alapján. Érdeklődni a 06-82/526-288-as telefonszámon.

Vadhúsvizsgálóknak Április 15-e után rendelkezésre áll az új (a 141/2009. (X.29.) FVM rendeletnek megfelelő) vadhúsvizsgáló tananyag. A jogszabály értelmében a Kamara az MgSzH-val közösen végzi a korábbi vadhúsvizsgálók átképzését és az újak vizsgáztatását. Érdeklődni a 06-82/526-288-as telefonszámon lehet ápr. 20-a után. Kamara Vezetősége

Keressék készülő honlapunkat:

www.omvk-somogy.hu

NÉVJEGY technikumi felvételi szándékomtól eltántorítva gimnáziumba irattak be. Ez idő alatt, mint kollégista az összes szabadidőmet a veszprémi állatkertben töltöttem. Az iskolai szünetekben a Kab-hegy vadászatát irányító Veszprémi Erdőgazdaság vadászati felügyelőjét Wolf Károlyt – aki a Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok című könyvében említett „ jóképű, sváb vadőröm” Wolf Vencel fia volt – hűségesen kísértem erdei útjain. A középiskola befejezése után tanulmányaimat ezért speciális állattenyésztési szakirányú intézményben folytattam. SVH. Ezeknek a tanulmányoknak már sok köze van a klasszikus vadgazdálkodáshoz, különös tekintettel a vadföldgazdálkodásra és vadtakarmányozásra. S.P. Valóban. Míg erdőmérnökként ugyan megismerhettem volna az erdők életét, de mezőgazdászként betekintést nyerhettem az anatómiába, az állategészségügybe és a takarmányozástan rejtelmeibe is. Miután igyekeztem mindig nem holmi szabvány történettel foglalkozni, így lett szakdolgozati témám a vadtakarmányozási célú szántóföldi káposzta termesztésének ismérvei. Későbbi kutatásaimban ezt követte a cirok, majd a csicsóka. Munkahelyek SVH. Az eredményes diplomaszerzés és a kutatótevékenység mire lett jó? S.P. Arra mindenképpen, hogy a megye, és egyben az ország egyik leginkább jegyzett vadgazdálkodási egységénél kaptam munkalehetőséget a LábodNagysalléri kerületben, Dr. Galamb Gábor irányítása alatt. Vadász életem legszebb éveit élhettem meg itt. Miután egy hátas lovat is rendelkezésemre bocsájtottak, ez már maga volt az éden. Bármilyen munkahelyi feszültségben csak felnyergeltem lovamat, magam mellé vettem a vizsláimat és kilovagoltam a vadászterületre, mire megfordultam már minden rosszkedv a múlté volt. Akkor még a szellemi, környezeti ártalmakat is ilyen egyszerűen ki lehetett védeni. SVH. Ha jól tudom, ez sok vonatkozásban irigylésre méltó állapot csak három évig tartott. S.P. Az akkori Somogy Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályáról keresték meg a főnökömet, mivel kaptak egy új álláshelyet a vadászat felügyeleti teendők ellátására és ezen poszt betöltésére rám gondoltak. Galamb Gábor kapásból elígért ugyanis titkon abban reménykedett, hogy úgysem vállalom el. Az első válaszom nekem is az volt, hogy majd ha szarvasok legelnek a Szabadság parkban, de a házasság köteléke nagyon erős késztetés. Így következett a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán a vadászati és természetvédelmi felügyelői teendők ellátása. Az akkori vadászati-halászati felügyelő Giczi Frigyes a vadászatot leadva maradt halászati felügyelőnek, s rám a vadászatot bízták. SVH. És akkor jött az a fránya nyakkendő fóbia. S.P. Hát igen. Mondanom sem kell, hogy a tő mellett nem annyira viseltem a „kultúrmadzagot” hivatalnokként pedig elvárás volt. A kezdet kezdetén fizikai és lelki fájdalmakat éltem át, de szép emlékű főnököm Hegedűs Dezső szerint huzamos együttműködésünk alatt sem tudott igazi hivatalnokot faragni belőlem a szó igazi és átvitt értelemében sem. Ennek bizonyságául – mármint, hogy nem akartam csak hivatalnok lenni – álljon itt az a tény, hogy a vadásztársaságomnál a vadászmesteri tisztet húsz évig elláttam. Tettem azért, hogy mindennapos saját tapasztalatom legyen a vadászat ügyes-bajos dolgairól. Ezáltal lettem utolérhető, egyértelmű és világos mivel tudtam, hogy miről szól a gyakorló vadásztársasági vezetés. SVH. 35 év, ahogy a népi mondás tartja még gombócból is sok. Hogy élte meg ezen munkás éveket? S.P. Nekem ezalatt a harmincöt év alatt nagyon sokszor átfestették, leemelték, lecserélték és átírták felettem a táblát, hál istennek a munkaköröm és a feladatom nem változott. Csak az időtartamban történt változás, mert még akkor öt évente volt várható változás ez mostanra leredukálódott a négyévenkénti választási ciklusra. Igaz még mint fegyverrel rendelkezőt a munkásőrséggel is megkísértettek – szerezve egy pár álmatlan éjszakát – de ezt is sikerült kibekkelnem. Tettem amit a szívem diktált, úgy ahogy a józan eszem vitt. Az is igaz, hogy a rendszerváltáskori létszámellenőrzéskor már csak ketten voltunk a régi garnitúrából Zita kolléganőmmel. „Üdítő” kivétel volt a Kisgazdákkal való afférom, de teljes mértékben kárpótolt és megerősített szakmai elhivatottságomban az a 128 megnyert per – jobbára határok kijelölése ügyében – aminek következtében profi alperessé váltam. SVH. Mi volt a legnehezebben megválaszolandó szakmai kérdés hivatali idejében? S.P. Egyértelműen a vadkár mibenléte, alakulása és megelőzésének lehetősége. Az ember minél többet tud a válaszokból annál nehezebb megválaszolni a kérdésre miután az empirikus tényező nagy hányadban benne van. Most sem tudok más magyarázatot adni, mint a terület elhelyezkedése és az erdő és a mezőgazdasági területek aránya és azoknak a térbeli eloszlása. Nálunk

