ÚTMUTATÓ azon vállalkozásoknak, amelyek fejlődésük finanszírozására tőkét kívánnak bevonni a
SZÉCHENYI TŐKEBEFEKTETÉSI ALAP forrásaiból
2011. május
2 1
Tájékozódás – az alapoknál
Milyen vállalkozásnak kell külső tőke? Elsősorban olyan vállalkozásnak, amely kiegyensúlyozott működése, piaci bővülése, termelési technológiájának, logisztikájának, marketingjének, stb. fejlesztése saját forrással, tulajdonosi hozzájárulással vagy hitelfelvétellel nem oldható meg (esetleg nagyon drágán és bizonytalan feltétekkel), továbbá nincs esélye támogatási forrás megszerzésére és finanszírozására.
Külső tőke – szakmai vagy pénzügyi befektető? Ahol a tulajdonosi kör és a vállalatvezetés határozott üzleti célokkal rendelkezik, tapasztalatai az adott vállalkozás előrejutásán alapulnak és elkötelezett a cég legalább középtávú fejlődése iránt, ott fontos lehet egy kiszámítható pénzügyi partner („csendestárs”) bevonása az üzletbe.
„Állami” tőke? Az
Európai
kisebbségi
Unió
forrásból
történő
tulajdonszerzés,
a
tőkebefektetés
pontosan
alapvető
rögzített
jellemzője
szabályokra
a
épülő
együttműködés, a privát tulajdonosok és a cégvezetés érdekeinek maximális figyelembe vétele és a kiszállás időpontjának és módjának előzetes tisztázása. Az állami tőkebefektetés nem a vállalkozás tulajdonának megszerzésére irányul, nem piaci részesedést akar szerezni, hanem pénzügyi befektetőként támogatja a vállalkozást céljainak elérésében.
Partnerség vagy diktátum? Gyökeres eltérés más finanszírozási módoktól, a tőkebefektetésnek nem feltétele a tárgyi vagy pénzügyi biztosítéknyújtás. Másutt, a konstrukciót működtető
szervezetek
nem
vállalnak
valós
tőkekockázatot,
addig
a
tőkebefektetés esetében éppen ellenkező a helyzet. Az ügylet előkészítése valós partnerségen alapul, amelynek lényege az egyedi jellemzők messzemenő figyelembe vétele, a rugalmasság és a befektetési célvállalat tulajdonosaival és vezetésével való együttgondolkodás. A tőke fejében tulajdonrészt szerez a befektető.
3 Milyen áron? A tőkebefektető e helyzetben a) 100 %-ban kiszámítható módon és áttekinthetően jár el, b) a szakmai cégvezetés teendőit nem veszi át, c) a célvállalat privát tulajdonosaival – szerződésben vállalt kötelezettségek alapján – együttműködik, d) az adott cég által reálisan teljesíthető hozamelvárást rögzít a befektetett tőkére vonatkozóan, továbbá e) kifejezetten tiltott a befektetési célvállalat üzleti érdekeinek megsértése, viszont mindig biztosított az üzleti titok védelme.
2
Körülmények, amelyeket mérlegelni kell – 25 pontban a)
„Kis pénz”:
befektetett tőke kb. 20 millió forinttól kb. 60 millióig terjedhet. Ehhez az összeghez tagi kölcsön kapcsolódhat.
b)
tőkeszerkezet:
a befektető felemelheti az adott cég jegyzett tőkéjét ázsióval is.
c)
negatív saját tőke: kizárt a befektetésből, előtte rendezni kell.
d)
mínuszos mérleg, veszteséges működés: nem kizáró tényező, ha a tőkére vonatkozó előírásoknak a cég megfelel.
e)
üzleti jövőkép, fejlődési perspektíva: ennek bemutatása és alátámasztása elsődleges elvárás.
f)
„két éves múlt”: csak olyan cég lehet a befektetés célvállalata, amely a befektetési döntés meghozatalakor bizonyíthatóan legalább 2 éves
üzleti
múlttal
rendelkezik,
újonnan
alapított
projektcégbe való befektetés kizárt. g)
a cég múltjának és jövőképének „kozmetikázása”: a befektető előzetesen mindig felméri a reális kockázatokat és tőkebefektetés után teljesen szabályos, transzparens üzleti működést követel meg.
h)
hitelkiváltás:
a befektetett tőkéből kizárt.
i)
tőkefelhasználás: csak az adott cég üzleti fejlődését szolgáló célokra (akár többre is).
j)
„tőkefedezet”:
a tőkebefektető fedezetet nem ír elő.
k)
a befektetett tőke „útja”:
4 a felhasználást a befektető megállapodásban rögzíti és ellenőrzi. l)
társasági forma:
részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság.
m)
kis- és középvállalkozás: az állami, az önkormányzati és a nagyvállalati tulajdon részaránya a befektetést megelőzően nem érheti el a 25 %-ot a jegyzett tőkére vetítve.
n)
rendezett működés: szükségesek
a
tevékenységi
engedélyek,
a
rendezett
munkaügyi kapcsolatok, a kötelezettségek teljesítése az adóhatóságok
felé,
a
csőd-,
felszámolási
vagy
végelszámolási eljárás alóli mentesség, stb. o)
kizárás:
minden, amit az ERFA támogatások rendszere általában megtilt (pl. acélipar, szénbányászat, hajógyártás, nehéz helyzetű ágazatok, 50 %-nál nagyobb agrár-árbevételű vállalkozások).
