Urbanisztika tantárgy infrastruktúra óráján tárgyalt kérdések: •
Mi az infrastruktúra fogalmának eredete?
•
Milyen területek tartoznak az infrastruktúra fogalmába?
•
Mik a műszaki, vonalas infrastruktúra részei?
•
Mik tartoznak az önkormányzatok közműellátási feladatai közé?
•
Hogyan, ki határozza meg a közműellátás mértékét, módját, elhelyezését?
•
Milyen lehet a közműellátás mértéke, módja, elhelyezése?
•
Milyen területeken lehet elhelyezni a műszaki infrastruktúra elemeit?
•
Milyen vonalvezetési különbség lehet a települési vízellátás és vízelvezetés rendszere között?
•
Mit jelent, hogy elválasztott vagy egyesített egy vízelvezető rendszer?
•
Milyen összefüggés lehetséges a településszerkezet és egy gravitációs vízelvezetési rendszer között? (Budapest, London példáján)
•
Budapesten jellemzően milyen helyekről származik a vízellátó hálózatban lévő ivóvíz?
•
A közlekedési hálózat formája milyen hatással lehet a funkciók elhelyezkedésére?
Infrastruktúra • Eredete valószínűleg
francia: talán az út alatt van
• Később átterjed az angol katonai használatba: a
harcoló egységeket támogató tevékenység • 1970 óta átterjedt a civil életbe: az anyagi javak termelését és elosztását, valamint az emberek életkörülményeit szolgáló fizikai és szellemi eszközök és intézmények
A társadalmi-gazdasági működés (fejlődés) alapja a jól kiépített, üzemelő infrastruktúra •
Infra:
valamilyen értéken aluli , inneni állapot (infravörös, infrahang) finomszerkezet; végső struktúra
•
Infrastruktúra:
•
Az infrastruktúra, a térinformatikai fogalomtárból:
„Általános értelemben az infrastruktúra olyan eszközök, módszerek, rendszerek célirányosan működő együttese, mely a háttérből támogatja az embert valamely (hasznos) tevékenységében.” Forrás: Sárközy Ferenc: Térinformatika
(lakás, közterület, közlekedés, közművelődés, kereskedelem ill. ezek hálózata)
közművek,
hírközlés,
egészségügy,
Infrastruktúra fejlesztés ipari forradalom utáni eszközei, keretei: • új épületek csak csatornára való rákötéssel • szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb.) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja • lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés • útburkolás, utcák kezelése fenntartása • közkertek, parkok létesítése, temetők • vízellátás javítása • a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment)
(Locsmándi G)
• Ágazati és funkcionális meghatározás: Egy felfogás a szolgáltatásokat mind infrastruktúrának tekinti:
• Anyagi szolgáltatások: • Kereskedelem • Vendéglátás, idegenforgalom • Ingatlanügyek, bérbeadás és egyéb gazdasági, üzleti szolgáltatás • Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai
• Nem anyagi szolgáltatások: • • • • •
Oktatás és kultúra Egészségügy és szociális ellátás Közigazgatás, társadalombiztosítás Honvédelem, rend- és jogvédelem Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás. Ha az infrastruktúra jellemzőit vizsgáljuk akkor a következtetés: valószínűleg minden infrastruktúra szolgáltatás, de nem minden szolgáltatás infrastruktúra
• A másik – funkcionális - megközelítés: nem ágazatok, hanem eszközök és tevékenységek alkotják az infrastruktúrát • A.) Anyagi infrastruktúra: megtestesült tőkejavak, állóeszközök, amelyek a szűkebb értelemben vett termelés támogatását szolgálják. Van vonalas és pontszerű infrastruktúra.
• B.) Humán infrastruktúra: az ember nem, de annak tudása, szakképzettsége, tapasztalatai, morálja igen. • C.) Intézményi infrastruktúra: jogrend,szabályozások, törvénytisztelet, vallás, nemzeti érzés, de esetleg sovinizmus, bűnözés.stb
• Más felosztások: • Termelési és fogyasztási infrastruktúra • Politikai-gazdasági rendszerhez kötött és nem kötött infrastruktúra, • Helyi, regionális, nemzeti, kontinentális és globális infrastruktúrák • Katonai és civil infrastruktúra • Kritikus és nem kritikus infrastruktúra.
