VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (3. számú módosítás) és VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE (2

URBANITÁS TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT 1111 Budapest, Sztoczek u. 19. IV./3. tel/fax 466 42 20, 466 20 18

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (3. számú módosítás) és VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE (2. számú módosítás)

Budapest, 2005. július

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (3. számú módosítás) és VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE (2. számú módosítás) Törzsszám: 1049

A TERVEZŐK NÉVSORA

Felelős tervező: Településtervező:

Táj- és környezetvédelem:

Kertész Beáta TT1 01-1252/01 Kertész Beáta Tóthné Pocsok Katalin TT1 01-5086/02 Tóthné Pocsok Katalin K2 01-5086/02

Szerkesztő informatikus:

Miklós Dániel Réti Györgyné

Ügyvezető:

Berényi Mária

Budapest, 2005. július hó

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének 126/2005. (VII.7.) számú határozata Vác Város Településszerkezeti Tervéről (3. számú módosítás)

Vác Város Képviselő-tetülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) bekezdésére és a 10.§ (1) bekezdés d.) pontjára, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 2.§ (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi döntést hozza: 1. A Képviselő-testület Vác város közigazgatási területére vonatkozóan Vác Város Településszerkezeti Terv 3. számú módosítását jóváhagyja: - a Településszerkezeti Terv módosítása - leírás (1. számú melléklet) - a T-1/3m Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv rajzszámú és megnevezésű tervlap (2. számú melléklet) alapján. Határidő: azonnal

Felelős: főépítész

2. Ezen határozat hatálybalépése után a város közigazgatási területén belül készülő szabályozási terveket és műszaki terveket a Településszerkezeti Terv 3. számú módosításával összhangban kell készíteni.

Határidő: folyamatos

Felelős: főépítész

1

1. sz. melléklet VÁC VÁROS TELEPÜLÉSZSZERKEZETI TERVE 3. számú módosítás

LEÍRÁS A Településszerkezeti Terv feladata, hogy meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a településszerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása, vagy legalább szinten tartása mellett. Étv.10.§.(1) TÉRSÉGI SZEREPKÖR Vác Városfejlesztési Koncepciójának általános alapelve, hogy "a jövő városa lakható, barátságos, szép és egészséges legyen". A Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott főcél - mint a város jövőképe - a következő: Vác hangulatos, nyitott kisváros, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A főcél teljesül, amennyiben − a város a fejlődése során megőrzi a vonzerejét, értékét adó karakterét − a város a fejlesztési szándékok számára nyitott marad, de nem a léptéktelen, illetve nagyléptékű, környezetzavaró fejlesztések színtere − a "régiószemléletet” erősítve, a társadalmi részvételnek széleskörű lehetőséget biztosítva, a város a történelmi hagyományok értékeire támaszkodva a kistérség szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központjává tud válni. A főcél elérése érdekében a legfontosabb részcélok, hogy Vác város • gazdasági téren eredményes város • társadalmi-kulturális téren az igényes polgárság városa • környezeti vonatkozásban otthonos kisváros • regionális szempontból kezdeményező, együttműködő város legyen. A fenti főcélok és részcélok elérését a város jelentős gazdasági, oktatási és közlekedési szerepköre igen nagymértékben segíti. A regionális célterület szerint Vác kezdeményező, együttműködő város kíván lenni, ezen belül: a régió szellemi, kereskedelmi és idegenforgalmi központja; a térség települései megtartó erejének elősegítője; a településközi együttműködés segítője, kezdeményezője; a színvonalas városmarketing létrehozója. Vác Város Regionális Koncepciójának alapgondolata: Célszerű globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni! (Ezen túlmenően hosszútávra tervezni és azonnal cselekedni)

2

A fentiek érdekében • javítani kell a város külső és belső közúti hálózatát • meg kell teremteni a hosszútávú, a folyamatos településfejlődéshez szükséges gazdasági és intézményi hátteret, • meg kell őrizni a város arculatát, a jellegzetes kisvárosi karakterét és az azt biztosító fejlesztésekkel erősíteni • növelni kell a város idegenforgalmi vonzerejét, kínálatát és ilyen irányú szolgáltató infrastruktúráját, felkészültségét • valamint minden területen a mennyiségi fejlesztéssel párhuzamosan érvényt szerezni a minőségi fejlesztés fontosságának TERÜLETFELHASZNÁLÁS Vác város közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (beépített, vagy a terv távlatában beépítendő) és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglevő és tervezett belterületek. A beépítésre szánt területek a felhasználási igények sorrendjében ütemezetten belterületbe vonhatók. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. A beépítésre szánt területek felhasználása, illetve a belterületek bővítése csak ütemezetten, műszaki, környezeti és gazdasági szempontból szigorú feltételekhez kötötten, a fejlesztésben érdekeltek finanszírozásában valósíthatók meg. A beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a tervezett szerkezeti elemek figyelembevételével, a területi adottságok alapján építési övezetekbe kell felosztani a továbbtervezés során. A tervlapokon feltüntetett védőterületeknek, védőtávolságoknak és védősávoknak, valamint a szomszédos területfelhasználási egységeknek az érintett területfelhasználásra gyakorolt hatásait az építési övezetek kialakításánál figyelembe kell venni. Meglevő Vác közigazgatási területe:

6163 ha

Tervezett (a meglevővel együtt) 6188, ha1 (a növekmény 25 ha)

Ebből külterület: 4781 ha

4728 ha

1382 ha

1460 ha

belterület: (növekmény 78 ha –5, 6 %)

1

A közigazgatási határ módosítása tervezett Vác és Kosd között a megépült 2/A mentén, valamint Vác és Sződliget mentén a Határ út mentén a jelenlegi használatnak megfelelően.

3

A JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Vác igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a.)

b.) c.)

Lakóterületek: - Nagyvárosi lakóterület - Kisvárosias lakóterület - Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes területek: - Településközpont vegyes terület Központi vegyes terület

-

Gazdasági terület: - Kereskedelmi, szolgáltató terület Ipari terület

d.) -

Üdülőterület: Hétvégiházas terület

e.)

Különleges terület: - Jelentős zöldfelületű területek (temetők, strand, sportpályák) - Egészségügyi különleges területek - Büntetés-végrehajtási különleges területek - Idegenforgalmi terület - Bányatelek területek - Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek - Különleges intézményi területek (kórház, oktatási létesítmények, börtön, stb.) - Vásárterület - A szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló terület - Közműterületek

A beépítésre szánt területek egyes területfelhasználási egységei építési használatának (terhelhetőségének) megengedett felső határát, illetve jellemző mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Területfelhasználási egységek

Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Bácska-dűlő, Papvölgy, Törökhegy, kertvárosias lakóterület Falusias lakóterületek

Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség1 2,0 1,5 0,6 0,3

Jellemző

Megengedett legnagyobb

30-40 30-40 20-30 10

60 60 30 15

0,5

20-30

30

beépítettség2

4

Településközpont vegyes terület Központi vegyes terület Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Hétvégi házas üdülő Nagy zöldfelületű különleges terület Egyéb intézményi különleges terület

2,4 2,4 2,0

30-45 30-45 30-45

60 60 45

0,2 1,0 2,0

10-20 20-30 45

20 30 45

1

Szintterületsűrűség: a beépítésre szánt (beépített) terület területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes szintterületének viszonyszáma. 2 A telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke A történelmi városmag („Szilvamag”) területén a megengedett legnagyobb beépítettség a szabályozási tervben az adottságok szerint határozandó meg. Lakóterületek

Folyamatban lévő beépítésű, a hatályos terveknek megfelelő fejlesztési területek: •

•

Alapvetően meglevő telekállapotú, hatályos szabályozási tervek szerint beépülő lakóterületek - Szent Mihály-hegy kb. 100 lakótelek - Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő kb. 350 lakótelek - Törökhegy és a kórház környéke kb. 440 lakótelek - Déli terület, Csatamező kb. 140 lakótelek - önrekonstrukciós területek (Lovarda, Rózsakert) valamint külterületen a Mária-udvar és Homok-dűlő (200 telek) Új lakóterületként, hatályos szabályozási tervek szerint beépülő lakóterületek: - Derecske (I. terület) kb. 50 lakótelek - Kőhíd lakópark kb. 40 lakótelek - Derecske (II., III. terület) kb. 110 lakótelek - Kőhíd lakópark (II.) kb. 12 lakótelek

A Településszerkezeti Tervben előirányzott új lakásépítési fejlesztési területek: •

Készítendő további tervek szerint kialakítandó lakóterületek: - Alag (I.) kb. 148 lakótelek - Alag (II:) kb. 85 lakótelek - A Szüret u.-tól északkeletre levő terület kb. 40 lakótelek - A Külső Rádi úton (szociális lakásépítés) kb. 45 lakás - az Elnök utcában kb. 20 lakás - A Fésűsfonó és a PENOMAH megszűnő iparterületén kb.200 lakás - Kertvárosi sor (Zollner fölötti terület) kb. 25 lakótelek - A Temető út menti temetők felszámolásával kialakuló lakóterületek, kb. 30 lakótelek

5

Az előirányzott lakóterületi területfelhasználási egységeken belül a lakosság alapfokú ellátásához szükséges intézmények (oktatási, egészségügyi, szociális, stb.) és zöldterületek (kondicionáló, játszó- és sportolási célú közkertek) számára a készítendő szabályozási tervekben területet kell biztosítani. A külterületi lakott helyeken lakások építhetők, ha az építés feltételei biztosíthatók. A fenti területeken kívül a terv távlatán túli lakóterület-fejlesztés területe a város északi részén, a Gombási úttól nyugatra és a Téglaházi-dűlő úttól északra eső Téglaházi-dűlő (23 ha), valamint a Szent Mihály hegy északi területrésze (15 ha.) kb. 350db. A város délkeleti részén a Törökhegyhez csatlakozó Alsó-Törökhegy, mint potenciális lakóterület-fejlesztési terület jöhet szóba tartalék távlati területként. Ez a terület kb. 46 ha, a kialakítható telekszám kb. 450 db. Vegyes területek Településközponti vegyes területek Ebbe a területfelhasználási kategóriába sorolt a történelmi belváros intézményeinek kisebb része, ezen kívül az egyes városrészek olyan alapfokú ellátást szolgáló területei, amelyek a hatályos tervekben idesoroltak, vagy egyéb okok miatt fontosnak látszik a területfelhasználás megkülönböztetése, hangsúlyozása. Lakóterületi alközpont célját szolgáló településközponti területek: - a Deákvári központok - a Földváry téri - Kisváci - Burgundiai - Középvárosi - Alsóvárosi Központi vegyes területek A város területén ebbe a kategóriába soroltak a belváros területén levő intézmények többsége, a meglévő középiskolák és a térségi jelentőségű intézmények, a Püspöki palota, a strand, stb. Központi vegyes területként jelölt a 2-es Budapest felőli bevezető szakaszán, azaz a Szent László út mentén tervezett kereskedelmi terület. Egyéb új területet ezen övezetben a Településszerkezeti Terv nem tartalmaz. Különleges területek Vác közigazgatási területén az intézmények, illetve intézményjellegű területek az alábbi különleges területfelhasználási egységekbe soroltak: - Jelentős zöldfelületű területek (temetők, strand, sportpályák) - Egészségügyi különleges területek - Büntetés-végrehajtási különleges területek - Idegenforgalmi különleges terület - Bányatelek különleges területek - Honvédelmet és belbiztonságot szolgáló területek - Különleges intézményi területek (kórház, oktatási létesítmények, börtön, stb.) - Vásárterület - A szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló terület - Közműterületek

6

- Üzemanyagtöltő-állomás terület - Autóbusz-végállomás terület

Gazdasági területek A város gazdasági szervezeteinek egy része többé-kevésbé összefüggő iparterületeken tömörül: - az északi iparterületen (a DDC körül) - a város belső területein, az ún. "ipari ék" területén, elsősorban a vasút mellé települve, de a lakóterületekbe is beékelődve - a keleti iparterületen, a Deákvári fasor mentén - és a déli iparterületen. A napjainkban is még folyó társadalmi és gazdasági átalakulás, az azzal járó privatizáció és egyéb következményei, vegyes vállalatok kialakulása, a vállalatok, üzemek helyzetét igencsak erősen befolyásolják. Ezért azok létét és távlati fejlesztési lehetőségét, vagy visszafejlesztését prognosztizálni nem lehet. A Településszerkezeti Terv ezért csak irányelveket tud megfogalmazni, melyek betartásával a város környezeti terhelése csökkenthető, a létesítmények üzemelése a lakóterületek, intézményterületek zavarása nélkül megoldható, illetve a városkép javítását szolgálja. Ezek az előírások: A város lakóterületeibe ékelődő meglévő gazdasági területek nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató terület kategóriába sorolandók azzal, hogy az ott folytatott tevékenység csak olyan lehet, mely tevékenységből és az általa keltett forgalomból eredő környezeti terhelés a lakóterületre vonatkozó határértékeket nem haladja meg. Ennek érdekében a meglévő technológia korszerűsítendő, vagy védőterület kialakításával a zavaró hatás közömbösítendő, • a megszűnő gazdasági létesítmények helyére települő kereskedelmi, szolgáltató terület szintén teljesíteni köteles a fenti kritériumokat, • a meglévő, de területileg felosztódó gazdasági területekre az üzemeltetési feltételek meghatározására, városrendezési követelményekre (városkép, gépkocsi-kiszolgálás stb.) terv készítendő, • a környezetét zavaró gazdasági tevékenység csak a lakóterületektől megfelelő védőtávolság biztosításával, a déli városrész ipari területén folytatható • a gazdasági területek működését segítő vízi-közlekedési lehetőséget, illetve dunai kikötőkapcsolatot javasolt megtartani, szükség esetén a szomszédos területhasználatok és a tágabb térség által elvárható környezeti normáknak megfelelően fejleszteni. A Településszerkezeti Tervben kijelölt gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató területek -

a Gombási út mentén (6,5ha) a Szérűskertben és a „C” telepen (5ha meglevő, de részben rekonstrukcióval) a volt un „ipari ék” a város belső területein a Külső Rádi út északi oldalán a volt vácdukai út és a 2/A csomópontja között (24ha) a gödöllői út északi oldalán a mezőgazdasági major átalakulása révén, valamint (10ha) a volt Szebeton - a Toperini - területén a 2/A főúton levő déli csomópont és a Homok-dűlő közötti területen (12ha meglevő, rekonstrukcióval)

7

-

a déli iparterület bővítéseként, a Taurus és a Chinoin északi telekhatárához kapcsolódóan (11ha) a „Hajógyári” területhez délen kapcsolódó terület (0,5ha), valamint övezeti átsorolással a volt hajógyár területén levő egységek területe, valamint a Kőhíd utcai terület

Ipari területek -

DDC és egyéb (93 ha) A Rádi út mentén 87,0 ha

Gazdasági területek Megnevezés Északi terület „Ipari ék”

Deákvári-Rádi út menti Déli terület

Meglevő (ha) 93 44

Tervezett (ha) -

87 60

30 85

Összesen (ha) 93 44 (kereskedelmiszolgáltató gazdasági) 117 145

Mezőgazdasági üzemi területek, mint a kereskedelmi, szolgáltató terület része A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken belül a mezőgazdasági üzemi területek övezeteként megtartandók és fejlesztendők, mintagazdaság kialakításának lehetőségével az alábbi területek: − Kláraháza − Mihály tanya A JELLEMZŐEN BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Vác igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános, valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: A beépítésre nem szánt területek, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%: a) b) c) d) e)

közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési terület zöldterület erdőterület mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület

Közlekedési területek Vác térségének távlati közlekedési kapcsolatai Gyorsforgalmi úthálózat: A város közúti kapcsolatainak javítása érdekében - az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési koncepciójával összhangban - a terv távlatában megépítendő: 8

-

a 2/A sz- főút autóúttá bővítése a Kosdi csomópontig baloldali (a város felőli oldalon), míg attól az Északi csomópontig jobboldali útpályaépítéssel tervezett, valamint - az északi csomóponttól a 2/A továbbépítése gyorsforgalmi útként - a 2/A sz. főút továbbfejlesztése tekintetében felmerült egy újabb nyomvonalváltozat, amely a Keleti csomópont átépítésével a Naszály-hegyet keletről megkerülve halad északra Kosd és Rád települések között. Ebben az esetben a 12 és 2 sz. főutak szétválásától a Keleti csomópontig a Vácot elkerülő főút a 12. szfőúti besorolást kapja Országos főutak: - A régi 2-es és a 12-es utak Országos mellékutak és települési főutak: - A 2104 jelű Vác-Gödöllő, annak módosított nyomvonala a vasutakon történő rövidebb hosszon történő felemelése érdekében, a veresegyházi vasút korrekciója függvényében - A 2106 jelű Rádi ök. út – Deákvári fasor (új minisztériumi besorolás) - A tervezett váci Duna-híd és a majdani M2 autóút kapcsolatát biztosító út a 2104. jelű összekötőút folytatásaként - A 21117 jelű Kosdi bekötő út (Kosdi út-Honvéd utca) - Rádi út (városi szakasz) - Gombási út, - a tervezett Gombási csomópont felől – egyrészt a Lehár Ferenc utcára leágazva, másrészt a megszűnt laktanya északi oldalán tervezett út, a Szent Mihály-hegy keleti oldalán visszatérve a Hóman Bálint útra, tervezett különszintben keresztezve a vasutat - Pap Béla út - Dózsa György út – Köztársaság út –Szent János utca - Barabás utca – Liszt Ferenc sétány (komp) - A déli iparterületet keletről feltáró út a Szent László út és a Gödöllői 2104 jelű út között, valamint azt a tervezett Duna-hídhoz vezető útra Települési mellékutak (gyűjtő utak): - Budapesti főút – Köztársaság út, illetve a Pap Béla utcán túl a Németh László utca, és annak tervezett összekötése az Építők útjával - Ady Endre sétány – József Attila sétány és a folytatásában tervezett, a Budapesti főútra visszakötő út - Petróczy utca – Konstantin tér – Báthori utca - Szent János utca – Zrínyi utca – Temető utca – Újhegyi út – Ambró Ferenc utca Telep utca - A Papvölgyet, Altány-dűlőt, és Bácska-dűlőt, valamint a Törökhegyet és a kórház környékét feltáró utak - A Szent Mihály-hegy távlati lakóterület-fejlesztéséhez a terület északi részén tervezett út visszakötve a Huszár utcai átjáróba, illetve ezen út összekötése a DDC átjárón keresztül a 2-es útra - A déli területen a Szent László út (2-es út) és az iparterület között - Az Ipari Park feltáró útja a Gödöllői útra, illetve a „Forte”-területen keresztül a Rádi útra történő csatlakozással, mintegy iparterületi hátsó feltáró úthálózatot alkotva. - Az Avar utca a fenti útra kapcsolódva

9

Különszintű kereszteződések Tervezett különszintű közúti-vasúti kereszteződések: - A Rádi úton - A Hóman Bálint út vonalán A meglevő különszintű kereszteződések bővítése - A Kosdi útnál - A Temető utcai vasúti aluljáró korszerűsítendő a gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságos lebonyolítása és a vasútállomási peronokhoz kialakítandó gyalogos aluljáró érekében Tervezett különszintű közúti kereszteződések: - a Gombási csomópont a 2/A úton (a tervezett gyorsforgalmi úton) Forgalomcsillapított övezetek Meglevők: - a belvárosi „tempo 40” Tervezettek: - A város közlekedési koncepciója szerint Gyalogos közlekedés - A rév és a vasútállomás között gyalogos utca alakítandó ki a tömegközlekedés kiváltásának megoldásával Kerékpáros közlekedés - A Budapest-Szob regionális kerékpárútra csatlakozva - A Vác-Gödöllő-Gyöngyös regionális kerékpárút - A Vác-Hatvan regionális kerékpárút - A városi kerékpárúthálózat a korábban készült szakági terv szerint Vasúti közlekedés - A vasútállomás korszerűsítése a korábbi tervek szerint - A tervezett északi vasúti megálló a Huszár utcai átjáró térségében - A veresegyházi vasútvonal ívkorrekciója Légi közlekedés A meglevő, kórház melletti helikopter-leszálló hely megtartandó Vizi közlekedés A magyarországi Duna-szakasz víziközlekedésének fejlesztésével párhuzamosan Vác közigazgatási területén is biztosítani kell az igényeknek megfelelő személy- és teherszállítási kikötési pontokat, különösen a Dunakanyari idegenforgalmi fejlesztésekből fakadó igényekre. Tömegközlekedés A vasútállomás közelében levő autóbuszpályaudvar távlatban is helyén marad, a helyi autóbuszvonalak számára szükséges külső fordulóknak helyet kell biztosítani. A tervezett közúthálózat létrehozásához szükséges intézkedések - A Településszerkezeti Terv jóváhagyása után gondoskodni kell az abban foglalt, a várost érintő közlekedésfejlesztési feladatok elvégzéséről:

10

-

A komp forgalmának a városközpontot nem zavaró megoldására kell törekedni A városon belül forgalomcsillapítás lehetséges eszközeit - körforgalmi csomópontok kiépítése, lakó-pihenő övezetek kijelölése - alkalmazni kell - A Településszerkezeti Terv folyamatos megvalósulása és a közutak továbbtervezése során a szükséges építési szélességek biztosításáról gondoskodni kell - A belterületen tervezett létesítmények normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor csak az Önkormányzat parkolási rendeletében meghatározott módon lehet ettől eltérni. Ebben az esetben is az építtetőnek kell megépíteni a parkolót, vagy az építés ráeső költségét megfizetnie - Törekedni kell a legforgalmasabb területek (belváros, vasútállomás környéke, stb.) a parkolási lehetőségek növelésére - A közterületi és a telken belüli nagyobb, összefüggő területű parkolókat fásítva kell kialakítani - A kerékpáros közlekedéssel a továbbtervezés során foglalkozni kell, mely során a Budapest-Szob regionális kerékpárútra csatlakozva biztosítani kell a Gödöllő-Gyöngyös irányában tervezett regionális kerékpárutat, illetve a város belső kerékpárút-hálózatát − A város sétaúthálózata kialakítása, különös tekintettel a Duna-partra, a Március 15. térre és a Széchenyi utcára Zöldterületek A környezetminőség javítása érdekében Vác zöldfelületi rendszerét a Településszerkezeti Terv tartalmának megfelelően fejleszteni/rendezni kell. A zöldfelületi rendszer hatékony és koncepciózus fejlesztéséhez a Város rangjának, környezeti adottságainak és távlati Településfejlesztési koncepciójának megfelelő Zöldfelület-rendezési Koncepció (ZRK) készítése szükséges. A zöldfelületi rendszer fejlesztésének hatékonyságát az alábbi rendezési feladatok végrehajtása biztosítja: − A meglévő zöldterületek (közparkok, közkertek) - kiemelve a helyi védelem alatt álló Liget és minden védett kert területét – funkcionális, kondicionáló és esztétikai értékének megtartásáról és fejlesztéséről kertépítészeti rekonstrukciós terv alapján gondoskodni kell. − A városi zöldfelületi rendszer fejlesztésének a terv távlatában a legfontosabb eszköze és területe a meglévő erdőterületek közjóléti használati lehetőségeinek fejlesztése, a tervezett erdőterületek és fásítások megvalósítása. − A vonalas létesítményeket (pl. közutak, vasútvonal, felszíni vízfolyások) kísérő fásított zöldsávok – közterületi és nem közterületi egyaránt - kialakításával, a meglévők rekonstrukciójával a városi zöldháló vonalas kapcsolati rendszerét erősíteni kell, a zöldfelületi rendszer ökológiai folyosóként is működő elemeinek köre ezzel gyarapítható, a településrészek ökológiai potenciálja növelhető. − A védendő lakóterületeket és egyéb érzékeny területeket a zavaró mértékű környezeti hatásoktól – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – un. „biofalak” kialakításával térben el kell határolni. A „biofalak” olyan vertikálisan és horizontálisan is térhatároló védő-zöldek, amelyek biológiailag aktív zónák, többszintes telepítésű zöldsávok, élőhelyek (biotópok) együttese. A „biofalak” szerves részei a zöldfelületi rendszernek. −

A területfelhasználás jellegétől függően az egyes létesítmények telken belüli kötelező zöldfelületeinek előírások szerinti (legkisebb zöldfelületi fedettség és a beültetési kötelezettség biztosítása) kialakítása - különösen az intenzív fásításra meghatározott

11

lakóterületeket, valamint kerteket - és a rendszeres, szakszerű fenntartása szükséges a városi zöldfelületi rendszer minőségi működéséhez. − A meglévő zöldterületi létesítményeket a terv tartalmának megfelelően meg kell tartani és az új beépítésre szánt területfelhasználási egységek területén a szükségletek szerint (pl. kondicionáló hatás, közcélú rekreációs funkcionális szerep, a beépítés tagolása, stb.) újabb zöldterületi létesítményekkel kell bővíteni. A városi környezet kondicionálásában jelentős szerephez jutó, új zöldterületi létesítményeket a terv az alábbi helyeken határoz meg: A tervezett Kőhíd úti lakópark környezetében új városi és lakónegyed szintű közpark a Felső-Gombás patak torkolatánál A DDC-kikötő szükségszerű fejlesztése mellett és a csatlakozó üzemi területek (kavicskotró, betonelem-gyártó) területének megszüntetésével, illetve környezetrendezésével egy új, tervezett városi közpark valósítható meg a Szérűskert alatti Duna parton A Papvölgy lakóterület nyugati határán tervezett lakónegyed szintű közpark A Burgundia városrész előtti Duna-szakaszon tervezett városi közpark A Derecske belterület északi részén tervezett lakónegyed szintű közpark A Településszerkezeti Terv szerinti egyes területfelhasználási egységeken belül, a szabályozási tervek keretében meghatározható közterületi zöldfelületek, közkertek. −

Új zöldterületi létesítmények, zöldsávok kialakítása, meglévők felújítása kertépítészeti terv alapján történjen. A városi jelentőségűnek minősíthető zöldterületi létesítmények tervezése nyilvános tervpályázat útján történjen.

Erdőterületek − A város területén az új erdőterületek alapvetően környezetvédelmi céllal létesülnek, illetve bővülnek. A területi növekedésen túl az elsődleges közjóléti rendeltetés szerinti fejlesztések és építések a természetvédelem érdekeivel összehangoltan támogathatók. − A Településszerkezeti Terv a Város 2000-ben elfogadott erdőfejlesztési koncepciójának javaslatait az egyeztetéseknek megfelelő módon és mértékben tartalmazza. A beépítésre szánt területeken, valamint a hagyományosan építési lehetőséggel rendelkező kertek területén az építési lehetőség meghagyásával a nagy területhányadú, kötelezően megvalósítandó intenzív fásítással – beültetési kötelezettség - lehet az erdőfejlesztési koncepció elveit érvényesíteni. A vasúti közlekedési területeken belül a kialakult fás területeket övezeten belüli fásításként meg kell őrizni. − Az ártéri erdők és erdősült vízmedrek megőrzéséről a természetvédelem érdekérvényesítése mellett kell gondoskodni. − A mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemeit meg kell tartani. A mezőgazdasági területeket tagoló és védő fasorok, védősávok rendszerét a hiányzó elemekkel ki kell egészíteni. Új fásított zöldsávokat, ökofolyosókat, értékes élőhelyeket kell kialakítani. − − − −

A környezetet zavaró létesítmények körüli meglévő, illetve létesítendő védőfásítások jelentős elemei a városi zöldfelületi rendszernek. Ezek a következők: A DDC körüli erdők A bánya-rekultivációhoz kötődő fásítások (Csata-dűlő-kavicsbánya, Naszály-kőbánya, agyagbánya) A gazdasági területek környezetében létesülő védőfásítások (Déli iparterület, stb.)

12

Mezőgazdasági területek − A mezőgazdasági területeket érintő változtatási szándékok közül általában támogatható a gyümölcs- és szőlőtelepítés, a gyenge minőségű szántóterületek művelési ág változtatása gyepgazdálkodásra, esetleg erdőtelepítésre. Az 1-4 talajminőségi osztályokba tartozó mezőgazdasági területek a Településszerkezeti Terv szerint továbbra is a mezőgazdasági területfelhasználási egységbe tartozó területek. Mezőgazdasági mintagazdaságok létesítésének szándékát támogatni kell. − A gyepek és a nádasok használatát a természeti értékek védelmének alá kell rendelni, használatuk szabályozásához természetvédelmi kezelési terv készítését kell önkormányzati eszközökkel támogatni. A természeti területként jelölt mezőgazdasági területek használatát a természetkímélő művelésnek, illetve a természetvédelem kezelési előírásainak megfelelően kell meghatározni. − A kertek területén a helyi építésszabályozással tartósan biztosítani kell, hogy az elsődleges mezőgazdasági területhasználat megmaradjon és az üdülés, illetve a lakófunkció továbbra is másodlagos/járulékos hasznosítást jelentsen. − A külterületen a mezőgazdasági ingatlanok vezetékes vízellátása a környezetvédelem és a tájvédelem érdekében a továbbiakban csak a szennyvíz-ártalmatlanítás egyidejű megoldásával együtt engedélyezhető. (A város mezőgazdasági területein keletkező szennyvizek kezelése megoldatlan - a vezetékes vízellátás a mezőgazdasági funkciótól eltérő területhasználatot, építést gerjeszt). A mezőgazdasági területeken a szennyvíztisztítás alternatív ökológiai lehetőségeit a szakhatóságok véleményének figyelembe vételével támogatni kell. A nitrátos talajú és más szempontból degradált mezőgazdasági területek rehabilitációját kezdeményezni és segíteni kell. − A mezőgazdasági övezetekben a gazdasági épületekkel együtt létesülő lakóépületek építéshatósági engedélyezésénél is figyelembe kell venni a környezeti adottságokat, a meglévő kedvezőtlen környezeti hatásokat (pl. a Sánchegyen a DDC üzemi zajterhelése). Vízgazdálkodási területek A Településszerkezeti Terv a vízgazdálkodási területek, a vízbázisok védelmének feltételeit biztosító területfelhasználást javasol. A beépítésre szánt fejlesztési területeket csak a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő infrastruktúra ellátás mellett lehet igénybe venni. A patakok, állóvizek medrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat, mint ökológiai folyosókat, vizes élőhelyeket, a biológiai aktivitásukat, tájkép és rekreációs értéküket növelő módon kell rendezni, illetve a vízminőségüket javítani, aminek érdekében tájrehabilitációs terveket kell készíteni és megvalósítani. A felszíni vízelvezetés rendszerének korszerűsítésével és a szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával mentesíteni kell a felszíni vizeket a szennyeződéstől. A felszíni vízelvezetés rendszerének korszerűsítésével és a szennyvíz-ártalmatlanítás környezetkímélő megoldásával mentesíteni kell a felszíni vizeket a szennyeződéstől. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a felszíni vízelvezetés korszerűsítésére, az elkészült szakanyagok felhasználásával és az érintett szakhatóságok bevonásával, átfogó programot kell kidolgozni. A feladat végrehajtására az önkormányzati költségvetésből célfeladatként megjelölt összeget kell elkülöníteni, melyeket pályázatokkal lehet kiegészíteni.

13

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME Az építészeti örökség védelme Az országos védelem elemei: Az országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű területen (MJT), illetve az ehhez kapcsolódó műemléki környezet (MK) területén, valamint az egyedi védelem alatt álló épületeken, építményeken és ezek műemléki környezetén belül a hatályos műemlékvédelmi törvény szerinti védelmet kell biztosítani. Az MJT és a műemléki környezetek jogszabályban pontosítva rögzített területi lehatárolásáig a Településszerkezeti Tervben kijelölt területet kell figyelembe venni. A műemléki környezetek lehatárolása szabályozási tervben pontosítható, illetve módosítható. A jogszabályi rögzítést követően a lehatárolást a településrendezési tervekben át kell vezetni. A műemléki jelentőségű terület kibővítendő - elkészítendő értékvizsgálat alapján - a Belváros teljes - azaz az un. „szilvamag” – területére. A műemlékek hatékony védelme érdekében a fentiek szerint kibővített MJT területére szigorúbb és részletesebb övezeti és építési előírások fogalmazandók meg. A kulturális örökség részét képező régészeti emlékek védelmét a hatályos jogszabály szerint kell biztosítani. A Településszerkezeti Tervben rögzített nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek védelmét a szabályozási tervekben és az építési hatósági munkában érvényesíteni kell. Az országos örökségvédelmi szabályozást a régészeti érdekű területekre helyi szabályozás egészíti ki. Helyi értékvédelem A helyi védelem alatt álló épületek, területek védelmét biztosítani kell. Készítendő értékvizsgálat alapján bővítendő a helyi védelem köre épületekre, védendő utcaszakaszokra, utcaképekre, a város bel- és külterületén levő feszületekre, képoszlopokra, fasorokra, stb. Az építészeti örökség helyi védelmét - a hatályos jogszabály szakmai szabályai szerint önkormányzati rendeletben kell biztosítani. Védendő kilátóhelyek: -

A Duna-part mentén a terven jelölt helyeken A 2/A út mentén a terven jelölt kilátópont A Naszály nem városfelőli kilátója északi irányba Gombási úti kilátó Kopaszhegyi kilátó a keresztnél Zsidóbányai kilátó Kálvária, mint kilátóhely

Látványvédelem A város történeti sziluettjének, városképének – a templomtornyokkal, a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, meghatározott „váci Duna-parti látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni: - A Dunáról - A Duna Szentendrei szigeti partjáról, a Pokolsziget felől - A Kosdi út felől a Duna látványával - A Kálvária látványa a Kosdi út város felőli pontjáról 14

-

A Liget látványa a 2-es út felől A Kőszentes híd látványa a „városkapuban” A város látványa a vasútról A Kórházból a Kálváriáról A Székhegy környéke A Szúnyogkapu

Egyedi védelem Az egyedi védelem a kiemelt helytörténeti, építészettörténeti értékek, a fejlődés kiemelkedő jelentőségű dokumentumainak megőrzésére irányul. Ezek kiválasztásánál tehát a városképi értékeken túl az egyedi értékek – ritkaság, szakmatörténeti jelentőség, esztétikai kvalitások (építészeti, ipar-és képzőművészeti, kézművességi, belsőépítészeti, stb.) - és adott esetben a megmaradt berendezések is a védelem tárgyát képezik. Az értékek megőrzésével kapcsolatban a legalapvetőbb szabályokat – tömegkép, homlokzat, alaprajz, belső alakítás, jellegzetes szerkezetek védelme, ipar- és képzőművészeti emlékek védelme – a rendelet szövegébe bele kell fogalmazni, hogy kellő hatással működhessen. Az egyedi védelem listájának „nyitott”-nak kell lenni, tehát azon az elven kell alapulnia, hogy a „ma létrehozott építészeti értékek potenciálisan a holnap műemlékei” – tehát azokat a műemlékeknél elvárható szakszerűséggel és gondossággal kell fenntartani, karbantartani. Az ehhez szükséges és önkormányzati rendeletben meghatározott támogatáshoz az önkormányzat éves költségvetésében fedezetet kell biztosítani. Az egyedi tájértékek kataszterének megkezdett felmérését folytatni kell. Az egyedi tájértékek védelme, kezelése érdekében rendeletalkotás szükséges. A természeti értékek védelme Az országos és helyi védelemmel védett és védelemre tervezett területeken csak olyan – a területfelhasználási terv szerinti - területfelhasználási mód, illetve tényleges területhasználat engedélyezhető, ami a természeti értékek megőrzését, védelmét lehetővé teszi. Az országos védelemmel védett Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, valamint a tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni. A tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó területek közül a Naszály és a Gyadai-rét Természetvédelmi Terület értékvédelme a helyi védelem eszközeivel már jelenleg is biztosított. A tervezett Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozó, ezen kívüli, országos védelemre tervezett területek értékvédelméről a VÉSZ kereti között, vagy a helyi védelem jogintézményével, valamint a Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető. A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adatai, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában helyi védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. A védett természeti területek kezelése és fenntartása a már elkészült természetvédelmi kezelési tervek alapján történjen. A hiányzó kezelési tervek elkészítését önkormányzati 15

eszközökkel is segíteni kell. A védett területek környezetében pufferzónát kell kijelölni. A területtel nem védhető természeti értékek védelméről az önkormányzat értékvédelmi tervében kell gondoskodni. Helyi védelemre tervezett értékek a következők: − A Püspöki palota kertje − FORTE fenyves − A Tímár-rét nem védett része − A Buki-sziget − A nem védett ártéri erdők − A Duna-parti fasorok − A Gombás patak FORTE telephelyéig terjedő szakasza − A Szent Miklós téri platán − A Rózsakert − A Cifrakerti kígyófa − A Postapark − A Petróczi utcai díszszilva fasor − A Deákvári szederfasor − A Székhegy környéke − A Széchenyi úti díszcseresznye fasor Az egyéb, az általános tájvédelem eszközeivel védendő természeti területek és értékek közé sorolhatók a következők: − Diós hegy − Monyók völgy − Cselőte völgy Az általános tájvédelem alapvető feladatai a következők: − A Településszerkezeti Tervben meghatározott, illetve az alátámasztó munkarészként megadott „Táj- és természetvédelem, értékvédelem” c. tervlapon jelölt, helyi rendelettel nem védett természeti értékeinek (pl. táji értéket képviselő fasorok, facsoportok, faegyedek), valamint az értékvédelmi javaslatban jelölt természeti területek és ökológiai folyosók védelméről, megtartásáról megőrzéséről a településrendezés eszközeivel is gondoskodni kell. − A szántóföldi művelésre, illetve a gyepgazdálkodás számára meghatározott, gyenge termőhelyi adottságú területek beépítésre nem szánt részén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény tájvédelemmel foglalkozó 6. és 7.§-ának előírásait érvényesíteni kell. − A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok érdekében tiltani kell a zöldmezős beruházásokkal igénybe vett területeket, valamint a földprivatizáció és kárpótlás során magántulajdonba juttatott mezőgazdasági hasznosítású területek „mértéktelen és léptéktelen” nagyságrendben történő építési telekké alakítását, illetve engedély nélküli beépítését, a biológiailag aktív felületek csökkenését, a lehetséges ökológiai folyosók és élőhelyek megszűnését. (pl. Forrás dűlő, 2/A autóút melletti területek). − A természeti területek használata és fejlesztése során természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai-, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

16

KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság védelem A környezeti levegő kondicionálása és egyben a városi közterületek kedvező városképi kialakítása érdekében új utat – a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén – mindkét oldali, fásított zöldsáv helyét biztosítva szükséges kialakítani. A légszennyezettség szempontjából kritikus helyeken – megfelelő tér rendelkezésre állása esetén – a levegőtisztaság-védelemben hatékony eszközként alkalmazható védelmi célú zöldsávot –„biofalakat” kell létesíteni. A forgalmas utak mentén a fák lombkoronáját csak abban az esetben szabad visszavágni, ha a fák egészségi állapota, illetve a közművek biztonsága ezt feltétlenül megkívánja. A városi levegő kondicionálásában jelentős szerepet betöltő közterületi zöldfelületeket más területfelhasználás számára megszűntetni nem lehet. A jelentős környezeti zavaró hatással, így légszennyezéssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a Településszerkezeti Tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű legyen. Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó új gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a város területén belül nem biztosítható. A szennyvíztisztító üzemeltetőjét ösztönözni kell hatásterület csökkentéséhez szükséges technológiai korszerűsítésre A 2004. január 30-án a szennyvíztisztító védőtávolságának meghatározása érdekében tartott szakhatósági egyeztetés eredményeként a résztvevő szakhatóságok álláspontja szerint a szennyvíztisztító mai állapotának és a környezetre gyakorolt környezeti hatásainak mai ismeretében az OTÉK függelékében szereplő 500 m-nél kisebb védőtávolság nem javasolható. A szennyvíztisztító telep fejlesztése során a próbaüzem keretében kerülhet sor a védőtávolság korrigálására, csökkentésére. Az ingatlan Csata-mező sok más lakóövezetben szabályozott ingatlanjához hasonlóan a szennyvíztisztító 500 m-es védőtávolságán belül van. A védőtávolságon belül lakásépítés csak az összes érintett szakhatóság jóváhagyásával megerősített eseti felmentés megadása után lehetséges A légszennyező hatása, valamint a zavaró környezeti zajterhelése miatt a DDC körül ezidáig alkalmazott 1000 m-es védőtávolság mértékét felül kell vizsgálni. A DDC környezetvédelmi technológiai korszerűsítése eredményeként az üzem környezetterhelő hatása a tapasztalások alapján olyan mértékben csökkent, hogy a védőtávolság fönntartása ennek függvényében nem indokolt. Amennyiben az üzem kibocsátása az üzem körüli 1000 m-en belül meghatározott lakóterületek környezetminőségét határérték felett nem terheli, akkor a védőtávolság megszüntethető, az ingatlanokon a lakásépítés, felújítás, bővítés, stb. megengedhető. A védőtávolság mértékét és a védőtávolságon belüli védőterület területhasználatának korlátozását a környezeti hatásokat (zajterhelés mérés, levegő-immissziós mérések) feltáró vizsgálatokra alapozott szakvélemény alapján kell a helyi építésszabályozás számára meghatározni. A légszennyező hatása, valamint a zavaró környezeti zajterhelése miatt a DDC körül ezidáig alkalmazott 1000 m-es védőtávolság mértékét felül kell vizsgálni. A védőtávolság mértékét és a védőtávolságon belüli védőterület területhasználatának korlátozását a környezeti hatásokat feltáró vizsgálatokra alapozott szakvélemény alapján kell a helyi építésszabályozás számára meghatározni. A környezetet szennyező létesítmények üzemeltetőit ösztönözni kell a környezetet szennyező anyagokkal érintett hatásterület csökkentésére, az ahhoz szükséges technológiai

17

korszerűsítésére. Védőtávolságok csak abban az esetben csökkenthetők, ha ennek indokoltságát környezetállapot feltáró vizsgálatokkal, értékeléssel igazolják. A 2/A autóút környezetvédelmi szempontból kritikus szakaszai mentén védelmi célú zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni. A felszíni vizek védelme A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni. A tisztítatlan szennyvizek élővízfolyásba kötését az Uniós-irányelveknek megfelelően, 2008-ig meg kell szüntetni. A felszíni vízfolyások, patakok rendezéséről tájrehabilitációs (revitalizációs) terv alapján gondoskodni kell, a medrek mentén a fenntartás érdekében a vízmeder szerepétől függő szélességű sávot szabadon kell hagyni. A mederrendezést olyan mérnökbiológiai módszerekkel kell megoldani, hogy a jelentős környezeti értéknek tekinthető felszíni vízfolyások a város zöldfelületi rendszerének és a település „ökológiai hálózatának” jól hasznosítható részévé váljanak (pl. a Földváry tér menti szakasz köveit ki kell szedni.). Az összefolyó felszíni csapadékvizet szennyező forrásokat, a vízelvezető rendszert szennyező bekötéseket fel kell számolni. A felszíni vízelvezetés rendszerét mind a beépített mind a beépítésre nem szánt területeken teljes körűen kell kialakítani. A mélyfekvésű területek nem beépíthetők. A csapadékvíz-elvezető árkoknak, csatornáknak közterületen kell helyet biztosítani. A közjóléti rekultivációs céllal újrahasznosítható bányatavak vízminőségét, az ökológiai egyensúlyának kialakulása érdekében, meg kell óvni mindennemű szennyezéstől, károsodástól. Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, talajvédelem A távlatban is működő Buki-szigeti északi vízbázis hidrogeológiai védőövezeteinek területén, valamint a Vác D-i (Forte) vízbázis védőterületén „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint megengedett területhasználatot és építést kell meghatározni. A D-i vízbázis toxikus szennyezésének felszámolására hatékony stratégiai intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani. A város felszín alatti szennyezettségi és szennyezettség érzékenységi megkezdett vizsgálatait be kell fejezni és a vizsgálati eredményeket térképi információként, térinformatikai adatként rögzíteni kell. A feladat végrehajtására az önkormányzati költségvetésből célfeladatként megjelölt összeget kell elkülöníteni, melyet pályázati támogatásokkal is ki lehet egészíteni. Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt és szigetelt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges. Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A talajvédelem érdekében a felszíni vízelevezetést korrekt vízelvezető rendszer kiépítésével meg kell oldani. A megfelelően lankás lejtésű területeken a lehullott és káros szennyező anyagoktól mentes csapadék „helyben tartását” a zöldfelületeken, illetve burkolatlan gyepes árkokban történő szikkasztással meg kell oldani.

