1 ÚTMUTATÓ 2013 a Kartográfiatörténet dolgozat elkészítéséhez az I. évf. térképész MSc. hallgatók számára 1. A DOLGOZAT TÉMÁJA A hallgató által a magyar térképtörténet (elsősorban magyarországi, és/vagy Magyarországgal kapcsolatos, ill. magyar vonatkozású) kb. 1850-1950 közötti időszakából (azaz nagyjából a Kiegyezés és szocialista államforma bevezetése közé eső periódus) önállóan választott, és az oktató által elfogadott térkép- ill. kartográfiatörténeti kérdés vagy kérdéskör. A témaválasztásnál követelmény, hogy a hallgató (legalább a magyar nyelvű) a szakirodalom feltárásán túl önálló kutatást is folytasson, különösen régi térképeket, kartográfiai ábrázolásformákat, történeti dokumentumokat vizsgáljon. A témaválasztás elbírálásánál az oktató a téma térképtörténeti fontosságát és a javasolt kutatás újszerűségét is figyelembe veszi. (Azaz általában nem fogadja el a más szakterület, tantárgy körébe tartozó, illetve a már publikált, feldolgozott problémára vonatkozó javaslatot; kivéve, ha azt az ismételt feldolgozás újszerűsége indokolja.) 1.2. A témajavaslat A hallgató dolgozata javasolt címét és témaválasztásának rövid (max. 1 oldal) indoklását írásban adja be az oktató által megadott határidőre, formátumban és módon. Az témajavaslatokat az oktató elbírálja, módosításokat, változtatásokat javasol annak érdekében, hogy a hallgatói kutatómunkát és a dolgozat írását megkönnyítse.
A témajavaslatban röviden vázolni kell, mi az a konkrét kérdés vagy problémakör, amelyre a kutatás során választ keres. (A dolgozat célkitűzésének, azaz a feltett kérdésnek olyannak kell lennie, amelyre a konkrét dokumentumanyag vizsgálata után válasz adható. Tekintettel a rendelkezésre álló időre és a dolgozat terjedelmére nem elfogadhatóak az általánosságok, felületes, alaptalan megállapításokból álló javaslatok.) A javasolt témával kapcsolatosan arra is választ kell adnia, miért tartja ennek vizsgálatát térképtörténeti szempontból fontosnak. (Azaz milyen új ismeretet hozhat majd dolgozatának elolvasása a jövőbeni olvasó számára? ) A javaslatban arra is ki kell térni, hogy milyen konkrét történeti térképanyagot vagy dokumentumot kíván vizsgálatába bevonni, ill. ezek hol találhatóak. (Ha ugyanis a javasolt kutatáshoz nem sikerül vizsgálati anyagot találni, akkor azt nem tudja megvalósítani, és így dolgozata sem lehet elfogadható.) Itt sorolja fel az előzetes bibliográfiát (3) lsd. 1.3 pont. Végül, azt is írja le, milyen vizsgálati módszert (módszereket) alkalmaz majd, azaz hogyan szeretné a feltett kérdést megoldani.
