K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt. sz.: D.203/ 29/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a Fantasztika 95 – Georgi Cankov egyéni vállalkozó (Bulgaria, Plovdiv 4003, 176 V Brezovsko Sosze Ut., képviseli: Bihary, Balassa és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Bihary Tibor ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 83., a továbbiakban: kérelmező) által a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 22-24, a továbbiakban: ajánlatkérő) „Élelmiszerek beszerzése a megrendelő által meghatározott raktárakba történő szállítással a külön felmerülő igényeknek megfelelően” tárgyú közbeszerzése 15., 17., 24., 29., 30., 37., 38., 39., 40., 55., 56., 57., 65., 67., 69. és 72. részével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő kérelmére a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését engedélyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, és bírósági felülvizsgálata sem kérhető. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a rendelkezésre álló okiratok és a felek írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) IV. fejezete szerinti tárgyalásos eljárást indított, amely eljárásra vonatkozó részvételi felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010.12.16. napján 2010/S 244-373126 szám alatt jelent meg. A részvételi felhívás 2010.12.14. napján került feladásra. Ajánlatkérő az eljárásban 72 részben engedte meg a részekre történő ajánlattételt. Alternatív ajánlat tételét ajánlatkérő kizárta. A felhívásban ajánlatkérő többek között meghatározta a kizáró okokra vonatkozó előírásait, alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő a részvételi határidőt 2011.01.17. napjában, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját 2011.02.03. napjában határozta meg.
2
Ajánlatkérő a felhívás VI.2) pontjában rögzítette, hogy a szerződés közösségi alapokból finanszírozott programmal kapcsolatos, és megjelölte a következő hivatkozási alapot: „Az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása a Bizottság 807/2010/EU (14.9.2010) és 945/2010/EU (21.10.2010) rendeletei alapján”. Ajánlatkérő kérelmezőt 2011.03.19. napján tájékoztatta ajánlata Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján történő érvénytelenné nyilvánításáról a 15., 17., 24., 29., 30., 37., 38., 39., 40., 52., 53., 54., 55., 56., 57., 65., 67., 69., 71. és 72.. részek tekintetében. Ajánlatkérő rögzítette, hogy az 52., 53., 54. és 71. részek tekintetében kérelmező a részvételi szakaszban nem nyújtott be részvételi jelentkezést. A további részek esetében a megajánlani kért ellenszolgáltatás (termékmennyiség, szállítási költség) tekintetében az ajánlat nem tartalmazott megfelelő tartalmú, kifejezett, egyértelmű - a Kbt. 70. § (2) bekezdése előírása szerinti - nyilatkozatot, és azt a felvilágosítás megadásával sem tudta tisztázni. Kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításával összefüggésben előzetes vitarendezést kezdeményezett 2011.03.22. napján, amely vitarendezési kérelmet ajánlatkérő 2011.03.25. napján elutasított. Kérelmező 2011.04.04. napján nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő jogsértő, a Kbt. 70. § (1) bekezdésébe ütköző módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát a 15., 17., 24., 29., 30., 37., 38., 39., 40., 55., 56., 57., 65., 67., 69. és 72. részek tekintetében, ezért semmisítse meg ajánlatkérő közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntését, kötelezze ajánlatkérőt az eljárás költségeinek a megtérítésére, valamint ideiglenes intézkedésként függessze fel a közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság az eljárást 2011.04.05. napján megindította, melyről az érintetteket értesítette, majd D.203/9/2011. sz. végzésében megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás a 15., 17., 24., 29., 30., 37., 38., 39., 40., 55., 56., 57., 65., 