ÚRKÚT ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ÚRKÚT ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT

2008.MÁRCIUS

Nyilatkozat

Úrkút településrendezési tervének örökségvédelmi hatástanulmányához

A tárgyban készített hatástanulmány építészeti örökségi munkarész megfelel a vonatkozó rendeletben előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A hatástanulmány elkészítésére -a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 6.§ (1) b., pontja alapján- a szükséges jogosultsággal rendelkezem. Kaposvár, 2007. szeptember hó

Virányi István TT1 14-0075/2006 Vezető településrendező tervező

munkatárs: Fucskár Noémi Okleveles településmérnök

ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG MUNKARÉSZ készült a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet alapján 1. Vizsgálat a., történeti leírás, régészeti örökség Úrkút határában bronzkori leleteket találtak, de csak a 18. században népesült be, a nagyvázsonyi Zichíek Württenbergből telepítettek ide svábokat. Az új lakosok Neu Hütten elnevezéssel üveghutát építettek. A település nevének eredete a hagyomány szerint onnan ered, hogy a nagyvázsonyi Zichy grófok vadászataik alkalmával a Felső-falu szélén lévő bővizű kútnál – „urak kútja” – itatták meg állataikat. Úrkút öt nagy részből áll. Ezek kialakulásuk sorrendjében: Kilencház, Alsó-falu, Felső-falu, Csárdahegy és Újtelep. A település formája hajdan kétbeltelkes pajtáskertes volt, de ennek nyomai jórészt eltűntek. A gazdák az út két oldalán kaptak helyet, az egyiken a házat, a másik oldalon a gazdasági udvart rendezték be. Első írásos említése 1785-ben fordult elő Úrkútbánya néven, mint gr. Zichy Károly birtoka. Akkor 16 házból állt a település. Ugyanezen évből származó egyházi összeírásban „Glasschmölze” néven szerepel 13 házzal és 118 főnyi katolikus lakossággal. Az első üveghutát 1782-ben építették, de rossz ellátása nehezítette a termelést. 1824-ben megszűnt az üvegkészítés, majd 1861-ben rövid időre újra megnyílt az üzem, a termelés 1895-ben állt le végleg. Az üveghutai dolgozók 1795-ben templomot építettek. Az 1869. évi népszámláláskor már önálló hely volt Úrkút, de külön területe még nem volt, Nagyvázsony kataszterében szerepel. Időközben deszkametsző üzemek épültek a Kab-hegyen, megépült a burgonya-szeszgyár. A bányászat megindulása a térségben gyors népességi fejlődést eredményezett. Az I. világháború utolsó éveiben országosan általános volt a szénhiány. Zichy Béla gróf a szeszgyárai, gőzmalmai és gőzekéi számára szükséges szenet egy Úrkúton megnyitandó bányától remélte. Az 1917-ben elvégzett kutatófúrások nem sok eredménnyel jártak, szenet nem, helyette mangánércet találtak. 1918-ban már 31 kutatóakna létesült, ezután Zichy Béla mangánbánya nyitását határozta el. 1921-ben a mangánérc kitermelésére és hasznosítására részvénytársaságot alapított. A településen gyors építkezés kezdődött: irodaépület, ércmosó, lakások. A folyamatos termelés 1924-ben indult meg, fellendülés a II. világháború előtti években következett be. A meginduló háborús készülődés jegyében egyre több mangánércet rendeltek Úrkútról, melyet Németországba exportáltak. Ezek után bányafejlesztési terveket készítettek. Az 1930-as évek elején a gróf a csárdahegyi legelőjét házhelynek felparcelláztatva drágán eladja a helybelieknek. Kb. 100 házhely került ki belőle, amelyek fokozatosan

beépültek. 1935-ben villanyt kap a község. 1938-ban készül el a munkástelepből 11 ház, amelyben 118 szoba-konyhás lakás van. 1941-ben az uradalmi épületek helyén épül fel a korszerű 320 férőhelyes normálfilmes mozi. 1942-43-ban épül a nőtlen idegen dolgozók számára a bányászotthon 120 férőhellyel, központi fűtéssel. 1945. március 25-én szabadult fel a község. Földosztás a faluban nem volt, mivel a Zichy grófok földje állami tulajdonba ment, egy részét pedig házhelynek osztották szét. A bányaüzem 1958-ig 233 lakást épített a dolgozóknak. 1954-55-ben épültek kölcsönnel a Hősök és Temető utcai saját bányász házak. A régi uradalmi épületben óvoda létesült. A többi használható uradalmi épületből szeszgyárat, magtárt, munkáslakásokat építettek. 1909-1933-ig Városlődhöz, 1933-tól Nagyvázsonyhoz tartozott közigazgatásilag. 1949. július 1-én önálló községgé nyilvánították. 1950. október 26-án adták át a tanácsházát. 1953-ban megnyitották a III-as aknát. 1959-ben mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. 1960-ban elkészült az új általános iskola. 1962-re készül el Ajkától 8 km hosszú új műút, egy négylakásos emeletes, két kétlakásos bányászlakóház. 1963-ban 8 lakásos sorházak épültek. Újabb bekötőutak, járdák készültek a község területén. 1987-ben az egyik régi bányaépületben átadták a falumúzeumot.

Úrkút az első katonai felmérésen. (1782-85)

Úrkút a második katonai felmérésen. (1852)

b., természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település szerkezetét a földrajzi, morfológiai adottságok határozzák meg. Úrkút a Dél-Bakonyban, a Kab-hegytől északra, egy délkelet-északnyugat irányú völgyben terül el. A környék természetes vízfolyásokban szegény. A település követi a völgyet, amelyet sűrű erdőkkel borított dombok határolnak. Délre tőle terül el a Kab-hegy, amelyet több mint 6.000 hektár erdő borít. A település területe a Dunántúli középhegység természeti nagytájon belül a Bakonyvidék középtáj, ezen belül a Kab-hegy-Agártető-csoport kistáj része. A kistáj mikroformákban gazdag, változatos geomorfológiai arculatú. Alaphegységi domborzata töréses szerkezetű, északnyugat- délkeleti és erre merőleges törésvonalak mentén horizontális és vertikális mozgásokkal sasbérces szerkezetűvé formálódott. Mai geomorfológiai képét vulkáni kúpok (Kab-hegy), lávatakarók (Agártető), mezozóos mészkő- és dolomitformációkból épült fedett és részben fedett, exhumált sasbércsorok, fennsíkok, ezeket tagoló hegyközi medencék, keskeny, enyhén lejtő hegylábfelszínek formacsoportjai határozzák meg. Domborzata viszonylag tagolatlan, sokféle termőhelytípus megtalálható itt. A vulkáni kúpokat, fennsíkokat erdőtakarók borítják, a mezőgazdasági termelés feltételei csak a hegyközi medencékben adottak. A kistáj nevezetes ásványi értéke a mangán, melyet a településen bányásznak. Az igazgatási területen nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterületek találhatók. Ezek védelmi és gazdasági funkciót egyaránt betöltenek. A gazdálkodást elsősorban az erdőgazdálkodás viszonyai határozzák meg. A területen bányászati tevékenység folyik, mely meghatározza az építés feltételeit, mivel a belterület alatt is nagy kiterjedésű alábányászott területek találhatók. c., településkép és utcaképek A település az első katonai felmérés (1782-1785) térképlapján még teljesen az erdőbe ágyazódik. A település igen kis területet hódított el az erdőből. A második katonai felmérés (1819-1869) már nagyobb tájszerkezeti változásokról ad tanúbizonyságot: a település méretének növekedésével a szántó- és gyepterületek aránya is egyre nőtt. A régi térképek tanúsága szerint a történeti fejlődés során kialakult mai belterületi településszerkezet meghatározója az Ajka-Nagyvázsony/Veszprém közötti összekötő út. Ezen út mentén, és ettől északra alakult ki és fejlődött a mai település. Az AjkaNagyvázsony út menti területek őrzik a hagyományos fésűs beépítést, az ettől északra található telkek vegyes képet mutatnak, a hagyományos parasztház mellett megjelentek a sátortetős kockaházak, sorházak, tetőteres, többszintes lakóépületek is. Úrkút öt nagy részből áll. Ezek kialakulásuk sorrendjében: Kilencház, Alsó-falu, Felső-falu, Csárdahegy és Újtelep. Először vélhetően az Alsó-falu és a Felső-falu nevű részeken épültek a házak. Itt régen zömmel pajtás falusi házak voltak, az idő folyamán a pajta kivétel nélkül mindegyik mellől eltűnt, a házakat átépítették, a régi házakra utaló jegyeket már csak néhány helyen lehet fellelni. A Telep nevű falurészen a régi bányászlakás típusú sorházakat találjuk. Jellemzőjük, hogy a házakat keskeny utcák, igen kis előkert választja el egymástól. Ezen településszerkezet helyi területi védelem alá vonása indokolt.

A Csárdahegy nevű területen a 9 db 4 lakásos társasházon kívül szinte kizárólag családi házak találhatók. A falu további fejlődése újabb lakótelkek kialakítása nélkül elképzelhetetlen. A település mai közigazgatási területén az 1960-as években még meglévő külterületi lakott helyek – Hermannpuszta és Zsófiapuszta – közül napjainkban már csak Zsófiapuszta lakott. d., településszerkezet és területhasználat Úrkút területhasználata zöldterület, erdő, gyep, rét, legelő, szántó, belterületi kertterület, lakóterület, településközpont vegyes terület, kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület, valamint különleges terület. Kertterületek a belterületi zárványtelkek, valamint a az alábányászottság miatt be nem építhető területek. Az ajkai közigazgatási határon találhatók az ipari területek, ezzel szemben, a belterület határában a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek. Az ajkai út menti bányászlakások, valamint az intézmények településközpont vegyes területként tervezettek. Különleges területek a temetők, a sportpálya, a bánya, valamint a tervezett idegenforgalmi fogadóhelyek. A belterület nagy része kertvárosias lakóterület. e., településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A meglévő telektömbök változatos alakúak és méretűek. A településen számos nyeles, illetve közterülettel nem érintkező telek alakult ki. A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek egy része belterületi kertként funkcionál. Épülettípusok: -lakóépületek: Megtalálható a hagyományos parasztház, a sátortetős kockaház és a mai „amerikai tetős” épület egyaránt, utóbbi az újonnan kialakított telkeken fordul elő -középületek: a katolikus templom, a plébánia, a polgármesteri hivatal, az iskola, az óvoda, a bányászotthon, a mozi és a falumúzeum önálló telken áll, illeszkedve a településszerkezetbe. -gazdasági épületek: a lakóépületekhez csatlakozóan,oldalhatáron állnak. -bányász épületek: az ajkai út mentén épültek a többlakásos, egykor egységes arculatú bányász lakások, melyhez egységes gazdasági épületek épültek az előkertben. Mára azonban az egységesség helyett az egyediség dominál mind a lakóépületeknél, mind a gazdasági épületeknél.

f., védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal országos védelem alatt álló műemléket nem tart nyilván. Helyi védelemre érdemes a templom, a bányászotthon, a falumúzeum, a zsófiapusztai kúria és magtár, a világháborús emlékmű, több lakóépület és kereszt. A település központi részén található – a történeti fejlődés során kialakult településszerkezet őrző – terület helyi területi védelem alá vonása indokolt. A helyi jelentőségű művi értékeket, valamint az értékvédelmi területet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A település területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek, valamint régészeti érdekű területek egyaránt találhatók. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek jelölik. A régészeti védettséget lásd régészeti munkarészben. g., az örökségi értékek elemzése Részletesen lásd épületenkénti bemutatásban.