18

Az erózióveszélyes területek kijelöléséről, védelméről gondoskodni kell. A védelmet a tulajdonosnak, illetve közterületek esetén az önkormányzatnak kell biztosítania. Erózióveszélynek kitett, kiemelt védelmet igénylő területek a következők: -

Kálvária domb rézsűje és a mögötte található bányafalak

-

Naszály felé vezető „löszmélyutak” falai, melyek jellegzetességei a térségnek

-

Duna-parti löszfalak

-

Kápolna utca környéki löszfalak

-

Szigeteink partvonalai, patakmedrek.

A település területén a településrendezés eszközeivel is segíteni kell a talaj- és vízszennyezés veszélyével járó kemikáliák (növényvédőszerek, műtrágyák) használatának szabályozását, a közterületi és magán telkek gyom- és allergén növényektől mentesítésének kötelezettségét. Az ágazati jogszabályi előírások mellett, azokat kiegészítő előírások érvényesítésére helyi rendelet készítése javasolt. Környezeti zajállapot, zajvédelem Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a zaj- és rezgésvédelemről a 8/2002.(III.22.) KöM EüM számú rendelet előírásai szerinti zaj- és rezgésterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni. A 2/A autóút mentén a zaj- és rezgésterhelés és a légszennyező hatás megengedett határértékeken felüli terhelése a számítások szerint az útpálya szélétől általában legalább 60-70 m-es sávban (hatásterület) várható, amelyen belül védendő területfelhasználás, védendő épület csak akkor helyezhető el, ha a műszaki zajvédelem megvalósítható és a védelem érdekében kiépül. Jelentősebb rezgésterhelésre a vasútvonalak mentén kell számítani. A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot, úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A vasúthálózaton el kell végezni azokat a pályakorszerűsítéseket, zaj- és rezgéscsökkentő műszaki beavatkozásokat, amelyek a környezeti zaj- és rezgésterhelést mérséklik. Az üzemi zaj keltésére alkalmas tevékenységek folytatására alkalmas telephelyek működése a jelenleg hatályos helyi zajvédelmi rendelkezések szerint csak abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az üzemi tevékenységből eredő zaj nem haladja meg a helyi rendeletben előírt paramétereket, amelyek nappal/éjjel 5-5 dB értékkel alacsonyabbak a zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló országos hatókörű 8/2002. (III.22.) KöM-EüM számú rendelet határértékeinél. Az üzemi tevékenység zavaró mértékű zajterhelésétől mentesíteni kell a védendő lakó- és intézményterületeket. A helyi zajvédelmi rendeletben szigorított határértékek azonban az egyes üzemek környezetében, így a DDC környezetében sem tarthatók be. A zajterheléssel összefüggő tanulmányban végzett zajszámítások alapján, a zaj- és rezgésvédelem miatt a DDC körül kijelölést igénylő 500 m sugarú védőterületen kívül az országos rendelet határértékei teljesíthetők, de a helyi rendelet 5-5 dB-lel szigorított értékei közül a 35 dB értékre szigorított éjszakai érték nem. A helyi zajvédelmi rendelet határértékeinek megtartása esetén az üzem körül az 500 m-nél nagyobb sugarú, de legalább akkora zajvédelmi övezetet kell kijelölni, ahol az éjszakai 35 dB határérték is teljesülni tud. A zajvédelmi övezeten belül lakó- és intézmény épület csak abban az esetben építhető, amennyiben mérésekkel lehet bizonyítani, hogy az épület homlokzata előtt 2 m-rel a helyi rendeletnek megfelelő, 45/35 dB nappal/éjjel határértékek teljesülnek.

19

A helyi rendelet szigorító rendelkezéseinek módosítása esetén az 500 m-es zajvédelmi védőtávolság kijelölése a számítások szerint elegendő. Az 500m-en belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas épület - a közegészségügyi hatóság hozzájárulása alapján - a környezetvédelmi hatóság felmentésével csak abban az esetben építhető, bővíthető, ha a védendő belső helyiségek zajvédelmi határértékei műszaki zajvédelemmel biztosíthatóak. A védőtávolság mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat. Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés A vonatkozó jogszabályok szerinti tartalommal, a helyi sajátosságokra figyelemmel el kell készíteni a település hulladékgazdálkodási tervét. Az építési (inert) hulladékot befogadó, 2104.sz. gödöllői útról feltárható törmeléklerakót gazdasági területként kell a felhagyás után rekultiválni. A város területén, a gazdasági övezetek jó megközelítési lehetőségű részén a különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas „lakossági hulladékudvart, esetleg több udvart” kell létesíteni. A város több pontján, a lakosság által gyakran látogatott helyeken –bevásárló-helyek, intézmények – hulladékgyűjtő szigeteket kell létesíteni, ahol a lakossági szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges speciális konténereket kell elhelyezni. A Szent László útról feltárható, korábban kommunális hulladéklerakóként használt, majd felhagyott üzemi területet, amelyet jelenleg is inert hulladék lerakására, törmeléklerakóként másodlagosan hasznosítva készítenek elő a rendezéshez, tereprendezéssel, erdősítéssel rekultiválni kell. A rekultiválással kialakuló új zöldfelület a város értékes ökofolyosóinak részévé válhat. A volt kommunális hulladéklerakó területét (a Szent László út mellett) potenciális talajszennyező forrásként, építésre alkalmatlan talajmechanikai adottságú, védelmi erdőként rekutiválandó területként kell kezelni. Az illegális hulladéklerakás megszüntetésével meg kell kezdeni a rekultivációt. A volt hulladéklerakó közel 1,5-2 hektáros részét egy térségi szerepkörű hulladékátrakó, kezelő telep számára kell rendezni. Az 5000 t/év kapacitású hulladékátrakó létesítmény elhelyezése környezeti hatásvizsgálat alapján történik. A szelektív hulladékgyűjtés érdekében - a város területét a laksűrűség figyelembe vételével könnyen, gyorsan elérhető helyeken hulladékgyűjtő szigeteket kell kialakítani, szelektív hulladékgyűjtő edényzeteket kell kihelyezni. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével a hulladékok újrahasznosítását szolgáló gazdasági tevékenységeket részben helyben részben azokon a helyeken, ahol a városban keletkező hulladékok ártalmatlanításáról gondoskodnak támogatni kell. A városban keletkező zöldhulladék kezeléséről, újrahasznosításáról önkormányzati szinten is gondoskodni kell. Segíteni kell a háztartások környezetkímélő komposztáló berendezéseinek elterjedését, illetve egyéb hulladékok (pl. használt étolaj) megfelelő elhelyezését. Az illegális hulladéklerakások felszámolásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az illegális lerakás csökkentése, megszüntetése érdekében a hulladékgyűjtés rendszerét ki kell terjeszteni a lakóterületnek nem minősülő, de köztudottan lakott, vagy gazdasági céllal hasznosított területek (pl. kertek) felé. A szervezett hulladékszállítás költségeihez való hozzájárulást minden lakás célú ingatlanra ki kell vetni, a mentesség feltételeit önkormányzati döntés

20

alapján kell meghatározni. A szervezett szállítás rendszerének bővítéséig a hallgatólagosan kialakult engedély nélküli területeken a rendezett körülményekről gondoskodni kell. A zárt szennyvíztárolókból kikerülő szennyvíz kezelésére, fogadására a DMRV Rt által üzemeltetett szabad, szippantott szennyvíz befogadóval rendelkező szennyvíztisztító telep vehető igénybe. Amennyiben az önkormányzat támogatni tudná a váci szennyvíztisztítón a szippantott, folyékony kommunális hulladék fogadására alkalmas leürítő és kezelőhely kialakítását, akkor a szennyvíz-ártalmatlanításban a lakossági és szállítói fegyelem jelentős javulására lehet számítani. KÖZMŰELLÁTÁS A közműellátás fő szabályai: 1. A meglévő és tervezett közművezetékek nyomvonalának helyét (közterületen, vagy a vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai szolgalmi jog bejegyzésével) biztosítani kell. 2. A távlatban is működő Buki-szigeti északi vízbázis hidrogeológiai védőövezeteinek területét, valamint a Vác D-i (Forte) vízbázis védőterületét „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint védeni kell. 3. A település az ivóvízbázis védelmi célprogramba bevont üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területekhez tartozik, ezért Vác települési szintű szennyvízelvezetésének elválasztott rendszerű közcsatornával történő teljes körű megoldását és a szennyvizek tisztítótelepen történő kezelését a fejlesztési területeken keletkező szennyvizek esetén is meg kell oldani. 4. A település hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a település városias beépítésű területein a csapadékvíz elvezetésére a távlatban zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre szánt területeken. (A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A település városias beépítésű területein a szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni.) 5. A településesztétikai és területgazdálkodási szempontok érvényesítése érdekében az utak szilárd burkolatának ki- és átépítésekor a beépített és beépítésre szánt területeken törekedni kell arra, hogy az új (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási és távközlési hálózat kiépítése és a meglevő hálózat rekonstrukciója földkábeles elhelyezéssel valósuljon meg. Az új villamosenergia-ellátási és távközlési hálózatok kiépítését földkábeles elhelyezéssel kell megvalósítani. (A földfeletti vezetés átmenetileg fennmaradhat a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékek közös oszlopsoron való vezetésével.) 6. A kábeltévé további kiépítése földkábelhálózattal a városképvédelem érdekében megoldandó feladat. A használaton kívüli kábelhálózatot el kell távolítani.

21

A VÉGREHAJTÁST ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Tervkészítési feladatok A Településszerkezeti Terv jóváhagyása után gondoskodni kell az alábbi tervek elkészítéséről: − a város teljes közigazgatási területére elkészítendő a szabályozási terv és helyi építési szabályzat − a város szabályozási tervében a kijelölt további, részletesebb szabályozást igénylő, vagy konkrét igények esetén az adott területekre szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok készítendők − a város közlekedésfejlesztési, forgalomcsillapítási feladatainak előkészítéséhez tanulmánytervek és út kiviteli tervek készítendők − a város sétaúthálózata kialakítására tervek készítendők, különös tekintettel a Duna-partra, az Eszterházy K.utcára, a Március 15. térre (a Főtérre) és a Széchenyi utcára − a város környezetvédelmi koncepcióját és programját rendszeresen aktualizálni kell − a magasabb rendű jogszabályokban és a VÉSZ-ben meghatározott esetekben tájrendezési-, tájrehabilitációs, tájépítészeti és kertépítészeti terveket kell készíttetni. Tervegyeztetési feladatok A jóváhagyott országos, regionális, kistérségi tervek elhatározásait a város településrendezési eszközeiben tovább kell vezetni, az ezt követően készülő magasabb szintű tervekben a város érdekeit érvényesíteni kell. A tervezett közigazgatási határmódosításokat Kosd és Sződliget településekkel le kell egyeztetni a megvalósítás érdekében. Jogalkotási feladatok A Településszerkezeti Terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok 1) A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében a Képviselő-testületnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a terv megvalósítását, illetve a szükséges változtatásokat a terv kétévenkénti felülvizsgálata alkalmával biztosítani kell. 2) A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében a belterületbe-vonásokat, illetve külterülethez csatolásokat ütemezetten kell biztosítani, az ahhoz kapcsolódóan szükséges művelés alóli kivonásokat is beleértve. 3) A Településszerkezeti Terv megvalósítása érdekében az érintett területekre elővásárlási jogot kell alapítani, változtatási, telekalakításai, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni. 4) A tervezett művi és természeti értékvédelem megvalósulására a védelmi eljárás lefolytatását – más kezdeményező híján – kezdeményeznie kell a képviselőtestületnek. 5) Kosd és Vác, valamint Sződliget és Vác közigazgatási határának a terv szerint javasolt módosítását, a területek cseréjét biztosító közigazgatási eljárást meg kell indítani. 2. sz. melléklet VÁC VÁROS TELEPÜLÉSZSZERKEZETI TERVE 3. számú módosítás T-1/3m - Területfelhasználási és Településszerkezeti Terv

22

Vác Város Építési Szabályzata (2. sz. módosítás)

VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (2. számú módosítás)

TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS TARTALMA ................................................ 3 A szabályzat hatálya 1.§......................................................................................................... 3 A szabályzat általános rendelkezései 2.§ ............................................................................... 4 II. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI............................ 5 Vác Város Építési Szabályzata 3.§......................................................................................... 5 Közterületrendezési Terv (KÖRT) 4.§................................................................................... 6 Kötelező Elvi Építési Engedély (KELEN) 5.§....................................................................... 6 Városrendezési Hatástanulmány (VRHT) 6.§........................................................................ 7 Telekalakítási Terv (TT) 6/A.§ .............................................................................................. 9 Kertépítészeti Terv (KERTT) 6/B.§....................................................................................... 9 Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv (TÁJTERV) 6/C.§................................. 9 III. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK..................................................................... 10 Tilalmak 7.§ ......................................................................................................................... 10 Kötelező telekalakítás 8.§ .................................................................................................... 10 Elővásárlási jog 9.§ .............................................................................................................. 10 Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 10.§ ............................................................. 11 Településrendezési kötelezések 11.§.................................................................................... 11 Sajátos helyi településrendezési eszközök 12.§ ................................................................... 12 IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE .............................................. 12 Közigazgatási határ, bel- és külterület 13.§ ......................................................................... 12 Területfelhasználási egységek 14.§...................................................................................... 12 V. FEJEZET ÁLTALÁNOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK ............ 14 A föld védelme 15.§ ............................................................................................................. 14 A levegő védelme 16.§......................................................................................................... 15 A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme 17.§................................................................. 16 Egyéb környezetvédelmi követelmények 18.§..................................................................... 17 A táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme 19.§................................................. 18 Az épített környezet értékeinek védelme 20.§ ..................................................................... 20 Városvédelem, látványvédelem 21.§ ................................................................................... 20 Közművek 22.§ .................................................................................................................... 24 VI. FEJEZET LÉTESÍTÉSI FELTÉTELEK 23.§ ................................................................... 26 A beépítésre szánt területek általános előírásai 24.§............................................................ 26 A beépítésre nem szánt területek általános előírásai 25.§.................................................... 29 VII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI ................................ 31 Kerítések 26.§....................................................................................................................... 31 Támfalak és támfallétesítmények 27.§................................................................................. 31 Piacok 28.§ ........................................................................................................................... 32 Önálló parkoló építmények (parkolóházak, sorgarázsok) 29.§............................................ 32 Felszíni közparkolók 30.§ .................................................................................................... 32 Aluljárók és felüljárók 31.§.................................................................................................. 33 Kikötők és úszóművek 32.§ ................................................................................................. 33 Pályaudvarok 33.§................................................................................................................ 33 Pavilon jellegű építmények 34.§ .......................................................................................... 33 Reklámok, hirdetések 35.§ ................................................................................................... 34 Cégérek 36.§......................................................................................................................... 35 Díszvilágítás 37.§ ................................................................................................................. 35 Egyéb épületek, építmények, utcabútorok, nyilvános WC elhelyezése 38.§ ....................... 35 VIII. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 39.§ ....................................................................... 37 1


A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI ............................................................ 38 LAKÓTERÜLETEK 40.§.................................................................................................... 38 Nagyvárosias lakóterület 41.§ .............................................................................................. 38 Kisvárosias lakóterület 42.§ ................................................................................................. 39 Kertvárosias lakóterületek 43.§............................................................................................ 42 Falusias lakóterületek 44.§................................................................................................... 46 VEGYES TERÜLETEK 45.§ .............................................................................................. 47 Településközpont vegyes területek 46. § ............................................................................. 47 Központi vegyes területek 47.§........................................................................................... 49 GAZDASÁGI TERÜLETEK 48.§ ...................................................................................... 51 Kereskedelmi, szolgáltató terület 49.§ ................................................................................. 51 Ipari területek 50.§ ............................................................................................................... 53 ÜDÜLŐTERÜLETEK 51.§................................................................................................. 56 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 52.§ ................................................................................... 56 Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek 53.§................................................... 57 Egészségügyi különleges terület 54.§ .................................................................................. 58 Büntetés-végrehajtási különleges terület 55.§...................................................................... 59 Idegenforgalmi különleges terület 56.§................................................................................ 60 Bányatelkek területe 57.§..................................................................................................... 61 Honvédelmi területek 58.§ ................................................................................................... 62 Vásárterület 59.§ .................................................................................................................. 62 Hulladékkezelő létesítmények területe 60.§......................................................................... 63 Közműlétesítmények területei 61.§...................................................................................... 63 Üzemanyagtöltő-állomás terület 61/A§ ............................................................................... 63 Autóbusz-végállomás terület 61/B.§ .................................................................................... 64 Az építési övezeti előírásoknak meg nem felelő beépítés szabályozása 62.§...................... 64 A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI............................... 65 KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK 63.§ .................................................................................. 65 Közúti közlekedési területek 64.§ ........................................................................................ 65 Parkolóterület 65.§ ............................................................................................................... 67 66.§. Hatályon kívül helyezve.............................................................................................. 68 67.§ Hatályon kívül helyezve............................................................................................... 68 Különszintű közúti csomópont terület 68.§.......................................................................... 68 Kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek 69.§ ................................................................. 68 Légi közlekedési terület 70.§ ............................................................................................... 69 Vízi közlekedési terület 71.§................................................................................................ 69 Járművek elhelyezése 72.§................................................................................................... 70 Zöldterületek 73. § ............................................................................................................... 70 Erdőterületek 74. § ............................................................................................................... 71 Mezőgazdasági területek 75. § ............................................................................................. 72 Vízgazdálkodási területek 76.§ ............................................................................................ 76 IX. FEJEZET............................................................................................................................ 78 ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK.................................................................. 78 Alkalmazási rendelkezések 77.§ .......................................................................................... 78 Záró rendelkezések 78.§....................................................................................................... 79

2


Vác Város Önkormányzat 27/2004.(X.14.) számú, valamint 19/2005.(VII.12.) számú rendeletével módosított 15/2003.(IV.29.) számú rendelete egységes szerkezetben

Vác Város Építési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi- és lelki egészséghez. Az Alkotmány ezt a jogot – egyebek között – az épített és a természetes környezet védelmének előírásával biztosítja. Az épített környezet alakításáról és védelméről megalkotott 1997.évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy ezt a védelmet a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel kell megvalósítani. Ennek keretében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, és értékeinek védelmét. Vác Város Önkormányzata e jogszabályokra is tekintettel saját elhatározásából a Helyi Építési Szabályzat megalkotásával kívánja szolgálni polgárait, az itt élőket és az ide látogatókat – a jelent és egyben a jövendőt. Ennek keretében fokozott gondot fordít a város meglévő értékeinek védelmére, a valaha megvolt, de elpusztult, vagy előnytelenül megváltozott értékeinek visszateremtésére. A Szabályzat célja, hogy az értékmegőrzés és a még lehetséges érték-visszateremtés mellett erősítse és támogassa azokat a folyamatokat, amellyel a város egyedi jellege és karaktere tovább erősödik, valamint széleskörűen biztosítsa a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést és a mindenkori haladó igényekhez igazodó korszerűsödést. A Szabályzat rendelkezései az érintett polgárok érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg. Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§. (3). bek. c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja Vác Város Építési Szabályzatát és jóváhagyja a város közigazgatási területére szóló Szabályozási Tervet.

I. FEJEZET A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS TARTALMA A szabályzat hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Vác Város közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a terület), kivéve a Szabályozás Terven (a továbbiakban: az SZT-n) nem szabályozott területként lehatárolt területeket. (2) Az SZT-n nem szabályozott területeken az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. 3


(4) A területen a hatósági engedélyhez kötött építési munkákon túl csak építési engedély alapján végezhetők az alábbi munkák: a) A város közigazgatási területén minden hirdetőberendezés (a 0,25 m2-nél nagyobb felületű, illetve 0,5 m vetületi hosszat meghaladó hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cégér-, címtábla, cégér, felirat), közúton és felett hirdetés és reklám célját szolgáló útbaigazító tábla létesítése, átalakítása b) A telek közterületről látható részén, valamint közterületen 1. a 0,25 m2-t meghaladó kirakatszekrény 2. az 1m2-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése c) Védettség alatt álló telken, területen, valamint Kisvác területén álló építmények (építményrészek) közterületről látható burkolása, színezése d) A területen, bármiféle, épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván történő bármiféle ábrázolás e) Építmény (építményrész) közterületről látható díszkivilágítása f) A 2m-nél magasabb, önálló zászlórúd létesítése g) Bármilyen közterületről látható emléktábla h) A nem homlokvonali, a drótfonattól eltérő anyagú kerítések létesítése. A szabályzat általános rendelkezései 2.§ (1) A rendelet az 1049 törzsszámú SZT-vel a) az M=1:4000 méretarányú, A0 szelvényezés esetén a Vác SZT/2.-a jelű tervlaptól a Vác SZT/2.-j jelű tervlapig b) az M=1:4000 méretarányú, illetve M=1:2000 méretarányú A3-as szelvényezés, valamint digitális dokumentálás esetén az SZT/2.-1 jelű tervlaptól az SZT/2.49 jelű tervlapig c) az SZT jelmagyarázatát és szelvényezését tartalmazó Vác SZT/2.-I. jelű d) a beépítésre szánt területek építési övezeteit értelmező Vác SZT/2.-II. jelű e) a beépítésre nem szánt területek építési övezeteit értelmező Vác SZT/2.-III. jelű tervlapokkal együtt érvényes. (2) Az OTÉK-tól megengedőbb értékekhez a) a 45.§ (2 ) bekezdés szerinti Lk-18aK jelű építési övezetben b) a 45.§ (2) bekezdés szerint Lk-18bK jelű építési övezetben, c) a 45.§ (4) bekezdésben, d) a 49.§ (3) bekezdés szerinti Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetben e) a 50.§ (3) bekezdés szerinti Vk-2 jelű építési övezetben f) a 52.§ (3) bekezdése szerinti Gksz-1, Gksz-2, Gksz-2a, Gksz-3, Gksz-4, Gksz7, Gksz-8, Gksz-9, Gksz-10, Gksz-11, Gksz-12 jelű építési övezetben g) az 53.§ (3) bekezdése szerint a Gip-2a, Gip-2b, Gip-3, Gip-4, Gip-5, Gip-6, Gip-7, Gip-3, Gip-8, Gip-9, Gip-9a, Gip-10, Gip-11 jelű építési övezetben h) az 57.§ (4) bekezdés szerinti Keü-1, Keü-2, Keü-3 jelű építési övezetben a Területi Főépítész a 0310092/4/2003. számú, valamint a 0410073/3/2004. számú szakmai véleményében hozzájárult.

4


II. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI A településrendezési eszközök egységes rendszert alkotnak, amelyek elemei a következők:

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Vác Város Építési Szabályzata 3.§ A jogszabályokban megengedett körben a Településszerkezeti Terv alapján lehatárolja az egyes helyi övezeteket. A Városrendezési és Építési Szabályzatban (VÉSZ), továbbá a Szabályozási Tervlapon (SZT) meghatározza azok jellemzőit, különösen: a) az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését, b) a beépítés jellemző módját, c) a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét d) a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, e) a megengedett szintterületi mutatót f) a megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasságokat, g) a kötelező zöldfelület legkisebb mértékét, h) a beültetési kötelezettség helyét és mértékét i) a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket, j) egyéb sajátos építési követelményeket Tartalmazza továbbá a) a közigazgatási területhatár-módosításokat b) a bel- és külterület határvonalát, c) az övezethatárt és övezeti jelet, d) külterületen a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonalát, e) a rehabilitációs szabályozással, változtatási tilalommal érintett területek lehatárolását f) a kötelező szabályozási vonalat, g) a létesítmények védőterületét (védősávok és védőterületek), védőtávolságát h) a védett területek lehatárolását, illetve a védett építmények megjelölését, i) védelmekkel érintett területeket, látványpontokat, j) az elővásárlási joggal érintett telkek jelölését. A Szabályozási Tervlapok (SZT) a) Az SZT az egyes területegységek sajátosságai alapján meghatározott, részletes szabályozást igénylő elemek és az egyéb sajátos építési követelmények meghatározására szolgál. b) SZT-t legalább az érintett területek városszerkezetileg együtt kezelendő egységére, tömbjeire kell kidolgozni, illetve ilyen egységenként lehet módosítani. c) Az SZT készíttetéséről és az érintett terület lehatárolásáról – a főépítész előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt. d) SZT készítésére, felülvizsgálatára és módosítására az önkormányzat ad megbízást. Rehabilitációs Szabályozási Terv (RSZT) a) A Rehabilitációs Terv olyan Szabályozási Terv, amely a rehabilitációs típusú beavatkozások szabályozására, az ezzel összefüggő sajátos követelmények meghatározására szolgál. b) Az RSZT-t legalább az érintett területek városszerkezetileg együtt kezelendő, legalább gyűjtő utak által határol egységére, tömbjére kell kidolgozni. 5


c) A RSZT készíttetéséről és az érintett terület lehatárolásáról, valamint a speciális munkarészek illetve vizsgálatok köréről – az SZT-n lehatároltakon túl - a főépítész előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt. d) Az RSZT-kben meg lehet határozni a szabályozás alá vont területegységeire (tömbjeire) felhasználásának ütemezését és az ezzel összefüggésben elvégzendő munkákat. Közterületrendezési Terv (KÖRT) 4.§ (1) A Közterületrendezési Terv célja a Szabályzat keretein belül egy kijelölt terület-egységen meghatározni a közterület, illetőleg közterület jelleggel használt terület a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b) a magassági méreteit, keresztmetszeteket c) a közműhálózat kialakítását d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket e) a berendezéseket, utcabútorzatot, f) a burkolatokat g) a köz- és díszkivilágítást h) a terület kertépítészeti kialakítását i) a közlekedést és parkolást j) és az egyéb, városképi követelményeket k) a környezeti állapotát l) a gyalogos úthálózat rendszerét m) a kerékpáros úthálózat rendszerét (2) Közterületrendezési Tervet lehet készíteni a városszerkezetileg, vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületek, illetőleg közterület jelleggel használt terület a) kialakítása b) felújítása c) átalakítása esetén. (3) Közterületrendezési Terv a Városfejlesztési Bizottság döntése alapján készítendő. (4) A Közterületrendezési Tervet a Városfejlesztési Bizottság határozattal fogadja el. (5) A Közterületrendezési Terv méretaránya M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100, M=1:200, M=1:50. Kötelező Elvi Építési Engedély (KELEN) 5.§ (1) A Kötelező Elvi Építési Engedély a városkép kedvezőbb alakítása és a humánus környezet kialakítása érdekében a Szabályzat keretei között a helyi sajátosságokra tekintettel meghatározza a) a kialakítható telek alakját b) a telken elhelyezhető építmények számát és a létesítés ütemezését c) az aláépítés mértékét d) a környezethez, illetve környező beépítéshez történő illeszkedés módját e) az építmény tömeg - és homlokzatképzését f) a jellemző homlokzati- és fedési anyagokat g) a színezést. (2) Az építési engedélyezést megelőzően Kötelező Elvi Építési Engedélyt kell beszerezni a) ha a Szabályzat az adott helyen ezt előírja, b) védett természeti területen, illetve védett területen minden építési munka esetén, 6


c) védett építészeti értékkel kapcsolatos építési munka esetén, d) ha az építmény a terepszint alatt más telekre közterület alá, fölé nyúlik át, e) olyan új beépítésnél, illetve a meglevő beépítés olyan átalakításánál, amelynél a beépítés eltér az övezetben meghatározott jellemző beépítési módtól, f) egy telken több épület elhelyezése esetén, g) az erdőgazdasági, továbbá vízgazdálkodási övezetekben fekvő telek beépítése esetén h) 35 foknál kisebb, illetve 45 foknál nagyobb lejtésű, valamint dongás, kupolás magastetők esetén, i) olyan telek beépítésénél, ahol a telekterület több mint 30 %-án a lejtés meghaladja a 25 %-ot j) háromnál több szintes telepszerű beépítésű lapostetős épületek magastetőssé alakítása esetén meglevő beépítés átalakításakor, ha a Szabályzat városképi illeszkedésre vonatkozó rendelkezései az adott esetben egyidejűleg nem érvényesíthetők. k) A vasút és a Duna közötti területek az SZT-n Lk és a Z jellel jelölt kisvárosias lakóterületek jellemzően zártsorú beépítési módú építési övezeteinek saroktelkein l) kikötő létesítmény m) önálló parkoló n) az övezeti előírásokban meghatározott építési övezetekben porta, illetve fedett kerékpártároló előkertben, az építési helyen kívül történő létesítése o) piac elhelyezése, átépítése p) nyilvános WC q) táv- és hírközlési antenna, adótorony r) kemping s) a 35.§ (1) bekezdésben foglaltak esetén. Városrendezési Hatástanulmány (VRHT) 6.§ (1) A Városrendezési Hatástanulmány célja, hogy a területfelhasználással, beépítéssel kapcsolatban feltárja a terület felhasználásának módját, a környezetet érintő hatásokat, vizsgálja az azzal összefüggő terhelési viszonyokat és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte illetve kialakítása esetén a létesítéssel járó káros hatások a megengedett mértékre csökkennek, az érintett térség minősége javul. (2) Városrendezési Hatástanulmány készítendő a) a korábban ipari építési övezetben lévő területek lakó építési övezetbe történő átsorolása, illetve beépítése, átépítése esetén b) a területen a vasút menti gazdasági területek átépítése esetén a vasút felőli városkép, látvány megfelelőségének igazolására c) védett területeken: 1. védett természeti területen minden építési munka esetén 2. az épített környezet szempontjából védett területeken: a. a telekösszevonással járó építéskor b. a 4-nél többlakásos lakóépület építésekor c. az építési övezetre jellemző funkciótól eltérő funkció létesítésekor minden építési munka esetén d) 50 gépkocsinál nagyobb befogadó képességű parkoló építmény, parkoló építése e) közforgalmi végállomás (pályaudvar, repülőtér, hajókikötő) építése esetén

7


f) együttesen 1000 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi létesítmény építése g) a mező- vagy erdőgazdasági övezetben fekvő telek 1000 m2-nél nagyobb bruttó alapterületet meghaladó, egyidejű beépítése esetén h) a táji-környezeti adottságokban maradandó változást okozó közúthálózatfejlesztés és a felszíni vizek medrének megváltoztatása esetén i) üzemanyagtöltő állomások létesítése, vagy bővítése j) az övezetben meg nem határozott, a domináns funkciótól eltérő, nem tiltott funkció esetén k) ha az új területhasználat vagy építés környezeti hatása környezet- és természetvédelmi szempontból kiemelt szerepű, érzékeny területet érint l) kikötőlétesítmény m) az övezeti előírásokban meghatározott építési övezetekben porta, illetve fedett kerékpártároló előkertben, az építési helyen kívül történő létesítése esetén n) piac elhelyezése, átépítése o) táv- és hírközlési antenna, adótorony p) kemping q) közterület alatti mélyparkoló, mélygarázs r) a építési övezetben, övezetben meghatározott jellemző funkciótól eltérő funkció létesítése esetén, s) az építmények közterületek feletti és alatti elhelyezhetősége meghatározása céljából, valamint t) azon esetekben, melyeknél az SZT Telekalakítási Terv készítését írja elő és a vonatkozó területre részletes Szabályozási Terv nem készült (3) A (2) bekezdése szerinti esetekben VRHT –t nem kell készíteni, amennyiben: a) az építés felújításra, épületen belüli átalakításra vonatkozik és az építési munka a meglevő építmények területnövekedését nem eredményezik, valamint az építési övezeti, övezeti előírások szerinti paraméterek (beépítettség, zöldterületi fedettség, a gépjárművek elhelyezhetősége, stb.) maradéktalanul teljesülnek b) az építési munka olyan rendeltetés megváltoztatására vonatkozik, ami az építési övezeti, övezeti besorolás szerint egyébként is engedélyezhető, szakhatósági kikötésekkel szabályozható c) bontási engedély esetében (4) A Városrendezési Hatástanulmánynak tartalmaznia kell különösen a) a beavatkozás településszerkezeti vizsgálatát b) a térségre vonatkozó közlekedési vizsgálatot c) a közmű vizsgálatokat d) az értékvédelmi vizsgálatokat e) zöldfelületi vizsgálatot f) a beavatkozás városképi vizsgálatait, valamint g) a beavatkozás környezetminőséget, a természet értékeinek létét, védelmét befolyásoló hatásainak komplex vizsgálatait és értékelését. h) tartalmaznia kell a vizsgált körben indokolt korrekciókra tett javaslatokat is. (5) A Városrendezési Hatástanulmányt a főépítész szakmai véleményének ismeretében a Városfejlesztési Bizottság hagyja jóvá az engedélyezési eljárást megelőzően. (6) A Városrendezési Hatástanulmányt településtervezési jogosultsággal rendelkező tervező, tervező szervezet készítheti.

8


Telekalakítási Terv (TT) 6/A.§ (1) Telekalakítási Terv készítendő az SZT-n megjelölt esetekben, illetve a jogszabályban meghatározottak szerint. (2) A Telekalakítási Tervet a főépítész véleménye ismeretében, a jogszabály szerinti eljárás során az építésügyi hatóság engedélyezi. (3) A Telekalakítási Tervhez – amennyiben részletes szabályozási terv nem készült a vonatkozó területre - Városrendezési Hatástanulmányt kell csatolni. (4) A Telekalakítási Terv méretaránya M=1:1000, illetve indokolt esetben M=1:500

(1)

(2)

(3) (4)

Kertépítészeti Terv (KERTT) 6/B.§ A Kertépítészeti Terv célja a Szabályzat keretein belül kijelölt, zöldterületként szabályozott közterületre és a közterületi jelleggel hasznosított, vagy a településkép szempontjából jelentős kerttel rendelkező nem közterületi létesítmények beépítésre igénybe nem vett telekrészére - a szakmailag megalapozott, tervszerű zöldfelületi rendezés érdekében - olyan terv készítése, amely meghatározza a fent említett területek, telekrészek a) meglévő, megőrzendő zöldfelületi- és dendrológiai értékeit, azok védelmének módját b) a helyszínrajzi kialakítását, elrendezését c) a magassági méreteit, terepviszonyait, a humuszvédelmet is biztosító tervezett terepalakítást d) az út- és közműhálózati kapcsolatait, kialakítását e) a parkolási szükségletek biztosításának műszaki megoldását f) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket g) a közterületi-, kerti berendezéseket, utcabútorzatot, h) a köztéri– és kerti burkolatokat i) a terület kertépítészeti kialakítását, j) a növénykiültetés módját, az alkalmazott növények listáját k) és az egyéb, városképi követelményeket Kertépítészeti Tervet kell készíteni zöldterületként szabályozott közterületre és a közterületi jelleggel hasznosított, vagy a településkép szempontjából jelentős kerttel rendelkező nem közterületi létesítmények beépítésre igénybe nem vett telekrészére azok a) kialakítása b) felújítása c) átalakítása esetén. A Kertépítészeti Terv méretaránya M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100, M=1:200, M=1:50 A Kertépítészeti Terv készítését (speciális építészeti tervdokumentáció – közlekedési-, közmű szakági tervek, tereprendezési terv, építészeti tervek/pergola, támfal, kerítés, lépcső, stb./, növénykiültetési terv) a HÉSZ-ben előírt eseteken túl a főépítész, a főkertész, a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője, a Városfejlesztési Bizottság kezdeményezheti. A Kertépítészeti Tervet a főépítész által felkért, tervezői jogosultsággal rendelkező kertépítész szakértő közreműködésével az építéshatóság engedélyezi.

Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv (TÁJTERV) 6/C.§ (1) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv célja hogy a település egész területére, vagy egy részére fejlesztési-, rendezési-, értékvédelmi-, rehabilitációs-, rekultivációs feladatok megoldása érdekében tisztázza, meghatározza a szükséges

9


tájrendezési beavatkozások, intézkedések célját, módját, eszközrendszerét, sorrendiségét/ütemezhetőségét. (2) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv tartalmát a megoldandó feladattól függően a vonatkozó jogszabályok előírásai, a Terv elfogadására, jóváhagyására jogosult intézmény egyedi előírásai és a terv készítésére jogosult tájépítész, illetve a tervezői jogosultságok körét meghatározó jogszabályok meghatározása alapján jogosult szakértő határozza meg. (3) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv minden esetben tartalmazza a terv tárgyát adó település, illetve településrész területére vonatkozóan a) a terület környezeti-, természeti-, művi-, műszaki adottságait, b) a környezeti hatások körét, c) a környezeti-, tájhasználati konfliktusokat, a lakosságot érő zavaró környezeti hatásokat d) a környezeti károk, tájhasználati konfliktusok megoldásához szükséges beavatkozások körét, e) az értékvédelmet igénylő természeti-, táji-, művi értékek körét, és a védelem módját, stb.. f) vizsgálatok alapján a városkapuk értelmezését, lehatárolását, a meghatározó látványok megőrzésének, a megfelelő fogadó látványok kialakításának módját (4) Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv a jogszabályokban meghatározott esetek körén túl a főépítész és a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője javaslatára az illetékes önkormányzati szakbizottság döntése alapján készítendő. (5) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv a jogszabályokban meghatározott esetek körén túl a Városfejlesztési Bizottság határozattal fogadja el. (6) A Tájépítészeti-, tájrendezési-, tájrehabilitációs Terv méretaránya M=1:10. 000, illetve M=1:1000, 1:2000, indokolt esetben M=1:500 III. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Tilalmak 7.§ (1) Az SZT-n lehatárolt, Rehabilitációs Szabályozási Terv készítésére kijelölt területen a jelen rendelet hatálybalépésétől változtatási tilalom áll fenn. (2) Az SZT-n lehatárolt, illetve a 3.§ (5) bekezdés b.) és c.) pontja szerint meghatározott területre a tervkészítési kötelezettség kimondásával egyidejűleg változtatási tilalmat kell elrendelni a terv jóváhagyásáig. Kötelező telekalakítás 8.§ A területen legkésőbb a telket érintő építést megelőzően, illetve az akár részleges funkcióváltással egyidejűleg kötelező telket alakítani: (1) az SZT-n jelölt útszabályozással érintett telkek esetén (2) közterület, illetve közterület jelleggel használt terület alatti parkoló-létesítmény esetén. Elővásárlási jog 9.§ Az önkormányzatot az alábbi célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti (1) a településfejlesztési célok érdekében: a) lakóterület-fejlesztés érdekében b) a vegyes központi területek fejlesztése érdekében 10


a gazdasági területek fejlesztése érdekében a honvédelmi különleges területek funkcióváltása esetén területfejlesztés érdekében a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztése érdekében a közlekedés és parkolás javítása érdekében az Erdőprogram megvalósulása érdekében a MÁV biztonságos üzemviteléhez és a biztonsághoz nem szükséges területeinek általános városi célú fejlesztési területként (2) a települési értékek megóvása, a települési értékvédelem érdekében. c) d) e) f) g) h)

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 10.§ A kiszolgáló és lakóút céljára az építési törvényben szabályozott lejegyzés joga illeti meg az önkormányzatot Az SZT-ben jelölt, szabályozással érintett helyeken és területekre nézve. Településrendezési kötelezések 11.§ (1) Beültetési kötelezettség a) Beültetési kötelezettség érinti mindazokat a telkeket, amelyeknél a Szabályozási Terv ezt a telek meghatározott részén jelöli, továbbá amelyek a vonatkozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartoznak. b) A telek beültetési kötelezettségű részén, az SZT-n jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők c) A beültetési kötelezettségű telek telepítendő fás állományának alkalmazott fajait, a kötelező fásítás jellegét, módját, a telepítés határidejét - legkésőbb 5 éves időtartamon belül - az építésügyi hatóság – a főépítész, a főkertész és az önkormányzati a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője véleményével - egyedileg meghatározhatja. d) Az előírt zöldfelület biztosításának megoldását, illetve a meglévő növényállomány védelmét az engedélyezési eljárás során igazolni kell. e) A beültetési kötelezettség kötelezettje a telek tulajdonosa. A beültetési kötelezettség megvalósulásáról a tulajdonosnak úgy kell gondoskodnia, hogy a területhasználat során a beültetési kötelezettségnek megfelelő fedettség tartósan fennálljon. f) Kialakult állapot és a szabályoknak nem megfelelő beépítés esetén, amennyiben a telken belül az előírás szerinti zöldfelület nem biztosítható, akkor a szükséges hatósági felmentés megadásával az építtető a hiányzó zöldfelületet kétszeres területtel, az építéshatóság által meghatározott helyen, saját költségén, közcélú zöldfelületként köteles megvalósítani. A kötelező zöldfelület kialakítására alkalmas szabad terület nem csökkenthető. g) A kötelező zöldfelület kialakításával érintett telkeken használatba vételi engedély csak akkor adható, ha a kötelező zöldfelület területének legalább 50 %-át a használatba vételig az előírásoknak megfelelően kialakították. h) a beültetési kötelezettség SZT-n kijelölt területein építési hely nem jelölhető ki, építmény nem helyezhető el, telephely nem létesíthető, kivéve 2.§ (2) bekezdésének d.)-h.) pontja szerinti porta és/vagy kerékpártároló elhelyezését. (2)A közérdekből történő kisajátítási és korlátozási kártalanítás mértékét a hatályos magasabb rendű jogszabályok alapján a megyei közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg a kártalanítási eljárás során. (3) A beépítési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről az építésügyi hatóság intézkedik a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján. 11


(4) A helyrehozatali kötelezettség határozattal történő elrendeléséről az építésügyi hatóság intézkedik a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján. Sajátos helyi településrendezési eszközök 12.§ (1) A kötelező építészeti tervpályázat, valamint a legalább 5000 m2 nagyságú vagy városi szinten jelentős zöldterületek alakításához szükséges kertépítészeti pályázatok részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. (2) Önkormányzati tervtanács és szakmai vélemény a) A jogszabályban meghatározott esetekben a településrendezési terveket, illetve egyes építmények építészeti-műszaki terveit engedélyezésük előtt tervtanács véleményezi. b) A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének és az a.) pontban nem érintett engedélyezési (elvi, építési, fennmaradási) építészeti-műszaki terveit engedélyezésre történő benyújtás előtt a külön jogszabály alapján helyi önkormányzati rendeletben meghatározott Helyi Önkormányzati Építészeti Tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani. c) Önkormányzati tervtanács működésének hiányában a b.) pontban érintett tervekről a főépítész a 77.§ (8) bekezdés szerint szakmai véleményt ad. d) Amennyiben a tervtanácsra szabályszerű tartalommal előterjesztett kérelemre 30 napon belül nem születik meg a szakmai vélemény, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. (3) Nyilvántartások a) a Helyi Építési Szabályzatokat és azok alátámasztó anyagát b) a helyi értékvédelemmel kapcsolatos, jogszabályban előírt dokumentumokat a főépítész tartja nyilván. c) Az egyedei tájértékeket, természetvédelmi területek kezelési terveit és egyéb tájrehabilitációs terveket a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője tartja nyilván. IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

(1) (2) (3)

(4)

(1) (2)

Közigazgatási határ, bel- és külterület 13.§ A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv rögzíti. A terület bel- és külterületre tagolódik. A belterület határvonalát a Képviselő-testület az SZT szerint határozza meg. Területet belterületbe csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet. Területfelhasználási egységek 14.§ A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A terület beépítésre szánt területei az építési használat szerint lehetnek: a) Lakóterület 1. nagyvárosias lakóterület jele: Ln 2. kisvárosias lakóterület jele: Lk 3. kertvárosias lakóterület jele: Lke 4. falusias lakóterület jele: Lf 12


b) Vegyes terület: 1. településközpont vegyes terület 2. központi vegyes terület c) Gazdasági területek 1. kereskedelmi, szolgáltató terület 2. ipari terület d) Üdülőterület hétvégi házas terület e) Különleges terület 1. jelentős zöldfelületű intézményterületek a) sportolási célú , b) vízi sportolási célú (strand, uszoda), c) temetkezési célú (temető), (kegyeleti park), 2. egészségügyi területek, 3. büntetés-végrehajtási terület, 4. idegenforgalmi, 5. bányatelkek és bányaüzemi területek 6. honvédelmi területek, 7. vásártér különleges terület 8. szennyvíztisztító területe, 9. regionális hulladékudvar területe, 10. állatmenhely területe, 11. közműlétesítmények területei, 12. üzemanyagtöltő-állomás terület 13. autóbuszvégállomás terület, (3)

jele: Vt jele: Vk jele: Gksz jele: Gip jele: Üh

jele: Ksp jele: Kst jele: Kte jele: Kke jele: Keü jele: Kbv jele: Ki jele: Kb jele: Kht jele: Kv jele: Kszt jele: Khu jele: Kám jele: Kkö jele: Ktö jele: Kau

A terület beépítésre nem szánt területei az építési használat szerint lehetnek: a) Közlekedési és közműterület 1. közúti közlekedési terület, jele: KÖú, illetve színezés 2. parkoló terület jele: KÖp 3. különszintű közúti csomópont terület, jele: KÖcs 4. kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület jele: KÖk 5. kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület terület, jele: KÖkv 6. vízi közlekedési (hajóállomás, kikötő) terület, jele: KÖki 7. légi közlekedési (helikopter) terület, jele: KÖl b) Zöldterület 1. közpark, közkert, jele: Zkp 2. fásított köztér, jele: Zfk 3. védelmi célú zöldterület, jele: Zv c) Erdőterület 1. erdő terület, jele: E 2. védelmi (védett és védő) erdő terület, jele: Ev d) Mezőgazdasági terület 1. belterületi kert jele: Mbk 2. nagytelkes kertterület, jele: Mk-1 3. nagytelkes kertterület, jele: Mk-2 4. kiskertes terület, jele: Mk-3 5. tanyás kertövezet, , jele: Mk-4 6. általános mezőgazdasági terület, jele: Má 7. ültetvényes mezőgazdasági terület, jele: Máü 13


8. természeti területek mezőgazdasági területe, e) Vízgazdálkodási terület 1. vízmeder területe, 2. csapadékvíz-elvezető vízmosások területe, 3. hullámtéri erdő, 4. erdősült vízmeder, 5. hullámtéri közpark,

jele: Mátt jele: V jele: Vvm jele: Veh jele: Vev jele: Vkp

V. FEJEZET ÁLTALÁNOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) (6)

(7)

(8)

(9)

A föld védelme 15.§ A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály meghatározása szerint Vác területe nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A termőföldön történő építés tervezésekor és megvalósításakor a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály meghatározásáról szóló rendelet előírásait figyelembe kell venni. A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával. A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. A földmozgatással járó munkavégzések során: a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni. b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni. d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. A ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait. A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok (jellemzően a. Duna-part) ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé. 14


(10) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető. (11) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. (12) A szennyezett, rehabilitációt igénylő területekről felmérést kell készíteni. A területekre vonatkozó meglévő anyagokat aktualizálni kell és az adatokat térképen is meg kell jeleníteni. (13) Az erózióveszélyes területeken a területet használni, építési-, felújítási munkát végezni csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, szükség esetén tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet. A védelmet a tulajdonosnak, illetve közterületek esetén az önkormányzatnak kell biztosítania. Erózióveszélynek kitett, kiemelt védelmet igénylő területek, ahol építési-, felújítási munkát végezni minden esetben csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet a következők: a) Kálvária domb rézsűje és a mögötte található bányafalak b) Naszály felé vezető „löszmélyutak” falai, melyek jellegzetességei a térségnek c) Duna-parti löszfalak d) Kápolna utca környéki löszfalak e) A Szigetek partvonalai, patakmedrek. (14) A bányászati tevékenység felhagyott területeit a bányavállalkozónak vagy, ha az már nem utolérhető, akkor az önkormányzatnak rendezni kell. A felhagyott bányaterületek tájrendezési-rekultivációjának célállapota a településszerkezeti terv által távlatra meghatározott területfelhasználás megvalósíthatóságához szükséges alapállapot elérése – az új területfelhasználás szempontjából elfogadható terepalakítás, növénytelepítés. (15) A vízbázisok, vízmű-kutak védőövezetén belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló rendelet előírásainak megfelelő területhasználat és építési tevékenység folytatható. A levegő védelme 16.§ (1) A terület a Budapest és környéke levegőtisztaság-védelmi agglomeráció zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. (2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. (3) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). (5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas épület, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény a környezetvédelmi engedély alapján helyezhető el. A védőtávolságot igénylő létesítmény: a) városi szennyvíztisztító 500 m 15


b) DDC 1000 m c) hulladékudvar – védőövezet a környezetvédelmi engedély határozza meg A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat. (6) Olyan esetben, amikor a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat az új beépítés megváltoztathatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt), az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár. (7) Az ökológiailag sérülékeny területek lehatárolását a SZT tartalmazza.

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme 17.§ A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „Fokozottan érzékeny terület”. A felszíni szennyeződésekkel szembeni fokozott érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, az Északi és a Déli vízbázis hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a csatornahálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. A belterületen - a Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területe kivételével - új épületet létesíteni, meglevő épület funkcióját akár részlegesen megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek közcsatorna-hálózaton történő elvezetésével lehet. A Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területén a közműpótló berendezés megengedett. A külterület szennyvízközművek által nem ellátott területein a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező. A területen közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett - csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig csak zárt és szigetelt kialakítású létesíthető, illetve használható. Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható. A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. 16


(9)

(10) (11)

(12)

(13)

A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai alapján a természetközeli állapotú vízfolyások partja mentén külterületen a partéltől számított 50-50 m , a természetközeli állapotú állóvizek partélétől mért 100 m széles védőtávolságon belül új építés csak abban az esetben megengedett, ha az feltétlenül a vízhasználathoz kötődik (pl. stég, zsilip, gát). A természetes vizek környezetében védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni. Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő. A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás, stb.) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

Egyéb környezetvédelmi követelmények 18.§ (1) A zaj és rezgés elleni védelem a) Vác város helyi zajvédelmi rendeletét az egyéb hatályos jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni. A helyi zajvédelmi rendelet a rendelet mellékletét alkotó térképi mellékleten lehatárolandó zaj- és rezgésvédelmi övezetekben az országos jogszabálytól eltérő, szigorúbb és szélesebb hatókörű előírásokat fogalmazhat meg. b) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, továbbá szolgáltató tevékenység esetén Vác város helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. (2) A zavaró mértékű üzemi eredetű zajterhelést okozó DDC üzemi létesítménye körül a zajés rezgésvédelemről szóló országos hatókörű jogszabályban a laza beépítésű kisvárosias, kertvárosias lakóterületre és vegyes területre meghatározott 50/40 dB nappal/éjjel értékek 500 m távolságra teljesülnek. Amennyiben a helyi zajvédelmi rendelet ezen határértékeket szigorító rendelkezéseit az önkormányzat hatályon kívül helyezi, akkor a közegészségügyi-, a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő 50/40 dB nappal/éjjel értékek teljesíthetősége érdekében elegendő a zajterhelő építménytől 500 m védőtávolság kijelölése. Az 500m-en belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas épület - a közegészségügyi hatóság hozzájárulása alapján - a környezetvédelmi hatóság felmentésével csak abban az esetben építhető, bővíthető, ha a védendő belső helyiségek zajvédelmi határértékei műszaki zajvédelemmel biztosíthatóak. A védőtávolság mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat. (3) Hulladékgazdálkodás a) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 17


b) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot a város területén kialakított hulladékgyűjtő szigeteken lévő szelektív hulladékgyűjtő tárolókban lehet elhelyezni. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés hulladékfajtáinak körét és területét bővíteni kell. c) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón helyezhető el. d) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. e) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a városban már működik, a gyűjtés és ártalmatlanítás műszaki, létesítményi fejlesztése, megvalósítása támogatott. A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet. f) A tervezett térségi szerepkörű hulladékátrakó állomás telephelye a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon (pl. védőövezet biztosítása), szabályozási terv alapján helyezhető el. g) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik. A város közterületein és az intézményeknél és lakosságnál keletkező, egyedileg nem komposztált, összegyűjtött zöldhulladékot városi komposztáló telepen kell ártalmatlanítani, illetve újrahasznosíthatóvá tenni. Városi komposztáló telep a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon, szabályozási terv alapján helyezhető el. h) Az önkormányzat által a terület belterületén és a külterületi lakott helyeken kijelölt hulladékudvarokon kívül más hulladék-lerakóhely nem létesíthető. i) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. (A közterületen lévő illegális hulladéklerakás felszámolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkormányzat gondoskodik.)

(1)

A táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme 19.§ A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozónak jelölt területeken, a Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzet tervezett, illetve annak részeként nyilvántartott területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel, illetve az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

18


(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) (8)

(9)

(10) (11)

(12)

(13) (14)

(15)

A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól. A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet. A területen különös gonddal kell óvni a természetet. A településkép szempontjából meghatározó, meglevő fát (növényzetet) kivágni vagy csonkolni csak rendkívül indokolt esetben, az értékvédelem érdekeinek előnyben részesítésével, dendrológiai, vagy kertépítészeti szakértői vélemény mellékelésével, a jegyző előzetes engedélyével szabad. Minden egyéb fa – kivéve a lakosság által ültetett gyümölcsfa és az erdők, fásítások faegyedeit - csak a jegyző előzetes engedélyével történhet. A kivitelezések során a meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell. A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége. A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság - a főkertész és az önkormányzati a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője, illetve felkért szakértő, jogosult táj- és kertépítész tervező véleménye alapján - meghatározza. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese. Az SZT-n környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén - a főkertész és az önkormányzati a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője véleménye alapján - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból lehet választani. Az építésügyi hatóság a meglevő növényzet védelme érdekében az elvi építési, illetve építési engedélyben az építmény helyét az építési helyen belül meghatározhatja. A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is. A országos közutak és vasút mentén, a közút és a vasút telkén, az utak és a vasút építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – az 19


építési engedélyben a főkertész és a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője által meghatározott módon fasor, illetve többszintes telepítésű zöldsáv táj-, illetve kertépítészeti terv alapján létesítendő. (16) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni. „Biofal” létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet. (17) Az Országos Területrendezési Terv meghatározása szerinti, alábbi komplex tájrehabilitációt igénylő területek rendezése tájrehabilitációs terv alapján történhet: a) bányaudvarok, bányatelkek b) bányatavak környezete c) volt hulladék- és törmeléklerakók d) a DDC Kft kikötője és annak környezete.

(1)

(2) (3)

(4)

(5)

(6)

(1)

Az épített környezet értékeinek védelme 20.§ Az SZT-n lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. Az SZT-ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket helyi védettség érinti a vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében. Az SZT-ben helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni: a) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. b) A meglevő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletteveit is. c) Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell. d) Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre. e) Utcai tetőtéri ablakok csak KELEN alapján létesíthetők, kivéve, ha azok kialakíthatóságát az eredeti állapot visszaállítása indokolja. f) Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsiáthajtót kivéve nem létesíthető. g) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani. A védett építményen és védett területen lévő építményen közművezeték, klímaberendezés, parapetkonvektor, szabadon álló fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat látható részén nem helyezhető el. Az SZT-ben lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket régészeti védettség érinti. A régészeti védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza. Az SZT-n lehatárolt, illetve a 2. számú függelékben megnevezett régészeti érdekű területen bármiféle földmunka csak régészeti felügyelet mellett végezhető. A földmunkával járó beruházások megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. Városvédelem, látványvédelem 21.§ A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát Az SZT-ben meghatározott pontokról, irányokból. 20


(2)

(3) (4) (5)

(6)

(7) (8) (9) (10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

A területen magasépítmény nem helyezhető el, kivéve technológiai indokból, az SZT keretei között. Technológiai ok az elhelyezhető létesítmény funkciójából eredő, technikai, műszaki szükségszerűség (silólétesítmény és magassága, radiótelefon bázisállomás építménye és magassága, stb.) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását. A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati, szín megoldások nem alkalmazhatók. A zártsorú beépítésű lakó- és vegyes területeken, kivéve a helyi védettségű területeket, építési telkenként, utcafronton legfeljebb két, max. 4m széles, 3m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tárolóhelyiségek (személygépkocsi, csónaktároló) megközelítésére. A tárolóhelyiségek (személygépkocsi, csónaktároló) támfalban történő megközelítésére szolgáló bejáratának számát - közterületről látható esetben – a városkép kedvezőbb alakítása illetve védelme érdekében az építésügyi hatóság a korlátozhatja. A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni. A tetőterek beépítése esetén a tetőfelépítmény nem haladhatja meg a tetőzet hosszirányú méretének egyharmadát. A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet - a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag nem alkalmazható. A területen bármilyen, a meglevő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az eredeti tervek felhasználásával végezhető - amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell korábbi átalakítási hibák, eltérések korrekcióját. Azokban az esetekben, amelyeknél a színezési munka nincs építési engedélyhez kötve, a színterveket a főépítésszel egyeztetni kell. Ennek elmaradása esetén, ha a színezés nem felel meg a városképi-, környezeti-, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek, az építésügyi hatóság az építmény átszínezésére kötelezi a kivitelezőt, illetve az telektulajdonost. A kialakult városkép védelme érdekében az építésügyi hatóság valamennyi építési övezetben és övezetben az elvi építési engedélyezési, építési, fennmaradási engedélyezési eljárásban meghatározhatja a tömör és áttört homlokzati felületek arányát. Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. A terület belterületein átfeszítés, illetve az épületekre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, továbbá kulturális, illetve nemzeti és városi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki. A kihelyezéshez az érintett szakhatóság, illetve a főépítész szakmai véleményt ad. Kivitelezéssel érintett építmény ideiglenes lehatárolása, védőponyvával ellátása esetén azon csak az alábbiak szerint lehet bármiféle feliratot, (M=1:1 méretarányú) ábrát elhelyezni: a) Védelem alatt álló épület esetén a felületen csak az épület architektúrája, illetve képzőművészeti alkotás (reprodukció) ábrázolása megengedett. b) Főútvonal menti építési övezetek, illetve onnan feltárulkozó épületek homlokzatain a felületen az a.) pontban jelöltek mellett a felület 20 %-ban jelenhet meg reklámfelület. c) Egyéb területeken a felületre kihelyezhető feliratokat, ábrákat a városképi illeszkedés, a környezettel történő harmonizálás figyelembevételével a főépítész

21


szakmai véleménye alapján lehet megjeleníteni. E védőfelületek csak a kivitelezés időtartamára, de legfeljebb 2 évre helyezhetők ki. (16) A városkép védelme érdekében a Belváros építési övezeteiben, valamint a főútvonalak mentén - egyébként létesíthető - tetőreklám hirdetés csak világító és áttört kivitelben készülhet. (17) Védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el. (18) A Belváros és Kisvác területén a speciális beépítési és építészeti előírások a következők: a) A kötelező építési vonal általában a belvárosi és kisváci beépítésekre jellemző, utcavonalon történő (előkert nélküli) beépítési vonal, ettől eltérő, előkertes beépítés csak a kialakult állapothoz történő igazodás (illeszkedés) esetén engedélyezhető. b) Az utcavonalon történő beépítések esetén a járdára előlépcső csak akkor nyúlhat, ha a szabad járdaszélesség legalább 1,50m nagyságú. A szabad járdaszélességbe a faveremrács, a fa körüli zöldágy, a villanyoszlop nem vehető figyelembe c) Az új kapuáthajtókat az utcai növényállomány figyelembevételével kell kialakítani a növényállomány védelme érdekében. d) Az oldalhatáronálló beépítés zártsorúvá alakítása esetén a két épület közötti csatlakozás megoldhatóságát műszaki tervvel kell igazolni. e) A kialakult földszintes beépítésű attikás tetőkiemelés, vagy emeletes épületrész csak úgy létesíthető, hogy a meglevő csatlakozó ereszvonal mentén, a csatlakozó szomszédos ereszvonaltól, az új épület homlokzati hosszának egynegyedére, de min. 2 m-re legyen. f) A kialakult földszintes beépítésű területen meglevő emeletes épülethez való csatlakozás esetén az emeletes épület főpárkányát, illetve gerincvonalát max. 50-100 cm-el megközelítő csatlakozó új épületrész létesíthető, az új földszintes épület homlokzati hosszának 1/3-áig. g) Az épületek homlokzatképzésénél a helyi építészeti hagyományokat figyelembe kell venni. h) A hagyományos beépítési mód megőrzése érdekében az eredeti beépítési formát őrző „L” alakú épületek megközelítését a belső udvar felől kell megoldani. i) A „váci kapuk” hagyományőrzése érdekében valamennyi építési övezetben, utcafronton telkenként csak egy, maximum 4m széles, 3m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tároló helyiségek (személygépkocsi, csónaktároló) megközelítésére j) A területen az építésügyi hatóság az épület külső megjelenését érintő munkák esetén az építményen végzett munkákat olyan feltételhez is kötheti, amelynek eredményeként a homlokzat egésze egységessé válik. (rácsok, redőnyök, berendezések, építészeti motívumok egységesítése). k) A területen, valamint az azokat határoló út másik oldalán egy teleksávnyi területen az épületeken a városképben jelentkező, közterületről látható klímaberendezés kültéri egysége, szabadon álló lemezkémény, illetve a homlokzaton szabadon szerelt vezeték nem létesíthető. l) A területen, valamint az azokat határoló út másik oldalán egy teleksávnyi területen a városképben jelentkező, közterületről látható műholdvevő, illetve távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, takartan helyezhető el. m) A területen az épületek részleges homlokzati felújítása (színezése) csak teljes homlokzatonként megengedett. Az építésügyi hatóság a kedvezőbb városképi megjelenés biztosítása, illetve a kedvezőtlen látvány kiküszöbölése érdekében a felújítás engedélyezését több, illetve az összes homlokzat egyidejű felújításához kötheti. Engedély nélküli, vagy attól eltérő színezés esetében az építésügyi hatóság

22


elrendelheti az érintett teljes homlokzati felületek, illetve az egész épület egységes újraszínezését, az építtető teherviselésével. n) Az utcavonalra nyílóan telkenként csak egy garázsbejárat létesíthető. o) A Duna-parti, hullámtéri területen levő épületek padlószintjét a mértékadó árvízszint felett 1,00 m-rel magasabban kell kialakítani a vonatkozó jogszabályban meghatározott árvízszint figyelembevételével. p) A Duna-parton támfal kizárólag az alábbi előírások szerint létesíthető: 1. a funkció nélküli támfal a kerékpárút burkolata szélétől minimum 0,50 m-re meghatározandó szabályozási vonalon, a funkcióval ellátott támfal minimum 4,50 m-re meghatározandó építési vonalon építhető, 2. a szabályozási vonal és a funkcióval ellátott támfal közötti terület csak növényzettel keríthető le 3. a funkcióval ellátott támfal kiszolgálása – parkolás, áruellátás, csónakszállítás csak a Dunára merőleges utcák területén lehetséges, a kerékpátút és a gyalogos sétány erre a célra nem használható 4. a támfal magassága legfeljebb 3,00 m lehet a kerékpárút aktuális szintjétől számítva. 5. a viszonyítási szintkülönbség változása esetén a támfal tetejének is visszalépcsőzve a szintet 20-40 cm közötti lépcsőzéssel követnie kell 6. a már meglevő szomszédos támfalakhoz 20-40 cm közötti lépcsőzéssel kell alkalmazkodni 7. a támfal felületek természetes kő anyagúak lehetnek csak, a felületek 3-5 m hosszanként tagolandók 8. a támfalak telkenként külön-külön is építhető. (19) Védendő kilátóhelyek: a) A Duna-part mentén a terven jelölt helyeken b) A 2/A út mentén a terven jelölt kilátópont c) A Naszály nem városfelőli kilátója. északi irányba d) Gombási úti kilátó e) Kopaszhegyi kilátó a keresztnél f) Zsidóbányai kilátó g) Kálvária, mint kilátóhely (20)A város történeti sziluettjének, városképének – a templomtornyokkal, a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, meghatározott „váci Duna-parti látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni. Védendő látványok: a) A Dunáról, a Duna Szentendrei szigeti partjáról, a Pokolsziget felől b) A Kosdi út felől a Duna látványa c) A Kálvária látványa a Kosdi út város felőli szakaszáról d) A Liget látványa a 2-es út felől e) A Kőszentes híd látványa a „városkapuban” f) A város látványa a vasútról g) A Kórházból h) a Kálváriáról i) A Székhegy környéke j) A Szúnyogkapu (21) A védelemre érdemes városképi/tájképi elemeket, értékeket veszélyeztető változtatások (területhasználat-módosítás, építés) csak VRHT és szükség esetén KÖRT alapján végezhető. A zavaró városképi/tájképi elemek, területek rendezéséről a területet érintő VRHT és szükség esetén KÖRT alapján a szabályozási tervekben kell gondoskodni.

23


Közművek 22.§ Általános előírások (1) A területen közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon. (2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni. (3) A területen közüzemi hálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni, kivéve azon légvezetékeket, amelyek létesítése rendkívül indokolt esetben, általában kivitelezési munkákkal összefüggésben, ideiglenes jelleggel meghatározott időre megengedett. Közterületi közműelosztószekrény belterületen csak föld alatt létesíthető. (4) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni. (5) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető (6) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők. (7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben. (8) A belterületen - a Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területe kivételével építési engedély csak akkor adható, ha a teljes közművesítettség biztosított. A körülírt fenti területeken bármely közmű csak az adott útszakaszra vonatkozó genplán, azaz minden közművet tartalmazó útterv megléte esetén helyezhető el. A kivételként meghatározott területeken a szennyvízközmű helyett közműpótló megengedett, valamint vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatás nem szükséges. A kivételként meghatározott területeken gáztartály telepítése csak föld alatti elhelyezéssel lehetséges. A külterületen építési engedély csak akkor adható, ha a részleges közművesítettség biztosított. (9) A beépítésre nem szánt külterületen lakás céljára szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a Szabályzatban előírtaknak megfelelően biztosítható. (10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (11) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció, genplán alapján végezhetők. (12) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni. (13) Ahol még légvezetékes közműhálózat (0,4 kV-os villamos, telefon, kábel TV) van, a későbbi földkábeles hálózathoz történő csatlakozás érdekében az új épületek építésekor, meglevők átalakításakor, bővítésekor az engedélyezési tervben előírandó a földkábeles csatlakozást biztosító védőcső épületbe történő beépítése. Vízellátás

24


(14) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezése vagy funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. (15) A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani. Vízelvezetés (16) A településen elválasztott rendszerű vízelvezetés működik. A vízelvezető hálózatokhoz a meglévő rendszerhez illeszkedően lehet kapcsolódni. (17) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. A külterület beépítésre nem szánt területén keletkező szennyvizek ártalmatlanítása - az előírt feltételek érvényesülése esetén – az alábbiak szerint történhet: - a szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetése - a szennyvíz ellenőrzötten vízzáróan kiképzett zárt szennyvízgyűjtő medencébe történő összegyűjtése és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítása, vagy - helyben létesíthető teljes biológiai, vagy totáloxidációs technológiát biztosító szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. (18) A városi szennyvíztisztító telep érvényes védőtávolsága 500 m, amely csak a tisztítási technológia korszerűsítését követően, a próbaüzem alatti környezetterhelési vizsgálatok eredménye alapján csökkenthető. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül csak az ágazati előírás szerinti területhasznosítások, tevékenységek engedélyezhetőek. A szennyvíztisztító-telep kapacitásának egyenletesebb kihasználása érdekében elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kialakítani. (19) A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (20) Közvetlen az élőfolyásba szennyvíz bevezetése tilos. (21) Vízfolyások mentén a karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szükséges, előírások szerinti szélességű sáv szabadon hagyandó. (22) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, új, valamennyi beépítésre javasolt területen csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, egyéb szűrő/tisztító berendezés elhelyezése kötelező. Villamosenergia ellátás (23) Beépítésre szánt területen - kivéve a külterületi lakott helyeken -, valamint városesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. (24) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. (25) Meglevő oszloptranszformátor rekonstrukciója, új oszloptranszformátor létesítése nem engedélyezhető. (26) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Földgázellátás (27) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. Távhőellátás (28) A meglévő föld feletti távhővezetéket a szükséges rekonstrukciója során föld alá kell áthelyezni, új távhővezeték csak föld alatt létesíthető. 25


Távközlés (29) A beépítésre szánt területen burkolt utak építésekor, illetve rekonstrukciójakor a távközlési hálózatot földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell építeni. A beépítésre szánt területeken burkolatlan utak mentén a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területen a távközlési vezeték földfeletti vezetése egyelőre fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. (30) A vezetéknélküli mobiltelefon ellátásról a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. (31) Az antenna-építmények építészeti-műszaki terveit az engedélyezésük előtt a Helyi Önkormányzati Építészeti Tervtanács véleményezi. VI. FEJEZET LÉTESÍTÉSI FELTÉTELEK 23.§ A rendelet hatálya alá tartozó területen meg kell felelnie a jogszabályban előírt követelménynek. Ezen belül különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természetes környezet harmóniájára, a humánus és lakható környezet biztosítására, a terület sajátos értékeinek megőrzésére és egyedi karakterének erősítésére. A beépítésre szánt területek általános előírásai 24.§ (1) Területfelhasználás a.) A terület helyi építési övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni. b.) A területen csak építési telken lehet építeni. A rendezésnek legkésőbb a tényleges felhasználás megkezdéséig meg kell történnie. c.) A területen beépíthető, de be nem épített üres telkek ideiglenes használata csak legfeljebb 1 évre 1. kertészeti célra, 2. gépkocsi tárolásra, valamint 3. közellátási célra, a telek ideiglenes, 5 %-ánál nem nagyobb, földszintes beépítésével megengedett. d) Gépkocsitároló más célú használata nem lehetséges. Amennyiben az közérdekből mégis szükséges, pótlásáról a használatbavételig a gépkocsitárolót megszüntető tulajdonosnak gondoskodni kell. (2) A telekalakítás általános szabályai: a) A területen kialakítható telekméreteket – a kialakítható új telkek legkisebb telekterület méretét - az övezeti előírások tartalmazzák. b) A telek Szabályzatban megengedett, vagy előírt szabályozása esetén a közterületté váló terület a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja. c) A Szabályzat szempontjából meglevő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglevő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad. d) Meglevő telek megosztható, ha a létrejövő telkek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, de a teleknagyság-hiány nem nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott teleknagyság 5 %-a. 26


e) Amennyiben az d.) pont szerinti telekalakítást útszabályozás is érint, a telekosztás engedélyezhető az építési övezetben meghatározott teleknagyság további 5 %-ának engedménye mellett. f) Meglevő épület bontása esetén a beépíthető minimális telekméret 110m2. g) Új út, továbbá közcélra megnyitott magánút kialakítása esetén az út telkének kialakításánál az útterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (3)A telekalakítás egyedi előírásai: a) A meglevő adottságokhoz, kialakult állapothoz igazodóan az építési övezetekben, övezetekben előírt telekszélességi és telekhosszúságú méretek megcserélhetők, illetve a telek a telekszélesség és a telekhosszúság 10%-os eltérése mellett is beépíthető, ha a teleknagyság az előírásoknak megfelel. b) A terület Sződliget közigazgatási és belterületével érintkező Derecske belterületén, az Lke-3, Lke-11, Lke-15 és az Lke-18 jelű építési övezetek területén, az építés engedélyezése az egyes telkek kiszolgálásához szükséges utak megléte, a teljes közmű rendelkezésre állása, vagy egyidejű kialakítása esetén engedélyezhetők. c) A (b) pont szerinti feltételek teljesítése az érintett területeken a lakóterületet kialakító és értékesítő tulajdonos, beruházó feladata. (4) Az építmények rendeltetése a) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki. b) A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli. (5) A telkek beépítési módja a) Zártsorú (Z) b) Oldalhatáron álló (O) c) Szabadon álló (SZ) d) Ikresen csatlakozó (Ikr) (6) Építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) a) Az építési helyet - az általános előírások mellett – a Szabályozási Terv esetenként 1. kötelező építési vonallal 2. az építési hely egyedi kijelölésével szabályozza. b) Meglévő beépítés közterület felöli építési vonala kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve az egységes utcakép rendezése érdekében KELEN alapján történő meghatározással c) A kötelező építési vonaltól 1. a terepszint alatt a telekhatárig el lehet térni, 2. terepszinttől számított 3 méteres magasságig az eltérés max. 0,5 m lehet, 3. a terepszinttől számított 3 méteres magasság felett az eltérés max. 1,5 m lehet. g) A Belváros területén az Lk építési övezetekben a zártsorú és az oldalhatáronálló beépítés esetén a hátsókert nagysága 0m. (7) Az építmények elhelyezése Szabadon álló beépítés esetén az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – az SZT eltérő jelölése hiányában – max. 20 m lehet (8) Beépítés, szintterületi mutató a) Az egyes övezetek beépíthetőségét és szintterületi mutatóját az építési övezeti és övezeti táblázatok tartalmazzák és az övezeti jelek mutatják. b) Ahol az építési hely által kijelölt terület az övezeti beépíthetőségi határértéknél kisebb, a beépítést az építési hely nagysága határozza meg. c) Ahol az építési hely, a megengedett építménymagasság, a megengedett beépítettség, szintterületi mutató különböző mértékű beépítést tenne lehetővé, az a nagyság valósítható meg, amelyik minden előírásnak egyidejűleg megfelel. 27


