„Új impulzusok”
SZOMBATHELY Nyugat-Pannónia szolgálatában
A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében
Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából készítette a BENCHMARK Területfejlesztési Kutató és Tanácsadó Kft
Közremőködtek:
Dr. Csapó Tamás Magyar Márta Dr. Palkovits István (szerk.)
Szombathely, 2006. 2
TARTALOMJEGYZÉK Új lendület a fejlesztéspolitikában
4
Területfejlesztési programozási környezet
5
Fejlesztési prioritások és programok Szombathely Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójában
7
A fejlesztéspolitika kiemelt beavatkozási területei és programjai
8
Innovációs impulzusok - a tudásalapú fejlesztés mintaprogramjai (A „megújuló város”) A térségi kohézió impulzusai (A „nyitott város”) Kulturális kisugárzás - örökséghasznosítási mintaprogramok (A „kultúra városa”) Települési infrastruktúra és környezetvédelem a XXI. században (Az „élhetı város”) A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei I. Innovációs impulzusok - a tudásalapú fejlesztés mintaprogramjai (A „megújuló város”)
8 8 8 9 11 11
Tudományos-innováció fejlesztési centrum létrehozása a 11-es Huszár úti laktanya rekonstrukciójával egységes területrehabilitációs mintaprojekt (kiemelt projekt) Vas Megyei Markusovszky Kórház, mint orvostudományi innovációs centrum fejlesztése kiemelt figyelemmel egy rákgyógyító- és kutatóközpont létrehozására (kiemelt projekt) Vas Megyei Markusovszky Kórház belgyógyászati tömb rekonstrukciója Egyetemfejlesztés program
14 18 20
II. A térségi kohézió impulzusai (A „nyitott város”)
23
[Szombathelyt érintı térségi közlekedési fejlesztések] Szent Gellért út – Csaba utca vasúti felüljáró (kiemelt projekt) Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítı útra A Szent Márton utcai felüljáró, és a belsı körút zárása Nyugati tehermentesítı út Új regionális autóbusz-pályaudvar, mint intermodális csomópont (kiemelt projekt) Szombathely integrált elıvárosi közlekedésének megszervezése Regionális repülıtér kialakítása és közlekedési feltárása Városkörnyék kerékpárút-hálózat kiépítése Szombathely városközpont kerékpárút-hálózat fejlesztése
23 33 36 38 40 42 45 48 50 53
III. Kulturális kisugárzás - örökséghasznosítási mintaprogramok (A „kultúra városa”)
56
Történelmi régészeti városrész (kiemelt projekt) Római fürdı Római színház Szombathely oktatási és kulturális intézményhálózatának rekonstrukciója
56 58 61 63
IV. Települési infrastruktúra és környezetvédelem a XXI. században (Az „élhetı város”)
65
A lukácsházi és dozmati árvízvédelemi szükségtározók megvalósítása (kiemelt projekt) Nyugat-dunántúli hulladékgazdálkodási rendszer (kiemelt projekt) A város csatorna- és vízhálózatának rekonstrukciója, vízminıség javítása „Új Városliget” projekt – a nyugati városrész komplex rekreációs övezeti fejlesztése Kámoni Arborétum revitalizációja
65 68 71 73 75
11
3
ÚJ LENDÜLET A FEJLESZTÉSPOLITIKÁBAN A 2000 éves Szombathely, mint a Nyugat-Dunántúli Régió centrális helyzető városa, egyben az öt országot érintı Nyugat-Pannónia egyik évezredes hagyományú centruma új alapokra helyezett fejlesztéspolitikája keretében nagyszabású kezdeményezésekkel, az utóbbi évek mőhelymunkája során kiérlelıdött fejlesztési programjai megvalósításával újra térsége fejlıdési csomópontjává kíván válni az elkövetkezı programozási idıszakban. Az ehhez szükséges fejlesztések alapját a konszenzussal elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció jelenti, mely a lezajlott komoly szakmai és fejlesztéspolitikai viták eredményeként határozott közös szándékot jelez, és egyértelmő irányt mutat a város számára a kiemelt lokális feladatok és betöltendı térségi szerepek tekintetében egyaránt. A város jövıképében feltőnı modern város – a saját polgárainak nyújtott magas szintő életfeltételek biztosítása mellett - egy jelentıs hatású és markáns arculatú Közép-európai településként a Graz-Sopron-Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Muraszombat térség kulturális, ipari, kereskedelmi, oktatási és turisztikai térségi hálózat szervezı szereplıjévé válik. Ennek érdekében komoly erıfeszítések indultak számos területen, a fejlesztési koncepció prioritásainak („a megújuló város”, „a kultúra városa” „az élhetı város” „a nyitott város”) megfelelı irányokban. Az erıfeszítések középpontjában olyan fejlesztések állnak, melyek egyfelıl a helyi adottságok és tradíciók bázisán építenek egy XXI. századi várost, másfelıl távolabb tekintve a szőken vett városi érdekeken erıteljes térségi impulzusok gerjesztését célozzák. A város fejlesztési tevékenységét – hatásait illetıen - három térségi szintre vonatkoztatva alakítja: Szombathely város (város). Bük-Sárvár-Vasvár-Kıszeg-Oberwart (szők vonzáskörzet); Graz-Sopron-Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Muraszombat (tág vonzáskörzet); A három szint vonatkoztatási rendszere sok tekintetben egymásra épül, ugyanakkor az egyes szinteken belül sok tekintetben eltérek a fejlesztési funkciók és hangsúlyok. A modern és fenntartható városfejlıdés feladatai, egy új alapokra helyezıdı sokoldalú agglomerációs térségi együttmőködési modellel kapcsolatos küldetés és a regionális-nemzetközi térségi hálózati szervezı szerep összehangolása komoly erıfeszítéseket követel a várostól, de rendkívüli hozadékokat ígér Szombathely számára. A nagyívő tervek megvalósításához elvi alapot a településfejlesztési koncepció nyújt, az abban megfogalmazott hosszú távú célokat alátámasztó rövid- és középtávú teendıket illetıen ugyancsak kész tervek állnak rendelkezésre. A fejlesztési koncepció alapján készült stratégiai fejlesztési terv az EU fejlesztési irányelvei és 2007-2013 periódusra vonatkozó programozási dokumentumai, a véglegesítés elıtt álló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret és a körvonalazódó Regionális Operatív Program támasztotta követelmények és kínálta lehetıségek szem elıtt tartásával rögzíti azokat a kulcsprojekteket, melyek a város fejlıdése szempontjából középtávon legnagyobb jelentıségőek, s amelyek megvalósítására a város számára elérhetı erıforrások koncentrálandók. A kiemelt jelentıségő projektek megvalósítása a városi fejlesztési politika domináns elemét jelenti, azok megvalósításában nemcsak konszenzusra, hanem a meghatározó szereplık közös erıfeszítéseire is szükség van. A lista összeállítását kísérı szakmai-érdekegyeztetési folyamat lezárultával kibontakozó viták már a városi érdekérvényesítés lehetıségeit, ezzel a regionális fejlıdést dinamizáló potenciálját gyengíthetik. 4
TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMOZÁSI KÖRNYEZET A hazai fejlesztéspolitikát teljes mértékben a Közösség fejlesztési elvei hatják át, és fogják meghatározni a jövıben is, és az ezen elvek szerint bevonható források meghatározó szerepet fognak játszani a sikeres megvalósítás tekintetében. Ebbıl következıen a terület-és településfejlesztési tervezés minden szinten összhangba kell hozni az EU fejlesztési elveivel és gyakorlatával, valamint az azt tükrözı pénzügyi háttérrel. Az EU támogatási rendszerét meghatározó kohéziós politikának az alapvetı célja a 2007-2013 idıszakra vonatkozóan is a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erısítése, a Közösség egészének harmonikus fejlıdése, illetve a kevésbé elınyös helyzető régiók felzárkóztatása. E kohéziós politika és annak támogató eszközrendszere (pl. Strukturális Alapok és Kohéziós Alap), mint a gazdasági és társadalmi konvergencia erısítésének legfontosabb uniós szintő biztosítéka a hazai fejlesztési elképzelések számára is megkerülhetetlen keretül szolgál.