p)
ingatlan a projektben: kereskedelmi finanszírozni
célú nem
ingatlanfejlesztést lehet,
ugyanakkor
a
befektetésből
ingatlanfejlesztés
engedélyezett egy logisztikai vagy egy inkubációs komplex projekt részeként. q)
kereskedelmi tevékenység: finanszírozása
nem
lehetséges, természetesen
más
a
helyzet hálózatépítési beruházás esetében. r)
beszállítókkal való együttműködés: a
tartós
partneri
együttműködés
fontos
értékelési
szempont, különösen számít a foglalkoztatási hatás. s)
tartós együttműködés: bizonyíthatóan több évre tekint vissza és/vagy több évre előre mutat (legalább keretszerződés) szintjén.
t)
ideiglenes tőke:
legfeljebb 7 évre szól, befektetéskor a felek megállapodnak a kilépés módjában és idejében.
u)
kivásárló fél:
a
befektető
előtérbe
helyezi
a
célvállalati
és
a
társtulajdonosi kivásárlást. Ez biztonságot ad a privát tulajdonosoknak és a cégvezetésnek.
5 v)
a befektetett tőke elvárt hozama: a
mindenkori
kamatláb+400
EU-s
magyarországi
bázispont+kockázati
felár
referenciaéves
szinten
(jelenleg 12-13% körül). w)
szabályok az együttműködésre: minden előre, szerződésben rögzített, a befektető nyomon követi
a
tőke
felhasználását
és
a
cég
fejlődését,
képviseletet a testületek (jellemzően: Felügyelő Bizottság) szintjén
gyakorol.
Negyedéves
jelentéstételi
kötelezettségek. x)
tőkekockázat:
a befektető teljes tőkekockázatot vállal.
y)
bizalom és felelősség: a befektető a tranzakcióval bizalmat szavaz a privát tulajdonosoknak és a cégvezetésnek, egyúttal felelősséget visel a célvállalat eredményes fejlődéséért.
3
Mire készüljön fel a partner?
Tőke kell vagy más pénzügyi megoldás? A befektető tőkéje nem hitel és nem vissza nem térítendő támogatás, azaz amely cégnek ez utóbbiakra van szüksége, ne befektetői tőkét keressen. Tőkebefektetés esetén a befektető tulajdont szerez a vállalkozásban.
Középtávú forrás-kihelyezés A tőkebefektető középtávú forrás kihelyezést céloz meg, fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódva, s így nem érdekelt/érintett „rövid” (1-2 év) finanszírozásban.
Csak életképes projektek A befektető üzletileg megalapozható jövőképpel bíró cégekbe fektet be, elkerülve
azt,
hogy
befektetése
„csak
meghosszabbítsa”
egy
távlatban
életképtelen szervezet fennmaradását. Piacot fejleszt és nem piacot rombol.
Nem szervezi át a célvállalatot A befektető tőkéjével elősegíti az adott célvállalat stabil növekedési pályára állítását, de nem vállal aktív szerepet a cég átszervezésében. Tanácsadói tudás hozzáférését a szükséges átszervezéshez ugyanakkor biztosíthatja.
6
Üzleti terv elsődlegessége A
befektetői
tőkét
igénylő
vállalkozásoknak
ezt
kell
mindenekelőtt
végiggondolnia és részletesen kidolgoznia. Be kell bizonyítani a terv piaci megalapozottságát.
Cégvezetés Az üzleti terv mellett a befektető döntéshozatala során a második jelentős tényező a cégvezetés felkészültsége, tapasztalata, piaci szemlélete.
Kilépés Az üzleti terv és a cégvezetés mellett a harmadik legfontosabb értékelési tényező az, vajon ki tud-e lépni meghatározott idő elteltével a pénzügyi befektető
a
tulajdonosi
együttműködésből?
Egy
reális
kilépési
stratégia
végiggondolása elsőként a befektetés kezdeményezője oldaláról szükséges.
4
Miért előnyös a tőke befogadása? 5 legfontosabb érv
a)
Minden
befektetési
ügylet
egyedi,
azaz
figyelembe
veszi
a
célvállalat
adottságait, működési jellegzetességeit. b)
A befektetőt a célvállalat üzleti perspektívája érdekli, s nem kizáró ok például az elmúlt két év kevésbé sikeres működése. A válság által sújtott cégek is célvállalati körbe kerülhetnek.
c)
A tőkekihelyezés nem fedezet-centrikus ügylet.
d)
A tőkebefektetés javíthatja az adott cég hitelezhetőségét.
e)
A befektető – részesedése miatt – együtt él a céggel /folyamatosan együttműködik a cégvezetéssel/ mivel elemi érdeke minden olyan lehetőség feltérképezése, amellyel a célvállalat előre juthat.
5
A tőke együtt alkalmazható más pénzügyi konstrukciókkal
Az EU-s és a hazai támogatási konstrukciók együttes felhasználása során a támogatás-tartalmak összeszámítására vonatkozó szabályokat a befektetett tőke esetén is alkalmazni kell. Mindezek figyelembe vételével a tőkét integráló támogatás-csomagok fejlődését.
hatékonyan
segíthetik
a
hazai
kis-
középvállalkozások
7
Néhány lehetőség:
a)
beruházás, fejlesztés finanszírozása, amikor a fedezetek elsődlegesen a működési hitelek fenntartását szolgálják: befektetett tőke + vissza nem térítendő pályázati forrás Start Tőkegarancia Zrt. pályázati kezességével
b)
beruházás, fejlesztés és tartós forgóeszközigény részfinanszírozása: befektetett tőke + Új Széchenyi Terv mikrohitel Start Tőkegarancia Zrt. mikrohitel-garanciájával
c)
kisebb
részben
beruházás,
fejlesztés,
nagyobb
részben
forgóeszköz-
finanszírozás bővítése. befektetett tőke + Széchenyi Kártyahitel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalásával
