Új tartószerkezetek tervezése és építése elıregyártott vasbetonból Dr. Kiss Zoltán Elızmények Romániában 1989-ig a mindenkori gazdaság helyett a politika diktált az élet különbözı területein (nehézipar, feldolgozóipar, kereskedelem, mezıgazdaság stb.), így a megépült létesítmények, csarnokok dolgában is. Anyaguk elméletileg lehetett tégla, fa, acél és vasbeton, különbözı élettartamra és igénybevételre. De valahogy úgy alakult, hogy a „mindenható párt és állam” - valószínőleg a szovjet modell hatására - szinte kizárólagossá tette a tervezık számára a vasbetont elsısorban az acél de más építıanyagok rovására. Az 1948-1960 közötti idıszakot a monolit kivitelezés és a helyszíni elıregyártás jellemezte. Idıvel azonban fokozatosan növekedett az üzemi elıregyártás is, aminek az lett a következménye, hogy egymás után jelentek meg a típusszerkezetek. Az 1970-es években a jelszó a tipizálás lett, ami aztán odáig fajult, hogy a tervezık individualista „kilengéseit” már a „bölcsıben” eltiporták. Másfelıl az ipari kapacitáshiány kényszerítette térdre a tervezıket, mert az úgynevezett szerkezetegyeztetés során kellett garanciát kapniuk a kivitelezıktıl, hogy amit terveznek, azt nem fogják a gyártók elutasítani. A T, TT és ECP tetıpaneles csarnokszerkezetek fokozatosan háttérbe szorították a vasbeton rácsos tartókat és a korábban olyan népszerő Virendel pillérek is egyre ritkábban fordultak elı. A magánerıs lakásépítés teljes elsorvasztása, a házgyári tömbházlakások tömeges gyártása szintén a kor jellegzetessége. A minden mennyiségben vasbeton és elıregyártás alig adott kezdeményezési lehetıséget a tartószerkezet tervezıknek. Az 1980-as évek vége felé az építési kereslet általános visszaesésével együtt fokozatosan csökkent az igény elsısorban az ipari csarnokok iránt. Már csak a pártvezetés tehetetlensége és görcsös ragaszkodása tartotta fenn a beruházások szintjét. A rendszerváltás után mélypontra zuhant a kereslet a vasbeton vázak iránt, több üzem a házgyárakkal együtt szinte teljesen beszüntette a termelést. A privatizáció során a még mőködı üzemek nagyon alacsony értékőnek és nehezen eladhatónak bizonyultak és bizonyulnak. A beton és vasbeton elıregyártó ipar nehezen élte át ezeket az éveket. Pedig nem a vasbeton mint anyag volt a hibás a kialakult helyzetért - hiszen ez a világ egyik legjelentısebb építıanyaga - hanem az a rengeteg paneles épület, amibe a rendszer „beskatulyázta” az embereket. Természetes, hogy súlyos ellenérzések támadtak a vasbeton iránt. Közben megjelentek az import acélszerkezetek (Lindab, Buttler, Astron stb.), divattá vált azok alkalmazása elsısorban a forgalmazó cégek agresszív marketing munkája miatt. Ugyanakkor a hazai vasbeton lobby tevékenysége a marketing területén nagyon erıtlen volt. A változás jelei csak az 1990-es évek végén kezdtek mutatkozni, az elsı bátortalan külföldi befektetık megjelenésekor, kezdetben fıleg kereskedelmi, majd ipari objektumok romániai megvalósításával. A lakásépítés továbbra is alacsony mennyiségi szinten maradt. A piacgazdasághoz szokott nyugati beruházók gazdaságosságot és nyereséget igénylı szemlélete végül a csarnokszerkezetek kialakítására is hatott. Jelenleg az acélvázak drágábbak a vasbeton vázaknál elsısorban a megszigorított tőzvédelmi elıírások miatt. Több nagy bel- és külföldi tőzeset bebizonyította, hogy, míg a vasbeton csarnokok esetében elegendı volt egyes tartók cseréje - elsısorban a nagymérető lehajlások miatt - addig az acélszerkezetek többnyire használhatatlanná váltak. Ezért az acélszerkezetekre kiadott tendereknél ma már szinte mindig elıkerül a vasbeton alternatív javaslata, mely sokszor nyerı is tud lenni. Az elıregyártás „feltámadása” a magyarországi PLAN 31 Mérnök Kft és az ASA Építıipari Kft. romániai megjelenésével kezdıdött. Az elért eredmények nyomán gyors és erıteljes lépések történtek az új vasbeton rendszerek romániai telepítése érdekében. Megalakult a kolozsvári PLAN 31 Ro tervezı iroda és a tordai elıregyártó üzemet megvásárolta az ASA Építıipari Kft.