Célkitőzések Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttmőködés
A finanszírozás forrásai (Struktúrális Alapok és Kohéziós Alap) ERFA
ESZA
KA
Szombathely fejlesztési projektjeinek megfogalmazásánál is figyelembe veendı, hogy a következı programozási periódusban az európai fejlesztéspolitika fókuszában Európa beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá tétele, a növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztése, illetve több és jobb munkahely létrejöttének elısegítése áll. E célok elımozdítás érdekében az EU megfogalmazta a 2007–2013 közötti idıszakra irányuló közösségi stratégiai iránymutatásait, melyek az alábbi területeket helyezik a fejlesztéspolitika középpontjába: 1. A közlekedési infrastruktúra kiterjesztése és fejlesztése 2. A környezetvédelem és a növekedés közötti szinergiák erısítése 3. A hagyományos energiaforrások intenzív felhasználásának csökkentése 4. A Kutatás és Technológiafejlesztés (KTF) történı beruházás növelése és fejlesztése 5. Az innováció megkönnyítése és a vállalkozói szellem ösztönzése 6. Információs társadalom 7. Hitelhez jutási lehetıségek 8. Több ember bevonása és megtartása a foglalkoztatásban és a szociális védelmi rendszerek korszerősítése 9. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása és a munkaerıpiac rugalmassága 10. Az emberi tıkébe való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképzés révén 11. Intézményi / igazgatási kapacitás 12. Az egészséges munkaerı fenntartásának segítése A fenti célok mentén körvonalazódó hazai területfejlesztési dokumentumok képezik a város fejlesztéspolitikájának közvetlen keretét. A 2007-2013 idıszakra vonatkozó Nemzeti Stratégia Referenciakeretnek még csak munkaverziói ismeretesek, azok alapján azonban bizonyos sarokpontok láthatók. 5
A középtávú célokként a versenyképes gazdaság (beleértve a közlekedési elérhetıséget), a megújuló társadalom, az élhetı környezet, és területi kohézió megvalósulását kitőzı program „fejlesztési tengelyei” az alábbiak:
a gazdaság versenyképességének javítása, az emberi erıforrások fejlesztése, a környezet fejlesztése, a területi koordinációt igénylı, és regionális szintő fejlesztések, a kormányzás hatékonyságának növelése és a nemzeti akcióprogramban vállalt reformok támogatása.
Az e területek elımozdításához szükséges intézkedések jelen állás szerint az operatív programok alábbi rendszerébe sorolódnak: Emberi erıforrások fejlesztése operatív program (EMEROP), Humán infrastruktúra operatív program (HIOP), Igazgatási rendszer korszerősítése operatív program (IGOP), Információ társadalom operatív program (ITOP), Környezeti operatív program (KOP), Versenyképes gazdaság operatív program (VEGOP), Közlekedés és energia OP (KEOP), Illetve a 7b Regionális operatív program (ROP). Az önálló – a régiók érdemi szerepvállalása jegyében regionális felelısségi körbe tartozó, regionális magvalósítású - Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Program ma ismert munkaváltozata (mely a számítások szerint 7 évre kb. 140 Mrd Ft, vagyis évente 20 Mrd Ft felhasználásáról rendelkezik) prioritásként az alábbi négy témát fogalmazza meg:
Gazdaságfejlesztés Pannon örökség Települési infrastruktúra, településrehabilitáció és környezetvédelem Térségi elérhetıség javítása
Az ezek alá sorolt stratégiai programok és intézkedések képezik az alábbiakban megjelölt szombathelyi projektek többsége számára a magvalósítás hátterét, így azok tartalma különös figyelmet érdemel, miként a projektek értékelésénél ugyancsak hangsúlyosan érvényesítendı ún. horizontális elvek (környezettudatosság, foglalkoztatás bıvítése, esélyegyenlıség biztosítása, sajátos településszerkezet figyelembevétele, határmenti kapcsolódási pontok figyelembevétele, illetve info-kommunikációs technológiák alkalmazása) is. Az országos fejlesztéspolitikai keretek elırehaladásával párhuzamosan – annak sarokpontjai által meghatározottan – már elindult az a stratégiai tervezési munka, melynek egységes szemléletben igyekszik rögzíteni a régió egésze és az azt alkotó területi egységek (közte a szombathelyi agglomerálódó térség) fejlesztési stratégiáit. E formálódó dokumentumokban Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciója által megfogalmazott fejlesztési elveknek és szándékoknak, illetve az azokból levezethetı – alábbiakban megjelölt – fejlesztési projekteknek meg kell jelenniük.
