1. évfolyam, 3. szám.
1927.május 1.
A vadvédelem és a vadászebtenyésztés érdekeit szolgáló képes szaklap A » Szlovenszkói Vadászati Védegylet« úgyszintén helyicsoportjainak hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: RAJCSÁNYI GYULA dr. SZAKROVATVEZETŐK: Apróvad védelmi és vadászata : Dénes Zoltán, Bioloijia: Bethlenfalvy Ernő. Fegyvertechnika : Szulovszky Béla. Kynologia : Paziler.i Károly. Nagyvad védelme és vadászata : Jurecky Nándor. Vadászati jog : Dux. Vadászati szépirodalom : Orosz Sándor. Vadvédelem : Jurán Vidor. Zoológia és ornithologia : Fritsch Emil.
Megjelenik minden hó 1-én. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Bralislava-Pozsony. Káptalan-utca a. Előfizetési árak : A védegyleti tagok a lapot díjmentesen kapják. Nem tagok részére: Csehszlovákiában egy évre 36 Kčs, fél évre 18 Kčs. egyes szám ára 3 Kčs. Előfizetés, mindennemű hirdetés, megkeresés, sürgetés a szerkesztőség címére Káptalan-utca 2. küldendő.
Vadászias-e őzre sőréttel lőni? Deres hajú vadásztársaim bizonyára fejüket csóválják, mikor ezt a címet megpillantják: lehet-e erről a kérdésről egyáltalában írni, mikor oda át Németországban, a vérbeli nimródok hazájában, valóságos tintatengert fogyasztott el a szaklapokban folytatott vita? Nemcsak lehet, hanem k e l l is! Miért? Erdei hajtóvadászaton vettem részt! A hajtók, mint Szlovenszkó hegyvidékeinek legtöbb helyein, kopók voltak. A szomszédságomban fiatal vadász állt, szók a muzsika, alattam egy őz a szomszéd om felé váltott. Nem lőttem rá, mert elsősorban n e k i tartott, a vadásztisztesség pedig azt parancsolja, hogy olyan vadra ne emeljünk puskát, amely nem a mi lövésünk körébe esik, másodszor az őz alattam 60- 70 lépésnyire futott, ilyen távolságra söréttel elvből nem lövök. A szomszédomra való tekintettel a golyóval lövést nem kockáztattam meg! A fiú lövésére az őz megrándult és haslövéssel, összezsugorodva a lejtőn lefelé menekült. A kopók a nyomában és a hegyoldal alján kifogták a beteg állatot. Lefutottam. Bizony: az őz siralmas állapotban volt, a dögök rettenetesen megtépték! Hívásomra lejött a fiatal Nimród. Megkérdeztem: — Milyen messzire lőtt? — Lemértem: hegynek lefelé 73 lépés! — És milyen söréttel? — Postával! Gorombán rárivaltam, pedig én is csak vendég voltam: — Hogy mer ilyen távolságra söréttel lőnni? A fiatal vadász meghökkent, szemeit tágra meresztette és hebegve mondta: — Hát kérem, én még keveset tudok, de a vadászok össze jövetelein mindig csak azt hallom, hogy az egyik a nyulat 80 lépésre, a másik 90 lépésre lőtte Volt aki mesélte, hogy lesből a bakot 70 lépésre söréttel lőtte, n e k e m p e d i g még s e n k i s e m m o n d t a , h o g y az ő z r e i l y e n t á volságra ne 1őjjek! Ez a felelet egyuttal felelet a csodálkozóknak! Kötelesség ezt a ké rd ést már a zért is a n yil ván o ssá g elő tt tárgya lni, mert nem ez a fiatal vadász az egyedüli és az első. aki ezt nem tudja, hanem az új vadászgeneráció között nagyon sokan szívesen fogják az e kérdés körüli eszmecserét fogadni. hogy t a n u l j a n a k belőle! Ámbár Diezel apó az őzet az apróvad közé sorolta. az ujabbi vadászati álláspont onnan kiemelte és a nagyvad között méltó helyet biztosított neki. A vadászregula általában úgy szól, h o gy n a g y v a d r a n e m s z a b a d s ö t r é t t e l l ő n i ! Ha az c s ü 1 k ö s v a d , akko r semmi kö rülmén yek k ö zö t t sem! Én ezt a vadászregulát szlovenszkói vadászviszonyainkra következőképen alkalmaznám: Mindazon vadnemeket alapul véve, amelyeket a német va-
dászati irodalom a nagyvad közé sorol, egyesekre, a d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t , megengedhetőnek tartom a serétlövést! Ezek közé sorolom: a h i ú z t , a s i k e t - és n y í r f a j d o t , s a s o k a t , u h u t , h a j t ó v a d á s z a t o k o n : az ő z e t és a v a d d i s z n ó s ü l d ő t ! A többi vadnemekre, tehát: medve, s z a r v a s b i k a és t e h é n , dámvad, d i s z n ó , (süldő kivételével), továbbá: c s e r k é s z e t e n , h í v á s k o r az őzbak, m i n d i g c s a k golyóval lövendők! Sokszor az emberen kívül álló körülmények „vis major"ként egyszerűen kötelezik a vadászt, hogy a golyólövésektől elálljon. Délszlovenszkón sok helyütt a sík terep tanyákkal és lakóházakkal annyira tele van hintve, hogy ott kizárt a golyólövés, pedig a kis erdőfoltokban, a kukoricásokban künn vannak az őzek. A közeli múltban a határmenti vadászok a szomszédok idegességére való tekintettel golyóval már azért sem lőhettek, mert azt hatósági rendelet szigorúan tiltotta! Az ott lakó vadásznak talán szögre kellett volna akasztani a puskát és őzre, vaddisznóra többet nem vadászni? Nemde: ilyen viszonyok mellett előáll a sörétlövés jogosultsága, ha az a m e g e n g e d e t t h a t á r t nem lépi át! Mi a sörétlövés m e g e n g e d e t t h a t á r a ? Az a távolság, amelyre az átlagpuska hivatalosan be vau lőve, vagyis: 30 méter, illetve: 40 lépés! Evvel n em azt akaro m állítan i, ho gy azontúl a vadat nem 1 e h e t eltalálni és terítékre hozni! Ellenkezőleg: láttam oly puskákat, amelyek a galambot torony magasságból leemelték. Ezek azonban s p e c i á l i s puskák, amelyekhez, mesterkéz és hiúzszem kell, ezek nem á t l a g fegyverek, a vadászok zöme ellenben nem speciális, hanem átlag puskákkal lövi a maga vadját! Ha tőlem függne, én az őzet és süldőt a h a i t ó v a d á s z á t o k o n mindenütt feloldanám a golyólövés kötelezettsége alól, vagy pedig egyáltalában tilalom alá helyezném ilyen vadászatokon a lövetésöket! Társasvadászatokon első sorban a résztvevők testi épsége jön figyelembe! Nekem abból semmi hasznom nincs, ha a szomszédom a futó őzet golyóval alálövi és az elpattanó golvó. — kivált télen fagyott talajon. — engemet hasba talál! Másrészt futó őzet erdőben golyóval lőni a lövészet művészetéhez tartozik. Már pedig a tömegvadászok 95 százaléka a lövési készséget odáig még nem fejlesztette, s így mindig fennforog az esetleges balesetek nagy eshetősége. Ha már hajtóvadászatokon meg van engedve az őz lövetése, úgy történien az a m e g e n g e d e t t h a t á r o n belül inkább söréttel. mint golyóval! Ez ellentétesnek látszó állításom igazolására szolgáljanak a következők: 1- Minden nimród erkölcsi és vadászi kötelessége minden vadat a lehető leggyorsabban és legkevesebb kín mellett terítékre hozni, közismert lény. hogy a sörétlövés nagyobb idegfelületen éri a vad testét, a bénulás, vagyis: sokk, oly
