Az egyéni karbon kereskedelem 2009

Az egyéni karbon kereskedelem 2009

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS (FRANCIA NYELVEN) SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

AZ EGYÉNI KARBON KERESKEDELEM

Készítette: Béres Blanka Budapest, 2009

1

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium)

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés ............................................................................................................4

II.

Klímaváltozás.......................................................................................................6 1. Üvegházhatás és azt okozó gázok kibocsátása ................................................6 2. Az üvegházhatást okozó gázok .........................................................................8 a)

Széndioxid CO2:..........................................................................................8

b)

Metán CH4: .................................................................................................9

c)

Nitrogénoxid N2O: .....................................................................................10

d)

Vízgőz: ......................................................................................................10

3. Üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon......................................11 III.

Élelmiszerfogyasztás.......................................................................................14

IV.

Jövőkép ...........................................................................................................17

V.

Az egyéni karbon kereskedelem ........................................................................21 1. Megoldási lehetőséget kínáló rendszerek .......................................................26 2. Az egyéni karbon kereskedelem bevezetésének esedékessége ....................27 3. Klímaváltozás Számla .....................................................................................30 4. Az egyéni karbon kereskedelem rendszerének hiányosságai .........................31 5. Technológiai háttér megvalósítása ..................................................................32 6. A rendszer elfogadásának kérdése .................................................................34 7. Kibocsátási szektorok......................................................................................36 a)

Háztartások...............................................................................................37

b)

Üzemanyag használat ..............................................................................37

c)

Légi közlekedés ........................................................................................38

d)

Tömegközlekedés.....................................................................................39

8. Számítás .........................................................................................................41 9. A hátrányos helyzetű csoportok.......................................................................42 a) 10. VI.

Melyek ezek a hátrányos helyzetű csoportok?..........................................43 Gyerekek elbírálása a rendszerben..............................................................46

Karbon kártya ..................................................................................................47

2

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 1. Mi a karbon kártya? .........................................................................................50 2. Folyamatok ......................................................................................................51 3. A programok gyakorlatba helyezése ...............................................................53 4. Célok ...............................................................................................................55 5. Programok és kártyák......................................................................................56 a)

Önkéntes karbon kárpótlás .......................................................................58

b)

A fogyasztás és a fenntartható viselkedésmód támogatása .....................59

c)

Karbon kredit hozzájárulás........................................................................60

6. Átváltás............................................................................................................61 7. A karbon kártya rendszerhez kapcsolódó hiányosságok.................................62 VII.

Felhasználás ...................................................................................................64

1. Fogyasztás bemutatása ..................................................................................64 VIII.

Egyéni fogyasztások kiszámítása ................................................................68

1. Számadatok.....................................................................................................68 IX.

Rendszer működése - Életmódváltás ..............................................................69

X.

Kommunikációs eszközök ..................................................................................73 1. Oktatási rendszer ............................................................................................74

XI.

Összegzés.......................................................................................................78

XII.

Irodalomjegyzék ..............................................................................................82

XIII.

Melléklet .......................................................................................................88

3


I. Bevezetés A globális felmelegedés napjaink sürgetően megoldásra váró területe. A Földet károsító emberi tevékenységek mára odáig fajultak, hogy globális méretekben idézünk elő környezeti változásokat. A változások természetes módon is végbemennek, a probléma az, hogy ezt a folyamatot olyan mértékben gyorsítottuk fel, hogy a természet nem tud lépést tartani vele. A szakdolgozatomban a globális felmelegedés okait, következményeit szeretném bemutatni, és azok megelőzésére kívánok alternatív javaslatokat felsorakoztatni. Melyek ezek az alternatívák, és milyen megoldási lehetőségeket kínál? Az egyéni háztartásokra bevezethető rendszert, az egyéni karbon kereskedelmet, a kitalálója David Flaming koncepcióján keresztül ismertetem, bemutatva a rendszer előnyeit, módszereit, azon belül használatos fizetési alternatívát, a karbon kártyát, és végül a rendszer hiányosságait, és korlátait. Mi a rendszer bevezetésének célja, miért esedékes és sürgető. Milyen alternatívái léteznek és milyen elveken alapszik? Milyen technológia szükséges a rendszer megvalósításához

és

milyen

fizetési

eszköz

bevezetése

szükséges

a

működtetéséhez? Hogyan lehet egy ilyen rendszert elfogadtatni a társadalommal? Milyen kibocsátási területeket fed le, és a társadalom mely rétegeit érinti? A globális felmelegedés első számú kiváltója, az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsátása. A kibocsátások olyan méreteket öltöttek, hogy csökkentéséhez már nem elég a nagyobb vállalatok emisszióinak korlátozása. Eljutott az emberiség arra a pontra, hogy a kibocsátásokat olyan mértékben lenne szükség visszaszorítani, hogy nem elég a korlátozásokat csupán a vállalatokra kiterjeszteni.

4

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 A szakdolgozatom ez utóbbira tér ki részletesen. A háztartások fenntartható fogyasztása és a benne élők magatartása előteremtené a CO2 és egyéb üvegházhatású gázkibocsátás métékének csökkentését, mely lehetővé tenné, hogy az elkövetkezendő nemzedék is láthasson élőben korallzátonyokat és más, jelenleg a felmelegedés következtében veszélyeztetett fajokat, vagy egyszerűen, ihasson tiszta és elegendő vizet. Ezek a kijelentések ma még túlzásnak tűnhetnek, de, ha nem történik gyökeres változtatás, hamarosan saját bőrünkön fogjuk tapasztalni a pusztító hatásokat. A jelenlegi nem tudatos, de környezetre káros magatartásformák oka, a háztartások hiányos vagy nem megfelelő tájékoztatása. Az oktatás és a média, az egyik olyan terület, melynek feladata az egyének gondolkodásának formázása. Milyen szerepe van az oktatásnak és a médiának a környezettudatos életmód megteremtésében? Mindemellett kiemelten szándékozom foglalkozni a fenntartható fogyasztás és a környezet kímélő viselkedés hétköznapi példákon történő bemutatásával, érzékeltetve, hogy az egyes embernek mennyire keveset kell tennie ahhoz, hogy a globális klímaváltozás terén kedvező változásokat tapasztaljunk.

Milyen

magatartásbeli változásokat kellene meghonosítani a fogyasztási szokásokban és az életmódban? A cél, a környezettudatos viselkedéskultúra megteremtése, mellyel mindenki számára tisztább és élhetőbb világ válik elérhetőbbé. Ahogyan Mahatma Gandhi is mondta: „A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, azonban nem elegendőek, hogy kielégítsék mindenki mohóságát”.

5


II. Klímaváltozás

Az üvegházhatás az ipari forradalom megjelenését követően vált a globális klímaváltozás jelentős tényezőjévé. Arra keresek választ, hogy melyek a klímaváltozás várható hatásai a környezetre és az emberre? Mikorra várhatóak ezek

a

változások

és

mi

váltja

ki

ezeket

a

hatásokat?

Melyek

az

üvegházházhatást okozó gázok és egyenként milyen hatást gyakorolnak a globális környezetre? Magyarországon hogyan oszlik meg az üvegházhatású gázok kibocsátása szektoronként?

1. Üvegházhatás és azt okozó gázok kibocsátása

A tudósok előrejelzései szerint a jövőben a Föld legnagyobb problémája az üvegházhatás fokozódása illetve következményeinek súlyosbodása lesz. Az ipari forradalommal

robbanásszerűen

terjedő

gyárak

és

üzemek

kéményei,

gépjárművek kipufogócsövei annyi mérgező anyagok juttatnak a légkörbe, amely a Föld és vele együtt az Ember biológiai egyensúlyát is veszélyezteti.

Az üvegházhatás elnevezés a légkör hő-visszatartó képességére utal. Az

üvegházhatás

kialakulásakor

a

légkörbe bejutó, majd a Föld felszínéről visszaverődő napsugárzás energiája a légkörben

megtalálható

por

és

üvegházhatású gázok által nagyrészt elnyelődik.

A folyamat meghatározó

mozzanata az, amikor az elnyelődés 6

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 során az energia jellege megváltozik és a fényenergia hőenergiává alakul át. A légkör a benne megrekedt hőenergia miatt melegedik fel. (Dr. Kovács Ferenc, 2003.04.)

A legnagyobb gondot az okozza, hogy az emberi tevékenységek épp, hogy előidézik a káros gázok kibocsátását, mintsem csökkentenék. A légszennyezés miatt, a következő 50-100 évben, akár 5Co-al is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés fokozódását jellemzi azaz előrejelzés, mely szerint ezen viszonylag rövid időn belül az átlaghőmérséklet emelkedésének hasonló mértéke várható, mint ami a jégkorszaktól napjainkig terjedő időszakban végbement. Ennek nem mond ellent az, hogy egyes területekre korlátozódóan ez a felmelegedési tendencia elmaradhat vagy éppen ellenkezőleg, a hőmérséklet csökkenhet. Mindez azért jöhet létre, mert az átlaghőmérséklet emelkedése indítja meg az Északi- ill. Déli-sark jégsapkáinak olvadását, következésképpen az óceánok szintjének megemelkedését, jelentősen befolyásolva ezzel a Golfáramlat útvonalát és a regionális éghajlatokra kifejtett hatását.

Mivel a Föld

népességének háromnegyede tengerparton él, ezért a jégtakaró olvadásából eredő tengerszint-emelkedés több szempontból is jelentős globális probléma az ott élők számára. A gázok koncentrációja a légkörben, évről évre nő, amely azt bizonyítja, hogy nem lehet büntetlenül több milliárd tonnányi mérgező anyagot kibocsátani. (Dr. Kovács Ferenc, 2003.04)

Az üvegházhatású gázok közé tartozik a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó széndioxid (CO2), a szemétlerakókban keletkező metán (CH4), más iparilag előállított vegyi anyag, a nitrogénoxid (N2O) és a vízgőz.

7


2. Az üvegházhatást okozó gázok

a) Széndioxid CO2:

A széndioxid kibocsátás megnövekedéséért nagyrészt az emberek tehetők felelőssé (60%-os növekedés). Az iparilag fejlett országokban ez az érték 80%. A Földön lévő szénkészlet véges és a vízhez hasonlóan ez is ciklikus. Magyarországon a legnagyobb kibocsátásért a CO2 tehető felelőssé, mely az összes kibocsátás 77%-ért felelős. (Kis-Kovács Gábor 2008.04) A szén körforgása a légkör és a felszín közötti anyagmozgást jelenti. A körforgás során ugyanannyi szén halmozódik fel, mint amennyi kibocsátásra kerül. A növények az ún. fotoszintézis által kötik meg a légköri széndioxidot és ezt a szenet a szöveteik építésére használják. Egy növény annyi széndioxidot köt meg, mint amennyit, pusztulásukat követően kibocsátanak. Az energiahordozók elégetése során azonban nagy mennyiségű szén keletkezik. A széndioxid többlet a légkörben halmozódik fel. Az esőerdők

védelme,

további

pusztításuk

megállítása

rendkívül

fontos

környezetvédelmi cél, mert azok széndioxid-kötő tulajdonságának köszönhetően a szén folyamatos körforgását és a légkör CO2 tartamának csökkentését biztosítják. Az emberek és állatok szervezete is tartalmaz szenet, amit az elfogyasztott táplálékból nyer, majd végül széndioxid formájában távozik kilégzéskor. A fosszilis energiahordozók több ezer éves növényi és állati maradványok, és ebből adódóan széntartalmúak. Érdekesség, hogy míg a szén az eltemetett erdők maradványai, addig az olaj az óceáni növényi szervezetek átalakulásából származik.

8

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 1800 óta a légköri széndioxid szint 30%-kal nőtt, többnyire a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt. Évente több mint 25 milliárd tonna széndioxid kerül a légkörbe. Ez a koncentráció több mint bármikor az elmúlt 650. 000 évben. A széndioxid, 50-200 évig marad a légkörben. Magyarországon

ez

az

arány

1940

és

1980

között

a

fosszilis

energiahordozók égetéséből adódóan ötszörösére nőtt, majd az elkövetkezendő 10 évtől kezdve a négyszeresére emelkedett. (Mészáros Ernő, 2003.01)

b) Metán CH4: A metán esetében is rá kell világítani arra a tényre, hogy az ipari forradalom kirobbanása óta a metán koncentráció a duplájára nőtt. A metánt baktériumok termelik, melyek oxigén hiányában szaporodnak el a szerves

anyagokon.

A

természeti

források

a

mocsarak,

óceánok

és

termeszhangyák. Az emberi források közé tartozik a bányászat, a fosszilis energiahordozók égetése, állattenyésztés (trágya), a rizstermesztés (talajban lévő szerves anyag elegendő oxigén nélkül bomlik le) és a szeméttelepek, ahol ugyanaz a folyamat megy végbe, mint az előzőnél. A metán a légkörben 10-15 évig marad fenn. A metán 10%-os arányt képvisel a teljes magyar ÜHG kibocsátásban. (Kis-Kovács Gábor, 2008.04)

9


c) Nitrogénoxid N2O: A 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra 1 tonna N2O-kibocsátás globális felmelegedési potenciálját 310 tonna széndioxidéval kell egyenértékűnek tekinteni. (Stavros Dimas, 2008.12.17). A nitrogéndioxid természetes módon a talajban lévő baktériumok hatására szabadul fel az óceánokból és esőerdőkből. Azonban a nitrogén alapú műtrágya használata, valamint a fosszilis anyagok égetése csak néhány az emberi tevékenység okozta nitrogénoxid-kibocsátásra, mely az össz-kibocsátás 6 %- át teszi ki. Jelentős üvegházhatást létrehozó tényező azonban az, hogy a nitrogéndioxid 310-szer hatékonyabban nyeli el a hőt, mint a széndioxid. (Faragó Tibor, Kerényi Attila, 2003)

d) Vízgőz: A vízgőz a természetes üvegházhatás 2/3-áért felel. A légkörben a vízmolekulák elnyelik a Föld által kisugárzott hőt, majd visszaverik minden irányba, felmelegítve a Föld felszínét, mielőtt végleg visszasugárzódik az űrbe. A víz az óceánokból és a szárazföldről kerül a légkörbe és vissza a párolgás, lecsapódás és csapadék révén. Mivel a meleg levegő több nedvességet tartalmaz, ezáltal emeli a hőmérsékletet, ami erősíti az éghajlatváltozást. Itt érdemes kitérni arra, hogy az emberi tevékenység jellemző módon nem növeli a légkör vízgőz mennyiségét. (GPIC, 2002. március)

10

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 3. Üvegházhatású gázok kibocsátása Magyarországon Az egyén nagy szerepet tölt be a mindennapi tevékenységével az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásban. Észre sem vesszük, hogy közben a tevékenység, amit folytatunk, milyen hatással van környezetünkre. Az alapvető probléma a berögződött helytelen szokásokban rejlik. Ez is azt mutatja, hogy a legfontosabb lépés a környezetre káros szokások megváltoztatása elsősorban a közlekedés és az ipar területén. Az egyének közvetlen módon felelősek a kibocsátásokért, melyek a lakóhelyükhöz

és

annak

az

energiafogyasztáshoz

és

közlekedésükhöz

kapcsolódik. (Hányszor látjuk a buszon ülve, hogy a nagy teljesítményű gépjárművekben egy ember tartózkodik, aki maga a sofőr és nagy unalomban, kuplung fék, kuplung-fék „szindrómában” araszol a dugóban, amíg mi kérdőn nézve rájuk, integetünk a buszsávban elhajtó tömegközlekedési eszközről). Az egyén közvetett módon is hozzájárulhat a CO2 légkörbe jutásához. Ez az az eset, mikor a megtermelt, előállított javakhoz helybe szállítás útján jutunk hozzá. Hiszen ki gondolja végig, hogy egy bizonyos gyümölcs (pl.:eper), amit a karácsonyi süteménybe teszünk, hogyan is jutott el a boltokba, vagyis milyen termelési-szállítási folyamatokon ment keresztül, amíg mi leemelhettük a polcról. Ebben a helyzetben az a teendő, hogy megválogatjuk, hogy élelmiszert választunk, tehát az évszaknak megfelelő és hazánkban is őshonos terméket vásárolunk. Magyarországon az energiaszektor a teljes kibocsátás 76, 1%-áért felelős. A fosszilis tüzelőanyagokból keletkező CO2 a legnagyobb tétel az üvegházhatású gázkibocsátások közül. A mezőgazdaság a második legjelentősebb szektor, 11%kel járul hozzá a teljes kibocsátáshoz. Az ipari szektor a harmadik legnagyobb kibocsátó hazánkban, a teljes kibocsátás 7, 5%-ért felelős. A hulladékszektor 5%kal járul hozzá a teljes kibocsátáshoz.(Ábra 1.)

