RE-KREÁCIÓ. Regionális építészeti stratégiák a Balaton-part urbanizációjában. Wettstein Domonkos BME Urbanisztika Tanszék

RE-KREÁCIÓ

Regionális építészeti stratégiák a Balaton-part urbanizációjában Wettstein Domonkos BME Urbanisztika Tanszék

Wettstein Domonkos: Regionális építészeti stratégiák a Balaton-part urbanizációjában

TÁJI URBANIZÁCIÓ „…a táj csak a közelmúltban vált változékonnyá (mutant). Nem csak a korábbi állapotaikból eltérő birodalmakba költöztek, hanem a változás visszafordíthatatlanná is vált”

ETH Studio Basel (Herzog, de Mueron, Diener, Meili) Switzerland: AN URBAN PORTRAIT Caminada: Kilenc tézis a periféria erősítésére

Svájc fejlődésének jövőbeni topográfiája nagyvárosi régiók (METROPOLITAN REGION) városok hálózata (NETWORKS OF CITIES)

csendes zónák (QUIET ZONES) alpesi legelők világa (ALPINE FALLOW LANDS) üdülő területek (RESORTS)


ETH Studio Basel: SWITZERLAND. AN URBAN PORTRAIT. 2006

1999-ben alapították Baselban, kutatás és oktatás összekapcsolása (ETH Zürich - Department of Architecture, Network City and Landscape) kutatási terület: Urban Transformation (folyamatok, formák, felületek) első projekt: Switzerland – An Urban Landscape (4 éves időtartam) később: Florida, Nyugat-Szahara, Kairó, Roma-Adria, Beirut/Damascus, Nílus-völgy, Kolkata, Hong-Kong, Casablanca, Nairobi, Havana, Metrobasel, Belgrád, Kanári-szigetek, Párizs, Nápoly.






kommuna – kanton – föderális állam



1. METROPOLITA RÉGIÓK A Genfi-tó mint metropolisz Basel-Mulhouse-Freiburg háromszög Zürich metropolita regió


2. VÁROSHÁLÓK Bern mint urbánus gyűrű Mittelland városhálózata tópartok összefüggő települései


3. CSENDES ZÓNÁK nyugati csendes zóna: Vaud-i hegyvidék, Fribourgi alacsony alpok középső csendes zóna: a Napf keleti csendes zóna: Appenzell –Toggenburg


5. HEGYVIDÉK


4. ALPESI ÜDÜLŐTERÜLETEK


4. ALPESI ÜDÜLŐTERÜLETEK: St Moritz


Sauter, Seger: „St Moritz: Stadt im Dorf”


FÜRDŐTELEPEK KIALAKULÁSA morfológia



„Ez a heterogén tarkabarkasága az épületeknek, úgy vélem nem véletlen, hanem összefügg a mi geográfiai helyzetünkkel és ama sokféle befolyással, amely alatt mi nyugatról, északról és délről állunk” Kotsis Iván: Művészet a balatoni építkezésekben. In: Tér és Forma, IV. évf. (1931) 2-4.


FÜRDŐTELEPEK PROBLÉMÁI

rendezetlen településszerkezet      

a főforgalmi útvonalak a telepek centrumait metszették át szűk utcasorok (rendezetlen telekosztás) a vasút elvágja a telepet a tóparttól vasút felől a hátsókertek zavaros látványa kevés a park, sétány településrendezési tervek hiánya

zavaros településkép, egységes karakter hiánya        

új életforma, új építési feladat; a minták, előképek hiánya kistőkéjű magánosok nagy tömegben növekvő sűrűség végzettség nélküli helyi kőművesek és iparosok terveznek kőműves iparosok (12 %), kőműves mesterek (66%) és építőmesterek (22%) spontán építészeti megoldások nincs megfelelő építéshatósági ellenőrzés a regionális identitás kérdése: nincs történeti minta, előzmény


CIAM V. Logis et loisirs. 1937, Paris


NEMZETKÖZI ELŐKÉPEK

Genfi-tó: „korszerű művészi partkiképzés”

Wannsee strandképe

Il de Salagnon

Vevey strandrészlete

„olasz, angol és hollandi nyaralótelepek harmonikus összképei”


Tóth Kálmán: Balatonparti terület eszmei felosztási terve, 1935

településszerkezet  ortogonális rács: a fürdőtelepek nem egy központ körül, hanem egy vonal mentén, cél a part minél egyszerűbb elérése  a telek homlokzata nézzen az útra, a szélesebb útra néző telkeket keresik inkább  játszóterek, középületek: szélmentes helyen, parcellatömbben  feltöltés: a telkek magassága 2 m, pince padló 1,50 felett, lakásul szolgáló helyiség padlója 2,5 felett

Szabályrendelet a Balatoni part menti építkezésekről  a parcellázások szabályozásánál még nem foglalkoznak a déli parton várhatóan kialakuló összefüggő településfolyam problémáival (1933-ban Kotsis már említi a problémát)  gyors eljárások, (tisztiorvosi, közlekedésügyi véleményezés)  a gyógy- és üdülőhelyeken fürdőegyesületek részvétele az eljárásokban  a járási főszolgabíró határoz, de előtte a BIB (regionális szervezet) véleményezi a tervet  elsősorban műszaki szabályozás (de a szerkezeti, funkcionális kialakítás és az esztétika összefüggései)  a Balaton-parton elérték, hogy vidéken egyedülálló módon építész szakemberek végzik a tervek felülvizsgálatát Wettstein Domonkos: Regionális építészeti stratégiák a Balaton-part urbanizációjában

Kotsis Iván: „a helyi adottságokból eredő természetes kellékek önmaguktól is kiadják a balatoni kertes ház alakját.”


ÉGHAJLAT viharos szél > alacsony hajlású tető: 15° szél > csapóeső: nagy kiülésű eresz „egészséges befejezett jelleget ad” „egészen közel kerül az egyszerű olasz kerti házakéhoz”

ÉLETVITEL térszervezés, tornác szerkezeti megfontolások

ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK egyszerű homlokzat, geometrizáló tömeg

mészfestékkel pasztell színre könnyen és olcsón megújítható szél + nap > zsalugáter (karaktert adó homlokzati elem) földszintes tömeg: 2 vagy 3 szoba elegendő


KOTSIS Iván nyaraló típustervek, 1934





„áthidalást jelent a városrendező és a magasépítés tervező építészek közötti szakadékon.” (Farkas Tibor)







Tibor Farkas and Pierre Vago, UIA, Montreaux, 1966

UIA Abercrombie Award, Paris, 1965

UIA Executive Committee, Tihany (Balaton), 1964


A regionális tervezési eszközök problémája adaptív modern regionalitás

későmodern regionális fejlesztés

lokalitás és vernakularitás


Regionalitás és kortárs építészet

topografikus formálás

modernitás mint referencia

megőrzés és továbbépítés

vernakuláris absztrakció




RE-KREÁCIÓ. Regionális építészeti stratégiák a Balaton-part urbanizációjában. Wettstein Domonkos BME Urbanisztika Tanszék

Recommend Documents