nagy, hogy hüdést von maga után. 40 lépésen belül és megfelelő seréttel, amely a borítást is emeli, nyak- vagy mellkaslövéssel, minden őzet a fején keresztül lehet buktatni. Az így meglőtt vad nem kínlódik, eltekintve természetesen a refleksz mozgásoktól. Viszont: ezen határon belül kisebb a döggé való lövés eshetősége is! 2. Társas, illetve hajtóvadászatokon, kivált a kis kaliberű ismétlős golyós fegyverek megbízhatatlanok és k é s z v e s z e d e l m e t jelentenek, mert az acél, nickel és rézburkolatú golyók a legkisebb fűszál, galy érintésénél eredeti röppályájukat változtatják, amit ólomgolyókra nem lehet ráfogni. Már pedig erdei hajtóvadászatokon nem minden vadász áll szép lénián, hanem a legjobb váltók, kivált a nagyvadnál, rendszerint a sűrűbb részeken vannak, mivel a vonuló vad, kivált, ha űzik, szereti a takarást. Ott elkerülhetetlen az, hogy máshol, mint sűrűségben, lőjjünk. A kis kaliberű és acélburkolatú fegyverek sokszor felmondták itt a szolgálatot és a vadász maga csodálkozott a legjobban, hogy a medvét, vagy a vadkant, dacára annak, hogy a légy pontosan rajta feküdt, elhibázta. Két jellemző példa szolgáljon a mondottak illusztrálására. Egyik közismert vadászati szaktekintélyünk éveken át a hajtóvadászatokra Mauserrel járt és avval lőtte a maga vadját: a futó rókától kezdve a vadkanig. Egy alkalommal kiváló kutyái vaddisznót hajtottak és a kant a sűrűségből égerbokros cserjésbe szorították. Mivel a kutyák a disznót nagyon élesen támadták, azokon a helyeken, ahol az agyaras teste egészeri szabadon látható volt, a kutyák miatt a lövést nem kockáztatta. A kan szelet fogott, visszaugrott, e percben Nim-
kot! Lövésére a bak riadozva elugrott, ellenben 75 fokra oldalt körülbelül tíz méternyire és 6—7 méter magasságból leesik egy két ujjnyi vastag fenyőág. Megnéztük a lövés helyét, találatról szó sem lehetett, mert a golyó egy száraz fenyőgalyacskát horzsolt, még a bak előtt oldalt letért és a jelzett magasságban egy ágat zúzott. Azóta én sem dugok hajtóvadászatokon drillingembe acél- és nickelburkolatú golyókat, hanem visszatértem a régi ólomgolyókhoz és meg vagyok elégedve. 3. A háború, de kivált a háború utáni állapotok, olyan helyzetet teremtettek a vadásztársadalomban, amely feje tetejére állította a régi vagyoni és vadászati viszonyokat. Egy ismeretlen, új réteg tolódott a régiek fölé, akiket a siberség, hadinyereség és a konjunktúra fölemelt, viszont a régiek lekerültek. Ma is az intellektuell osztály képezi a vadásztársadalom gerincét, az van hívatva a régi tradíciókat nemcsak fenntartani, hanem tovább adni. Ezt az új generációt, amely váratlanul fölbukkant, először vadásszá kell nevelni. De az intellektuell osztály hétköznap ma épp úgy ott áll a katedrán, a pult mögött, ott ül a hivatal íróasztalánál, mint régente, ma a kenyérért vivott tülekedésben épp úgy nem ér rá erdőt és mezőt hétköznap járni, akárcsak régen, ma épp úgy nincs olyan kedvező anyagi viszonyok között, hogy egyedüli vadászálma megvalósuljon és egy nagy vadászterületet önállóan béreljen, ott vadőrt tartson, télen vadat etessen, mint régen sem volt. Ezeknek az embereknek, akik, hétköznap robotolnak, a vasárnap: megváltás, a vadászat: szükséglet! Ezek egymás társaságára vannak utalva és kénytelenek többen vadásztársulatokba tömörülni. Ha ezek a Nimródok k o r r e k t vadászok.
A tátrai tél: őzek a hóban
Lengyel amatőr felvétele.
ródunk a ritka égergalyakon keresztül leadta a lövést. Nagyon csodálkozott, hogy a kutyák az agyarast egészségesen meszszire elhajtották, hisz a lövés pillanatában a Mauser ezüst célgömbje ott feküdt a kan pajzsán. Hajtás után hozzájön a fia és kérdezi: — Merre lőtt apuska a disznóra? Nimródunk megmutatja a helyet és kérdi: -— Miért kérdezed ezt, fiam? — M e r t a golyó eg y ar asszal af e j e m f ö l ö t t abba afába vágódott, ahol álltam! Vadászunk csodálkozva néz a fiára és ámulva kérdezi: — Hol álltái tulajdonképen? — Annál a fánál, ahová apa a lénián fölállított! -- De hiszen én 90 foknyira, tehát egészen más irányba lőttem, mint ahol te álltái! — Pedig a golyó ott vágódott be! Nimródunk visszamegy a helyére, fiát elküldi a vadkan nyomához, mikor a lövés helyére ért, álljt vezényelt, maga is odament vizsgálódni: egy vékony égergalyacskán megtalálták a golyó súrolásának helyét. Most együtt elmentek a 150 lépésre és 90 fokra lejebb eső állásra: a fenyő törzsében, a fia feje fölött egy arasznyira, ott volt a bevágódott golyó! Még gondolatnak is borzasztó az az eshetőség, hogy a golyó útja két arasszal alacsonyabb is lehetett volna! Azóta a Mauser sohasem kerül többet hajtóvadászatokra és a régi. ólomgolyós express ismét megteszi a maga kötelességét! A másik eset velem történt. Híváskor felnőtt fiammal kint voltam, Ő a drillinget vitte, én meg a Schönauert. A drilling nickelburkolatú golyóval volt töltve. Alattunk sűrűbb fenyves volt. A negyedik hívásra a fiam lassan fölemeli a puskát és nyugodtan a sűrűség felé céloz. Jó golyólövő. Akkor vettem csak észre az erős hatos ba-
nagy önmegtagadás és önfegyelmezés mellett 40 lépésen belül söréttel meglövik az őzüket: nem illik, de nem is szabad mindjárt „dögvadász"-t emlegetni! Az a vadásztársulat, melynek vadászatrendezője vagyok, a maga területeit következőképen osztotta fel: a bérletek egy harmada külön cserkésző területet képez, ahol a vadat c s a k golyóval szabad elejteni és ahol hajtóvadászatok nem tartatnak. A második harmad hajtóvadászatoknak is át van engedve, a harmadik harmad apróvadas terület. A két utóbbin minden apróvad lövése, azonkívül hajtóvadászatokon az őz lövése is, söréttel 40 lépésig van megengedve. Medve, szarvas, disznó mindenkor, tehát hajtóvadászaton is, c s a k g o l y ó v a 1 lőhetők. Az esetleges kihágások fölött külön vadászbíróság ítélkezik, akire a büntetés joga is ruháztatott. Aki negyven lépésen felül söréttel vadra lő, vadat megpuskáz, stb. bíróság elé kerül. Az első ítéletek kiváló fegyelmezőknek bizonyultak! Nincs is jobb kúra, mint mikor a szigorú vadászbíróság azt a vadászt, aki ezen szabályokat nem tartja be: két új sózónak a saját költségén való fölállítására, avagy a téli etetéshez egy-két métermázsa lóhere megvételére kötelezi! Ez nagyszerűen hüt és fegyelmez, de elveszi a büntetéseknek pénzszagát is! Így sikerült a vad megpuskázását a minimumra leszorítani, teljesen kiküszöbölni a legmodernebb golyósfegyvernél sem lehet! Befejezem: miként a német vadászok igen tekintélyes része, mi is elvként leszögezhetjük azt, hogy h a j t ó v a d á s z a t o kon. n y o m a t é k k a l i s m é t l e m : h a j t ó v a d á s z a t o k o n . 40 lépésen belül és megfelelő söréttel, vadászias az őz lövése, önfegyelmezéssel, hajthatatlanul tessék azonban ezt a nagyven lépést minden körülmények között betartani és minden áthágást megtorolni! Tatúr.