6
FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁBAN „Megújuló város” I. Tudásalapú városi gazdaság kiépülésének elımozdítása
„Kulturált város” II. A humán tıke fejlesztése, az életminıség javítása
1. Felsıoktatás, K+F
1. Közoktatási program
„Nyitott város” III. Megközelíthetıség, városi infrastruktúra fejlesztése Programok
1. Egyetemfejlesztési program 1. Közoktatás fejlesztése 2. K+F növelése, kutatóhelyek létesítése 2. A szakképzés és felnıttoktatás fejlesztése, 3. MTA Területi Bizottság létrehozása összehangolása a gazdaság igényeivel
2. A gazdaság versenyképességének erısítése
2. Munkaerıpiaci program
1. Befektetés-ösztönzés, befektetıi 1. Megváltozott munkaképességőek kapcsolatmenedzsment foglalkoztatásának elısegítése 2. Innovációs miliı erısítése 2. Roma program 3. Gazdaságszerkezeti átstrukturálódás 3. Esélyegyenlıség program elımozdítása 4. Intelligens város program
3. Idegenforgalom fejlesztése 1. Idegenforgalmi kínálat összehangolt fejlesztése 2. Turisztikai partnerség-program, témaklaszterek kezdeményezése 3. Fesztiválváros-program
1. Közlekedésfejlesztési program 1. Megközelíthetıség javítása 2. Városi úthálózat fejlesztése 3. Tömegközlekedés javítása
3. Egészségügyi-szociális program 1. 2. 3. 4.
Egészségügyi program Szociális ellátórendszerek fejlesztése Életmód-program A testkultúra és sport fejlesztésének programja
2. A város és környéke kapcsolatrendszerének javítása 1. Regionális szerepkör erısítése 2. Városkörnyéki együttmőködés 3. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
3. Kommunális-mőszaki infrastruktúra fejlesztése 1. 2. 3. 4.
Víz- és csatornahálózat megújítása Komplex hulladékkezelési program Árvíz, belvíz, csapadékvíz elvezetés Energetikai program
„Élhetı város” IV. Települési környezet javítása, modern városgazdálkodás 1. Környezet és természetvédelem 1. Városi zöldterületek programja 2. Környezet- és természetvédelmi program 3. Rekreációs terek programja
2. Területi rehabilitáció, épített környezet védelme 1. Városrehabilitációs program 2. Kulturális örökség védelme 3. Lakásprogram
3. A településmenedzsment modernizálása 1. A városirányítás és önkormányzati gazdálkodás modernizálása 2. Szolgáltató (fogyasztó-orientált) hivatal kialakítása és mőködtetése 3. A város érdekérvényesítı képességének javítása
4. A közmővelıdés és kultúra kibontakoztatásának programja 1. A minıségi szabadidı-eltöltési lehetıségek bıvítése, a közmővelıdési szféra erısítése 2. A magaskultúra jelenlétének erısítése, intézményeinek és rendezvényeinek támogatása 3. A civil szféra megerısödésének elımozdítása
7
A FEJLESZTÉSPOLITIKA KIEMELT BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI ÉS PROGRAMJAI Innovációs impulzusok - a tudásalapú fejlesztés mintaprogramjai (A „megújuló város”) Laktanyarekonstrukció fókuszban a megújuló erıforrásokkal – tudományosinnovációs fejlesztési centrum létrehozása egységes területrehabilitációs mintaprojektként: a megújuló erıforrások és a korszerő oktatás és kutatás ötvözése nemzetközi együttmőködésben Felsıoktatásfejlesztés hálózati elven az egységes európai felsıoktatási térhez kapcsolódva A Markusovszky Kórház, mint orvostudományi innovációs centrum fejlesztése kiemelt figyelemmel egy rákgyógyító, kutatóközpont létrehozására és a belgyógyászati tömb rekonstrukciójára Intelligens város program Befektetés-ösztönzés, illetve módszertani megújítása
befektetıi
kapcsolatmenedzsment
intézményi
és
A térségi kohézió impulzusai (A „nyitott város”) Országos közútfejlesztési beruházásokhoz (M9, M86, Kıszeg – Szombathely – Szentgotthárd közötti útszakasz korszerősítése, megépítése) kapcsolódó városi közlekedési projektek: a közúthálózat átfogó fejlesztése (győjtıúthálózat újraértékelése, körforgalmak; parkolóhelyek, parkolóházak); a Csaba utcai felüljáró megépítése; a városi elkerülı út befejezı szakasza. Regionális repülıtér létesítése Az agglomerációs tömegközlekedés optimalizálása, ennek központi elemeke egy korszerő kötöttpályás közlekedési rendszer létrehozása, a város és környéke hálózatainak fejlesztésével és integrálásával; a program részét képezi továbbá a vasúti fejlesztésekhez szükséges építési terület biztosítása, a vasúti pályaudvar közlekedési kapcsolatainak, parkolás feltételeinek javítása, melynek feltétele az új regionális autóbusz-pályaudvar kialakítása A kerékpárút hálózat fejlesztése (városon belüli, térségi) Az agglomeráció térségi fejlesztés komplex mintaprogramja a Szombathely-Kıszeg tengely mentén, melynek elemei: a megvalósuló lukácsházi víztározóhoz kapcsolódóan kialakítandó üdülıterület fejlesztése, a településhálózati együttmőködés (Szombathely, Kıszeg, Bük, Lutzmannsburg, Oberwart stb.) új kereteinek lefektetése, a térségi tömegközlekedési rendszerek optimalizálása. Kulturális kisugárzás - örökséghasznosítási mintaprogramok (A „kultúra városa”) Történelmi régészeti városrész II-III.-IV ütem Szombathely oktatási és kulturális intézményhálózatának rekonstrukciója Nemzetközi turisztikai termékcsomagok fejlesztése (pl. Szent Márton út) 8
