TDK dolgozat. Fekete Dóra MSc

TDK dolgozat

Fekete Dóra MSc

2012

A Motowell Online System fejlesztési lehetőségei Improving possibilities of Motowell Online System

Kézirat lezárása: 2012.11.12.

1

Fekete Dóra - Rezümé Gazdaságtudományi Kar Miskolci Egyetem

A Motowell Online System fejlesztési lehetőségei Improving possibilities of Motowell Online System

Az elmúlt években kevés dolog forradalmasította úgy az üzleti életet, mint az elektronikus kereskedelem. Az elektronikus kereskedelem az elektronikus gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő területévé vált, ezáltal beépült társadalmunkba és annak szerves részévé lett. Napjainkat akarva-akaratlanul befolyásolja az e-kereskedelem, pedig néhány évvel ezelőtt még a fogalmát sem nagyon ismertük. Ezért a cégvezetőknek fel kell és fel kellett ismerniük, hogy amennyiben nem nyitnak az „e” világ felé lemaradnak a versenyben. Dolgozatom megírásakor éppen ezért arra törekszem, hogy az általam vizsgált cég (Motowell) e-kereskedelmi rendszerében (Motowell Online System) rátaláljak olyan hibákra és hiányosságokra, amelyek kiküszöbölésével tovább fejleszthető a rendszer. Ezekre a hibákra és hiányosságokra keresek olyan megoldásokat, melyeknek a cég hasznát tudja venni, meg tudja valósítani, ezzel felhasználóbarátabbá, korszerűbbé téve a MOS-t. A dolgozat felépítését tekintve az első részében az elektronikus kereskedelmet vizsgálom különös tekintettel a vállalatközi rendszerekre (B2B). Ezt követően bemutatom az általam vizsgált, főként nagykereskedelmi webáruházként működő Motowell Online System-et, majd rátérek a kutatásomra, melyben on-line kérdőíves megkérdezéssel az ország mind a 68 márkakereskedőjét sikerült elérnem. A kutatás bemutatása után az eredményeket kiértékelem és az általam javasolt fejlesztéseké lesz a főszerep.

2

Tartalomjegyzék 1

BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 4 1.1

Témaválasztás................................................................................................................... 4

2

AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM KIALAKULÁSA ................................................................... 6

3

AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM MEGHATÁROZÁSA ......................................................... 11 3.1

4

E-BUSINESS ÉS E-COMMERCE......................................................................................... 12

3.1.1

E-commerce (elektronikus kereskedelem) ............................................................. 13

3.1.2

E-Business (elekktronikus üzletvitel) ...................................................................... 14

AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM RÉSZTVEVŐI ................................................................... 16 4.1

Business to Business (B2B) ............................................................................................. 17

5

A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ E-GAZDASÁG JELLEMZŐI ................................................................ 19

6

AZ E-BUSINESS BEVEZETÉSÉNEK AKADÁLYAI, STRATÉGIAI KÉRDÉSEI .................................... 22 6.1

Az új környezet külső kihívásai ....................................................................................... 23

6.2

Belső környezet kihívásai................................................................................................ 26

7

BÁZISVÁLLALAT BEMUTATÁSA ............................................................................................... 30

8

A MOTOWELL ONLINE SYSTEM .............................................................................................. 32

9

KUTATÁSI TERV ....................................................................................................................... 35 9.1

Kutatási probléma .......................................................................................................... 35

9.2

A kutatás célja, hipotézisei ............................................................................................. 36

9.3

A primer kutatás módszere ............................................................................................ 37

9.4

Háttér – szekunder kutatás ............................................................................................ 38

9.4.1

Egy jó nagykereskedelmi webáruház főbb jellemzői .............................................. 38

9.4.2

A webáruházakkal kapcsolatos legfontosabb elvárások ........................................ 41

9.4.3

Aktuális piaci trendek ............................................................................................. 44

9.5

A primer kutatás eredményei ......................................................................................... 48

9.5.1

Az első hipotézisem vizsgálatához szükséges kutatási eredmények ...................... 48

9.5.2

A második hipotézisem vizsgálatához szükséges kutatási eredmények ................ 51

9.5.3

Webáruház trendekre vonatkozó kutatási eredményeim...................................... 53

9.6

Javaslatok a Motowell Online System fejlesztési lehetőségeire .................................... 54

10

ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................. 57

11

Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 58

12

Mellékletek ......................................................................................................................... 61

12.1

Kérdőív (MOS) ................................................................................................................ 61 3

1 BEVEZETÉS Az elmúlt években kevés dolog forradalmasította úgy az üzleti életet, mint az IT (információ technológia) robbanásszerű fejlődése. Ahhoz, hogy ezt belássuk, nem kell messzire mennünk, elegendő a közvetlen környezetünkben körülnézni. A személyi számítógépek, a mobiltelefonok, a táblagépek, internet és az egyéb digitális technológiák életünk már-már nélkülözhetetlen részeivé váltak. Ezen eszközök jó része, mint például a táblagépek néhány éve még elképzelhetetlennek tűntek, ma azonban ki-ki több-kevesebb sikerrel használja őket; a fejlődésük pedig megállíthatatlannak tűnik. Az információs technológiák fejlődése következtében jöhetett létre a világháló által felkínált ezernyi lehetőség közül a gazdasági szempontból talán legfontosabb, és komoly jövő elé néző elektronikus kereskedelem is, mely napjaink egyik legfelkapottabb témája. A Magyarországon is gyorsan szaporodó Internetes áruházak, aukciós oldalak a világ legkényelmesebb beszerzési forrásai. Megállapíthatjuk, hogy napjainkat akarva-akaratlanul befolyásolja az ekereskedelem, pedig néhány évvel ezelőtt még a fogalmát sem nagyon ismertük. Ezért a cégvezetőknek fel kellett és fel kell ismerniük, hogy amennyiben nem nyitnak az „e” világ felé lemaradnak a versenyben. A digitális kor vívmányai nagy hatással vannak a vállalatok életére is, megváltoztatják a termeléshez és a kereskedelemhez fűződő viszonyokat, átalakítják a vállalatok/vállalkozások fő profilját, a tevékenységük menetét. Az Internet összeköti egymással a világ bármely részen élő embereket, vállalkozásokat és szervezeteket. Bárki, aki számítógéppel, arra alkalmas mobiltelefonnal és táblagéppel rendelkezik, csatlakozhat a világhálóra, amelyen vásárolhat anélkül, hogy egy lépést is kellene tennie

1.1 Témaválasztás Témaválasztásom apropója, aktualitása úgy gondolom, nem szorul túl sok magyarázatra, hiszen az internet a gazdasági élet szinte minden területén kínál új megoldásokat. Olyan nagy lehetőségeket jelent a vállalkozások számára, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. 4

Tudományos Diákköri dolgozatomban az e-világ egy részét az elektronikus kereskedelmet szeretném megvizsgálni különös tekintettel a vállalatközi rendszerekre (B2B). Ez egy olyan terület, amely az internetes alkalmazások egy speciális és a jövőt tekintve ígéretes részét képzi. Ennek az az oka, hogy az e-kereskedelem legnagyobb százaléka a B2B szektorba tartozik. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb cég és vállalat már felismerte az e-kereskedelem előnyeit és fontosságát, azonban még csak viszonylag kevesen tudtak belőle tőkét kovácsolni. Dolgozatomban bemutatom az e-kereskedelemben rejlő potenciálokat, továbbá az e-business vállalatra gyakorolt hatását. A kidolgozás során az elmélet és a gyakorlat összhangjára, valamint a tanulmányaim alatt elsajátított ismeretek hasznosítására törekszem. A dolgozat írását megelőző szekunder kutatásaimból egyrészt megtudtam, hogy a magyarországi e-kereskedelmi helyzet meglehetősen elmarad az élen járó országokétól és az internetes infrastruktúra kiépítése is gyerekcipőben jár. „Az Economist Intelligence Unit által készített „elektronikus érettséget” középpontba állító rangsorban hazánk a 64 ország közül csak a 30. helyet szerezte meg”.1 Másrészt, hogy milyen összetevőkből áll egy jó webshop, mit tartanak fontosnak a felhasználók egy webshop esetében és, hogy mik tartoznak az aktuális webáruház trendek közé. Fontosnak tartom, hogy primer kutatást is végezzek az általam választott és jól ismert cég (Babó Motors) magyarországi e-kereskedelmi rendszerére (Motowell Online System) vonatkozóan. A kutatással ugyanis rámutathatok azokra a hibákra és hiányosságokra, amelyek kiküszöbölésével tovább fejleszthető a rendszer. Dolgozatom további részében ezekre a hibákra és hiányosságokra keresek megoldásokat, amelyek segítségével felhasználóbarátabbá, korszerűbbé tehető a MOS. Tehát a dolgozatom célja az, hogy az általam választott bázisvállalat részére olyan kutatást végezzek, mely rávilágít az általuk használt e-kereskedelmi rendszer hiányosságaira, hibáira, és megvalósítható javaslatokat tegyek ezek kiküszbölésére.

1

ld: The 2004 e-readiness rankings. Economist Intelligence Unit White Paper, 2004. http://graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/ERR2004.pdf

5

2 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM KIALAKULÁSA A hagyományos értelemben vett kereskedelem gyökeres változáson megy keresztül. Ugyanis egyre inkább átadja helyét a vele párhozamosan élő elektronikus úton történő kereskedelemnek. Ez a korunkat meghatározó jelenség (Szilágyi [2004]) fokozatosan hétköznapi életünk szerves részévé válik. Számtalan statisztikai adatot olvashatunk arról, hogy milyen gyorsan terjed az egész világon. Ugyanakkor kevesen tudják azt, hogy ez a forradalmian új, kommunikációs és értékesítési technológia hosszú évtizedekig csak a tudományos kutatás és a hadi fejlesztések tárgya volt. Az üzleti élet, beleértve a reklámozási tevékenységet is, a 90-es évek elejéig ki volt tiltva az Internetről. Ha próbáljuk utólag rekonstruálni az e-kereskedelem kialakulásának szövevényes, nehezen áttekinthető történetét, már az 1910-es évszám is mérvadó (Virágkereskedők önkéntes üzleti hálózata). (Eszes [2011]) Én azonban nem itt, hanem 1961-el kezdeném, ugyanis ez az egyik legfontosabb évszám az elektronikus kereskedelem kialakulásához, a szakirodalom ehhez az évszámhoz kapcsolja az internet születését. Ezt megelőzően, a kezdeti számítógépek csak a kormányhivatalok és a katonai szervezetek számára voltak elérhetők 1961: Leonard Kleinrock (M.I.T., USA): „Információáramlás a nagy kommunikációs hálózatokban” c. munkájában publikálta a csomag-kapcsolt adattovábbítás ötletét. Kleinrock munkájában korához és annak fejlettségi szintjéhez képest igen merész elképzeléseket fogalmazott meg az információs technológia jövőjéről, amelyeket ma már meghaladott a technika, ám akkor még úttörőnek és iránymutatónak számított. (Z.Karvalics, 2003) Ezt követte 1962-ben J.C.R. Licklider és W. Clark a MIT kutatói „On-line emberszámítógép kommunikáció” c munkájukban írtak a „galaktikus hálózat” koncepcióról, mely magában foglalja: 

Számítógépes hálózat



Minden tagja gyorsan el tudja érni a más számítógépeken lévő adatokat, programokat



elosztott társadalmi interakciókat

6

1964: Kleinrock elfogadta a csomagkapcsolás elméleti megvalósíthatóságát, miszerint kommunikációra valóban alkalmas a csomagkapcsolt átvitel a vonalkapcsolt módszer helyett. 1965 Thomas Merrill és Lawrence G. Roberts: elsőként hoztak létre kapcsolatot 2 távoli számítógép (a TX-2 MIT Lincoln Lab - Massechussets és a Q-32 System Development Corporation - Santa Monica, Kalifornia) között (WAN - Wide Area Network létrejötte) telefonvonalon,1200 bps sebességgel. (Karvalics [2003]) (Baumann [2012]) 1969:

létrejött

az

ARPANET,

melyet

az

Amerikai

Védelmi

Minisztérium

Kutatóintézetében Fejlesztettek ki az információ átvitel biztonságának növelése céljából. Az ARPANET és a később ebből megszülető hálózat a mai internetes technika alapja. (Bakonyi [2002]) „1972: A kezdeti ARPANET-ből fejlődött az Internet, melynek alapötlete több különböző típusú hálózat összeköttetéséből alakul majd ki. Koncepciója: 

A hálózatok egyes részei lehessenek technológiailag különbözőek



Más szolgáltatások, interfészek, adottságok hálózatonként



De a kommunikáció közöttük biztosítható legyen”2

„1972. március: az első elküldött elektronikus levél”3. „Ray Tomlinson az ARPANET hálózatának gyorsabbá tétele végett a saját 33-as modellű írógépéről kiválasztotta az egyik legkevésbé használt billentyűt (@), hogy az elektronikus leveleket könnyebben irányíthatóvá tegye. Larry Roberts megírta az első e-mail kezelő programot, amely képes felsorolni, olvasni, továbbítani és válaszolni az üzenetekre. Októberben megalakult az International Network Working Group (INWG) az adattovábbító protokollok szabványának egységesítésére.”4 „1973: Kahn és Cerf megalkotta a „TCP/IP protokollt”, amely lehetővé teszi a nyílt hálózatok működését.”5 Kettévált az ARPANET egy katonai (MILNET) és egy polgári célú rendszerre. 1986. Az USA kormányszerve, a National Science Foundation (NSF) megalakította a saját NSFNET-jét (a polgári célú rendszerből alakult ki) öt szuperkomputerből, továbbá 56 ezer bit/sec átviteli sebességű hálózatból.

