UNDP CSR önértékelési rendszer vállalatoknak – tesztelési tapasztalatok Mit tapasztalt és mit javasol az eszköz tesztelése kapcsán a Dreher Sörgyárak Zrt.
SABMiller a világ második legnagyobb sörgyártója • • • • • • •
A South African Breweries-t (SAB) a 19. században alapították Johannesbourgban 1999: Jegyzés a Londoni Tőzsdén 2003: A SAB és az American Miller Breweries fúziója => SABMiller Jelenlét 6 kontinensen, 75 országban Mintegy 70 000 dolgozó világszerte Több, mint 200 márka, és a legkedveltebb 50 sör közül 6 a SABMiller márkája Az első 15 vállalat között jegyzik a Londoni Tőzsdén Észak-Amerika Sörgyárak száma: 8
Európa Sörgyárak száma : 21 Afrika és Ázsia Sörgyárak száma : 86
Dél-Amerika Sörgyárak száma : 17 Dél-Afrika Sörgyárak száma : 7
A Dreher Sörgyárakról 1854: A Kőbányai Serház megalapítása 1862: Dreher Antal megvásárolta a Kőbányai Serházat. 1870: Ifj. Dreher Antal vezetése alatt a Dreher Sörgyárak Magyarország legnagyobb sörgyártó vállalata lett. 1948: Államosítás 1949: A Dreher Sörgyárak összeolvadt a Polgári, Fővárosi, és a Nagykanizsai Királyi Serfőzdével és az Export Magyar Malátagyárral => így alakult meg a Kőbányai Sörgyár.
1993: Privatizáció - SAB (South African Breweries) Technológiai és műszaki korszerűsítés, infrastrukturális fejlesztések. 2008: Piacvezető a magyar piacon. Tradicionális receptek és a 21. századi modern technológia ötvözete. Részt vesz a kiemelkedő jelentőségű környezeti programokban, hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.
Dreher Antal, Jr. (1849-1920)
Küldetés Célunk, hogy mi legyünk a magyar söripar legelismertebb vállalata, mint • a legelismertebb márkák gyártója és forgalmazója • a legelismertebb foglalkoztató • a legelismertebb üzleti partner
Sikerünk elbírálói maguk az érintettek!
Tíz esély = irányadó tíz prioritásunk Fellépés a felelőtlen alkoholfogyasztás ellen
A vállalkozásfejlesztés ösztönzése az értékláncban
Környezettudatos vízgazdálkodás
Közösségi szerepvállalás
Az energiafelhasználás és a széndioxid kibocsátás csökkentése
A HIV/AIDS mérséklésének támogatása az érintett területeken
A csomagolás újrahasználata és újrahasznosítása
Az emberi jogok tiszteletben tartása
Felelős hulladékgazdálkodás
Transzparencia és etika
Mérési rendszerünk •
Minden témakörben négylépcsős skála (idéntől ötlépcsős) a jelenlegi teljesítmény mérésére
•
Önértékelésen alapul, amely előre meghatározott, egységes irányelvekre és folyamatokra épül
•
Az éves értékelés az alapja a következő évi üzleti tervezésnek és célmeghatározásnak
•
A felvállalt célokért és azok végrehajtásáért az igazgatóság és az elnök-vezérigazgató is írásban felelősséget vállal
•
Tudásmegosztás
•
SABMiller Fenntarthatósági jelentés
•
Dreher Zrt. első Fenntarthatósági jelentése 2007-2010
SAM
Az 5. szintet az idei évtől fejlesztették, ezzel a legjobb gyakorlatok szintjét tovább emelve, ambiciózus célokat kitűzve
UNDP CSR önértékelési eszköz • Miért vettünk részt a tesztelésben? – Tanulási, fejlődési vágy (saját értékelésünket felülvizsgálni) – Benchmarking lehetőségek – Közösségi szerepvállalás
• Eredményünk: 80 pont / 100 pont – – – – –
Governance: 14 / 20 Environment: 18 / 20 Labour Issues: 19 / 20 Community relations: 15 / 20 Transparency & Responsible Business:14 / 20
Az eszköz erősségei: ami tetszett, ami hasznos volt, ami újszerű volt számunkra • Átfogó, komplex, sok területre kitér • Elgondolkodtatott néhol – a „criteria” – mások mit értenek egy-egy kérdés, definíció alatt – a methodology – a UNDP hogyan gondolja az ideális folyamatot • Itt segít abban, hogy valódi önértékelés és nem csak „humbug”
• Áttekinthető, könnyen kezelhető (egy tapasztaltnak legalább is) • Ösztönzi a szakterületek közti kommunikációt (egy ember – jó esetben – nem tud minden kérdésre válaszolni…)
Az eszköz nehézségei: ami nem tetszett, amit nehéz volt kezelni, ami hiányzott •
Van-e? típusú kérdések hangsúlyossága – Input mérés hangsúlyos az eszközben és nem a hatás! – Két válaszlehetőség – nincs átmenet (ki választja a rosszabbat, ha valami azért van…?)