11


Ábra 1. Ha sorba vesszük az üvegházhatást okozó gázokat (CO2, CH4, N2O), az első kibocsátási forrás a mezőgazdasági tevékenységekből származik, mivel ennek a szektornak a kibocsátásai a többi szektorra is kihatnak. Az olyan országok esetében, ahol a kereskedelem ebben a szektorban a legélénkebb, ez a hatás rendkívül nagy. Mezőgazdasági tevékenységek CH4 és N2O kibocsátással járnak, a N2O kibocsátás legnagyobb része (69%) ebből a szektorból származik. Az ágazati ÜHG emisszió legfontosabb forrásai a mezőgazdasági talajok N2O kibocsátása, a trágyakezelés N2O és CH4 emissziója és a haszonállataink emésztéséből származó CH4 emisszió. Ezen adatokból következik, hogy a mezőgazdaság az egyik alapvető forrása az emisszióknak, tehát a lakossági élelmiszerellátás biztosítása (mezőgazdaság, szállítás, csomagolóanyagok, amit azonnal eldobunk) a legfőbb oka a gázkibocsátás döntő hányadának. (Dr. Borka György, 2008.04), (Marcel Deneu, 2002.02.13) A

klímaváltozás

korunk

sürgetően

megoldásra

váró

területe.

Az

átlaghőmérséklet növekedésével veszélybe kerül a természet egyensúlya, mely közvetlen hatással van az emberekre is. Az üvegházhatást okozó gázok, a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó széndioxid CO2, a szemétlerakókban keletkező metán CH4, más iparilag előállított vegyi anyag, a nitrogénoxid N2O és a vízgőz. 12

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Magyarországon az energiaszektor a teljes kibocsátás 76, 1%-ért felelős, ezt követi a mezőgazdaság 11%-al, majd az ipar 7, 5%-al és végül a hulladékszektor a maga 5%-ával. Ebből is láthatjuk, hogy melyek azok a területek, ahol a kibocsátások csökkentése a legsürgetőbb. A

következőben,

ezt

a

gondolatot

élelmiszerfogyasztás fontosságát.

13

tovább

vezetve

vizsgálom

az


III.

Élelmiszerfogyasztás

Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatban, arra keresek válaszokat, hogy mennyiben befolyásolja az étkezi szokás az emissziók mértékét. Melyek azok az élelmiszerek és miért járnak nagymértékű energiafogyasztással? Valamint mit lehet tenni ezen a területen, hogy csökkenteni lehessen a kibocsátásokat? Az

üvegházhatást

okozó

gázok

kibocsátása

szorosan

összefügg

a

táplálkozási szokásainkkal A táplálkozás fontos szerepet tölt be a CO2 kibocsátásokban: mivel egy átlagos étkezés alkalmával 3kg-nak megfelelő CO2 jut a légkörbe.

A

gázkibocsátás az élelmiszer megtermelése, átalakítása, tartósítása, csomagolása ill szállítása során valósul meg. A háztartások táplálkozással összefüggő energia felhasználása pl. ételek hűtése, fagyasztása, sütés, főzés továbbá a konyhai elektromos készülékek működtetése szintén növelik a gázkibocsátás mértékét. Az élelmiszerek klímaváltozásra kifejtett hatása különböző az előállítás módszerétől és

az

előállítás és felhasználása helye közötti távolságtól függően.

A következő példa is a fenti állításokat igazolja:

•

Mindenekelőtt a nagyarányú HÚS fogyasztást lehet megemlíteni, mivel jelentős

mértékben

járul

hozzá

az

üvegházhatást

okozó

gázok

kibocsátásához, mielőtt eljutna addig a pontig, hogy tányérra kerüljön. Először is ezeket az állatokat táplálni kell és a haszonállatok eledelének megtermeléséhez nitrogén tartalmú trágyát használnak, mely szintén

14

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 szennyezi a légkört, a maga N2O kibocsátásával. 7 kg gabona szükséges 1kg marhahús ellátásához, 2 kg 1 kg csirkééhez. Meg kell említeni, hogy a tehén, a kecske és a juh esetében 15-20%- os nagyságú globális kibocsátás kapcsolódik az állatok tartásához. Azt azonban látnunk kell, hogy a kibocsátás mértéke nem azonos minden egyes húsfajtánál. Ugyanis 200 g- i csirkehús tízszer kevesebb üvegházhatást okozó gázkibocsátással jár, mint a marhahús esetében.

•

Egy tonna BÚZA megtermelése körülbelül 110 kg-nyi karbont hoz létre. A kibocsátások 25%- a N2O tartalmú trágyából, míg 75%- a pedig a trágya és a traktorok üzemanyag termeléséből származó CO2 idézi elő.

•

A harmadik eset, a nem szezonális ZÖLDSÉGEK fogyasztása, melyek megtermelése több üvegházhatású gázkibocsátással járnak, mint az évszaknak megfelelő és szabadtéren megtermelt zöldségeké. Mindez a szállítás és a föld melegítésére használt energia miatt.

•

Ezzel együtt érdemes megemlíteni a nem szezonális GYÜMÖLCSÖKET is, melyeket repülőn szállítanak a világ egyik pontjából a másikba, 10-20-szor több benzint pazarolva el így, mintha helyi termelőktől vennék meg ugyanazt a gyümölcsöt abban az időszakban, amikor megterem.

•

FAGYASZTOTT termékek rengeteg energiát emésztenek fel, mivel nemcsak az előállításukhoz szükséges, hanem speciális tárolást igényelnek és -18Co-on kell tartani a felhasználásig. Végül a gáz, amellyel a hideget biztosítják, földünk felmelegedésének egyik fő okozója.

(Marielle Court, 2007. 04. 18)

15


Vásárlási

döntéseinkkel

tehát

közvetlen

befolyással

vagyunk

táplálékunk

környezeti hatására. Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük vacsoránk környezeti hatásait:

•

Vásároljunk helyi termelőktől és lehetőség szerint biogazdálkodásból származó termékeket.

•

Ha ez nem áll módunkban, akkor igyekezzünk a lehető legközelebbit.

•

Vásároljunk gyakrabban kevesebbet, ne folytassunk gyűjtögető életmódot.

•

Igyekezzünk minél kevesebb beszerzést végezni autóval

•

A már feldolgozott, félkész termékek helyett vegyünk friss szezonális zöldség és gyümölcs árut.

Ezek a néhány adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban mennyire fontos az egyén szerepe a klímaváltozásban és milyen módon képes harcolni ellene, vagy lassítani a folyamatokat. Az egyik legjelentősebb kibocsátási helyszín a háztartás (energiafogyasztás, felszerelés és építkezés), a közlekedés és az étkezés. Ehhez kapcsolódik még a hulladékfeldolgozás, azaz a szelektív hulladékgyűjtés. Az étkezési szokások megváltoztatásával, azaz, hogy milyen élelmiszereket támogatunk vásárlásaink során, kézzel fogható előnyös változásokat lehet előidézni a kibocsátások csökkentésének területén.

16


IV.

Jövőkép

Mindenki számára nagy kérdés, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai lesznek a jövőben? Mely földrészeket érinti majd? Néhol pusztító szárazság, máshol hatalmas árvizek várhatóak, miért? Mitől függ? Mennyiben tehető felelőssé az Ember ezekért a változásokért?

A globális átlaghőmérséklet, akár már 2Co- s emelkedésének is beláthatatlan lehetnek.

következményei Az

éhínség,

a

betegségek, az árvíz illetve az aszály,

csak

egy-egy

példa

a

jövőben várható katasztrófák közül. Mindemellett gazdasági összeomlás vár

a

szegény

és

a

fejlődő

országokra, azaz a legtöbb afrikai országra, Latin- Amerika és Dél-Ázsia egyes országaira. A nagy kiterjedésű jégmezők (Grönlandon és Antarktiszon) olvadásának következtében, számolnunk kell természeti katasztrófákkal. A sarkvidéken a felmelegedés kétszer gyorsabban zajlik, mint máshol.

A jegesmedvék, a

rozmárok, egyes madárfajok kipusztulhatnak, és több állatfaj maradhat élelem nélkül. A grönlandi jégsapka olvadásával, 7 méterrel emelkedne a tengerszint. A tengerszint emelkedésével pedig számos olyan terület fog víz alá kerülni, melyek a tengerszint alatt terülnek el. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy a tengerek hőmérsékletének növekedésével a jégtakarók olvadása gyorsul.

17

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) A tengerszint alatt található területek többek között: Hollandia, Belgium, Németország egyes területei és Dél-Kína. Azonban gondolnunk kell a rengeteg part menti területre is. Ebből is láthatjuk, hogy a széndioxid kibocsátások következményei globális méreteket fognak ölteni, abban az esetben, ha nem történik előrelépés a széndioxid kibocsátások nagyarányú csökkentését illetően. (Marcel Deneu, 2002.02.13)

A természetes élővilág pusztulása ránk is döntő hatással lesz, ugyanis egyes növények, és állatfajok pusztulása hatalmas gazdasági veszteségeket okozhatnak majd és ez által az életszínvonal is csökkenni fog. Ez a már említett szegény illetve fejlődő országokat fogja a legnagyobb mértékben súlytani. A

gleccserek

olvadása

alapjaiban

fogja

megrengetni

azoknak

az

embereknek az életét, akik a gleccserek nyújtotta vízből fedezik vízellátásukat. A gleccserek eltűnése aszályokat fog okozni és leginkább a mezőgazdaságra lesz drámai hatással. Tudnunk kell, hogy a fedetlen talaj több napfényt nyel el ezért jobban is melegszik, ami által még több jeget olvaszt el. (M. Ghislain GOSSE et M. Pierre STENGEL, 2002.02.13)

A szélsőséges időjárás is egy példa a napjainkban lezajló klímaváltozások bizonyítékára. A nagy esőzések hatására több millió ember válhat hajléktalanná, betegedhet meg, és szenvedhet el hatalmas anyagi veszteséget. Legpusztítóbb hatása eddig: az áradásoknak, trópusi viharoknak és földrengéseknek volt. Fel kell készülni, hogy az elkövetkező 50 évben a ma még melegrekordnak számító hőmérséklet a jövőben átlagosnak fog számítani. Napjainkban a Föld felületének 30%- án van szárazság és várhatóan ez az érték egyre növekedni fog, ami azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz sem elegendő

18

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 víz sem élelem. A hőmérséklet emelkedésének következtében a sivatagok is terjeszkedésnek indultak, szegénységet vonva maga után. Hazánkban is érzékelhető majd a termésátlag csökkenése. A fejlődő országok termelésük akár egyötödét is elveszíthetik, ami komoly élelmiszerellátási gondokhoz vezethet, mivel nőnek majd az élelmiszerárak. A klímaváltozás körülbelül 40 országot érint majd súlyosan, ahol összesen 2 milliárd lakos él és ebből 450 millió alultáplált. Ezek az országok többnyire nem rendelkeznek konvertibilis valutával, amivel az importot finanszírozhatnák.

A legfontosabb az, hogy lássuk, a klímaváltozás nem egy tőlünk, emberektől függetlenül végbemenő folyamat. Az igazság az, hogy a Föld természetes változásán túl, az ember jóval nagyobb mértékben felelős a klímaváltozásért, mint ahogyan azt sokan gondolnák. A leggyakoribb eset az, hogy a lakosság úgy véli, csak a gyárak vagy a nagy multinacionális vállalatok tehetők felelőssé a globális felmelegedésért, azonban ez az állítás csak részben igaz. Ma már tudjuk, hogy az egyénnek mekkora szerepe van folyamatok súlyosbításában. A másik eset az, amikor naivan intenek azokra a felhívásokra, hogy a környezeti hatások az ő házukat is elérik majd, még az ő életükben. Talán az a tény, hogy most már nemcsak az unokáik életéért vállalnak felelősséget, hanem a sajátjaikért is, hatásosabbnak bizonyulhat abban a felismerésben, hogy itt és most kell cselekedni egyéni szinten azért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában csökkenés következzen be. A jégsapkák olvadásával sok terület kerül majd víz alá, néhol a vízkészletek hiánya

miatt

szárazság

várható,

mely

a

hegyekben

elolvadó

hótakaró

utánpótlásának hiányából származik majd. Az embereket felelősség terheli a klímaváltozás miatt, mindezt a környezetére káros magatartásuk miatt, mellyel a természetes folyamatokat felgyorsították. 19

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) Arra keresnek megoldási lehetőséget, hogy mivel lehet az embereket arra ösztönözni, hogy csökkentsék saját kibocsátásaikat, vállaljanak felelősséget érte, valamint milyen rendszer képes elérni az üvegházhatású gázok lényeges csökkentését.

20


V. Az egyéni karbon kereskedelem

Az egyéni karbon kereskedelem egy megoldási alternatíva a háztartások széndioxid kibocsátásának csökkentésére. Melyek a rendszer alapelvei? Mely rendszerekre épül fel, ezek között mi a különbség? Hogyan működi ez a rendszer? A rendszernek milyen alternatívái léteznek? David Flemig és Lawrence Woodward derítették fel a rugalmasság fogalmát, mely az átalakulás koncepciójának központjában van. Ezzel érvelnek a Kereskedelmi Energia Kvóta (Tradable Energy Quota) rendszerének bevezetése mellett, mely az átalakulás egyik kulcsfontosságú eleme, és az egyetlen út, melyben biztosak lehetünk, hogy megvalósul. Hiszen nagy sokk előtt áll a világ, mely magába foglalja az energia, a klíma, a víz, és az étel fogalmát, valamint a szociális törést, a felhalmozott szennyező hulladékot, és különösen a nukleáris hulladékot. A fenntartható fejlődés már nem elegendő lépés a sorozatos krízisekkel szemben. A megoldás a fenntartható rugalmasságban és egyéni felelősségvállalásban rejlik. Az előbbi, egy politikai gazdaságot takar, mely megoldást ígér a krízisre. Ehhez szüksége van lokalizált közösségek megteremtésére, többek között azért, ha az egyik szektor tönkremegy, ne söpörjön végig az egész rendszeren. A lokalizált rendszeren belül elraktározhatóak a helyi értékek, bevezethető a helyi energiatermelés, disztribúció, valamint raktározás és helyi szinten könnyebben megoldható az együttműködés is. (David Fleming, 2007.08.14) Simon Roberts, a Centre for Sustainable Energy munkatársa úgy gondolja, hogy az egyéni karbon kereskedelem rendszere rendkívül csábító, mivel növeli az emberi viselkedés aspektusait, melyek eddig immúnisnak bizonyultak más 21

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) törvények

és

programokkal

szemben.

Erősíti

és

ösztönzi

az

egyéni

felelősségvállalását a társadalomnak, mellyel elérhető, hogy visszaszorítsák nagy mennyiségű kibocsátásaikat.

Az egyéni karbon kereskedelem egy alternatíva, a lehetőségek tárháza közül, amivel nagyobb mértékben csökkenthetjük a CO2 kibocsátásokat, mint a zöld adózással. Az egyéni karbon kereskedelem garantálja az emissziók

csökkenését,

azáltal,

hogy

meghatározza az igénybe vehető karbon maximális árát,

inkább

mintsem,

hogy

csökkentené

a

keresletet. Valamint ugyanúgy fontos érv, hogy a karbon juttatás hatékonyabb lehet a szokások megváltoztatásában, és az egyének emisszióinak csökkentésének ösztönzésében, mint a zöld adózásból származó áreredményezés. Ahelyett, hogy a háztartásokat büntetésekkel sújtanák, éppen hogy előnyük származik belőle. Azonban sok háztartás nem veszi figyelembe a kapcsolatot a saját kibocsátásaik és a nagyobb lehetőség között. Az egyéni karbon kereskedés radikális lépésnek bizonyul, melyhez szükségesek az emberek viselkedésbeli változtatásaik. Több kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet működtetni egy ilyen rendszert és, hogy hogyan lehet megteremteni a polgári és politikai elfogadást. Ezek azok a kérdések, melyek eldöntik az egyéni karbon kereskedelem élhetőségét. Az egyéni karbon kereskedelem elleni szembenállás csökkenthető, ha nyilvánosságot meg lehet győzni három dologról. Az első, hogy a kibocsátások

22

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 csökkentése teljesen alapvető és lényeges, a második, hogy csak akkor lehet megvalósítani, ha az egyének felelősséget vállalnak a saját kibocsátásaikért és végül a harmadik, hogy az egyéni karbon kereskedelem egy becsületesebb és sokkal hatékonyabb módja az egyéni kibocsátások csökkentésének, mint más alternatívák, például: a zöld adózás. Az egyéni karbon kereskedelem elkerülhetetlenül ki fogja emelni a jövedelem és lehetőségek egyenlőtlenségét. Bármely olyan eszköz, mely arra hivatott, hogy korlátozza és csökkentse a háztatások karbon kibocsátásait, növelni fogja ezt az aggodalmat. Mint más politikák esetében is, ezeket az egyenlőtlenségeket meg kell határozni, valamint azt, hogy milyen esetekben érvényesül és szorul kompenzációra. Az egyéni karbon kereskedelem egy akadémiai munka témája volt már több mint egy évtizeddel ezelőtt, de mára már egy valódi életképes politikává nőtte ki magát, mely valódi akadályok legyőzésére szolgál.