67., 69. és 72. részek vonatkozásában kerül lefolytatásra. Ajánlatkérő 2011.04.13. napján terjesztette elő - kiemelkedően fontos nemzetgazdasági érdekre hivatkozással - szerződéskötés engedélyezése iránti kérelmét. Ajánlatkérő előadta, hogy az Európai Unió által - a Közösség legrászorulóbb személyei számára - finanszírozott élelmiszersegély program végrehajtásában Magyarország 2006 óta vesz részt. Az EU Élelmiszersegély program lebonyolításáért Magyarországon ajánlatkérő felelős. Ajánlatkérő rögzítette, hogy a program végrehajtása kiemelkedően fontos nemzeti, nemzetgazdasági érdek, hiszen ajánlatkérő Uniós forrásból finanszírozott élelmiszereket juttat el a vele szerződött segélyszervezeteken (Magyar Ökumenikus Segélyszervezet,
3
Gyermekétkeztetési Alapítvány, Katolikus Karitász, Magyar Élelmiszerbank Egyesület) keresztül a hazánkban élő legrászorulóbb személyek számára. Az Európai Unió a 2011. évben a Bizottság 2010. október 21-i, az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2011-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások szétosztására vonatkozó terv elfogadásáról, valamint a 807/2010/EU rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről szóló 945/2010/EU Rendelete 1. mellékletében foglaltak alapján 14.146.729 euró értékű pénzügyi forrást biztosított Magyarország részére a program végrehatására, amelyen belül 132.358 tonna intervenciós gabonamennyiséget jelölt ki Magyarország számára, amelynek hozzávetőleges piaci értéke több, mint 7 milliárd Ft. Ajánlatkérő rögzítette, hogy ezen értékkel elmondható, hogy az EU Élelmiszersegély program minden idők legjelentősebb élelmiszersegélyezési programja, amelynek keretében közel 1,5 millió szegénységben élő ember jut térítésmentesen mintegy 15-16 millió kg alapvető élelmiszerhez az ország valamennyi régiójában. Amennyiben az EU Élelmiszersegély program 2011. évi végrehajtásához kapcsolódó jelen közbeszerzési eljárásban a kérelmező által jogorvoslattal támadott részek vonatkozásában az ajánlatkérő késedelmesen, a jogorvoslati eljárást követően tud csak szerződést kötni, az alábbi hátrányok bekövetkeztével kell számolni: 1. A Bizottság 2010. október 21-i, az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2011-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások szétosztására vonatkozó terv elfogadásáról, valamint a 807/2010/EU rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről szóló 945/2010/EU Rendelet 5. cikke az alábbiakról rendelkezik: "807/2010/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve a 2011. évi élelmiszer-szétosztási terv végrehajtása keretében az intervenciós hivatalok kezelésében lévő gabonakészletek 70 %-át az intervenciós készletekből 2011. július 1. előtt kell kivonni". A fenti rendelkezés értelmében a kérelmező által az ajánlattételi szakaszban megpályázott tételekhez kapcsolódó intervenciós gabona - abban az esetben, ha nem kerül sor a szerződések megkötésére, illetőleg elmarad azok engedélyezése - nem tárolható ki az intervenciós raktárakból a Bizottság 807/2010/EU számú Rendeletében előírt határidőig, így egy hónapnyi többlettárolás esetén 11,8 millió Ft, 2 hónapnyi többlettárolás esetén 23,6 millió Ft, míg 3 hónap vonatkozásában pedig 35,3 millió Ft többlet tárolási díj merül fel a magyar költségvetés terhére. 2. További problémát jelent, hogy amennyiben a jogorvoslattal érintett részek tekintetében nem kerülhet sor az eredeti határidőben a szerződések megkötésére, az érintett tételekhez kapcsolódó késztermékeknek a segélyszervezetek raktáraiba történő leszállítása a tervezettnél későbbi időpontra tolódik, amely
4