Itt szeretném kihangsúlyozni Polgár László és Ábrahám András ügyvezetı igazgatók kiemelkedı szerepét a romániai vasbeton elıregyártás újraindítása terén. Közben a brassói Prescon és a dévai Macon üzemek egymás után tértek magukhoz miután befejezıdött privatizációjuk, és porondra lépett egy új olasz érdekeltségő temesvári üzem is. Ma már elmondhatjuk, hogy Romániában a teherhordó vázaknál megint a vasbeton vezet, igaz még nem az 1970-es évek mennyiségi szintjén, de a tendenciák biztatók. Nincs okuk az acélosoknak sem panaszra hiszen a tetı- és homlokzat burkolásnál az acélanyagú trapézlemezek, szendvicspanelek alkalmazása szinte kizárólagos. A szabad piacon minden anyag megtalálja a legkedvezıbb felhasználási helyét. Hol tartunk ma? Csarnokszerkezetek Újkorúnak nevezhetjük azokat a vázakat, melyek az elsı nyugati befektetık megjelenésével együtt születtek és ma is meghatározzák a hazai vasbeton vázakat. Romániában a METRO áruházak jelentették a szerkezeti rendszerváltást. A Metro és Makro áruházláncolat, mely Európában több mint 350 áruházat mondhat magáénak, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy Londontól Moszkváig, a vásárló mindig ugyanazt a komfortot találja üzleteiben. A magyarországi nyolc vasbeton szerkezető áruház után 1996-ban kezdıdött a romániai Metro áruház építési-program. Az elsı két bukaresti áruház - a Metro áruházak történetében elıször - még acél tetıszerkezettel épült, részben az idıhiány, részben a földrengésveszély miatt. A tőzvédelmi festéssel, a földrengésveszély miatti méretezés többletköltségével együtt a szerkezetépítés költsége mintegy duplája volt a magyarországinak. A harmadik temesvári Metro áruháznál az építtetı már ragaszkodott a vasbeton szerkezethez. A romániai szerkezetnél szinte természetes volt az építtetı szándéka, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjon a magyar elıregyártási gyakorlatra. Így a temesvári és brassói áruházak vasbeton szerkezetét a magyar Plan 31 tervezte és az ASA hódmezıvásárhelyi üzeme gyártotta le, illetve a brassói áruháznál már a Prescon is besegített. A szerkezet kialakításánál figyelembe kellett venni a bukaresti áruházak pillér kiosztását és így a magyarországi 10x20 m pillérállással szemben a 14x21 m pillérhálót alkalmazták. Az egy pillérre jutó kb. 300 m2 ma is az egyik legnagyobb pillérkiosztás vasbeton csarnokoknál. Kevesebb pillér kedvezıbb berendezési lehetıséget jelent. Egyéb vonatkozásban mindent a magyar mintára kellett kialakítani, pl. a tetı közepérıl lejt a homlokzatok felé 2% - kal. (1. ábra). A 15 hét alatt felépített vasbeton szerkezet elınyösebbnek bizonyult az acélszerkezetnél, így az építtetı elhatározta, hogy a további áruházak a temesvári kialakítású szerkezettel épüljenek.
