Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA - TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Megyeriné Runyó Anna1 Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben Az elmúlt két évtized jelentıs változásokat hozott a város életében mind történelmi, mind gazdasági értelemben, de a környezetterhelés tekintetében is. Természetesen e jelenségek nem választhatók el egymástól. A környezetterhelésben bekövetkezett változások egyrészt a rendszerváltozás okozta gazdasági változások következményei. Mivel a rendszerváltozás igen fontos határkı volt a város fejlıdésében, ezért érdemes az elıtte és utána meglévı állapotot jellemezni-összehasonlítani. A város földrajzi elhelyezkedése is befolyásolta fejlıdését, társadalmi-gazdasági megítélését, hiszen a fıváros vonzásában, de attól elég távol helyezkedik el ahhoz, hogy regionális központként mőködhessen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Vác az ezredfordulóra bizonyos társadalmi-gazdasági mutatók alapján az ún. „nyertesek” csoportjába kerülhessen (NEMES NAGY J. 1998). Természetesen a változások nem minden szempontból voltak pozitívak. A privatizáció következtében megjelenı, majd fokozódó munkanélküliség, az elmélyülı társadalmi egyenlıtlenségek itt is megjelentek. Tanulmányomban a város környezeti állapotának az elmúlt két évtizedben végbement fontosabb változásait mutatom be. 1. Légszennyezés Elsıként a légszennyezettséget vizsgáltam, amiben a legjelentısebb változásokat figyelhetjük meg. Vác területén 1976 óta végeznek levegıimissziós méréseket. Ez kezdetben csak az ülepedı por meghatározását jelentette, majd 1985-tıl már gáznemő légszennyezık folyamatos vizsgálatára is sor került. 1988 óta a szálló por ólomtartalmának meghatározására is lehetıség van (BÍRÓ GY. – KRISTÓF K. 2003). 2

g/m *30 nap 20 18 16 14 12 éves határérték

10 8 6 4 2 0 79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

00

01

02

03

04

1.ábra. Vác város ülepedı por szennyezettségének alakulása 1979-2005 között (NAGY T.2007) 1

Megyeriné Runyó Anna AVKF Természettudományi és Matematikai Intézet, Vác E-mail: [email protected]

140


Vác esetében a légszennyezettség alakulását 3 tényezı befolyásolja leginkább: meteorológiai tényezık, a város ipari és szolgáltató létesítményeinek emissziója és a közlekedésbıl eredı szennyezés. A városban a lakossági főtésbıl eredı NO2 szennyezés hozzájárul ugyan a NO2 háttérszennyezéshez (nagyrészt vezetékes földgázfőtés van), de a közlekedésbıl eredı szennyezés nagyobb mértékő. Mivel a meteorológiai tényezık közül légszennyezés szempontjából a szélirány az elsıdleges, ez pedig Vác esetében viszonylag állandó – döntıen ÉNY-ÉÉNY-i irányú –, így a másik két tényezı jelenti a változások okát. Az ipari létesítmények összetételében-eloszlásában és alkalmazott technológiájukban jelentıs módosulás következett be. Ezzel magyarázható, hogy míg a rendszerváltozás elıtt a porszennyezés határérték feletti értékeket mutatott, addig a rendszerváltozás után az éves porszennyezés tekintetében szinte sehol nem találunk határérték-túllépést, mivel a megmaradt, ill. újonnan létesült üzemekre jellemzı volt a környezetbarát technológia alkalmazása (1.ábra). Az éves átlagokat tekintve SO2 esetében sem volt túllépés 1995 óta egyik mérıponton sem. Az utóbbi években azonban a közlekedés okozza a legnagyobb levegıszennyezést. NO2 esetében jól látható, hogy a legforgalmasabb út – Dr.Csányi krt. – szennyezettségi értékei néhol jelentıs kiugrást mutatnak éves szinten is, messze határérték feletti értékkel (2. ábra). 2000-tıl viszonylag egyensúlyi helyzet olvasható le, bár a légszennyezési adatok mindhárom mérıpont esetében a határérték közelében maradtak.

200

µg/m3

150

Zrínyi u. Dr. Csányi krt.

