Új vezetés az FVM-ben (2002–) Mezıgazdasági folyamatok (Jegyzetek 2004-bıl)
1. Lemondanak az ide tartozó területfejlesztésrıl, de a létszám az egekig nı. 2. Mindenkit visszahívnak és visszavesznek, aki eltávozott. Udoveczbıl újból fıigazgató. Dobi Szilvia kutatja fel az embereket. 3. Azokat viszont, akiket a régiek garnitúrájához gondolnak, kiszekíroznak. 4. Állandóan gyalázkodnak. 5. Mindent visszacsinálnak: pl. biodízel. Fumigálják az iskolatejet, stb. Sertésállomány, amely 5 millió fıvel túlélte az európai sertésválságot, de ma 4,4 m db. A kiskereskedelmi árak hirtelen duplájára nıttek, a felvásárlási árak viszont csak 255-285 Ft/kg-ra. (Ez utóbbira lásd Népszava, 2004. július 10.) 15 %-os ÁFA az élelmiszerekre. 6. Biodízel/ megújuló energiaforrások. (Népszabadság, 2004. július 10., Magyar Nemzet A sors iróniája: Kovács László az EU energetikai biztosa lehet. Augusztus 15-én fel is mondta a Nap TV-ben Lakat T. Károlynak, milyen fontos feladata lett. Foglalkozhat a megújuló energiaforrásokkal: szél, víz, nap, de a bioenergia eszébe sem jutott. Arra felkészítették, hogy a megújuló energia arányát a felhasználásban meg kell duplázni, de nem tud a lényegrıl. 7. Olyan még nem volt, hogy a kisgazdák és a nagyüzemek együtt vonultak volna az utcára. A tej állati táplálékká válik: iskolatej helyett. Csıdben a hajdúsági libások. (A tüntetések a cikk megjelenésének napján kezdıdnek.) A három legfontosabb állattenyésztési ágazatban veszteséges a termelés. (Magyar Nemzet, 2004. február 2.) 8. Búzatúltermelés – most eltőrik, hogy semmilyen állami intézkedés/ felkészülés nincs. (Magyar Nemzet, 2004. július 10.) A Concordia kiadta a tárolótér nagy részét elıre a kereskedıknek. Nem tudni, mekkora szabad kapacitással rendelkezik.(MH, 2004. július 15.) 9. Arrogancia és válságok: követelik az eltávolításukat (Németh, Szanyi). Nem is egyszer. Például 2004 márciusában Szanyi leváltását kérte a Fidesz és az MDF Szanyi volt cégének állami megbízatása miatt. (Kiss Elemér óta egyébként már nem olyan nagy bőn ez.) Lesújtó vélemények. „Az államtitkár szerint – nevét nem is érdemes leírni -…” (Magyar Nemzet, 2004. július 16.) 10. Nem tudják az apparátus gyengeségét kompenzálni. Szanyi kijelenti, hogy egy politikai államtitkár ne foglalkozzon anyagi és szakmai kérdésekkel, de ı is ezt teszi. Természetesen az ellen sem tiltakozik, sıt a büszkeségtıl majdnem elszáll, hogy a miniszterelnök vidékfejlesztési kormánymeghatalmazottá nevezze ki. (2003. július 2-án, a kormány ülésén.) Egyúttal az érintett tárcák politikai államtitkáraiból létrehozták a vidékpolitikai koordinációs irodát, melynek élén is Szanyi áll. Óriási táblát csináltat – vidékpolitikai kormánymeghatalmazott – ami kétszer-háromszor akkora, mint a politikai
2
államtitkári felirat. De nem tudja a munkát elvégeztetni – feltehetıleg az apparátus alkalmatlan rá, esetleg egyesek még szabotálnak is, ahogy Szanyi ezt feltételezi – és ı sem tudja elvégezni. 2004. július 9-én derül ki a sajtóból, hogy Medgyessy ebbıl a funkciójából felmentette. „Az Index értesülése szerint Szanyinak azért kellett távoznia, mert többszöri nekifutásra sem sikerült olyan vidékfejlesztési programot a kabinet elé terjesztenie, amely elnyerte volna a miniszterelnök és a miniszterek többségének tetszését. Szanyi ugyanakkor továbbra is a földmővelésügyi tárca politikai államtitkára marad.” (Népszabadság, 2004. július 9.) A Szanyi által jegyzett programot értékelhetetlennek tartották. (Népszabadság, 2004. július 2.). „Szanyit nem most megszőnt, hanem államtitkári posztján érintheti kellemetlenül, hogy az Európai Unió még mindig nem fogadta el a magyar nemzeti vidékfejlesztési tervet, amely három év alatt, 20 százalékos társfinanszírozás mellett 143 millió euro uniós forrást hozna az országnak.” (HVG, 2004. július 17.) „Szanyi intıt kapott” (Népszava, 2004. július 9.) 