BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés

BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszék Önkormányzati főépítész szakmérnöki képzés

Sagát Ágnes: Főépítész a közösségi tervezésben

SZAKDOLGOZAT

2011. június

1

I. FEJEZET: BEVEZETÉS Mottók „A terv semmi, a tervezés minden” (Eisenhower) „Soha ne kételkedj abban, hogy elkötelezett polgárok kis csoportja megváltoztathatja a világot. Valójában ez az egyetlen működő módszer.” (Margaret Mead amerikai kultúr-antropológus a közösségi tervezésről) „Úgy tűnik, hogy ami legjobban vonzza az embereket, az a többi ember.” ( William H. Whyte) „Hinni kell, hogy tudhassunk” (Szent Ágoston) „A tervezés hatalmi harc, az elfogadott terv a hatalomgyakorlás legitim eszköze.” (Faragó László)

Felvezető gondolatok Témaválasztásomat egyszerűen a személyes érintettség indokolja: volt szerencsém egy közösségi tervezési folyamat részese lenni. Láthattam és tapasztalhattam a résztvevők első meglepetését, mely a játékszabályok közös elfogadását övezte, valamint megoszthattam velük a közösen elvégzett munka feletti örömömet a fárasztó alkotási folyamat végén. Az módszerrel való első találkozás alkalmával érzett idealista felszabadultság aztán hamar szertefoszlott. Helyét a gyanakvó- „Hol van benne a trükk? Hogyan manipulálja a véleményt? Megéri-e a többlet energiabefektetést, pénzt, időt?” témájú töprengések vették át. Az azóta eltelt három év időtávlata és jónéhány oldal szakirodalom áttanulmányozása kellett ahhoz, hogy belássam: a közösségi tervezés módszerében nincs semmi forradalmi, semmi ámítás, csupán egy időszerű és korszerű tervezési módszer, aminek helyet kell biztosítani a településtervezési, településfejlesztési gyakorlat eszköztárában. A közösségi tervezés a főépítészi munkához hasonlóan interdiszciplináris. A hogy a közösségi tervezés módszere a tervezéselmélethez, a politológiához, a városmarketinghez és a szociológiához köthető, úgy a főépítész is lehet egy személyben urbanista, politikus, marketinges és közösségfejlesztő. Amíg azonban a közösségi tervezéssel konfliktusmegoldás, jövőalkotás, vagy akár építés is megvalósítható, addig a főépítész soha sem lesz mediátor, ingatlanfejlesztő vagy kivitelező. A főépítészt alapvetően a közérdek iránti érzékenység, az érdeksérelemnek hangot adó és érdekérvényesítésre kész hozzáállás jellemzi. Függetlenül attól, hogy szakértő, tanácsadó, vagy esetleg szervező-e a feladata a közösségi tervezésben, a főépítész, mindig, mint a jó gazda szerepében van: „a szeme hízlalja a JÓszágot”, avagy ő biztosítja a minőséget.

2

A szakdolgozatomban három kérdéskörre keresem a választ: • Mi a közösségi tervezés? Miről szól a története? Mi az elméletének, a módszerének lényege, mik az eszközei? Mi az aktualitása az alkalmazásának itthon és külföldön, és vannak-e követhető, jó példái? • Milyen szerepe és feladatai vannak, lehetnek a vonatkozó jogszabályok alapján az állami- és települési főépítészeknek a közösségi részvétellel megvalósuló jövőalkotásban? Milyen konfliktusok és kapcsolatok jellemzik a főépítészi feladatköröket? Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy közösségi tervezésben eredményesen résztvevő főépítésznek? • Hogyan segítheti a közösségi tervezés eszközeivel a városi főépítész a települése fejlesztési koncepciójának megvalósulását? Tata Magyary tervének megvalósításában hogyan vett részt a városi főépítész? Az elindításra váró programokban, hogyan tudna a közösségi tervezés eszközeivel is részt venni a főépítész?

Gyakran használt kifejezések1 Az érintettség: Az érintettség feltárása a közösségi tervezési folyamat első, egyben egyik legfontosabb induló lépése. Az érintettek azon személyek, illetve csoportok, akik, amelyek életminősége, életkörülményei, lehetőségei a terv következtében érzékelhetően megváltoznak. A véleményformálás és érdekképviselet szempontjából „némák” csoportjai pl. fiatalok, pályakezdők, kismamák is érintettek lehetnek. A bevonás: az érintettség mértékének szubjektív átélési szintje. Annak mértéke, hogy adott kérdés mekkora jelentőséggel bír az érintetteknek életében. Participáció, avagy részvétel: az a tény, hogy valaki, valami részt vesz valamiben. A participáció kifejezésen olyan folyamatot értünk, melyben egyének vagy csoportok összegyűlnek, hogy kommunikáljanak, interakcióba lépjenek egymással, információt cseréljenek vagy ismereteket halmozzanak fel bizonyos témákkal, problémákkal, döntésekkel kapcsolatban, s hogy a döntéshozatalban, problémamegoldásban közösen vegyenek részt. Közösségfejlesztő: olyan szakember, aki azokat a változásokat segíti, amelyeket a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. Közösségfejlesztési folyamat: egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához. 1 Forrás: Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 3

Facilitátor: tükörfordításban: „megkönnyítő”, (latin: facilitas: könnyűség, könnyedség) aki a folyamatok elindítását és működését kezdeményező, segítő személy. Feladatának lényege, hogy nem vezeti, csak a háttérből koordinálja, megkönnyíti a célcsoportok tevékenységét. A facilitátor feladatai többek közt: világos, egyértelmű fogalmazás; kis‐ és nagycsoportos együttgondolkodás motiválása; vita kezdeményezése, levezetése, a beszélgetés mederben tartása, következtetések összefoglalása. E készségek nagyobb része tanulható, de a legfontosabb az, hogy a facilitátor képes legyen úgy viszonyulni a tervezésbe bevontakhoz, hogy azok értékesnek és motiváltnak érezzék magukat, mert ez nagyban befolyásolja azt, hogy a csoport hogyan fog tudni együttműködni és milyen eredményeket fog elérni. Facilitáció: a folyamat segítés, amelyet a közösségi tervezésben közösségfejlesztő szakmákban inkább moderálásnak neveznek.

facilitálásnak,

a

Képessé tétel: készségfejlesztés, a szereplők képessé tétele az együttműködésre. A közösségi tervezés egyik legnagyobb hozadéka, hogy fejlődnek az abban részt vevő személyek, csoportok kommunikációs, problémamegoldó, önszervező készségei. A folyamat elején azonban szükség lehet a tervezési munkában leginkább részt vevő szereplők e tudatos tevékenységei automatizált komponensének fejlesztésére. Mediátor: tükörfordításban: „közvetítő”. A felek közt kialakult konfliktushelyzetek felszámolásával, feloldásával foglalkozó szakember. Leggyakrabban a bírósági esetek megelőzésére, elkerülésére alkalmazzák. Moderátor: az a személy, aki útmutatást nyújt, valamint irányítja egy közösség beszélgetését A szakértők: közéjük tartoznak a tervező mérnökök, gazdasági szakértők, társadalomkutatók is, akik meg tudják világítani egy‐egy megoldási alternatíva térbeli, fizikai leképezésének különbségeit, gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait a jó döntéshozatalhoz.

4

II. FEJEZET: ELMÉLET A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS Hogyan és mivel jellemezhető a közösségi tervezés folyamata?

FOGALMA A közbeszédben és a szakirodalomban számtalan megnevezéssel találkoztam a közösségi tervezés szinonímájaként: részvételen alapuló, közösségi bevonáson alapuló tervezés, particiatív tervezés, közösségi alapon nyugvó köztérfejlesztés, tervezés társadalmi részvétellel, társadalmasítás. A témakört illető sok helyen találkoztam az egyoldalú megközelítésből, vagy az angol és német nyelvű szakirodalmak fordításából eredő eltérő szóhasználat ( angolul Community planning, németül: Gemeindeplanung), ezért a dolgozatomban egységesen – az általam legkifejezőbbnek ítélt - közösségi tervezés elnevezés formát használom. A téma jellegénél-, és a műfaj korlátainál fogva a teljes épített települési környezetet (Lásd: 1. ábra) érintő tervezések kérdéskörével foglalkozom, ezért a más léptékű, más szakág körébe tartozó, illetve a vállalati stratégia alkotási folyamatokra sem térek ki. hely és idő Rövid definícióba szorítani szinte lehetetlen a közösségi tervezés fogalmát. Sokkal könnyebb a Szellemiség filozófia jelenleg érvényes jellemzőivel körülírni és elhatárolni más folyamatoktól, mintsem a konkrét tértől és időtől, társadalmi kontextustól Művészet függetlenül meghatározni FORMA ideáját. „A közösségi tervezés egy adott kultúrkörön belül is állandóan változó társadalomtechnikai folyamat”. ( faragó 63.)

(Genius loci)

Ember társadalom környezet

szintézise

Anyag Tudomány SZERKEZET

Tevékenység Gazdaság FUNKCIÓ

1. ábra. A környezet dimenziói.

(Forrás: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 116.o)

E folyamat legfontosabb logikai jellemzői: Mi az általános fogalmi köre? társadalomtechnika, elmélet és gyakorlat Mi az általános célja? jövőalkotás Milyen az általános megközelítése? normatív Mik a folyamat általános jellemzői? koncepció vezérelt ( ciklikus kísérletezés) Mi az általános tárgya? települési környezet Hol zajlik? közösségi szférában, a társadalomban Mi az ami miatt specifikus? aktív közösségi részvétel ( értékválasztás) A folyamat peremfeltételei, melyek nélkül az alapelvek nem érvényesülnek: • etikus eljárás, • konfliktus megoldás konszenzussal, vagy asszertív módon, • érdekazonosság minden szereplő részéről, 5

• • • • • • • •

átláthatóság, információhoz való hozzáférés biztosítása, szakszerűség, kontrolláltság, jogszabályi garancia a részvételre, vélemény-nyilvánításra és monitoringra, a lehető legszélesebb kör bevonása a folyamatba, a közös nyelv, ideális beszédszituációk, megvalósítható terv.

Egy másik megközelítéssel, az összetett szó elemeinek értelmezésén keresztül is megközelíthető a közösségi tervezés fogalma: tervezés: „ A tervezés a jövőalakításra irányuló „kísérletezésen alapuló ciklikus tanulási, racionalizálási folyamat, a sikerorientált intencionális társadalmi cselekvés egyik jól instrumentált módja, az irányítás eszköze.„ 2 A tervezés által létrejövő terv nem objektív nem örök érvényű, hanem hely-idő szerinti, folyamatot, irányt kijelölő, változtatható, a folyamat része. A tervezés célja nem a terv maga, hanem a megvalósítás során létrejövő mű. A terv elfogadása kötelezettségvállalás a megvalósításra, a dokumentált terv pedig nem csak a megvalósítást, hanem az átadhatóságot, a véleményezhetőséget, a partnerséget és a számon kérhetőséget szolgálja. A tervezés két további rétegét a magyar szó nem tükrözi, csak pl. az angol nyelvben, a planning és design szavak közti különbségben mutatható ki. A planning általában a környezeti rendszerre vonatkozó, interdiszciplináris jellegű tevékenységet takar, míg a design a kornak megfelelő, korszerű forma meghatározásának művészete. 3 közösség: A magyar közösség szó alakváltozata a község szó, csakúgy, mint az angolban, (community, local community ) ahol a közösség szó jelölheti a települést és az embercsoportot is A német nyelvben is megtalálható ez a kettősség, a Gemeinde és a Gemeinschaft szavakban is megtalálható ez a bizonyos helyhez kötöttség. Tehát,a közösség egy adott helyre, lokalitásra vonatkozó fogalom is. A közösség az a társadalmi alakzat amely az alábbi öt funkciónak felel meg:4 • A szocializáció, melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket olt tagjaiba; • A gazdasági boldogulás funkciója - a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjainak; • Társadalmi részvétel, teljesítve a társasági és társadalmi élet iránti általános igényt; • Társadalmi kontroll, megkövetelve a közösség értékeinek betartását; • Kölcsönös támogatás, mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja. 2 Idézet forrása: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005. 71. o. 3 Forrás: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 116. o. 4 Forrás: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak- módszertani kézikönyv 6

A közösségek a civil társadalom alapintézményei, a demokratizmus gyakorlóterepei, a hatalom alternatívái és végül hiánypótló intézmények, vagyis olyan szolgáltatásokat is megszerveznek, amelyeket az állam vagy nem tud, vagy nem akar megszervezni. közösségi tervezés: A közösségi tervezés nem azonos a közösségfejlesztéssel ( community development). Ez ugyanis egy önálló, humán segítő szakma, melynek fókusza általában a társadalmi kirekesztettség elleni harc, valamint a demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása, a települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. A közösségi tervezés a terület- és településtervezés témakörén belül olyan eszközrendszer, mely a közösségfejlesztés alkalmazási területét képezi, mint a két eltérő szakma metszete. ( Lásd: 2. ábra) KÖZÖSSÉGI

KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS

TERÜLETÉS TELEPÜLÉS TERVEZÉS

A közösségi tervezés nagyon TERVEZÉS röviden így is jellemezhető: Kérdezzük meg az embereket! Álljunk szóba egymással! Tegyünk együtt 2. ábra. A közösségi tervezés, mit két eszközrendszer metszete a jövőnkért! Egy másik általános (saját szerkesztés) megközelítés szerint az érintettek aktív bevonása a jövőalkotásba széles skálán mozoghat- a közléstől, a közös megvalósításig - olyan speciális módszerekkel, melyek segítik a tervezést demokratikus, célravezető, hatékony módon megvalósítani. Saját megfogalmazásomban: A közszférában folyó, normatív, a települési környezetet érintő olyan koncepció vezérelt jövőalkotás, melyben a közösség tudásának megosztásával és értékválasztásán keresztül - aktívan részt vesz.

TÖRTÉNETE

5

Az újkor meghatározó történelmi eseményei tükrében A közösség, mint szabad individuumok cselekvő együttese a felvilágosodás korától lett saját sorsának és céljainak meghatározására képes és felhatalmazott. A korai modern kor ( 18. század második felétől ) volt a polgárosodás és polgári demokráciák létrejöttének kora, a nemzeti és ipari forradalmak időszaka, . A modern kor ( 18-19. század fordulójától az 1960-as évekig) az ún. „fordista” gazdaság, tehát az erőforrás orientált, háborúkat kiszolgáló ipari tömegtermelés időszaka. Nyugat-Európában létrejöttek az első szakszervezetek, a szabad sajtó, bővült a választójog. Marx és Engels tanai hatására kialakultak a radikális 5 Forrás: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005. 51. o. és Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 410. o. 7

társadalmi változásokat sürgető szocialista és anarchista politikai mozgalmak. Észak Amerika és nyugat Európa demokráciáitól eltérő fejődés tapasztalható a kommunista Oroszország a későbbi Szovjetúnió- , és az 1. világháború utáni vereség miatt a nemzetiszocialista ideológiába temetkező Németország diktatúrái alatt. Közép-Európa a 2. világháborúig a nyugat- európai, azt követően az 1980-as évek végéig a szovjet fejlődési vonalat követi. A 2. világháború után kialakult új földrajzi- és hatalmi átrendeződések következményeként a kétpólusú világrend fegyverkezési versenyhez, hidegháborúhoz vezetett, mely a nukleáris háborút sejtette USA és a Szovjetúnió között. Az 1960-as évek a közép-európai demokratikus forradalmait a szovjet hatalom leverte ugyan, de hatásuk hozzájárult a nagyhatalmak kiegyezéséhez. A vietnami háború befejezésében szerepet játszottak az amerikai polgárok milliós békedemonstrációi és a nyugateurópai diákok forradalmi megmozdulásai is. A posztmodern korszakban ( 1960-70-es évek) még a lecsengő hadviselés fenntartotta az iparosítási lendületet és a korábbi szemléletet úgy a NATO, mind a Varsói szerződés szövetséges államaiban, de a tudományos kutatások ( mikrobiológia, nanotechnológia, kvantumfizika, számítástechnika) eredményeképp a forradalmi elméleti változások történtek. A jelenkor ( 1980-as évektől napjainkig) világgazdasága korábbi -nyersanyag intenzív helyett tőke- és technológia intenzívvé vált. Kezdetét vette a piacorientált, globalizált ún. „posztfordista” termelési rendszer az internetes technológiának és a számítástechnikának köszönhetően. ( forrás dr. Bernek) Ez a gazdasági változás - kölcsönhatásban a társadalmi és hatalmi szintekkel- azokban is drámai átalakulásokhoz vezetett. A korunk globalizált világában a hálózatok, a kommunikáció, az információ, szolgáltatás és a felelősség kérdéskörei minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak. A kommunizmus bukása a Szovjetúnió hatalmának és társadalmi berendezkedésének visszavonulását hozta a kelet-európai államokban. Egyúttal maga az orosz nagyhatalom is megtört. A világ fejlett része egyneműen kapitalista államformát alkotott, Oroszország pedig másodvonalbeli nagyhatalommá esett vissza. Az USA a világ egyetlen szuperhatalmává vált, katonai dominanciájának ( öbölháború, délszláv válság) nem volt vetélytársa gazdasági értelemben pedig csak a kibővülő Európai Unió volt valamennyire egyenrangú. A 2001. szeptember 11-i események azonban az USA-t nagyhatalmi szerepében is megingatták. Az ún. „új terrorizmus” és az az ellen hirdetett harc, valamint a második öböl háború sok erőforrását leköti ugyan, de az Ázsiába kihelyezett gazdaságát is serkenti. Ennek a tovagyűrűző hatásnak is köszönhetően Kína vitathatatlanul a világ legerősebb gazdaságává nőtt, kulturális missziójával és népesedési politikájával a fejlett világ meghatározó tényezője lett. A jelenlegi gazdasági válságban a globalitás korábbi előnyei sok régióban hátránnyá fordultak. A hálózatok erősítésével, a lokalitás erősítésével ( pl. klaszterek kialakítása ) elméletben ezek a hátrányok kiküszöbölhetőek, és csillapíthatóak. Közép Európa államai, benne Magyarország az 1990-es évektől egy - a 2. világháború végével - megszakadt tőkés gazdasági és demokratikus társadalmi fejlődés 40 évét kényszerülnek folytatni. Természetesen ez nem lehetséges úgy, mintha hibernált álmából ébredt volna fel az ország demokráciája és csak a helyét és kapcsolódásait akarná megtalálni szűkebb és tágabb környezetében. Egy, a saját 8

belső értékrendjétől idegen berendezkedésbe szervezett, majd szétszélesztett társadalomnak és egy sikertelen kísérletnek minősített, majd egy időre magára hagyott gazdasági rendszernek kell a saját sikeres fejlődési pályáját megtalálnia. A közel fél emberöltőnyi diktatúra, annak tagadása és ezek hatásai kitörölhetetlenek a mai Közép-Európa „köz”- állapotából.

Közösségi tervezés államaiban

múltja

Nyugat-Európa

demokratikus

A településtervezés témakörében a társadalmi részvétel kérdését és szükségességét elsőként Patric Geddes vetette fel a Teremtő városfejlesztés című munkájában (VTT 410) A témát a modernista tervezéselmélet és a 2. világháború. utáni városépítés gyakorlata a háttérbe szorította. Az 1960-a években, válaszul az újkor posztmodern korszakának történelmi eseményeire, politikai, gazdaságszerkezeti és filozófiai változásaira, a közösségek ügyek iránti érzékenysége és önszerveződő képessége, valamint a társadalmi kontroll igénye jelentősen megnőtt a jóléti társadalmakban. Az építészek és várostervezők ugyanakkor erősen bírálták a világháborút követő nagy léptékű városépítési akciókat és az elméleti alapjukat. A participáció kérdése a települések tervezésében újra napirendre került e kétirányú igény miatt, valamint mert: 6 • a fejlesztési tevékenységek nem az adott régió erősségein alapultak; • a helyi önkormányzatok és a célzott társadalmi csoportok nem támogatták a tervezett fejlesztést, és nem érezték magukat felelősnek; • a fejlesztés előnyei nem értek el bizonyos sebezhető társadalmi csoportokat; • a beavatkozások nem kapcsolódtak a végrehajtás, marketing vagy oktatás egyéb szerkezeteihez. Az 1980-as, ’90-évek fordulójától a globalizálódó gazdaságban a fejlesztési forrásokért folytatott verseny felerősödött. A tervezés, és a terv a hatalom eszközévé vált. Ennek megfelelően a civil szféra ereje is megnőtt, részt követelt a döntéshozatalban magának. A közösségi tervezéssel az életkörülmények és az esélyegyenlőség javítását is megcélozták . Mindezt a gazdasági életben is alkalmazott hatékonysági követelmények érvényesülésével, de a szolidaritás és a méltányosság elveinek figyelembe vételével. A cél a fejlődés negatív hatásainak mérséklése és a társadalmi igazságosság növelése volt. A 20. század végére ezek a kihívások új elméleti alapok és árnyaltabb demokratikus játékszabályok keresését tették szükségessé. A közösség bevonásával zajló tervezési eljárás folyamata tulajdonképpen a felkínált normák érvényességét a széleskörű kommunikáció révén megállapítja és az erről szóló egyezséget létrehozza. Identitásépítés, konszenzuskeresés, viták generálása, érdekközvetítés és a társadalmi mobilizálás váltak a feladatokká; a legitimáció, a prioritások meghatározása, egyeztetése, valamint a döntéshozatal mikéntje váltak központi kérdésekké. Ezeknek az elveknek megfelelőek például az uniós URBAN , valamint a német „Soziale Stadt” programok.

6 Forrás: Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., 9

Közösségi tervezés múltja Magyarországon A közösségi tervezés legjobban a hazai településtervezés és szabályozás történetén keresztül követhető nyomon. A 19. század a szabályozások kezdete. A magántulajdon gyakorlati érdekének érvényesülésnek megfelelően, az iparosítást és lakásépítést szolgáló útszabályozások és védelmek történtek. A „közérdek” fogalma ekkor kezdett kialakulni. A két világháború közötti időszak a tudatos urbanizáció korszaka, amikor a gyakorlat és az ehhez szükséges elméleti háttér is egyaránt rendelkezésre állt. A megerősödött polgári intézményrendszerre ( pl. Közmunkatanács) és a befektetői magánszférára támaszkodva előtérbe kerültek a társadalmi érdekek. A nagyvárosok szabályozásai, struktúratervei és jövőképei is ezt bizonyítják. Az 1945-től 1990-ig terjedő időszak a szocialista tervgazdálkodás marxista ideológiájú társadalmi tervezési időszaka, a területfejlesztés és területi szabályozás kezdetének korszak, melyben a korábbi magánszféra és magántulajdon szerepét az állam vette át. A közösséget is az állam képviselte, ennek megfelelően a döntésekből a civil szféra teljesen kiszorult. Ennek következtében a rendszerváltás körüli időszakban a legfőbb problémát az okozta, hogy:7 • a fejlesztési tevékenységek fentről lefele irányultak, és politikai indíttatásból fogantak; • a lakosság, a bürokraták és maguk a helyi tanácsok is hozzászoktak ahhoz, hogy nincs beleszólásuk a fejlesztési tervekbe; ezért mindenféle kezdeményezés megszűnt, engedelmeskedve fölfelé és elnyomóként megjelenve lefelé; • vidéken kialakult a kettős gazdaság, a főmunka melletti „proto-vállalkozás”, azaz a maszekolás, a „gmk-zás” adott némi javulási lehetőséget amesterségesen alacsonyan tartott -életszínvonalban; • bizalmatlanság uralkodott a köz- és a magánszféra közt; • gyenge volt a civil társadalom; nem léteztek civil szervezetek és társulások, az önsegítség a családi, rokoni hálózatokra és közeli baráti körre korlátozódott. A rendszerváltást követően az újra piacivá vált gazdasági környezetben a társadalmi és szociális problémákra két ellentétes válaszlehetőség született a terület- és településrendezés tervezése kapcsán: az ún. „szakértői tervezés” és a „közösségi tervezés” A szakértői tervezés hívei a korábbi időszak szabályainak és gyakorlatának finomításával, míg a közösségi tervezés hívei a „jó kormányzás” ( 2002. Johannesburgi csúcs ) elvére és a többszereplős döntéshozatalra alapozott, a nyugat-európai modelleket követő módszer bevezetésével látták megoldani az aktuális problémákat. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt a jogszabályalkotók felruházták a közösségi részvétel formális elemeivel, de gyakorlatban nem történt meg a döntési mechanizmusok és tervhierarchia strukturális reformja. 7

Forrás: Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., 10

A közösségi tervezés módszere az uniós csatlakozásra való felkészüléssel kezdett szélesebb körben a tervezői szakmán belül is ismertté válni. ( pl: Szerszámosláda című kiadvány, 2002. Pest Megye Önkormányzata főépítészi irodája, Csohány Klára vezetésével) Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után a közösség tervezésbe bevonása elvárt lett ( lásd: acquis communauteire) és jogszabályban - a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésük és elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendeletben - előírt, de a mindennapi tervezési gyakorlatnak a mai napig nem szervesen a része. Ennek egyik fontos oka az, hogy a közösségi tervezést a szakmában sokan - tévesena korábbi „szocialista társadalmi tervezéssel” azonosították, így az az elméleti alapokig eltűnt a tervezési gyakorlatból. A másik, egyszerűbb ok az, hogy maga a tématerület nehezen szabályozható. A meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettségek a tervezés szereplőinek meglehetősen nagy mozgásteret hagynak, ezért a nyilvánosság és a részvétel szintje nagymértékben függ a tervezőtől és a hatalmat gyakorló döntéshozótól. Tehát a jogszabály előírásainak betartása még nem jelenti azt, hogy minden az előírásoknak megfelelő tervezési folyamat valóban közösségi tervezésnek minősülhetne.