2. Változtatási szándékok a., településhálózati és tájhasználati változás A település településhálózati szerepköre nem változik, azonban lehetőséget teremt új lakóterületek kialakítására, továbbá segíti a bányászat során elhasználódott területek újrahasznosítását. A településrendezési terv kötelező művelési ágat nem határozhat meg, azt csak indirekt módon építési szabályokkal befolyásolja. A terv a felszín erózióját, környezeti értékek pusztulását kívánja megakadályozni. b., településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A településrendezési terv külterületből belterületbe vonható fejlesztéssel oldja meg a lakóingatlanok száma növekedési igényeinek kielégítését. A jelenlegi belterületi üres telkek igénybevételével nem alakítható ki elegendő lakótelek. Zsófiapusztán különleges területek (idegenforgalmi fogadóhely) tervezettek. Az ajkai közigazgatási határ és a belterület között tervezettek a gazdasági területek. c., infrastrukturális változás -Közlekedés: Úrkút a 7308 sz. út mentén fekszik. A településen helyi tömegközlekedés nincs, helyközi autóbuszjáratok biztosítják a kapcsolatot Ajka, illetve Veszprém felé. A közigazgatási területet vasútvonal nem érinti. A település területét térségi jelentőségű kerékpár és turistautak érintik. A rendezési terv további ilyen létesítésére tesz javaslatot. -Közművek: A település belterületén a közüzemi vízellátás, szennyvízelvezetés, a villamos-energia és a vezetékes gázellátás biztosított. -Hírközlés: A távbeszélő-hálózat kiépített, egy mobil átjátszótorony van a településen. (A katolikus templom tornyában is van mobil átjátszó berendezés.) A településrendezési terv biztosítja a szükséges hírközlési létesítmények és berendezések építését és azok működtetésének lehetőségét. d., népesség, életmód, társadalom, kultúra változás A település népességszáma 1970-ben volt a legtöbb, 2908 fő, napjainkban 2200 fő körül stagnál és hosszútávon is ezzel a lakosságszámmal célszerű számolni. 3. Hatáselemzés a., történeti településhálózati következmények Úrkút településhálózati szerepét a bányának köszönhette, azonban a bánya folyamatos leépülésével szerepe csökkent, melynek megváltozása a terv távlatában nem várható. A bányásztelepülés jelleg erősítéséhez szorgalmazni kell a kulturális örökség megőrzését is. b., természeti, táji hatások A terv a művelési ágaktól függő építési előírásaival arra ösztönzi a telektulajdonosokat, hogy térjenek vissza a terület eredeti funkciójához és ezáltal elősegíti a hagyományok és az örökségek megőrzését.

c., a településkép feltárulásának változásai A táj és településkép az ajkai és a nagyvázsonyi közigazgatási határ menti erdősítések, valamint a kislődi határ menti lakóterület-fejlesztések révén változik. d., régészeti bemutathatóságának munkarészben.

emlékek feltárhatóságának,megmaradásának, vagy pusztulásának lehetőségei – lásd régészeti

e., történeti térbeli rendszerek alakulása A tervezett fejlesztések megvalósulásával új munkahelyek teremtődhetnek a településen. f., műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészeti értékek megóvása, az új építéseknél –a helyi védelem alatt álló épületekre még jellemző– hagyományőrző építészeti karakter megtartása. A település egyik lehetősége az idegenforgalomban rejlik, mely lehetőség kiaknázása a természeti és művi értékek védelmétől és helyi hagyományok életben tartásától, valamint az élhető környezet megőrzésétől alapvetően függ. g., műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A megújulás gazdasági lehetősége – természetesen – elsősorban a műemléket használó személy(ek)től, illetve társaságtól, gyülekezettől stb. függ. A megnyíló állami és esetleges önkormányzati források önmagukban nem garantálják minden esetben a műemlékek megújulását. Ehhez megfelelő szabályok és azt végrehajtó intézkedések szükségesek, valamint megfelelő tájékoztatás a támogatások megpályázásához is. h., településkarakter változásának hatásai A tervezett fejlesztések megvalósulásával a településkarakter városiasodni fog, ez javítja a lakosság helybenmaradási esélyeit. i., környezeti összefüggései

terhelések

és

az

épített

örökség

műszaki

állapotának

A részletes elemzésben megtekinthető az épületek állaga is. Az építészeti örökséget érő hatások közül legjelentősebbek az időjárás (fagyás – olvadás), az élő károsító szervezetek (pl: gombák) melyek lassú pusztító hatásúak. Környezeti hatásként az emberi használat, rongálás vagy szakértelem hiányában elkövetett építkezések, felújítások jelenthetik a legnagyobb veszélyt. Az örökségek megőrzése szempontjából fontos, hogy az adott emlékek (elsősorban épületek) „használat alatt” legyenek, azaz legyen aki karbantartja, használja őket. A funkciók változását meg kell engedni azzal, hogy az örökségben kárt ne tegyenek. Ezt a terv nem zárja ki, azaz tervezi.

j., folyamatok iránya, visszafordíthatósága -Egyrészt az olyan épületek, emlékek amelyek a tulajdonosaik pénztelensége okán nem újulhattak meg, rendszerint konzerválják teljes valójában egy kor kultúrájának hű lenyomatát. Ezen épületek jellemzően leromlott állagúak, jórészük javíthatatlan állapotba került, kisebb részük magas költségen helyreállítható. Általában ebbe a kategóriába tartoznak a gazdátlan keresztek, síremlékek is. Állaguk jellemzően folyton romló irányt mutatnak. Az építmények esetében (pl. lakóház eladása esetén) egy esetleges tulajdonosváltás, illetve támogatás esetén remény lehet az emlék megmentésére. Az elhagyott sírok, sírjelek, keresztek, helytörténeti emlékek fenntartása a köz, azaz az önkormányzat, illetőleg a felekezet szerinti egyházak feladata. -Másrészt, előfordulnak értékes építmények, amelyek fennmaradtak és átalakultak de még visszaalakítható az eredeti állapot. Új átépítéseknél ki kell böjtölni a funkció megszűnését, vagy az állagbeli illetve erkölcsi avulást. Csak azután lehet a jogszabály eszközeivel az eredeti állapot visszaállítására sarkallni a tulajdonost. Ez utóbbira több példa adódik. -Harmadrészt a legritkább esetben fordul elő az, hogy az értékes építmény megmaradt és eredeti formájában, változtatás nélkül újították fel, tartották karban. Jelenlegi tulajdonosa az emléket minden porcikájában megőrzi és tiszteli. -Végül az elpusztult, elpusztított, vagy véglegesen elrontott értékek esetében a további teendők nem építési jellegűek. k., kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Minden helytörténeti, építészeti, művi érték megőrzését minden eszközzel segíteni kell. Mégis az előbbi alfejezet (folyamatok iránya, visszafordíthatósága) alatt tárgyalt eseteket tekintve: -erkölcsi, helytörténeti, szellemi és anyagi támogatást szükséges nyújtani -elsősorban az épített örökséget védő szabályok, -elsősorban az épített örökséget védő szabályok és anyagi támogatás, -helytörténeti feljegyzések, leírások, fotók készítése az elemző utókor számára 4. Összefoglaló Úrkút területén számos építészeti érték fellelhető. Műemléki védelem alatt álló épület nincs a településen. Helyi védelem alá javasoljuk vonni a templomot, a bányászotthont, a falumúzeumot, a zsófiapusztai kúriát és magárat, a világháborús emlékművet, több lakóépületet és keresztet. Helyi területi védelem alá javasoljuk vonni a település központi részén található településszerkezetet. A közigazgatási területen a védendő örökségnek számító épületek és egyéb emlékek elsősorban a belterületen találhatók – a zsófiapusztai kúria és magtár kivételével. A terv a települést az új igényeknek megfelelően alakítja. Összegezve kijelenthető, hogy a készülő településrendezési terv nem szab gátat az építészeti kulturális örökség megőrzésének, védi az arra kijelölt épületek környékén kialakult építészeti struktúrát a beépítés építménymagassága és a telekterület formájában is.

