VÁROS 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1. SZUBJEKTÍV BEVEZETŐ („ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL”) Pálfy Sándor DLA
BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2009
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Városépítészet és Építészet viszonya Az előző két év során „csak” a házakról és közvetlen környezetükről volt szó, most egy kicsit eltávolodunk, nagyobbra állítjuk az optika látószögét
EGY KIS ETIMOLÓGIA: mundus = barázda (világ) urbum = eke urbs = a város (Róma) urbanisztika = a várossal foglalkozó tudomány
Budapest légifotója
A város több tudományág interdiszciplináris kutatásainak közös tárgya, ami minőségileg új kategória az eddig tanultakhoz képest . Illusztrációként egy mátrix Dr. Nagy Béla: „A település, az épített világ” c. könyvéből.
Leíró jellegű információk
Környezettel való kapcsolat
Működ(tet)és
Ennek a félévnek az elméleti tárgya: Városépítészet 1. - ismerkedés a települések – mint az emberek, közösségeik és épületeik kisebb-nagyobb együtteseinek - világával Esztergom
Magyarpolány
Budapest
Minden település egyszeri, megismételhetetlen személyiség (Meggyesi T.)
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város textúrái A város szövete (textúrája) és annak fizikai (természetes és mesterséges) alkotóelemei: táji-, földrajzi-, környezeti-, zöldterületi-, szerkezeti-, területi-, és közterületi adottságok...
Róma – a Tevere hídja
Róma kiemelt zónái
…és az épületek, mint a város építőkockái.
Róma meghatározó középületei
A szövet (textúra) szellemi alkotóelemei, amelyeknek folyamatukban, összefüggéseikben van az igazi erejük: - A múltból: a történelem, a hagyományok, a kulturális- és szellemi örökség,stb…
Róma meghatározó szellemi öröksége
Róma San Clemente templom, három kultúra rétegei egymás fölött (1.szd, 4.szd. és 11-12.szd.)
- a jelenben: a város szellemi, kulturális élete, és a benne élő emberek mindennapi élete, - a jövőben: elképzelés a város jövőjéről és a benne élő emberek jövőbeli életminőségéről.
Róma fejlesztési elképzelései
A San Clemente udvara/Róma
Piazza dei Fiori/Róma
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város, mint téri világ
Városépítészet = külső terek építészete (Meggyesi T.)
Giambattista Nolli Róma térképe 1748-ból
Szentkirályi Zoltán („A térművészet történeti kategóriái” c. könyvéből): „Az ember a teret vagy mesterséges, körüljárható hegyek formájában éli meg, vagy ennek negatívjaként maga köré építi azt.”
Frederick Gibbert: Town design, 1959 (tömegtest → tértest)
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város lenyomata a szerves, spontán fejlődésnek Organikusan, spontán fejlődő (nőtt) városok. A város, mint élő szövet (textúra). Patrick Geddes (1854-1932) a darwinizmus hatására a városok evolúciójáról ír. Az organikus város önmagával és környezetével egységben lévő, harmonikus fejlődés eredménye (a település születik, él, virágzik, hanyatlik és adott esetben el is pusztul). Organikus egység település és lakója között is, ami az élhető város egyik kritériuma.
Bologna/I középkori városmagja
Vicenza/I – Piazza dei Signori
A település természeti környezettel harmonizáló, szerves fejlődésének köszönhető organikus szerkezete, élő szövete (textúrája).
Sivatagi halmaztelepülés Afrikában
Suhstar - Irán
A fejlődés nem ugrásszerű, hanem egyenletes, hosszú, homogén folyamat, kevés városrendezési beavatkozással, ami megmarad a „kertészet” szintjén.
A tervezés szerepe inkább követő, mint megelőző. Nem tudja jelentősen befolyásolni a szerves fejlődés irányát és trendjeit. Bp. Erzsébetváros – a telkek osztódása és természetes beépülése
A jelentősebb tervezői beavatkozás sikere a szerves folyamatba való illeszkedés mértékétől függ.
Barcelona/E - Ildefonts Cerdà beavatkozását követően
Párizs/F - Hausmann báró beavatkozását követően
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város lenyomata a tervezett, racionális fejlődésnek A racionalitás minden emberi alkotó tevékenységnek, többek között a települések megalapításának (honfoglalás) és fejlődésének –napjainkig is egyre erősödő- állandóan jelenlévő alkotó eleme.
