TDK-dolgozat. Készítette: Rádi Enikő MSc

TDK-dolgozat

Készítette: Rádi Enikő MSc.

2011.

Nemzetközi tőkeáramlás elméletben és gyakorlatban International capital flow in theory and practice

Kézirat lezárása: ………………………..

Rádi Enikő

Nemzetközi tőkeáramlás elméletben és gyakorlatban International capital flows in theory and practice

Munkámban a külföldi működőtőke beáramlás témakörét veszem górcső alá. A dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott elméletek megállják-e a helyüket a gyakorlatban is. Tehát munkám célja, hogy összehasonlítsam a nemzetközi működőtőke-áramlás elméleti és gyakorlati oldalát. Az elméletek tesztelését egy konkrét esetben, a német vállalatok magyarországi beruházásinak viszonylatában vizsgáltam. Munkám során ennek vizsgálata céljából az érintett területen irodalomkutatást végzek, valamint statisztikai adatokkal vetem össze az elméletet. Dolgozatom első felében a külföldi működőtőke okaival kapcsolatos főbb elméleteket foglalom össze, a témával foglalkozó kutatók vizsgálatai alapján. Ezzel akarom ütköztetni saját megfigyeléseimet. A következőkben a magyar befektetés-ösztönzésről írok, hogyan alakult a befektetési környezet az elmúlt két évtizedben. A következő fejezet a hazai német tőkebefektetések alakulásáról szól, ahol bemutatom, hogy milyen célok vezérelték a német vállalatokat, hogy hazánkba fektessenek be. Dolgozatom lényegi elemeinek és fő következtetéseinek összefoglalását, hipotéziseim igazolását, illetőleg elvetését a hatodik rész tartalmazza.

TARTALOMJEGYZÉK

1. 

Bevezetés ..................................................................................................................... 1 

2. 

A nemzetközi tőkeáramlás elméleti megközelítései .................................................... 2  2.1.  A nemzetközi tőkeáramlás fogalma, típusai ......................................................... 2  2.2.  Elméletek a külföldi működőtőke-befektetésekről ............................................... 4  2.2.1.  Dunning elmélete .............................................................................................. 5  2.2.2.  Vernon életciklus-hipotézise ............................................................................. 7  2.2.3.  Ozawa fázis-modellje ........................................................................................ 8  2.3.  Elméletek rövid összefoglalása ............................................................................. 9 

3. 

A magyar befektetés-ösztönzés két évtizede ............................................................. 11 

4. 

Magyarország befektetési környezetének alakulása .................................................. 15  4.1.  A rendszerváltás hatása és a külgazdasági nyitás a ’90-es években ................... 15  4.2.  Az ezredforduló utáni helyzet elemzése.............................................................. 19  4.3.  Az EU-csatlakozás hatása a magyar tőkevonzó képességre ............................... 20  4.4.  A 2008-as válság hatása a nemzetközi működőtőke áramlására......................... 21 

5. 

A külföldi működőtőke befektetés a gyakorlatban .................................................... 23  5.1.  A német tőke-befektetések terjeszkedésének meghatározó tényezői .................. 23  5.2.  A külföldi működőtőkéhez fűződő várakozások a 90-es évek elején ................. 24  5.3.  Egy empirikus vizsgálat tanulságai – a külföldi befektetések indítékai, motivációi ...................................................................................................................... 24  5.4.  Német tőkebefektetések bemutatása ................................................................... 27 

6. 

Összefoglalás ............................................................................................................. 30 

7. 

Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 33 

8. 

Mellékletek ................................................................................................................ 35 

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: Külföldi befektetések Magyarországon (millió euró és %)............................. 12  2. táblázat: Magyarországra áramló tőkebefektetések 1989-1992 között (millió dollár/év) ............................................................................................. 16  3. táblázat: Ma a legnagyobb német befektetők Magyarországon ..................................... 18  4. táblázat: Magyarország FDI-mérlegének változása 2006-2008as időszakban (millió dollár/év) ......................................................................................................... 21  5. táblázat: A vizsgált külföldi beruházások átlagos motivációi a magyarországi megtelepedést illetően (a beérkezett válaszok módusza) ................................ 26 

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A magyar privatizációs bevételek alakulása 1990-2000 között ............................ 17  2. ábra: Az FDI-beáramlás Magyarországra 1990-2003 között......................................... 20  3. ábra: Német tőkebefektetések állománya Magyarországon (millió euró/év) ................ 28  4. ábra: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint ................ 28 

1. BEVEZETÉS A téma kiválasztása nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szak hallgatóként nem volt nehéz, hiszen a külkereskedelem és annak gazdasági hatásai iránt érdeklődöm leginkább. A működőtőke nemzetközi áramlásának vizsgálatára azért esett a választásom, mert az elmúlt 100 év során a külkereskedelemmel szemben a nemzetközi tőkeáramlás egyre nagyobb súlyt kapott, ezért ennek tanulmányozásába kezdtem. A kelet-közép-európai térség, így Magyarország is a II. világháború után a keleti szovjet nyomás hatására a tervgazdaság modelljére és a részleges autarkiára váltott. Ez a folyamat rányomta bélyegét a tőkeáramlás fejlődésére, a működőtőke-áramlás jelentős felgyorsulása az elmúlt évtizedek a világgazdaság egyik legfontosabb jellemzőjévé vált. Az 1989-es rendszerváltás hatására indult meg a nagyarányú fejlődés, amely 20 év távlatából már jelentős hatásokat mutat és mélyreható elemzésre ad lehetőséget. Munkámban az imént felsorolt események hatására kialakuló külföldi működőtőke beáramlás témakörét veszem górcső alá. A dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott elméletek megállják-e a helyüket a gyakorlatban is. Tehát munkám célja, hogy összehasonlítsam a nemzetközi működőtőkeáramlás elméleti és gyakorlati oldalát. Az elméletek tesztelését egy konkrét esetben, a német vállalatok magyarországi beruházásinak viszonylatában vizsgáltam. Munkám során ennek vizsgálata céljából az érintett területen irodalomkutatást végzek, valamint statisztikai adatokkal vetem össze az elméletet. Dolgozatom első felében a külföldi működőtőke okaival kapcsolatos főbb elméleteket foglalom össze, a témával foglalkozó kutatók vizsgálatai alapján. Ezzel akarom ütköztetni saját megfigyeléseimet. A következőkben a magyar befektetés-ösztönzésről írok, hogyan alakult a befektetési környezet az elmúlt két évtizedben. A következő fejezet a hazai német tőkebefektetések alakulásáról szól, ahol bemutatom, hogy milyen célok vezérelték a német vállalatokat, hogy hazánkba fektessenek be. Dolgozatom lényegi elemeinek és fő következtetéseinek összefoglalását, hipotéziseim igazolását, illetőleg elvetését a hatodik rész tartalmazza.

1

2. A NEMZETKÖZI TŐKEÁRAMLÁS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI A dolgozat első részében ismertetem a működőtőke illetve a külföldi tőkebefektetések különböző formáinak definícióit, és azokat az elméleteket, amelyek a tőkeáramlás magyarázatára születtek. 2.1. A nemzetközi tőkeáramlás fogalma, típusai A működőtőke kifejezést először a 19. században Marx német közgazdász, filozófus használta. A tőkét tulajdon viszonyú szemléletből közelítette meg, ezért azt csak két részre osztotta: kölcsöntőkére és működőtőkére. Ez utóbbin nemcsak az FDI-t1, hanem a portfolió beruházásokat is értette, nem különböztette meg ezt a két fajtát, hiszen az ő kutatásának szempontjából nem volt fontos. A mai szóhasználat és a szakirodalom egy részében azonban a működőtőke már csak a közvetlen külföldi beruházásokat, az FDI-t jelenti. Munkám során ez utóbbi értelmezést használtam. A nemzetközi tőkekapcsolatok a világgazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb szektorát alkotják, napjainkban az országok szinte kivétel nélkül igen aktív résztvevői a nemzetközi tőkeforgalomnak (akár fejlett, akár kevésbé fejlett országról legyen is szó). A nemzetközi tőkemozgásoknak alapvetően két formája különböztethető meg:  tulajdonszerzéssel nem járó,  valamint a tulajdonszerzéssel járó tőkemozgások. A tulajdonszerzéssel nem járó nemzetközi tőkemozgások közé elsősorban a nemzetközi hitelezés különböző fajtái, valamint a vissza nem térítendő nemzetközi segélyek, míg a tulajdonszerzéssel járó tőkemozgások körébe a nemzetközi beruházások különböző fajtái tartoznak. A következőkben a nemzetközi tőkemozgások közül a nemzetközi beruházásokkal foglalkozok. A külföldi beruházások két fő típusát különböztethetjük meg:  a külföldi portfólió beruházásokat (portfolio investments),  valamint a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat (foreign direct investments – FDIs), amelyeket külföldi működőtőke beruházásoknak vagy működőtőkekivitelnek, illetve –bevitelnek is szoktak nevezni. Portfolió-beruházások célja a profitmaximalizálás és a befektetési kockázat minél alacsonyabb szintre csökkentése. Ezt általában úgy érik el, hogy nem egy konkrét 1

FDI = Foreign Direct Investment (közvetlen külföldi tőkebefektetés)