HELYI JELENTŐSÉGŰ MŰVI ÉRTÉKEK

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

1

15/1

Kilencház u.22.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1932-ben épült csonka kontyolt nyeregtetős lakóépület tömegével és nyílásrendjével helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület homlokzat-felújításáról gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

2

41

Rákóczi F.u.40.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az iskola védendő településtörténeti érték. JAVASLAT Az iskola és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

3

67

Rákóczi F.u.26.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű, csonka kontyolt nyeregtetős, lakóépület tömegével és nyílásrendjével védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti tömeg és nyílásrend megtartandó.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

4

69

Rákóczi F.u.22.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű, csonka kontyolt nyeregtetős, lakóépület tömegével védendő építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület felújításakor helyreállítandók.

az

eredeti

tömeg

HELYSZÍNRAJZ

és

osztott

nyílászárók

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

5

112/3

Rákóczi F.u.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK A kontyolt nyeregtetős lakóépület tömegével védendő értéket képvisel. JAVASLAT Az épület egységes homlokzat-felújításáról gondoskodni kell, melynek során az eredeti tagozatok visszaállítandók, illetve a toldalék elbontandó.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

6

268/1

Hősök u..

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A temető területén álló, „zu ehre Gottes Lorde die Jungfrau MAria, gewidmel von Laurenz Denk und seiner GAttin Anna Klein 1907” felirató kereszt a korpusszal és a Szűz Máriával védendő művi érték. A kereszt és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

7

395/18

CÍM

VÉDETTSÉG

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK A kontyolt nyeretetős bányászotthon védendő településtörténeti érték. JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti állapot megtartandó.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

8

402

Rózsa u.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A katolikus templom, a mellette álló I-II. VH emlékmű, valamint a „Dícsértessék Jézus Krisztus 1904” feliratú kereszt a korpusszal és talapzaton álló Szűz Máriával védendő építészeti és művi érték. A templom, az emlékmű, valamint a kereszt és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

9

428

Rózsa u.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK A falumúzeumként és lakóépületként településtörténeti és építészeti érték.

működő

épület

védendő

JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti tömeg és nyílásrend megtartandó. Az épület homlokzatáról a közmű és hírközlési vezetékek. Berendezések eltávolítandók.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

10

458

Mező köz

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, kontyolt nyeregtetős épületegyüttes tömegével, nyílásrendjével, homlokzattagozataival védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épületek és környezetük jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

11

515

Petőfi S.u.33.

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK A Petőfi utcában álló nyeregtetős, központi részén kiemelt oromzatú lakóépület helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel. JAVASLAT A parabolaantennák áthelyezéséről gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

12

021/7

Zsófiapuszta

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK A Zsófiapusztán álló magtár védendő építészeti érték. JAVASLAT Az épület felújításáról gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

13

020/22

Zsófiapuszta

HV

LEÍRÁS, JELLEMZŐK A Zsófiapusztán álló kúria tömegével, nyílásrendjével valamint homlokzattagozataival védendő településtörténeti és építészeti érték. JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról folyamatosan gondosodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

a

Úrkút Településrendezési Terve Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti szakterületi rész

Archeosztráda Kft. 2008. 01. 24.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ

Készült: Úrkút településrendezési tervéhez Megrendelő: Virányi Építész Stúdió Kft. Készítette: Archeosztráda Kft. 2008. január 24.

39



A tanulmány tárgya: Úrkút Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen régészeti tanulmány a rendelkezésünkre bocsátott térképen jelölt területeket foglalja magába. Jelen munkát (azaz a jelen tanulmány részét és egészét is) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A vagyoni jogok kizárólagos jogosultja az Archeosztráda Kft. A tanulmány vagy annak része sokszorosítása, átdolgozása, az abból való idézés, vagy bármely más formában történő felhasználása csak az Archeosztráda kft. és a szerző előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A szerzői jogi jogsértés büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat. A tanulmányt csak annak megrendelője jogosult a szerződésben meghatározott célra felhasználni, de azt nem jogosult átdolgozni, azt mások részére végzett szolgáltatás vagy mások részére készített tanulmány részeként felhasználni .A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III.27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: (A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárások, jogok és kötelezettségek) A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2005. évi LXXXIX. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2001. évi LXXX. törvény a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról 2001. évi XXVIII. törvény a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, Rómában, 1995. év június hó 24. napján aláírt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről 1997. évi CXL. törvény (különösen a 38-49. §) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (különös tekintettel a földvárak és kunhalmok néven itt védett tájelemként szereplő lelőhelyekre) 1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 1979. évi 2. törvényerejű rendelet a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és 40