A groma, mint kitűző eszköz
A római castrum alaprajza
Patrick Geddes diagramja
A település helyének megválasztása, telepítése, tudatos alakítása és működtetése feltételezik a racionalitást, az előrelátást (projektálást), azaz a tervezést.
A racionalitás, illetve a tervezés határterületei: a reneszánsz ideális városok, „Plan Voisin” 1925, funkcionalista városok, paneles lakótelepek, stb… Párizs/F – Plan Voisin (Le Corbusier 1925)
A reneszánsz ideális várostervei
A József Attila lakótelep az Üllői úton
A racionalitás mértéke: - fontos a mértéktartás a beavatkozás intenzitásában és nagyságában, - a jó terv a várost tiszteletben tartja, elsősorban a lakóinak szempontjait érvényesíti.
A Ferencváros rehabilitációs terve (1980-as évek)
ZAC de Bercy - Párizs/F (1988-2001)
A városi (települési) környezet alakítása és annak felelőssége elsősorban a város lakóinak, a helyben lakó szakembereknek és politikusoknak a feladata (úgy, mint a közvetlen lakókörnyezetük alakítása is elsősorban az ott lakó emberek feladata és kötelessége). (Oppozíció a nemzetközi sztárépítészettel szemben 1.)
Douro parti teázó Portoban/P – Cristina Geddes, Francesco Vieira de Campos
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város lenyomata a történelemnek Az első településeket az emberi közösségek a létfenntartás a munkamegosztás érdekében, a felhalmozott értékek és az emberi élet védelmére hozták létre. A felsorolt funkciók szempontjából a jól védhető, kedvező földrajzi és éghajlati adottságú, terményekben és nyersanyagokban gazdag, általában a vizek közelében fekvő területek voltak a legkedvezőbbek a városok alapítására.
A város szimbóluma az egyiptomi hieroglifákon
Ur erődített sumér városa – Kr.e. 3500
Az első emberi civilizációk -mai tudásunk szerint- egy viszonylag keskeny földrajzi szélességi sávban, nagyjából egy időben (Kr.e. 67000 körül) alakultak ki. Az első nagyobb városok pedig Kr.e. 3-4000 évvel jöttek létre.
Catal Hüyük-Anatólia
Velencei charta (1964) : „Minden város történeti város” (UNESCO – Világörökség) Uruk - Mezopotámia
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város lenyomata a társadalomnak A számtalan elméletből, amelyek a települések fejlődésének trendjeit próbálják megfejteni Lewis Mumford (1895-1990) „A négy migráció” című tanulmányát emelném ki 1925-ből. A Harappa-i kultúra területe
Mohendzso-Daro Kr.e. 2500-tól
Eszerint a városfejlődés a népesség és a termelés fokozódó (változó) koncentrációjának története. A fejlődés legfontosabb szakaszai és elemei: a területfoglalás, az iparosodás, a hatalmi koncentráció és a motorizáció. 1. A területfoglalás (a honfoglalás) Mohendzso-Daro (fegyver nélküli) települése Kr.e. 2500-tól
2. Munkamegosztás (kézműipar, kereskedelem, ipari koncentráció)
Kereskedelmi kikötő középkori festményen
3. A hatalmi központok
Peking – Császárváros (Tiltott város)
4. A motorizáció… (a negyedik migráció)
…és ezekhez jött ötödikként:
5. Az informatika és a kommunikáció
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város lenyomata a kultúrának… kultúra (lat.) szó jelentései:
- a föld megművelése („kulturtáj”) - az anyag (kézművesek általi) nemesítése - az ősök tisztelete
A városi kultúra jellemzői: városi „kulturtáj” (környezeti minőség)
építészeti minőség
hagyományok tisztelete
Szolnok Kossuth Lajos tér rehabilitációja (Tervezők: Lenzsér Péter, Szabó Árpád, Balogh Péter István)
(A kulturált ember ismérvei: művelt, nemes, tiszteli elődeit)
…és a civilizációnak civilizáció (a régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás civitas = középkori város (püspöki székhely) civic (civil) = polgár civilizáció = polgárosodás, (ki)művelődés city = város
A Perszepolisz-i palotaegyüttes (Kr.e. 6.sz.) Dareiosz palotájának részletével és az írásos kőlappal
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Város, mint utópia Racionális elemekből építkező, a város egy-egy elemét, a fejlesztés valamely szempontját túlhangsúlyozó, felnagyító és ezért az irracionalitás szintjére kerülő gondolat, terv.