Római fürdıkultúra XXI. századi igényeknek megfelelıen: a Római Fürdı beruházás megvalósítása (a szombathelyi Termálfürdı és Uszoda rekonstrukciójaként) A színházkultúra program, ennek részei: a Szombathelyi Városi Színház megteremtése, Római Színház létrehozása a Szent István parkban (az ókori amfiteátrum helyére tervezett szabadtéri színház), és egyéb infrastrukturális fejlesztések A helyi zenekultúra nemzetközi rangjához méltó fejlesztése, a Bartók Terem felújításával Települési infrastruktúra és környezetvédelem a XXI. században (Az „élhetı város”) Beruházások a szociális ellátórendszerbe (Oladi lakótelepen 40 fıs bölcsıde és 1000 adagos központi konyha kialakítása, szociális létesítmények kialakítása, bıvítése) A kommunális-mőszaki infrastruktúra XXI. századi szintő fejlesztése, ennek részeként Szombathely és térsége komplex regionális hulladékkezelı rendszerének fejlesztése; a város csatornahálózatának korszerősítése és bıvítése; a vízminıség javítása és az ivóvízbázis védelme; a lukácsházi és dozmati árvízvédelemi szükségtározók megvalósítása; illetve az energia-felhasználás auditjainak elkészítése a városi tulajdonú intézményekben és energiatakarékos megoldások bevezetése Városfejlesztési projektek: a Brenner Tóbiás tömb rehabilitációja; városi alközpontok fejlesztése: lakásépítések, a megfelelı szintő alapellátás infrastruktúrája, közmőkapacitás, jó közlekedési kapcsolatok, közösségi zöldterületek, parkolás stb. A városi rekreációs terek programja: a nyugati városrész komplex rekreációs övezeti fejlesztése (a Csónakázótó-Tófürdı-Kalandváros alkotta rekreációs övezet); a „Megújulás ligete” - rekreációs, rehabilitációs, edzıtábor- és szabadidıs centrum (volt Városi strand); az arborétum fejlesztése, a Perint és partja városképi-rekreációs hasznosítása; elhagyott bányatavak hasznosítása. A fenti programok és projektek egy koncepcionálisan kidolgozott koherens rendszert alkotva képviselik a városi fejlesztéspolitikát, ennek megfelelıen a város stratégiai vezetése a középtávú együttes megvalósulás célját tőzte zászlajára az elemek közti szinergikus hatások érvényre jutása, a megfogalmazott városi jövıkép mind teljesebb megvalósulása, és a város maximális erısségő térségi kisugárzásának elérése érdekében. Tekintettel azonban az egyes elemek különbözı prioritási fokára, az egymásra épülı projektek közti ütemezési viszonyokra és a finanszírozás realitásaira a városvezetés megjelölte azokat a kulcsprojekteket, melyeket a 2007-2013 programozási idıszakban – fontosságukra és elıkészítettségükre együttes tekintettel - kiemelten stratégiai jelentıségőnek tekint, ezek: 1. Tudományos-innováció fejlesztési centrum létrehozása a 11-es Huszár úti laktanya rekonstrukciójával - egységes területrehabilitációs mintaprojekt 2. A történelmi-régészeti városrész projekt 3. Új regionális autóbusz-pályaudvar, mint multi- és intermodális csomópont kiépítése 4. A Vas Megyei Markusovszky Kórház, mint orvostudományi innovációs centrum fejlesztése kiemelt figyelemmel egy rákgyógyító- és kutatóközpont létrehozására és a belgyógyászati tömb rekonstrukciójára 5. A Csaba utcai felüljáró megépítése a város gépjármő közlekedésének tehermentesítése érdekében 6. A lukácsházi és dozmati árvízvédelemi szükségtározók megvalósítása 7. Nyugat-dunántúli térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése 9
E szőkebb lista kiegészíthetı azokkal a projektekkel, melyek hasonlóképpen fontosak ugyan a városfejlesztésben, de az elıkészítettségükkel kapcsolatos körülmények, megvalósításukkal kapcsolatos akadályok vagy dilemmák, esetleg regionális szerepük szőkebb volta miatt – és a koncentráció igényével összefüggı választási kényszerre tekintettel - a fentiek mögé rangsorolódnak a prioritássorrendben. Ilyenekként szerepelnek az alábbiakban a következık: 1. Vas Megyei Markusovszky Kórház belgyógyászati tömb rekonstrukciója 2. Egyetemfejlesztés program 3. Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítı útra 4. A Szent Márton utcai felüljáró, és a belsı körút zárása 5. Nyugati tehermentesítı út 6. Szombathely integrált elıvárosi közlekedésének megszervezése 7. Regionális repülıtér kialakítása és közlekedési feltárása 8. Városkörnyék kerékpárút-hálózat kiépítése 9. Szombathely városközpont kerékpárút-hálózat fejlesztése 10. Római fürdı 11. Római színház 12. Szombathely oktatási és kulturális intézményhálózatának rekonstrukciója 13. A város csatorna- és vízhálózatának rekonstrukciója, vízminıség javítása 14. „Új Városliget” projekt – a nyugati városrész komplex rekreációs övezeti fejlesztése 15. Kámoni Arborétum revitalizációja A fenti lista vállaltan nem teljeskörő sem a város vizsgált idıszakbeli fontos feladatait illetıen, sem a lehetséges projekt-jellegő aktivitások felsorolása terén. A fejlesztési és városüzemeltetési teendık tekintetében irányadó városi hosszú távú területfejlesztés koncepció alapján azok a fejlesztések kerültek kiemelésre, melyek – azon túl, hogy nagy volumenőek, meghatározó jelentıségőek és zömmel térségi kihatásúak – jól definiálható projektként eséllyel jelenhetnek meg a fejlesztési forrásokért folyatatott versenyben. A megfogalmazott lista kiegészíthetı további olyan projekt-kezdeményezésekkel, melyek mögé - a preferenciák bizonyos átrendezıdését tükrözı - határozott konszenzussal lehet felsorakoztatni a város döntéshozóit (pl. Gyöngyöshermáni bányató, Városi Színház), illetve olyanokkal, melyeknek kidolgozása, elıkészítése történhet meg a vizsgált periódusban (egy városi konferenciaközpont, a herényi Gotthard kastély stb.). A megjelölt projektek Szombathely fejlıdésének kulcselemei, egyúttal a régió számára jelentıs fejlesztési impulzusokat eredményezı tevékenységek. A projektsor tehát végeredményben megtölti tartalommal azt az policentrikus regionális városhálózati rendszernek nevezett elvi modellt, mely a Nyugat-Dunántúli régió térszervezıdésben meghatározó jellemzı lehet: kijelöli a város helyét, körvonalazza fejlesztési specifikumait az együttmőködési rendszerben. E dokumentum létrejötte mögött az a meggyızıdés áll, miszerint a régió meghatározó városainak szerepvállalása és a szerepek markáns körvonalazása önmagában hozzájárulhat a régió mára kialakult (és értéknek tekintett), kevéssé polarizált térszerkezetének fennmaradáshoz és a hálózatos együttmőködés elfogadott, sıt bizonyos politikai döntések szerint preferált modelljének kiteljesedéséhez.
