MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY
MBFH/352-9/2012. Tárgy: fellebbezési eljárás megszüntetése Üi: Horeczky Veronika : 301-2922
[email protected] Ilkeyné Dr. Perlaki Elvira 1027 Budapest Margit krt. 3. VÉGZÉS A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Ilkeyné Dr. Perlaki Elvira (1027 Budapest, Margit krt. 3. a továbbiakban: Bányavállalkozó) fellebbezése alapján a Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) 4463-5/2011. számú határozatával módosított 1830-17/2011. számú kutatási műszaki üzemi tervet (MÜT) jóváhagyó határozat felülvizsgálatára indult MBFH/352/2012. számú eljárását megszünteti. Jelen végzés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A végzés bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre történő hivatkozással - a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Miskolci Törvényszéktől keresettel lehet kérni. A keresetet a Bányakapitánysághoz kell 3 példányban benyújtani. A keresetnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs, a Bányavállalkozó azonban a keresetében kérheti a végzés végrehajtásának felfüggesztését. A végzés ellen benyújtott kereset tárgyában a bíróság nem peres eljárásban - tárgyalás tartása nélkül - végzéssel határoz, de a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.
INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által benyújtott MÜT kérelmet 1830-17/2011. számú határozatával az érdekelt szakhatóságok által kiadott állásfoglalások figyelembevételével jóváhagyta. A Bányavállalkozó a határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben kifogásolta az Északmagyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) 18561-5/2011. számon adott szakhatósági állásfoglalását.
: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928
1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail:
[email protected]
MBFH/352-9/2012. sz.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 102. § (4) bekezdésében foglaltak szerint „az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak”. A Ket. 44. § (7) bekezdése alapján, „ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.” A Bányakapitányság a Ket. 102. § (4) bekezdése alapján megküldte a fellebbezést a Felügyelőségnek, aki 1557-3/2012. számon módosította a korábban kiadott 18561-5/2011. szám szakhatósági állásfoglalását. A Bányakapitányság a fellebbezést valamint az 1557-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalást felterjesztette az MBFH-hoz. Az MBFH a felterjesztett fellebbezés kapcsán megállapította, hogy a Bányakapitányság az 1830-17/2011. számú határozat jogerőre emelkedése előtt beérkezett 1557-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalást a tényállás teljes körű tisztázása során nem érvényesítette, ezért a fellebbezést áttette a Bányakapitányságra. A Bányakapitányság a Felügyelőség 1557-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakra tekintettel 2012. március 2-án kelt 4463-5/2011. számú határozatával módosította korábbi 1830-17/2011. számú határozatát. A határozatot a Bányavállalkozó 2012. március 13-án vette kézhez, majd a 4463-5/2012. számú határozat ellen 2012. március 28-án adta postára fellebbezését azzal, hogy fellebbezése részletes indokolását 2012. április 16-ig benyújtja. A Bányakapitányság a fellebbezést és az első fokú eljárás iratait 2012. március 29-én, a fellebbezés részletes indokolását megelőzően felterjesztette az MBFH-hoz. A Ket. 102. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. Mivel a Bányakapitányság a fellebbezést a részletes indokolás beérkezése előtt terjesztette fel, így a Ket. 102. § (5) bekezdése szerint biztosított hatáskörét nem gyakorolhatta, ezért az MBFH a fellebbezést ismét átette a Bányakapitányságra. A Bányakapitányság a fellebbezés részletes indokolásának hozzá történő beérkezését követően 2012. április 17-én terjesztette fel a fellebbezés részletes indokolását a fellebbezésről kialakított álláspontjával együtt. A Bányavállalkozó a 4463-5/2011. számú határozat ellen az alábbi tartalmú fellebbezést nyújtotta be: „A kutatás időtartama (1830-17/2011 sz. Határozat 1. pontja) - a kutatást 3 évre engedélyezték- indokolásul azért, mert az engedélyköteles a fúrási tevékenységet 3 évre tervezte. A MÜT 2011 októberében benyújtott hiánypótlásában a tervezett fúrások listája alatt szerepel az ütemezési terv mely szerint a 4-ik évre is terveztem fúrásokat - igaz, azok mennyiségének és helyének részletezése nélkül. Az erre vonatkozó adatokat ugyanis az elkövetkezendő fúrásoktól várom. Nem kétséges azonban, hogy a kutatást 4 évre terveztem és szükség van erre az időre.