2

Baumann Ferenc: IT-alapú távközlés, http://alpha.tmit.bme.hu/~baumann/01ipbev.pdf Z. Karvalics László: Információ, Társadalom, Történelem, 2003, p.148 4 Tamás Ferenc: Az internet története, http://www.tferi.hu/kulturtortenet-uj-verzio/internet-tortenet 5 Z. Karvalics László: Információ, Társadalom, Történelem, 2003, p.148 3

7

Ezzel megkezdődött az Internet lényegét adó tevékenység, a különféle lokális hálózatok közötti kapcsolatépítés. A TCP/IP jobb kihasználtsága végett a Usenet alatt kidolgozták az NNTP (Network News Transfer Protocol) szabványt a hírek és információk jobb terjedése miatt. A Mail Exchanger (MX) rekordot kidolgozó Craig Partridge fejlesztése lehetővé tette, hogy a nem-IP alapú hálózatok is kaphassanak domain nevet. 1990: Beszünteti működését az ARPANET. 1991: Tim Barners-Lee bemutatta a „WWW”-t, a World Wide Webet (amely az Interneten belül létesült új hálózat) a genfi európai atommagkutató tanácsban (CERN). Általa először sikerült grafikus felhasználói felületekkel is operálni. (Tamás [2012]) „A kezdetben csak Web 1.0-ként emlegetett első változat egy könyvtárszerkezetet tett elérhetővé, amely HTML-oldalakat tartalmazott, és linkek segítségével lehetett ezek között navigálni. A következő fejlődési szakaszban a szerveren egy program lefuttatását követően mindig más és más oldal jelent meg, vagy egy adatbázisból gyakran frissítve készítették el a HTML-oldalakat, Ezt a szakaszt nevezzük Web 1.5-nek.”6 A „www” megalkotásával az NSF mindenki számára elérhetővé tette az internetet. Magyarország is ebben az évben csatlakozott az NSFNET-hez. 1993: megszületett az első grafikus internet-böngésző a Mosaic, mely bárki számára elérhetővé tette, hogy szabadon barangoljon az interneten. 1994: Bevásárlóközpontok, áruházak és on-line ajánlatok jelentek meg a neten. Megkezdte működését az első hálózati rádióadó, az RT-FM (Las Vegas, USA) és megnyílt az első Cyber-Bank (First Virtual Bank) is az Interneten; valamint a Pizza Hut megkezdte az on-line rendelt pizzák kiszállítását. Arizona állam Canter és Siegel előterjesztésére törvényt alkotott a kéretlen levelek ("SPAM") ellen. Októberben megjelent az első hirdető banner (csík/szalaghirdetés) a www.hotwired.com oldalon. (Tamás [2012]) Ezt tekinti a szakirodalom az e-kereskedelem kezdetének. Az elektronikus kereskedelem 1994-től napjainkig tartó 3 nagy szakasza: 1994-1997: ez a szakasz a jelenlétről szólt. Mindenki weboldalt készített, mert az igény az volt, hogy minden cég jelenjen meg az interneten. („Aki nincs fent az nem létezik”). A cégek többségének még nem volt világos, hogy az interneten

6

iNapló-margó: Web 2.0, http://inmargo.blogspot.hu/2010/10/web-20.html

8

való jelenlét miért jó nekik, csak azt tudták, hogy szükség van rá. A vállalkozások ugyan feltöltötték katalógusukat, termékkínálatukat a vevők számára, de csak nagyon kis százalékuk volt képes az Interneten keresztül rendeléseket is fogadni. 1997-2000: a tranzakciókról (adás-vétel a digitális médiában) szól ez az időszak. Ekkor alakultak ki tömegesen az Internetes áruházak, webáruházak és piacterek, ahol már több cég kínálata közül lehetett válogatni és a termékskála is kibővült. Minden cég a folyamatos megrendelésekre, bevételekre koncentrált. Ennek oka az volt, hogy az interneten keresztül egymásra találtak olyan vevők és eladók, akik előtte nem találkozhattak volna (pl.: földrajzi távolság) és olyan tranzakciókat tudtak lebonyolítani az internet segítségével amelyek előtte csak hagyományos úton történhettek volna. Az ebben a szakaszban végbemenő üzleti folyamatok azonban nem voltak célravezetők, ugyanis több vállalkozás csődbement az akkor divatos „miért adjunk el, ha oda is adhatjuk” üzleti modellek miatt. 2000- : ebben a szakaszban az internet haszonnövelő hatásáé a főszerep. Itt már a haszon nem azt jelenti, hogy a bruttó bevételt kell növelni, hanem a bruttó árrést. Ezt a szakaszt nevezzük e-business-nek; beletartozik minden olyan alkalmazás és folyamat, amelyre szükség van a cégnek az üzleti tranzakció végrehajtásához. Itt már nemcsak e-commerce, világhálón folyó tranzakciókról van szó; az ebusiness-t itt már általános stratégiaként kell értelmezni, mely a technológia segítségével újraértelmezi az üzleti modelleket, hogy a haszon és az ügyfélhez jutó érték minél magasabb legyen. (Kalakota [2002]) „Ebben a szakaszban megtörténik a B2B (business to business) azaz vállalkozás és vállalkozás közötti portálok integrációja, ahol összekapcsolódik a beszerzés és az értékesítés, valamint kiegészül azzal, hogy támogatja az üzleti folyamatokat a vásárlás közben és azt követően is online környezetben.”7 Ehhez a szakaszhoz köthető továbbá a web 2.0 és a web 3.0 létrejötte is. 2004-ben megjelenik a web 2.0, melynek fogalmát Tim O’Really-nek, a Media cég alapítójának tulajdonítják, valójában azonban Dale Daugherty és Craig Line említették először egy közös előadásukban. Azért fontos a webkettő létrejötte, 7

Reményi Réka: A piacterek szerepe az elektronikus kereskedelemben, http://www.pointernet.pds.hu/telepont/dolgozat/szakdolgozat_marketplace_2.html

9

mert ezáltal vált kétirányúvá az interneten zajló kommunikáció. A web 2.0, olyan internetes második generációs szolgáltatások, eszközök gyűjtőneve, melyek segítségével a felhasználók maguk alakítják a tartalmat, megosztják egymás közt az információikat, véleményeiket és tudásukat. A felhasználók azáltal, hogy kommunikálnak egymással kisebb-nagyobb közösségeket hoznak létre. A webkettes szolgáltatásoknál (fórum, blog, videómegosztó portál, linkmegosztó szolgáltatások, aukciós oldalak, stb.) a szerver gazdája csak az ehhez

szükséges

keretet,

design-t

biztosítja,

ennek

tartalommal

való

megtöltéséről már a felhasználók gondoskodnak. Az interaktív weboldalak és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig találunk olyan weboldalat, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. „2006-ban John Markoff először használja a web 3.0 kifejezést a New York Times hasábjain. Olyan internetes alkalmazások harmadik nemzedékét értette ez alatt, amik „értelmesnek”, illetve „intelligensnek” nevezhetők, például: jelentéstani keresés, mikro-formátumok, természetes nyelvi jelentéstartalmú keresés, adat-bányászat, keresési és egyéb ügynökök (botok), stb. Lényeg: az internet egyre személyesebbé, használhatóbbá tétele. Lényeges elemei: tartalom, kereskedelem, közösség, kontextus, személyre szabottság, mélységi keresés. Az új, jelentés-alapú technológiák azért fontosak, mert egymástól gyakorlatilag független

kicsi

adatokat

kapcsolnak

össze,

illetve

helyeznek

új

összefüggéshalmazba, ezáltal kezelhetőbbé, emészthetőbbé téve az információt. Az új internet azonban ettől függetlenül, leginkább az integráló szerepe miatt kerül a figyelem középpontjába. Az eddigi, részekre (honlapokra) tagolt internet helyett egységesen és földrajzi helytől, valamint hozzáférési módszertől függetlenül tudjuk kihasználni az informatikai technológia adta lehetőségeket. Az eddig időnként széttagolt és gyakran áttekinthetetlen információforrások összefonódnak és egyre inkább előtérbe kerül a személyre szabott megjelenés, illetve üzleti szempontból megjelennek a kifejezetten személyre szabott ajánlatok. Ehhez persze minden eddiginél pontosabb, finomabban megírt és gyorsabb algoritmusok kellenek.”8

8

Tamás Ferenc: Web 2.0, http://www.tferi.hu/web-2-0

10

3 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM MEGHATÁROZÁSA Bár az elektronikus kereskedelem gyökerei csak néhány évtizedes múltra nyúlnak vissza megannyi szemlélet, definíció született a meghatározására. Szinte mindenki, aki dolgozott vagy írt a témában megalkotta a sajátját. „Az elektronikus kereskedelem több mint egyszerűen a javak elektronikus úton történő vétele és eladása; magába foglalja a hálózati kommunikációs technológiák alkalmazását, hogy mind a szervezeten belüli, mind a szervezeten kívülre nyúló értékteremtő lánc összes szintjén széles körű tevékenységet tudjon folytatni.”9 „Az elektronikus kereskedelem jogszabályi fogalom-meghatározása szerint az elektronikus kereskedelem körébe sorolható minden vállalatok közötti, vállalatok és végfelhasználók közötti és végfelhasználók közötti üzleti tranzakció, amelyek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton, vagy közvetlenül érintkeznek, illetve az üzleti folyamatok internetes technológiák igénybevételén alapulnak.”10 Csuha Imre megfogalmazásában: „elektronikus üzlet, amelynek során a vállalatok az Internet segítségével valósítanak meg kapcsolatot az üzletfeleikkel, vásárlóikkal, beszállítóikkal, a kormányzattal és az értékesítés minden láncszeme az Interneten keresztül valósul meg. Beletartozik a vállalat operatívműködésének elektronizálása is. Magában foglal minden elektronikus úton zajló pénzügyi és kereskedelmi tranzakciót, az elektronikus adatcserét (EDI), elektronikus átutalást (EFI) és minden hitel/debit kártya aktivitást.”11 Elektronikus kereskedelemnek nevezzük mindazon eszközök és eljárások összességét, amelyekkel megvalósítható az áruk, termékek, szolgáltatások és ellenértékük cseréje és az ehhez kapcsolódó adminisztráció a világhálón keresztül.12 A fent említett megfogalmazások/definíciók is megegyeznek abban, hogy az elektronikus kereskedelem (e-commerce) kifejezése alatt azokat a kifejezetten kereskedelmi ügyleteket értik, amelyek az Interneten vagy Internet alapú alkalmazások segítségével mennek végbe. 9

Applegate, Mcfarlan és McKenney:An Introduction to Global Environmental Issues (1996) Balázs és Holló Ügyvédi Iroda, http://www.balazshollo.hu/magyar/az-elektronikus-kereskedelmitevekenyseget-erinto-jogszabalyi-valtozasok-2012-ben.html 11 Csuha Imre: Elektronikus kereskedelem, 2001, p. 14. 12 Saldo: Az elektronikus kereskedelem ellenőrzése, http://www.adozasitanacsadas.hu/tagianyag/6411/az-elektronikus-kereskedelem-ellenorzese 10

11

3.1 E-BUSINESS ÉS E-COMMERCE Az

e-commerce-nek

(elektronikus

kereskedelem)

és

az

e-business-nek

(elektronikus üzletvitel) van ugyan magyar megfelelője, de ezeket a kifejezéseket még a szakirodalomban sem alkalmazzák következetesen. Az e-commerce kifejezést elsőként az IBM alkalmazta, az ő értelmezésükben szűkítő jelzőként jelent meg.

E-Business (elektronikus üzletvtel/ elektronikus üzlet)

E-Commerce (elektronikus kereskedelem)

1.ábra: E-business és E-commerce, Forrás: Saját szerkesztés

Az e-business kifejezést angolul célszerű használni, mivel a magyar fordítása pontatlan, gyakran elektronikus kereskedelemként használjuk, pedig az elektronikus üzletvitel sokkal pontosabb megfogalmazás, ám még ez sem tökéletes, mivel a „business” szó az üzleti működés egészére vonatkozik, a magyar nyelvben pedig nem létezik olyan szó, amely ezt hűen tükrözné. (Sugár [2010]) A kifejezések tekintetében az e-business kifejezésére próbálkozhatunk még az „eüzlet”13-tel, azonban a porblémát ez sem oldja meg, ugyanis az e-commerce és az ebusiness kifejezést a szakirodalomban igen sokféleképpen, gyakran ellentétes értelemben használták. Ilyen pl: Rayport és Jarowski (2002) illetve Kalakota és Robinson (2001). Olyan véleményeket is találunk, melyben azt taglalják, hogy tulajdonképpen ugyan arról a fogalomról van szó, így a bontás értelmét veszti (Barnes,Hunt, 2001) Az már tisztán látszik, hogy bár megpróbálhatjuk jellegzetességek alapján elkülöníteni/jellemezni a két tevékenységet éles határvonalat nem tudunk húzni közéjük. 13

Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben, 2000, p. 135

12

3.1.1 E-commerce (elektronikus kereskedelem) Az e-commerce fogalmát a szakirodalmomban és a mindennapokban is gyakran beágyazzák az e-business fogalmába. Ennek oka, hogy az e-business fogalma jóval tágabb. Bőgel megfogalmazásában az e-commerce az elektronikus gazdasághoz tartozó tevékenység, tranzakcióknak a világhálón való lebonyolítását jelenti. Egy a gyakorlatban is alkalmazott megfogalmazás szerint: „az e-commerce vagyis az elektronikus kereskedelem olyan termékek és folyamatok összessége, amelyek lehetővé teszik meghatározott termékek és szolgáltatások elektronikus úton, biztonságos módon történő forgalmazását – ide értve a hirdetést, vásárlást, beszerzéseket, marketinget, és az elektronikus úton zajló fizetést is.”14 Az Egységes Hírközlési Törvény meghatározása szerint az elektronikus kereskedelem fogalomkörébe tartozó tevékenység végezhető az interneten, keskenysávú alkalmazásokon (Teletext), műsorszórással (teleshopping), valamint offline környezetben (katalógus alapú értékesítés CD ROM útján), illetve távközlési csatornák és intézményi számítógép hálózatok segítségével (telebank-szolgáltatások). A fent említettek közül az első hármat on-line kategóriába, míg az utolsó két (katalógus és CD Rom, intézményi hálózatok) az off-line kategóriába sorolhatóak. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a törvény értelmében az e-commerce több tevékenységet jelent egyszerre: 

„áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását



elektronikus pénzátutalást



kereskedelmi árverések bonyolítását



elektronikus értékpapír kereskedelmet



elektronikus fuvarlevél kiállítást



közbeszerzést



direkt marketing- és ügyfélszolgálati tevékenyég”15

Sugár Péter szerint az e-commerce-be mindazok az elektronikus megoldások beletartozhatnak, melyek távoli, természetes személyek felé irányuló bármilyen kiskereskedelmi tevékenységét hivatottak elősegíteni és hatékonyabbá tenni.