10
A 2007-2013 IDİSZAK STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ FEJLESZTÉSI PROJEKTJEI I. Innovációs impulzusok - a tudásalapú fejlesztés mintaprogramjai (A „megújuló város”) Tudományos-innováció fejlesztési centrum létrehozása a 11-es Huszár úti laktanya rekonstrukciójával - egységes területrehabilitációs mintaprojekt (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A 11-es Huszár úti (volt szovjet) laktanya rekonstrukciója. A XIX. században épült, jelenleg 10 fıtiszti és legénységi épületekbıl álló, több mint 10 hektár területen elhelyezkedı, mőemléki védettség alá helyezett épületcsoport és környezete teljes rekonstrukcióra szorul. Az objektum, mely a város frekventált területén található, adottságai alapján számos funkció számára kínálna ideális helyszínt. Az itt megvalósítandó tudományos-innováció fejlesztési centrum létrehozása a városfejlesztés számára egy kulcsfontosságú területen jelenthet elırelépést: a megfogalmazott innováció-orientált fejlesztési stratégia ugyanis nem lehet sikeres a K+F kapacitások növelése, a kutatóhelyek bıvülése, különösen a mőszaki irányultságú tudásközpontok és oktatási bázisok nélkül. A városban jelenlévı egyetemi tudományos és kutatószféra, illetve a kreatív, vállalkozó szellemő fiatal diplomások és az innovatív vállalkozói kör (és folyamatos fejlesztésre ösztönzött beszállítók) közös mőködéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése egyszerre szolgálhatná a helyi gazdaság fejlıdését, s ezen keresztül a foglalkoztatási helyzet javulását, valamint az egyetem fejlıdését (az elmélet és gyakorlat élı kapcsolata miatt, illetve az egyetem vonzerejének növekedése révén) A PROJEKT TARTALMA Az épületegyüttes barnamezıs beruházás keretében történı rekonstrukcióját követıen létrehozandó tudományos-innovációs fejlesztési centrum olyan oktatási-kutatási funkciókat kapna melyek középpontjában a helyi (jelenlegi, illetve prognosztizált jövıbeli) gazdasági bázis igényei állnak. Kiépülhet itt egy gazdasági-mőszaki oktatási centrum (pl. technikusi, mérnöki képzés), de számos egyéb kapcsolódó tevékenység bázisa is lehet az objektum (pl. tanácsadó és innovációs szervezetek, felnıttoktatási központ, konferencia központ). A tervek szerint az oktatási-kutatási tevékenység fókuszába kerülnek a megújuló erıforrások, mely területen a város és vonzáskörzete (beleértve a határon túli Güssinget és Pinkafeldet, mint lehetséges megvalósító partnereket is) komoly eredményekkel bír. A megújuló erıforrások hangsúlyos szerepe a projekt egésze során érvényesítésre kerülhet, így egységes területrehabilitációs mintaprojekt valósulhat meg. A megújuló épületegyüttesben a - „tudássziget” koncepció szerint - helyet kaphat egy Professzorok Háza (a városba telepített oktatók igényesen kialakított lakásai), egy Doctorandus Ház (PhD hallgatók elhelyezését, letelepedését segítendı), egy külföldi diákok elhelyezésére szolgáló épület nyelvoktatási centrummal (amit a teljes közösség használhatna), klubbal, egy konferenciaközpont és kiszolgáló egységei, köztük egy melegkonyhás (gyors) étterem, egy „fiatalok inkubációs háza” (ahol megfelelı infrastruktúra és tanácsadó szolgálat állna rendelkezésre vállalkozások, diákszövetkezetek, egyéni kezdeményezések megvalósításához segítendı a kreatív ötletek piacra jutását, illetve az elméleti anyag 11
gyakorlati megvalósítását, tapasztalatok szerzését - ide betelepíthetık IT funkciók is, illetve inkubációs, tudásfejlesztı, munkaerı-piaci szolgáltatók is), egy kollégium magán az oktatási intézményen kívül. Az istálló „dühöngıvé” alakítása (bowling, darts, biliárd, kávézó, art mozi), a környezı területen pedig szabadidıs tevékenységek lehetıségeinek kialakítása (elsısorban sportpályák, játszóterek) lehetséges A laktanyához tartozó, jelenleg üresen álló , több mint 10 ha (B) területen városrészi alközpont és lakások kialakítására kerülhet sor.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 15 mrd Ft A lehetséges források döntıen Uniós támogatásból (a Regionális Operatív programon keresztül), kisebb része pedig hazai forrásokból (állami, regionális) származhat. A magántıke bevonhatósága is mérlegelendı. A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A terület tulajdonosi viszonyai rendezıdtek, a tulajdonosi hasznosítási szándék határozott. Az épületek állaga, a terület infrastruktúrája folyamatosan romlik a rekonstrukció sürgetı. A projekthez a komplex megvalósíthatósági tanulmány rendelkezésre áll. A továbblépéshez akcióterv, hatástanulmányok, mőszaki tervek készítése szükséges, valamint az önkormányzati forrás biztosítása szükséges. ÜTEMEZÉS A folyamatban levı elıkészítı szakasz (akcióterv, hatástanulmányok, mőszaki tervek készítése) után a megvalósítás 2008-2010 között történhet.
12
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt az innovációs szférában, vagyis azon a területen gerjesztene impulzusokat, mely a Nyugat-Dunántúli Régió leggyengébb pontja. Nemcsak a város felsıoktatása és szakképzése, valamint a gazdaság-felsıoktatás kapcsolatok nyernének új lendületet a projekt révén, hanem a tágabb térség is. A megújuló erıforrásokkal kapcsolatos oktatási-fejlesztési centrum léte és mőködése jelentısen hozzájárulhatna a régió (és a West/Nyugat Pannon Eurégió) kívánatos jövıképének megvalósulásához. A távlati és tágabb térségre vonatkozó hatások mellett nem lényegtelen azonban az a közvetlen eredmény sem, mely a településképben jelentkezik: a város szívében lévı lerobbant épülethalmaz rekonstrukciójával a turizmusra (és a helyi életminıségre) nagy hangsúlyt fektetı város még vonzóbbá válhatna vendégei és polgárai számára. AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Az projekt megvalósulásával kapcsolatos kockázatként kiemelhetı, hogy a lehetséges hasznosítási alternatívák közti döntés még nem született meg, s e – különbözı érdekeket különbözı módon érintı - döntés elhúzódása ronthatja a projekt esélyeit. A finanszírozási háttér bizonytanságai az objektum méreteivel és tulajdonságaival összefüggésben ugyancsak jelentısek. Egy, magával a területtel kapcsolatos sajátos kockázati elem, hogy - habár a terület általánosságban hasznosításra, beépítésre alkalmas, de - a mélyépítési munkálatokat a biztonságtechnikai elıírások fokozott betartásával szükséges végezni, tekintettel a terület korábbi katonai hasznosítására. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ Nyugat-Dunántúli Régió stratégiai elképzeléseibe beilleszthetı a projekt: a formálódó ROPban támogatott ügy a „barnamezıs területek környezeti kármentesítése, funkcióváltásuk elımozdítása a zöldmezıs beruházások területigényének csökkentése érdekében”, a „Települési infrastruktúra-fejlesztés és környezetvédelem” prioritás „városrehabilitáció és a települési infrastruktúra integrált fejlesztése a városokban” programján belül. Szombathely MJV hosszú távú településfejlesztési koncepciója is számol a projekt megvalósulásával: a „városrehabilitációs programon” belül került nevesítésre a „volt huszár és határır laktanya területének rehabilitációja”.