- 2/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
Alátámasztja fenti kérelmemet, hogy szélsőséges esetben újabb kutatási adomány és MÜT benyújtás a terület zártsága miatt feltehetően nem lehetséges. A környezetvédelmi szakhatósági előírások időbeli korlátozásai (4463-5/2011 sz. és az 183017/2011 sz. Határozatok 2/1. pontja) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első szakhatósági véleményében általános korlátozást irt elő a fúrásos kutatásra a védett madarak miatt (engedélyezett időszak augusztus 1. - március 15.) valamint az András táróba tervezett fúrásokra (engedélyezett május - szeptember között) a denevérek miatt. Tiltakozásra, módosítottak az előírásokon mely szerint a rendelkező részben visszavonták a denevérek miatti korlátozást- nem tudták igazolni a denevérek jelenlétét. A felszíni fúrások esetében a korlátozás azokat a kutatófúrásokat, melyek kivitelezése védett ill. Natura 2000 jelölő fajokat zavarhatnak csak szaporodási időszakon kívül augusztus 1. - március 15. között lehet végezni. Ez a látszólagos könnyítés azonban csak porhintés, mert az Aggteleki Nemzeti Parktól a későbbiekben megkért - a madarak helyére vonatkozó információs anyagból az derült ki, hogy „madár térkép” nincs, az állomány jelenléte és helye csak egy-két helyen bizonyított, nagyrészt előzetes megfigyelésekből valószínűsíthető. A módszer pedig - az erdészeti térkép részterületeire érvényesített korlátozás - egyáltalán nem szerencsés, mert a különböző formájú és méretű részterületeken belül az akár koordinátákkal megadható fix fúráspont és a képlékeny elterjedési területű madár állomány vonatkozásában a zajártalom és az emiatt bevezetett korlátozás objektív körülményei nem állapíthatók meg. Ez abból is látszik, hogy a Nemzeti Park - saját magával ellentétben - a tervezett fúrások esetében visszatért a korlátozáshoz, nyilván ez várható a gyakorlatban, a továbbiakban is. A tervezett együttműködés, így a madarak fészkelési helyének figyelembe vétele már a tervezés időszakában sem valósítható meg. - A földtani kutatás számára egyébként a korlátozás az évi 12 hónap helyett csak 7,5 hónap munkát tesz lehetővé, de ezt is csak papíron. Az időszak a téli hónapokat is magába foglalja, így csak 3-4 hónapot lehet számítani hegyvidéki, terepi munkánál. Ha a kiesett időt vissza is adják; nem cél a kutatás nélküli, meddő időszakok finanszírozása. - A korlátozás másik területe a denevérekkel volt kapcsolatos az András táróba tervezett fúrások miatt (engedélyezett időszak: május - szeptember). A 1830-17/2011 sz. Határozat ugyan visszavonta a korlátozást, mivel a denevérek jelenléte nem volt bizonyítható, de a téma meglepetésre tovább él. Mindkét Határozat indokolásában nagy terjedelemben foglalkozik a jelen pillanatban nem igazolt denevérek szükséges felkutatásával a jövőben és a várható korlátozásokkal, ami már az esetleg több éve zajló földtani kutatások további akadályoztatását jelentheti, bizonytalan helyzetet teremtve. Eljárásbeli korlátozások. A kutatás engedélyezésének az Aggteleki Nemzeti Park által előirt menete, mely szerint csak 15 nappal nyilatkoznak a fúrási területek természeti értékeiről; a munkaszervezést lehetetlenné teszi. Az alvállalkozói (fúróvállalat, laboratórium stb.) kapacitás lekötés, szerződéskötések, a munka mennyiségének és időtartamának több hónappal előbbi megtervezését teszi szükségessé. Ennek felbomlása nemcsak a munka menetét, de a szerződés módosítása vagy felbontása miatt felmerülő kárrendezés vitáját is felveti. -A kutatási terület határai nem érintik a Füzérradványi Kastélypark Természetvédelmi Területet, hiszen a kutatási terület határvonala- az 1:10000 térkép tanúsága szerint - úgy lett meghatározva, hogy ne érintse azt - a szakhatósági véleménnyel ellentétben. A fent felsorolt hátrányos szakhatósági előírásokkal szemben a gyakorlati tapasztalatot tudom felhozni. Ebben a hegységben a földtani felépítés miatt több féle nyersanyag után számtalan fúrásos kutatás zajlott már, melyek jórészében magam is részt vettem. Az érintett területen p1. az illit-bánya készlet növelése érdekében 42 db. fúrás mélyült, míg a közelmúltban a HUMEX Kft. 17 db érckutató fúrást mélyített 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben. Az erre vonatkozó
