ÚJ KERESKEDELEM ELMÉLET (NEW TRADE THEORY): MÉRETGAZDASÁGOSSÁG, TÖKÉLETLEN VERSENY ÉS NEMZETKÖZI KERESKEDELEM – KÜLSŐ MÉRETGAZDASÁGOSSÁG ÉS AZ IPARÁGAK ELHELYEZKEDÉSE A VILÁGBAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics – Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012
A nemzetközi kereskedelem új elmélete új gazdaságföldrajz (P.K.)
• A komparatív előny elmélete nem ad magyarázatot arra, hogy… • Miért kereskednek egymással teljesen hasonló gazdasági szerkezettel rendelkező országok? • A választék és méretgazdaságosság miatt! a termelés koncentrálódik földrajzilag
7-2
Bevezetés • A komparatív előny elmélet eddig a termelésben konstans hozadékot feltételezett: – Ha egy iparágban egységnyivel nő az input, akkor az output ugyanolyan mértékben fog nőni. – Ha az input megduplázódik, az output is duplázódni fog.
Bevezetés (folyt.) • De előfordulhat növekvő skálahozadék vagy más szóval méretgazdaságosság is: – Ez azt jelenti, hogy ha az inputot egységnyivel növelem, akkor az output gyorsabb mértékben fog nőni – Nagyobb termelési volumen hatékonyabb: az egy termékegységre jutó költség csökken, ha a vállalat növeli a termelést.
Az input és az output közötti kapcsolat (egy hipotetikus iparágban)
Bevezetés (folyt.) • Kölcsönösen hasznos kereskedelem a méretgazdaságosság eredményeként is létre jöhet. • A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi, hogy minden ország egy meghatározott termékkört állítson elő anélkül, hogy feláldozná a fogyasztás változatosságát. • A kereskedelem segítségével egy ország előnyökhöz juthat a méretgazdaságosságon keresztül azáltal, hogy hatékonyabban tud termelni, mintha mindent önmaga állítana elő.
Méretgazdaságosság és piacszerkezet • A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy a nagyobb vállalatok vagy a nagyobb iparágak hatékonyabbak lehetnek. • Külső méretgazdaságosság, amikor az egy egységre jutó költség az iparág méretétől függ. – Sok kisméretű vállalat (tökéletes verseny) – Pl.: Szilícium-völgy; Hollywood; Pl. Forma 1 (Renault, Honda, Williams, Red Bull telephelye Angliában Midlands) • Belső méretgazdaságosság, amikor az egy egységre jutó költség a vállalat méretétől függ. – Kevés nagyvállalat alkotja a piacot (tökéletlen verseny)
A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) – Az olyan fejlődő országokban, mint Kína a külső méretgazdaságosság erősen jelen van a termelésben • A világon a legtöbb alsóneműt egy kínai város gyártja, míg egy másik város állítja elő a világ majdnem összes öngyújtóját.
– A külső méretgazdaságosság kulcsszerepet játszik abban, hogy India az információs szolgáltatások egyik fő exportőrévé vált. • Indiában Bangalore-ban van az információs szolgáltatás központja.
A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) • Különböző okokból kifolyólag, ha termelést egy vagy néhány helyszínre koncentráljuk, az csökkenteni képes az iparági költségeket, akkor is ha az egyes vállalatok mérete kicsi marad az iparágon belül. • Okok, amelyek miatt a külső méretgazdaságosság létezhet: …
A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) 1. A termeléshez szükséges speciális felszereléseket és szolgáltatásokat csak akkor tudja egy másik vállalat (olcsón) rendelkezésre bocsátani, ha nagy és koncentrált egy iparág. –
Például Kaliforniában a Szilícium-völgyben nagy a koncentráltsága a chipeket gyártó vállalatoknak, melyeknek olyan cégek a beszállítói, amelyek speciális gépsorokat és eszközöket készítenek a chip gyártáshoz.
–
Itt ezek a gépek olcsóbbak és könnyebben elérhetőek, mint máshol.
A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) 2.
Munkaerő koncentrációja: egy nagy és koncentrált iparág munkavállalókat vonz magához, így lecsökkenti a vállalatok munkaerő-keresési és munkaerő-bérlési költségeit.
3.