13
Vas Megyei Markusovszky Kórház, mint orvostudományi innovációs centrum fejlesztése kiemelt figyelemmel egy rákgyógyító- és kutatóközpont létrehozására (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Vas Megyei Markusovszky Kórház A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Az 1929-ben felépült Markusovszky Kórház a kezdetektıl fogva a Dunántúl egyik meghatározó gyógyító egészségügyi intézménye és az orvostudományi kutatás fellegvára volt. Következésképpen többször felmerült Szombathelyen a megyei kórház bázisán egy nyugatdunántúli orvosegyetem létesítése. Az orvosegyetem ugyan nem valósult meg, de 1990-ben Szombathelyen beindult a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fıiskolai Karának Képzési Központjában a paramedicinális egészségügyi diplomások képzése, amelynek szellemi bázisát és gyakorlati hátterét a megyei kórház biztosítja. A Kar 2006. március 1-tıl egyetemi karrá alakult át, s ez megfelelı alapot szolgáltat arra, hogy megfogalmazódjék Szombathelyen egy északnyugat-dunántúli – a határokon is túlmutató – orvos- és egészségtudományi innovációs centrum létrehozása. Gyırött és Zalaegerszegen a megyei kórházak dinamikus fejlıdésével bizonyos szakmák elıbbre tartanak, mint Szombathelyen, így regionális szerepet kapott Gyır a balesetsebészetben és a plasztikai sebészetben, Zalaegerszeg pedig a szívsebészetben és a kardiológiában. Orvosegyetem hiányában – annak integratív hatását nélkülözvén – NyugatDunántúlon a regionális feladatokat a megyei kórházak egymás között felosztották. Az onkológiát illetıen a regionális vezetı szerep kétségtelenül a Markusovszky Kórháznál maradt, értve alatta a klasszikus onkológiai sugárterápián és kemoterápián kívül a felnıtt és gyermek haematoonkológiát, az onkológiát a diagnosztikában és kemoterápiában segítı belgyógyászati típusú szakmákat, mint a gasztroenterológiát, a pulmonológiát, a neurológiát és bırgyógyászatot, továbbá az onkológiai ellátást támogató sebészeti szakmákat, mint a mellkassebészetet, idegsebészetet, orr-fül-gégészetet és fej-nyaksebészetet, arc-, állcsont- és szájsebészetet, urológiai sebészetet, a nıgyógyászatot, hasi sebészetet és szemészetet. De értve alatta az onkológiát is szolgáló diagnosztikus szakmákat, a kémiai és molekulárbiológiai laboratóriumot, a patológiát, a nukleáris medicinát, a radiológiát, valamint az onkológiai intervenciós terápiát is szolgáló haemodinamikai laboratóriumot. Említett szakmák a NyugatDunántúli régióból és a Közép-Dunántúli régióból szakmánként eltérı nagyságrendben mintegy 500 ezer – 1 millió lakos ellátására rendezkedtek be. Az onkológiai betegségek népegészségügyi jelentıségére tekintettel – a halálokok között a második helyet foglalja el – a jövıben kiemelt szerepet kell kapni az onkológiai betegségek megelızésének, az onkológiai betegek gyógyításának és rehabilitációjának. Viszont mindez komoly pénzügyi invesztíciót igényel, s ezért érdemes a meglévı eszközöket koncentrálni. E központi szerep betöltéséhez jó alap, hogy Szombathelyen az onkológiai ellátásnak nagy hagyományai vannak: az elsı vidék onkológiai osztályt Kocsis Sándor itt hozta létre 1952ben, s itt dolgozott két évtizedig a gyomorrák sebészeti úton történı megoldásának elsıszámú hazai mestere Szabolcs Zoltán.
14
A PROJEKT TARTALMA A fejlesztés kisebb része jelentene épületberuházást vagy rekonstrukciót, de ennek egy részét – mint a komplex szőrıállomás kialakítása – a Markusovszky Kórház saját bevételeibıl, ingatlanok eladásából tervezi megvalósítani. Az onkológiai gyógyítás és beruházás további fejlesztése elsısorban újabb beruházásokat vet fel. Az onkológiai diagnosztika a korszerő CT-park mellett a hagyományos rtg-készülékek, UHkészülékek, az MRI, a mammográfia-készülék, a stabil- és mobil ernyıképszőrı berendezés cseréjét igényli, s feltételezi a képalkotó berendezések digitalizálását is. A diagnosztikát illetıen a Dunántúl PET-CT ellátását Budapest mellett a várhatóan Pécsett telepítendı centrum nem tudja teljes egészében felvállalni. Ebbıl következıen a KözépDunántúlon, illetve Nyugat-Dunántúlon elkerülhetetlen egy további PET-CT központ (miniciklotronnal) kialakítása, amelynek telepítése Szombathely geográfiai helyzete, az onkológiai ellátásban betöltött szerepe és a tervezett onkológiai kutatóközpont kialakítása miatt a Markusovszky Kórházban indokolt. Az onkológiai terápiás eljárások bıvítését a komplex onkoterápia megteremtését jelentené a gammakés (egész testre) telepítése a megyei kórház onkológiai centrumában. A tervezett fejlesztések, a kutatóközpont a jelenlegi felkészült orvosi és egyéb diplomás team bıvítését feltételezi. Már most nem kevés tudományos konzekvencia vonható le az 1978-tól létezı emlı-team, illetve a több éve dolgozó onkológiai team mőködésérıl. Tudományos kutatás elıkészítése folyik az Országos Onkológiai Intézet, a Markusovszky Kórház és az osztrák Wienerneustadt kórháza között, amelynek témája a nálunk alkalmazott elektronsugarakkal történı sugárkezelés, illetve a Wienerneustadban tervezett neutronnal és egyéb nehézionokkal történı sugárkezelés gyógyító hatásának összevetése. Jelenleg is folynak a Markusovszky Kórházban új onkoterápiás protokollok kipróbálásai. Az onkológiai diagnosztikával foglalkozó mőszer- és gyógyszeripar ezt a kutatási aktivitást a jövıben még tovább erısítheti. Az onkológiai centrum alkalmassá teszi a kórházat orvosok, más paramedicinális egészségügyi diplomások, fizikusok graduális és posztgraduális képzésébe történı tevékeny bekapcsolódásra. Ezen a bázison megteremthetı onkoradiológiai szubspecialitással fizikus szakvizsga, egyetemi képalkotó diagnosztikus szakember számára szintén onkoradiológiai szakvizsga megszerzése is. 15