ELMÉLETE A résztvevők csoportjai A közösségi tervezés többszereplős döntéshozás, olyan településrendezési társasjáték, melyben a játékosok , a tervezésben résztvevő összes személy és szervezet, mindegyikének pontosan szabályozott feladat- és eszközkészlet áll rendelkezésére. A játék tere a település fizika, társadalmi és gazdasági síkjai. A résztvevők az adott település vagy településrész rész választott képviselői, valamint a gazdasági szereplők (tulajdonosok, bérlők, befektetők), a lakosság, a használók érintett képviselői, illetve a megegyezést segítő külső szereplők ( közösségfejlesztő, facilitátor, mediátor, szakértők) A közösségi tervezésben résztvevő szereplőket feladataikat és szervezeti modelljüket a következő, 1. számú táblázat8 szemlélteti: ( egy magyarországi középvárosra vonatkoztatva, ideális szervezeti felépítés esetén, komplex köztérfejlesztés esetében.)

8 A táblázat több módszertani vonatkozás egybevetésével készült. Források: Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 11

1. táblázat. A közösségi tervezés résztvevői ÉRDEKCSOPORTOK ÖNKORMÁNYZAT

SZEREPLŐK

SZEREPEK

Főépítész

Tanácsadó, szakértő, szervező, lebonyolító

Várostervező szociológus jogász

Szakértői testület

Közösségfejlesztő szervezet

Folyamatszervező

Várospolitikusok

Irányító testület

Képviselő testület/ közgyűlés

SZERVEZETI EGYSÉGEK Döntés-előkészítő platform

Döntéshozó testület

FEJLESZTŐK

Ingatlanfejlesztő Közgazdász

Fenntarthatóság- és megvalósíthatóság szakértők

HASZNÁLÓK

Helyi lakosok Magánszemélyek, Civil szervezetek, Egyházak

Közérdek képviselete

Gazdaságossági platform

Konzultatív platform

Környékbeli Látogatók Turisták GAZDASÁGI SZEKTOR

Helyi nagyvállalkozók Üzlettulajdonosok, vendéglátósok, szolgáltatók

TERVEZŐK GAZDA SZERVEZETEK

Helyi gazdaság képviselete

Szakmai megvalósítás és kontroll Aktív partnerségi csoportok

Menedzsment szervezet

Önkormányzati-, vagy fejlesztői-, vagy vegyes tulajdonú gazdasági társaság

fejlesztést irányító szervezet

Egyesületek, klubok

Társult szervezetek

Megvalósítás, Fenntartás és Üzemeltetés platform

Befektető, új tulajdonos

saját szerkesztés.

A közösségi tervezés a szakértői tervezés tükrében A jelenleg leginkább elterjedt városfejlesztési és tervezési gyakorlat a szakértői tervezés modellje alapján történik. Ezért a közösségi tervezés elmélete egyszerűbben kirajzolódik a két tervezési alapállás összehasonlításából. Megjegyzem, hogy a szakértői tervezés eszközeire is szükség van, illetve lehet a tervezési folyamat egészét tekintve, de a cél mindig az eszközök megfelelő egyensúlyának megtalálása az adott feladatnak megfelelően.

12

Három fő szerepet lehet elkülöníteni mindkét tervezés körében: a tervezőét ( a főépítész, ,és a tervezők) a döntéshozóét ( döntéselőkészítő- és döntéshozótestület) és az érintetteket (használók, és a gazdasági szektor) A tervezési folyamatot segítők, mint negyedik szerepkör (szakértők, fejlesztők, közösségfejlesztők, és még néha a főépítész is ide tartozik a közösségi tervezésben ) a szakértői tervezés esetében nincsenek jelen. Összehasonlításban a szakértői tervezéssel a közösségi tervezésben: a tervező: • sokkal inkább a különböző tudásformák összehangolásáért felelős, mintsem a konkrét megoldások diktálásáért; • koordináló, kérdező szerepű ( katalizál, összehozza az érintetteket, párbeszédet generál), az elitista magatartás ( elhatárolódva kutató, elemző) helyett. az érintettek: • együttműködő, „tulajdonosi” hozzáállásúak a közömbös, elfogadó vagy elutasító helyett. • kreatív, analizálóak a reagáló, válaszoló szerep helyet; a döntéshozó: • lehetővé tevő szerepet vállal a diktáló szerep helyett; • döntési modellje hálózat szerkezetű, a piramis helyett. Kormányzást folytat az irányítás helyett. A döntést közösen hozzák meg, konszenzussal, nem egy kézben ( pl. polgármester) futnak össze a döntéshez szükséges információk. A célokat és eszközöket tekintve az alábbi táblázat foglalja össze a legfőbb különbségeket: 2. táblázat. A szakértői- és a közösségi tervezés jellemzőinek összehasonlítása Szakértői tervezés esetén

Közösségi tervezés esetén

A tervező célja : információ kinyerése, a terv helyi elemzés generálása, elfogadtatása mindenki számára megfelelő megoldások azonosítása a megrendelőnek és a szakmai a helyi érintettek követelményeknek megfelelő kompromisszumok, terv elkészítése megoldások, innovatív megtalálása, dokumentálása, kritériumoknak megfeleltetése A résztvevők célja: tudomásulvétel

érdekérvényesítés

A döntéshozó célja: irányítás

kormányzás

a döntés kézben tartása A tervezési eszközöket: a tervező választja és ismeri Az információáramlás: szakaszos, nem összefüggő

közötti legjobb ötletek ezek szakmai való

a döntési jogkör megosztása helyi érintettek is választhatják, illetve megtanulják halmozódó, összegződő

13

Szakértői tervezés esetén

Közösségi tervezés esetén

Az információ alacsony, átmeneti hozzáférhetősége:

magas és többé-kevésbé állandó

Az információ kezelése: a tervező kezében van, majd a közös, a helyi közösség tagjai dokumentációt a döntéshozók számára is rendelkezésre áll megkapják további felhasználásra Forrás: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010.

STÍLUSAI Csoportosítása a hatalom fejlettségi szintje alapján

jellemzői

és

a

demokrácia

A közösségi tervezés módozatai • a hatalomgyakorlás, • az ideológia és intézményrendszer, • a terv a szabad akaratot tükröző volta, • a tervezőnek a hatalmi rendben elfoglalt szerepe, • a közösség bevonódása szempontjaiból – három fő stílus köré csoportosíthatóak. A felsoroltak a mai magyar területrendezés és településrendezés tárgyában történő tervezési folyamatban is létező stílusok.( pl. a tervutasítás hatékony a katasztrófa helyzetek kezelésére) A határok közöttük nem élesek és léteznek a kombinációik is. 3. táblázat. A közösségi tervezés stílusai „A terv a tervutasítás: a terv minden. hatalomgyakorlás • parancsoló, beavatkozó, centralizált, a diktatúrák eszköze, eszköze” • egy ideológia az alapja, mely célokra, normákra alapozott, • hierarchia, tervlebontással fentről lefelé, • a tervezési jogosultság szervezethez kötött, • a közösség részvétele csak a végrehajtásban és politikai demonstrációkban. korporatív tervezés: a terv szervezetek közötti egyeztetés. • kisszámú bürokratikus szervezet megosztottan, hierarchikus rendben vesz részt benne, • intézményen belüli vélemények, célok egyeztetései a hatalmipolitikai játék részeként, • bürokratizált, konzervatív szakértelem, • a tervező a megbízónak elkötelezett, • a laikus” közösség, az „okoskodó polgár” teljes mellőzésével zajlik.

14

politikai tervezés: a terv indikáció. • átlátható jogi és intézményi keretek között, hierarchiában működik, • gyakorlatorientált tervezés, a stratégiai tervezés eszköztárával (pl..SWOT, portfólió, döntési folyamatok modellezése), de a közösségi stratégia az aktuális politikai érdekegyeztetés eredményét tükrözi, • középpontjában a célok és stratégiák, akciók és eredmények, • a tervező lehet a bürokrácián kívüli is, • koordinál, de csak közvetetten befolyásolja a társadalmi és gazdasági szereplőket. „Demokratizáljunk széles részvételen alapuló tervezés: a terv az elfogadottság , tervezzünk megteremtéséért. közvetlenül az • a központi hatóság szerepe információátadási és technikai embereknek!” segítségadó, • a végrehajtás decentralizált, • a terv a tervhierarchiába alulról felfelé integrálódik, • a tervező független a bürokráciától- saját értékválasztással és elköteleződéssel, • minden érintett bevonása a tervkészítés folyamatába. akciótervezés: problémára koncentrálva az ott és akkor lehetséges teendők meghatározása. • helyi, kisléptékű, szociálisan érzékeny tervezés válságmenedzselésre, a gyors megvalósításért, de nem alkalmas komplex rendszerek tervezésére, • a szituáció logikájából következik a tervezés módszere, • A tervező szakmai és pszichológiai ismeretekkel és keretfelhatalmazással ( keretösszeg, cél) rendelkezik, • a tervező tervkészítő, döntéshozó, katalizátor és moderátor egy személyben a probléma megoldásában, • az érintettek aktív szerepvállalásával működik. „Alakítsuk együtt tranzaktív tervezés: kölcsönös tanulási folyamat,a tervezés mint életünket” szövegértelmezés és történetírás. • partneri viszony létrehozás, • a megbízó a prioritásokat, célokat és nem publikus információkat ad át a tervezőnek, • innovatív, radikális eredményekhez vezet, • nyitott és tanulásra kész, kompetens tervezőnek és résztvevőknek való. együttműködésre épülő tervezés: egyének és érdekcsoportjaik közötti kommunikáció . • cél a konszenzus, azaz a közmegegyezés, valamint a győztes-győztes szituáció, de az érdekütköztetés nem kerülhető el itt sem, • nem a tervező határozza meg az aktuális normákat és értékeket, hanem a tényeket a nyelv és a beszéd formájában rögzíti. Elemzések, felmérések helyett társadalmi atlasz, konszenzustáblák, vitafórumok, riportok készülnek, • a gyakorlatban a kommunikáció hibái miatt torzít (ideális beszédszituáció nem létezik, irányított kommunikáció zajlik még a demokratikus intézményrendszerben is ), • a politika visszaélhet vele ( lobbyk, klikkek hatásán keresztül ), • a résztvevők tájékozottságához szükséges információ-szolgáltatás és a képességfejlesztés sikeressége is befolyásolja a hatékonyságát. (Forrás:2. Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005.146. o.)

15

Fokozatai a bevonás szintjei alapján9 A közösségi tervezés alapvető kérdése, hogy az adott feladathoz, fejlesztéshez, illetve annak valamely szakaszához, érintettjéhez milyen mértékű és jellegű bevonást rendeljünk. A bevonás mértékének függvényében felállított szinteket szemlélteti a „részvételi lépcső”, a magas bevonástól az alacsony szintű felé haladva. Részvételi szint: • partnerség: alapja a kölcsönös információcsere egyenrangú párbeszéd formájában. Elemzés, probléma megoldás , konszenzus keresés, akciótervezés, szervezeti rendszer alakítás, kivitelezői csoportok, és kollektív döntéshozatal jellemzi , ( pl. Budapest, Magdolna negyed, RÉV8 ) • kezdeményezés: egy probléma megoldására a közös tevékenység kezdeményezése, forráskereséssel, tapasztalatcserével, társulások kiépítésével, önigazgatással. ( pl: Debrecen- Nagyerdő-terv, MagdeburgSalbkei könytár) Konzultatív szint: • konzultáció: kérdésekre válaszolhatnak az érintettek, gyakran személyes jelenléttel, de általában csak tájékoztatásra alkalmas, • delegáció: mint a konzultáció, csak képviselőn, szóvivőn keresztül, illetve munkacsoportokban valósul meg. Kioktató szint: • informálás, mellyel a tervek tényszerű, egyoldalú tájékoztatása történik, a jogszabályban előírt minimumra törekedve, pl közszemlére tétellel, • felmérés: előzetes véleménykutatás, kikérdezés , begyűjtés céljából pl.: helyi népszavazással. Manipuláció szint: • betanítás: nincs bevonás. A leghíresebb modell a közösségi részvételre vonatkozóan az Arnstein -féle lakossági részvétel létra , melyben csak a létra legfelső három szintje jelenti a valódi közösségi részvételt, az alatt csak formális a szerepe a bevonásnak.

9Források: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 118. o, Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010.. Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005., ;) 16

4. táblázat. A bevonás szintjei, az "Arnstein-féle részvételi létra" alapján A bevonás módozatai : (a létra szintjei) Közösségi hatalom szintjei „proaktív részvétel” (bevonás)

A részvétel modellje: ( létrafokok) közösségi irányítás

A közösség által döntéshozó testület.

ellenőrzött

átruházott hatalmi funkciók Küldötti ellenőrzés, döntéshozatalban.

jogi alapú

partnerkapcsolat Jelképesség szintjei „reaktív részvétel” (befolyásolás)

Részvétel hiánya

példák

Tárgyalásos döntéshozatal, résztvevők kompenzálásával.

a

kiengesztelés

Közösségi tanácsadó testület döntési kompetencia nélkül.

konzultáció

Lakossági fórumokon megjelenő ötletek, megvalósulási garancia nélkül.

információ

A jogok ismertetése.

terápia

Az együttműködés hiánya, részvételnek álcázott csoportterápia.

manipuláció

A rendszerhez gépiesen alkalmazkodó tanácsadók, tervezők és PR a részvétel elkerülési lehetőségeinek keresése. Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010.: 410. o, Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa: Tervezz !Bátran! Közöd van hozzá!: 24. o.

ALKALMAZÁSA okai10 Mint azt a történeti bevezetőben vázoltam, a közösségi tervezés a mai napig nem bevett gyakorlat , ennek három fő okát tártam fel: • a tervezés általános megítélése, • a döntéshozói hozzáállás, • az IVS anomáliái. Az első oka a tervezés általános megítélésében rejlik. Sajnos a tervekkel, stratégiákkal kapcsolatban az általános vélemény még mindig az, hogy „a papír mindent kibír”. A fejlesztések szereplői, a befektetők, és maguk az önkormányzatok sem vallják magukénak, vagy nem ismerik a tervek tartalmát, értékrendjét. A mindennapi gyakorlatban, pl. a költségvetés-tervezésben, programalkotásban, de még a tervpályázati tervezésben sem veszik figyelembe a különböző szintű terveket. Ennek alapvető oka az lehet, hogy a tervek (teljesen, vagy részben) nem tükrözik az érintettek elképzeléseit, illetve a terv nem illeszkedik a térség, település fejlődési irányához, és más fejlesztésekhez sem 10 Forrás: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010. 17

kapcsolódnak. Ennek hátterében a tervkészítés átpolitizáltsága (aktuál- és párt politika a szakmapolitika helyett), az önkormányzatok „kiszolgáltatottsága” a befektetőknek és a rövid távú előrelátás, a 4 éves ciklusban való gondolkodás állhat. A tervkészítésre gyakorolt befolyásolás mértéke a tervezőszakma képviselői szerint befektetői és önkormányzati túlsúlyú, amely mellett a lakosság befolyása eltörpül. ( lásd: 5. táblázat) 5. táblázat. A tervkészítésre gyakorolt befolyás mértéke időtáv

Csoport ( n=255)

átlag

szórás

Jelenlegi befolyás

Önkormányzat Befektetők Helyi lakosság

4,0 4,3 1,7

1,3 1,3 0,7

Optimális befolyás

Önkormányzat Befektetők Helyi lakosság

4,2 2,7 3,1

1,2 0,9 1,2

Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 419. o. Az önkormányzati, befektetői és lakossági csoportok tervkészítésre gyakorolt befolyásának jelenlegi és optimális mértéke ( átlagérték a 10 pont-szétosztásos skálán) Az elemzés a fővárosi és Pest megyei településtervezőkkel és főépítészekkel készített felmérés alapján készült 2008-ban.

A második ok a döntéshozók alapállásában rejlik, amiért a tervezéseiket nem közösségi részvétellel bonyolítják:. • Nem ismerik a módszert és / vagy az abban rejlő lehetőségeket • Ismerik, de nem alkalmazzák mert: • saját ötleteik vannak és nem bíznak a közösség bölcsességében. Így csak minimális bevonást alkalmaznak a tervezésben, vagy csak a tervezés utolsó fázisában adnak tájékoztatást • ötlettelenek és pályáznak, amire csak lehet, de akkor meg már általában nincs idő a stratégiai tervezésre. ( lásd IVS anomáliái) • Félnek a NIMBY jelenségtől („not in my backyard”- a köz érdekében a magán érdeket nem veti alá az érintett, ugyanakkor a közösségi céllal egyetért) A harmadik ok az IVS anomáliái kapcsán keletkezett. Idézet egy ide vonatkozó kritikából 11: „A jogszabályi háttérrel megtámogatott, „a településfejlesztési koncepciókat kibontó (gyakorlatilag azokat részben felváltó) Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) azzal a helyzeti előnnyel rendelkezett, hogy konkrét tartalmi követelményeket (azaz egységes szerkezetet) rendelt a városfejlesztési irányok megfogalmazásához, és a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben integrálta az eltérő szemléletű mérnöki, gazdasági és társadalomtudományi szakmák ágazati szempontjait. A megszületett IVS‐ek azonban a valós (optimális) kidolgozási idejükhöz képest elégtelenül biztosított időkeret híján újból átléptek a korai bevonásban és az alulról építkezésben rejlő ehetőségeken és pusztán a melléjük rendelt városrehabilitációs pályázatok szükséges, gyorsan előállítandó mellékleteivé degradálódtak” Az ilyen környezetben az önkormányzati fejlesztések gazdaságtalanok, pazarlók, 11 Forrás: Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról 14. o. 18

és a közösség tagjai nem becsülik az így kialakuló közvagyont, ami rongáláshoz, vandalizmus, és a fenntartás, üzemeltetés költségeinek növekedéséhez vezet.

Feltételei Jogi, normatív feltételek: • előírás, jogszabály a használatára vonatkozóan a következők: • Az Aarhusi Egyezmény ( a csatlakozást kihirdette a 2001. évi LXXXI. törvény ), amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréséről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról. • Alkotmányos jog az információ terjesztésének és megismerésének szabadsága. • A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, Strasbourgban, 1985. október 15-én kelt egyezménynek a helyi közéletben való részvételről szóló kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2010. évi XXVI. törvény , mely még nincs hatályban. E jogszabály rögzíti majd a helyi közügyekben való részvétel jogát és az azzal kapcsolatos intézkedéseket. • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény( a továbbiakban Étv.) , a közérdekű döntések és intézkedéseket megelőző nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés biztosítását írja elő . Pl a rendezési tervek véleményezési eljárása során. ( Étv. 9§ (6)) • A területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, egyeztetésük és elfogadásuk rendjéről szóló 218/2009 (X.6.) kormányrendelet a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a tervezés közösségi szemléletének elmélyítésére, a tervek társadalmi beágyazottságának növelésére, új elvárásokat támaszt a tervezői munkával szemben. A rendelet a tervezési folyamathoz illeszkedő módszertani előírásokat is tartalmaz, melyek integrálják a közösségi tervezés néhány alapvető megközelítését is (pl. ún. partnerségi terv készítése). • Az Alkotmány jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény felhatalmazása alapján született meg a 01/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a jogszabálytervezetek és szabályozási koncepciók közzétételéről és véleményezéséről. Ennek az új jogszabálynak az önkormányzati joganyagai nem tartoznak hatálya alá. • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet ( a továbbiakban OTÉK) mellékletében a településrendezési tervek véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek listáját tartalmazza, de egyéb érintettek köréről nem ejt szót. , ezért az OLÉH kiadott egy útmutatót a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásához. (Körmendy, 2007), melyben pontosítja az OTÉK mellékletét. • Az Étv. 9§ (6) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 19

•

törvény 8. § (5)bek. a „helyben szokásos” módon történő közzétételre ( kihirdetés és írásos értesítés) hivatkozik, amit az adott önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának kell/ kellene meghatároznia. Kidolgozott, követhető módszertan: rendelkezésre áll, például a VÁTI, az EUKN és Studio Metropolitana, az Ecorys, a Közösségfejlesztők Egyesülete kiadványai, melyek az interneten is elérhetők. 12

Erőforrások: • Idő: legalább fél éves, és akár 4-5 évig tartó közösségi tervezési folyamat is lehetséges. Egy mai önkormányzati fejlesztési rutinban és a hazai pályázati rendszerben ez az időigény luxusnak és szinte irreálisnak számít. • Információ: talán a legfontosabb eleme a tervezésnek. Pontos, közérthető, lényegi kell legyen. • Pénz: hazai viszonylatban a lebonyolításban résztvevő közösségfejlesztő egyesületek, alapítványok általában pályázati forrásból ( Pl. Norvég Civil Támogatási Alap) finanszírozzák a tervezést. Egyszerűsítené a gyakorlat használatát, ha egy pl. regionális pénzügyi alapból közvetlenül lehetne a tervezéshez szükséges összegeket lehívni. A köz- és magánszektor együttműködésére azonban szolgál egy angolszász fejlesztési modell is, az ún. BID ( Buisness Improvement District, ebben a felek megállapodása alapján a vállalkozók helyi adó formájában hozzájárulnak a fejlesztésekhez, melyről a képviseletükkel és vezetésükkel működő önkormányzati és magán tulajdonú gazdasági társaság dönt. ) • Szakértelem: a képzés és módszertan már rendelkezésre áll számtalan formában és szervezetnél ( lásd normatív feltételek), de véleményem szerint szükség lenne egy – szintén angolszász példa alapján- felállított tervezést segítő hálózatra is. • Kommunikáció: a tervezés tipikus kommunikációs szakadékainak áthidalására kell törekedni.( A szakmabeliek és laikusok-, tervezők és nem tervezők-, valóság és reprezentáció-, hatalomgyakorló és gyenge-, valamint tervezők és használók közötti szakadékok13 Ennek eszközei következők: • Közös munkanyelv, és „játékszabályok” ismerete és elfogadása a résztvevőktől. Ezt szolgálják a különféle továbbképzések, szemináriumok, melyeket pl. közösségfejlesztéssel foglakozó alapítványok, szervezetek végeznek. • Szakzsargon mentes, lényeget tükröző, hétköznapi, szemléletes megfogalmazások alkalmazása a szakmai feladatok bemutatásánál. • A grafikus ábrázolások a fogalmak szöveges magyarázata helyett. • Illusztrációk, modellek a valósághű ábrázolásért, de nem a valóságot helyettesítően.

12 Hivatkozásokat lásd részletesen az irodalomjegyzékben . 13 Forrás: M. Carmona, T. Heath, T. Oc, S. Tiesdell: Public Places, Urban Spaces – Architectural Press 2003. 263. o. 20

Társadalmi igény: • A civil szféra szervezeteinek érdekérvényesítő akarata és képessége. • A közösség tudatában van annak, hogy a hatalommegosztás ára a felelősségvállalás megosztása. Egyéni készségek, képességek: • motiváció, ( legalább egyik kulcsszereplő motiváltsága a siker feltétele) • a módszertan ismerete, • integrált, holisztikus szemlélet, • konszenzuskereső, asszertív hozzáállás, • stratégiai, rendszerelvű gondolkodás, • grafikus intelligencia.

előnyei A közösségi tervezés haszna abban rejlik, hogy a tervnek nagy társadalmi elfogadottságot biztosít, ezáltal az a hatalomgyakorlás eszköze, célja és módszere is egyúttal. A közvetlen, azonnali előnyök : • A tervezés értékválasztást tükröz,. • Innovatív megoldások kerülnek felszínre , úgy, hogy a terv nem kívülről erőltetve, hanem az érintettek fejében jön létre. • Az átláthatóság javul, az összegyűjtött információ a közösség kezében marad, korrupció lehetősége csökkenése. • Valós igényű fejlesztés (hatásosság) és konfliktusok minimalizálása (hatékonyság). • A helyi szereplők elköteleződése, kötődése nő. • Az emberek kapcsolatba kerülnek egymással, az együtt gondolkodás során alakítják ki közös álláspontjukat. • Győztes- győztes konfliktus megoldások. • Minden részvevő előnyökhöz( gazdasági , társadalmi, környezeti, politikai) jut: • befektető: konfliktus minimális, siker kisebb kockázat mellett, • politikus: népszerűség, siker, szavazat megnyerése, • használók, lakosság: érdekérvényesítés, innováció. Hosszú távú, közvetett társadalmi előnyök: • Erősödik a közösség megtartó ereje. • Növekszik az emberek jóléte. • Aktivizálódik a közösség, erősödik érdekérvényesítő képessége. • Nő a közösség stabilitása, egyéni szinten javul az esélyegyenlőség. • Erősödik a térségi identitás.

21

hátrányai: • Időigényes , emiatt többlet forrás igénye van. • A pontos játékszabályok és azok ismerete, kölcsönös elfogadása szükséges hozzá, ami a mai közéletre nem jellemző. • Tervezni kell a tervezést is. • A teljes konszenzus soha nem érhető el, csak mesterségesen idézhető elő. 14 Az eredmény tekintetében a finomabb eljárásokkal, tanulással, médiával ugyanazt érhetjük el, mint nyers hatalomérvényesítéssel, tervutasítással. • A rosszul vezetett közösségi tervezési folyamatok a bizalomépítés helyett éppen a bizalmatlanság növekedését eredményezhetik.

tárgya A közösségi tervezés tárgya, hogy hogyan tudnak a helyi közösségek szerveződései hozzájárulni a közösség lakókörnyezetének javításához. Ez csak stratégiai és funkcionális szinten érvényesül, a fizikai tervezés művészi szabadságát nem érintheti. Tehát a tervezés során a közösség határozza meg a legfontosabb: • célokat, • szükségleteket, • kritériumokat, • kívánalmakat, • követelményeket, • elvárásokat, • feltételeket.

területei A közösségi tervezés néhány tipikus cél szerinti felhasználási területe és példái: ( a példák kifejtését lásd külön fejezetben) • Térségi fejlesztés, önfejlesztés. ( Tardos) ( Pécsbánya) • Probléma feltárás, programozás. (Bp., Országbíró ltp.) ( Diósd) • Területi tervek társadalmi-tartalmi egyeztetése, társadalmasítása. (Leeds) (Graz) • Érdeksérelem orvoslása, érdekérvényesítés (Debrecen, Nagyerdő) ( Diósd) • Konfliktuskezelés ( Hamburg) ( Pécsbánya ) • Komplex köztérfejlesztés megvalósítása ( Bp. B ART.ÓK) ( Magdeburg)

14 „...ehhez csak az kell, hogy az egyének azt akarják, amit a rendszer teljesítőképessége megkíván” (Idézet forrása: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Kiadó, 2005. 153. o.)