3

az erdők és a mezőgazdasági területek annyira keverednek és a domborzati viszonyok is olyanok, hogy a vad máshol van nyáron, máshol van a bőgésben és másutt van télen. Nyáron a vegetáció idejében a mezőgazdasági területeken pl. kukoricában, napraforgóban a vad megcsinálja a kárt, amikor ezek lejönnek és megvadásszák a területeket, akkor a disznót meg a szarvast behajtják az erdőbe. Ott pedig erdei vadkárt idéznek elő. Megy egyik helyről a másikra folyamatos vadkárt okozva. SVH. Volt-e bokros hivatali teendője mellett elég ideje szenvedélye űzésére? S.P. Olyan szerencsés vagyok, hogy a madarászástól a gímszarvasig valamennyi vadfaj vadászata leköt és regenerál. Minden szezon minden vadját nagy tiszteletben tartom és nagy szeretettel viseltetem irányukba. Lett légyen az szalonkavárás, egy napraforgós gerlézés, kacsahúzás vagy őzhívás, szarvasbőgés na és a havas disznóhajtás. Miután kegyeltje voltam a Szent Hubertusnak sőt Diána Istenasszonynak, jó szerencsém lehetővé tette, a külhoni vadászatokat Kanadában, Afrikában többször és Orosz földön, a szomszédos országokig bezárólag. De ugyanígy voltam mindazzal ami még óhatatlanul hozzátartozott: a vizslázás, a vérebezés, a vadásztársaság, a kísérletezés az oktatás, a szakértés. Mindezek naplóba foglalva, ledokumentálva. SVH. Hiányzik valami a faj listájáról? S.P. Igen. A borz. SVH. ……………..?! S.P. Amikor elejthettem volna, akkor még nagyon kevés volt, amikor felfutott a létszáma, tilalmi listán volt. Most megint lehetne lőni, de a vadász szerencsém még nem hozott össze vele. SVH. Elképzelhető, hogy mindezekből elkészüljön a vadászati visszaemlékezés könyve? S.P. Ehhez most még nem érzek erős késztetést. SVH. Tartsunk egy kis névsor olvasást a vadászéletét meghatározó személyiségekről! S.P. A régi nagyok közül Maderspach Viktor az ősvadász és Nádler Herbert a következetesen naplózó. A közelmúltból id. dr. Boda Pál, Pál Bandi bácsi, Dr. Galamb Gábor, Dr. Bay Béla. Az utóbbitól álljon itt egy megszívlelendő útravaló: „Akinek a hazaszeretete csak a pénztárcájáig ér, Aki a szerelmen csak az együtthálást érti Az soha nem tudja meg, mi az igazi vadászat.” SVH. Tisztelettel kérnénk egy sommás számvetést a 3,5 évtizedet illetően. S.P. A jó isten az embert úgy konstruálta meg, hogy egy idő után a jóra és a szépre emlékezik. Ez alól én sem vagyok kivétel. Szerencsés embernek tartom magam, világ életemben azt csinálhattam amit szerettem, ezért hoztam is áldozatokat, de ez nem esett nehezemre. Simon Pál főfelügyelő szolgálati ideje leteltekor fontosnak tartotta, hogy elköszönjön és megköszönje valamennyi vadásztársának az együttműködést: „A megye vadászati felügyelői munkakörét 1975 – óta töltöm be, amely munkavégzést az eltelt közel 35 évben Kós Károly szavaival élve: „Tettem, amit tettem Tettem, ahogy tehettem Tettem, ahogy lehetett.” Szándékom és célom a tisztességes, becsületes szakmai munkavégzés és a segítőkész példamutató életvitel volt. Az ehhez kapott segítséget és támogatást ezúton kívánom megköszönni.” Mi is köszönjük Simon Pál! Somogy megye vadászai

A dolgos hétköznapok kapuja rányílott a szépkorúság aranykorára. Máj Péter

4

A KENNELBŐL JELENTJÜK

Í J Á S Z AT

MAGYAR VIZSLA SOMOGYBAN

Magyar Vadászíjász Egyesület

(Canis acceptoris braccoides hungaricus Varga 1939.)

Magyarországon a legtöbb vadászíjászt tömörítő szervezet a Magyar Vadászíjász Egyesület. Az egyesület eredményeiről, célkitűzéseiről, az előttünk álló feladatokról beszélgettem Glück Balázzsal a Magyar Vadászíjász Egyesület titkárával. – Mikor, és milyen céllal alakult a Magyar Vadászíjász Egyesület? – A Magyar Vadászíjász Egyesület 2007. év végén alakult, azzal a szándékkal, hogy a több évtizedes tapasztalatot, ami a vadászíjászat terén öszszegyűlt, megpróbálja mindenki számára közvetíteni. Nagyon fontos célunk hogy a nagyközönséggel megismertessük azt a hitvallást, ami egy vadászíjászt elindít azon az úton, hogy egy nehezebb és eredménytelenebb vadászati módot válasszon magának. Természetesen a másik fontos feladatunk az érdekvédelem, bár a „védelem” szó talán egy kicsit túlzás, hiszen nagyon jó kapcsolatunk van az összes hivatalos, és állami szervezettel. Azt hiszem, hogy a vadászíjászat „ügye” ezen a téren is egy sikertörténetnek számít. Jelenleg több mint száz aktív vadászíjász tagunk van. Az egyesület „rendes tagja” úgy lehet valaki, ha rendelkezik vadászjeggyel, és vadászíjász kiegészítő vizsgával. Természetesen a szimpatizánsokat vagy a vadászjelölteket is örömmel várjuk, mint pártoló tagokat. Mivel országosan a mi egyesületünk az egyetlen, aki ekkora aktív vadászíjász taglétszámmal rendelkezik és ráadásul országos szervezet vagyunk, talán nem túlzás azt állítani hogy a hazai vadászíjászat keresztmetszetét jelenítjük meg. Ez természetesen felelősséggel jár. Évente mintegy átlag 25 fővel nő az egyesület taglétszáma, ami arányaiban körülbelül megjeleníti az országos növekedés arányát is, hisz az utóbbi öt évben a vadászíjászok száma megduplázódott Magyarországon. – Mik azok a konkrét feladatok, amiken az egyesület jelenleg dolgozik? – Minden évben készítünk egy vadászíjász statisztikát, amit kellő gondossággal próbálunk elemezni. Ez kb. évente 100-120 elejtést jelent. Nagyon értékes ez számunkra, hiszen komoly tapasztalatok vonhatók le például a találat és a menekülési távolság összefüggéséből. Ambrózy Árpád elnök úr ötlete alapján nemrég beterjesztettük a vadászati hatóság felé, hogy a szárnyas apróvadat a vadászíjászok álló helyzetben is elejthessék. Ez a gondolat FVM-nél támogatásra talált, így a Miniszteri rendelet alapján februártól már