Tudás „túlcsordulása”: egy koncentrált iparágban a különböző vállalatoknál dolgozó szakemberek sokkal könnyebben cserélhetnek eszméket, ismereteket, tudást, amiből végül is minden cég hasznot húz.
Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem • Qiaotou, Kína: 200 gyár, a világ gombtermelésének 60%-a • A nemzetközi kereskedelmet megelőzően, az egyensúlyi ár és kibocsátás minden ország számára azon a ponton lenne, ahol a belföldi kínálati görbe (S=AC) metszi a belföldi keresleti görbét (D). • Tételezzük fel, hogy a kínai gomb árak kereskedelem hiányában alacsonyabbak, mint az USA-ban:
Növekvő hozadék: A kereskedelem a relatív árak csökkenéséhez vezet mindkét országban • • •
•
•
Mi történne, ha az országok nyitnának a gombkereskedelem irányában? A kínai gombipar valószínűleg fejlődni fog, míg az amerikai gomb ipar beszűkül. Ez a folyamat önmagát táplálja: mivel a kínai ipar output-ja emelkedik, így a költségek tovább csökkennek; az amerikai ipar output-ja csökken, a költségei megnövekednek Így végül minden gombot Kínában fognak gyártani. Kína kínálati görbéje előre bukik (negatív meredekség), ezért a gyártási mennyiség megnövekedése a gombárak csökkenését okozza: azok alacsonyabbak lesznek mint a kereskedelem előtt! A kereskedelem alacsonyabb árakhoz vezet a világon (így mindkét országban), mint a kereskedelem előtti ár!
Kereskedelem és árak A Kereskedelem mindenhol csökkenti az árakat
Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) • Mitől lesz egy országnak kezdeti előnye? • Az egyik lehetőség, hogy komparatív előnye alakul ki a technológia és az erőforrások országok közötti eltérése miatt. • Külső méretgazdaságosság létrejöhet, pl. történelemi okok miatt is: – Országok és régiók, melyek nagy volumenű gyártóként kezdenek egy bizonyos iparágban, a későbbiekben is nagy gyártók maradnak, még akkor is, ha egy másik ország sokkal olcsóbban is tudná legyártani a szóban forgó terméket.
• Pl. Japán: autóipar, elektronika; USA: olaj, acél, autó, repülő; Németo.: vas, acél, szén, cement, jármű; Svájc: gépek, vegyszerek, órák; stb.
Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) • Egy 19. sz.-i lány ügyes nászajándékából (rongyszőnyeg) nőtt ki a szőnyeggyártó-klaszter Daltonban (Georgia, USA) • A Szilícium-völgy két Stanford-i hallgatónak köszönheti létezését. Bill Hewlett és Dave Packard (HP) voltak, akik először vállalkozást indítottak itt egy kis garázsban.
A kreált előny fontossága Nincsen garancia arra, hogy a megfelelő ország fogja a terméket gyártani. A szerencsén és egyéb nem szándékolt tényezőkön is múlik, hogy ki lesz a nyerő, ki kezdi el a gyártást hamarabb és tesz szert méretgazdaságosságra.
Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) • A külső méretgazdaságosságra alapuló kereskedelemnek kétoldalú hatása van a nemzeti jólétre – A világgazdaság nyer az iparágak koncentrálásával. – Azonban lehetséges, hogy egy ország rosszabbul jár a kereskedelemmel, mintha nem kereskedne és ő termelné a terméket a hazai piacra. Ugyanis az import neki drágább, mint saját termelése, de ehhez el kellene érnie egy adott termelési méretet.
7-18
Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) • Képzeljük el, hogy Thaiföld olcsóbban tudna órákat gyártani, de Svájcban hamarabb kezdték el az óragyártást, így már elértek egy olyan termelési volument, amely alacsonyabb árakhoz vezet, mint Thaiföld kezdeti költségszintje. • Thaiföldön az órák ára alacsonyabb lehetne kereskedelem nélkül • A kereskedelem Thaiföldet rosszabb helyzetbe hozza, ezáltal ösztönzi a kormányt, hogy megvédje a potenciális óraipart a külföldi versenytől. • Mi van ha Thaiföld visszatér az önellátó gazdasághoz (autarkia)?