Kötelező zöldfelület kialakítása a) A beépítésre szánt övezetekben a beépítetlen telkeken: 1. a telek végleges beépítéséig a terület 80%-án zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani, 2. a beépítés után a kötelező zöldfelület mértékéig. b) A zöldfelületi kötelezettség érinti mindazokat a beépített telkeket, amelyeknél 1. az övezetben meghatározott zöldfelület kialakítható, de azt még nem alakították ki 2. az övezetben meghatározott földfelület rendelkezésre áll, de azt nem, vagy nem megfelelően telepítették növényzettel 3. 30%-nál nagyobb kötelező zöldfelületi arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 35 %-át fásítani kell. 4. 30%, vagy annál kisebb kötelező zöldfelület arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 50 %-át fásítani kell. 5. Az SZT-n „ * „-gal speciálisan meghatározott övezetekben a beültetési kötelezettség a telken belül területileg nem meghatározott elhelyezkedésű, a telkeken az „önkormányzati erdőprogram” megvalósítása érdekében a kötelező zöldfelület legalább 80 %-át fásítani kell. c) Valamennyi övezetben használatba vételi engedély csak a kötelező zöldfelület területének 50%-a kialakítását követően kapható meg. (10) Építmények létesítése és átalakítása a) Új építmény létesítése az övezetben meghatározott beépítési mértékéig megengedett, amennyiben 1. a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel, 2. a városképi illeszkedés biztosított, 3. a közműellátás e Szabályzatnak megfelelően biztosított. a Szabályzatban előírt, illetve az SZT-n jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják. b) Meglévő épület bővítése az építési övezetben meghatározott beépítési mértékig megengedett, amennyiben 1. a bővítő beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel, 2. a városképi illeszkedés biztosított, 3. a Szabályzatban előírt, illetve az SZT-n jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják. c) Ahol az SZT meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet 1. a meglévő épület teljes bontása esetén ez az építési hely veendő figyelembe, 2. a meglévő épület bővítése esetén bővítés csak az új építési helyen belül megengedett. d) Olyan épület esetén, amely a Szabályzat szerint bővíthető, de jelenleg a magassági illeszkedési szabályoknak nem felel meg, a meglevő tetőtér nem, illetve csak az illeszkedési előírások érvényesítése esetén építhetők be. (11) Zártsorú beépítés illeszkedési szabályai a.) Zártsorú beépítés esetén az új épület a csatlakozó falsíktól számított 3 méteren belül, annak síkjától max. 1,5 méterrel térhet el. b.) A csatlakozó új épület párkány- és gerincmagassága – a csatlakozástól számított 3 méteren belül – max. 1 méterrel térhet el a meglévő szomszédos épületek megfelelő magassági értékeitől. Amennyiben a két szomszédos épület párkány- és gerincmagassága között több, mint egy emeletnyi az eltérés, akkor az irányadó épülethez kell igazodni KELEN alapján. (9)

28


c) A csatlakozó új épület párkány- és gerincmagassága – a csatlakozástól számított 3 méteren belül – max. 1 méterrel térhet el a meglévő szomszédos épületek megfelelő magassági értékeitől (12) Építmények részleges vagy teljes bontása a) A területen védett, vagy védettséggel érintett építmény bontása csak a védelem megszüntetését követően megengedett. b) Amennyiben az építmény védett területen, vagy védett látvánnyal érintett területen áll, a bontást az építésügyi hatóság feltételekhez kötheti, vagy megtagadhatja. A bontási engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó az építési engedély kérelem is. Ezeknél a telkeknél az új beépítés feltételeit az építésügyi hatóság a Szabályzat keretei között Kötelező Elvi Építési Engedély alapján határozza meg. c) A Szabályzatban (SZT) konkrétan meghatározott, építési vonallal, vagy szabályozási vonallal érintett, bontandó építmények, építményrészek nem bővíthetők. 1. Átalakításuk csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból megengedett. 2. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében, a városképi megjelenésre is tekintettel végezhető. d) Azokon a helyeken, ahol az SZT szabályozási vonallal bontást jelöl, a területfelhasználás, illetve beépítés (funkcióváltás) feltétele ezeknek a bontásoknak az egyidejű végrehajtása. A beépítésre nem szánt területek általános előírásai 25.§ (1) Területfelhasználás a) A terület helyi övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. b) A beépítésre nem szánt közterületek közhasználatát – a jogszabályok keretei között folyamatosan biztosítani kell. A közhasználat meghatározott időre és feltételekkel az alábbi esetekben korlátozható: 1. kialakult, veszélyes állapot esetén annak elhárításához szükséges mértékig és időre 2. építési (bontási), kivitelezési munkák végzéséhez a szükséges legrövidebb időtartamra 3. más jogszabály alapján meghatározott közterület-használattal (rendezvény, vásár) a közterületek időszakos védelmével (játszóterek) lezárása 4. a Szabályzatban megengedett építmények elhelyezése céljából. (2) Telekalakítás a) A területen kialakítható telekméreteket az övezeti előírások tartalmazzák. b) A kötelező szabályozásokat az SZT tartalmazza. Ezeket az érintett terület felhasználása (beépítése, felújítása, kialakítása) során végre kell hajtani. c) A telek Szabályzatban előírt, vagy megengedett szabályozása esetén a közterületté váló terület a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja. d) Közterületen, övezeten belül a telek alakítása az egyéb jogszabályokban foglaltak szerint a Szabályzat módosítása nélkül megengedett. (3) Beépítés, szintterület a) Az egyes övezetek beépíthetőségét és szintterületi mutatóját az övezeti táblázatok tartalmazzák. 29


b) Nyúlványos telek SZT hiányában csak KELEN-ben meghatározott feltételek szerint létesíthető. (4) Az építmények rendeltetése a) A területen jellemzően az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki. b) A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli. (5) Az építmények elhelyezése a) Közterületen, közterület jelleggel használt területen új építmény csak Közterületrendezési Terv (KÖRT) alapján létesíthető. b) A területen művészeti alkotás (köztéri szobor, köztéri plasztika, díszkút) létesítése a teljes területen megengedett c) A közterületi létesítmények ideiglenes és végleges jellegűek lehetnek. Az ideiglenes létesítmények fennmaradásának határidejét legfeljebb ötéves időtartamra az építési hatóság határozza meg. Amennyiben az ideiglenes létesítmények célja végleges létesítmény építése, felújítása, karbantartása, a határidő csak a legszükségesebb időtartamra határozható meg. Egyéb ideiglenes építmény fennmaradásának határideje a közérdekből, illetve a közcélból indokolt legkisebb idő, de max. 5 év, amelyet két alkalommal 1-1 évvel meg lehet hosszabbítani. e.) Az építmények közterületek feletti és alatti elhelyezhetőségét, illetve a közterületek fölé történő benyúlásának mértékét és módját Városrendezési hatástanulmányban kell meghatározni. (6) A közterületek kialakítása a) A közhasználatú területek (utak, sétányok, parkok, terek) vagy ezek műszakilag, illetve szerkezetileg lehatárolható együtt kezelendő egységeinek kialakítása, illetve teljes felújítása csak a Szabályzat 4.§-a szerint végezhető. b) A közterületeket és a közterület jelleggel használt területeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú, burkolt felületekkel szabad ellátni. c) A közterületek és a közterület jelleggel használt területek burkolatlan felületeit – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani. d) A közterületek és a közterület jelleggel használt területek burkolatait a környezethez igazodó, igényes anyaghasználattal a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani. (bonthatóság, zaj-, rezgés-, porcsökkentés). e) A közterületeket és a közterület jelleggel használt területek a hatályos jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani. f) A járdafelület parkolási célú igénybevétele – amennyiben azt egyéb jogszabályok megengedik, csak úgy történhet, ha előzőleg a ráállást döntött szegély kialakításával, és a parkolási határ jelölésével biztosítják. g) A területen a környezet karakteréhez illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak (talaj, klíma, stb.) megfelelő, környezeti ártalmakat jól tűrő növényfajokat, -fajtákat kell telepíteni. h) Új közterület és a közterület jelleggel használt területek kialakítása esetén – ahol ez műszaki okokból nem kizárt – fasort kell telepíteni, vagy fásított zöldsávot kell létesíteni. i) Közterületek és a közterület jelleggel használt területek fenntartása során a természet és az épített környezet védelmében csak környezetet nem károsító fagy-, illetve csúszásmentesítés alkalmazható.

30


j)

Új közterület és a közterület jelleggel használt területek létesítése, meglévő átalakítása csak KÖRT alapján történhet. VII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

(1)

(2)

(3)

(3)

(4)

(1)

(2) (3) (4)

(5)

(6)

(7)

Kerítések 26.§ A területen az építésügyi hatóság – a főépítész szakmai véleményének kikérésével – tájképi, városképi, látványvédelmi, illetve benapozási okból, vagy a tömbbelsők légmozgásának biztosítása érdekében megtilthatja kerítés létesítését, illetve előírhatja vagy megtilthatja tömör, át nem látható kerítés létesítését. Amennyiben a kerítés létesítése megengedett, úgy az (1) pontban meghatározott okokból és módon az építésügyi hatóság meghatározhatja a kerítés anyagát, formáját, színét és áttekinthetőségét. Közterület és a közterület jelleggel használt területek felőli és oldalkerti tömör kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a) a Szabályozási Terv ezt konkrétan meghatározza, b) meglévő tömör kerítés újraépítése esetén, c) ha azt támfalként vagy épületrészként alakítják ki, és az a kertterület, vagy az épület közterületről feltáruló látványát előnytelenül nem takarja. Beépítésre nem szánt területen, valamint városesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken kerítés csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető. Ahol tömör, illetve áttört épített kerítés nem létesíthető, de a betekintés korlátozása indokolt, illetve a városképet nem érinti hátrányosan, a telekhatáron vagy az azt kísérő területsávban élő „sövénykerítés” létesíthető. Támfalak és támfallétesítmények 27.§ A területen meglévő domborzati viszonyokat óvni kell. Ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak a legindokoltabb mértékben, a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet. A támfal létesítése során a meglévő fás növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni. A támfal városképben jelentkező felületét a környezethez igazodó természetes anyagokkal kell kialakítani. Támfallétesítmény új támfalba oly módon létesíthető, ha az a bejárat kivételével teljes terjedelemben a meglévő, illetve a környezetrendezés szempontjából indokoltan módosított terepszint alá kerül. Saroktelek esetében a létesítmény további egy oldala kiállhat a környező terepből. Új támfallétesítmény építését – a környezethez igazodás érdekében – az építésügyi hatóság a főépítész szakmai véleményének figyelembevételével meglévő kerítés, támfal, illetve támfallétesítmény látványának átalakításához kötheti. Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfallétesítmények kapuzatának (nyílászáróinak) száma 3–nál több nem lehet telkenként. Meglévő támfalba támfallétesítmény csak az esetben létesíthető, ha annak magassága nem változik, illetve az eredetihez képest városképi, illetve környezeti illeszkedés érdekében max. 0,5 m-rel növekedik.

31


(8) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell. (9) A Duna-parti támfalak létesítésére vonatkozó előírásokat a 21.§ (18) bekezdés tartalmazza.

(1)

(2) (3) (4)

(1) (2)

(3)

Piacok 28.§ Új piac csak a vegyes, a különleges és a gazdasági kereskedelmi szolgáltató építési övezetekben alakítható ki. A piac létesítéséhez önálló telek alakítandó ki, de közterületen is elhelyezhető. Piac létesítése, átalakítása VRHT alapján történhet. Új piac létesítése, illetve meglévő piac teljes felújítása esetén az OTÉK-ban meghatározott számú parkolóhelyet biztosítani kell. Önálló parkoló építmények (parkolóházak, sorgarázsok) 29.§ Önálló parkoló építmények (terepszint feletti parkolóházak, garázsházak) csak a Vk-7 jelű övezetekben helyezhetők el. Az önálló parkoló építmény szintterületi mutatója az övezetben előírt mutató max. kétszerese lehet. Közterület alatti mélygarázs, mélyparkoló létesítése VRHT alapján lehetséges.

Felszíni közparkolók 30.§ A járművek elhelyezését a vonatkozó helyi rendelet, a jelen rendelet 72.§-a, valamint az alábbi előírások szabályozzák: (1) A terület belterületi részén új felszíni közparkoló - az útterületek menti parkolóhelyek kivételével - általában nem létesíthető. (2) Amennyiben Városrendezési Hatástanulmány (VRHT) alapján igazolható, hogy az adott környezetben a terepszint alatti parkolásnak műszaki, jogi, vagy egyéb (pl. környezetvédelmi, vízvédelmi) akadályai vannak, úgy felszíni közparkoló Közterületrendezési Terv alapján alakítható ki. A felszíni parkolót a Közterületrendezési Tervben meghatározott módon fásítani kell. (3) A felszíni parkoló csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy a parkolás során keletkezett szennyező anyagok jogszabályban előírt kezelése – hordalékfogó- és szénhidrogénszűrő alkalmazása az összefolyó csapadékvíz befogadóba juttatás előtti tisztítására - megtörténhessen. (4) A felszíni parkolókat a minimálisan legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel kell kialakítani. A felszíni parkolók területét – a főkertész és a hivatal környezetvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője által meghatározott módon – egyoldali parkolótípus esetén 3-3, kétoldali parkolótípus esetén 6-6 gépkocsi-állásonként 1-1, környezettűrő, a helyi hagyományokhoz igazodó fafaj alkalmazásával, fásítani kell.. (5) A parkolók burkolatait és kivilágítását csak a környezethez mindenben igazodó módon lehet kialakítani. Ennek érdekében az alkalmazandó anyagokat és megoldásokat a Közterületrendezési Tervben kell meghatározni. (6) Meglévő parkolók felújítása esetén az új parkolók kialakítására előírtak érvényesek. (7) Belterületen zártsorú beépítésű területen a telek végleges felhasználásáig, de legfeljebb 1 éves időtartamra ideiglenes jelleggel megengedett a telek parkoló célú igénybevétele. Ennek működéséhez max. 1 db, 3 m-nél nem magasabb konténer jellegű létesítményt lehet elhelyezni. Az ideiglenes parkolók kialakításának feltételeit KELEN-ben kell meghatározni a Szabályzat keretei között. 32


(8)

(1)

(2) (3) (4)

(1)

(2)

(3)

(4)

(1)

(2)

(1) (2)

A 20 gk-nál nagyobb, nem közcélú parkoló biztonságos őrzéséről térfigyelő rendszerrel a tulajdonos, használó köteles gondoskodni. Aluljárók és felüljárók 31.§ A területen felüljáró csak rendkívül indokolt esetben és csak akkor létesíthető, ha aluljáró létesítése lehetetlen lenne, vagy aránytalanul nagy beavatkozással, a természeti értékek, a talaj, illetve a felszín alatti vizek sérelmével járna. A területen aluljáró vagy felüljáró KELEN-ben meghatározott feltételekkel létesíthető. Az aluljárókhoz csatlakozóan, illetve annak részeként – a hatályos előírások betartása mellett – terepszint alatti kereskedelmi és szolgáltató építmények is kialakíthatók. Az aluljárókhoz a közbiztonságot szolgáló felszereléseket, valamint megfelelő információs felületet kell biztosítani. Kikötők és úszóművek 32.§ A területen állandó jellegű kikötő, illetve legalább idényjelleggel telepített úszómű csak az alábbi területeken, meghatározott partszakaszokon helyezhető el az egyéb előírások betartásával: a.) a Verőce közigazgatási határában levő 20095 hrsz.-ú terület mentén b.) a DDC kikötő mentén c.) a 2440 hrsz-tól (Horváth Mihály utcai sporttelep) délre az Eszterházy utca vonalában levő komping d.) a 3249/1 hrsz-ú területen, a zenepavilon előtt Az új kikötők kialakításánál különös gondot kell fordítani a létesítmények környezetre gyakorolt hatásaira, a létesítmények és a környezet víz felöli látványára, illetve a vízfelületre történő rálátásra. Jogszabályban meghatározott létesítménynagyság esetén előzetes környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező. Úszómű (állóhajó) elhelyezéséhez előzetes sziluett vizsgálatot kell végezni, amellyel igazolni kell a környezethez illeszkedést. Az úszómű elhelyezésének városképi megfelelőségét tervtanács, illetve ennek hiányában a főépítész előterjesztése alapján az önkormányzat illetékes szakmai bizottsága minősíti, amit az egyéb hatósági eljárásban érvényesíteni kell. Olyan úszóművek, amelyeken gazdasági tevékenységeket folytatnak - a kizárólag közlekedést szolgálók kivételével – a területen csak akkor helyezhetők el, ha érvényesíthetők mindazok előírások, amelyek az érintett építési övezettel szomszédos építési övezet előírásainak is megfelelnek. Pályaudvarok 33.§ A területen meglévő autóbusz, illetve vasúti pályaudvar felújítása, átalakítása, bővítése csak Városrendezési Hatástanulmány alapján, KELEN-ben meghatározott feltételekkel történhet. A pályaudvarok fejlesztése, bővítése csak a környezet jelenlegi állapotát kedvezőtlenül nem befolyásoló változtatás esetén történhet. Ideiglenes buszpályaudvar – max. 90 napos időtartamra – KELEN alapján létesíthető. Pavilon jellegű építmények 34.§ Közterületen pavilon jellegű építmény csak Közterületrendezési Terv alapján (KÖRT) helyezhető el. Egyéb területen pavilon jellegű építmény csak KELEN alapján létesíthető. 33


(3)

A területen pavilon jellegű építmény a) csak meghatározott időre és csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető, b) funkciója - a pavilonokban történő árusítás - csak a vonatkozó jogszabályok szerinti, valamint nyilvános WC és turisztikai információellátás lehet. (4) Max. 6 napra engedélyezett eseményekhez, időszakos vendéglátó egység céljára is elhelyezhető pavilon. A közegészségügyi és környezetvédelmi előírások teljesítése esetén a Közterületrendezési Terv készíttetésétől a Képviselő-testület eltekinthet. (5) Bármely pavilon jellegű építmény használata során keletkező hulladékok (pl. kommunális, csomagolóanyag, étel-italmaradék, tisztító víz) gyűjtéséről, elszállításáról, elhelyezéséről a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építéshatóság előírásainak megfelelően a környezet károsítása, illetve veszélyeztetése nélkül kell gondoskodni. (6) A meglévő pavilon jellegű építményeket el kell bontatni, amennyiben a) azt engedély nélkül létesítették, b) ha az engedély érvényessége lejárt, vagy azt visszavonták, c) ha a pavilont szabálytalanul üzemeltetik.

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6) (7) (8)

(9)

(10)

(11)

Reklámok, hirdetések 35.§ A területen új reklámberendezés, hirdetés, önálló hirdetőtábla, illetve -berendezés (a továbbiakban együtt: reklám) Közterületrendezési Terv (KÖRT) illetve KELEN alapján létesíthető, magyar nyelvű feliratokkal a vonatkozó reklámtörvény előírásait figyelembe véve. Új reklámok elhelyezését, illetve meglévők átalakítását az építésügyi hatóság a városképben együtt jelentkező látványra készített látványvizsgálathoz kötheti. A létesítés feltétele – egyebek között – az igazolt környezethez alkalmazkodás, valamint az, hogy a létesítéssel összefüggésben szükségesnek tartott egyéb látvány-korrekciókat egyidejűleg végrehajtsák. Védett területen reklám csak az arra kijelölt helyen és módon – favédők- helyezhető el. A területen ún. óriásplakát, -poszter csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására meghatározott időre helyezhető el – a főépítész szakvéleményének figyelembevételével. Belterületen 2m2 befoglaló méretnél nagyobb reklám épületen nem helyezhető el. Önálló reklám közparkban nem helyezhető el. Mobil reklám csak a jogszabályok szerinti biztonsági sávon túl létesíthető. Köztéri hangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaró, a környezeti- és beltéri zajhatárértékek betarthatóságát nem veszélyeztető módon, eseti hatósági engedély alapján történhet. Védett területen bármiféle az épülethez építményhez, vagy azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván csak az adott épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, illetve művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása megengedett, továbbá az adott felület 1/10-én az épület funkciójához, vagy az ott végzett tevékenységhez kötődő reklámfelület, hirdetés helyezhető el. A terület egyéb részein építési engedély alapján létesíthető ponyva és védőfelületek csak oly módos alakíthatók ki, ha azok színvilága, környezeti kapcsolatai, városképi megjelenése nem zavarja a kialakult környezetet. Közúton hirdetés és reklám célját szolgáló útbaigazító tábla csak építési engedély alapján - a közút kezelőjének előzetes hozzájárulásával - létesíthető a vonatkozó jogszabályok betartásával az alábbiak szerint: a) közlekedési csomópont környezetében 50 m-es távolságban nem b) védett érték környezetében 50m-en belül nem helyezhető el c) két útbekötés között menetirány szerinti oldalon csak egy helyezhető el.

34


(1)

(2)

(1)

(2)

Cégérek 36.§ A területen csak építési engedéllyel létesíthető cégér, cégfelirat, cégtábla (a továbbiakban együtt: cégér) az épületen, épületrészen, építményen csak annak felületéhez és arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető el. Ezeket az épület részeként azzal teljes egységben kell kialakítani, magyar nyelvű feliratokkal a vonatkozó reklámtörvény előírásait figyelembe véve. A Belváros és Kisvác építési övezeteiben, illetve védett területen vagy védett építmény esetén az építésügyi hatóság a főépítész véleményének figyelembevételével dönt a létesíthető cégérek karakteréről, anyagáról és méreteiről. Díszvilágítás 37.§ A területen csak építési engedéllyel létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és fénylő hirdető berendezést (a továbbiakban együtt: díszvilágítás) - az egyéb előírások betartása mellett – csak úgy lehet kialakítani, ha a fényhatás az adott építmény, illetve a környező építmények és közterületek rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait nem veszélyezteti, és a terület látványát károsan nem befolyásolja. A díszvilágításnak mindenkor alkalmazkodnia és illeszkednie kell a már meglévő díszvilágításhoz és közvilágításhoz.

Egyéb épületek, építmények, utcabútorok, nyilvános WC elhelyezése 38.§ (1) A területen az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek: a) járműtárló (gépkocsi-, motorkerékpár, csónak-, munkagép), b) a háztartással kapcsolatos tároló épületek (nyári konyha, mosókonyha, szárító) c) tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tárló, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta) d) kisipari, vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet e) kazánház csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan létesíthetők, kivéve azon építési övezeteket, ahol az előkertben, vagy hátsókertben támfalban megengedett a gépjárműtároló, csónaktároló elhelyezése (2) A területen az épületek használatát kiegészítő funkciójú meglevő épületek a.) felújítása az alapterület bővítése nélkül, magastető ráépítésének lehetőségével b.) bővítése KELEN alapján, az építési övezetre vonatkozó maximális beépítettség mértékéig, illetve a meglevő alapterület maximum 50%-os növelésével, magastető ráépítésének lehetőségével. (3) A terület beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési övezetében, övezetében a következő melléképítmények helyezhetők el: a) közmű becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály, tároló, d) kerti építmény, e) kerti víz- és fürdőmedence, f) szabadlépcső, g) zászlótartó oszlop, h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető és épített tűzrakó hely. (4) Állattartásra szolgáló melléképítmények a területen az erre vonatkozó külön rendeletben foglaltak szerint létesíthetők. 35


(5) Háztartással kapcsolatos tároló épületek önállóan nem helyezhetők el. (6) Felvonulási épület csak ideiglenesen, a legszükségesebb indokolt időtartamra létesíthető. (7) Üvegház illetve fóliasátor csak a műemléki védettséget élvező történelmi városközponton és a természetvédelmi területeken kívül, a településképileg nem érzékeny területeken létesíthető. Amennyiben ezek telkenkénti együttes területe a 20 m²-t meghaladja, úgy a létesítését KELEN-ben kell meghatározni.. (8) Sátrakat, ponyvákat csak idényjelleggel, általában közösségi események kiszolgálására, egyéb jogszabályban meghatározott módon: a) közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, b) nem közterületen felvonulási, vagy ideiglenes árubemutatási célra, meghatározott időre lehet felállítani. (9) Közterületen csak olyan műtárgyakat, utcabútorokat lehet elhelyezni KÖRT, illetve kertépítési terv alapján, ami a város történelmi és természeti környezetében, hangulatába illik. (10) A terület beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési övezetben a következő utcabútorok helyezhetők el: a) térrács b) lugas c) pergola d) pad e) szék f) asztal g) hulladékgyűjtő h) hirdetőtábla és eszköz i) világítótestek j) ivókút k) szökőkút l) csobogó m) fali rács n) óra o) napóra p) növényláda (11) A beépítésre nem szánt természeti területeken a természeti környezetbe illő, természetes anyagból készülő következő utcabútorokat lehet elhelyezni: a) pad b) asztal c) szék d) esőbeálló e) híd f) hirdetőtábla és eszköz g) hulladékgyűjtő (12) A területen nyilvános WC elhelyezése csak KELEN alapján történhet. (13) A Duna-parti, SZT-n jelölt nyilvános WC megszüntetendő.

36


(1) (2) (3)

VIII. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 39.§ A terület a felhasználás és a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik. Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. Az építési övezet, övezet teljes jele:

a beépítés jellemző módja

a megengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

a megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

a kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

Ln-1

(4)

módja

Má

(6)

a legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m2/m2)

a) Az első betűjel az OTÉK szerinti területfelhasználás jellemző módjának rövidítése (L-lakó) A második betűjel a beépítés jellemzője, illetve a terület rendeltetése (n – nagyvárosias beépítés) b) A betűjeleket követő számjel az egyes helyi építési övezetek, övezetek további megkülönböztetésére szolgál c) A beépítés jellemző módja: SZ: szabadonálló; O: oldalhatáronálló, Z: zártsorú, Ikr: ikresen csatlakozó, K: kialakult. A mezőgazdasági területek övezeteinek jele:

a beépítés jellemző

(5)

a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

a megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

gazd. ép. tanya

a megengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)

gazd. ép.

épület elhelyezésére igénybevehető legkisebb telek (m2, ha)

gazd. ép.

a kialakítható legkisebb új telekterület (m2, ha)

gazd. ép.

tanya

a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

tanya

tanya

Az építési övezetek, övezetek jellemzőit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Valamennyi építési övezetben, övezetben a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az övezetben előírt minimális zöldfelület kialakítása.

37


(2)

A megengedett legnagyobb beépítettség. %

A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

1300

mélysége (m)

SZ

A kialakítható új telek legkisebb

Az épület

szélessége (m)

Ln-1

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A beépítés jellemző módja

Az építési telek

Övezeti jel

Az építési övezet

-

-

35

45

2,0

50

megengedett építménymagassága

K,.

Megjegyzés

(1)

Nagyvárosias lakóterület 41.§ A nagyvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) az Ln-1jelű építési övezet a terület nagyvárosias, jellemzően többlakásos lakóépületekkel telepszerűen kialakított -Kőhídi – közepes intenzitású lakóterületei b) az Ln-2 jelű építési övezet a terület nagyvárosias, jellemzően többlakásos, szabadonálló beépítésű lakóépületekkel telepszerűen kialakított magas intenzitású lakóterületei c) az Ln-3 jelű építési övezet a terület nagyvárosias, jellemzően többlakásos, zártsorú beépítésű lakóépületekkel telepszerűen kialakított magas intenzitású lakóterületei. A nagyvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 1.sz. táblázat

Legnagyobb (m)

(2)

Legkisebb (m)

(1)

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI LAKÓTERÜLETEK 40.§ A lakóterületek övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció. A lakóterületen nem helyezhető el: a) üzemanyagtöltő állomás b) parkolóház c) az egyes építési övezetekben meghatározott további építmények

Kialakult

Kőhíd

K+1,50

Alsóvárosi, Deákvári lakótelepek

13,0

Dr. Csányi László krt

illetve

12,5 Ln-2

SZ

1000

-

-

40

70

2,5

30

K,. illetve

12,5 Ln-3

Z

1000

-

-

80

90

3,0

10

K,. illetve

12,5 (3)

(4)

Az Ln építési övezetekben a meglevő épületek számára telek alakítható ki, de az építési övezetek telkei csak jelzésszerű, max. 90cm magas áttört kerítéssel, vagy sövénnyel keríthetők le. Az Ln-1, Ln-2 és Ln-3 jelű építési övezetben: a) a meglevő terepszint alatti beépítettség a terepszint alatti parkoló létesítmények céljára 100%-ig növelhető, a kötelező zöldfelület nagyságának csökkentése nélkül, illetve amennyiben a földszinti beépítés mértékét meghaladó szint alatti beépítés fölött tetőkertként kialakított (garázs)födém létesül 38


b) a szintterületi mutató a meglevő telepszerű beépítésű lakóépületek lapos tetejének magastetőssé alakításával, azok egy szintben történő lakáscélú beépítésével növelhető, amennyiben 1. azzal egyidejűleg az épület jelenlegi előírásoknak megfelelő hőszigetelését kialakítják 2. az épület homlokzatait felújítják 3. a kialakuló új magastető hajlásszöge 35-45 fok közé esik 4. a tetőzet az épület teljes egészére egyidejűleg elkészül 5. a beépítéssel egyidejűleg az új lakásszám-növekmény kétszeresének megfelelő fás növényzetet telepítenek az épület 100 méteres körzetében, az építésügyi hatóság által meghatározott helyeken.

(1)

(2)

Kisvárosias lakóterület 42.§ A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a) termelő kertészeti építmény b) gazdasági építmény A kisvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Az Lk-1 jelű kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, kis beépítettségű, egykétszintes dunaparti, kisváci kisvárosias lakóterület b) Az Lk-2 és Lk-3 az jelű kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes, deákvári kisvárosias lakóterület c) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-4aK, Lk-4bK jelű kistelkes, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult építménymagasságú, burgundiai kisvárosias lakóterület d) Az Lk-4a jelű kistelkes, jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes, burgundiai új telekosztású kisvárosias lakóterület e) Az Lk-5 jelű igen aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, egyszintes, kisváci kisvárosias lakóterület f) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-6aK, Lk-6bK jelű kis-, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, kialakult építménymagasságú, kisváci kisvárosias lakóterület g) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-7a, Lk-7b jelű közép-, illetve kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, kétszintes, kisváci és deákvári kisvárosias lakóterület h) A Lk-6a, jelű kis-, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes, kisváci kisvárosias lakóterület i) A Lk-6b jelű, kis-, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepesnél nagyobb beépítettségű, egy-kétszintes, kisváci kisvárosias lakóterület j) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-7a, Lk-7b jelű közép-, illetve kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, kétszintes, kisváci és deákvári kisvárosias lakóterület k) Az Lk-8 jelű aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, csoportosan létesítendő, közepes beépítettségű, két-háromszintes deákvári kisvárosias lakóterület l) Az Lk-9 kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepesnél nagyobb beépítettségű, két-háromszintes deákvári kisvárosias lakóterület m) Az Lk-10 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepesnél nagyobb beépítettségű, háromszintes deákvári kisvárosias lakóterület n) Az Lk-11 jelű, kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepesnél nagyobb beépítettségű, három-négyszintes deákvái lakóterület

39


o) Az Lk-12 jelű kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, háromszintes deákvári kisvárosias lakóterület p) Az Lk-13 jelű nagytelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, három-négyszintes, intenzív beépítettségű, belvárosi, kisvárosias lakóterület q) Az Lk-14 jelű nagytelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beépítettségű, négy-ötszintes belvárosi kisvárosias lakóterület r) Az Lk-15aK jelű jelű kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, kialakult építménymagasságú, belvárosi kisvárosias lakóterület s) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-15a, Lk-15b jelű kis-, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, egy-kétszintes, belvárosi kisvárosias lakóterület t) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-16a, Lk-16b jelű közepes-, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú, nagy beépítettségű, belvárosi kisvárosias lakóterület u) Az Lk17K jelű kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, intenzív beépítettségű, kialakult építménymagasságú belvárosi kisvárosias lakóterület v) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lk-18aK, Lk-18bK jelű kistelkes, illetve aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagyon nagy beépítettségű, kialakult építménymagasságú, tabáni, burgundiai, alsóvárosi kisvárosias lakóterület w) Az Lk-19 jelű, aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, egykétszintes, alsóvárosi kisvárosias lakóterület x) Az Lk-20 jelű, nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, két-háromszintes, kórházkörnyéki kisvárosias lakóterület y) Az Lk-21 jelű, igen aprótelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, egy-kétszintes, belvárosi kisvárosias lakóterület (3) A kisvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 2.sz. táblázat Az építési telek A megengedett legnagyobb beépítettség. %



Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

450

9

-

20

30

0,5

70

3,5

6,0

A Vizimalom u. Duna felől

Lk-2

Z

400

9

-

30

40

1,0

60

3,5

6,5

Szüret u., 1 db épület/telek max. 2db lakás/telek

Lk-3

Z

300

9

-

35

40

1,0

55

4,5

6,5

Szüret u., 1 db épület/telek max.2db lakás/telek, Kőhíd

Lk-4aK

Z

500

16

-

40

50

1,0

50

3,5

K

Burgundia, kialakult

Megjegyzés

mélysége (m)

Z


Lk-1

Övezeti jel

szélessége (m)




Az épület A legkisebb kialakítandó zöldfelület %


40


Lk-4a

Z

500

16

-

40

50

1,0

50

3,5

4,5

Új telekosztásnál a Burgundiában,

Lk-4bK

Z

300

-

-

40

50

1,0

50

3,5

K

Burgundia

Lk-5

Z

150

9

-

60

50

1,0

50

3,0

3,5 4,5*

Limbus, 4,5 a Fecske utcától északra

Lk-6aK

Z

400

9

-

40

50

1,0

50

3,5

K

Kisvác,

Lk-6a

Z

400

9

-

40

50

1,0

50

3,5

6,5

Nagymező utca, KisvácVizimalom

Lk-6bK

Z

200

9

-

40

50

1.0

50

3,5

K

Kisvác,

Lk-6b

Z

200

9

-

50

60

1.0

40

3,5

6,5

Középváros Nagymező utca

Lk-7a

Z

700

9

-

40

50

1,0

50

4,5

8,0

Kisvác, Deákvár

Lk-7b

Z

400

9

-

40

50

1,0

50

4,5

8,0

Kisvác, Deákvár, Belváros

Lk-8

Z

250

8

-

40

55

1,0

45

4,5

8,0

Deákvár

Lk-9

SZ

500

-

-

45

60

1,2

40

4,5

8,0

Csaba utca, Kosdi út (társasházas közös telekkel)

Lk-10

SZ

1000

-

-

45

60

1,5

40

7,5

11,0

Gombási út

Lk-11

SZ

500

-

-

45

55

1,8

45

10,5 13,0

Garam utca

Lk-12

Ikr

500

14

-

30

40

1,0

60

4,5

8,0

Gombási út, Újhegyi u.

Lk-13

Z

1000

18

-

40

50

1,5

50

7,5

11,0

Zrinyi u.

Lk-14

Z

2000

Lk-15aK

Z

400

9

-

60

70

1,5

30

3,5

K

Belváros

Lk-15a

Z

400

9

-

60

70

1,5

30

3,5

6,5

Belváros, Horváth Mihály u.

Lk-15b

Z

200

9

-

60

70 100*

2,0

30

3,5

6,5

Belváros, Horváth Mihály u.

*

-

-

40

50

1,8

50

10,5 13,0

Belváros, a Zsinagóga mellett

41


Lk-15bK

Z

200

9

-

60

70

1,5

30

3,5

K

Belváros

Lk-16a

Z

700

-

-

60

70

2,0

30

8,0

11,0

Belváros

Lk-16b

Z

200

-

-

60

70

2,0

30

8,0

11,0

Belváros

Lk-17K

Z

400

-

-

50

70

1,5

30

5,0

K

Belváros

Lk-18aK

Z

400

-

-

70

70

2,0

20

5,0

K

Tabán, Burgundia –

Lk-18bK

Z

400

-

-

70

70

1,5

20

4,0

K

Burgundia, Alsóváros Budapesti főút

Lk-19

Z

300

18

20

50

70

1,5

40

3,5

6,5

Damjanich utca max. 2 db lakás/telek, Báthori u.

Lk-20

SZ

3000

50

50

40

70

1,0

40

3,5

8,0

Szociális lakások-Rádi út

Lk-21

Z

180

9

-

60

70

1,5

30

3,5

6,5

Rózsakert

100* - az építési telek szint alatti maximális beépítési mértéke 100% lehet, amennyiben a földszinti beépítés mértékét meghaladó szint alatti beépítés fölött tetőkertként kialakított (garázs)födém létesül (4)Az Lk-2 és az Lk-3 jelű építési övezetben a további előírások: csak áttört kerítés létesíthető, max. 50 cm magas tömör lábazaton (5)A hagyományos beépítés és városkép megőrzése érdekében a vasút és a Duna közötti terület zártsorú, kisvárosias lakóterület építési övezeteiben levő saroktelkeken a beépítési százalék maximuma 75% lehet. A 75%-os maximális beépítettség mellett az érintett saroktelkeken a további előírások: a. a terepszint alatti beépítettség maximuma 75% b. a legkisebb kialakítandó zöldfelület 15% c. a szintterületi mutató 2,0 Kertvárosias lakóterületek 43.§ (1) A kertvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Az Lke-1 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, igen kis beépítettségű, egykétszintes, hegyvidéki (Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy) kertvárosias lakóterület b) Az Lke-2 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, egykétszintes, kórházkörnyéki kertvárosias lakóterület c) Az Lke-3 jelű középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, egykétszintes, derecskei kertvárosias lakóterület d) Az Lke-4 jelű középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes szentmihály-hegyi kertvárosias lakóterület e) Az Lke-5 jelű középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes szentmihály-hegyi kertvárosias lakóterület 42


f) Az Lke-6 jelű középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes deákvári kertvárosias lakóterület g) Az Lke-7 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egykétszintes deákvári kertvárosias lakóterület h) Az Lke-8 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egykétszintes derecskei kertvárosias lakóterület i) Az Lke-9 jelű középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes déli területi kertvárosias lakóterület j) Az Lke-10 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes, derecskei kertvárosias lakóterület k) Az Lke-11 jelű nagytelkes, jellemzően szabadonállú beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes, derecskei kertvárosias lakóterület. l) Az Lke-12 jelű kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egykétszintes, kőhídi kertvárosias lakóterület m) Az Lke-12a jelű kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, egy-kétszintes, alagi kertvárosias lakóterület n) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lke-13a, Lke-13b jelű közép-, illetve kistelkes, jellemzően szabadonálló, közepes beépítettségű, két-háromszintes kertvárosias lakóterület o) A telekméretek szerint megkülönböztetett Lke-14a, Lke-14b jelű közép-, illetve kistelkes, jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, közepes beépítettségű, déli területi kertvárosias lakóterület p) Az Lke-15 jelű középtelkes, jellemzően oldalhatáronnálló beépítésű, kis beéptettségű, egy-kétszintes, derecskei kertvárosias lakóterület q) Az Lke-16 jelű középtelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, közepes beéptettségű, egykétszintes, deákvári kertvárosias lakóterület r) Az Lke17 jelű kistelkes, jellemzően ikres beépítésű, közepes beéptettségű, egy-kétszintes, déli területi kertvárosias lakóterület s) Az Lke-18 jelű kistelkes, jellemzően ikres beépítésű, közepes beéptettségű, egykétszintes, derecskei kertvárosias lakóterület t) Az Lke-19 jelű kistelkes, jellemzően ikres beépítésű, közepes beéptettségű, kétháromszintes, kertvárosias lakóterület u) Az Lke-20 jelű nagytelkes, jellemzően oldalhatáronálló, közepes beéptettségű, egykétszintes, külterületi kertvárosias lakóterület (2) A kertvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 3.sz. táblázat

0,4

80

3,0

5,0*

Megjegyzés


20


15

Legnagyobb (m)

50 (35)

megengedett építménymagas sága

Legkisebb (m)

20 (13)

mélysége (m)


szélessége (m)


1000 (600)

Az épület


SZ

Az építési telek


Lke-1


Övezeti jel


Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy

43


Lke-2

SZ

900 (700)

20 (18)

40 (35)

20 (30)

30 (40)

0,4

70 (60)

3,0

6,5

A kórház környéke

Lke-3

SZ

700

16

40

20

30

0,6

70

3,0

6,0

Közép- és DélDerecske, 1 db lakás/telek 1000 m2 felett 2 db lakás

Lke-4

SZ

700

16 (13)

40

25 (30)

35 (40)

0,5

65 (60)

5,0*

Szent Mihályhegy,(teraszház esetén)

Lke-5

SZ

700

16 (13)

40

25

35

0,5

65

6,5

Szent Mihályhegy

Lke-6

SZ

750

20

-

25

35

0,6

65

3,0

5,0

Lke-7

SZ

1200

30

-

30

45

0,6

55

3,0

5,0

Lke-8

SZ

900

30

40

0,5

60

3,5

5,0

Lke-9

SZ

700

14

35

30

40

0,6

60

3,5

6,5

Lke-10

SZ

3500

40

-

30

50

0,6

50

4,5

6,0

Lke-11

SZ

700

16

30

30

40

0,6

60

4,5

6,0

Lke-12

SZ

500

16

30

30

35

0,6

65

4,5

6,0

Kőhíd

Lke-12a

SZ

500

16

30

30

35

0,6

65

3,5

4,5

A volt Alagi Tangazdaság

Lke-13a

SZ

700

16

30

30

40

0,6

60

3,5

7,5

Deákvár

Lke-13b

SZ

500

16

30

30

40

0,6

60

3,5

7,5

Deákvár

Lke-14a

O

700

30

40

0,5

60

3,0

5,0

Deákvár, Déli terület és Sánc u.