14 15

Szilágyi Róbert: Elektronikus kereskedelem , 2004, p.4 Szilágyi Róbert: Elektronikus kereskedelem, 2004, p:5

13

„Az Európai Bizottság Information Society Project Office meghatározása kizárólag az elektronikus kereskedelem technológiai aspektusára koncentrál: Az ecommerce az üzleti tranzakcióknak minden olyan formája, amelynek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton közvetlenül érintkeznek.”16 „Az e-commerce az IBM azon megoldásainak gyűjtőneve, melyek kereskedelmi célú tranzakciók Interneten való lebonyolítását segítik. A megoldások – hasonlóan az ebusiness-hez - szabványok, web technika, valamint a hagyományos informatikai adatok és alkalmazások együttes alkalmazásával teszik hatékonyabbá a kereskedelmi folyamatokat.”17

3.1.2 E-Business (elekktronikus üzletvitel) Elsőként itt is Bőgel-t említeném: „Bármilyen internetes kezdeményezés – taktikai vagy stratégiai, ami átalakítja az üzleti kapcsolatokat, legyenek azok akár fogyasztók és vállalatok, vállalatok és vállalatok, fogyasztók és fogyasztók közötti vagy vállalaton belüli relációk.” Bőgelhez hasonlóan Szilágyi Róbert írásában: Az e-business többet jelent, mint csupán technológiát. A cég számára jövedelmező, egyértelmű stratégiai előny megtervezését jelenti. Azt is jelenti, hogy a a vállalaton belül kialakítanak egy új munkastílust. Ezen új munkastílus komplex magában foglalja az innovatív stratégiát, a folyamatok, a a szervezet és a rendszer integrációját. Az e-business értéket teremt. (Szilágyi [2004]) „Az elektronikus üzlet során a vállalatok az internet segítségével valósítanak meg kapcsolatot az üzletfeleikkel, vásárlóikkal, beszállítóikkal, a kormányzattal, és az értékesítés minden láncszeme az interneten keresztül valósul meg. Beletartozik a vállalat operatív működésének elektronizálása is. Magába foglal minden elektronikus úton zajló pénzügyi és kereskedelmi tranzakciót, az elektronikus adatcserét (EDI), az elektronikus átutalást (EFT) és minden hitel/debit kártya aktivitást.”18

16

Eszes István, Bányai Edit: Online m@rketing, 2002, p: 104 IBM Magyarország Kft., dr. Sugár Péter: ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM, EDI, e-business 18 Eszes István, Bányai Edit: Online m@rketing, 2002, p: 105 17

14

Az IBM meghatározása szerint: “Az e-business az üzleti folyamatok Internetes technológiákon alapuló támogatása. Ez a kategória azokat az informatikai elemeket foglalja magába, melyek az informatikai forradalom eredményeképpen a gazdasági, igazgatási életben bekövetkezett korszakváltás kihívásainak segítik megfelelni a vállalatokat, igazgatási szervezeteket. Ilyenek az EDI, az IBM e-business koncepciója és Üzleti Integráció megoldása Az e-business koncepció mindazokat az informatikai megoldásokat foglalja magába, melyek az Interneten alapuló technológiák, valamint a hálózati számítástechnika felhasználásával segítik az üzleti élet szereplőit abban, hogy biztonságosan alakíthassák át 

belső ügyviteli



külső üzleti



valamint a termék, szolgáltatás, információ értékesítési, vagy beszerzési, vásárlási folyamataikat.

Az e-business informatikusi szemmel azon megoldások összessége, melyek szabványok, a web technika, valamint a hagyományos informatikai adatok és alkalmazások kombinációjával segíti a kulcs fontosságú üzleti folyamatok átalakítását.”19 A jól látható terminológiai különbségek, ellentétek ellenére úgy tűnik, hogy az ebusiness fogalma jóval tágabb értelmű, mint az e-commerce-é. Megállapíthatjuk tehát,hogy az e-business magában foglal mindent ami valamilyen módon kapcsolatba hozható az internettel és az azon történő bevételszerzéssel. Ezzel szemben az e-commerce főként számítógépes hálózatok és az internet felhasználásával biztosít kényelmes és gyors kereskedelmi lehetőséget.

19

IBM Magyarország Kft., dr. Sugár Péter: ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM, EDI, e-business

15

4 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM RÉSZTVEVŐI

2. ábra: Az elektronikus kereskedelem résztvevői Forrás: Saját szerkesztés Az elektronikus üzleti tevékenységnek a résztvevőket tekintetve hat fő típusát különböztetjük meg egymástól: 

B2B – Business to Business: cégek/vállalatok egymás között



B2C – Business to Consumer: vállalkozások és a fogyasztók között



B2A – Business to Administration: vállalatok és közigazgatás között



C2A – Consumer to Administration: fogyasztók/lakosság és a közigazgatás között



C2C – Consumer to Consumer: fogyasztók egymás között



A2A – Administration to Administration: közigazgatási szervek egymás között

Fontos megemlíteni azonban a hat fő típus mellett másik két típust is: 

B2G – Business to Government: válallatok éskormányzat között



G2G - Government to Government: kormányzaton belüli, zárt belső információ értékesítés és ügyintézés (Talyigás, Mojzes [2004])

A dolgozatomhoz kötődően a fent említettek közül a business-to-business (B2B), cégek/vállalatok

közötti

elektronikus

kapcsolatról

szeretnék

a

továbbiakban

részletesebben szót ejteni. 16

4.1 Business to Business (B2B) A B2B olyan vállalkozások/vállalatok közötti kapcsolatot jelöl, melynek színtere a világháló. Általában nem csak adás-vétel folyik itt, hanem „magába foglal szinte minden területet, amely elektronikus úton végbemenő vállalatközi együttműködésnek tekinthető.”20 Olyan elektronikus megoldások tartoznak ide, amelyek segítik a vállalatokat a szervezeti és a folyamati globalizáció megvalósításában illetve felgyorsítják az üzleti folyamatokat, annak érdekében, hogy működésüket hatékonyabbá tegyék. (Szilágyi [2004]) A különböző elektronikai megoldások közé sorolhatók többek közt az összekapcsolt vállalati rendszerek, melyek segítségével nyomon követhetők a szállítások teljesítései, a logisztika, a beszerzés, a raktározás és az információszerzés is. A vállalkozások/vállalatok életében az elektronikus út alkalmazása költségcsökkenést eredményez és meggyorsítja az üzletkötést. Elmondható továbbá, hogy a növekvő ekereskedelem legnagyobb hányadát (80%) a B2B kereskedelem teszi ki. Ennek az a legfőbb oka, hogy a B2B szektor képviselői a hagyományos kereskedelmi megoldásokról áttérnek az új technológiákat igénylő elektronikus üzletvitelre. Az áttérés elsősorban a következő okokra vezethető vissza: 

csökkenő beszerzési költségek,



kisebb készletfinanszírozási költségek,



rövidülő beszerzési ciklusidő,



hatékonyabb vevőszolgálat,



kisebb értékesítési és marketing költségek,



új értékesítési lehetőségek (pl.: webáruház, elektronikus piacterek). .21

A B2B kereskedelem három részre osztható: felfelé irányuló (szállítók felé), belső (vállalati) és a lefelé irányuló (vevők felé) A B2B számos lehetőséget rejt magában, mind a szállító, mind az ügyfél számára.

20 21

Eszes István, Bányai Edit: Online m@rketing, 2002, p: 112 Vecsei László hírblog, http://vecseilaszlo.blog.hu/

17

Szállító lehetőségei:

Az ügyfél lehetőségei:



globális jelenlét,



globális választék,



javuló versenyképesség,



minőségi szolgáltatás,



tömeges testreszabás,



személyes szolgáltatások és



beszállítói lánc rövidül,



lényeges költségmegtakarítások,



igények gyors kielégítése,



új üzleti lehetőségek.



lényeges árcsökkenés,



új termékek és szolgáltatások.

termékek,

„B2B szolgáltatások: 

Üzleti ajánlatok bekérése (purchasing)



Információk közvetítése (vállalati katalógusok begyűjtése)



Kapcsolatteremtési lehetőség biztosítása az értéklánc szereplőinek (fórum, chat)



Üzleti kapcsolat egészének vagy egyes elemeinek bonyolítása (ajánlatok közvetítése, üzleti dokumentáció, aukciók, pénzforgalom, áruszállítás)„22

B2B előnyei: •

Hatékony raktár-kezelés

•

Gyors reagálás a vevő igényeire

•

A termékek gyors piacra juttatása

•

Csökkenő papírmunka költségek

•

„Megbízhatatlan” beszerzések kiszűrése

•

Beszerzési ár csökkenése

•

Csökkenő gyártási ciklusidők

•

Rezsi költség csökkenés

•

Lehetővé teszi az üzlet globális terjeszkedését

B2B hátrányai:

22



drága és bonyolult a rendszer kiépítése



magasak a fenntartási költségek



folyamatos fejlesztésekre van szükség

Szilágyi Róbert: Elektronikus kereskedelem, 2004, p:29.

18

5 A HAGYOMÁNYOS ÉS AZ E-GAZDASÁG JELLEMZŐI23 „Az elmúlt 30 év technológiai változásai alapjaiban rengették meg a cégek életét, új kihívások elé állítva a gazdálkodói szféra szereplőit. Ezekre a nagymértékű változásokra a vállalat vezetőinek, a vállalati menedzsmentnek megfelelő módon és időben

kell

reagálniuk,

döntéseiket

pedig

elméleti

oldalról

tudományos

megközelítésekkel és modellekkel is alá kell támasztaniuk. Az info-kommunikációs technológia (ICT) robbanásszerű fejlődése, technikai sajátosságai

következtében

megváltozott

az

információ,

a

kommunikáció

eszközrendszere, háttere; új dimenziók tágítják az idő és tér fogalmi kategóriáját. A táguló, végtelen dimenziókat kereskedelmi, üzleti szempontból úgy értelmezhetjük, hogy az adott vállalkozásban ismeretlen az üzemszünet fogalma - azaz folyamatos, 24 órás a nyitva tartás az év minden napján -, végtelen nagy a raktár és az eladótér, ebből következik, hogy a raktárkészletnek sincs fizikai korlátja. (Steiner [2010]) Ez az óriási mértékű technikai változás a gazdasági élet minden területére, folyamatára hatással van. Az elektronikus környezet jelentőségének növekedésével szükségessé vált a marketing modellek újragondolása is. A technikai fejlődés következtében a hagyományos gazdaság egyre inkább háttérbe szorul az e-gazdasággal szemben. A hagyományos és az e-gazdaság jellemzői közötti különbségek könnyedén megfogalmazhatóak. Ahhoz, hogy a vállalatok lépést tudjanak tartani versenytársaikkal folyamatos megújulásra, innovatív vállalati stratégiára van szükségük. a vállalat mérete többé már nem jelent egyetlen hatalmi tényezőt. A vállalat termelékenységi mutatóiban megjelennek a tér és idő dimenziói is. Rendkívüli módon bővül a termékekhez kötődő és/vagy önálló szolgáltatások palettája. Az alábbi táblázat mutat néhány jól megfogalmazható szemléletbeli különbséget a két eltérő gazdaság karaktereiből. A hagyományos szektorban bekövetkező változásokat a információs technológia indukálja. .

23

Vasné Egri Magdolna: Marketingaktivitás elektronikus környezetben, Marketing & Menedzsment, 2007/1. p.: 5

19

A hagyományos és az e-gazdaság jellemzői Hagyományos gazdaság

E-gazdaság

A sokféleség rossz.

A sokféleség (nem csak a termékre gondolva) nyújtása a versenyben maradás feltétele.

A tapasztalat az, ami számít.

A csupán a hagyományokhoz való ragaszkodás a cég halálát jelentheti.

A méret az, ami fontos.

A nagyság és a hatékonyság kevéssé függ össze, nincs feltétlen pozitív előnye a méretgazdaságosságnak.

Amit eddig gyártottál, abból kell megélned.

Vagy ki kell egészíteni szolgáltatással, egyéb funkcióval az eddigi terméket, vagy keresni kell réseket a fejlődéshez.

A cég üzleti egységekre épül (SBU). A figyelmet a források elosztására kell koncentrálni.

Az erőforrásokat folyamatosan a prioritásoknak megfelelően kell átcsoportosítani, és nem az egyes profitcentrumok teljesítésére összpontosítva kell végrehajtani a stratégiát.

Az innováció kivétel.

Az e-gazdaság alapja az innováció és ennek megfelelően kell kezelni, nem elkülönítve a vállalati folyamatoktól, hanem azokat át kell itatni vele.

Forrás: Vasné Egri Magdolna: Marketingaktivitás elektronikus környezetben, Marketing & Menedzsment,XLI évfolyam, 2007/1. p.: 4 Az IT-ből (információs technológia) az „I” kerül a középpontba. Az információ, mint versenytényező új szerepet kap; radikális változáson megy keresztül a jellege és a vele szemben támasztott követelmények Továbbá: 

Megváltozik a termékek jellege, költségszerkezete, egyre több a termékben megjelenő tudás, innováció. Növekszik az információ, az ICT-vel kapcsolatos ráfordítások súlya. Az információ és az egyéb termékek jellemzői jól elkülöníthetők.



A fizikai termékek amortizálódnak, az információ pedig gyorsan avul. A materializálódott termékekre érvényes a csökkenő, az információra inkább a növekvő hozadék elve. Ha egyszer birtokunkba kerül az információ, sokszor és sokféleképpen vagyunk képesek felhasználni azt.



A tudás beépül a termékbe, miközben a tulajdonjogot az eladáskor nem adjuk át a vevőnek.



Az IT alkalmazások használata nagyobb rugalmasságot biztosít a földrajzi elhelyezkedés tekintetében vevőknek, közvetítőknek és szállítóknak egyaránt. Csökkenti az információk előállításának, feldolgozásának, tárolásának és visszakeresésének a költségeit.

20



A fejlett technológiai hátterű kommunikáció rendkívül hatékony, gyorsan változtatható, interaktív eszköz. A vásárlók döntési lehetősége óriási, mind az eszköz, mind az információ tekintetében.



Az információs társadalom és a fejlett gazdaságok működéséhez nélkülözhetetlen a hálózatok kiépítése, működtetése és bővítése.”24

24

Vasné Egri Magdolna: Marketingaktivitás elektronikus környezetben, Marketing & Menedzsment,XLI évfolyam, 2007/1. p.: 5

21

6 AZ E-BUSINESS BEVEZETÉSÉNEK AKADÁLYAI, STRATÉGIAI KÉRDÉSEI Az, hogy egy vállalat vezetői elektronikus eszközök bevezetése mellett döntenek számos változást generál a vállalat életében, melyet egyetlen vezetőnek sem szabad figyelmen kívül hagynia. Az új eszközök bevezetésével ugyanis megváltozik a beosztottak irányításának módja, a rendelések felvétele, a logisztika és még számos dolog a vállalat életében. Az elektronikus eszközök bevezetésével tulajdonképpen egy új munkastílus alakul ki. Az elektronikus üzletvitel gazdaságokra gyakorolt hatása attól függ, hogy a vállalati működés, vállalati folyamatok mely részénél alkalmazzák. A legfejlettebb megoldások stratégiai szintre emelik az internet üzleti alkalmazásait, és a gazdálkodási és üzletviteli tevékenység egészét elektronizálják. Ezáltal a vállalatok az internet segítségével kommunikálnak ügyfeleikkel, beszállítóikkal, vásárlóikkal és az egyes részlegek egymás közt. Az értékesítés és a fizetés is az interneten keresztül valósul meg. Ehhez azonban szükség van a vállalatok operatív működésének elektronizálására. (Eszes [2002]) A vállalatvezetők azzal indokolják sokszor óvatos, kételkedő hozzáállásukat az internettel szemben, hogy nem született még számukra példaértékű B2B e-business megoldás a saját üzletágukban. Abban igazuk van, hogy nincs olyan üzleti modell, amely tökéletes lenne és abban is, hogy ez elmúlt években több online vállalkozás csődbe ment. A bukásukat azonban nem az okozta, hogy bevezettek egy új e-business modellt, hanem annak módja. Ugyanis sok elhamarkodott döntést hoztak, nem volt meg a megfelelően kidolgozott stratégiájuk és olyan modelleket vezettek be, amelyek nem illeszkedtek a vállalat korábbi szervezetéhez. A hibák nagy részét elkerülhették volna, ha figyelembe veszik az online üzlet vagy jelenlét vállalati folyamatokra gyakorolt hatásait, és az új eszközökre, rendszerekre való átállásban rejlő akadályokat. (Eszes [2002]) Az új technológiákon alapuló vállalkozás létrehozásában megkülönböztethetünk külső és belső akadályokat, nehézségeket; melyekre feltétlenül oda kell figyelni a stratégia tervezésékor.