Campus

22

Funkcionális nézőpontból:15 • utca, közlekedési terület ,( Bp B ART ÓK) • köztér, (Bp. Országbíró ltp.) ( Magdeburg) • vegyes funkciójú terület azaz pl piac, városközpont, igazgatási központ, kampusz, (Leeds) ( Hamburg), ( Magdeburg) (Graz) • zöldterület, azaz pl.: park, vízpar.t (Debrecen, Nagyerdő) Lépték szerint: • közterület, (Bp. Országbíró ltp.) ( Bp. B ART.ÓK) ( Magdeburg) • településrész, ( Pécsbánya) (Leeds) (Debrecen Nagyerdő) ( Hamburg) • teljes település, ( Tardos), ( Diósd) (Graz) • kistérség, • régió. A tervezés dokumentumai szerint : • Közterület esetében: • kiajánlási dokumentáció , befektetői portfólio, • mesterterv, • engedélyezési- és kiviteli tervek. • Településrész esetében: • akcióterületi terv, • fejlesztési program, • településrendezési terv. • Teljes település esetében: • településfejlesztési koncepció, • Integrált városfejlesztési stratégia, • településszerkezeti terv, • településrendezési terv. • Kistérség esetében: • kistérségi területfejlesztési vagy vidékfejlesztési program, • LEADER program, • helyi vidékfejlesztési terv. • Régió esetében: • regionális fejlesztési stratégia és operatív program, • regionális területfejlesztési operatív program.

ESZKÖZRENDSZERE16 A különböző feladatoknál más-és-más a tervezés részletes folyamata, de a főbb lépések megegyeznek. A lényeg, hogy a terv nem a végcél, hanem „projekt15 New-yorki Project for Public Spaces- nonprofit oktató és tervező szervezet honlapja: http://www.pps.org/ 16 A fejezet készítéséhez felhasznált források :Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010. 23

ciklus”-ról egy összetett folyamatról van szó. A komplex beavatkozások esetén a közösségi tervezés csak az első lépése a teljes beavatkozási folyamatnak. A hagyományos tervezéshez képest a közösségi tervezés erőssége az, hogy a ciklus egésze alatt fenntartott párbeszéd miatt az értékelés, a visszacsatolás folyamatos, ezért a projektek mintegy egymásba olvadnak, folyamatos tanulást biztosítva a résztvevőknek és fejlődést az egész folyamatnak.(Lásd 3. ábra )

JÖVŐKÉP

azért hogy ÉRTELMEZÉS

ÖNREFLEXIÓ

CSELEKVÉS

3. ábra.„ Egyre jobban tudjuk és tesszük” , a jövőképalkotás ciklusa Forrás: Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája Dialóg Campus Kiadó, 2005.

folyamata A közösségi tervezés folyamatát az alábbi táblázat foglalja össze. A résztvevők, mint szervezeti egységek kifejtését lásd még az 1. táblázatban ( 12 . oldal) 6. táblázat. A közösségi tervezés folyamatának összefoglalása ESZKÖZÖK

FOLYAMAT SZAKASZ

Munkacsoportok, Megbeszélések.

1. előkészítés

RÉSZFOLYAMAT

RÉSZTVEVŐK

Helyi segítők felkutatása

Döntéshozó testület, Döntés-előkészítő Támogató intézményrendszer platform. felállítása Kapacitásfejlesztés Érintettek feltérképezése

Média, promóció, Lakossági fórum, Munkacsoportok.

2. tervezés tervezése

körének

Előzetes helyzet értékelés

Döntéshozó testület, Döntés-előkészítő Erőforrások felmérése platform, Fókuszálás, aggodalmak, Gazdaságossági kérdések feltérképezése

24

ESZKÖZÖK

FOLYAMAT SZAKASZ

RÉSZFOLYAMAT

RÉSZTVEVŐK

A tervezési folyamat platform, lépéseinek meghatározása Konzultatív platform, média . Kommunikációs terv

Közösségi elemzés, Tervezői elemzés, Térfelmérés, PPS, Jövő-Város-játék.

3. helyzetértékelés

Helyiés adatgyűjtés

statisztikai Döntés-előkészítő platform, Gazdaságossági Közösségi helyzetfeltárás platform. előkészítése, háttér információk beszerzése Közösségi helyzetfeltárás Szakértői vizsgálatok Információk összefoglalása

Vizuális és csoporttechnikák, Nyílt tervezési műhely, Ötletpályázat.

4. közösségi tervezés

Forgatókönyvek elemzése Jövőkép alkotás Stratégiai tervezés Programalkotó tervezés

Média promóció, Kiajánlási terv, Mester terv , Pályázatírás a megvalósításra, Gazda szervezetek megalakulása.

5. megvalósítás

Döntéshozó testület, Döntés-előkészítő platform, Gazdaságossági- és Konzultatív platform tervezők.

Kiviteli terv készítés Kivitelezés, tanulás

Megvalósítás, fenntartás és monitoring, üzemeltetés platform, média.

. saját szerkesztés A „közösségi tervezés 22 parancsolata” összefoglalja az egész folyamatot és a szükséges tervezői, folyamatszervezői alapállásokat17: 1. Vonj be mindenkit, aki érintett! 2. Ösztönözd, hogy a folyamatot magukénak tekintsék! 3. Tervezd meg a tervezést gondosan! 4. Állapodj meg a szabályokban és a korlátokban! 5. Minőséget a mennyiséggel szemben! 6. Vond be a közösség minden rétegét! 7. Költs pénzt! 8. Kapj értéket a pénzért! 9. Fogadj el eltérő napirendeket! 10.Fogadj el eltérő állásfoglalásokat! 11.Légy tisztességes! 12.Légy átlátható! 13.Tanulj másoktól! 14.Fogadd el a korlátozásokat! 17 Forrás: M. Carmona, T. Heath, T. Oc, S. Tiesdell: Public Places, Urban Spaces – Architectural Press 2003. 269. o. 25

15.Vonj be szakértőket! 16.A kívülállókkal légy óvatos! 17.Vonj be facilitátorokat! 18.Légy vizuális! 19.Ellenőrizz, kövess nyomon! 20.Tartsd fenn a folyamatosságot! 21.Jó szórakozást! 22.Menj, és csináld!

technikái és módszerei A folyamat sikerét meghatározza, hogy a bevált és a szakirodalomban megtalálható. közösségi tervezési technikákat jól tudják-e alkalmazni. A technikák nem trükkök, de játékszabályaik – nem véletlenül – alaposan kidolgozottak. Fontos az átgondolt tervezési folyamat és a módszerek helyes megválasztása, de alapfeltétel a szakszerű lebonyolítás is. A tervezési technikák fő előnyei a következők: célravezetőek: • stukturálják a megbeszéléseket, • kijelölik az elvégzendő feladatokat, • megadják az ehhez vezető lépéseket, • időkorlátot szabnak; • demokratikusak: • biztosítják, hogy minden résztvevő egyenlően, a hierarchiától függetlenül bevonódjon és a véleménye megjelenhessen; • hatékonyak: • a készségfejlesztés révén a szereplők képessé tétele megtörténik, • konkrét és gyors eredményekhez vezetnek, ezért a résztvevőket motiválja a sikerélmény, • együttműködésre hívnak a szakzsargont nélkülöző hétköznapi nyelvezetükkel, játékossággal és a vizualitás eszközeivel.

•

A tervezési technikák két fő típusa alakult ki: vizuális és csoport technikák. Ezeken belül számtalan egyszerű, célravezető eszközt ismertetnek a módszertani kézikönyvek ( lásd irodalomjegyzék) Példák a vizuális technikák eszközeire: • ötletbörze ( brainstorming) • elmetérképezés (mindmapping) • helyi térképezés (rich picture) • problémafa-célfa • kártyatechnika • internetes megjelenések( blog, fórum, honlap, wiki-a közös munkafelület)

26

Példák a csoport technikák eszközeire: • kiscsoportos megbeszélés • csoportos tervezés • fókuszcsoportos megbeszélés • kávéház ( world cafe) Dolgozatom témája és a műfajának korlátai miatt nem vállalkozom a teljes módszertár bemutatására.18 Azért hogy a módszerek közti különbség mégis érzékelhető legyen, íme a csoporttechnikák közé tartozó, ismertebb, általam fontosabbnak ítélt tervezési módszer rövid ismertetése: ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS ( ÁT) ( Cromo Alapítvány) 19 A résztvevők csoportja nemek, életkor, vélemények szempontjából reprezentatív összetételű, 15–30, a saját mikrokörnyezete képviseletében jelenlévő állampolgár alkotja. Az ÁT döntését a közvélemény a helyi médián keresztül megismeri. Az egész folyamatot független facilitátorok vezetik le. Minden esetben az adott közösség mindennapjait érintő, létező probléma (pl. szociális, környezetvédelmi, infrastrukturális) megoldását célozza a lakosok és minden szektor bevonásával (civil, kormányzati, vállalati szféra). Célja: • egy adott intézkedés közösségi szintű ellenállásának, támogatottságának vizsgálata, • egy adott beruházással kapcsolatos állampolgári gondolkodás tesztelése, • jövőtervezés. Folyamata: • A tanácsülés során független szakértői előadásokat hallgatnak meg az adott témáról a résztvevők. Az azt követő vita során kialakítanak egy mindenki számára elfogadható közös álláspontot. JÖVŐMŰHELY20 Alkalmazása akkor ajánlatos, ha rövid idő alatt (1 nap vagy 3 este) szükséges eljutni a közösségi cselekvési terv körvonalazódásáig és ha már rendelkezésre áll a kezdeményezők aktív csoportja, amely gyakorlott a fogalmi gondolkodásban, s amelyik képes egy egymásra épülő gondolatmenetet együttműködő módon végigvinni. Bármekkora méretű csoportban alkalmazható. A részvevők először egyénileg, majd változó összetételű 5 fős csoportokban dolgoznak Célja: • közösségi problémák feltárása, súlyozása és tevékenységek kiválasztása • együttműködés, fogalmi gondolkodás fejlesztése • új szempontok, ötletek figyelembevétele • aktivizálás közös cselekvésre

a

jövőbeni

közösségi

18: szám szerint 78 ilyen technikát sorol fel a következő könyv: M. Carmona, T. Heath, T. Oc, S. Tiesdell: Public Places, Urban Spaces – Architectural Press 2003. 19 Forrás: Simon Ildikó és Kuna Gábor ( Cromo Alapítvány) : Gyakoroljuk a demokráciát! 20 Forrás: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak- módszertani kézikönyv 27

• •

együttműködés, közösségben tevékenykedés fejlesztése kifejezőkészség, kommunikációs képesség formálása

Folyamata több egymásra épülő szakaszból áll, a következők szerint: • Előkészítés: ◦ a résztvevők bemutatkozását a módszer, a szabályok és a téma ismertetése követi. • Kritika: ◦ a téma kapcsán a cél elérését akadályozó tényezők kulcsszavainak összegyűjtése, és sorrendjének kialakítása pontosztásos szavazással, majd a kulcsszavakkal tagadó mondatok, negatív állítások fogalmazása történik. • Újraírás: ◦ pozitív mondatalkotás a kritikai mondatokból. („ideális állapot”). A pozitív állítások sorrendjének kialakítása pontosztásos szavazással és a mondatok témakörönkénti csoportosítása történik. • Fantázia: ◦ új csoportbeosztásban bátor, kreatív szabad gondolkodással minden csoportnak a témához kapcsolódó ideális állapotot, fantáziatervet kell létrehoznia, rajzzal, ábrával illusztrálva, csoportonként bemutatva, ◦ a csoport fantáziatervére épülve, annak egy részletesebb vízióját kidolgozzák, rajzzal, ábrával illusztrálják, csoportonként bemutatják, ◦ a víziók tematikus csoportosítása és pontosztásos szavazással történő sorrend felállítása és egy téma kiválasztása odaállással történő szavazással. • Megvalósítás: ◦ újabb csoportbeosztásban a témához kapcsolódóan az „Ötletalap” (értékek, stratégiák, cselekvések kérdéslistája ) alapján kidolgozott projektötlet készítése, ismertetése. • Záró értékelés ◦ a részvevők értékelik saját tevékenységüket a jövőműhelyben. T5 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÖTLETBÖRZE – (Ecorys Kft.)21 A 2002-es Térségi szemléletű Településtervezés módszertani kézikönyvben tette le az Ecorys Kft. annak a településfejlesztési társasjátéknak az elméleti alapjait, amely a közösség bevonását célozza a tervezési folyamatokba. A helyi lakosok és településhasználók javaslataikhoz a felkért szakértők (építészek, várostervezők és gazdasági szereplők) is hozzáfűzhetik gondolataikat, és további lépésekre tehetnek építő jellegű javaslatokat. Folyamata 5 lépésben és 5 spontán kialakított csapatban zajlik: • a résztvevők felelevenítik magukban a közösség értékeit és problémáit, • ebből kiindulva, együtt fogalmazzák meg a település céljait, jövőképét, • konkrét projekt-ötletek felvetésével tesznek javaslatokat az önkormányzat és a fejlesztők számára • a csapatkapitányok ismertetik a közös gondolatokat, • a játék végén a jelenlévők titkos szavazás segítségével döntenek a legjobb projektről. 21 Forrás: http://ecorys.hu/ecorys.php?id=menu4&project=8 28

FUTURE CITY GAME JÖVŐ-VÁROS-JÁTÉK – ( Studio Metropolitana)22 A British Council nemzetközi szervezet által kifejlesztett és a Studio Metropolitana által terjesztett Future City Game (FCG) városfejlesztési játék köztérfejlesztés tervezésére is alkalmazható. A Jövő-Város-Játék során a helyi résztvevők a különböző interaktív feladatok révén, új és kreatív ötletekkel járulhatnak hozzá egy adott város, vagy egy konkrét fejlesztési terület élhetőbbé tételéhez. Az egy vagy két napos játékot, mely egyben a közösségi összetartást is generáló csapatverseny, egy moderátor vezetésével zajlik. A műhelymunkába tanácsadóként szakértők is bevonásra kerülnek, így a közösségi ötletek realitása is növelhető. A játék eredményei, a helyszínnel kapcsolatos közösségi vélemények és kreatív fejlesztési ötletek beépíthetőek a fejlesztési programba. Az eszköz szélesebb nyilvánosság bevonására és közösségi tervezés népszerűsítésére is alkalmas, nagyobb léptékű városi rendezvénysorozatok, konferenciák kreatív részeként. A játékból az NFÜ támogatásával az MTV1-en „A mi kis városunk” címmel, nagy sikerrel futott egy tévésorozat, ahol nyolc magyar város ( pl. Tata) lakossága versengett és ötletelt otthona megújításáért. PPS WORKSHOP23 A new york-i Project for Public Space (PPS) által kifejlesztett eszköz, mely köztérfejlesztési ötletek generálására szolgál és nagy hatékonysággal alkalmazható a közösségi igények feltérképezésére. Lényege, hogy egy adott helyszín bejárását követően a meghívott helyi résztvevők interaktív feladatokon keresztül gondolhatják végig a tér jelenét és jövőjét. A módszer és a csapatmunka alkalmas a különböző érdekcsoportok között a közös fejlesztési irányvonalak meghatározására. „ FIRKA PARTY”24 Egy kötetlen városi rendezvény során a lakosság „laikus” a településsel, településrésszel, köztérrel kapcsolatos fejlesztési ötleteit a „szakértő” tervezők, grafikusok vizuálisan tolmácsolják, rajzolják le. Az akciónak a közösség igényeinek begyűjtésén kívül közösségfejlesztő, identitás erősítő célja is van.

22 Forrás: Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása 23 Forrás:New-yorki Project for Public Spaces- nonprofit oktató és tervező szervezet honlapja: http://www.pps.org/ 24 Forrás: Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása 29

PÉLDÁK A szakirodalmakban megtalálható példák közül igyekeztem olyanokat kiválasztani, melyek együttesen a lehető legtöbb típusú közösségi tervezési feladatot, módszert, alkalmazási területet képesek bemutatni ( lásd: a közösségi tervezés területei c. fejezetben, 22. oldal). PÉCSBÁNYA25: Közösségfejlesztés és jövőkép-tervezés a szociális városrehabilitáció keretén belül. (2009-2010. Közösségfejlesztők Egyesülete) Pécs egyik városrésze Meszes- Pécsbánya, a Mecskeoldalban fekszik, a pécsi szénmedence egyik fontos termelőhelye volt. A bányászat hanyatlásával a - hajdan a városhoz képest is magasabb életminőséget biztosító - lakókörnyezet is romlásnak indult. A 70-es években a pécsi cigánytelepek felszámolásával Pécsbányára szegény roma családokat telepítettek, ami lakosságcserét eredményezett. Szegregátumok alakultak ki, halmozottan hátrányos helyzetű lakosokkal. A környezet megítélését és értékét tovább rontja a Karolina-külfejtés miatti tájseb. A lakosság három, térben és életminőségben is elkülönült rétegből áll: az egykori bányászokból, a halmozottan hátrányos helyzetű romákból és az újonnan beköltöző, valamint a régi bányászarisztokrácia jómódú csoportjából. A közösséget kiélezett konfliktusok, általános apátia és kilátástalanság jellemezte. A fényes múltba való visszavágyódás, a jelen elutasítása és a jövő iránti érdektelenség volt általános. Módszerek: A szociális városrehabilitáció első lépéseként a közösség bevonása és közös jövőkép kialakítása volt a cél. Az eszközrendszer a „Tervezz! Bátran!” programsorozat26 keretein belül • a településrész intézményei és különböző szervezetei interjúiból, • jövőműhelyekből és • gyermekrajz pályázatokból állt. Párhuzamosan zajlottak hagyományos értelemben vett közösségfejlesztő akciók, úgy mint a Retextil Alapítvány, és a Krétakör programjai, valamint a Murál Morál Csoport falfestmény-készítési akciója. Ezek együttes eredményeként elkezdődött a közös gondolkodás és a következő, hosszú távú jövőképet fogalmazták meg maguknak a pécsbányaiak: • Együttműködés fejlesztése a helyi csoportok, közösségek, szervezetek között, a közös ügyek mentén. • Program a helyi fiatalok felelős közösséggé szervezésére. • A városrésszel szomszédos külfejtés rekultivációjának előmozdítása a városi rekreációs terület céljára. • Az elhagyott kórház-épület hasznosításának előmozdítása, a helyi közösségi használat céljára 25(Forrás: Peták Péter, Közösségfejlesztők Egyesülete 2010. www.kozossegfejlesztes.hu http://www.scribd.com/doc/38790646/Pecsbanyai-Jov%C5%91-kepek ) 26 Részletesen a Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa: Tervezz !Bátran! Közöd van hozzá! c. kiadványaában 30

Eredmények: • A jövőkép belekerült Pécs IVS-ébe, a rajzokból vándorkiállítást szerveztek, az egész akcióról kiadvány készült, mely minden érintetthez eljuttattak, de a helyi és országos média is ( pl. MR1) összeállításokat készített róla. Finanszírozás: • a Norvég Civil Alap támogatásával valósult meg TARDOS27: A helyi identitás- és közösségi részvétel erősítése a településfejlesztési koncepció tervezése kapcsán, 2007-2010. Tardos a Vértes lábánál, a Gorba hegy alatt fekvő, 1600 lakosú, szlovák nemzetiségű falu, Tata város szomszédságában. Az alapszintű oktatáson és egészségügyi szolgáltatásokon kívül élénk közösségi és sport élet zajlik a településen. A porták jelentős része gondozott, a közterek is ápoltak. A helytörténeti kiadványok sora jelzi, hogy a község életének dokumentálása közös, belső igény. Az egyik legfőbb problémát a falu közepén álló, leromlott, közös udvaros házak képe és azokban lakó, hátrányos helyzetű, betelepülő tulajdonosai jelentik. Helyi munkalehetőség nincs, az iparfejlesztés a földrajzi adottságok miatt nem lehetséges. A település egyetlen fejlesztési erőforrása a zöld környezete. A közösségi tervezés a polgármester indítványozásra kezdődött, a célja a településfejlesztési koncepció elkészítése volt, de számtalan közösségfejlesztési vonatkozású hozadéka lett. Módszerek: • interjú, kérdőív, közvélemény kutatás, • fórum, a kérdőív eredményeinek bemutatása, • aktivizálás, megszólítás, csoport- és életrajz-interjúk, • közösségi akciók a környezet megismerésére és a felelősségérzés növelésére, pl. Malom völgyi sétány takarítása , • Találjuk ki Tardost! gyermek rajzpályázat, • a hangadók és véleményvezérek tréningje a közösségi tervezés módszereiről, ötletroham és jövőműhely témában. Eredmények: • javaslatcsomag a településfejlesztési koncepcióhoz, mely a település IVSének része lett, • „Dicséretes tardosi porta” pályázat alapítása, • Gorba rádió – közösségi rádió beindítása és működtetése, • Hírlevél, a helyi újság beindítása, • ifjúsági klubszoba kialakítása, • a helyi kulturális-, természeti- és épített-értékek leltárának elkészítése, • a falu fejlődési irányaként elfogadott, zöldturizmust kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése- pl. a fogadó működésnek beindulása.

27. (forrás: G. Furulyás Katalin: A tardosi munka- Közösségfejlesztők Egyesülete 2010. http://epa.oszk.hu/01600/01667/00002/pdf/MMI_01667_2009_172-178.pdf ) 31

Résztvevők: • Önkormányzat, polgármester : megbízó, döntéshozó • Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya : facilitálás DEBRECEN, NAGYERDŐ28: a közpark revitalizációja kapcsán keletkezett konfliktus megoldásaként, helyi kezdeményezésre történő stratégia alkotás, 2009-2011. A Nagyerdő és a Parkerdő Debrecen kiemelkedő természeti értéke, mely hagyományai révén kedvelt szabadidős, rekreációs, egészségmegőrző tevékenységek színhelye, létesítményei által a kulturált szórakozást szolgálja. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nagyerdő területén strand-, gyógyfürdő és kapcsolódó szállodafejlesztéseket tervezett., melynek következménye a Parkerdő zöld területeinek nagymértékű csökkenése lenne. A városvezetés tervéről a helyiek 2009 tavaszán a megyei sajtón keresztül értesültek. Pedig eközben már zajlott a fejlesztési terület szabályozási tevének módosítása is. Az állami főépítész az előzetes véleménykérésre adott válaszában „az Építésügyi Törvényben előírtnál is szélesebb körű társadalmi véleménynyilvánítási lehetőséget tart indokoltnak” A terv elleni tiltakozók a város internetes fórumán hangot adtak ellenérzéseiknek, szerveződtek, majd létrejött a Nagyerdőért Összefogás, melyhez 17 civil szervezet és számos magánszemély csatlakozott. A szerveződés tiltakozást nyújtott be az önkormányzathoz a fejlesztéssel szemben, ugyanakkor és javaslatot tett a fejlesztés környezetközpontúbb átgondolására, a partnerség kialakítására és az „ Átfogó Nagyerdő terv” kidolgozására. Ennek következményeként Debrecen polgármestere nem nyilvános megbeszélésre invitálta a Nagyerdő sorsáért aggódókat, köztük civil szervezeteket, így az Összefogás képviselőit, ahol a polgármester megbízta a város főépítészét, hogy a civilek delegációjával egyeztesse a pályázati előkészítés szakaszában lévő terveket. Ez a megbeszélés elmaradt, de az önkormányzat módosította a fejlesztési elképzeléseit a civilek elképzelésének is megfelelő módon. A Nagyerdőért Összefogás terveket készített és javaslatot dolgozott ki az átfogó Nagyerdő-terv közösségi tervezés folyamatának elindítására, melyet hivatalosan is benyújtott az önkormányzathoz. A cél olyan fejlesztések , amikkel a közparkot közösségi módon, és mégis rentábilisan lehet üzemeltetni (pl. Central Park- NY, USA) Módszerek: • Tervezz! Bátran! kétnapos közösségi tervezési program. • Szakmai fórum, konferencia. • Nagyerdő értékeinek leltára elkészítése. • Rendszeres közösségi tervezési akciók az Átfogó kidolgozására.

Nagyerdő

terv

28(Forrás:

http://www.nagyerdoert.hu/content/beszamolo-nagyerdoert-osszefogas-tervezzbatran-kozossegi-tervezo-rendezvenyerol Nemtetsző tervek készülnek a Nagyerdőre- Hajdú Online 2009. . www.haon.hu http://www.haon.hu/hirek/hajdu-bihar/cikk/nemtetszo-tervek-keszulnek-a-nagyerdore/cn/news20090423-08015417 ) 32

• •

• • • • •

Nagyerdőért Összefogás ülései havonta az eredmények megismerésére. Közösségi akciók: ◦ Szabadtéri Színpad környékének megtisztítása, erdő takarítása; ◦ Borkarnevál, ◦ Nagyerdő napja , ◦ Nagyerdő Piknik, ◦ A Parkerdő bejárataihoz feliratok, ismertető táblák terveztetése, készíttetése és kihelyezése . "Nagyerdő érzés" fotó- és rajzpályázat. "Mesél a Nagyerdő" novella és verspályázat. "Fogadja örökbe a Nagyerdőt" örökbefogadási akció. Gyűjtés a saját erőből megvalósítható fejlesztések finanszírozásra. ( utcabútor, játszótér) A Nagyerdőért Összefogás saját honlapot üzemeltet.