Infrastruktúra csoportosítása gazdasági-társadalmi tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények rendszere – Intézményi infrastruktúra: • Egészségügyi intézmények (rendelők, kórházak, bölcsődék, stb)
• Oktatási intézmények (óvodák, iskolák, stb) • Igazgatási intézmény (önkormányzatok, bíróságok, stb) • Egyéb intézmények (honvédség, sport, szabadidős létesítmények, stb)
– Műszaki (vonalas) infrastruktúra:
Műszaki (vonalas) infrastruktúra: • Közmű létesítmények –1. Vízgazdálkodási – Vízellátás (ivó-, tűzi-, locsoló-, ipari- és termálvíz) – Vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz elvezetés) – Felszíni vízrendezés, belvíz-, árvízvédelem
–2. Energiagazdálkodási – Vezetékes energiahordozók
– Villamosenergia ellátás (törzsközmű) – Földgázellátás – Távhőellátás • Vezeték nélküli energiahordozók – Hagyományos energiaellátás – Megújuló energiaforrás helyi hasznosítás
–3. Elektronikus hírközlés létesítménye • Közlekedési létesítmények (utak, parkolók, stb)
Igénylő helyek: – lakások; intézmények; vállalkozások; egyéb;
Közműellátás feladata önkormányzati kompetencia, amelyet maga az önkormányzat, vagy az általa létrehozott, vagy vele szerződéses jogviszonyban álló közműszolgáltató végez. A települések önkormányzatainak kötelező, át nem ruházható feladatai: • - elektromos alapellátás, • - ivóvízellátás, • - közvilágítás kiépítése, • - helyi közutak fenntartása. Előírt, de nem feltétlenül saját hatáskörben elvégzendő feladatok: • - csatornázás, • - felszíni vízrendezés, • - egyéb közműhálózatok kiépítése (gáz, telefon, hírközlés).
A közművesítés mértékét, módját és a közművek elhelyezési lehetőségét a településrendezési tervben határozzák meg. – mérték (teljes, részleges, közművesítetlen) – mód (vízi közműnél pl. egyesített vagy elválasztott rendszer, nyitott vagy zárt csapadékvíz elvezetés, energiaközműnél pl. egyedi fűtés, vagy távhő stb)
– elhelyezés (föld felett, vagy föld alatt stb)
Közműellátás; a közmű helye •
A közművesítés mértéke – teljes közműellátás • Közüzemi vízellátás • Közhálózati szennyvízelvezetés-tisztítás • Csapadékvíz elvezetés • energiaigény kielégítése csak vezetékes energiahordozóval – részleges közműellátás • közüzemi vízellátás • szennyvíztárolás helyi, medencével és tengelyen történő elszállítás • Csapadékvíz elvezetés ált. nyílt árokrendszerrel • villamosenergia ellátás közműhálózattal • többi lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli – közművesítetlen • villamosenergia ellátás kötelező
•
A közműellátás módja – Egyedi-helyi – Központi-hálózati
•
Közművek elhelyezése általában közterületen – Hagyományos elrendezésű (föld alatt, föld felett) – Közös közműárok elhelyezésű – Közműalagút-közműfolyosóba történő elhelyezéssel
Az infrastruktúra tulajdonságai • • • • • • •
1. szolgáltatás jelleg 2. közjószág jelleg 3. rendszer és hálózati jelleg 4. rész és egész viszonya, irányítás 5. tulajdoni szerkezet, államosítás, PPP 6. természetes monopólium 7. költségek időbeli megoszlása
A infrastruktúra elhelyezésére szükséges terület lehet használat nyilvános szerint:
korlátozottan nyilvános
nem nyilvános
tulajdon szerint: NEM KÖZTERÜLET (szolgalmi út) (szolgalmi út); magánterület; közlekedés a tul. engedélyével; vagy más tul. jog érvényesítése érdekében
általában minden út, köztulajdonban levő utca, köz, terület, közlekedésre bárki által dűlő, tér,.. használható
KÖZTERÜLET
általában a magánterület magánút; bevásárló központ (birtokvédelem nem korlátlan); egyetem kertje; temető;….
autópálya; PPP… vendéglátó terasz
építkezések közterület foglalásai;
Ellátás területei vonatkozásai: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterületek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők. Thünen: Der isolierte Stadt (1826)
A tartósító és szállító rendszerek fejlesztése változásokat eredményezhet az ellátás területi szerkezetén.
A közlekedési hálózat hatása a funkciók elhelyezkedésére: Megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség
Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Fleischer Tamás előadása nyomán, Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University
A centripetális hálózat hatása:
Közlekedési hálózatok és a földrajzi szegregáció Forrás: Fleischer Tamás előadása nyomán, Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University
A centripetális hálózat hatása a funkcionális sokféleségre:
Közlekedési hálózatok és a földrajzi specializáció Forrás: Fleischer Tamás előadása nyomán Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University