1. ábra. Metro áruház vázszerkezete
A bukaresti harmadik Metro áruház (átadás 2000 december) és az utána következı hat áruház már a kolozsvári Plan 31 Ro tervezésében és az ASA tordai üzemének kivitelezésében történt (2. ábra).
2. ábra. Metro Bukarest Voluntari szerkezete szerelés közben Miben új ez a szerkezet? A régi rendszerhez képest a legnagyobb változást a tetı kialakítása jelenti. Míg a korábbi csarnokok TT vagy ECP panelos tetıfödéssel készültek, addig az új rendszerek a nagy bordázatú trapézlemez héjalást alkalmazzák (3. ábra). Nyugat Európában a korrózióvédelemmel ellátott trapézlemez már korábban kiszorította a piacról a vasbeton tetıpaneleket.
3. ábra. Az új rendszerek tetızete: a - magas bordázatú trapézlemez; b - szigetelések kialakítása. A rendszert tulajdonképpen „könnyő vasbeton váznak” is nevezhetjük, mivel csak 160-200 kg/m2 önsúlyúak, a korábbi ECP és TT paneles csarnokok 350-450 kg/m2 önsúlyához képest. A magas bordázatú lemez használatának elınye abban áll, hogy a szelemenek közötti távolság 7,5 m-ig növelhetı, vagy ilyen mérető rasztertávolság esetén nincs is szükség szelemenek alkalmazására. A lemez minimális vastagsága 0,88 mm de nagyobb nyílások esetén 1,5 mm is lehet. Ha a hóteher nagy (pl. torlaszok miatt) akkor esetleg két réteg trapézlemez alkalmazása szükséges. Földrengésveszélyes helyeken egyfelıl nagy jelentısége van annak, hogy a szerkezet önsúlya minél kisebb legyen, ezt az új rendszer remekül teljesíti. Másfelıl fontos kérdés a szerkezet térbeni viselkedése ami
nagyban a tetıfedés síkbeli merevségétıl, tárcsahatásától függ, ebben viszont kevés a tapasztalatunk a hullámlemezzel kapcsolatban. Az utóbbi idıben azonban egyre több tanulmány jelent meg, melyek bizonyítják a magas bordázatú trapézlemezek ilyen irányú viselkedését is. A kérdés teljeskörő tisztázásáig a tetıszerkezet acél-szélráccsal való megerısítése ajánlatos (4. ábra). Az acél trapézlemezbıl készülı tárcsa, ásványgyapot hıszigetelés és a mechanikusan rögzített szigetelı fólia lehetıvé tette a nagy fesztávolságú gerendák létesítését, ami találkozott az építtetık ama igyekezetével, hogy a gyorsan változó épületfunkciók miatt nagyobb szabadságfokot biztosítsanak épületeiknek. (1 táblázat).
