VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL
BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2008
VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI Pálfy Sándor DLA
BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2008
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Bevezetés Az előző előadásokon szó volt a városok történetéről, alkotó elemeiről és a megismerhetőségéről. Ma ember és környezete, épület és város, építészet és urbanisztika összefüggéseit boncolgatjuk.
San Martino al Cimino
Aldo Rossi Teatro del mondo - 1980
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Az ember és környezetének kapcsolata - ember és természet, - ember és otthon, - ember és épület, - ember és közterület, - ember és város viszonyai… (antropocentrikus megközelítés)
A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát.
Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan, jól érzi magát.
A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát. /Porto-i példák/
Az otthon, az épület, a közterület és a város minősége a bennük kialakuló emberi kapcsolatok szintjén és minőségén mérhető le legjobban. (szociocentrikus megközelítés) /Porto-i példák/
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Épület és város viszonyának története Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során. Város az épületért Kyoto - a császári palota és körülötte a város
A városok története gyakran kötődik szorosan egy-egy nagyobb épületének (építményének) történetéhez. Épület a városért Firenze – Palazzo Vecchio
civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás
Úr városának zikkuratja Kr.e. 2100
Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500
Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e. 2000
Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból
Az ókori Athén nagy középületei
Az Acropolis a Parthenonnal
Az Agora
A Parthenon
A Színház
Az ókori Róma nagy középületei
Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete A Colosseum az Ókorban
A Szent Péter Székesegyház az Újkorban
Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek)
A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona
Az ókori Róma nagy középületei
Kölcsönös meghatározottságok
A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera
Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Az építészet definíciója Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája. ép = egész, egészséges, hibátlan ép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavít épít-ész = az építés mestere építész-et = az építés mestersége archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura) architekton (görög) = építész (latinul architekt)
Philibert de l’Orme (1510-70): a jó építészet allegóriája
Az építészet a környezet kreatív alakításának tudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere. A művészet és a mesterségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységének megítélése koronként változott.
Philibert de l’Orme (1510-70): az építészet allegóriája
Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész.
Építész- (414) és építészmérnök (369) képzés
Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés Építész- (411), építészmérnök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC)
Építőművész képzés (388) (Ba, Ma) Építőművész képzés (380) (Ba, Ma)
A felsőfokú szakemberképzés is eszerint differenciálódik Magyarország hét egyetemén. Építészmérnök alapképzés (BsC)
234
270
A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül. A kétfajta doktori iskolája és az elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
A városról A város a természeti- és az épített környezet, valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise
A város épített alkotó elemei
A ház – Moziház Portoban – E. S. de Moura
A közterület – a Douro partja Portoban
A házak csoportja – borházak Portoban
A műtárgyak – két híd Portoban
A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese
Paks Történelmi Városközpont vizsgálata - 1997
A város természetes alkotó elemei - növényzet
vonal /fasor
pont /fa
felület /gyep
tömeg /liget
A város természetes alkotó elemei - vízfelületek
tengerpart
tópart
folyópart
mesterséges vízfelület
A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,…
…de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is.
(tulajdonos ≠ gazda)
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Környezetünk kontextúrája A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei közötti összefüggések.
A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1.
Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei
A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2.
Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel…
..és a térfalat alkotó eklektikus épületek
A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és finomsága
A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és finomsága
Siena főtere, az Il Campo
Róma - Piazza Navona
Siena főtere, az Il Campo
Róma - Piazza Navona
Siena főtere, az Il Campo
Róma - Piazza Navona
Siena főtere, az Il Campo Palio idején
Róma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban
Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328) „A jó kormányzás allegóriája” c. képén
Silvana Brunotti – Piazza Navona
Siena főtere, az Il Campo
Róma – Piazza Navona
A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője
Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország
Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország
Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország
Az építészeti minőség a környezet alakításának célja, a kontextúra annak eszköze
Toldi Gimnázium tornaterme – Földes László
Papp László Sportaréna – Skardelli György
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Az urbanisztika definíciója „Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudományos és tervezői, építési, igazgatási, szervezési vagy-/és fenntartási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, értékmegőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módon foglalkozik” (Meggyesi Tamás)
Tehát az urbanisztika tudománya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a településekkel kapcsolatos. Divatos kifejezéssel interdiszciplina (tudományok közötti tudomány): az építészeten és városépítészeten kívül a műszaki tudományok, a természettudományok, a társadalomtudományok és a gazdaságtudományok közös szakterülete. ( A „mindent”-tudás, a kizárólag elméleti síkon való ténykedés és a tudományok közötti „ellavírozás” veszélye!).