2
Vadvédelem és vadászat a tavaszi idényben. Ez a hónap még sok nehézséget és veszedelmet rejt a nemesvad állományára, amelyet tehát intenzív gondozásban kell részesítenünk. A méteres havak és a hideg tél viszontagságaitól elcsigázott és a száraz takarmányon átvegetált hasznosvad most áprilisban mohón rákap a nedvdús zöldtakarmányra, amely hirtelen átmenet súlyos bélszervi betegségeket, emésztési zavarokat okozhat. A vadját szerető és kimélő vadászemberek kötelessége, hogy ebben a hónapban is segítségére legyen a hasznosvad állományának azzal, hogy még most is lássa el száraztakarmánnyal és hogy sózókat létesítsen, illetőleg a meglévőket felújítsa. A sóra igen nagy szüksége van már kora tavasztól kezdve a vadnak, mert úgy az emésztési zavarok meggátlására, mint a vedlési folyamat simább lefolyására a só nagy segítséggel van. Ha az időjárási viszonyok engedik, úgy már legkésőbb márciusban legyenek készen a megtelített sózók, amelyek az általánosan bevált keverék szerint a következő anyagokból álljanak: vas és homokmentes, szagtalan agyag 70%. konyhasó 20%, phosphorsavas mész 10%. Számtalan tapasztalat igazolta azt, hogy ha kora tavasszal, vagyis amikor az őzbak és azután a szarvasbika agancsa a növés és az érés periódusában van, ha ilyenkor phosphorsavat is tartalmazó sózókkal látjuk el a területet, akkor ezzel nagyban előmozdítjuk az agancsok erős növését és kifejlődését. A sózókat helyezzük a vadászterület legcsendesebb részére, a rendesen használt vadcsapások tájékára és lehetőleg forrás, vagy csermely közelébe. A sózók mellett hajtani, vadászni és lőni egyáltalában nem szabad. A költés, fiadzás és egyáltalában úgy a fiavad, mint az egész hasznosvad állomány nyugalmának és épségének a megvédése érdekében minden kártékony szárnyasvadat és ragadózó állatot a legnagyobb vehemenciával pusztítsuk, s főleg a házi macskákat és a kóbor ebeket. A vadászati törvény értelmében március 1-én már a vadászat tárgyát képezi a nyír- és siketfajdkakas és április 1-től pedig már az őzbak is. Dacára, hogy a törvény már márciusban megengedi a fajdok vadászatát, mégis igazvadász március hónapban nem lövi őket, egyrészt az okszerű vadászat szempontjából, másrészt és főleg vadtenyésztési szempontból. A nyírfajd és siketfajd földön fészkel, rengeteg ellensége van, amihez most még hozzájárult az a rendszertelen és telhetetlen marhalegeltetés, amely fészkében tapossa, pusztítja el a fajdfiókákat. A nyírfajd nagyon kóbor természetű madár, amely eddig még teljes biztossággal meg nem indokolt okok folytán egyszerre csak elhagyja évtizedes tartózkodási helyét és megjelenik csapatostól ott, ahol sok-sok év óta nem volt nyírfajd. A siketfajd, a havasi véderdők ősvadja, zavartalan, szinte abszolút csendet kíván, amely a nagy fenyveserdőségek foko-
zott kivágatásával szintén kezd egyre fogyni, úgy hogy feltétlenül a legnagyobb kíméletre, védelemre szorul. Ügy a nyírfajdnak, mint a siketfajdkakasnak időt kell adni ahhoz, hogy fajfenntartási kötelezettségének eleget tehessen és azután vadászatgyakorlati szempontból soha nem szabad zavarni a dürgés kezdetén a rendkívül nyugtalan és éber fajdkakasokat. A nyírfajdvadászatának az ideje, normális időket véve alapul, a középhegységben április második fele, magas hegységekben, havasokban pedig május eleje. A nyírfajdkakas dürgésének a kezdete és az egész dürgési idény folyamata egyenesen függő helyzetben van az akkori időjárástól. A hideg szeles és nagyon esős idők igen zavarják a dürgés menetét. A nyírfajdkakas dürgése rendszerint virradatkor kezdődik. A siketfajdkakas rendesen március vége táján már megszólal, a fődürgése pedig április második felében kezdődik, amely azután a magassági viszonyok szerint igazodik. A siketfajdkakas dürgésére már nincs olyan erős behatással az időváltozás, mint a nyírfajdéra, úgy hogy a siketfajdkakas fődürgés idején mindenféle időben, természetesen hol jól, hol rosszul, de dürög. A siketfajd már virradat előtt megszólal, de holdvilágos éjjeleken már éjféltájban rendesen megkezdi és virradatra már végzi. A dürgő fajdok vadászatához a legvadászosabb a kis kaliberű golyós fegyverek használata, azonban nem vét a vadásziasság ellen akkor sem a fajdvadász, ha vadászias távolságon belül, azaz 30—40 lépésig, lő rá a dürgő nyír- és siketfajdkakasra jól hordó serétes fegyveréből. Siket- és nyírfajdot szembe lőni, illetőleg mellbe lőni nem tanácsos, mert úgy a mellizmok, mint a melltollak ruganyossága, ellenállása a gyengébb átütőerejű sörétlövést feltétlenül hatástalanítják, hogy az így megsebzett fajdok rendesen döggé pusztulnak, mivel a megsebzett és elrepült fajdok utánkeresése rendkívüli fáradozást igényel és rendszerint kevés eredménnyel jár. A dürgőfajdok vadászata acél izmokat, edzett szervezetet kiván, hiszen oda fenn a havasok világában, méteres havakban, dühöngő, hideg viharokban, sokszor kimondhatatlan fáradozás jut osztályrészül. A vadászati törvény április 1-ével már megengedi az őzbaknak is a vadászatát, amely engedéllyel azonban igazvadász csak ott és akkor él. ahol az enyhébb klima, jobb táplálkozási viszonyok folytán az őzbak agancsa már április hónapban háncsmentes, tiszta. Kivételt képez az olyan őzbak, amely heresérülés folytán a régi agancsát viseli, az ilyen őzbak a törvényes vadászati időben bármikor okvetlen meglövendő. Az őzbak vadászat vadászias gyakorlásának az általános ságban elfogadott szabálya az, hogy az őzbakot csak akkor lőjjük, amikor az már teljesen átvedlett, a színe vörös és amikor az agancs már nem csak háncsmentes, hanem érett színű is. J. N.