1
2 A témajavaslatokat doc. formátumban kérem a mercator/ kozoslo/KARTTORT /2013_MSc/ mappába „sajatnev_tema.doc néven (pl. (gipsz_jakab_tema.doc )hálózati meghajtóra feltölteni (amint ez lehetséges lesz , addig e-mailben kérem küldeni!) Az értékelt (korrektúrázott) témajavaslatokat a mercator/ kozoslo/KARTTORT könyvtár „2011_MSc/2_sajatnev_tema.doc állományban találja (az ismételt javaslatnál emelkedő sorrendben számozzon). Figyelem! A javításhoz, módosításhoz, kiegészítéshez MINDIG használja a Word korrektúra funkcióját, hogy a változtatások követhetőek legyenek! Témajavaslat leadása írásban: 2012. március 15. 12 óra A módosított, javított vagy ismételt témajavaslatot 2011. március 22-ig kell leadni a bibliográfiával kiegészítve (lásd a következő pontot)!)! A fenti határidőre várom a pótlólagosan benyújtott javaslatokat, ezután a témajavaslatot és a bibliográfiát nem értékelem (de leadásuk kötelező!). A határidők elmulasztása, ill. a részfeladatok nem teljesítése, nem teszi lehetővé a gyakorlati jegy határidőn belüli megszerzését. 1.3. A bibliográfia Kérem, témajavaslatához mindenki állítson össze előzetes szakirodalmi bibliográfiát (min. 3 tétel), majd a megadott szempontok szerint átdolgozott (pl. címmel bővített), ill. módosított (azaz végelegesnek tekintett) témajavaslatához is csatolva adja be (ha korábban még nem tette meg). Az irodalomjegyzék legalább három általános és legalább három, a téma szempontjából releváns szakirodalmi tételt tartalmazzon (az Útmutatóban alább leírt módon megadva!). Ugyancsak soroja fel a dolgozatban vizsgálni, elemezni kívánt kartográfiai anyagot (térkép, atlasz, dokumentum, stb.) Lehetőleg tételes felsorolást adjon, de legalább a lelőhely, gyűjtemény megnevezését és az anyag típusát, címét, jellegét (amelyik ismert) adja meg. A bibliográfiának tehát tükröznie kell a választott témában való előzetes szakirodalmi tájékozódást és térképtörténeti kutatást (katalógus használata stb.). Észrevételeimmel, javaslataimal kapcsolatosan a továbbiakban e-mailen vagy az óra időpontjában tartott konzultáción (előzetes egyeztetés e-mailen!) tehet fel kérdéseket, ill. kérhet segítséget. Határidő: 2012. március 22-ig (de legkésőbb a dolgozat beadásakor, lásd alább!)
2
3 2. A DOLGOZAT 2.1 A dolgozat formai követelményei
Terjedelem: a szöveg terjedelme kb. 6 – 8 oldal (A/4, a szöveg szóköz nélkül kb. 10 ezer karakter). Betűtípus: Times New Roman Betűméret: 12 pont Sortávolság: másfeles (1,5-es) 2.2 A dolgozat tagolása A téma megformálásának módjára, szerkezeti felépítésére vonatkozóan a tudományos írásművekre általánosságban vonatkoztatható eljárások érvényesek. A dolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A tudományos közleményekben a dolgozat törzsét alkotó főszöveg mellett úgynevezett járulékos részeket is meg kell adni. Címoldal A dolgozat első, nem számozott (!) oldala, amely nem számít a megadott terjedelembe. A címlap tartalma: A dolgozat címe, alcíme Szerző neve, I. évf. Térképész Msc szakos hallgató „Kartográfiatörténet” szemináriumi dolgozat Okató: Török Zsolt Győző docens ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest, 2012 Összefoglalás A dolgozat tartalmának kb. 5-10 mondatos (max. 100 szó) ismertetése, ún. rövid összefoglaló (a téma és az elért eredmények, újdonság, érdekesség). (A Tartalomjegyzéket (amennyiben szükséges): a dolgozat első oldalán adja meg. A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek ill. a kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. Dolgozatát azonban ne tagolja feleslegesen.)