- 3/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
MÜT jóváhagyás nem írt elő korlátozást. A kutatás rendben lezajlott és a harkályok (túlnyomórészt róluk van szó) azóta is jelen vannak, élőhelyüket ezek szerint megtartották (Natura 2000). A fúró berendezések kb. 10-14 napig tartózkodnak egy fúróponton, azután tovább költöznek, így tehát tartós zajkeltésről sem beszélhetünk. A fúrógépek folyamatosan egész nap, monoton típusú motorhangot produkálnak, amihez az állatok - tapasztalatok szerint - hozzászoknak. A sokk-hatást előidéző hirtelen zajok sokkal rosszabbak. Külön figyelmet kell szentelni a Határozatok végén található figyelem felhívásokra, melyek szinte fenyegetően hangzanak. Ezek közül a környezetvédelmi szakhatósági véleménnyel kapcsolatban “a jelen hozzájárulás a bányanyitással kapcsolatban nem tekinthető ráutaló magatartásnak” Akkor mi várható egy esetleges sikeres kutatás után? A Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Társaság (VÁTI) által készített Országos Területrendezési Terv a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai alapján a kutatási területet, mint az „Ásványi nyersanyag gazdálkodási övezet”-be tartozót tartja nyilván. Ugyanakkor a Terv a kutatási terület nagy részét „magterület”- nek is ábrázolja, ahol a törvényre hivatkozva, felszíni bányát nyitni nem lehet. Ha azonban a kutatás mégis ezt eredményezi, hogyan érvényesíthető a kettő együtt? Az Országos Területrendezési Terv négyévenkénti módosítása most esedékes. A magterületek határmódosítását - a települések igényeihez hasonlóan - az ásványi nyersanyagok előfordulásaihoz kellene igazítani, hogy adott esetben a hozzáférhetőség biztosítva legyen a bányászat számára a későbbiekben. Fellebbezési szándékomat komolyan alátámasztotta pénzes partnerünk fenti korlátozások miatti visszalépése, éppen a megállapodás aláírása előtt. Ritka az a befektető partner, aki hajlandó finanszírozni egy egyébként is kockázatos földtani kutatást, joggal igényli a garanciát arra, hogy zavartalanul dolgozhasson, és siker esetén hasznosuljon a befektetése, vagyis bányát nyithasson. Ha ezt legalább elvileg nem biztosítja a kutatási engedély, egyszerűbb azt mondani rá, hogy nem.” Az MBFH a fellebbezésben a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása elleni kifogásokra tekintettel - az előírt hiánypótlás teljesítését követően - 2012. május 3-án kelt levelével megkereste az OKTVF-et, aki másodfokú szakhatósági állásfoglalását az alábbi tartalommal 2012. augusztus 13-án küldte meg az MBFH-nak: „A Felügyelőség 18561-5/2011. számú szakhatósági állásfoglalását módosító 1557-3/2012. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását megváltoztatom a következők szerint: A Füzérkajata-Füzérradvány kutatási területen tervezett érckutatás műszaki üzemi terv jóváhagyásához nem járulok hozzá. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Bányavállalkozó részére a „Füzérkajata-Füzérradvány” elnevezésű kutatási területen ércek kutatására vonatkozó MÜT-öt a Bányakapitányság 1830-17/2011. számú határozatával engedélyezte. Az elsőfokú eljárásban szakhatóságként közreműködő Felügyelőség 18561-5/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a MÜT jóváhagyásához kikötésekkel hozzájárult. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) 1-34-6/2012. számú, Ügyfélnek címzett levele alapján az Igazgatóság a legfrissebb adatokra tekintettel - amelyeket korábbi adatszolgáltatása nem tartalmazott - megkereste a Felügyelőséget az elsőfokú határozat kijavítása céljából, és egyben véglegesítette a természetvédelmi állásfoglalás egyes pontjait is.