Sikerek: • sajtóban való részvétel (Napló, Debrecen, internetes portálok), • együttműködés az önkormányzat képviselőivel, • lakosság figyelemfelkeltése, • a tervezés folytatódik és jelenleg is tart. Hiányosságok: • A Parkerdő egy részét a Nagyerdő Összefogás megkerülésével és tiltakozása ellenére a Gyógyfürdő területéhez kívánta használatba adni az önkormányzat. A következmény bizalomvesztés és a partnerség terén megszakadt a partnerség. Résztvevők, feladataik: • Nagyerdőért Összefogás: 17 szervezetet tömörítő civil kezdeményezés, problémafelvető és az „Átfogó Nagyerdő Terv”kezdeményezője. • Önkormányzat: döntéshozó. • Területi főépítész: a közérdek érvényesülésnek őre a rendezési terv módosítás kapcsán. • Települési főépítész: ütköző pont az önkormányzat és a civil szervezet között • Életfa, Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportja: facilitálás Finanszírozás: • a közösségi tervezés rendezvénye finanszírozásának köszönhetően.

a

Norvég

Civil Támogatási Alap

33

ORSZÁGBÍRÓ LAKÓTELEP ÉS SÉTÁNY29: köztér megújítás közösségi programalkotó fórumsorozat segítségével, Budapest XIII. kerület, 2010. A program alapvető célja, hogy a több mint 300 lakosú Országbíró lakótelep közterületeit "jobb hellyé" alakítsa a lakosság bevonásával. Olyan hellyé, ahol a lakosok szép, tiszta és biztonságos környezetben szívesen töltik szabadidejüket, amire az ott élők büszkék, amire vigyáznak és amely révén a környező lakóingatlanok értéke is növekszik. A projekt keretében az Országbíró lakótelep közterületeinek és zöldfelületeinek átfogó, hosszútávú felújítási programja kerül kidolgozásra a lakosság intenzív bevonásával. A lakossági fórumokat követően közterület fejlesztési koncepcióterv került kidolgozásra, mely alapján kiviteli tervek készültek. A program során a lakosság részvételével feltárták a • mit tekintenek értéknek, • mi jelent számukra problémát a közterületekkel kapcsolatban, • mi az, amivel a helyi lakosok hozzájárulhatnak a közterületek szépítéséhez, • milyen ütemezésben javasolják a megvalósítást. A közösségi fórum konzultáció jellegű volt, tehát a tervről szóló végső döntést a közterületek tulajdonosa a kerületi önkormányzat hozta meg. Módszerek: • internetes programismertetés, fórum, • lakossági kérdőíves közvélemény kutatás, • programalkotó fórumok, ( alternatíva választás, sorrend kialakítás) • közterület fejlesztési koncepcióterv készítés, elfogadás, ( alternatíva választással, sorrend kialakítással) • záró dokumentáció elkészítése szavazás alapján, • kiemelt akcióterületté nyilvánítás a településfejlesztési stratégiában, • forráskeresés az Önkormányzatnál, • megvalósítás pályázati támogatás függvényében, a megvalósuló fejlesztések 2011-től. Sikerek: • Az "Országbíró lakótelep és sétány közterületeinek megújítása" című program a kerület IVS-éenk és az AngyalZÖLD Zöldhálózati Stratégiájának részét is képezi. Ez utóbbi a XIII. kerület zöldhálózat fejlesztési- és fenntartási stratégiája, ami a maga nemében egyedülálló Magyarországon. Résztvevők, feladataik: • Önkormányzati képviselő, alpolgármester :tulajdonos, finanszírozó • Főépítész: szakértő, véleményező a szakmai anyagok és pályázatok bírálatánál. • Angyalzöld XIII. kerületi Környezetgazdálkodási Közhasznú NKFT.: fenntartó • Zöldfa stúdió Kft.: tervező, facilitátor 29 Forrás: Gábor Péter és Helembai Mihály : Szabadtér építészeti koncepció közösségi részvétellel Angyalföldön 2010. http://epiteszforum.hu/node/18096 http://www.angyalzold.hu/web/leiras.php?id=129 http://www.zoldmuves.hu/?q=az-orszagbiro-lakotelep-es-setany-kozteruleteinek-megujitasa 34

B ART ÓK Kulturális Városközpont:30 egy új tér születése a közösségi tervezés jegyében, új tematikus főutca közösségi részvételű termékfejlesztése : Budapest, Újbuda Bartók Béla út 2007-2010. Budapest XI. kerületének vezetői jó néhány éve megfogalmazták az Újbuda Kulturális Városközpontjának ( KVK) létrehozásának ötletét. Ugyanakkor belátták, hogy egy ilyen nagyszabású, összetett és a kerület léptékét túllépő feladat megvalósításhoz nem elegendő a politikai akarat. Széleskörű szakmai, gazdasági és nem utolsó sorban társadalmi támogatottság, valódi és működő partnerség kialakítása szükséges ahhoz, hogy Budapest új tematikus főutcája a látogatottságát célzottan növelő funkciókkal bővülhessen és fenntartható is legyen. A Bartók Béla út Szent Gellért tér és Móricz Zsigmond tér közötti szakasza lett a kulturális alapú városfejlesztés kijelölt helyszíne. Az önkormányzat kezdeményezésére, irányításával, támogatásával a helyi civilek, a gazdasági élet szereplői és az intézmények aktív részvételükkel közösen kidolgoznak egy fejlesztési rendszert, azért, hogy a helyszín minden tekintetben vonzóbb, értékesebb, és élőbb legyen. Folyamat: • érdekeltek körének beazonosítása, • helyszín miliőjének vizsgálata, a genius-loci-jának felismerése, • termékfejlesztés, széleskörű marketing eszköztárral a „B ART ÓK”, mint új egy márkanév bevezetése (rendezvényekkel, megkülönböztetett jellemzőjű, minőségi kínálattal és azonosító jegyekkel ), • partnerség kialakítása, a jövőképet meghatározó és megvalósítani szándékozó szereplők intézményesítése, • portfólió, mint a termékfejlesztés záró dokumentuma, (a terület befektetői számára iránymutató és figyelemfelkeltő fejlesztési paraméterekkel és ötletekkel). Módszerek: • szakmai rendezvények, (MUT konferencián való megjelenés, vitafórum, Egyetemi Alkotóhét , Galériák megkeresése ) • „Ötletzápor” pályázat ( 26 beadott pályázat) • „Firka Party”( párbeszéd, ötletgyűjtés, igényfelmérés) • köztéri tervkiállítás, • intenzív média jelenlét, ( helyi újság, internet, PR film) • arculattervezés, • próba téresemény, fesztivál, a TérFelFeszt programsorozat különböző célcsoportok részére ( tervezői szakma, gazdasági szereplők, lakosok) Sikerek: • A Hadik kávéház megnyílt. • A Ráday galéria áttelepült a Bartók Bála útra. • A Gárdonyi tér átépítése megtörtént. • A Gomba tervpályázatát lebonyolították szintén a lakosság bevonásával. • Megalakult a TÉT – Társadalmi Érték Testület, amely a KVK területének 30( Forrás: http://www.ecorys.hu/kepek/BARTOK_eredmenyek.pdf , http://www.ujbuda.hu/kvk_tovabbi_hirek.php ) 35

véleményező, minősítő és bíráló funkciójú, önkormányzati és civil tagokból álló szervezete. Hiányosságok: • 2010. szeptembere óta nincs látható eredmény. Résztvevők, feladataik: • Ecorys Kft: tervező, lebonyolító. • Újbuda önkormányzata: megbízó, ötletgazda, döntéshozó. • Főépítészi iroda: a közterületet érintő ötletek, szakmai mentorálása, koordinálása.

anyagok

DIÓSD31 A tényleges probléma felismerése Diósdon, egy fejlesztés kapcsán A település iparűzési adó bevételének emelése érdekében az önkormányzat egy bevásárlóközpont építésének lehetőségét fontolgatta, melynek megvalósítására a focipálya területét jelölte ki. A pálya megszüntetése ellen a helyi lakosok tiltakoztak és a konfliktus megoldásra Állampolgári Tanácsot hívtak össze. Az ülésen az önkormányzat képviselői és a lakosság meghallgatták egymás érveit, ami után kiderült, hogy a problémát nem is a bevásárlóközpont betelepülése jelenti. A résztvevők a tanács moderátorának segítségével átfogalmazták a problémát: hogyan lehetne a település bevételeit növelni és a focipályát megtartani? Kiderült, hogy a helyi vállalkozók nem helyben vannak bejelentve, ezért az adóbevételeik egy másik településre folynak be. A fórumon részt vevő helyi vállalkozók képviselői ígéretet tettek arra, hogy átjelentik székhelyüket Diósdra és így az önkormányzati bevételek is megemelkednek. Ez a megoldás a bevásárlóközpont beruházást is szükségtelenné tette és a focipálya is megmaradhatott. LEEDS32: Fiatalok bevonása a városközponti terület akcióterületi tervének készítésbe 2005-2006. Jó példa arra, hogy hogyan lehet a fiatalokat bevonni egy terület akcióterületi tervének formálásába már a tervezési folyamat legelejétől, a lehető legkevesebb erőforrással. Leeds Városi Tanácsa ( Leeds City Council, LCC) az új brit tervezési rendszer alapján kezdte el készíteni a városközpont akcióterületi tervét. A tervezésre vonatkozó jogszabály a minden érintettel történő konzultációt követeli meg. A tervezés előre láthatólag jópár évet vesz majd igénybe, ezért a Városi Tanács három lépcsős konzultációról határozott. Az első lépcsőben a helyi lakosságot kívánták megkérdezni arról, hogy mi legyen a tervben. A korábbi gyakorlat szerint a fiatalokat rendszerint kihagyták az ilyen konzultációkból. Leeds Városfejlesztési Osztálya ( Leeds Development Department, LDD) és Yorkshire megye Tervezéssegítő Szervezete ( Yorkshire Planning Aid ,YPA ), mint közösségfejlesztő 31( Forrás: http://www.rtop.hu/TF_fuzet_(1)_Segedlet_a_kozossegi_tervezeshez.pdf Simon Ildikó és Kuna Gábor: Gyakoroljuk a demokráciát! Hogyan rendezzünk állampolgári tanácsot? , Cromo Alapítvány 2010. www.cromo.hu ) 32(Forrás: http://www.communityplanning.net/casestudies/casestudy005.php ) 36

szervezet, valamint Leeds Városfejlesztési Osztálya határozott úgy, hogy a fiatalok ötleteit a tervezés teljes folyamatában figyelembe veszik és az erről szóló kezdeményezést előterjesztik a Városi Tanácsnak, és amelyről . megállapodást is kötöttek Leeds Ifjúsági Tanácsával ( Leeds Youth Council ,LYC). Folyamat: • Tervezési megbeszélés a közösségfejlesztő társaság, a városfejlesztési osztály, és az ifjúsági tanács között. • Döntés az együttműködésről . • Kérdőív. • Műhelymunka a városközpont fejlesztés témáiról és lehetőségeiről. • kérdések: „ mi a jó városközpontban? Mit lehetne fejleszteni a fiataloknak a városközpontban?” • Akcióterületi alkotó munkacsoport létrehozása a fiatalokból. • „Alternatív javaslatcsomag” összeállítása a kérdőív és a műhelymunka eredményei lapján. • A fiatalok tájékoztatása a tervezés menetéről és visszajelzés a javaslataik felhasználásáról a fejlesztési osztály részéről. • Az akcióterületi alkotó munkacsoport műhelymunkája „Konkrét javaslatcsomag” kidolgozásra. • A „Konkrét javaslatcsomag” bemutatása a döntéshozók részére és a város honlapján. A tervezési folyamat egyedisége: • A tervezési segítéségnyújtás kulcstényező volt a folyamatban, a közösségfejlesztő szervezet a részvételével azt biztosította, hogy a fiatalok a megfelelő szakaszokban visszajelzéseket kapjanak a tervezésről, és hogy a teljes tervezési folyamatot képesek legyenek lépésről-lépésre követni. Lévén, hogy az Ifjúsági tanács tagjai folyamatosan cserélődtek, fontos volt minden találkozó elején összefoglalni az előzményeket és az addig elért legfontosabb eredményeket. Sikerek: • A fiatalok ötleteit beépítették a városközpont akcióterületi tervének első két vázlatába. • 262 fiatal bevonása történt meg . • Helyi módszertani és jogi szabályozás kidolgozása követte a tervezést, mely arra vonatkozott, hogy a későbbi várostervezési folyamatokba hogyan kerüljenek bevonásra a fiatalok. • A fiatalok betekintést nyerhettek a településtervezési folyamatokba Hiányosságok: • Az „Alternatív javaslatcsomagban” szereplő ötleteket, mint önálló dokumentumot mutatták be ahelyett, hogy integrálták volna a véleményezési dokumentációba. • Az akcióterületi alkotó munkacsoportot formálisan nem alakította meg az Ifjúsági Önkormányzat, ezért a részvétel alacsony szintű volt.

37

Résztvevők , feladataik: • Leeds Youth Council : a fiatalok koordinálása • Leeds Development Department:az akcióterületi terv készítése, konzultációs folymat segítése • Yorkshire Planning Aid : közösségfejlesztés, a tervezési folyamat segítése

a

Finanszírozás: • Nem volt költségvonzata, a tervezési segítségnyújtás és facilitálás ingyenes felajánlással működött HAMBURG33: Egy sikeres szociális városrehabilitációs program a Lenzsiedlung lakónegyedben 2000-2004. A lakónegyed Hamburg Eimsbüttel kerületében, Eimsbüttel és Lokstedt kerületek között helyezkedik el. A közel 1100 lakásban 3000 ember él, akik 40 különböző nemzetiséghez tartoznak. Az itt élők 30%-a 18 év alatti. A panel lakótelep 1976-78. között épült magasházakból és a 80-as években épült 2-4 emeletes épületek együtteséből áll Az 1970-es, 80-as években a gazdaság hanyatlásának köszönhetően csakúgy mint a nyugat-európai nagyvárosok többségében, a lakónegyed leértékelődése kezdődött el, ami az egyre növekvő számú munkanélküli, szegény és bevándorló családok koncentrációjából ered. Az 1980-as években az egyre nagyobb problémát jelentő szegénység ellen a Német állam megemelte a segélyek összegét, és támogatta a „városrész-orientált” szociális munka különböző típusait, amelyekkel a leginkább „problémás” lakóterületek és csoportok ( külföldiek, szenvedélybetegek, munkanélküli és marginalizált fiatalok) helyzetén kívántak javítani. Munkahelyeket is teremtettek a kommunális szolgáltatások területén, a környezetvédelemben, vagy a lakóépületek felújításában való közreműködésben. Az 1990-es évek elején Hamburg Eimsbüttel kerületében, köztük Lenzsiedlungban is , indult az Európai Közösség (EG) támogatásával megvalósuló szegénység-ellenes program(„Programm der Gemeinschaft zur ökonomischen und sozialen integration der am stärksten benachteiligten gruppen”- „Közösségi program a leghátrányosabb helyzetű csoportok gazdasági- és szociális integrációjáért”), amelynek céljai a következők voltak: • a helyiek bevonása a projektek megvalósításába, a közösségfejlesztés révén, • a kirekesztettség által leginkább veszélyeztetett nők és fiatalok támogatása a szakmai képzési programokon keresztül, amelyek biztosítják visszaintegrálásukat a munkaerőpiacra, • önsegítő csoportok kialakítása és kezdeményezéseik támogatása, • a célterületeken élő lakossági csoportok társadalmi, kulturális és politikai integrációjának támogatása, együttműködés a bevándorlókkal és családjukkal, • a lakhatási körülmények javítása és a szociális infrastruktúra fejlesztése. 33 (Forrás:http://www.diverziti.hu/3196/hamburg-a-zold-fovaros/ http://varosmegujitas.wikispaces.com/file/detail/Hamburg- Lenzsiedlung+esete.doc http://de.wikipedia.org/wiki/Lenzsiedlung) 38

Erre alapozva 2000-ben a lakónegyed fejlesztési programja része lett a németországi „Soziale Stadt” programnak. A program célkitűzéseinek megfelelően a hangsúly a lakóterület fizikai megújítása mellett a területen élők társadalmi integrációjának elősegítésére, a befogadást szolgáló struktúrák fejlesztésére helyeződött. A projekt tervezői a közvéleményben inkább negatívan megjelenő etnikai sokszínűséget a lakónegyed legfontosabb értékének beállítva, arra építve alakították ki a közösség- és közterület fejlesztés koncepcióját, melyek legfontosabb célcsoportjai a gyerekek, a fiatalok és az anyák. Módszerek: • Létrehozták a helyi identitás megteremtését és erősítését szolgáló közösségi struktúrákat ( lakóhelyi és ifjúsági egyesület, sportklub, helyi újság), • kialakították az egyéni és családi problémák megoldásában közreműködő segítő szolgáltatásokat, ( tanácsadások, szülői csoportok, kismama klub) • megszervezték a szakmát adó képzési programoka,t ( átképzések, nyelvtanfolyamok) • biztosították a helyi lakosság társadalmi, politikai integrációját segítő-, a lakónegyed közügyeiben történő részvétel különböző lehetőségeit, ( városrészi konferenciák, fórumok, beszélgetések) • megvalósították a lakások és az épületek korszerűsítését,( óvoda, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális épületek) • Megújították a közterületeket. ( játszóterek, sportpályák, közlekedési útvonalak) Sikerek: • A Lenzsiedlung-projekt 2004-ben megkapta a „ Szociális Város” Program Díját. Résztvevők: • A projekt irányításában meghatározó szerepe volt a helyi lakosságból, a kerület és a város képviselőiből álló Városrészi Tanácsnak ( Stadtteilbeirat), • a szervezéssel, koordinálással, lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Városrészi Iroda (Stadteilbüro) látta el, • de a megvalósuló programokat az Eimsbüttel- Kerületi Önkormányzattal történt egyeztetés után a Hamburgi Önkormányzat, a Szenátus (Senat) hagyja jóvá. Finanszírozás: • Lenzsiedlung-projekt keretében a költségvetés jelentős részét- városi és szövetségi forrásokból – Hamburg városa biztosítja. A projekt finanszírozásában lényeges szempont volt a különböző pénzügyi források (szövetségi, városi, uniós, magán) összevonása.

39

GRAZ34: A főépítész, mint a fejlesztések reklámarca, 2000. Graz Európa Kulturális fővárosa lett 2003-ban, az ezzel kapcsolatos fejlesztések ( pl.: a két legjelentősebb épület a Kunsthaus – tervezői:Vito Acconci és Robert Punkenhofer- és az Insel i der Mur-tervezői Peter Cook és Colin Fournier –valamint ezeken kívül a Dom in Berg, a Városháza, a Pályaudvar, a Paul List Csarnok, a Gyermekmúzeum és az Irodalom Háza) előkészítése zajlott 2002 közepétől. Az Graz 2003. programok egyik alapvető célja az volt, hogy minden fejlesztés a Graziak bevonásával történjék a Graziakért, nekik okozzon örömet, hiszen ők viselik a terheit, úgy kifelé, mint befelé. Módszerek: A főépítész aktívan részt vett a kommunikációs programban azzal, hogy a fejlesztések terveit ismertette és kérte azok véleményezését. Az akció különlegessége a figyelemfelkeltő és olcsó, újrahasznosított anyagok ötletes felhasználásával készített installációk a város legfontosabb közterületein. Szállító konténerek belsejének falán elhelyezett monitoron a főépítész bemutatójáról készített film volt látható a nap 24 órájában. Míg a konténeren kívül olajoshordóból és plexi lapokból készített, írószerszámmal és papírokkal felszerelt és ötlet-gyűjtő volt elhelyezve, melyet bárki szabadon használhatott a véleményének közlésére. A lehető legszélesebb kör megszólítása történhetett meg így a legprovokatívabb módon. Kb 7000 emberhez jutott így el az információ a programokról és fejlesztésekről, ami azt jelenti, hogy ők mind a tudás hordozói és terjesztői lettek. . A módszer összhangban volt a fejlesztésekkel, hiszen meglepő, idegen objektumok megjelenése zajlott a városban. A meglepetéskeltés egyébként az egész programsorozat alapeleme volt, a jelmondat is erre utalt: ”Graz- wer hätte das gedacht?” - „Graz, ki gondolta volna?” Ehhez kellet a főépítész szakmai pesztizse, - amire alapozva az előadásai érdeklődésre tartottak számot - és előadói képességei, - amellyel mondandója hitelességét támasztotta alá. Sikerek: A mai napig működő „kezdeményezés vonal” megalapítása, mely online fórumból és díjból áll. A civil kezdeményezéseket havonta értékelik, a legjobbnak pénzdíj jár, illetve a város vállalja a megvalósítás anyagi és egyéb vonzatait. MAGDEBURG35: Városi Könyvespolc, avagy a Salbkei Könyvjelző, a közösség erejéből és akaratából megvalósuló szabadtéri könyvtár építés 2009. Magdeburg város Salbke városnegyedének könyvállománya 2009 júniusa óta részben a szabadtéri könyvtárában is hozzáférhető, ahol a polcokról éjjel-nappal el lehet venni a könyveket, bürokrácia és kölcsönzőjegy nélkül. A szabadtéri könyvtár létrehozása az utóbbi évek talán legsikeresebb közösségi tervezési folyamata volt. „ Az ötlet, a tervezés és a megvalósítás folyamata annyira példaszerű. Szinte túl szép, hogy igaz legyen” (Aaron Betsky.) 34(Forrás: A győri Medius Kft. archívuma és www.graz03.at ) 35(Forrás: Wessely Anna: A közterek politikája. Előadás a XV. Főépítészi Konferencián www.epiteszforum.hu http://www.architonic.com/de/aisht/lesezeichen-salbke-freiluftbibliothek-in-magdeburgkaro/5100461 ) 40

Az egykori keletnémet terület nagy kiterjedésű ipari övezetei az 1990-es években egyre inkább használaton kívül kerültek. A munkalehetőségek megszűnése egy spirálszerű negatív folyamatot indított el, ami tömeges elvándorlást, az épületek megüresedését és rendkívül magas munkanélküliséget váltott ki. Salbke a „zsugorodó város” fogalmával azonosult és a „posztindusztriális Pompei” jelképévé vált: a városrész központjában ma az épületek közel 80%-a üresen áll. A leromlott állagú házak mellett a gondokat az is tetézte, hogy Salbke központi terén (ami az egykori halászfalu főtere volt) álló helyi könyvtár az 1980-as években leégett a városnegyed ezzel a kulturális központját még gazdasági jelentősége előtt elveszítette. Az üresen maradt telek stratégiai helyzete és az, hogy a könyvtárra emlékeztetett, különösen alkalmassá tették arra, hogy egy megújulási folyamat kiinduló pontjává legyen. Módszerek, folyamat: A forma és a funkció megtalálása egy egyhetes műhelymunka során lebonyolított részvételi folyamaton alapult, melynek bázisául egy üres, közvetlenül a telek melletti üzlethelyiség szolgált. A városnegyed lakói és az ott élő gyerekek egy tervező csapat vezetésével egy térbeli városmodellen dolgoztak, melynek eredményeként a helyszínen 1:1-es mértékben létrehozták a legfelvállalhatóbb megoldás modelljét, hogy a hosszú könyvespolcos fal és színpad kombinációjának ötletét a funkció szempontjából ideiglenesen teszteljék. Az „építőanyagot” (1000 db sörösrekeszt) egy helyi italkereskedő bocsátotta rendelkezésre. A könyvadakozás felhívása az egész városban visszhangra lelt és az így összegyűlt könyvek töltötték meg az ideiglenes installáció polcait. Az improvizált könyvtári bútorzat valójában csak két napra határozta meg a köztér hangulatát, mégis tartós hatást fejtett ki. A lakók magukévá tették az ötletet és saját irányításuk alá vonva működtették tovább a „nem hivatalos” közkönyvtárat. A könyvállomány hamar 10000 kötet fölé növekedett és a projektet, mint modelltervet 2006-ban felvették a szövetségi ExWoSt (Kísérleti Város- és Lakásépítési Projekt) kutatási projektbe. ( „A könyvjelző Salbkének” című projekt egy a hét modellterv közül, amelyek az Építésügyi és Területrendezési Szövetségi Hivatal „Család- és Idősbarát Városnegyedek” nevű kutatási területéhez tartoznak.) Ezzel biztosítottá vált az anyagi háttér ahhoz, hogy a szabadtéri könyvtárat tartós köztéri berendezéssé alakítsák át. A részvételi folyamat későbbi szakaszában tovább finomították a „zöld nappali” ötletét, ami a városnegyedben egy az utca zajától védett nyugalmi zónát hivatott biztosítani. Ezt az alapkoncepciót követi végül a megvalósult építmény burkolatának konstrukciója: kemény, alumínium modulokból álló homlokzat az utca felé és egy puha, vízszintes vörösfenyő lécekből álló homlokzat a szabadtér felé. Az objektum legfeltűnőbb ismertetőjegye, kétségtelenül, a mélyhúzott alumínium formaelemekből álló homlokzat, ami az eredeti tartószerkezetével együtt egy 60-as évekbeli áruház bontásából származik. Az egész homlokzati elgondolás kiindulópontja ugyancsak a részvételi folyamat volt, amiben több polgár is az újrahasznosított anyagok mellett érvelt. Végül az építészek és Hamm városa vezetésének jó kapcsolata révén javasolták a szokatlan ötletet, amit a polgárok lelkesedéssel fogadtak. A 2007-ben a vesztfáliai Hamm városában elbontott építőanyagot az ottani városvezetés a magdeburgi társadalmi projekt 41

támogatásaként, anyagár alatti értéken adta át újrahasznosításra. A külső homlokzatba üveges alumínium-vitrineket illesztettek be, amik a városnegyed információs tábláiként, a civil szervezetek bemutatását szolgálják. A vitrinek a belső homlokzaton a szabadtéri könyvtár könyvállományát fogadják be, előttük egy 30 méter hosszú ülőpad fut végig, amit nyugat felé tájoltak. Két helyen úgynevezett olvasósziget közvetít az utca és a szabadtér között. A faborítású ülőfülkéket zöld árnyalatú biztonsági üveggel szigetelték el az utca zajától. A körbefutó lábazat előregyártott vasbeton elemekből áll, melyet fehér, fekete és króm színű graffitik fednek. A graffitis kialakítást ugyancsak egy pályázat keretében oldották meg: minden magdeburgi fiatal benyújthatta személyes graffiti-aláírását, amik közül a legjobb „tag”-eket maguk a fiatalok választották ki és vihették fel a meghatározott színekben az építmény lábazatára. Sikerek: A megvalósult építmény, mint „Village Icon” (város jelkép), a városnegyed hosszú éveken át tartó erős demográfiai zsugorodása után a fellendülést jelképezi; színeivel formáival, funkciójával a helyi közösség alkotóerejének üzenetét kódolja. A közösségi könyvtárat 2010-ben az Európai Köztér Díj I. helyezésével is elismerték. Résztvevők: Tervező és facilitátor: KARO építésziroda, (Kommunikation Architektur RaumOrdnung) Lipcse, Megbízó: Magdeburg, tartományi főváros Projektpartnerek: Salbke és Fermerslben civil szervezetei, valamint a Westerhüsen Egyesület Támogatók: Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (Építésügyi és Területrendezési Szövetségi Hivatal, Kísérleti Város- és Lakásépítési Projekt (ExWoSt) Osztálya

42

III. FEJEZET: GYAKORLAT FŐÉPÍTÉSZEK ÉS A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL Milyen szerepe és feladatai vannak, lehetnek a főépítészeknek a közösségi részvétellel megvalósuló jövőalkotásban?

