Nro. 29. A ’ FELS. R. CSÁSZÁRNAK ÉS /v. K I R A L Y N A K K E G Y E L M E S ENGEDELMÍCBÖL.
Költ Bétsben Pénteken Aprilisnek 1 1 ik napján, igoo-ik ejztondőien.
Htidi Kiirnyülallások. alosággal el kezdődött már Olafz Orfzágbas az ellenségeskedés, retteg a ’ Liguriai Rés. pubüka, végső óraihoz való közeJgetését érezvén magában, hármas ellenséggel is kell annak kiiízködni, úgymint az éhseggel, a ’ ragadó n y a v a ly á val, és az ellene forditatott fegyverrel. — A ’ Cs, és Kir. árniádiának fö vezérje General M élás , Martzius 21-ikén , maga ío hadi fzallasát Turinbél AhjfanUritíba tette által, a ’ hová a ’ követke zett napnak eíiéjén fzerentséílen meg is érkezett. A ’ vezérlése alatt lévő ármádiahoz. intezett hír* detményébcn ki is jelentette a ’ táborozásnak el V i
44* kezdödését. Minden Olafz Orfzági truppols. mozdulásban vagyn ak , mindenik maga rendeli he lyére marsirozik. A z Alexandria környékén fekütt hadi feregek .közelebb mentek Génuához , h o g y az által helyet adjanak az utánnok menendőknek. Kétség kivül a ’ Bochettai fzoros paíl’zuít fogják lég elsőben is meg támadni. — Montenotte és Se/tri környékén is volt már valami apró tsí tázás, m ellyről mindazáltal még eddig femnii officialis tudösitáfl nem vettünk. — Ma holnap vifzi a* M. Kurír a ’ fok gyözedelmet. M ár Tirolisban egyetlen egy Cs. K, katonát fém láthatni, valamennyi ott volt, mind elóbre nyom ult, és v a g y Graubündenbe , v a g y a’ Kenus mellé maríitozott. Majdan a ’ Tiroíisi ftuttzos kompániák is fogják őket követni, a ’ k ik ritkán Tutik ki fegyvereiket héjába. A ’ Tiroíisi legények mind meg haggyák a ’ bajuszaikat nőni, hogy aanál nagyobb félelmet öntlie/lenek a ’ bajuíztalaa Francziák fzivekbe. A ’ Rérius környékén is harsognak a’ trom biták, nyeritnek a ’ déltzeg paripák a ’ vitézek alatt, mintha ugyan a ’ kövér legelőre kellene azoknak menni Szemközbe áll a’ két ellenséges tábor egymáflal, tsikorgattyák egymás ellen fogaikat, olly n a g y mértékben vagyon a ’ Haza és Fejedelem védelmezesére való kéí'zség bennek. A ’ Salis nevet viselő Graubündeni legénység ből álló emigráns fereg Martzius 8o-ik napján meg muítraltatván , új zál'zlót nyert vitézi tetteinek meg jutalmaztatasara, a ’ meüyre ezen igik v a g y nak aranyos betűkkel feftve : Pro Deo et Patria, a z az, az IJlenért és a’ hazáért; annakutánna eskiiveffel kötelezte ez a ’ íéreg m agát, a ’ h a z a , a* Respublika, és azon fejedelmek hivségére, a’ t i k annak a 1 kgzönseges ellenségnek elnyom ass-
t a , a’ ki az Ö hazájokat, fzab ultságokaf, mástól ■tfaló nem függéseket, és vá lá s o k a t el nyomni így ti* kezett, fzoros irigyet kötöttek egymáüal. B. Kray Cs. Kir. hadi Tárnokmefter, Schmidt Generáí-Lajtinántnak társaságában, minden Rénus mellyékén fekvő Cs. K. feregeket, ’s földi eraJTjgéket ízemeflTen meg visgált, ’s kinek kinek k im u tatta a ’ m aga poíztyát. Freyburgban General GyuLay, Oiienburgban Gén. Lajt. Kiemnayer és M érj éld comm.indiroznak, Waidshutnál Kérd in.:u id fö herczeg ( a ’ Majlandi herczegnek a ’ f i a ) áll a ’ réá bízatott brigadával. —- Bázel mellett tábo rozik Moreau fö vezér kónnányozása alatt egy nagy Fr. ármádia, a' mellyet a ’ fzomfzéd ofztály o k tartoznak táplálni. Ez az ármádia által í’z ándékozik a ’ Rénuson jönni, de nem teheti a ’ veie ízeiiiközb-i; álló Cs. K. ármádia miatt, mellyben Hántol az ellenség