Párizs/F – Plan Voisin (Le Corbusier 1925)
Palma Nuova megvalósult ideális városterve
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
…, mint városi (települési) táj „…a történeti(?) települési táj tágabb összefüggésben értelmezhető, kiterjed a természeti környezetre, a terület folytonosságára és összetettségére, a rajta élő társadalomra, a térség jövőjére és a helyi döntéshozók szerepére is, vagyis interdiszciplináris jellegű megközelítést igényel” (az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem programjának részlete, amelyben az interdiszciplináris jellegű kifejezés behelyettesíthető a kontextúrában gondolkodó kifejezéssel).
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A város, mint folytonosan változó, élő organizmus
Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Megismerhető-e a város valamennyi rétege? A történelem, az egymást követő korok, azok társadalma, gazdasága és kultúrája, valamint a városban zajló emberi élet lenyomatát őrző rétegek.
Az Arles/F-i amphitheatrum a középkorban
Bologna 1592-es térképe a castrum-mal
Róma- Pizza Navona a hippodrom helyén
Egy városról nagyon sokat megtudhatunk az egymásra épülő fizikai rétegei és kultúrái (mint textúrák) megismerése által. Trója városának egymásra települt hét rétege
Budapest Belvárosának történelmi rétegei térképeken és légifotón
Ha érzékenyen és szakértő szemmel vizsgáljuk ezeket a textúrákat, egyre többet tudunk meg társadalmi, gazdasági, kulturális körülményeiről...
…a benne élő emberek és közösségeik életéről, annak minőségéről, közügyeikről, épített és természetes környezetükhöz és egymáshoz való viszonyulásukról.
Ha bele kívánunk avatkozni egy település életébe, meg kell tanulnunk olvasni ezen rétegekből és a rétegek közötti összefüggésekből, aminek techikája és a szükséges képességek nagy része az egyetemen elsajátítható.
Harmadéves építész hallgatók település vizsgálati lapjai
A város megismerésének, a várossal való foglalkozásnak számos objektív módszere létezik, ezekről még lesz szó a félév során, pl.:
Városkép analízis Lübeck főutcájáról
ISOS-Invertar des schützwerten Ortsbilder der Schweiz
Az első előadás szándékosan a megismerés szubjektív elemeire koncentrál, mégpedig két értelemben:
1. Az embereknek a városhoz való érzelmi kötődéséről: A településhez való viszonyunk, ahol hosszabb ideig laktunk analóg a lakáshoz való viszonyunkkal. (Számtalan irodalmi, képzőművészeti és zenei példa.)
2. Arról a kötelező szakmai és emberi érzékenységről, amely nélkül nem szabadna települések életébe építészként beavatkoznunk (annyira megismerni egy várost és úgy közelíteni egy városléptékű faladathoz, mintha az saját lakóhelyünk lenne). És nem így! (Oppozíció a nemzetközi sztárépítészettel szemben 2.)
Sagrada Familia (Antoni Gaudi) és a magasház (Jean Nouvel-Pritzker díjas) Barcelona/E
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Városmodellek A város racionális megközelítésének eszköze az absztrahálás, és annak eredménye a városmodell 1. Üzleti övezet 2.Átmeneti övezet 3.Családi házak övezete I. 4.Családi házak övezete II. 5.Családi házak övezete III. 6.Nehézipari övezet 7.Külső üzleti övezet 8.Kertvárosi övezet 9.Ipari kertvárosi övezet 10.Ingázók lakóövezete
A Chicago-i iskola leíró, megértő, ill. tervezési városmodelljei a XX. szd. első feléből
Matematikai modell (pl: a magyar városok fejlődésére -Kiss Dénes-, amely extrapolálja a nyugati városok fejlődési tendenciáit).
Modell ≠ Makett (pedig modellnek hívjuk)
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
A városépítészet, mint kontextúra A városok elemzésénél, a bennük zajló folyamatok összefüggéseinek vizsgálatánál a szokásos „kontextus” kifejezés helyett –utalással a szövetekre – találóbb a „kontextúra” kifejezés, mert: - alkalmas a textúra belső „szálai” közötti viszonyok jellemzésére,
- és egyben alkalmas egy meglévő textúrába kerülő új elemnek a meglévőhöz való viszonyát is jól kifejezni.