Külső méretgazdaságosság és a kereskedelem okozta veszteség
7-20
Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) • Ne feledjük, hogy ez még mindig a világgazdaság javát szolgálja, hogy kihasználhatjuk a koncentrálódó iparágak alacsonyabb költségszintjét. • Azonban minden ország profitálni szeretne a termelésből is (nemcsak a fogyasztásból), ami azonban kereskedelmi konfliktusokat teremt. • Összességében a világnak jobb, ha minden iparág a külső méretgazdaságosság előnyeire építve koncentrálódik valahol. Illetve, ha egy országon belül is hasonló koncentráció jön létre. Azonban egyes országok és régiók károkat szenvedhetnek el. 7-21
Dinamikusan növekvő hozamok • A külső méretgazdaságosság okai lehetnek: – Jelenlegi, adott időpontban mért output volumene – Egy időintervallumra vonatkozó (kumulatív) output volumene • A dinamikusan növekvő hozadék akkor jön létre, ha az átlagköltség csökken amint a kumulatív output az idővel növekszik. – A dinamikusan növekvő hozam maga után vonja a dinamikus külső méretgazdaságosságot. – Ez a felhalmozott tudás és tapasztalat eredménye. – Grafikus ábrázolása: tanulási görbe (a vállalat az idő múlásával egyre hatékonyabban állíthatja elő a terméket/szolgáltatást, mert a termelési folyamat tanulási folyamat is egyben)
Tanulási görbe • A dinamikusan növekvő hozam behozhatatlan előnyt adhat egy vállalatnak. • A protekcionizmus igazolására is használható: – Újdonsült iparág érv (Infant industry) – Pl. japán autóipar védelme az 50-es években – Nehéz előre látni, hogy mikor jöhet létre külső méretgazdaságosság.
Külső méretgazdaságosság és gazdaságföldrajz
• A külső méretgazdaságosság az országon belüli, azaz a régiók közötti kereskedelemben is fontos lehet: – Sok filmgyártó Los Angelesben található, akik az egész USA, sőt a világ számára készítenek filmeket. – Sok pénzügyi cég New Yorkban koncentrálódik, pénzügyi szolgáltatásokat biztosítanak ügyfeleiknek az egész USA-ban. – Ruhr vidék (Németo.): szénbányászat elektrotechnika
Külső méretgazdaságosság és gazdaságföldrajz (folyt.) • A gazdaságföldrajz azt tanulmányozza, hogyan üzletelnek egymással a különböző helyeken élő emberek, a különböző helyeken működő vállalatok, azaz hogyan alakul a termelés térbeli szerkezete. (pl. „kék banán”) • A kommunikációs technológiák megváltoztatják az üzletelés módját, a tér áthidalásának problémáit. • New Economic Geography (NEG)
Házi feladat / 1 • Magyarázza meg, hogy az alábbi esetek külső vagy belső méretgazdaságosságot jelentenek-e? – A legtöbb fúvós hangszert az USA-ban több mint egy tucatnyi vállalat készíti Elkhartban, Indiana államban. – A USA-ban eladott összes Hondát vagy importálják vagy az ohio-i Marysville-ben gyártják. – Az Airbus repülőgépekhez szükséges géptörzseket rendre a franciaországi Tolouseban szerelik össze. – A connecticuti Hartford az USA biztosítási fővárosa.
7-26
Házif feladat / 2 • Az alábbi esetekben a méretgazdaságosság vagy a komparatív előny elmélete játszik fontosabb szerepet? Miért? – A világ alumíniumgyártásának többsége norvég és kanadai kohókban történik. – A világ sugárhajtású utasszállító gépeinek felét Seattle-ben szerelik össze. – A legtöbb félvezetőt Japánban vagy az USA-ban gyártják. – A legtöbb Scotch whiskey-t Skóciában készítik. – A világ legjobb borainak jelentős részét Franciaországban termelik.
7-27
Házi feladat / 3 • Az alábbi termékek és szolgáltatások közül, melyek alkalmasak inkább a külső méretgazdaságosság és melyek a dinamikusan növekvő hozam előnyeinek kiaknázására? Indokolja válaszát! – – – – –
szoftver „support” szolgáltatások aszfaltgyártás mozifilmgyártás rákkutatás fakitermelés
7-28