SZEREPEK ÉS FELADATOK E kérdéskör vizsgálatához két kiindulási alapot vettem. Egyrészt a főépítészi tevékenységre vonatkozó jogszabályokat, másrészt egy 2008-as kutatás publikált eredményeit.36 A jogszabályokból kiindulva megvizsgáltam, hogy az előírások milyen teret engednek a közösségi tervezés eszközeinek érvényesülésére, tehát mi a legfőbb döntéshozói -kormányzati elvárás. Míg a kutatás,- mely Pest megyei és budapesti tervezők és főépítészek kérdőíves megkérdezésének eredményeit dolgozta fel- alapján a mindennapi gyakorlat kapcsolati és konfliktustérképe, valamint a főépítészi szerepkör belső megítélése rajzolódik ki. Az előző fejezetben bemutatott esettanulmányok főépítészi szerepei, -mint kiragadott példák- a szakma közösségi tervezéssel kapcsolatos viszonyának illusztrációiként állnak e fejezet végén.

A főépítész feladatkörei a jogszabályokban A legfontosabb, - a főépítészi feladatokat meghatározó - vonatkozó jogszabályok közül csak hármat vizsgáltam meg. Hogy a tervtanácsokról szóló rendeleteket ( igen, többesszám, mert ugyanazon a néven két jogszabály is szabályozza a témát: külön az országos- a területi és külön a településrendezési és építész műszaki körre vonatkozóan! ) miért nem, arra később kitérek. A jogszabályi előírásokból csak azokat emelem ki, amelyek a közösségi tervezés témakörével összefüggésbe hozhatóak ( pl. amiben a főépítész koordinál, szervez, irányít, résztvesz, együttműködik, előkészít, közreműködik, segítséget nyújt). Az adminisztratív tevékenységek (jelentés, nyilvántartás, adatszolgáltatás, tájékoztatás, átvezetés), valamint az állami főépítész hatósági feladatai nem tartozhatnak ebbe a körbe. Ugyanígy nem térek ki a tervtanácsokkal kapcsolatos előírásokra sem, hiszen a jogszabályok teljes körűen szabályozzák a szigorúan szakmai tanácsadó szervezet felépítését és működési kérdéseit. •

•

Az Étv. 6§ (6) alapján a főépítész készíti elő a településrendezést, az épített környezet minőségét, a helyi örökségvédelmet és az építésügyi feladatok ellátásának feltételeit érintő önkormányzati feladatokat. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet ( a továbbiakban örökségvédelmi rendelet) 3§(2) -ben csak hivatkozik a fenti jogszabályhelyre, tehát a főépítész feladata a helyi örökségvédelem, a védetté nyilvánítás szakmai előkészítése, ugyanakkor a végrehajtás, - mint például a nyilvántartás vezetése és a védelem tényének földhivatali bejegyzése - nem ebben a rendeltben szabályozott, hanem az alábbiban:

36 Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 43

•

A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban főépítészi rendelet) a főépítészek feladatköreit a három közigazgatási szint szerint határozza meg. ( az önkormányzati – ide tartoznak a társult önkormányzatok, a kistérségek is, - a megyei és az állami)

Ennek megfelelően a terület- és településfejlesztés, a terület- és településrendezés, valamint az épített örökség helyi védelme azok a feladatkörök, ahol a főépítészeknek egyáltalán jogában áll a feladatuk ellátásában alkalmazni a közösségi tervezés valamilyen szintjét. (lásd 7. táblázat) 7. táblázat. A főépítészek közreműködési szintjei a jogszabályok szerint

Feladatkörök:

Főépítész állami

megyei

önkormányzati

Fejlesztés

Elősegít

Előkészít, közreműködik

Részt vesz

Rendezés

ellenőriz

Előkészít

Szervez, irányít, előkészít, együttműködik

Örökségvédelem

Szakmai segítségnyújtás, koordináció

Nincs hatásköre

Előkészít, végrehajt, nyomon követ

Építészetiműszaki minőség és arculat

Véleményével tanácsot ad

segíti,

Saját szerkesztés

érdekképviselet

KORMÁNY állami főépítész

együttműködés

MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK

megyei főépítész

TELEPÜLÉSI

LAKOSSÁG önkormányzati főépítész

CIVIL SZERVEZETEK

4. ábra. Érdekképviselet- és együttműködés hálózat a főépítészek és a lakosság képviseleti szervei között Saját szerkesztés

44

Az érdekképviseletek és együttműködések hálózatát egy ábrában( lásd 4. ábra) összefoglalva láthatóvá válik, hogy az állami főépítész látja el gyakorlatilag az érintett lakosság érdekképviseletét, ( Étv. 9§) de az együttműködés szintjén az önkormányzati főépítészek már csak a tervezőkkel, a civil szervezetekkel és az érdek-képviseleti csoportokkal állnak kapcsolatban. ( főépítészi rendelet 11. § ) A főépítészek közösségi tervezéssel összefüggésbe hozható feladatai a főépítészi rendelet alapján az önkormányzati főépítészek: • 8. § d) : szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását. (Közreműködői, szakértői szerep) • 10. § (1) a): döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit. ( Helyzetértékelés és előkészítés) • 10. § (1) b) elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés helyéről, céljáról, várható eredményéről. (Előkészítés, érintettek körének feltérképezése, aktivizálás) • 10. § (1) d) : szervezi és irányítja az Étv.-ben előírt véleményezési eljárásokat, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát. (Tervezés ) • 10. § (1) e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket. (Tervezés, eredmények összefoglalás) • 10. § (1) i) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről. (Koordináció, a teljes tervezési ciklus végrehajtása az előkészítéstől a nyomon követésig) • 10. § (2) részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzat előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását. (Szakértői szerep) a megyei főépítészek: • 9. § (1) b) előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását. (Előzetes helyzetértékelés) • 9. § (1) c) közreműködik a megyei közgyűlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal, programokkal kapcsolatos döntéseinek, illetőleg állásfoglalásainak kialakításában.( Szakértői szerep) • 9. § (1) d) az illetékességi területét érintően előkészíti a megyei közgyűlés településrendezési tervekkel kapcsolatos véleményét. (Helyzetértékelés) 45

az állami főépítészek: • 7. § (1) b) az egységes szakmai szempontok - különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények - érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését. (Koordináció ) • 7. § (1) c) gondoskodik az önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzéséről. (Előkészítés, kapacitásfejlesztés, képessé tétel) • 7. § (1) d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását. (Helyzetelemzés, tervezés) • 7. § (1) h) ellátja az Étv. 9. §-ában meghatározott szakmai ellenőrzési feladatokat a településrendezési eszközök tekintetében. (Nyomon-követés és érdekképviselet)

A közösségi részvétel elemei a jogszabályokban A közösségi tervezés feltételei ( lásd 19. oldal) között ismertetett jogi eszközök a közösség részvételével történő tervezésre két irányból biztosítanak teret. Az egyik a főépítészi rendeletben meghatározott feladatkörök adta lehetőségek, (lásd 8. táblázat) míg a másik az Étv. szerinti véleményezési eljárás (9.§ (3)) és közzététel (9.§ (6)). 8. táblázat. A főépítészek feladatai a főépítészi rendelet alapján

Feladatkör

Főépítész Állami

Általános: Az ellenőrzési szerepköréből fakadóan a szakmai feladatok legszélesebb nyilvánosságának őre Fejlesztés: településpolitikai és építészetpolitikai koncepciók kialakítása a szakmai körökben lebonyolított közösségi tervezéssel Rendezés: koordinálja a tervezési gyakorlatot, tehát befolyása van a gyakorlati eszköztár, a közösségi tervezés minél szélesebb körben történő alkalmazásának előmozdítására

Megyei

Önkormányzati:

A lakossággal nincs közvetlen kapcsolata

Rendelkezésére álló erőforrások ( idő, pénz), valamint tervezéssegítő szakmai hálózat révén a közösségi részvétel minden feladatában szerepet kaphat.

Helyzetértékelő és / vagy szakértő az önkormányzatok fejlesztési és rendezési feladatokat érintő, közösségi tervezéssel megvalósuló feladataiban

Szakértőként részt vesz a településfejlesztéssel összefüggő programalkotásban. A jogszabályi felhatalmazás módosításával e téren a koordinálás is méltán lehetne a feladatköre. A rendezés alá vont terület kijelölésekor, a rendezési program meghatározásakor az érintett lakossággal közösségi tervezés lebonyolítása lehetséges. A véleményezési eljárás egyeztető tárgyalásán az eltérő vélemények összehangolására a közösségi tervezés módszerei is használhatóak.

46

Főépítész

Feladatkör Állami

Megyei

Önkormányzati: A véleményezési eljárást követően, a jóváhagyásra előkészített rendezési terv tartalmának megismertetésére a közösségi tervezés csoportos technikáinak alkalmazásával, a programalkotás visszacsatolása ként

Örökségvédelem:

Nincs feladata

A helyi védelem alá vonandó építészeti alkotások meghatározása a közösségi tervezés módszereivel. Hozadéka lehet a fiatalok „látásra nevelése” és a helyi identitástudat erősödése.

Építészetiműszaki minőség és arculat:

Nincs feladata

Szakértőként részt vesz az akcióterületi tervek és fejlesztések előkészítésében. A jogszabályi felhatalmazás módosításával e téren a koordinálás is méltán lehetne a feladatköre.

Kapacitás- Szakmai továbbképzések a fejlesztés: közösségi tervezés módszertanáról

Nincs feladata

Nincs feladata

Településpolitikai és építészetpolitikai koncepciók alapján elősegítheti a tervezéssegítő hálózat kialakítását saját szerkesztés

A véleményezési eljárás és a közzététel elméletben eleget tesznek ugyan az Aarhusi egyezménynek, és jó keretet biztosíthatnának a részvételhez, de hogy gyakorlatban mennyire felelnek meg mint a közösségi bevonás eszközei, az két tényezőtől függ: • A döntéshozói hozzáállástól, annyiban, hogy a tervet a tevékenységeinek meghatározó eszközeként, vagy csak figyelembe vehető korlátjaként tekintie. • Az érintettektől és használóktól pedig annyiban, hogy tudnak-e és akarnak-e élni a tervezési részvétel törvény adta lehetőségévével. A mai tervezési gyakorlatban megvalósított véleményezési eljárás és közzététel az arnsteini (lásd: 4. táblázat 17. o.) szemszögből vizsgálva nem tekinthetőek valódi részvételi eszköznek. A közzététel: • informálás, egyoldalú közlés történik. A véleményezési eljárás: • kiengesztelés történik. • Általában a véleményezési eljárás egyeztető tárgyalásán a főépítész és a tervezők mondják meg, mi az a javaslat, amit elfogadnak és mi az amit nem. 47

•

•

A véleményezési eljárásban résztvevő civil szervezetek valamennyi érintettet hivatottak képviselni, de a valóságban nem így működik az érdekképviselet. A civil szervezetek önmagukban nem reprezentatívak, általában a közért felelősen gondolkodó értelmiséget tömörítik. „A részvételre irányuló törekvések csaknem mindig azokat érik el, akik aktívan tesznek, vagy tettek a célért.” 37 A „némák”- pl. a hátrányos társadalmi helyzetűek, vagy az ifjúság érdekérvényesítését szolgáló szervezetekkel idehaza még alig találkozhatunk. A másik, a gyakorlatban számtalanszor megjelenő probléma az ún. professzionális civil szervezetek fellépése a tervezési folyamatokban. Ezek a szervezetek általában nem a helyi ügyekkel foglalkoznak, hanem átfogó célért küzdenek: pl. Levegő munkacsoport. Szakértői hátterükre támaszkodva szakszerűen érvelnek, és hatékony az érdekérvényesítő képességük, azonban még ha látszólag egy helyi civil érdek mellé állnak is, akkor is csak a saját céljaik érvényesítéséért küzdenek.

A döntéshozók bevett gyakorlata szerint, a nyilvánosság biztosítására lebonyolított lakossági fórum még kevésbe felel meg a részvétel kritériumainak. lakossági fórum: • informáló, vagy csak formális. A tervezési folyamatot, illetve a működést legitimáló eszköz. • A tervezők sem tekintik hasznos intézménynek, hiszen a szakmai nyelvet beszélő tervezők nem találják a közös hangot a „laikus” lakossággal. A fórum menete a politikai közegtől függ, ezért gyakran nem a tárgyra koncentráló a folyamata, ugyanakkor előre látható az eredménye. • A lakossági fórumokon megjelenők köre nem reprezentatív, hiszen azok vannak jelen, akik tudnak róla, akik közvetlenül, például anyagilag, vagy tulajdonjogilag érintettek, illetve akik tiltakoznak. A fentiek alapján látható, hogy a településsel kapcsolatos tervezések a jogszabályokban részletesen szabályozottak, megvalósulásukban általában feszes időrendűek és a szaknyelv ismeretét feltételező részfolyamatok összességéből állnak, ami alapjában véve ellentétes a közösségi tervezés elveivel. Ennek ellenére a tervezési folyamat számos pontján biztosított a közösségi részvétel lehetősége. Ennek kiaknázásában az urbanisták és a főépítészek szerepet vállalhatnak, hiszen ők úgy a bürokratikus, mint a szakmai tudás birtokosai. A lehetőségeik: vagy fenntartják a meglévő rendszert, vagy - számolva az elmúlt évtizedek alatt kialakult társadalmi reflexekből eredő nehézségekkel -nyitottabb szemlélettel a döntéshozó hatalom és a lakosság közé állnak, az előbbit támogatva, ugyanakkor az utóbbit segítve, támogatva.

Kapcsolatok és konfliktusok a szereplők között A település fejlődésének és az azt megalapozó tervezéseknek négy kulcsszereplője van: a döntéshozó önkormányzat, a főépítész, a lakosság és a befektetők. Viszonyaik és konfliktusaik megismerése révén pontosabb kép alkotható a közösségi 37 Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 416. o 48

tervezés gyakorlati terepéról és a részvevők által felállított akadályairól. A különféle kapcsolatokat ábrázoló megállapításokat szintén a korábban már idézett, publikált kutatás eredményei alapján teszem. (lásd: 5. ábra) A főépítész és a lakosság kapcsolata: • a főépítész nem látja indokoltnak a közösségi részvétel növelését, hiszen az önkormányzat az, aki a lakosságot képviseli 38 • a főépítész szerint a lakossági véleményfeltárással nem neki kell foglalkoznia, hiszen a szakértők, a helyi politikusok, a civil szervezetek és a tervezők ebben nála kompetensebben, valamint nem áll rendelkezésre a véleményfeltáráshoz szükséges szakértelem és idő. ( lásd 9. táblázat) 9. táblázat. A lakossági véleményekkel foglakozó szereplők Ki foglalkozzon a lakossági véleményekkel?

szükséges*

( n=)

Helyi politikusok helyi szakapparátus tervező erre specializálódott szakértő civil szervezetek gazdasági szereplők

85,5 74,5 77,7 87,0 78,9 42,2

260 259 260 253 256 254

. Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 422. o. „Ön szerint a településfejlesztés irányainak a meghatározása során kinek, vagy kiknek szükséges a lakossági vélemények feltárásával foglalkoznia?” (* több válasz volt lehetséges) 2008.

A főépítész és a befektetők kapcsolata: • A befektetők befolyás-nyerése a fő kérdés a mai tervezési gyakorlatban. Ez a helyzet az önkormányzatok tőkeszegénysége miatt és a fejlődési kényszerbe vetett hitük miatt alakulhatott ki. • A fejlesztési ötletet és a tervezési feladatot a befektetők generálják, aminek az ára a tervezők és a főépítész szakmai kiszolgáltatottsága, megalkuvása és az önkormányzat áthárított fejlesztésekről szóló alkui. • A szakmaiság helyett az erőfölény és a korrupció jellemzi a tervezési folyamatot, aminek a következményeként gyakran az önkormányzat teljesen azonosul a befektetői igényekkel, még a hatóság ellenében is. Főépítész-önkormányzat konfliktus: • Az önkormányzat politikai okból szavaz le szakmai javaslatot. • A szakmaiság megosztása nehezített a közös nyelv hiánya miatt. Főépítész-befektető konfliktus: • A befektető az önkormányzatnál elért befolyására alapozva gazdasági okból szavaztat le szakmai javaslatot. Főépítész-lakosság konfliktus: • A szakmai javaslat elleni tiltakozás a hangadóktól függ, akik gyakran nem az egész lakosságot reprezentálják. • A civil szervezetek általában a szakmai kérdésekben képzetlenek, nehezen 38 Ez, mint tudjuk, egyszerűsítés, hiszen a képviseleti demokrácia nem így működik! ( lásd 4. ábra, 44. oldal ) 49

•

reagálnak, és javaslataikat nem indokolják a véleményezési eljárás során. Az ez alól kivételt képező professzionális civil szervezetek pedig szűkebb érdekeket képviselnek és sajnos gyakran pontosan a közérdek sérelmére teszik ezt, lakosság, vagy a civil szervezetek javaslatai, ötletei mögött gyakran a politika áll ( lásd: 5 . ábra ) közérdek

F

F

L

L

s

L

Ö

B

Ö

B gazdasági

önkormányzat

z o k a lt ti

szakmai

ka i

lakosság

po lit i

főépítész

Munkaköri

á

F

nyelvi

Ö

alku

ér té k

B

befektető ÉRDEKKAPCSOLATOK

KONFLIKTUSOK

5. ábra. Kapcsolatok és konfliktusok Saját szerkesztés

Főépítész-szerepek a tervezésben A főépítészeknek a tervezéshez való általános hozzáállását a kutatási eredmények alapján 39 és a közösségi tervezésben a jogszabályok által lehetővé tett, illetve felvállalt szerepeit összevetve a szakma jelenlegi szerep-szemléletét lehet feltérképezni. Tervezői szerepfelfogások típusai a szakma belső megítélése alapján: • Szakértő tervezői: szolgáltató-technokrata–racionális, azaz a lehetőségek feltárásán alapuló megfelelő megoldás kiválasztásával, a törvényi keretek mellett a legjobb szakmai munka készítése a fizikai környezet igényeinek megfelelő elrendezésére, • Esztetizáló tervezői: szolgáltató-technokrata–racionális de az esztétikus, településkörnyezet érdekében • Társadalmi küldetéstudatú tervezői: szolgáltató-technokrata–racionális de a társadalmi problémák figyelembe vételével • Kommunikáló tervezői: szolgáltató-technokrata–racionális de a helyi érdekcsoportok közötti kommunikációt segítő • Érdek-képviseleti tervezői: (angolul advocacy planning) : szolgáltatótechnokrata–racionális de a szakmai érdekérvényesítő képesség hiánya miatt gyenge hatalmú, sajátos érdekcsoportok képviseletének felvállalásával A főépítészek jogszabályok által lehetővé tett, közösségi tervezésben elfoglalt szerepkörei és azok megjelenése a bemutatott példákban: • folyamatszervező, kreatív koordináló: az aktív, alkotó szerepkör: ( Bp. B ART ÓK, Leeds, Hamburg, Magdeburg) 39 Forrás: Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 434. , 437. o. 50

• •

•

•

helyzetértékelő, tervező-szakértő, bíráló: a passzív, előkészítő és értékelő szerepkör: ( Bp. Országbíró lakótelep ) az irányító testület tanácsadója: semmilyen aktív szerepet nem tölt be a közösségi tervezésben, csak tájékoztat: ( Debrecen-Nagyerdő, az önkormányzati főépítész) a szakmai feladatok szélesebb nyilvánosságának őre: a szakmai koordináló szerepénél fogva a jogsértésre felhívja az érintettek figyelmét ( DebrecenNagyerdő, az állami főépítész) a főépítész az „arc”: a fejlesztések márkajele, a minőség biztosítéka. A jogszabályokban nem szereplő, de mindennemű jogsértés és hatáskörtúllépés nélkül vállalható szerepkör: (Graz)

A kutatás15 eredménye alapján a szereptípusok minden elemét tartalmazó vegyes szerep a leggyakoribb ( a megkérdezettek 24%-a) , az esztetizáló és a társadalmi küldetéstudatú szerep a második helyen ( a megkérdezettek 20,9 és 20,5%-a) míg az érdek-képviseleti és szakértői szerepfelfogás ( a megkérdezettek 18,5 és 16,1%a) a harmadik helyre szorult. Általánosságban megállapítható, hogy a főépítészekre nem jellemző a közösségi érdekképviseletet segítő küldetéstudat, ugyanakkor a társadalmi problémák iránt érdektelen hozzáállás sem. A példák alapján az látszik kirajzolódni, hogy a főépítész külföldön a folyamatot koordinálói szerepet tölti be gyakrabban, melyet az önkormányzatának a városfejlesztési részlegében bonyolítanak le, míg idehaza a főépítészek leginkább a szakértői, bírálói szerepkörben vesznek részt a közösségi tervezésben.

KOMPETENCIÁK

40

A települést érintő közösségi tervezésben a főépítész többféle szerepet tölthet be a munkaköréhez is szükséges kompetenciái alapján. A következőkben összevetem közösségi tervezésben szükséges kompetenciákat a munkakör ellátásához szükséges kompetenciákkal. Ennek megfelelően a főépítész : a munkakörének betöltéséhez alapvetően legyen: • legitim, hiszen az önkormányzat hivatalának köztisztviselője, vagy megbízási szerződéses jogviszonyban áll vele. • megfelelő szakértelme saját működési területén, és ismerje az eljárásrendet hiszen építész végzettsége erre képessé teszi • jó kommunikátor, hiszen ez alapvető a munkakörének betöltéséhez ( pl. az álláshirdetésekben is általában ez az egy elvárt kompetencia szerepel) , azaz hogy világosan, érthetően fogalmazza meg gondolatait, ugyanakkor hallgassa meg és gondolja át a mások véleményét, ötleteit. Megállapodásra, érdekegyeztetésre törekvő beállítottságú legyen, ugyanakkor ismerje és alkalmazza a konfliktuskezelés minden módját (versengő, problémamegoldó, alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső). • jó időmenedzselési stratégiával bíró, hiszen a feladatköre szerteágazó és feladatai a legszélsőségesebb időintervallumot igénylik ( az azonnali szakmai véleménytől a több évig tartó tervezési folyamatokig terjednek) 40 A fejezet forrása: Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010. 51

a közösségfejlesztőkkel (facilitátor, mediátor, moderátor), valamint a lakossággal (használók köre, benne a gazdasági szféra képviselői) való kapcsolatában legyen folyamatszervező, kreatív koordináló: • alázatos, de mégis magabiztos, • nyitott, alternatívákban gondolkodó, ötletgazdag, • motivált, energikus, dinamizáló vagy könnyen dinamizálható, • szociális érzékenységű, és a társadalmi folyamatokat felismerő, • fejlődésre, változásra képes, a hibákból tanulni képes, • közösségépítő, türelmes, bátorító, elfogadó és megértő másokkal, • csoport- és kreatív-technikákban jártas. a tervezőkkel, szakértőkkel, fejlesztőkkel, befektetőkkel való kapcsolatában legyen helyzetértékelő, tervező-szakértő, bíráló: • rendelkezzen helyi ismeretekkel és tapasztalatokkal, • legyen objektív és széleskörű elképzelése a település jövőbeni fejlesztéséről, • rendszerben gondolkodó, stratégiai szemléletű, • vizuális, grafikus intelligenciával rendelkező. a döntéshozókkal, politikusokkal való kapcsolatában legyen az irányító testület tanácsadója: • tulajdonosi elkötelezettségű a településsel, és/vagy a munkájával szemben, • az önkormányzati döntésmechanizmusokban és a hatalmi viszonyokban igazodjon el, • a közösségi tervezés elméleti és gyakorlati terén tájékozott. Mindezek összhangban vannak a Országos Főépítészi Kollégium Elnöksége javaslattervezetében41 található alábbi tézissel: „Az építész – tág értelemben vett környezettervező, nemcsak tervező, koordinátor és szakértő, hanem tanácsadó is, aki szaktudásával és szakmai tapasztalatával megbízója igényeit legjobb tudása szerint teljesíti, a közösségi érdekkel összhangban. Az épített környezet alakításában közreműködő szakterületek egyre bővülnek, így az építésznek kiváló karmesternek kell lennie ahhoz, hogy valódi szellemi alkotó közösséget teremtsen.”