Textúra és kontextúra Porto beépítési szövetében
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Város és épület viszonya A városi kontextúrák fizikai szintje az épületek együttese, ami csupán mennyiségi kategória,…
Porto városa, mint épületek halmaza
…de az építészeti- és a városépítészeti minőség a városi kontextúrának meghatározó rétegei.
Eduardo Souto de Moura – Moziház Portoban
Építészeti és városépítészeti minőség Porto város új épületei esetében
Önmagában sem az építészeti-, sem a városépítészeti minőség nem elegendő, de kölcsönösen hatva egymásra erősíthetik -sajnos gyengíthetik isegymást (mivel szintén kontextúrát alkotnak).
Porto-i példák építészet és városépítészet kölcsönhatására (kontextúrájára)
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Város és természet viszonya Ennek két aspektusát érdemes kiemelni: 1. A kettő aránybeli összefüggéseit: épület, város a természetben, illetve természet az épületben, a városban.
Alvaro Siza Vieira: Serralves alapítvány múzeuma
Porto-i közpark
2. A minőségi összefüggéseket: az épített és természetes alkotó elemek minősége jelentősen módosíthatja (de nem minden határon túl) az aránybeli összefüggéseket, és ezzel város és természet kontextúrájának meghatározói.
Porto-i Egyetem Építész Kar – Alvaro Siza Vieira Adalberto Dias – 1984-89
Építészeti közelítésben mindkét területnek javára válik a „természetes módon” való viselkedés.
Lega da Palmeira – Tengerparti strand
Lega da Palmeira – Boa Nova teaház
Alvaro Siza Vieira munkái Porto városában
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Város és ember viszonya Minden összefüggést végeredményképpen a városlakó ember szempontjából kell vizsgálnunk és alakítanunk, mert (normális esetben) minden őérte van a városban.
Porto-i képek város és lakói kapcsolatáról
Az ember, mint az élő természet része elsősorban a természethez való viszonyában meghatározott, de a maga által teremtett mesterséges (épített) környezet is döntő befolyással lehet az életére. Ezért annak felelősségteljes alakítása építészi kötelesség.
A környezetalakítás pozitív példái Portoban
A megszerezhető tudáson és gyakorlaton kívül az empátia képessége az építész fő erénye.
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Egyensúlyi viszonyok „ A természet mindig kiegyenlítésre törekszik” (James E. Lovelock) Entrópia: a fizikai (természetes) folyamatok minden esetben a lehető legalacsonyabb energiaszintű állapot felé mozognak (tartanak a feszültségmentes, nyugalmi állapot felé).
- Beavatkozás híján egy idő után minden rendszerben beáll a statikus egyensúlyi állapot, ami alapjában véve vonzó lehet, de a statikussága életképtelenséget jelez.
A fennmaradáshoz és a folyamatos fejlődéshez szükséges dinamikus egyensúlyi állapot csak állandó energia bevitellel biztosítható. „A városnak folyamatosan meg kell újulnia, hogy fennmaradjon” (Dr. Meggyesi Tamás)
A megoldás a megfelelő szintű, hozzáértő, tudatos energiabevitel, beavatkozás (odafigyelés, reagálás → gazdaszerep). Szolnok új főtere
Kopaszi gát
Az élő szervezet – és így az ember is- bizonyos mértékig és ideig képes alkalmazkodni a felborult egyensúlyi állapotokhoz. Egy határon túl azonban nem képes azokat követni, a szervezete tiltakozik ellenük (stressz, allergiák, betegségek, járványok, népességszaporulat csökkenése, stb). Városi környezetben ezek a veszélyek fokozottan jelentkezhetnek, éppen ezért az egyensúlyi helyzetek állandó keresése elengedhetetlen. A város fenntarthatóságáról: biztosíthatóak-e tartósan (dinamikus egyensúlyi helyzetekkel) a működő város és a várost lakó emberek számára szükséges fizikai- és szellemi életkörülmények? A Millenáris Park a Teátrum épületével (Benczúr László)
1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái 1.4.1 A város, mint az épített környezet új nagyságrendje 1.4.2 A város, mint téri világ 1.4.3 A város, mint többrétegű lenyomata: 1.4.3.1 a szerves, spontán fejlődésnek, 1.4.3.2 a tervezett, racionális fejlődésnek, 1.4.3.3 a történelemnek, 1.4.3.4 a társadalomnak, 1.4.3.5 a kultúrának és civilizációnak, 1.4.4 A város, mint utópia 1.4.5 A város, mint tájképi elem, a városi táj 1.4.6 A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere 1.4.7 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra 1.7.1 Város és épület viszonya, 1.7.2 Város és természet viszonya, 1.7.3 Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
Mitől jó és élhető egy város? Általában: Azontúl, hogy „jól méretezett”, jól működik, lakható, kiszámítható, az érzelmi és tudati kötődésnek ezer szála létezik (történelem, hagyományok, kultúra ismerete és elevenen tartása). Az ilyen kötődések erősségét a helyben lakás időtartama és minősége („állandó vagy ideiglenes”), a megismerés szintje, illetve a saját lakóhelyünkhöz való hasonlóság foka is meghatározhatja (emberi analógia: szimpátia, antipátia).