Az egyéni karbon kereskedelem sémában, az egyének igénybe veszik a juttatásokat a teljes nemzeti keretből. Az emberek beszolgáltatják az egységeiket, a vásárlásaik által eredményezett kibocsátások alapján, úgy, mint az elektromos áram és üzemanyag esetén. Azok, akiknek szüksége van, vagy egyszerűen többet szeretne kibocsátani, mint amennyi megengedett, venniük kell azoktól, akik nem használták fel kibocsátási keretüket. A piaci hatás ösztönzőleg hat az emberekre, hogy energia hatékony életvitelt folytassanak otthonaikban és csökkentsék kibocsátásaikat más terülteken is, mint a közlekedésben. Idővel, a teljes nemzeti keretet csökkenteni lehet párhuzamosan a nemzeti és nemzetközi megállapodásokkal. (Simon Robert and Joshua Thumim, 2006. november)

23


Három kulcs modell létezik (melyek mindegyike az alap koncepción nyugszik):

Az első volt a Tradable Energy Quota (TEQ), melyet David Flaming talált ki.

A második a Domestic Tradable Quota (DTQ), mely a Tyndall Center munkatársai Richard Starkley és Kevin Anderson nevéhez fűződik (Fleming munka továbbfejlesztett tanulmánya).

Végül a Personal Carbon Allowances (PCAs), melyet az Oxford Environmental Change Institute csapata: Mayer Hillman, Tina Fawcett és Brenda Boardman fejlesztett ki.

Három olyan kérdés van, mely megkülönbözteti ezeket a megközelítéseket:

A rendszer kikre korlátozódik, az egyénekre vagy kiterjed a vállalatokra is egyaránt?

A legnagyobb vita tárgyát az képezi, hogy a gyerekek számára adjanak-e juttatásokat, ha igen, milyen mértékűt? Milyen módon lehetne a hátrányos helyzetű embereket elszámolni? Valamint az egyének és vállalatok milyen arányban kapják ezeket a juttatásokat és hogyan oszlik meg ez a keret.

Végül, az a kérdés merül fel, hogy milyen típusú kibocsátási területre terjed ki a rendszer. Például: repülőgéppel való utazás vagy tömegközlekedés, energia vagy gáz használat, esetleg mindkettő?

A következőben azt láthatjuk, hogy ezek a kérdések miként alakulnak az egyes rendszereken belül.

24


A TEQ rendszeren belül a 60-40%-ban oszlik meg a vállalatok és polgárok részvételi aránya (polgárok költségmentesek). Heti tender van érvényben. A felnőttek egyenlő keretet kapnak, a gyerekek kívül maradnak a kötelezettségeken. A kibocsátási területek a következő szektorokra terjednek ki: gáz, elektromos áram, kőszén, olaj, és üzemanyag. (Fleming, 2006) A DTQ rendszeren belül, minden megegyezik a TEQ rendszerben szereplő kötelezettségekkel és alapelvekkel, egy kivételével, hogy a kibocsátási területet kibővíti a légi közlekedésekre is. A PCA ezen túlmenően márcsak az egyéni kibocsátásokra korlátozódik. Éves elszámoláson

alapszik,

igazodva

a

nemzeti

kibocsátás

csökkenésének

tervezetéhez. Az önkéntesség elvén alapszik. A felnőttek között azonos mérétkű kibocsátási kereteket osztanak ki, és csökkentett mértékű kvótákat a gyermekek számára is. Tehát, ebben a rendszerben már a gyerekek kötelezettségei is megjelennek. Minden

kibocsátási

szektor

beletartozik

ebbe

a

rendszerbe

(a

tömegközlekedés kivételével), vagyis a gáz, az elektromos áram, a kőszén, az olaj, az üzemanyag fogyasztás, és a légi közlekedés. A rendszerrel bevezetésével párhuzamosan megjelenik a karbon hitelkártya használata, mely minden egyes vásárlás alkalmával, a vásárolt szolgáltatáshoz vagy termékhez kapcsolódó CO2 kibocsátásnak megfelelően vonja le az egységeket a kártyákról. (Starkey and Anderson, 2005) Az egyéni karbon kereskedelem azonban nem az egyetlen módszer pénzügyi büntetés és ellenszolgáltatáson keresztül, amivel ösztönzik az egyéneket, hogy változtassák meg szokásaikat. Számos más opció is akad, melyek kilátásba helyezik a pénzügyi veszteségeket vagy nyereségeket, mint az egyik leghatékonyabb eszközt, mellyel 25

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) az

egyéneket

meg

lehet

győzni,

hogy

vállaljanak

felelősséget

saját

kibocsátásaikért. Habár a legnyilvánvalóbb ezek közül a zöld adózás program, a többi leginkább a karbon kereskedelemből nyert ihletet.

1. Megoldási lehetőséget kínáló rendszerek Az első és egyben legkiemelkedőbb alternatíva a Cap and Share rendszer. A Cap and Share módszernek az a célja, hogy megvalósítsa azokat az eredményeket, mint az egyéni karbon kereskedés, mindezt olyan formán, hogy egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb legyen végrehajtani. A Cap and Share sémán belül, a kibocsátási keretet a teljes Egyesült Királyság széndioxid kibocsátásához igazítják. Minden felnőtt kap egy bizonyítványt, mely feljogosítja, hogy az egyenlően elosztott részekből megkapja a rá eső részt. Ezek a jogosultságok, havonta kiosztásra kerülnek, és ezt követően el lehet adni őket a bankoknak vagy a postának. Ezekhez a jogosultságokhoz hozzájuthatunk olyan módon, hogy az elsődleges üzemanyag szállítótól vesszük meg, mely során akkora jogosultságot kapunk, melyre teljesül az a kibocsátási mérték, amennyi az elégetett üzemanyagból származó kibocsátásnak felel meg, és ezt a mértéket a szállító beleépíti az üzemanyag árába. A fogyasztóknak többet kell fizetniük a karbon intenzív termékekért és szolgáltatásokért, de ugyanakkor kárpótolva is vannak bizonyos mértékig, az eladott jogosultságok után. (Festa book, 2008. 05) Egyéb módszerek: a Hibrid séma (Hybrid sheme), az Összevonás és Konvergencia (Contraction and Convergence), Global Developement Rights, ami 26

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 az előbbi munka tovább gondolása, az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Sémája (EU ETS), a Keret és Jutalék (Cap and Dividend) és a Karbon adók (Carbon taxes). (Festa book, 2008. 05)

Az egyéni kibocsátás rendszere az egyenlő juttatások elvén alapszik, és célja a háztartások fenntartható szokásainak és magatartásának megteremtése. A rendszer elődjei a TEQ, DTQ, PCA. Összehasonlíthatóak az alapján, hogy kire terjednek ki a kötelezettségek, milyen mértékben kötelesek részt venni a rendszerben és milyen kibocsátási szektorra terjed ki a kvótarendszer. A rendszer alternatívái közül a legjelentősebb a Cap and Share módszer, mely olcsóbban, és rövidebb idő alatt adaptálná a rendszert, mint az egyéni karbon kereskedelem rendszere. A kérdés, hogy az implementálás mennyire sürgető feladat? A következő fejezetben ezt a kérdést járom körül részletesen.

2. Az egyéni karbon kereskedelem bevezetésének esedékessége Az egyéni karbon kereskedelem bevezetésének esedékessége nagyban függ attól a követeléstől és a sürgető ténytől, hogy 2050- ig 80%-ban csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. Az emberek mennyire tájékozottak ebben az ügyben, mennyire látják esedékesnek a kibocsátások csökkentését? Mennyiben kell megváltoztatni az emberek szokásait ennek érdekében? A kvótákat mi alapján határozzák meg és milyen időközönként? 2006 augusztusában a Defra megbízta a Központ a Fenntartható Energiáért (Centre for Sustainable Energy), hogy hozzon létre egy elemzést a valamennyi ötlet és forrás közül, melyek az egyéni karbon kereskedelmen alapulnak. Az 27

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) eredményezés okmánya, melyet „A Rough Guide to Individual Carbon Trading”nek

neveztek

el,

megvizsgálja

az

előnyeit

és

hátrányait

a

különböző

megközelítéseknek és megállapítja, hogy a „Personal Carbon Allowance” és az Egyéni Karbon Kereskedelem megvalósítja a kibocsátások visszafogását sokkal igazságosabb módon, mint a karbon adózással. Az egyéni karbon használat visszaszorításának szükségessége egyre esedékesebbé válik. Jelenleg ott tartunk, hogy a Klímaváltozás Számla célja a kibocsátások 80% lecsökkentése 2050-ig, a Stern jelentés alapján. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nagy változtatásokra lesz szükség nemcsak a vállalatok, de a háztartások részéről is. (Környezetvédelmi Minisztérium, 2008) A háztartások és az egyéni közlekedések a teljes kibocsátások 40%- t teszik ki a nyugat-európai országokban. Az egyéni karbon kereskedelem bevezetését az a tény is sürgeti, hogy a háztartások bevonása nélkül esélytelen lesz teljesíteni a 80%-os csökkentéseket. A klímaváltozás és karbon kibocsátások tudatossága növekedett az utóbbi néhány

évben.

A

kibocsátások

csökkentésének

lehetőségei

a

technika

fejlődésével és alternatívák segítségével megsokszorozódtak. Az „Energy Saving Trust’s Green Barometer” program megmutatja, hogy az Egyesült Királyságban az emberek 80%-a állítja, hogy a klímaváltozás hatással van hazájukra, ebből 75%-uk állította, hogy még az ő életükben bekövetkeznek a változások. Habár 39%-a megkérdezettek közül azt mondta, hogy tesz kisebb lépéseket annak érdekében, hogy csökkentsék saját kibocsátásaikat, 40%-uk ezzel szemben nem tesz semmit. Ezek az arányok is azt bizonyítják, hogy az egyéni karbon kereskedelem bevezetése nem ígérkezik könnyű feladatnak. ( Energy Saving Trust, 2007.november.27)

28

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 A háztartásokban radikális változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a kibocsátások csökkentése megvalósítható legyen. Sok ember életében ezek a változások nem lesznek nagyok, azonban egyes háztartások életében gyökeres változtatások lesznek szükségesek. Ugyanis, a mai társadalom nagy része, ha figyelembe vesszük a szegény réteget is, elkényelmesedett. Megszokta, hogy a sarki boltba nemcsak a két lábán, hanem négy kerékkel is eljuthat. nem létezik olyan, hogy valami nincs a boltban. Hogy égve hagyják a villanyt, hogy ne sötétben kelljen a kapcsolóért nyúlni mikor hazaérnek… stb. Ha ezeket vesszük példának, megállapíthatjuk, az Ember, elsősorban a városban lakók, teljesen elszakadtak a természettől. Az embereket lekötik a hétköznapi aktuális problémáik, és nem foglalkoznak azzal, hogy mi történik globálisan. Éppen ezért nem látják meg az összefüggést a saját kibocsátásaik és a nagyobb lehetőség között. Azok az emberek számára, akik eddig is odafigyeltek és magatartásukkal támogatták a környezetet, az egyéni karbon kereskedelem rendszere nem fog radikális változást hozni az életükbe. Az egyéni karbon kereskedelem rendszerében a kibocsátási keretet, a háztartásokból és az egyénektől származó teljes kibocsátásokhoz igazítják, valamint az egyénekre lebontott egységet, a piacon szétosztott keret értékéhez viszonyítják. Az egyik elsőszámú ösztönző faktora a rendszernek a pénzmegtakarítás azáltal, hogy csökken az egyéni kibocsátás. A rendszeren belül az garantálja az emissziók csökkentését, hogy meghatározza a fogyasztásokhoz szükséges karbon maximumát. A karbon elszámolások, kimutatások, energia számlák, a magatartásbeli változások pozitív eredményei lesznek.

29

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) Az egyéni karbon kereskedelem előnyben részesíti a magatartásbeli változásokat környezetvédelmi ügyeken keresztül azáltal, hogy a döntéshozatal élére helyezik a környezetet és növelik a klímaváltozás kihívásainak tudatosságát.

3. Klímaváltozás Számla

Az egyéni karbon kereskedelemben a Klímaváltozás Számla (Climate Change Bill) fogja megteremteni a kibocsátási keret és a költségvetés megfelelő beállítását. A Számla öt év karbon költségvetésének törvényes alapjáról gondoskodik majd, és beállítja a kötelező limiteket a kibocsátásokra, három sikeres költségvetés segítségével (15 évre előre). Ez a hosszú távú rendszer, rögzíti a nemzeti költségvetést, mely pontosan ugyanaz a szerkezet, ami kötelező az egyéni karbon kereskedelemhez szükséges kereteket meghatározásához. Az egyéni karbon kereskedelmi keretek, a nemzeti költségvetés alá eső kategóriába kerül. Az egyéni karbon kereskedelem kereteit, ugyanannak a könyvelési és független, részletekbe menő vizsgálatnak kell alávetni, mint ami a nemzeti karbon költségvetés esetében is alkalmazásra kerül. (Environmental Audit Comittee, 2007.07.30) Az emberek nincsenek tisztában a klímaváltozás következményeivel és éppen ezért nem érzik szükségét annak, hogy egyénileg felelősséget vállaljanak kibocsátásaikért, vagy egyszerűen nem foglalkoznak a ténnyel és tőlük teljesen függetlenül végbemenő dolognak tartják. A klímaváltozás számla alapján fogják a kvóták mértékét meghatározni öt évre előre, mely mindenki számára egységes lesz.

30

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Azonban sok olyan tényező marad, melynek kapcsán kételyek merülhetnek fel a rendszer élhetőségét illetően.

4. Az egyéni karbon kereskedelem rendszerének hiányosságai Kétségtelen, hogy számos akadálya van a rendszer sikeres kivitelezésének. Mivel a „Cap and Share” módszer bevezetése olcsóbb és nem követeli meg a karbon elszámolást, kártyát és kimutatást, ebből is láthatjuk, hogy az egyéni karbon kereskedelem költség igényes módszer. Melyek a rendszer elsőre szembetűnő hiányosságai? Íme néhány példa a rendszerrel kapcsolatban felmerülő hiányosságokra:

Ki kapjon juttatást és milyen mértékben? Milyen gyakorisággal? És milyen kibocsátásra?

Egy olyan rendszerre van szükség, mely hatásos, megbízható és képes hatalmas

mennyiségű

adatokkal

dolgozni,

valamint

különböző

tranzakciókat végrehajtani és mindig képes napra kész adatokkal szolgálni.

Szükség van egy megbízható, szakszerű, és alkalmas adminisztrációs rendszerre.

Egyéb más karbon kibocsátást már elszámolnak létező politikai okirat részeként, csakúgy, mint az EU ETS. Az egyéni karbon kereskedelmet más sémába kell illeszteni.

31


Az

egyéni

karbon

kereskedelem

egy

olyan

meghatározó

kezdeményezés, mely minden egyes egyénre hatást gyakorol az országokban, éppen ezért központi kérdéssé válik a polgári elfogadás.

Rendkívül fontos, hogy az egyének megértsék a sémát, és tisztában legyenek vele, hogy hogyan működik. Az egyének közreműködése elengedhetetlen a hatékonyság és elfogadás elérése érdekében.

A méltányosság megteremtése: el kell kerülni a kibocsátási egységek igazságtalan szétosztását, védeni kell a magas kockázatú csoportokat és azokat, akik üzemanyag szegénységtől szenvednek, valamint a mozgáskorlátozott embereket és a fejkvóta kiosztását a gyermekek számára.

A felsorakoztatott példák alapján láthatjuk, hogy a rendszernek, mint minden olyan rendszernél, mely bevezetés előtt áll, felmerülnek hiányosságok és akadályok, azonban ezek közül egyik sem megoldhatatlan. Az a kérdés, hogy milyen technológiai és adminisztratív rendszer segítségével küszöbölhetőek ki ezek a nehézségek?

5. Technológiai háttér megvalósítása A technikai háttér megvalósítása sok tervezést igényel, azonban, képes hatásos módon nagy mennyiségű adatok feldolgozására. Hogyan működik ez a technológia? Hogyan képes nagy adatmennyiségek tárolására és feldolgozására? Mi jelent nehézséget ezzel kapcsolatban? Habár nem volt még elődje az egyéni karbon kereskedelem rendszerének, mégis rendelkezésre áll megfelelő technikai háttér. Ugyanis a hitelkártya megjelenésével szükség volt hatalmas adatbázisok létrehozására, melyek 32

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 biztonságosan és titkosítva kezelik a vevők személyes adatait és fennakadás nélkül képesek tranzakciókat végrehajtani. A másik érv, melyet Richard Starkley felsorakoztatott, hogy az egyének a legtöbb vásárlásuk alkalmával több különböző szolgáltató által nyújtott hitelkártyát is használnak rendszeresen. Ez kizárja azt a megközelítést, hogy az emberek számára megterhelő lenne egy újabb kártya használatba vétele. (Simon Roberts és Joshua Thumim,2006. november) A Centre for Sustainable Energy közétette számításait, mellyel az előbbi érveket támasztja alá, azaz példának okán, a Tesco hipermarket által forgalmazott klubkártyák esetében, éves szinten 50 milliárd adat kerül feldolgozásra. (Simon Roberts, Joshua Thumim, 2006.november) Ezzel szemben az egyéni karbon kereskedelemre becsült feldolgozandó adatok mennyisége 15 milliárd lenne évente. A legnagyobb kihívást mégsem a technológia jelenti, minél inkább a rendszer bevezetése által érintett 45 millió ember fejkvótájának adminisztrációja és elszámolása. Mindenkinek kártyát adni, nyilvántartani és kezelni azok elvesztését, vagy lopását, zárolni azok az emberek számláit, akik elhunytak, vagy emigráltak, életbe léptetni a számlát és kötelezettségeket, amikor egy fiatal betölti a 18 éves kort stb. A Royal Society for the Arts rendkívül bizakodó az üzlet az egyéni karbon kereskedelem rendszerébe való bevonásával kapcsolatban, kiemelve a bankok szerepét ebben a vonatkozásban. (RSA, 2006.01) Az üzletnek nagy szerepe lenne a karbon piac szervezésében és előmozdításában. Ha a létező bankok és IT infrastruktúra, kedvező szerepet kapnának, akkor számos egyesület kerülne meghatározó pozícióba.