22

6.1 Az új környezet külső kihívásai Elsőként jogi korlátokat kell megemlíteni. Magyarországon az első jelentős előrelépést a jogi környezet terén a 2001.évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról és a 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről jelentette. Jelentős

változásokat

figyelhetünk

meg

az

elektronikus

kereskedelmet

érintő

jogszabályokban 2012-ben is. A jogszabályok a fogyasztók védelmét célozzák meg, áttekinthetőbb árképzés bevezetésével, rejtett költségek kivetésének tilalmával, adatvédelmi törvény szigorításával. 2013-ra is várhatóak változások, módosulhat például az ÁFA-törvény és az elektronikus számlázásra vonatkozó jogszabályok is. (Internetjog [2012]) Akadályt jelenthetnek a szállítói, kiskereskedelmi láncon belül kialakult kapcsolatok is. Ha a beszállítók és kiskereskedők nem térnek át az elektronikus alkalmazásokra, akkor szélsőséges esetben a vállalat kénytelen akár új beszállítók és kereskedők után nézni, ugyanis a nagy technológiai különbségek negatívan hatnak az üzleti kapcsolatokra. Ezáltal az e-kereskedelem akár veszélyeztetheti is a már meglévő üzleti kapcsolatokat. Itt azonban meg kell említenem egy másik lehetséges variációt is. A nagy gyártók az internet adta lehetőséget kihasználva a nagy- illetve kiskereskedői hálózatokat kikerülve is megjelenhetnek a piacon (pl: webáruház formájában). Ebben az esetben is szükség van a régi kapcsolatok újraértékelésére. Annak, hogy a beszállítók nem térnek át az elektronikus eszközök alkalmazására, hogy nem kívánnak jelen lenni az interneten számos oka lehet. Például ha nem akarnak tömegcikké válni vagy nem szeretnék, hogy ellopják az ötleteiket; lehetnek annyira egyediek és fontosak is, hogy úgy vélik nincs szükségük elektronikus rendszerekre, akiknek szükségük van a termékeikre így is megtalálják őket. Akadályba ütközhet a vállalat abban az esetben is, ha az interneten nem létező piacot szeretne megcélozni. Ennek az lehet az oka, hogy számos szektor még nincs felkészülve az elektronikus úton közvetített üzleti tranzakciókra. Ha azonban ezt az adott vállalat nem veszi figyelembe akár csődbe is mehet. (Haig [2005]) Az alkalmazottak részéről jelentkező aggodalom, az új technológiákkal szembeni idegenkedés is akadályozó tényező lehet. Aggodalomra és idegenkedésre azért van okuk, mert az új eszközök bevezetésével megszűnhet a munkájuk, hiszen az új gépek,

23

szoftverek a napi rutin egy részét automatizálják, ezáltal egész munkaterületek szűnhetnek meg, az újak pedig más képességeket és ismereteket kívánnak tőlük. A munkavállalók ezért teljesen érthető módon – munkájukat, munkahelyüket féltve tiltakozhatnak a fejlesztések ellen. Az alábbi táblázaton is jól látható, hogy évről-évre egyre több vállalat használja mindennapjaiban a számítógépeket, az internetet és rendelkezik honlappal. Ebből könnyűszerrel levonhatjuk azt a következtetést, hogy az alkalmazottak aggodalmai nem alaptalanok, hiszen rohamosan nő a fejlesztő cégek aránya. 2. Táblázat: Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint (%)

Nemzetgazdasági átlag

Számítógépet használó

Honlappal rendelkező

Internetet használó vállalkozások aránya

2008

2009

2010

2008

2009

2010

2008

2009

2010

Kereskedelem, gépjárműjavítás

91,7

91,4

91,7

88,1

89,1

90,2

51,0

54,1

60,7

Szakágazatok összesen

88,1

89,2

91,2

84,7

86,8

89,5

47,5

50,8

56,5

Forrás: KSH: Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikeszk/ikeszk10.pdf Az elektronikus kereskedelem és üzletvitel bevezetését gyakran költség- és munkaigényessége nehezíti. Azon vezetők, akik nem hisznek a sikerben, kockázatkerülő magatartást tanúsítanak inkább a már működő és biztos hozamot ígérő projectekre helyezik a hangsúlyt. (Rácz [2000]) Ha a fent említett akadályokat figyelembe véve a vállalatvezetés úgy dönt, hogy bevezeti és használja az e-business alkalmazásokat rögtön több kihívással is szembetalálja magát. Az első és talán legfontosabb kihívást a hálózati hatalom jelenti, amelyhez elengedhetetlenek az infrastrukturális beruházások. Az e-világ a hálózatok erejéből tud igazán hasznot kovácsolni. A Metcalfe törvény szerint "egy hálózat értéke a hozzá csatlakozók számának mértani haladványa szerint növekszik. A törvény alapján megállapítható, hogy a hálózati terjeszkedés ideológiai megalapozásául is szolgál, hiszen 24

minél több csomópont (használó, intézmény, számítógép) található egy adott hálózatban, annak értéke nem elemi hozzáadással, hanem a gyarapodás arányában sokszorozódással nő. Következésképp a hálózat (értéknövekedése) szempontjából nincs kifizetődőbb dolog, mint a hálózathoz csatlakozók számának növelése. A mértani haladványt tehát a Metcalfe-törvény a méretbeli növekedés és az értékváltozás közé helyezi. A törvény kommunikációs közegként, információcserére alkalmas hálózatként tekint az Internetre. A törvény kommunikációs logikájából következik, hogy ha az interakcióban két személy van jelen közöttük csak párbeszéd lehetséges. Azonban ha már hárman vannak, akkor a társalgás már három vonalon mehet tovább („A” beszélhet „B”-vel és „C”-vel, illetve „B” és „C” is beszélhet egymással) és így tovább. Ha a köztük zajló kommunikáció értékes minden további belépő értéket teremt a hálózat egészének. (Barkóczy [2005]) (Hanson [2000]) Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a kis cégek széles hálózatokhoz kapcsolódva tehetnek szert nagyságra; a nagy társaságok pedig a kisebb cégek beszervezésével növelhetik saját hálózatuk értékét. A beruházási döntés egy másik kihívása a végfelhasználó megcélzása, azaz a vevőcentrikusság. „A pull marketing realitássá válik” (Rácz [200]) Pull - húzó stratégia rövid jellemzése: 

a termelő a végső fogyasztót veszi célba a reklámjaival,



intenzív reklámmal meggyőzi a fogyasztókat a termék kiváló tulajdonságairól,



a fogyasztók a különböző értékesítési csatornákon keresik, „húzzák” a terméket. Az Internet vállalat tevékenységeibe való beépítésének egyenes és ismert

következménye a szállítási lánc átalakulása, lerövidülése. Az Internet, mint eszköz bevezetésével ugyanis a gyártóknak már nincs feltétlen szükségük a nagykereskedők közreműködésére, megkerülhetik őket, így közvetlenül értékesíthetnek a vevőknek. Az Interneten való megjelenésnek azonban árnyoldalai is vannak. A gyártóknak már nem csak versenyezniük kell egymással, de védekezniük is egymás ellen. Ennek oka, hogy a világhálón bárki számára elérhetővé válnak ajánlataik, akcióik, áraik, így a konkurencia egyszerűen változtathat saját ársatratégiáján, keresztezheti a vállalat akcióit, stb. Egy ilyen széles körben használt csatornán pedig sokkal gyorsabban terjednek a rossz hírek, mint a jók, ezért rivális fél a vevőket könnyedén képes befolyásolni egy-egy rosszindulatú, megalapozatlan pletykával. (Rácz, 2000)

25

6.2 Belső környezet kihívásai Önmagában az e-business bevezetése nem oldja majd meg a vállalat problémáit, az e-business nem használható egyedüli eszközként az adott vállalat általános teljesítményének javítására. Az e-kereskedelmi eszközök alkalmazása csak azután válhat sikeressé, miután a vállalat vezetése elvégezte a fent említett eszközök bevezetéséhez, beruházásához szükséges egyéb teendőket, kihasználta a lehetőségeket és a vállat egésze készenáll az újításra. „Az alkalmazások egységesítése az e-üzlet kulcsa.”25 Ha egy cég weboldaláról megrendelés fut be, arra a webes alkalmazásnak reagálnia kell az eladások, a számlázás, a termékleltár, a terjesztés és a visszaigazolás területén is. Azonban a harmonikus folyamatés alkalmazásintegráció nem egyszerű feladat. A sikeres folyamatintegrációhoz az alkalmazások alapos vizsgálata szükséges annak érdekében, hogy a cég külső megjelenési és belső működési infrastruktúrája egységes legyen. Az egységesített alkalmazásszerkezet kialakítására érdemes komoly hangsúlyt fektetni, mert a mai vásárlók már nem tűrik el az ígérthez képes eltérő, nem megfelelő szolgáltatást. (Kalakota [2002]) Az egyik legsarkallatosabb előzetes lépés a szervezet átalakítása. E nélkül egy olyan szervezetet tennénk ki az elektronikus üzletvitel újdonságainak, nehézségeinek és hatásainak, amely még nincs felkészülve erre. Ez a lépés azonban nehezen összeegyeztethető a szervezetben már megszokott hierechia-rendszerrel, szervezeti felépítéssel, kialakult szerepekkel, munkakörökkel és felelősségekkel. Az új technológiák bevezetéséhez a munkaerő átképzésére, új munkakörök kialakítsására, munkaerő átszervezésére, szervezeti struktúra változtatására, bizonyos esetekbe leépítésekre van szükség, hiszen az új technológiák feladatköröket válthatnak ki. A vállat vezetőinek azt is el kell dönteniük, hogy saját berkeken belül vagy logisztikai cégek szolgáltatásaival oldják meg az áruszállítást, ugyanis ezeket a tevékenységeket is hozzá kell kapcsolni a vállalat elektronikus rendszeréhez. Mind a két választásnak vannak előnyei és hátrányai is. A saját szervezett logisztika előnye, hogy a cég saját embere adja át a kiszállított árut, így az esetleges hibás, hiányos, mennyiségproblémás tételeket le tudja ellenőrizni, ezt egy szállítmányozó cég nem teszi meg, az ő feladata annyiban kimerül, hogy hivatalosan átadja az árut. Annak az előnye, ha

25

Ravi Kalakota, Marcia M. Robinson: Az e-üzlet: Útmutató a sikerhez, 2002, p. 42.

26

például a postára bízzuk a csomagjaink kézbesítését abban jelenik meg, hogy akik saját maguk szállítják az árujukat sorban állnak, míg a posta soron kívül beviheti a küldeményt. Ezzel a határidőket pontosan be lehet tartani, nem kell naphosszat sorban állni. A fent említettek mellett célszerű felülvizsgálni a már meglévő vállalatirányítási rendszert (ERP- Enterprise Resource Planning) is. Erre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy „az integráltság csak marketing duma, a program moduljai időnként indított adatkiírással és adatbeolvasással adják át egymás közt az adatokat. Ez utóbbi nem csak azért baj mert a program nem "korszerű", hanem azért, mert az egyes modulok eltérő adatokat láthatnak vagy indokolatlanul tiltani kell a már átadott adatok módosítását, a valós folyamatoktól idegen megoldásokra, felesleges sztornózásokra kényszerítve ezzel a felhasználókat. Ezt azonban egyetlen magára valamit is adó vállalat sem engedheti meg magának. Az ERP rendszerek kulcsfogalma ugyanis az integráltság. Felhasználói oldalról ez azt jeleni, hogy az adatokat egyszer, a keletkezésük helyén kell rögzíteni és a továbbiakban már mindenki akinek szükségesek ezek az adatok előveheti és használhatja őket. Ez a remek tulajdonság azonban a felhasználóktól is kompromisszumokat követel, például a könyvelőt a számla részletes adatai nem érdeklik csak az árbevétel és az áfa, mégis látja a teljes, akár száz soros számlát is tételesen.”26 Ha a felülvizsgálattal arra a következtetésre jutunk, hogy nem megfelelő a rendszer azt feltétlenül át kell alakítani. Az átalakításkor arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy csak akkor és olyan ütemben végezzék azt, amikor és amilyen ütemben képesek illeszkedni az egyéb rendszerekhez és nem zavarják túlzottan a vállalat működését. Összefoglalva: ahhoz, hogy a jövőben megtérüljenek az e-business bevezetésére fordított erőforrások, elengedhetetlen egy mindenre kiterjedő e-business stratégia. Ez a stratégia elveiben nagyon hasonlít az üzleti stratégiákhoz, kidolgozásakor is nagyjából ugyanazokra a kérdésekre kell keresni a választ.

26

Vállalatirányítási Rendszer Info: http://vallalatiranyitasi-rendszer.info

27

3. Táblázat: Digitalizáljuk a vállalkozást.  e-üzleti tényezők

 A szerkezeti alapok új játékszabályokat  hoznak létre 

 e-üzleti modellek

 A stratégiai rendszer  segítségével részt vehetünk a versenyben 

    A piacon alkalmazandó speciális   stratégia    e-üzleti tervek

Milyen új lehetőségek adódnak bizonyos vásárlói és piaci trendekből? Ismerjük a környezettel és az iparággal kapcsolatos trendeket? Mik az üzleti változás makroökonómiai motorjai? Milyen digitális technikák válnak uralkodóvá az iparágunkban?

Milyen modellekkel használhatjuk ki jobban az új üzleti lehetőségeket? Mely üzleti folyamatokat kell megváltoztatni? A meglévő modellt hogyan alakíthatjuk át a cég szervezeti alkalmasságát tanúsító e-modellé? Milyen kihívásokkal néz szembe a cégvezetés, amikor megvalósítja az új üzleti modellt?