ellen viaskodni akaró tűz, Franczia Respublika, A ’ F ö Conzul Párisból való elmenetelének há* logatása lökféle gondolkozásra íz o ’gáltatott alkaimatoíiagot. Némellyek úgy vélekednek, h o gy ö nagyon tart a ’ Jakobinusoktól, a ’ kik az ó ti* v o ;ylétele alatt vérlZemet kapván, könnyen meg zavarhattyák a ’ köz tsendeli'égetí — Másoknak még molt is reménységek vagyon a ’ békellegmeg n yeleséh ez, ’s a ze it gondollyák, hogy a ’ ifó Con* 2,ul halogatja a ’ maga útját Mások a ’ pengő pénx ízúkségét vetik okúi, meily nélkül a ’ Solouok fenő boldogulhatnak. A ’ Tribunatusnak 19-ík Martiusi ülésé! f i , Chaptal,%Moreau, St. Mery és Pétiét Status '1 ai.átsosok, a ’ Conzuloknak e g y o l ly aktaját ölvafták f e l , a’ melly által, az új Conft. tutiónak 33-ik tzikJielye fzeréat , a ’ tö ív é n ytév ó tettnek gyü lléjét
444 Germinfilnak i-ső napjától, 10-ikig (Martius 2l« ikétöl 31-kig ) hofízabbitotta meg. C/iaptal Status Tanátsos lévén a ’ ízó ízá lló , iIly fzókkal kez detle el a ’ maga befzédjet: Polgár Tiibunusok! Hólnap el végződik a ’ ti elfő törvényes gyúllésteknek az ideje, a ’ m elly ha fziate kevés holnapo kig tartott is ; még is mindazáltal tökélletelfen meg győzte arról a ’ nemzetet, hogy az a ’ Conftitutió, u>ellyet maga magának adott, hogy a z o k a ’ tisztviselők, a ’ kiket magának válafztott, elegeniíuk leíznek az ő boldogságának efzkozlésére. „A nnakm ánna igy feíiette le az E x Directoroknak uralkodásokat: „M é g moll is friss emlékeze tünkben vagyn ak a zok a ’ fzornyú id ő k , a’ melyl y e k alatt a ’ törvényeknek temploma a ’ lég v a dabb indulatoknak teátruma vala , a 1 midőn egyik fzakadás a ’ másik után Nemzeti Gyiillés nevezet alatt uralkodott, a’ midőn néhány betsülletet fzomjúzó haramiák Népnek nevezték mago kát; .a’ mi^ dón a ’ lég gonof'zabb erofzaktételek törvényesek nek tartattak,^’s a’ midőn a ’ fzemélyt, és vagyont ki v é v é n , mindenek oltalom alá vetetödtek. Min den betsíilteteti, tsak a ’ virtusok és talentomok nem. A 5 volt Directoriurrt első fel állasától fog v a erőtlen lévén, egyedül fo r té ly a , és kegyetlen sége állal uralkodhatott, nem Volt arra ereje ele gendő, hogy igaílagot fzeretö, és nemes indulata lehetett, volna. Hol mint fzolgarab , hol mint tyranntts fel áldozta a ’ törvértytévöket, és önnön m a gát is. A ’ Status nyomorúságát nem maga teíletetlenfégének, hanem a ’ hazájokból már régen ki költözött, és fzámkivettetett lakosoknak tulajdo nította. Ebből az otsmány alkotmányból fzármaztak a ’ kezesekről, az eröfzakos költsönözés* röl, a’ nemeseknek, papoknak az emigránsok lais. trom aba való be irattatásokról hozatott törvé nyek. A ‘ jó/,án okoírágnak, és az emberiség jus~ sainak ezen meg sértődései figyelmetefTé tették azt a ’ Kormány izéket, a’ melly jól érzett^ a
■ ■■
4 4 .5
magában, h ogy az igaflag gyakorMla nélkül le hetetlen annak erősnek I nni, ’s ugyan azért lég e ej.vse.t ts ezen igali'igia! ui'iá :oknak e l t ö r lésére fordította — t8 napnyi.: _;oLi OIz: ily o k fiiggefztették ki a ’ párfoífígnak z i ' tsak azért, in•vei azt g o n d o lá k , ho«y m >íi * az előbbi dol gok fordulnának elő. Az a ’ nagy heros, a ’ ki a bckeŰeget ottan viffza ízérzet t ■ ? , Európába is vilfza akarta azt ál ■iltini. A fő Conzulnak eg ye nes fzivüsége, és a ’ nem/.eii törvényeknek illeni dó betsben való tartása barátjatvá teí'zik az öfz* ve