33

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) A bankok rendelkeznek a megfelelő rendszerrel és tudással, ezáltal segítve az egyéni karbon kereskedelem zökkenőmentes bevezetését és működését. A technológiai háttér biztosítva van, a nagyobb problémát az adminisztrációs folyamatok okozhatják, de a bankok segítségével ez is kiküszöbölhetővé válhat. Vajon a polgárok mennyire lesznek elfogadóak az egyéni karbon kereskedelem rendszerével?

6. A rendszer elfogadásának kérdése Az egyéni karbon kereskedelem elfogadása talán a legérzékenyebb kérdések közé tartozik a megvalósítás vonatkozásában. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan lehet megteremteni azt, hogy a rendszer mind politikailag, mind pedig polgári körökben elfogadásra kerüljön. A válasz a rendszer élhetőségének kérdésében rejlik. A másik problémát az okozza, hogy az embereknek, úgy kell elfogadniuk az opciót, mint hosszú távú tervet, ennek kivitelezése azonban nehézségekbe ütközik majd, különösen azért, mert a magatartásbeli szokás megváltoztatására irányul a politika. A politikai elfogadás kérdése, szétválaszthatatlan a polgárok elfogadásától. Habár Simon Roberts azt állította, hogy a brit polgárok részéről rendkívül nagy volt a vágy arra, hogy a kormány lépjen közbe az emissziók csökkentése érdekében, az egyéni karbon kereskedelem mégis egy radikális lépés mindenki számára. Hiszen, ha csupán azt vesszük számba, hogy az útdíjak és szelektív hulladékgyűjtés milyen polgári ellenkezést váltottak ki, akkor egy karbon adózás, vagy egyéni karbon kereskedelem bevezetése még inkább nehézségeket rejt magában. 34


Az Egyesült Királyságbeli Energy Saving Trust kutatásai kimutatták, hogy a zöld adó (34%), az útadó (30%), karbon fejadó (28%) – ban volt szociális körökben elfogadott. (The Energy Saving Trust, 2007) Az emberek rendszerint akkor elleneznek egy dolgot, amikor nem értik azt igazán, így egyszerűbbnek bizonyul az ellenállás, mint az együttműködés. Ugyanis, ha valóban tudnák, hogy a rendszer hogyan működik, és milyen céllal jön létre, az együttműködés elérése jóval hatékonyabb lehetne. Tehát az elfogadást növeli, ha az emberek tisztába kerülnek a rendszer működésével. Ezért fontos elsősorban, hogy az emberek tudatában legyenek annak, hogy az emissziók csökkentése kulcsfontosságú, hogy az egyéni felelősségvállalással, mindez elérhető, és végül, hogy az egyéni karbon kereskedelem rendszere igazságos és a leghatékonyabb eszköz a kibocsátások csökkentésére. (House of Committee, 2008.10.28), (Richard Starekey, Kevin Anderson ,2005.12) A fenti szempontok alapján kijelenthető, hogy a rendszer elfogadhatóságát három tényező befolyásolja, melyek szorosan összefüggnek egymással. Ha az egyik hiányzik, a rendszer nem tud megvalósulni és működni. Ezért fontos, hogy az emberek tudatában legyenek a fennálló környezeti problémákkal és ismerjék a rendszer működését. Fontos kérdés, hogy melyek lesznek azok a szektorok, melyek kvótakötelesek lesznek? Ez a tényező is segítheti, vagy éppen ronthatja a rendszer elfogadhatóságát.

35


7. Kibocsátási szektorok A kibocsátási szektorok kiválasztásában, nyilvánvaló okok miatt, azok a szektorok játszottak szerepet, melyek a teljes kibocsátások között a legnagyobb mértékű emissziókért felelősek. Mely területre terjednek ki a kötelezettségek? A tömegközlekedés is ez alá az elbírálás alá esik? Ha nem, miért? Melyek ezek az érvek? A kibocsátások, melyeket az egyéni karbon kereskedelem kitér:

háztartások energia fogyasztása

üzemanyag fogyasztás

légi közlekedésből származó kibocsátások

valamint tömegközlekedés

Minden

egyes

esetben,

a

megengedett átváltási rátát úgy kell alakítani, hogy a megvásárolt termék vagy szolgáltatás között legyen és a karbon fejadagok számát, pedig át kell adni.

Ehhez

átváltsanak

szükséges,

hogy

másmilyen

üzemanyagokra (a zöld elektromos tarifa kevesebb fejkvótát követel meg), vagy a repülés és tömegközlekedés esetében, az utazás módja vagy hossza. Kiskereskedőknek ki kell számolniuk a termékek és szolgáltatások karbon értékét az átváltási rátának megfelelően, és a fogyasztók ennek megfelelően szolgáltatják be fejkvótáikat. Az egyének maguk nem lesznek kötelezve, hogy összetett karbon számításokat végezzenek a vásárlásaik során.

36

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Az EU27 CO2 kibocsátásának szektoronkénti megosztása a következőképpen alakul a 2008 adatok alapján.

a) Háztartások A háztartások energiafogyasztásának több szegmense is van. A fogyasztások csökkentésének elsődleges lépése az energiafaló háztartási gépek lecserélése és korszerűsítése. Ezt követik a fűtéssel kapcsolatos teendők, mint a megfelelő szigetelés. A környezetvédő magatartás itt rendkívül fontos szerepet kap, hiszen az elektromos áram és gáz használatának mértéke nagyban azon múlik, hogy a fogyasztó mennyire figyel oda a fogyasztással való spórolásra. A háztartások elektromos áram és gáz használatukat az energia vállalatok fogják kiszámítani, a karbon fejkvóta pedig teljes egészében az energia keveréknek és elfogyasztott mennyiségnek megfelelően számítják, és a fogyasztók normál számlájának részeként jelenik meg. 1380 tonna az EU 27 összes háztartásának éves kibocsátása, mely az elekromos áram használatát és a fűtést foglalja magában. 44,7 tonna csupán az ételekből származik. Papír és nyomtatás 30,8 tonnát jelent. Így a teljes kibocsátás megközelíti az 1500 tonnát. (European Environmental Agency, 2008.november)

b) Üzemanyag használat Az egyének a legnagyobb mértékben az üzemanyag használat során juttatnak a levegőbe üvegházhatást okozó gázokat. Az üzemanyag használatkor kezdetben ár/liter-ként fogják számítani és pénznemben, és másodsorban karbonban. A fogyasztók kötelezve vannak, hogy beszolgáltassák a bizonyos mennyiségű karbon fejkvótáikat a vásárolt termék 37

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) vagy szolgáltatás fejében, ugyanakkor, amikor az üzemanyagért fizetnek, mindez a karbon hitelkártya használatán keresztül automatikusan történik, melyről a későbbiekben részletesen szó lesz. 3944,2 tonna az üzemanyag kibocsátásból származó emissziók száma. 4257,6 tonna az EU27 teljes kibocsátása. Ebből is levonható az a következtetés, hogy az emissziók legnagyobb része az üzemanyagkibocsátások miatt generálódik. (European Environmental Agency, 2008.november)

c) Légi közlekedés A repülés az egyéni tranzakciókat foglalja magába, viszonylag kevés szám szerint, ha a tömegközlekedéssel hasonlítjuk össze, és magasan kiemelkedő a karbon hatás szempontjából. Azonban a légi közlekedés részvétele az egyéni karbon kereskedelemben elkerülhetetlen módon nehézségeket fog okozni, mint például melyik repülőjárat alkalmas, és hogyan tudja a rendszer igazságos bevezetni a belföldi repülőjáratokon kívül. Ezek a nehézségek nem csupán a légi utazás karbon intenzitásnak köszönhetően fognak bekövetkezni, de a használat miatt, vagy másképpen, a légi utazás változatos lehetőségeket kínál az egyének számára a karbon fejkvótáik kiegyensúlyozására. Ebben a részben kell hivatkozni ismét arra, hogy az emberek vásárlásaik során mennyi olyan terméket támogatnak, melyek több ezer km-t tesznek meg, amíg eljutnak uticéljukig (sok gyümölcs érkezik légi úton).

38


d) Tömegközlekedés Az Environmental Change Institute feljegyzéseiből kiderül, és számos okot sorakoztat fel, hogy miért nem lenne bölcs dolog, hogy a tömegközlekedést belevegyék az egyéni karbon kereskedelem rendszerébe. 968,8 tonna a tömegközlekedésből származó kibocsátás mennyisége. Már pusztán ez a számadat is bizonyítja, hogy ez a szektor a fentiekhez képest, termeli

a

legkevesebb

kibocsátást.

(European

Environmental

Agency,

2008.november)

Néhány az érvek közül:

A felszíni tömegközlekedés az egyének teljes kibocsátásának csak kevés százalékát foglalja magába

A

tömegközlekedés

felvételét

az

egyéni

karbon

kereskedelem

rendszerébe, egyszerűen megduplázná, vagy megháromszorozná az éves karbon hitel tranzakciók számát, mialatt csupán az egyéni kibocsátások kis részére lenne hatással.

Nehézkes

akkurátusan

kapcsolatban

vannak

kiszámolni azzal,

a hogy

kibocsátásokat, egyének

melyek különböző

tömegközlekedésen utaznak az üzemanyag választásnak, távolságnak köszönhetően.

A tömegközlekedésért beszolgáltatott fejkvóták mennyisége minimális lenne a közúti üzemanyaghoz képest, a tömegközlekedés rendszere, mely teljes

39

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) mértékben mentesítve van az egyéni karbon fejkvóták alól, lehetővé tenné, hogy az egyének ösztönözve legyenek arra, hogy a kocsijukat a garázsban hagyják. A megfontolt egyensúly megteremtése elengedhetetlen: első sorban, a séma sok kibocsátási rizikót foglal magába, ami nyomasztólag hat az egyénekre és összezavarodnak a különböző kibocsátási fajtáktól, másod sorban pedig, minél több kibocsátást fed le az egyéni karbon kereskedelem rendszere, annál rugalmasabb lesz az egyének döntéseinek alapja, hogy hogyan gazdálkodjanak kvótáikkal és kibocsátásaikkal. (Environmental Audit Committe, 2008.05.13) A kvóta kötelezettség alá eső kibocsátási szektorok, a háztartások, az üzemanyag, és a légi közlekedés. A tömegközlekedésre más elbírálási rendszer érvényes. Csökkentett, minimális mértékű fejkvótát kell majd fizetniük az egyéneknek a tömegközlekedés után. Ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy hagyják otthon kocsijukat és szálljanak tömegközlekedési eszközre. A fejkvóták milyen úton-módon kerülnek befizetésre? A következő táblázat Magyarországon és az EU 27 CO2 kibocsátásának arányait szemlélteti szektoronként lebontva, tonnában kifejezve. EU 27

HU

Elektromos áram

1380

19,2

Étel

44,7

0,8

Papír, nyomtatás

30,8

0,2

Üzemanyag

3944,2

55,5

Tömegközlekedés

968,8

12,3

40

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Ebből a táblázatból is kiderül, hogy bár

a

magyarországi

elenyésző kibocsátáshoz arányaiban,

a

kibocsátás

teljes

EU27

képest, hazánkban

de is

az

üzemanyagfogyasztásból származó emisszió a legkritikusabb terület a CO2 kibocsátások terén. Ezt követi az elektromos áram használata, és végül a tömegközlekedés és a háztartások.

8. Számítás Az a legfontosabb dolog, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy ténylegesen mekkora a fogyasztásuk, azért, hogy el tudják helyezni magukat egyéni kibocsátások piacán. A megfelelő eszköz erre a célra a karbon számológép. A Defra már bejelentette a cselekvésprogramot a karbon kalkulátorra, melynek segítségével az egyének képesek lesznek kiszámítani az otthoni energiahasználatból és közlekedésből származó kibocsátásaikat. Ez egy elfogadható, kötelező és használható rendszer. Ez a számológép az egyéni karbon kereskedelmen belül információkkal szolgálna a fejkvótákról és tartozna hozzá személyes tanácsadás, hogy hogyan lehetne csökkenteni az egyéni egységeket. Az embereknek szükségük van segítségre, hogy felderítsék, hogyan tudják csökkenteni a kibocsátásaikat. Az Energy Saving Trust program, mely értesíti az embereknek arról, mely az energia, amit használnak, mennyi a kibocsátásuk

41

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) mértéke, és ami még fontosabb, hogy hogyan tudnak ezen változtatni és ellátja a kulcsfontosságú információkkal, hogy minden személy hatékony módon részt tudjon venni az egyéni karbon fejkvóta piacán. Arra is emlékeztet, hogy szükség lesz egy átfogóbb számítási rendszerre, annak

érdekében,

hogy

a

háztartások

növeljék

az

energia

s

karbon

tudatosságukat. A változtatások tőkeköltséget igényelnek, mint például a házak szigetelése vagy mikrogenerátor beszerelése. Végül, minden egyes fejlesztésnek, figyelembe kell vennie az üzleti költségeket és keresletet, különösen üzemanyag beszállító, utazási irodák és energia ellátó esetén. A karbon egységek kezelése, tréninget, reklámot és felszerelést igényel. A karbon kártya segítségével megvalósítható, hogy minden egyes vásárlás során a megfelelő mennyiségű karbont vonjanak le kártyáinkról. A karbon számológép segítségével viszont, számon tarthatjuk, hogy éppen hol tartunk, mekkora

háztartásunk

kibocsátásának

mértéke,

és

ennek

segítségével

mérlegelhetünk a további kibocsátásokról. A következő fejezetből megtudhatjuk, hogy mindenki azonos elbírálás alá esik-e?

9. A hátrányos helyzetű csoportok A hátrányos helyzetű csoportok segítségre szorulnak, annak érdekében, hogy tartani tudják magukat a kibocsátási limitekhez. Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen elbírálás alapján esik valami a hátrányos helyzetű csoportok közé, és ez milyen kedvezményeket jelent az emberek számára? A gyermekek milyen elbírálási rendszer alá esnek? 42


Az egyéni karbon kereskedelemben az igazságosság kerül középpontba, ha a polgári elfogadásról van szó. A kérdés abból áll, hogy vajon az egyéni karbon kereskedelem nagyobb egyenlőtlenségeket fog- e létrehozni, mint a többi más séma előtte? Az azonban egyértelmű, hogy nincs olyan modell, mely mindenki számára éppolykedvező, és igazságos lenne.

a) Melyek ezek a hátrányos helyzetű csoportok? Számos csoport érezheti hátrányos helyzetűnek magát az egyenlő fejkvóta juttatások miatt, de ezek közül is a leginkább az üzemanyag szegény területeket lehet kiemelni. Egyik hasonló szituáció sem tekinthető az egyéni karbon kereskedelem eredményének, ezek egyszerűen a társadalom és az energia piac valós helyzete, melyet az egyenlőtlenségek, és társadalmilag visszafejlődő árazási szokások okoznak. Az egyéni karbon kereskedelemben, a juttatások az egyenlő fejkvóta rendszerén alapszik, azaz, minden egyes felnőtt egyén azonos juttatáshoz jut, függetlenül társadalmi körülményeiktől. Ez talán nem a legtökéletesebb megoldás, de mégis az egyik legbecsületesebbnek ígérkezik. A különböző juttatások, nehézségek sorát okozná. Először is, rendkívül nehéz döntést hozni abban, hogy kinek ítéljenek extra juttatást, és mennyit adjanak számukra? Másodszor, közel lehetetlenség lenne eleget tenni minden fél igényeinek, mivel a kamatokat megfelelő módon beolvasztják a számlába, ezáltal is támogatva a projektet.