Vadászati kynologiánk árnyoldalai. A vadászati kynológiának, amely a rendszeresen folytatott vadászatnak nélkülözhetetlen kiegészítő része, a vadászkutyák rendszeres nevelésére, használására és idomítására, tehát azon teljesítményeire, amelyekre természeténél fogva hivatott, különösen Szlovenszkón és Ruszinszkón igen kedvező tere van. A vadászati viszonyoknak minden tekintetben megfelelő terep a speciális kynológia e szakához tartozó bármely fajtájú kutya idomítására és gyakorlati kihasználására igen bőséges lehetőséget nyújt. Háború előtt a vadász-kutyák tenyésztése nálunk valamivel jobb fokon állott, mint manapság. Tenyésztették, ha elszórtan is, majdnem az összes fajtákat, nevezetesen a német rövidszőrű vizslákat, pointerokat, setterokat, foxteriereket, dakslikat és kopókat. A háborús idő a tenyésztők törekvéseit anynyira korlátozta, hogy az 1918. év már nagyon szomorú eredményt nyújtott, jelentékeny hanyatlást mutat és pedig úgy a kynológiában, mint a vadászatban. Azonban, ami jó és hasznos, az soha sem vész el. A háborús gazdasági viszonyok enyhülése után egyes törekvők újból foglalkozni kezdtek ezen elhanyagolt sporttal, azonban a tenyésztés eredményei, nevezetesen a felnevelt fiatal kutyák értékesíthetése oly szomorú volt, hogy a fiatal kutyákat még ajándékképen sem lehetett kihelyezni. Ezen
3
körülmény sehogysem buzdíthatta a tenyésztőket a további munkára, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a fiatal kutyák eladása a lelkiismeretes tenyésztőnek nem jelent hasznot, hanem csak az anya eltartásával és a fiatal kutyák nevelésével járó kiadások részleges megtérülését. Ezen kényes kérdés orvoslása csakis rendszeres és szakszerű kynológiától remélhető, amely mint tenyésztő és nevelő egységes szerv tagjai részére kutyaeladásokat közvetít, s e közben a kutyák árait úgy a vevők, mint az eladók érdekében esetleg szabályozhatja. Vadászati kynológiánk további lényeges hibája a tenyésztők nemtörődömsége a fedező kutyák kiválasztásában. Nem mindegy az, ahogy mondani szokták, partnert választani csak azért, mert ugyanabból a fajtából való és talán ugyanolyan a színe is. Az ilyen alkalomszerű s meggondolatlan elhatározástól a tenyésztő fáradozásai és költségei arányában csakis mértéken aluli eredményt remélhet. Éppen így nem ajánlatos testalkatukra, s így a vadászati tulajdonságukra nézve is kevésbbé értékes nőstényeket jó kutyával fedeztetni, mert az ilyen szülők utódai sem hasznunkra nem válnak, sem nem szolgálják azt a nemes célt, amely végett a vadászkutyát neveljük. Nálunk nagy kárára van e sportágnak az önfegyelem
hiánya, az irigykedés és gyakran a kutyatulajdonosok szakszerűtlen és kölcsönösen sértegető kritikája is. Ügy hiszem, hogy mindegyikünknek alkalma volt már beszélgetni olyan „kynológusokkal", akik már a kutyánk első megpillantásakor arra mutáltak rá, hogy „nagyok a fülei", ..világosak a szemei", s a kisebb kutyáknál, hogy „görbe a háta", stb. Rendszerint ezek ama megjegyzések, amelyekkel bennünket az ilyen „bírálók" megtisztelnek. Vannak azonban olyan „szakértőink" is, akik. ha három hónapos barna pointert fehér lábheggyel látnak, tájékozatlanságukban ránk diktálják, hogy az talán egy rendesen keresztezett, de nem sikerült rövidszőrű vizsla. Ilyen jelenségekkel nagyon gyakran találkozunk és legérdekesebb az, hogy éppen ezek az emberek nem tűrnek értelmes kritikát, elég egy megjegyzés kutyájuk valamely hibájára, vagy rossz tulajdonságára és már is neheztelnek reánk. Ilyen kiváló szakértőkkel gyakran találkozunk a kiállításokon, vadászatokon, vagy más társadalmi alkalomkor. A jogosult bírálók határozatait csak akkor respektálják és fogadják el, ha közelükben vannak, amint távoztak, azonnal izgatják a közönséget és elégedetlenségüket nyilvánítják a kutyájuk „igazságtalan" minősítése miatt. Ezen helytelen eljárás sportbeli műveletlenség és csakis az önfegyelem hiányából fakad. A kutya tulajdonosának tudnia kell, hogy ha nem veszi észre a hibát saját védencén, annál kevésbbé képes másokról kritikát mondani. Ilyen helytelen jelenségekkel majdnem mindenütt találkozunk, s ezek gyakran viszálykodást szoktak okozni. Azért, aki nincsen teljesen tudatában annak, hogy kritikája helyes és pártatlan, bízza a bírálatot a szakértőkre és kisérje figyelemmel a bírálók működését a kiállításokon. Ha valamelyik kynológus már teljesen biztos az ismereteiben, ne feledkezzék meg róla, hogy kritikája találkozik mások finom érzékével. A kritikának tapintatosnak kell lennie a legnagyobb mértékben, s ahhoz megkivántatik nemcsak a műveltség bizonyos foka, hanem teljes sportbeli képzettség. Az eladás és vétel módja szintén fájdalmas oldala kynológiánknak. Mindenki feldicséri a sajátját, csak hogy eladhassa, anélkül azonban, hogy maga is beismerné azt, hogy a kínált kutya csekélyebb értékű. Az ilyen esetek különösen a hirdetések és más nem szaklapok útján közvetített vételeknél fordulnak nagyon gyakran elő. Itt rendesen olcsó pénzen kínál-
ják a kutya színét, korát „körülbelül" megjelöléssel, ragaszkodását a gyermekekhez és jó vadásztulajdonságait, amelyektől függnie kellene az állat értékének; a megvizsgálás után kiderül, hogy éppen ezek a leggyengébbek. A származás kimutatása az ilyen esetekben mellékes dolog, arról tekintettel az alacsony árra, szeretnek megfeledkezni, fis ha mégis kívánjátok, azt mondják, hogy a tenyésztő valahol külföldön tartózkodik, vagy meg kell elégednetek, ha azt közlik, hogy valamelyik arisztokrata tenyészetéből származik. Az ilyen vétel eredménye nyilvánvalóan az eladó ismeretlen karakterétől és lelkiismeretétől függ. Jó kutyát csakis szakértői ajánlat, vagy kipróbálás útján vásárolhatunk. A tenyésztő közismert neve, vagy a tenyészet cégjegyzése, a szülők által a versenveknél elért eredmények, különösen a kis kutyák vásárlásánál jó irányítók lehetnek. Az ilyen megbízható információkat csakis vadászati szaklapok megrendelésével és olvasásával szerezhetjük meg, amelyeknek érdekében áll, hogy a vadászok kezeibe mindig a legjobb anyag jusson. A vadászati kynológia fejlődése tekintetében Szlovenszkón nagyon fontos a propagáció kérdése. Kiállítások, előadások rendezésére nagyobb figyelem fordítandó. Ezen szakvállalkozások a vadászok és kynológusok legjobb iskolái, nemcsak szoros kapcsok a tenyésztők között, de pótolhatatlan sportélvezet. Végül nagyon érzékeny árnyoldala a kynológiának egyes vadászok ellenszenve a kutya használata ellen a vadászat alkalmával. Az ellenszenvet indokolja talán a vadász idegessége, vagy attól való félelme is, hogy a kutya a vadat rendesen nem állja, vagy idő előtt kiugratja. Ezen elfogult nimródok számára nincsen más orvosság, mint az, hogy gyakrabban látogassák a versenykérdések rendezését, hogy a jól idomított kutya hasznosságáról más meggyőződésre jussanak. Szlovenszkón a kynológia jelenlegi lassú fejlődését egyelőre igazolni látszik az ö eltérő nézetük, azonban egyszer nekik is tudatra kell ébredniök. hogy a vadász kutya nélkül olyan, mint a csónakázó evező nélkül. Elvetni azt, amit történelem is megerősít t. i. a vadász együttműködését a kutyá-. val sportbeli tájékozatlanság, amelytől minden rendes nim-ród bizonyára óvakodni fog. Pazdera K.