Ma már kevesen tudják és hiszik, hogy nem túl régen a megyében nagy jelentősége volt az apróvadas vadászkutyáknak. Ezen belül kiemelten említésre méltó a „somogyi vizsla”, aki nem más mint a későbbi magyar vizsla néven jegyzett nemzeti vizslafajtánk. A fajta céltudatos tenyésztése, szelekciója 1712 körül kezdődött Trencsén megyében, a Zay család birtokán. Ez idő tájt küllemileg heterogén, ugyan akkor belső értékeit tekintve rendkívül kiváló tulajdonságok jellemezték a fajta egyedeit. Ennek, és az 1729. évi „De mémoranda venatione” törvénynek – amelyben a kopászatot a mezőgazdaság védelme érdekében betiltották – köszönhetően a vizslatás szabad teret kapott. Rohamosan terjedt először a Csallóközben, Somogy megyében ezt követően, pedig az egész Dunántúlon. A század végére már a Kárpát-medence legelterjedtebb és legkedveltebb vizsla fajtájának számított. A fajta töretlen fejlődését az 1848 –as szabadságharc leverését követő időszakig nem zavarta semmi. Ezt követően a számtalan megszorító intézkedés, de legfőbb az 1853. évben megszületett rendelet, miszerint a vadászati jog gyakorlásához az osztrák hatóság engedélye szükségeltetett a magyar uraknak. Aki ezzel nem rendelkezett, az vadászkutya tartására sem jogosult. Ez a tény, döntően befolyásolta a sárga vizsla további sorsát. A helyzet romlását csak növelte, hogy ez idő tájt Európa szerte fellendült a legkülönbféle vadászkutyák céltudatos tenyésztése lehetővé téve, nem csupán a lótenyésztésben divatos import megjelenését – a vadászkutyák importját is. Az 1860- as évtől először a kényszer, majd a divat és a „nyugat imádat”, valamint az anglománia „áldozati oltárára” került a megmaradt sárga vizsla állomány. Előszeretettel kezdték hazánkban is tenyészteni a pointereket, majd a német vizslákat. Senki nem vett tudomást arról, hogy a behozott új fajták és a fajtakeresztezésekből származó egyedek a hazai vadászati viszonyoknak és a vadászati módoknak egyáltalán nem, vagy csupán részben feleltek meg. A XIX. század végére nemzeti fajtánk sorsa végleg megpecsételődni látszott, s majdnem kiveszett annak ellenére, hogy az ez időben rendezett vizslaversenyek eredményei igazolták a sárga vizsla életképességét. 1885 –ben, Hamvay Zoltán Galántán rendezett versenyt pointereknek és német vizsláknak. Egy galántai vadász lehetőséget kapott a –törzskönyv nélküli- sárga vizslája felvezetésére a „használati” verseny kategóriába, ahol II. helyezett lett. 1886- ban Szécsényben megrendezett versenyen „Linda” nevezetű sárga vizsla szuka I. helyezést ért el. Szerencsére az I vh.-t követően voltak néhányan akik nem hagyták kiváló nemzeti vizsla fajtánk elherdálását és szívükön viselték sorsát. Ekkor sok fordulat kezdődött a fajta történetében. Kezdeném a régi szaksajtóban megjelentekkel, amik az elnevezést illetik. Utaltam a fajta küllemi heterogenitására, ami azt illeti az elnevezése sem volt ennél különb. Jellemzően a tenyésztés helye és tenyésztője szerint „Zay – Kolonics” vizslának, máshol „Nagyszombati” vizslának, Somogy megyében „Somogyi” vizslaként, számos helyen egyszerűen csak „sárga vizslának” nevezték. A mai magyar vizsla nevet először 1914 -ben Zay Imre használta. Ezt követően Ötvös Balázs vadászkynológus érdeme, hogy 1916- tól szakmai publikációiban következetesen ilyen néven írt vizslánkról, ezáltal akaratlanul is meghonosította az egész országban az új, most már egységes MAGYAR VIZSLA elnevezést. Szintén 1916- hoz köthető egy - a „NIMRÓD”- ban – publikált felhívás „ A régi magyar sárga vizsla” címmel. Ebben Thuróczy Tibor nyitrai polgármester próbálta ráirányítani a figyelmet az értékes vizsla végveszélyére. A cikk, valójában nem várt óriási szimpátiát vívott ki. Ennek eredményeként rendkívül fontos dolog történt! 1920- ban a somogyi vadászok és kynologusok a „somogyi vizsla” (magyar vizsla) megmentésére szervezésbe kezdtek. Megalakítottak egy alapszabály nélküli társadalmi szervezetet a „Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesülete” néven. Érdemes az alapító tagokról is megemlékezni, mivel a fajta történetébe örökre beírták nevüket. Ötvös Balázs, Thuróczy Tibor, Kerpely Béla, Dr. Polgár Kálmán, Petőcz Elemér, Dr. Potóczky Dezső, Popovits Gyula és Mórvay Lóránd. 1920. május 29-én tartották alakuló ülésüket Kaposváron. Célul tűzték ki az újratenyésztést és az ehhez szükséges tenyészanyag felkutatását. Az alapanyagot 5 sárga szuka és 5 kan jelentette. Ezzel a „somogyi vizsla” vagy is a nemzeti vizsla fajtánk céltudatos tenyésztésében kezdetét vette a második szakasz. Nyugodt szívvel kijelent-