43

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) Harmadszor, és a rendszer sikerességét leginkább veszélyeztető kérdése, hogy hogyan lehet úgy arra ösztönözni az egyéneket, hogy csökkentsék kibocsátásaikat, amikor tudják, hogy egy hosszú lista van a kivételekről. Tegyük fel egy embernek tízszer magasabb a kibocsátási aránya, mint az enyém, és sokkal több juttatást kap, mert számos problémás tényezőjük van, mint nagy ház, vidéken laknak, vagy egyszerűen 100 km-t kell autóznia nap, mint nap, Én, mint alacsony kibocsátó, hogyan fogom érezni Magamat? Morális okai vannak annak, amiért nem vezetik be a különböző juttatásokat, kivéve persze néhány ritka esetet. Ezek az esetek azok lennének, melyeket már eddig is alkalmaztak az adórendszerben, például, azaz olyan csoportoknak adni juttatást, mint gyerekes családok, az idős vagy mozgáskorlátozott emberek számára, akiknek számára elengedhetetlen az egyéni közlekedés és melegebb lakás. Egyes kutatások azt mutatják, hogy karbon kibocsátások és a szociogazdasági állapot pozitív korrelációban vannak- azok, akik magas jövedelmekkel rendelkeznek és sokkal stabilabb szociális feltételek között élnek, felelősek a magasabb kibocsátásokért. Sokkal kedvezőbb lehetőségeik vannak, hogy nagyobb házban éljenek, több mint egy autóval rendelkezzenek, és gyakorta utazzanak repülőgéppel. Ezzel ellentétben, az alacsony szocio- gazdasági csoportok kevesebb karbont használnak fel. Ez az egyik legcsábítóbb eleme a sémának- fejlődő és újra szétosztó. Habár vannak, akik kivételek a szabály alól, fontos különbséget tenni azok között akik, megválaszthatják, hogy több karbont használnak, az életkörülményeik, helyzetük és luxusnak köszönhetően, és azokat, akiknek kevés vagy egyáltalán nincs választásuk, a ház körülményei, vagy tömegközlekedés hiánya miatt. Ennek számos negatív következményei lehetnek, például, hogy a szegények számára ismét egy olyan rendszert jelentene, amiben a meglévő pénzüket is

44

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 elveszítik, és a gazdagok fizetnek azért, hogy többet szennyezhessenek, a szegények, pedig szenvednek. Azonban az egyéni karbon kereskedelem rendszerében, a gazdagok lennének, akik fizetnének a szegényeknek azért, hogy fenntarthassák továbbra is a karbon intenzív életmódjukat. Ezek a tények nem gondoskodnak egy tökéletes rendszer megalkotásáról és az egyéni karbon kereskedelem nem fog szociális egyenlőséget teremteni. De, az egyenlő elosztás elvén alapuló rendszer, szociális tekintetben haladást fog előidézni. Mindemellett kár azt feltételezni, hogy nem lesz szükség plusztámogatásokra. Néhány szegény ember igényelni fogja a további segélyeket, még konkrétabban, tőke beruházásokat (szigetelés a házakra), mely lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék karbon kibocsátásaikat. Ebbe a csoportba nem csupán az alacsony jövedelmű emberek tartoznak bele, illetve akik szenvednek az üzemanyag szegénységtől, hanem azok is, akik pénzügyileg képtelenek beosztani a plusz igényeiket a karbon juttatásokra. A polgári elfogadása az egyéni karbon kereskedelemnek, tehát függ attól a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának sikerétől is. Ezek a csoportok igényelni fogják, a biztosítást és támogatást, sőt, hogy segítsék kifizetni a karbon számláikat, és tőke beruházásokat végezni, hogy elmozdítsák őket ebből a kategóriából. A támogatás abban rejlene, hogy segítsék a háztartásokat csökkenteniük a kibocsátásaikat.

45


10.

Gyerekek elbírálása a rendszerben

A másik kérdéses csoportot a gyerekek jelentik az egyéni karbon kereskedelmén belül. Egy gyermek jelenléte egy háztartáson belül, hozzájárul a magasabb karbon kibocsátáshoz, a háztartás energiahasználatán és közlekedési sémán keresztül. Ez leginkább az alacsony jövedelmű háztartásokat érinti. A kérdés az, hogyan lehet kompenzálni a szülőket és egy átlagos gyermek mekkora fejkvótát kapjon. Ugyanis ez utóbbi, nagymértékben járulna hozzá a háztartások karbon lábnyom növekedéséhez. Ha egy gyermek teljes felnőtt egységet kapna, a gyermektelen háztartások duplán hátrányos helyzetbe kerülnének. Éppen ezért részleges kvótát kapnának, így szociálisan is elfogadottabbá válna. (Catherine Bottrill, 2006.10.24.), (Environmental Audit Committe, 2008.05.13) Az egyéni karbon kereskedelem rendszere az egyenlőség elvén alapszik, éppen azért mindenkire ugyanazok a szabályok és kötelezettségek vonatkoznak majd. Rangtól, nemtől, és életszínvonaltól függetlenül. Azonban a rendszer kivételt tesz bizonyos esetekben, a szegény háztartásokat támogatni és segíteni fogja, hogy tudják tartani a csökkentéseket, illetve, az ehhez szükséges technikai feltételeket biztosítani fogja számunkra. A gyermekek, míg be nem töltik a 18. életévüket, részleges kötelezettségekkel bírnak. A következő részben, részletesen bemutatom a karbon kártya működését, annak feltételét, és fajtáit egyaránt.

46


VI.

Karbon kártya

A karbon kártya az egyéni karbon kereskedelmi rendszeren belül fizető eszközként funkcionálna, bár már előtte is létezett környezetvédelem céljából. Bevezetésével kapcsolatban sok kérdés és kétely merül fel. Mikor került szóba először a bevezetése? Mire hivatott a kártya? Hogyan működik? Milyen programok indultak meg tesztelésére? Mi volt eznek a célja? Milyen eredményre jutottak? Számos kártya létezett már annak előtte is, mind más más funkcióval. Melyek ezek a kártyák? Mi alapján lehet őket csoportosítani?

A klímaváltozás mérsékléséhez elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi csökkentése. A jelenlegi előrejelzések alapján, a gázok kibocsátásának mértékét 50-től 80%-ig kellene csökkenteni 2050-ig, a 2000-es évekhez viszonyítva. Az 1997-ben elfogadott és 2005-ben bevezetett kiotói protokoll megteszi az első lépést ahhoz, hogy tiszteletben tartsa a célokat, melyek az Egyesült Nemzetek keretei között létrehozott 1992-es megállapodásban szerepelnek a klímaváltozással kapcsolatban: stabilizálja az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját. Meghatározza azt a célt, hogy a fejlett országoknak legalább 5 %kal csökkenteniük kell 6 üvegházhatású gáz kibocsátását a 2008-2012-es periódusban, az 1990-es kibocsátási szinthez képest. (Kyoto Protocol, 1997) A klímaváltozás ellen harcoló multilaterális rendszer, remélhetőleg el lesz fogadva a 2009 év végi Koppenhágai Konferencián. Ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésével kapcsolatos célok, melyeket a nemzetközi

47

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) bizottság állít fel, be legyenek tartva, szükség lesz kollektív mozgósításra, éppúgy az állam, mint a gazdasági szereplők részéről. A karbon ár a legfőbb eszköze a kibocsátások csökkentésének. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának CO2-ban megfeleltetett árazása, létrehozza a kibocsátási jogdíjak piacát nemzetközi, nemzeti és regionális szinten. A karbon értékét az erősen kibocsátó gazdasági szereplők és energiatermelők fokozatosan integrálják majd. A felmerülő kérdések, az üvegházhatású gázkibocsátások, és azok eredetének szabályozására vonatkoznak (közlekedés, lakhely, mezőgazdaság és szemétfeldolgozás). Egy jelentős részét ezeknek a kibocsátásoknak a háztartások generálják. Ez utóbbiak direkt módon járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, üvegházhatású

gázokat

generálnak,

hogy

eleget

tegyenek

energiaszükségleteiknek személyes lakhelyükön és közlekedésükben és indirekt módon,

a

fogyasztási

szokásaik

(vásárolt

termékek

és

szolgáltatások

szétosztásának és termelésének módja) alapján. Az

egyéni

kibocsátások

csökkenéséhez,

szükség

van

az

egyén

szokásainak és magatartásának megváltoztatására. Ennek lehetséges módjai: oktatás, képzés, támogatások és egyéni kártya program. Az egyéni kártya program arra hivatott, hogy az egyéneket tájékoztassák arról, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz és életmódjukkal, hogyan befolyásolják a környezetet. A karbon kártya program ezek közül a legfrissebb. A kezdeményezések már a 90-es évek végén megjelentek és a 2000es

években

megsokszorozódtak,

különösen

Európában

és

az

Egyesült

Államokban. A bankok, nyilvános és magán szervezetek, valamint politikai intézmények az elsőszámú kezdeményezők. (Sandrine Rousseaux, 2009.03) A 90-es években a Rio- i Föld csúcson tettek elsőként javaslatot angol kutatók a karbon kártyára, ez volt az a javaslat, melynek keretében egyéni éves karbon kvótát kívántak kiszabni a magánemberekre. Ezt a módszert még sosem 48

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 alkalmazták azelőtt, de voltak és vannak olyan célok, hogy egyes intézmények és politikai csoportok tesztelni fogják a rendszert (Egyesült Királyságban). A rendszer azon az elven alapszik, hogy karbon egységeket osztanak ki a gazdaság szereplői között és az egyének karbon számlájára. A kvóták cserélhetőek lesznek, ami annyit tesz, hogy az, aki több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint amennyi a megengedett kvóta, fizetnie kell, hogy joga legyen többet kibocsátania, ugyanígy, aki nem használja el az összes kvótáját, eladhatja a megmaradt részt. Az egyének által fel nem használt kvóták cserélhetőek lesznek a szakosított bankok között az egyéni számlák részére, vagy közvetlen módon egyén és egyén között (például Interneten- aukciós vásárok keretében). Egy másik lehetőség, ha a karbon számlánkat lemerítettük, hogy a többlet egységeket olyan kereskedők veszik meg, akik a kvóta árát beépítik az eladásra szánt termékeik, szolgáltatásaik árába, így nekünk nem kell külön kvótákat vásárolni,

hanem

egyúttal

a

termék

vagy

szolgáltatás

megvásárlásával

megtesszük ezt. Ez megfelel, az úgynevezett ökoadóval, amit a túl sok CO2 kibocsátásra kell fizetni (ez utóbbi opció érinti a külföldi látogatókat is, vagy azokat, akik elhagyták a kártyájukat). Azonban felmerül a kérdés, hogy ki fogja fizetni az adókat a kevesebb, mint 16-18 évesek helyett, akiknek nincs egyéni kártyája. (Pierre Magnetto, 2009.03.27.) Az egyéni kártya program arra szolgál,

hogy

tanulmányozzák,

teszteljék helyi szinten és mérjék az egyének környezetre tett hatásukat, és ezáltal

kicsit,

vagy

akár

teljesen

csökkentsék annak mértékét. A kártyák arra szolgálnak, hogy mennyiségileg és alkalmanként minőségileg számolja az egyéni kibocsátásokat, és ez által ösztönözzék az egyéneket a pénzügyi eszközökkel (jutalom, bonusz).

49

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) 2009-ben több tucat kártya tette lehetővé, hogy a kibocsátásokat részletesen

lehessen

követni,

a

civil

szervezetek

munkáját

támogató

adományokkal, önkéntes kártalanítással, a környezettudatos fogyasztás és szokások támogatásával, és karbon egység támogatással, mindezt azzal a céllal, hogy segítsék a kártyatulajdonosoknak csökkenteni a környezetre tett káros hatásaikat. Az első projektek egy bankkártya típusú chipkártyáról szóltak, ami minden polgár számára kötelező, aki elmúlt 18 éves, és érvénybe lép minden olyan országban, ahol egyeztették az egyéni karbon kvóta cseréről szóló koncepciót (Personal Carbon Trading), ami a 90-es években a három azt megelőző rendszerre volt válasz. Ezek a rendszerek: Tradable Energy Quota (TEQ), majd Domestic Tradable Quota (DTQ) és végül Personal Carbon Allowances (vagy PCA). Minden esetben a környezet, az ipar, a kórházak és a kormány is hasonló eszköznek vannak alárendelve. Azért, hogy a rendszer egyszerű és megfigyelhető legyen, csupán a közlekedés és a lakóhely kibocsátásai vannak megkülönböztetve. Az első időkben a tömegközlekedést kizárták a rendszerből, mert az ügylet költségét a karbon számítása és költségviselése indukálja, ami összetett és sokkal drágább.

1. Mi a karbon kártya? A karbon kártya egy bizonyos fizetési alternatíva, eszköz, melynek használata napjainkban még szabadon választható, de hamarosan kötelezővé fog válni.

A

karbon

kártya

az

üvegházhatást

okozó

gázok

csökkentésére szolgáló, az egyének által használt módszere.

50

kibocsátásának

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Valójában több, különböző elveken alapuló karbon kártya létezik. A zöld kártyák legtöbbje arra hivatottak, hogy tulajdonosa valamiféle környezetvédelmi tevékenységet támogasson. Azonban egyik zöld kártyának sem elsődleges célja, hogy valamilyen módon csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ezeket a kártyákat gyakran civil szervezetek, bankok kezdeményezik, de akad egy-két intézmény vagy város is, mint például: Belfast, ami kiad ilyen típusú kártyát. Néhány ezek közül a kártyák közül (a „Greencard” például) karbon kárpótlást nyújt, úgy, hogy a használóját nem terheli semmiféle plusz költség, és minden hónapban megválaszthatja, hogy melyik területen érvényesüljön ez a kárpótlás (energetikai, helyi projektek stb). (Sandrine Rousseaux ,2009.03) A karbon kártya egy fizetési alternatíva, melynek segítségével az egyének helyben tudnak fizetni, annak megfelelően, hogy mennyi a vásárolt termékük vagy szolgáltatásuk kibocsátási mértéke. Az első projektek egy bankkártya típusú chipkártyáról szóltak. Arra szolgáltak, hogy mennyiségileg és minőségileg számolják az egyéni kibocsátásokat. A következő fejezetben az európai színtéren történt előrelépéseket mutatom be, az első lépésektől a 2008-ban elfogadott Energia és Klíma Csomaggal bezárólag.

2. Folyamatok Milyen folyamatokon ment keresztül a tervezet, mire helyet kapott a Energia és Klíma Csomagban? Milyen teszteléseken ment végbe a kártya? Melyek a kártya program hiányosságai? 2000-es évek óta Európában megindult az igény egy sokkal hatékonyabb gazdasági módszer iránt, aminek segítségével meg lehetne változtatni az egyének viselkedési szokásait. Az Európai Parlament 2005-ben benyújtott egy javaslatot az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az egyéni kvóta kibocsátásának

51

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) rendszerét és annak előnyeit az egyének fogyasztási szokásaik megváltozása során. Struan Stevenson benyújtott egy javaslatot a becserélhető hazai kvóta közösségi rendszerére, magába foglalva minden gazdaságot, a Zöld Kártyáról való vita során az Európai Bizottság a közösségi energia politikafejlesztésről szóló megbeszélésének keretében. Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke ajánlatot tett, hogy vegyék bele ebbe a rendszerbe az autóvezetőket is, elkerülve, hogy az ehhez szükséges rendszereket megtöbbszörözzék, és ami szerinte maga után vonja a kiterjesztését az Európai Unió kibocsátás kereskedelmi rendszerének (EU-ETS). A javaslat által, hogy az autóvezetőket is prioritással belevegyék a rendszerbe, velejárója, hogy fejlesszék és terjesszék be a kvóta kibocsátás kereskedelmének közösségi rendszerét, a 2008-ban elfogadott Energia és klíma csomag keretében (EU27). Két dolog meggondolandó: hogy az ügyfeleknek a kutaknál kelljen fizetniük a kvóták alapján, vagy többet adóznak az üzemanyag forgalmazó felé (akiknek birtokolniuk kell a kibocsátásra szánt kvótákat, és, melynek egyezniük kell az általuk eladni kívánt üzemanyag űrtartalmával). (The independent, 2006.november.24.)

52


3. A programok gyakorlatba helyezése

Az első angol tesztelést, mely az üzemanyag fogyasztást célozta meg az egyéni kvóta rendszer keretében, és az RSA (Royal Society of Arts) hajtotta végre, CarbonLimited- nek hívták és maga a tesztprogram 2006-tól 2008-ig tartott. 2009 eleje, a tesztelések java része, a virtuális piacon történő, egyének közötti kibocsátási kereskedelmi jogon alapszik, amit a CO2 kibocsátások kártyával számolnak. (Atos Origin, 2008.07.09.) A Carbon Trading Yorkshire, egy, a Carbon Action Yorkshire kísérletek közül, és melynek mintegy ötven önkéntes partnere van, hogy sietessék a Carbon Reduction Commitement létrejöttét. Történetesen részt vesznek egy kibocsátási kereskedelmi jog szimuláción 2009 januárjától decemberéig. Ez a kísérlet elővetíti majd a jogi kereteit a kibocsátási kereskedelmi jognak és kompenzációnak az Egyesült Királyságban. Ebben az esetben, a karbon büdzsé számítása, az aukciókon vásárolt és elcserélt kvóták valóságosak, mindez pénz átutalás nélkül. Mintegy harminc angol csoporthálózat 2005 óta folytatnak hasonló kísérleteket, melyek az egyéni kvótákat vagy kereskedelmüket érintik (Carbon Rationing Action Group). Ebben az esetben az önkéntesek eldöntik, hogy csökkentik a karbon hatásukat kollektíven és egyénileg, és egy 1 éves cél keretein belül csökkentik egyéni kibocsátásaikat. (Rob Preece, 2008.12.29.) A rendszer eredetisége abban rejlik, hogy az elsődleges kibocsátásokat számolja (lakóhelyhez és közlekedéshez (repülő, autó) kötődő energiafogyasztás, büntetődíj (ennek mértékét a csoport határozza meg a CO2 kg-ban való

53

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) megfeleltetése alapján), mely öko adóként szerepel és a karbon alapot táplálja, és melyből a csoport által kiválasztott kedvezményezettek részesülhetnek. A kártya sikerességét a következő tényezők befolyásolják:

A számolási módszer átláthatóságának és pontosságának a hiánya

A kibocsátások dupla elszámolása (napjainkban a hibás technikák, a pontos

kataszterei

az

üvegházhatású

gázok

kibocsátásának,

különböző hatást gyakorol térben és időben, beleértve azokat, akik a javak termelését országon kívül helyezik: mint például Kína, aki 2009-ben az első számú kibocsátója lett az üvegházhatású gázoknak, de abból az okból kifolyólag, hogy alacsony áron termeli meg a javakat és a gazdag országoknak adja el).