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 7 mrd Ft A lehetséges források: EU-s pályázatok, kormányzati támogatások, intézményi saját bevételek, önkormányzati támogatások, de a magántıke bevonása is alternatíva lehet. A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE 2000-ben kormányzati címzett támogatásból felépült a Markusovszky Kórházban az onkológiai tömb, amelyben az onkológiai és haematoonkológiai betegek európai szintő hotelkörülmények között gyógyulhatnak. Az épület ágykapacitása lehetıvé teszi – ha az eddiginél nagyobb régió ellátását bízzák a Markusovszky Kórházra – az onkológiai ágyszám növelését. Sıt képes lehet az onkológiai centrum határon túli betegek fogadására is. Az onkológiai sugárterápiás és diagnosztikus géppark korszerősítését – CT, CT-szimulátor, 2 db lineáris gyorsító – a kórház saját bevételeibıl oldotta meg, a haemodinamikai laboratórium telepítését a megyei önkormányzat is támogatta. A mőszerberuházás bruttó értéke 1,7 milliárd forint. Az onkológiai centrum jelenlegi készültsége olyan fokon van, hogy lényegesen kisebb invesztícióval világszínvonalú onkológiai gyógyító és kutatóközponttá fejleszthetı. A Markusovszky Kórház onkológiai fejlesztési koncepciójának kidolgozása folyamatban van, bár a megyei közgyőlés által elfogadott Vas megye egészségügyi fejlesztési terve is tartalmazza a megyei kórházzal kapcsolatos onkológiai fejlesztési elképzeléseket. A projekthez a továbbiakban szükség van még komplex megvalósíthatósági és hatástanulmányok, valamint mőszaki tervek elkészítésére. ÜTEMEZÉS A folyamatban levı elıkészítı munkálatokat követıen 2008-ban elkezdıdhet a projekt megvalósítása. A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI Az onkológiai szőrés bıvítése miatt a betegek száma növekszik, de a kórházi felismerés miatt az onkológiai betegek életkilátásai is növekednek. A véglegesen gyógyultak számát, a túlélés éveinek számát emeli a korszerő diagnosztikus park kialakítása, valamint a terápiás lehetıségek bıvítése. Mindez elıbb – utóbb a daganatos betegek halálozásának csökkenéséhez vezet. A korszerő diagnosztika, terápia és rehabilitáció következtében csökken az onkológiai betegek táppénzes napjainak száma, csökken az onkológiai betegségben megrokkantak száma. A Markusovszky Kórház a jelenleginél jelentısebb súllyal tud részt venni az orvos- és egészségtudomány innovációs folyamataiban, különösen a hazai és nemzetközi onkológiai kutatásban. Szerepe növekedni fog a graduális és posztgraduális orvosképzésben, valamint a paramedicinális egészségügyi diplomás képzésben. AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A Nyugat-Dunántúli régióban Gyırben szintén mőködik komplex onkológiai ellátás – sugárterápia és klinikai onkológiai kemoterápia – és a régió pólusközpontjaként jogot formál a regionális onkológiai központ szerepre. Holott helyi erıkbıl közel sem invesztáltak annyit 16
az onkológiai ellátásba mint Szombathelyen, s következésképpen színvonalban messze elmaradnak a szombathelyi onkológiai központ mögött. Bár jelenleg a két onkológiai ellátóhely territóriuma sem fedi egymást, s ha az ellátási tevékenység kiterjedése nem változik, mindkét ellátóhelynek megvan egy egymástól független ellátókörzete. Tehát Gyır és Szombathely is elláthatna regionális onkológiai központi szerepet azzal a feltétellel, hogy egyik területét sem bıvítik a másik kárára. A pólusközpont szerepkörbıl adódóan Gyır kifejezetten jogot formál egy PET-CT telepítéséhez is a Nyugat-Dunántúli régióban. Bár a Regionális Egészségügyi Tanács 2006-os fejlesztéssel a PET-CT telepítését Szombathelyen támogatja, de a vita a kérdésrıl még nem tisztázódott le. Viszont a feltételek, a helyiek anyagiakkal való hozzájárulása az onkológiai centrum fejlesztéséhez Szombathelyen jobb, már ma látványos és látható jelei vannak. Sajnos vannak olyan elszigetelt vélemények, hogy a PET-CT-t Hévízen kell telepíteni. Zavaró hatású a szombathelyi, de a gyıri onkológia ellátást illetıen, hogy Veszprémben regionális onkológiai centrum fog épülni. Veszprém megye nyugati részét Szombathely, északi részét Gyır látja el, tehát Veszprém megye keleti részének ellátása, valamint Fejér megye és Komárom-Esztergom megye déli részének ellátási fehér foltja inkább a székesfehérvári székhelyő közép-dunántúli regionális onkológiai központ indokoltságát erısítik. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ Szombathely Megyei Jogú Város támogatja a megyei kórház regionális funkcióit a mőszerfejlesztésekhez szükséges pénzügyi eszközök átadásában. Az elmúlt 4 évben több mint 300 millió forintos városi támogatásból gyarapodott a kórház mőszerparkja. Tehát a tulajdonban való részesedés nélkül Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a múltban és remélhetıen a jövıben is magáénak tekinti a Markusovszky Kórházat. Tehát a város vezetısége, köztestülete ily módon is gondoskodni kíván a megyeszékhely polgárainak jobb, színvonalasabb egészségügyi ellátásáról. Mivel a Markusovszky Kórház a belváros kellıs közepén van, a városi közgyőlésnek esztétikailag sem mindegy, hogy milyen módon néznek ki a kórház épületei, rontják vagy javítják a város egészérıl alkotott képet, a Szombathelyre látogató vendégek véleményét. Vas Megye Közgyőlése jó döntést hozott a kilencvenes évek közepén, amikor a megyei kórház hosszútávú fejlesztési filozófiáját az onkológiai ellátás köré csoportosította. A két utolsó ciklusban mőködı közgyőlés a kórház fejlesztésének ügyét anyagiakban is kifejezte, pénzügyi támogatásával fejezıdött be az onkológiai tömb építése, megyei önkormányzati pénzügyi segítséggel valósult meg több jelentıs mőszerpark (pl. aneszteziológiai, haemodinamika) fejlesztése. A Nyugat-Dunántúli régióban még nincs teljes konszenzus a regionális egészségügyi feladatok région belüli hálózatos ellátásában. Viszont a pénzügyi források végessége nem teszi lehetıvé, hogy a régió mindhárom megyei kórházában az onkológiai ellátás komplex – sugárterápiás és kemoterápiás – onkoterápia formájában valósuljon meg. Tehát a Regionális Egészségügyi Tanácsnak ebben a kérdésben is döntést kell hoznia. Minden remény megvan arra, hogy adottságai, jelenlegi helyzete, valamint világos jövıbeli koncepciója alapján Szombathely kapja meg a regionális onkológiai központ szerepét.