hető, hogy 1920 az „újra élesztés” éve, egyben e fajta jövőjének, további fennmaradási esélyének megalapozója volt. A somogyi vadászok mozgalma lassan az egész ország területére kiterjedt és 1924-ben megalakult az „Országos Vizsla Club”. Ezt követően az Egyesület ennek szakosztályaként működött tovább, ami lehetővé tette a magyar vizsla rehabilitációját. Szükségessé vált a tenyésztési célok részletes kimunkálása, egységessé tétele és az ideiglenes törzskönyvezés megkezdése. Rögzítették a küllemi bírálat és a vadászati alkalmasság meghatározásának értékmérő rendszerét. Végleges törzskönyvbe csak a szakbizottság véleményezése után került be a kutya, amennyiben küllemben és vadászati alkalmasságában egyaránt megfelelt. Dr. Polgár Kálmán erről így vélekedett: ”Az eb csakis munka közben, a mezőn ítélhető meg, s a tenyésztés alapjául legelsőbben is az orr jóságát kell figyelembe venni.” Ugyancsak fontos eredmény, hogy neves szakemberek Raitsits Emil, Mórvay Lóránd, Puntingám Jenő és Kerpely Béla bevonásával végre megalkották a standardot. Ezt az OVC 1930- ban fogadta el. Nemzetközi (FCI) elismertséget 1936- ban nyerte el a fajta. Ezek az intézkedések eredményezték a fajta „újra virágzását” hazánkban és indították el a nemzetközi sikerek felé. Megalakultak az első neves és bejegyzett kennelek, jelesen a „Kaposi”, „Végvári”, „Gyöngyöspusztai” és 1937-ben a legjelentősebb „Hévizi” kennel, amely herceg Festetics György tulajdonát képezte. 1939. év ismét egy emlékezetes állomás a fajta történetében. Dr Varga Ervin kidolgozta a Rövidszőrű Magyar Vizsla tudományos nevét, ami nélkülözhetetlen minden állatfajnál és fajtánál. A Canis acceptoris braccoides hungaricus Varga 1939. A tudományos elnevezést elemezve, a „Canis acceptoris” kifejezés utalás az ősi használat módjára, vagyis a solymászatra, illetve a fedőhálós apróvad vadászati módra alkalmas kutyára. A „braccoides” szó takarja e fajta származását, utalva a magyar kopóra, egyben átvitt értelemben a rövidszőrűségre is (a kopók mindig rövidszőrűek voltak). A „hungaricus” szó természetesen a magyarságát jelenti. A tudományos elnevezés utolsó része mindenkor a leíró nevét és a beterjesztés időpontját jelöli. Sajnos a II. világháború kitörése ismételten megtorpantotta a szép jövő előtt állt fajta felfelé ívelését. Erről és a fajta jelenlegi állapotáról a következő számban fogok megemlékezni. A nemzeti vizslafajtánk történeti kialakulásának ismertetéséhez az adta az apropót, hogy a somogyi vadászoknak köszönhetően ma, 90 év távlatából élő büszkeségünkről beszélhetünk, mi több a 32/2004 (IV.19) OGY.-i határozat értelmében a magyar kutyafajták nemzeti kinccsé nyilvánításában is érdekelt e fajta. Ez a cím minden tenyésztőt, vizslatartót és használó vadászt kötelez a hagyományok tiszteletére, ápolására és a fajta tökéletesebb ismeretére. Pomázi Ágoston rovatvezető

erre is lehetőségünk van. A mindennapok feladatához tartozik az évi két találkozó szervezése, illetve Gödöllőn minden évben megrendezésre kerülő vadászíjász trófea kiállítás és egyéb programok szervezése is. – Milyen elfogadottságnak örvend ma Magyarországon, Európában a vadászíjászat? – Sajnos az elmúlt évek vadászati közéletében nem tudott a vadászíjászat kellő részt vállalni magának annak ellenére sem, hogy a világon az elsők között Magyarországon lehetett legálisan íjjal vadászni. Ez a vadászati forma dicső múltra tekint vissza, de sajnos mostanáig csak a háttérben építkezett. Azt talán mindenki tudja és elismeri, hogy ha valaki, akkor mi Magyarok igazi íjász nemzetnek számítunk, ahogy a vadászíjászat jelenlegi sikertörténete mutatja, a genetikai gyökereink és az érzelmi kötődésünk ehhez az eszközhöz nem tűntek el nyomtalanul, ennyi év után sem. Ma Magyarországon kb. 1000 vizsgázott vadászíjász van. Ez a szám évente 100-150 fővel gyarapszik. Néhány évvel ezelőtt ez a szám mindössze 50 körül volt, azaz a vizsgázók száma egyre dinamikusabban nő. Ha egy nagyon hangzatos példát szeretnék mondani, akkor azt is meg tudjuk állapítani, hogy az egy főre jutó vadászíjászok száma a lakosság összességéhez mérten - Európában nálunk a legmagasabb. Alapító tagjai vagyunk a Magyar Vadászíjász Szövetségnek is, ami ebben az évben kezdte meg munkáját. Tagjai vagyunk az Európai Vadászíjász Szövetségnek, ahol nyugodtan mondhatom, hogy nagyon erős a poziciónk. Európában a vadászíjászat nagyon népszerű kezd lenni. Szinte minden évben van egy újabb ország, ahol megteremtik az effajta vadászat jogszabályi feltételeit. – A vadászíjászat iránt érdeklődök hol juthatnak információkhoz és léphetnek kapcsolatba veletek? – Van internetes oldalunk, ahol a technikai kérdésekkel, vizsgaidőpontokkal kapcsolatban információk találhatók, illetve az egyre növekvő fotóalbumunkban is gyönyörködhetnek a látogatók. Az egyesülettel és a vadászíjászat egyéb kérdéseivel kapcsolatban a tisztségviselőink elérhetősége is megtalálható itt. www.bowhunting.hu Harnos Tibor rovatvezető