Lke-14b

O

400

14

25

30

40

0,5

60

3,0

5,0

Déli terület és Sánc u.

Lke-15

O

700

16

35

20

30

0,4

60

3,0

6,0

Dél-Derecske

Lke-16

Z

700

8

-

30

40

0,5

60

3,5

5,0

Deákvár

Lke-17

Ikr

400

18 (14)

35

30

40

0,5

60

3,5

5,0

Déli terület

22;35 40;30

18;40 30;20

Szüret utca, max.2 db lakás/telek Szüret utca, max.4 db lakás/telek ÉszakDerecske, Szent Mihályhegy Deákvár, Déli terület ÉszakDerecske, max.6 db lakás, max.4 db épület Középső Derecske

44


Lke-18

Ikr

500

13

20

30

40

0,7

60

3,5

6,0

KözépsőDerecske

Lke-19

Ikr

500

13

20

30

40

0,6

60

3,5

7,5

Déli terület

Lke-20

O

1000 (700)

18 (14)

50 (30)

30

30

0,5

60

3,5

5,0 (5,5)

Mária-udvar, Homok-dűlő, Sejce

Magyarázatok:

• •

(700) zárójelben - kialakult, beépíthető telekállapot Maximális építménymagasság: 5,0 * - sík terepen 5,0 m, - 10 % tereplejtésig 5,5 m - 10-30% között 6,5 m, ahol a tereplejtés a tervezett épület hosszában a végleges tereprendezés vonalában értelmezett

Az Lke-1 jelű építési övezetben a további előírások: a.) Az építési övezetben a telkenkénti beépíthető összalapterület maximuma 200 m2/épület b.) A 30% feletti lejtésű területeken az építés csak a terep környezethez igazodó, szabályszerű rendezése után megengedett. c.) Amennyiben a tereplejtési viszonyok a 15 %-ot meghaladják, az engedélyezési tervhez minden esetben szükséges 1:200 méretarányú rétegvonalas helyszínrajz készítése, a fák, bokrok megjelölésével, a terep tervezett rendezésével, az épület elhelyezésével d.) Vízfogyasztással járó funkció a normálzóna (150m Balti felett) felett csak az esetben létesíthető (maradhat fenn), ha a Vízművek által igazolt nyomású vízfogyasztás biztosított. (4) Az Lke-10 jelű övezetben a további előírások: a) Az övezetben elhelyezhető: 1. kivételesen legfeljebb hatlakásos lakóépület 2. a lakosságot szolgáló kereskedelmi, szoláltató, vendéglátó, egészségügyi és szociális célú létesítmény b) Az övezetben nyúlványos telek nem alakítható ki, a telkek kialakítása csak a két út (véderdő és 16m-es lakóutca) közötti, átmenő telekhatárral megengedett. c) A telkenként legfeljebb 4 db lakó- vagy egyéb, a.) 2. pont szerinti funkciójú épület helyezhető el d) Az épületeket igényesen, tájba illő módon, kizárólag magastetővel kell kialakítani e) Az épületeket a terepbe kell illeszteni. f) Föld alatti építmény kialakítható a főforgalmi út védőtávolságán belül is, a beültetési kötelezettségű terület határáig, a SZT szerint jelölt sávon belül. g.)A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. (5) Az Lke-12 jelű építési övezetben a további előírások: a) A Duna-meder felőli hátsókert mérete min. 15m, a lakó-pihenő kiszolgáló utca felőli előkert 5 m. b) Gépjárműtároló önálló építményként csak terepszint alatt alakítható ki. (6) A külterületi lakott helyen levő Lke-12a jelű építési övezetben a további előírások: a) teljes közműellátás biztosítandó, a Gombás patak, mint ökológiai folyosó közelsége miatt zárt csapadékvízvízcsatornahálózat építendő ki

(3)

45


b) az építési övezetben a minimális kötelező zöldfelület legalább. 50 %-át a volt Alagi Tangazdaság telephelyén kialakult jellegzetes fás növényállomány karakterének megfelelő fás növényzetet kell telepíteni és fenntartani. c) a terület településképi szempontból kiemelt helyzete – „településkapu”, valamint a Gombás-patak közeli fekvése és a patakot kísérő természeti adottságok – miatt szükséges az építési engedélyezésre benyújtott tervdokumentációknak a zöldfelületek kialakítására, a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervet is tartalmaznia. A kötelező zöldfelületi fedettséget elsősorban a telekhatárok mentén, helyben honos fajok, illetve azokhoz hasonló és a beépített környezeti adottságokat jól tűrő fajok domináns alkalmazásával, többszintes, fásított zöldsávként kell biztosítani. d) az utcák kétoldali fásításáról - a közművek védőtávolságának biztosítása mellett - a közműtervekkel egyeztetetten szükséges gondoskodni. e) kettős fasor létesítése szükséges az SZT-n jelölteknek megfelelően a területet északon határoló utca északi oldalán, valamint a volt vácdukai út mentén f) a létesítendő építettházas transzformátor(ok) és a szelektív hulladékgyűjtő rendszerhez kialakítandó gyűjtősziget közterületen kívüli elhelyezését biztosítani kell. (7) Az Lke-20 jelű építési övezetben a további előírások: a) Építési engedélykérelem (átalakítás, bővítés, új épület, stb.) esetén: 1. a kerítés vonala: a. a 2104 jelű út mentén a közút tengelyétől min. 20m b. lakó utca tengelyétől mérve min. 6m lehet 2. a beépítési vonal, illetve az előkert: a. a 2104 jelű út mentén a közút tengelyétől min. 30m b. a telket kiszolgáló lakóutca tengelyétől mérve min. 11m, illetve készítendő Szabályozási terv szerint 3. A teleken elhelyezhető 1 db lakóépület, 1 db kiegészítő funkciójú épület, a telkenként építhető lakásszám 4 db. 4.Közművesítettség: részleges közműellátás (út/magánút/, vízellátás, elektromosenergia ellátás, zárt szennyvíztárló, nyílt csapadékvíz-elvezetés) Falusias lakóterületek 44.§ A falusias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 4.sz. táblázat



40

20

30

0,35

70

3,5

5,0

Megjegyzés


20

Legnagyobb (m)


1000

megengedett építménymagass ága

Legkisebb (m)

mélysége (m)


Az épület

szélessége (m)

SZ

Az építési telek A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

Lf-1


Övezeti jel


Alag

46


(1) (2)

(3)

(4)

(1)

VEGYES TERÜLETEK 45.§ A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál, jellemző rendeltetése az intézményi (közösségi) funkció. A vegyes területen nem helyezhető el, nem alakítható ki: a) a lakosságot közvetlenül nem szolgáló termelő, raktározási, közlekedési funkciók, valamint – kivéve a Vk-7 jelű övezetet b) üzemanyagtöltő állomás c) parkolóház A vegyes területen intézmények üzemelése, használati módjának akár részleges megváltoztatása csak a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló más használati módra megengedett és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja. A vegyes területek lehetnek: a) településközpont vegyes terület (jele: Vt) b) központi vegyes terület (jele: Vk) Településközpont vegyes területek 46. § A településközpont vegyes területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Vt-1 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy beépítettségű, kétháromszintes településközpont vegyes terület b) Vt-2 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, kétháromszintes településközpont vegyes terület c) Vt-3 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, egy-két szintes településközpont vegyes terület d) Vt-4 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kétszintes településközpont vegyes terület e) Vt-5 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű egy-kétszintes településközpont vegyes terület (templom) f) Vt-6 - kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, háromszintes településközpont vegyes terület g) Vt-7K - kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, kialakult építménymagasságú, településközpont vegyes terület h) Vt-7 - kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, háromszintes, településközpont vegyes terület i) Vt-8 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagyon kismértékű beépítettségű, egy-két szintes településközpont vegyes terület j) Vt-9- kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű háromnégyszintes településközpont vegyes terület k) Vt-10 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy kis beépítettségű egyszintes településközpont vegyes terület l) Vt-11 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagyon kis beépítettségű, egy-kétszintes településközpont vegyes terület m) Vt-12 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kétháromszintes településközpont vegyes terület

47


(2) A településközpont vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 5.sz. táblázat

Legnagyobb (m)

SZ

K

K

K

K

K

K

K

K

K

Vt-1

Z

8000

40

40

70

B+35

1,8

20

4,5

13,0

SZ

4000

30

30

35

65

1,5

35

4,0

13,0

Vt-3

SZ

2000

30

30

40

60

1,2

40

3,5

8,0

Vt-4

SZ

1000

16

30

40

70

1,2

35

4,0

9,0

Vt-5

SZ

600

15

-

35

50

1,0

40

3,5

5,0

Vt-6

Z

800

10

-

80

100*

2,5

10

4,0

13,0

Vt-7K

Z

500

8

-

80

100*

2,0

10

4,0

K

Vt-7

Z

150

8

-

80

100*

2,5

10

6,5

13,0

Csirke piac

Vt-8

SZ

800

15

-

10

20

0,2

80

3,5

5,0

Rádi útvasút

Vt-9

Z

800

10

-

70

100*

2,5

10

4,5

11,0

Belváros

Kisváci, Deákvári templom, műemléki iskolák, stb. KELEN

Műv. Ház, Könyvtár iskolák Óvodák üzletek templom Belváros

Vt-2

Megjegyzés

Legkisebb (m)

A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2) ) A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Vt-K

Övezeti jel

mélysége (m)


szélessége (m)


Az épület

A megengedett legnagyobb beépítettség. % A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %




48


Vt-10

SZ

600

14

30

20

20

0,2

75

3,5

3,5

Kisvác

Vt-11

SZ

12000

100

100

10

10

-

80

K

K

A volt Alagi major parkja és épülete

Vt-12

SZ

1500

25

50

40

60

2,5

40

3,5

7,5

A volt Alagi major területén

100* - az építési telek szint alatti maximális beépítési mértéke 100% lehet, amennyiben a földszinti beépítés mértékét meghaladó szint alatti beépítés fölött tetőkertként kialakított (garázs)födém létesül (3) A Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve, az elhelyezés és a városképi illeszkedés feltételeit előzetesen meghatározó KELEN és VRHT alapján elhelyezhető. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja.

(1)

Központi vegyes területek 47.§ A központi vegyes területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) Vk-K - kialakult beépítésű településközpont vegyes terület b) Vk-1K - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kialakult építménymagasságú központi vegyes terület c) Vk-1 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, háromszintes-négyszintes központi vegyes terület d) Vk-2K - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kialakult építménymagasságú központi vegyes terület e) Vk-2 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, kétháromszintes beépítésű központi vegyes terület f) Vk-3 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, egykétszintes központi vegyes terület g) Vk-4K - kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, kialakult építménymagasságú központi vegyes terület h) Vk-4 - kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, kétháromszintes beépítésű központi vegyes terület i) Vk-5 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy beépítettségű, háromnégyszintes központi vegyes terület j) Vk-6 - nagytelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, kétháromszintes központi vegyes terület k) Vk-7 - kistelkes, jellemzően zártsorú beépítésű, nagy beépítettségű, egyszintes központi vegyes terület l) Vk-7* - jellemzően szabadonálló beépítésű, terepszinten kis beépítettségű, pinceszinten nagy beépítettségű, terepszinten egyszintes központi vegyes terület m) Vk-7** - jellemzően szabadonálló beépítésű, terepszinten és pinceszinten nagy beépítettségű, terepszinten többszintes központi vegyes terület 49


(2)

n) Vk-8 - kistelkes, jellemzően kialakult beépítésű, kis beépítettségű, kialakult építménymagasságú központi vegyes terület A központi vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 6.sz. táblázat


Az építési telek A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

K

K

K

K

K

K

K

Székesegyház, KELEN

Vk-1K

SZ

2000

20

30

35

65

1,5

35

4,0

K

Belváros

Vk-1

SZ

2000

20

30

35

65

1,5

35

4,0

13,0

Belváros

Vk-2K

SZ

1000

16

30

40

70

1,5

30

4,0

K

Jellemzően iskolák, Burgundia

Vk-2

SZ

1000

16

30

40

70

1,2

30

4,0

9,0

Jellemzően Iskolák

Vk-3

SZ

500

15

20

30

35

1,0

50

4,5

6,5

Kőhíd

Vk-4K

Z

800

10

25

70

90

2,5

10

4,5

K

Belváros

Vk-4

Z

800

10

25

70

90

2,5

10

4,5

13,0

Belváros

Vk-5

SZ

10000

50

50

70

90

2,2

10

4,0

12,0

Boronkay

Vk-6

SZ

3000

80

100

80

90

2,5

10

4,0

13,0 Vác-Plaza

Vk-7

Z

1000

-

-

85

90

0,5

10

3,0

3,5

Sorgarázs

Vk-7*

SZ

-

-

-

10

100*

2,0

80

-

4,5

Mélygarázs

Vk-7**

SZ

-

-

-

90

100*

2,0

10

3,5

13

Parkoló-ház

Vk-8

K

1000

K

K

30

40

0,6

50

3,5

K

Burgundia

(m)

Megjegyzés


K

A megengedett legnagyobb beépítettség. % A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %

K

mélysége

SZ


Vk-K

Övezeti jel

szélessége (m)

megengedett építménymaga ssága



Az épület

100* - az építési telek szint alatti maximális beépítési mértéke 100% lehet, amennyiben a földszinti beépítés mértékét meghaladó szint alatti beépítés fölött tetőkertként kialakított (garázs)födém létesül (3) A Vk-2 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal biztonsági, technológiai okokból, 50


lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve, az elhelyezés és a városképi illeszkedés feltételeit előzetesen meghatározó KELEN és VRHT alapján elhelyezhető. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja. (4) A Vk-7 jelű építési övezet kizárólag gépjárműtároló, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. (5) Az Vk-7 jelű építési övezetben még elhelyezhető funkciók: a) üzemanyagtöltő állomás b) járműjavító c) gépkocsimosó d) max. 200m2 kiskereskedelmi árusítóhely. (6) A Vk-7 jelű építési övezetben a lakóterületek kiszolgálása céljából az építési övezet egészére készített egységes tervek, valamint előzetesen készült KELEN alapján ütemezetten kivitelezhető sorgarázsok helyezhetők el.

(1) (2)

(1)

GAZDASÁGI TERÜLETEK 48.§ A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak: a) kereskedelmi, szolgáltató területek (jele: Gksz) b) ipari területek (jele. Gip) Kereskedelmi, szolgáltató terület 49.§ A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei: a) Gksz-1 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 10m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (új telephelyek a Rádi út mentén) b) Gksz-2 – középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max 12m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (Toperini ipari park) c) Gksz-2a – kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max 12m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (Toperini ipari park) d) Gksz-3 - középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max 12m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület kereskedelmi, szolgáltató terület (Belvárosi területek) e) Gksz-4 - középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max 7,5m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (Szérűskert) f) Gksz-5 – középtelkes, jellemzően oldalhatáronálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 7,5m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (Szérűskert) g) Gksz-6 – kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 6m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (Gombási) h) Gksz-7 – kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy beépítettségű, max. 10,5 m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület i) Gksz-8 – aprótelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max.6,5 m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület j) Gksz-9 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 7,5 m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület a külterületen k) Gksz-10 – kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 7,5 m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület 51


l)


30

35

1,0

35

4,5

10,0 120mBf felett7,5

Gksz-2

Gksz-2a

SZ

SZ

5000

2000

50

40

50

50

35

35

35

35

1,5

1,4

20 459

20 459

4,0 (3,5

Megjegyzés


60

(m)


40

megengedett építménymagassá ga Legnagyobb építménymag


10000

mélysége (m)

SZ


Az épület

szélessége (m)


Gksz-1

Az építési telek


Övezeti jel


Legkisebb (m)

(2)

Gksz-11 - középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 12,0 m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület m) Gksz-12 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 7,5m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület (DDC kikötő) n) Gksz-13 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 12,5m építménymagasságú kereskedelmi, szolgáltató terület A kereskedelmi, szolgáltató terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 7.sz. táblázat

Új telephelyek, a Rádi út, a 2-es út mentén a Gödöllői út mentén a 2/A csomópontnál

önálló porta)

12,0

4,5 (3,5

12,0

Ipari park Toperini

önálló porta)

Gksz-3

SZ

5000

30

40

50

70

1,5

30

3,0

12

Belvárosi területek

Gksz-4

SZ

4000

40

-

35

35

0,6

30

4,0

7,5

2-es út déli kapu Deákvár

Gksz-4a

SZ

4000

40

-

50

50

2,0

30

4,0

15,0

Autocentrum Kft

Gksz-5

O

3500

60

40

40

60

0,6

30

3,0

7,5

Szérűskert

Gksz-6

SZ

3000

30

50

15

30

0,4

40 20*

4,5

6,0 7,5*

Gombási (KELEN) DDC kikötő*

Gksz-7

SZ

2000

20

40

50

65

1,5

25

4,5

10,5

Belvárosi területek, a 2-es út mentén

Gksz-8

SZ

2000

20

40

40

50

0,8

30

4,5

6,5

Deákvár

52


Gksz-9

SZ

10000

50

50

30

30

0,6

30

3,5

7,5 kivéve technológi ai igény esetén 35m

Mezőgazdasági majorok

Gksz-10

SZ

2000

-

-

20

meglevő

0,6

70

3,5

7,5

Senior

Gksz-11

SZ

4000

40

40

40

40

1,2

25

3,0

12,0

DeákvárKórház környéke

Gksz-12

SZ

3000

50

30

30

40

0,6

40

3,5

7,5

DDC kikötő, Déli terület

Gksz-13

SZ

4000

40

40

40

40

1,2

30

3,5

13,0

Masterfil

Magyarázat: 209 - a burkolt felület maximuma

(3)

(4)

(5)

A Gksz-1, Gksz-2, Gksz-2a, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-7, Gksz-8, Gksz-9, Gksz-10, Gksz-11, Gksz-12 építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve, az elhelyezés és a városképi illeszkedés feltételeit előzetesen meghatározó KELEN és VRHT alapján elhelyezhető. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja. A Gksz-2 jelű építési övezetben teljes közműellátás biztosítandó (út /magánút/, vízellátás, elekromosenergia-ellátás, zárt szennyvízcsatorna, nyílt, illetve a gyalogos fővonalak mentén zárt csapadékvízelvezetés) A gazdasági terület épületeinek tájba, illetve környezetbe illeszthetőségét a KELEN és a VRHT előírásai szerint, valamint a kertépítészeti terv alapján kialakított zöldfelületek fa- és cserjetelepítésével kell biztosítani. Ipari területek 50.§

(1)

Az ipari terület építési övezetei: a) Gip-1 – rendkívül nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 30m építménymagasságú ipari terület (DDC) b) Gip-2a, Gip-2b – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 15m építménymagasságú ipari terület (Zollner) c) Gip-3 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 13m építménymagasságú ipari terület (Conti Tech) d) Gip-4 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 15m építménymagasságú ipari terület e) Gip-5 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 15m építménymagasságú ipari terület f) Gip-6 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 18m építménymagasságú ipari terület (Toperini ipari park) g) Gip-7 – nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 9m építménymagasságú ipari terület (Kőhíd) 53



Az építési telek A megengedett legnagyobb beépítettség. %




400000

-

-

30

40

1,5

50

Gip-2a

SZ

40000

-

-

25

B+20

1,5

50

3,0

Legnagyobb (m)

mélysége (m)

SZ

Legkisebb (m)

szélessége (m)

Gip-1

Övezeti jel





Az épület

3,0

30

DDC

15,0

Zollner

Megjegyzés

(2)

h) Gip-8 - középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 12m építménymagasságú ipari terület i.) Gip-9 középtelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 12m építménymagasságú ipari terület (Toperini ipari park) j.) Gip-9a kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, kis beépítettségű, max. 12m építménymagasságú ipari terület (Toperini ipari park) k.) Gip-10 - nagytelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 12,5m építménymagasságú ipari terület l.) Gip-11 - kistelkes, jellemzően szabadonálló beépítésű, közepes beépítettségű, max. 6,5m építménymagasságú ipari terület Az ipari terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 8.sz. táblázat

120mBf felett 10,0

Gip-2b

SZ

40000

-

-

35

B+20

1,5

40

3,0

15,0

Zollner

120mBf felett 10,0

Gip-3

SZ

40000

-

-

40

30

1,3

35

3,0

13,0

ContiTech

Gip-4

SZ

10000

60

60

35

50

1,5

25

3,0

15,0

CEMINVEST

Gip-5

SZ

10000

60

60

30

65

1,2

35

3,5

13,0

Új telephelyek a Rádi út mentén

Gip-6

SZ

10000

60

60

40

40

1,2

25

3,0

18,0

Ipari park Toperini

Gip-7

SZ

10000

40

40

30

50

0,9

40

4,5

9,0

Kőhíd

Gip-8

SZ

7000

70 (60)

60

35

0

1,0

35

3,0

12,0

Consolid

Gip-9

SZ

5000

50

50

40

40

1,2

3,0

12,0

2000

40

40

40

40

1,2

25 3599 25 3599

3,0

12,0

Gip-9a

Ipari park Toperini

54


Gip-10

SZ

10000

60

60

35

45

1,2

25

3,0

12,5

Déli nagy ipartelepek

Gip-11

SZ

2000

30

40

40

40

0,9

30

3,0

6,5

a volt hajógyár és a volt Chinoin

Magyarázat: - B+20 – az épület beépített alapterülete+20% - (60) – a 2-es főút mentén, 100m szélességben

209 - a burkolt felület maximum (3) A Gip-2a, Gip-2b, Gip-3, Gip-4, Gip-5, Gip-6, Gip-7, Gip-3, Gip-8, Gip-9, Gip-9a, Gip-10, Gip-11 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve, az elhelyezés és a városképi illeszkedés feltételeit előzetesen meghatározó KELEN és VRHT alapján elhelyezhető. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja. (4) A Gip-3 jelű építési övezetben a további előírások: a) a 029/1 és a 0290/9 hrsz-ú telekeke az azok bármelyikét érintő építés, vagy akár részleges használati mód változása esetén legkésőbb az engedélyezésig össze kell vonni. b) Az építési helyen belül több épület az alábbi előírások betartásával helyezhető el: 1. a telken létesíthető épületek maximális vetületi hossza 110m 2. a létesülő, a meglevő csarnoképület bővítésével létrejövő épület egyik oldala sem lehet 110 m-nél hosszabb; 3. a létesülő épület(ek) között minimum 20m közlekedési terület alakítandó ki, de az épületek közötti funkcionális kapcsolat a közlekedési űrszelvény felett a hosszirányú homlokzat minimum egynegyedén biztosítható; 4. az előkert a kiszolgáló 0290/60 hrsz-ú út mentén min 18m; 5. az oldalkert a telephely nyugati határa mentén min. 5 m; 6. az oldalkert a telephely északi határa mentén min. 50 m. c) A 2106 jelű ök. út felőli meglevő kerítés átépítése esetén se kerülhet: 1. a forgalmi út tengelyétől min. 20 m-re, 2. az út mentén haladó nagyközépnyomású gázvezetéktől min. 3 m-re közelebb. d) A 2106 jelű Rádi ök. út tengelyétől magasépítmény min. 30m-re létesíthető e) Az övezetben csak növényzettel, sövénnyel kialakított, áttört kerítés létesíthető. f) A burkolt felület legnagyobb mértéke 25% (5) A Gip-6 jelű építési övezetben a burkolt felületek legnagyobb mértéke 35%. (6) A Gip-7 jelű építési övezetben a további előírások: a) a kialakult telekterület tovább nem osztható b) A burkolt felületek maximuma: 1. a teljes telekterületre 25% 2. a beépíthető telekterületre 25%, mely 30%-ig növelhető, amennyiben a beépítés a területnek csak 30%-át veszi igénybe (7) A Gip-9, illetve a Gip-9a jelű építési övezetben a burkolt felületek legnagyobb mértéke 35%. (8) A Gip-6 és Gip-9 jelű építési övezetben levő 4532/1 hrsz-ú., 4532/2 hrsz.-ú telkek területén, valamint a 30392/7 hrsz.-ú telek északi határától 120 méteres területsávban a telekosztás és beépítés csak részletes tereprendezési terv szerint, illetve annak végrehajtását követően történhet. 55


(9) A Gip-6 és Gip-9 jelű építési övezetben levő 4532/2 hrsz-ú telek, illetve az abból kialakított telkek beépítése csak részletes talajmechanikai szakvélemény szerint történhet. (10) A Gip jelű gazdasági területek kötelező zöldfelületeinek legalább 40 %-t fásított zöldfelületként kell kialakítani. (11) A gazdasági terület épületeinek tájba, illetve környezetbe illeszthetőségét a KELEN és a VRHT előírásai szerint, valamint a kertépítészeti terv alapján kialakított zöldfelületek faés cserjetelepítésével kell biztosítani.

(6)

(1)

(2)






720


Az épület

mélysége (m)

SZ

Az építési telek

szélessége (m)

Üh-1


Övezeti jel


K

K

20

25

0,2

70


3,0

4,5

Megjegyzés

(5)

Legnagyobb (m)

(4)

Legkisebb (m)

(1) (2) (3)

ÜDÜLŐTERÜLETEK 51.§ Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az Üh-1 jelű üdülőterület laza beépítésű hétvégi házas üdülő terület. Az övezetben üdülőépület mellett még a) elhelyezhető: 1. a terület rendeltetésével összhangban álló és azt közvetlenül szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények 2. sportépítmények b) nem helyezhetők el: 1. lakóépületek 2. üzemanyagtöltő állomások 3. parkolóházak 4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek részére. Az övezetben állattartó épület az állattartásról szóló helyi jogszabály szerint helyezhető el. Az övezetben teljes közműellátás biztosítandó. A közműhálózat gerincvezetékének kiépítésével egyidőben a meglevő épületek rákötése kötelező. Építési engedély csak teljes közműellátáas megléte esetén adható. A hétvégiházas üdülőterület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 9.sz. táblázat

Buki

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 52.§ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől. A különleges területek építési övezetei az alábbiak: a) Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek 1. Ksp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek 2. Kspé jelű jelentős építményigényű sportolási célú különleges területek 56


b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m)

Megjegyzés

Legnagyobb (m)


Legkisebb (m)


szélessége (m)


Az épület A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)



Övezeti jel



(3)


(2)

Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek 53.§ Ksp, Kspé és Kst jelű különleges terület a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (sport-, szabadidős területek). A Ksp jelű nagy zöldfelületű sportolási célú, a Kspé jelű, jelentős építményigényű sportolási célú és a Kst, valamint Ksp-st jelű vízi sportolási célú különleges területek építési övezeteiben a) elhelyezhető: 1. sportépítmény 2. a pihenést, testedzést szolgáló építmény 3. kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület – KELEN alapján 4. kereskedelmi, szolgáltató épület 5. szolgálati lakás 6. a lovassportot szolgáló tároló és állattartó építmények – KELEN alapján 7. a Kspé jelű különleges területek építési övezet ideiglenesen, a terület végleges felhasználásáig parkoló kialakítására felhasználható b) nem helyezhető: 1. önálló lakóépület 2. üzemanyagtöltő állomás 3. parkolóház 4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek számára. A jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 10.sz. táblázat

mélysége (m)

(1)

3. Kst jelű vízi sportolási célú különleges terület (strand, csónaktárolós vizitelepek) 4. Kte jelű temetkezési célú különleges területek 5. Kke jelű kegyeleti park különleges területek Keü jelű egészségügyi különleges terület (Keü-1, Keü-2, Keü-3) Kbv jelű büntetés-végrehajtási különleges terület Ki jelű idegenforgalmi különleges terület Kb jelű bányatelkek területe Kht jelű honvédelmi terület Kv jelű vásárterület Kszt jelű szennyvíztisztító telep területe Khu jelű hulladékátrakó telep területe Kám jelű állatmenhely területe Kkö jelű közműlétesítmények területei Ktö jelű üzemanyagtöltő-állomás terület Kau jelű autóbusz-végállomás terület

57


SZ

5000

50

50

40

40

1.3

40

4,5

13,0

1. Ks p

SZ

10000

50

50

10

30

0,25

60

3,5

8,0

Kst

SZ

10000

90

100

30

40

1,0

60

4,5

8,0

Ksp-st

Z∗

500

12

20

2

90

-

90

3,0

3,5

Kspé

Dunaparti csónak -házak

Megjegyzés: Z∗- támfaljellegű, zártsorú, földdel fedett beépítés

(5)

(6)

A Kte, illetve a Kke jelű temetők területei elsődlegesen a temetők, kegyeleti parkok és létesítményei elhelyezésére szolgálnak. A Kte és a Kke jelű építési övezetekben a) elhelyezhető: 1. kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási épület 2. szolgálati lakás 3. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület b) nem helyezhető: 1. önálló lakóépület 2. üzemanyagtöltő állomás 3. parkolóház 4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és gépjárművek számára. A jelentős zöldfelületű, temetkezési célú különleges intézményterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 11.sz. táblázat Az építési övezet





Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

K

50

-

15

10

0,4

40

3,5

8,0

Kke

SZ

K

-

-

15

10

0,4

50

3,5

8,0


SZ


Kte

Övezeti jel

mélysége (m)


szélessége (m)


Az épület

Megjegyzés

(4)

Egészségügyi különleges terület 54.§ (1) A Keü jelű egészségügyi különleges terület elsődlegesen egészségügyi és azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az építési övezetekben (Keü-1, Keü-2, Keü-3) a) elhelyezhető: 1. egészségügyi épület 2. oktatási épület 58






Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

5000

-

-

15

20

2,0

70

4,5

30,0

Keü-2

SZ

3800

35

-

15

20

1,0

70

4,5

15,0

Keü-3

SZ

1700

30

-

25

30

1,2

60

3,5

15,0


SZ


Keü-1

Övezeti jel

mélysége (m)


szélessége (m)


Az épület

Megjegyzés


Kórház

(2)

3. igazgatási épület 4. egyházi épület 5. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület 6. szolgálati lakás 7. az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó szállásépület 8. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület b) nem helyezhető: 1. üzemanyagtöltő állomás 2. parkolóház önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállítót járművek számára. A egészségügyi különleges terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 12.sz. táblázat

(4) A Keü-1, Keü-2 és a Keü-3 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve, az elhelyezés és a városképi illeszkedés feltételeit előzetesen meghatározó KELEN és VRHT alapján elhelyezhető. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja.

(1)

(2)

Büntetés-végrehajtási különleges terület 55.§ A Kbv jelű büntetés-végrehajtási terület kizárólag a büntetés-végrehajtás működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál. A Kbv jelű építési övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

59


13.sz. táblázat

40

70

1,5

40

3,5

13,0

Megjegyzés


50

Legnagyobb (m)


100


Legkisebb (m)


10000


Z

mélysége (m)


Kbv


Az épület

szélessége (m)


Az építési telek

Övezeti jel


Idegenforgalmi különleges terület 56.§ (1) A Ki jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen az idegenforgalom meglevő épített és természeti értékek bemutatására szolgáló területek. (2) Az építési övezetben a) elhelyezhetők: 1. a pihenést, testedzést szolgáló építmények 2. kereskedelmi, szállásférőhely szolgáltató épület 3. kereskedelmi, szolgáltató épület 4. szolgálati lakás 5. kizárólag a működéséhez szükséges gazdasági célú épület (pl. állattartó épület b) nem helyezhetők el: 1. egyéb gazdasági célú épület 2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára (3) A Ki idegenforgalmi különleges területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 14.sz. táblázat



Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

50

50

15

15

0,4

70

3,5

8,0

Megjegyzés


5000


SZ


mélysége (m)


Ki-1


Az épület

szélessége (m)


Az építési telek

Övezeti jel


a 2/A út melletti „Vaskapu” lovasiskola, Dióshegyi lovasiskola Zsellér-dűlői, Lovastanya a 12.sz. út mellett, SánchegySzékhegy határában

60


Ki-2

SZ

5000

30

50

20

20

0,5

65

3,5

8,0

Katalinpuszta, fogadó és lovastanya a 2/A út mellett

Ki-3

SZ

5000

30

20

10

-

0,3

75

3,5

6,0

Dunaparti vízitúra-közúti fogadóhely a verőcei határban

Ki-4

SZ

10000

50

100

15∗

15

0,3

80∗∗

3,5

8,0

Ki-5

SZ

900

25

35

15

15

0,3

70

3,5

4,5

Kemping, Blum tanya és környéke, Derecske Pogányvári kerékpáros pihenő, a régi 2es melletti terület

∗ a beépítési % számításánál az átlagos vízszinthez tartozó vízfelületek nem vehetők számításba ∗∗a kötelező zöldfelület számításánál az átlagos vízszinthez tartozó vízfelületeket a telek méreténél 100%-ban, a kötelező zöldfelületek számításánál 0,7 %-os szorzóval zöldfelületként figyelembe veendők




50000


SZ

mélysége (m)


Kb


Az épület

szélessége (m)


Az építési telek

Övezeti jel


100

200

10

-

0,01

40

megengedett építménymagassá ga

3,5

Megjegyzés

(3) (4)

Legnagyobb (m)

(2)

Legkisebb (m)

(1)

Bányatelkek területe 57.§ A Kb jelű bányaterületek bányaművelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület. Az építési övezetben elhelyezhető építmények a) a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények b) porta és mérleg épület c) a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építmények d) szolgálati lakás e) A terület, illetve egy része idényjellegű használatát (sport, szabadidő) biztosító épületek Az övezeti lehatárolás megegyezik a bányatelek határával. A bányatelek területe építési övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 15.sz. táblázat

8,0 technológiai építmény max.20m

61


(5)

Az építési övezetben az építés és akár részleges funkcióváltás csak az érintett teljes telekre készülő távlati fejlesztések lehetőségét is biztosító beépítési és funkciótervek alapján, KELEN-ben meghatározott feltételekkel megengedett. (6) Az építési övezetben csak ideiglenes létesítményre adható építési engedély.

(1) (2)

(3)




30

50

30

60

1,2

40


3,0

13,0

Megjegyzés


10000

mélysége (m)

SZ


Az épület

szélessége (m)


Kht

Az építési telek


Övezeti jel


Legnagyobb (m)

(2)

Legkisebb (m)

(1)

Honvédelmi területek 58.§ Kht jelű honvédelmi övezet kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a működéshez szükséges gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A honvédelmi övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 16.sz. táblázat

Vásárterület 59.§ A Kv jelű vásárterület elsődlegesen vásárok lebonyolításához szükséges építmények elhelyezésére szolgál A Kv jelű vásárterület övezetben elhelyezhető: a) elhelyezhető: 1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület 2. szociális épület 3. szolgálati lakás 4. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület b) nem helyezhető: 1. önálló lakóépület A Kv jelű építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 17.sz. táblázat


10

15

0,5

40

3,0

7,5

Megjegyzés


50

Legnagyobb (m)


50


Legkisebb (m)


10000

mélysége (m)

SZ


Az épület

szélessége (m)


Kv

Az építési telek


Övezeti j


62


Az építési övezet A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

szélessége (m)

mélysége (m)




10000

50

50

10

15

0,5

40

2,5

8,0

Khu

SZ

15000

50

50

10

15

0,5

20

3,5

8,0

Kám

SZ

10000

25

50

20

20

0,5

35

3,5

8,0

Legkisebb (m)

Közműlétesítmények területei 61.§ A Kkö jelű közműlétesítmények területei kizárólag a közműlétesítmények, és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál. A Kkö jelű építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 19.sz. táblázat




-

mélysége (m)

SZ


Az épület

szélessége (m)


Az építési telek


Övezeti j

Kkö

(2)

Legnagyobb (m)


SZ


(1)


-

-

40

60

2,0

40


3,0

Legnagyobb (m)

(2)


Az épület

Kszt

Övezeti j

(1)

Az építési telek

Legkisebb (m)

(3)


(2)


(1)

Hulladékkezelő létesítmények területe 60.§ A Kszt jelű a szennyvíztisztító, a Khu a hulladékátrakó létesítményének területe, ahol kizárólag a hulladékkezelő építményei, létesítményei elhelyezésére szolgál. A Kám jelű állatmenhely területe az elhagyott, gondozást igénylő állatok gyűjtő, átmenti gondozó telepe számára fenntartott terület. A Kszt és a Khu jelű építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 18.sz. táblázat

7,5

Üzemanyagtöltő-állomás terület 61/A§ A Ktö jelű övezet kizárólag üzemanyagtöltő-állomás, valamint annak működését biztosító, azt kiegészítő építmények (kocsimosó, kereskedelem, vendéglátás, szállásférőhely) elhelyezésére szolgál. A Ktö jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

63


20.sz. táblázat

20

70

0,5

Legnagyobb (m)

30


Legkisebb (m)


20



1000


SZ

mélysége (m)


Ktö


Az épület

szélessége (m)


A telek

Övezeti jel


10

3,0

8,0

Autóbusz-végállomás terület 61/B.§ (1)

A Kau jelű övezet kizárólag autóbusz-végállomás, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. Az autóbusz-pályaudvart érintő, kapacitásnövelő és egyéb építéssel járó változtatás, építés esetén a magasabb rendű jogszabályokban előírt környezeti (zajés rezgés, légszennyezés) határértékek betartása kötelező. (2) A Kau jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

21.sz. táblázat



Legkisebb (m)

50

50

15

10

0,5

10

3,0

Legnagyobb (m)




3000

Az épület

mélysége (m)

SZ


A telek

szélessége (m)


Kau


Övezeti jel


8,0

Az építési övezeti előírásoknak meg nem felelő beépítés szabályozása 62.§ (1) Az övezetben megengedett szintterületi. mutatót már elérő, vagy túllépő beépítés szintterülete csak az alábbi esetekben növelhető: a) A meglevő funkcióhoz előírt kötelező gépjárműparkoló kialakítása céljából növelhető b) Az esetben, ha a meglevő tetőteret lakó- vagy igazgatási funkció céljára építenek be. Ez esetben a beépítés további feltétele az épület szakmai vizsgálatokon alapuló, abban megindokolt teljes felújítása – beleértve a homlokzati és tetőfelületek felújítását is. (2) Az építménymagasság értéke – zártsorú beépítés esetén – az illeszkedési szabályok érvényesítése érdekében növelhető. Ennek keretében azonban a növelt értékek sem léphetik túl az illeszkedéssel érintett szomszédos épületek megfelelő paramétereit. (3) Az építménymagasság védett épület esetén akkor növelhető, ha a védelemmel összefüggő rekonstrukciós célból az épület valamelyik előző állapotát állítják vissza. Ez esetben a magasítás további feltételéül előírható az értékvédelemmel, illetve látványvédelemmel, városképi megjelenéssel összefüggő egyéb munka egyidejű elvégeztetése. (4) Az (1)-(3) pont előírásai a határértékek alatti meglevő beépítések határértéken túli növelésére alkalmazhatók.