4. ábra. Vasbeton vázszerkezetek erısítése acél-szélráccsal
Ezért az utóbbi években egyre nagyobb az igény 24-36 m fesztávolságú tetıgerendákra. Szép példa erre a bukaresti Selgros áruház 24 m-es fıtartójával (5. ábra) vagy az aradi Leoni csarnok, ahol 30 m fesztávolságú tetıgerendát alkalmaztunk (6. ábra). Megvalósult létesítmények 1. táblázat Az építés ideje
Pillérháló [m]
Egy pillérre jutó felület [m2]
Beépített terület [m2]
RONDOCARTON Kolozsvár
1999
18x10
180,00
11600,00
CONTINENTAL Temesvár Gyártócsarnok
1999
26x12
312,00
-
CONTINENTAL Temesvár Raktárcsarnok
2000
22,5x12
270,00
10110,00
KROMBERG & SCHUBERT Temesvár
2000
22,5x15
337,50
10000,00
METRO Cash & Carry 9 áruház
2000
21x14
294,00
10500,00
Dr. D. BOCK & PARTNER Sepsiszentgyörgy
2000
25x13
325,00
4200,00
RHMS Esztelnek
2000
25x6
150,00
1540,00
FUNDY Kolozsvár
2000
21x6
126,00
1700,00
Gerry Weber Marosvásárhely
2000
14x7
98,00
5124,00
Leineweber Sepsiszentgyörgy
2001
18x18
324,00
10180,00
SELGROS Cash & Carry Bukarest 2 áruház
2001
24x10,2
244,80
13220,00
LEONI Wiring Systems Arad
2001
30x6
180,00
17000,00
BACO PROD. Comanesti Raktárcsarnok
2001
25x15
300,00
3645,00
BACO PROD. Comanesti Gyártócsarnok
2001
18x18
324,00
5940,00
Megnevezés
ÖSSZESEN
5. ábra. Selgros Pantelimon (24x10 m)
208979,00
6. ábra. Leoni Arad (30x6 m)
Ma már ezek a gerendák szériaterméknek számítanak, de készen állnak a 36,00 m fesztávolságú feszített vasbetontartók tervei is, mert úgy tőnik, hogy eddig a fesztávig versenyképesek tudnak lenni az acéllal. A siker kulcsa a nagyszilárdságú betonok alkalmazása. A gyártóüzemekben ma a C30/37-tıl a C40/50 betonig terjed a normál szilárdság, de kezdeti lépések mutatkoznak a C50/60 sıt C60/70 betonok
irányában is. Azonos anyag (beton) négyszeres teljesítıképességgel nyilván más gondolkodásmódot eredményez. Nagy a fejlıdés a betonacél minısége és feldolgozása terén is. Ma már kizárólagos a nagy fesztávú gerendáknál az 500 N/mm2 folyáshatárú acélok használata (EC2 szerint). A nagyobb átmérıjő betonacélokat már alig hajlítják, helyette inkább lehorgonyzó hajtőket, pótbetéteket használnak. A kengyeleket általában automata hajlító gépekkel készítik, 6-12 mm átmérı tartományban. Számítógépes vezérlés biztosítja a kengyelek bármilyen összetett formájának kialakítását. A felhasznált, korszerő, külföldi sablonok kiváló minısége magával hozta a nyugati gyártási kultúrákat is. A nagy fesztávok miatt a tetıfıtartók és szelemenek általában feszített vasbetonból készülnek I vagy T keresztmetszettel (7. ábra).
7. ábra. A fejlıdés iránya: a - 21 méteres T tartó; b - 30 m fesztávú I szelemen tartó Az I keresztmetszet statikailag kedvezıbb, elsısorban a feszítıbetétek könnyő elhelyezése miatt, de gyártástechnológiailag nehézkesebb. A T keresztmetszet elsısorban építészetileg elfogadhatóbb mivel itt nincs porlerakodás mint az I tartó alsó övén. A T keresztmetszet alkalmazásakor a legnagyobb gondot a szükséges vasmennyiség elhelyezése jelenti. Jó megoldást eredményez a feszítıbetétek és betonacél vegyes használata. A mai vázaknál is visszatérı probléma, hogy a tetıtartó a rövid vagy a hosszú irányba kerüljön. Például a Continental, Kromberg (8. ábra) és Bock csarnokoknál a rövid, míg az összes többinél (1. táblázat) a hosszú irányban vannak a fıtartók. Mint látható nincsenek általános szabályok. A két változatra elsısorban az épületgépészeti vezetékek elhelyezése van nagy hatással. Amennyiben a szellızı vezeték nagymérető csıhálózatát a szerkezetben kívánják átvezetni, már a tartók méreteit is
ezekhez az igényekhez kell igazítani (általában növelni).