Szkepticizmus és a vélemény bizalmának a hiánya a piaci eredményekkel szemben, vagy a rendszer méltányosságával kapcsolatban

(a

gazdagok

bizonyos

esetekben

többet

szennyezhetnek)

Mérsékelt kamatok a bankok részéről

A karbon kártya önkéntes részvételi rendszer marad, mindamellett továbbra is a növekvő számú kutatókat, vállalatokat, civil szervezeteket érdekel. Az egyéni karbon kereskedelmről szóló korlátozásokat, melyek az autóvezetőkre is kiterjednek elsőként 2008-ban az Energia és Klíma Csomag keretében láthattuk viszont. Több szervezet is tesztelte a kártyákat, mint például az RSA, és a Carbon Action Yorkshire. A kártya rendszer legfőbb probléma egyelőre az átláthatatlanságon múlik, valamint az emberek bizalonyhiányából fakad, és a kettős elszámolás rendszerén. 54


4. Célok Elérkeztünk

talán

a

legfontosabb

részhez.

A

kártya

céljainak

meghatározásához. A céljain keresztül megismerhetjük azokat a szempontokat, melyek betartása elengedhetetlenek a rendszer fennmaradása érdekében. Melyek a kiemelkedő fontosságú célok? Kinek milyen előnye származik belőle? Milyen típusú kártyák léteznek? Hogyan csoportosítjuk őket és mire szolgálnak?

A kártyáknak több célja is van, melyek összefüggnek egymással: Kiemelkedő fontosságú, hogy napjainkban a kártyák az önkéntesség elvén alapuljanak. Emellett elsődleges célja, hogy megtartsák az etikát, azaz, hogy hozzájáruljanak az oktatáshoz, képzéshez azzal a céllal, hogy megvalósítsák az energetikailag józan és racionális magatartásmódot, kevesebb kárt okozva a Földnek és olyan alternatívákat ajánljanak, mellyel csökkenteni és kompenzálni lehet az ártalmas hatásokat. A kártya beszállítóinak célja (bankok, pénzügyi intézetek, városok…); a kinézet tétjei, valamint gazdasági és reklám érdekek fennállhatnak, de valódi célja, hogy hozzájáruljon az eszközök és a magatartás fejlődéséhez, betartva a Kiotói protokoll céljait és bizonyos esetekben még ezen is túllépve, megvalósítani az úgynevezett: karbon semlegességet. Azok az országok, akik a legnagyobb kitermelői az üvegházhatású gázoknak, kevesebb mértékben járuljanak hozzá a kibocsátásokhoz (kiotói protokoll), egyesek ennél jóval ambiciózusabbak voltak, azaz a karbon semlegességet tűzték ki célul (mint, például a Costa-Rica ajánlata az egyesült nemzetek a környezetvédelemért program keretében, 2008. február 21-én öt ország Costa-Rica, Izland, Monakó, Norvégia, és Új-Zéland, megfogadták, hogy

55

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) gazdaságukat abba az irányba viszik, hogy csökkentsék CO2 kibocsátásaikat és, hogy klíma szempontból semlegesekké váljanak 2021-re. (Véronique Smée, 2008.02.27.) A

megközelítések

különbözőek:

adományozás,

önkéntes

karbon

kompenzáció, fogyasztás és fenntartható viselkedés támogatása, és karbon hiteltámogatás (kvóta rendszer). Egy stratégiai elemző központ lett magbízva azzal, hogy számolja ki a karbon tényleges értékét. 2001-ben egy francia közgazdász Marcel Boiteux 27 euróra rögzítette a CO2 tonna árát, mely ugyanabban az ütemben alakul, mint az infláció, tehát 2030ra 58 euró lesz. 2008-ban, a számolási modellen finomítottak és a csökkenés mértéke szigorodott, a CO2 tonna értékét 32 euróra becsülik 2010-re, 56 euróra 2020-ra, 100 euróra 2030-ra, végül 200 euróra 2050-re. (Thierry Chambolle, 2008.12.16.)

5. Programok és kártyák Egyes kártyák a kifizetés elvén alapulnak, egyes esetekben kártalanítóak egy civil szervezet számára, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a szereplők csökkentsék üvegházhatású gázkibocsátásaikat, és renoválják, vagy védelmezzék a karbon tárnákat és készleteket (trópusi erdők biomasszája, tőzegraktárakat, korallzátonyok). Ezek a kártyák azt is lehetővé teszik az egyének számára, hogy fejlesszék a bankkártyával való vásárlásaikat. A valóságban ezek a kártyák nem igazi karbon kártyák, igazából egy kommunikációs vizsgálat részei, ami segíti a civil szervezetek munkáját, azonban nem bizonyítja a környezetileg pozitív globális számlát.

56

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Ezek a kártyák a következők: •

Carte Visa Agir (Crédit coopératif, Franciaország), RSPB Card (Cooperative Bank, Anglia), Breathe Credit Card (Barclays, Anglia), Sierra Club Platinum Plus Visa, The Natura Conservancy Platinum Plus Visa (Bank of America), WWF Visa, Audubon nature Institute (JP Morgan Chase, USA), Platinum Visa (Union Bank of California), American Expres Reward (American Express), Eco Rewards Visa Card (UMB Bank), Wells Fargo Rewards programs (Well Fargo), Ecosmart Mastercard, Green credit card (HSBC,USA, Hong Kong)

A bankkártyák elsősorban nem a tulajdonosaik környezetre tett hatásának mérséklésére szolgál. A kártyák lehetővé teszik a társulások pénzügyi támogatását, köztük például környezetvédelmi szervezeteket, vagy azokat az akciókat, melyek a környezetvédelemre irányulnak. Az adomány mértéke függ a kártyahasználattól, a nyereség is ebből a használatból vagy a kártyával végrehajtott kiadásokból származik. Az

összegyűjtött

alapokat

gyakran

felajánlják

az

üvegházhatású

gázkibocsátások csökkentések projektjeinek finanszírozására (Barclays, HSBC), ami megfelel a kompenzációs programok céljának. A Barclays kiadott egy hibrid kártyát, mely három logikát tartalmaz: adományozás, kártalanítása és támogatása a fenntartható fogyasztásnak, a kártyatulajdonosoknak felajánlott néhány termék vásárlása esetén alkalmazott csökkentett árral.

57


a) Önkéntes karbon kárpótlás Az önkéntes kárpótlás logikáján alapuló kártyák a legelterjedtebbek. Az ilyen típusú kártyákat legtöbbször a bankok állítják ki, karbon kompenzációs rendeltetésű kártyákat nyújtva. •

Az

üvegházhatást

okozó

gázkibocsátások

mennyiségének

a

kompenzációja, történhet a kártya egyszerű használatával (havi műveletek száma, kiadások összege), függetlenül a vásárlás típusától: •

Carte Visa Triodos (Triodos Bank), GreenPay Corporation

Master -

Card

Metabank),

(Fintura Earth

Rewards Master Card (GE Money), Brighter Planet Card (Brighter Planet - Bank of America), ReDirect Guide Visa (ShoreBank Pacific)

•

Az

üvegházhatást

okozó

gázkibocsátások

mennyiségének

a

kompenzációja függhet a kártyatulajdonosok karbon hatásaitól is, kiszámolva a vásárlásból (például üzemanyag vásárlás). A kártya programok ezen fajtája arra szolgál, hogy csökkentse az egyének személyes

karbon

hatásait,

végső

soron

elérve

a

karbon

semlegességet:

•

Greencard (Repay International),

Rabocard

(Rabobank),

(Lynce Conseil)

58

Carte

Verte


A karbon kompenzációs kártya programokból származó alapokat, az üvegházhatású gázok csökkentését szolgáló projektek finanszírozásába fektetik be (megújuló energiák fejlesztése, karbon tárnák). A karbon egységek eltörlése, melyek a projektek megvalósításából származnak, lehetővé

teszi,

hogy

részben

vagy

egészben

kompenzálják

a

kártyatulajdonosok által generált kibocsátásokat.

b) A fogyasztás és a fenntartható viselkedésmód támogatása

A kártyákat bankok, egyesületek, önkormányzati szervezetek adják ki. Lehetővé teszi, hogy pontokat gyűjtsenek a kártyákra, és csökkentések az ökológiailag megfelelő termékek vagy szolgáltatások vásárlására esetén. •

Citi ThankYou Points reward card (Citibank), Wachovia Possibilities Rewards program (Wachovia), Defenders of Wildlife Worldpoints Platinum Plus Visa, National Wildlife Federation Rewards American Express (Bank of America), CarbonCred Card (CarbonCred)

A pontokat a fenntartható fogyasztás és magatartás mód választása és alkalmazása révén is össze lehet gyűjteni. A kártyatulajdonosok ökológiai hatásuk csökkentését a kárpótlással buzdítják.

59

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) •

De e-portemonnee (Bond Beter Leefmilieu), Ice card (The Ice Organisation), City Carbon Card (Belfast), Carte du consommateur citoyen (Mouvement vraiment durable)

c) Karbon kredit hozzájárulás •

Personal Carbon Trading (Organismes recherche et institutions politiques UK), Carbon Limited (RSA – LGiU UK), Quotas personnels de carbone (organismes de recherche France ), Personal Carbon Trading (Stockholm Environment Institute Suède), Personal Carbon Trading (Institutions communautaires Europe)

2006- tól 2008- ig a Smart tesztelt egy fajta karbon kártyát a környezetvédelmi partnerével, a Woodland Trust-el, a karbon kompenzáció alkalmazásáért, mely a kártya használattal lép életbe (5 fa ültetése aktiválja kártyát, mely állítólagos kompenzálása a Smart fortwo coupé-val 6000 mérföldet megtett utat (1091 kg CO2-ban), kocsi előállításhoz és úthálózatok karbantartáshoz fűződő kibocsátások. (Sandrine Rousseaux, 2009.03.)

A karbonkártya program legfőbb célja, hogy általa elérhetővé váljon a karbon semlegesség. A kártya az önkéntesség elvén alapszik. A kártyákat több módon lehet csoportosítani, önkéntes karbon pótlás, a fogyasztás és fenntartható viselkedésmód támogatása, és karbon kredit hozzájárulás. Mindegyik közös cél érdekében működik, azaz a karbon kibocsátások csökkentéséért.

60


6. Átváltás Mi alapján történne az átváltás? Milyen egységet használnának? Mennyi időre szólna? Milyen gyakran lehetne költeni a kártyáról? Melyek a rendszerhez tartozó további hiányosságok? Mindezekre kérdésekre adok választ a továbbiakban. A kártya egy évre lenne érvényes, és karbon egységekre lenne felosztva (1 kg CO2 felel meg 1 karbon egységnek). A kártyáról naponta lehet költeni róla, a vásárlás és energiafogyasztás mértékéhez megfelelően: tele tank benzin, gáz, vagy villanyszámla, 2 repülőjegy stb. Minden esetben levonnak néhány pontot a kártyánkról. Minden egyes fosszilis energiahordozó rendelkezik karbon koefficienssel a üvegházhatású gáz fajtája és mennyisége alapján. Meg kell határozni minden egyes energiaforrás kibocsátását egy közös egységben

megfeleltetve.

Az

üvegházhatású

gázok

meghatározása

a

legfontosabb, mivel potenciális okozói a globális felmelegedésnek. Abban az esetben, ha 1 kg CO2 felel meg 1 karbon egységnek, ez az átváltás a következőképpen alakul: Gáz:

=0, 2 kWh fogyasztás

Benzin:

=2, 3 liter üzemanyag fogyasztás

Dízel:

=2, 4 liter üzemanyag fogyasztás

Kőszén:

=2, 9 kg égetés

Elektromosság:

=0, 6 kWh éjjel =0, 7 kWh nappal

(Maxence Layer, 2006.06.13.) Angliában, az egyének elektromos áram és üzemanyag kiadásai, mint fűtés, és közlekedés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-t reprezentálja. (Energy Policy Student Papers, 2009) 61


7. A karbon kártya rendszerhez kapcsolódó hiányosságok

A javakhoz vagy lakhelyhez kapcsolódó karbon hatások számítása még mindig nem egyszerű.

Az eladóknak el kell készítenie egy alapos, hiteles és átlátható karbon számlát. Az öko koncepció, éppúgy, mint az öko védjegy és tanúsítvány hitelesnek kell lenniük a fogyasztó számára.

Problémát okozhat, ha a nagy bankok, akik az ilyen projektekhez csatlakoztak, támogathatnak nem fenntartható fogyasztást is.

A termékekre alkalmazott általánosított számítási módszer nélkül, korlátozva és alábecsülve marad a globális egyéni hozzájárulás. Egy szélesebb körű alkalmazás megköveteli az államok együttműködését.

A

rendszer

elfogadhatóságát

megnehezíti,

a

piac

maffia

tevékenységekből származó kockázata, és az egyén szabadságának veszélyeztetése (Big Brother félelem), akkor, ha a személyes adatoknak védelmének szilárd garanciája nincs biztosítva. Ezen túl, a pénzügyi válság, és az értesítő intézetek megsértették a polgárok és egyes kiválasztottjainak bizalmát a bank rendszerben.

Hogyan számolják el a gyerekek vásárló erejüket a rendszeren belül?

A gazdasági elszámolási rendszer még mindig nem teszi lehetővé a vásárlások klíma hatásainak kifinomult elemzését.

(Richard Starekey, Kevin Anderson, 2005.12.)

62


Az egyéni karbon kereskedelmet gyakran összekapcsolják a karbon kártyával, mivel a karbon kártya az egyik leggyakoribb idézett megnyilvánulása az egyéni karbon kereskedelem sémájának és egy ilyen kártya képes arra, hogy a sémának átlátható szerepet kölcsönözzön, éppúgy, mint tulajdonjogot. Habár az egyéni karbon kereskedelem sémája sok alapelvet vizsgál meg annak érdekében, hogy egyszerűsítse a különbözőfajta tranzakciókat: például, a fejkvótákat be lehet szolgáltatni a karbon kártyán keresztül (a benzinkutaknál), direkt

tartozásokon

keresztül

(elektromos

áram

számlán),

vagy

internet

tranzakciókon keresztül („online” vásárlások során). Mindegyik ezek közül a tranzakciók közül, ugyanazon a karbon kártyán keresztül folyna. Némelyik

a

legvehemensebb

tiltakozások

közül

az

egyéni

karbon

kereskedelem létrehozása ellen, azon alapszik, hogy félnek az állami ellenőrzéstől és az adattárolástól. Ugyanakkor, nincs ok arra, hogy azt állítsák, hogy a karbon számlát és kártyát nem lehet megvédeni, ugyanazzal a módszerrel, mellyel a bankszámlákat és hitelkártyákat védik (jelszavas rendszerrel és pin kóddal) csőd, elvesztés vagy lopás esetén. Összegezve a fentiekben tárgyaltakat, az állapítható meg, hogy a rendszerrel szembeni kételyek leginkább arra korlátozódnak, hogy az emberek félnek szabadságuk

elveszítésétől,

valamint,

hogy

nincs

biztosítva

megfelelő,

biztonságos és elegendő adminisztrációs háttér az adatok tárolására és kezelésére.

63


VII. Felhasználás 1. Fogyasztás bemutatása A következő példa bemutatja, és egyben igazolja, hogy milyen kézzel fogható különbségek vannak a kibocsátások mértékében abban az esetben, ha egy háztartáson belül környezettudatosan viselkednek, vagy nem.