2

befektetési projektet részesítenek előnyben, hanem úgynevezett befektetési portfóliót hoznak létre. A portfolió-beruházások esetében a beruházó külföldi vállalatok által kibocsátott értékpapírokat vásárol, de nem törekszik arra, hogy tulajdonjogát a külföldi vállalat ellenőrzésére használja fel, motivációja gyakorlatilag ugyanaz, mint amikor hazai értékpapírokba fektet, vagyis tőkejövedelmet szándékozik realizálni. Szokás a pénzügyi befektetőket portfólió-befektetőknek is nevezni. Ezzel szemben a működőtőke befektetők elérendő célja nem a pénzügyi bevétel maximalizálása, hanem a tulajdonszerzés és ezzel együtt a tulajdonosi jogok gyakorlása. Inkább hosszabb távon gondolkoznak és csak hosszú távú céljuk a magas profit elérése. Több befektetést is alkalmaznak, ezzel érik el hosszabb távú céljukat, az egész rendszerre vonatkozó megtérülés maximalizálását. Az ilyen befektetések a legkülönbözőbb formákban jöhetnek létre. A tulajdonosi jogok megszerezhetőek meglévő vállalat felvásárlásával vagy az azzal történő egyesüléssel. Ez a jellemző mód a privatizációra is. Más mód erre az alaptőke emeléssel történő tulajdonrész kivásárlás. Ez a módszer a zöldmezős beruházásoknál2 is használatos.3 A közvetlen külföldi beruházások (vagy működőtőke-beruházások) formájuk szerint alapvetően három csoportba oszthatók:  új vállalat alapítása külföldön,  már létező külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása,  külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, hitelezés vagy alaptőke-emelés az anyavállalat és külföldi leányvállalata között. A portfolió-beruházások elsőrendű motívuma tehát a megtakarítások jövedelmező befektetése, míg a működőtőke-beruházások esetében a jövedelmező befektetés mellett az esetek egy részében a külföldi vállalatok feletti részleges vagy teljes kontroll megszerzése révén egyéb célokat is el kíván érni a befektető. Ezeket a célokat a későbbiekben részletezem.

2

A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. 3 Sanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997.július, pp. 491.

3

Árva László és Diczházi Bertalan szerint a típusait tekintve a működőtőke háromféle lehet:  hagyományos gyarmati típusú,  külkereskedelem teremti, illetve  külkereskedelem helyettesíti beruházás. (Árva – Diczházi [1998]) A hagyományos gyarmati típusú beruházás a fejlett országokból a fejlődő térségbe irányuló legrégibb működőtőke-beruházási forma. E beruházások általában csak egyetlen egzotikus termék (gyémánt, elefántcsont, kőolaj stb.) kitermelésére jönnek létre, minden további feldolgozásra a fejlett országokban kerül sor. Jellemzője, hogy főként a kitermelőiparba vagy a mezőgazdaságba irányul, a gazdaság egészétől elszigetelt marad, és ezért nem indukál általános gazdasági fellendülést a beruházást fogadó országban. Amíg a gyarmati típusú beruházások kifejezetten a nyersanyagszerzésre (a fejlett országokból a fejlődő országokba) irányulnak, addig a külkereskedelem helyettesítő működőtőke mindenekelőtt a piacszerzésre koncentrál. Ezek a beruházások elsősorban a többi fejlett ország által alkalmazott kereskedelmi korlátozások (vámok, kvóták) miatt jöttek létre. Ezen beruházások által a beruházók igyekeznek megkerülni azokat a vámvagy kvótajellegű, vagy egyéb korlátokat, amelyekkel a fejlett országok próbálják védelmezni hazai termelésüket. Az utolsó csoport a külkereskedelem teremtő beruházások tartoznak, melyek a fejlett országokból a fejlődő országokba irányulnak. Alapvető indoka az, hogy a fejlődő térségekben a termelési tényezők költségei, mindenekelőtt a munkabérek, jóval alacsonyabbak, mint a fejlett országokban, továbbá jelentős egyéb kedvezményekhez is hozzájuthatnak a befektetők. 2.2. Elméletek a külföldi működőtőke-befektetésekről Számos elmélet született az idők során, melyek a közvetlen külföldi befektetéseket igyekeznek magyarázni. Helyhiány miatt igyekeztem csak néhány olyat kiválasztani, mely szerintem mérföldkőnek számított, és nagy szerepet játszott a további elméletek kialakítása során. Mint már említettem maga a fogalom sem számít réginek, így mindmáig nincs egyetértés abban, hogy létezik-e egyáltalán általános elmélete a témának. Ennek oka nem csak az, 4

hogy a fejlődő országokba irányuló külföldi működőtőke-beruházások meghatározó vonásai jelentősen mások, mint a fejlett országok közötti befektetéseké, hanem probléma volt, hogy ugyanazon viszonylatban sem tudtak az elméletek megfelelő magyarázattal szolgálni. Egy általános feltevés, miszerint a tőke akkor áramlik a nemzetgazdaság határain kívülre, ha a célországban magasabb haszonnal fektethető be, mint az anyaországban.4 Ezt a gondolatot én is alátámasztom, mert véleményem szerint is akkor érdemes a befektetésünket egy másik ország határain belül alkalmazni, ha ott nagyobb nyereséget tudunk elérni azonos feltételek mellett megegyező időtartam alatt. A témakör vizsgálata során megállapítható, hogy nem alakult ki a külföldi közvetlen beruházások és a multinacionális társaságok gazdaságtanának egységes, elhatárolható elmélete. A multinacionális beruházások és vállalatstratégia gazdaságtana még viszonylagos értelemben sem határolható úgy körül, mint más diszciplináris (tudomány-) ágazatok. Nem csoda, ha a transznacionális beruházások és vállalatstratégia gazdaságtanának elméleti forrásai között éppúgy ott találjuk a tőkeberuházások, ill. a termelési tényező nemzetközi mobilitása elméletét, mint a nemzetközi kereskedelem, technológia fejlődését, a nemzetközi „kizsákmányolás” koncepcióját. 2.2.1. Dunning elmélete John H. Dunning, több világszerte elismert egyetem professzora 1992-ben publikált tanulmányában, melynek címe Multinational Enterprises and the Global Economy három különböző irányzatot nevezett meg. Abból indul ki, hogy a befektetőnek olyan előnyökkel kell rendelkeznie, amellyel sem a fogadó ország, sem a versenytársak nem rendelkeznek. Ezek: - vállalatspecifikus előnyök (Ownership advantages) - országspecifikus, telephelyi előnyök (Locational advantages) - a költségek internalizációs előnyei (Internalizational advantages) A három angol szó kezdőbetűjének összeolvasásából keletkezett az ún. OLI-paradigma elnevezés.

4

Inotai András: A működőtőke áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. május, pp. 475.

5

1. Tulajdonosi előnyök: Azok a termékek és termelési eljárások, amelyek a terjeszkedő vállalatnak sajátjai, és amelyek más vállalatoknak biztosan nincsenek, mert azok vagy jogi védelem alá esnek, vagy nem is lenne képes más cég ezek újratermelésére. Ez azt jelenti, hogy egyrészről materiális javak tartoznak ide, amelyek szabadalmi védelem alá esnek, másrészt immateriális javak, amelyek elegendő előnyt biztosíthatnak ahhoz, hogy ellensúlyozza a külföldi termelés magas költségeit. A tulajdonosi előny tehát már akkor egy vállalat birtokában van, amikor még nem is döntött arról, hogy külföldön beruházzon-e. 2. Lokációs, elhelyezkedési előnyök: Ezt a beruházást fogadó ország piaca nyújtja, tehát csak akkor áll egy vállalat rendelékezésére, ha a közvetlen működőtőke-befektetést már végrehajtotta. Például egy befektetés előnyös lehet a piac eléréséhez, ha az adott országba való beszállítás költségei nagyon magasak, ráadásul vámokkal vagy kvótákkal korlátozzák az áruk szabad mozgását, védik a hazai termelőket. Más szempontból elhelyezkedési előnyöket biztosíthat a bőségesen rendelkezésre álló olcsó természeti és emberi erőforrásokhoz való hozzájutás lehetősége. A nem exportálható termékeknél, illetve szolgáltatásoknál a piac megszerzése jelenthet alapot a beruházásra. 3. Internalizációs előnyök: Egy meghatározott vállalat saját kifejlesztett termékeit, gyártási eljárását, újításait nem szívesen adja át más cég számára. A licenc átadással vagy közös vállalat alapításának lehetőségét méri össze az internalizációs előnyök kihasználásához szükséges fix beruházási költségekkel. Egy know-how, vagy gyártási eljárás átadásakor fel kell fednie ezek jellegzetességét ahhoz, hogy a megállapodás létrejöhessen. Egy ilyen megállapodásnál mindkét félnek jelentős kockázatot kell vállalnia. Az átadónak azt, hogy lemásolják az eljárást, az átvevőnek pedig a rendszer valódi használhatóságát és profittermelő képességét kellene látatlanul megbecsülnie. Ezek a járulékos kockázatok szerepe a vállalati döntésekben jelentősen befolyásolta az üzletek létrejöttét. Ezen előnyök jelentőségét mutatja az is, hogy a licence jellegű megállapodások volumene elenyésző a külföldi