nagymértékben felborítja a segélyezési tervet, hiszen a segélycsomag részét képező élelmiszerek közel fele nem érkezik meg a tervezett időben a raktárakba. Ezen késés jelentős raktározási és egyéb többletköltséget jelent a segélyszervezetek részére, amelyet a program céljára saját forrásból már nem tudnak finanszírozni, így a program jelentős része meghiúsul. 3. A késés dupla költséget jelent a programban részt vevő önkormányzatoknak is, hiszen egy helyett két alkalommal kell rövid időn belül az I. fordulóhoz kapcsolódó élelmiszereknek a segélyszervezetek raktárából a saját településükre történő szállítását kifizetniük. 4. Magyarország mulasztása további szankciókkal is járhat, mivel a fenti pont szerint, a program további részének meghiúsulásával az intervenciós gabonakészleteket is elveszíti az ország, figyelemmel a 807/2010/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésére, melynek értelmében a 2011. szeptember 30-ig ki nem vont készletek az adott tagállam számára elvesznek. 5. Mindezeken felül Magyarország egyéb szankciókkal is szembe kell, hogy nézzen a közvetlenül alkalmazandó Rendeletek megszegése okán, mely azáltal is különös súllyal nehezedne az országra, mivel a legrászorultabb személyek számára nem tudta biztosítani az őket az Európai Uniós forrásokból megillető élelmiszersegélyt. 6. A Döntőbizottság 2011. április 6-án kelt levelében értesítette ajánlatkérőt, hogy a kérelmező és a VI EM PI Egyszemélyes Kft. által benyújtott jogorvoslati kérelmekhez kapcsolódóan 2011. április 28-án tart tárgyalást, így a jogorvoslati kérelmekben megjelölt tételek vonatkozásában a szerződéskötésekre vélhetően 2011. május 18-a után kerülhetne sor. A későbbi időpontban történő szerződéskötésnek köszönhetően a késztermékek segélyszervezetek raktáraiba történő leszállításának időtartama is hozzávetőlegesen 30 nappal tolódik, így az eredetileg tervezett szállítási időszakok helyett várhatóan (2011. május 16. május 27., illetve 2011. június 6 - június 10.) egy hónappal későbbi időpontban kerül sor a szállításra. A program keretében kezelt nagy mennyiségű élelmiszer kiosztása a raktárba történő beszállítás lezárultát követően 2 hónapot is igénybe vehet. Tekintettel arra, hogy a program végrehajtásának II. fordulója keretében a késztermékek leszállítása tervezetten és nem módosíthatóan 2011. augusztus 15i időponttal kezdődik, a segélyszervezeteknek komoly raktározási, logisztikai problémát jelent a túlságosan közeli időpontban beszállításra kerülő nagy élelmiszermennyiség kezelése, mivel a raktárak még nem üríthetőek ki a II. fordulós beszállítások megkezdésének időtartamára, így a raktározási költségeik indokolatlan módon emelkednek meg. A segélyszervezetek pénzügyi lehetőségei nem elegendőek ahhoz, hogy egyszerre fogadják és tárolják a 2 forduló keretében beszállítandó árumennyiséget, valamint elegendő humán erőforrással sem rendelkeznek annak kezeléséhez. A felmerülő probléma azt eredményezi, hogy a segélyszervezetek a jogorvoslati eljárással érintett tételek kezelését a beszállítási időszak későbbre tolódása miatt nem tudják vállalni.
5
Amennyiben ajánlatkérő nem tudja az eredetileg tervezett időpontban (2011. április 18-án) megkötni a jogorvoslattal érintett tételekre a Vállalkozási Szerződéseket, és a segélyszervezetek ezen élelmiszerek kezelését nem tudják vállalni, az Európai Unió által az élelmiszerek ellentételezéséül biztosított gabonamennyiség Magyarország számára elvész a 807/2010/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdése értelmében. A rendelet szerinti határidőig nincs már lehetőség ismételt közbeszerzési eljárás lefolytatására olyan módon, hogy az érintett 41.190,55 tonna intervenciós gabona a raktárakból kitárolásra is kerülhessen. A jogorvoslattal érintett tételekhez kapcsolódóan 41.190,55 tonna intervenciós gabona került kiírásra (VI EM PI Egyszemélyes Kft. jogorvoslati kérelmével ebből érintett 39.712,10 tonna, a kérelmező jogorvoslati kérelmével ebből érintett - 34.810,30 tonna), amelynek piaci értéke jelenleg 2.471.433.000.Ft. Ebben az esetben Magyarország és a magyarországi rászorulók mintegy 2,47 milliárd forint Európai Uniós támogatástól eshetnek el, azaz