Urbanisztika és vidékfejlesztés Nemzeti Vidékstratégia a vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért Dr. Czene Zsolt főosztá osztályvezető lyvezető 2011. 10. 27. XVII. Orszá Országos Urbanisztikai Konferencia, Pé Pécs
Honnan indulunk? • Urbánus – népi ellentét o Népi – urbánus vita a két világháború között és felfellángolva (irodalom, politikai, társadalmi kérdések) o A népi oldalon: népi mozgalom, népi írók (pl. Illyés Gyula, Tamási Áron, Németh László, Kodolányi János)
o a Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelésének küldetéstudata a korábban a nemzet fogalmából kirekesztett parasztságra (is) alapozva o Legfontosabb társadalmi feladat: a parasztság gazdasági és politikai felszabadítása 2
• Falukutató mozgalom o Bethlen Gábor Kör/Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (’30-as évek) agrársettlement mozgalma Pl. Radnóti Miklós, Ortutay Gyula, Erdei Ferenc
o szegedi tanyavilág bejárása o népművelő és felvilágosító munka o szociográfiai felmérések, o néprajzkutatás, népi kultúra emlékeinek gyűjtése o minderről cikkek és tanulmányok o A falu, a tanya megdöbbentő helyzete
3
Az ezredforduló táján
• Vidékfejlesztés intézményesülése: – Önálló uniós forrás, fejlesztési program – Vidékfejlesztési tervezés, programok – Vidékfejlesztési menedzserek, irodák, akciócsoportok
• Vidéki térségek, falvak, tanyák felzárkóztatási célja 4
Szemléleti – szakpolitikai szétválasztás
• Városfejlesztés vs. Vidékfejlesztés Városok a fejlődés motorjai Régiók és városok Európája Urban/Urbact, Lipcsei Karta „fejlett városok” ?
vidéki népesség helyben tartása Cork-i deklaráció, KAP, LEADER „elmaradott vidék” ?
5
A Nemzeti Vidékstratégia szemléleti kiindulása • A Nemzeti Vidékstratégia jövőképének alapelve: o „Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” Vidéki Térségek Európai Kartája, 1996 o város és vidéke évszázados kölcsönös egymásra utaltsága, együttműködése o Vidék(fejlesztés) definíciója, területi lehatárolása?
6
A jövőkép szempontjai • • • •
Érték a vidék és a vidéki élet: természeti értékek, erőforrások, gazdasági potenciál, élelmezésbiztonság, hagyományok A vidéki élet ne jelentsen hátrányt, ne legyen egyenlő a hátrányos helyzettel A vidéki, falusi, tanyai élet ne kényszer legyen, hanem választható, egyenrangú életforma Meg lehessen élni a mezőgazdaságból, agrárgazdaságból, a vidéken folytatható gazdasági tevékenységekből, legyen munkahely, jövedelem
7
A vidékstratégia jövőképe • •
Több lábon álló, sokszínű vidéki gazdaság Többfunkciós, minőségi mezőgazdaság – Környezeti funkciók: környezet- és tájgazdálkodás, tájfenntartó gazdálkodás – Gazdasági funkció: egészséges élelmiszerek előállítása – Szociális funkció: munka, megélhetés és elfogadható jövedelem biztosítása
• • • • •
Családi kis- és középgazdaságok fontos szerepe Biztonságos hazai élelmiszerellátás Elérhető alapvető szolgáltatások Fejlődő, újraéledő falvak „Hagyományalapú tudás-társadalom”
8
A vidékstratégia célkitűzései 1. A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása 2. A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása 3. Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése 4. Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása 5. Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése 6. Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése 7. A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása 8. A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása
9
Stratégiai területek és teendők 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség 3. Föld- és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek 8. Térségi komplex vidékfejlesztési programok, pl. tanyaprogram, aprófalvak programja
10
A vidékstratégia célrendszere és stratégiai területei
11
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti erőforrások, környezet Természeti erőforrások és értékek védelme, fenntartható használata
Vidéki környezet-minőség
Agrár- és élelmiszergazdaság Fenntartható agrárszerkezet, birtok- és termeléspolitika
N E M Z E T I Ásványi nyersanyag és talajvédelmi program
Ivóvíz program Szennyvíz program
Természeti értékek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása
Települési csapadékvízgazdálkodás
Környezetbiztonsági program
Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program
Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program
Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac
A T É G I A I
Föld- és birtokrendezési, üzem-szabályozási program Génmegőrzés, biológiai alapok program
Helyi gazdaság-fejlesztés
Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek
P R O G R A M O K
Élelmiszer-feldolgozás program
Ellenőrzött élelmiszerlánc program
Demográfiai földprogram, fiatal gazda életpálya program Hangya típusú szövetkezési program
Ökológiai gazdálkodás program
Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme
Területi vízgazdálkodási program
S T R
Vidékgazdaság, vidéki közösségek
Hulladék-gazdálkodási program
Táj- és agrárkörnyezetgazdálkodási program
Egészséges közétkeztetés program
Hungarikum program Szántóföldi növénytermesztés, fehérje program
Szociális földprogram
Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program
Helyi energia-termelésés ellátási program
„Kert-Magyarország” kertészeti program Erdőprogram
Vidéki turizmus, falusi vendéglátás program
Szakképzési felsőoktatási, népfőiskolai, felnőttképzési, környezeti nevelési program Modellgazdaságok, tájközpontok, agrárszakranácsadás program
Kutatási-fejlesztési, innovációs program
Vidéki infrastruktúra program
Falufejlesztés, vidéki értéktár és örökség program
Állattenyésztés, állattartás program Kézműves program
Lovasprogram Halászati program
Helyi vállalkozásélénkítés, közösségi és szociális gazdaság program
Vadgazdálkodási program
Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás térségek fejlesztési programja
Aprófalvas térségek fejlesztési programja
Zöld Duna program
Tisza-völgy komplex fejlesztési program
Homokhátság program
Ormánság program
Cserehát program
Tokaj-Hegyalja program
Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek programja
12
Város – vidék/falu kérdések •
Vidék/falu önálló gazdasági létalapja? – Mezőgazdaság? – Diverzifikáció? – Városra támaszkodás?
•
Milyen lesz a város-falu viszony? – Függő helyzet? • Munkaerőpiac, gazdaság, intézmények
– Kiegyensúlyozott város-falu kapcsolatrendszer? •
Változik-e a település funkciója? – Hagyományos falu (gazdálkodás, gazdasági alapok) – Üdülőfalu – Agglomerációs település 13
Város – falu/vidék a stratégiában •
Város a faluban – Lehet-e a falun állatot tartani? – Infrastruktúra, szolgáltatások
•
Vidék a városban o Helyi piacok o Közösségi kertek o Iskolakertek
•
Tervezés, programozás – Fejlesztési források, programok összehangolása – (Kis)térségi tervezés – Közösségi részvételi tervezési technikák
14
Város – falu/vidék a stratégiában •
Város-vidék kapcsolatok erősítését szolgáló/feltételező célok, programok o Helyi, térségi piacok fejlesztése o Helyi gazdaság fejlesztése (helyi termék, helyi feldolgozás, helyi értékesítés, helyi energia, helyi pénz stb.) o Közösségi, kulturális, oktatási kapcsolatok, szolgáltatások o Egészségügyi, intézményi kapcsolatok, közétkeztetés o Közlekedési, infokommunikációs elérhetőség o Térségi programok
15
16