•
Amivel szakmailag nem értünk egyet… – Pl. felelősségek megosztása a szervezetben kérdés
•
Amit nehezen tudtunk értelmezni – Lobbival kapcsolatos kérdés (kulturális különbség?) – Teljesítményértékelésbe való beépítés – Mit teszünk leépítéskor – ha még nem volt?
•
Ami kimaradt számunkra, pedig fontos – Felelős kommunikáció, termékfelelősség
•
CSR=menedzsmentrendszer jó az értékelő eszköz. De, hogy jobb lesz-e a vállalat fenntarthatósági teljesítménye – az nem derül ki. Ha egy vállalat rendelkezik a „formalitásokkal”, de a teljesítménye nem javul vagy nem „elég jó” – az önértékelés alapján nem jön rá, hogy hol a „hiba”, miért nem működnek a rendszerek, tervek, policyk… (bár a leírások törekednek ennek kiküszöbölésére…)
UNDP CSR önértékelési eszköz • Eredményünk: 80 pont – – – – –
Governance: 14 / 20 Environment: 18 / 20 Labour Issues: 19 / 20 Community relations: 15 / 20 Transparency & Responsible Business:14 / 20
Kinek ajánljuk? • Annak, – aki tanulni, fejlődni kíván – kiváló „leltározási” lehetőséget ad egyfajta szempontból – akinek nincs létező keretrendszere és strukturálási igény van a vállalatnál – ez egy lehetőség – aki regionális specifikus teljesítménymérést szeretne (és az eszközt alkalmazzák a régió országaiban működő vállalatok) – aki több szempontból is értékelni kívánja tevékenységét, hogy folyamatosan fejlődjön
• Nem ajánljuk annak: – aki kizárólag kommunikációs célból kívánja használni – aki csak „dokumentálni” szeretné, hogy mérést végez – aki egyáltalán nem tájékozott a CSR-ben még és nem ismer a jó gyakorlatokat, lehetséges gyakorlatokat (vagy ez esetben használjanak szakmai segítőt az értékelésnél vagy tanulócsoportban végezzék az értékelést)
Mérési eszközök, önértékelési rendszerek… • • • • • • • •
Global Reporting Initiative Corporate Social Performance Model Tripple Bottom Line EFQM CSR GSZT CSR-ajánlás Kurt Lewin CSR-audit rendszere Tanácsadók, auditorok átvilágítási módszerei, rangsorai Vállalatok egyedi módszerei (Sustainability Assessment Matrix, Created Shared Value stb.) • ???
UNDP CSR önértékelési eszköz • Miért vettünk részt a tesztelésben? – Tanulási, fejlődési vágy • Mi szigorúbbak vagyunk vállalati létünkre?
– Benchmarking lehetőségek ? • Ki mennyire szigorú magával szemben? – Motiváció: Mi a célja az értékeléssel? (tanulni vagy kommunikálni) – Ismeretek:Tudja-e a felhasználó, hogy mi lenne a „best practice”? (jó gyakorlatok bemutatása handbook jó ötlet)
– Közösségi szerepvállalás reméljük…
Örömmel várom kérdéseiket! Köszönöm a figyelmüket! További információ:
[email protected]