VADÁSZATI IRODALOM Vadászemlékeimből (Szlovák eredetiből.) Egy jó ismerősöm, M. Q. erdész, kivel sok-sok szép percet no meg egy kis konyak erősítőnek és vidítónak- De nem szatöltöttem együtt a végtelen nagy terjedelmű havasokban, azt bad megfeledkeznünk azonkívül a gyertyákról és a lámpáüzente, hogy B. völgyben egy nagy medve mutatkozott, de ő sokról sem. 11 óra körül fáradtan érkeztünk meg a vadászkunyhóhoz. legnagyobb sajnálatára nem tarthat velem, miután sürgős teNedvesek voltunk, mint az egerek, de nem annyira az esőtől, endői lekötik idejét. Még aznap beszereztem szükséges dolgaimat és másnap mely útközben permetezett, hanem inkább a járástól és terreggel körülbelül 2 órakor virradat előtt már a kocsin ültem hünktöl, t. i. a hátunkon. Rövid ebéd után, melyről a teának Q. J. vadőrömmel félig megfagyva, fáradtan. Hála az égnek, nem volt szabad hiányoznia, (és pedig kb. egy liter mennyihogy a hold is világított a tiszta égboltról; kocsink szeren- ségben), nekiindultam első utamra. Azalatt G. J.-nek elég csésen megérkezett a gyönyörű B. völgybe. Ekkor beborult ideje jutott arra, hogy a kunyhót rendbehozza, éjjeli az ég és vadőröm (mint rendesen) mindjárt azon kezdte, hogy szállásunkra elegendő fenyőgalyat vágjon és száraz fát ő már azt reggel tudta, hogy meg fogunk ázni, mert megál- készítsen. Időközben kisütött a nap és a sötét felhők szertemodta stb. No hiszen — feleltem — sohasem volt úgy, hogy foszladoztak; sokáig barangoltam a mély völgyekben, merevalahogy ne lett volna és utóvégre is nem vagyunk cukorból délyek közt, amidőn az est beállta előtt tényleg találtam a és nem megyünk csak egy napra, hát hogyha ma eső is, köd sárban medvenyomokat, igaz, hogy eső után nehéz megállais lesz, előttünk van még több nap. Most pedig igen komoly pítani, hogy közvetlen eső előtti-e vagy régibb, de ez is már munka következett, és pedig a legfontosabb dolgokat mind, valami haladás és ez mára elég. Erre visszatértem a kunymelyekre egy vadásznak a Tátrában 3—4 napi expedíciója hóba, ahol G. J. azzal fogadott, hogy a hegyoldalon 15 zergét alatt szüksége van, két tarisznyába becsomagolni. Először is látott legelészni és hogy bizony volt közöttük sok erős péla fejsze, mert bizony enélkül nehéz ott fent a vadászkuny- dány. Ezeket — mondám — maid utoljára hagyjuk, engem hóban törpefenyők közt tüzelöfát készíteni a hideg éjszakákra. most jobban érdekel a medve. Az éjszakai.nyugalmat szépen Ezután a kenyérre került a sor. Ez az emberiség legnagyobb felosztottuk egymás közt: 1 óráig a vadőröm fog a tűzre égi ajándéka, de bizony minekünk havasi vadászoknak a leg- figyelni és azután én. Így tehát nyugodtan lefeküdtem a puha nehezebb, mert ha több napig tartózkodik az ember odafent, fenyőgalyakra, fejem alá párna helyett tarisznyámat tettem sokat fogyaszt belőle; hát bizony elég nehéz feladat 3—4 és kabátomba burkoltam magam. Rövid idő múlva már álmoórán keresztül a meredeken föl, — ahol nem található semmi- doztam a nagy medvékről, zergékről, míg csak a hideg fel féle út, de még hegyi ösvény sem — fölcipelni egészen a leg- nem rázott édes álmomból. No persze, a tűz kialudt és az én magasabban fekvő vadászkunyhóig. Ehhez jön még a szalonna, kedves J.-m úgy hortyog mellettem, mintha nyúznák. Fel sem egy kis szalámi, aluminium-teafőző, cukor, nagy gyapjuharis- ébresztettem, mert hiszen ő ma már eleget fáradozott és hiába, az álom egy kifáradt embert hamar elcsábít. Felélesznya, jégsarok a nehéz, szeges cipőkre és hosszú gyapjukabát,
4
tettein a tüzet és ismét lefeküdtem, de alvásról már szó sem volt. Rágyújtottam és a mai napra ujabb terveket kezdtem kovácsolni. Nemsokára J. is felébredt és azzal mentegetődzött, hogy elnyomta az álom. Ezután kezdtünk reggelit, azaz teát főzni és szalonnát sütni. Lassan már virradni is kezdett és így egésznapi kirándulásra kellett felkészülnünk, Egy darab kenyeret és szalonnát, egy kis csokoládét tettünk zsebünkbe, 10 drb. töltényt, távcsövet, kabátom a tarisznyámba és egy pillanat alatt kint voltam. A reggel gyönyörű volt, a hegyek, erdők és a nagy sziklatömbök rózsaszínben tündököltek; amit az ember ilyen pillanatban érez, nem lehet leírni, mert ahhoz emberi szavak nem elegendők. Egy bizonyos, hogy ott lent az ember egészen megváltozik; a természet szeretete, a szépség, melyben nincs hamisság, ahol mindenki azt az anyatöldet érzi, mely az embernek a drága egészséget, a szépség nagy és megbecsülhetetlen ajándékát nyújtja. Ilyen pillanatban az ember hamarjában azt sem tudja felfogni, miért fut az emberiség a természet szépségei elöl füstös nagy városokba; miért tud az ember lelkesülni holmi művészi nyikorgásokért, avagy vászonra rakott holt festékekért. Vajjon össze lehet-e hasonlítani azokat a madarak dalaival, az erdők suhogásával, a természet színeivel, melyek úgyszólván minden másodpercben változnak, egyszóval a természet felülmúlhatatlan szépségeivel. Gyönyörű, leírhatatlanul gyönyörű itt! Ábrándozásomból egy őzüsző riadozása riasztott fel, mely nem meszsze a törpefenyvesben legelészett és bizonyára megharagudott rám, hogy zavarom reggelijének elköltésénél, de — bocsásson meg szép f i a t a l a s s z o n y , hogy oly udvariatlan vagyok, a mai látogatásom nem Önnek szól, megyek a nagyságos úrhoz, csak nem tudom, otthon találom-e, mert az a lump rendszerint nem szokott otthon aludni. Körülbelül három órai járkálás után a medvének egészen friss nyomaira akadtam; hát ez már valami! De az nem volt úr, hanem aszszonyság a kis bocsaival, hát csak sok szerencsét és óvatosságot továbbra is anyámasszony. Most gyerünk, tekintsük meg a mi szép zergéinket, hogyan vannak, nem-e udvarol valamelyik öreg úr túlságosan a szépségeknek és az ifjabb nemzedéknél nem honol-e túlnagy féltékenység? Gyönyörű hegykatlan tárult elém, csupa hegyóriásokkal körülvéve, sűrű törpefenyvessel borítva, amiért is egy patakocska medre mentén kellett haladnom, számítva arra, hogy ameddig a patakocska tart, az út is szabad, azon túl pedig már ismerem az utat. Körülbelül kétórai gyaloglás után puskámat már vállamra kellett tennem huszár módra, hogy ne legyen útban, mivelhogy most már csak négykézláb lehetett haladni. Egyórai fáradságos, de érdekes út után a hegytetőn voltam. E hegytetőn már sokszor megfordultam, de valahányszor idejutok, mindig fel tudok fedezni rajta valami újat. Egyik oldaláról Liptó, Árva és Szepes felé nyílik kilátás városaikkal és falvaikkal, a másikról pedig Lengyelország látható. Letelepedtem egy körülbelül kétméter magas sziklatömb alatt és gyönyörködtem ezen elragadó szépségű tájban. Alattam körülbelül 20 méterre 30—40 cm. magas hó volt, mert a napfény ide talán sohasem jut el. Kis idő múlva — mintha az égből pottyant volna — előttem termett egy zerge gidáival és utána még három darab; mind elém jöttek 10—15 lépésnyire attól a sziklatömbtől, mely alatt ültem, gidáikkal együtt, mert nem vettek engem észre mindjárt. De ebben a
pillanatban a sziklatömbről fütty hangzott el, bizonyára a férjuramtól, és a zergék erre, mint a szélvész futottak le a sziklákon, csak a szegény zergegidák nem tudtuk a puha hóban menekülni, mert belesüppedtek. Így előttem körülbelül 20 lépésnyire vergődtek a hóban; most se előre, se hátra. Lett nagy bőgés anyáik után, de hol voltak azok már akkor. Így tehát egészen csendben maradtam helyemen, várva, mi fog történni. Nemsokára messziről bőgést hallok, amely a bárányéhoz hasonlított, csak valamivel mélyebb és rövidebb volt. Ezek nem voltak mások, mint a zerge suták, amelyek gidáik keresésére indultak. Kíváncsiságom egyre fokozódott, hogy mi is lesz ennek a vége? A zergék egy-egy ugrással közeledtek keserves bőgéssel, melyre a kicsinyek mindig feleltek. Amikor már 150—200 lépésnyi közelségbe értek, felálltam és kalapomat ide-oda lengettem; első pillanatban megálltak, de azután lassan egészen közel jöttek gidáikhoz és a hótól balra lévő csatornán át szépen magukkal vitték őket. Hogy micsoda anyai szeretet ez, ahhoz nem kell kommentár. Előttük néhány lépésnyire legnagyobb ellenségük, kinek már csak a szaga is annyira meg tudja őket riasztani, hogy hatalmas ugrásokkal szöknek előle a harmadik-negyedik völgybe, és gidáikért elszántan mennek a csaknem biztos halálba. Bizony sokat tanulhatna az Isten képmására teremtett ember ilyen tekintetben a vadállattól. (Folytatjuk.)
Jureczky Nándor felvétele, az aggatékra hozott két kapitális siketfajd kakasával.