11. Sehol semmi stratégia. Turizmusfejlesztés: 2004 ıszén (!) a kormány elé kerülhet (Lásd Népszava, 2004. július 10.) Már 14-szer bukott el az EU-nak szánt vidékfejlesztési koncepció. „Elképzelhetı lenne egyébként az, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 14. változatát sem fogadják el Brüsszelben? Vajon kik csinálták ezt a tervet? Helyükön maradhatnak, és nekigyürkızhetnek a tizenötödiknek is, következmények nélkül? Véletlen lenne ez? Nem véletlen. Ha ugyanis nincs elfogadott vidékfejlesztési terv, nem lehet kiírni az ahhoz szükséges pályázatokat. Nem lehet mőködtetni az agrár-környezetvédelmi programot, amelyben több tízezer forinttal növelhetı a hektáronkénti támogatás. Ennek nemzeti forrásához az EU az alapösszeg négyszeresét teszi hozzá. Több tízmilliárd forintot. Illetve csak tenné, mert nincs mihez. (Magyar Nemzet, 2004. július 16.) Július 20-án aztán elfogadták a 15. változatot: Tegnap rábólintottak a magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Tervre. (Népszava, 2004. július 21.) Eszerint hét jogcímen 2004–2006 között 192 milliárd forint vissza nem térítendı támogatást ad az EU. Idén 53, jövıre 64, míg a harmadik évben 70 milliárd forint jut a pályázatokra. Ennek 80 százalékát az EU, 20 százalékát a magyar költségvetés állja (társfinanszírozás). De ebben az évben már egy fillért (eurocentet) nem fizethetnek ki. A nyári szabadságolások és az adminisztrációs tehetetlenség miatt (?!) késik a meghirdetéshez elıkészített rendeletek egyeztetése és hatálybaléptetése. Az FVM csak augusztus 20-a után tervezi a tárcaegyeztetések lezárását, így legjobb esetben csak szeptember közepére léphetnek hatályba a jogszabályok. Emiatt a tervezett beadási határidı október végére tolódik. Ezt követi a szokásos 90 napos átfutási idı, tehát az idén egyetlen gazda sem juthat hozzá a kifizetési határozathoz, sıt valószínőleg még 2005 elején sem juthat hozzá pénzéhez. (Népszabadság, 2004. augusztus 14.) 12. Mi az oka a kormánypártok gyenge választási szereplésének? Szerintem a kormányzati munka és a gazdaság. Már az MSZP-sek közül sokan azzal számolnak, hogy 2006-ban nem gyıznek. Ezért a köztársasági elnöki poszt annyira kell nekik, mint egy falat kenyér. (MH, 2004. július 15.)
3
13. Idétlen nyilatkozatok a minisztériumból és a koalícióból: mi legyen a mezıgazdasággal? Pl. Demszky – miért nem a városokat támogatják? Teljes félreértése a mezıgazdaság és fıleg a vidék szerepének. Demagógia. Megdöbbentı, hogy kiderül: semmit nem tudnak és fıleg semmit nem értenek a mezıgazdaság lehetıségeibıl és szerepébıl. Reakciók: Lásd például MH 2004. július 19. (Agrárium: Tények a hangulat mögött.) A világ valamennyi fejlett országában csak támogatásokkal tudják fenntartani a mezıgazdaságot. De a támogatottságot rangsoroló PSE mutató arra utal, hogy a magyar mezıgazdaságot kevéssé támogatják. Az SZDSZ EU-s kampányában azzal riogatta a szavazókat, hogy a támogatások 80 %-át költik az agráriumra. A város-falu ellentét ostoba kijátszása. Megjegyzem: az agrárfejlesztésrıl szóló törvényt az SZDSZ nyomta nagyon és ugyanebbıl az SZDSZ-bıl, hangzik el mindez. Másik cikk: MH 2004. július 24. (Új agrármodellt. Adjuk fel a boltot.) Mekkora konszolidációt hajtottak végre a bankszektorban és senki nem mondta, nincs rá szükség. 14. Még a válságkezelést is elmismásolják. Mi lett volna hasonló esetben velünk (pl. Mizó)? 