Kik a célvásárlók, hogyan érhetjük el őket az e-üzlet segítségével? Hogyan változnak a vásárlók prioritásai? Mi az értékajánlatunk? Mivel keresünk pénzt? Miből tartjuk fenn a céget? Hogyan vonzzuk és tartsuk meg a vásárlókat? Hogyan válhatunk a vásárlók kedvencévé? Hogyan vonzzuk és tartsuk meg a tehetséges embereket? Hogyan találja meg termékünket a vásárló?

Forrás: Ravi Kalakota, Marcia M. Robinson: Az e-üzlet: Útmutató a sikerhez, Typotex (2002)p. 91. nyomán

A táblázatban említett kérdéseken túl nem szabad figyelmen kívül hagyni a konkurenciára és a saját képességeinkre vonatkozó kérdésköröket sem. „Konkurencia : 

Kik a valódi versenytársak?



Milyen a legádázabb versenytárs üzleti modellje?



Miben jók és kiemelkedőek?

Alapképességek: 

Milyen képességekkel rendelkezünk ma? 28



Milyen képességekre és forrásokra van szükség a kivitelezés felgyorsításához?”27 Az akadályok és kihívások ellenére is egyre több vállalat, vállalkozás teszi meg a

szükséges lépéseket az elektronikus kereskedelem bevezetésére. Ezt mutatja a KSH 2010ben készített felmérése is, miszerint Magyarorságon a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 90% rendelkezett személyi számítógéppel és 88%-a internet hozzáféréssel a telephelyén. A internet használatának terjedése azonban a nagyvállalati szektorban terjedt el a legnagyobb mértékben, az ábrán is jól látszik, hogy 98%-uk építette ki a hozzáférést, ők azok, akik a leginkább kihasználják az intranet és az extranet nyújtotta lehetőségeket is. A közepes cégek is csupán 1% maradnak el a nagyvállalatoktól az internet hozzáférés tekintetében, közülük 97% rendelkezik internetkapcsolattal.

Forrás: KSH: Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikeszk/ikeszk10.pdf

27

Ravi Kalakota, Marcia M. Robinson: Az e-üzlet: Útmutató a sikerhez, 2002, p. 419.

29

7 BÁZISVÁLLALAT BEMUTATÁSA A 100% magyar tulajdonban lévő Babó Motors Kft. 1996 óta a magyarországi robogópiac meghatározó szereplője, kezdetben importálta a japán robogókat, és óriási kereskedőhálózaton (68 partner) keresztül döbbenetes mennyiségű robogót értékesítettek. A japán motorgyárak szinte összes típusa megfordult náluk, több ezres darabszámban mérve. Yamahák, Hondák, Suzukik, kicsik, nagyok, szépek és csúnyák, MINDEN. A sok év tapasztalatát összegyúrták (pl: a fekvőhengeres Yamaha 3KJ motorja a legjobb, de a Hondának volt a legjobb futóműve, stb.) és így megalkottak egy márkát: a MOTOWELL-t.

3. ábra: Motowell raktár, Forrás: http://www.motowell.com/media.php, (2012)

A Motowell mindenből a legjobbat válogatta össze. Persze minden kezdet nehéz, és a fejlesztések során akadtak kihívások, javítanivalók. De mára már nagyon működőképes, erős, dinamikus és szép motorokat állítanak elő. Az elmúlt években pedig piacvezetővé előlépve egy igen nagy felelősséggel a vállán, a magyar célközönség igényeihez igazodó és az európai elvárásoknak megfelelő termékek gyártójaként számon tartott európai márka. 30

A cég jelenleg Európa 8 országában (Magyarország, Szlovákia, Románia, Csehország, Németország, Macedónia, Lengyelország, Szerbia) van jelen. 2010-ben nyitott a német piacon, ahol a válság ellenére sikerült rögtön az élbolyba kerülnie. Köszönheti ezt termékei jó minőségének és kedvező árainknak. A robogókat Magyarországon saját és részben külsős mérnökcsapat segítségét igénybe véve fejlesztik, a termék előállítása jelenleg Kínában zajlik, ahol a magyar csapat végzi a minőségi felügyeletét a gyártásnak és a beépített alkatrészeknek. Rövid távú (2-3 év) terveik között szerepel a gyártás hazahozatala, ennek oka, hogy bár az európai fejlesztés valamint minőségellenőrzés (minden gyártási ciklusban 4 fős csapat utazik Kínába) garantálja a jó minőséget, de a cég úgy véli, hogy igazán nagy előrelépést csak akkor érhet el, ha a termék előállítása is itthon történik. Ennek érdekében megtéve az első lépéseket, a németországi piacra már a (saját) bp-i csarnokában összeszerelt robogókat küldi.28

28

http://www.motowell.com/, http://www.babomotors.hu/ 31

8 A MOTOWELL ONLINE SYSTEM A Babó Motors-nál - melyről elmondható, hogy Közép-Európa egyik meghatározó robogógyártó és kereskedő cége – 2009 februárjában került bevezetésre az új ekereskedelmi rendszer (a MOS). A Babó Motors is azok közé a cégek közé tartozik, ahol az e-business bevezetése átgondolt, tudatos stratégia részét képezte.

4. ábra: A MOS Forrás: http://mos.motowell.hu/index.php

De mit is rejt pontosan ez a rövidke betűszó: MOS? A MOS (Motowell Online System) egy a hazai és külföldi Motowelles márkakereskedők által használható többnyelvű online rendszer, mely közvetlen összeköttetésben van a Motowellnél használt komplex ügyviteli rendszerrel. Létrejöttét a Motowell egyre növekvő márkakereskedői létszáma indokolta, amit már nem lehetett telefonos, illetve papír alapú rendelések felvételével megoldani.

32

Egyik legfontosabb eleme a webáruház rész, melyen keresztül mind fizetős, mind garanciális rendelést adhatnak le a saját nevükben a felhasználók (márkakereskedők vagy azok alkalmazottai) illetve a területi képviselők az alájuk tartozó márkakereskedők nevében. Ezen a felületen rendelhetik meg a motorokat és itt értesülnek ez éppen futó aktuális akciókról is. A rendelések leadása hasonlóképpen működik, mint a legtöbb online boltban. A cikkeket belerakják a kosárba, kiválasztják a szállítási és fizetési módot és elküldik a rendelést. Ekkor a rendelés azonnal átkerül a Motowell ügyviteli rendszerébe, ahol a raktáron levő cikkek befoglalódnak a márkakereskedő neve alá és a raktáros előkészítik őket az eladásra, szállításra. Azok a termékek, amelyek nincsenek raktáron (ez a webáruházban jelezve van a rendelés leadása előtt is) előrendelésbe kerülnek, és mihelyst megérkeznek ugyanúgy lefoglalódnak az adott kereskedőnek. A felhasználó rendeléséről egy részletes e-mailt is kap, sőt aki igényli SMS-ben is értesülhet róla. Ez abban az esetben hasznos, ha a rendelést nem a márkakereskedő, hanem a területi képviselő adta le, így az sms segítségével a márkakereskedő is azonnal értesül róla. A már leadott rendeléseket a rendszerben a felhasználó nyomon követheti a „Rendeléseim” menüpont alatt, ahol látja a megrendelt árui státuszát is (nincs raktáron, befoglalva, teljesítve, törölve). A kiállított számlákat a „Számláim” menüpont alatt nézheti meg az márkakereskedő és a területi képviselő. Itt újra ki is nyomtathatja őket, természetesen a „másolat” felirat szerepelni fog rajtuk. Mivel minden ország rendelkezik egyedi dolgokkal a motorkereskedelem terén, így a MOS funkciói is országonként különbözőek. Magyarországon a motor értékesítésekor a kereskedő köteles az alvázszám alapján regisztrálni a járművet, megadva az eladás dátumát és a vevő nevét. Majd a rendszer e naptól számítja a garancia kezdetét. A MOS a leadott/beregisztrált alvázszámhoz hozzákapcsolja a pontos évjáratot, a modellt és annak színét, ami a garanciális és fizetős alkatrészrendelésnél nagy segítséget jelent a kereskedőknek. A külföldön történő értékesítéskor szükség van a számla mellé egy úgynevezett „COC” (Certificate of Conformity) papírra is, amelyjel a kereskedő és az új tulajdonos is igazolni tudja a hatóság előtt, hogy az adott motor a helyi törvényeknek megfelel. Ezt a papírt is a MOS-en keresztül igényelhetik a márkakereskedők.

33

A „Letöltések” menüpont alatt találhatók azok a dokumentumok, amelyek fontosak a kereskedőknek, pl.: éppen érvényes kötelező szervizek, fotók, logók, kapcsolási rajzok. A „Raktárkészlet” menüpont tartalmazza a kereskedő még raktáron lévő motorjait. Ez a márkakereskedőnek önellenőrzésére szolgál, itt nézheti meg, hogy leregisztrálta-e minden eladott motorját, ez a területi képviselő szempontjából is nagyon fontos, de erről majd a későbbiekben írok. Mint említettem a MOS-t nem csak a márkakereskedők használják, hanem az ő területi képviselőik is. Nekik létfontosságú, hogy egyéb adatokat is lássanak a kereskedőkről. Már említettem a „Raktárkészlet” menüpontot. A területi képviselők minden alájuk tartozó márkakereskedő raktárkészletét láthatják így pontosan tudják, hogy egy adott kereskedőnek lecsökkent-e a készlete és érdemes-e felhívni esetleg személyesen motort értékesíteni neki. A következő két menüpontot (Fórum, Riportálás) a kereskedők nem, csak a területi képviselők és az üzletvezetők láthatják. A „Fórum” menüpont arra szolgál, hogy a területi képviselők bejegyzéseket írjanak a márkaképviselőkről, melyek visszakereshetők. Ez jó leírásként (partnertörténet) szolgál az adott márkakereskedőről; ez akkor válik különösen fontossá, ha probléma lép fel a kereskedővel kapcsolatban vagy személyes látogatásra kerül sor, hiszen így a területi képviselő könnyen informálódhat arról, hol is tart az üzleti kapcsolatuk, miről volt szó legutóbb, stb. „Riportolás” menüpontba azok az információk tartoznak, amelyeket a területi képviselő kérdőív alapján tölt fel egy adott márkakereskedőről. Ez úgy működik, hogy a területi képviselő márkakereskedőnél tett látogatása után köteles kitölteni egy kérdőívet az adott márkakereskedőre vonatkozólag. Pl: hányasra értékeli, van-e elég prospektusa, szép-e a boltja, milyen egyéb márkákat árul, stb. Természetesen ezek az értékek is visszakereshetők,

segítségükkel

könnyedén

átlátható

egy

márkakereskedő

fejlődéstörténete. A fent említett menüpontokból származó adatokat a cég munkatársai elemzik, ezáltal olyan értékes adatokat nyernek, melyek hozzájárulnak a cég jövőbeni fejlődéséhez.

34

9 KUTATÁSI TERV A dolgozatom kutatási részében azokat az eredményeket mutatom be, amelyekre a kutatás elvégzése után jutottam.

9.1 Kutatási probléma Az internetes kereskedelemben óriási lehetőségek vannak, egyike a leggyorsabban fejlődő területeknek, melynek a válság sem tudott gátat szabni. 2011-hez késpest több, mint 30%-al növekedett a webáruházak átlagos forgalma a válság kellős közepén!

5. ábra: A forgalom változása az előző évekhez képest Forrás: Nagy Webáruház Felmérés 2012, http://www.webshopexperts.hu/downloads/nagy_webaruhaz_felmeres_2012.pdf

Azonban a webáruházak túlnyomó többsége (85%-a) a forgalom alig 1%-án, míg a többi 99%-on a 15%-nyi elit osztozik. Az elitbe tartozni mindig jó dolog - nincs ez máshogy a webáruházak piacán sem. 29

29

Hogyan kerülj be a havi 20 millió Ft-os árbevétellel rendelkező webáruházak szűk táborába? http://www.webaruhaztulelocsomag.hu/

35

6. ábra: A forgalom aránya a webáruházakban Forrás: http://www.webaruhaztulelocsomag.hu/

A kutatásomban arra keresem a választ, hogy ebben a dinamikusan fejlődő környezetben hogyan, milyen fejlesztések segítségével lehetne MOS-t méginkább a felhasználók igényeire szabni annak érdekében, hogy a Motowell továbbra is az „elit” tagja maradjon.

9.2 A kutatás célja, hipotézisei A dolgozatom alapját képző kutatás két részből tevődik össze. Az egyik a szekunder kutatáson alapuló információszerzés, míg a másik egy primer piackutatás. A szekunder adatgyűjtés eredményei azok az információk és ismeretek, melyek segítségével betekintést nyertem az e-kereskedelem világába, a webáruházak felépítésébe, szolgáltatásaiba és ha csak részben is képet alkottam annak elméleti, valamint gyakorlati hátteréről. A másodlagos (szekunder) kutatás alapjául könyvek, újságok, magazinok valamint internetes honlapok, weboldalak (piackutató cégek honlapjai, a hálón fellelhető cikkek, webáruház készítéssel foglalkozó cégek oldalai, publikációk) szolgáltak. A szakirodalmi háttér megismerését követően a primer kutatás elindításához szükséges hipotézist és célokat fogalmaztam meg. A későbbiekben ezek köré tervezem a kutatási munkát.

36

Hipotéziseim: 

Főként azoknak a márkakereskedőknek vannak észrevételeik, fejlesztési ötletei a Motowell Online System-mel kapcsolatban, amelyek több vásárlási tranzakciót bonyolítanak le.



A márkakereskedők főként a webáruház szolgáltatásainak bővítését igénylik.

A primer kutatás célja a márkakereskedők Motowell Online System-mel kapcsolatos véleményeinek, elvárásainak, tapasztalatainak feltárása, valamint a következtetések összevetése a témában folytatott szekunder kutatásaim eredményeivel. Továbbá arra keresem a választ, hogy a márkakereskedők mennyire naprakészek az új webáruház trendeket illetően és milyen új szolgáltatásokat (okostelefonra optimalizált webáruház, QR kód, stb.) használnának szívesen. A kutatással az a célom, hogy az általam vizsgált cég (Motowell) e-kereskedelmi rendszerében (Motowell Online System) rátaláljak olyan hibákra, hiányosságokra és eddig még kiaknázatlan lehetőségekre, amelyek alkalmazásával tovább fejleszthető a rendszer.