- 4/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
A Felügyelőség az Igazgatóság kezdeményezésére 18561-5/2011. számú I. fokú szakhatósági állásfoglalását 1557-3/2012. ügyiratszámon módosította, ezért a Bányakapitányság 44635/2011. számú határozatával módosította az 1830-17/201 1. számú határozatát. Az 1830-17/2011. számú I. fokú határozatot módosító 4463-5/2011. számú határozat ellen a Bányavállalkozó fellebbezéssel élt. Az MBFH/352-6/2012. számú végzésével megkereste az OKTVF-et másodfokú szakhatósági állásfoglalása megadása érdekében. A rendelkezésre álló iratok alapján természetvédelmi, vízvédelmi, zaj védelmi, és levegőtisztaság-védelmi szempontból a következők állapíthatók meg: Természetvédelem: A MÜT alapján a kutatás során több ingatlant érintő ponton kíván Ügyfél kutatófúrásokat végezni, mintegy 4 éven keresztül. A fúrásokkal érintett helyrajzi számok a következők: - Vilyvitány 041, 051 - Füzérkajata 046/1, 047, 053/2 - Felsőregmec 080/2 - Füzérradvány 013/4 Ezek alapján megállapítható, hogy a kutatófúrásokkal érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, ugyanakkor az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 1. melléklete és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján teljes egészében a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernádvölggyel (HUBN10007 elnevezésű) különleges madárvédelmi (Natura 2000) területhez tartoznak. A fúráspontok érintik továbbá a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületeit is. A Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének értelében: 4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhely típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN10007 elnevezésű) különleges madárvédelmi (Nalura 2000) terület jelölőfajai a következők: o Fekete gólya (Ciconia nigra) o Darázsölyv (Pernis apivorus) o Kígyászölyv (Circaetus galiicus) o Uhu (Bubo bubo) o Hamvas küllő (Picus canus) o Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) o Bölömbika (Botaurus stellaris) o Nagy kócsag (Egretta alba) o Fehér gólya (Ciconia ciconia) o Barna kánya (Milvus migrans) o Rétisas (Haliaeetus albicilla) o Barna rétihéja (Cicrus aeruginosus) o Hamvas rétihéja (Circuspygargus) o Kék vércse (Falco vespertinus) o Kerecsensólyom (Falco cherrug) o Uráli bagoly (Strix uralensis) o Kis őrgébics (Lanius minor) o Daru (Grus grus) o Pajzsoscankó (Philomachuspugnax) o Kékes rétihéja (Circus cyaneus)
o Békászó sas Aquilapomarina) o Parlagi sas Aquila heliaca) o Haris (Crex crex) o Réti cankó (Tringa glareola) o Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) o Közép fakopáncs (Dendrocopos medits) o Fekete harkály (Dryocopus martius) o Kis légykapó (Ficedula parva) o Erdei pacsirta (Lullula arborea) o Jégmadár (A/cedo atthis) o Lappantyú (Caprimulgus europaeus) o Örvös légykapó (Ficedula albicollis) o Tövisszúró gébics (Lanius collurio) o Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) o Parlagi pityer (Anthus campestris) o Vándorsólyom (Falco peregrinus) o Halászsas (Pandion ha/iaetus) o Kis sólyom (Falco columbarius) o Törpesas (Hieraaetus pennatus)
- 5/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