2004 februárjában a tüntetık megállapodást kötöttek a tárcával. Ennek része volt a beszállítók (ezen belül a libatenyésztık és -feldolgozók) a Hajdú-Bét Rt. csıdje miatt szükségessé váló megsegítése. Formája: teljes kamattámogatású hitelhez nyújtott állami garancia. Elıbb hatszázmillió forintról volt szó, majd az összeget a beszállítók megértését kérve a felére csökkentették. Errıl a megállapodást áprilisban írták alá Benedek Fülöppel. Pénz azóta sincs, csak tiltakozások az FVM-nél. Ezt azzal magyarázzák, hogy a PM-nél van az anyag egyetértésre: „labdáznak” tehát a libatenyésztıkkel. Draskovics nem ért rá fogadni a küldöttséget, de egy órás várakoztatás után odaküldtek egy fıosztályvezetıt. (Magyar Nemzet, 2004. augusztus 3.) Az ügyletben olyanok mőködnek közre, mint Maáhr András helyettes államtitkár, Gárdosi Péter megbízott fıosztályvezetı, Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár,. 15. Harc a borhamisítás és más alkoholhamisítás ellen, a rosszul sikerült standtörvény. Ebben a bürokratikus marhaságban benne van az idegenforgalmi politikai államtitkár is. Mindenki mindenkire mutogat. Azt állítják, hogy ellenzéki javaslatra került bele a jövedéki törvénybe. Más azt mondja, hogy mind a négy párt egyetértett a törvénymódosítással, de a szocialisták terjesztették elı. (Magyar Hírlap, 2004. augusztus 3.) Augusztus 28-án a parlament rendkívüli ülésén eltörölte a vendéglátóhelyek számára naponta kötelezı standolást. 16. Elhanyagolják a parlagfő-irtást, mivel a szükséges 1,5 milliárd forintból a takarékos kormány 800 milliót zárolt. Az FVM megpróbálkozik a 800 millió felszabadításának kérelmével. Ha az aratás után nem kerül sor a tarlóhántásra, ısszel újabb parlagfő-invázióra számíthatunk. (Népszabadság, 2004. augusztus 9.) 17. Folyamatosan felvetıdik Szanyinak és Németh Imrének távoznia kell. 2004. augusztus 18-án Medgyessy kormányátalakítást hajt végre. Németh helyére egyes várakozások szerint (Magyar Nemzet, 2004. augusztus 13.) Benedek
4
Fülöp, megszokott vadásztársa – Erıs Jánossal együtt –, Szanyi helyére Pásztohy András, a mezıgazdasági bizottság szocialista alelnöke, Benedekére pedig Nyújtó Ferenc helyettes államtitkár, valójában kabinetfınök kerülne. Bár Németh és Szanyi (még) marad, Veres János PM politikai államtitkár, az újonnan létrehozott fejlesztési tárca nélküli miniszter veszi át a vidékfejlesztést. Holott az FVM nevében benne van ez a profil. Felvetıdik, hogy minek akkor – belépve az EU-ba és a támogatásokat, a mezıgazdasági politikát nagyrészt oda áttéve – egy ekkora, gigantikus minisztérium? 18. Vannak-e hungarikumok (ügyelnek-e a magyar termékek minıségére és így piacára) és megbízhatóan védik-e egészségünket? Ez jut eszünkbe, amikor kiderül, nagy mennyiségő, mérgezett, rákkeltı hatású, a vesét és a májat egyébként is károsító pirospaprika érkezett az országba. A szállítmányok Spanyolországból és Brazíliából érkeztek. A mérgezett paprikát a növényegészségügyi állomás derítette fel és már meg is semmisítették – közölték egyes sajtóforrások. Meglepı, hogy mások – éppen az importáló és a magyar termékkel a behozott árut keverı gyártók viszont azzal akarnak megnyugtatni, hogy visszaküldték a tételeket. Ez egészen elképesztı. (Blikk, 2004. szeptember 1.) Bács-Kiskun megyében fedezték fel a mérget, ide 60 tonnányi import paprika érkezett, ebbıl 40 tonna volt penészgombával szennyezett. A szennyezettség 5-10-szer haladta meg az egészségügyi határértéket. (Magyar Nemzet, 2004. szeptember 19.) 19. Csökken az idegenforgalom aktívuma és bizonyára a mezıgazdaságé is. 2000ben 2,2 Md euró, 2001-ben 2,6 Md euró az idegenforgalom aktívuma, de 2002ben már csak 1,6, 2003-ban pedig 1,2 Md euró. A 2003. évi idegenforgalmi bevétel már csak 2/3-a volt a 2001. évinek. Forintban kifejezve még látványosabb a romlás: 2001-ben az ágazat még 661 Md Ft-tal javította a fizetési mérleget, 2003-ban csupán 317 Md Ft-tal. A fizetési mérleg hiánya e két év között a GDP 6,2 százalékáról 8,7 százalékára nıtt. Csökkentek az idegenforgalmi beruházások (5 %-kal). (HVG, 2004. augusztus 21.) 