fzövetkezett Háta malfágokat, ’s minden né pek Izeretpi é3 be.tsiilni l'ogják azokért őtet. F itth Minifter ellen is ki kőit. ezen befzédjében, ’ s minden nyomorúságoknak őtet telte J'zerző oká* vá, Fr. Admirális B riiix , jllveíén procV.imatiót küldött a ’ Fr. hajó í'eregeknek vezérjeihez, kapi tányaihoz, felsőbb s alsóbb rangú lifztyeihez, és köz emberihez, Ve.ntosnak 27-ik napján ( Mártius 18 tkán) „ A’ Respublikának elsq Conzulja azt mon datja általam tinéktek, hogy ó a ’ ti Torsotokra f'iggeízlette a’ mag t izéméit. Ö valaininta’ hajó feregeknek /ehjeil b--: '!vó"vitani, ú,:y »»ii»d a z o k a t , a.! ir.e Ivek a ? Szakaa <sokivik tirannizai'isa alatt a ’ Respublikát t-rhelták, meg könnyíteni iqyekfzik. Bízván én £zor> 6 igirateibeu, a ’ melIveket a ’ teu geri erőnek bó dogságára nézve telt, és b izo n y ság léven azoknak eizkozlésekre va ó hatalmáról és arról is, hogy 0 ízinte ollv nagy graditsra emelheti a ’ hajó í'eregeknek di tsoíTégét, mi»t a* mi* némiire emelte a ’ hadi feregekét, arra emlékez tetlek titeket, h o g y ha fzinte kevés sikerét, érzet, tétek is mé? eddig az ö ti erántatok va ló fzor galmatolTágának, azt nem egyébnek , hanem egyedül av ti előttetek is tudva lévő fzoros környülállásoknak, ’s ki váltképen pedig azojigoao fz háborúnak kell tula jdoniUiai, a ’ melly Ha*
t
44$ zánknak !«g g a z d ij a b b tort.ományaít'tl pufztitof. ta , és a ’ Nemzet bó (tagságának kútfejeit m;*g fojtotta. — Ez a ’ tsaa ’ S is e! múlt inár. — NJ iá dén pártos t á r s a l g ó k el o lzln tu k a’ FI maparte f z a v á r a , az ü l j e n e k viíTzi meavén ha:'n'rra el futottak a ’ fzabadtság földjéről; az ö ’ lta'ok el tsábittatott Francziák pédig, a ’ haza z?;zlói a l i S ízve gyüllöttek. Derék hajóferegek, ti is el ju tottatok a zok iák a ’ti fok fziiksr-geit eknek,és á ;dozatoknak h atarára, a’ mellyeket ekkorig bátran el viseltetek. - Igen is ú g y va g yon ! az a ’ héros , a ’ ki minket i g a z .a t — az a ’ héros, a ’ ki a ’ mi ellenségeinket annyifz 'r m e g v e r t e , vi.Tza fogja a ’ F r, ártnádiáknak fzerentséjeket hozni. Q az ; a ’ ki e g yik kezében a ’ békeífégnek olaj igát, a ’ in-'sík ban a ’ fegyvert tartván, 200000derek katonákV-i. fog ki inenni, azért, hogy va g y hékefleget adjon í\urópának, v a g y g y ö z e d e ’mek áital végezze el a ’ háborúi. kedves pajtásim! mi is sieíl’űnk a'-ö ditsóíféges fzándékját eló menetelesiteiú , a zok nak b í tellyesittetésekben mi reánk is fzámoí tart. Minket is meg kénál azon riitsöirégben való réízesiiiélfel, a’ mellyel az ö fosaiéi előtt a ’ több f ’r. ármádiák meg foci 'k magok it tet-zni. — Azt a k * r ja , hogy tökéi1,eieífen mfnékiink ’s azoknak tulajdonítsa Fr. Őriz ig ’s Euró >a a ’ békcíTégnek édes gyfj'íiöltsét, és hogy nem fokára vi/'z.i térv é a lionnyainkb.i, valamint Ház .nknak főbb v é delmezői , úgy mi is famíliáinknak boldogságok ban, és polgártársainknak erántunk való hálariatodá jokhan talá juk inunkainknik meg jutalmaztatá.sát, Én, a ’ ki titeket esmér e k , eskülzöm az első Konzulra , h ogy ö meg nem tsalatkozik reménységében. Meg mondottam nékie , hogy £n fokkal nagyobb buzgoságot, bátorságot, és barátságot fogok ti bennetek talá ln i, hogy fém Szaknak a ’ táíentomoknak bé tellyesitésekre, a* jMeilyek n.'ik'i! én masain fzíikölködöm, meg ki< V&ai@t(iápúk. — V égtere arra is meg csküttem né-
,— .