100

Vám u.

50

Határérték

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

19 90

0

Év

2.ábra. A NO2 mennyiségének alakulása 1990-2006 között (Közép-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által szolgáltatott adatok alapján szerk. Megyeriné Runyó A. 2007.)

A porszennyezést vizsgálva megállapíthatjuk, hogy éves szinten határérték-túllépés nem figyelhetı meg (3. ábra). A Zrínyi és a Vám út esetében egyértelmő a csökkenı tendencia, a Dr. Csányi krt. esetében viszont 2000-tıl egy ismételt növekedés figyelhetı meg. Ez épp az elkerülı út megépülte után következett be, mely a célforgalom növekedésével magyarázható leginkább, összefüggésben azzal, hogy Vác idegenforgalma jelentısen megnıtt.

141

TELEPÜLÉSÖKOLÓGIA - TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINİSÉG

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 6 20 0

4 20 0

2 20 0

20 0

0

8 19 9

6 19 9

4 19 9

2

Zrínyi u. Dr.Csányi krt. Vám u. Határérték

19 9

19 9

0

t/(km2*év)

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Év

3.ábra. Az ülepedı por mennyiségének alakulása 1990-2006 között (Közép-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által szolgáltatott adatok alapján szerk. Megyeriné Runyó A. 2007.)

2. Vizek állapota Vác domborzati tagoltságából adódóan a felszíni vizek széles skálája megtalálható a térségben: folyó, patakok, források, tavak, mocsaras területek. Sajnos a szennyezés lehetısége is adott volt ezeken a területeken. A 80-as évek nagyüzemei, ill. a 90-es években létesült kisüzemek nemigen figyeltek oda az élıvíz-szennyezés veszélyeire, s a város sem fordított ekkor még megfelelı gondot erre. A szennyezés eredete 3 fı okra vezethetı vissza: egyrészt az ipari egységek, másrészt a lakosság részérıl, harmadrészt pedig – a Duna és a patakok esetében – egyéb eredető a szennyezés. Ezek közül a lakossági és az ipari eredető szennyezés esetében léphetett fel a város erıteljesebben a javulás érdekében. Legnagyobb problémát az jelentette, hogy az ipari üzemek sok esetben a csapadékcsatornákba engedték a szennyvíz egy részét, sokszor veszélyes anyagokat is juttattak bele. A város közbelépésének köszönhetıen mára az ilyen szennyezések jelentısen megritkultak (BÍRÓ GY. 1997). Az ipari szennyezésen kívül a lakosság is jelentısen szennyezte a vizeket: a közmőolló itt is vészesen nagy volt, aminek következtében ahol nem volt szennyvízcsatorna, ott a lakosok sokszor a szippantás helyett a szikkasztást, vagy a csapadékcsatornát választották a szennyvíz elvezetéséhez. Szerencsére a szennyvízcsatorna kiépítése gyorsan haladt, így az ezredfordulóra a lakások 81%-a rá volt kapcsolva a hálózatra. Ez az érték mára tovább növekedett, s a Naszály peremén elhelyezkedı üdülı-, valamint lakóterületektıl, ill. egy-két történelmi helytıl eltekintve ennek mértéke – a 2006–ban elért 87%-kal – igen jónak tekinthetı (1. táblázat). További javulást jelentett, hogy az újonnan létesült nagyobb üzemek (Zollner, Eichhof Kft.) már az elıírásoknak megfelelıen elıtisztítókkal rendelkeznek, így ezek elvileg nem szennyezı források. Mivel a csapadékcsatornák a város esetében vagy a Gombás-patakba, vagy a Dunába ömlenek, így érdemes ezek állapotában bekövetkezett változást is áttekinteni. A 80-as években a Gombás-patak torkolatát feltöltötték –a környék legális törmeléklerakóként mőködött akkoriban–, így a patak természetes utat találva magának kialakított egy mocsaras árteret, mely ma már védett terület.

