utie~cei
'3 '3
2
TÁRLAT „Itt az idő ! ” 1848 a képzón űvészet be n Ahogy a szép magyar beszéd legtisztábban a határon túli, erdélyi, kárpátaljai mai -rá g ajkán őrz ő dött meg, úgy maradt a képz ő m űvészet is ezeken a teruleteken mentes =A az internacionalista szellemt ő l, amelynek mindegy, hogy a told mely pontján hozza ..:koov ő tásait, mert gyákértelen : nincs k ő ze szúl őhelvének sem múltjához, sem jelenéhez, jéhez . Steril és jellegtelen : megfosztja az alkotásokat kozosségi tartalmuktól és :-,,-:nzeti salátosságaiktál egyaránt . A határon túli magyar képz őm ű vészet még emberarcú ,
L:;ondolatok 1848-ról II . ( 'eres Péter, Beregszász) – Domötör Mihály felvételei
Pc'tc'i
(Gyurkovics Hunor Szabadka)
Öreg honvéd (Jámborné Balog Tünde, Makó )
szakadt le éltetd gyökereir ő l, egyformán táplálkozik a kárpát-medencei és az európa i hal vománvokhól, és bár nem zárkózik el a legmodernebb iránvzatoktól sem, azokat mindig a maga képére és hasonlatosságára formálja, és nem ugrik he az antim űvészet hangzato s jelszavainak . I la elvont ; azért elvont, mert nem beszélhet szabadon ; ha rejt ő zködik, azért teszi , mert i:ildózik, s ha kódolja is mondanivalóját, a megértéshez kulcsot a közös múlt, kozós m űveltség, közös nyelv, közös sors ad . Az erdélyi és kárpátaljai m űvészek nem merülnek el a közönség számára érdektelen öncél ú játszadozásokban, nem agyalnak ki érthetetlen magánmitológiákat ; véresen komolyan veszi k azokat a fogalmakat, amelyeket nálunk már hosszú évek óta sokan próbálnak lejáratni ; ragaszkodnak magyarságukhoz, és a magyar történelem nagy eseményeire tisztelettel tekintenek . Az 1991 óta m ű köd ő , határon túli magyaroknak szervezett Makói M ű vésztelepen má r kétszer történt sikeres kísérlet arra, hogy történelmi témában megszólaltassák a résztvev ő m ű vészeket . El őször 1996-ban készült egy tematikus sorozat a honfoglalás ezerszázadi k évfordulójára, másodszorra 1998 augusztusában Itt az id ő címmel az 1848--49-es forradalom és
A harangok a/ásza/Ina k
A hír (Páll Lajos, Korond)
(Antal Imre, G imestels ő lok) 53
;., ,ssrrtli Lajos (Vékony Lajos, Szabadka )
szabadságharc emlékére . A m ű vészek mindkét Létben szabadon választhattak meg a szá mukra legmegfelel őbb technikát, csak a méret volt kötött : a 70x70 centiméteres nagyságot a lehetséges papírméret szabta meg . A 31 alkot,isból álló második sorozatban találunk ola jfestménveket, pasztelleket, akvarell t tollrajzokat, készültek samottplasztik ik és egy fadomborm ű . A m ű vészek a legvált,izato-
sabb néz ő pontból közelítették meg 1848-at, és a sablonok, közhelyek elkerülésével, sajáto s szimbolikát alkalmazva hoztak létre eredeti hangú, többnyire kiérlelt m ű veket, melyeket átha t a téma iránti alázat . Hogy 1848 hagyománya igen közel áll az alkotókhoz, azt a számok i s bizonyítják, a 34 m ű 18 m űvész munkája . Vékony Ilrios 5, Antal Imre 4, Páll Lajos, Plugor Sándor , Qrtli István és Á'iicska Zoltán 3-3, Gyaarkovics Htiiwr a többiek 1-1 alkotással tisztelegtek 1848 emléke el ő tt . A sorozat legtöbb darabja méltó reFrezentása alkotóik öntörvényű , kiforrot t m ű vészetének, így stílusukban, felfogásukban különböz őek, akár egy antológia darabjai , mégis, amikor a telep zárókiállításán egymás mellé kerültek a makói József Attila Múzeu m falain, törés nélküli, összefügg ő sorozatot alkottak . Az eredetileg reklámgrafikus Sz űcs LlÍszIÚ (Zseliz) plakátja, a Graffiti címdarabja a sorozatnak . Hatása egyszer űségében rejlik, csak az 1848-as évszám van rajta, a második nyolcasb a szellemesen beépített háromszín ű kokárdával . Gi/urkvuics Hunor (Szabadka) m ű vei — a Szabadság, szerelem és A költő — Pető fi arcképén é s ismert jelképeken keresztül közelítik meg 1848-at . A két festményt a piros-fehér-zöld színvilá g és a zászlószegély-motívum fogja egységbe . Véső Ágoston (Nagybánya) ezúttal elszakadt a rá és Nagybányára annyira jellem ő konstruktivitástól ; zsánerszer űen és naturalisztikusan ábrázol, puha lágy felületeket fest, és érzelmes hangokat üt meg Szeptember végén cím ű pasztellképén .