44r
"kié, hogy valamiképen ö, ú e y t i 5 s győzedelmes ben fogtok viílza térni, Kedves b arátim , hát ti nem esküdnétek e’ arra m e g ! B ruix. A ’ Párisi officialis újság levélben, eg y hazug agytól fzármazott, és Görög nyelvből F ran cziára dlial fordított level olvaltatik , a ’ melly is a* mint költ ötték, Smirndbdl jimjierdamba, innen pe riig Gautlin E m il Tribunushoz Várisba küldetett. Ex a ’ lével betű fzerént ekként va g yon á!tal fo r dítva : „ A z t hirdeti a z ellenség, h ogy az Egyiptömi ármádia capituláLt volna a ’ nagy Vezérrel , é;í hogy majdan ki takarodik ebből az Orfzágból. Mi tellyefleggel hitelt nem adhatunk azon hirnek, egy olly levél utaíittatván Februarius e b ő napján hozzánk Smirnából, a ’ mellyből azt olvafíúk, h o gy tellyes diadalmat vettek a ’ Francziák a’ nagy v e zéren, h ogy 7 Basával és 30 ezer emberrel együtt ö maga is a ’ tsata piaczon m aradt, következésképen, örököfíen a ’ Francziák birtokában fog Egyiptom maradni. í g y igyekezik azon Párisi officiális újság a’ Fr. népet el amitani. A zt is igyekfzik ez a ’ Párisi officialis újság levél de minden fundamentom nélkül meg hami sítani, hogy Bonaparte búzával kénálkozott v o l na Angliának, illy form án: „ A z é r t költötte úgymond, a ’ Londoni minilterium e’ dolgot, h o gy az által a ’ kenyér fzüksége miatt zúgolódó Anglus népet le tsendeíitheíle. — Jól tudja azt a ’ Párisi Kórmányfzék, minémü Ínséggel küfzködjék az em beriség , kétség kivül fajnallya is az Anglusokat. l^e azon állapatban, a ’ mellyben moít Európa va» g y ó n , minden gondját Fr. Orízág boldogságára köteles fordítani, és jó ideje , h o gy az élet ki hor datását meg tilalmazta, a 1 melly frá n t ki adatott parantsolatját moít is meg újította, h o g y ekképen, mind jobban jobban uevekedvén Angliának nyo-
448 moruiága, fzaporittsa a ’ maga erejét és áldozat a i t s. a. t. Batava Respublika. E g y 25-ik Martiusi Hágai magános levélből e le k e t olvafluk : „Közönségeiren tudva való dolog a z , hogy a ’ mi Respublikánkat határos eddig Palatinatusi Val.Fejedelemféghez tartozott tartomá nyokat 4 millió liverért adta el minekünk a ’ Fr. Kórmányfzék. Azó'.ta ismét 6 milliót kivánt Lol liink, mellynek hypothecajáúl, az úgy nevezett JRegens gyémánt k ö v e t, mellynél nagyobb Eurótában nintsen, és a ’ Trieri Val. Fejedelemségbei «rdöket kötötte le. Itt Hágában i'enki se ügyelt ezen dologra, annakutánnaÁmlterdámba mentek a ’ Fr. Comiflariusok, a ’ hol öfzve hivatván a ’ ne vezetesebb kereskedőket, haíőnló feltételek mel lett pénzt kértek töllök , és a ’ midőn ellenkezői vá laízt vettek v o l n a , világosan ki mondották, h o g y akár hol vefzik, annak bizony meg kell len n i , más fenyegető fzókkal is éltek ; aliozképeft meg va k arvá n az Amíterdámi kereskedők a ’ íülÖk mellyékét, gondolkozásra való időt kértek ma goknak. Kétség kivül több is fog illy következ ni* tsak várjuk el.“
f
Déli Hollandiának várasából F'laerdingenböl j g y írnak Martius 22-ikén. , , A ’ mi ennekelőiíe boldog állapatban vólt várasutik, lég jobb keres mény enek kútfejét a ’ heringfogáft a ’ revolutió mi att el vefztvén, fzának ozásra méltó környülálláfok közt fetreng, és hanemha másként fordúl a ’ dolog, lehetetlen leizen az éhséget, és az azt k ö vető döghalált el kerülnünk. A ’ mi municipalitáíunk, az az, polgári Előjáróink, illyen módon fes tette le a ’ Kórm ányfzék előtt jelenvaló állapatunk a t : „Varasunknak 5625 főre mennek a ’ lakosai, t i k közül 4ooo-ren tsupán alamisnából élnek, ’s