6

működőtőke beruházások mértékéhez képest, a legtöbb multinacionális vállalat a fent említett kockázatokat nem vállalja fel.5 Az első előny miatt még nem fog befektetni automatikusan a vállalat, hiszen ekkor még máshogy is ki tudja aknázni tulajdonosi előnyeit: például, ha a know how-t eladhatja, exportja növelésével, vagy licenceladással. Azonban ha megvan a második és a harmadik előny is, akkor már biztosan terjeszkedni fog, tehát mind a három motivációnak jelentős szerepe van. Ha azonban a vállalat birtokolja az O valamint az I előnyt, de a harmadik inkább a hazai országnak kedvez, akkor a hazai beruházást fogják megvalósítani az külföldi közvetlen beruházással szemben, és a külföldi piacokat inkább exporttal fogják ellátni. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a harmadik, internalizációs előnynek van a legnagyobb szerepe a vállalatok döntése során. A következtetés Dunning feltételeiből, hogy a befogadó országok a tőke-beruházási döntésekre csak korlátozott befolyást gyakorolhatnak, és annyit tehetnek, hogy kellően vonzóvá teszik a hazai, nemzeti piacot. Ennek alapfeltétele a nemzetközi tőkeforgalom liberalizációja esetleg támogatása, valamint e mellé kedvező üzleti környezet teremtése. Ezzel a témával a későbbiekben még részletesebben foglalkozom, megemlítve azt is, melyek azok az országok, amelyek jelenleg a legjobb „vonzással” rendelkeznek. 2.2.2. Vernon életciklus-hipotézise A Vernon által 1966-ban megfogalmazott a működőtőke-kivitelt a termék-életciklussal összekapcsoló elmélet szerint, amint egy termék kezd elavulni, ahogy halad előre az életciklusban, úgy kerül sor egyre inkább termelésének fejletlenebb, olcsóbb munkabérű országokba való kihelyezésére.6 Ennek magyarázata az elmélet szerint az, hogy a verseny folyamatos innovációra készteti a vállalatokat. Az innováció azonban meghatározott piaci körülményeket igényel: például képzett munkaerőt, megfelelő, magas fogyasztói keresletet, a legújabb technológiákhoz való könnyű hozzáférést, állandó versenyhelyzetet követeli meg. Ezek együttesen a fejlett országokban vannak jelen. Az innovátor vállalat egy darabig monopol előnyöket élvez az ő termékével kapcsolatban, így kizárólag a hazai piacra való termelése is gazdaságos, mert a határköltségeit meghaladó árat érvényesíthet. Később a versenytársak 5

Oszlay András (1999): Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről. MNB Füzetek 1999/11. 6 Simai Mihály és mások (2000): A működőtőke kivitele és a technikai fejlődés a 21. század küszöbén. Oktatási Minisztérium, Budapest

7

felzárkózásával ugyanazon fogyasztói igényekre hoznak létre termékeket. Az innovációt véghezvivő számára a versenyelőnye megtartásához költségeket kell csökkentenie, mert az árazásban versenytársai miatt már nem teljesen független. Mivel a termék termelése sokkal inkább standardizált jelleget ölt, már nem szükséges a legmagasabb képzettségű munkaerő alkalmazása. Mivel a képzetlenebb munkaerő a fejlődő országokban olcsón áll rendelkezésre a termelést kiszervezik a külföldi működőtőke beruházással létrehozott leányvállalathoz. Ebben a szituációban a befektetést nem az eltérő hozadékok indokolják, hanem a vállalat versenyelőnyének biztosítása az adott termék piacán. A relatív tényezőköltségeknek

megfelelően

születik

döntés

a

termelés

helyszínéről.

A

tényezőköltségek pedig standardizált termékek esetén az ilyeneket komparatív előnnyel előállító fejlődő országok mellett szólnak.7 Ez az elmélet igaz magyarázza a fejlett országokból a fejlődő országok felé áramló tőke bizonyos motivációit, de a fejlett országok közötti nagyarányú tőkeáramlásra nem szolgál megfelelő indokokkal. Így a közvetlen külföldi befektetéseknek csak egy csekély részét tárja fel. 2.2.3. Ozawa fázis-modellje Állítása szerint a fejlett és fejlődő államok között lezajló beruházások elsősorban termelési tényezők kihasználására irányulnak (eleinte nyersanyaghoz való hozzáférés miatt, utána pedig az olcsó munkaerő lehetősége miatt ruháznak be), míg a fejlett országok között a piackereső FDI a jellemző. A fejlődő országoknál, ahol a viszonylag fejletlen gazdasági szerkezet a jellemző, az ország az elsődleges termelési tényezőkben (elsősorban természeti erőforrásokban, munkában) gazdag, ugyanakkor más termelési tényezőkben, tőkében illetve humán tőkében igen szegény. A komparatív előnyei tehát elsősorban az olcsó munkaerőben és olcsó erőforrásaiban vannak. Ilyen ország például Magyarország is. A tőke ezeket a lehetőségeket igyekszik kihasználni. Ha a kormányzat megfelelő stabil politikát folytat, valamint a külgazdasági stratégiája export-orientált és ennek eredményeképpen a liberalizált kereskedelemre koncentrál, akkor a gazdaság fejlődésnek indulhat. Megfelelő feltételek mellett a beáramló FDI nő, az országban jelentős szerkezetátalakulás kezdődhet el, így a gazdaság hatékonyabban termelhet, versenyképesebb termékeket állíthatnak elő. 7

Oszlay András (1999): Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről. MNB Füzetek 1999/11.

8

A beruházások hatására a termelékenységnek megfelelően a bérek nőnek, ennek következtében a megtakarítások is nőnek. A társadalom szerkezete jelentősen változik, az embereknek növekvő jövedelmük miatt egyre nagyobb hányada tud magasabb szintű oktatásban részt venni, az egészségügy állapota is javul, ami tovább növeli a termelékenységet. Ehhez, ha megfelelő kormányzati-fejlesztési program is kapcsolódik, akkor megvalósulhat a tőkeigényesebb és képzettebb munkaerőt igénylő beruházások. Egyre több olcsó munkaerőt igénylő alacsonyabb hozzáadott értéket termelő egység kerül külföldre, mivel drágul az itteni munkaerő. Egyrészt az eddig itt termelő cégek hagyják el az országot. Helyettük otthon egyre fejlettebb technológiát, illetve egyre magasabb személyi képzettséget igénylő iparágban működő vállalatok települnek az országba.8 2.3. Elméletek rövid összefoglalása A dolgozatom célja, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott elméleteket ütköztessem egy gyakorlati példával. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, összefoglalom, azonosítom azokat a pontokat, amelyek ebben a fejezetben (2.2) ezzel a témával kapcsolatban három neves közgazdász munkája alapján megfogalmazhatók. Az említett személyek a következő pontokat tarják fontosnak a nemzetközi tőkeáramlás tekintetében:  tulajdonosi előny,  elhelyezkedési előny,  internalizációs előny,  helyi erőforrásokra épülő előny,  piacorientált befektetések,  hatékonyságnövelő befektetések,  stratégiai előnyöket érvényesítő befektetések,  képzett munkaerő,  megfelelő, magas fogyasztói kereslet,  legújabb technológiához való könnyű hozzáférés,  állandó versenyhelyzet,  alacsony tényezőköltségek, olcsó erőforrás  stabil gazdaságpolitika megléte, 8

Ozawa, T. (1992): Foreign Direct Investment and Economic Development. Transnational Corporations, Vol 1. No. 1. Online: www.unctad.org/en/docs/iteiitv1n1a3_en.pdf Letöltve: 2011-11-01

9

 export-orientált külgazdasági stratégia,  liberális kereskedelem-politika Véleményem szerint ezek az elméletek nagyon általánosak, de mindenképpen értelmezhetőnek, követhetőnek, egyértelműnek tűnnek számomra és úgy gondolom, hogy a való életben is akár jellemzők lehetnek a beruházásokra, azok hatásaira. De vajon megállják a helyüket a gyakorlatban? Valóban teljesülnek ezek az elméletek a Magyarországra érkező FDI esetében? Ezen elméletek bemutatása után következhet egy gyakorlati példa, ahol szintén megvizsgálom a nemzetközi tőke áramlásának okait, céljait. A gyakorlati példa alatt értem a német vállalatokat hazánkban, akik száma, jelentősége az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. A következőkben a magyar befektetés-ösztönzésről írok, hogyan alakult a befektetési környezet az elmúlt két évtizedben, és a német tőke hatásaival fogom zárni a gyakorlati példa bemutatását, ahol szintén összeszedem azokat a pontokat, ami alapján beazonosítható, hogy milyen ösztönző erők hatnak a német vállalatokra, hogy hazánkat válasszák befektetési célként.

10

3. A MAGYAR BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS KÉT ÉVTIZEDE Az Európai Unió országai közül Németország a legnagyobb mértékben érintett a Középés Kelet-Európával folytatott kapcsolatokban földrajzi fekvése, geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a politikai tényezők alapján. Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak kezdődött az európai országok kereskedelmének viszonylatában, különösen a közép- és kelet-európai térség fejlődési útjában. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált.9 A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integrációt, Németország politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, valamint egész nemzetközi szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország befolyását a nemzetközi gazdaságpolitikában. Egy ország tőkevonzási képességének növelésében nem csupán a kedvező gazdasági helyzet és világgazdasági tendenciák játszanak szerepet, hanem mindezek mellett az egyik legfontosabb tényezőnek tekinthető a befektetés-ösztönzés rendszere. A keletközép-európai régióban, így Magyarországon is az 1989-es rendszerváltás hozta meg a lehetőséget a külföldi működőtőke befogadására. A nyugati fejlett országok felé megtörtént nyitás és a tőkeáramlás korlátozását addig fenntartó akadályok lebontására tett intézkedések megnyitották a lehetőséget a külföldi tőkebefektetésekkel járó gazdasági növekedés és fejlődés irányába.

9

Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EUtagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43.