EGYESÜLETI ÉLET illető helyicsoport nem jelentkezik közreműködésre, azaz nem jelenti be jogi képviselőjét, vagy szakértőjét. Pedig, hogy mily fontos, ezt bizonyítani tudjuk adatokkal. Az utóbbi időben kaptunk végzéseket a védegylet befolyása következményeképen, melyek igen érzékeny pénzbeli bírságokról s szabadságvesztésre szóló büntetésekről tanúskodnak. A nyitrai járásbíróság egy nyúlnak jogtalan lelövéseért 400 K pénzbírságot, behajthatatlanság esetében 20 napi elzárásra változtatható fogságot rótt ki egy tettenért vadorzóra. A senici járási hivatal 2 vadorzót fácánokra való törkészésért fejenként 600 koronára, esetleg 30 napi elzárásra változtatható szabadságvesztésre ítélte el véleményünk alapján. A párkányi járási hivatal vadászati kihágásért már több 100-300 koronás bírságot rótt ki vadorzókra stb. Amidőn ezen a védegyletre örvendetes eseményeket köztudomásra hozzuk, nemcsak a helyi csoportoknak, hanem az összes tagtársaknak is azon felhívással, hogy jelentsék be mielőbb a központnak jogi képviselőjük, vagy vadászati szakértőjük nevét, állását és pontos
Figyelmeztetés! A helyicsoportoknak körözvényben már egyszer tudomásukra hoztuk, hogy a volt magyar belügyi és igazságügyi minisztériumok 65.000-909 J. M. és a Čszl. köztársaság szlovenszkói teljhatalmú miniszter 7158-922 adm. V. sz. rendeletei szerint az 1883. évi XX. törvénycikk 17. § 4. pontja értelmében a védegyletnek megadatott a vadászati kihágások tekintetében az illetékes hatóságoknál az együttműködési és véleményezési jog. A helyicsoportok nagyobb része nem fektet kellő súlyt ezen előnyre és nem jelenti be a központnak jogi képviselőjét, avagy vadászati szakértőjét. Amellett azonban gyűléseiken folyton hangoztatják, hogy a védegylet nem fejt ki kellő energiát az orvvadászat megakadályozására. Pedig ha nincsen panaszló, nincs per sem. Számos járási hivatal a járásukban előforduló kihágási ügyekben egyenest a védegylet elnökségéhez fordul, mert az
5
cimét. Ezek részére azonnal kiállítjuk a szükséges igazolványt valamint az illetékes hatóságokhoz intézendő bejelentéseket. Ezáltal a helyicsoportok jogot nyernek a járásukban előforduló kihágási tárgyalásoknál közreműködni, s befolyásukat érvényesíteni, s így a vadorzás hathatós mérséklésére nyilik módjuk. A t. tagtársakat pedig felhívjuk arra, hogy minden kihágást, melyről tudomást szereznek, személyekre való tekintet nélkül jelentsék be helyicsoportjuk jogi képviselőjének, vagy az illetékes hatóságnál. Az eredmény, majd meglátják, el nem marad. Az elnökség. Értesítés! Értesítjük azon t. tagtársakat, kik a f. évi május hó 22-én Trencsénben tartandó közgyűlésen részt venni óhajtanak, hogy a közgyűlés a trencséni „Tátra"- szállóban lesz megtartva. A vonatok érkezési ideje: Pozsony felől délelőtt 11.29 perckor gyorsvonat, 11.16 perckor személyvonat; 14.36 perckor személyvonat. Zsolna felől: 10.28 perckor és 14.16 perckor személyvonatok; 14.36 perckor gyorsvonat. Azon résztvevők, akik ebédre reflektálnak, jelentsék ezt a trencséni titkárnál, akinek cime: Müller József, a Slovenska poisťovna titkárja, Trencsén. Leves, előétel, pecsenye, tészta és feketekávéból álló ebéd ára 25 Kč. Vacsora menü: 10 Kč., étlap szerint 15 Kč. Kérjük az étkezésre való bejelentéseket idejekorán Müller titkár úr címére juttatni és egyszersmind az érkezési időt is tudtul adni. Azon tisztelt résztvevők, akik a délelőtt folyamán érkeznek Trencsénbe, közös ebéden vehetnek részt, amit kérünk szintén a fenti címre megírni. A közgyűlés kezdete délután 2 óra, a múlt lapszámunkban közölt napirenddel. Az e l n ö k s é g . „De lege ferenda" című, az első számunkban megjelent indítványhoz kaptuk a következő kiegészítést: „A zsupáni rendelet folytán 1—5 évig terjedő vadászati gyakorlat felfüggesztésénél, kell hogy velejárjon a bérleti összeg lefizetésének a mentesítése is." — Ez természetes, mert az indítvány célja éppen az, hogy a községet ellene fordítsa a vadorzóknak, azaz ne nézzék ezentúl közönbösen azokat, akik alávaló cselekedetükkel megfosztják a községet rendes jövedelmétől. Dr. Törköly József ur, a rimaszombati helyicsoport elnöke, feljogosított bennünket, hogy alábbi nyilatkozatát, amennyiben azt a „Nimród" legközelebbi számában nem közölné, hozzuk nyilvánoságra. A „Nimród" tek. Szerkesztőségének Eperjes. Hivatkozva a sajtótörvényre, tisztelettel kérjük, szíveskedjék b. lapjában az alábbi helyreigazító sorokat közölni: A „Nimród" f. évi március hó 1-én megjelent számában „Ipolyság után Rimaszombat" című nyilatkozat csupán Szöllösy István csoporttitkár úr magánvéleményét, illetőleg álláspontját képviseli, miután a rimaszombati Vad. Védegylet helyicsoportja ily kérdésben állást nem foglalt, s ily nyilatkozat megtételére senki megbízást nem nyert. De nem is tehette a helyicsoport azt, hogy pálcát törjön egy még előttünk ismeretlen irányú és nívójú, s csak a jövőben megjelenő szaklap felett. A helyicsoport, mint egyik szerve az Országos Vadászati Védegyletnek, teljes bizalommal viseltetik az ()• V. Védegylet jelelegi vezetőségével szemben, s annak intézkedéseit, amíg azok önzetlenül képviselik a vadászat konszolidációját és érdekeit, örömmel veszi tudomásul, s azokat a vezetőséghez való legteljesebb ragaszkodással honorálja. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy az úttörő munkát végző „Nimród" szaklap értékét és szükségességét is el ne ismerje, s tagjainak mennél több ily irányú szakl a p olvasását ne javasolja. Fenti kérésem megismétlése mellett maradok vadász üdvözlettel a helyicsoport elnöksége: Dr. Törköly s. k. Meghívó! A Szlovenszkói Vadászati Védegylet ez évi rendes közgyűlését 1927 május hó 22-ik napján délután 2 órakor tartja Trencsénben. Tekintettel az alábbi napirend fontosságára, kérjük úgy a tagokat, mint az összes helyicsoportok vezetőségeit, hogy e közgyűlésen minél nagyobb számban vegyenek részt, vagy akadályoztatásuk esetében magukat az alapszabályok VIII. fejezet, 7. pontja szerint, sajátkezűleg aláírt meghatalmazással ellátott megbízottak által képviseltessék.