a ’ nélkül éhei lia’ ásra kellene n é k k k jutni; ezen 4000-ek kozziil 2000-ren, naponként 6 lat kenye ret vefznek a ’ fzegényekre ügyelő Elöjáróktó', ez is pedig tsak addig fog tartani, mig a ’ kenyér sü tőknek külfŐ fegedelemhez való reménységek el nem enyéfzik, és az idegen nemzetbcüektöl hitel be életet vehetnek. Naponként mind több több ember hal meg közöttünk. Más Hollandiai h e ly ségeknek is nints jobb sorsok. Mindezeket egye li eflen a ’ 1 evoluüónak, és az e ’ miatt támadott háboíúuak kell köízönnünt,“ H e Iv é t z i a. Ezen éhhaláfTal, és minden incéggel kiifzködő K öz Társaságnak végre hajtó CotnmiíTiója, olly parantsolatot adóit ki a ’ financiális minifteruek, h'ogy a ’ Statusnak ' I - o ^ a t ó fzükségei m iatt, a ’ közönséges a d ó ia k mJg hátra lévő réfzét, 14 napok el forgása alatt Izedettelle bé. — A ’ W aldJietteni Kapucinusoknak meg engedte ugyan a ’ lielvétziai Kórmáuyfzék, hogy közönséges gyülléft tarthaílanak ; mindazáltal o llyatén rendelése ket tett erántok, hogy a ’ mig a’ tart , mindenkor ízemen tartsa ökel a ’ polícia (Waldfiettennek ne veztetnek Helvétziában, az Úri. Scfnvi^zi, Un térvaldeni és Zugi apró Canronck, ’s külömböznek a ’ Svéviai kerületbeli Walc!/iet;entkx.6 \y a’ mellyeken Rheinfolden, Seckingen, Lnufenburg, és W aldshűt várasok értetetnek, és az Aiiünaií>irodalomlioz tartoznak.) Azon fok nyomorúságoknak köze p e tte i s , a * mellyekkel ez a’ fzánakozásra méltó R esp ub lika moftan küfzködik, nem a ’ f&üköiködő lakosok tá plálásokról, nem arról, hogy miként menekedhessenek meg fok Ínségeiktől, hanem egy új Conítitutiónak ki kéfzitéséről gondolkoznak a ’ H elvetziai denugogák, mellynek első Szakai’zát már öízve
45» toldozták fóMozták, Ennek a ’ fzakafznak az em beriségnek juíTait tették fundarnentomáúl, a’ melly valamint az árnyékos lzabatság 's egyenlőség baratjainak rendkívül való örömet, ú^y a’ tsendességet fzerető, ’ s meíl'ze néző lakosoknak mélly fzomoruságot okozott, előre el látván ezek a z t , h o g y eddig í'zenvedett nyomorúságaik újabb ín séggel és viízontagságokka! fognának a’ miatt tetéztetödni. önnön maga polgár Kuhn. is, a’ ki az ezen Respublikában történt váll ozásoknak lég főbb efzköze, va!a, minden valoságos l'zabadtság alkotm ányával ellenkező és egyedül a7 mások erfzén vének ki üreíitésére czélzó Szakafznak tartya a zt lenni. E g y Helvétzia közönséges levél ekként nyi latkoztatja ki ezen tárgyról való vélekedését í „ A ' tsendefleget ’fzeretö ember, úgymond, azon fok mindenféle mismásból, a ’ mellyekkel a ’ mi jelenvaló Uralkodói oknak agy ok veleje meg tőit, mind jobban jobban által láttya azt az igafíágot, h ogy ok a’ moílaei ínségek közt épen olly alkalmatla nak légyenek a’ kóraiányozásra, mint a ’ Kranczia democraták a ’ lég több gazdagságok közt : sőt m aga a ’ jelenvaló Fr. Kórmánylzék is akként nyilatkoztatta magát ki a ’ Helvétziai új Ccmíiitutió aránt. h o gy jobb volna annak ki kéfzitését boldogabb ’s tsendesebb időkre halafztani. Zürich várasának az a ’ külső réfze, a ’ melly Sitinek neveztetik, illy foglalatú inltántziát nyúj tott, bé a ’ Helvétziai Kórmányfzéknek : „M eg en gedjetek hazánknak nemes attyai, meg engedjetek, de kéntelenek vagyunk világosan ki mondani, hogy mi reá úntunk arra a’ fok mindenféle íz in , titu lus és formalitás alatt reánk vetett nagy terhek re mellyek miatt tsak nem kétségbe esésre kelle tik polgár társainknak jutni. Ezen Ínségnek nagy SPÍzét a ’ Züreh varasával v a ló éggyesíilésünknek