11

Külföldi befektetések állománya Magyarországon 1.táblázat Külföldi befektetések állománya Magyarországon (millió euró és %) 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Összes (millió euró) Német (millió euró) Német (%, német/összes)

2006

15 306 19 738 21 048 25 543 29758

33 239

40 426

46 670

54 868

6 317

8 607

7 875

8 576

9 680

9 694

11 808

12 958

14 758

41

44

37

34

33

29

29

28

27

Forrás: MNB10 Az elmúlt 20 év eredményeit tekintve, kijelenthetem, igenis sikeres utat járt be Magyarország, amíg elért a mai befektetés-ösztönzés területén elért kimagasló színvonalra. Ha az eddig eltelt időszakot akarjuk elemezni, három korszakot határozhatunk meg. Az első korszak a rendszerváltás időszakától a kilencvenes évek közepéig tehető, a következő egyértelműen az EU-csatlakozással zárul, majd az utolsó időszak még napjainkban is tart. A három időszakot egyben tekintve, véleményem szerint, szignifikáns fejlődés ment végbe a külföldi működőtőke bevonás terén. Most három korszak alapvető jellegzetességeiről lesz szó. Az első korszak a nyolcvanas évek végétől a kilencvenes évek közepéig tehető. A rendszerváltás időszakában a magyar gazdaság súlyos tőkehiánya, eladósodottsága, strukturális problémái, valamint a működőtőke-bevonási kényszer jellemezte. A világgazdasági nyitás rákényszeríttette Magyarországot a befektetés-ösztönzési versenyben való helytállásra. Ám a szűkös anyagi keretek, a magas kockázatok és kialakulatlan piaci intézményrendszer miatt az első szakaszban a magyar befektetés-ösztönzési rendszer a szegény országok útját követte. Ez azt jelentette, hogy hazánk a tőkevonzás növelése érdekében a jövőbeli adóbevételekről, vám- és áfajövedelmekről mondott le, tehát a legfőképpen alkalmazott eszközök a fiskális ösztönzők voltak (adómentesség, vámmentesség, vámszabad területek). Ezen intézkedések hatására egyedi alkuk útján sikerült a magyar kormánynak elérnie, hogy multinacionális nagybefektetők jöjjenek hazánkba (Ford, General Motors, General Electric, Suzuki). Ilyen referenciák megszerzése által kívánta a magyar állam 10

Online: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_FDI _Ranking.pdf Letöltve: 2011-11-03

12

elérni, hogy a tőkevonzási képessége emelkedjen és előkelőbb helyezést érjen el a működőtőke iránt folytatott versenyben. A következő korszak kezdete az 1995-ös évre tehető. Ekkorra már a magyar gazdaság helyzete stabilizálódott, kialakult a piaci intézményrendszer és már jelentős számú külföldi nagybefektető jelent meg hazánkban. De ahogy a befektetések száma és értéke egyre jobban emelkedett, úgy rajzolódtak ki a regionális különbségek is. Amíg egyes területeken a működőtőke-befektetések magas szintet értek el, addig az országban akadtak olyan területek, ahol egyetlen beruházás sem történt meg. Ezért egy új szemléletmódot kellett kidolgoznia a magyar befektetés-ösztönzés rendszerének, amelynek új elemei a normativitás, transzparencia és legfőképpen a regionalitás lett. A magyar kormány erőfeszítéseket tett, hogy a rendszer átalakulása előnyökkel járjon a belső fejlődésnek, valamint összhangban legyen a nemzetközi szervezetek előírásaival és ajánlásaival. A harmadik, jelenleg is tartó korszakban az EU-csatlakozás hozta a legnagyobb változtatási kényszert. A 2004. május 1-én történt csatlakozás kötelezettségekkel járt. Az akkor újonnan csatlakozó országoknak hozzá kellett igazítaniuk a befektetés-ösztönzési rendszerüket az uniós szabályokhoz, a korábbi szegény országokra jellemző stratégiáról váltaniuk kellett a fejlett országok technikájára. Magyarországot ez abban érintette, hogy az összeszerelő, bérmunkaszerű tevékenységek támogatása helyett a magasabb hozzáadott értékű befektetési lehetőségeket emelje ki. De ez nehézségekkel jár, mert az EU-jogszabályok jelentős mértékben korlátozzák a nemzeti támogatások körét, ezért az oktatási- és infrastrukturális rendszer fejlesztése nehézkesebbnek bizonyult. A kijelölt célok között többek között a kutatás-fejlesztési lehetőségek, valamint az oktatás és átképzés

fejlesztése

található

meg.

A

közvetett

befektetés-ösztönző

eszközök

használatának megengedése azonban előmozdíthatja a célok elérését.11 Ezáltal a tőkevonzó képesség növekedésnek indulhat és a magyar versenyképességre is pozitívan hathat. A tőkeáramlás 2007-ben és 2008-ban is folyamatos volt, bár lassult. A 2008-ban bejelentett 800 millió eurós kecskeméti Daimler beruházás 2011-ig érezteti hatását a tőkebefektetési statisztikában12 Véleményem szerint az előttünk álló időszakban a magyar befektetés-ösztönzési rendszer sikereket fog elérni, mert a magyar innovációs képesség (Európai Innovációs és 11

Antalóczy-Sass: Befektetés-ösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április 12 Online: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzetc=de Letöltve: 2011-10-30

13

Technológiai Intézet létrehozása Budapesten) és az oktatás magas színvonala, valamint az utóbbi években elért infrastrukturális fejlesztések (autópálya építés, ipari parkok létesítése, stb.) hozzá fognak járulni a magyar tőkevonzó-képesség és versenyképesség emeléséhez. A dolgozat következő részében ezt a három időszakot fogom tovább részletesebben kifejteni. Úgy gondolom, hogy fontos megismerni mindenekelőtt a német befektetések alakulását a vizsgált időszakban, ahhoz hogy megvizsgálhassuk a német befektetők céljait, szándékait hazánkban.

14

4. MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI KÖRNYEZETÉNEK ALAKULÁSA A 4. fejezetben azt mutatom be, hogyan alakult a működőtőke-beáramlás az elmúlt húsz évben, az Európai Unióhoz való csatlakozás illetve a 2008-as válság milyen hatással volt a külföldi tőkeáramlásra. Magyarország, mint kis területű és viszonylag kis népességű, nyitott gazdaságú ország, nagyon pozitívan kell, hogy viszonyuljon a külföldi működő tőkéhez. A globalizálódó világgazdaságban a befelé fordulás a nemzetgazdaságunk más országoktól való leszakadását eredményezné. Ma a tőkehiány gátolja a fejlődést. Tőke kell a növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, az ipar és a mezőgazdaság szerkezetváltásához, a versenyképesség emeléséhez, a modernizáláshoz. Az adósságállományunk miatti adósságszolgálati kötelezettségek és a lassú belső felhalmozódás nélkülözhetetlenné teszi a külföldi működő tőke igénybe vételét. 4.1. A rendszerváltás hatása és a külgazdasági nyitás a ’90-es években Az 1980-as évek reformtörekvései a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójára jelentősen megerősödtek. A szovjet politikai enyhülés lehetővé tette a reformtörekvések kibontakozását. Magyarország 1989. október 23-án lett újra autonóm köztársaság. Mindezen események hatására a közép-kelet-európai térség a külföldi működőtőkebefektetések egyik célterületévé vált. Természetesen nem mindegyik volt KGST-tagország mutatott azonos mértékű tőkebeáramlási adatokat a lezajlott rendszerváltások hatására. A térség legkiemelkedőbb és legfelkészültebb országai a külföldi működőtőke fogadására Csehország, Lengyelország és Magyarország voltak. Ez egy töretlen és dinamikus tőkeáramlási folyamatot indukált a 90-es években. A rendszerváltás hatására kialakult külgazdasági liberalizáció eredménye volt a privatizáció, a zöldmezős beruházások és az új vállalkozások alakulása. A privatizáció eredményeként az állami vagyon 20 %-a került magánkézbe a ’90-es évek első felében. A zöldmezős beruházások kapcsán másfélszer annyi tőke áramlott a magyar gazdaságba, mint a privatizáció mértéke. A legnagyobb zöldmezős befektetők a 90-es években a GM, a Suzuki, az Audi, az IBM, a Ford és a Guardin Glass voltak. A hat befektető profilja 15

alapján látható, hogy a gépipari befektetések aránya kiugró, ezeken belül is a gépkocsigyártás és az elektronikai szektor volt a befektetések fő célpontjai. Először Magyarországra és Lengyelországra kezdődött meg a nyugati tőke beáramlása, ami 1990-ben Magyarországon elérte a 250 millió dollár (Lásd: 2. táblázat) értékű tőkebefektetést. Magyarországra áramló tőkebefektetések 1989-1992 között (millió dollár/év) 2. táblázat Ország

1989

1990

1991

1992

Magyarország

258

569

2107

3424

Forrás: Árva (1994), saját szerkesztés A táblázatból látható, hogy hazánk külföldi tőkevonzása sikeresnek bizonyult a rendszerváltást követően. Az 1990-es években a külföldi tőkebefektetések egyik húzó-ereje a privatizáció volt Magyarországon. A térség országai közül hazánkban indult meg a folyamat a legerősebben.

Már

az

1991-1994

közötti

időszakban

a

közvetlen

külföldi

tőkebefektetések egyharmada a privatizáció keretein belül valósult meg. Az ilyen beruházások fő célja a piacszerzés volt, a legnagyobb részben a feldolgozóiparban történt meg a privatizáció. Fő okként a KGST felbomlását és a keleti piacok elvesztését említhetjük meg. Ezeknek a cégeknek a legégetőbb kérdés a rendszerváltás után a reorientáció volt. A keleti felvásárló piac helyett a nyugat felé kellett nyitniuk, ám ez lehetetlennek bizonyult a külföldi tulajdonos bevonása nélkül. A további indok arra, hogy a privatizáció zöld utat kapjon, állami bevételek növelésének célja volt.