S O LY M Á S Z S A R O K A solymászat segítői! Azokról az állatokról szeretnék egy rövid összegzést közreadni az érdeklődők számára, amelyek nem a solymászat tényleges tevékenységét végző ragadozó madarak, hanem ezek vagy adott esetben a solymász tevékenységét könnyítő, egyszerűsítő segítőtársak. Első pillanatban valószínűleg a legtöbbeknek a különböző vadászkutyák jutnak eszébe, de ez nem feltétlenül van így. Ugyanis van több olyan solymászati mód ahol a kutya nem szükséges vagy akár zavaró is lehet. A ló egy olyan segítőnk amiről manapság már azt gondoljuk, hogy ideje múlt, lassú és különben is túl macerás a tartása, kiképzése és a vele való bánás sem egyszerű. Ez mind igaz, csak nem a solymászatban. Aki egyszer megérezte és magáévá tette a solymászat valódi tartalmát és elkezdett megtanulni a vadászterületének természetes környezetébe beilleszkedni és megtalálni az összhangot önmaga és társai között az rájön, hogy egy terepjáró nem helyettesíthet egy jól kiképzett solymász lovat. És itt nem csak a hátaslovakra kell gondolni. Egy könnyű járású biztonságos vadász kocsi ugyanolyan hasznára lehet egy solymásznak vagy akár kisebb solymász csoportnak is mint a nagyvad vadászatában barkácsoláskor. Ez különösen hasznos lehet olyan területeken, ahol alacsonyabb a vadsűrűség vagy az apróvad számára megfelelő élőhely, esetleg csak néhány egymástól távolabb eső területrész alkalmas solymászatra. A solymász kocsi a legjobb megoldás arra is, hogy korosodó társainknak ne kelljen lemondani a solymászatról és a kocsi nyújtotta kényelemből folytathassák vagy éppen irányítsák a solymászatot. Sorolhatnám naphosszat a lehetőségeket a lovak használhatóságát illetően a solymászat területén, de térjünk át a tagadhatatlanul leggyakoribb társunkra a különböző vadász ebekre. A solymászatban igaz igazán a mondás miszerint, „eb a vadász kutya nélkül” hiszen például sólymokkal magakörözésből történő vadászat során elengedhetetlen, hogy pontosan tudjuk hol lapul az elejteni kívánt apróvad, vagy mondjuk egy kubik gödörből kell szárnyra kelteni a kacsákat. Ilyen esetekben pótolhatatlan egy megfelelően kiképzett vadászkutya. Mezei nyúl vadászata során ha fedett területen járunk szintén hasznos a vizsla aki leállja a meglapuló nyulat,

5

ellenben ha szántásban vagy tarlón vonalban vadászunk nincs szükség a kutyára sőt inkább zavaró lehet egy temperamentumosabb eb, hiszen ahelyett, hogy a nyulakra koncentrálnánk őt kell rendszeresen rendszabályoznunk. Általános irányelv, hogy solymászat során sokkal magasabb elvárásokat támasztunk kutyáinkkal szemben mint általában a vadászat más területein, hisz néhány feladatban egyszerűen nem hibázhatnak. Az egyik ilyen alapvető feltétel a solymászmadárral szembeni közömbösség. Azt könnyen beláthatjuk, megengedhetetlen, hogy kutyánk akár csak egyszer is agresszíven viszonyuljon madarunkhoz, hisz az végzetes kimenetelű lehet. Ezért van az, hogy a solymászatban kifejezetten olyan fajtákat használunk amelyek könnyen kezelhetők és magasfokú megfelelési vággyal rendelkeznek. Ezek elsősorban a magyar fajták. Talán érdemes megemlíteni, a solymászatban használt kutyáink szinte 100 %-ban tanúbizonyságát tették képzettségüknek tehát a Magyar Solymász Egyesület vadászatain résztvevő ebek mind rendelkeznek a számukra előírt vadászati alkalmassági vizsgával. Ennek érdekében rendszeresen szervezünk vizsgákat. Igen ám, de mit tegyünk ha az elejteni kívánt vad mondjuk az üregi nyúl, mélyen a föld alá bújt előlünk apró kotorékjába? Nincs akkora eb aki ki tudná hajtani onnét madarunk alá. Ebben az esetben csak is a vadászgörény segíthet. Az üregi nyúl eredményes vadászata szinte elképzelhetetlen vadászgörény nélkül! Szerencsére egyre több vadgazda fedezi fel újra az üregi nyúl vadászatában rejlő lehetőségeket, így egyre több helyen van lehetőségünk ennek a rendkívül érdekes vadászati módnak a gyakorlására. A mára már szinte teljes egészében házi kedvencé lett vadászgörényből, megfelelő szelektálás és kiképzés után kiváló és nélkülözhetetlen vadásztárs válhat. Sajnos manapság hazánkban szinte csak ezeket a segítőinket vehetjük igénybe a vonatkozó szabályok miatt. Mivel vadászmadarainkat szinte kizárólag tenyészetekből szerezhetjük be, tehát nincs mód befogásra a csali állatok sokasága és a velük való munka lassan feledés homályába süllyed. Nem tarthatók a baglyok sem és ezzel az egyik leghatékonyabb kártevő gyérítési módszert veszítjük el. Hosszasan sorolhatnám még a letűnt korok vadászatainak segítőit de ennél talán fontosabb, hogy a ma meglévő lehetőségeinket használjuk ki okosan a jó gazda szemléletével és ne engedjük az ebben rejlő kulturális értékeket elveszni! Lóki György rovatvezető