8. ábra. Kromberg gyártócsarnok Temesvár 15x22,5 m pillérhálóval Mőszaki szempontból a statikai váz és csomópontjai határozzák meg a használható tartószerkezetek körét. A nagy fesztávú szerkezeteknél a fentieken túl figyelemmel kell lenni a szállíthatósági és szerelhetıségi problémákra is. A földszintes csarnokok esetében az alul befogott és felül csuklós pillér a leggyakoribb megoldás. Természetesen a befogás kehely alapokkal történik. Az új abban van, hogy a magasabb építési sebesség miatt a kehelyrész elıregyártva, míg a alaplap monolitikusan készül (9. ábra). A kehely belsı fala bordázott felülető (a pillér oldalfelülete is bordázott), így megfelelı kibetonozás esetén a pillér a kehellyel szinte monolitikusan együttdolgozik.
9. ábra. Elıregyártott kehely monolitikus lepényrésszel Az elıregyártott kehelyrész nagyobb szilárdságú betonból készülhet, mint az alaplap, pontosabb méretekkel, mint a monolitikus kivitelezésnél. Az elıregyártott vasbeton szerkezeteknél a legnagyobb nehézséget a csuklós csomópontok kialakítása okozza. A meghonosított rendszer elsısorban a villás megoldást alkalmazza (10. ábra).
10. ábra. Villás megoldású csomópontok: a - szélsı; b - közbensı Ezt régebben is alkalmaztuk, az újdonság abban áll, hogy hegesztéses lefogás helyett a sokkal egyszerőbb és a szerelés szempontjából gyorsabban megoldható tüskés megfogást alkalmazzuk. A szerelés végeztével ezek a kapcsolatok (a tüskék körül) térfogatukat növelı cementhabarccsal lesznek kitöltve. Fokozott földrengésveszély esetén a tüskéket biztonságból lecsavarozzuk, arra az esetre, ha véletlenül elfelejtenék a cementes befogást alkalmazni. Hiszen itthon vagyunk! Más csomóponti megoldásokat is alkalmazunk a tartó keresztmetszete és a fesztáv függvényében (11. ábra).
11. ábra. Egyéb csomóponti kialakítások: a - Leineweber Sepsiszentgyörgy; b - Kromberg Temesvár A nagy fesztávú vasbeton gerendák felfekvésénél a nagy csúcsfeszültségek következtében különösen nagy a meghibásodás veszélye. A cement habarcs aláöntés, acéllemezek alkalmazása ma már korszerőtlen, ezért gumilemezeket használunk. A neoprén lemezek alkalmazása különösen a dilatációs elmozdulásokra elınyös. Segítségükkel a csarnokok megengedett dilatációs hossza akár kétszeresére vagy még többre növelhetı a megszokott 60 m-hez képest. Egy másik újdonság a csarnokok padlójának kialakítása. Már korábban is megjelent az igény - különösen üzemi és kereskedelmi létesítményeknél - az egybefüggı, viszonylag nagy területő és teherbírású felületek iránt.