16

Az ÁPV Rt. bevételei 500 450 400 350 300 Bevétel (milliárd 250 Ft) 200 150 100 50 0

481,04 350,37

168,81 156,67 77,23

176,81 132,51 111,84

88,21

0,67 31,36 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

1. ábra: A magyar privatizációs bevételek alakulása 1990-2000 között Forrás: Botos (2005), (saját szerkesztés)

A privatizációs bevételek az 1995-ös évben érték el csúcspontjukat, ugyanis ebben az évben történt meg a legnagyobb magyar energetikai vállalatok privatizációja. Az 1995-ös évben az összes külföldi működőtőke beruházás csaknem kétharmada a privatizáción keresztül történt. Ez az összeg abban az évben elérte a 2,368 millió eurós13 összeget. 1996-tól csökkent a privatizáció mértéke, harmadára csökkent az ÁPV Rt. bevétele az előző évhez képest. Elmondható, hogy az 1990-es években a privatizációs hullám hatására a magyar privatizáció alatt 4,7 milliárd eurónyi működő tőke áramlott Magyarországra. 1996-ben lépnie kellett a magyar gazdasági vezetésnek, gazdasági stabilizációs program indult meg, amelynek hatására megindult az exportorientált fejlődés. A megindult befektetéseknek elsősorban két fő oka volt: a piacszerzés, valamint a határokon átnyúló összeolvadások és felvásárlások, és nem utolsó sorban a költségek csökkentése Megállapítható, hogy az olcsó bérszínvonal előnyére hosszú távon nem alapozhattak. Megjelentek Magyarországon a nagy transznacionális vállalatok, amelyek a befektetett tőke 15%-át, a foglalkoztatottak 20%-át adták. Ilyen vállalatok voltak többek között a General Electric, a Ford, az IBM, a Nestlé, a Hoechst, az ABB és az Unilever14.

13

481 040 millió forint : 203,14 Ft/euró árfolyam = 2,368 millió euró (1995 évi adatok!) Baráth-Molnár-Szépvölgyi: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2.szám, MTA RKK, Pécs, 2001., pp. 183-190. 14

17

Ma a legnagyobb német befektetők Magyarországon 3. táblázat Cégnév

Tevékenység

Audi Hungária

Autó-, motorgyártás, k+f kapacitás

Bosch

szereléstechnika

Daimler

autógyártás

Deutsche Telekom

telekommunikáció

E.on Kraftwerke

villamos energia-termelés, energetika

Knorr-Bremse

járműalkatrész

LuK

járműalkatrészek

RWE

villamos energia-termelés, energetika

Siemens

hírközlés

ZF Forrás: ITD Hungary ZRt.15

járműalkatrész

Érdemes megvizsgálni a külföldi működőtőke forrásait is. A kelet-közép-európai térségbe irányuló tőkekivitel legjelentősebb forrásai az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Ausztria voltak. Legnagyobb értékben Németországból áramlott az 1990es években a tőke (kb. 28%), majd ezt követték az Egyesült Államok beruházásai (kb. 22%), a bronzérmes Ausztria lett (11%), a negyedik helyen pedig a francia befektetések álltak (kb. 9%). Magyarországon a német Mercedes gyár tehergépkocsi gyártó üzemet létesített, a francia Elf-Sanofi vállalat a magyar Chinoin gyógyszergyárba invesztált hozzávetőleg 400 millió frankot, továbbá a szintén francia Rhone-Poulenc és az ElfAquitain vegyipari beruházásokat végzett. Az amerikai nagyvállalatok közül a General Electric fektetett be a magyar Tungsram művekbe, a General Motors pedig az Opel egyik üzemét hozta létre hazánkban.16 Az ezredfordulóig befektetett működőtökének jelentős része, közel 60 %-a a kilencvenes évek második felében érkezett hazánkba. 1999 végéig összességében kb. 19 milliárd dollár működőtőke áramlott Magyarországra. Az 1997-1998-as időszaknak látványos fejleménye volt a működőtőke-export erőteljes felgyorsulása. Az 1995-ös stabilizáció után a magyar gazdaság állapota javult, a vállalkozások stabilizálódtak. Az 1996 után

15

Online: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=de#tokearamlas Letöltve: 2011-11-03 16 Árva László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, 239-240.

18

megindult magyar tőkeexport a világ összes tőkeexportjához képest elhanyagolhatónak mondható, mindössze a világ összes tőkeáramlásának egy ezrelékét teszi ki. A nemzetközi versenyképesség megtartása érdekében több hazai nagyvállalat kezdte meg ebben az időszakban a külföldi terjeszkedést, többek között a Matáv, a Mol és az OTP17. 4.2. Az ezredforduló utáni helyzet elemzése Az ezredforduló után Magyarország vonzereje a külföldi működőtőke számára visszaesett. Ennek okai a közelgő EU-csatlakozással is magyarázhatóak, de nem elsősorban azzal. A privatizáció folytán áramlott hazánkba jelentős mennyiségű külföldi tőke, amely felhajtóerőként szolgált a 90-es évek külföldi befektetései között. Azonban az ezredforduló időszakára a privatizációs tevékenység már kezdett lezajlani a kelet-középeurópai térségben, valamint ekkorra már megindult a magyar tőkeexport is. A működőtőke-beáramlás egyenlege csökkent, mert a növekvő tőkeexport csökkentette a be- ill. kiáramló tőke közötti volumenbeli különbséget. Ebben az időben kezdődött meg a bérszínvonal emelkedése és kezdett megerősödni a magyar forint. A legnagyobb beruházó multinacionális cégek keleti orientációja módosult, térségünk növekvő bérszínvonala és a kedvezmények megszűnése miatt egyre keletebbre orientálódtak befektetéseik. Ezek hatására nőtt a munkanélküliség a térség országaiban és emellett csökkentek a közvetlen külföldi működőtőke-beruházások is.

17

Dékán Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 17-18.

19

FDI-beáramlás Magyarországra Millió dollár

6000

5103

5000

4167

4000

3300

3000

3935 3335 3312

2443

2000

2763

2992 2136

1470 1477

1143

1992

1994

1000 554 0 1990

1996

1998

2000

2002

2. ábra: Az FDI-beáramlás Magyarországra 1990-2003 között Forrás: UNCTAD (saját szerkesztés) 2001-ben úgy látszott, hogy Magyarország ismét vonzó célponttá válik és tovább folytatódik a kilencvenes évek első felének dinamizmusa, hiszen ebben az évben elértük a 3,9 milliárd dolláros szintet, amely jelentős, közel másfélszeres növekedésnek tekinthető. Ám 2003 volt a fekete év, mert a 2001-es kimagasló eredmény után az előző évek legnagyobb csökkenése történt meg a működőtőke-beáramlásban. Az 2,1 milliárd dolláros összeget érték el a 2003-as befektetések18. Összegzésként megállapítom, hogy a kilencvenes évek második felének kimagasló eredményei elsősorban a privatizáció beindulásának és sikerességének köszönhető. Azonban a 2000-es évek visszaesése szintén a privatizáció számlájára tehető, mert ekkoriban kezdett befejeződni és ez által csappant meg a hazánkba áramló FDI volumene. 4.3. Az EU-csatlakozás hatása a magyar tőkevonzó képességre Az előző, nem túl biztató eredmények miatt Magyarország számára is elengedhetetlen volt az akkori gazdaságpolitika átgondolása. A változó világgazdasági helyzet megkövetelte a váltást. Az EU-csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek a 90-es évek végén, a csatlakozás időpontját 2004. május 1-ére tűzték ki. Ekkor csatlakozott az EU-hoz 10 ország, többek között Magyarország is. Az EU-csatlakozás a külföldi működőtőke-beáramlására a 18

Ács Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 10-11.

20

növekvő befektetői bizalom miatt kedvezően hatott. Továbbá az integrációhoz való tartozás miatt az európai és tengerentúli nagy befektetők mellett a közeli EU-tagországok számára is vonzóvá vált Magyarország gazdasága.19 A 2004-2005-ös időszakban a csatlakozás meghozta a várva várt sikerét. Ez időszak alatt a külföldi tőkebefektetések megháromszorozódtak

Magyarországon

a

2003-es

évhez

képest.

2004-re

a

tőkebefektetések értéke elérte a 3,3 milliárd eurót. Ez 2001 óta a legmagasabb tőkebeáramlási érték Magyarországon. 2003-hoz képest másfél milliárdos emelkedést mutat a 2004-es adat. A 2004-es év legnagyobb közvetlen működőtőke befektetője hazánkban Németország volt 501 millió euróval.20 A működőtőke-befektetések legjelentősebb része a szolgáltató ágazatokba áramlott. A 2006-os évben a világ működőtőke importjában Magyarország 0,68%-os részesedéssel bírt, ami világviszonylatban alacsony, de a térségben kiemelkedően magas.21 2007-re hazánk a világ 28. legnagyobb külföldi működőtőke befogadó országa lett. Magyarország FDI-mérlegének változása 2006-2008as időszakban (millió dollár/év) 4. táblázat 2006

2007

2008

Működőtőke7532 6088 6514 import Működőtőke3874 3737 1661 export Forrás: Átrendeződő FDI-viszonyok, Világgazdaság, 2009.09.18., (saját szerkesztés) 4.4. A 2008-as válság hatása a nemzetközi működőtőke áramlására A világgazdasági válság hatására felértékelődött a világban a fejlődő országok szerepe a közvetlen működőtőke-befektetések terén. A 2008-as évben beütött pénzügyi válság az amerikai és európai piacot érintette a legerősebben. Mivel a fejlődő országok (ilyen pl. Magyarország) csak gyenge szálakkal kötődnek a fejlett piacokhoz, ezért őket nem érintette olyan mély recesszióval a gazdasági válság, mint fejlett társaikat. Ezért egyfajta átrendeződés kezdődött el a világban a működőtőke célországainak tekintetében. A 2008as évben jelentősen csökkent a 2007-es 2000 milliárd dolláros történelmi csúcshoz képest

19

Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra, GKI Gazdaságkutató Rt., 2003. február 20 Online: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20050401jelentosen.html# 2011-10-15 21 Hámori-Szabó-Derecskei-Hurta-Tóth: Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 590.

