ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM
Arányok és irányok Pályázatok: Panel • Öko • Kémény
Tavaly szeptembertől az ÉMI Kht. látja el a pályázatok kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) közreműködésétől a kivitelezések jelentős minőségi javulását várják. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében hirdette meg 2008ban az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a megújult panel-, a termofor kémények felújítása-, illetve az ÖKO-programot.
A változások a lakosság és az önkormányzat számára is lényegesek
A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak.
A pályázatok közül az ÖKOprogram teljesen új konstrukció, amely a távfűtött lakóépületek egyedi szabályozhatóságának, költségosztásának, illetve mérési lehetőségének kialakítását támogatja. A változtatások lényegesek, nemcsak a műszaki tartalomra, hanem a pályázat teljes folyamatára vonatkozóan is alapvető váltást jelentenek. Az ÚMLP pályázati kiírása egyértelműen meghatározza a
pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) körét, rögzíti a feladatokat, a hatásköröket és a felelősségeket is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idén február elsején jelentette meg a pályázati kiírásokat, amelyeknek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31. volt. Felkerült a minisztérium honlapjára a kiírás, a pályázati útmutató, valamint azok az adatlapok, amelyek kitöltésével a pályázatok benyújthatók. A korábbitól alapvetően eltérő feladatot jelent a pályázat benyújtása a lakóközösségek, illetve a pályázatot támogatni szándékozó helyi önkormányzatok számára is. A pályázati anyag tartalmi változásain kívül változnak a szerepek, a feladatok és a folyamatok is.
Pályázati feltételek Lényeges a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározása, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítése. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház,
A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a „panelprogramra”. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program (ÚMLP) keretében 2008-tól minden eddiginél több forrás, azaz terv szerint évente 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. Az új program alapján pályázni lehet a panelrekonstrukcióra és tűzvédelemre (820 ezer iparosított technológiával készült lakást érint), az ÖKO-program keretében a távfűtésű lakások hőfogyasztásának szabályozására és mérésére (650 ezer távfűtéses lakást érint), valamint a kémények felújítására (csak a fővárosban mintegy 120 ezer lakást érint). A felújítások 8–50 százalék közötti energiamegtakarítást eredményeznek, a felújítások mértékétől függően. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez.
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
9
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, akkor az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, legyen szó anyagi vagy közreműködői támogatásról (anyagi támogatás, közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.). Vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára – vagyonkezelő, távhőszolgáltató – delegálhatja, támogatásának formáit, mértékét és feltételeit – saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni. Fontos az egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele. Panelprogram. A legnagyobb érdeklődéssel kísért, legsikeresebb pályázata a minisztériumnak az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítására kiírt pályázat, közismertebb nevén a panelpályázat, melynek keretében nyílászárók cseréjére, hom-
lokzatok, tetők, födémek hőszigetelésére, gépészeti felújításokra (fűtés, szellőzés, elektromos rendszer, lift) lehetett igényelni viszsza nem térítendő állami támogatást. A pályázat célja a lakások energiafelhasználásának csökkentése. A panelprogram műszaki tartalmában, a finanszírozásban és pályázati rendszerében egyaránt jelentős változásokat tartalmazott. Műszaki tartalmában lényeges újdonság a megújuló energiaforrások beépítésének támogatása, az energetikai elvárások szigorodása – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai ebben a pályázatban érvényesíthetők először. Lényeges elem, hogy a fűtési rendszer szabályozottsága és mérhetősége – legalább az épület szintjén – a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere esetén egyaránt követelmény. Ennek oka az, hogy az épület jobb energetikai jellemzőiből eredő megtakarítás csak a fűtés szabályozásával realizálható.