6

SZALONKA MONITORING SZALONKA FÜRKÉSZÉS III. / monitoringozás /

„Még hó borítja a tájat, még hűvös szelek járnak, még híre sincs a kikeletnek,” de ma már a szalonka volt a főszereplő. A Somogy Megyei Vadászkamara titkára, Kemenszky Péter, aki a szalonka monitoring megyei koordinátora, február 5-re hívta össze a programban résztvevőket. Örömmel nyugtázta, hogy töretlen a lendület, az elhívatottság és a bizalom. Mindenki, aki egy évvel ezelőtt aláírta a megállapodást az most is itt van! Ez a mai viszonyok között példaértékű. Az előadók is egyet értettek ezzel, sőt elismerően nyilatkoztak Somogy megyéről, mert az általuk szolgáltatott anyag a legkevesebb hibával a leggyorsabban lett feldolgozva. Az Állategészségügyi Állomás nagyterme megtelt a szalonka megfigyelőkkel. Az érdeklődés oka az, hogy az egy éve folyó monitoring új szakaszba lépett. 2010. február 13-tól – május 1-ig a megfigyelési mellett, mintavételre lesz lehetőség. Az ügy fontosságára való tekintettel a programba bekapcsolódik a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki kara is, ahol a begyűjtött adatokat feldolgozzák, és a mintákat értékelik. Az mindenki előtt már ismert, hogy a szalonka, mint vad vadászható, de jelenleg nincs megállapítva vadászidénye. A monitoring nem azonos a vadászattal, hanem a cél érdekében az EU-s szabályoknak megfelelően az úgynevezett derogációs eljárás keretein belül történő tudományos adatgyűjtés. Minden regisztrált megfigyelő pont, - a korábbi teríték, és a monitoring ideje alatt megfigyelt szalonkák száma alapján – bizonyos mennyiségű kvótát kapott. Ezt a kvótát csak a meghatározott időben, helyen és mennyiségben lehet és szükséges begyűjteni. Az aláírandó szerződés 3. pontja szerint: „A vadászatra jogosult vállalja, hogy a mintagyűjtést az alábbiak figyelembe vételével és szigorú betartásával végzi: – a mintagyűjtés nem mehet a megfigyelés rovására, a megfigyeléses monitoring elsőbbséget élvez a mintagyűjtéssel szemben. – mintagyűjtés nem végezhető a megfigyelési napon, – mintagyűjtést elsősorban a megfigyelésben résztvevők végezhetik, szükség esetén a felelős kijelölhet további személyeket. – mintagyűjtés lehetőleg a megfigyelési pont környezetében történjen.

gozhassák – a szalonkák ivarának, és korának pontos ismerete. A testtömeg, a test,- a farok,- a csűd,- a szárny,- a csőrhosszúság valamint a már említett kor és ivar meghatározásához adott praktikus tanácsokat és kézzel fogható segédletet Dr László Richárd. Külön kitért a beküldendő szárny konzerválására, a tároló borítékokon lévő adatok és a táblázatok majdani kitöltésére. Kovács Gábor az OMVK főmunkatársa elégedett a somogyi vadászokkal és elmondta, hogy az idény végén az adatok értékelését követően országos szalonka konferenciát szeretnének összehívni és az eddigiekből a közös tapasztalatokat egyeztetni. Schally Gergely a segítségét ajánlotta fel, ő a gödöllői Szent István Egyetem munkatársa, a szalonka monitorozók által beküldött adatok feldolgozását végzi. Hercegfalviné Demeter Erzsébet a vadászati hatóság nevében megígérte, hogy a szalonka mintagyűjtéshez szükséges engedélyeket a lehető leggyorsabban kiadja. Ennek érdekében a helyszínen a kitöltött kérvényeket személyesen át is vette. Kanizsai Gábor szavai szívből szóltak, amikor azt mondta, „egy lyukas két fillérest sem adott volna, egy évvel ezelőtt a szalonka ügyért”. Nem hitt a dolgok ilyen kedvező alakulásában, és maga és a kollégák nevében köszönetet mondott mindenkinek, mert ez egy nagy és igazán közös munka volt. Kollmann Ferenc olvasmányaiból, tanulmányaiból merítve tett kiegészítést a háború előtti és az utóbbi 30 év tertíték adataihoz, illetve vadászati szokásaihoz. Jakus László felvetette, hogy náluk több helyen is lehetne megfigyelő pont, nehéz lesz elosztani dolgozói között a kapott kvótát, szeretett volna többet. Válaszul Schally Gergely újra kihangsúlyozta, nem vadászatról, hanem önzetlen munkáról és mintagyűjtésről van szó! Kemenszky Péter újra felhívta a figyelmet a dátumok, az elvárt szabályok fontosságára. A konferenciát a szerződések aláírásával fejeztük be. De jó, de szép, de bölcs lenne, ha nem csak a szalonka ügyében lenne ekkora összefogás! „Még hó borítja a tájat, még mindig tél az úr, de már hétvégén szalonkára várunk!” 2010. február 11. Kemenszky Péter

A vadászatra jogosultak a vállalt feladatok mellett a kutatást anyagilag is támogatják és 20.000 Ft-tal járulnak hozzá a felmerülő költségekhez”. A konferencia színvonalára jellemző volt, a téma kiváló szaktekintélyei tartottak előadást. Dr Bleier Norbert, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete munkatársa szól az előzményekről, valamint a kutatás jelentőségéről, a jelenlegi helyzetről. Grafikonokkal szemléltette a szalonka teríték alakulását a század fordulótól napjainkig amely adatsor mintegy 110 évet ölelt fel. Összehasonlításokat tett az európai nemzetek által hasznosított szalonkák számáról, a tavaszi és az őszi vonulásról. Jó volt tapasztalni, hogy a somogyi adatok teljes mértékben igazolták ezt és a grafikonjaink görbéi azonosak voltak az országos megfigyelésekkel. A tájékoztató, kitért arra, hogy amikor a szalonka vadászható volt, az éves teríték átlagosan 6-9.000 db körül alakult. Ez az európai teríték 0,2 %-át sem érte el. Most a tavaszi megfigyelési időszakra közel 800 megfigyelő pontra 6.000 db mintavételre adnak ki engedélyt. Dr. László Richárd a Nyugat –Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának docense beszámolt arról, hogy az intézménynek már nagy tapasztalata van a szalonkák megfigyelésében, populációs, vonulás dinamikai, és ehhez kapcsolódó információk gyűjtésében, azok feldolgozásában. Mint az már az előbbiekből ismeretes, a tavaszi megfigyelések mellett mintavételre is lesz idéntől lehetőség. Azonban a minták értékelésének legfontosabb kritériuma, – hogy a biometriai adatokat feldol-