9.3 A primer kutatás módszere A kutatásom témájához igazodva egy hazánkban még kevésbé elterjedt kutatási módszert alkalmaztam. A kutatásomba bevont kereskedőket elektronikus csatornán, emailben kerestem meg. Először egy tájékoztató e-mailt küldtem nekik arról, hogy ki vagyok, mihez kellene a segítségük és hogy a következő e-mailben kiküldésre kerülő online önkitöltős kérdőívkérdőívet - melyet a Google Docs szolgáltatás segítségével hoztam létre - legyenek szívesek kitölteni. Az online kérdőív 17 kérdést tartalmazott, ebből 6 nyílt kérdés volt, és ebből csak 1-re volt kötelező a válaszadás. A kérdések típusát tekintve feleletválasztós és eldöntendő kérdéseket is feltettem. A kérdőív első része bevezető kérdésekre (mióta Motowell márkaképviselő, hasznélja-e a MOS-t, stb), a második része negatív tapasztalatokra és a fejlesztési lehetőségek feltárására, az utolsó rész pedig az új trendekre vonatkozott. Ez a kutatási módszer abszolút megfelelt a számomra, hiszen ezáltal az általam vizsgált alapsokaság egészét (Motowell minden márkakereskedőjét) el tudtam érni.

37

A kiküldött 68 kérdőívből azonban csak 31 érkezett vissza. Ennek okát a lekérdezés újszerűségében és a márkakereskedők elektronikus levelekkel szembeni nagy bizonytalanságban látom.

9.4 Háttér – szekunder kutatás Ebben a fejezetben arra keresem a választ, hogy mitől jó, versenyképes egy webáruház, milyen általános elvárásaik vannak a felhasználóknak a webáruházakkal szemben, illetve, hogy mik az éppen aktuális piaci trendek a nagykereskedelmi webáruházak fejlesztésében.

9.4.1 Egy jó nagykereskedelmi webáruház főbb jellemzői 1. Szegmentált 2. Egyedi, átgondolt és minőségi arculat 3. Könnyen kezelhető 4. Nagy termékpaletta 5. Folyamatosan frissülő kínálat és információs tartalom 6. Kategorizált 7. Több szempont szerinti sorba rendezés 8. Szolgáltatások 9. Árak egyértelmű kommunikálása 10. Kedvezmények 11. Szállítási határidők feltüntetése 12. Optimalizált hosszúságú fizetési folyamat (Checkout) 1. Szegmentált: „A vevők elvárják, hogy a gyártó/nagykereskedő külön szólítsa meg őket, ne többek között beszéljen hozzájuk. Itt arra gondolok, hogy például egy nagykereskedőnek külön webáruházat kell üzemeltetnie a kiskereskedők és a magánszemélyek részére is. Hiszen a kiskereskedőt nem érdeklik a túl vevőcentrikus termékleírások és reklámok.”30

30

ld: 2 ötlet, hogy hogyan támogassa az értékesítését egy honlappal. www.nagykermarketing.hu

38

2. Egyedi, átgondolt és minőségi arculat: „Fontos megemlíteni, hogy az arculat, design nem pusztán csak a megjelenítendő színekből, motívumokból és képekből áll, hanem minden egyes elem gondos megtervezéséből, összhangjából. Ilyen az oldal szerkezeti felépítése, ergonómiája, a szövegek tudatos elhelyezése, tördelése, és természetesen maga a grafika is.”31 B2B webáruházaknál - a magánszemélyeknek készült B2C webshopokhoz képest egyszerűbb vizuális megjelenésre van szükség. A webáruháznak a siker érdekében egyszerre kell komolynak és modernnek lennie. 3. Könnyen kezelhető: B2B webáruház rendszereknek egyszerűbbnek kell lennie, mint a fogyasztóknak szánt webáruházaknak. A viszonteladóknak minden funkciót azonnal értenie kell. 4. Nagy termékpaletta: Hatalmas termékpalettára van szükség. A termékeknél meg kell jelennie, hogy mennyi a nettó végösszeg akár darabszámtól függően is. A viszonteladó főként akkor fog akár 100 db-ot rendelni ha látja, hogy az jobban megéri neki. 5. Folyamatosan frissülő kínálat és információs tartalom A webáruház csak akkor lehet sikeres, ha a termékkínálatot, akárcsak a fogyasztóknak szánt webáruház esetében folyamatosan a vevők igényeihez igazítja a vállalat. Lényeges különbség azonban a B2B és B2C webáruházak közt, hogy az általam vizsgált

B2B-nél

nincs szükség olyan részletes

információra és

termékleírásra az árucikkek mellett, mint a B2C-nél. Ennek oka, hogy a viszonteladók nem először vásárolnak az adott cégtől, így vélhetően már ismerik a termékeiket. A kereskedők számára is szükséges lehet azonban különböző információk nyújtása a termékekhez. Például a járműiparban tevékenykedő nagykereskedelmi webáruházaknál hasznos lehet, ha a webáruházon belül egy külön oldalra feltöltik a robbantott ábrákat, részletesebb műszaki adatokat a termékeikről. 6. Kategorizált: „A kategóriák a webáruház lelke, egy jó kategorizálás fél siker. Az emberek különbözőek, a preferenciáik is azok, így termékeket is különböző szempontok szerint keresnek. Ezért a vállaltnak a lehető legtöbb dimenzióban kategorizálni kell a termékeit. Pl. ha bukósisakot keres egy kereskedő az ügyfele számára, akkor adjunk

31

A jó webáruház jellemzői, http://www.elux.hu/a-jo-webaruhaz-jellemzi

39

lehetőséget, hogy kor szerint, nem szerint, sőt akár szín vagy árkategória szerint is megtalálhassa a számára leginkább megfelelő termékeket.”32 7. Több szempont szerinti sorba rendezés: „Ha egy kategóriában sok termék szerepel, akkor fontos, hogy minél több lehetőség szerint lehessen az adott termékeket sorba rendezni, hogy ne kényszerítsék rá a kereskedőt, hogy végignézzen több tucat számára teljesen irreleváns terméket. Ez különösen fontos, ha nem fér ki egy oldalra a kategóriába tartozó összes termék.”33 8. Szolgáltatások: Ahhoz, hogy minőségi webáruházzal rendelkezzen egy vállalat több szolgáltatást is tartalmaznia kell. A teljesség igénye nélkül felsorolok párat: o Adminisztrációs felület o Raktárkészlet modul o Automatikus vásárlás visszaigazolás o Akciós termékek modul o Új termékek modul o Kereső modulok o Hatékony navigációs modulok o Keresőoptimalizálás modulok o Nyelvi modulok o Bankkártyás fizetés o PayPal fizetés o Későbbi megrendelés o Termék összehasonlító modul34 9. Árak egyértelmű kommunikálása: „Logikailag mindig a kosárba rakás előtt, könnyen megtalálható, jól látható helyen jelenjen meg a termék ára. Továbbá ha több árat is szerepeltet a vállalat (pl.: kiskereskedői, fogyasztói), mindig legyen egyértelmű, hogy melyik az az ár, amin a vásárlók meg tudják vásárolni a terméket.”35 10. Kedvezmények: Fontos az egyedülálló és lenyűgöző hűségprogram. Bizonyos összegeknél %-os kedvezmények, kisebb repi ajándékok. 32

30 gyakorlati tanács a konverziós ráta növelésére” http://www.webshopexperts.hu/ 30 gyakorlati tanács a konverziós ráta növelésére” http://www.webshopexperts.hu/ 34 ld: A jó webáruház jellemzői, http://www.elux.hu/a-jo-webaruhaz-jellemzi 35 30 gyakorlati tanács a konverziós ráta növelésére” http://www.webshopexperts.hu/ 33

40

11. Szállítási határidők feltüntetése: „A vásárlókat gyakran nem az érdekli, hogy egy terméket „raktárról”, vagy „rendelésre” lehet megvenni, hanem sokkal inkább, hogy az mennyi időt jelent. A szállítási határidők feltüntetése (akár csak intervallum szerűen, pl. „3-4 nap”) a vásárlók számára mindig egy hatékony bizalomépítő eszköz.”36 12. Optimalizált hosszúságú fizetési folyamat (Checkout): Kevés lépésből álló vásárlási folyamat alkalmazása a cél, melyben mindig jelezve van, hogy éppen hol tart a vásárló. 37

9.4.2 A webáruházakkal kapcsolatos legfontosabb elvárások Az online boltok egyik nagy előnye a hagyományos boltokkal szemben a folyamatos, 24órás nyitva tartás, ezáltal a termékek a nap bármelyik szakában elérhetőek, megvásárolhatóak. Ezen kívül is számos olyan szempont él az online vásárlók fejében, amelyeket elvárásként támasztanak a webáruházakkal szemben. Az alábbiakban egy OneUpWeb tollából származó usability tanulmány részletet mutatok be, mely a legfőbb vásárlói elvárások eloszlását mutatja be a webáruházakkal szemben.

7. ábra: A vásárlók elvárásai Forrás: http://www.webshopexperts.hu/labor/az-5-legfobb-dolog-amit-a-vasarlok-elvarnak-az-aruhazadtol/

36

30 gyakorlati tanács a konverziós ráta növelésére” http://www.webshopexperts.hu/ ld: 30 gyakorlati tanács a konverziós ráta növelésére” http://www.webshopexperts.hu/

37

41

Szállítási és számlázási információk egyértelmű meghatározása (95,5%) Itt, a szállításnál jelenik meg a webáruházak egyik nagy hátrány a fizikai boltokkal szemben. A termék ugyanis nem lehet azonnal a vevőé. Ezért szükség van a házhozszállítás pontos idejének meghatározására, mely nem igényel komolyabb technológiai módosítást a weboldal szerkesztésében, mégis sokat érhet, hiszen a vásárló az első kérdése egy ajánlattal szemben, hogy mikor kapja meg? „A kosárelhagyások és a bizalmatlanság egyik legfőbb okozója, ha a vásárló nem tudja, hogyan, mennyiért, milyen feltételek mellett és pontosan mikor szállítják ki a termékét, vagy kap garanciát.”38 Az oldal megbízhatóságot sugároz (76,5 %) Egy webáruház esetében ahhoz, hogy megbízhatóságot sugározzon, korszerűnek és szépnek kell lennie. Fontos, hogy megtalálhatóak legyenek rajta a bizalomkeltés elemei, mint pl.: tanúsító pecsétek, címkék más szakmai szervezetektől, elérhetőségeink hatékony kommunikációja, átlátható navigáció, friss tartalmak. Termékek vannak a főodalon (70,8%) Nincs egyértelműen meghatározva, hogy a főoldalon történő terméklistázásra, vagy esetleg egy bannerban megjelenő termékképekre vonatkozik, de fontos, hogy a vásárló a főoldalra érkezve találkozzon az aktuális ajánlatokkal, akciókkal (esetleg az ő eddigi viselkedése alapján ajánlott termékekkel), és ezzel kapjon egy kapaszkodót, merre menjen tovább az oldalon. Az azonban nem elég, ha csak néhány termék képét kirakjuk a főoldalunkra.

Az

ajánlott

termékeknek

ugyanis

már

a

termékbemutatás,

előnykommunikáció A megjelenése tetszetős (66,7%) A vásárló természetes igénye, hogy ízléses helyen vásároljon, és hogy a design ne csak az eladást, hanem az ő közérzetét is támogassa. Itt két dolgot szükséges figyelembe venni: 

a kinézet ne menjen a használhatóság és az értékesítés-támogatás rovására.



hogy ne hagyatkozzunk csak a saját szépérzékünkre, kérjük ki a célcsoportunk, és olyan ismerőseink véleményét, akik nem fognak nekünk lojalitásból vagy más okból hazudni

38

Az 5 legfőbb dolog, amit a vásárlók elvárnak az áruházadtól, http://www.webshopexperts.hu/labor/az5-legfobb-dolog-amit-a-vasarlok-elvarnak-az-aruhazadtol/

42

A webáruház megjeleníti a vásárlás teljes összegét (59,1%) Ez a pont szorosan összefügg az első ponttal. A szállítási információk részletes közlése ugyanis nem mindig elég, a vásárlók elvárják, hogy legkésőbb a fizetési folyamat végén tájékoztatást kapjanak a szállítási lehetőségekről és a vásárlás teljes összegéről. Ezáltal elkerülhetők a “hirtelen” megjelenő rejtett költségek miatti kosárelhagyások, és növelhető a bizalom. Online vásárlói vélemények, élő chat ügyfélszolgálat, közösségi funkciók és linkek Ezeket a pontokat a megkérdezettek kevesebb, mint fele jelölte meg, mint fontos kritériumot, ennek ellenére fontos az, hogy ezek is működjenek és/vagy rendelkezésre álljanak. A kereső funkció például nagy mennyiségű árucikk megléte esetén fontos, az adatvédelmi nyilatkozat megléte pedig a regisztrációnál, vagy a hírlevél feliratkozásnál lehet döntő jelentőségű. Az utolsó három tétel inkább a versenyelőnyök közé tartozik, de ha egy mód van rá, azokat se hanyagoljuk el.39 Az NRC Kft. 2009-es piackutatásából kiderül, hogy a fent említett elvárások mellett egyéb fontos tényezők is szerepelnek a fogyasztók véleményében.

8. ábra: Webáruházaktól elvárt plusz szolgáltatások Forrás: http://nrc.hu/hirek?page=details&news_id=524

„Az ábrán láthatjuk, hogy a vásárlók jelentős része vár el különböző plusz szolgáltatásokat az online üzletektől.

39

ld.: Az 5 legfőbb dolog, amit a vásárlók elvárnak az áruházadtól, http://www.webshopexperts.hu/labor/az-5-legfobb-dolog-amit-a-vasarlok-elvarnak-az-aruhazadtol/

43

A látogatók 62 százaléka szerint fontos, hogy a webáruház küldjön értesítést az aktuális akciókról, rendszeres hírlevél-küldést pedig 30 százalékuk vár el. Mivel a vásárlás előtti tájékozódásban és a vásárlói döntés meghozatalában fontos szerepet játszhat a terméket már ismerők pozitív vagy negatív tapasztalatainak megismerése – a látogatók közel fele (44%) tartja fontosnak, hogy ilyen vásárlói vélemények, fogyasztói értékelések is helyet kapjanak az online boltok honlapján.”40 Véleményem szerint a vásárlók elvárásait, minden jelenlegi és leendő webáruház tulajdonosnak egyaránt szem előtt kellene tartania a webáruház létrehozásánál és fejlesztésénél. Ezeknek az elvárásoknak a figyelembe vétele ugyanis versenyelőnyt jelenthet az online boltok közötti konkurenciaharcban.