KELLENEK-E FŐÉPÍTÉSZEK A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSBE? A fenti kérdés a dolgozatom témavázlatának lefektetése óta motoszkált bennem. Van-e egyáltalán szerepe a főépítészeknek ennek, a több tudományág határterületén mozgó sajátos módszertannak az alkalmazásában? A vizsgálódásaim eredménye megerősítette az ebbe vetett hitem. Úgy vélem, a főépítészek képzettségüknél és a velük szemben támasztott szakmai követelmények tartalmánál fogva is, olyan tanulható, szakmai és fejleszthető 41 Forrás: Az országos főépítészi kollégium javaslatai az épített és a táji környezetünk formáláshoz, a magyar építészetpolitika kialakításához, 2011.február, összeállította: Dr. Sersliné Kócsi Margit 52

képességbeli, valamint a munkakörre alkalmassá tevő személyiségi kompetenciáik vannak, amik a közösségi tervezés szerepköreiben nélkülözhetetlenek. Ezen felül a főépítészi feladatokat meghatározó jogszabályok is – bizonyos korlátokkal ugyan, teret engednek a részvételen alapuló tervezési módszerek használatának. Ami a közösségi tervezés szélesebb szakmai körben való alkalmazásának korlátját jelenti, az első sorban az egyértelmű jogi felhatalmazás hiánya. Ehhez társul másik fő ellenérvként az önkormányzati döntéshozók szándékának hiánya, hiszen a hatalomgyakorlás kormányzási modelljét kellene egy jóval nyitottabb szemléletű -lehetővé tevő- , gyakorlatra cserélni. Az már csak másodlagos, hogy a gyakorlat aligha érvényesül, ha a potenciális résztvevőknek nem áll rendelkezésére elérhető szaktudás, valamint intézményesített segítő háttér és anyagi támogatás. A közösségi tervezés gyakorlatának széleskörű szakmai elfogadtatásának kulcsszereplői, a mai jogviszonyok között – véleményem szerint - az állami főépítészek. Ösztönzésük révén és szakmai segítségükkel az önkormányzati és megyei főépítészek a közösségi tervezést, mint az új személéletű tervezés eszközét a munkájuk részévé tehetik, segítve ezzel az általuk képviselt település, települések szerves- és a korszellemnek megfelelő fejődését. E fejezet összefoglalásaként álljon itt egy idézet: 42 „ Figyelembe véve a lakosság és a civil szervezetek erősödő aktivitását nagyobb hangsúlyt kapnak a laikus vélemények a tervezési folyamatban. Minden a korábbi tervezői szerep elbizonytalanodásával, újradefiniálásával, szükségességével jár, ami viszont a szakma, és társtervezőinek intenzív párbeszédei, vitái, nyitott gondolkodása révén formálódhat ki.”

42 Forrás:Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 439. o. 53

IV. FEJEZET: MODELL EGY VÁROS STRATÉGIAI TERVÉNEK43 MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS ESZKÖZTÁRA SEGÍTSÉGÉVEL Hogyan segítheti a közösségi tervezés eszközeivel egy városi főépítész a települése fejlesztési koncepciójának megvalósulását?

Ebben a fejezetben egy valóságos példa alapján szemléltetem a főépítész lehetséges szerepét a közösségi tervezés módszereinek alkalmazásában. Bemutatom, hogy a város milyen örökségre alapozva hozta létre a fejlesztési koncepcióját, és hogyan valósítja meg a célokat a közösség bevonásával. Kísérletet teszek további lehetőségek felsorakoztatására is, de sem pályázatíró sem kommunikációs szakember szempontú konkrétumokat, tehát sem időbeli üzemezést, sem gazdasági számításokat, főleg nem pályázati forrás javaslatot nem fog tartalmazni ez a fejezet. Olyan ötleteket azonban igen, ami az előző két fejezet elméleti hátterének kiindulópontjára támaszkodnak és előmozdítaná a Magyary terv megvalósítását.

STRATÉGIA Tata városa és Magyary terve Tata, melyet az 1. számú főút É-D-i irányban szel át, Komárom-Esztergom megyében, a megyeszékhelytől 10 km távolságra, a Vértes lábánál fekvő 24 ezer fő lakosú középváros. 43 A fejezet irodalmi forrása: Magyary terv, Tata fejlődése a XXI. század első felében - Magyary Zoltán társadalom- és településfejlesztési, igazgatásszervezési és helyi gazdaságfejlesztési terv http://www.tata.hu/files/images/varosunk/magyary_terv/magyaryterv.pdf 54

1727-től a II. világháborúig a jelenlegi város területének nagy része Eszterházy birtok volt, melynek ma is láthatóak a legfőbb építészeti és táji elemei, úgymint a kastélyok,( a 14. sz-i Zsigmond vár és a barokk kastély), a tavak és parkjaik ( Öregtó és Cseke tó, Angolpark) . 1938-ig két különálló település volt, ami a mai napig érzéklehető különbséget jelent Tata és Tata-Tóváros lakossága és városképe között, sőt az egykori városrészeknek külön vasúti megállói vannak most is. Tatának 85 országosan védett műemléke és közel kétszáz helyi védelem alatt álló épülete van. A barokkban fejlődésnek indult település híres volt fazekasságáról és a langyos vízű karsztforrások táplálta vízimalmairól. „Tata az élővizek városa”: üzeni ma is a város szlogenje, nem is méltatlanul, hiszen környezeti és az élővilág szempontból is jelentős, Ramsari védelem alatt álló tavakkal, vízfolyásokkal büszkélkedhet a város, mely 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett. Most, 10 évvel a tatabányai barnaszén bányák bezárását követően, az elapadt karsztforrások vizei is visszatérnek, ezzel örömet és egyúttal komoly gondokat is okozva a tataiaknak. A város települési szövetébe még nem ízesültek a jelenkori városfejlődés legutóbbi 30 évének eredményei: • a várost az Öreg tó északi partján átszelő 2x2 sávos út ( Május 1. út), • a két városközpont között elterülő, a középkori vár lábánál fekvő közfunkciójú, szolgáltató épületegyüttesei és paneles lakóépületei, • valamint a zártkertek beépüléséből kialakult kertvárosok ( pl. Újhegy, Nagykert) és a városhoz csatolt távolabbi település. ( Agostyán) (lásd: 6. ábra) Agostyán Újhegy Vár előtti terület Vár Nagykert Május 1. út Kossuth tér

Cseke tó Öreg tó 6. ábra. Tata térképe

Tata mindezek ellenére együtt különösen harmonikus benyomást kelt a látogatóiban, talán erre alapozva tűzte ki a város egyik legfontosabb fejlődési iránynak a turizmusfejlesztést. A város vonzerejének titkát a környezetének négy dimenziója vizsgálatában lehet megtalálni. A natúrszféra ( N: természetes környezet), az opuszszféra ( O: a munka tartománya), a szocioszféra (SZ: társadalmi környezet) és az urbanoszféra ( U: a 55

mesterséges környezet) empirikus értékelése alapján láthatóvá válik, hogy Tata esetében minden környezeti dimenzió egyenlő mértékben jó minőségű. 44 (lásd: 7. ábra összehasonlításban a 8. ábrával)

O N

7.

ábra. diagramja

O SZ

U

Tata

környezeti

N

SZ U

8. ábra. Tatabánya környezeti diagramja

Ezekre a természeti és művi kincsekre, valamint a történeti múltra támaszkodva, a városvezetés kezdeményezésével 2007-2008-ban létrejött a Magyary terv, amely Tata fejlődésének hivatott keretet adni. A „Magyary terv, Tata fejlődése a XXI. század első felében - Magyary Zoltán társadalom- és településfejlesztési, igazgatásszervezési és helyi gazdaságfejlesztési terv” címet viselő, 26 tematikus alprogramból álló városfejlesztési koncepció ötleteket és programjavaslatokat kínál a jövőnek, de nem csupán az önkormányzat anyagi, szellemi forrásaira alapozva, hanem az egész város közösségét megszólítva. A terv készítése is a lakosság és a több mint ötven működő civil szervezet bevonásával valósult meg városrészi, valamint tematikus fórumok keretében. A vitairathoz érkezett, több száz hozzászólást és véleményt - a végül önálló könyvként megjelenő - Magyary tervhez csatolt CD-n bárki elolvashatja. Erre a nyitott szemléletre utal a kiadvány bevezetője is: „Olyan tervre van szükség, amely megbízható irányt mutat; amelyhez a helyi közösségek, intézmények, vállalkozók, a civil szervezetek, a kistérségi önkormányzatok kapcsolódni tudnak; amelyben tudják és látják a felelősségi viszonyokat. Olyan tervre van szükség, amely a „tataiságot” erősíti, fejleszti, amelyből az itt élők erőt meríthetnek.” A terv készítőinek szándéka szerint a Magyary-terv tartalma nem csak társadalmilag, hanem a tervezés-technikailag is nyitott mű: egy átfogó, mindenre kiterjedő ugyanakkor alakítható szellemi alapanyagot nyújt a településnek, folyamatos és kölcsönös tanulási folyamat feltételezése mellett. Ugyanúgy, mint a terv névadójának, Magyary Zoltánnak a Mi lesz Tata tóvárosból? című 1938-ban megjelent munkájában45 definiált „ átfogó terv”, mely csak kiindulási pont Tata fejlődésében ugyanakkor „ az összes életbe vágó és fontos kérdések megoldására kiterjed és egyúttal lehetőséget nyit olyan kérdések 44 Lásd: Kiss István: A közigazgatás és az urbanizáció, A Tatai medence városi tájjá alakulása c. munkája 1978-ból. A közlés helye: Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 104. o. Tata és a megyeszékhely, Tatabánya diagramjainak összehasonlításából kitűnik, hogy a legszembetűnőbb különbség a két város természeti környezetének értéke között van. 45 Magyary Zoltán ezen munkája fakszimile kiadásban a Magyary terv részeként olvasható 56

megoldására, amelyek rövid lélegzetű, ötletszerű cselekvéssel soha nem lennének megoldhatóak.”

A terv háttere: Magyary Zoltán és kora Dr. Magyary Zoltán ( 1888. Tata - 1945. Héreg) 1912-től jogászként gróf Klebelsberg Kunó miniszter mellett dolgozott a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban, a Tudománypolitikai ügyosztály vezetőjeként, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Közigazgatás- és Pénzügyi Jogi Tanszékének lett egyetemi tanára. Tudományos munkáiban és európai tanulmányútjai során az államélet megújításának lehetőségeit, módszereit kutatta, a „cselekvő állam” vált eszményképévé. 1931-től, Bethlen István miniszterelnöksége alatt, a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézet vezetőjeként, majd 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ vezetőségi tagjaként, ( Györffy István és Teleki Pál mellett) teljesíthette ki közigazgatás-megújítói tevékenységét. Korszerűsítési elképzeléseinek gyakorlati terepet keresve szülővárosára és annak környezetére esett a választása. Tatából „mintajárást” akart formálni. 1938-ban írta a már említett vitairatát „Mi lesz Tatatóvárosból?” címmel, majd 1939-ben jelent meg „A közigazgatás és az emberek” című, máig érvényes közigazgatási tételeket tartalmazó műve, amelyet Kiss Istvánnal együtt írtak. Ezt követően számos gyakorlati kezdeményezés fűződött a nevéhez, amely a „város és vidéke” fejlesztését, fejlődését szolgálta. Ennek egyik jelentős eleme a népfőiskolai képzés 1940. évi elindítása volt, amelyre a megye számos településéről érkeztek fiatalok, hogy korszerű ismeretekkel gazdagodjanak, hogy „jó polgárként” átgondolják a tennivalókat saját településük fejlesztése érdekében is. Életművét elsodorta a II. világháború, a műhelyeihez tartozók viszont a mai napig őrzik emlékét. Munkássága elismeréseként 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjban részesült. Az ő nevét viseli az E-közigazgatástudományi Egyesület és a készülő új közszolgálati életpályamodell is. Magyary Zoltán a magyar közigazgatás-tudomány első és sajnos mindmáig egyetlen, nemzetközi mércével mérve is kimagasló, iskolateremtő egyénisége. Mind ő, mind az általa irányított szellemi bázis számos tekintetben olyat alkotott, ami nem csupán a maga korában számított progresszívnek, hanem évtizedekkel később, az alapvetően megváltozott társadalmi körülmények között, tehát ma is hasznosítható értéknek bizonyul. Szerencsés, hogy Tatának ilyen, a magyar településfejlesztés fénykorának számító időszakból származó szellemi öröksége van, ami ráadásul céljait, alapvetéseit és szemléletét tekintve egyaránt korszerűnek tekinthető. Szerencsés ugyanakkor a mai városvezetés is, hogy ennek az örökségnek a birtokában továbbgondolására bírta ösztönözni a város cselekvő lakóit.

A Magyary terv felépítése, tartalma és a településfejlesztést érintő fejezetei A Magyary terv nem kevesebbet tűzött ki átfogó céljául, mint hogy 10-15 éven belül Tatát az UNESCO Világörökség részévé kívánják tenni kulturális- és természeti örökség kategóriában. A terv 6 fejezete ehhez összesen 377 programpontot határoz meg rövid (2-5 év) – közép (6-10év), illetve hosszú távú (10-25 év) megvalósulásra. 57

Minden tematikus fejezet egy-egy híres tatai, vagy a városért sokat tett személyiség nevét viseli: • Mikoviny Sámuel vizek és zöldfelületek program ( vizek és zöld táj témában) • Fellner Jakab településfejlesztési program ( műemlékegyüttesek, főutcák, tematikus útvonalak, a vár előtti terület, a Május 1. út, kertvárosi alközpontok , lakótelepek, közlekedés, és városi energetika témákban) • Öveges József oktatási, kulturális, sport, család és ifjúsági program ( iskolaváros, kultúrváros, gyermek- és ifjúság barát város, „ Magyar gyümölcsmagyar kert – magyar táj” témában) • Eszterházy gazdaságfejlesztési program ( munkahelyteremés, ipar-, erdőés mezőgazdaság- valamint turizmus fejlesztés témákban) • Giesswein Sándor szolidaritási program (szolidaritás, gyermekek- és idősek támogatása, valamint egészségügy fejlesztés témákban) • A megvalósulás útja ( Ez utóbbi, az utolsó fejezet a terv megvalósulásának feltételeit mutatja be. A programpontok prioritásainak és kapcsolatainak meghatározását a, létrehozandó pénzügyi alapokat, valamint a közösség bevonásának lépéseit, a részönkormányzatiság kialakítását, erősítését és végül, a közvetlen demokrácia gyakorlásaként a közösségi költségvetés tervezését tűzi ki célul. A módszert a '90es években a brazil Porto Allegre önkormányzata vezette be elsőként, ami azóta is ikonszerű a részvételi demokrácia eszköztárában, de a mai napig még csak néhány száz település választotta a pénzügyei tervezésére. Legutóbb a kaliforniai San Jose városába került erre sor. 46 A településfejlesztés természetesen szoros összefüggésben van az előbb felsorolt valamennyi programfejezettel, ennek ellenére dolgozatomban csak a Fellner Jakab47 településfejlesztési program rövid ismertetésére szorítkozom, kitekintéssel a többi program kapcsolódási pontjaira. ( lásd 10. táblázat) 10. táblázat. A Fellner Jakab településfejlesztési program tartalma Fellner Jakab településfejlesztési program alpontja

Tartalma

„II/1. Tata szíve program – Tata és Tóváros történelmi városközpontjainak rehabilitációja, a nagy rekonstrukciók területének kiterjesztése

Vár, Eszterházy kastély épületegyüttesei Tudásalapú és az Öreg tó városfejlesztés ; Az Angolpark és a Cseke tó Élővizek.

II/2. A tatai és tóvárosi A Vár és az Eszterházy kastély körüli főutcák és főterek fejlesztési utcák, a Kossuth tér, az Öreg tó és a program – utcák és terek, Cseke tó körüli terek, teresedések. amelyeket élettel töltünk meg;

Kapcsolódása a Magyary terv más fejlesztési programjaihoz

Munkahelyteremtés; turizmusfejlesztés

46Forrás: http://hirlevel.egc.hu/tag/kozossegi-koltsegvetesi-tervezes/ ) 47A program Fellenthali Fellner Jakab ( 1722-1780) építőmesterről kapta a nevét, aki 45 évet élt és dolgozott Tatán az Eszterházyak megbízásából de mindemellett Eger, Pápa és Veszprém számos egyházi épületének megvalósulása is nevéhez fűződik. 58

Fellner Jakab településfejlesztési program alpontja

Tartalma

Kapcsolódása a Magyary terv más fejlesztési programjaihoz

II/3. A megérkezés helyei, Közeli és távoli érkezési pontok, tematikus útvonalak program – kiemelése, egységes arculattal és információs pavilonok, a felszereltséggel, megérkezés helyei a tematikus utak: élővizek útja, zöld út, történelmi városmagokba, barokk út, vízimalmok útja városi „állomások”, egy-egy adott témához kapcsolódó útvonalak létrehozása;

Városmarketing, arculat

II/4. A Tata és Tóváros közötti terület új életre keltése program– tartalmi újragondolás, műszaki átalakítás, új szemléletű forgalomszervezés, kulturális rendezvény- és konferenciaközpont; ( Tata Éke)

Az 1970-es években épült művelődési központ és szakorvosi rendelőintézet, valamint a buszpályaudvar és megoldatlan közterületi kapcsolataik méltatlanok a Vár és a Kastély műemlékegyütteséhez. A felújítás és átalakítás helyett a funkciók új helyen történő kialakítása gazdaságosabb megoldás, hogy a bontásuk után felszabadult területen az idegenforgalom, a turizmus, a kultúra és a vendéglátás kell, hogy prioritást élvezzen.

Turizmusfejlesztés; Kulturális város; Egészségügyfejlesztés

II/5. A Május 1. út rehabilitációja program – a városközpontot megkerülő útvonal „beharapásainak” gyógyítása az egyes „lyukak” számára új funkciók találásával, a történeti értékek erősítésével;

A városközpont átmenő forgalmát hivatott kiváltani ez a szanálások sorozatával megvalósított útszakasz. A paneles lakóépületek és kereskedelmi – szolgáltató épületek tömbjei széteső városképet eredményeztek. Megoldás a nagy parkolófelülete igénylő funkciók kitelepítése, vagy a parkolás kisebb, környezetbe simuló megoldása.

-

II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program – a helyi kötődések, identitás erősítése;

Ez számos elemet – intézményt, Szolidaritás; közterületi-kertészeti kialakítást, Tudásalapú művészeti alkotást, találkozási helyet, városfejlesztés közlekedési csomópontot stb. – jelenthet. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert városrészi alközpontok kialakítására a helyi közösségek bevonásával – helyi közvélemény kutatásra támaszkodva – építészeti és környezetalakítási ötletpályázat kiírásával lehet megoldást keresni.

I/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program – a lakótelepek beágyazása a város szövetébe;

Május 1 út, Bacsó Béla, Deák Ferenc utca lakótelepeinek építészeti, kertészeti, környezetalakítási és közösségszervezési – módszerrel történő integrálása és minőségi fejlesztése. Családbarát és energiatudatos lakónegyedek, melyeken a feltörő karsztforrások problémáit is megoldják.

Tatai zöld táj; Gyermekbarát; Az idősek szolgálatában

59

Fellner Jakab településfejlesztési program alpontja

Tartalma

Kapcsolódása a Magyary terv más fejlesztési programjaihoz

II/8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja – a város vonzerejének megtartása, a felesleges átmenő forgalom elterelése (elkerülő út), a forgalomcsillapítás kiterjesztése a kertvárosi jellegű területeken, akadálymentesítés a közterületen és az intézményekben;

Úthálózat: elkerülő út, külön szintű vasúti felüljárók, a kertvárosi földutak burkolása a teljes közművesítést követően a városközpont forgalomcsillapítása. Kerékpárút hálózat fejlesztés és járdaépítések Közterületi információs rendszer és parkolás fejlesztése. Távolsági tömegközlekedés fejlesztése. Közterületi és intézményi akadálymentesítés.

Iparfejlesztés

II/9. Városüzemeltetési és Vonalas közműfejlesztés és infrastruktúrafejlesztési, korszerűsítés, a feltörő karsztforrások Bláthy Ottó energetikai problémáinak megoldása, a geotermikus program – városüzemeltetés, a és biomassza energiára épülő városi vízi, informatikai és az energiaellátás. Energia-hatékony energia közművek intézményi felújítások és panelprogram fejlesztése.”

Munkahelyteremtés Erdő- és mezőgazdaságfejlesztés;

Saját szerkesztés Ezek megvalósulásához két alapfeltételt rendel a program: • „Tata épített és természeti környezetének leltárát”, melybe a pontos alaptérképek, naprakész felmérések és az egységes településrendezési terv tartoznak, • „Tata építészeti nyelvét”, melybe az országos- és a helyi védelem alatt álló épületek nyilvántartása és a város építészeti elemkincstárának ( pl. jellegzetes térfalak, tömegek, rácsok, ablakok, kerítések, ornamentikák) gyűjteménye tartozik, ami által a kisvárosi jelleghez illeszkedő, kisléptékű, a növény- és vízivilág által átszőtt helyi építészeti stílus megragadhatóvá válik. A építész szakma, a befektetők és a lakosság ebben való részvételét a jó példákat bemutató kiadvánnyal, a kimagasló minőséget jutalmazó „Tatai Örökség díj”- , valamint a felújításokat pályázati formában támogató városszépítő alap révén kívánják ösztönözni. A rossz példákra pedig „Citrom díjjal” szeretnék felhívni a közösség figyelmét. A program tematikus tagolása nincs összhangban sem a prioritások között felsorolt összefüggő építészeti együttesek tartalmával, sem a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában48 ( IVS) lehatárolt akcióterületekkel. Ennek oka, valószínűleg az, hogy többféle módon, lehet lehatárolni és csoportosítani a szinte összefüggő szövetet alkotó- megoldásra váró problématerületeket. ( lásd 9. ábra)

48 Tata IVS: http://www.tata.hu/system/files/IVS.pdf 60

KÖZÉPÜLET

ESZTERHÁZY ÖRÖKSÉG

KÖZLEKEDÉS

GAZDASÁGI

SZÁLLOD A

ELKERÜLŐ ÚT

IPARI PARK

SZAKRENDELŐ

MÁV ÁLLOMÁS

ÚJ KERESKEDELMI KÖZPONT

BUSZPÁLYAUDVAR

VÁR

VÁRALJA

KASTÉLY

ÖREG TÓ

KOSSUTH TÉR

MÁJUS 1. ÚT

NAGYKERT

ANGOLPARK

CSEKE TÓ

FŐUTCÁK

ÚJHEGYI VASÚTI FELÜLJÁRÓ

ÚJHEGY

KÖZTÉR

TEMATIKUS UTAK

LAKÓ

AGOSTYÁN

LAKÓTELEPEK

EGYEDI ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK FELÚJÍTÁSA

9. ábra. A Fellner Jakab településfejlesztési program elemeinek kapcsolatai Saját szerkesztés. A vastagon keretezett elemek megvalósításában már történtek előrelépések

MEGVALÓSULÁS Az eddig megvalósult projektek és „társadalmasítások”, eredményei a főépítész szemszögéből A konkrét fizikai fejlesztésekkel egyenértékű és azoktól elválaszthatatlan az a szervezetfejlesztés, ami a megvalósulást teszi lehetővé. Íme néhány példa : Munkacsoportok: A Magyary terv társadalmi vitája szakmai és városrészi szinteken lebonyolított fórumokon zajlott. A terv elfogadásával ezeknek a fórumok munkacsoportokká alakultak, pl. Fellner Jakab körré, ami folytatólagosan aktív eszmecserére és élő kapcsolatokra ad lehetőséget a programok megvalósítása során is. Leltár: Elkészült a helyi védelem alatt álló épületek adatbázisa, mely az interneten keresztül a város honlapján elérhető.

61

Tanulás: Helyismereti tantárgy került bevezetésre a helyi általános iskolákban, mely egy újonnan kiadott, „Tata: lépten-nyomon” című tankönyv tematikájára épül. A tantárgy keretében a diákok két napos, az iskola falain kívül zajló, városismereti vetélkedőn is részt vesznek. A tantárgy a helyi építészeti örökség bemutatásával a fiatalok helyismeretét és áttételesen a „látására nevelését” is szolgálja. Szervezés: A projektekkel-, rendezvényekkel kapcsolatos, valamint a városgazdálkodási feladatait a város nem a Polgármesteri hivatal apparátusára, hanem három vállalkozására bízta: • Tatai Városfejlesztő Kft.: az egykor az ipari park fejlesztésével foglakozó cég a város projektmenedzsment feladatait is részben ellátja. • Tatai Városkapu Zrt.: közművelődési, pályázatírási és lebonyolítási, valamint rendezvényszervezői feladatokat lát el. • Tatai Városgazda Nonprofit Kft. A város zöld- és közterületeinek gondozásával ingatlankezeléssel, köztisztasági és közmunka feladatokkal megbízott vállalkozás. Így pl. a főépítészi iroda ( 2fő) kapacitását alig terheli az egyes projektek szakmai menedzselése, inkább szakértői, tanácsadói és előkészítői feladatokkal foglalkoznak. Pályázat: Az uniós pályázati források elnyerése érdekében a város elkészíttette az IVSét, ami a Magyary tervet vette alapul. A z IVS társadalmasítása ennek megfelelően már nem lakossági bevonással, hanem a tájékoztatás révén valósult meg. Az eredmények táblázatban összefoglalva: ( lásd 11. táblázat) 11. táblázat. A Fellner Jakab program eddig elért eredményeinek összefoglalása Fellner Jakab településfejlesztési program alpontja

Megvalósult projekt elem

Az ütemezés szerint időszerű, de meg nem kezdett projektelem

„II/1. Tata szíve program – Tata és Tóváros történelmi városközpontjainak rehabilitációja, a nagy rekonstrukciók területének kiterjesztése

Vár és kastély: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által az állam tulajdona, ezért az önkormányzat közvetlenül nem vesz részt a fejlesztésükben. Mindkét műemlék kiemelt projekt pályázaton indult .

Vár és kastély: rekonstrukciójának tervezési munkái

Angolpark: Cseke átfogó rekonstrukciójának Angolpark: Fellner Jakab kör fóruma tanulmányterve 2009., folyamatban lévő pályázat 2011. Pálmaház: pályázati támogatással felújította és rendezvényközponttá alakította a magántulajdonosa. 2008.

tó

62

Fellner Jakab településfejlesztési program alpontja

Megvalósult projekt elem

Az ütemezés szerint időszerű, de meg nem kezdett projektelem

II/2. A tatai és tóvárosi főutcák és főterek fejlesztési program – utcák és terek, amelyeket élettel töltünk meg;

Kossuth tér rehabilitációja : Fellner Jakab kör fóruma 2009. Kérdőíves lakossági kikérdezés 2009. A kiviteli tervek (Török Péter) elkészültek 2011.