45 í köfzönhettyük. —» Kérünk titeket, ne kénfeeritsetek minket azon betsó nat>y hajlandóságunknak k'iUb elzközökkel való kinyilatkoztatasára , a ’ ír-* ly még moft is vonfzol bennünket a ’ régi Coníhiuiióhoz s. a. t. A ’ múlt. Martiu.s 5 ikén , a’ mellyen lik, két. efztendövel annake ötté Bero.a r á vial^a, a ’ Francziák bé r»entek, lem.ni különös vu; ; -g nem vé 'l; és azon vendégségben is, a ’ mellvet a ’ Fr. Respub'ikának új kÖvetje polgár Rcinhard kéfzittetett, a" Kórmányfzéknek moltani tagjain kiviil fenki fém jelent m eg, azoknak is nem nagy volt. azap petinisok. —■A ' következett napon két Franczia lovas regemeninek paradirozása alatt a ’ végre hajt-í Tanáts látogatására ment Rcinhard, még is keve sen találtatlak a ’ lakosok közt, a ’ kik ezen fényes pompának meg-tekintésére mentek volna. — A ’ n>it í/Jvízakadva várlak és íeménylettek a ’ Helvvtusok, tudniillik Respubükajokriak neutralitásátr. ; Parisban felejtette a ’ nevezett F r. követ. A ’ Helvéfziai új Conllitutiónak harmadik Sza kalgában azon feltételek határoztatnak meg , a ’ m el'vek mellett Helvécziában a ’ polgári juít e l é r hetni, a ’ ízületeit Helvé^usnak 20 efztendósnek kell lenni, a ’ törvényes esküvéít le tenni, és mind olvasni, mind irni tudni. A z idegen nemzetbelieknek is tsak úgy lehet a ’ polgári juít m e g n y e r n i, ha már a ’ 20 eíztendót meg haladtak, ha 10 efztendeig laktak H elvétziában, és ha jó erkölczökröl és arról is bizonyos tanúbizonyság le ve let mutathatnak, hogy 3000 livert erő jófzágok vagyon, és h o gy femmi adoflag nem fekfzik azokonOlasz Orfzdg. r i l . Pius Pápa még moft is Velentzéhen múlat,
453 ott. is marad mind addig,míg nem tökelletelVcn heív re áll Olafz Orlzágban a ’ tsendeflég. — Sok oda v a ’ ó és külföldi Uraságok voltak már Ö Szentsé génél kéz és láb tsókolásra. — Martius 28 ik nap ján tartott első Coníiítoriuinot, kiket emelt abban Cardinalisi rangra, még mólt nem tudatik. — A ’ Sz. Benedek Szerzetéhez még moll is különös jó indulattal viseltetik, a ’ kik közijlök'tik,teleiére mentek, igen nyájafíán fogadta azokat. Á z ezen efztendaben 50 napig tartott Olafz; Orfzági effözések miatt, lók í'zereHisétlenség tör tént Rómában, Maylandban, Turinban, ’ s több helyeken Sok paloták, házak és más epiiletek öfzve omlottak ; jSrfpoly varasában az efsö/.és alatt föld indulás is volt, a ’ m el'y fok templomo kat és épületeket meg károfitott. — Sok házaknak fedelei 1 * roggyottak a ’ falu helységekben. — Ba rom is fok el vefzett, kivált a’ hegyek közt fek v ő helységekben, az azokról le omlott viz özenőkben. A ' Genereux nevezetű, 70 íg y ú s Fr. hajónak Ánglus liajók által lett el vetetéléról, Hlyeién tu dósítás adódott ki Paíermóban: „Innen, úgymond, M álta fzigete a^í akart Admirál KcUk e v e z n i , és kifzálló feregeket oda vinni. Ott való mulatása közben, értésére adatván egy Anglus Kutter által, h o gy eg y ellenséges ílottátska közeigetne oda , három linea hajóval és e g y fregattal eleibe ment az 1 linea hajóból és 4 fregatból állott F r. ílotiatskának, a ’ m ellyek 1200 föböl álló fereget, eleséget és munitiót fzándekpztak a ’ la FaleLtai Fr. katona őrizetnek vinni. — L e g e ls ő b e n is a’ Sucess nevezetű Angkis fregat rohant a’ Genereux F t. Iiuea hajóra , a ’ mellyen vo lt Fr. Vice-Admirális Petie, mingyárt a’ második ágyú lövés után agyon iövetett. A z o n fzerapillantásban Kelson Admira-