142


1. táblázat. A csatornázottság mértékének alakulása (DMRV ZRT adatai alapján szerk.. Megyeriné Runyó A. 2007.) Év

Vízbekötéssel ellátott fogyasztók száma

Szennyvízcsatorna bekötéssel ellátott fogyasztók száma

Csatornázottság mértéke

13 256 13 505 14 078 14 236 14 897 15 485

10 730 11 018 12 127 12 323 12 969 13 464

80,90% 81,60% 85,20% 86,50% 87,10% 87,00%

2000 2002 2003 2004 2005 2006

Sajnos a patakot a 90-es években két súlyosabb szennyezés is érte: a Produkem Kft. által vegyi anyagok, ill. az Optotransz Kft. miatt fáradtolaj került a vizébe, ennek következtében a patak vize jelentısen elszennyezıdött. Ezután a Göncöl Alapítvány a Gombás-patak teljes hosszán vízminıség-mérést végzett. A patakot szinte a teljes szakaszán erısen szennyezett állapotban találták. Az alapítvány a patakot „örökbe fogadta”, s teljes szakaszán kitisztították, vízminıséget javító idomokat építettek rajta, így a patak állapota megfelelı lett. Az azóta bekövetkezett szennyezések miatt minısége ma sem teljesen megfelelı, de javulás megfigyelhetı (BÍRÓ GY. – KRISTÓF K. 2003). Mivel a Duna a csapadékcsatornák végsı befogadója, s a tisztított szennyvíz is ide kerül, ezért a beömlı víz minısége meghatározó. A tisztított szennyvíz minıségi paramétereiben a 80-as évekhez képest egyértelmő javulás következett be: a foszfortartalom kivételével ma már a tisztított szennyvízben elıforduló szennyezıdések határérték alattiak (2. táblázat). 2. táblázat. A szennyvíztisztítás fontosabb minıségi paraméterei (DMRV ZRT adatai alapján szerk. Megyeriné Runyó A. 2007.) 2000. 1. félév mg/l

2007. 1. félév mg/l

Határérték mg/l

KOI (elfolyó)

80,4

46,3

75

BOI (elfolyó)

35,6

6,6

25

össz. lebegı anyag

95,5

41

35

N(NH4) (elfolyó)

32

2,54

25

össz. foszfor (elfolyó)

6,3

5,3

2

Ezt a javulást segítette elı a szennyvíztisztító telepen 2006-ban befejezett fejlesztés is (DMRVZRT, 2007). Ennek hatására ma már a szennyvíztisztító teleprıl – átlag mőködés esetén – nem kerül jelentıs szennyezés a Dunába. Továbbra is szennyezı forrást jelentenek viszont az idıszakos csapadékcsatorna-szennyezések, valamint a hajó-, komp-, és kavicskikötık. A váci ártéri terület 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Ennek megfelelıen védelemben részesül, s részben civil szervezetek segítségével folyamatosan fenntartják a létrejött vizes élıhelyeket.