21

a világ működőtőke-áramlása. Azonban a fejlődő országokban nem torpant meg a tőkeimport növekedése, ez okozza az átrendeződést. Ezen országok részesedése a tőkeimportban 43%-ra bővült és a tőkeexportbeli részesedésük is elérte a jelentősnek tekinthető 19%-ot. Ez volt jellemző a 2008-as évre. Viszont 2009-től 35%-os működőtőke-import csökkenést regisztráltak Magyarországon, amely 535,7 millió euróval kevesebb, mint az előző évi adat. Az elemzők ezt a jelenséget a forint gyengülésével22, valamint részben a nemzetközi versenyképességünk romlásával is magyarázzák23. Tehát a válság bekövetkeztével nem jelentkezett azonnal az FDI csökkenés hazánkban, csak a következő évben csökkent a beruházások száma (Lásd: 2. ábra). Az Ernst & Young Versenyképességi Tanulmánya24 megállapította azt a tényt, hogy a 2008-as évben 5 évnyi folyamatos növekedési tendencia ért véget az Európába irányuló befektetések szempontjából. A tanulmány szerint Magyarország három helyett csúszott vissza a 2008-as év 9. helyezéséhez képest. De eredményt is tudott hazánk felmutatni, hiszen a munkahelyek számának tekintetében az európai csökkenő tendenciával ellentétben növekedést tudtunk felmutatni. A befektetői bizalom szerint Európa biztonságosabb befektetési területnek számít. A HVG egyik 2009-ben megjelent cikke alapján a német befektetők 80 %-a ismét beruházna Magyarországon. Ma már tudjuk, hogy a beruházások száma 2010-2011-ben ismét növekedésnek indult, gondoljunk akár csak a Mercedes-Benz kecskeméti gyárára, amelynek építése megkezdődött 2009. 11.-ben25, vagy a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. újabb miskolci beruházására 2011.-ben.26 Úgy gondolom, hogy a válság beköszöntése után, azaz 2008 után a német beruházások igaz csökkentek, de idővel növekedést tudott mutatni, ezért ma 2012 kapujában számíthatunk a folyamatos német tőke növekedésére.

22

Online: http://hvg.hu/gazdasag/20090915_iceg_elemzes_kulfoldi_befektetesek.aspx Letöltve:2011-10-22 Online: http://www.vg.hu/atrendezodo-fdi-viszonyok-289206 Letöltve: 2011-10-22 24 Online: http://hvg.hu/gazdasag/20090604_Ernst_and_Young_versenykepesseg_magyar_Eu.aspx Letöltve: 2011-10-22 25 Online: http://wwww.mercedes-benz.hu/a_mercedes_gyar/a_kecskemeti_beruhazas/merfoldkovek Letöltve: 2011-11-05 26 Online: http://www.bosch.hu/sajto/presstext.phtml?id=773 Letöltve: 2011-11-05 23

22

5. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE BEFEKTETÉS A GYAKORLATBAN Miután az előző fejezetben bemutattam a külföldi befektetések alakulását hazánkban az elmúlt több mint 20 évben, ebben a fejezetben a hazai külföldi működőtőke-beruházások gyakorlati példáját elemzem olyan kérdésekre keresve a választ, hogy milyen várakozások fűződtek a külföldi működőtőkéhez, a német cégek mi alapján választották hazánkat. 5.1. A német tőke-befektetések terjeszkedésének meghatározó tényezői A német vállalatok beruházásainak célterülete, valamint a térségek, az adott ország beruházásokat meghatározó tényezőik szerepe az egyes korszakokban eltérő. A német beruházásokat meghatározó tényezők a következők:27 -

piaci jellemzők (piacméret, a piac bővülésének perspektívája),

-

kereskedelmi szempontok (kereskedelmi tarifák, ill. a kétoldalú kereskedelem),

-

távolság,

-

alacsony bér- és pénzügyi költségek,

-

alacsony politikai és gazdasági kockázat.

A közép-és kelet-európai országokba a rendszerváltás után meginduló német tőkebefektetésekből a stabil, nyitott, viszonylag fejlett gazdasággal, infrastruktúrával és képzett munkaerővel rendelkező országok részesedtek, így a külföldi tőke-beruházások többsége néhány országra koncentrálódott. Az évtized végére Magyarországban stabilizálódott a politikai helyzet, a kockázati tényező szerepét egyre inkább a gazdasági növekedés tőkevonzó hatása váltotta fel. A német vállalatok a térségben gyártott / összeszerelt ill. Németországból importált termékeiket nagyrészt a régióban értékesítik, így beruházásaikkal mindenekelőtt piacot “vásároltak”, ahol egy-egy telephely nemcsak a célországot hanem az egész kelet- és közép-európai térséget látja el. Elmondható tehát, hogy a rendszerváltás után a piacszerzés, míg a ’90-es évek második felétől inkább stratégiai okokra, költség-csökkentésre vezethető vissza a német beruházási szándékok. Az ezredfordulóra kezdett lezajlani a privatizációs tevékenységek hazánkban, 27

Online: http://geogr.elte.hu/PHD_konferencia_ELTE_2002/doktori_konferencia_anyagai_2002/juhaszkrisztina.pdf Letöltve: 2011-11-04

23

ezért csökkentek a beruházások száma. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hozta meg a beruházások fellendülését, újra vonzó célpont lett Magyarország a németek számára, és az integrációnak köszönhetően különböző korlátok (pl. kereskedelmi) is megszűntek. 5.2. A külföldi működőtőkéhez fűződő várakozások a 90-es évek elején A külföldi működőtőke-beruházásoktól egyrészt külföldi tőkét vártunk a tőkehiányban szenvedő magyar gazdaság növekedéséhez, másrészt a technikai fejlődés előmozdítását és a modern vállalatok elterjedését is reméltük. A külföldi működőtőke-beruházások további hatásaként az ország exportképességének javulását is várta a kormányzat és a szakmai közvélemény. A külföldi beruházásokkal szembeni igen erős pozitív szakmai várakozások vezettek közismerten ahhoz, hogy a magyar kormányzat a külföldi stratégiai beruházóknak kedvező privatizációs gyakorlatot alakított ki. A külföldi működőtőke-beruházások nagyobb méretű beáramlása 1989-ben kezdődött meg Magyarországon, amelynek oka, amint már említettem a piacszerzés volt. Az elmúlt évek során a kelet-európai országok között Magyarországra érkezett a legtöbb külföldi működőtőke és ezt a tényt az akkori magyar kormány a gazdaság (és a saját) kiemelkedő sikerének tekintette. Erre a folyamatos elemzésre már azért is igen nagy szükség van, mert a folyamatos külföldi tőke beáramlása igaz ingadozik, de összességében növekvő tendenciát mutat a mai napig. Ezt a tényt a dolgozat további részében bizonyítani, elemezni fogom. 5.3. Egy empirikus vizsgálat tanulságai – a külföldi befektetések indítékai, motivációi A következő alfejezetben Árva László egyik kutatásának eredményeit28 szeretném bemutatni röviden, amely a külföldi befektetők indítékait, motivációit foglalja össze, és a Privatizációs Kutatóintézet által kiadott kérdőív alapján készült. A Privatizációs Kutatóintézet mintegy 300 esettanulmányt végzett a külföldi beruházásokról. Ebből 74 készült 1996 második fele és 1997 májusa között, egységes szempontok alapján, eltérő méretű és földrajzi elhelyezkedésű társaságokban.

28

Árva László: Külföldi működőtőke, hazai beszállítói kapcsolatok, külkereskedelmi mérleg és technológiai transzfer, Közgazdasági Szemle, XLIV évf., 1997. november, pp. 1011-1014 o.

24

A

74

esettanulmány

egységes

kérdőív

felhasználásával

készült.