3
4 A címlapon a betűk méretét változtathatja, az elrendezést szabadon alakíthatja, illetve a rendelkezésre álló hely függvényében beilleszthet képet, grafikát. 2.3 A dolgozat szövege A dolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat tartsa szem előtt: Bevezetés: a téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye (esetleg korrajz, rövid életrajz), illetve a téma fontossága, a problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása. Tárgyalás: az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás. Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése. Hipotézisünk bizonyítása, esetleg ezzel ellentétes állítások cáfolata a tények, összefüggések, adatok alapján. Befejezés: Következtetések, további feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a dolgozat keretei között meg nem oldható) kérdések, stb. 2.4. Mellékletek A dolgozat témájától függő számú, de legalább 3 db kép vagy ábra kötelező! Az ábrákat a szövegbe is illesztheti, illetve külön, a dolgozat végén is mellékelheti őket. A szövegben a megfelelő helyen hivatkozzon az ábrákra, amelyeket számozva, ábraaláírással ellátva helyezzen a szövegbe. Ha a dolgozat végéhez csatolja az ábrákat, akkor azokat értelemszerűen a sorrendet megtartva mellékelje és a szövegbe cask az ábraaláírást illessze. A képek felbontása 300 dpi legyen, ha ez lehetséges. A dolgozat nyomtatott változatába azonban elegendő a képenyőfelbontásra optimalizált , nézőképeket beilleszteni. Színes nyomtatás a korrektúrához nem szükséges, de lehetséges. A nagyfelbontású képeket digitálisan kérem leadni! A dolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a műben. Ide tartozik pl. az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák (jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések (pl. szelvényáttekintő). 2.5. Jegyzetek NE használjon lábjegyzeteket! Végjegyzeteket is csak indokolt esetben! Hosszabb szöveg, leírás, idézet stb. jegyzet helyett mellékletként adható meg! A jegyzetek a főszöveget kiegészítő, rövid megjegyzések. Ide kerülnek az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg
4
5 a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze), szóbeli informátorok megnevezése és a dolgozat közreműködőinek kifejezett köszönet. 2.6 Hivatkozások, szakirodalom A dolgozathoz legalább három általános térkép- ill. kartográfiatörténeti, és legalább további három a témához tartozó szakirodalmi hivatkozást kell felsorolni. A dolgozatban csak a hivatkozott irodalmat tüntesse fel! Az alkalmazható hivatkozás módszer a dolgozatban: szerző-évszám rendszer! A dolgozat szövegének megfelelő helyén, kerek zárójelben kell megadni a hivatkozott mű szerzőjének családnevét (nagybetűkkel), és szóközzel elválasztva a megjelenés évét írásjel nélkül (pl. TÖRÖK 2006). A szerző-évszám rendszerű hivatkozást a dolgozat végén betűrendes irodalomjegyzék egészíti ki, amely tartalmazza a hivatkozott mű teljes leírását, bibliográfiai adatait. Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni: Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott). Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni. Ha a dolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni (TÖRÖK i.m. U.o.) Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.). A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A kartográfiai gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának sorrendjét és központozását a témavezetővel egyeztetni kell (ha még van kérdés, miután alaposan elolvasta ezt az útmutatót). A fent hivatkozott szabvány a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük található fejezetekre és cikkekre vonatkozó bibliográfiai hivatkozások leírására és megjelenítésére vonatkoznak. Példák különböző dokumentumtípusokra: Könyv :
5
6 MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 9961948. Bp. : Akad. K., 1988. 336 p. Könyvek részei: IBM PC DOS. 2. köt., A PC DOS felépítése. Bp. : LSI ATSZ, 1987. 13. fej. A PC DOS belső struktúrája. p. 228-240. Tanulmány kötetben: MARX György: Az informatikai kultúra. In: Trendek magyar módra. Bp. : OMIKK, 1989. p. 116-226. Időszaki kiadványok, folyóiratok cikkei CSAPODI Csaba: A Corvina-kutatás újabb eredményei és feladatai. In: Magyar Tudomány, 1990. okt., 97. köt. 10. sz. p. 1140-1146. Internetes hivatkozásra is van lehetőség (külön csoportosítva): Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell. Pl.: HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Budapest, OSZK, 1999. http://w3.oszk.hu/hektor.htm [2003. 01. 31.] Kiss Endre: A globalizáció és a belátható jövő. In: INCO [online].4.évf.2002.1.sz. http://www.inco.hu/inco7/global/ovocikk0.htm [2003.01.31.]