Az ipari padló - a csarnokok betonpadlóit gyakran így nevezik - három fı részbıl áll: - talaj (egyenletes és tömörített); - ágyazat (kavicsból, zúzott kıbıl 30-50 cm vastagságban; - betonlemez megmunkált felülettel. A tartós mőködéshez e három egymás fölötti réteg teljes hatékonysága szükséges. Miközben a vázszerkezetet viszonylag jó közelítéssel méretezni tudjuk, addig a padlók kialakításánál a mérnöki ráérzés és a kivitelezési technológia a legfontosabb. A betonlemez kialakítása a következı rétegekbıl történik: - PVC fólia mint csúszó-csúsztató réteg; - betonlemez; - kopóréteg; - bevonat vagy burkolat. A zúzott ágyazaton 2-3 cm homokréteg képezi a PVC aljazatát, ezen a 0,03 m vastag PVC fólia két rétegben, 25 cm minimális átfedéssel biztosítja a betonlemez csúsztatását, de a talajnedvesség elleni szigetelést is. A betonlemez készülhet vasalatlan vagy vasalt változatban. A vasalás lehet hagyományos hegesztett háló vagy acélszál. Romániában, tudomásunk szerint, elıször a Metro áruházaknál alkalmazták az acélszálerısítéső betonból készült padlózatot. Azóta az ipari padlókba kerülı acélszál-felhasználás drasztikusan nıtt. A betonpadló legalább C25/30 minıségő betonból 25-40 kg/m3 Dramix (vagy egyéb márkájú) száladagolással készül. A beton kis zsugorodású kell legyen, ezért készítéséhez maximálisan 350 kg/m3 cement használható, 0,4 körüli víz-cement tényezı mellett. Az eddigi tapasztalatok igazolták, hogy a szálak hatására nı a beton szívossága, törési összenyomódása, szakadó nyúlása, fáradási szilárdsága, ütıteherrel szembeni ellenállása. E sok kedvezı tulajdonság mellett meg kell említenünk, hogy szálbetonoknál a szilárdsági jellemzık szórása jóval nagyobb mint azt a vasbetonnál megszoktuk. Ilymódon más biztonsági filozófiával kezelhetı a szálbetonos padló, mint a vasbeton padló. Ezért az „acélhaj” alkalmazását nyilván nem a statikusok erıltetik, hanem a kivitelezık. Nem véletlenül! Hiszen hallatlan nagy technológiai és gazdasági elınye van annak, amikor a vasalást közvetlenül a betonba lehet keverni, és lézeres vezérléső lehúzógép segítségével napi 1000 m2 padlóépítést lehet elérni. A megfelelı járófelület kialakítása általában szárazhabarcs bedörzsöléssel történik, de elıfordul a magnezitesztrik vagy mőanyag bevonat is. A szárazhabarcsot a friss teherviselı betonra kell felhordani, míg a többit külön rétegben kell a már megszilárdult padlóra vinni. A megfelelı járófelület kialakítása nagy teljesítményő duplarotoros simító illetve glettelıgépekkel történik. A korábban gyakori 6x6 méteres táblaméretek helyett ma egyre inkább a 10x10 méteres vagy még nagyobb méretekre törekednek. A hézagot utólag, a betonvastagság harmadáig levágva célszerő készíteni. A homlokzat melletti padlósávokat hıszigetelt talpgerendákkal kell megvédeni a hıtágulási repedések ellen. A padlólemez alatti hıszigetelés leggyakrabban vasbeton szendvics falpanelek (12. ábra) segítségével érhetı el, különösen ha azok a terepszint alá 0,8-1,0 m-ig lemennek.
12. ábra. Hıszigetelt lábazati elem A homlokzatok kialakítására általában két megoldást alkalmaznak az építészek: - könyőelemes (függönyfal, kazettás, izopaneles stb.); - nehézelemes (elıregyártott háromrétegő vasbeton). Újabban az ipari csarnokoknál nagyon divatos a kazettás megoldás (13.a ábra). A vasbeton máig nem tudta visszaszerezni korábbi pozicióját elsısorban a paneles tömbházak „sokkja” miatt. Kezdeti lépések azonban történtek ezen a téren is. Egy-két csarnoknál (pl. Wersalit Lugozs) már alkalmaztak vasbeton szendvics falpanelt (13.b ábra).
13. ábra. Homlokzatkialakítás: a - kazettás; b - vasbeton szendvics falpanel Ahhoz, hogy még jobban elterjedjen a magas esztétikai élményt nyújtó vasbeton homlokzati elemgyártás, szükséges új fejlett technológiák bevezetése, pl. külföldön már robotok végzik a fizikai munkát, állandó minıségi szinten.
