1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/70/2015. Iktatószám: Vj/70-8/2015.
Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Petia Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. P. Cs. ügyvéd) által képviselt IC Profil Kft. (8200 Veszprém, Rákóczi utca 5. 1. emelet) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a szintén a Petia Ügyvédi Iroda által képviselt MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. „fa” (1012 Budapest, Logodi utca 34/B. III. emelet 1.) meghozta az alábbi végzést. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa az eljárást megszünteti. A végzéssel szemben a közléstől számított nyolc napon belül a Versenytanácsnál benyújtott, vagy ajánlott küldeményként postára adott jogorvoslati kérelemmel lehet élni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kérelmet nem peres eljárásban bírálja felül, amely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye, a bíróság azonban a szükségeshez képest a feleket meghallgathatja.
Indokolás I. A kérelmezett tranzakció 1)
2)
3)
2014. november 28.-án az IC Profil Kft. (a továbbiakban: IC Profil) Adásvételi Szerződést kötött a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. „fa” (a továbbiakban: MAL) percipiált hidrát és zeolit üzemének az Adásvételi Szerződésben meghatározott eszközeinek, ingatlanainak és a gyártási eljárásokra vonatkozó szellemi tulajdonjogoknak (a továbbiakban: Üzem) megvásárlására. Az IC Profil 2015. július 13-án benyújtott kérelmében az 1) pont szerinti tranzakcióhoz – mint vállalkozások összefonódásához – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. A kérelmezett tranzakció a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján – a felek nyilatkozata szerint – nem bejelentés köteles. A tranzakció engedélyezésére Magyarországon kívül más ország versenyhatósága előtt nem indult eljárás.
1.
II. Az IC Profil tevékenysége és irányítási viszonyai 4)
5)
6)
7)
8)
9)
10)
Az IC Profil üzleti tevékenységet nem végez, a 2014. évben nettó árbevételt nem ért el. Az IC Profil más vállalkozás felett nem rendelkezik sem egyedüli, sem más vállalkozással közös irányítási joggal. Az IC Profil hat üzletrész tulajdonosa egyikének szavazati joga sem éri el az 50 százalékot, és a vállalkozás üzletrész tulajdonosai (vagy az azok valamely részhalmaza) között nincs olyan megállapodás, amely szerint szavazati jogaikat közösen gyakorolnák, és nincs a vállalkozás irányítására vonatkozó más külön szerződés sem. Az IC Profil Társasági Szerződése szerint a taggyűlés határozatait, amennyiben a törvény1 másként nem rendelkezik, a szavazati joggal rendelkezők egyszerű többségével hozza meg. Ebből következőleg – arra vonatkozó Ptk. rendelkezés hiányában - a vállalkozás vezető tisztségviselőinek megválasztásához és visszahívásához a taggyűlés egyszerű többsége szükséges, továbbá szintén egyszerű többséggel dönt a taggyűlés az IC Profil üzleti tervéről. A Tpvt. 23. § (2) bekezdés szerint közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel rendelkezik; vagy b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására; vagy c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására; vagy d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik. Az IC Profilnak nincs a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyedüli irányítója, mert üzletrész tulajdonosai egyike sem rendelkezik a szavazati jogot biztosító üzletrészek többségével. Az IC Profil a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös irányítás alatt sem áll, mert a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint, „…ha a tulajdonosok a társaságra irányadó döntéshozatali szabályok alapján számos kombinációban képesek „alkalmi koalíciókat” alakítva a vállalkozás