A tatai főutcák és főterek rehabilitációs tervezése, a közterületi mikroarchitektúra elemkincsének feltérképezésével

II/3. A megérkezés helyei, Gyalogos információs táblák Az érkezési pontok tematikus útvonalak program – kihelyezése a városközpontban 2009- építészeti ötletpályázata információs pavilonok, a 2010. megérkezés helyei a történelmi A város tematikus városmagokba, városi útvonalai – átfogó „állomások”, egy-egy adott tanulmányterv témához kapcsolódó útvonalak létrehozása; II/4. A Tata és Tóváros közötti terület új életre keltése program– tartalmi újragondolás, műszaki átalakítás, új szemléletű forgalomszervezés, kulturális rendezvény- és konferenciaközpont; ( Tata Éke)

Építész 2008.

Mesteriskolás

pályázat A Vár és a Május 1. út közötti terület revitalizációja – ötletterv ”A mi kis városunk” várostervező pályázat játék televíziós változata a British a Május 1. úton túli Council által kifejlesztett, a Studio terület Metropolitana szakmai segítségével területhasznosítási kialakított műsor az MTV1 ötletpályázata (új adásában 2009. A vetélkedőnek városközpont) kettős célja volt: egyrészt a helyi vezetők újszerű ötleteket kaptak városuk lakóitól, miközben megtapasztalhatták a párbeszédben rejlő lehetőségeket. Másrészt a lakókat segítette abban, hogy a város adottságain, lehetőségein, problémáin gondolkodjanak, továbbá megerősítve őket abban, hogy ők is beleszólhatnak és részesei lehetnek környezetük tervezésének.

II/5. A Május 1. út rehabilitációja program – a városközpontot megkerülő útvonal „beharapásainak” gyógyítása az egyes „lyukak” számára új funkciók találásával, a történeti értékek erősítésével;

BME Középület tervezési gyakorlat a Május 1 út menti üres terület beépítésére a harmadéves építészmérnök hallgatóknak és az elkészült tervek kiállítása 2011.

Május 1. út „beharapásainak” gyógyítására hasznosítási ötletpályázat

II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program – a helyi kötődések, identitás erősítése;

Kertvárosi faültetési akciók 2010 2011. Önkormányzati bérlakások épültek Újhegyen 2010.

Építészeti és környezetalakítási ötletpályázat kiírása

I/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program – a lakótelepek beágyazása a város szövetébe;

Panelprogram 2007-2009. A homlokzatok színezésének tervezésben a BME Építészmérnöki kar, Rajzi tanszéke is részt vett.

Véleményközpontok létesítése, társadalmigazdasági konzultáció a lakótelepeken

63

Fellner Jakab településfejlesztési program alpontja

Megvalósult projekt elem

Az ütemezés szerint időszerű, de meg nem kezdett projektelem

II/8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja – a város vonzerejének megtartása, a felesleges átmenő forgalom elterelése (elkerülő út), a forgalomcsillapítás kiterjesztése a kertvárosi jellegű területeken, akadálymentesítés a közterületen és az intézményekben;

Az 1. sz főút elkerülő szakaszának nyomvonal vizsgálata és gazdaságossági számításai 2006. Kerékpárút hálózat fejlesztések 2006-2010. Tervalkuk révén megvalósuló körforgalmi csomópont, közterület fejlesztés, térburkolat csere. ( Tesco, Platán Étterem, Pálma Rendezvényház) Tata történelmi városközpont Parkolási Koncepciója kidolgozása és jóváhagyása 2009.

Integrált informatikai hálózatfejlesztési koncepció kidolgozása

II/9. Városüzemeltetési és Oktatási intézmények infrastruktúrafejlesztési, energiatakarékos felújítása. 2008Bláthy Ottó energetikai 2009. program – városüzemeltetés, a vízi, informatikai és az energia közművek fejlesztése.”

Tata város Ökológiai alapú Városüzemeltetési Koncepciójának kidolgozása

.Saját szerkesztés

Az indításra váró programokhoz szükséges erőforrások A fenti táblázatból látszik, hogy habár minden programfejezetben történtek a megvalósítás érdekében lépések, azonban a folytatáshoz szükséges alapdokumentumok ( tervek, koncepciók, tanulmánytervek) készítése szinte mindenhonnan késik. Ez magyarázható egyrészt az önkormányzat saját anyagi lehetőségeinek beszűkülésével ( pl a gazdasági válság, illetve a kormányzati átalakítások miatt), másrészt a pályázati források elérésének hiányával is. Ez utóbbi fakadhat úgy az önkormányzat pályázatmenedzselési kapacitásának hiányából, mint az adott témához kapcsolható központi pályázati lehetőségek elmaradásából. Ennek eldöntése nem tisztem, de egyszerűsítéssel szólva: pénzhiányból fakad az ütemtervhez képest késő feladatmegvalósítás. Úgy vélem, nem valószínű, hogy az önkormányzat anyagi helyzete a közeljövőben, ilyen téren drasztikusan javulni fog, ezért a döntéshozók előtt két út áll: vagy a stratégia átütemezésével és a prioritások áttervezésével élnek, vagy a feladatok fedezetbiztosításának más módját és költségkímélőbb megoldását választják. Dolgozatomban ez utóbbi lehetőséget feltételezve gondoltam át a továbblépés irányait.

JAVASLATOK Közösségi tervezéssel megvalósítható program elemek Úgy vélem, mindegyik programelem megvalósításához hozzájárulhat a közösségi tervezés eszköztára, ám nem mindegy milyen mértékben és milyen eszközökkel. A Fellner Jakab településfejlesztési program elemeit négy csoportba lehet sorolni a 64

fő célcsoport, az átfogó cél, és a városvezetés programra vonatkozó befolyásolási szintje, valamint a feladat összetettsége alapján. E négy dimenzió mentén a közösségi bevonás négy szintje és a közösségi tervezés négy formája rajzolódik ki. A programokat elemző táblázatban ( lásd: 12 táblázat, 66. oldal) nem csak a programelemeket csoportosítottam a fenti jegyek alapján, hanem arra is javaslatot teszek, hogy a főépítész milyen szerepkörben működjön közre a megvalósításban. A programpontokkal kapcsolatban azonban az alábbiakat jegyzem meg: Véleményem szerint a II/1. Tata szíve program esetében a közösségi tervezés módszerének alkalmazásával a cél kizárólag a tervek legitimitációja és a tervezési program konszenzusa lehet, hiszen a projektgazda nem az önkormányzat, hanem a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Ezért, tekintettel a projektek hosszú időtávú megvalósíthatóságra, javaslom a lakosság egy speciális körének – az ifjúságnak- a bevonását a programalkotó folyamatba. Ennek megfelelően a táblázatban a lakossági célcsoportú projektek alfejezetként szerepeltetem ezt a témát. Tekintve az egyes programpontok szorosan kapcsolódnak és egymásra épülnek úgy a fizikai térben, mint a fejlesztési célt tekintve, az egyszerűsítés érdekében javaslom az alábbi programelemek összevont kezelését: • II/2. A tatai és tóvárosi főutcák és főterek fejlesztési program és a II/3. A megérkezés helyei, tematikus útvonalak program együtt az „Tatai utcák és terek” programcsomag; •

II/4. A Tata és Tóváros közötti terület új életre keltése program és a II/5. Május 1. út rehabilitációja program szoros térbeli és funkcionális kapcsolatai miatt együtt a „Tata Éke” programcsomag, mely együtt kezeli az új szálloda és rendezvényközpont fejlesztést az új egészségügyi központ, új buszpályaudvar és új kereskedelmi központok kialakításával, valamint a Május 1 út térfalképző beépítéseivel;

•

II/8. Tata közlekedésének rekonstrukciója, akadálymentesítési programja és a II/9. Városüzemeltetési és infrastruktúrafejlesztési, Bláthy Ottó energetikai program szigorúan vett szakmaisága és a közösségi bevonás módjának azonossága miatt együtt a „Tatai hálózatok” programcsomag az olvasatomban.

65

12. táblázat. A Fellner Jakab program elemeinek logikai elemzése „Tatai utcák és terek” programcsomag

II/1. Tata szíve program

II/7.lakótelepek

Célcsoport:

Feladat: Konszenzus: Döntéshozó :

„Tata Éke” programcsomag

„Tatai hálózatok” programcsom ag

befektető

szakma

komplex fejlesztési

stratégiai

lakosság gazdaság

Cél:

II/6. Alközpontok

városmarketing

ifjúság

kisközösség

politikai

közösségfejlesztési

egyszerű érdek

összetett érdek

érték

érdek + érték

nyitott

érdek + érték

befolyásoló

Lakosság bevonása:

partnerség

konzultáció

partnerség

konzultáció

tájékoztatás

Fejlesztés típusa:

gazdaság

projekt

közterület

városrész

tudáshálózat

szakértő koordináló lebonyolító

szakértő koordináló

szakértő

szakértő koordináló lebonyolító

résztvevő

Főépítész szerepköre:

. Saját szerkesztés

Célok, résztvevők, módszerek, eszközök és a főépítész szerepe A városvezetők a Magyary tervet a közösség „reaktív részvételével”, - az arnsteini értelemben vett - kiengesztelés és konzultáció bevonási szintjén alkotta meg. A terv ezzel szemben a programok megvalósítása során „proaktív részvételt” céloz meg. Ez a cél azonban a komplex szemléletet kívánó, nagy összetettségű programelemeknél nem járható út. Ott az egyes részfeladatok minél szélesebb körben történő elfogadtatására és a jól követhető visszacsatolásokra kell törekedni. A programelemek megvalósításnak tervezésénél a következő szempontokat tartom lényegesnek: • Elsőként a kis ráfordítás igényű, közérzetjavító intézkedéseket, fejlesztéseket célszerű megvalósítani. Ezt követhetik a több cikluson átívelő nagy-projektek. • A hosszú időtávú programok megvalósítása során fontos az érintettek folyamatos érdeklődésének fenntartása és a megvalósítás folyamatosságának biztosítása. • A létrejött szakmai köröknek folyamatos feladatot kell biztosítani a fennmaradásuk érdekében. A főépítész a fentiekhez úgy tud hatékonyan hozzájárulni, ha: • szakmai kapcsolatait megmozgatva képes ötleteket és innovatív szemléletet a városba hozni ( pl. egyetemi hallagatói munkák révén) • a helyi építész szakmát folyamatos kihívások elé állítja ( pl. nívódíjak, pályázatok által) 66

•

a fiatal korosztály vizuális- és építészeti nevelését szívügyének tekinti ( pl. rajzverseny, foto-pályázat, beszélgetések, séták)

A következőkben a közösségi tervezés folyamatának - a II. fejezetben bemutatott öt szakasza ( előkészítés, tervezés tervezése, helyzetértékelés, közösségi tervezés, megvalósítás) - lépéseivel, programonként, illetve programcsomagonként, vázolom a megvalósítást célzó javaslataimat. A közösségi tervezés szakaszainak részfolyamataira természetesen itt is szükség van, az alábbiakban azonban csak az egyedi jellemzőkre térek ki.

„Tatai utcák és terek” programcsomag RÉSZLETES Elsősorban a helyi kereskedők és vendéglátók érdekében, a város CÉLJA: látogatóinak érdeklődésnek felkeltésére alapozott helyi gazdaságfejlesztés és kulturális termékfejlesztés. (példák között lásd: Bp. B ART ÓK) A tematikákhoz kapcsolódó egységes arculat kialakítása, a városképjavító beavatkozások díjazása ( pl. Point for Łódź példájára 49) , valamint az érdekeltek közösségének fejlesztése. A tervezés három szálon fut: • a kereskedők, vendéglátók személyre szóló meghívás alapján tematikus tervező műhelymunka sorozaton részt vesznek, és szervezetfejlesztéssel az együttműködési szintjük emelkedik, érdekérvényesítő képességük nő. • a turisták és látogatók a város egyes – pl. az útvonalakhoz tematikusan kapcsolódó – nagyrendezvényei és fesztiváljai során, annak egy programjaként részt vehetnek vezetett útvonalbejárásokon, melyet követően kérdőívvel, ötletrohammal megoszthatják a véleményüket. • A helyi tervezők és kreatív alkotók meghívásos terv- és fotó pályázatokon hozzájárulhatnak az utcák és terek jellemző mikroarchitektúra elemkincsének feltérképezésében és az új formavilág megalkotásában. ( pl cégér, információs tábla tervezés) FŐÉPÍTÉSZ Lebonyolítja tematikus útvonalak és érkezési pontok szervezett SZEREPE: séták keretében való bemutatását, valamint a pályázatokat. Koordinálja és szakérti a tematikus műhelymunka sorozatot. ELŐKÉSZÍTÉS Adatbázis összeállítása az érintett kereskedőkről és vendéglátókról, valamint a helyi tervezőkről és kreatív szakemberekről. A közösségi tervezést lebonyolító társaság, valamint a gazdasági és kreatív szakértők megbízása. A Fellner Jakab Kör bevonása, megbízása szakmai tanácsadói szereppel. Tatai Városkapu Zrt. bevonása, megbízása és felkészítése a tervezési folyamat koordinálására. 49http://gpo.blox.pl/strony/pointforlodz.html 67

„Tatai utcák és terek” programcsomag TERVEZÉS A séták és műhelymunkák összehangolása a helyi rendezvények, TERVEZÉSE fesztiválok programjával. Internetes tájékoztató felület a város honlapján, illetve az utcákhoz terekhez kapcsolódó, közös internetes munkafelület, azaz „wiki” létrehozása HELYZETÉRTÉKELÉS

• • •

KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS

•

• •

Kereskedők, vendéglátók: műhelymunka PPS módszerrel Látogatók, turisták: térfelmérés vezetett séták során; kérdőívezés, vizuális technikák alkalmazása Tervezők, kreatív alkotók: fotopályázat, gyűjtemény az utcák és terek elemkincséről Kereskedők, vendéglátók: „Jövőműhely” utcánként, terenként a fejlesztés irányának kijelöléséről, az együttműködés formáiról; valamint próba téresemények szervezése Látogatók, turisták: szavazás kiállítás során a helyszíneken bemutatott tervekről. Tervezők, kreatív alkotók: ötletpályázat

MEGVALÓSÍTÁS Kiállítás a tervekről. Kiviteli tervek készítése. Kiadvány és internetes megjelenés az elemkincstárról. Próba téresemények. A finanszírozás módjának kialakítása: pályázati forrás keresés, pályázatírás. Üzemeltetés: a kereskedő és vendéglátók részvételével, új szervezeti formában, az önigazgatás eszközeivel. pl. BID

II/1. Tata szíve program RÉSZLETES A Vár és a Kastély, valamint a kapcsolódó épületek tervezési CÉLJA: programjainak a helyi igényekhez igazítani és hosszútávú érvényességét biztosítani az ifjúság bevonásával. (példák között lásd: Leeds) A jelenlegi fiatal korosztály felnőtt korában megvalósuló beruházások támogatottsága és az identitástudat erősítése érdekében. A városvezetés és a helyi diákönkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás gyakorlati megvalósítására, tervezési megbízás keretében. FŐÉPÍTÉSZ Szakérti : a végleges tervezési program összeállítását SZEREPE: Koordinálja és szakérti: a tervezés folyamatát, bemutató előadást tart a feladatról, összefoglalja az eredményeket. ELŐKÉSZÍTÉS A tulajdonos és a fenntartók egyetértésének és szakmai támogatásának biztosítása. Az együttműködés előkészítése a diákönkormányzattal. A közösségi tervezést lebonyolító társaság, valamint a műemléki és építész szakértők megbízása. 68

II/1. Tata szíve program TERVEZÉS A tervezési műhelyek időpontjainak összehangolása a tanrenddel. TERVEZÉSE A záró konferencia időpontjának összehangolása egy városi rendezvénnyel. Internetes tájékoztató felület és fórum létrehozása a város honlapján . HELYZET- Kérdőívvel, és a helyszíni térképezés módszereivel ÉRTÉKELÉS KÖZÖSSÉGI Műhelymunka a fejlesztés témáiról és lehetőségeiről ( vizuális TERVEZÉS technikák használatával) Javaslatok létrehozása Jövőműhely csoporttechnikával MEGVALÓSÍTÁS A kész javaslatok és az alkotás folyamatának bemutatása a város honlapján és egy, a helyszíneken lebonyolított konferencia keretén belül. A kész program javaslat ünnepélyes átadása a tulajdonos, döntéshozó részére, a műemlékes szakma, valamint az érdeklődők részvételével.. Célszerű ennek az időpontját is egy városi rendezvényhez kapcsolni, hogy nagyobb számú nem szakmai érdeklődő részvételével is lehessen számolni.

II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program RÉSZLETES Az alközpontok lakossága identitástudatának erősítése, a CÉLJA: környezeti felelősségtudat növelése, közös értékteremtés és jövőkép kialakítása az energiatudatos és ökologikus szemlélet előtérbe helyezésével. (példák között lásd: Magdeburg, Tardos) Ezen kívül megvalósulhat a városvezetés céljaként kijelölt részönkormányzatiság előkészítése, valamint a területek lakosainak kezdeményező- és érdekérvényesítő képességének erősítése azáltal, hogy a városrészközpontok fejlesztésének teljes folyamatát a helyi lakosokra bízza. FŐÉPÍTÉSZ Szakérti: a helyi értékvédelem körébe tartozó javaslatokat és az SZEREPE: építészeti jellegű tervezéseket, téreseményeket. ELŐKÉSZÍTÉS Adatbázis összeállítása a helyi lakosokról, a véleményvezérek személyéről, valamint az adott városrészben működő vállalkozásokról. A helyi intézmények megkeresése az együttműködés céljából. A közösségfejlesztést és közösségi tervezést lebonyolító társaság, valamint szociológus, urbanista, tájépítész, környezetvédő és közgazdász szakértők megbízása. A többnapos nyílt tervezési műhelymunka időpontjának összehangolása a városrész életritmusával.

69

II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program TERVEZÉS Lakossági fórumok a várható programsorozatról és annak céljáról. TERVEZÉSE Mozgósító téresemények szervezése, melyek „segítik az ott élő lakosság megszólítását, a terek életének felpezsdítését, ugyanakkor felhívják a figyelmet a tér és a közösség erejében lévő lehetőségekre. Az események jó alkalmat kínálnak arra, hogy az emberek találkozzanak, beszélgessenek, ezáltal épül a közösség és a meglévő kapcsolatok szorosabbá válnak. Az ilyen alkalmak ösztönzik a helyi összefogást, mely a tér jövőbeli menedzsmentjét adja.” (pl.: szemétszedés, virágültetés, térfestés, utcabál, szomszédolás) 50 A véleményvezérek megnyerése és az ügyek mellé állítása megbeszélések keretén belül. Internetes tájékoztató felület a város honlapján, illetve a városrészekhez kapcsolódó, „wiki” létrehozása HELYZET- A városrészek Állampolgári Tanácsainak megalapítása ÉRTÉKELÉS közösségfejlesztői segítséggel. Értékleltár összeállítása jövőműhelyekre épülő programsorozattal ( kérdőívezés, interjúk, alkotóműhelyek) a városrész helyiek által jellemzőnek, fontosnak tartott építészeti, természeti, táji, kulturális jellemzőiről. KÖZÖSSÉGI Többnapos nyílt tervezési műhely lebonyolítása, melynek TERVEZÉS eredményeképpen köztér építészeti programterv, vagy fejlesztési javaslat születik. MEGVALÓSÍTÁS Értékleltár kiadványok megjelenése könyv formájában és a város honlapján. Próba téresemény: a helyben található, felajánlott anyagokból, közös kivitelezés, vagy hagyományteremtő rendezvények megtartása. Kiviteli tervek készítése, vagy a fejlesztés javaslat grafikus dokumentálása. A tervek bemutatása vándorkiállítás keretében a helyszíneken , illetve a város honlapján. A tervezési folyamathoz kapcsolódó képzési programsorozat szervezése az ökologikus tájhasználat és energiatudatosság tárgyában. ( Pl, a Dörögdi medence településein a Független Ökológiai központ Alapítvány által szervezett önfejlesztés). Az Állampolgári Tanácsok önálló honlapjainak elkészítése ( oda mutató link elhelyezése a város honlapján). A fejlesztés finanszírozási módjának kialakítása: pályázati forrás keresés, pályázatírás, alapítványok létrehozása. Üzemeltetés: a lakosság részvételével, új, önigazgató szervezeti formában, az Állampolgári Tanács felügyeletével, pl. térfigyelők csoportja, városrész gazda egyesület.

50 Forrás: Studio Metropolitana :Módszertani kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, avagy a közterek programozása 70

I/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program RÉSZLETES A lakótelepek köztereinek, zöldfelületeinek minőségi megújítása, CÉLJA: a lakosság intenzív közreműködésével kidolgozott, hosszútávú fejlesztési tervek alapján. Közösségi értékteremtés és jövőkép tervezés, az energiatudatos szemlélet előtérbe helyezésével, melynek hozadékaként várható a helyiek identitástudatának erősítése, és a környezeti felelősségtudat növelése. (példák között lásd: Bp. Országbíró lakótelep, Hamburg Lenzsiedlung) A fórumok konzultációs jellegűek, a tervekkel kapcsolatos végső döntést a városvezetés saját kezében tartja. FŐÉPÍTÉSZ Szakérti az építészeti jellegű tervezéseket, téreseményeket. SZEREPE: ELŐKÉSZÍTÉS A hangadó véleményvezérek és a vélemény-nyilvánítás szempontjából „némák” (diákok, kismamák, pályakezdők, munkanélküliek) csoportjának feltérképezése. A helyi intézmények megkeresése az együttműködés céljából. A környezettervezési szakmai tervezést végző társaság, valamint szociológus, urbanista, kerttervező, energetikus és közgazdász szakértők megbízása. A Fellner Jakab Kör bevonása, megbízása szakmai tanácsadói szereppel. A zöldfelületeket gondozó Tatai Városgazda Nonprofit Kft. bevonása, megbízása és felkészítése a közösségi tervezési folyamat koordinálására, lebonyolítására. A programalkotó fórumok időpontjának összehangolása a lakótelepek életritmusával és a városi rendezvényekkel. TERVEZÉS Lakossági fórumok és internetes programismertetés a várható TERVEZÉSE programsorozatról és annak céljáról. Mozgósító téresemények szervezése (pl.: szemétszedés, virágültetés, térfestés, szomszédolás), melyek keretében az eseményeket lebonyolító helyszínek, azaz a tervezési pontok megnyitása is megtörténik. A véleményvezérek megnyerése és az ügyek mellé állítása megbeszélések keretén belül. A „némák” csoportjainak szervezése és az ügy mellé állítása személyes megkeresések révén az intézményhálózatok ( pl. védőnői, munkaügyi, oktatási, szülői munkaközösségi, és egyéb civil szervezetek ) segítségével. Internetes tájékoztató felület, illetve a lakótelepekhez kapcsolódó fórum létrehozása Tatai Városgazda Nonprofit Kft. honlapján, ( oda mutató link elhelyezése a város honlapján) HELYZET- Kérdőíves közvélemény kutatás, személyes megkeresésekkel, ÉRTÉKELÉS illetve a tervezési ponton megvalósíthatóan, leadhatóan.