mintegy 1,5 millió ember nem jut hozzá az élelmiszersegélyhez, amely nemzetgazdasági szempontból kifejezetten hátrányt okoz, és egyben azt is jelenti, hogy Magyarország nem tesz eleget az Európai Unió tagjaként rá háruló nem csekély szociális feladatainak, mely feladatok ellátását egyébiránt az Unió saját forrásaiból fedezi. Ajánlatkérő álláspontja szerint, a fentiekben leírt és alátámasztott indokok megalapozzák egyrészt azt, hogy kiemelkedően fontos érdek áll fenn a tekintetben, hogy Magyarország képes legyen a legrászorultabb személyei részére az EU által biztosított Magyarország legnagyobb szociális programja keretében rendelkezésre álló erőforrásokat maradéktalanul kihasználva 2011. évben is a lehető legszélesebb körben eljuttatni a segélycsomagokat. Kiemelkedő érdek fűződik továbbá ahhoz is, hogy az EU szabályrendszer maradéktalan betartásával és a feltételek teljesítésével Magyarország a következő, 2012-es évben is lehetőséget kapjon a segélyezési programban való részvételre minél nagyobb felhasználható kerettel. Mindezen veszélyeztetett érdek amellett szól, hogy az ajánlatkérő a jelen jogorvoslattal érintett részek tekintetében szerződést köthessen. A fentieken túl ajánlatkérő álláspontja szerint az előadottakkal és csatolt számításokkal igazoltan azon feltétel is teljesül, hogy a szerződéskötés engedélyezésének előnyei messze meghaladják a szerződéskötés elmaradásából adódó hátrányokat, nevezetesen a szerződéskötés késedelme esetén különösen: - mintegy 2,47 milliárd forint Európai Uniós támogatás felhasználása kerül veszélybe, mely mennyiség visszafordíthatatlanul elvész Magyarország számára, így az a jogorvoslatot kérelmező számára sem jár azzal a következménnyel, hogy beszállíthassa az érintett élelmiszermennyiséget. - a szerződéskötés elmaradása miatt az EU rendelet megsértéséből eredő további szankciók lehetősége a 2012 évben az EU által Magyarország számára odaítélendő, felhasználható keret nagyságát veszélyezteti, így mintegy 2,47 milliárd forint értékű támogatást tesz kockára.
6
- továbbá a kérelem nyilvánvalóan alaptalan volta miatt a szerződéskötés megengedése számottevő hátránnyal nem jár. Fentiek alapján ajánlatkérő kérte a Döntőbizottságot, hogy mivel az EU Élelmiszersegély program sikeres végrehajtása kiemelten fontos nemzeti érdeket képvisel - tekintettel a hazánkban élő nagyszámú rászorulói réteg Uniós forrásból történő támogatására -, a kérelmező által benyújtott jogorvoslati kérelemben foglalt részek tekintetében a szerződéskötést engedélyezze. Ajánlatkérő kérelméhez csatolta a programban, annak indulása óta a rászorulóknak szétosztott élelmiszerek mennyiségét ismertető táblázatot: Élelmiszersegély végrehajtási év
Gabona alapú élelmiszer (tonna)
Cukor alapú élelmiszer (tonna)
2006 2007 2008 2009 2010
10062 6299 5669 10728 15107
0 697 857 2955 788
Sovány tejpor alapú élelmiszer (tonna) 0 1905 1605 1362 0
Összesen
Összesen (tonna) 10062 8901 8457 15045 15895 58360
Csatolta továbbá a programban résztvevő segélyszervezetek raktáraiba a szerződéskötés tervezett időpontban történő elmaradása esetén a későbbi időpontban beszállításra kerülő élelmiszerek mennyiségét ismertető táblázatot: Segélyszervezetek
Gyermekétkeztetési Alapítvány Katolikus Karitász Caritas Hungarica
Raktárak
1 297 483,20
Jogorvoslattal érintett élelmiszermennyiség segélyszervezetenként (kg) 1 297 483,20
8151 Szabadbattyán, Vasút u. 1.
151 200,00
400 565,60
2310 Szigetszentmiklós, ATI Sziget Ipari Park
100 540,00
3526 Miskolc, Zsigmondy Vilmos u. 49. 7634 Pécs, Szentlőrinci út 2.
33 129,60
9027 Győr, Kandó Kálmán u. 17.
90 604,00
1181 Budapest, Közdűlő utca 1-2.
Magyar Élelmiszerbank 1151 Budapest, Székely Elek u 11. Egyesület 2313 Szigetszentmiklós, Gyártelep Pf. 3. 5530 Vésztő, Várkonyi u. 35/A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
Összesen
Jogorvoslattal érintett élelmiszermennyiség raktáranként (kg)