9.4.3 Aktuális piaci trendek Számítógépen, okostelefonon és táblagépeken is működő webdesign A számítógépre, okostelefonra és táblagépre optimalizált webáruház annyit jelent, hogy ugyanaz a weboldal jól működik, jól olvasható és élvezhető hagyományos számítógépen, laptopon, okostelefonokon és táblagépen egyaránt. Erre azért van szükség, egyrészt, mert egyre többen szeretnék ezen alkalmazásokat használni, másrészt pedig, mert már számos vállalat/cég bevezette a „reagáló weboldalt”, melynek lényege, hogy a weboldal felülete nem fix méretű és pozíciójú grafikai elemekből áll, hanem a webdesigner úgynevezett rugalmas layoutot tervez, ami automatikusan illeszkedik a különböző felbontású eszközök képernyőméretéhez. Egy előzetes, a háttérben futó lekérdezés biztosítja, hogy az adott eszközön a rászabott design jelenjen meg. Ez tagadhatatlanul némi többletköltséget jelent az üzemeltető számára. Annál viszont sokkal kisebb költséggel jár, mintha a cég külön-külön készíttetne számítógépre, mobilra és táblagépre optimalizált weboldalt. 41

40

Virtuális séta az online piactereken, http://nrc.hu/hirek?page=details&news_id=524 ld: A rop 10 webdesign trend 2010-ben, http://www.mercus.hu/tudastar/a-top-10-webdesign-trend2012ben--1-resz.html 41

44

Infografikák “Az infografika több mint egy fénykép, összetettebb, mint egy rajz és sokkal informatívabb, mint az önmagában álló írott szöveg. Célja minden esetben az információközlés. A jó infografika figyelemfelkeltő, informatív, közérthető.” 42

9. ábra: Infografika illusztáció forrás: http://www.ipolecat.com/

„Az infografika 1-2 éve hódít és folyamatosan bizonyít. Egy jól sikerült infografikát lehoznak az internetes médiumok, megosztják őket a kisebb internetes közösségeket működtető oldalak, a céges Facebook oldalak és maguk az olvasók. Terjednek, mint a futótűz. A jó infografika elsődleges hozama tehát nem az, hogy weboldala látogatói elismerően bólintanak monitoruk előtt, hanem az, hogy a média és a közösségi megosztások révén ismertséget hozzon a cégnek.”43

42

Infographics: Mi az ikonográfia, http://infographics.blog.hu/ ld: A rop 10 webdesign trend 2010-ben, http://www.mercus.hu/tudastar/a-top-10-webdesign-trend2012ben--1-resz.html 43

45

QR kódok „A QR kód egy ingyenes, egyszerű, figyelemfelkeltő marketing megoldás, melyjel egyre gyakrabban találkozunk a mindennapjainkban. Ez ugyanis egy olyan új, okos és ingyenes megoldás, amit bárki pillanatok alatt felhasználhat saját marketing anyagaiban.

10. ábra: QR-kód illusztráció Forrás: biztonságpiac, http://biztonsagpiac.hu/fokozott-ovatossag-javallt-a-qr-kodok-hasznalatahoz

A QR (=quick response, azaz gyors válasz) kód egy speciális, négyzet alakú vonalkód, aminek segítségével honlapcímet, szöveget, videót és egyéb adatokat lehet megosztani. Bárki, akinek okostelefonja van és letöltötte a QR kód olvasó alkalmazást, beszkennelheti a kódot, és máris feltárul a mögöttes tartalom. Mire használható? 

A weboldalon található összes szükséges céginformáció belesűríthető, így a monitor előtt ülő felhasználó egy mozdulattal a telefonjában tudhatja a cég elérhetőségeit, útvonaltervet készíthet okostelefonján, melyet gps-ként használva könnyen elnavigál a telephelyre.



Névjegykártyára, prospektusra, hirdetésekre nyomtatható, honlapon elhelyezhető, így aki nem ismeri, érdeklődni fog, hogy mi ez? Aki pedig ismeri a QR kódot, jó eséllyel azonnal beolvassa okostelefonjával.



Lehetséges, egy speciális, direkt az alkalomhoz készített landing page-re (azaz érkezési oldalra) mutató QR kódot elhelyezni a kiküldött direct mail aljára. Így akár multimédiás tartalmakkal is kiegészíthető a papír alapú reklámlevél.”44

44

ld: Mercus stúdió, http://www.mercus.hu/tudastar/ingyenes-egyszeru-figyelemfelkelto-marketingmegoldas.html

46

Flashmentes animációk

11. ábra: Flaschmentes animáció illusztráció Forrás:http://www.mercus.hu/tudastar/a-top-10-webdesign-trend-2012ben--2-resz.html

A Flash régóta haldoklik. Nem szeretik a felhasználók, nem szeretik a keresők, az egyre elterjedtebb iPhone-ok pedig tudomást sem vesznek róla. Mindeközben a keresők számára is értelmezhető (tehát keresőoptimalizálási szempontból sokkal előnyösebb) új technológiák (jQuery/CSS3/HTML5 animáció) rohamsebességgel fejlődnek, és egyre elképesztőbb animációk születnek segítségükkel.45

45

A top 10 webdesign trend 2012-ben, http://www.mercus.hu/tudastar/a-top-10-webdesign-trend2012ben--2-resz.html

47

9.5 A primer kutatás eredményei 9.5.1 Az első hipotézisem vizsgálatához szükséges kutatási eredmények 1. hipotézis: Főként azoknak a márkakereskedőknek vannak észrevételeik, fejlesztési ötletei a Motowell Online System-mel kapcsolatban, amelyek több vásárlási tranzakciót bonyolítanak le. Ebben a részben a kérdőívek alapján azt vizsgálom, hogy igaz-e a hipotézisem, illetve azokat a feltevéseimet, miszerint minél régebb óta márkakereskedő a vállalkozás, annál nagyobb értékben és annál többször adja le rendelését. A régebbi tagok többet költenek? Mielőtt még rátérnék a vizsgálódásra meg kell említenem, kutatásomban miért vontam össze a 2000 és 2003 között csatlakozottak adatait. Ennek nagyon egyszerű az oka, hiszen ezen időintervallumon belül csatlakozott vállalkozások száma csupán 3db, így nem lett volna sok értelme külön vizsgálnom őket.

Forrás: Saját szerkesztés

Ahhoz, hogy a kérdésre kielégítő választ tudjak adni megvizsgáltam, hogy mennyit is költenek átlagosan egy-egy vásárlás alkalmával a márkakereskedők a Motowell Online System-ben. Előzetes feltevésem az volt, hogy megfigyelhető lesz egy lineáris növekedés: minél régebb óta márkakereskedő, annál magasabb az egy alkalommal a webáruházban hagyott vásárlási végösszeg. 48

A grafikonon azonban jól látszik, hogy a kutatásom rácáfol erre. Ennek véleményem szerint az lehet az oka, hogy a tranzakciók nagyságára nem csak a márkakereskedői lét hossza, hanem a kereskedők földrajzi elhelyezkedése, a potenciális vásárlók különböző fizetőképessége, vásárlóereje - hazánk régiói szerint - mind hatással van. A régebbi tagok nagyobb gyakorisággal rendelnek? A megrendelések

Mióta márkakereskedő?

gyakorisága 2012-ben

2000-2003

9-12 éve

Kéthetente

2004

8 éve

Hetente többször

2005

7 éve

Háromhetente

2006

6 éve

Kéthetente

2007

5 éve

Kéthetente

2008

4 éve

Hetente

2009

3 éve

Hetente

2010

2 éve

Hetente

Forrás: Saját szerkesztés

Itt azt vizsgáltam, hogy átlagosan milyen gyakran vásárolnak a márkaképviselők a Motowellhez csatlakozásuk éve alapján. A táblázatból kiderül, hogy az a feltételezésem is hamisnak bizonyult, miszerint minél a régebbi tagok többször adták le rendelésüket a 2012 szezonban a Motowell Online Systemen keresztül, mint azok, akik csak pár éve márkakereskedők.

49

Észrevételek, fejlesztési ötletek és a megrendelések gyakorisága közti összefüggés Mint már említettem az az előzetes feltevésem ezzel a résszel kapcsolatban, hogy főként azoknak a vállalkozásoknak vannak fejlesztési ötletei, panaszai, akik gyakrabban adják le rendelésüket a MOS-en keresztül. Ez a feltevésem azon az egyszerű logikán alapszik, miszerint minél gyakrabban vásárol egy márkakereskedő a MOS-en keresztül annál jobban ismeri azt és annál több hibát, hiányosságot talál a rendszerben. A kutatásban először azt vizsgáltam meg, hogy a válaszadók hány százalékának voltak észrevételei, fejlesztési ötletei, panaszai a MOS-el kapcsolatban.

Forrás: Saját szerkesztés

Majd azt néztem meg, hogy azok közül, akiknek volt akár ötletük, akár panaszuk, milyen a százalékos eloszlás a rendelési gyakoriság tekintetében. Az ábrán látható, hogy a véleményezők 36%-ot tesznek ki a kérdőívet kitöltők közül, ennek a 36%-nak pedig a legnagyobb részét a kéthetente rendelést leadók (46%) alkotják. Tehát a legtöbb fejlesztési ötlet és észrevétel az átlagosan kéthetente vásárlóktól származik. Ebből megállapítható, hogy az első hipotézisem hamis.

50

9.5.2 A második hipotézisem vizsgálatához szükséges kutatási eredmények

2. hipotézis: A márkakereskedők főként a webáruház szolgáltatásainak bővítését igénylik. A hipotézisen kívül ebben a fejezetben arra keresem a választ, hogy a MOS felhasználói szerint min lehetne változtatni, mik lennének az előremutató fejlesztések a webáruházzal kapcsolatban. Mit szeretnének a márkakereskedők? A választ a kérdőívben szereplő nyitott kérdések alkalmazásával derítettem ki. Az eredmények a következők: Garancia, kötelező szerviz 1. Garanciális javítás dokumentálásakor az adott robogó garanciális történetét lássák, emellett a kereskedők a garanciális időn belül elvégzett szervizeléseket illetve javításokat is rögzíthessék a rendszerben. 2. Ugyanúgy visszanézhessék garanciális rendeléseiket, mint a fizetős rendeléseiket. 3. A garanciális szervizköltségek nyilvántartása is legyen bent a MOS rendszerben, és ezt is lehívhassák egy kattintással. 4. A robogó regisztrációja után láthatónak és módosíthatónak kellene lennie a vásárlónak és tulajdonosnak. Robogó regisztrálása, árukészlet 1. A robogók regisztrálásánál ne fordulhasson elő, hogy elgépelés miatt ne tudják regisztrálni a robogót. Véleményem szerint ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a raktárból kiadott (kereskedőknek leszállított) robogók alvázszámát a rendszer a kiadáskor rögzítse, és amikor a kereskedők elkezdik begépelni az általuk értékesített robogók alvázszámát a rendszer ismerje fel azokat. A lényeg, hogy az alvázszámot ne lehessen rosszul beírni.

51

2. Kereskedő regisztrált (eladott) motorjainak listázhatósága. 3. Kereskedő jelenlegi raktárkészletének listázhatósága. 4. CoC "Live search" , CoC igény leadásakor jöjjenek fel a kereskedőnek eladott alvázszámok. Ezáltal a kereskedő egy listából kiválaszthatja a kívánt alvázszámot, így kevesebb a hibázási lehetőség és az esetleges alvázszám elütés. Rendelések 1. Árukészlet lefoglalása az adott kereskedő nevére. 2. "Gyorskosár" funkció. Ne csak egyesével lehessen beletenni a kosárba a termékeket, hanem egyszerre akár többet is több darabbal. 3. A kosárban lévő termékeket a rendszer jegyezze meg kijelentkezés után is. Letölthető műszaki adatok 1. Robogó típusok és évjárat szerinti műszaki rajzok, elektromos rendszer elemeinek vizsgálatához szükséges segédlet, kötelező szervizek, beállítási paraméterek (szelephézagok, karburátor, benzinszint, vezérlés, elektromos pontokon hol, milyen feszültség, ellenállás mérhető stb.) és minden egyéb - a kereskedő számára hasznos dokumentumok - letölthetők legyenek. Kiegészítve a legújabb fejlesztéseket tartalmazó hír modullal. Raktárkészlet 1. A megrendelések leadásakor lássák a kereskedők, hogy az általuk választott termékből milyen mennyiség áll rendelkezésre. 2. A valós raktárkészlet egyezzen a MOS nyilvántartásával. Egyéb 1. ANDROID alkalmazás 2. Egy termék cikkszámának beütése esetén a rendszer írja ki, hogy az alkatrész milyen robogó típusokba építhető be. 3. A különböző akciókról email értesítés. 4. Kulcsszavas keresés tökéletesítése, ugyanis sok esetben rengeteg a találat. 5. Több alkatrészről nincs készítve fotó. 6. Bukósisakoknál nem volt minden méret feltöltve: XXL A kérdőívet kitöltő kereskedők igényeiből kiderült, hogy a kereskedők igényei 5 fő területre vonatkoznak és, hogy a második hipotézisem igaz. A 21 igényből 19 vonatkozott szolgáltatásbeli fejlesztésekre és csupán 2 termékleírásra és illusztráció hiányosságára.

52

9.5.3 Webáruház trendekre vonatkozó kutatási eredményeim Arra a kérdésemre, hogy Mennyire követi nyomon az új trendeket (okostelefonra optimalizált webáruház, e-számla, QR kód, stb.)? az alábbi eredmények születtek:

Forrás: Saját szerkesztés

A válaszadók 76%-a tájékozott az új webáruház trendekkel kapcsolatban, ezért a következőben arra keresem a választ, hogy a mindennapokban melyik alkalmazást használnák a legszívesebben?

Forrás: Saját szerkesztés

A diagrammon láthatjuk, hogy a kereskedők egy igen nagy része (44%) egyik fejlesztést sem használná. Ha azonban ez alapján figyelmen kívül hagynánk a piacon egyre inkább terjedőben lévő új alkalmazásokat, a Motowell előbb-utóbb lemaradna a webáruházak versenyében, és nem elégítené ki a többi 56%-ba tartozó felhasználó igényeit. 53

Azok közül a kereskedők közül, akik tájékozottak az új alkalmazásokról meglehetősen nagy százalék (30%) okostelefonra, 5% táblagépre optimalizált webáruházat használna, 16% örülne a hivatalos e-számlának, 3% használná a helpdesk alkalmazást és 2%-uk szívesen használná a QR kódok nyújtotta új lehetőségeket is. Úgy gondolom, a kutatásomból bebizonyosodott, hogy a Motowellnek szüksége van a dolgozatomban már említett (aktuális piaci trendek) számítógépen, okostelefonon és táblagépen egyaránt működő webáruházra, a QR kódok alkalmazására és az eszámla hitelesítésére. Ezekre nem csak az új trendek, hanem az ábrán látható vásárlói igények is okot adnak.