A királyi vár Prágában (Hradzsin)…
és Budapesten
Egy épület, egy közterület és egy település működésének és szerethetőségének egyaránt feltétele, hogy legyen valódi gazdája
Gazda: aki képes az általa képviselt közösség érdekeit felismerni, és alá tudja azoknak rendelni az egyéni érdekeit.
Budapest 1900-2000 – Klösz György és Lugosi Lugo László
A Városépítészet1. előadások legfőbb célja, hogy a hallgatóságban egyre inkább tisztuljon a jó, élhető és szerethető város fogalma és kritériumai.
Reményeink szerint a félév előadásait meghallgatva és a vizsgára felkészülve, a mozaikokból mindenkiben össze fog állni egy kép a város egészéről, és mindenki el fog jutni a települések világa megismerésének olyan szintjére, amelyre már építeni lehet a következő félév Városépítészet 2-es tervezési feladatát.
A 2009-es Városépítészet2 tárgy félév eleji plakátja
A felsorolt tárgyakkal készítjük fel az építész hallgatókat a környezetre érzékeny komplex és diplomatervek készítésére, a magas szintű építészeti gyakorlatra és a további speciális ismeretek megszerzésére (Urbanista építészmérnök MsC, Szakmérnöki képzések)
Irodalom 1. kötelező: Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan /Terc, Budapest 2009 ajánlott tanszéki: Meggyesi Tamás: Városépítés 2 – egyetemi jegyzet, 2003 Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői Meggyesi Tamás: A külső tér – fejezetek egy építészeti térelmélethez, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2004 Batár Attila – Locsmándi Gábor: A hagyományos várostól a regionális városig, Városaink az Ezredfordulón, Új Világ Kiadó, Budapest 2000 Vidor Ferenc: Képek és képtelenségek – a városok világáról, Terc, Budapest 2004 Vidor Ferenc (szerk.): Urbanisztika – válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, Budapest, 1979
Irodalom 2. ajánlott : Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés. Mező - Gazda Kiadó, Bp. 1996. Erdei Ferenc: Magyar város. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974 Granasztói Pál: Város és építészet. Műszaki, Bp. 1960. Granasztói Pál: Ember és látvány városépítészetünkben. Akadémiai, Bp. 1972. Granasztói Pál: Építészet, városépítészet, társadalom. Akadémiai, Bp. 1982. Korompay György: Városépítéstan. Egyetemi jegyzet, Budapest, 1949 Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai, Szószabó Stúdió, Budakalász 1997 Moravánszky Ákos – M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás, Terc, Budapest,2006 Nagy Béla: A település, az épített világ, B+V Kft., Budapest 2005 OTÉK Oudin, Bernard: A város védelmében, Corvina Kiadó, Budapest 1980
Irodalom 3. ajánlott : Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete – történeti áttekintés, Építésügyi Kiadó, Budapest 1954 Pogány Frigyes: A szép emberi környezet. Gondolat, Bp. 1976. Schneider, Wolf: Városok Urtól Utópiáig, Gondolat, Budapest 1973 Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói, Librarius, Kecskemét 2002 Mérhető és mérhetetlen – Építészeti írások a huszadik századból, szerk.: Kerékgyártó Béla, Typotex, Budapest 2000 Terek és szövegek – Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk.: N. Kovács Tímea, Böhm Gábor, Mester Tibor, Kijárat Kiadó, Budapest 2005 Tóth Zoltán: A települések világa, Ponte Press, Pécs 2001 Tóth Zoltán – Hübner Mátyás – Gömöry János: Településtervezés I., Pécsi Tudomámyegyetem, Pécs 2003 Tóth Zoltán – Hübner Mátyás: Településtervezés II., Ponte Press, Pécs 2003