25 092,00 81 200,00
1 838 216,00
1 680 856,00 76 160,00
3526 Miskolc, Zsigmondy Vilmos u. 49. 5081 Szajol, külterület
258 816,00
8151 Szabadbattyán, Vasút u. 1.
162 000,00
474 508,80
53 692,80 4 010 773,60
4 010 773,60
7
Ajánlatkérő csatolta továbbá a Bizottság 2010. október 21-i 945/2010/EU rendeletét az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2011-es költségvetési év terhére a tagállamok rendelkezésére álló erőforrások szétosztására vonatkozó terv elfogadásáról, valamint a 807/2010/EU rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérésről, valamint a Bizottság 2010. szeptember 14-i 807/2010/EU rendeletét az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Ajánlatkérő csatolta a segélyszervezetek nyilatkozatait, annak alátámasztására, hogy a jogorvoslattal érintett tételekre vonatkozó szerződés kötés elhalasztása esetén ezen élelmiszer mennyiségek kezelését a későbbiekben - 30-40 nappal később - a segélyszervezetek már nem tudják vállalni, így ajánlatkérő nyilatkozata szerint látható, hogy a szerződéskötés elhalasztása súlyosan veszélyezteti az EU Élelmiszersegély program végrehajtását. Csatolásra került a Gyermekétkeztetési Alapítvány levele, amelyben egy, 2011.04.08-án folytatott megbeszélésre hivatkozással a következő tájékoztatást adta az alapítvány: "A megbeszélésen felvetődött, hogy a 2011. évi EU Élelmiszersegély I. fordulójához tartozó tételek beszállítása akár 1-2 hónap csúszással történhet meg. Jelen helyzetben ezt a csúszást az alább felsorolt indokok alapján a Gyermekétkeztetési Alapítvány nem tudja felvállalni. Indoklás: A csúszva történő beszállítások azt jelentenék, hogy a tételek pont a legmelegebb hónapokban lennének a raktárban, amikor a nagyobb eshetőség van a tételek önhibánkon kívüli megromlására. Ezt a kockázatot nem tudnánk nyugodt szívvel felvállalni. A késve történő beszállítás következtében, a kiszállítások július, illetve augusztus hónapra tolódnának ki, amikor is a velünk szerződésben lévő szervezetek túlnyomó többsége nyári szabadságolásokat tartja, így nem tudnánk megszervezni a tételek átvételét, vagy csak hetes csúszásokkal. A teljes mennyiség szétosztására optimális esetben, minimálisan két hónapra van szükségünk, melynek következtében mire szétosztatnánk az első forduló tételeit, addigra beérkeznének a raktárba a második forduló élelmiszerei is. Ezt sem a közöttünk létrejött szerződés alapján, sem anyagilag nem tudjuk felvállalni. Mindezidáig az egyes fordulók raktári díjának egy részét az előző fordulók után járó költségtérítésekből finanszíroztuk, mely a fenti esetben nem lenne kivitelezhető, és ebből adódóan a segélyszervezetünknek likviditási problémái adódnának". A Katolikus Karitász - kérelemhez csatolt levelében - ugyancsak egy 2011. április 8-i megbeszélésre hivatkozva a következőket rögzítette: "1. Az eredeti beszállítási időponthoz képest ez a 30-40 napos csúszás jelentősen megnehezíti segélyszervezetünk számára az Élelmiszersegély program I. fordulójának lebonyolítását, hiszen alvállalkozóinknál, az egyházmegyékben más programok is zajlanak párhuzamosan, amelyben az önkénteseink részt vesznek. Nélkülük és a nyári szabadságolások miatt nagy nehézséget okozna a kiszállítások
8