1-es

számú

tehetős,

Háztartás

Általános jellemzők

család, 2-es számú család,

házas,

2 átlagos

kereset,

gyermek

házas, 3 gyermek

80 m2 belváros

120

elektromos

m2

külváros,

fűtés, elszigetelődött,

régi

áramgerjesztéses

építésű

ház,

elektromos sütő

gáztűzhely

Elektromos

Hűtő,

felszerelés

mosógép, nincs fagyasztó mosógép, fagyasztó

mosogatógép, Hűtő,

mosogatógép

(friss termékek előnyben részesítve) Étkezés

Hús

Nincs

húsfogyasztás, Vörös

hús,

disznó,

halfogyasztás 2 szer egy szárnyas, hal minden héten

étkezésnél

Bio élelmiszerek

80% bio élelmiszer

0% bio élelmiszer

Zöldség és gyümölcs

Trópusi fogyasztása,

gyümölcsök Trópusi de

gyümölcsök

az fogyasztása,

évszakoknak megfelelően

függetlenül évszakoktól

64

az

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 Víz

Csapvíz

fogyasztása Palackozott

(víztisztítóval

víz

tisztított fogyasztása, mivel a

csapvíz)

helyi csapvíznek rossz az íze

Közlekedés

Autó

Közepes nagyságú dízel Nagy

break

autó, ami hétköznap a autó,

a

garázsban

pihen,

dízeles

belvárosba

5000 járnak vele dolgozni

km- t tesznek meg vele nap, mint nap, illetve a évente

(nyaralás

vagy gyerekeket viszik az

családlátogatás)

iskolákba,

emellett

használják bevásárlásra

és

nyaralásra Vonat

Néhány

utazás

(2000 Nincs

km/év) Tömegközlekedés

20

perc

naponta

(fele Nincs

busszal, fele metróval) Gyalog

Rendszeresen

Ritkán

Kerékpár

Rendszeresen

Ritkán

Összehasonlítható szinten

Összehasonlítható

Fogyasztás

szinten

A következő táblázat szemlélteti a példában felhozott két háztartás karbon kibocsátásának nagyságát éves szinten. A megjelölt részek a következőt jelentik (*) *A

karbon

számla

meghatározásakor

felmerülhet,

az

úgynevezett

bizonytalansági ráta. Minden egyes fogyasztással kibocsátás történik és az elemzés során ennek a mértékét számolják ki, ami során felmerülhet bizonytalanság az eredményt illetően, mivel minden egyes kibocsátásnak más a tényezője. Ezért rendkívül nehéz pontos adatokat megadni és az eredmény csak közelítőleges. 65

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) (Marianne Lefebvre, 2007. 04. 18) 1-es számú család, tehetős, 2-es számú család, átlagos házas, 2 gyermek Kibocsátások (tonna

kereset, házas, 3 gyermek

Bizonytalanság* Kibocsátások

Co2-

(tonna

ben)

Bizonytalanság*

Co2-

ben)

Háztartás

0, 648

41

1, 0597

31

Közlekedés

0, 295

11

6, 440

10

Táplálkozás

0, 584

42

1, 470

35

Fogyasztás

1, 582

49

1, 889

45

Összes

3, 108

42

11, 397

22

Háztartások karbon kibocsátásai

7

6,44

6 5 4 1-es számú család

3 1,0597

2 1

0,648

0 1

1,889

1,47

2-es számú család

1,582 0,295 2

0,584

2-es számú család 1-es számú család

3

4

A diagrammon egyértelműen látszik, hogy lényegesen kevesebb az 1-es számú család fogyasztása. A legszembetűnőbb érték, a közlekedésből következik (6,44).

66

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 A táblázatban lévő adatokból megállapíthatjuk, hogy az 1-es számú család esetében, a kibocsátások nagysága mindösszesen 3, 10 tonna, a bizonytalanság mértéke, pedig 42%, a család életmódjának köszönhetően. A fentiekben felsorakoztatott viselkedés módok segítségével tehát, el lehet érni a kívánt csökkentéseket üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatban és mindezt úgy, hogy nincs szükség technikai innovációra. A 2-es számú család esetében ez az érték jóval magasabb, 11, 4 tonna. Ebben az esetben a bizonytalanság viszont csak 22%-os, köszönhetően annak, hogy a háztartási tüzelő olajjal való fűtés könnyen becsülhető. Ez a háztartás a 11, 4 tonna kibocsátásával meghaladja az átlagot (mely Magyarországon 7, 8 tonnaIPCC forrás szerint). Nemcsak a napi autózás emeli meg a kibocsátás mértékét, hanem lakhely elszigetelődése és a háztartási tüzelő olajjal való fűtés is. Ezeknek az embereknek több mint, kevés szokásbeli változtatásra van szükségük. Több lépés is akad ennek a mértéknek a csökkentésére: a napi kocsizás, amit telekocsi szolgáltatással lehet megoldani és a szükséges felújítások, mely a lakás energia teljesítményét javítaná. Azt is meg kell állapítani, hogy az „öko” tudatos

viselkedések

számára

költségei

ugyanazok,

háztartások,

ahol

illetve komoly

nem

mindenki

vannak

olyan

megélhetési

bizonytalanság van jelen. A két karbon számlából azonban az is kiderül, hogy elegendő csupán egyszerű lépéseket tenni a vizsgált területeken annak érdekében, hogy az éves kibocsátásunk csökkenjen.

67


VIII. Egyéni fogyasztások kiszámítása A alábbi táblázat segítségével kiszámíthatjuk egyéni karbon kibocsátásunk nagyságát, és ennek segítségével mérlegelhetünk, hogy mely területeken szükséges

változtatás.

A

mellékletben

található

táblázat

segítségével,

kiszámíthatjuk saját háztartásunk CO2 kibocsátását.

1. Számadatok Fűtés Tüzelőanyag

Egység

Kalóriaérték (kWh)

fogyasztás

CO2

kibocsátás

egységenként

Gáz m3

1 m3

10, 0

2, 80

Propán/bután (kg)

1 kg

12, 9

3, 87

Hajtóanyag (L)

1L

9, 7

3, 01

Kőszén (kg)

1 kg

8, 7

3, 14

Kőszén-koksz (kg)

1kg

8, 0

2, 89

Fűtés (MWh)

1 mWh

1000, 0

300, 0

Villany Fogyasztás (kWh)

CO2 kibocsátás (kg)

1 kWh

0, 09

Szemét Érték (m3)

Mennyiség


1 m3

67

Víz Fogyasztás (kWh)


1 m3 hidegvíz

0, 1

(Maxence Layer, 2006.06.13.)

68


IX.

Rendszer működése - Életmódváltás

A következő táblázat azokat a viselkedés mintákat mutatja be, mellyel eredményesen lehet csökkenteni a háztartások üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Háztartás

Étkezés

Fűtés:

Víz:

•

Csökkentsük a hőmérsékletet fűtött

helységben

a

•

téli

Használjunk

csapvizet

(tisztított

csapvizet) =megakadályozva ezzel a

időszakban

műanyag

palackok

előállítását,

kidobását, valamint kamionokkal való •

Termikus szigetelés

•

Tisztább való

fűtési

váltás

szállítását

rendszerre

(gáz,

villany, Hús:

geotermikus)

• Gépek

esetében:

takarékos

amint

nem Szezonális termékek:

Töltőket és adaptereket ne a

•

Együnk

szezonális

gyümölcsöt,

kapcsolóban

lehetőleg •

Energiatakarékos

zöldséget

és helyi

termelőtől, ezzel csökkentve:

használat után •

Fogyasszunk

marhahúst

a

használjuk hagyjuk

az

kevesebb húst és ezen belül is

állítsuk

üzemmódba

számítógépet, •

meg

élelmiszerlátásunkat:

Háztartási gépek: •

Változtassuk

melyek

égő

gazdálkodásokat, melegítik

termőföldet

használata

69

a


Konyha: •

Régi

berendezések

•

a szállítást

•

a fagyasztást

•

a

fölösleges

csomagolás

lecserélése: energiatakarékos

A+

vagy

A++

kategóriás

berendezések •

Kukta-

energiatakarékos

főzési megoldás •

Hűtők

hűvös

helyezése mellé)

(ne és

helyre a

fűtőszál

rendszeres

leolvasztása (jegesedés miatt több energiát fogyaszt) •

Elektromos

vízforraló

használata Fürdőszoba: •

Fürdés

helyett

gyors

zuhanyzás •

Napkollektoros vízmelegítés

•

Alacsony hőmérsékleten való mosás (még a szöveteknek is jobb)

•

Teregetés

(szárítógépek

helyett)

Közlekedés

Fogyasztás •

Gépjármű: •

Csökkentsük

a

Igyekezzük a lehető legtöbb dolgot közeli kereskedőktől beszerezni és

70

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 menetsebességet,

hogy

olyan boltokba járni, ahova gyalog

csökkenjen az üzemanyag

vagy kerékpárral könnyedén eljutunk

fogyasztás

és

a

hozzá •

kapcsolódó emisszió is

Igyekezzünk

olyan

termékeket

vásárolni, amelyek csomagolásához •

Szervezzük

meg

lehető

a

munkahelyre jutást azokkal a kollégákkal,

akik

használták

szintén

autóval járnak, hogy felváltva szállítsák

egymást

munkahely és lakhely között (persze,

ha

közel

laknak

kis

méretű

egymáshoz) •

Vásároljunk

gépjárművet vagy hibrid autót Tömegközlekedés: •

Használjuk

a

tömegközlekedés módjait •

Használjunk nem motorizált közlekedési

formát

akkor,

amikor a közelbe megyünk (statisztikák bizonyítják, hogy az

emberek

esetben távolságok

a

legtöbb

3km

alatti

megtételéhez

indítják be autóikat) Vonat és repülő •

Üljünk vonatra és kerüljük a repülővel való utazást

71

legkevesebb

anyagot


72


X. Kommunikációs eszközök

Ebben a részben, annak fontosságát tárgyalom, hogy mennyire lényeges az emberek gyeremekkortól történő környezeti nevelése. Magyarországon milyen lépésekre került sor ennek előmenetelét illetően? Mi a kormány feladata az egyéni karbon kereskedelem tájékoztatásában? Mi a szerepe a médiának a környezet valós helyzetének tájékoztatásában?

A kormányok feladata az egyének tájékoztatása a rendelkezésre álló lehetőségekről,

felmerülő

költségekről,

az

életmódbeli

valamint

egyéb

változtatások előnyeiről és, hogy emellett ösztönző technikákat biztosítson ennek bevezetése érdekében. A tét az, hogy az állampolgárok tisztában legyenek a klímaváltozás jelentésével és az ehhez kapcsolódó tényleges kockázatokkal, ezáltal felismerve és elfogadva a közhatározatokat (mint például a benzinre kivetett adó emelése) és saját elhatározásból bevezessék szokásaik közé a változtatásokat. Fontos kiemelni, hogy minden egyes állampolgárnak egyénileg kell döntenie

arról,

hogy

milyen

módon

kíván

hozzájárulni

a

kibocsátásai

csökkentéséhez (milyen közlekedési eszközt választ és milyen magatartásbeli szokásokat vesz fel). A polgárok tájékoztatásában több szereplő is nagy szerepet játszik, mint például az oktatási rendszer.

73


1. Oktatási rendszer

Tudjuk azt, hogy a gyerekek mennyivel befogadóbbak, mint a felnőttek. Ebből indul ki az az elmélet is, mely azon alapszik, hogy az embereket már fiatal korban, az iskolában el kell kezdeni megismertetni a környezetvédelem fontosságával és annak eszközeivel. Ugyanis a fiatal korban megtanult szokások sokkal jobban beleivódnak az emberbe, mint amit később, esetleg felnőtt korában ismert

meg.

A

cél,

hogy

ezek

a

gyerekek

egyszer

felelősségteljes

környezettudatos felnőttekké váljanak. Hazánkban a környezeti nevelés 1998-as évektől lépett érvénybe. Sok problémával

kellett

szembe

nézni,

ugyanis

azok

a

tanárok,

akik

környezetvédelemre oktatták a diákokat, nem rendelkeztek szakképesítéssel. Sok iskola esetében, ahogy ma is, a pénz hiánya miatt nem is került sor a környezeti nevelés tanrendbe kerülésére. Azonban a 2003-as oktatási törvénykötelezővé tette az iskolák számára a környezeti nevelés program megalkotását minden iskolában. Azóta sok Öko iskola jött létre az Öko iskola Hálózat programjai keretében, mely 2000-ben indult útjának. Ezek az iskolák a fenntarthatóság tudatában működnek. Ez azért fontos, mert ezekben az iskolákban nemcsak a diákok, hanem a dolgozók is ebben a szellemben végzik munkájukat. (Vásárhelyi Tamás, 2003) A

következő

példa

is

azt

bizonyítja,

hogy

lassan

sikerül

a

környezetvédelmet az oktatási rendszer részévé tenni:

•

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium két új programját a környezetvédelmi

miniszter

jelentette

be

a

Zöld

Évnyitón

Seregélyesen 2009 szeptemberében. Az adott hónapban induló Zöld Kréta road- show a környezettudatos szemlélet hatékony oktatását

74

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 népszerűsíti, amely öko iskolák, és zöldóvodák elérését célozza meg. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Sajtóiroda, 2009.08.29.)

A másik csatorna, amin keresztül el lehet érni az embereket, az a Média (mely magában foglalja az újságírást és annak elektronikus formáját is). A

közvélemény

erejét

sokan

alulértékelik,

pedig

nagymértékben

befolyásolja a szennyezők viselkedését is. A közvélemény alakításában, pedig a médiáé a főszerep. A média a klímaváltozás tájékoztatásának egyik legfontosabb eszköze lehetne. Hiszen az emberek, ha másért nem, a Híradó, vagy egy-egy kedvenc műsor miatt bekapcsolják a tévékészüléket. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy rövid időn belül rengeteg emberhez eljusson az információ. A társadalom megváltoztatását célzó marketingek fontos eleme, hogy jól kell időzíteni, hogy elérjék vele a kívánt hatást. Ez azt is takarja, hogy az információknak közérthetőnek kell lennie és nem szabad ugyanazt az üzenetet sokszor elismételni. Az azonban törvényszerű, hogy mindig vannak olyan célcsoportok, akik hamarabb fogják megérteni az üzenet mondanivalóját és akadnak olyanok is, akikhez egyáltalán nem. Jelenleg

a

gond

azonban

az,

hogy

a

médiát

akkor

érdekli

a

környezetvédelem, ha cselekvés van, ha akció van, valamilyen kirívó eset történik. Abból lesz hír, amitől többen nézik a tévét. Ismeretterjesztési anyagra nem nagyon van példa és sajnos szemléletformálásra egyre kevesebb az igény. A helyi média általában nyitottabb a környezeti hírekre, mint az országos, vagy a nemzetközi. Ennek az oka az, hogy helyi szinten kevesebb a történés, mint globálisan. Ezért a klímaváltozás veszélyeiről azokon a csatornákon keresztül informálódhatunk, melyek fő profilja a természet és annak megismerése. Azonban 75

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) arányaiban ezeknek a csatornáknak jóval kevesebb a nézettsége, mint egyéb kereskedelmi csatornáknak.

Azt feltételezhetjük, hogy azok az emberek, akik

ismeretterjesztő csatornákat néznek a szemlélet módjuk is ennek megfelelő, mint azoké az embereké, akikhez a természetet közelebb kellene vinni. (Cselózki Tamás, 2009.08.23, 15:37:18) Egy francia polgárpolitikai kutatóintézet vizsgálatokat végzett a 2005/2006os téli időszakban a brit médiáról, hogy milyen formában jeleníti meg a klímaváltozást. 3 eset figyelhető meg. •

Az első esetben a klímaváltozást úgy mutatja be, amely ellenőrzés alatt áll és nem is kell semmit tenni egyéni szinten.

•

A második esetben a média azt sugallja, hogy elég csupán egyszerű és könnyű lépéseket tenni a mindennapokban ahhoz, hogy elegendő hatást érjünk el a klímaváltozás megfékezésének területén. Ennek az a hátulütője, hogy mindez csökkenti annak esélyét, hogy az egyének szerepet vállaljanak a klímaváltozás csökkentésében. És abban a tudatban maradnak, hogy a nemzeti és nemzetközi cselekvések (karbon árának meghatározása) az elsődlegesek.

•

A harmadik esetben a média a humor (klímaváltozás pozitív perspektívái) és a gúny (balszerencse prófétája képében) eszközeit veti be annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozásra. Hiszen sokan ismerjük az Music Television társadalmi célú hirdetését, melyben Jézus a mennyországból küld üzenetet a Földre, hogy milyen módon tudjuk megmenteni bolygónkat. Ez is egy, az ilyen típusú humor közül, mellyel azt remélik, hogy mondanivalójuk eljut az emberekhez.

(Marianne Lefebvre, 2008) Ezt is azt mutatja, hogy a médiának milyen nagy szerepe van a hírek és ez által tudatunk alakításában vagy esetenként torzításában. Nagymértékben képes 76

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 befolyásolni gondolkodásvilágunkat és meghatározni hozzáállásunkat egy-egy témához. Ezért volna fontos kihasználni a lehetőséget, hogy a mai ember számára oly fontos információs csatornán keresztül -elsősorban főműsor időben a kereskedelmi csatornákon- megfelelő tájékoztatásra kerüljön sor a klímaváltozás veszélyeiről és azzal kapcsolatban, hogy az egyén mit tud tenni ennek megelőzése érdekében. Az oktatásnak rendkívül nagy szerepe van abban, hogy milyen embereket nevel fel. Fontos, hogy a gyerekek már kis korban megtanulják tisztelni környezetüket és magatartásukkal hozzájárulni a környezet védelméhez. A médiát csak a szenzáció érdekli. Pedig ez az egyik olyan csatorna, melyen keresztül a legtöbb ember elérhető, éppen ezért volna fontos, ha a környezeti tájékoztatás megvalósulna, olyan módon, hogy az igaz képet mutat a valóságról.