F iilclesst/ ('éter (Munkács) Honvédek cím ű festményén (borítón) megő rizte bizarr ábrázolás módját, a kompozíció rá mindig jellem ő játékos zsúfoltságát . A különleges, általa kikísérletezett technikával készölt akvarellen a szabadságharc rohamra induld katonáit látjuk korh ű öltözékben, korabeli fegyverekkel, és a festmény minden groteszksége ellenére kifejezi azt a h ű siességet és elszántságot, ami százötven éve harcba vitte a magvarságot . Az átlós irány t hangsúlyozó, egy irányba forduld, szinte portrészerű arcok egyértelm űen jelzik a lendületet , az el ő retörést . Antal Imre (Gyimesfelsőlok) sorozata hallatlan egységben jeleníti meg a 48-as eseménye k ívét a márciusi reménytelei lelkesedést ől a világosi fegyverletétel, majd a megtorlás gyász napjainak tragikumáig . A kezdet és a vég között megjelennek a harc motívumai, és egy sajátosan erdélyi színfolt, a székely Gábor Aronra emlékeztetve az ágyúk mellett a harangok . Antal Imre> festményei olyan vegyes technikával készültek, amelyben egyesíteni tudja a z akvarell könnvedségét, a híg olajfestékkel való lazúrozás áttetsz ő fest ő iségét az olajpasztel l szálkás rajzosságával, és ez a szinte a szemünk láttára megszülető , hallatlanul friss hatá s tökéletes összhangban van a formákkal : ellenfényben kirajzolódó vagy magából a fényb ő l sz őtt álomalakjaival, szétszórt ágyúkerekeivel, harangnyelveivel, a festmények szélein észre vétlenül megbúvó, elvesző majd felbukkanó zászlószegély-motívumaival, a természeti környezetet csak sejtet ő ívekkel és fénvzuhatagokkal, és a színek hangulati hatását a messze men őkig kiaknázó, hideg-meleg ellentétre épít ő színhasználattal és tónuskontrasztokkal . A négy kép címe : Orömhír ; A harangok alászállnak ; t tközet ; A vég . Páll Lajos (Korond) — mint mindent — ezt a témát is Korondra és a jelenkorra vetíti, festménvei külsőségeikben nem tapadnak szorosan az adott történelmi korhoz, lehetnéne k világháborús vagy 56-os jelenetek is . A hír zsánerkép, és hétköznapi motívumaival elégiku s hangot i.it meg, ám ezen túl felidéz egy sor huszadik századi magyar remekm ű vet ; anélkül , hagy hasonlítana rájuk . Emlékeztet Csók István : Arvák ; Derkovits : Téli ablak ; S,ő nvi : Zebegénvi temetés vagy Farkas István : Végzet cím ű festményeire, de még utánuk is tud úja t mondani témájáról, a néma fájdalomról és a gyászról . Páll Lajos életm űvében nem elszigetel t jelenség ez a festmény, egész sor ablakos képet festett idáig, és a csíkos abrosz, a lámpa , jégvirágos ablak, s őt a kendő s asszony is visszatér ő eleme m ű veinek . Maga az ablak i s T Páll bajos m ű vésze , 7 téhen ; a világgal való kapcsolatot, a kitekinté s szimbolikus je> le >nt ősélgű lehet ő ségét, a szabadságot jelenti számára . t Pl aigor Sándor (Sepsiszentgyörgy) három rajzzal szerepel a sorozatban ( . . . Te csillag 1 .-11. III .) . A m ű vésznek nem kellett új motívumokat keresnie, hiszen évtizedek óta foglalkoztatja a