szervezése. 2. Problémát okozna és jelentős anyagi teherrel járna Segélyszervezetünk számára, ha az I. és II. forduló időben összecsúszna. A kiosztások időigénye kb. 2,5 hónap, így az I. fordulós élelmiszerek kiosztása még nem fejeződne be, de már elkezdődne a II. forduló beszállítása. Arról nem is beszélve, hogy a rászorulóknak nem lehetne biztosítani az élelmiszersegély egyenletes elosztását (tavasz és ősz). Nem tartjuk szerencsének, hogy a rászorulóknál felhalmozódjon az élelmiszersegély, hiszen a többlet mennyiség könnyen arra ösztönzi őket, hogy a kapott adományt értékesítsék. 3. Az önkormányzatok kapacitása nem teszi lehetővé, hogy egy fordulóban kétszer szervezzék meg a fuvaroztatást és a kiosztást, miközben számítanak az őszi fordulóban is a segélyre. A Segélyszervezeteket viszont köti a szerződés szerinti kiosztási határidő, melyet így nem lehetne tartani. 4. A Katolikus Karitász számos településre saját költségén fuvaroztatja a rászorulók részére az élelmiszert. Egy fordulóban nem tudunk ugyanazon településre még egyszer árut szállíttatni. Az Uniós forrásból származó adminisztratív és szállítási költségtérítés nem fedezi ezt, további többlet forrást Segélyszervezetünk pedig nem tud előteremteni a program finanszírozására". A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a következőket rögzítette kérelemhez csatolt levelében: "Köszönettel vettük tájékoztatását, mely szerint az EU Élelmiszersegély program végrehajtásához kapcsolódóan az élelmiszerek beszállítási időszaka 30-40 nappal is későbbre tolódhat. Ezúton jelezzük, hogy ez esetben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület sajnos nem tudja vállalni az EU Élelmiszersegély Program első fordulójában való részvételt, mivel a csúszás miatt az osztások túlságosan közel kerülnének a második fordulóhoz, és ennek kezelése logisztikai szempontból az MVH felé korábban leadott feltételek figyelembevételével számunkra nem megvalósítható, valamint egyes tételek későbbi beszállítása miatt (a korábban beérkező tételek hosszabb idejű tárolása miatt) olyan raktározási többletköltségeink keletkeznek, melyet az EU Élelmiszersegély Program költségtérítése nem fedez és erre egyéb forrásaink sincsenek. Egyéb iránt, mint azt korábban is jeleztük, a nyári időszakban a szétosztó partnerszervezetek logisztikai képessége is korlátozott a szabadságolások miatt, amely további csúszást illetve többletköltségeket okozhat, valamint a július-augusztusi időszakban az élelmiszerek minőségmerőzése is kockázatosabb". A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kérelemhez csatolt levelében a következők szerint nyilatkozott: " A fordulón belül két részletben, legalább 30 nap eltéréssel érkező élelmiszerek osztása a következő komoly, a program végrehajthatóságát megkérdőjelező problémákat vet fel: - mivel Segélyszervezetünk csomag formájában osztja szét a kapott élelmiszereket, ezért össze kellene várnunk az egyes élelmiszerféleségeket, ami olyan további komoly anyagi terheket jelentene, ami a program egyébként is súlyos alulfinanszírozottságát tovább rontaná, tehát további saját forrásokat kellene a programba bevonnunk, amire nincs finanszírozási lehetőségünk.
9
- a fordulón belül később érkező termékek laboratóriumi bevizsgálást követő osztása körülbelül július közepétől lenne lehetséges, ami az alvállalkozóként bevont önkormányzatok nyári szabadságolásának gyakorlatilag a kezdete. Az osztások lebonyolítása, megszervezés hatványozottan nehezebbé válna így július hónapban és augusztus első felében, ami további időbeli elhúzódást és anyagi terheket jelentene. - az előző pontban jelzett körülmény azt is magával vonná, hogy az osztások gyakorlatilag augusztus végétől tudnának értékelhetően beindulni, aminek következtében szeptember hónapban, ill. október első felében is lennének még osztások, amikorra viszont már megérkeznek a második forduló termékei. Egyszerre kezelni, szinte egyidőben leszállítani, vagy a raktárba hívni a települési önkormányzatokat az egymást követő, egymásra torlódó fordulók élelmiszer mennyiségének elszállítására ugyancsak komoly megvalósíthatósági problémákat vet fel. a két forduló időbeli közelsége