453 Ks is oda érkezvén a ’ Fulminans nevezetű Anglu^s linea hajón, a ’ Gcneraux Fr. hajó magát m e g a d ta, és a’ Syrakuzai kikötő helybe vezettettett bé utói érhette e’ a ’ többit is, arról l'emmi o flículis tudósítás nem adattatott ki. Nagy Britannia. A ’ FranCzia fő Conzul békefleges ajanlásai miatt nagy vetélkedés volt az Angliai Fariamén* tumnak utolsó gyüllesében, egy átallyában azt vittatván az antiminifterialis réTz, h o g y jobb v o l na moll a ’ békelleget kereső Frantziákkal meg békélleni, mint a ’ háborúnak kétséges ki menete lére támafzkodni. Másként fo ly n a k , úgy mon dának sokan közzülök, moll Fr. Orizágban a ’ dol gok, mint az Ex-Directorok idejekben. Ezek alatt kiki azt mivelte a ’ mit akart, és sem ő magok , fém a ’ hadi miniíter'k nem ügyeltek hazájok kö^ javára, hanemJinkább a ’ magok boldogulások-! ra. Moll pedig tsak égy fzeméilybt n concentr%» lódika* végre hajtó hataiotn, a’ kit lem a ’ manó mon, fém a* fényes igiretek, fém más egyébb el nem tántoríthatnak a ’ democratismus alkotmá nyától, nagyobb lévén ó benne a* ditsöt/Tégre váló v á g y ó d á s a ’ Crezus kinkénél. Dundas Status Titoknok és Pitth minifter foatos okokkal meg mutatták a z t , h o gy tellyelleggel el nem lehet a ’ Bonaparte által ajánltatoit be* kefféget Angliának fogadni. K a m i , úgymond Dundas, kérdéft tennénk is arról, ha álhatatofia^ tneg fogja e’ ö a ’ békelféget tattani, de e z t f t m v ó lna tanátsos m iveln i, mivel a ’ kötótf fxövetségek* re való nem ügyelés az ó uralkodó characterjc. A ’ moítani Fr. Kórmányízék is valóságos Jaco. binusokból áll, és feakinek lem lehet igtreteiretá* jnafekodni, ma ezek, holnap máiok a-z uralkodók,
454
ír-ír
és a ’ mit az .egyik épített, a ’ másik el ront va. T o vább azt is említette, mit rr.ivelteka’ Canipv Fórmioi békeíTég utáu a ’ Francziák ? Minekutanna mindent fel forgatott volna Bonaparte Olafz Ürfzágban, minden előre va ló had izenés nélkül ki ízállott E gyiptom ba; és ha 3 v a g y 4 efztcndóvel ennekeiotte , mi is meg békéltettünk volna ő véJe, épen úgy jártunk volna mint Áuftria, újabb háborúba kellett volna minekünk kevered, mink. “ Pitth minifternek e’ tárgyról mondott befzédje 4 óránál is tovább tartott, mel!y ;.e,i minden ré* ízet f’:j I Lonczoíta a ’ Fr. revo tuti ónak, ’ s a ’ töb bi kijzt Így lzóllo t .• „ A ’ Fr. revolutiónak első ízerruuliantásátó! fogv a mindenkor a ’ magok na gyítása volt az ott uralkodott democratáknak a* tzéllyo k. Bonaparte Egyiptomi Izerentsétlen ex. peditiója á'.'ai minden előbbi hírét nevét meg homályoíitván, moít már mint törvényhozó és diplomaticus ember akar eló állani, és azt., a ’ miben moft vagyon, erőfzakós és vakmerő fzerentséje által efzközlötte is. De tekintsünk tsak en nek a z embernek eddig folyt éleiére. A z Auftriá val kötött békeffége után arra únfzolta ó kato nait, h o gy a’ Them se mellett igyekezzenek ma goknak újabb boroítyán kofzorúkat kötni, ( A ’ Them se vize London mellett í'oíy el) mivel lehe tetlen Fr. Orfzágnak és Angliának együtt meg állani. M elly hitetlenül viselte légyen magát h a zája. ellen is, világosan ki tettiik abból, h o gy a ’ 3-ik el'ztendöbeli Conílitutiót bajonettakkal várta polgár társai gallérjokra, meg eskütt arra mind ni3ga, mind katonai midőn Egyiptom ellen ment voina, onnan lett vifzfza jövetele után is !e tette arra a ’ hitet, méi» pedig azon a ’ napon, a ’ m ely. lyen azt fel fordította. Valamennyi békefTéget kötött a ’ revolutiónak kezdetétől fo g v a Fr, Ür-