Lakástámogatások települések szerinti megoszlása
� Megyei jogú városok (48% | 55 124 db | 10 497 647 927 forint) � Egyéb települések (22% | 24 789 db | 5 374 252 066 forint) � Budapest (30% | 35 032 db | 2 902 477 378 forint)
10
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
Az egy lakásra jutó legnagyobb támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt. Ezzel a kormány a magasabb műszaki tartalmú – komplex – felújításokat ösztönzi, mivel ezek a munkák eredményezik a legmagasabb energiamegtakarítást. A pályázat hosszú távú finanszírozása először megoldott ebben az évben: a konvergenciaprogram költségvetése a 2011-ig tartó időszakban éves szinten tízmilliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A finanszírozás új – piaci – modellje, az úgynevezett harmadik feles, vagy ESCOvállalkozás, ahol a projektben résztvevő vállalkozó kockázatot vállal az általa ígért megtakarítás teljesüléséért. A pályázatok eddig az önkormányzatok, 2008-ban a lakóközösségek számára lett meghirdetve. Ez szabadságot jelent az önkormányzatok számára támogatási döntéseik meghozására, egyben megnyitja a pályázás lehetőségét azon lakóközösségek előtt, amelyek korábban az önkormányzati pályázat hiányában nem nyújthatták be igényüket. Az állam 1/3 arányú részvételét elnyerését feltételezve ezeknél a munkáknál a 2/3 arányú lakóközösségi sajáterőt ténylegesen a lakóknak kell kiállítaniuk – az önkormányzat közreműködése nélkül. Ez nyilvánvalóan akadály a pályázat szempontjából, illetve korlát lehet az elvégzendő munkák tervezésénél. A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászárócsere, hőszigetelések, szellő-
A 2001-ben indított lakásprogram keretében bérlakás kialakítására (2001-től 2003-ig), telekközművesítésre (2001-től 2003ig), egyházi lakás felújítására (2002-től 2003-ig), termoforkémény felújítására és panelépületek energiatakarékos felújítására lehetett pályázni. Bérlakás pályázat keretében: 668 pályázat 11 578 lakás kialakítását támogatta a minisztérium 63,328 milliárd forint értékben. 564 paplak újult meg 1,16 milliárd forint állami támogatással, 30 telekpályázattal 1824 közművesített telek kialakítására került sor 1,66 milliárd forint támogatással. Összesen 390 kéménypályázat keretében 10 533 lakás termoforkéménye lett felújítva 651,2 millió forint támogatással. A felsoroltak közül a kémény- és a panelpályázat jelenleg is a minisztérium kiemelt programja.
zőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal való egyeztetések eredményeként született. A pályázatban a projektek monitoring rendszerének erősítésére hívják fel a figyelmet. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egészének meg kell felelnie a 2006. szeptember 1jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energeti-
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM kai elvárást jelent. Az elkészült felújítási projektek a jelentős energiamegtakarításon túl a lakótelepek városképi, erkölcsi és anyagi felértékelődését is magukkal hozzák. A program folytatása országosan is mérhető energiamegtakarítást, a felújításokban résztvevő lakóközösségek, családok számára fűtési költségeik érdemi csökkentését – ezzel párhuzamosan azonban lakhatásuk „imázsának” értéknövekedését is jelentik. A felújítási program továbbvitele az állam számára az az alternatíva, amellyel nem a pazarló fogyasztás lakossági terheit, hanem az energiafelhasználást magát csökkenti. Ez a befektetés – az energiaárak mozgásának várható irányát figyelembe véve – a lakosság és az állam számára értékelhető időn belül megtérül. A műszaki tartalom fő jellemzői. Az épületek felújításának elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak, viszont előírják az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését, megszüntetik a külső környezeti felújítás támogatását. A fűtés szabályozása és mérése a hőszigetelés, illetve a nyílászárócsere feltétele. Az épületek tűzvédelme szempontjából hangsúlyt kap a szellőzőrendszerek felülvizsgálata, tisztítása, illetve felújítása a megfelelő légcsere. Előírják az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan, és sokak örömére a pályázatokból kikerült a táv-
hőszolgáltatásról való leválás támogatásának tiltása a megújuló energia felhasználásának elősegítésére. A megújuló energiaforrások alkalmazása az unió által és a TNM rendeletben egyaránt megfogalmazott elvárás, a távhőszolgáltatásról való leválás tiltása a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén semmi esetre sem indokolt. A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat kell beépíteni.
A pályázat finanszírozása Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje, azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Elutasító önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme.