2.6.2 Térképek, könyvtári, levéltári anyag A dolgozathoz felhasznált térképeket, kartográfiai ábrázolásokat külön csoportban kell felsorolni “Térképek” (vagy a megfelelő típus, pl. “Kartográfiai dokumentumok”) cím alatt. A térképlapok, atlaszok, földgömbök leírásánál minden olyan adatot fel kell tüntetni, amely a dokumentum azonosításához, ismételt megtalálásához szükséges. Az adatok megadásánál a következő a sorrend: Térkép címe (főcím), szerző (k) (szerkesztő, rajzoló stb., ha megállapítható), kiadás, méretarány, megjelenés helye, kiadó neve, megjelenés éve, egyéb fizikai jellemzők (ha szükséges, pl. atlasz, kézirat, töredék stb…) Pl.„A magyar szent korona országainak összerakható térképe/ terv. Kogutowicz M. - Magyar Földrajzi Intézet rt. - 1:2 400 000 - Nagyszeben, Neuzil Ferenc, 1906 után - kirakós térkép, 63 db, megyék körülvágva – ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Könyvtára, T 347.”
6
7 Egyes dolgozatok ritka vagy egyedi (jellemzően kéziratos) térképek, források feldolgozásán alapulnak, ezeknél a feltalálási hely feltüntetése is kötelező. Nem elegendő a felhasznált dokumentum csomó vagy dobozszinten megadott pontos jelzete, szükséges megadni a fond címét is. Például: “MOL E 152 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma. Acta Jesuitica.” Könyvtári forrás esetén az 1851 előtti, egyedi vagy különlegesnek tartott példányra a könyvtár nevének és a tétel raktári jelzetének megadásával hivatkozunk. A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom: GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp. : Osiris, 2000. 540 p. (Osiris kézikönyvek) 3. A munkarészek beadása Beadandó a dolgozat nyomtatott változata (képek lsd. a mellékletekről írtak!) és a végleges témajavaslat (bibliográfiával), valamint a dolgozat és témajavaslat elektronikus változata (rtf formátumban; a képek a fentiek szerint jpg vagy gif állományokként mellékelve) a KARTTORT/2011_MSc/sajátnev_dolgozat elnevezésú (egyénileg létrehozandó) mappába (minden állomány). A dolgozat értékeléséhez szükséges a témajavaslat is, ezért ennek javított, ill. végleges változatát legkésőbb (!) ekkor csatolja dolgozatához. A javításhoz használja a Word korrektúra funkcióját, hogy a változtatások követhetőek legyenek. Figyelem: Amennyiben témajavaslatát korábban nem egyeztette, javította és/vagy azt nem fogadtam el, az értékelést ill. javítást ezzel az anyaggal kezdem, és dolgozatát csak akkor javítom, ha témajavaslatát véglegesítette! Kérem, ennek figyelembevételét a munkarész beadásánál. Határidő: 2013. június 7. 3.2. Korrektúra és javítás A határidőre beadott dolgozatokat érkezésük sorrendjében értékelem, javítom. A korrektúra alapján végrehajott javítások és változtatások, és az esetleg szükségesnek tartott további javítások, módosítások után ismét leadandó a korrektúrázott, nyomtatott dolgozat és annak javított, elektronikus változata (az összes kép, ábra, melléklet stb.) a vizsgajegy beírása előtt. A javításhoz használja a Word korrektúra funkcióját, hogy a javításokat követni tudjam. A javított, végleges dolgozatok leadása: 2013. június (órai megbeszélés szerint
7