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és urbanisztika közötti összefüggések igen sokrétűek, és ennek irodalma is kiterjedt.
Az első elméleti munka épület és város belső- és külső tereinek összefüggéseiről: Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részlete
A várostörténet leírható épületek, épülettípusok történeteként is (Dr Nagy Béla: „A település, az épített világ” c. könyvéből)
Siegfried Gideon (a CIAM alapítója 1929) tömeg-tér elmélete
Tömeg a térben
Tér a tömegben
Dr Meggyesi Tamás kiegészítése (2004)
Tömeg a térben
Tér a tömegben
Tér a térben
Tömeg a tömegben
Colin Rowe, Fred Koetter: városok történeti szövetének ábrázolása Robert Venturi „poché” (kimaradt tér) fogalmának alkalmazásával
Robert Venturi belső tér ábrázolása
Az Andrássy út melletti tömbök kimaradt tereinek szövete
Le Corbusier tervei épület és város összefüggéseinek tükrében
La Ville Radieuse
Paris – Plan Voisin (1925) Rowe és Koetter tér-tömeg ábrázolásában
Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX. század első felében (Ernst May a CIAM tagja)
Az elmélet…
…és annak tárgyiasult formája: Stuttgart Westhausen Siedlung (1929-31)
Aldo Rossi – Carlo Aymonino: neoracioalizmus (‘70-es ‘80-as évek) Szerkesztettség, piazza Victor Timofejev grafikája
Aldo Rossi – Carlo Aymonino: Gallaratese – Milano
Aldo Rossi: kritikai rekonstrukció Az organikus városfejlődés modellezése…
…és annak megvalósult példája
Aldo Rossi: Berlin- Schützenstasse
Ricardo Bofill: neoklasszicizmus (ld. szocreál!) Városléptékre felnagyított, történeti formákat felelevenítő építészet
Ricardo Bofill: városléptékű épületek Montpellier-ben
Kísérletek a város épületek alkotta történelmi struktúrájának megmentésére…
…és a városi épülettömbök rehabilitálására
München – Theresienhöfe – Otto Steidle (1995)
Haveneiland, Rieteilanden, Ijburg, Amsterdam Felix Claus - Frits Van Dongen - 1998
Kenneth Frampton: kritikai regionalizmus A helyi kultúra és hagyományok (a hely szelleme) viszszatükröződése az épületben és a településben
Alvaro Siza: Quinta de Malagueira – Évora (Portugália)
Felnyíló, transzparens épülettömeg épület és város téri kapcsolatainak erősítésére Giuseppe Terragni – Pietro Lingeri: Casa Rustici (Milano) – 1936-37
Felnyíló, transzparens épülettömbök Michel Macary, Jean-Pierre Buffy: ZAC de Bercy (Párizs) – 1988-2001
Rem Koolhaas: Genetic City (a „nem helyek” elmélete): „A hely által meghatározott épület helyett a hely programozásával definiált épület ad karaktert a helynek” (a „jelleg nélküli városnak” az épületek alakítják karakterét)
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Az építészet és az építész híd szerepe Az építész kell, hogy az átjárást biztosítsa, a híd szerepét felvállalja építészet és urbanisztika szakterületei, illetve az azokat művelő szakemberek között.
A BME Urbanisztika Tanszékének oktatói elkötelezettek a „hídverés” (lat: ponti-ficere) feladatára és oktatására az Építészmérnöki Karon.
A környezeti kontextúra az a közös nyelv, közös nevező, közös felület, közös matéria, amelyből az összekötő híd -két irányból- építkezhet építészet és urbanisztika területei között.
Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)- 1995-97
A kontextúra és a híd környezetünk magas szintű alakításának eszközei.
Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)- 1995-97
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban…
- épület a természetben,
- természet a városban és az épületben
Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban…
- a természet eltűnőben van
Természet, városépítészet és építészet összefüggései és egymásra hatása
A szimmetrikus (statikus) egyensúlyi állapotról
Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália
Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália
Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália
Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 1.: - amikor a városépítészet a „túlsúlyos”
Lucio Costa – Oscar Niemeyer: Brazília tervezett városa
Lucio Costa – Oscar Niemeyer – Brazilia város adminisztratív központja/ Brazilia
Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 2.: - amikor az építészet a „túlsúlyos”
Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália
Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália
Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália
Az egyensúlyvesztés állapota 1. (amikor csak a dinamika marad): - amikor a városépítészet túlsúlya felborítja az egyensúlyt
Dubai / Egyesült Arab Emirátus
Hong Kong
Tokyo - Japan
Az egyensúlyvesztés állapota 2. (amikor csak a dinamika marad): - amikor az építészet túlsúlya borítja fel az egyensúlyt
Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria
Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 1. A globalizáció folyamatai és kihívásai.
A globalizáció megapoliszai – New York, a minta…
…és Európa-i mutánsai
Frankfurt
Hova lett az ember és a természet?
Párizs
London
Bécs- Donau City
Budapest – mi sem kerülhetjük el?
Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 2. A világ legnépesebb városai a történelem során Kr.e.3e. - Uruk 100 000 fő Ókor - Róma 1 100 000 fő Középkor - Cordoba, Palermo, Chang’an, Konstantinápoly 500 000 fő 17.sz. - Bagdad, Agra, Nanking, Isztambul, Delhi, Peking 2 600 000 fő 19.sz. London 8 000 000 fő 1920. New York 14 000 000 fő 1957-től Tokió a legnagyobb, ma (aglomerációval) 35 200 000 fő
A városok növekedése és annak határai
A meleg égöv nagyvárosai /2006/: (napenergia!) Mexico City /M 22 800 000 fő Sao Paulo /Bra 20 200 000 fő Bombay /Ind 19 850 000 fő Delhi /Ind 19 700 000 fő Jakarta /Indo 16 550 000 fő Calcutta /Ind 15 650 000 fő Cairo /Egy 15 600 000 fő Manila /Phi 14 950 000 fő Karachi /Pak 14 300 000 fő Buanos Aires /Arg 13 450 000 fő Dacca /Bang 13 250 000 fő Rio de janeiro /Br 12 150 000 fő Teherán /Ir 11 850 000 fő Istambul /Tu 11 500 000 fő Lagos /Nig 11 100 000 fő
Favela Sao Paoloban /Br 20 200 000 fő
Favela Rio de Janeiroban /Br 12 150 000 fő
Favela, ahogy a festő látja
Sao Paolo
Rio de Janeiro
Az emberi alkalmazkodóképesség…
…és annak határai
Építész feladat e határok keresése és tudatosítása is!
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
„Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az egyensúlyi helyzetek (a kontextúrák) kutatása a megismerés objektív és …
Dr Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum (1992)
… szubjektív eszközeivel. (az előző előadás témája volt)
Gordon Cullen: Városképek-Townscape (1960)
A megtalált egyensúlyi helyzetek (kontextúrák) megtartása,… Porto/P- Douro parti kávézó – 1994 Cristina Guedes és Francesco Vieira de Campos
…, és erősítése az építészet és a városépítészet eszközeivel.
Porto/P – a Largo do Colégio tömb rehabilitációja (Sergio Secca, Sónia T. E Silvia, Joao P. Fernandes, Gustavo M. Rebolho, António B. Ribas)
Egyensúly hiányában új egyensúlyi helyzetek létrehozása építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról) Malmöi példa városléptékű új, ökologikus egyensúlyi helyzet kialakítására az egykori tengerparti iparterület helyén
West Harbor (Västra hamnen) fejlesztése… … és annak BoO1 jelű területe – Malmö /S
West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S
Turning Torso – Santiago Calatrava /E
West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S
West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S
Tartalomjegyzék -
Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról
Az építész hivatásról Az építész hivatás: a mikro és makro, az épület és a település szintjén a környezet magas szintű alakításával az emberi élet körülményeinek állandó javítása. Minőségi (építészeti) környezetben virágzik az emberi élet, nem megfelelő körülmények között pedig –jó esetben- vegetál (természeti analógiák). Ez az építész igazi felelőssége!
Philibert de l’Orme (1510-70): a jó és rossz építészet allegóriái
VÉGE