77


XI.

Összegzés

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű megnövekedése az ipari forradalom hatására indult meg. Ez mára olyan méreteket öltött, hogy nemcsak a környezet, de az emberek túlélését is fenyegeti. A jégsapkák olvadása árvizeket okoz majd, máshol szárazság várható, mely éhínséget von majd maga után, és más beláthatatlan következményei is lehetnek. A legfőbb probléma a Föld átlaghőmérsékletének növekedése, melyet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása idéz elő. Ezek a gázok a következőek: a széndioxid, a metán, a nitrogénoxid, és a vízgőz. Ezek közül a legnagyobb mértékben a széndioxid súlyosbítja a helyzetet, mely a fosszilis energiahordozók elégetéséből, míg a metán és nitrogénoxid a mezőgazdasági tevékenységekből származik. Az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához mind direkt és indirekt módon. Ez előbbi, a háztartások energiahasználatára és a közlekedésre vonatkozik, az utóbbi az az eset, mikor a megtermelt, előállított javakhoz helybe szállítás útján jutunk hozzá. Éppen ezért az étkezés is fontos szerepet kap a kibocsátások csökkentésének missziójában. A nem szezonális élelmiszerek tartósítása, szállítása, hatalmas energiát emésztenek fel, nem beszélve a haszonállatok táplálásáról és kizsákmányolásáról. Az egyéni szokások megváltoztatása az egyik megoldás, a klímaváltozás hatásainak csökkentésére és enyhítésére. Az esettanulmányból az is kiderül, hogy a háztartási gépek és fűtés korszerűsítésével, valamint környezettudatos vásárlással és tömegközlekedési eszköz, vagy gyalogos közlekedési alternatíva alkalmazásával, hihetetlen pozitív eredményeket lehet elérni a háztartások széndioxid emisszió csökkentésének területén.

78


Ebben nagy szerepet kellene kapnia az oktatásnak és a médiának, mivel ez előbbi még hazánkban gyerekcipőben jár, az utóbbira kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, mivel ez az egyik olyan csatorna, melynek segítségével megvalósítható lenne a polgárok megfelelő tájékoztatása a globális környezeti problémákról, ez azonban nem kivitelezhető pozitív irányban, mivel a médiát csak a szenzáció motiválja. A

Kiotói

protokoll

alapján,

2050-ig

80%-kal

kell

csökkenteni

az

üvegházhatású gázok kibocsátását. Mindenki számára világos, hogy ez a mérték a jelenlegi módszerekkel megvalósíthatatlan. Tehát nem elegendő csupán a vállalatok CO2 kibocsátását korlátozni, hanem ezt a rendszert a háztartásokra is ki kell szélesíteni. A Carbon Footprint-ek megmutatják, hogy a legnagyobb kibocsátásokért az energiaszektor felelős, ez az a szektor, melyre a legnagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az egyéni karbon kereskedelem egy valós megoldási lehetőséget kínál az üvegházhatású

gázok

kibocsátásának

csökkentésére.

Mindezt

azzal

a

módszerrel, hogy meghatározza a felhasználható mennyiség maximumát, egyénekre azonosan lebontva. Hogy az egyének elfogadják a rendszert, meg kell győzni őket a valós helyzetről, hogy a kibocsátások csökkentése szükségszerű és elengedhetetlen, ez csak úgy lehetséges, ha az egyének felelősséget vállalnak saját kibocsátásaikért. Végül meg kell győzni a polgárokat arról, hogy az egyéni karbon kereskedelem rendszere egy igazságos, és hatékony módszer ennek támogatására.

Azok

az

emberek

számára

akik

eddig

is

támogatták

magatartásukkal a környezetet, az egyéni karbon kereskedelem rendszere nem fog nagy változást hozni az életükbe. Az egyéni karbon kereskedelem sémában, az egyének igénybe veszik a juttatásokat a teljes nemzeti kibocsátási keretből. Az emberek beszolgáltatják az egységeiket, a vásárlásaik által eredményezett kibocsátások alapján, úgy, mint az elektromos áram és üzemanyag esetén. Azok, akiknek szüksége van, vagy

79

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) egyszerűen többet szeretne kibocsátani, mint amennyi megengedett, venniük kell azoktól, akik nem használták fel kibocsátási keretüket. A piaci hatás ösztönzőleg hat az emberekre, hogy energia hatékony életvitelt folytassanak otthonaikban és csökkentsék kibocsátásaikat más terülteken is, mint a közlekedésben. A Klímaváltozás Számla fogja adni a költségvetés és a kibocsátási keretek megfelelő beállításait. A kibocsátási szektor kiterjed a háztartások energia és üzemanyag fogyasztására, és a légi közlekedésre. A tömegközlekedés csupán a minimális kvótaköteles szolgáltatások közé tartozna. Az

egyének

maguk

nem

lesznek

kötelezve,

hogy

összetett

karbon

számításokat végezzenek a vásárlásaik során. Azonban a karbon kalkulátor segítségével

az

egyének

képesek

lesznek

kiszámítani

az

otthoni

energiahasználatból és közlekedésből származó kibocsátásaikat. A kifizetések a karbon kártya segítségével történnek, mely úgy működne, mint egy hitelkártya. Minden hónapban feltöltésre kerül az a bizonyos kvótamennyiség, amiből gazdálkodnia kell a vásárlónak. Számos egyéni kártya program indult, mely arra szolgál, hogy tanulmányozzák, vagy teszteljék helyi szinten és mérjék az egyének környezetre tett hatásukat, és ez által kicsit, vagy akár teljesen csökkentsék annak mértékét. A kártyák arra szolgálnak, hogy mennyiségileg és alkalmanként minőségileg számolja az egyéni kibocsátásokat, és ez által ösztönözzék az egyéneket a pénzügyi eszközökkel (jutalom, bonusz). A cél a karbon semlegesség elérése. A rendszer az igazságos elosztás elvén alapszik. Éppen ezért minden ember egyenlő elbírálás alá kerül, ugyanakkor pluszjuttatásokat biztosít a rászoruló szegény háztartások számára. A gyerekek más elbírálási rendszer alá esnek. Ők részleges kvótát kapnak, mindaddig, amíg el nem érik a felnőtt kort. Mindamellett, hogy a rendszer bevezetésével kapcsolatban számos kérdés és kétely merül fel, többek között, hogy az emberek újabb korlátozó rendszerként 80

Az egyéni karbon kereskedelem 2009 fogják fogadni, mely a szabadság elvesztését és újabb adókifizetéseket jelent majd, a tanulmány alapján megállapítható, hogy a rendszer élhető megoldást és eszközt kínál a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

81


XII. Irodalomjegyzék Atos Origin, Lancement au Royaume-Uni de tout premier essei visant á calculer en temps réel les émissions de carbone personnelle, 2008.07.09, London, RSA, http://www.atosworldline.com/En/Newsroom/Press_Releases/download/20080609 _PR_RSA_fr.pdf Az Energy Saving Trust, Green barometer, 2007.november.27, Az Egyesült Királyság véleménye,http://www.theenergysavingtrust.com/Users/GuestandAdvocateaccoun ts/RonnieMcLaren/The-UK-s-opinion-on-climate-change-the-Green-Barometer Az Európai Unió hivatalos lapja, 2009.01.28, Stavros Dimas, A Bizottság Határozata, Brüsszel, 2008.12.17, 2.old Catherine Bottrill, Oxford University, 2006.10.24., UK Energy Research Centre Headquarters,

London,

Personal

Carbon

Trading,

http://www.ukerc.ac.uk/Downloads/PDF/R/RVK_PCT_FinalReport_Oct06.pdf Cselózki Tamás, Média és Környezetvédelem, http://www.okotaj.hu/szamok/2526/oko2.html David

Fleming,

Transition,

Resilience,

and

TEQ,

2007.08.14.,

http://transitionculture.org/2007/08/14/transition-resilience-and-tradeable-energyquotas/ Dr. Borka György, KvVM, Üvegházhatású gázok leltára, Vezetői összefoglaló, 1985-2006, http://klima.kvvm.hu/documents/32/VEZETOI_OSSZEFOGLALO.pdf?wa=EPIRSS 0824

82


Dr. Kovács Ferenc, Kérdőjelek a fosszilis energiahordozók felhasználása, az üvegházhatás és globális felmelegedés témakörében, Magyar Energetika 2003/4, 3. old. Dr. Kovács Ferenc, Kérdőjelek a fosszilis energiahordozók felhasználása, az üvegházhatás és globális felmelegedés témakörében, Magyar Energetika 2003/4, 6. old. Energy Policy Student papers, 2009, Hypothetical conséquences of immediate change

from

conventional

revised,

http://www.cepe.ethz.ch/education/EnergyPolicy/ep_student_papers_2009/Term_ paper_Hypothetical_Consequences_of_Immediate_Change_from_Conventional_r evised.pdf Environmental Audit Comittee, hetedik riport 2006-07 Beyond Stern: from the Climae Change Programme Review to the Draft Climate Change Bill http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200607/cmselect/cmenvaud/460/460. pdf Environmental Audit Committe, Fifth report of Session 2007-08, 2008.05.13, http://www.parliament.thestationeryoffice.co.uk/pa/cm200708/cmselect/cmenvaud/ 565/565.pdf European

Environmental

Agency,

CO2

kibocsátások,

2008.november,

http://ec.europa.eu/energy/publications/doc/statistics/ext_co2_emissions_by_secto r.pdf Faragó

Tibor,

éghajlatváltozás

Kerényi

Attila,

veszélyének,

KvVM, az

Nemzetközi

üvegházhatású

csökkentésére, Budapest-Debrecen, 2003

83

Együttműködés

gázok

az

kibocsátásának

„Közelítsünk mindjobban a természet törvényéhez” Gr. Széchenyi István (Stadium) Festa

book,

Cap

and

Share:

http://www.capandshare.org/download_files/C&S_Feasta_booklet.pdf Festa

Book,

Cap

and

Share,

alternatívák:

http://www.capandshare.org/howworks_others.html Fleming, 2006 Energy and the common purpose. David Fleming. 2006. www.teqs.net GPIC, a globális felmelegedéssel foglalkozó munkacsoportja, Róma, Olaszország, 2002, március, 2-5old. House of Committee, Governement Reponse to the Committee’s fifth Report of Session,

2007-

08,2008.10.28,http://www.parliament.thestationeryoffice.com/pa/cm200708/cmsel ect/cmenvaud/1125/1125.pdf http://www.theenergysavingtrust.com/Users/Guest-and-Advocateaccounts/Ronnie-McLaren/The-UK-s-opinion-on-climate-change-the-GreenBarometer Kis-Kovács Gábor, KvVM, Üvegházhatású gázok leltára, Vezetői összefoglaló, 1985-2006, http://klima.kvvm.hu/documents/32/VEZETOI_OSSZEFOGLALO.pdf?wa=EPIRSS 0824 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Sajtóiroda, Zöld évnyitót tartott a környezetvédelmi

mininszter,

2009.08.29.,

http://www.kvvm.hu/data/sajtokozlemenyek/416.pdf Környezetvédelmi Minisztérium, 2008, Az éghajlatváltozással kapcsolatban megjelent nemzetközi közgazdasági elemzések:- Stern jelentés-Európai Bizottság költség-haszon elemzése, http://klima.kvvm.hu/index.php?id=33 84


Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change, article 3, http://unfccc.int/resource/docs/convkp/kpeng.html M. Ghislain GOSSE et M. Pierre STENGEL, INRA, L'ampleur des changements climatiques, de leurs causes et de leur impact possible sur la géographie de la France

à

l'horizon

2005,

2050

et

2100,

Les

glaciers,

2002.02.13,

http://www.senat.fr/rap/r01-224-1/r01-224-1.html Marcel Deneu, L'ampleur des changements climatiques, de leurs causes et de leur impact possible sur la géographie de la France à l'horizon 2005, 2050 et 2100, GES, 2002.02.13, http://www.senat.fr/rap/r01-224-1/r01-224-1.html Marianne Lefebvre, Bilan carbon individuel, Une approche économique, 2008Marielle Court, GES dans nos assiettes, Réseau Action Climat France, Le Figaro,

2007.

04.

18,

http://www.lefigaro.fr/france/20070418.FIG000000005_des_kilos_de_co_caches_ dans_nos_assiettes.html Maxence Layer, Gaz á effect de serre: Le Royaume-Uni veut faire des quotas d’émission une affaire personnelle, 2006.06.13. Mészáros Ernő, az üvegházhatású gázok légköri forgalma Magyarország fölött, Ezredforduló 2003/1) Pierre Magnetto, 2009.03.27, Carte Carbone: Premier État de l’Art, Le Journal de développement

durable,

http://www.developpementdurablelejournal.com/spip.php?article4322 Richard Starekey, Kevin Anderson, DTQ, Thyndall Technical Report, 2005.12., http://www.carbonequity.info/PDFs/Tyndalldtq.pdf Rob Preece, Yorkshire, 2008.12.29., 40 firms back carbon trading in Yorkshire, http://www.yorkshirepost.co.uk/news/40-firms-back-carbon-trading.4826995.jsp 85


RSA (Royal Society for the Arts, Manufactures and Commerce) kutató projektje, melyet Carbon Limited-nek nevezett el: RSA Carbon Limited- Technology for Personal

Carbon

Trading-2006.

december,

2007.

február

www.rsacarbonlimited.org RSA(RoyalSocietyfortheArts,ManufacturesandCommerce),CarbonLimited,www.rs acarbonlimited.org/default.aspa Sandrine Rousseaux, Etat des lieux international des programmes de catre carbone

pour

les

particuliers,

2009.03.,

http://www.energie-

cites.eu/IMG/pdf/Rapport_final__cartes_carbone-3.pdf) Simon Robert and Joshua Thumim, A Rougd Guide to Individual Carbon Trading, Centre

for

Sustainable

Energy,

2006.

november,

http://www.carbonequity.info/PDFs/defranov06.pdf Simon Roberts és Joshua Thumim: a Rough Guide to Individual Carbon Trading: The

idea-the

issues

and

next

steps,

2006.

november

www.defra.gov.uk/environment/climatechange/uk/individual/carbontrading/pdf/pca scopingstudy.pdf Simon Roberts és Joshua Thumim: a Rough Guide to Individual Carbon Trading: The

idea-the

issues

and

next

steps,

2006.

november

www.defra.gov.uk/environment/climatechange/uk/individual/carbontrading/pdf/pca scopingstudy.pdf Simon Roberts, Joshua Thumim, Centre for Sustainable Energy, A Rough Guide to

Individual

Carbon

Trading,

2006

november,

http://www.carbonequity.info/PDFs/defranov06.pdf Starkey and Anderson (2005), Investigating Domestic Tradable Quotas: a policy instrument for reducing greenhouse gas emissions from energy use, Tyndall Centre, TR29, 2005, www.tyndall.ac.uk/research/theme2/final_reports/t3_22.pdf 86


The Energy Saving Trust- Green Barometer,Measuring environmental attitude, 2007,

http://www.energysavingtrust.org.uk/uploads/documents/aboutest/Green-

Barometer-Web(spread).pdf) The Great Stink: Towards an Environmental Contract- David Miliband beszéde az Audit

Commision

Annual

Lecture

keretében

2006.

07.

19.

www.Defra.gov.uk/corporate/ministers/speeches/david-miliband/dm060719.html The independent, Secret plan to impose Eu- wide carbon limit, 2006.november.24, http://www.independent.co.uk/news/business/news/secret-plan-to-impose-euwidecarbon-limit-425628.html Thierry Chambolle, The shadow price of carbon in France, Stategic Analysis Center,

2008.12.16,

http://www.etsap.org/Workshop/Sophia-

Antipolis_12_2008/081214Shadow%20price.pdf Vásárhelyi

Tamás,

Nemzeti

Környezeti

Nevelés

Dtratégia,

2003,

http://www.mkne.hu/strategia/strategia.pdf Véronique Smée, Lancement d'un réseau international pour la neutralité carbone, 2008.02.27., http://www.novethic.fr/novethic/planete/environnement/climat/lancement_reseau_i nternational_pour_neutralite_carbone/114534.jsp www.rsacarbonlimeted.org/default.aspa

87


XIII. Melléklet CO2 kibocsátás kiszámítása Fűtés Tüzelőanyag

Mennyiség

Kalóriaérték (kWh)

fogyasztás

CO2

kibocsátás

(kg)

Gáz m3 Propán/bután (kg) Hajtóanyag (l) Kőszén (kg) Kőszén-koksz (kg) Fűtés (MWh) Összeg

Villany Fogyasztás (kWh)


Szemét Mennyiség


Érték (m3)

Víz Fogyasztás (kWh)


Teljes CO2 kibocsátás Összeg (kg) Energiafogyasztás (kg)

88


89

Az egyéni karbon kereskedelem 2009

Recommend Documents