feletti Tpvt. 23. § (2) bekezdés szerinti irányítási jogosítványok gyakorlására – az ilyen vállalkozás felett senki sem rendelkezik irányítással. […] (Vj-29/2014.)”2. Ha egy vállalkozásnak – mint jelen esetben – kettőnél több, egyenként 50 százaléknál kisebb szavazati joggal rendelkező üzletrész tulajdonosa van, akkor a fenti helyzet szükségszerűen fennáll. Az IC Profil vezető tisztségviselőivel kapcsolatosan üzletrész tulajdonosai között nincs semmiféle speciális megállapodás, így azok megválasztásáról és visszahívásáról is egyszerű többséggel dönt a taggyűlés. Ezért – figyelemmel a 8) pontban foglaltakra is – az IC Profilnak a Tpvt. 23. § (2) bekezdése b) pontja szerint sincs egyedüli irányítója, és közös irányítói sincsenek. A Versenytanács gyakorlata szerint az üzleti terv meghatározó jelentőségű a vállalkozás piaci magatartásával kapcsolatos lényeges döntések tekintetében. Ezért az annak elfogadására vonatkozó, szerződésen alapuló egyedüli vagy közös jogosultság (illetve vétójog) a Tpvt. 23. § c) pontja szerinti egyedüli vagy közös irányítást megalapozó körülmény. 3 Az IC Profil üzleti tervét a taggyűlés egyszerű többséggel fogadja el, és más – a vállalkozás döntéseinek valamely tulajdonos (vagy tulajdonosok) általi befolyásolására
1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései, 2014., 23.44. 3 Lásd Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései, 2014., 23.38. és 23.54. 2
2.
alapot adó - szerződés sincs a tulajdonosok között. Ezért az IC Profilnak a Tpvt. 23. § (2) bekezdés c) pontja szerinti irányítottsága sem áll fenn. 11) Az eljárás során nem került azonosításra olyan körülmény, amelyre tekintettel az IC Profil valamely tulajdonosának (vagy tulajdonosai valamely csoportjának) a Tpvt. 23. § (2) bekezdés d) pontja szerinti („tényleges”) irányítás alatt állna. 12) Mindezekre tekintettel az eljáró versenytanács álláspontja szerint az IC Profil nem áll más vállalkozás egyedüli és több vállalkozás közös irányítása alatt sem. III. Engedélykérési kötelezettség Összefonódás 13)
14)
15)
A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése szerint vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok – ideértve a vállalkozás ügyfélállományát is –, amelyeknek megszerzése önmagában vagy a vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a pici tevékenység végzéséhez. Az Üzem megszerzése önmagában elégséges ahhoz, hogy az IC Profil gyártási, és arra alapozva piaci tevékenységet folytasson, ezért az Üzemnek az IC Profil általi megszerzése a Tpvt. fent hivatkozott 23. § (1) bekezdés a) pontja és 23. § (5) bekezdése alapján vállalkozások összefonódásának minősül.
Küszöbértékek 16)
17)
18)
19)
4
A Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. A Tpvt. 26. § (2) bekezdés a) pontja alapján az összefonódás közvetlen résztvevőjének minősül a beolvadó vállalkozás (beleértve a beolvadó vállalkozásrészt is4) és az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik. Ennek megfelelően jelen összefonódás közvetlen résztvevői: az Üzem és az IC Profil. A Tpvt. 26. § (3) bekezdés szerint közvetett résztvevőnek minősülnek azon vállalkozáscsoport [Tpvt. 15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik. A Tpvt. 15. § (2) bekezdése szerint egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal: a) amelyeket a Tpvt. 23. § (2) vagy (3) bekezdése szerint önállóan irányít; b) amelyek az a) pont szerint irányítják; c) amelyeket a b) pont szerinti vállalkozás a c) pont szerint irányít; d) amelyeket az a)-c) pont szerinti vállalkozások és a vállalkozás közül kettő vagy több közösen irányít. A Tpvt. 26. § (5) bekezdés értelmében érintett vállalkozáscsoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.
Lásd Tpvt. 52. § aa) pont.
3.