A falpanel-pillér kapcsolata HALFEN rendszerő csavaros kapcsolatként, horganyzott kapcsolóelemekkel készül (14. ábra). A falpanel-falpanel kapcsolat a már említett gégecsı-tüske megoldással történik.
14. ábra. Falpanel-pillér kapcsolata, csavaros megoldással Többszintes épületek A többszintes épületeknél, de elsısorban a kétszinteseknél dominálnak a kereskedelmi létesítmények. Kétszintes épületeknél a köztes födém általában a csarnok vázán belül helyezkedik el (15. ábra).
15. ábra. Kétszintes épületek közbensı födémének kialakítása A minél szélesebb körő használhatóság valamint a funkciók gyakori változása miatt a többszintes épületek födémeinél, hasonlóan a csarnokszerkezetekhez, megfigyelhetı a fesztávolságok növekedése. Többszintes vázszerkezeteknél az elıregyártás csak akkor jelent komoly elınyt, ha a helyszíni munka jelentıs csökkenésével jár és azt lényegében szerelı jellegő tevékenységre korlátozza. Elıregyártott vázaknál a kapcsolatok kialakítása okozza a fı nehézségeket. Az illesztés csak akkor nem ellentétes a mai technológiai követelményekkel, ha egyszerő eszközökkel megoldható. Ebben az értelemben elınyösek a szinteken átmenı pillérek, mivel a pillértoldás nehézkes. A korszerő pilléreknél viszont a szállítási és szerelési nehézségek szabnak határt. A tartók általában kéttámaszúak és csak az egyik irányban vannak elhelyezve. A másik irányban a vastag födémlemez biztosítja a merevséget. A felfekvés rövid konzolok segítségével a tartó magasságában történik (16. ábra). A tartó és pillér szélessége azonos mérető ezért a megoldás nagyon esztétikus. A csomóponti megoldások egyszerősítése érdekében gyakran alkalmazzák a gégecsı-tüskét nem zsugorodó cementhabarcs kiöntéssel. A tüskét néha lecsavarozzák. Befogott tartóvég esetén a HALFEN vagy LENTON betonacéltoldás alkalmazható (17. ábra). Ez nem olcsó
megoldás, de technológiai elınyei egyértelmőek.
16. ábra. Rövid konzolos pillér-tartó kapcsolat
17. ábra. HALFEN rendszerő betonacéltóldás A födémlemez kialakítására többféle szerkezeti megoldás is alkalmazható. Ma Romániában leginkább a következı három födémelemet használják (18. ábra): - üreges födémelem; - zsaluzópanel; - TT födémelem, - de egyéb megoldás is elképzelhetı.
18. ábra. Födémlemez kialakítások: a - üreges födémelem; b - zsalúzópanel; c - TT födémelem
A vasbeton üreges födémelemeket mintegy 50 éve használjuk. Mégis ezeket ma a magyarországi Ferobeton cégtıl szállítják, mivel az ott beindított Partek gyártósor választéki és minıségi ugrást jelentett. Az új ebben a rendszerben fıleg abban áll, hogy a födémelemeket nem egyenként gyártják, mint ahogy régebben, hanem a feszítıpad által megengedett maximális hosszú elem kiöntése és megkötése után azt, igény szerint méretre vágják. A zsaluzópanel sem újkelető hiszen éppen a magyar származású Keller István úttörı munkássága folytán (Filigran födém) az elıregyártott vasbeton födémlemez monolitikus felbetonnal rendkívüli karriert futott be. Ma leginkább a feszített zsaluzópanelt alkalmazzák 8 m fesztávig. Gyártása az üreges födéméhez hasonlóan történik. Itt már lehetıség van a lemez és a gerenda együttdolgoztatására is mivel a zsaluzó elem felsı felébıl betonacél tüskéket lehet kihagyni, ami belóg a gerenda felé, és az utólag kiöntött betonnal az egész szerkezet monolittá válik. Ma az általunk tervezett födémek több mint 50% -a készül ilyen födémelemekkel (pl. Gerry Weber-Marosvásárhely; Kromberg, Continental-Temesvár, Leineweber, BockSepsiszentgyörgy, stb.). A felfüggesztett TT paneles födémrendszer Romániában ismeretlen volt. Elıször a kolozsvári Rondo kartongyár emeletes csarnokánál alkalmazták. Ezeknél a szerkezeteknél szokatlan a függesztı szerelvény kialakítása (19. ábra).