Lehetőség van – ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették – úgynevezett „harmadik feles” finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán – a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva – beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO-vállalatok stb.). A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő. A panelpályázat beadásának határideje szeptember 30án lejárt. Az eddiginél nagyobb volt az érdeklődés: a beérkezett 1847 pályázat több mint 92 ezer lakás 29,3 milliárd forint nagyságrendű állami támogatási igényét jelenti. Ez a nagyságrend – figyelembe véve a hiánypótlások utáni lemorzsolódást, a projektek megvalósításának időigényét – a konvergenciaprogram keretén belül kezelhető. A kormány a program finanszírozására szükség esetén további források bevonását is ígérte. Az ÖKO-program a fűtési rendszer szabályozását, a költségosztók, illetve a mérők
Az Önkormányzati Minisztérium pályázatai (otm.gov.hu) : – Megújult Panelprogram – ÖKO-program – Termoforkémények felújítási programja Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (khem.gov.hu) NEP pályázatai – Hagyományos épületek energiatakarékos felújítása – Megújuló energiaforrások pályázat
felszerelését célozza. Az önálló meghirdetést az indokolja, hogy a viszonylag olcsó beavatkozás önmagában is 8–15 százalék megtakarítást eredményezhet, de ennél is fontosabb, hogy segítheti a lakóközösségeket a magasabb szintű felújításokra vonatkozó döntéseik meghozatalában. Ebben a programban eredetileg 35 százalék támogatást lehetett igényelni – maximum lakásonként 54 ezer forintot – ezt a kormány szeptemberben 50 százalékra és 77 ezer forintra növelte, és a beadás határidejét 2009. június 30-áig meghosszabbította. A kéménypályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetendő pályázat a 2006. évi pályázat műszakipénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a „panel-pályázathoz” hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. A 2003 óta működő pályázatra évente átlagosan 200–250 pályázat érkezik be, melynek keretében mintegy 7000 lakás kéményeit tehetik a lakók biztonságossá. A támogatás mértéke itt magasabb, 40 százalék vissza nem térítendő állami támogatáshoz még 30 százalék önkormányzati támogatás is kapcsolódhat.
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
11
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM PÁLYÁZATI ADATOK BUDAPESTRE VONATKOZÓAN Budapesti kerületek
Teljes bekerülési költség (forint)
Budapest I.
Önkormányzati támogatás (forint)
39 191 611
Támogatási igény (forint) 0
Lakásszám
11 338 621
135
Budapest II.
105 185 784
0
35 142 830
103
Budapest III.
2 373 149 860
492 184 535
787 359 507
2041
Budapest IV.
516 458 696
55 406 192
177 463 972
3590
Budapest V.
30 902 268
5 185 170
10 705 793
213
Budapest VI.
7 479 825
2 617 000
1 680 000
21
Budapest VII.
0
0
0
0
Budapest VIII.
576 956 675
147 080 548
171 107 212
748
Budapest IX.
470 365 196
2 400 000
151 719 703
739
Budapest X.
1 011 402 897
233 143 382
337 549 217
1871
Budapest XI.
1 970 509 363
57 546 914
670 065 318
3809
Budapest XII.
149 278 211
44 894 203
50 732 443
221
Budapest XIII.
1 577 483 453
38 193 610
516 098 070
2296
Budapest XIV.
3 864 724 613
403 237 344
1 283 291 396
3994
Budapest XV.
2 716 980 746
496 188 380
885 719 712
3825
Budapest XVI.
253 018 899
26 003 949
88 725 023
599
Budapest XVII.
682 841 412
176 493 577
221 945 799
632
Budapest XVIII.
2 944 239 619
286 570 164
975 861 656
4854
798 177 414
56 760 000
254 481 141
588
Budapest XIX. Budapest XX.
577 818 588
0
185 546 492
1153
Budapest XXI.
2 255 124 860
378 572 410
743 305 664
3349
Budapest XXII.
42 635 978
0
16 934 026
257
Budapest XXIII.
21 806 747
0
7 268 916
88
22 985 732 714
2 902 477 378
7 584 042 512
35126
Összesen
Pályázati dömping Jelenleg a beérkezett nagyszámú pályázatok (az országból a három pályázatra összesen 2286 db!) feldolgozása, hiánypótlása folyik, az értékelhető pályázatokra vonatkozóan az első döntési kör várhatóan decemberben lesz. A panelpályázatokban a lakásonkénti átlagos támogatási igény lényegesen megnőtt: az eddigi 200 ezer forintról 310 ezer forintra. Ez azt mutatja, hogy a lakóközösségek többsége komplexebb beruházásokra adott be pályázatot. Ezeknek a felújításoknak a megvalósításához 2013-ig több, mint 30 milliárd forint
12
állami támogatás, 90 milliárd forint beruházás szükséges, amivel további 90 ezer lakás – az eddiginél jobb minőségű és hatékonyabb felújítása valósítható meg. Ez a befejezést követően éves szinten – áremelkedéssel nem számolva – 3,9 milliárd forint megtakarítást jelent. A 2008–2013. években mindösszesen 16,75 milliárd forint megtakarítás jelentkezik. Az Önkormányzati Minisztérium a következő pályázat meghirdetését legkésőbb 2009 szeptemberéig tervezi, de a kiírás feltétele, hogy új források álljanak rendelkezésre.