8 A fenti határidő a dolgozatok leadásának végső határideje is, de az ezen időpont után leadott dolgozatokat a szerzőjük már nem javíthatja, azokat a beadott formájukban értékelem, ha erre elegendő idő áll rendelkezésemre. Kérem szíves megértésüket és együttműködésüket! Budapest, 2013. március Török Zsolt Győző docens
[email protected]
8
9 Ajánlott magyar nyelvű szakirodalom a magyar térkép- és kartográfiatörténet tanulmányozásához BENDEFFY László: Mikoviny Sámuel megyei térképei. Különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1–2. köt. Bp., MTA, 1976. Cartographica Hungarica – térképtörténeti magazin 1992- (Szerk.: Szathmáry T.Török Zs.) CSENDES László: Térképhistória. Bp., Magvető, 1980. (Gyorsuló idő) DEÁK Antal András: A Duna fölfedezése. Bp., Vízügyi Múzeum, 2004. FODOR Ferenc: A magyar térképírás I–III. Bp., Honvéd Térképészeti Intézet, 195254. (A Térképészeti Közlöny 15. számú különfüzete.) GÁBOR Imre – HORVÁTH Árpád: A haditérképek históriája. Bp., Zrínyi, 1979. Geodézia és kartográfia- az MFTTT folyóirata Gróf Széchényi Ferenc térképeinek és atlaszainak katalógusa. 1. köt. Kéziratos térképek és atlaszok. Szerk.: PLIHÁL Katalin. Bp., Országos Széchényi Könyvtár – Osiris, 2002. (Libri de libris) HOLLÓ Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken. 1686–1896. [Bp.], Officina Nova, 1994. A „Hvngaria Nova” megrajzolója Mikoviny Sámuel 1700–1750. (Ford., kísérő tanulm.: DEÁK Antal András.) Bp., k.n., 1987. IRMÉDI-MOLNÁR László: Térképalkotás. Bp., Tankönyvkiadó, 1970. KISARI Balla György: Kogutowicz Manó. Szerző kiadása, Bp., 1995. KLINGHAMMER István – PÁPAY Gyula – TÖRÖK Zsolt: Kartográfiatörténet. [Bp.], ELTE Eötvös Kiadó, 1995. KLINGHAMMER István – PAPP-VÁRY Árpád: Földünk tükre a térkép. Bp., Gondolat, 1983. A magyar térképészet kezdetei. Szerk.: STEGENA Lajos. Bp., Tankönyvkiadó, 1976. (ELTE TTK – egyetemi jegyzet) A magyar térképészet nagyjai. Lipszky János (1766–1826). (Szerk.: PLIHÁL Katalin – REISZ T.Csaba) Mikoviny Sámuel (1700–1750). (Szerk.: PLIHÁL Katalin – TÖRÖK Enikő). Tudományos emlékülések előadásai és kiállítási katalógus. Bp., Országos Széchényi Könyvtár – Osiris, 2001. (Libri de libris) PAPP-VÁRY Árpád – HRENKÓ Pál: Magyarország régi térképeken. Bp., Gondolat – Officina Nova, 1989. REISZ T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében. Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése. Bp., Cartofil, 2002. STEGENA Lajos: Magyarország térképei a mohácsi vész előtt. Bp., Tankönyvkiadó, 1991. STEGENA Lajos: Térképtörténet. Bp., Tankönyvkiadó, 1980. STEGENA Lajos: Tudományos térképezés a Kárpát-medencében 1918 előtt. Bp., Akad. K., 1998. Studia Cartologica – Térképtudományi Tahulmányok. ELTE Térképtudományi Tanszék
9
10 SZÁNTAI Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei 1528–1850. 1–2. köt., Bp., Akad. K., 1997. SZATHMÁRY Tibor: Descriptio Hungariae I. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600. Fusignano, Szerző kiadása, 1987. Tóth Ágoston honvéd ezredes a katona és térképész /1812–1889/. Bp., MN Térképész szolgálatfőnökség, 1987. TÖRÖK Zsolt: Bél Mátyás, Mikovinyi Sámuel és a honismereti iskola. Bp., OPKM, 2003. (A fenti művek megtalálhatóak a tanszéki könyvtárban!)
10