Kulturális Szervezetének Közgyűlése által Párizsban az 1970. évi november hó 14. napján elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi Egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről 308/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet az örökségvédelmi bírságról (módosította: a 281/2005. (XII. 20.) Kormányrendelet) 47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet a muzeális intézményekben folytatható kutatásról 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között, 1992. január 16-án kelt, Valettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 196/1996. (XII. 22.) Kormányrendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet örökségvédelmi hatástanulmányról (részben módosította: a 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet) 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról (módosította: a 31/2005. (XII. 19.) NKÖM rendelet) 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól (módosította: a 8/2006. (III. 21.) NKÖM rendelet) 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól (módosította a 21/2007(III. 26.) OKM rendelet) 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól (módosította: a 34/2005. (XII. 28.) NKÖM rendelet) 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról (módosította a 13/2000 (VII. 11.) NKÖM rendelet, majd a 13/2002 (IV. 13.) NKÖM rendelet) 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet a muzeális intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjéről 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról BTK (az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről) vonatkozó paragrafusai: 159.§ - háborús fosztogatás 160.§ bűnös hadviselés 216.§ a műemlékek megrongálása 216/A.§ a kulturális javak megrongálása 216/B.§ visszaélés kulturális javakkal 312.§ csempészet és vámorgazdaság 316.§ lopás 317.§ sikkasztás 324.§ rongálás 325.§ jogtalan eltulajdonítás 326.§ orgazdaság.

41



218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről vonatkozó paragrafusai: 144.§ régészeti szabálysértés 145.§ kulturális javak engedély nélküli másolása 146.§ kulturális javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei, illetve mindezek utóbbi években történt módosításai alapján kell eljárni. Mindezek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1.) Védett régészeti területek esetében: 2005. évi LXXXIX. tv. 26. § (1)-(2) bekezdés A KÖH hatósági engedélye szükséges védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató, vagy a terület jellegét megváltoztató, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység végzéséhez. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2005. évi LXXXIX. tv. 26. § (3)-(4) bekezdés Régészeti lelőhelyek és régészeti védőövezetek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el az alábbi kivételekkel. A 2005. évi LXXXIX. tv. 26. § (1)(2) bekezdés értelmében a 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkálatokhoz, illetve minden egyéb, az örökségi elemek jellegét és megjelenését érintő munkavégzéshez – amennyiben más hatóság engedélyéhez ez nincs kötve – a KÖH hatósági engedélye szükséges. 2005. évi LXXXIX. tv. 28. § Kérelemre a KÖH köteles a majdani a hatósági vagy szakhatósági engedélyének feltételeiről előzetesen nyilatkozni. Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt, vagy annak megkezdésekor a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2005. évi LXXXIX. tv. 8. § (1)-(2) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. Ennek részeként – ha a KÖH nem rendelkezik másként – a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően, bizonyos esetekben, a KÖH régészeti megfigyelést írhat elő. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §, 21/2007 OKM rendelet 42



A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A beruházó köteles nyilatkozni arról, hogy az adott beruházás eléri a nagyberuházásokra vonatkozó értékhatárt. Amennyiben nem, úgy a régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. Amennyiben nagyberuházásról van szó, a szerződés megkötésére kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat jogosult. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van régészeti védelem megindítására, illetve annak megvalósulása esetén kisajátítás kezdeményezésére. A 2005. évi LXXXIX. tv. 9. § értelmében a régészeti lelőhelyen kívül végzett földmunka során előkerülő régészeti jelenségek feltárására a 2001. évi LXIV. tv. 22. § (3) bekezdésében foglalt feltételekkel szerződés köthető (vagyis a beruházás mentő feltárással történő szükségszerű ideiglenes fennakadása elkerülhető, illetve annak ideje csökkenthető, ha a beruházó a feltárást önszántából megfinanszírozza). 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet, ill. 2005. évi LXXXIX. tv. 37. § (1) A védelem alatt álló kulturális örökségi elemekben (védett vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyek) vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése, megrongálása, vagy veszélyeztetése büntetendő cselekmény: örökségvédelmi bírság kiszabásával jár, ill. bizonyos esetekben e cselekedet a BTK hatálya alá esik. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet, míg védett lelőhelyek esetében e tétel elérheti a 250 millió forintot is. BTK-ba ütköző cselekedet pénzbírsággal, vagy legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2005. évi LXXXIX. tv. 7. § 17. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre régebben ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Ez többnyire ma is így van, ám a módosított 2001. évi LXIV. tv. 63. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a KÖH az egyéb külön – általában speciális ágazati – jogszabályokban meghatározott esetekben már a régészeti érdekű területek vonatkozásában is szakhatósági jogosítványokat kapott. 43



2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1 ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.

44



A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: 1. Vizsgálat (értékfelmérés) a.) történeti leírás, régészeti örökség A meglehetősen félreeső helyen fekvő Úrkút területén régészeti ásatást nem végeztek. Ennek ellenére már a hazai régészeti kutatások kezdeti időszakától, az 1870-es évektől kezdve viszonylag sok, véletlen szerűen napvilágot látott leletről van tudomásunk, amelyek részben a Magyar Nemzeti Múzeumba, részben a veszprémi múzeumba kerültek, de jutott belőlük a bécsi udvari gyűjteménybe is. A korábbi lelet előkerülések hiányzó vagy hiányos dokumentációja miatt sajnos nagy az azonosíthatatlan lelőhelyű tárgyak aránya. A készülő régészeti topográfiához 1965-ben végzett terepbejárás mindössze két azonosított lelőhelyet eredményezett. A kötet megjelenése (1969) után nem volt régészeti kutatás Úrkúton. A régészeti lelőhelyek száma a közigazgatási terület nagyságához mérten alacsony. A véletlen szerűen napvilágot látott, azonosíthatatlan lelőhelyű leletek arra utalnak, hogy a nem túl kedvező földrajzi viszonyokat (kivételnek tekinthető Zsófiapuszta és környéke) is figyelembe véve, a jövőben a jelenleg ismert lelőhelyeknél nagyobb számú, legalább további 5-6 lelőhely előbukkanására számíthatunk. Tekintve, hogy a temetők helyét felszíni kutatásokkal általában nem lehet megtalálni, az úrkúti földben több olyan temetkezési hely rejtőzik, amelyeknek felfedezése csak földmunkáktól várható. A mai közigazgatási területen belül a középkorban egy olyan falu volt, amely az írott forrásokban is szerepel: Kab(egyháza). Kab neve régi személynévből keletkezett magyar névadással. Régészeti nyomai a mai Zsófiapusztán figyelhetők meg (1. sz. lelőhely). A környék legrégebbi falvai közé tartozott, első említése 1138-ból, a dömösi prépostság adományleveléből származik. Korán, minden bizonnyal már a 13. században elnéptelenedett, 1412-ben már pusztaként szerepel. A Kapegyháza elnevezés arra utal, hogy templomos hely volt. Ennek régészeti nyomait még nem sikerült megtalálni. Emlékét a Kab-hegy neve őrizte meg. A mai Úrkút a középkorban nem létezett, csak a 18. század végén jött létre. Gróf Zichy Károly németeket telepített ide, akik elsősorban az 1782-ben létesített üveghutában dolgoztak. Maga a falu Úrkútbánya néven először 1785-ben fordul elő. (A régészeti és történeti összefoglalást a rendelkezésünkre álló szakirodalmi és múzeumi adatok alapján készítettük el. A forráshelyeket kívánságra pótlólag mellékeljük a hatástanulmányhoz.). b.) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A főközlekedési útvonalaktól távol, a Déli-Bakonyban, a Kab-hegy északi lábánál megtelepült falu határát 18. századi betelepüléséig teljes egészében erdő borította, az egykori Kab(egyháza) területe is visszaerdősült. Az erdők aránya ma is nagy. A hamuzsírégetés, üveggyártás miatt kiirtott erdők helyén szántóföldek és legelők jöttek létre (Az újkori bányaművelés hatásával nem foglalkozom). A karsztos területen több, mára már részben kiszáradt forrás is van, a jelentősebb vízfolyások, patakok viszont elkerülik. Ezek a természet- és közlekedésföldrajzi tényezők az őskortól kezdve a legutóbbi időkig meghatározták a terület településhálózatban elfoglalt helyét és kapcsolatrendszerét. Az Árpád-kori Kab(egyháza) településszerkezetét nem ismerjük. 45



c.) településkép és utcaképek Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) településszerkezet és területhasználat Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e.) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) védettségek - régészetileg védett területek: A település közigazgatási határain belül külön rendeletben régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. Megjegyzendő, hogy a barlangok, így a Csárdahegyi barlang is a természetvédelmi törvény hatálya alatt áll. g.) az örökségi értékek elemzése - nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete: Jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk (beleértve a lokalizálhatatlan lelőhelyekről származó leleteket is). Kor Őskor általában Rézkor általában Késő bronzkor (urnamezős kultúra) Római kor Árpád-kor Késő középkor Ismeretlen kor

Jelleg bizonytalan jellegű lelet, szórványok szórvány szórványok villa, éremleletek falu, templom szórvány, érmek barlang

A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az lábbiak (lelőhelyenként a KÖH lelőhely-nyilvántartási és helyrajzi számok). (Megjegyzendő, hogy az itt megadott helyrajzi számok a rendelkezésünkre bocsátott térképek alapján lettek kiválasztva. A helyrajzi számok meglétét, aktualitását, változását ezért minden hivatalos eljárás esetén javasolt ellenőrizni. Ennek elmaradása veszélyeztetheti a régészeti örökség elemeinek megőrzését.) 1.) KÖH 9502. 021/7, 024, 025/1, 085/5, 086/7-11, O88. 2.) KÖH 9501. 06/3, 06/4 (A lelőhely elhelyezkedése csak hozzávetőleges pontossággal ismert). A KÖH lelőhely-nyilvántartásában 23942. számon úrkúti ismeretlen korú barlangi régészeti lelőhelyként szerepel a Macskalyuk. A víznyelő szája az úrkúti határ közvetlen közelében, de már a nagyvázsonyi határban nyílik, így nem tartozik az úrkúti

46



régészeti lelőhelyek közé. A nyilvántartásban tévesen adták meg az úrkúti 0118/6-os és a 083/22-es helyrajzi számot. - régészeti érdekű terület: Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen volt megállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján jelenleg ismeretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. Úrkút határában a természetföldrajzi viszonyok miatt nehéz körvonalazni a régészeti érdekű területeket. Lelőhelyek előkerülésére elsősorban a még működő vagy már kiszáradt források környékén és a kisebb, részben időszakos vízfolyások (Zsófiapuszta és Hermannmajor környékén) lehet számítani. Ide sorolható a Felső-Csinger-völgy felső, úrkúti szakasza melletti terület is. A természetvédelmi törvény hatálya alatt álló barlangok és előterük egyúttal régészeti érdekű területek. Ez vonatkozik az úrkúti Csárda-hegyi barlangra is. Kiemelten régészeti érdekű területnek kell tekinteni a belterülettől délkeletre emelkedő Tűzkő-hegyet, ami nevét az őskori pattintott kőeszközök és a gyufa megjelenése előtti tűzcsiholók készítésére használt kőzetről kapta. A közeli szentgáli Tűzköves-hegyen hazánk egyik legjelentősebb őskori tűzkőbányáját tárták fel. Hasonló nyersanyag kitermelő hellyel számolhatunk az úrkúti Tűzkő-hegyen is. h.) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A jelenlegi területhasználat és területi állapot (mezőgazdasági művelés, azon belül többnyire szántás, belterületen a fokozott emberi tevékenység) a kulturális örökség régészeti elemeit általában nagymértékben érinti. A lelőhelyek megoszlása művelési ágak szerint Művelési ág Lelőhelyek száma % Megjegyzés Szántó 2 100 Legelő, gyep 2 100 Belterület 1 50 (A különböző területhasználati ágak között megoszló lelőhelyek több helyen is szerepelnek, számuknak és a százalékuknak az összege ezért magasabb az összes lelőhely számánál és 100 %-nál.). A régészeti lelőhelyeket a talajművelés és a különböző belterületi tevékenység súlyosan károsította és továbbra is veszélyezteti. Amennyiben a mezőgazdasági területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés (vagyis a szántás), akkor ez a pusztulás is folytatódik, hosszú távon pedig megsemmisüléshez vezet. 2. Változtatási szándékok a.) településhálózati és tájhasználati változás A településrendezési terv térképe nem tartalmaz településhálózati és tájhasználati változást. b.) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Régészeti lelőhelyet érintő beépítettségi változást különleges terület, területhasználati változást védelmi erdő telepítése jelent (l. még a 3. d.) pontnál). 47



c.) infrastrukturális változás Régészeti lelőhelyet érintő településrendezési terv térképe.