KAMARAI ÉRTESÍTŐ

Kollmann Ferenc

H Á Z U N K TÁ J Á R Ó L Kihelyezett vadászjegykiadás tapasztalatai A 2010/2011. évre érvényes vadászjegyek kiadását megszerveztük vidéki helyszíneken is, így most először mentünk vadászainkhoz helybe: Nagyatádra, Barcsra, Siófokra és Marcaliba. A más megyék tapasztalataiból tanulva, technikailag úgy oldottuk meg az érvényesítést, hogy a kihelyezett időpontokban párhuzamosan a kaposvári irodában is változatlanul folyt a munka. Nagyatádon a Szent Hubertus Vadászboltban kaptunk helyet, február 15én, 59 fő élt a lehetőséggel, hogy meghosszabbítsa a vadászjegyét. Barcson a SEFAG ZRt. Barcsi Erdészetének tanácstermében foglaltunk helyet február 18-án, ahová 46 vadász jött el jegyet hosszabbítani. Siófokon a Diana Vadászboltban voltunk február 22-én, ide már 117 vadász jött! Marcaliban a Meiszterics Autósiskola irodájában február 25-én 43 fő vadászjegyét hosszabbítottuk meg. Köszönjük a Szent Hubertus Vadászbolt tulajdonosának, a SEFAG ZRt Barcsi Erdészet igazgatójának, a siófoki „Diana” Vadászbolt tulajdonosának és a Meiszterics Autósiskola tulajdonosának, hogy kulturált helyszínt biztosítottak munkánkhoz. A jövő évben a tapasztalatainkat hasznosítva, kibővítve, tovább szeretnénk folytatni a vadászjegyek kiadását a külső helyszíneken, tovább erősítve ezzel a Vadászkamara szolgáltató tevékenységét tagjai irányában. Kemenszky Péter

Az Országos Magyar Vadászkamara tisztújító küldöttközgyűlése Tatán 2010. február 26-án megtartották az Országos Magyar Vadászkamara soron következő tisztújító küldöttközgyűlését. A választás eredménye a következő lett: a küldöttközgyűlés az OMVK Elnökévé megválasztotta Feiszt Ottót Hivatásos vadász alelnökévé megválasztotta: Ifj. Fodermayer Vilmost Sportvadász alelnökévé megválasztotta: Dr. Székely Lászlót a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnökévé megválasztotta Dr. Nagy Emilt a Felügyelő Bizottság elnökévé megválasztotta: Imre Jánost az Országos Etikai Bizottság elnökévé megválasztotta: Dr. Bárándy Pétert a Jogi Bizottság elnökévé megválasztotta: Dr. Székely Istvánt a Vadászati hagyományokat ápoló és kulturális Bizottság elnökévé megválasztotta: Fáczányi Ödönt a Pénzügyi-Gazdálkodási Bizottság elnökévé megválasztotta Dr. Bodnár Józsefet Princz Istvánné

Aktualitások a 2010/2011. vadászati szezonban A 2010/2011. vadgazdálkodási év kezdetét számos jogszabályváltozás előzte meg. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 7/2010. (II.2.) FVM rendelete módosította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 79/2004. (V.4.) FVM rendeletét. A 141/2009. (X.29.) FVM rendelet az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről rendelkezik. Az eddigi gyakorlattól eltérően a lőtt nagyvad megjelölésére, azonosítására, ezentúl a vad-kísérő jegy szolgál. Ezt az új azonosítót a Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztályán 2010. március 3-ától a vadászatra jogosultak átvehetik. A képesített vadhúsvizsgáló abban az esetben, ha a lőtt nagyvadat a vadászatra jogosult a végső fogyasztónak – ideértve az elejtőt, mint végső fogyasztót is -, kizárólag magánfogyasztásra átadja, vagy eladja, a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapításokat tartalmazó részét a vadászatra jogosultnak átadja. A vadászatra jogosult ezeket a vadkísérő jegyeket egy összesítővel együtt minden hónap 10-éig a Vadászati Hatóságnak megküldi. A 2009/2010. évi zöld színű nagyvad azonosítókkal az új vadkísérő jegyek átvételekor a vadászatra jogosultaknak tételesen kell elszámolniuk, a fel nem használt azonosítók bemutatásával. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a vadállomány becslési jelentések és vadgazdálkodási tervek beküldési határideje 2010. február 15. A vadgazdálkodási jelentéseket pedig, 2010. március 20-ig kell a Vadászati Hatóságnak megküldeni. A határidők pontos betartására minden évben felhívjuk a vadászatra jogosultak figyelmét, de sajnos ennek ellenére többen nem küldik meg határidőre a jelentéseket, ami a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. A vadgazdálkodási jelentések megküldését követően a Somogy Megyei Vadgazdálkodási Tanács bevonásával sor kerül az éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyására. A szalonka monitoring program keretén belül a Vadászati Hatóság 45 vadászatra jogosult részére engedélyezte az erdei szalonka vadászatát mintavétel céljából, természetesen a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint szakhatóság hozzájárulásával. A trófeabírálat az előző évek gyakorlatának megfelelően, minden munkanapon előzetes telefonos bejelentkezés után történik. Jól beváltak az összevont, kihelyezett térségi bírálatok, melyeket az idei vadászati szezonban is tervezzük. Hercegfalviné Demeter Erzsébet osztályvezető