64


A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

(1)

(2)

(1) (2)

(3)

(4)

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK 63.§ A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az alábbi övezeteke tagozódik: a) közúti közlekedési övezet jele: KÖú, illetve színezés b) parkoló övezet jele: KÖp c) különszintű közúti közlekedési csomópont terület jele: KÖcs d) kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet jele: KÖk e) kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület övezet, jele: KÖkv f) vízi közlekedési (hajóállomás, kikötő) övezet jele: KÖki g) légi közlekedési övezet jele: KÖl Közúti közlekedési területek 64.§ A közúti közlekedési területek a Terven a KÖú jellel, sárga és szürke színezéssel megkülönböztetett területek. Sárga színnel jelölt utak az országos gyorsforgalmi utak, az országos utak, az országos mellékutak és települési főutak, a települési mellékutak (gyűjtő utak), szürke színnel jelölt utak a kiszolgáló utak, a kerékpárutak, gyalogutak, kivéve a vasútállomástól a Március 15. térig terjedő gyalogos főutca területét, melyet az SZT narancssárga színnel jelöl. A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló a) közlekedési építmények b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület c) igazgatási épület d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakításának további feltételeit KELEN-ben, illetve KÖRT-ben kell meghatározni. Az országos főúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességű közlekedési területet és védőtávolságot kell biztosítani: a) Gyorsforgalmi úthálózat: 1. 2/A autóút: az A/2 főút autóúttá bővítése az SZT-n jelölt útterület a Kosdi csomópontig az út (nyugati) bal oldalán, a csomóponttól északra az út jobb (keleti) oldalán történő útpályaépítéssel, 15m szabályozási szélesség bővítéssel a bővítési oldalon, az útpályaépítés tervezése során pontosítva. Kerítés az út tengelyétől mért 50-50 m-en belül nem létesíthető. 2. A gyorsforgalmi út a 2/A váci északi csomóponttól 3. A gyorsforgalmi utak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100-100 m, illetve a Szabályozás Terven ábrázolt védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el. b) Az országos főutak: 1. A 2-es főút 2. A 12-es főút 3. Az A/2 autóúttól a Duna-hídhoz vezető mellékút 65


4. Az országos főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el. A kerítés az úttengelytől minimum 30-30 m-re helyezhető el. 5. Az országos főutak belterületi szakaszain – a 2-es főút mentén - a szabályozás szélessége nem csökkenthető (Meglevő szabályozási szélesség 18-30-40m között változóan) c) Országos mellékutak és települési főutak: 1. A 2104 jelű Vác-Gödöllő út, a kialakítandó szabályozási szélessége belterületen 30m, a külterületi szakaszán - a budapesti és a veresegyházi vasút mentén különszintű korrekcióval - 50-50m az út tengelyétől 2. A 2106 jelű Rádi ök. út – Deákvári fasor, kialakítandó 30m szabályozási szélességgel, illetve meglevő 20 m szabályozási szélességgel 3. A 21117 jelű Kosdi bekötő út (Kosdi út-Honvéd utca), meglevő szabályozási szélesség 20m 4. Rádi út (városi szakasz), meglevő 30m szabályozási szélességgel 5. Lehár Ferenc utca - Gombási út – a Téglaházi –dűlői út - a Szent Mihály-hegy keleti oldala – Hóman Bálint út, meglevő 14m, 16m és kialakítandó 22m szabályozási szélességgel. 6. Pap Béla utca - Dózsa György út – Köztársaság út – Szent János utca - Barabás utca – Liszt Ferenc sétány (komp), meglévő 28, 12, 16m szabályozási szélességgel 7. A déli iparterületet keletről feltáró út a Gödöllői 2104 jelű út és a Szent László út, valamint a Duna-hídhoz vezető út között, kialakítandó 30m szabályozási szélességgel 8. Az országos mellékutak és települési főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el. A kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30m. d) Települési mellékutak (gyűjtő utak: 1. Budapesti főút – Köztársaság út, illetve a Pap Béla utcán túl a Németh László utca, és annak összekötése az Építők útjával. Szabályozási szélesség a meglevő szakaszon 16-28m között, a kialakítandó szakaszon 22m 2. Ady Endre sétány – József Attila utca és a folytatásában kialakítandó, a Budapesti főútra visszakötő út, meglevő 16m és kialakítandó 22 és 16 m szabályozási szélességgel 3. Petróczy utca – Konstantin tér – Báthori utca, meglevő 14-20-17m szabályozási szélességgel 4. Szent János utca – Zrínyi utca – Temető utca – Újhegyi út – Ambró Ferenc utca - Telep utca meglevő 20-16m, 14-20m szabályozási szélességgel 5. A Papvölgyet, Altány-dűlőt és Bácska-dűlőt feltáró gyűjtőutak 16, 20m szabályozási szélességgel 6. Törökhegyi gerincút 16m szabályozási szélességgel 7. A törökhegyi 21984/1 hrsz.-ú út és a folytatásában kialakítandó, a Rádi útra kapcsolódó út 16m szabályozási szélességgel 8. A Szent Mihály-hegy távlati lakóterület-fejlesztéséhez a Szent Mihály-hegy északi részén kialakítandó út visszakötve a Huszár utcai átjáróba, illetve az út összekötése a DDC átjárón keresztül a 2-es útra, kialakítandó 16-20m szabályozási szélességgel 9. A Szent László út (2-es út) és az iparterület közötti gyűjtőút kialakítandó 16m szabályozási szélességgel 66


(5)

(6) (7)

(8) (9)

(10)

(11) (12) (13) (14) (15)

(16)

(17)

(18)

(1) (2)

10. Az Ipari Park feltáró útja a Gödöllői útra, illetve a „Forte”-területen keresztül a Rádi útra történő csatlakozással, 22m és 16m szabályozási szélességgel 11. Az Avar utca meglevő 16m szabályozási szélességgel Új út létesítése esetén a) lakóterületen az út szabályozási szélessége legalább 12m szélességű. kétirányú forgalom esetén legalább 6m széles szilárd burkolattal és egyoldali, min. 1,5m széles járdával b) központi vegyes, gazdasági és különleges területen az út szabályozási szélessége legalább 16m, legalább 6m széles szilárd burkolattal és legalább egy oldalon minimum 1,5m széles járdával Az (5) bekezdésben előírt szabályozási szélességtől eltérő mértéket más jogszabály, illetve az SZT megállapíthat. Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik útfelújítás esetén, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni. Az önálló gyalogút minimális szabályozási szélessége 4m. A Duna-parton létesítendő gyalogos sétány a kisváci szakaszon 3m, a meglevő kerékpárút Duna felőli oldalán létesítendő. A gyalogút és a kerékpárút között legalább 1,0m elválasztó sávot kell biztosítani. A kialakítandó sétaúthálózat fő elemei: a.) a Duna-parti gyalogos úthálózat, a keresztirányú kapcsolatokkal, a Gombás-patak menti gyalogúthálózattal b.) az Eszterházy K. utca - Március 15. tér (Főtér) - Széchenyi utca Az önálló kerékpárút minimális szabályozási szélessége 3m. A külterületi KÖú jellel jelölt feltáró mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. A külterületi közutak szabályozási szélessége a SZT eltérő jelölése hiányában legalább 12 m, A KÖú jelű külterületi utakat a SZT szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén. Az SZT-n KÖú jellel nem jelölt, egyéb külterületi közhasználatú utak szabályozási szélessége legalább 10 m, amit útszabályozás esetén a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani. A SZT-n jelölt külterületi útszabályozásokat a következő esetben kell végrehajtani: a) az út akár részleges felújításakor b) az érintett útszakaszon a határos területek funkcióváltására, beépítésére, átépítésére kerül sor. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy az építés a fenti szabályozási szélességek kialakítását nem teszi szükségszerűvé. Bármilyen célból történő felbontásukkor a 2,0m-nél keskenyebb járdákat, valamint a helyi védett területen belüli járdákat a védett területet határoló utak másik oldalát is beleértve, a járdaszélességtől függetlenül, teljes szélességükben újra kell burkolni. Parkolóterület 65.§ A KÖp jelű övezet kizárólag gépjárműparkoló személygépjárművek számára, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben még elhelyezhető funkciók: a) Személygépkocsi-mosó, bruttó 200m2, b) maximum 150m2 kiskereskedelmi árusítóhely 67


(3) Parkolóterület csak fásítottan, 1fa/3 gépkocsiállás biztosításával alakítható ki. (4) A KÖp jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

5

90

0,005

Legnagyobb (m)


-


Legkisebb (m)


-



-

mélysége (m)

SZ


Az épület

szélessége (m)


KÖp

A telek


Övezeti jel


10

3,0

3,5

66.§. Hatályon kívül helyezve 67.§ Hatályon kívül helyezve

(1)

(2)

Különszintű közúti csomópont terület 68.§ A KÖcs jelű övezet kizárólag különszintű közúti csomópont kialakítására, valamint annak működését közvetlenül biztosító építmények elhelyezésére szolgál. A KÖcs jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 22.sz. táblázat



Legkisebb (m)

50

50

5

10

0,15

60

3,0

Legnagyobb (m)




3000

Az épület

mélysége (m)

SZ


A telek

szélessége (m)


KÖcs


Övezeti jel


8,0

(3) A KÖcs jelű övezet számára kijelölt területen a terület átmeneti felhasználása erdőterületként megengedett

(1)

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek 69.§ A kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: a) KÖk, a vasút üzemi területe, melyen belül az alábbi létesítmények helyezhetők el KELEN alapján: 1. vasúti üzemi célú építmények és épületek 2. a vasút üzemeléséhez szükséges raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épületek 68


Legkisebb (m)

50


5000


SZ



KÖkv

50

Az épület


5000

A telek

mélysége (m)

SZ


szélessége (m)


KÖk

Övezeti jel



20

5

10

0,15

10

3,0

8,0

10

3

-

0,03

90

3,0

4,5

Legnagyobb (m)

(2)

3. az utazóközönséget kiszolgáló, ellátó épületek 4. a vasút üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakások b) a KÖkv jelű kötöttpályás közlekedési terület védelmi célú zöldfelületei, mely övezetben kizárólag a vasúti üzemi épület, építmény helyezhető el. A KÖk és a KÖkv jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 23sz. táblázat

(3) A MÁV vasútvonalak mentén a védőtávolság a szélső vágánytengelytől mérten 50-50m. A védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályban foglaltak szerint helyezhetők el. (4) Amennyiben a KÖv övezetekben fekvő területek, telkek vasúti üzemi használata véglegesen megszűnik, a területek övezet átsorolásáig a megfelelő biztonsági előírások betartásával az Mbk övezet előírásai szerint hasznosíthatók.

(2)

(1) (2)




Legkisebb (m)

1000




SZ

Az épület

mélysége (m)


KÖl


A telek

szélessége (m)

Övezeti jel


30

30

5

10

0,1

60

3,0

Legnagyobb (m)

(1)

Légi közlekedési terület 70.§ A KÖl jelű közlekedési terület rendeltetése a helikopter-leszállóhely, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. A KÖl jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 24.sz. táblázat

6,0

Vízi közlekedési terület 71.§ A KÖki jelű közlekedési terület a vízi közlekedés megállóhelyének (hajóállomás), valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál. A KÖki jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

69


25.sz. táblázat



Legkisebb (m)

20

20

5

10

0,1

40

3,0

Legnagyobb (m)




700

Az épület

mélysége (m)

SZ


A telek

szélessége (m)


KÖki


Övezeti jel


5,0

Járművek elhelyezése 72.§ (1) A járművek elhelyezését a vonatkozó helyi jogszabály, valamint a jelen rendelet 30.§-a szabályozza. (2) A területen meglévő gépkocsitároló, valamint közterületi parkolóhely csak annak egyidejű pótlásával szüntethető meg. (3) Gépjárműtároló az Ln-1, Ln-2 és Ln-3 jelű, jellemzően telepszerűen beépült lakóterületeken csak csoportosan, terepszint alatti elhelyezéssel, zöldtető kialakítással, KELEN alapján létesíthetők. Zöldterületek 73. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a terület jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. (2) A zöldterületek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: a) a Zkp jelű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek b) a Zfk jelű övezet területei az első sorban díszkertként funkcionáló fásított közterületek, vagy közhasználatra átadott területek c) a Zv jelű övezet területei védelmi célú zöldterületek. (3) A Zkp jelű közpark övezetben: a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények b) vendéglátó-, valamint c) a terület fenntartásához és használatához szükséges építmények, d) a terület használói számára kialakított parkolók helyezhetők el. (4) A Zfk jelű fásított közterületek övezetében: a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények b) vendéglátó-, valamint c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (5) A Zv jelű védőzöld övezetben épület nem helyezhető el. A védőzöld övezetben kizárólag csak a máshol és másként nem létesíthető: a.) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak b.) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények c.) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak helyezhetők el. (6) A zöldterületek övezeteinek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 70


legnagyobb

terepszint alatt∗

felett

Legkisebb zöldfelület (%)

legkisebb

(%)

Szintterületi mutató

(m2)

Beépítettség (m2)

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek

26. sz. táblázat Övezet jele

MegBeültetési engedett kötelezettlegnagyobb ség építmény magasság (%) (m)

2 1 0,015 85 40 5,5 Zkp 2 0,03 30 35 5,5 Zfk 60∗ 0 0 0 0 0 0 98 90 0 Zv ∗A terepszint alatti beépítés kizárólag parkoló létesítése céljából, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, legfeljebb két szintben történhet. (7) (8)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

A védőzöld területét kertépítészeti terv alapján a területi adottságokhoz és a védelem jellegéhez igazodó kialakítású zöldfelületként kell létesíteni. A zöldterületi övezet kialakítása, módosítása, felhasználása csak kertészeti engedélyezési terv alapján történhet. Erdőterületek 74. § Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek. Jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az Evt. 15. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak: a.) az E jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek b.) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az E jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények: a.) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők) b.) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó, parkolók) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető: a.) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak b.) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények c.) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok és a jelen szabályzatban VÉSZ 5. § - meghatározott tartalmú Kötelező Elvi Építési Engedély (KELEN) alapján az erdészeti hatósággal mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira. Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

71


(%)

terepszint

Beültetési kötelezettség

Beépítettség %

zöldfelület (%)

Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek*

Legkisebb

Övezet jele

A kialakítható telek mérete*

Szintterületi mutató

27.sz. táblázat A megengedett legnagyobb építmény magasság ***

(ha) területe széles(m2) sége alatt∗∗ (m)

felett

-

100.000

-

0,03

0,03

0,08

98

95

8,0

-

-

-

-

-

-

98

95

-

legkisebb (m2)

legnagyobb (m2)

E

-

Ev

-

(m)

* KELEN alapján meghatározható **a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet *** a KELEN alapján eltérő is lehet (7) (8)

(1)

(2)

Az erdőövezetekben az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét a Kötelező Elvi Engedélyben az építési hatóság jelöli ki. Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Mezőgazdasági területek 75. § A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik: a) az Má jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző b) az Máü jelű ültetvényes mezőgazdasági övezet, ahol a szőlő- és gyümölcsültetvények művelése a jellemző c) az Mátt jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző d) az Mk-1 jelű nagytelkes kertövezet, ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása táji/környezeti értékek védelme miatt korlátozott e) az Mk-2 jelű nagytelkes kertövezet ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása a VÉSZ előírásai szerint lehetséges. f) az Mk-3 jelű kistelkes kertövezet, ahol általában együttesen jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés és a rekreációs területhasználat g) az Mk-4 jelű tanyás kertövezet, ahol a mezőgazdasági kiskertműveléshez a gazdasági épületeken kívül a kintlakáshoz szükséges lakóépület is megjelenik g) az Mbk jelű belterületi kertövezet, ahol a területi- és környezeti adottságok miatt az építés nem megengedett, a mezőgazdasági művelés korlátozott. Az Má jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények: - a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók) - a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület - a külterületen élők ellátását szolgáló kereskedelmi célú építmények 72


Az Máü jelű övezetben elhelyezhető építmények: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges építmények (jellemzően tárolók, hűtőházak présházak, borfeldolgozó építmények, hűtőházak, gépjárműtárolók, gépjavítók) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya) a külterületen élők ellátását szolgáló kereskedelmi- és szolgáltató célú építmények (4) Az Mátt jelű övezetben elhelyezhető építmények: a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (5) Az Mk-1 jelű övezetben elhelyezhető építmények: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya) a külterületen élők ellátását szolgáló kereskedelmi- és szolgáltató célú építmények (6) Az Mk-2 jelű övezetben elhelyezhető építmények: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület a külterületen élők ellátását szolgáló kereskedelmi célú építmények (7) Az Mk-3 jelű övezetben elhelyezhető építmények: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók) a külterületen élők ellátását szolgáló kereskedelmi célú építmények a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (8) Az Mk-4 jelű övezetben elhelyezhető építmények: a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya) a külterületen élők ellátását szolgáló kereskedelmi- és szolgáltató célú építmények (9) Üdülőépület (-egység) egyetlen mezőgazdasági övezetben sem létesíthető, üdülési funkció nem alakítható ki. (10) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: (3)

73


28.sz. táblázat Az épület

felett (%)

alatt (%)

50

50

1,0

1,0

-

-

4,5

7,0

Máü

SZ

10.000

-

50.000

200.000

50

50

0,1

1,0

0,1

1,0

4,5

7,0

Mátt

SZ

10.000

-

1.000.000

1.000.000

50

50

0,1

0,1

-

-

4,5

7,0

lakó+gazdasági épület (tanya)

500.000


300.000



-


10.000

legnagyobb

SZ

legkisebb

Má

Övezeti jel

gazdasági épület

szélessége (m)

Megengedett legnagyobb építménymagassága (m)

gazdasági épület

területe (m2)

(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint∗

gazdasági .épület

Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

gazdasági épület

A kialakítható új telek mérete

gazdasági épület


A telek

Természeti területek mg-i övezete

Ültetvényes mg-i övezet

Általános mg-i övezet

Sajátos területhasználat

Az övezet

74


Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb

felett (%)

alatt (%)

0,5

0,5

0,2

0,2

4,5

5,5

Mk-2 SZ

1500

-

1500

20.000

12

50

0,5

0,5

0,2

0,2

4,5

5,5

Mk-3 SZ

800

10.000

800

3000

12

20

3

3

3

3

4,5

4,5

Mk-4 SZ

3000

20.000

3000

3000

12

20

3

3

3

3

4,5

4,5

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Nagytelkes kertövezet Nagytelkes kertövezet Belterületi kertövezet

-


50


12


lakó+gazdasági épület (tanya) 20.000


gazdasági épület 3000

legnagyobb -

legkisebb 3000

Övezeti jel

Mk-1 SZ

Mbk

gazdasági épület

szélessége (m)

területe (m2)

Megengedett legnagyobb építménymagassága (m)

Kistelkes kertövezet


A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint∗

Tanyás kertövezet


(m2)

gazdasági épület


Az épület

gazdasági épület

A telek

gazdasági .épület

Az övezet

∗A

mezőgazdasági területek övezeteiben a beépíthető terület számításánál az épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb telekméret feletti területrészének csak a 10 %-a vehető figyelembe.

(11) A mezőgazdasági területek övezeteire a VÉSZ előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló törvények és jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell. (12) A mezőgazdasági területeken történő építések építési engedélyezési eljárásába a vonatkozó jogszabály szerint a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával. (13) A mezőgazdasági övezetekben lakás építése csak KELEN alapján történhet. (14) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. .Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak 75


megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el. (15) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. szintterülete 200 m2 lehet, kivéve, ha az ennél nagyobb szintterületű építmény létesítése az elvi építési engedélyben a környezet- és a látványvédelem érdekeit biztosítva indokolható. (16) A mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat is érvényesíteni kell: a) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30°-45° között lehet. Lapos tetős épület építését az építésügyi hatóság az engedélyezés során a településkép védelme érdekében megtilthatja. b) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni. Az épületek szerkezetét és a közterület felé látszó anyagok használatát a táj- és településkép védelme érdekében az engedélyező hatóság meghatározhatja. b) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki. c) A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) vezetékeit a településkép védelme érdekében a SZT-ben jelölt táj- és településkép-védelem szempontjából érzékeny területeken földkábelként kell vezetni. Az SZT-ben nem jelölt egyéb területeken a vezetékek légvezetékként is vezethetők, amelyek tartóoszlopai fából készülhetnek. d) Az SZT-ben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható. e) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el. (17) A mezőgazdasági területeken belül az épületekhez kapcsolódóan, az épületek funkciójának megfelelő méretű, védelmi célú zöldfelületek alakíthatók ki. (18) A mezőgazdasági területeken környezetvédelmi (pl. eróziós károk, levegőtisztaság- éstalajvédelem, vízvédelem) és élőhely-védelmi (pl. bio-növényvédelem) céllal fásított mezővédő zöldsávok létesíthetők.

(1)

(2)

Vízgazdálkodási területek 76.§ A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek: a) a Duna-meder b) a patakok, erek, tavak-tározók medrei c) a felszíni vízelvezetésben szerepet játszó, SZT-ben meghatározott vízmosások területe d) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, az SZT-ben vagy a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok e) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben f) a felszíni vízfolyások hullámterei g) a vízbeszerzési területek és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak: a) a V jelű vízmedrek övezete b) a Vvm jelű a felszíni vízelvezetésben szerepet játszó vízmosások övezete c) a Veh jelű hullámtéri erdők, védő erdősávok övezete 76


d) a Vev jelű erdősült vízmedrek övezete e) a Vkp jelű hullámtéri közparkok övezete f) a Vü jelű üzemi terület A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak elvi építési engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. Az ökológiai értéket képviselő vízfolyások, állóvizek medrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat mint ökológiai folyosókat, vizes élőhelyeket érintő változtatások (pl. mederalakítás, vízháztartást befolyásoló beavatkozások, növényzet eltávolítás kerítés- és egyéb építés) csak a természetvédelmi szakértő közreműködésével, vagy szükség esetén a természetvédelmi hatóság bevonásával történhet. A vízgazdálkodási övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 29. sz. táblázat A beépítés jellemző módja


Épület elhelyezésére igény bevehető telek legkisebb

(m2)

legnagyobb

területe legkisebb (m2)

Övezeti jel

A telek

2

(m )

Az épület

A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint

szélessége (m)

felett

alatt

(%)

(%)

Megengedett legnagyobb építmény magasság (m)

V

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Vvm

-

-

-

-

-

-

-

80

80

-

Veh

-

-

-

-

-

-

-

98

100

-

Vev

-

-

-

-

-

-

-

100

100

-

Vkp

SZ

-

-

-

-

2

-

85

40

5,0

Vü

SZ

-

-

-

-

5

50

80

40

5,5

Üzemi terület

Hullámtéri közpark

Erdősült vízmeder

Hullámtéri erdők, védő erdősáv

Csapadékízelvezető vízmosások

Vízmedrek


Az övezet

Beültetési kötelezettség a legkisebb zöldfelület arányában(%)

(4)

Legkisebb kötelező zöldfelület (%)

(3)

A vízgazdálkodási területek övezeteiben a beépíthető terület számításánál a telek 1 ha feletti területrészének csak a 10 %-a vehető figyelembe. 77


(5)

A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. (6) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását. (7)A Vkp jelű övezetben VRHT alapján kemping elhelyezhető. IX. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Alkalmazási rendelkezések 77.§ (1) Ahol a telek területe több övezetre esik, a megengedett beépítések értékei az adott övezetnek megfelelő területre számítandók. (2) Az SZT-ben jelölt telekalakítások pontos helyét a kialakult állapot, a tereptárgyak, és az értékes növényzet figyelembevételével telekalakítási térrajzban kell megállapítani. (3) Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható. (4) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni. a) A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics, gyephézagos beton) sem vehetők figyelembe. b) A falra futtatott összefüggő zöldfelület 15 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető. c) A vízfelületek 70 %-a a kötelező zöldfelület számításánál figyelembe vehető. (5) A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál az építmény felett kialakított zöldfelületet (tetőkert) a tetőkerten lévő termőréteg vastagságától függően - a kötelező zöldfelületi fedettség részeként - az alábbiak szerint lehet számításba venni: a) legalább 20 cm termőréteg esetén a tetőkert területének 20 %-a vehető számításba, b) minden további 10 cm vastag termőréteg biztosítása esetén, a kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál figyelembe vehető tetőkerti területrész további 10-10 %-kal növelhető c) a tetőkert területének 25%- lehet burkolt felület (6) Az SZT-n „ * „-gal speciálisan meghatározott övezetekben a beültetési kötelezettség a telken belül területileg nem meghatározott elhelyezkedésű, a telkeken az „önkormányzati erdőprogram” megvalósítása érdekében a kötelező zöldfelület legalább 80 %-át fásítani kell. (7) Az 1000m2 bruttó alapterületnél nagyobb kereskedelmi létesítmény, illetve üzemanyagtöltő állomás létesítéséhez a Képviselő-testület egyedi hozzájárulása szükséges. (8) Az építési engedélyezési tervdokumentációkat a véglegesítés előtt a városi főépítésszel szakmai szempontból véleményeztetni kell. 78


(9) A használatbavételi engedélyhez a főépítész szakmai véleményét be kell szerezni.

(1)

(2) (3)

Záró rendelkezések 78.§ Amennyiben más súlyosabb szankció nem érinti, szabálysértést követ el és az önkormányzat által megállapítható mindenkori legmagasabb értékű, a rendelet hatálybalépésekor 30.000,-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az, aki a Szabályzat alábbi rendelkezéseit megszegi: a) 15.§ A föld védelme b) 16.§ A levegő védelme c) 17.§ A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme d) 18.§ Egyéb követelmények e) 19.§ A táj-és természet védelem, az élő környezet védelme f) 20.§ Az épített környezet értékeinek védelme g) 21.§ Városvédelem, látványvédelem h) 32.§ Kikötők és úszóművek i) 35.§ Reklámok, hirdetések j) 36.§ Cégérek k) 37.§ Díszvilágítás l) 38.§ Egyéb épületek, építmények Vác Város Építési Szabályzata 2004. november 1. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a területre vonatkozó valamennyi, előzőleg jóváhagyott rendezési terv, rendelet, úm. Vác Város Önkormányzat 49/1992.(XII.21.) sz. rendelete a Kisvác RRT részletes felülvizsgálatáról Vác Város Önkormányzat 50/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Déli terület III. ütem építési-szabályozási előírásairól Vác Város Önkormányzat 51/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Belváros helyi építésiszabályozási előírásairól /Módosította a 31/2000.(XI.21.)sz. önk. rend/ Vác Város Önkormányzat 52/1992.(XII.21.)sz. rendelete a Vác, Szent Mihály hegy helyi építési-szabályozási előírásairól Vác Város Önkormányzat 17/1993.(VI.14.)sz. rendelete a Vác Papvölgy-BácskaAltány-dűlô, valamint a Gombási úttól É-ra eső terület helyi építési-szabályozási előírásairól Vác Város Önkormányzat 20/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Duna-part helyi építésiszabályozási előírásairól Vác Város Önkormányzat 21/1993.(VII.12.)sz. rendelete Vác Déli területére vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásairól. /Módosította a 36/1996.(X.14.), 20/1997.(IX.23.)sz. önk. rend./ Vác Város Önkormányzat 22/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Vác Kórház környékének területére vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásairól /Módosította a 17/1998.(VII.20.) sz. önk. rend./

79


Vác Város Önkormányzat 23/1993.(VII.12.)sz. rendelete a Vác Huszár u. - Híradó út vasút által határolt területre, valamint az 1458. hrsz-ú földrészletre vonatkozó helyi építési-szabályozási előírásokról. Vác Város Önkormányzat 42/1993.(XII.13.)sz. rendelete a Vác, Szérűskert és környéke helyi építési-szabályozási előírásairól /Módosította a 27/1996.(IX.10.) és a 18/2000.(VII.26.)sz. önk. rend./ Vác Város Önkormányzat 20/1994.(VI.13.)sz. rendelete a Vác, Törökhegy helyi építési-szabályozási előírásairól. Vác Város Önkormányzat 34/1994.(IX.12.)sz. rendelete a Vác, Dunapart helyi építésiszabályozási előírásainak kiegészítéséről Vác Város Önkormányzat 33/1997.(XII.22.) sz. rendelete a város építési-szabályozási előírásairól /Módosította a 19/1998.(VII.20.), a 26/1998.(X.14.), a 2/2000.(II.25.)sz, a 9/2000.(IV.14.)sz, a 16/2000.(VII.26.), a 17/2000.(VII.26.) a 18/2000.(VII.26.), a 30/2001.(IX.18.)sz. önk. rendelet Vác Város Önkormányzat 18/1998.(VII.20.)sz. rendelete Vác, Külső Rádi út és a volt Vácdukai út találkozásánál lévő 0290/1 hrsz-ú terület SZTéről. Vác Város Önkormányzat 22/1998.(IX.15.)sz. rendelete a Vác Kôhíd úti lakópark és környéke helyi építési szabályzata szabályozási tervéhez Vác Város Önkormányzat 23/1998.(IX.15.)sz. rendelete a Gombási út melletti gazdasági terület helyi szabályozási tervéhez Vác Város Önkormányzat 19/2000.(VII.26.)sz. rendelete a Vác, Szérűskert 1899/16 és 1899/24. hrsz-ú telekek helyi építési szabályzatáról Vác Város Önkormányzat 11/2001.(IV.26.)sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendeletével jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a 0411/4 hrsz-ú terület egy része, valamint a 0412, 0410/2 hrsz-ú terület vonatkozásában Vác Város Önkormányzat 12/2001.(IV.26.) sz. rendelete a Vác, 0411/4 hrsz-ú terület egy részének helyi építési szabályzatáról Vác Város Önkormányzat 18/2001.(VI.25.)sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendeletével jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a Vác, Szüret utca melletti 21. hrsz-ú területre. Vác Város Önkormányzat 19/2001.(VI.25.)sz. rendelete a Szüret utca melletti 21. hrsz-ú terület helyi építési szabályzatáról Vác Város Önkormányzat 20/2001.(VI.25.) sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendeletével jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a ContiTech telephelye és bővítése területére Vác Város Önkormányzat 21/2001.(VI.25.) sz. rendelete a Vác-ContiTech telephely bővítése helyi építési szabályzatáról 80


Vác Város Önkormányzat 31/2001.(IX.18.) sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendelettel jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a Toperini ipari, logisztikai és üzleti park (volt SZEBETON bel- és külterületi telephelyei) területére Vác Város Önkormányzat 32/2001.(IX.18.) sz. rendelete a Toperini ipari, logisztikai és üzleti park (a volt SZEBETON bel- és külterületi telephelyei) területére vonatkozó helyi építési szabályzatról Vác Város Önkormányzat 33/2001.(IX.18.) sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.) sz. rendelettel jóváhagyott Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a Consolid Kft. telephelye melletti (0418/6 és a 0418/8 hrsz-ú) területre Vác Város Önkormányzat 34/2001.(IX.18.) sz. rendelete a Consolid Kft. telephelye melletti (0418/6 és a 0418/8 hrsz-ú) terület helyi építési szabályzatáról Vác Város Önkormányzat 11/2002.(VII.23.)sz. rendelete a Derecske lakóterület, 7001/1. hrsz. telekre vonatkozó helyi építési szabályzatáról Vác Város Önkormányzat 21/2002.(IX.24.)sz. rendelete a 33/1997.(XII.22.)sz. Vác Általános Rendezési Terve hatályon kívül helyezéséről a Vác, a Déli trafó melletti területre a dr. Csányi László körút-Damjanich tér- a Rádi úti csomópont - a Damjanich tér nyugati oldala és a Flórián u. által határolt területre Vác Város Önkormányzat 22/2002.(IX.24.)sz. rendelete helyi építési szabályzat a Vác Déli trafó melletti terület a dr. Csányi László körút - Damjanich tér - Tragor Ignác u. Rádi úti csomópont, a Görgey Artúr u. és a Flórián u. által határolt területre hatályát veszti. (4) A Szabályzat hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a 41/1991. (XI.11.) számú rendelet a Hirdetőberendezések elhelyezéséről. (5) A Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni. (6) A Szabályzat kihirdetéséről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

Dr. Kovács Tibor sk. jegyző

Dr. Bóth János sk. polgármester

81

MELLÉKLETEK Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) 2. számú melléklet: A történelmi településrészek megnevezése és lehatárolása 3. számú melléklet: Az elővásárlási joggal terhelt telkek

1

1. SZÁMÚ MELLÉKLET Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK (FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK) Aláépítés: olyan terepszint alatti beépítés, amely más telek – jellemzően közterület - alá nyúlik Átlagos építménymagasság: Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek építménymagasságának átlagos értéke. Átfeszítés: olyan, a városképben megjelenő egység, amelyet építményekhez, vagy oszlopokhoz a talajszint felett szabadon rögzítenek, valamilyen információt hordoz, szimbólumot képvisel. Beépítettség számítása: A telek legnagyobb beépítettsége a telek beépített területének a teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított mértéke. A területen a beépítettség mértékét az alábbiak szerint kell értelmezni: a beépítési %-ot a bruttó beépített terület értékének és a telek teleknyúlvánnyal csökkentett területének hányadosát 100-zal megszorozva kell meghatározni. A bruttó beépített terület értéke a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintesen mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől (homlokzati síktól) legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét. Biofal: a különböző, esetleg egymást zavaró területfelhasználású területek között olyan értékes térhatároló fás növényzet, amely alkalmas a vizuális elhatárolásra, a zavaró környezeti hatások (zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés) mérséklésére, élő mikrokörnyezetével kisebb élőhelyek (pl. fészkelő-helyek) kialakulására, a környezet mikroklímájának javítására és egyben esztétikai élményt nyújtására. Belváros: A 2.számú melléklet szerint. Beültetési kötelezettség: a telek kötelező zöldfelületének azon része, amelyet fás növényállomány ültetésével, fásítással kell kialakítani. Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet). Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat. Az Erdő építésszabályozás szempontjából meghatározott elsődleges rendeltetése: az erdőterületek eltérő építési feltételek (építhető építmények köre, telekméret, a telek beépítési százaléka, kötelező zöldfelületi fedettsége, stb.) szerinti övezeti besorolása

2

Fásítás: a telkek területének, területrészének fa-, illetve fa- és cserjetelepítéssel történő hasznosítása. Földszint: az építmény közvetlen terepszint feletti szintje. A gföldszint magasságát a szabályzat rendelkezésinek értelmezése során, az épület szintszámmal meghatározott magasságának értelmezése során 4,5 méternek kell értelmezni. A telek szabályzatban megengedett földszintes 100%-os beépítettsége esetén ez az érték túlléphető. Funkció: lásd: rendeltetés. Gerincmagasság: – A magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb – általában – vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont – ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja – között függőlegesen mért távolság. – Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat. Hirdetés: hirdetőtábla, valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető felirat, berendezés, szerkezet vagy reklám. Hirdetőtábla és eszköz: A hirdetőtáblák ás eszközök fogalomkörébe tartozik minden olyan eszköz és a KRESZ-ben nem szereplő tábla, amelynek célja, hogy a közúton közlekedők figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, stb. felhívja. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi töltés (fal) közötti terület Homlokzati látványképzés: az épület tűzfalán végzendő általában olyan építészeti beavatkozás, amely az épület más homlokzataihoz igazodó, architektonikus elemeket tartalmaz. Homlokzati látványképzésnek tekintendő a takarandó tűzfalak növényzettel történő megfelelő (tervezett) takarása is. Hulladékátrakó és válogató: a különleges bánásmódot igénylő/veszélyes hulladékok, újrahasznosításhoz szükséges szelektálására/válogatására, szelektív gyűjtésére és a továbbszállításra használt szelektív gyűjtőkbe helyezésére szolgáló, térségi szerepkörű, különleges területfelhasználású üzemi telephely. Hulladékudvar: A lakosságnál keletkező különleges bánásmódot igénylő/veszélyes hulladék szelektív gyűjtését, átmeneti tárolását szolgáló városi, illetve kistérségi szerepkörű, gazdasági területek övezetében kialakítható üzemi telephely. Kerthelyiség: Vendéglátó egységen belül funkcionáló, vagy ahhoz kapcsolódó, azt szolgáló, a terepszintnél 1m-nél nem magasabbra emelkedő napernyővel, esőtetővel fedhető terasz , ahol a teraszon kívül csak a vendéglátást szolgáló berendezések, építmények (grill-sütő) helyezhetők el. Kialakult magasság (építménymagasság, homlokzatmagasság, gerincmagasság): a meglévő magassági érték

párkánymagasság,

Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül a terület, illetve a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény. Kistelkes kertterület: Az elsődlegesen mezőgazdasági kertművelést szolgáló kert, melyen a VÉSZ által meghatározott módon gazdasági épület helyezhető el. 3

Kisvác: A 2. számú melléklet szerint. Korlátozott forgalommal járó szállás-funkció: Olyan panziójellegű szállás, amelynek igénybevétele a lakásfunkcióval azonos közlekedési terhelést nem haladja meg. Kötelező építési vonal: Az építési hely kötelező határa. Az a vonal, amelynek teljes hosszában – a szabályzatban megengedett eltérésekkel az építmény homlokzatának állnia kell. Közfunkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet. Közkert, közpark: Közcélú, illetve közhasználatra átadott zöldterület, kert. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeletésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Közterületjelleggel használt terület: A nem állami vagy önkormányzati tulajdonú, egyéb ingatlanoknak – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közhasználat céljára átadott területrészére, ahol a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Külső árusítás: Olyan használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja. Külterületi lakott hely: a külterület beépítsére nem szánt területén belül beépítésre szánt lakóterület Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt. Levegőtisztaság védelmének határértéke: A levegőszennyezés, illetve a levegőszennyezettség területre és szennyezőre vonatkozóan, a környezetvédelmi hatóság által jogszabály alapján meghatározott megengedett legnagyobb mértéke. Magasföldszint: az alagsor feletti építményszint. Magasépítmény: melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja Mélyparkoló: A megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a közterületi terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény. Mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények megvalósításánál (tervezésénél) figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint Mértékadó homlokzatmagasság: a csatlakozó – általában – szomszédos épület homlokzatmagasságához igazodó, annál legfeljebb 0,8 méterrel alacsonyabb, indokolt esetben magasabb érték. (Lásd még: homlokzatmagasság, építménymagasság)

4

Mértékadó tűzfalmagasság: a csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága. (Lásd még: homlokzatmagasság, építménymagasság) Mezőgazdasági mintagazdaság: a hagyományos extenzív növénytermesztési és állattartási módszerek alkalmazására, biotermékek előállítására, ősi magyar fajták termesztésére, tartására specializálódott mezőgazdasági üzemi terület, ahol az építészeti kialakítás is a magyar építészeti hagyományokat követő így megjelenése és funkciói miatt turisztikai/ismeretterjesztő jelentőséget is kap. Óriásplakát, -poszter: az A0 (841mm x 1189mm) kétszeres méretét egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó. Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés Részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetés-változás. Szintterületi mutató számítása: a területen a szintterületi mutató értékét – a VÉSZ előírásainak keretei között – az alábbiak szerint kell kiszámítani: 1 a szintterületi mutatót a bruttó szintterület értékének és a telek területének hányadosaként kell meghatározni; 2 az épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó területeinek összege, amelybe nem kell beszámítani: – az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit, – az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit, – a személygépjármű-tároló területét az OTÉK, helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig, – az OTÉK szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét. – A bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára előírt belmagasság biztosítva van. 3 Az önálló parkolóház szintterületét, illetve szintterületi mutatóját az illeszkedési szabályok alapján kell meghatározni, de annak értéke nem haladhatja meg az OTÉK-ban az építési övezetre előírt legnagyobb értéket. Ettől az előírástól kizárólag a terepszint alatti gépkocsitároló létesítése esetén szabad eltérni. Az övezetben megengedett szintterületi mutató alapján meghatározott bruttó szintterületbe a terepszint alatti gépjárműparkoló a funkcióhoz előírt mérték kétszereséig nem számítandó be. Tanya: A külterületen, beépítésre nem szánt övezetben lévő telken épített lakóépület.