A hiánypótlásként benyújtott MÜT kiegészítés alapján a kutatófúrásokról korlátozottan van információ. A fúróberendezés önjáró, automatikus öblítéses és öblítő-folyadék tartállyal van ellátva, így nincs szükség külön iszapgödörre. A felvonulás a meglévő földutakon és erdészeti utakon történik. A MÜT fúrásonként 20 m2 taposási kárral számol. Ugyanakkor a fúrás technikájáról, az egyes fúrások időtartamáról nincs információ, a dokumentáció csak azt tartalmazza, hogy a fúrások a kutatandó terület részletesebb földtani felmérése, szerkezeti viszonyainak alaposabb megismerése érdekében történnek, melyeket a korábbi kutatások nem tisztáztak teljes mértékben. Az Igazgatóság 1-34-6/2012. számú, Bányavállalkozónak címzett levelében foglaltak szerint „a fúrások helyszínén számos védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölőfaj fordul elő. Azt azonban, hogy az egyes fúrási helyszíneken az adott évben milyen fajokat, illetve ezeket milyen állománynagyságban találjuk, előzetesen nagyon nehéz megjósolni. Az bizonyos, hogy a kutatófúrások leginkább madárfajokra lehetnek hatással”. Az Igazgatóság vállalta, hogy az előzetes felméréseket követően a fúrások megkezdése előtt tájékoztatja az Ügyfelet a fúrási helyszíneken és azok hatásterületén élő természeti értékekről. A fúrásokkal érintett Natura 2000 terület kijelölési célja az azon megtalálható jelölőfajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, vagyis szaporodó- és táplálkozó helyük zavartalanságának, ezáltal a fajok túlélésének biztosítása. A költési időszakban (márciusaugusztus) végzett kutatófúrások az általuk keltett zajhatás, valamint az emberi jelenlét miatt jelentős zavaró tényezőt jelentenek a fészkelő madarak számára. A madarak a költési időszakban a legérzékenyebbek a zavaró hatásokra. A költési időszakon belüli munkavégzés azzal a következménnyel járhat, hogy az adott faj elhagyja fészkét, így a tojásokból nem kelnek ki a fiókák, illetve a kikelt fiókák magukra maradnak, továbbá a következő költési időszakban nem térnek vissza a madarak, rosszabb esetben a környező térséget is végleg elhagyják. A Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése szerint: (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. Bányavállalkozó fellebbezésében nem ért egyet a szakhatósági állásfoglalásban szereplő időbeli korlátozással, mert véleménye szerint a madarak fészkelési helyének figyelembe vétele - már a tervezés időszakában is - nem valósítható meg. Álláspontja szerint a madárállomány jelenléte csak egy-két helyen bizonyított, valamint a fix fúráspontok és a képlékeny elterjedésű madárállomány vonatkozásában a zaj ártalom és az emiatt bevezetett korlátozás objektív körülményei nem állapíthatók meg. A zajhatás mértékétől és fajoktól függően akár több száz méteres hatásterületen is zavarhatja a madárfajokat költési időszakban. Bányavállalkozó azt állítja továbbá, hogy a korábbi kutatások során, a területen előforduló harkályok élőhelyüket a munkák zavaró hatása ellenére megtartották. A fúrógépek folyamatosan, egész nap, monoton hangot produkálnak, amihez az állatok hozzászoknak. A Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN 10007 elnevezésű) különleges madárvédelmi (Natura 2000) területen azonban a korábbiakban leírtak alapján nem csupán harkályfajok élnek, hanem számos más, a zajártalomra még inkább érzékeny faj is előfordul, amelyek a rejtőzködő életmódot kedvelik (pl.: fekete gólya). Ezek a fajok nem városi madarak, nincsenek hozzászokva a folyamatos zajártalomhoz, tehát az éveken át tartó fúrási tevékenység hatására addigi élőhelyüket elhagyhatják. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése alapján: 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