A

korábbi

esettanulmányok eredményeként kialakított strukturált kérdőív segítségével egyrészt igyekeztek általános képet adni a vizsgált nemzetközi vállalat jellegéről és fontosabb működési sajátságairól, másrészt bepillantást nyerni a hazai beszállítókkal való kapcsolatába.29 A vizsgálatba bevont külföldi tulajdonú társaságok vezetői a beruházást motiváló legfontosabb tényezőként a magyar piacra való bejutást említették, amelyet szorosan követett az a szándék, hogy bejussanak a környező kelet-európai piacokra is. A válaszokban a hazai politikai stabilitás, valamint a privatizációs kínálat nagysága szintén a magyarországi beruházások fontos motívumai között szerepelt. Érdekes megállapítás, hogy míg a magyar piacra való bejutást nevezték meg az esetek nagy többségében az első számú beruházási indokként, addig a magyar piacot a külföldi beruházók általában nem tekintették túlzottan protekcionistának, sőt sok esetben kiemelték, hogy sehol sem részesülnek előnyben a hazai társaságok a külföldiekkel szemben. A fontossági sorrendben ez után következett, hogy Magyarországon olcsóbbak a termelési tényezők, mint Nyugat-Európában, majd a nyugat-európai piacok közelségét és a piacra jutás könnyűségét értékelték. A nyersanyagok olcsósága vagy közelsége csak kivételes esetben, és elsősorban kisebb méretű beruházásoknál játszott szerepet. A magyar kormányzat által nyújtott adózási vagy egyéb kedvezmények is csak a kisebb méretű beruházásoknál jelentek meg a beruházók motivációi között. A kisebb méretű beruházásoknál gyakran szerepelt a személyes kapcsolat a beruházás indítékai között (magyar származás, korábbi üzleti kapcsolat stb.). A német és az osztrák beruházásoknál az esetek nagy többségében korábbi üzleti kapcsolatok alakultak át külföldi működőtőke-befektetéssé, a francia befektetők számára a korábbi intenzívebb kapcsolatok hiánya mellett nem is játszhattak nagyobb szerepet a konkrét vállalat kiválasztásánál. A minőségi munkaerőt a külföldi menedzserek általában nem tekintették elsődleges tényezőnek a beruházási döntésben. Elismerték ugyan, hogy a magyar munkaerő jól képzett, de emellett sokan kifogásolták, hogy hiányzik belőle a kezdeményezőkészség. 29

A kérdőív első része a vizsgált vállalatra vonatkozó általános kérdéseket tartalmazta, második része pedig az alapítási évére, alaptőkéjére, árbevételére, nyereségére és veszteségére, valamint a nyereség felhasználására vonatkozott. A harmadik rész a beruházás jellegét tudakolta (zöldmezős vagy kivásárlás), valamint a motívumait igyekezett feltárni. A kérdőív negyedik része a külföldi érdekeltségű vállalat hazai beszállítói kapcsolatait vizsgálta részletesen. E rész további kérdései arról igyekeztek információt szerezni, hogy a vizsgált vállalat vezetői szerint milyen módon lehetne növelni a hazai beszállítások arányát, s mit kellene tennie a kormányzatnak e kapcsolatok előmozdítása érdekében.

25

Az infrastruktúra nem tartozik azon tényezők közé, amelyek Magyarországon jelentős mértékben segítenék a külföldi beruházásokat: a külföldi beruházók a hazai infrastruktúrával kapcsolatosan meglehetősen kritikusak. A vizsgált külföldi beruházások átlagos motivációi a magyarországi megtelepedést illetően (a beérkezett válaszok módusza) 5. táblázat Milyen erős volt az adott tényező hatása? Mérlegelt tényezők

elhanyagolható

Bejutás a magyar piacra Bejutás a kelet-európai piacra Nyugat-európai piac közelsége Olcsó munkaerő Fejlett infrastruktúra Minőségi munkaerő Olcsó nyersanyagok Kormányzati kedvezmények (adó stb.) Magyar bankrendszer fejlettsége Privatizációs kínálat nagysága Politikai stabilitás Egyéb

csekély

átlagos

nagy

döntő x

x x x x x x x x x x x

* A kisméretű beruházások esetén a személyes kapcsolat. Forrás: A Privatizációs Kutatóintézet által végzett esettanulmányok (saját szerkesztés) A hazai bankrendszerrel általában jobbak a tapasztalatok, bár velük rendszerint csak mint számlavezetőkkel találkoznak a külföldi befektetők. A külföldi beruházók elismerően szólnak a banki szolgáltatások fejlődéséről, de sok esetben említik, hogy a hazai bankrendszer nem viselkedik hitelnyújtóként, s ezért forgóeszköz-ellátásukat és beruházásaik finanszírozását is általában az anyavállalatukon keresztül, az anyaországbeli bankrendszerre támaszkodva végzik. Az 6. táblázat áttekintést ad a vizsgálatba bevont külföldi beruházók motivációjáról. Véleményem szerint a Magyarországon megjelenő német működő-beruházások további motívumai a következők:  az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen piaci jelenlét révén;  „Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz;  a belföldi gyártóval történő együttműködésből származó előnyök;  a konkurens vállalatok sikereinek követése; és 26

 a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása. E motívumok mellett – kisebb arányban ugyan – egyéb motívumok is szerepeltek a befektetéseknél:  a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése;  a termékek életciklusának meghosszabbítása;  az importkorlátozások kikerülése és  szállításiköltség-szempontok. A felsorolt motívumok rendszerint nem egyedül, hanem több meglévő indíték együttes hatásaként ösztönözték a német vállalatokat a magyarországi beruházásokra. A kereskedőcégeket és a szolgáltatóvállalatokat elsősorban a piacszerzés vonzotta, a termelő vállalatoknál a fajlagos költségcsökkentés szempontja játszott nagyobb szerepet. Ez együttesen sajnos azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora vonzerő. A német, illetve a német–magyar vállalatok között részegység-termelő, bérmunkát végző, összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt találunk. 5.4. Német tőkebefektetések bemutatása Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi közvetlen beruházásokat. 1989 végén 37 millió eurónyi német működő tőke-állomány volt Magyarországon. 1992–1993-ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a német befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett külföldi működő tőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból származott. A német működő tőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években és a 2000–2006-os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss beruházások révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt. 1990 és 1995 között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s 2000-re már 7187 millió eurót tett ki. 2000 és 2005 között az állomány újra megkétszereződött; 14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró növekedéssel elérte a 16,499 millió eurót.

27

17185 15520 14060 12255

7187 3236 1134 1424 37 136 250 579

3898

4803

8212

9328 9861

5950

1771

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

3. ábra: Német tőkebefektetések állománya Magyarországon (millió euró/év) Forrás: Bundesbank (saját szerkesztés)30

Vegyipar 3,4% Fémipar 2,5%

Energia‐ és  vízszolgáltatás 21,8%

Hírtechnika 1,4% Üveg, kerámia 2,4% Gépipar 2,1% Energiatechnika 2,0%

Autógyártás 29,0%

Egyéb  szolgáltatások 6,0% Ingatlanlétesítés 2,0% Bankok,  biztosítások 7,5% Telekommunikác ió 4,7% Egyéb  kereskedelem 8,8% Kiskereskedelem 3,5% Különböző ipar 2,5%

4. ábra: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint Forrás: Bundesbank (saját szerkesztés)31

30 31

Online: www.duihk.hu/wirtschaft Letöltve: 2010-10-10 Online: www.duihk.hu/wirtschaft Letöltve: 2010-10-10

28

Az oszlopdiagramról leolvasható, hogy a német tőkebefektetések Magyarországon növekvő tendenciát mutatnak. A kördiagramról leolvasható a befektetett tőke százalékos megoszlása. Láthatjuk, hogy az autógyártással kapcsolatos befektetés a legnagyobb mértékű (29 %). Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, ezek közül a legnagyobb befektetők (amint már említettem: Lásd 4.1.) a következők: Audi Hungária – autó, motorgyártás, K+F kapacitás; Bosch – szereléstechnika; Daimler – autógyártás; E.ON Kraftwerke – villamos energia-termelés, energetika; LuK – járműalkatrészek. RWE – villamosenergia-termelés, energetika; Siemens – hírközlés stb. Összefoglalva elmondható, hogy a német vállalatok a következő szempontokat tartják szem előtt, amikor Magyarországot választják potenciális befektetési lehetőségként:  olcsó munkaerő,  magasan képzett, minőségi munkaerő,  magyar piacra való bejutás,  hazai politikai stabilitás,  olcsóbb termelési tényezők,  adózási vagy egyéb kedvezmények,  személyes kapcsolat,  infrastruktúra,  hazai bankrendszer,  az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen piaci jelenlét révén;  „Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz;  a belföldi gyártóval történő együttműködésből származó előnyök;  a konkurens vállalatok sikereinek követése; és  a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása.  a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése;  a termékek életciklusának meghosszabbítása;  az importkorlátozások kikerülése és  szállításiköltség-szempontok.

29

6. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatom arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nemzetközi tőkeáramlásról alkotott elméletek megállják-e a helyüket a gyakorlatban is. Tehát munkám célja, hogy összehasonlítsam a nemzetközi működőtőke-áramlás elméleti és gyakorlati oldalát. Az elméletek tesztelését egy konkrét esetben, a német vállalatok magyarországi beruházásinak viszonylatában vizsgáltam. Azok a tényezők, amelyek az említett elméletek szerint a tőkeberuházást motiválják a vizsgált gyakorlati példa többnyire igazolja. Kiemelek most néhányat ezek közül:  alacsony tényezőköltségek, olcsó munkaerő, 

képzett munkaerő,

 export-orientált külgazdasági stratégia,  adózási vagy egyéb kedvezmények,  „Magyarország, mint ugródeszka” a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz,  piaci részesedés növelése,  konkurens vállalatok sikereinek követése. Ezek a tényezők fontos szerepet játszottak többek között az Audi (1993), a ZF (1996), a Bosch (1991), a Mercedes-Benz (2008), a Siemens (1990) és a Knorr-Bremse (1989) magyarországi beruházásaik során. Mivel nagy tömegeket foglalkoztatnak, ezért mindenképpen az olcsó és képzett munkaerő számít az esetükben a leginkább. A ZF, a Bosch és a Knorr-Bremse konkurens vállalatok, hiszen gépipari, autóipari alkatrészek termelésével, fejlesztésével, pneumatikus, elektro-pneumatikus berendezések tervezésével és vizsgálatával foglalkoznak. Mind a három cég beszállítói az Audinak illetve a Mercedes-Benz-nek, akik szintén egymás vetélytársai, hiszen például közel azonos piaci szegmenst próbálnak szerezni maguknak hasonló értékű és minőségű termékeikkel. További más vállalatokat, mint például Metro (1993), a Lidl (2004), az Aldi (2008). a Deutsche Telekom (1991) és az E.on (1995) elsősorban az új piac meghódítása motiválta. Persze fontos szerepet játszott az alacsony tényezőköltségek, az olcsó erőforrások. További fontos beruházási tényező e cégek beruházási ösztönzésében:  beruházások támogatásainak kihasználása, 30