7

Meghívó Tisztelt Somogy megyei Vadászok! A korábbi éveknek megfelően a Somogy megyei Vadásznap-rendezvényünk helyszíne ismét Szőcsénypuszta lesz, ahová a rendező Vadászkamara, a Somogy megyei Vadászok Szövetsége és a Széchenyi Zsigmond Szakiskola nevében szeretettel várjuk a Tisztelt Tagjainkat, hozzátartozóikat és a civil látogatókat. Időpontja is hagyományosnak mondható, május 29-e szombat. A rendezvénnyel kapcsolatosan érdeklődni a 06/82-526-287-es telefonszámon lehet. Vadásznapi előzetes 9.00-tól vendégeink érkezése a Szőcsényi kastélyparkba 9.30-tól indul a hivatalos program, közösen elénekeljük a Nemzeti Himnuszt, majd üdvözlő, megnyitó beszédek következnek, ami után Hubertusz misén vehet részt a nagyközönség. 10.30-tól kitüntetések átadása, utána az ifjú vadászok fogadalomtétele következik, majd bemutatkozik a Somogyi Vadászhölgyek Klubja. 11.30-kor avatják a kastély épületében a Széchenyi Zsigmond emlékszobát, amely a rendezvény kiemelt szakmai programja. 12.00-tól a színpadon zenés-táncos műsorszámok és szarvasbőgő bemutató színesítik a programot. 16.00-kor tombolasorsolás, eredményhirdetés, majd a rendezvény hivatalos zárása. A színpadi műsorszámokon kívül az idén is lesznek változatos szakmai és egyéb programok, úgy mint: ► lövészverseny ► vadaspark látogatás ► főzőverseny ► „Vadászok a civilekért” véradás ► vadászkutya bemutató ► terepjáró bemutató ► solymász bemutató ► vadászművészek kiállításai ► STIHL favágóbemutató ► gyermekrajz, – és fotópályázat ► vadászok utcája Minden Kedves Érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők május utolsó szombatján Somogyzsitva-Szőcsénypusztán.

Megalakult a Somogyi Vadászhölgyek Klubja Február 18-án 18 órára várta a vadászhölgyeket a Kamara Zárda utcai irodájába Kemenszky Péter titkár, Máj Péter a Kulturális Bizottság elnöke, és Somogyvári Erika Rita klubfelelős a Somogyi Vadászhölgyek Klubja alakuló ülésére. Az első találkozásra 24 hölgy érkezett, ám azóta további 12-en jelezték belépési szándékukat a Klubba. A Kamara Kulturális Bizottságán belül szakbizottságként létrehozott hölgyklub egy régi hiányt szeretne pótolni megyénkben. Célunk között szerepel az, hogy egy baráti társaságként fogjuk össze a Somogyban vadászó hölgyeket, ismerjük meg egymást és kulturális, karitatív, környezetvédelmi, családi és vadászati rendezvényeken, eseményeken egy csoportként összefogva képviseljük magunkat és a hölgy-vadásztársadalmat. Szeretnénk előremozdítani a civilek helyes megítélését a vadászat, a vadászok iránt; olyan programokat kívánunk szervezni, amelyek – a hasznosan eltöltött szabadidőnk, a közösség formálás jegyében – értékessé válhatnak számunkra, családtagjainknak, a velünk kapcsolatban álló barátainknak és más közösségeknek egyaránt. Továbbra is várjuk a kedves hölgyvadászok jelentkezését, akik szeretnének csatlakozni ehhez lelkes és aktívan működni kívánó Vadászhölgy Klubhoz a [email protected] e-mail címen vagy a Kamara telefonszámán: 06-82/526-288. Somogyvári Erika Rita

8

Somogyi Vadászok Hírlevele

Felhívás Több szervezet által évek óta, de nem összehangoltan folyó tavaszi természettakarítást ebben az évben nyolc szervezet –, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály, Magyar Cserkészszövetség, Magyar Turista Egyesület, Magyar Országos Horgász Szövetség, Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály, Országos Magyar Vadászkamara, Országos Magyar Vadászati Védegylet, Vadászati Kulturális Egyesület. – egyeztetve hirdeti meg és szervezi. 2010-ben közösen áprilist jelölték ki erre azzal, hogy mindenkit, aki természeti környezetünk megóvása, jelenlegi helyzetének javítása érdekében tenni kíván, felhívja csatlakozásra. A szervezők fontos célcsoportnak tekintik a fiatalokat – iskolai tanulókat, ifjúsági szervezetek tagjait –, akik megnyerésével lehet majd a későbbiekben elérni az erdőkben, mezőkön, vízpartokon, a természetidegen anyagok újratermelődését. Magyarország természeti környezetének szebbé tételére kérjük és várjuk az erdészek, horgászok, ifjúsági vezetők, pedagógusok, természetjárók, természetvédők, vadászok közreműködését, az országos és a helyi médiák támogatását. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Magyar Turista Egyesület Magyar Cserkészszövetség Magyar Országos Horgász Szövetség Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Magyar Vadászkamara Vadászati Kulturális Egyesület

Somogyii

V Vadászok a

írlevel Hírlevele A SOMOGY MEGYEI VADÁSZKAMARA LAPJA Felelős kiadó: OMVK SM TER. SZERV.; Tel./fax: 06 82/526-288, 82/526-287, E-mail: [email protected] www.omvk-somogy.hu

Felelős szerkesztő: Kemenszky Péter titkár, Olvasó szerkesztő: Máj Péter a Kulturális Bizottság elnöke,

a szerkesztőbizottság tagjai: Pomázi Ágoston (kynológia) Lóki György (solymász sarok) Harnos Tibor (íjászat) Somogyvári Erika Rita (hirdetés szervező) Készült a Company Stúdióban. 7400 Kaposvár, Ond Vezér u. 1. Tel.: 82/310-296

Felhívás Május 29-én a Somogy megyei Vadásznapon ismét véradást szervezünk a „Vadászok a civilekért” program keretén belül, amelyre várjuk az önként karjukat nyújtó vadászokat és hozzátartozóikat. Ne feledjük: Egy véradással akár három életet is menthetünk. A Somogysárdi Nyíres Vadásztársaság területén 2009.09.12-én reggel Pálmai József sportvadász ejtette el ezt a bikát. Súly: 5,5 kg Páratlan 20-as. Különlegessége a különálló agancstövekből nőtt négy ág. A bika fizikai állapota teljesen egészségesnek tűnt, jó kondícióban volt. Zsigerelt súlya 163 kg.

Felhívás 35 éves találkozóra hívjuk azokat a vadászokat, akik 1974/1975 MAVOSZ Somogy megyei Intézőbizottsága által szervezett egy éves Alapfokú levelező Vadgazdálkodási tanfolyamon részt vettek. Jelentkezési határidő: 2010. április 30-ig, levélben: Petkess Kornélné 8712 Balatonújlak, Kossuth L. u. 48., telefonon: 06-30-820-09-33 vagy e-mailben: [email protected]