5

Tanyás kertes mezőgazdasági terület: Az elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgáló kert, melyen építési szabályzatban meghatározott kialakítású lakás célját szolgáló épület is elhelyezhető. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegy felőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó támfalban kialakított létesítmény. A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepszint alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végeleges állapotában földdel fedette vagy sem. Támfalépítmény: lásd: mint támfalgarázs. Természet közeli állapotú terület: az az élőhely, táj, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), ahol a természetben lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, az állapot közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fönnmarad. Többszintes növényzet: a gyepszinten kívül vertikálisan további, biológiailag aktív „növényszintekkel”- cserjeszint, egy vagy két lombkoronaszint - fedett zöldfelület Transzparens: logo, illetve hosszú, széles papír, vagy szövetszalag. Zavaró környezeti hatás: A terület rendeltetésszerű használatát átmenetileg vagy állandóan korlátozó környezeti hatás a vonatkozó jogszabály mellékletében felsorolt tevékenységek az ott meghatározott méret esetén Zöldfelület: a telek növényzettel fedett, illetve kerti díszmedenceként vízfelületeként kialakított része, biológiailag aktív felület. Zöldterület: Közcélú, illetve közhasználatra átadott, jellemzően zöldfelületként kialakított telek, telekrész (kert). Zöldfelületi kondicionáló hatás, kondicionáló érték: A zöldfelületek növényzete által kifejtett mikroklíma-módosító hatások (pl. fotoszintézis, párologtatás, árnyékolás, a levegő oxigén- és pártartalma, -hőmérséklete, tisztasága, fényviszonyok, horizontális és vertikális légmozgások befolyásolása) összessége Védett terület A védett területen belül értendő a helyi védett terület is.

6

2. számú melléklet Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez A TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSRÉSZEK MEGNEVEZÉSE ÉS LEHATÁROLÁSA

7

Területi lehatárolás Alsóváros, melyen belül önálló egységek az alábbiak: Alsóváros – Luxemburg Alsóváros – Burgundia Belváros, melyen belül önálló egység: Belváros- Tabán Kisvác, melyen belül önálló egységek az alábbiak: Kisvác – Krakó Kisvác - Limbus Kisvác – Iskolaváros Kisvác – Kőhíd Kisvác – Buki Deákvár, melyen belül önálló egységek az alábbiak: Deákvár– Szentmihály Deákvár – Téglaház Deákvár – Altány Deákvár – Papvölgy Deákvár – Bácska Deákvár – Törökhegy Deákvár – Lajostelep Deákvár – Óváros Deákvár – Kertváros Derecske, melyen belül önálló egységek az alábbiak: Derecske – Csatamező Derecske-Liget Derecske-Kisderecske Hermány Máriaudvar – Külterületi lakott hely Sejce – Külterületi lakott hely

8

Városrészhatárok utcanevek szerint Alsóváros Dunapart-tenisz pálya déli oldala – Vár lépcső – Géza király tér – Budapesti főút – Iskola utca – Szent Miklós tér – Flórián utca – Honvéd utca – vasút–Alsóvárosi temető déli határa – Derecske utca – Duna part • Alsóváros – Luxemburg Luxemburg utca – Vasút – Rádi út • Alsóváros – Burgundia Burgundia utca – Budapesti főút – Diadal tér – Gombás-patak – Qwell Rudolf utca – Burgundia utca – Ilona utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – József Attila sétány Belváros Dunapart-tenisz pálya déli oldala – Vár lépcső – Géza király tér – Budapesti főút – Iskola utca – Szent Miklós tér – Flórián utca – Honvéd utca – vasút –Lemez utca – Zrínyi utca – Füredi Mihály utca – Köztársaság út – Kórház utca –Duna part • Belváros – Tabán Kórház utca – Köztársaság út – Hajnik Pál utca – Tabán utca – Méz utca – Liszt Ferenc sétány – Duna part Kisvác Vasút – Lemez utca – Zrínyi utca – Füredi Mihály utca – Köztársaság út – Kórház utca – Duna part – Tópart utca – Belterületi határ – Kőhíd utca - Belterületi határ – Balassagyarmati út – Vasút • Kisvác – Krakó Vöröskereszt sor – Aranka utca – Árpád utca • Kisvác – Limbus Duna part – Árok sor – 1968 hrsz-ú Kiskúti árok – Balassagyarmati út – Pap Béla utca – Dózsa György út – Sándor utca • Kisvác – Iskolaváros Duna part – Árok sor – 1968 hrsz-ú Kiskúti árok – Balassagyarmati út – Építők útja • Kisvác – Kőhíd Építők útja – Balassagyarmati út – Kőhíd utca – Duna part • Kisvác – Buki Kőhíd utca – Duna part – Tópart utca – Belterületi határ Deákvár Vasút – 0244/4 út - 0253/2 út - 5911 út - Gombási út - 2/A út-0287/2 út-Belterületi határ • Deákvár – Szentmihály Belterületi határ – 1638. út – 1633/1. út – Híradó út - vasút • Deákvár – Téglaház 1638. út – Belterületi határ – Gombási út – 1635. út • Deákvár – Altány Gombási út – Belterületi határ – 2/A – 4762/2 út – Hordó utca – 4734/1 út – Napraforgó utca

9

• Deákvár – Papvölgy 2/A – Belterületi határ – 4762/2 út – Hordó utca – 4734/1 út – Napraforgó utca – Szivárvány utca – 5119 hrsz-ú ingatlan határa – Csöbör utca – Akó utca – Csősz utca – Belterületi határ • Deákvár – Bácska Szivárvány utca – 5119 hrsz-ú ingatlan határa – Csöbör utca – Akó utca – Csősz utca – Belterületi határ – Kosdi út – Domb utca – Bauer Mihály utca • Deákvár – Törökhegy Alsó Törökhegyi út – Kosdi út – 2/A – 0287/2 út – belterületi határ - Vasút • Deákvár – Lajostelep Vasút – Ambró Ferenc utca – Berkes András utca – Lépcsősor utca – Zeke utca – Újhegyi út – Temető út • Deákvár – Óváros Vasút – Kosdi út – Domb utca – Bauer Mihály utca – Szivárvány utca – Eperfa utca – Lehár Ferenc utca – Deákvári főtér – Temető út • Deákvár – Kertváros Vasút – Kosdi út – Alsó Törökhegy út – Felhő utca – Kertvárosi sor Derecske Duna part – Derecske utca – Szent László út - Gödöllői út – Nemzetőr út – Belterületi határ • Derecske – Csatamező Szent László út - Gödöllői út – Nemzetőr út – Csatamező út – Ivánka utca – Götz utca – • Derecske – Liget 2-es út – 4552/7,8 út – Duna – Gombás patak • Derecske – Kisderecske 2-es út – Csuka utca – 0218/1 út – 0221 út – Sződliget – 30431/01 út Hermány A Duna-Dráva Cement és Mészművek területe a Felső-Gombás-patakig. Máriaudvar Vasút – Homok utca – Árvácska utca – Búzavirág utca – 0186/3 út Kamilla utca – Gólyahír utca Sejce

10

3. számú melléklet Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT TELKEK* A területen a településrendezési célok megvalósulása érdekében az Önkormányzat az alábbi telkeken érvényesíti elővásárlási jogát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25.§-ában meghatározott céloknak megfelelően (200-ben kapott adatszolgáltatás szerinti helyrajzi számok) 1 * Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekor az ingatlanadatok, térképi állapot ellenőrizendő, az alaptérképi pontatlanságok, alaptérképi változások miatt. a) A lakóterületfejlesztés érdekében: A Kórház környékén 379/2 hrsz. 379/3 hrsz. 379/6 hrsz. 379/7 hrsz. 381 hrsz. 382 hrsz. 6321 hrsz. 6322 hrsz. 6324 hrsz. 6326 hrsz. 6327 hrsz. 6329 hrsz. 6328 hrsz Az Alsó-Törökhegyen (távlati) 0273/12 hrsz. 0275 hrsz. 0277/4 hrsz. 0277/5 hrsz. 0279/2 hrsz. A Téglaházi-dűlőben (távlati) 0255/2 hrsz. A Szent Mihály-hegyen (távlati) 427 hrsz. (Volán) b) A vegyes központi területek fejlesztése érdekében: A Kiskúti árok környezetében a 1901/1-tól a /3 hrsz.-ig 1902/3 hrsz. 1903 hrsz. 1905 hrsz. 3158 hrsz c) A gazdasági területek fejlesztése érdekében: 3344/2 és 3344/5-8 hrsz. (Senior) A Rádi út mentén 0288/3 hrsz. 0288/4 hrsz. a 0288/62hrsz.-tól a /69 hrsz.-ig a 0290/7 hrsz.-tól /8 hrsz.-ig

11

a 0290/11 hrsz.-tól a /12 hrsz.-ig 0290/40 hrsz. a 0290/77 hrsz.-tól /86 hrsz.-ig 0292/6 hrsz. A Gombási út mentén a 0251/1 hrsz.-tól a /7 hrsz.-ig a 0251/17 hrsz.-tól a /20 hrsz.-ig 0252/5 hrsz. A Gödöllői út mentén a 0390/1 és /2 hrsz. A Déli gazdasági területen 0409 hrsz. a 0411/4 és /5 hrsz. d) A különleges honvédelmi területek funkcióváltása esetén területfejlesztés érdekében: 1620 hrsz. 1605/267 hrsz. e) A belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztése érdekében 427 hrsz. (a Kálvária alatti zöldterület) 428 hrsz. (a Kálvária alatti zöldterület) f.) a MÁV biztonságos üzemviteléhez és a biztonsághoz nem szükséges területeinek általános városi célú fejlesztési területként: 1321/2 hrsz 0207 30389/1 30889/1 03389/ 1829/7 0389/11 1829/62 1829/19 1829/63 1829/61 1829/19 1829/33 1829/37 1829/38 1829/30 1829/46 1829/17 1829/52 1829/53 1829/54 1829/50 1829/55 1829/60 1829/59 1829/561829/57 1829/58 1829/36 30001

12

30018 30363 0201 30374/1 30374/2 0203 0198 g.) A Váci levéltár bővítése érdekében 3775 hrsz h) Az Erdőprogram megvalósulása érdekében: A létesítendő erdők hrsz-a Művelési ága 23212 (040) Gyep, L3 30102 Sz 6, Gy 6 30103/1 Sz 5 30051 vm, mk 30044/1 Gyep, R 5 20093/10 (05/10) L4 Gyep 30050 mk 30044/2 Gy 5 30044/3 Gyep, R 5 30048/1 (részben) Gyep, R 5 23221 (036/3) Sz 5 23222 (036/4) Gyep, L3 23223 (036/5) Gyep, L3 30029 Sz 6 23229 (033/1) Sz 6 30074/30 Sz 6 30054/23 Sz 4, Sz 5 30054/27 Sz 4, Sz 6 30054/28 Sz 4, Sz 6 30054/31 Sz 4, Sz 6 30054/32 Sz 4, Sz 6 30054/35 Sz 4, Sz 6 30054/36 Sz 4, Sz 6 30054/13 Sz 4, Sz 6 30054/14 Sz 4, Sz 6 30054/15 Sz 4, Sz 6 30054/16 Sz 4, Sz 6 30019/13 Sz 5 30019/14 Sz 5 30019/15 Sz 5 30019/16 Sz 4, Sz 5 30019/17 Sz 4, Sz 5 30019/18 Sz 4, Sz 5 30019/19 Sz 4, Sz 5 30019/40 Sz 4, Sz 5 30019/35 Sz 4 30019/34 Sz 4 30019/29 Sz 4 30019/28 Sz 4

13

30019/23 30019/22 30019/37 30019/38 30019/31 30019/32 30019/26 X (30019/26 mellett) X (30019/41 mellett) 30054/46 30054/20 30054/25 20070/19 20070/17 20074 20075/1 20208/18 20093/12 (részben) 20093/25 (05/30) 15135/31 (részben) 20371 X (20435/4 mellett) 30042 (felső sarok) 23660/3 (060/3) 23659/128 23659/60 23659/61 23659/123 23659/125 23659/126 23659/129 23659/130 23659/131 23659/132 23659/133 23659/135 23659/137 23659/141 23659/142 23659/145 23659/146 23659/147 23659/151 23659/155 23659/156 23659/159 23659/162 23659/165 23659/168 23659/90

Sz 4 Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Gy 6 Gy 8 Sz 5 mk, vm Gyep, L 4 Gyep, L 4 Gy 6 mk, vm vm Gyep, L 4 mk, üzem K 3, mk Sz 3 Sz 3 árok, mk Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Gy 4, Sz 3 Gy 4 Gy 4 Gy 4 Gy 4 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Gy 4 Sz 3 Sz 3

14

23659/92 23659/95 23659/98 23659/100 23659/102 23659/104 23659/106 23659/109 23659/110 23659/112 23659/114 23659/116 23659/118 20788/7 23807 (064/1) 23808 (064/2) 30236/2 30235 30234/3 20976/2 20975/3 20974 20919/4 20231/7 30239/2 30231/8 30240/2 30234/2 30234/1 30233 30232/2 30062/4 23814/5 (061/9) 23813/3 (061/10) 23812/3 (061/17) 23814/3 (061/18) 23810/3 (061/25) 30238/3 (részben) 30238/1 (részben) 30244/5 30244/6 30244/7 30244/8 30244/10 30244/11 30244/12 30244/13 30244/14 30244/15 30244/31

Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Gyep, Sz 3, L 4 Gyep, Sz 3, L 4 Gyep, Sz 3, L 4 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 3 Sz 6 Sz 7 Sz 7 Sz 4 út, mk Sz 4 Sz 7 Sz 7 Sz 6, Gy 6 mk, vm Sz 7 út, mk L3 mk, vízfolyás Gy 5 Sz 3 út, mk Sz 3 drótkötélpálya Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 3, L 4 Sz 4, Sz 5, Sz 6 Gyep, L 4 R4 R4 R4 R4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4

15

30244/32 30244/33 30244/34 30244/36 30244/37 30244/38 30244/39 30244/40 30244/71 30244/72 30244/73 30244/74 30244/75 30246 30255/2 6446 (részben) 6447 6450 6453 30251/21 (részben) 30251/20 (részben) 30251/17 (részben) 30251/7 (részben) 30251/6 (részben) 30242/49 (részben) 30242/51 (részben) 30242/56 (részben) 30242/54 (részben) 20987 (részben) 20984 (részben) 23803 (067/3)(részben) 23804/4 (067/8)(részben) 20993/2 20993/1 20990/2 20990/3 20990/4 20990/1 21024/2 20927 20920 20921 20922 20923 20924 (részben) 20910 (részben) 20913 (részben) 20914 (részben) 20915 (részben) 20916 (részben)

Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 3, Sz 4 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Gyep, Sz 3 Sz 3 Sz 4 Sz 4 L 6, út, vm Sz 6

K 7, Gy 7 K 7, Gy 7 Gy 6 K 8, Gy 7 Szö 8, Gy 7, K 7 Szö 7, Gy 6, K 7 Sz 6 L 6, Gyep Gy 6 Gy 7 Gy 7 Gy 7 Szö 7 Gy 6, K 8 Gy 6, K 8 Gy 6, K 8 Gy 6, K 8 Gy 6, K 8

16

20917 (részben) 20919/1 20903 20901/2 20901/1 20902 23803 (067/3)(részben) 23802 (067/1)(részben) 23804/4 (067/8)(részben) 23808 (064/2) 23807 (064/1) 20999 20850 20851 20831/3 23532 (072/1) 23541 (074/13)(részben) 23540 (074/12)(részben) 23539 (074/22) 23536 (074/2) (részben) 23526 (072/2) 23527 (072/3) 23528 (072/4) 23512 23513 23514 23515 23516 23517 23518 23519 23520 23521 23522 23523 23524 21491/1 21491/2 (részben) 21492 30225/3 30225/5 30225/2 30227/4 30227/1 30227/5 30226 30227/3 30229 21428 23416 (088/6)

Gy 6, K 8 út, mk Sz 6 út, mk Gy 6, Sz 6, Szö 7 mk, L 4, Gyep Gyep, L 5 Gyep, L 5 Gyep, L 5 Sz 7 Sz 7 Sz 7, Szö 7, Gy 6, K 6 Sz 6 Sz 6 Gyep, L 5 Sz 7, L 6, Gyep Gy 6, Sz 6 Gy 6 Sz 6 Sz 6 Gy 6 Gy 6 Gy 6 L4 Szo 6, K 7 Sz 7 Sz 7 Gy 6 Gy 6 Gy 6 Sz 7 Sz 7 Sz 7 K6 K6 K6 Gy 6 Sz 7 Sz 7 Gyep, L 6 Gyep, L 6 Gyep, L 6 Gyep, L 6 üzemi terület, mk üzemi terület, mk árok, mk üzemi terület, mk üzemi terület, mk út, mk Gyep, L 4

17

23417 (088/5) 23418 (088/4) 23419 (088/3) 23420 (088/2) 23398 (086/22) 30070/1 30070/17 30070/16 21218 21223 21224 21225 21226 21296 21228 21229 21231 21232 21234 21235 21236 21238 21239 21240 21242 21243 21244 21245 23701 23703 (0220/9)(részben) 23702 (0220/10)(részben) 23705 (0220/3)(részen) 23706 (0220/4) (részben) 23707 (0220/4) 23708 (0220/6) 0220/7 23715 23709 30222/6 21306/2 21310 21311 21312 21313 21314 21320 21315 23354 (092/20) 30096 (részben) 23386 (082)

Gy 6, K 6 Sz 6 K6 K6 Gyep, L 4 üzemi terület, mk üzemi terület, mk út, mk Sz 7 Sz 7 Sz 7 Gy 6 Szö 7, Gy 6 út, mk Szö 7, E 5 Sz 7 Sz 7, Gy 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7, Gy 7 Sz 6 Sz 6 Gy 7, Sz 7 Gy 7, Sz 7 Sz 7, K 7 Gyep, L 5 Gyep, L 5 Gyep, L 5, K 7 Sz 7, mk Sz 7, Gy 7, Szö 7 Gyep, L 5 Gyep, L 5 meddőhányó, mk Gyep, L 5 Sz 5, Gy 7 Sz 7 Sz 7 Sz 7 Sz 6, K 7 Sz 6 út, mk Gyep, Sz 6 Gyep, L 4 Gyep, L 4

18

23387 (083) 23388 (084/5) 23389 (084/6) 23390 (084/7) 23391 (084/2) 23392 (084/3) 23393 (084/4) 30161/2 30162 30168 30170 30160 30161/3 30161/4 24071 (0191/9) 24072 (0191/5) 24076 (0191/3) 24078 (0191/2) 24075 (0191/4) 24074 (0191/6) 24079 (0191/15) 24049 24082 24083 (0189/5) 24084 (0189/4) 24085 (0189/3) 30242/57 (részben) 30251/25 30251/26 30251/33 30249/11 20249/12 30249/5 (részben) 30249/1 (részben) 30249/2 (részben) 30249/3 (részben) 30249/4 (részben) 30242/9 (részben) 22604 22603/2 22603/1 22602/1 22602/2 22601 22597 22596 22595 22593 22594 22598

Gyep, L 4 Gyep, L 4 Gyep, L 4 Sz 6 Gyep, L 4 Szo 6 Gyep, L 4 Gy 6 mk, vízfolyás út, mk mk, vízfolyás mk, vízfolyás Gy 6 Gyep, L 5 Sz 7 Gyep, L 6 Gyep, L 6 Gyep, K 7 Gyep, L 6 K7 mk, út út út Gyep, L 6 Gyep, L 6 Gyep, L 6 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Gyep, L 4, Sz 4 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4, Sz 6 Gyep, L 4, Sz 6 Sz 3, Sz 4 E 7, R 7 mk, vízmosás Gyep, Sz 7, R 7 Gy 7, Sz 7 Gy 7, R 7, E 7 Gyep, R 7, Sz 7 Sz 7 Gy 7 Gy 7, K 8 Sz 7, K 8, E 7 Gy 7, Sz 7 Sz 7, E 7

19

22566 (részben) 22567 (részben) 22568 (részben) 22570 30499 (részben) 30497 (részben) 4935/1 (részben) 4762/11 (részben) 30268/2 (részben) 1893 20063/1 20061 20093/15 (06/20) 30420/1 (0217/6) 30420/2 (0217/10) 30418/2 (0217/4) részben 0217/2 30417/1 (0217/9) részben 30416/2 (0216) részben 30389/3 (0205/1) részeben 30384/7 30384/8 30384/9 (0205/1) részeben 30384/10 (0205/1) részeben 30384/11 (0205/1) részeben 30384/12 (0205/1) részeben 30384/13 (0205/1) részeben 30384/14 (0205/1) részeben 30384/15 (0205/1) részeben 30384/16 (0205/1) részeben 30384/17 (0205/1) részeben 30383/17 30383/18 30383/19 30383/20 30383/21 30383/22 30383/23 (0205/1) részeben 30383/24 (0205/1) részeben 30383/25 (0205/1) részeben 30381/3 (0205/1) részben 30381/1 (0205/1) 30383/2 (0205/1) részben 30383/26 (0205/1) részben 30383/27 (0205/1) 30383/28 (0205/1) 30383/29 (0205/1) 30383/30 (0205/1) 30383/31 (0205/1) 30383/32 (0205/1)

Gy 7, Sz 7 Sz 7 Gy 7 Gyep, R 7 Sz 6, Sz 7 Sz 4 vm út Sz 5 Gyep Gy 6 K 7, Sz 7, E 6 Gyep, L 4 mocsár, mk mk üzemi terület, mk Gyep, L 5 Gyep, L 5 Gyep, L 5 Gyep, L 6 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 6 Sz 6 Sz 5, mk Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5

20

30383/33 (0205/1) 30383/34 (0205/1) 30383/35 (0205/1) 30383/36 (0205/1) 30383/5 (0205/4) 30383/4 (0205/1) részben 30384/17 (0205/1) 30384/18 (0205/1) 30384/19 (0205/1) 30384/20 (0205/1) 30384/21 (0205/1) 30384/22 (0205/1) 30384/23 (0205/1) 30384/24 (0205/1) 30384/25 (0205/1) 30384/26 (0205/1) 30384/27 (0205/1) 30387/8 (0205/1) 30387/9 (0205/1) 30387/10 (0205/1) 30383/13 (0205/5) 30381/7 (0205/1) 30381/10 (0205/1) 30381/8 (0205/1) 30381/9 (0205/1) 30357/259 (0195) 30357/260 (0195) 30357/261 (0195) 30357/262 (0195) 30357/263 (0195) 30357/264 (0195) 30357/265 (0195) 30357/266 (0195) 30357/267 (0195) 30357/268 (0195) 30357/269 (0195) 30357/270 (0195) 30357/271 (0195) 30357/272 (0195) 30357/273 (0195) 30357/274 (0195) 30357/275 (0195) 30357/276 (0195) 30357/277 (0195) 30357/278 (0195) 30357/279 (0195) 30357/280 (0195) 30357/281 (0195) 30357/282 (0195) 30357/283 (0195)

Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sző 6 út, mk Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 5 Sz 6 Sz 6 Gyep, Sz 6, L 6 Sz 6 Sz 6 Sz 6 Sz 6 Sz 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 út, mk Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6

21

30357/284 (0195) 30357/285 (0195) 30357/286 (0195) 30357/287 (0195) 30357/288 (0195) 30357/289 (0195) 30357/290 (0195) 30357/291 (0195) 30357/209 (0195) 30357/206 (0195) 30357/205 (0195) 30357/202 (0195) 30357/201 (0195) 30357/198 (0195) 30357/197 (0195) 30357/195 (0195) 30357/194 (0195) 30357/191 (0195) 30357/190 (0195) 30357/187 (0195) 30357/186 (0195) 30357/183 (0195) 30357/182 (0195) 30357/179 (0195) 30357/178 (0195) 30357/258 (0195) 30357/256 (0195) 30357/254 (0195) 30357/252 (0195) 30357/293 (0194/1) részben 30357/294 (0194/1) 30357/295 (0194/1) részben 30357/296 (0194/1) 30357/297 (0194/1) részben 30357/298 (0194/1) 30357/299 (0194/1) részben 30357/300 (0194/1) 30357/301 (0194/1) részben 30357/302 (0194/1) 30357/303 (0194/1) részben 30357/304 (0194/1) részben 30357/305 (0195) részben 30357/306 (0195) részben 30357/129 (0195) részben 30357/132 (0195) részben 30357133 (0195) részben 30357/136 (0195) részben 30357/137 (0195) részben 30357/140 (0195) részben 30357/141 (0195)

Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 út, mk Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6

22

30357/143 (0195) részben 30357/79 (0195) részben 30357/111 (0195) részben 30357/112 (0195) részben 30357/113 (0195) részben 30357/114 (0195) részben 30357/167 (0195) részben 30357/166 (0195) részben 30357/163 (0195) részben 30357/162 (0195) részben 30357/159 (0195) részben 30357/158 (0195) részben 30357/155 (0195) részben 30357/154 (0195) részben 30357/151 (0195) részben 30357/150 (0195) részben 30357/147 (0195) részben 30357/146 (0195) részben 30346/3 (0193/1) részben 30349/5 (0193/1) részben 30492/2 30349/1 (0193/1) részben 30346/1 (0193/1) részben 30334/1 (0189) 30333/1 (0189) 30332/1 (0189) 30336 (0189) 30338 (0189) 30337 (0189) 30335 (0189) 30333/3 (0189) 30334/3 (0189) 30332/3 (0189) 30344/7 (0193/1) 30344/6 (0193/1) 30344/5 (0193/1,0193/2) 30342/19 (0188/9) 30340/2 (0189) 30340/3 (0189) 30340/1 (0189) 30342/14 (0188/9) 30351 (0191) 30325(0175) 30322/2 (0175) 30310 (0171/1) 30315 (0167) 30307 (0169) 30306 (0169) 30296 (0160) 30298/1 (0162)

út, mk Sz 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Sző 6 Gyep, R 4, Sz 4, Sz 5 Sz 4, Sz 5, Sz 6 Sz 4 Sz 4 Gyep, R 4 Sz 4 mk, árok Gyep, R 5 Sz 4, Gyep, R 5 Gyep, R 4 mk, árok mk, út mk, árok Sz 4 Gyep, R 5 Sz 4 Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 2 R4 R4 Sz 4, Gyep, R 4, E 5 L 3, Gyep Gyep, R 4 Sz 2, N 4 Sz 3 Sz 3 Gyep, L 4 út, mk Gyep, Sz 4, R 6 Gyep, Sz 4, R 4 Sz 5

23

30292/3 (0157) 30292/6 (0155) 30292/11 30292/12 (0155) 30292/13 (0155) részben 30329/5 (0174) 30329/6 (0174) 30330/72 (0184) részben 30330/76 (0184) részben 30280 (0151/1) 30277/6 (0151/1) 30277/5 (0151/1) 30357/24 (0194/1) részben 30357/93 (0194/1) részben 30355 (0193/1) 30354 (0193/1) 30353/2 (0193/1) 30353/4 (0193/1) 20092/1 (04/1) részben 20092/2 (04/2) 20092/3 (04/3) 20091

Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 4 Sz 3, Sz 4 Sz 3, Sz 4 mk, vízmosás Sz 5, Sz 6, Sz 7 Sző 6 Sző 6, L 6, Gyep Sző 6 E7 út, mk anyagbánya, mk Sz 4, Gyep, L 3 Gyep, R 4, E 3 K6 K6 mk, út

24

Az elővásárlási joggal érintett, a digitális földhivatali alaptérkép adatszolgáltatása óta megváltozott helyrajzi számú telkek listája Régi hrsz. 4954/3 0275 0277/4 0279/2 0255/2 0251/3 0251/18 0251/19 0390/1 0411/4 0411/5 0419 428 232/2 30103/1 30051 30044/1 20093/10 30050 30044/2 30044/3 30048/1 23221 23222 23223 30029 23229 30074/30 30054/23 30054/27 30054/28 30054/31 30054/32 30054/35 30054/13 30054/14 30054/15 30054/16 30019/13 30019/14 30019/15 30019/16

Új hrsz. 6322 0277/8 0279/16 0255/3-28-ig 0251/2, 4, 5, 7, 14, 16, 17, 20, 21, 22, 25, 26, 28, 29, 33, 34, 35, 0251/18 0251/19 0390/2, 3, 4, 0390/5-6 0411/4 0411/5 0419 428/2-9-ig 232 0103/1 051 044/1 20093/10 050 044/2 044/3 048/1 036/3 036/4 036/5 029 033/1 074/30 054/23 054/27 054/28 054/31 054/32 054/35 054/13 054/14 054/15 054/16 019/13 019/14 019/15 019/16 25

Régi hrsz. 30019/17 30019/18 30019/19 30019/40 30019/35 30019/34 30019/29 30019/28 30019/23 30019/22 30019/37 30019/38 30019/31 30019/32 30019/26 30054/46 30054/20 30054/25 30093/12 30093/25 20435/4 30042 23660/3 23659/128 23659/60 23659/61 23659/123 23659/125 23659/126 23659/129 23659/130 23659/131 23659/132 23659/135 23659/137 23659/141 23659/142 23659/145 23659/146 23659/147 23659/151 23659/155 23659/156 23659/159 23659/162

Új hrsz. 019/17 019/18 019/19 019/40 019/35 019/34 019/29 019/28 019/23 019/22 019/37 019/38 019/31 019/32 019/26 054/46 054/20 054/25 093/12 093/25 20434/4 042 060/3 059/128 059/60 059/61 059/123 059/125 059/126 059/129 059/130 059/131 059/132 059/135 059/137 059/141 059/142 059/145 059/146 059/147 059/151 059/155 059/156 059/159 059/162

26

Régi hrsz. 23659/165 23659/168 23659/90 23659/92 23659/95 23659/98 23659/100 23659/102 23659/104 23659/106 23659/109 23659/110 23659/112 23659/114 23659/116 23659/118 23807 23808 30236/2 30235 30234/3 30239/2 30231/8 30240/2 30234/2 30234/1 30233 30232/2 30062/4 23814/5 23813/3 23812/3 23814/3 23810/3 30238/3 30238/1 30244/5 30244 30244/7 30244/8 30244/10 30244/11 30244/12 30244/13 30244/14 30244/15 30244/31

Új hrsz. 059/165 059/168 059/90 059/92 059/95 059/98 059/100 059/102 059/104 059/106 059/109 059/110 059/112 059/114 059/116 059/118 064/1 064/2 0236/2 0235 0234/3 0239/2 0231/8 0240/2 0234/2 0234/1 0233 0232/2 062/4 067/10 061/17 063/2 061/25 0238/3 0238/3 0238/1 0244/5 0244 0244/7 0244/8 0244/10 0244/11 0244/12 0244/13 0244/14 0244/15 0244/31 27

Régi hrsz. 30244/32 30244/33 30244/34 30244/36 30244/37 30244/38 30244/39 30244/40 30244/71 30244/72 30244/73 30244/74 30244/75 30246 30255/2 30251/21 30251/20 30251/17 30251/7 30251/6 30242/49 30252/51 30242/56 30242/54 23803 23804/4 20993/2 23808 23802 23807 23552 23541 23540 23539 23536 23526 23527 23528 23512 23513 23514 23515 23516 23517 23518 23519 23520

Új hrsz. 0244/32 0244/33 0244/34 0244/36 0244/37 0244/38 0244/39 0244/40 0244/71 0244/72 0244/73 0244/74 0244/75 0246 0255/2 0251/21 0251/20 0251/17 0251/7 0251/6 0242/49 0252/51 0242/56 0242/54 067/3 067/8 20993/3, 4 06412 067/1 064/1 074/16 074/13 074/12 074/22 074/2 072/2 072/3 072/4 070/3 070/4 070/5 070/6 070/7 070/8 070/9 070/10 070/11 28

Régi hrsz. 23521 23522 23523 23524 30225/3 30225/5 30225/2 30227/4 30227/1 30227/5 30226 30227/3 30229 23416 23417 23418 23419 23420 23398 30070/1 30070/17 30070/16 23701 23702 23703 23705 23706 23707 23715 23709 30222/6 23354 30096 23386 23387 23388 23389 23390 23391 23392 23393 30161/2 30162 30168 30170 30160 30161/3

Új hrsz. 070/12 070/13 070/14 070/15 0225/3 0225/5 0225/2 0227/4 0227/1 0227/5 0226 0227/3 0229 088/6 088/5 088/4 088/2 088/2 086/22 070/1 070/17 070/16 0220 0220/10 0220/9 0220/3 0220/4 0220/4 0222/14 0220/7 0222/6 092/20 096 082 083 084/5 084/6 084/7 084/2 084/3 084/4 0161/2 0162 0168 0170 0160 0161/3 29

Régi hrsz. 30161/4 24071 24072 24076 24078 24075 24074 24079 24049 24082 24083 24084 24085 30242/57 30251/25 30251/26 30251/33 30249/11 30249/5 30249/1 30249/2 30249/3 30249/4 30249/9 33604 22603/2 22598 30499 30497 30268/2 2093/15 30240/1 30240/2 30418/2 0217/2 30417/1 30416/2 30389/3 30384/7 30384/8 30384/9 30384/10 30384/11 30384/12 30384/13 30384/14 30384/15

Új hrsz. 0161/4 0191/9 0191/5 0191/3 0191/2 0191/4 0191/6 0191/15 0192 0190 0189/5 0189/4 0189/3 0242/57 0251/25 0251/26 0251/33 0249/11 0249/5 0249/1 0249/2 0249/3 0249/4 0249/9 33604/1,4 22603/2 22588/2 0499 0497 0268/2 0240/1 0240/2 0418/2 0217 0417/1 0416/2 0389/3 0384/7 0384/8 0384/9 0384/10 0384/11 0384/12 0384/13 0384/14 0384/15 30

Régi hrsz. 30384/16 30384/17 30383/17 30383/18 30383/19 30383/20 30383/21 30383/22 30383/23 30383/24 30383/25 30381/3 30381/1 30383/2 30383/26 30383/27 30383/28 30383/29 30383/30 30383/31 30383/32 30383/33 30383/34 30383/35 30383/36 30383/5 30383/4 30384/17 30384/19 30384/20 30384/21 30384/22 30384/23 30384/24 30384/25 30384/27 30384/26 30387/8 30387/9 30387/10 30383/13 30381/7 30381/10 30381/8 30381/9 30357/259 30357/260

Új hrsz. 0384/16 0384/17 0383/17 0383/18 0383/19 0383/20 0383/21 0383/22 0383/23 0383/24 0383/25 0381/3 0381/1 0383/2 0383/26 0383/27 0383/28 0383/29 0383/30 0383/31 0383/32 0383/33 0383/34 0383/35 0383/36 0383/5 0383/4 0384/17 0384/19 0384/20 0384/21 0384/22 0384/23 0384/24 0384/25 0384/27 0384/26 0387/8 0387/9 0387/10 0383/13 0381/7 0381/10 0381/8 0381/9 0357/259 0357/260 31

Régi hrsz. 30357/261 30357/262 30357/263 30357/264 30357/265 30357/266 30357/267 30357/268 30357/269 30357/270 30357/271 30357/272 30357/273 30357/274 30357/276 30357/277 30357/278 30357/279 30357/280 30357/281 30357/282 30357/283 30357/284 30357/285 30357/286 30357/287 30357/288 30357/289 30357/290 30357/291 30357/209 30357/206 30357/205 30357/202 30357/201 30357/198 30357/197 30357/195 30357/194 30357/191 30357/190 30357/187 30357/186 30357/183 30357/182 30357/179 30357/178

Új hrsz. 0357/261 0357/262 0357/263 0357/264 0357/265 0357/266 0357/267 0357/268 0357/269 0357/270 0357/271 0357/272 0357/273 0357/274 0357/276 0357/277 0357/278 0357/279 0357/280 0357/281 0357/282 0357/283 0357/284 0357/285 0357/286 0357/287 0357/288 0357/289 0357/290 0357/291 0357/209 0357/206 0357/205 0357/202 0357/201 0357/198 0357/197 0357/195 0357/194 0357/191 0357/190 0357/187 0357/186 0357/183 0357/182 0357/179 0357/178 32

Régi hrsz. 30357/258 30357/256 30357/254 30357/252 30357/293 30357/294 30357/295 30357/296 30357/279 30357/298 30357/299 30357/300 30357/301 30357/302 30357/303 30357/304 30357/305 30357/306 30357/129 30357/132 30357/133 30357/136 30357/137 30357/140 30357/141 30357/143 30357/79 30357/111 30357/112 30357/113 30357/114 30357/167 30357/166 30357/163 30357/162 30357/159 30357/158 30357/155 30357/154 30357/151 30357/150 30357/147 30357/146 30346/3 30349/5 30492/2 30349/1

Új hrsz. 0357/258 0357/256 0357/254 0357/252 0357/293 0357/294 0357/295 0357/296 0357/297 0357/298 0357/299 0357/300 0357/301 0357/302 0357/303 0357/304 0357/305 0357/306 0357/129 0357/132 0357/133 0357/136 0357/137 0357/140 0357/141 0357/143 0357/79 0357/111 0357/112 0357/113 0357/114 0357/167 0357/166 0357/163 0357/162 0357/159 0357/158 0357/155 0357/154 0357/151 0357/150 0357/147 0357/146 0346/3 0349/5 0492/2 0349/1 33

Régi hrsz. 30346/1 30334/1 30333/1 30332/1 30336 30338 30337 30335 0333/3 30334/3 30332/3 30344/7 30344/6 30344/5 30349/19 30340/2 30340/3 30340/1 30342/14 30351 30325 30322/2 30310 30315 30307 30306 30269 30298/1 30292/3 30292/6 30292/11 30292/12 30292/13 30329/5 30329/6 30330/72 30330/76 30280 30277/6 30277/5 30357/24 30357/93 30355 30354 30353/2 30353/4 20092/1

Új hrsz. 0346/1 0334/1 0333/1 0332/1 0336 0338 0337 0335 0333/3 0334/3 0332/3 0344/7 0344/6 0344/5 0342/19 0340/2 0340/3 0340/1 0342/14 0351 0325 0322/2 0310 0315 0307 0306 0269 0298/1 0292/3 0292/6 0292/11 0292/12 0292/13 0329/5 0329/6 0330/72 0330/76 0280 0277/6 0277/5 0357/24 0357/93 0355 0354 0353/2 0353/4 04/1 34

Régi hrsz. 20092/2 20092/3 20091

Új hrsz. 04/2 04/3 03

35

FÜGGELÉKEK Vác Város Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez

1. számú függelék 2. számú függelék

3. számú függelék 4. számú függelék 5. számú függelék 6. számú függelék

Műemlékjegyzék A váci lelőhelyek a régészeti hatástanulmány (és az MRT) lelőhely számainak sorrendjében A váci lelőhelyek a KÖH lelőhely-nyilvántartási szám sorrendjében Régészeti érdekű területek A régészetileg védett lelőhelyek helyrajzi szám szerint Az épített környezet szempontjából helyi védelem alatt álló területek, épületek, építmények Országos és helyi védelem alatt álló és védelemre javasolt természeti területek és értékek A közutak tervezési osztályba sorolása Út-mintakeresztszelvények

1

1. sz. függelék Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez MŰEMLÉKJEGYZÉK (az épített környezet szempontjából országos védelem alatt álló területek, épületek, építmények) Az MJT terület határai (4312) A Köztársaság útnak a Március 15. térbe torkollásától kiindulva a tér ÉK-i házsora mögötti telekhatárokon haladva délkeleti irányban majd a teret D felé határoló épületsor mögött a Március 15. tér és a Konstantin teret összekötő út és a Szentháromság tér ÉK-i házsora mögött a határvonal megkerüli az egész Konstantin teret, a térre néző épületek mögött körülveszi a Migazzi teret övező épületeket és visszatér a Március 15. térrel összekötő út a Szentháromság tér DNY-i házsora mögött, a Katona L. utca és Tabán utca középtengely vonalán a Hajnik Pál utca vonaláig, ahol derékszögben K-i irányba fordulva a Hajnik P. utca középvonalában tér vissza a kiindulási helyre. Műemléki környezet (MK) (9345): a Géza Király tér környezete, melynek határai: Migazzi tér -Konstantin tér Gasparik u. - Petőfi u. - Bajcsy Zs. u. - József A. sétány.