Napirend: 1. Alakiságok ú. m.: Elnöki megnyitó, előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása, a jegyző és titkár évi jelentései. 2. A poprádi kiállítás leszámolása. 3. Pénztári jelentés és jövő évi előirányzat. 4. Alapszabály módosítása. 5. Kiegészítő választás megejtése. Dísz- és levelező tagok választása. 6. Vadvédelem fokozása. 7. Indítványok és javaslatok. Ha a megjelentek száma nem tenné ki a tagdíjukat kifizetett rendes tagok egy harmadát, úgy a közgyűlés egy órával később, tekintet nélkül a megjelentek számára, meg lesz tartva. Esetleges írásbeli javaslatokat 8 nappal a közgyűlés előtt kell a közp. elnökséghez juttatni. A Szlovenszkói vadászati védegylet nevében: Varga Tivadar, id. Melcsiczky Gyula, titkár. ügyvezető alelnök. Országos kutyakiállítás Prágában, melyet a Csehszlovák Vadász-Egyesület a Kynológiai egyesületekkel 1927 május 22-én (egynapos) a gazdasági kiállítással egybekötve Prágában rendez. Állami tenyésztési oklevelek és pénzdíjak, Prága város plakettái, a Földművelésügyi Tanács, Gazdasági Egyesület, Kereskedelmi Kamara stb. oklevelei kerülnek kiosztás alá. Titkárság: Praha II., Nekázanka č. 3. — Az összes kutyafajták részére díjakat utalnak ki. A V. V. E. trencséni helyicsoportja a pünkösdi ünnepek alkalmával, június .5-én és 6-án, gazdag műsor keretében agyaggalambversenyt rendez. Következő dijak kerülnek ellövésre: „Szlovenszkó bajnoksága", a „Trencsén város vándordíja" és a „trencséni vadászbajnokság". — Minél nagyobb számban való megjelenést kérünk. A t r e n c sé n i h e l yi c so p o r t elnöksége. Sajnálattal állapítjuk meg ezen a helyen, hogy többszörös sürgetés és hivatalos figyelmeztetés dacára, még máig sem küldték be a kért egyleti névsorokat a következő helyicsoportok: 1. Liptószentmiklós, 2. Eperjes, 3. Komárom, 4. Zólyom, Utoljára kérjük ezen az úton a Jentnevezett helyicsoportok t. Elnökségeit, hogy a névszerinti tagjegyzéket, úgyszintén a lejárt tagsági járulékokat nekünk beküldjék. Ellenesetben kénytelenek vagyunk ezért a felelőtlen eljárásért a legközelebbi nagygyűlésen levonni a konzekvenciákat. Az e l n ö k s é g . A V. V. E. tagjainak baleseti és szavatossági biztosítása. (Folytatás.) Lapunk első számában közöltük már, hogy a Szlovenszkói Vadászati Védegyletnek a Riunione Adriaticá-val kötött kedvezményes biztosítási szerződése feljogosítja a védegylet tagjait, hogy a kötelező biztosításon felül, csekély utánfizetés ellenében, magasabb összegekre is köthessenek biztosításokat úgy balesetek ellen, mint szavatossági károkra. A V. V. E. vezetősége a biztosítási szerződés megkötésekor megfontolás tárgyává tette azon körülményt, hogy a kötelező biztosítás összegei, amelyek a biztosító társaság részéről nyújtandó kártalanítási összeg legmagasabb határát képezik, a legtöbb szerencsétlenség esetén alacsonyaknak fognak bizonyulni. Nem kell bővebben fejtegetni azt, hogy minden egyes tas a saját személyét, illetve saját testi épségét is Kč. 10.000-nél magasabbra fogja értékelni. Ugyanígy az idegen egyén testi épségében esetleg okozott kárért is Kč. 10-000-nél jóval magasabb kárpótlást kell majd fizetni. Mindkét esetet mérlegelve, szükséges, hogy a védegylet tagjai úgy a baleset, mint a szavatossági biztosítás összegeit is egyéni viszonyaiknak megfelelően felemeljék. Ezen utánbiztosítások kötését a V. V. E. tagjai a következő kedvezményes díjfizetési feltételek mellett eszközölhetik: A, Baleset elleni biztosításnál: n e m h i v a t á s o s v a d á s z o k minden további Kč. 10.000 bizt. összeg után (akár halálesetre, akár állandó rokkantság esetére) csekély Kčs. 2.50 évi dij ellenében. Példa. Baleset utánbiztosításra nem hivatásos vadászok részére: Kč. 50.000 halálesetre 5 X 2.50 = Kč. 12.50 Kč. 100.00P állandó rokkantságra 10 X 2.50 = Kč. 25— Évi utánfizetés összesen: Kč. 37.50 Hivatásos vadászok (erdészeti személyzet, erdő- és vadőrök, kerülök): minden további Kč. 1000.— biztosított Összeg után (akár halálesetre, akár állandó rokkantság esetére) Kč. 1.35 évi utánfizetés ellenében.
6
Példa. Haleset utánbiztosításra hivatásos vadászok részére: Kč. 10.000 halálesetre 10 X 1.35 = Kč. 13.50 Kč. 20.000 áll. rokkantság esetére 20 X 1.35 = Kč. 27.— Évi utánfizetés összesen: Kč. 40.50 B) Szavatossági biztosításnál: Tekintet nélkül arra, hogy a védegylet tagja, hivatásos vadász-e, vagy sem: A biztosítási összegnek fele melé se esetén: egy személy több személy tárgyévi utánsérülésére: sérülésére: sérülésére: fizetés: Kč. 20.000-re Kč. 60.000-re Kč. 10.000-re Kč. 5— Kč. 30.000-re Kč. 100.000-re Kč. 10.000-re Kč. 7.50 Kč. 50.000-re Kč. 200.000-re Kč. 10.000-re Kč. 10.— Kč. 75.000-re Kč. 300.000-re Kő. 20.000-re Kč. 15.— Kč. 100.000-re Kč. 400.000-re Kč. 20.000-re Kč. 20.— A védegylet minden egyes tagjának saját jól felfogott érdekében áll, hogy ezen kedvező feltételeket mielőbb kihasználja és úgy a baleset, mint a szavatossági biztosítását megfelélő összegekre emelje fel. * A vadászkutyák által okozott károk elleni biztosítás módozatait a legközelebbi lapszámunkban fogjuk ismertetni. Az utánbiztosítások iránt érdeklődő tagjainknak a gyors és szakszerű lebonyolítás érdekében azt ajánljuk, hogy közvetlenül a biztosító társulathoz „R i u n i o n e A d r i a t i c a", Bratislava, Ventúr-utca 3. sz., forduljanak. Jegyzőkönyv. Felvéve a szűkebb körű választmány 1927. évi március 22-én megtartott üléséről. Jelen vannak: Melcsiczky Gyula, Dr. Kovács L. Szütsy L. Slavitzky N. Dr. Hanavsky, Boráros. Dr. Rajcsányi, Varga titkár és Kocmann ügyvezető. 1. Az előző gyűlés jegyzőkönyvét a választmány annak átolvasása után jóváhagyja.
2. A beérkezett átiratok: Jurán 0., szepesi csoport ügyve zetője indokolt indítványában az ottani csoport 1 tagjának (Kaczvinsky) az egyletből való kizárását kéri. A választ mány helytad az indítványnak és a nevezett tagot az egyletből egyhangúlag kizárja. Válaszadással Szulyovszky O. átiratára Dr. Kovácsot bizza meg. D. J. úrnak átiratát tudo másul veszi s megkeresi a szerkesztőt, hogy elégtételt szol gáltasson. A szerkesztő kijelenti, miszerint távol állt tőle ama szándék, hogy vezető cikkében bárkit is sértsen. Dr. Hanav sky azt indítványozza, hogy a szerkesztő nyilatkozatát a „Vadász" legközelebbi számában közölje, azonban előzőleg jóváhagyás végett terjessze be. Utal arra, hogy a választmány annak idején kívánta, hogy a „Vadász" 1. számát korektura céljából be kell terjeszteni a választmánynak és csak azután adható ki. 3. A „Vadász" 2. számának cikkeit a választmány kiosz totta korrektura céljából és a szerkesztőségi zárlatot március 24-ére állapította meg. 4. A szerkesztő ismerteti Wigand és Concordia könyv nyomdák ajánlatait. A választmány a Concordia-nyomda ajánlatát fogadja el, s megbízza a szerkesztőt, hogy a 2. szám kiadását ezzel a nyomdával tárgyalja le. 5. Dr. Hanavsky utal az elhatalmasodó orvvadászatra és hangsúlyozza, hogy a főokot az alacsony büntetésekben kell keresni. Azért indítványozza, hogy az egylet az illetékes ha tóságoknál kérelmezze a vadászati törvény büntetési tételei nek a felemelését. A választmány elfogadja az indítványt az zal, hogy az előadó megfelelő javaslatot dolgozzon ki, ame lyet az egylet a belügyminisztérium szlovenszkói osztályának be fog terjeszteni. Elnök az ülést 21 órakor bezárja. Kelt mint fent. Kocman János, ügyvezető. Melcsiczky Gyula, ügyv. elnök. Varga T. titkár.