- 6/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény l7. § (6) bekezdése magterület övezetről az alábbiak szerint rendelkezik: „Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.” Fentiek alapján a kutatási területen nem lehet bányatelket nyitni a későbbiekben. A kutatás tehát egy olyan cél nélküli tevékenység lenne, amely csak az ásványi nyersanyag ismeretét eredményezné, de bányászati tevékenységgel a kitermelése nem lehetséges. Ügyfél fellebbezésében egyértelműen utal arra, hogy a kutatást követően a bányászati tevékenység lenne a célja, azonban a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy bányászati tevékenységet nem lehet folytatni a területen, mert bányatelek nem fektethető. A kutatófúrások 4 éven keresztül időszakos jellegű beavatkozást jelentenek a területen. A Natura 2000 terület kijelölésének célja az azon megtalálható jelölőfajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, vagyis szaporodó- és táplálkozó helyük zavartalanságának biztosítása. Tehát olyan területen nyersanyag kutatás engedélyezése, amelyen jogszabályok a későbbiekben kizárják a nyersanyag kitermelését, indokolatlan zavarást eredményez a Natura 2000 területen, ezáltal akadályozza a Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében megjelölt célok teljesülését. Fentiekre tekintettel az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás természetvédelmi szempontból nem megalapozott. Vízvédelem: A kutatási műszaki üzemi tervben foglaltak szerint: - a kutatandó nyersanyag: arany-ezüst színes-érc - a kutatás alaplapja -1000 mBf. - tervezett munkálatok: földtani térképezés, geokémiai talajmintázás (100x40 m-es hálóban), kutató fúrások létesítése (22 db) A munkálatokhoz szükséges üzemanyag, kenőanyag tárolás zárt edényzetben történik. A fúráshoz szükséges vízmennyiség eljuttatása a vízkivételi helytől csővezetéken keresztül tervezett. A kutatási terület a felszín alatti vizek védelméről szóló mód. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésén alapuló 1:100.000 méretarányú Országos érzékenységi térkép alapján érzékeny kategóriába sorolt területen található, vízbázis védőidomát, védőterületét nem érinti. A tervezett kutatási tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása elhanyagolható. A földtani közegre gyakorolt hatás műszaki intézkedések megtételével, elővigyázatos üzemeltetéssel kizárható, havária esetén gyorsan felszámolható. A fellebbezés vízminőség-védelemmel kapcsolatos szakkérdést nem érint. Vízvédelmi szempontból a Felügyelőség 18561-5/2011. számú szakhatósági állásfoglalása, valamint az azt módosító 1557-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalása az alábbi észrevétel figyelembe vételével megalapozott. A MÜT 2011. októberi keltezésű kiegészítésében (biztosítékbecslési munkarészben) foglaltak szerint az alkalmazni kívánt fúróberendezés automatikus öblítéses, öblítő-folyadék tartállyal rendelkezik, ezért külön iszapgödör kialakítására a fúrás nem szükséges. Ezt figyelembe véve a Felügyelőség 18561-5/2011. számú szakhatósági állásfoglalásának 11.5. pontjában tett előírás indokolatlan és az alkalmazni kívánt fúrás technológiának ellentmondó. Helyette elegendő lenne az alábbi előírás: A kutatáshoz csak a műszaki üzemi tervben ismertetett automatikus öblítéses, öblítő-folyadék tartállyal rendelkező fúróberendezés használható. Zajvédelem:
- 7/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