9.6 Javaslatok a Motowell Online System fejlesztési lehetőségeire Az előző fejezetekben már megvizsgáltam azt, hogy a kereskedők véleménye szerint milyen fejlesztésekre, újításokra van szükség a webáruházzal kapcsolatban. Ezért ebben a részben már csak a saját MOS fejlesztésre vonatkozó javaslataimat mutatom be.

1.

Árukészlet csere támogatása a rendszerben Ez a szolgáltatás azért lehet kiemelkedően fontos, mert a Motowell életében már

többször is előfordult az, hogy a Kínában lévő gyáregységből nem érkeztek meg időben a termékek. – Ennek több oka is lehet például nem készültek el a termékek időben, szállítási idő kitolódása, stb. – A szállítás késése miatt pedig átmeneti készlethiány alakult ki a nagykereskedelmi raktárban, így több márkakereskedő sem tudta kiszolgálni vevőit. Az ilyen esetekben jelentene nagy segítséget, ha a MOS-en belül kialakításra kerülne egy olyan fórum, amelyen belül több témában tudnának (pl.: alkatrész, robogó, bukósisak) a kereskedők egymással kommunikálni. Készlethiány esetén a fórum segítségével egymás közt cserélhetnék/adhatnák-vehetnék a termékeket. Ez megoldhatná a kereskedőknél elfekvőben lévő termékek problémáját is, hiszen az országban nem mindenhol ugyan azok a termékek fogynak a legjobban. Így ha például „A” kereskedőnél már több, mint egy éve áll elfekvőben egy piros 125cc-es Retrosa ő ezt a motort szívesen elcserélné „B” kereskedővel akinél ez jobban fogy. „B” a piros robogó helyett küldene „A”-nak egy olyat,amire „A”-nak szüksége van, de a csere sem lenne feltétlenül kitétel, „B” akár meg is vásárolhatná „A”-tól beszerzési áron a szóban forgó robogót.Ezt követően a kereskedők regisztrálnák a MOS rendszerében a tulajdonosváltást. 54

A raktáron nem lévő termékek várható beérkezési idejének feltüntetése

2.

Ennek a fejlesztésnek több hasznos vonatkozása is van: 

Készlethiány esetén a kereskedő pontosan tudná, hogy meddig kell várnia az új szállítmány érkezéséig, ezáltal el tudná dönteni, hogy megvárja az új szállítmányt vagy a fórumon segítséget kér a többi márkakereskedőtől.



A motoros szezon indulása előtt (január-február) a kereskedők ütemezni tudnák a rendeléseiket az alapján, hogy mikor miből érkeznek új modellek.



Ez a fejlesztés megnyugtatásul is szolgálna a felhasználóknak, egyrészt azért, mert kevesebb idegeskedéssel és kellemetlenséggel jár egy kereskedő számára, ha a fogyasztónak meg tudja mondani pontosan, mikor érkezik az általa megvásárolni kívánt termék, másrészt pedig ő is pontosan tudja mikor, milyen termékből és mennyit rendeljen ahhoz, hogy az árukészlete kitartson a következő szállítmány érkezéséig.

3.

A kutatásomban kíváncsi voltam arra, hogy a márkakereskedők igénylik-e az e-számla használatát. Mint már említettem a válaszadók 16% szívesen használná. A letölthető számla már 2012. május 22-től működik a rendszerben. Azonban ezek

a számlák nem hivatalosak, a hivatalos számlát a cég mindig papír alapon küldi. A most használt funkció tehát arra jó, hogy a kereskedők utólag visszakereshessék elektronikus formában is a számláikat. Ha megpróbálják kinyomtatni, mindegyiken rajta lesz, hogy "másolat". Az elektronikus számla alatt én azt értem, hogy nincs szükség papír alapú számlára, tehát az elektronikusan kiállított számla hiteles. Erre az EDI tökéletes megoldás lehet, mert az EDI-ben „elfogadott a digitális aláírás hitelessége, ami az internet esetében sok országban a megoldásra váró feladatok közé tartozik. Az okmányok ( megrendelések, számlák, visszaigazolások, pénzforgalmi átutalások, árlisták, adózással kapcsolatos űrlapok, szállítólevelek) egységesítése, szabványosítása lehetővé teszi a széles körű gépi, nemzetközi adatfeldolgozást is. Valamint jellemző rá a programfüggetlenség, azaz bármilyen két vállalat vagy más

55

szervezet használni tudja az EDI-t függetlenül attól, hogy a szervezeten belül milyen szoftvereket használnak, támogatja a kapcsolattartást a meglévő vállalati rendszerrel.”46 Visszatérve az e-számlára egyrészt azért tartom jó ötletnek a hiteles e-számla bevezetését, mert megesik, hogy a márkakereskedők csomagjaira kívülről ragasztják rá a számlát tartalmazó borítékot, az gyakran megsérül és kérniük kell új papír alapú számlát. Másrészt pedig azért, mert a papír alapú számlával bármi megtörténhet (elszakadhat, elhagyhatják, széttépheti a gyerek,stb) az e-számlá azonban archiválható, bármikor előkereshető, nem tűnik el, nem semmisül meg, és ha szükség van rá ki is lehet nyomtatni. A jelenleg hatályos szabályok szerint az e-számlára megőrzésének egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt adattartalom

4.



sértetlenségét,



eredetiségének hitelességét,



olvashatóságát.47

Robogók azonosítása korszerű termékazonosító kódokkal Erre a fejlesztésre véleményem szerint azért volna szükség, mert a hagyományos,

eddig használt alvázszám nem biztonságos, különböző technikákkal könnyedén olvashatatlanná tehető, eltüntethető a robogóról. Az alvázszám mellett alkalmazható új típusú azonosító kódok használata nagyobb biztonságot jelentene mind a kereskedők, mind a fogyasztók számára. Ezek a kódok ugyanis erősítik a tulajdonvédelmet. Korszerű kódok alatt az RFID-re, a vonalkódra és a QR-kódra gondoltam, melyeket a robogó egy-egy kevésbé látványos/eldugott területén lehetne elhelyezni. A kódokat pedig az alvázszámhoz hasonlóan regisztrálni a MOS rendszerben, hogy a kereskedők azok alapján is könnyedén azonosíthassák a robogókat. Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk, vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is.48 46

ld: Szilágyi Róbert: Elektronikus kereskedelem (2004)p:36 Gondosan meg kell őrizni az elektronikus szálákat is: http://blog.rsmdtm.hu/2012/05/gondosan-megkell-orizni-az-elektronikus-szamlakat-is/ 48 Elektro-Top 3000: RFID megoldások, http://www.elektrotop3000.com/rfid-rendszer/rfid-megoldasok 47

56

10 ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatom első részében hazai, és külföldi írott és virtuális irodalom alapján bemutattam és ismertettem az elektronikus kereskedelem kialakulását, a legfontosabb résztvevőit, a hagyományos és az e-gazdaság jellemzőit, az e-business bevezetésének akadályait, stratégiai kérdéseit, valamint mindezt statisztikai adatokkal - ábrákkal és táblázatokkal- támasztottam alá. Megpróbáltam röviden összefoglalni, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy sikeres és kompetens résztvevő lehessen egy vállalkozás az e-kereskedelemben. A második részében a Motowell e-kereskedelemi rendszerére vonatkozó kutatásomé volt a főszerep. Itt elsőként arra próbáltam fényt deríteni, hogy mik azok az összetevők, technikák, alkalmazások és aktuális trendek, amik elengedhetetlenek egy versenyképes, jól működő és sikeres webáruházhoz. Ezt követően a primer kutatásom eredményeit mutattam be. Melyben megvizsgáltam

az

előzetesen

felállított

hipotéziseim

valóságtartalmát,

majd

összefoglaltam a kutatás során összegyűlt kereskedői véleményeket, és ismertettem saját Motowell Online System-re vonatkozó fejlesztési javaslataimat. A kutatásomat összefoglalva megállapítható, hogy a Motowellnek van még mit fejlesztenie az alig négy éve működő e-business rendszerén. A legnagyobb fejlesztéseket kétség kívül a szolgáltatások terén kell megvalósítaniuk, ebben remélem a kutatási eredményeim is segítségükre lesznek. A dolgozatban megfogalmazott fejlesztési javaslatok legalább egy részének megvalósítására azért van szükség, mert ezek nélkül a Motowell akár ki is kerülhet a már említett „elit” tagjai körül.

57

11

Felhasznált irodalom

Könyvek: 1. Applegate L.M., Mcfarlan F.W.& McKenney J.L.: An Introduction to Global Environmental Issues, Routledge, London, 1996 2. Bőgel György: Verseny az elektronikus üzletben, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000 3. Csuha Imre: Elektronikus kereskedelem, Kiadó: KREA Kft., Budapest, 2001 4. Eszes István, Bányai Edit: Online m@rketing, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002 5. Lynda M. Applegate - F. Warren McFarlan - James L. McKenney: Corporate Information Systems Management (Irwin és McGraw-Hill, Boston, 1996.) 6. Matt Haig: A sikeres kereskedelem kulcsa…, Online stratégia kialakítása, Alexandra Kiadó, Pécs, 2005 7. Ravi Kalakota, Marcia M. Robinson: Az e-üzlet: Útmutató a sikerhez, Typotex Kft, 2002 8. Szilágyi Róbert: Elektronikus kereskedelem, Kiadó: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, Debrecen, 2004 9. Talyigás Judit, Mojzes Imre: Az új gazdaság útikönyve: Az elektronikus kereskedelem, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2004 10. Z. Karvalics László: Információ, Társadalom, Történelem, Typotex Kiadó 2003

Folyóiratok: 11. Bakonyi P. – Bálint L.: A magyarországi kutatási és oktatási számítógép-hálózat fejlődése és hatása az információs társadalom kialakulására. Híradástechnika 2002/11 12. Dr. Rácz László: Az e-business, Népszabadság, 2000.03.11. p.14 13. Steiner István: Az e-sales legnagyobb nyertese az elosztási logisztika (disztribúció), Marketing & Menedzsment, XLIV évfolyam, 2010/3, p.: 57

58

Internetes források: 14. 2 ötlet, hogy hogyan támogassa az értékesítését egy honlappal. www.nagykermarketing.hu (2012.10.26.) 15. 30 gyakorlati tanács a konverziós ráta növelésére” http://www.webshopexperts.hu/ (2012.10.26.) 16. A jó webáruház jellemzői, http://www.elux.hu/a-jo-webaruhaz-jellemzi (2012.10.26.) 17. Balázs és Holló Ügyvédi Iroda http://www.balazshollo.hu/magyar/azelektronikus-kereskedelmi-tevekenyseget-erinto-jogszabalyi-valtozasok-2012ben.html (2012.10.11.) 18. Barkóczy László: Az internetes fórumok diffúziós lehetőségei, http://www.communicatio.hu/mktt/dokumentumok/konferenciak/2005/poszterek/b arkoczylaszlo.htm (2012.10.28) 19. Baumann Ferenc: IT-alapú távközlés, http://alpha.tmit.bme.hu/~baumann/01ipbev.pdf (2012.10.17.) 20. Dr. Eszes István: e-kereskedelem P: 1-2, http://www.eszes.net/SajatPublikaciok/eKereskedelem_Eszes.pdf p.24 (2011.10.14.) 21. http://www.babomotors.hu/ (2012.11.02.) 22. http://www.motowell.com/, (2012.11.02.) 23. IBM Magyarország Kft., dr. Sugár Péter: Elektronikus kereskedelem, EDI, ebusiness, 2010, www.miau.gau.hu/miau/11/sugar.rtf (2011.10.13.) 24. iNapló-margó: Web 2.0, http://inmargo.blogspot.hu/2010/10/web-20.html (2012.10.12.) 25. Internetjog: http://www.internetjog.com/jogszabalyok (2012.10.20.) 26. Reményi Réka: A piacterek szerepe az elektronikus kereskedelemben, http://www.pointernet.pds.hu/telepont/dolgozat/szakdolgozat_marketplace_2.html (2012.10.12.) 27. Saldo: Az elektronikus kereskedelem ellenőrzése, http://www.adozasitanacsadas.hu/tagianyag/6411/az-elektronikus-kereskedelemellenorzese (2010.11.04.) 28. Tamás Ferenc: Web 2.0, http://www.tferi.hu/web-2-0 (2012.10.10.)

59

29. Tamás Ferenc: Az internet története, http://www.tferi.hu/kulturtortenet-ujverzio/internet-tortenet (2012.10.10.) 30. The 2004 e-readiness rankings. Economist Intelligence Unit White Paper, 2004. http://graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/ERR2004.pdf (2012.10.25) 31. Vecsei László: http://vecseilaszlo.blog.hu/ (2010.10.15)

60

12

Mellékletek

12.1 Kérdőív (MOS) A vállalkozás mióta tartozik a Motowell márkakereskedői közé? *évszám Rendelkezik-e személyi számítógéppel és internet hozzáféréssel a vállalkozás? * Igen Nem Használja a Motowell Online System-et áru megrendelésére? * Igen Nem Ha jelenleg nem használja, miért nem?

Ha nem használja milyen módon adja le rendelését? Személyesen Telefonon E-mailben Egyéb:

Milyen gyakran adja le rendelését a Motowell Online System-en keresztül? * 61

Kéthetente Hetente Hetente többször Naponta Egyéb: Mekkora összeget költ átlagosan egy online vásárlás esetén a főszezonban? * 0 - 20.000. Ft 20.000 - 40.000 Ft 40.000 - 60.000 Ft 60.000 - 80.000 Ft 80.000 - 100.000 Ft 100.000 - ... Ft

Elégedett-e a Motowell Online System-mel (gyorsaság, megbízhatóság, kényelem, átláthatóság, információmennyiség, stb. szempontjából)? * Igen Nem Ha nem, milyen negatív tapasztalatai vannak?

A Motowell Online System használata közben találkozott-e hiányosságokkal? * 62

Igen Nem

Ha igen, mik voltak azok?

Milyen megoldást ajánlana ezek kiküszöbölésére?

Vannak-e ötletei a Motowell Online System fejlesztésével kapcsolatban (olyan eddig még nem alkalmazott megoldásokra gondolok, amelyek megkönnyítenék a vásárlást, esetleg információtöbbletet szolgáltatnának a partnerek számára)? *

Lát-e változást költségeiben a Motowell Online System alkalmazásának hatására? *telefonszámla költség csökkenése,... Igen Nem

63

Ha igen, akkor milyet?

Mennyire követi nyomon az új trendeket (okostelefonra optimalizált webáruház, eszámla, QR kód, stb.)? * Rendszeresen tájékozódom a témában Elvétve, csak néha gyűjtök információt Egyáltalán nem követem nyomon

Melyik alkalmazást használná a mindennapokban? * Okostelefonra optimalizált webáruház Táblagépre optimalizált webáruház E-számla QR kód Helpdesk Egyiket sem

64