20)
21)
Miután az IC Profil nem áll más vállalkozás irányítása alatt, és nem is irányít más vállalkozást, ezért nincs hozzá kapcsolódó közvetett résztvevő, mire tekintettel önmagában minősül érintett vállalkozáscsoportnak. Szintén önmagában minősül érintett vállalkozáscsoportnak az Üzem, melynek, mint vállalkozásrésznek fogalmilag nem lehet sem irányítója, sem irányított vállalkozása. A fenti két érintett vállalkozáscsoport közül az IC Profi az összefonódást megelőző (2014.) évben nem ért el nettó árbevételt, és nincs általa és más vállalkozás által közösen irányított vállalkozás [lásd 4) pont], így a Tpvt. 24. § (1) bekezdése szerint figyelembeveendő nettó árbevétele (0 forint) kevesebb, mint 500 millió forint. Ezért a kérelmezett összefonódás a Tpvt. 24. § alapján nem engedélyköteles. Mindezek alapján az eljáró versenytanács az eljárást megszüntette, figyelemmel a Tpvt. 60/A. § (1) bekezdés b) pontjára, mely szerint az eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Ket. 30. § g) pontjában meghatározott okból történő megszüntetéséről az eljáró versenytanács dönt abban az esetben, ha az összefonódás a Tpvt. 24. § szerint nem engedélyköteles.
IV. Eljárási kérdések 22)
23)
24)
25)
A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre a Tpvt. 45. §-án, illetékessége a Tpvt. 46. §-án alapul. E rendelkezések értelmében a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén – a 86. § (1) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével –, továbbá azokban a hatósági ügyekben, amelyek tekintetében törvény az eljárást a hatáskörébe utalja, illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed. A kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat előzetesen lerótta. A Tpvt. 2015. június 19-étől hatályos (és a jelen, azt követően indult eljárásban alkalmazandó) 62/A. § (5) bekezdésének értelmében az eljárásnak a Tpvt. 60/A. § (1) bekezdésében meghatározott okból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége. Jelen eljárást az eljáró versenytanács a Tpvt. 60/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján szüntette meg, ezért a lerótt igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésének nincs helye. Az eljárást befejező döntést a jelen esetben a Tpvt. 63. § (2) bekezdés d) pontja alapján 30 napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidő kezdő napja a Ket. 33. § (5) bekezdése és 65. § (1) bekezdése alapján a kérelem beérkezését követő nap, azaz 2015. július 14. Ennek megfelelően – tekintettel a Ket. 33. § (3) bekezdésének c) pontjára, melynek értelmében a hiánypótlás kiadásától és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig eltelt idő (a jelen eljárásban: 7 nap) az ügyintézési határidőbe nem számít bele – az ügyintézési határidő 2015. augusztus 31., figyelemmel a Ket. 65. § (3) bekezdésére, mely szerint, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel (jelen esetben: 2015. augusztus 29. szombat), a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. A Tpvt. 44. § 2012. február 1-jétől hatályos szövege a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében sem zárja ki a Ket. 72. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja értelmében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti. Az eljáró versenytanács a jelen eljárásban az eljárás megszüntetésére tekintettel nem látott lehetőséget az egyszerűsített döntés meghozatalára
4.
26)
[lásd a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 3/2014. számú közleménye 8. pont]. Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. és a Ket. alábbi rendelkezésein alapul: – a Tpvt. 82. § (2) bekezdése alapján az eljáró versenytanács végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye, az ellen azonban ugyanezen törvényhely (1) bekezdése szerint jogorvoslatnak van helye, ha azt a Ket. vagy a Tpvt. megengedi; – a Ket 109. § (1a) bekezdése értelmében a végzés bírósági felülvizsgálatának van helye, ha a Ket. alapján a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény (adott esetben: a Tpvt.) az ügyben kizárja a fellebbezést; – a Ket. 98. § (3) bekezdés c) pontja alapján önálló fellebbezésnek van helye az eljárást megszüntető végzés ellen.
Budapest, 2015. augusztus 3.
dr. Bara Zoltán s.k. előadó versenytanácstag
dr. Miks Anna s.k. versenytanácstag
dr. Tóth András s.k. a Versenytanács elnöke versenytanácstagként eljárva
5.