infrastrukturális

változást

nem

tartalmaz

a

d.) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem kaptunk erre vonatkozó adatot. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a.) történeti településhálózati következmények Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b.) természeti, táji hatások A régészeti lelőhelyekre új természeti vagy táji hatások nem várhatók. c.) településkép feltárulásának változásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az Úrkút község területére eső nyilvántartott és azonosított lelőhelyek külterületre, illetve részben belterület (pontosabban külterületi lakott hely) szélére esnek. Az 1. számú lelőhely egy része szántó, így régészeti szempontból veszélyeztetett, másik része beépített területre esik, amely a fokozott emberi tevékenységek károsító következményeinek van kitéve. Jelenleg nem tartjuk szükségesnek a fokozott régészeti védelemre tett javaslat megfontolását egyik lelőhely esetében sem. A jövőben esetleg felmerülő igénnyel kapcsolatban felhívjuk arra a figyelmet, hogy a védelemre bárki nyújthat be kezdeményezést a KÖH területileg illetékes irodájához vagy a KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságához. A szükséges jogi eljárásról a KÖH tud további információval szolgálni. A helyi, önkormányzat által rendeletben kimondott régészeti védelemnek csak abban az esetben van értelme és létjogosultsága, ha az egyes területek számára az éppen hatályos jogszabályokban biztosítottnál erősebb védelmet garantál. Ez különösen a régészeti érdekű területek esetében jelenthet átmeneti megoldást arra az időszakra, amíg az érintett terület régészeti lelőhellyel való érintettsége egyértelműen kiderül, de a miniszteri rendeletben megjelenő védettség kimondásáig a veszélyeztetett területen is átmeneti megoldást jelenthet. A településen helyi védelemre jelenleg nem javasolunk területeket, de az összes lelőhely esetében a teljes építési tilalom kimondása jelentősen segítené a régészeti örökség elemeinek a jövő generációi számára való fennmaradását. 48



Bár az 1. lelőhely esetén megállapítható annak veszélyeztetettsége és hosszú távon való károsodása, a tervezett idegenforgalmi fogadóhellyel nem érintett részén esetleges feltárása tervezését nem javasoljuk. További beruházások esetén azonban megelőző régészeti kutatásra lehetőség van a nyilvántartott lelőhelyeken. Régészeti érdekű területeken vagy a községhez tartozó bármely, régészetileg nem nyilvántartott területen pedig újabb régészeti emlékanyag előkerülése esetén mentő feltárás végzése szükséges. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor váratlanul régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell (ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan). Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. A régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés folytatódik-e, vagy a lelőhellyel érintett földrészleteken más, bolygatással nem járó művelésre vagy hasznosításra térnek át. A szántás – különösen a mélyszántás, a talajlazítás – folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben, tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, az esetek többségében korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltoztatása olyan módon, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja: javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés utáni kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. A lakott vagy más módon beépített területeken az emberi tevékenység az átlagosnál is jobban veszélyezteti a földben rejlő régészeti emlékanyagot. Az 1. lelőhely esetében ezért külön figyelmet kell fordítani a területhasználattal kapcsolatos bármilyen, akár minimális változtatásra is. Bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, meliorizáció, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a Hivatal előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A Hivatal saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján engedélyezi, kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) engedélyezi, vagy

49



elutasítja az engedélykérelmet. Mindezek alapján a lelőhelyekkel érintett területeket érdemes a gazdasági/ipari vagy építési területek kijelölésénél mellőzni. A megbízótól kapott tervezés közbeni információ alapján a fejlesztésre kijelölt területek két régészeti lelőhelyet érintenek valamilyen formában. Amennyiben a teljes terv ismeretében megállapítható lesz további régészeti lelőhelyek érintettsége, az ezekre vonatkozó várható hatást és az előírásra kerülő régészeti beavatkozás feltételezhető módját meg kell vizsgálni. Általában legcélszerűbb a létesítmények számára régészeti szempontból nem érintett területet kijelölni. Régészeti lelőhelyre tervezett helyen történő megvalósításhoz mindenképp a Hivatal szakhatósági hozzájárulására van szükség. Még abban az esetben is, ha igazolható, hogy a beruházás máshol nem, vagy csak a költségek aránytalan megnövekedésével valósítható meg, a Hivatal hozzájárulása akkor is csak megfelelő kikötésekkel (próbafeltárás, teljes megelőző feltárás stb.) várható. Ennek idő- és pénzbeli vonzatával ezért már a tervezéskor számolni kell. A változással érintett lelőhelyek és régészeti érdekű területek: Különleges terület (idegenforgalmi fogadóhely): A legjelentősebb úrkúti lelőhely az 1. számú, zsófiapusztai, ahol a római korban kisebb villatelepülés volt, amely a jelek szerint egy kőépületből és a hozzátartozó gazdasági épületből állt. Ugyanitt az Árpádkorban a korabeli írott forrásokban Kab(egyháza) néven szereplő falu állt. A lelőhely jelenleg ismert kiterjedésének északkeleti csücske a tervezett idegenforgalmi fogadóhely déli szélére esik. Tekintve, hogy a lelőhely belső struktúráját és pontos kiterjedését nem ismerjük, a Hivatal részéről első lépcsőben próbafeltárás előírása várható. Pozitív eredmény esetén teljes megelőző feltárás elrendelésére lehet számítani. Ellenkező esetben minden bizonnyal régészeti megfigyelés mellett lehet a munkát folytatni. A próbafeltárás választ ad arra kérdésre is, hogy a lelőhely továbbterjed-e északi, északkeleti irányban. Kőépület maradványának előkerülése esetén külön vizsgálatot és a Hivatal részéről döntést igényel a maradványok megőrzésének és esetleg bemutatásának kérdése. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a településrendezési tervben jelenleg nem szerepelnek régészeti lelőhelyet érintő további fejlesztések. A jövőben esetleg felmerülő szándékokkal kapcsolatban azonban megjegyzendő még, hogy kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése is többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyre nézve, ugyanis a szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. rigolírozás, szőlőirtás, új ültetvény telepítése, fásítás, tuskózás) a lelőhelyek részbeni bolygatásával vagy megsemmisítésével járhatnak. E tevékenységeket ezért lehetőleg kerülni kell. A jelenlegi területhasználatok módosítását ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzéséhez kötni. A belterületi, vagy egyéb beépített területrészeken azok az építési munkálatok, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.), ugyancsak veszélyeztető forrásnak minősülnek. Ezért a jövőben a beépített területeken esetleg lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat (a talaj bolygatásának mértékétől függetlenül) a KÖH előzetes engedélyéhez kötik a jogszabályok. A régészeti érdekű területek közül a belterületen elhelyezkedőkre különösen vonatkoznak az előző bekezdésben leírtak. A külterületen fekvő régészeti érdekű területek esetében a hatások is nehezebben kalkulálhatók. Nem tudni például, hogy 50