143


3. Talaj – felszín alatti vizek A fenti két környezeti elemet célszerő együtt vizsgálni, hiszen a talaj szennyezıdése következtében az átszivárgó csapadékvíz elszennyezi a felszín alatti vizeket is. Vác esetében a legnagyobb szennyezés 1980-ban következett be, mikor is a Chinoin Gyár által helytelenül tárolt veszélyes hulladék egy része bemosódott a talajba, majd onnan a talajvízbe, késıbb pedig – mintegy 100 nap alatt – elérte a déli vízmő kútjait. A telepet azonnal le kellett kapcsolni a városi vízellátásról. Ez mintegy 40%-os kiesést jelentett a város vízellátásában. 1990-ben vízminıség-mérés történt, melynek eredménye alapján megtiltották a déli vízbázis használatát, s valószínő még évtizedekig nem lesz használható (FÜLÖP O. 1999). A legújabb megfigyelések szerint a bázis vízminısége lassan javul, ipari felhasználásra alkalmas, de korábban a Forte-n, majd jelenleg a gödi Samsung Kft.-n kívül senki nem hasznosítja, így tisztulása is elhúzódik. Mint a fenti eset is jól mutatja, a talaj és a felszín alatti vizek egyik fı szennyezıforrása a helytelenül elhelyezett hulladék. A Duna parti építési törmeléklerakó, ahová az építési törmeléken kívül sajnos sok egyéb anyag is került, évekig szénhidrogénnehézfém-szennyezést okozott. A helyzet mára megoldódott, a tájat többé-kevésbé rehabilitálták. Az utóbbi években igazi veszélyforrást az újonnan létesült kisebb ipari üzemek jelentettek, amelyek tevékenysége sokszor ellenırizhetetlen volt, így csak késve derültek ki környezetszennyezési eseteik is. A már többször említett Produkem Kft. veszélyes hulladék helytelen tárolása következtében jelentıs talajszennyezés történt; a Tungsram váci gyára a Csatamezın tárolta a fénycsıhulladékot, melybıl nagy mennyiségben került szennyezı anyag a levegıbe, de a talajba is. A Henkel és a Chinoin Gyár területén is találtak talajszennyezést. Pozitívumok is történtek: a Híradástechnikai Anyagok Gyára a felszámolási eljárás során 1995-ben elkezdte a gyár területén a szennyezett talaj cseréjét, melyet 1997-re be is fejezett, ugyanígy a Tungsram is talajcserét hajtott végre. A város 1996-ban talajszennyezettségi és talajérzékenységi vizsgálatot készíttetett, melybıl kitőnik, hogy a talaj szennyezett. Súlyosbítja Vác helyzetét, hogy területén jelentıs a talajpusztulás. A terület nagy része az erózióra érzékeny területek közé tartozik, ki kell jelölni a védendı és rehabilitálandó területeket. Erózió-érzékeny területek elsısorban a Naszály-hegy oldalán találhatók, de a tereplépcsıkön, homok-,ill. löszdombokon is. (BÍRÓ GY. 2000). Szólni kell a közlekedés okozta növény- és talajszennyezésrıl is. A fı közúti közlekedési útvonalak mentén növényi vizsgálatokkal kimutatták, hogy nagy mennyiségő szénhidrogén és nehézfém-szennyezés kerül a talajba. Enyhítı megoldást jelentett a „biofal”-program, melynek során szennyezıdést tőrı növényeket telepítettek a fı közlekedési útvonal mellé. Ekkor erısödött fel az igény egy elkerülı út megépítésére, mely azóta már megvalósult. 4. Hulladékelhelyezés A város területén három fı hulladékcsoport szerint történik: építési törmelék, kommunális, valamint veszélyes hulladék. Emellett a lakossági hulladékot szelektíven győjtik: papír, mőanyag, üveg és fémhulladék győjtése elkülönítetten történik. Fentebb említettem, hogy a Dunapart sokáig mőködött legális törmeléklerakóként, de ezt már megszüntették, így 1980 után a csatamezıi kavicsbánya gödör lett a célpont, majd a 90-es évektıl a Gödöllı úti felhagyott kavicsbánya gödör vette át szerepét, ellenırzött körülmények között. A kommunális hulladék elhelyezésében is javulás volt megfigyelhetı az évek során: 1980ig a város déli részén lévı bányagödrökbe helyezték el, majd a Chinoin szennyezés után került sor a már engedéllyel, ellenırzött körülmények között mőködı Csörögi Regionális Hulladéklerakóba történı szállításra (1984-tıl üzemel). 1995 óta évente visszatérı igény volt a város szerves, zöld hulladékának a hasznosítása-komposztálása. Ez valósul meg, ha az ún. „Zöld Híd” program kezdetét veszi. Ez egy széleskörő – két megyének településeire kiterjedı 144


– hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését tervezi, melynek része két hulladékkezelı központ kialakítása is, ahol többek között komposzttelep is létesülne. Így megoldódna a lassan telítıdı csörögi telep problémája is, valamint a szennyvíztisztító teleprıl kikerülı szennyvíziszapot sem kellene Tatabányára szállítani, hanem a közelben hasznosítható lenne. Az ipari veszélyes hulladék esetében a város területén mőködı cégek kötelesek ártalmatlanítani-elszállítani a mőködés során keletkezett veszélyes hulladékot. Mivel helyi ártalmatlanításra nincs lehetıség, az aszódi lerakóba vagy a dorogi égetıbe szállítják (BÍRÓ GY. 1997). A lakossági veszélyes hulladék összegyőjtése 1997 óta megoldott, évi két alkalommal a város 3 pontján győjtik össze. A lakosság egyre inkább partner benne, mely a tudatformálás kézzelfogható jele. A használtelem győjtés bevált módszerei az iskolákban kihelyezett győjtıedények, s az iskolák közötti versenyek. Talán a legsikeresebb a város szelektív hulladékgyőjtésének elterjedése: 1992-ben indult 6, majd 11, ill. 23 helyen, 2003-ban már 36 pontra emelkedett, s 2006-ban elérte a 45 db-ot a győjtıszigetek száma. A lakosság partner benne, bár a válogatás nem mindig megfelelı. 5. Zöldterületek alakulása A zöldterületeket két fı csoportba sorolhatjuk: a természetvédelmi területekre, ill. a védettséget nem élvezı területekre. Vác város területén már az 1997-ben létrejött Duna-Ipoly Nemzeti Park elıtt is több terület élvezett helyi védettséget. Ezek közül a nemzeti park megalakulásakor a Kompkötı sziget és a váci Liget országos védelmet kapott, majd az Égetı sziget, Tímár rét s az ártéri erdı is a nemzeti park része lett. Az ártéri terület déli része nemcsak élıvilága miatt szorul védelemre, hanem ökológiai folyosó jellege miatt is. Ez azért is fontos, mert a város a déli rész beépítésének tervezésekor figyelmen kívül hagyta az ökofolyosó létét, mely a vízpartot köti össze a környékbeli erdıkkel. Több zöldterület helyi védettséget élvez, melyek közül említésre méltó a Naszály-hegy, a Gyadai rét, a Rádi úti vadgesztenyefasor, a Kálvária domb stb. Mindezek rendbetétele, folyamatos értékmegırzése fontos feladat a város számára, melyet szerencsére egyre inkább vállalni képes (BÍRÓ GY. 1997). A védettséget nem élvezı területeket tovább bonthatjuk: a rekultivációs zöldterületek olyan bányaterületeket jelentenek, melyeket felhagyás után erdısítettek. Jó példa erre a DDCM váci gyárának rekultivációja, melyet a Naszály-hegy területén végez. A belterületi zöldterületek közül kiemelkednek a városi parkok, belsı udvarok, utak menti fasorok, zöldsávok, véderdık. Ezek gondozásában nagy szerepet vállal a lakosság, de az önkormányzat is fokozottabb gondot fordít erre. E rövid tanulmányból látható, hogy megoldandó feladat még akad bıven, de jelentıs javulás következett be az utóbbi években, s ez nagyban elısegítette Vác lakóinak egészségesebb környezetben való életét. Irodalom BÍRÓ GY. 1997: Környezetünk állapota Vácott 1997. évben – 1998. ”Zöld Könyv”. Vác Önkormányzat, 84p. BÍRÓ GY. 2000: Vác környezetvédelmi és természetvédelmi koncepciój., Vác Önkormányzat, 20p. BÍRÓ GY. – KRISTÓF K. 2003: Vác város környezetvédelmi programja. Vác Önkormányzat, 69p. FÜLÖP O. 2001: Vác város vízrajzi vizsgálata, vízellátásának fejlıdése és az ezzel kapcsolatos környezetvédelmi problémái. ELTE, Budapest, 93p. NAGY T. 2007: A poremisszió alakulása a Duna-Dráva Cement Kft-nél. Diplomamunka, Zebegény, 63p. NEMES NAGY J. 1998: Vác a nyertesek között (!?). Váci Híd, Vác Önkormányzatának idıszakos kiadványa, 2p. 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete a légszennyezettség egészségügyi határértékeirıl 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól (www.isoterv.hu/iso_elemei/28_2004_20KVVM_20rend.pdf) DMRV ZRT. által szolgáltatott adatok, 2007 Közép-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által szolgáltatott adatok

145

Vác környezetterhelésének alakulása az elmúlt két évtizedben

Recommend Documents