19. ábra. Függesztı szerelvény kialakítása TT paneles födémeknél A rendszer nagy elınye a kis szerkezeti magasság, mivel a monolitikus felbeton a TT panel, mind a gerenda nyomott övét képezi. Kisebb a gerendára ható csavarónyomaték is. Mit hoz a jövı? Az egyre növekvı külföldi tıkebeáramlásnak és a hazai vásárlóerı - minden ellenkezı híreszteléssel szemben - növekedésének köszönhetıen a jövıben is a bevásárlóközpontok jelentik majd az elıregyártott vasbeton szerkezetek húzóágát. Hiszen a tıke nem ismer határokat, Metro, Selgros, a Rewe, Billa áruházak megtelepedése után jönnek a többiek is, mint a Plaza, Cora, Tesco, Praktiker stb. Az áruházak szerkezeti megoldása már-már típusmegoldásnak tekinthetı. Hasonló tendencia figyelhetı meg az ipari üzemek építésénél is. Ma már általános jelenség a fesztávolságok növekedése, így a feszített vasbetontartóknál az igény 36 méterig terjed. Egyszintes csarnokszerkezeteknél az egy pillérre jutó tetıfelület is egyre nı. A Pitesti-i Renault autógyár például 28x32 m pillérállású csarnokra kért ajánlatot. Ez már majdnem 900 négyzetmétert jelent egy pillérre. Joggal vetıdik fel a kérdés - vajon hol van a határ? Nyilvánvaló, hogy akkor tud az elıregyártó ipar gyorsan válaszolni az igényekre, ha fejlıdése a jövıben is biztosított marad, és képes lesz a tudomány szédületes megvalósításait befogadni. Gondolunk itt elsısorban a beton szilárdságának növelésre vagy a nagytejesítıképességő szénszálas betonok
bevezetésére. Rendelkezésünkre fog állni olyan beton, melynek teljesítıképessége négyszerese a rendszerváltás elıttinek, ennek következményei ma még beláthatatlanok.
három
vagy
Az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy bár lassan és viszonylag nehezen, de végül mégis sikerült a román vasbeton gyártásnak, különösen az ASA CONS Építıipari Kft tordai üzemének közremőködésével, az utóbbi két évben szinte teljes mértékben átvennie és megvalósítania az európai színvonalat. Másfelıl a globalizáció, informatikai, számítástechnikai fejlıdés forradalmi változásokat hoz a tartószerkezetek tervezése terén is. A Metro áruházak terjeszkedése bebizonyította, hogy a jövı globalizált világa hatással van a vasbeton szerkezetek tervezésére és építésére is. A kialakuló együttmőködésre jó példa lehet a Plan 31 tervezıiroda magyarországi, romániai, bulgáriai és hamarosan ukrajnai hálózata, ami talán egész Középkelet Európa számára elırevetíti a követendı jövıt. Hivatkozások helyett A munka megírásához elsısorban Polgár László mérnök úr idevágó cikkeibıl merítettem. Köszönet érte. Dr. Kiss Zoltán (1950) okleveles mérnök (1974), a mőszaki tudomány doktora (1997), Kolozsvári Mőszaki Egyetem Vasbeton Tanszékének docense, A Plan 31 Kft. ügyvezetı igazgatója, tevékenység: elıregyártott vasbeton szerkezetek, ipari betonpadlók tervezése. A romániai Szekezettervezık Egyesületének (AICPS) és a fib magyar tagozatának tagja.