20. 2004-ben 4,5 millió hektó bor készül, több mint az elmúlt években. De kevesebb, mint hétszázezer hektó mehet exportra. Ennek oka: nincs megfelelı marketingmunka a magyar bor külföldi népszerősítésére. Pedig a jó bornak is kell a cégér. A kivitel évrıl évre csökken: 2002-ben 890 ezer hektoliter, 2003ban 743 ezer. „A szakemberek szerint ennek oka, hogy nincs érdemi marketingtevékenység a magyar bor érdekében.” Csehország, amely nem számít bornagyhatalomnak, 2003-ban egymilliárd forintot költött 2003-ban bormarketingre, Magyarország még kétszázmilliót sem. Európában Magyarországon kívül csak Franciaországban terheli jövedéki adó a bort, de ott a jövedéki adóbevétel 80 százalékát marketingre költik. Magyarországon 1,5 milliárd Ft-ot szedtek be a bor jövedéki adójából, ebbıl viszont egy fillért sem költöttek marketingre. (Magyar Hírlap, 2004. szeptember 6.) Ebben az évben 710 ezer tonna szılı terem az országban, amibıl szintén az átlagot meghaladó mennyiségő, mintegy 4,7-4,8 millió hektoliter bor érlelhetı. A jó termés viszont nem jár együtt a jó minıséggel, ehhez ugyanis sokkal több napfény kellett volna. A gondokat súlyosbítja, hogy nagy raktárkészlet maradt
5
tavalyról, ami a megszokottnál jóval nagyobb: 3,2 hektoliter. Ráadásul 1995 óta folyamatosan csökken a magyar borexport. Akkor még 1,3 millió hektoliter volt, tavaly már csak 743 ezer hektoliter. (Tehát 44 százalékkal csökkent.) 2004-ben – becslések szerint – a 700 ezer hektolitert sem éri el. Akkor meg minek az újonnan létrehozott Kht? Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára és Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke egyetértett abban, hogy 2005-re létre kell hozni a magyar borexport támogatására egy (?) Nemzeti Bormarketing Irodát. (Népszava, 2004. szeptember 23.) Az országban 16 millió tonna gabona termett. De nincs tárolótér. 3-5 millió tonna intervencióra lenne szükség, de csak 2 millió tonna tárolóteret tudott az állam lekötni. Ki kellene vinni 2 millió tonnát, de a magas fuvarköltségek és a nagy termés miatt nyomott árak miatt ez nem rentábilis. Évente félmillió tonnát vittünk ki a bosnyákokhoz, de a GKM megváltoztatta a magyar-bosnyákközúti fuvaregyezményt, emiatt csak 3-3 ezer kamion közlekedhet a másik országban illetékmentesen. Eredmény: mindössze 70 ezer tonna lesz a kivitel. (Népszabadság, 2004. szeptember 28.) 21. Az országban 16 millió tonna gabona termett. De nincs tárolótér. 3-5 millió tonna intervencióra lenne szükség, de csak 2 millió tonna tárolóteret tudott az állam lekötni. Ki kellene vinni 2 millió tonnát, de a magas fuvarköltségek és a nagy termés miatt nyomott árak miatt ez nem rentábilis. Évente félmillió tonnát vittünk ki a bosnyákokhoz, de a GKM megváltoztatta a magyar-bosnyák közúti fuvaregyezményt, emiatt csak 3–3 ezer kamion közlekedhet a másik országban illetékmentesen. Eredmény: mindössze 70 ezer tonna lesz a kivitel. (Népszabadság, 2004. szeptember 28.) Makay György, a Gabonaszövetség fıtitkára szerint az egyik gond abból adódik, hogy szeptember végéig 800 ezer tonna gabonának kellett volna elhagynia az országot, ehelyett még 200 ezer sem ment ki. Az ország raktárkapacitása 12,9 millió tonna, miközben már eddig is 16,4 millió tonna elhelyezésére lenne szükség. És még hátra van a napraforgó termés. A gazdák elnyújtják az aratást, lábon tartják a kukoricát. De nincs elegendı szárítókapacitás sem. (Magyar Hírlap, 2004. szeptember 30.) Budapest, 2004. október Dr. Szabadi Béla