egy adott területen a felszín azért nem tartalmaz jelenleg lelőhelyre utaló leleteket, mert a bolygatás nem érte el eddig az ehhez szükséges mértéket, vagy éppenséggel már teljesen megsemmisítette a jelenségeket. A jelen használattól ezért eltérni nem kell, jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban a jogszabályok által előírt tennivalókon túl értesíteni kell a Hivatalt is, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni a nyilvántartásába. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a Hivatal tudja majd meghatározni. Amennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Újabb földmunkával járó beruházás vagy változtatás ezért egyik ilyen területen sem javasolt. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén – így esetleges útépítés, zöldmezős beruházás nyomvonalának, helyének végleges meghatározását megelőzően – célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Az elsősorban úgy nevezett non-destruktív metodológiák (légi fényképezés, teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés), esetleg szondázó kutatások alkalmazásával a lelőhelyek azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. A terv véglegesítését megelőzően, saját megrendelésre készített hatásvizsgálat révén ugyanis elkerülhető, hogy a terv az engedélyezési fázisban a Hivatal által elutasításra, vagy nem várt mértékben módosításra kerüljön. A hatásvizsgálat beruházó általi elkészíttetését ugyanakkor a jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal is elrendelheti. Egy-egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképp értesíteni kell a KÖH területileg illetékes irodáját. Amennyiben a lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a korábban részletesen is leírt jogszabályok szerint kell eljárni. A lelőhelyek kialakítására.

közül

jelenleg

egyiket

sem

javasoljuk

régészeti

bemutatóhely

e.) történeti térbeli rendszerek alakulása Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g.) műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h.) településkarakter változásának hatásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i.) környezeti összefüggései

terhelések

és

az

épített

51

örökség

műszaki

állapotának



Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j.) folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi károsan ható folyamat (talaj bolygatása) a fokozatos állagromlást jelenti a lelőhelyek számára. E folyamat elméletileg visszafordítható lenne, ha a területeken a talajművelést a már felvázolt módon megváltoztatnák. Ehhez a helyi adminisztráció (Önkormányzat), a szakemberek (KÖH, Megyei Múzeum) és az érintett magánszemélyek vagy vállalkozások konstruktív együttműködése szükséges. Ellenkező esetben a folyamat megfordíthatatlannak látszik és előbb vagy utóbb menthetetlenül a régészeti lelőhelyek teljes megsemmisüléséhez vezet. k.) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok esetében megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapba való felajánlásért cserébe onnan másik, azonos értékű ingatlan formájában történjen ellentételezés. A régészeti lelőhelyekben keletkező esetleges károk tekintetében általánosságban is elmondható, hogy a kár okozását leginkább megelőzni kell, melynek módja a lelőhely bolygatásának elkerülése. Amennyiben ez nem lehetséges, a kár enyhítése a szakszerű régészeti beavatkozással történhet meg, illetve bizonyos esetekben a tervezett beruházás részleges módosításával.

52



Összefoglaló Az Úrkút területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek az emberiség és a magyarság történetének, települési viszonyainak, életmódjának fontos bizonyítékai. Bármilyen településszerkezeti, területhasználati változtatás, infrastrukturális vagy egyéb beruházás tervezése esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a földben rejlő régészeti emlékanyagra, legyen szó nyilvántartott régészeti lelőhelyről vagy régészeti érdekű területről. A kevésbé kedvező településföldrajzi adottságok ellenére régészeti leletek váratlan előkerülése a település közigazgatási területének több pontján várható, ez esetben pedig mindenki részéről elvárható a törvények tiszteletben tartása és a nemzeti kulturális örökség iránti megfelelő megbecsülés. Akárcsak a belterület esetében, a külterületi fejlesztések tervezésénél is érdemes figyelembe venni a nyilvántartott lelőhelyeket, az itt előkerülő régészeti emlékek léte, illetve szükségszerű feltárása ugyanis lelassíthatja vagy megakadályozhatja a tervbe vett beruházások létrejöttét. Tanácsos tehát a régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket kihagyni a nagyobb szabású fejlesztési tervekből. Amennyiben ez nem lehetséges, hosszan elhúzódó feltárásokkal kell számolni. Régészeti érintettség és a tervezés: A talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, belterületbe vonni kívánt új területek, gazdasági hasznosításra kiszemelt területek, egyéb beépítésre szánt területek, ill. az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek és a feltörésre kijelölt rétek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a Hivatal előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területen időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve hogy az adott beruházás megvalósításához hozzá fog-e járulni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A Hivatal állásfoglalásának kialakításához a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A község területén időközben előkerülő lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni A HÉSZ-be javasolt szövegrész „Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény, valamint az ezt módosító 2005. évi LXXXIX. törvény és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges.

53



A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni. Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.” Budapest, 2008. január 24. dr. Torma István

54



NYILATKOZAT Alulírott, Torma István régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Régész diploma száma: 452/1964. (ELTE-BTK) Szakértői engedély száma: 2.2.2/19/2002. Sz-20/2002. (NKÖM) Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány (Úrkút), illetve annak általam jegyzett részei az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készültek, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. Budapest, 2008. január 24. dr. Torma István

55

ÚRKÚT ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Recommend Documents