ÖN • KOR • KÉP 2008. november–december
A beadott pályázatokról egy kis statisztika… A 2286 pályázat 91 településről érkezett 115 ezer lakásra vonatkozó felújítási igényre. Az összes tervezett beruházás értéke 93,4 milliárd forint, ebből 30,2 milliárd forint az állami támogatási igény, és 18,7 milliárd a pályázók részére már odaítélt önkormányzati támogatás értéke. Ez több tényt is jelent: egyrészt sok önkormányzat anyagi lehetősége nem tette lehetővé valamennyi pályázat támogatását, ha adott is, nem mindig 1/3-ot, több helyen annál kevesebbet, például 25-20-
ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM PÁLYÁZATI ADATOK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKRA VONATKOZÓAN Érintett település Békéscsaba
Teljes bekerülési költség (forint) 189 616 728
Önkormányzati támogatás (forint)
Támogatási igény (forint)
0
63 205 575
Lakásszám 275
Debrecen
2 795 242 054
383 202 797
931 156 647
3535
Dunaújváros
1 493 451 147
250 861 005
493 125 198
3636
Eger
1 107 121 792
172 306 813
369 067 915
2394
171 308 524
57 102 841
57 102 841
135
Győr
2 283 052 877
753 104 667
760 314 827
2817
Hódmezővásárhely
1 033 330 321
337 786 327
339 883 207
1128
Érd
Kaposvár
2 371 574 773
618 332 811
790 013 735
3017
Kecskemét
3 299 825 812
1 090 626 937
1 101 819 496
3515
Miskolc
4 809 537 801
1 041 258 717
1 584 365 115
4900
Nagykanizsa
1 249 241 303
30 960 000
424 438 183
1678
Nyíregyháza
4 890 951 668
811 417 707
1 634 545 997
4003
Pécs
1 919 586 991
535 397 211
640 550 304
5012
Salgótarján
10 301 000
0
3 090 000
28
Sopron
1 242 218 267
398 614 715
405 930 489
1078
Szeged
6 947 343 632
1 372 043 014
2 301 260 298
5953
Székesfehérvár
2 279 782 874
764 460 396
761 935 878
2832
Szekszárd
227 628 097
9 999 911
74 639 454
599
Szolnok
2 856 502 038
919 753 689
935 090 194
3023
Szombathely
2 121 786 732
683 072 596
723 602 139
2399
Tatabánya
174 055 670
58 018 483
58 018 553
303
Veszprém
880 249 488
199 007 291
292 977 156
1376
Zalaegerszeg
953 159 884
10 320 000
317 910 647
1488
45 306 869 474
10 497 647 927
15 064 043 848
55 124
ÖSSZESEN
17 százalékot. Jelenti azt is, hogy a pályázók igen nagy hányada nagyobb önrészt vállalt az 1/3-nál. A pályázók között képviselteti magát mind a 23 megyei jogú város, akár a támogatási igényt, akár a lakásszámot tekintve közel az igény közel 50 százaléka ezekben a városokban jelentkezik. Budapesten egy-két kerülettől eltekintve az elmúlt években nem volt túl nagy érdeklődés, ez azoban ebben az évben igencsak megváltozott: öszszesen 35 ezer lakás 7,5 miliárd forint támogatási igénye érkezett be.
A 12. oldalon található táblázat a fővárosi kerületek részvételét mutatják állami támogatási igény és a pályázatban részt vevő lakások számát tekintve. Budapesten kívül még négy városból, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Kecskemétről érkezett be egymilliárd forintnál magasabb támogatási igény, az érintett lakásszám ezekben a városokban 3500–5990. A kisebb városokból nem tehetetlenségből nem nyújtottak be annyi pályázatot, mint a nagyobb városokból, hanem mert ott nagyságrendileg kevesebb az ipa-
rosított technológiával épített lakóház. Ez a tény például a fajlagos részvétellel is bizonyítható, ha az egyes települések pályázataiban részt vettek számát hasonlítjuk a település teljes lakosságszámához, az így kapott arányszám sokkal jobban mutatja az adott település aktivitását. 0,17 százaléktól 28,83 százalékig igen széles a skála, az átlag 5,76 százalék. A legkisebb szám Salgótarjánt jellemzi, a legnagyobb Pétfürdőt, a már említett négy nagyvárosban 8– 9 százalék, Budapesten 5,17 százalék. K. Zs.
2008. november–december ÖN • KOR • KÉP
13