45SJfzág, mind meg rontotta, ’s tÖbnire míndeniknek Bonaparte vo lt a ’ rugója. BékeHegre lépett Ö a’ Szárdiniai K irállyal, Gcnuával, Majlandai, Módénávat\ Rómával, ’s Velentze'vel, a ’ m elly békeííégeknek álhatatlan vóltaból ki lehet h ú z n i , minéinü hite t érdemellyen ez a ’ bekefíeg Izerző biró. ■ — ö kél'zitette, ö eí’z közlötte , ’s ö h ag y ta félba az Egyiptomi exp«ditiónak a ’ planumát, és h o g y újabb Kom édiát jatzhaflon, ’s hogy az Európai k i rályokat el tsábithafla, ki fzökött Egyiptomból. De minekekelötte onnan is elébb állott v o l n a , a* nagy V e z é rre l való meg békellésre inftructiót h a gyott a ’ maga tií’z ti követőjének. ( y f többit másszor.) Elegyes Dolgok. Dümourier FrancziaEx-Generál 10000 rubei .aízteiidei flzetélí'el Orolz hadi ízolgálatba állott. — A zt a* N ápoly Orízági Iní'urgensek vezérét, a ’ ki a ’ Francziáknak onnan lett ki verésekben n a g y eízköz volt, hanem azután gyakorlott fok tsintalanságaira n ézve, közönségell'eni^a JDiavolónak, az a z , Ördög bátsinak neveztetett, 2500 tallér efztendei fizetéffel Oberíterségre emeltete a ’ Fels. Nápolyi K irály. — A ’ Madritti Kir. udvarból ki küldetett dámáknak vétkek ab ba» ál lott, hogy ök, másoknak fugallásokból, a ’ moliani Spanyol fő minidért meg buktatni igyekeztek. — A ’ múlt Februftrisnak 26, és 27-ik napjain meg lehetős földindulás volt Lijfzabonában, a ’ m elly miatt egy Izép p a l o t a , és egy néháuy h ázak r a kásra omlottak, hanem ember egy se veízett el. «— Még mólt is friss emlékezetekben lévén a’ Lilz* fzabőnbelieknek a z a ’ fzörnyú föld indulás , a ’ m elly 175^-ik efztendöben, November í-sö nap ján történt, igen kevesen maradtak meg a* .város ban , kiki a’ mezőségre futott, ’s d^rab ideig sá
torok alatt laktak. — A* Tiroíisi ftuttzosok ko zdl, már egynéhány Compánia Graubündenbe irtarsirozott. —- A z Angliában lévő fzegény Franczia etnigranfok, réfz fzerént alamisnából, réfz fzerént kézi munkájokáltal élnek, és békelTéggel tűrik sorso kát. A ’ minden emberi érzékenység nélkül Va ló Fr. E x Directorok által hazájokból ki űzetett, és fzámkivetésbe küldetett Cath. Belgiumi papok, laffan lalTan vilfza mennek honynyaikba, — St, Cyr Fr. Generál Parisban meg hóit. Magyar Örfzdg. Szatthmár Vármegyében, Martius 20-ikán. E g y bizonyos menyafízonyt a ’ mátkája lakadalmi innepléílel h aza akarván vinn i, midőn Izem be kerültek volna, meg üti magát a ’ menyaífzony, h o gy az a ’ fzeméiy nem a ’ volna a ’ ki Ötét ma gának el je g y z e tte , és tsak azt állította, h o gy azt valofággal máfial tserélték volna fel, ’s alüg hozhatta efzére a’ leányt á’ náfznép előre le tett esküvésévelis, h o g y végtére, meg hagyta magát a’ legénnyel eskettetni. E g y fzegény kevély ember, mind tsak azon panafzollkodott nem régiben, h o g y Ö a ’ Papjától l'emmit se tudna tanulni, m elly hir a ’ Pap fülé be is el jutott. Történt pedig tsak hamar azután, h o g y a ’ fzegény ember fó lopásba eíett, miért is j e g y e n a’ Papjához, h ogy mitsoda tanatsával se gíthetné Ötét ezen ínségében ? A ’ Pap azt f e l e l i : Barátom! én tégedet femmi jóval nem fegithetlek, mert én még eddig, femmire se tudtalak tégedet tanítani, és még tsak ezt az egy pár igit fe tanúi* iiattad meg tőllem : Ne lopj\ Formában panafzolkodhatom, h o g y ezen f o l y ó holnapnak 12-ike, oliy dérrel dúrraí és hóval állott * 1 5 , h ogy fzéitében fzánkázni lehetett har m ad napig i s , h áza k a t, tsüröket iftá lló k at, sót meg a ’ templomoknak héjazatjait. is rút hóval bá terítette* D. D, S