M III 7422 Vác Ady Endre sétány hrsz: 3148 Szt. István-szobor, barokk, 18. sz. M III 7449 Vác Eszterházy Károly u. 2. hrsz: 3107 Lakóház, kora eklektikus, 19. sz. közepe. M III 7403 Vác Báthori u. 5. hrsz: 3448 Lakóház, barokk, 18. sz. vége. Átalakítva. M III 7404 Vác Báthori u. 6. hrsz: 3437 Lakóház, barokk, 18. sz. vége. Átalakítva. M III 7405 Vác Báthori u. 13. hrsz: 4004 Lakóház, késõ klasszicista, 1840 körül. M III 7406 Vác Báthori u. 15. hrsz: 4005 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetû. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében.

2

M III 7407 Vác Báthori u. 16. hrsz: 3424 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetû. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. M III 7408 Vác Báthori u. 18. hrsz: 3421 Lakóház, késõ klasszicista, 19. sz. közepe. M III 7409 Vác Báthori u. 22. hrsz: 3419 Lakóház, késõ barokk, 1806. Átalakítva a 19. sz. második felében. M III 7458 Vác Budapesti fõút 2. hrsz: 2131/3 Szt. Sebestyén-szobor, barokk, 1770 körül. M III 7459 Vác Budapesti fõút 9. hrsz: 3496 Lakóház, eklektikus, 19. sz. második fele. M III 7460 Vác Budapesti fõút 13. hrsz: 3498 Lakóház, copf, 1790 körül. Átalakítva. M III 7461 Vác Budapesti fõút 21. hrsz: 3518 (régészetileg is védett) Lakóház, barokk, 18. sz. MI 7410 Vác Szent László út hrsz: 1830/4,5; (patak 4527,4547) Gombás patak hídja, barokk, 1753-1758. Tervezte: Oracsek Ignác. Szobrai 1752-ben és 1758-1759-ben készültek. Bechert József alkotásai. M II 7411 Vác Szent László út hrsz: 4545 Honvéd emlék, romantikus, 1868. M III 7472 Vác Burgundia u. 7.; Bokányi u. 5. hrsz: 3525 (régészetileg is védett); 2911; 3517; 3566; 3617; 2912; 2909; 3498; 3496; 3760; 3499; 3087 Várfalak és városfalak Városfalszakasz, középkori. Géza király tér 2-6. iskola udvarán középkori vár barbakánjának maradványai. Liszt Ferenc rakpart 11-12 középkori várfal és kerekbástya, lakóépületbe belefoglalva (Hegyes torony, régészetileg is védett). Géza király tér 8. hrsz: 3517.(régészetileg is védett) Budapesti főút 9. Udvaron városfalszakasz, középkori. Budapesti főút 13. Udvaron városfalszakasz, középkori. Budapesti főút 14. Irodaház, pincéjében várfal. Kora gótikus kapuval. Budapesti főút 15. Irodák pincéjében középkori várfal maradványa. Széchenyi u. 14. Pincéjében középkori várfal maradványai.

3

M II 7437 Vác Dr. Csányi László krt. 52.; Szilassy u. 1/A,B hrsz: 3380/7; 3380/8; 3381 Volt magtár, ún. Vörös-ház, barokk, 1731. M II 7412 Vác Derecske dûlõ; Szent László út hrsz: 4544; 4546 Hétkápolna, barokk, 18. sz. elsõ fele. Átépítve copf stílusban 1780-ban. Kálvária-stációk. M III 7413 Vác Dózsa György út 14. hrsz: 2467 Lakóház, barokk eredetû, 1770. Átalakítva. M III 7414 Vác (Kisvác) Dózsa György út 54. hrsz: 2124 Ref. lelkészlak, klasszicizáló késõ barokk, 1783-1785. Átalakítva eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. M III 7415 Vác (Kisvác) Dózsa György út 75. hrsz: 2148 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredtû. Homlokzata romantikus, 1850 körül. M III 7416 Vác (Kisvác) Dózsa György út 97. hrsz: 2180; 2179; 2188; 2178 Lakóház, késõ barokk, 18. sz. vége. M III 9423 Eötvös u. 3. hrsz: 3034/2 Volt zsinagóga.

Vác

M III 7417 Vác Géza király tér hrsz: 3515/1 Pietá-szobor, barokk, 1770 körül. M III 7418 Vác Géza király tér hrsz: 3515/1 Kõkereszt, barokk, 18. sz. MI 7421 Vác Géza király tér hrsz: 3515/2 (régészetileg is védett) R.k. volt ferences templom, barokk, 1721-1761. Berendezés: fõ- és mellékoltárok, szószék, orgona, barokk, 18. sz. MK 9345 Vác Géza király tér; József Attila sétány; Bajcsy-Zsilinszky Endre u.; Petõfi Sándor u.; stb. A Géza király tér mûemléki környezete. MI 7420 Vác Géza király tér 10-12. hrsz: 3515/3 (régészetileg is védett); 3563; 3564 Lakás, mûhely, raktár, volt ferences kolostor, barokk, 1751.

4

M III 7423 Vác Katona Lajos u. 6.; Március 15. tér hrsz: 3103 Múzeum és kiállítóterem, volt gör. kel. templom, késõ barokk, 1792. Átalakítva 1805-ben és 1824-ben. M III 7424 Vác Katona Lajos u. 8-10. hrsz: 3102/1,2; 3101 Lakóház, barokk, 1747. Múzeum. M III 7438 Vác Káptalan út 3. hrsz: 3180 Az elpusztult Zöldfa malom faragott kõ kapuja, barokk, 1753. MI 7425 Vác Konstantin tér hrsz: 3468 (régészetileg is védett) Püspöki székesegyház. A késõ barokk, 1760-ban F.A. Pilgram tervei alapján elkezdett templomot Isidore Canevale tervei szerint építették meg kora klasszicista stílusban 1761-1770 között, Oswald Gáspár vezetésével. Kupolafreskója Maulbertsch alkotása, 1770-1771. Belsejében reneszánsz bábos mellvéd. Berendezés: fõoltár, 1774, mellékoltárok, padok, barokk, 1775. körül. M II 7426 Vác Konstantin tér 1-3. hrsz: 3777 Gimnázium, volt szeminárium, barokk, 1777-1787. Emelettel és oldalszárnyakkal bõvítve 1925-1926-ban. M II 7427 Vác Konstantin tér 9. hrsz: 3466 Lakóház, klasszicista, 1820 körül. M II 7428 Vác Konstantin tér 10. hrsz: 3444 Lakóház, volt kispréposti palota, copf, 1782-1784. M II 7429 Vác Konstantin tér 11. hrsz: 3466 Lakóház, copf, 1782-1784. M II 7430 Vác Konstantin tér 13-15. hrsz: 3446 Lakóház, copf, 1782-1784. M II 7431 Vác Kosdi út; Argenti Döme tér hrsz: 415/2 Kálvária, barokk, 1726-1738. M III 7432 Vác Kossuth tér 3. hrsz: 3164 Lakóház, barokk, 18. sz.

5

M II 7433 Vác Köztársaság u. 1.; Konstantin tér 6. hrsz: 3162/1,2 Iskola, volt ferences, majd piarista rendház, barokk, 1727. Bõvítve 1781-ben, 1893-ban és 1941-ben. M III 10883 Vác Köztársaság u. 11. hrsz: 3184 A ház alatt középkori pince, boltozatos, 15-16. sz. M III 9899 Vác Köztársaság u. 19. hrsz: 3081 Vendégfogadó, volt Pannonia-épület, uradalmi kocsma, 18. sz. eleje. M III 7434 Vác Köztársaság u. 32. hrsz: 2967 Lakóház, késõ barokk, 1785. Pincéjében gótikus részletek. M III 7435 Vác Köztársaság u. 47. hrsz: 2861 Lakóház, barokk, 1761. MI 7436 Vác Köztársaság u. (közterület) hrsz: 2131/2 Diadalív, kora klasszicista, 1764. Tervezte: Isidore Canevale.

Az állami tulajdonból ki nem adható műemlék a vonatkozó kormányrendelet alapján MJT 4312 Vác Március 15. tér; Konstantin tér; Szentháromság tér; Migazzi Kristóf tér; stb. A történeti városmag mûemléki jelentõségû területe. M III 7439 Vác Március 15. tér hrsz: 3097 Szt. József-szobor, barokk, 1770 körül. M III 7440 Vác Március 15. tér hrsz: 3097 Mária-szobor, barokk, 18. sz. MI 7441 Vác Március 15. tér 4. hrsz: 3083/1 Lakóház, egykori nagypréposti palota, copf, 18. sz. második fele. M II 7442 Vác Március 15. tér 6. hrsz: 3084 Süketnéma intézet. Két középkori lakóház felhasználásával épült barokk stílusban 1731-1741 között, majd 17511756-ban. többször bõvítve a 19. sz.-ban. Homlokzata átalakítva 1902-ben.

6

M II 7443 Vác Március 15. tér 7-9. hrsz: 2943/2,4 Kórház és r.k. kápolna, volt irgalmasrendi zárda, barokk, 1751-1758. M II 7444 Vác Március 15. tér 8. hrsz: 3091 (régészetileg is védett) Lakások és irodák, volt kanonok-ház, barokk, 1752. M II 7446 Vác Március 15. tér 10. hrsz: 3092 Lakóház, volt piarista iskola, barokk, 18. sz. M II 7447 Vác Március 15. tér 11. hrsz: 2943/5,6 Városháza, barokk, 1731-1764. Bõvítve 1910 körül. M III 7448 Vác Március 15. tér 12.; Széchenyi u. 2. hrsz: 3095 Lakóház, klasszicista, 19. sz. elsõ fele. M III 7450 Vác Március 15. tér 15. hrsz: 3106 Lakóház, romantikus, 1870 körül. M III 10884 Vác Március 15. tér 17. hrsz: 3105 Lakóépület, eklektikus. M III 7451 Vác Március 15. tér 19. hrsz: 3104 Lakóház, barokk, 18. sz. közepe. M II 7452 Vác Március 15. tér 20.; Káptalan u. 1-3. hrsz: 3180; 3189/2 Volt Szakorvosi rendelõ, földhivatal, volt Curia-szálló, középkori eredetû. Átalakítva barokk stílusban a 18. sz.ban. Homlokzata eklektikus, 1870 körül. M III 7453 Vác Március 15. tér 21. hrsz: 3102 Lakóház, barokk, 1750 körül. M III 7454 Vác Március 15. tér 22. hrsz: 3188 Lakóház, iroda, volt domonkos rendház, barokk, 18. sz.-i eredetû. Mai alakjában eklektikus 1880 körül.

7

M III 7455 Vác Március 15. tér 23. hrsz: 3101 Lakóház, copf, 1780 körül. Átalakítva klasszicista stílusban 1830 körül. M II 7456 Vác Március 15. tér 24. hrsz: 3187 Felsõvárosi r.k. plébánia-, volt domonkos templom, barokk, 1699-1755. Berendezése rokokó, 1760-1770. M II 7457 Vác Március 15. tér 27. hrsz: 3099 Lakóház, barokk, 18. sz. elsõ fele. M III 8791 Vác Március 15. tér közepén hrsz: 3097/A A tér alatt középkori pincerendszer; borozó. MI 7470 Vác Migazzi Kristóf tér 1. hrsz: 3470 Püspöki palota, barokk, 1768-1775. Kertje védett. M III 7471 Vác Migazzi Kristóf tér 2. hrsz: 3492 Püspöki könyvtár, eklektikus, 1878. M III 7462 Vác Rákóczi u. 7. hrsz: 2823 Lakóház, késõ barokk, 1800 körül. M III 7463 Vác Zrínyi u. 3. hrsz: 2719 Szt. Rókus-kápolna, barokk, 1740. M II 7464 Vác Szentháromság tér hrsz: 3161 R.k., volt piarista templom, barokk, 1725-1745. Átalakítva eklektikus stílusban 1866-ban. Berendezés: fõ- és mellékoltárok, szószék, sekrestyeszekrény, fafeszület, 18. sz. második fele; fõoltár tabernákulum 1759. M II 7465 Vác Szentháromság tér hrsz: 3146 Szentháromság-oszlop, barokk, 1750-1755. M III 10924 Vác Széchenyi u. 1. hrsz: 3194 Középkori eredetû pince.

8

M III 7466 Vác Széchenyi u. 2.; Március 15. tér 12. hrsz: 3095 Lakóház, barokk, 18. sz.-i eredetû. Mai alakjában eklektikus, 19. sz. második fele. M III 10138 Vác Széchenyi u. 3-7. hrsz: 3195/1 Középkori pince a 15. sz. második felébõl, dongaboltozatos, az egykori német városrész területén. Múzeumi bemutatóterem. M III 7467 Vác Széchenyi u. 8. hrsz: 3090 Lakóház, késõ barokk, 1786. Átalakítva. M III 7468 Vác Széchenyi u. 14. hrsz: 3087 Lakóház, romantikus, 1860 körül. Idegenforgalmi Hivatal, Megyei Önkormányzat. M III 7469 Vác - Kisvác Takács Ádám u. hrsz: 2114 Ref. templom, barokk, 1755. Tornya 1794-bõl. M III 11007 Vác-Spinyér Spinyér-hegy hrsz.: 20773; 20734 Szent Kereszt Kápolna, kereszt és volt szőlő-lak (remetelak). Kápolna 1750, Remetelak barokk ajtókerettel, az egykori kereszt helyén feszület, 1912. M II. Vác Lovarda Burgundia u. 12. hrsz: 3644 Az egykori váci huszárlaktanyához tartozó, historizáló épület, alátámasztás nélküli nyitott fedélszékkel, építészeti és ipartörténeti jelentőségű. M III. Vác Ilona u. 1. hrsz: 3565 Jeszenszky villa, historizáló Duna-parti épület, épült 1880-1890. M II. Vác Köztársaság út 4. hrsz: 3158 Az egykori váci rendőrség, neobarokk.

Ideiglenes műemléki védelem • •

Börtön kápolna Katona L. u.2.

9

2. sz. függelék Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez A VACI LELOHELYEK A REGESZETI HATASTANULMANY (ES AZ MRT) LELOHELY SZAMAINAK SORRENDJEBEN MRT lelőhelyszám

Régészeti hatástanulmány lelőhelyszáma 1 2 3

31/1 31/2, 2a–k 31/3, 3a–v

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

31/4 31/5 31/6 31/7 31/8 31/9 31/10 31/11 31/12 31/13 31/14 31/15 31/16 31/17 31/18 31/19 31/20 31/21 31/22 31/23 31/24 31/25 31/26 31/27 31/28 31/29 31/30 31/31 31/32 31/33 31/34 31/35 31/36 31/37 31/38 31/39 31/40

KÖH lelőhelynyilvántartási szám

Megjegyzés

12064 12065, 12167–12178 12066, 12179–12205, 34791, 34869 12067, 26552–26553 12068 12069 12070 12071 12072 12073 12074, 35645 12075 12076 12077 Kosdhoz csatolták! 12078 12079 12080 12081 12082 12083 12084 12085 12086 12087 12088 12089 12090 12091 12092 12093 12094 12095 12096 12097 12098 12099 12100 12101 12102 12103

10

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90

31/41 31/42 31/43 31/44 31/45 31/46 31/47 31/48 31/49 31/50 31/51 31/52 31/53 31/54 31/55 31/56 31/57 31/58 31/59 31/60 31/61 31/62 31/63 31/64 31/65 31/66 31/67 31/68 31/69 31/70 31/71 31/72 31/73 31/74 31/75 31/76 31/77 31/78 31/79 31/80 31/81 31/82 31/83 31/84 31/85 31/86 31/87 31/88 31/89 31/90

12104 12105, 25563 12106 12107 12108 12109 12110 12111 12112 12113 12114 12115 12116 12117 12118 12119, 26551 12120 12121 12122 12123 12124 12125 12126 12127 12128 12129 12130 12131 12132 12133 12134 12135 12136 12137 12138 12139 12140 12141 12142 12143 12144 12145 12146 12147 12148 12149 12150 12151 12152 12153

11

91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104

31/91 31/92 31/93 31/94 31/95 31/96 31/97 31/98 31/99 31/100 31/101 31/102 31/103 -

105

-

106

-

107

-

108

-

109

-

110

-

111

-

112

-

Számozás nélkül

33/6

-

31/***

-

-

-

-

12154 12155 12156 12157 12158 12159 12160 12161 12162 12163 12164 12165 12166 - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. 26654 Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. 25554 Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. 12214 Vácdukai 6. sz. lelőhely váci határba átnyúló része 12032–12063 Azonosíthatatlan lelőhelyek 21315 Azonosíthatatlan lelőhely 33346 Nem régészeti lelőhely!

12

A VÁCI LELŐHELYEK A KÖH LELŐHELY-NYILVÁNTARTÁSI SZÁM SORRENDJÉBEN KÖH lelőhelynyilvántartási szám 12032 12033 12034 12035 12036 12037 12038 12039 12040 12041 12042 12043 12044 12045 12046 12047 12048 12049 12050 12051 12052 12053 12054 12055 12056 12057 12058 12059 12060 12061 12062 12063 12064 12065 12066 12067 12068 12069 12070 12071 12072 12073

MRT lelőhelyszám

Régészeti hatástanulmány lelőhelyszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/*** 31/1 31/2 31/3 31/4 31/5 31/6 31/7 31/8 31/9 31/10

Megjegyzés Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely Azonosíthatatlan lelőhely

13

12074 12075 12076 12077 12078 12079 12080 12081 12082 12083 12084 12085 12086 12087 12088 12089 12090 12091 12092 12093 12094 12095 12096 12097 12098 12099 12100 12101 12102 12103 12104 12105 12106 12107 12108 12109 12110 12111 12112 12113 12114 12115 12116 12117 12118 12119 12120 12121 12122 12123

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60

31/11 31/12 31/13 31/14 Kosdhoz csatolták! 31/15 31/16 31/17 31/18 31/19 31/20 31/21 31/22 31/23 31/24 31/25 31/26 31/27 31/28 31/29 31/30 31/31 31/32 31/33 31/34 31/35 31/36 31/37 31/38 31/39 31/40 31/41 31/42 31/43 31/44 31/45 31/46 31/47 31/48 31/49 31/50 31/51 31/52 31/53 31/54 31/55 31/56 31/57 31/58 31/59 31/60

14

12124 12125 12126 12127 12128 12129 12130 12131 12132 12133 12134 12135 12136 12137 12138 12139 12140 12141 12142 12143 12144 12145 12146 12147 12148 12149 12150 12151 12152 12153 12154 12155 12156 12157 12158 12159 12160 12161 12162 12163 12164 12165 12166 12167 12168 12169 12170 12171 12172 12173

61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 2 2 2 2 2 2 2

31/61 31/62 31/63 31/64 31/65 31/66 31/67 31/68 31/69 31/70 31/71 31/72 31/73 31/74 31/75 31/76 31/77 31/78 31/79 31/80 31/81 31/82 31/83 31/84 31/85 31/86 31/87 31/88 31/89 31/90 31/91 31/92 31/93 31/94 31/95 31/96 31/97 31/98 31/99 31/100 31/101 31/102 31/103 31/2a 31/2aa 31/2b 31/2c 31/2d 31/2e 31/2f

15

12174 12175 12176 12177 12178 12179 12180 12181 12182 12183 12184 12185 12186 12187 12188 12189 12190 12191 12192 12193 12194 12195 12196 12197 12198 12199 12200 12201 12202 12203 12204 12205 12214

2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Számozás nélkül

21315 25554

110

25563

42

26551

56

26552

4

26553

4

26654

107

31/2g 31/2h 31/2i 31/2j 31/2k 31/3a 31/3aa 31/3ab 31/3ac 31/3ad 31/3ae 31/3b 31/3c 31/3d 31/3e 31/3f 31/3g 31/3h 31/3i 31/3j 31/3k 31/3l 31/3m 31/3n 31/3o 31/3p 31/3q 31/3r 31/3s 31/3t 31/3u 31/3v 33/6 Vácdukai 6. sz. lelőhely váci határba átnyúló része - Azonosíthatatlan lelőhely - Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. 42 Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. 56 Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. 4 Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. 4 Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. - Az MRT megjelenése

16

33346 34791

31/3q

-

34869

31/3q

31/3q

35645

11

-

-

104

-

-

105

-

-

106

-

-

108

-

-

109

-

-

111

-

-

112

-

után került elő a lelőhely. Nem régészeti lelőhely! Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. Korábban ismert lelőhelyen újabban végzett kutatás. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely. Az MRT megjelenése után került elő a lelőhely.

RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK A nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen megállapítható, a környezetüket és mindenek előtt azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok alapján jelenleg ismeretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni Régészeti érdekű terület az SZT-lehatároltak szerint: •

a Belváros egésze régészeti érdekű terület, határai: Rákóczi út - dr. Csányi László körút - Földváry tér - a Gombás-patak - a Duna parti sétány - Kórház utca - Füredi M. utca.

További régészeti érdekű területek a folyók, patakok melletti 4–500 m széles területsáv: •

a Duna, a Lósi- (Monyóki-) patak, Felső-Gombás-patak, Gombás-patak, valamint a Lósi-patakba Katalinpusztánál befolyó patak

•

A Szentlászló-hegy és az Öreg-, valamint Kis-Hermány közötti volt Patakvölgy területe

•

A Duna folyam medrének váci szakasza.

17

A RÉGÉSZETILEG VÉDETT LELŐHELYEK HELYRAJZI SZÁM SZERINT Azonosító Régészetileg védett

Régészetileg védett

12064

Helyrajzi szám 3522/1

Géza király tér (Vár), Burgundia u. 5/A

12067 12 076

3522/2 3500 3501 3502 3503 3504 3505 3507 3508 3509 3510 3511 3512 3513 3514 3515/1 3515/2 3515/3 3515/4 3515/5 3517 3518 3519 3520 3521 3523 3525 3526 3527 3528 3552 05/1

Géza király tér (Vár), Burgundia u. 5/B Géza király tér (Vár), Tímár u. Géza király tér (Vár), Géza király tér 5. Géza király tér (Vár), Tímár u.2. Géza király tér (Vár), Tímár u.4. Géza király tér (Vár), Tímár u.6. Géza király tér (Vár), Tímár u.8-10. Géza király tér (Vár), Várlépcső u.5. Géza király tér (Vár), Várlépcső u.3. Géza király tér (Vár), Géza király tér 15. Géza király tér (Vár), Géza király tér 13. Géza király tér (Vár), Géza király tér 11. Géza király tér (Vár), Géza király tér 9. Géza király tér (Vár), Géza király tér 7. Géza király tér (Vár), Géza király tér Géza király tér (Vár), Géza király tér Géza király tér (Vár), Géza király tér Géza király tér (Vár), Géza király tér Géza király tér (Vár), Géza király tér 10-2. Géza király tér (Vár), Géza király tér 10-3. Géza király tér (Vár), Géza király tér 8. Géza király tér (Vár), Budapest fő út 21. Géza király tér (Vár), Budapest fő út 23. Géza király tér (Vár), Budapest fő út 25. Géza király tér (Vár), Burgundia u.3. Géza király tér (Vár), Burgundia u. 7-1. Géza király tér (Vár), Burgundia u. 7-2. Géza király tér (Vár), Burgundia u. 9. Géza király tér (Vár), József A.sétány 7. Géza király tér (Vár), Bajcsy-Zs.u.17. Burgundia Mrt.9. 31/4. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13.

05/4 05/8 05/9 05/10 05/11 05/14 05/15 05/16 05/170 05/29 05/30 05/32 05/33

Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13.Í Pogányvár (Vártető, Sánci dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13.

12076

A lelőhely neve, az utca neve

18

12077 12078 12119 12167 12178 12179 12190 12186 12204 25563 26551 26552 26553 26554 33346 34791 34869 35645

Régészetileg védett

12183

05/34 05/35 0165 21340 3790 3542 3468 3771 3756 3237 3091 3144 3238 20070/15 4044 3638 3601 6441 1769 3208 3177 1899/11 1899/12 1899/30 2912

Pogányvár (Vártető, Sánci dűlő) Mrt.9. 31/13. Pogányvár (Vártető, Sánci-dűlő) Mrt.9. 31/13. Násznép-barlang Gombás Mrt.9. 31/15. Alsóváros Mrt.9. 31/56 Alsóváros Mrt.9.31/56. Budapest fő út 31. Magyar város – Városfal, Mrt.9. 31/2, 31/2a Magyar város – Múzeum utca Mrt.9. 31/2, 21/2k Magyar város – Múzeum utca Mrt.9. 31/2, 31/2k Német város – Városfal Mrt.9. 31/3. 31/3a Német város – Március 15. tér, Mrt.9. 31/3g Német város – Szent Jakab kolostor, Mrt.9. 31/3c Német város – Görgey, Széchenyi, Zichy u. Mrt.9. 31/3u. Székhegy dűlő, Mrt.9. 31%42. Flórián utca 33. Mária utca 6., Mrt.9. 31/4. Quel Rudolf utca 4., Mrt.9. 31/4 Gombás út Váci rabtemető Piac utca Káptalan utca 9. Németh László u., Mrt.9. 31/11. Németh László u., Mrt.9. 31/11. Németh László u., Mrt.9. 31/11. Német város, Hegyes torony - Tabán u. 24. Mrt.9.3/a,b

19

3. sz. függelék Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET SZEMPONTJÁBÓL HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK, ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK (Vác Város Önkormányzat 26/2004. (X.14.) sz. rendelete az építészeti és természeti értékeke helyi védelméről szóló 9/1992. (IV.13.) sz. rendeletének kiegészítéséről 1. számú melléklete szerint)

20

1. sz. melléklet az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló rendelethez Törzssz.

Cím

Hrsz

megjegyzés

0. Az 9/1992. (IV.13.) sz rendeletben védetté nyílvánított értékek 0.1 0.2

Csányi krt. 35 Belváros

3296 lakóház Barabás utca-Köztársaság út-Szent jános utca- - . Dr.Csányi L. krt.-3696/1, 3694 hrsz-ú ingatlanok ÉNY-i telekhat.3574,0229, 0230 hrsz-ú ing-ból az ÁRT-ben jelzett az Ady E. s. Liszt Ferenc sétány által határolt terület Védelmet jelentő rendelet:5/1990.(vI.19.) sz. tanácsrendelet (34.§ (4) bekezdés 0.3 0.4

Széchenyi u. 20-22. Spinyér

0.5

Dr. Csányi krt.58.

3038/1 20733 20734 3396

Evangélikus templom lakóépület Szent Kereszt kápolna, kereszt Reménység Székház, Mozi

3495 3497 3745 3547 3543 3544 3645/1 3725 3649 3656 3710 4073 4072 4076/1 3463/1,2 3178 3211 2910/1 3100 3159 3157 3156/2 3290 3038/1 3299

Kolping lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház könyvtár lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház trafóház Karolina kápolna,iskola lakóház lakóház csónakház lakóház lakóház lakóház lakóház posta Evangélikus iskola üzlet ház

1. Belváros

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.16 1.17 1.18 1.19 1.20 1.21 1.22 1.23 1.24 1.25

Budapesti főút 7. Budapesti főút 11. Budapesti főút 20. Budapesti főút 27. Budapesti főút 33. Budapesti főút 35. Budapesti főút 37. Budapesti főút 40. Budapesti főút 43. Budapesti főút 57. Budapesti főút 58. Damjanich tér.15. Damjanich tér.17. Dr.Csányi krt. Gasparik u.2. Káptalan u.7. Káptalan u.8. Liszt F. sétány 12. Március 15. tér 25. Petróczy u. 1. Petróczy u. 3. Petróczy u. 5-7. Posta park 2. Széchenyi u.20. Széchenyi u.25.

2. Duna-part

21

2.1 2.2 2.3 2.4

Ady E. sétány 1. Ady E. sétány 17. Ady E. s.-Petróczy Ady E. s.- Fürdő u.

3115 3155 3148 3149/1

v.Főszolgabíróság Váczy-Hübschl villa zenepavilon zászló tartó

2514 2613 2379 1886 2495 2462 2463 2489 2486 2471 2484 2472 2483 2474 2414 2399 2139 2103/3 2152 2086 2439/2 2863 2860 2856 2866 2847 2864/2,4 2476 1920 2835 2836 2813 2811

lakóház lakóház lakóház Vízmű lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház fegyház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház

1730

Kápolna

3. Kisvác-Szérűskert-DDC

3.1 3.2 3.3 3.4 3,5 3,6 3,7 3,8 3,9 3,10 3.11 3.12 3.13 3,14 3,15 3.16 3,17 3.18 3,19 3,20 3,21 3,22 3,23 3,24 3.25 3.26 3.27 3.28 3.29 3.30 3.31 3.32 3.33

Árpád u.16 Árpád u.25 Árpád u.40. Buki sziget Dózsa Gy. út 3. Dózs Gy. út 4. Dózs Gy. út 6. Dózs Gy. út 13. Dózs Gy. út 19. Dózs Gy. út 22. Dózs Gy. út 23. Dózs Gy. út 24. Dózs Gy. út 25. Dózs Gy. út 26. Dózs Gy. út 34. Dózs Gy. út 57. Dózs Gy. út 65. Dózs Gy. út 68. Dózs Gy. út. 79. Dózs Gy. út. 80. Horváth M. u.4.. Köztársaság út. 45. Köztársaság út. 49. Köztársaság út. 57. Köztársaság út. 60 Köztársaság út. 69. Köztársaság út. Molnár u. 8. Papp B.u. 16. Rákóczi u.12 Rákóczi u.14. Rákóczi u.23. Rákóczi u.27.

4. Szent Mihály hegy

4.1

Kápolna utca

5. Deákvár

22

5.1. 5.2 5.3

Temető u. 8. Vörösmarty tér 1. Deákvár

1002/1 1

v. Kobra Jézus szive teplom Vízmű

5144 43/7

lakóház lakóház

412/1

lakóház

4165 4148/2 1829/33 4429/ 4429/8

v. huszár laktanya (G.E.) v.Huber villa (MÉM) vasútállomás Forte (víztorony, faház, hkp., ker., stb.) óvoda, orvosi rendelő

30342/1

v. Marx villa (Alagi Tang.)

6. Papvölgy-Bácska- Altány

6.1. 6.2

Papvőlgy Szivárvány u. 25-27

7. Törökhegy

8. Kórház és környéke

8.1

Törökverő u.Csuka villa

9. Közép és Alsóváros

9.1 9.2 9.3 9.4 9.5

Honvéd u.21-23 Rádi út 4. Széchenyi u. Vám u.3. Vám u.

10. Déli terület

10.1

Külső Rádi út

11. Utcaképek 11.1 11.2 11.3 11.4 11.5

Báthory u. Dózsa Gy. Út Hattyu u. Kossuth tér Szent Miklós tér

12. Temetők, sírok 12.1 Alsóvárosi 12.2 Kisváci 1'2.4 Rabtemető 12.5 Zsidó 12.6 Zsidó

Avar u. Ambro F. út Hóman B. út Ambro F. út Temetői út

23

13. Bel- és kültéri feszületek

14. Köztéri szobrok, emlékművek, kutak 14.1 14.2 14.3 14.4 14.5 14.6 14.7 14.8 14.9 14.10 14.11 14.12 14.13 14.14 14.15 14.16 14.17 14.18

Ady E s.-Petróczyu. Báthory u.- Görgey u. Béke tér Csányi krt. (Műv. K.) Damjanich tér Deákvári főtér Flórián u. iskola Galcsek u. Géza király tér, iskola Géza király tér Géza király tér Kertész u.-Rádi út Konstantin tér Kossuth tér Kossuth tér Liszt F. sétány Március 15.-e tér Március 15.-e tér

Mikus Sándor: Korsós lány, 1964 Gyurcsek Ferenc: Juhász Gyula Stefánia Edit: Rácskompozíció Gyurcsek Ferenc: Ifjú pár Gyurcsek Ferenc: Parasztlázadás Kerényi Jenő: Gitáros lány Szent István szobor, 1937 Rajki László: Fekvő lány Blaskó János: Géza király, 1975(emléktábla) Varga Imre: Asszony és leány Kiss István: Végvári vitézek Kovács Ferenc: Szimbolikus fej Seldmayer János-Kovács Imre: Füredi Mihály kút Díszkút, 1993 Kapás Sándor: Boldog Vácz remete Márton László: Fekvő nő, 1964 Madarassy W.-Horváth T.Testv. kút, Sz. János ap. Négy puttó

24

14.19 14.20 14.21 14.22 14.23 14.24 14.25 14.26 14.27 14.28 14.29 14.30 14.31 14.32 14.33 14.34 14.35 14.36

Március 15.-e tér Március 15.-e tér Múzeum u.-Bp. főút Postapark Postapark Rákóczi tér Stadion u. Szent István tér Temető u.-Űrhajós u. Vám u. Forte Liszt F. sétány Kölcsey u. József A. sétány Vörösmarty tér DDCM bejárat Rabtemető Eszterházy u.

Cházár András (siketnémák int.) Borbély Sándor (siketnémák int.) Cser Károly: I.vh. Hősi halottainak eml. Kiss István: Vak Bottyán Melocco Miklós: II.vh., 1956, 1997 Kút Szöllősi Endre: Fóka, 1964 Sóvári János: Diszkoszvető Ohman Béla: Merkur,1964 Ohmann Béla:Ülő nő Kucs Béla: Hajnal Nepomuki Szent János Csikai Márta: Napbanéző 1999 Blaskó János: I. Géza Király Milleniumi emlékmű Aszalós László: Magma Mater emlékmű, Hóman Bálint emlékkereszt kút

15. Épületek és egyéb építmények kiegészítő elemei (Pl.: kovácsoltvas rácsok, kilncsek,stb.) 15.1 15.2 15.3 15.4 15.4 15.5 15.6 15.7 15.8 15.9 15.10

BODENLOSZ öntött vas csatornafedlapok magyar királyi postafedlap fa kapuk, vasalások, kilincsek,ereszcsatorna díszek, hófogók egyéb szerelvények Kapukat keretező kőkeretek Elefánt cégér, Március 15. tér Emléktáblák Duna-part öntöttvas korlát Duna-part lámpaoszlopok, egyéb régi kandelláberek, falikarok Kerékvetők Árvíz szintjét jelölő táblák (pl. Budapesti főút-Fűz u. sarok) Régi tűzcsap oszlopok

4. sz. függelék Vác Városrendezési és Építési Szabályzatához és Szabályozási Terv ORSZÁGOS ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉS VÉDELEMRE JAVASOLT TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK A Duna-Ipoly Nemzeti Park váci területei: a.) Belterületen: 4550/1, 4557 hrsz-ú1 területek b.) Külterületen: 0434-0437; 0438/1-2; 0439-0441; 0443/1-2,9; 0444; 0445, 0229 (déli része) hrsz-ú területek ORSZÁGOS VÉDELEMRE TERVEZETT TERÜLETEK a Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzet részeként

1

A védelemre tervezett területek védettségének ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésekor az ingatlanadatok, térképi állapot ellenőrizendő, az alaptérképi pontatlanságok, alaptérképi változások miatt. 25

(1) (2)

(3)

A Naszály-hegy Vác közigazgatási határán belüli 689,0877 ha nagyságú területe, mely a 0111/5, 0111/2, 0164, 0166, 0167 hrsz-ú területeket foglalja magába. A Gyadai rét 106,3703 ha nagyságú területe, mely a 0l12/l, 0112/2, 0l13, 0114/l, 0l 14/2, 0115, 0l 16, 0l 16/l, 0117/2, 0l 18, 0l 19/l, 0119/2, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125 A, 0125 B hrsz-ú területeket foglalja magába. A jelenleg nem védett alábbi hrsz-ú területek: 23212, 30042, 30044/1-3, 30045, 30046, 30048/1, 30049, 30050, 30051, 30103/1, 30106, 30111/9, 30355, 30354, 30352/1, 30353/2, 30353/3, 30311, 30315 hrsz.

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK A Liget természeti érték, mely a 4543, 4544, 4545, 4546, 4550/l, 4551/l, 4551/2 hrsz-ú területeket foglalja magába. (2) A Naszály-hegy Vác közigazgatási határán belüli 689,0877 ha nagyságú területe, mely a 0111/5, 0111/2, 0164, 0166, 0167 hrsz-ú területeket foglalja magába. (3) A Gyadai rét 106,3703 ha nagyságú területe, mely a 0l12/l, 0112/2, 0l13, 0114/l, 0l 14/2, 0115, 0l 16, 0l 16/l, 0117/2, 0l 18, 0l 19/l, 0119/2, 0120, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125 A, 0125 B hrsz-ú területeket foglalja magába. (4) A Kompkötő-sziget 14,6718 ha nagyságú, 0445 hrsz-ú területe. (5) A Váci Vadgesztenye fasor 2493 m2 nagyságú, 0342/0 hrsz-ú területe. (6) A váci Kálváriadomb és környéke. (7) A Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola Botanikus kertje. (1)

− − − − − − − − − − − − − − −

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉRTÉKEK Nem védett ártéri erdők Tímár rét nem védett része Buki-sziget Duna-parti fasorok A Gombás patak FORTE telephelyéig terjedő szakasza Szent Miklós téri platán Rózsakert Postapark Cifrakert a kígyófával Deákvári szederfasor Székhegy környéke Széchenyi úti díszcseresznye fasor A Petróczy utcai díszszilva fasor A Püspöki palota kertje FORTE fenyves

EGYÉB TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK − Diós hegy − Monyók völgy − Cselőte völgy

26

27

5. számú függelék Vác Városrendezési és Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez A KÖZUTAK TERVEZÉSI OSZTÁLYBA SOROLÁSA

1. A 2/A sz. főút: K:III. az autóúttá átépülő szakasza: K.II. az gyorsforgalmi szakasza: K.I. 2. A 12. sz. főút: K.IV. 3. A 2. sz. út külterületi szakaszaK.III., belterületi szakasza B.III.b. 4. Az országos mellékúthálózat útjai: az összekötő utak külterületen K.V., belterületen B.IV.c. a bekötőút külterületen K.VI., belterületen B.V.c. 5. A települési főutak: B.IV.c. 6. A gyűjtőutak: B.V.c. 7. A kiszolgáló utak: B.VI.d.

28

6. számú függelék Vác Város Építési Szabályzatához és Szabályozási Tervéhez ÚT-MINTAKERESZTSZELVÉNYEK A GÖDÖLLÖI ÚTI GAZDASÁGI TERÜLET MENETÉN

29

KÖZMUELRENDEZESI ES UT-MINTAKERESZTSZELVENYEK LEJTOS, MELYUTAS TERÜLETEKEN (Bácska, Papvölgy, Altány-dűlő, Törökhegy, Szent Mihály-hegy területein)

30

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

VÁC VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (3. számú módosítás) és VÁC VÁROS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE (2

Recommend Documents