miatt az osztások települési megszervezését és lebonyolítását véleményünk szerint a települési önkormányzatok sok esetben nem tudnák megoldani. Fentebb részletezett akadályok gyakorlatilag elháríthatatlannak tűnő akadályokat jelentenek a program idei évben történő végrehajtása során". A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel engedélyezi ajánlatkérő részére a tárgybani közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését. A Kbt. 99. § (4) bekezdése a következőkről rendelkezik: „Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve a szerződést - a (2) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [332. § (4) bekezdés].” Ezen szakasz hivatkozott (2) bekezdése a következőket mondja ki: „Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is”. A Kbt. 332. § (4) bekezdése értelmében amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére valamennyi veszélyeztetett érdek figyelembevételével - végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket, illetőleg közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési
10
Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről a beérkezésétől számítva öt napon belül határoz, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A Kbt. 332. § (4) bekezdése kógensen határozza meg azokat a feltételeket, melyek alapján a szerződés megkötése engedélyezhető. A jogalkotó olyan kógens feltételeket határozott meg, melyre vonatkozóan az ajánlatkérőnek bizonyítási kötelezettsége áll fenn. A Döntőbizottság fontosnak tartja annak rögzítését, hogy a Kbt. 332. § (4) bekezdése kiemelkedően fontos érdek, illetve közérdek védelme esetén ad lehetőséget a szerződéskötés engedélyezésére, azzal, hogy a nemzetgazdasági okot a jogalkotó a közérdek védelme körébe sorolta. A Kbt. a fenti kivételes körülmények igazolása esetén teszi csak lehetővé a szerződéskötés engedélyezését. A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt okirati bizonyítékokat, értékelte, összevetette a szerződés megkötésével és annak elmaradásával járó előnyöket, hátrányokat, az ügy összes egyéni jellemzőjét. E körben szükséges annak kiemelése, hogy jelen közbeszerzési eljárás és annak tárgya több szempontból is specifikus. A beszerzés az Európai Unió élelmiszerosztási programja, az un. élelmiszersegély program keretében valósul meg. Az élelmiszerosztási program élelmiszerek biztosítását támogatja egyének vagy különösen veszélyeztetett, nehéz helyzetbe került családok számára, így különösen a létminimum vagy annak közelében élők, a munkanélküliek, a hajléktalanuk, kisnyugdíjasok, hátrányos szociális helyzetű gyermekek részére. Az EU élelmiszerosztási programja Magyarországon az elmúlt évtizedek legnagyobb segélyezési programja, éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír. A Döntőbizottság megvizsgálta a vonatkozó jogszabályi előírásokat is. Ekörben kiemelést érdemel a 807/2010/EU rendelet 3. cikk (2) bekezdése, amely többek között a következőket rögzíti: "A termékeknek az intervenciós készletekből történő kivonását október 1-je és a következő év augusztus 31-e között kell elvégezni, egyenletes ritmusban és a terv végrehajtása által támasztott követelményeknek megfelelően. A 2. cikk (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában megállapított mennyiségek 70 %-át a terv végrehajtásának éve július 1-je előtt kell kivonni a készletekből. Azonban ez a kötelezettség nem vonatkozik az 500 tonna vagy annál kisebb mennyiségű juttatásokra. Azok a mennyiségek, amelyeket a terv végrehajtása évének szeptember 30-ig nem vontak ki az intervenciós készletekből, a továbbiakban nem illetik azt a tagállamot, amely számára azokat a szóban forgó terv keretében kiutalták.