A Füzérkajata- Füzérradvány környékén tervezett nemesfémérc kutatási területen, a tervezett kutatófúrások környezetében a dokumentációhoz csatolt helyszínrajz alapján a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés alapján a vélelmezett zajvédelmi szempontú 100 méteres távolságon belüli területen zajtól védendő terület, építmény nem található, ezért a környezeti zajvédelmi szempontból az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás megalapozott. Levegőtisztaság-védelem: Levegőtisztaság-védelmi szempontból a közlekedésből és a szállításból eredő por- és kipufogógáz kibocsátás várható. A kutatást nagymélységű fúrásokkal végeznék, a fúróberendezés típusa, valamint műszaki és környezetterhelési paramétere jelen eljárásban nem ismert. A benyújtott dokumentációk alapján nem állapítható meg, hogy a kutatási munkák során milyen dízelüzemű berendezéseket (fúróberendezés, áramfejlesztő) alkalmaznának, melyek használata során a légszennyezést az adott egységre vonatkozó kezdési és karbantartási utasítások pontos betartásával minimalizálható. A kutatási munkálathoz kapcsolódó, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (Lev. rendelet) alapján bejelentés köteles pontforrásra vonatkozóan pontforrás működési engedély szükséges, a Lev. rendelet 22. § (1) bekezdése értelmében az 5. melléklet szerinti tartalommal. A Lev. rendelet 4. §-a szerint „tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.” A 26. § (2) bekezdés előírja, hogy „Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. “ A fellebbezésben előadottak nem tartalmaznak levegőtisztaság-védelmi szempontból felvetést. Tekintettel arra, hogy a tevékenység a terület indokolatlan zavarását eredményezné megállapítottam, hogy a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a szakhatósági hozzájárulás nem adható meg, ennek megfelelően az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást megváltoztattam.” A másodfokú szakhatósági állásfoglalás beérkezését követően a Bányavállalkozó 2012. 08. 27-én érkezett beadványában a fellebbezését visszavonta és a fellebbezési eljárás megszüntetését kérte. A Ket. 34. § (4) bekezdése alapján az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Az (5) szerint az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza. A Ket. 31. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét. A Ket. 104. § (4) bekezdés értelmében A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.
- 8/9 -
MBFH/352-9/2012. sz.
Az MBFH a fellebbezés visszavonására irányuló beadványt megvizsgálva, megállapította, hogy az eljárás megszüntetésére fentiekben előírt jogszabályi feltételek teljesülnek, ezért a másodfokú eljárását megszüntette. A Bányavállalkozó az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendeletben meghatározott fellebbezési igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Bányakapitányság 2012. 04. 19-én felterjesztette a fellebbezést és annak részletes indokolását. Az ügyintézési határidőbe - a Ket. 33. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint nem számít be a hiánypótlási és a szakhatósági eljárás időtartama. A 352-4/2012. számú hiánypótlási felhívást 2012. 04. 23-án postázta az MBFH, a hiánypótlás teljesítése - a szakhatósági eljárási díj megfizetésének igazolása - 2012. 05. 02-án érkezett az MBFH-ba. A 352-6/2012. számú szakhatósági megkeresést 2012. 05. 04-én postázta az MBFH, amelyre a szakhatóság állásfoglalása - sürgetést követően - 2012. 08. 13-án, a fellebbezés visszavonása 2012. 08. 27-én érkezett hozzá. Mindezekre figyelemmel az ügyintézési határidő 2012. 09. 6-án jár le, tehát az MBFH határidőn belül hozta meg döntését. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés c) pontja, 71. § (1) és 104. § (4) bekezdése alapján járt el. Jelen végzés bírósági felülvizsgálatát a Ket. 98. § (1) bekezdése teszi lehetővé.
Budapest, 2012. augusztus 28.
Jászai Sándor elnök nevében:
Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető
Az MBFH a végzést közli: - Bányakapitányság (iratokkal), - a Bányakapitányság útján elsőfokú határozat szerintiekkel tértivevénnyel, - OKTVF - MBFH irattár
- 9/9 -