ló és lovas, mint egyetemes szimbólum, de saját élet- és halálélményeit is megjeleníti általa . Megdöbbent ő er ő vel szól a pusztulásról az a rajza, amelyiken már minden szétesett, és kusza , reszketeg vonalakból áll össze a néhány felismerhet ő forma : egy arc, egy kar, egy fej . 55
,,„‘,‘„‘L, n ~á.á.-~r4r.♦
ürntjrti (Sz ű cs László, Zseliz)
XI,t A• w f.W[lr w
r., •+J►/ .+na~r.trlil;.,~lrwaiw.~K:.+~~w/•dy
48 angyala (Sípos László, Felvinc )
Sípos l4szlú (Felvinc) 48 angyala cím ű nagy formákból építkező , ugyanakkor fino m részletekben gazdag tollrajzán kiegyensúlyozott átlós kompozícióban fog essze egy komoly , kissé idealizált Pető fi-portrét a szabadság angyalának mennyb ő l lecsapó dinamikus alakjával . Mint sok más munkájában, ezen is a rajzzal egyenérték űek a bet űk, de itt nemcsa k ornamensként, nemcsak a tudást szimbolizáló jelként jelennek meg, hanem konkrét és fonto s tartalommal rendelkeznek : az angyal szárnytollain és a rajz szegélvén a szabadsághar c h őseinek, híres csatáinak, a megtorlás áldozatainak neveit olvassuk, és szállóigévé vál t mondatokat . Veres Péter (Beregszász) vérbeli -létére rajzzal - Gondolatok 1848-ról - tiszteleg a szabadságharc h ő seinek emléke el ő tt, akik ha kellett életüket áldozták a haza oltárán . A m ű vész a múlt századi allegorikus rajzok mintájára jelkopekb ől komponálta össze dráma i erej ű , fest ő i hatású lavírozott tusrajzát, melyen helyet kapott az elesett honvéd emlékm ű ve, a földben foszladozó zsinóros atilla, egy elkallódott harctéri levél, a katonatemet ők fakeresztjei , és a szabadság mennyb ől lezuhanó angyala . Vékony Lajos (Szabadka) a népm ű vésze t világához nyúlt vissza, és a népi fazekassá g L_ eszközeivel állít emléket Kossuth Lajosnak , Kiss Ernő nek, Földvári Sándornak és Szép Ferencnek . A nagyméretű, korongolt, mintázott fejekkel és kellékekkel kiegészített, át látszó mázas, világos szín ű samottfigurá k szerencsésen őrzik azt a naiv hitet és bájt, ami a népi hagyományban a szabadság harcot, és annak h őseit övezi . . Az 1998-ban Makón készült 48-as alkotások méltó folvtatásai a korábbi millecentenáriumi sorozatnak, és szervesen illeszkednek is hozzá . Terveink szerint a m űvész telep résztvev ői idén a magyar állam alapításra, jöv ő re a kereszténység nagy év fordulójára emlékeznek majd m ű veikkel , w ' hogy a négy sorozatból kikerekedjék egy - a magyar történelem és kereszténység eze r évét felidéz ő - monumentális tabló . re csillag► . (Plugor Sándor, Sepsiszentgyörgy) Jániborné Balog Tünde