11
Ugyanakkor a vaj és a sovány tejpor esetében a termékek 70 %-át a terv végrehajtása évének február 1-je előtt ki kell vonni az intervenciós készletekből. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az 500 tonna vagy annál kisebb mennyiségű juttatásokra. Az első, második és harmadik albekezdésben meghatározott határidők túllépése esetén az Unió nem viseli az intervenciós termékek tárolási költségeit. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a termékekre, amelyeket a terv végrehajtása évének szeptember 30-ig nem vontak ki az intervenciós készletekből. Az intervenciós készletekből kivonandó termékeket a szerződésnek az ellátásra szerződött sikeres ajánlattevő általi aláírásától számított 60 napon belül kell elszállítani, vagy átszállítások esetén attól számított 60 napon belül, amikor a rendeltetési hely tagállamának illetékes hatósága értesíti az ellátást biztosító tagállam illetékes hatóságát". A fentiek alapján az intervenciós gabona 70%-ának a kitárolására 2011.07.01. napja előtt sor kell, hogy kerüljön azzal, hogy a kivonandó termékek elszállítására a rendelet 60 napos határidőt biztosít. Amennyiben szeptember 30ig nem kerül sor az intervenciós készletek kivonására, úgy ezen készletek a továbbiakban már nem illetik meg Magyarországot. A Döntőbizottság egyetértett ajánlatkérővel akörben, hogy nemzetgazdasági szempontból kifejezett hátrányt okozna, amennyiben a 2,47 milliárd forintos uniós támogatás nem kerülhetne felhasználásra, és ezáltal mintegy 1,5 millió ember nem jutna hozzá az élelmiszersegélyhez. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy Magyarország uniós kötelezettségei megszegését jelentené, amennyiben a vonatkozó rendelet értelmében nem gondoskodna a legrászorulóbb személyek ilyen módon történő ellátásáról. A Döntőbizottság elfogadta továbbá azon - segélyszervezetek nyilatkozataival is alátámasztott - ajánlatkérői érvelést is, amely szerint, amennyiben az eredeti időpontban nem kerül megkötésre a szerződés az mind a szétosztásban közreműködő segélyszervezetek, mind pedig az önkormányzatok számára olyan terhet róna, amely a program meghiúsulásához vezethetne. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság a beszerzés megvalósításához fűződő halasztást nem tűrő nemzetgazdasági ok fennállását és így a kiemelkedően fontos közérdek védelme szükségességét megállapította. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben a legrászorulóbb személyek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása, mint kiemelkedően fontos közérdeknek a megóvásával járó előnyök meghaladják a szerződés megkötésével járó hátrányokat, melyre tekintettel a Döntőbizottság megállapíthatónak ítélte a szerződéskötés engedélyezését.
12
A fentiekre tekintettel tárgybani esetben engedélyezte a Döntőbizottság a Kbt. 332. § (4) bekezdése alapján a szerződés megkötését. A végzés elleni jogorvoslatot a Kbt. 332. § (4) bekezdése zárja ki. Budapest, 2011. április 18.
Dr. Kenessey Réka sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
Szabóné Cs. Hajnalka
Kapja: 1. 2.
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 22-24.) Bihary, Balassa és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Bihary Tibor ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 83.) 3. Orosz Dániel Ügyvédi Iroda, Dr. Orosz Dániel ügyvéd (1031 Budapest, Varsa u. 5. I. em. 2.) 4. Balogh Tészta Bt. (2746 Jászkarajenő, Tetővári út 29.) 5. Detki Keksz Kft. (3273 Halmajugra, Kossuth u. 178.) 6. Diabet Trade kft. (6726 Szeged, Tambura u. 5.) 7. Diamant International Malom Kft. (6500 Baja, Dózsa György út 61-63.) 8. ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4765 Csenger, Tisza u. 78.) 9. Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. (8000 Székesfehérvár, Bártfai u. 9.) 10. Gergely Food Kft. (2191 Bag, Aszódi út 1/a.) 11. Gluténmentes Bt. (7361 Kaposszekcső, Ifjúság u. 17.) 12. Gyermely Zrt. (2821 Gyermely, Bajnai út 1.) 13. Hajdú Gabona Zrt. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 13.) 14. Izsáki Házitészta Kft. (6070 Izsák, Gyulai P. u. 8.) 15. Kraft Foods Hungária Kft. (1117 Budapest, Neumann János u. 1/E. IV. em.) 16. Mary-Ker Pasta Kft. (2120 Dunakeszi, Bem u. 9.) 17. Pannonmill Zrt. (2900 Komárom, Klapka Gy. út 40.) 18. Peau d’ Espagne Kft. (2255 Szentlőrinckáta 059/18. hrsz.) 19. Puszta Konzerv Kft. (4400 Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 12.) 20. Sikér Zrt. (2800 Tatabánya, Gerecse u. 2.) 21. SOÓS Kft. (2220 Vecsés, Fő u. 97.) 22. Szatmári Malom Kft. (5100 Jászberény, Nyíl u. 15.) 23. Szécsényi-Mill Kft. (2255 Szentlőrinckáta, Hrsz. 059/18.) 24. Tutti Élelmiszeripari Kft. (9142 Rábapatona, Pinke tér 1.) 25. ÜTT Ürömi Tojásfeldolgozó Kft. (2096 Üröm, Rákóczi út 31.) 26. Irattár