 megfelelő és magas fogyasztói kereslet,  a konkurens vállalatok sikereinek követése. Az E.on vezető energetikai vállalat csoportja, a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként az energetikai értékteremtés egészében (kereskedelemben, végfogyasztók ellátásában) aktív. Számára mindenképp fontos volt a „viszonylag” stabil gazdaság megléte is, amelyet amint már említettem 1995-re sikerült teljesítenie a magyar gazdaságnak, illetve fontos volt számára, hogy a keleti térségben biztosítson magának egy piaci szegmenset, akár a versenytársak kárára is, tehát a piaci részesedés növelése e cég esetében is fontos volt. A Lidl és az Aldi mindenképpen egymás konkurensei, akik többnyire egymás mellett találhatók meg több országban is. Számukra tehát a konkurens vállalat sikereinek követése, új piacok meghódítása a cél. A Metro és a Deutsche Telekom egyértelműen a keleti régió meghódítása volt az elsődleges cél. Ma a Deutsche Telekom Magyarországon Magyar Telekom az egyik legnagyobb szolgáltató cég a kommunikáció szektorában. Számára nem volt elsődleges szempont az olcsó munkaerő, inkább a képzett szakembereket tartotta elsődlegesnek, és nem utolsó sorban vezető szeretet töltsön be Magyarországon is versenytársaival szemben. Vannak azonban tényezők, amelyek nem teljesültek vagy éppen nem terjedtek ki a gyakorlati példa vizsgálata során, ilyenek:  hatékonyságnövelő befektetések,  legújabb technológiához való könnyű hozzáférés,  a termékek életciklusának meghosszabbítása. A hatékonyságnövelő befektetések helyett, inkább a versenyelőny kihasználását említeném meg, ugyanis a német vállalatok a magasabb hozadék mellett fontosnak tartják, hogy a konkurens vállalatok sikereit követhessék. A hatékonyságnövelés kérdése hosszú távon vizsgálatom alapján nem érvényesül, ugyanis a termelékenység mértékével azonos arányban nem nő hosszú távon a munkaerő bére, így a termelékenység növekedési üteme egy idő után lelassul. Ezért van szükség a folyamatos innovációra még a külföldre települt leányvállalatok számára is. A legújabb technológiához való hozzáférés tényezője sem jelenik meg a gyakorlati példámban, hiszem a német vállalatok hozzák be hazánkba a legújabb technológiákat. Inkább a legolcsóbb termelési tényezőkhöz, kedvező áru munkaerőhöz tudnak itt hozzájutni. 31

A termék életciklusának meghosszabbítása, mint tényező kihasználása sem jelenik meg a német vállalatok magyarországi beruházásaiknál. Ez azzal magyarázható, hogy az itteni német vállalatok pl. olyan termékeket gyártanak, amelyeket más országokban nem vagy olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfelelő legyen hazánk fogyasztói számára. Tehát ezen termékek és szolgáltatások fejlesztése szintén Magyarországon történik, nem pedig a vállalat anyaországában. Összességében úgy gondolom, hogy sikerült összehasonlítani a nemzetközi tőkeáramlás elméleti és gyakorlati példáit, a vizsgált elméleteket igazolni lehet a német beruházások magyarországi példájával. A szakdolgozat elkészítése alatt szerzett ismeretek meggyőztek arról, hogy a magyar piac egyre vonzóbb befektetési területnek számít Németországnak (lásd: 11. számú mellékletben), és reménykedhetünk abban, hogy további sikereket fogunk elérni a működőtőke ösztönzése terén.

32

7. IRODALOMJEGYZÉK ÁCS Judit: A globalizáció, az európai integráció hatásai és a régió perspektívái, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2005.01.14-15., pp. 10-11. ANTALÓCZY Katalin - Sass Magdolna (2002): Magyarország helye a közép-keleteurópai működőtőke beáramlásban. Külgazdaság, 7.-8. szám. ANTALÓCZY-SASS: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, Külgazdaság, XLVII. évf., 2003. április ÁRVA László: A Közép–Kelet–Európába irányuló közvetlen külföldi beruházások helye és perspektívái a hárompólusú világgazdasági rendszerben, Közgazdasági Szemle, XLI. évf., 1994. március, 239-240. ÁRVA László: Külföldi működőtőke, hazai beszállítói kapcsolatok, külkereskedelmi mérleg és technológiai transzfer, Közgazdasági Szemle, XLIV évf., 1997. november, pp. 1011-1014 o. BARÁTH-MOLNÁR-SZÉPVÖLGYI: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2.szám, MTA RKK, Pécs, 2001., pp. 183-190. DÉKÁN Tamás: A külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepe, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Doktori Iskola, Debrecen, 2004. január, pp. 17-18. GKI Gazdaságkutató Rt:Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra,., 2003. február HÁMORI-SZABÓ-DERECSKEI-HURTA-TÓTH: Versengő és kooperatív magatartás az átalakuló gazdaságban, Közgazdasági szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 590 INOTAI András: A működőtőke áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. május, pp. 475. KATONA Klára (2006): A magyar tőkeimportot befolyásoló tényezők újraértelmezése. Közgazdasági Szemle, LIII. évf., november KŐRÖSI István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (19892009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle 2009. No. 3., 3-43. KSH [1996]: A külföldi működőtőke Magyarországon, 1994. MOSONINÉ Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa: A külföldi működőtőke multiplikátor hatása. OMFB. Budapest, 1997. pp. 13. OSZLAY András (1999): Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésekről. MNB Füzetek 1999/11. OZAWA, T. (1992): Foreign Direct Investment and Economic Development. Transnational Corporations, Vol. 1. No. 1, p. 37. Online: www.unctad.org/en/docs/iteiitv1n1a3_en.pdf Letöltve: 2011-11-01 SANYI Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997.július, pp. 491. 33

SIMAI Mihály és mások (2000): A működőtőke kivitele és a technikai fejlődés a 21. század küszöbén. Oktatási Minisztérium, Budapest

Egyéb források: http://hvg.hu/gazdasag/20090604_Ernst_and_Young_versenykepesseg_magyar_Eu.aspx Letöltve: 2011-10-22 http://hvg.hu/gazdasag/20090915_iceg_elemzes_kulfoldi_befektetesek.aspx Letöltve:2011-10-22 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzetc=de Letöltve: 2011-10-30 http://www.vg.hu/atrendezodo-fdi-viszonyok-289206 Letöltve: 2011-10-22 www.duihk.hu/wirtschaft Letöltve: 2010-10-10

34

8. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DE/Statistik/INFO_DE_FDI _Ranking.pdf Letöltve: 2011.11.01.

35

2. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_Dire ktinvestitionen.pdf Letöltve: 2011.11.01.

36

3. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_Dire ktinvestitionen.pdf Letöltve: 2011.11.01.

37

4. számú melléklet:

Forrás: http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/INFO_HU_FDI _Ranking.pdf Letöltve: 2011.11.01.

38

5. számú melléklet:

Forrás: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbfuzetek/mnbhu_MF1999_11/mf1 999_11.pdf Letöltve: 2011.11.01

39

6. számú melléklet:

Forrás: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbfuzetek/mnbhu_MF1999_11/mf1 999_11.pdf Letöltve: 2011.11.01.

7. számú melléklet:

Forrás: GKI adatai alapján (saját gyűjtés)

40

8. számú melléklet: A világ legversenyképesebb országai 2002-ben

Forrás: http://ilex.efe.hu/PhD/ktk/farmasiattila/disszertacio.pdf Letöltve: 2011-11-05

9. számú melléklet: A magyar-német külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) KIVITEL 2008 Összesen

2009

BEHOZATAL

EGYENLEG

2008

2008

2009

784,5

1 365,0

2009

19 570,7 15 317,1 18 786,1 13 952,0

Élelmiszer, ital, dohány

593,3

531,1

762,0

705,8

-168,7

-174,8

Nyersanyagok

403,1

325,1

198,8

146,2

204,3

178,9

Energiahordozók

514,9

292,8

393,9

458,7

120,9

-165,8

Feldolgozott termékek

4 983,9

4 109,0

6 135,1

Gépek, gépi berendezések

13 075,5 10 059,0 11 296,3 8 062,1

4 579,2 -1 151,2 -470,1 1 779,2 1 996,8

Forrás: ITD Hungary (http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=de#tokearamlas)

41

10. számú melléklet: Legvonzóbb befektetési helyek német szemmel Ország:

Helyezés 2010

2009

2008

Lengyelország

1.

4.

5.

Csehország

2.

1.

2.

Szlovénia

3.

3.

4.

Magyarország

4.

7.

9.

Szlovákia

5.

2.

3.

Horvátország

6.

5.

7.

Románia

7.

6.

1.

Forrás: Népszabadság (http://nol.hu/lap/gazdasag/20100408-jegelik_terveiket_a_nemet_cegek)

11. számú melléklet:

Forrás: Menedzsment Fórum (http://www.mfor.hu/cikkek/Rekordmertekben_nott_a_nemet_gazdasag__varakozason_felul_a_francia_no vekedes.html)

42