71

I/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program KÖZÖSSÉGI Tervezési fórumsorozat lakótelepenként három TERVEZÉS alternatíva választással és sorrend kialakítással: • programalkotó fórum • fejlesztési koncepcióterv készítés • végső terv elfogadása

lépésben

MEGVALÓSÍTÁS A közösség által kidolgozott és elfogadott fejlesztési program belekerül Tata város Ökológiai alapú Városüzemeltetési Koncepciójába ( aminek része kellene lennie - véleményem szerint - a kidolgozandó zöld-hálózat fejlesztési- és fenntartási stratégia.) Az elfogadott tervek bemutatása egy kiállítás keretében, illetve a város honlapján. Próba téreseménnyel, vagy önkéntesen vállalt kivitelezési eseménnyel egybekötve megtörténik a tervezési pont bezárása és véleményközponttá avatása. A fejlesztés finanszírozási módjának kialakítása: pályázati forrás keresés, pályázatírás, . Üzemeltetés: a lakosság felügyeletével új szerveződések formában, pl. térfigyelők csoportja

„Tata Éke” programcsomag RÉSZLETES A városközpont komplex megújításának tervezési programját a CÉLJA: helyi igényekhez igazítani és hosszútávú érvényességét, érdek- és érték konszenzust biztosítani a használók legszélesebb körének bevonásával. (példák között lásd: Graz) A hosszú időtávlatban megvalósuló beruházások támogatottsága, a befektetői konfliktushelyzetek csökkentése, valamint az egész város lakossága identitástudatának és jövőképének erősítése és a város arculatának alakítása. A lakosság bevonása a tervezési folyamatba konzultációs jellegű, a tervekkel kapcsolatos végső döntést a városvezetés saját kezében tartja. FŐÉPÍTÉSZ „Arca” a fejlesztéseknek, aktívan részt vesz a fejlesztési SZEREPE: elképzelések médiakampányaiban. Szakérti a helyi értékvédelem körébe tartozó javaslatokat Koordinálja és szakérti a tematikus műhelymunka sorozatot. Koordinálja szakértői csapat munkáját. Lebonyolítja a tervezési pályázatokat Segíti a tervezői szakma és a „laikusok” közötti kommunikációt

72

„Tata Éke” programcsomag ELŐKÉSZÍTÉS A városrész civil szervezetinek, a gazdasági szektorának, a hangadó véleményvezéreinek és a vélemény-nyilvánítás szempontjából „némák” ( kismamák, pályakezdők, munkanélküliek) csoportjának feltérképezése. Adatbázis felépítése a tematikus és szakmai csoportokról ( pl tervezők, kreatív alkotók, kereskedők, vendéglátók, szolgáltatók, gazdasági szféra, humán szféra) Kapcsolatfelvétel a projekt ütemezésére veszélyt jelentő, alkupozícióért harcoló professzionális civil szervezetekkel. A helyi intézmények megkeresése az együttműködés céljából. A városépítészeti szakmai tervezést, a közösségi tervezési eseményeket lebonyolító társaságok, valamint építész- műszaki ellenőr, szociológus, urbanista, közlekedéstervező, kerttervező, energetikus, ingatlanfejlesztő, valamint közgazdász szakértők megbízása, munkacsoportok megalakulása. A Fellner Jakab Kör bevonása, megbízása szakmai tanácsadói szereppel. A Tatai Városkapu Zrt. bevonása, megbízása és felkészítése a közösségi tervezési folyamatok koordinálására. Az együttműködés előkészítése a diákönkormányzattal. A programalkotó fórumok és téresemények időpontjának összehangolása a városi rendezvényekkel. A tervezés négy szálon fut: • A tatiak – személyre szóló meghívás alapján programalkotó fórumokon megismerhetik és véleményt alkothatnak a fejlesztési elképzelésekről. • a diákönkormányzat, a tematikus és szakmai csoportok tagjai személyre szóló meghívás alapján tervező műhelymunka sorozaton vesznek részt, • a turisták és látogatók a város egyes nagyrendezvényei és fesztiváljai során tartott téreseményeken kérdőív, kitöltésével megoszthatják a véleményüket. • Az ország tervezői nyílt tervezési pályázatokon hozzájárulhatnak a tervezési program és a rendezési terv megalkotásához

73

„Tata Éke” programcsomag TERVEZÉS Szakértők munkacsoportjai csoporttechnikák segítségével TERVEZÉSE összesítik az eddigi pályázatok eredményeit. A fejlesztés vízióit bemutató médiakampány, kisfilm készítése. Lakossági és tematikus szakmai csoportok fórumai, valamint internetes programismertetés a várható programsorozatról és annak céljáról. Mozgósító téresemények szervezése médiakampánnyal (pl.: virágültetés, kerékpáros, babakocsis megmozdulások, óriásfestmények kiállítása, épületcsomagolás, tömegfényképezés), a tervezési helyszín teljes egészére kiterjed és egy-egy nagyobb városi rendezvénnyel együtt, annak programjaként zajlik. A véleményvezérek megnyerése és az ügyek mellé állítása megbeszélések keretén belül. A „némák” csoportjainak szervezése és az ügy mellé állítása személyes megkeresések révén az intézményhálózatok ( pl. védőnői, munkaügyi, oktatási, szülői munkaközösségi, és egyéb civil szervezetek ) segítségével. Internetes tájékoztató felület, illetve fórum létrehozása Tatai Városkapu Zrt. honlapján, ( oda mutató link elhelyezése a város honlapján) HELYZETÉRTÉKELÉS

• • •

• •

•

KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS

•

•

•

Fellner Jakab Kör: Jelölés előkészítése a „Tatai citromdíj”ra a tervezési területen belül Tataiak: T5 településfejlesztési ötletbörze , a börzén és az interneten szavazás a „Tatai citromdíj” odaítéléséről Látogatók, turisták: a téresemények és városi nagyrendezvények során a fejlesztés vízióiról szóló kisfilm bemutatása , kérdőívezés, Tervezők, kreatív alkotók: fotopályázat, gyűjtemény a tervezési terület értéket képviselő elemkincséről Diákönkormányzat: közösségi ötletelés ”firka party” a Fellner Jakab Kör és a tervező szakmai szakértők részvételével Szakértői munkacsoportok: csoportos technikákkal elkészítik a helyzetértéklelés során begyűjtött információk összefoglalását, a terület előmegvalósíthatósági tanulmányát Tematikus és szakmai csoportok jövőműhely sorozata a terület jövőképe alkotásának céljából a helyzetértékelés eredményeinek megismerésével. Szakértői munkacsoportok: a terület jövőképe és rendelkezésre álló információk alapján előkészítik a tervezési pályázatkiírás szakmai programját Tervezők: nyílt tervezési pályázat a terület beépítésről,a tervezett funkciók építészeti és városképi kialakításáról

74

„Tata Éke” programcsomag MEGVALÓSÍTÁS „Tatai citromdíj” díjátadója és média kampánya Fotopályázat díjátadója és a fotók bemutatása kiállítás keretében egy városi nagyrendezvény részeként. Az pályázati tervek bemutatása egy kiállítás keretében egy városi nagyrendezvény részeként, illetve a város honlapján. A közösségi tervezési programsorozat eredményeinek és tanulságainak bemutatása szakmai konferenciákon Kiajánlási dokumentáció, befektetési portfólió készítése és publikálása a közösségi tervezési programsorozat eredményeinek összefoglalásával, A fejlesztés finanszírozási módjának kialakítása: pályázati forrás keresés, pályázatírás; PPP konstrukció kidolgozása, kockázatelemzéssel. Menedzsment szervezet létrehozása az aktív partnerek bevonásával, a civil és szakmai kontroll céljából, a tatai Városfejlesztő Kft. szervezetéhez kapcsolódóan. A fejlesztést irányító szervezet létrehozása a Tatai Városkapu Zrt. szervezetén belül.

„Tatai hálózatok” programcsomag RÉSZLETES Az I. Tatai Nyári Egyetem keretén belül a város informatikai CÉLJA: hálózatainak fejlesztése- és az ökológiai alapú városüzemeltetés koncepcióinak kidolgozása, összehangolása a szakma legszélesebb körének bevonásával, a helyi igényekhez innovatív megoldásokkal alkalmazkodva, a hosszútávú érvényességet érték konszenzussal biztosítva A lakosság bevonása a tervezési folyamatba informatív jellegű, a koncepciókkal kapcsolatos, végső döntést a városvezetés saját kezében tartja. A koncepció alkotás három szálon fut: • A témákban jártas, szakterület iránt érdeklődő diákság a tervezési alapadatok gyűjtésében, rendszerezésében, és a jövőkép alkotásban • a szakmát gyakorlók és oktatók a jövőkép alkotásban és stratégia alkotó műhelymunkában • A polgármesteri hivatal kompetens személyeiből álló szakértői munkacsoport a stratégia alkotó műhelymunkában és a döntés-előkészítésben FŐÉPÍTÉSZ A témát érintő építészeti és városépítészeti szempontok szakmai SZEREPE: képviselete a programalkotás során

75

„Tatai hálózatok” programcsomag ELŐKÉSZÍTÉS Adatbázis összeállítása az informatikával és ökológiával foglakozó helyi és kistérségi tervezőkről, cégekről. Hirdetés megjelentetése a szakmai lapokban és internetes szakmai felületeken a műhelymunkára toborzásról. Kapcsolatfelvétel az informatikával és ökológiával foglalkozó helyi és kistérségen belüli szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel A közösségi tervezési módszereket lebonyolító ( moderátor, facilitátor) társaság, valamint a városi főépítészből, főkertészből, városházi informatikusból, pénzügyi vezetőből, vagyongazdálkodóból, főenegetikusból, valamint jogászból álló szakértői munkacsoport megalakítása. Az együttműködés előkészítése a diákönkormányzattal. Tatai Városgazda Nonprofit Kft. bevonása, megbízása és felkészítése a tervezési folyamat koordinálására. A Tatai Városkapu Zrt. bevonása és megbízása az I. Tatai Nyári Egyetem előkészítésre, szervezésre és lebonyolítására. TERVEZÉS Az I. Tatai Nyári Egyetem időpontjának összehangolása a helyi TERVEZÉSE rendezvények, fesztiválok programjával. Internetes tájékoztató felület a város honlapján, illetve a témakörökhöz kapcsolódó „wiki” létrehozása HELYZETÉRTÉKELÉS

•

•

KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS

•

Előzetesen: ◦ A koncepciókhoz szükséges helyi és statisztikai adatok összegyűjtése hallgatói feladatként az oktatási intézményekben, a szakmai szervezetek közreműködésével. Az I. Tatai Nyári Egyetem során: ◦ az alap információk összefoglalása SWOT elemzésben, vizuális technikák segítségével ◦ ötletgyűjtés vizuális és csoport technikákkal, (Kávéház, elmetérképezés, ötletbörze) Jövőműhelyek az I. Tatai Nyári Egyetem során: ◦ jövőkép alkotás : víziók és szlogen ◦ stratégiai tervezés: célok és tevékenységek meghatározása

MEGVALÓSÍTÁS A koncepciók elkészítése a műhelymunkák eredményeinek feldolgozásával és nyilvánossá tétele a város honlapján Az I. Tatai Nyári Egyetem céljainak, módszereinek, valamint eredményeinek összefoglalása és közlése szakmai fórumokon, valamint a város honlapján

76

V. FEJEZET: ÖSSZEFOGLALÁS Záró gondolatok Az előző három fejezetben három fokozatban fókuszáltam a közösségi tervezés kérdéskörére egy olyan szűrőn keresztül, mely a főépítész feladatát volt hivatott kiemelni. A vizsgálataim három objektív dimenzió mentén – a tér, az idő és az ember viszonylatában – közelítettek a valóság különböző szintjeire. Először vizsgáltam a közösségi tervezés elméletét tágabb földrajzi viszonylatban, Európa újkori történelmi léptékében, minden résztvevő szempontjából. Ezt követte a gyakorlati sík tanulmányozása a jelenkori Magyarországban a főépítészek és kapcsolataik bemutatása révén. Végül a közösségi tervezést szemléltettem egy modellen, napjaink egy konkrét városának – Tatának- a meglévő és lehetséges főépítészi feladatain keresztül. Dolgozatom zárásaként a fenti, objektív szemléletet szubjektív síkú megközelítéssel egészítem ki, melyek a tér, az idő és az ember dimenziók más szintjeire nyílnak. a közösségi tervezés az itt és most alapállásából, érzésem szerint a társadalmi környezetünk, a támogatási rendszerünk és a tanulás három dimenziója által is leírható folyamat. Társadalmi környezetünk távol áll a közösségi tervezés által célnak tekintett valódi hatalommegosztástól: gyorsan változó, előre nem látható politikai döntések jellemzik, szemben az uniós államok konszolidált, kiszámítható szabályozásával. Támogatási rendszerünk a közösségi tervezést és céljainak megvalósítását egyaránt megnehezítik, hiszen: folyamatosan változó prioritásokkal, kézi vezérléssel működik, ahol a pályázók folyamatosan a társfinanszírozás hiányával küszködnek. Ezzel szemben az uniós államok projektszemléletű támogatási rendszere hosszú távú fejlesztési célok mentén, stratégiai tervek alapján működik, melyben a pályázói önrész a projektben vállalt felelősség megtestesülése. Tanulás révén érhetjük el azt, hogy, főépítészként a közösségi tervezés sikerre vihessük. Ez nyilvánvaló, mint az is, hogy a tanulás folyamatában képességekre és készségekre alapozva ismereteket szerzünk, majd azokat a gyakorlatban alkalmazva jártasságra teszünk szert. A közösségi tervezés alapja a kommunikáció, aminek az alapvető kérdései a közlésre vonatkozóan: KI? KINEK? MIRŐL? MIÉRT? HOGYAN? MIT? Ezek alapján a főépítész tanulási folyamatát a közösségi tervezésben így lehet összefoglalni: Kell hozzá képesség és készség, hogy ( KI? ) a főépítész az alap adottságát és rutinját, az alapképzés elvégzése révén magáénak tudhassa. Kell hozzá helyismeret, hogy (KINEK és MIRŐL? ) a településről a lakóinak a megtanult tényeket hitelesen közölhesse. Kell hozzá szakismeret, hogy ( MIÉRT? és HOGYAN?) a fejlesztési stratégia megvalósulásában a közösségi tervezés eszköztárával közreműködhessen. Kell hozzá jártasság, hogy ( MIT?) a közösség által kitűzött célt elérni az ismereteinek alkalmazása révén segíthesse. 77

JEGYZÉKEK Ábrák 1. ábra. A környezet dimenziói....................................................................................6 2. ábra. A közösségi tervezés, mit két eszközrendszer metszete............................................8 3. ábra.„ Egyre jobban tudjuk és tesszük” , a jövőképalkotás ciklusa...................................25 4. ábra. Érdekképviselet- és együttműködés hálózat a főépítészek és a lakosság képviseleti szervei között................................................................................................................ 45 5. ábra. Kapcsolatok és konfliktusok...........................................................................51 6. ábra. Tata térképe.............................................................................................. 56 7. ábra. Tata környezeti diagramja.............................................................................57 8. ábra. Tatabánya környezeti diagramja......................................................................57 9. ábra. A Fellner Jakab településfejlesztési program elemeinek kapcsolatai...........................62

Táblázatok 1. táblázat. A közösségi tervezés résztvevői...................................................................13 2. táblázat. A szakértői- és a közösségi tervezés jellemzőinek összehasonlítása........................14 3. táblázat. A közösségi tervezés stílusai......................................................................15 4. táblázat. A bevonás szintjei, az "Arnstein-féle részvételi létra" alapján..............................18 5. táblázat. A tervkészítésre gyakorolt befolyás mértéke...................................................19 6. táblázat. A közösségi tervezés folyamatának összefoglalása.............................................25 7. táblázat. A főépítészek közreműködési szintjei a jogszabályok szerint................................45 8. táblázat. A főépítészek feladatai a főépítészi rendelet alapján.........................................47 9. táblázat. A lakossági véleményekkel foglakozó szereplők................................................50 10. táblázat. A Fellner Jakab településfejlesztési program tartalma .....................................59 11. táblázat. A Fellner Jakab program eddig elért eredményeinek összefoglalása......................63 12. táblázat. A Fellner Jakab program elemeinek logikai elemzése.......................................67

Irodalomjegyzék, forrásjegyzék 1. Nagy Béla: A település, az épített világ - B+V Kiadó 2005. 2. Faragó László: Jövőalkotás Társadalomtechnikája - Dialóg Campus Kiadó, 2005. 3. Csanády- Csizmady- Kocsis -Kőszeghy-Tomay: Város Tervező Társadalom - SÍK Kiadó 2010. 4. M. Carmona, T. Heath, T. Oc, S. Tiesdell: Public Places, Urban Spaces – Architectural Press 2003. 5. Sain Mátyás: Segédlet a közösségi tervezéshez, Településfejlesztési füzetek (1.)NFGM, VÁTI 2010.

http://www.rtop.hu/TF_fuzet_(1)_Segedlet_ a_kozossegi_tervezeshez.pdf

6. Studio Metropolitana :Módszertani http://studmet.hu/public/files/documents/1 kézikönyv közösségi tervezés a köztereken, 7.pdf avagy a közterek programozása 7. Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportjának kiadványa: Tervezz !Bátran! Közöd van hozzá!

http://kka.hu/weblapok.nsf/23e5e39594c064 ee852564ae004fa010/9ce773b74dbe4803c125 6b00005e88ec/$FILE/tervezz_batran.pdf

78

8. Bardóczi Sándor, Giczey Péter: Kézikönyv a részvételi városmegújításról

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azad att.nsf/cb64d6a7ffc532248525670c0080efa5/ 2c650dfb392c5898c12577dd003cdb4a? OpenDocument

9. Simon Ildikó és Kuna Gábor ( Cromo Alapítvány) : Gyakoroljuk a demokráciát!

http://cromo.hu/files/Gyakoroljuk_a_demokr aciat_Cromo_Alapitvany_2010.pdf

10. dr. Farkas István, Gerencsér Balázs, dr. Kalas György, Oprics Judit :A Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere

http://www.osszefogas.nonprofit.hu/files/8/ 8/2/0/8820_teen.pdf

11. dr. Kalas György : Nyilvánosság részvétele a http://sites.google.com/site/amarsterert/ki település szabályozási (rendezési) tervek altvany/letoeltheto-anyagok/reflexeljárásaiban kiadvany.pdf?attredirects=0 12. Szerszámosláda- térségi szemléletű http://www.ecorys.hu/kepek/kezikonyv.pdf településfejlesztés: Módszertani kézikönyv, gyakorlati példák. Pest Megye Önkormányzatának Hivatala, 2002. 13. Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon- Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez VÁTI 2005.,

http://www.vati.hu/files/sharedUploads/doc s/pride_kezikonyv.pdf

14. Települési tervek érvényesülésnek erősítése www.eukn.org/dsresource?objectid=191733 – elemzés és javaslatok nemzetközi példák alapján VÁTI 2009. 15. Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak- módszertani kézikönyv

www.kozossegfejlesztes.hu

16. A közterek politikája - Wessely Anna előadása az Országos Főépítészi Konferencián 2010.

http://www.epiteszforum.hu/node/16735

17. Kristin Faurest :Köztér program: kooperatív http://epiteszforum.hu/node/9360 tervezési módszertan és kreatív végrehajtásprogram helyi önkormányzatok számára 18. Építész embe®: közösségi részvételen alapuló tervezés

http://epiteszforum.hu/node/11388

19. Az országos főépítészi kollégium javaslatai www.foepiteszek.hu az épített és a táji környezetünk formáláshoz, a magyar építészetpolitika kialakításához, 2011.február, összeállította: Dr. Sersliné Kócsi Margit 20. New-yorki Project for Public Spacesnonprofit oktató és tervező szervezet honlapja:

http://www.pps.org/

21. Nagyerdőért Összefogás honlapja:

http://www.nagyerdoert.hu/content/beszam olo-nagyerdoert-osszefogas-tervezz-batrankozossegi-tervezo-rendezvenyerol

22. Tardos esettanulmánya:

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/DOK UMENT.Nsf/538d96804d640588852566f2006f1e d7/f774ed4038c20a43c12578080030a57b? OpenDocument

23. Angyalzöld honlapja (Országbíró lakótelep)

http://www.angyalzold.hu/web/leiras.php? id=129

24. Hamburg esettanulmánya:

http://varosmegujitas.wikispaces.com/file/d etail/Hamburg-Lenzsiedlung+esete.doc 79

25. Leeds esettanulmánya:

http://www.communityplanning.net/casestu dies/casestudy005.php

26. B ART ÓK esettanulmánya – Újbuda – Kulturális városközpont- egy új tér születése a közösségi tervezés jegyében:

http://ecorys.hu/kepek/bartok.pdf

27. Magdeburg esettanulmánya

http://www.architonic.com/de/aisht/lesezei chen-salbke-freiluftbibliothek-in-magdeburgkaro/5100461

28. Magyary terv, Tata fejlődése a XXI. század http://www.tata.hu/files/images/varosunk/ első felében - Magyary Zoltán társadalom- magyary_terv/magyaryterv.pdf és településfejlesztési, igazgatásszervezési és helyi gazdaságfejlesztési terv 29. Tata IVS

http://www.tata.hu/system/files/IVS.pdf

Tartalomjegyzék I. FEJEZET: BEVEZETÉS............................................................................................. 2 Mottók......................................................................................................... 2 Felvezető gondolatok.......................................................................................2 Gyakran használt kifejezések..............................................................................3 Az érintettség: .......................................................................................... 3 A bevonás: ............................................................................................... 3 Participáció, avagy részvétel:.........................................................................3 Közösségfejlesztő: ......................................................................................3 Közösségfejlesztési folyamat:.........................................................................3 Facilitátor: ............................................................................................... 4 Facilitáció: ............................................................................................... 4 Képessé tétel: ........................................................................................... 4 Mediátor:.................................................................................................. 4 Moderátor:................................................................................................ 4 A szakértők:.............................................................................................. 4 II. FEJEZET: ELMÉLET............................................................................................... 5 A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS............................................................................................. 5 FOGALMA ......................................................................................................... 5 tervezés:.................................................................................................. 6 közösség:.................................................................................................. 6 közösségi tervezés:......................................................................................7 TÖRTÉNETE ...................................................................................................... 7 Az újkor meghatározó történelmi eseményei tükrében...............................................7 Közösségi tervezés múltja Nyugat-Európa demokratikus államaiban ...............................9 Közösségi tervezés múltja Magyarországon............................................................10 ELMÉLETE....................................................................................................... 11 A résztvevők csoportjai...................................................................................11 A közösségi tervezés a szakértői tervezés tükrében..................................................12 STÍLUSAI ........................................................................................................ 14 Csoportosítása a hatalom jellemzői és a demokrácia fejlettségi szintje alapján................14 „A terv a hatalomgyakorlás eszköze”...............................................................14 „Demokratizáljunk, tervezzünk közvetlenül az embereknek!”..................................15 „Alakítsuk együtt életünket” ........................................................................15 Fokozatai a bevonás szintjei alapján....................................................................16 Részvételi szint: ......................................................................................16 Konzultatív szint: ......................................................................................16 Kioktató szint:..........................................................................................16 Manipuláció szint: .....................................................................................16 ALKALMAZÁSA.................................................................................................. 17 80

okai........................................................................................................... 17 a tervezés általános megítélése,.....................................................................17 a döntéshozói hozzáállás, ............................................................................17 az IVS anomáliái.......................................................................................17 Feltételei.................................................................................................... 19 Jogi, normatív feltételek:............................................................................19 Erőforrások:.............................................................................................20 Társadalmi igény: .....................................................................................21 Egyéni készségek, képességek: ......................................................................21 előnyei....................................................................................................... 21 A közvetlen, azonnali előnyök :......................................................................21 Hosszú távú, közvetett társadalmi előnyök:.......................................................21 hátrányai:................................................................................................... 22 tárgya........................................................................................................ 22 területei..................................................................................................... 22 ESZKÖZRENDSZERE............................................................................................. 23 folyamata................................................................................................... 24 technikái és módszerei....................................................................................26 ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS ( ÁT) ( Cromo Alapítvány) ..............................................27 JÖVŐMŰHELY............................................................................................ 27 T5 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÖTLETBÖRZE – (Ecorys Kft.)..........................................28 FUTURE CITY GAME JÖVŐ-VÁROS-JÁTÉK – ( Studio Metropolitana)............................29 PPS WORKSHOP......................................................................................... 29 „ FIRKA PARTY”.........................................................................................29 PÉLDÁK.......................................................................................................... 30 PÉCSBÁNYA: Közösségfejlesztés és jövőkép-tervezés a szociális városrehabilitáció keretén belül. (2009-2010. Közösségfejlesztők Egyesülete)...............................................30 TARDOS: A helyi identitás- és közösségi részvétel erősítése a településfejlesztési koncepció tervezése kapcsán, 2007-2010. .....................................................................31 DEBRECEN, NAGYERDŐ: a közpark revitalizációja kapcsán keletkezett konfliktus megoldásaként, helyi kezdeményezésre történő stratégia alkotás, 2009-2011..............32 ORSZÁGBÍRÓ LAKÓTELEP ÉS SÉTÁNY: köztér megújítás közösségi programalkotó fórumsorozat segítségével, Budapest XIII. kerület, 2010........................................34 B ART ÓK Kulturális Városközpont: egy új tér születése a közösségi tervezés jegyében, új tematikus főutca közösségi részvételű termékfejlesztése : Budapest, Újbuda Bartók Béla út 2007-2010. ......................................................................................... 35 DIÓSD A tényleges probléma felismerése Diósdon, egy fejlesztés kapcsán .................36 LEEDS: Fiatalok bevonása a városközponti terület akcióterületi tervének készítésbe 20052006...................................................................................................... 36 HAMBURG: Egy sikeres szociális városrehabilitációs program a Lenzsiedlung lakónegyedben 2000-2004............................................................................................... 38 GRAZ: A főépítész, mint a fejlesztések reklámarca, 2000.......................................40 MAGDEBURG: Városi Könyvespolc, avagy a Salbkei Könyvjelző, a közösség erejéből és akaratából megvalósuló szabadtéri könyvtár építés 2009........................................40 III. FEJEZET: GYAKORLAT.......................................................................................... 43 FŐÉPÍTÉSZEK ÉS A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL .....................................................................43 SZEREPEK ÉS FELADATOK .....................................................................................43 A főépítész feladatkörei a jogszabályokban............................................................43 az önkormányzati főépítészek:......................................................................45 a megyei főépítészek:.................................................................................45 az állami főépítészek:.................................................................................46 A közösségi részvétel elemei a jogszabályokban .....................................................46 A közzététel: ........................................................................................... 47 A véleményezési eljárás: .............................................................................47 lakossági fórum: .......................................................................................48 Kapcsolatok és konfliktusok a szereplők között.......................................................48 A főépítész és a lakosság kapcsolata:...............................................................49 A főépítész és a befektetők kapcsolata: ...........................................................49 Főépítész-önkormányzat konfliktus: ................................................................49 Főépítész-befektető konfliktus:......................................................................49 81

Főépítész-lakosság konfliktus: .......................................................................49 Főépítész-szerepek a tervezésben ......................................................................50 KOMPETENCIÁK ................................................................................................ 51 KELLENEK-E FŐÉPÍTÉSZEK A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSBE?....................................................52 IV. FEJEZET: MODELL .............................................................................................. 54 EGY VÁROS STRATÉGIAI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS ESZKÖZTÁRA SEGÍTSÉGÉVEL...................................................................................................... 54 STRATÉGIA...................................................................................................... 54 Tata városa és Magyary terve ............................................................................54 A terv háttere: Magyary Zoltán és kora.................................................................57 A Magyary terv felépítése, tartalma és a településfejlesztést érintő fejezetei..................57 MEGVALÓSULÁS ................................................................................................61 Az eddig megvalósult projektek és „társadalmasítások”, eredményei a főépítész szemszögéből ................................................................................................................ 61 Az indításra váró programokhoz szükséges erőforrások..............................................64 JAVASLATOK..................................................................................................... 64 Közösségi tervezéssel megvalósítható program elemek..............................................64 Célok, résztvevők, módszerek, eszközök és a főépítész szerepe...................................66 „Tatai utcák és terek” programcsomag.............................................................67 II/1. Tata szíve program...............................................................................68 II/6. Kertváros, Újhegy, Agostyán, Nagykert alközpontjainak kialakítása program...........69 I/7. A lakótelepek rehabilitációja, rekonstrukciója program ...................................71 „Tata Éke” programcsomag...........................................................................72 „Tatai hálózatok” programcsomag...................................................................75 V. FEJEZET: ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................77 Záró gondolatok............................................................................................77 JEGYZÉKEK.......................................................................................................... 78 Ábrák......................................................................................................... 78 Táblázatok ................................................................................................. 78 Irodalomjegyzék, forrásjegyzék..........................................................................78 Tartalomjegyzék............................................................................................ 80

82