VADÁSZHIREK aljaújhelyen. A kiállítás iránt élénk érdeklődés mutatkozik. A tacskókat Metka János és Ha u s w i r t h Károly külföldi szaktekintélyek, a foxterriereket P a t r e l e k Róbert a bécsi foxterrier-klub elnöke bírálja. A bajnoki címet mindkét versenyen ki fogják adni. A kiállításra utazók vasúti kedvezményben részesülnek. Madárvonulás. Beérkezett vonuló madarakról eddig a következőket jelenthetem: Február 27-28. vadlúdak nagyobb tömegű elvonulása. Március 1-én mezei pacsirta érkezése. Március 4-én szürke barázda billegető érkezése. Március 8-án légykapó és erdei pinty érkezése. Március 9-én erdei szalonka érkezése. Március 22-én fűzike érkezése. Március 30—31-én házi fecske érkezése. Vadász üdvvel, L i p c s e y Albin, nyug. jegyző, Losonc. „Nornik." A brünni tacskó és vadászterrier tenyésztők egyesülete, a „Nornik", augusztus hóban Kassán ebkiállítást és kotorékversenyt rendez. Olvasóinkhoz. Kérjük olvasóinkat, hogy a vadászat, ebtenyésztés, halászat és madárvonulásra vonatkozó értesítéseiket, ha csak egy lapon is, szerkesztőségünkkel Bratislava, Káptalan-utca 2, közölni szíveskedjenek. Aku Markub. Ezt a szudáni óriási madarat Bengt Berg svéd kutató délafrikai expedíciója alkalmával fedezte fel. A hatalmas kéktollú madár otromba csőrével Szudán kiterjedt mocsaraiban él és olyan rendkívül értéket reprezentál, hogy az angol kormány leterítéseért a svéd tudományos akadémiától ezer aranymárkát követelt. Vadászhalál. A gyászhír, melynek előzménye egy megrendítő szerencsétlenség volt, bejárta az összes európai lapokat. Hunyady László gyakorlott oroszlánvadász ez idén tizenhetedszer volt Afrikában, hogy vadászszenvedélyének hódoljon. Az őserdőkben vadászva terítékre hozott egy oroszlánt, amely még élt mikor Hunyady feléje közeledett. Az oroszlán abban a pillanatban leütötte, s karmaival súlyos sebet ejtett a vadászon. Hunyadyt egy nílusi hajón haza akarták szállítani, mialatt vérmérgezést kapott és belehalt sebeibe. A Nilus partján temették el, ahol folytatja vadászálmait az afrikai őserdők közelében. Nemzetközi agyaggalambverseny Pozsonyban 1927 június hó 11- és 12-én. A St. Hubertus vadvédö egylet pozsonyi fiókja fennállásának első évfordulója alkalmából, az első nemzetközi agyaggalambversenyt rendezi a következő gazdag lövészmű-
A Magas Tátrából. Abból a rengeteg hóból, amit a tél itt minálunk fölhalmozott, a március a hegyek alján és az 1500 méteren alul fekvő lejtőkön nagyon sokat eltakarított. Ellenben az április ez idén a bolondok igazi hónapjának bizonyult: az egyik percben süt a nap, a másikban esik az eső és a harmadikban már havazik. Aki még márciusban szalonkahúzásra járt, legalább látott néhányat, mivel ez idén előbb jöttek el, mint más években. A vadászok zöme most a kályha mellett ül, vagy tarokkozik. Pedig régen volt olyan sok sneff, mint ez idén, legalább ezt hiresztelik azok, akik a havazások és esőzések dacára kint vannak a húzásokon. Az utolsó években általában feltűnően apadt a rókák száma. Vannak nagy vadászterületek, ahol más években 15—20 drb. is került terítékre: ez idén még egy nyomot sem találtak ott. Egyesek szerint három évvel ezelőtt a komákat legnagyobb ellenségük: a rüh, megtizedelte; mások viszont úgy vélik, hogy az egerek után a szomszédságba vándoroltak, ahol sok volt; viszont némelyek szerint a tátrai fürdők új vendégei strychninnel mérgeztek, hogy olcsó bundákra tegyenek szert, mivel a gazdák tavasszal a mezőkön rókák csontvázaira akadtak. Valószínűleg mind a három föltevésben sok igazság rejlik. Vaddisznónyom e télen a havon már látható volt, s így remélhető, hogy a Tátraalján ismét megjelennek a fekete vándorok, amelyek az őszi hajtásokat nemcsak változatossá, hanem izgalmassá is teszik. A nagykakas dürgöhelyei a nagy havak miatt még megközelíthetetlenek, a kis kakas már márciusban vígan dürgött, most mind a kettőt elrontotta a bolond április. Az őzek, dacára a zordon utótélnek, elég jól átteleltek. Orvvadász és éhes pecsenyevadász, sajnos, nálunk is még nagyon sok van! Id. Halálozás. F ö r s t e r S á n d o r , iglói (novavesi) földbirtokos, 50 éves korában fájdalmas betegség után váratlanul elhunyt. A megboldogult a szepesi vadásztársadalom egyik kedvelt és ismert tagja volt. Álmodja békében vadászálmait! Nemeztközi ebkiállítás. Az országos magyar foxterrier és tacskótenyésztők egyesülete f. évi május hó 29-én és 30-án Budapesten külföldi bírák részvételével nemzetközi ebkiállítást és műkotorék versenyt rendez. Nevezést ívekkel és mindennemű felvilágosítással Görgey Géza elnök szolgál Sátor-
7
sorral: Pozsony város díja, „St. Hubertus" szlovenszkói bajnoksága, kezdők versenye, kártya lövészet, futó nyúl, hölgyek díja stb., mely versenyen 42 értékes díjat fognak kiosz-. tani. felvilágosításokat készséggel ad: Seifert Károly egyesületi elnök, Pozsony, Halászkapu-utca 4. Halálos szalonkavadászat. Vadász körökben rendkívül részvétet keltett Filip Béla halála. Gömör megyében, Kövi község határában történt a szerencsétlenség, mikor Filip Béla két társavai szalonkahúzásra ment ki az erdőbe. A második lövés után Filip a zsákmány keresésére indult a sűrűbe, hol fegyvere elsült és az egész lövés a fejébe ment. Társai holtan találták meg. Frissen hantolt sírjára fájdalommal gondol minden igaz vadász. — Ez az első eset, melynél a védegyleti tagságból kifolyólag a biztosítótársaság kötelezettsége beállott. Erdőtfiz. A somogymegyei Tarány község mellett Festetich Tasziló erdejében ismeretlen okból tűz támadt. A tűznek tizenkét hold fenyves- és négy hold tölgyerdő esett martalékul. Valószínű, hogy a tűz a vadállományban is nagy pusztítást vitt véghez. Ősbölényszarv a Tisza medrében. Tiszabercelen, a HoltTisza medrében, az úgynevezett Diófalaposon, egy erős ősbölényszarvat találtak.
Bérbeadó területek. 717/1927. sz. Hirdetmény. Simonovce község bérbe adja vadászati jogát 1927 január 1-től számítva hat évre. A nyilvános árverés 1927 május hó 10-én d. u. 2 órakor lesz megtartva Simonovce község bírájánál. Az árverési feltételek a községi bírónál és a 2Sirkovcei jegyzői hivatalban tekinthetők meg. Simonovce, 1927 március 10. Községi tanács. 718/1927. sz. Hirdetmény. Nagyveledin község bérbe adja vadászati jogát 1927 aug. 15-től számítandó 6 évre. A nyilvános árverés 1927 május 16-án d. e. 9 órakor tartatik meg a veledini községi hivatalban. Az árverési feltételek a községi bírónál és a zsirkóvcei jegyzői hivatalban tekinthetők meg. Veledin, 1927 április 7-én. Községi tanács. 716/1927. sz. Hirdetmény. Dornya község bérbe adja vadászati jogát 1927 augusztus 1-től számítandó 6 évre. A nyilvános árverés 1927 május 10-én d. e. 9 órakor tartatik meg a dornyai községi bírónál. Az árverési feltételek a község bírájánál és zsirkóvcei jegyzői hivatalban tekinthetők meg. Dornyán, 1927 március 19. Községi tanács.
Szerkesztői üzenetek. Semaphor. Mi ebbe a kérdésbe világért sem avatkozunk bele. Érje be vele, hogy most már tudja, ki volt az a Nimród. Érdeklődőnek. Első számunk szlovák korrektúráját kizárólag maga a nyomdavállalat végezte, azonkívül egy-két képmagyarázó felírást fordított át szlovákra. A második szám szlovák korrektúráját Fabula és Kocmann végezték.
Apróhirdetések. ELADÓ! A poprádi ebkiállításról fönmaradt új kotorék, továbbá egy teljesen új Nimród és Preusz-féle agyaggalamb-vetőgép és 1000 kitűnő agyaggalamb kéz alatt eladó. Jurán Vidor, kiállításrendező, Spišska Béla. Mindenféle madár és vad szakszerű kitömését és preparálását vállalja Szoyka Béla, Dobsina, Főtér 45.
6