17
Vas Megyei Markusovszky Kórház belgyógyászati tömb rekonstrukciója PROJEKTGAZDA Vas Megyei Markusovszky Kórház A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Az onkológiai ellátást is támogató sebészeti és belgyógyászati típusú szakmák hotelszínvonala az 1929-ben és 1972-ben épült tömbökben kritikán aluli. A mőszerfejlesztést még a kor színvonalán tudja biztosítani említett szakmákban a kórház saját bevételeibıl, továbbá városi és megyei önkormányzati, valamint civil támogatásokból. A magyar áltagnál jobb, az európai színvonalat megközelítı mőszerparkkal rendelkezik a pulmonológia, a gasztroenterológia, a neurológia, a szemészet, az idegsebészet, a fül-orr-gégészet és fejnyaksebészet, a mellkassebészet. Ugyanakkor a lepusztult épületállománnyal a kórház önmaga nem tud megbirkózni. Pedig az épületállomány rekonstrukciója olyan szakmai szerkezetátalakítást is magával hozna, amely kórházi telephelyek megszüntetését tenné lehetıvé, egy telephelyre integrálná az aktív fekvıés járóbeteg szakellátást, lehetıvé tenné a szekunder prevenció bázisának, a komplex szőrıállomásnak a megteremtését a Vérellátó épületében. A szőrıállomás többek között a különbözı onkológiai betegségek korai, még gyógyítható stádiumban történı felismerését is szolgálná. A PROJEKT TARTALMA A hotelkomfortosítás elsı ütemében a belgyógyászati tömb rekonstrukciójára kerülne sor, amely tartalmazná a korai rehabilitáció fekvıbeteg, valamint Szombathely és vonzáskörzete – 170 ezer lakos – járóbeteg rehabilitációs ellátásának kialakítását is. A kórház onkológiai profiljára tekintettel a rehabilitáción belül hangsúlyt kapna az onkológiai betegek rehabilitációja. A rekonstrukció egy 500 m2-es alapterülető – alagsorral, földszinttel és tetıtérrel együtt 7 szintes – bıvítmény felépítésével kezdıdne, majd az 1972-ben épült épületszárny rekonstrukciójával és a rehabilitációs egység kialakításával folytatódna, s végül az 1929-ben épült és 1974-ben rekonstruált szárny felújításával fejezıdne be. A Rendelıintézet felszámolásának elıkészítéseként a földszinten a belgyógyászati típusú szakmák járóbetegellátó egységei kerülnének elhelyezésre. A többi szint a neurológia, pulmonológia, infektológia, bırgyógyászat, belgyógyászat, gasztroenterológia, kardiológia, immunológia, angiológia, diabetológia, reumatológia, nephrológia fekvıbetegellátásának adna helyet a mai kor igényeinek megfelelı komfortfokozattal. A meglévı és kialakításra kerülı tetıterekbe kerülnének a kiszolgáló helyiségek, a személyzeti szobák. A rehabilitációs osztály a földszinten fogadná a járó- és fekvıbetegeket fizio- és hydroterápiás kezelés, valamint gyógytorna, tornatermi foglalkozás céljából. Az elsı és második emeleten kerülne kialakításra a fekvıbeteg osztály. A tetıterek beépítésével és kiépítésével lehetıség teremtıdne a személyzeti szobák, kiszolgáló helyiségek padlástérben történı elhelyezésére. A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 6 mrd Ft
18
A lehetséges források: EU-s pályázatok, kormányzati támogatások, intézményi saját bevételek, önkormányzati támogatások. A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A belgyógyászati tömb rekonstrukciójával részletesen foglalkozik a megyei közgyőlés által elfogadott Vas megye egészségügyi fejlesztési terve, valamint a Markusovszky Kórház fejlesztési koncepciója. A projekt tanulmányterve, a komplex megvalósíthatósági és hatástanulmányok készítése folyamatban vannak. A kiviteli tervek a közeljövı feladatai közé tartoznak. ÜTEMEZÉS A projekt megvalósítása a kormányzati támogatás függvénye, pozitív döntés esetén azonnal indítható. A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A komfortosabb hotelszolgáltatás, a bıvebb és modernebb terápiás és diagnosztikus lehetıségek a betegek elégedettségét növelik. A körülmények, a gyógyítás lehetıségeinek javulása, bıvítése a dolgozói elégedettséget is pozitív értelemben segíti. A Markusovszky Kórház fejlesztései további kvalifikált munkaerıt igényelnek, fıleg vonatkozik ez az onkológiai kutatásban résztvevı orvosokra, fizikusokra, egyéb paramedicinális egészségügyi diplomásokra, valamint a gyógyításban foglalkoztatott szakdolgozókra. De munkaerı többletigényt gerjeszthet az is, hogy a fejlesztések, a hotelkomfortosítások betegeket vonzanak a kórházba a szomszédos Ausztriából, Burgenland tartományból. A projekt megvalósulásával elkezdıdhet egy pénzügyileg takarékosabb kórház mőködtetése, mert külsı telephelyek (Rendelıintézet, Nappali Kórház, Tüdıgondozó és Tüdıszőrı Állomás) szüntethetık meg, s az új géppark, a rekonstrukción átesett épületek kevesebb karbantartási, felújítási pénzt igényelhetnek. AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projekt megvalósításának egyedüli akadályát a finanszírozási háttér bizonytalansága, jelenti, beleértve az önrésszel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségvállalás hiányát is. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ Regionális szinten a formálódó ROP a „Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése” programja révén kínál hátteret a beruházásnak, míg Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztés koncepciója az „Egészségügyi és szociális programon” belül rögzíti „a város lakossága számára biztosított járó- és fekvıbeteg ellátás színvonalának emelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a Kórház regionális szerepének erısítése” törekvés támogatását.
19
Egyetemfejlesztés program PROJEKTGAZDA Berzsenyi Dániel Fıiskola, partnerként Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Tekintve, hogy a tudásalapú városfejlesztés kulcseleme a felsıoktatás, Szombathely Megyei Jogú Város jövıje szempontjából is döntı jelentıségő, hogy legnagyobb súlyú felsıoktatási intézménye milyen stratégiát épít és milyen pozíciót vív ki az európai szellemi térségben és a releváns piacokon. A felsıoktatás intézményei közt mindinkább kiélezıdı versenyben a Berzsenyi Dániel Fıiskolának komoly – jól definiált projektekben megnyilvánuló - erıfeszítésekre van szüksége pozícióinak megerısítéséhez. A felsıoktatás országos átalakulásával és a BDF mőködésében lezajlott jelentıs (tartalmi és infrastrukturális) változásokkal összefüggésben kialakult új helyzetben az intézmény számára óriási, de meg nem kerülhetı kihívás egy olyan, az érvényes stratégiai tervet az új körülmények figyelembe vételével tartalommal megtöltı cselekvési terv megfogalmazása, melynek végrehajtása a versenyképesség megerısítését, egyúttal az egyetemi remények megvalósulását ígéri. A cselekvési tervben megjelenı, a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójával összhangban álló projektek támogatásában Szombathely Megyei Jogú Város partneri szerepvállalása – az intézményi autonómia mellett is - mindkét fél közös érdeke. A PROJEKT TARTALMA A sajátos helyzetre tekintettel e város szempontjából a fentiek tekintetében kulcsfontosságú problémakörben maga a fejlesztési projekt(ek) – intenzív várospolitikai egyeztetéseket is feltételezı - specifikálása is részét képezi a vizsgált idıszak teendıinek. A Fıiskola cselekvési tervének belsı kikristályosodási folyamata, a térségi intézmények közti érdekviszonyok, a hálózatelvő együttmőködéssel összefüggı alternatívák, az ágazatot érintı politikai szempontok és a városfejlesztési törekvések egymást átszövı hatásainak eredıjeként megfogalmazódó (intézményi és/vagy térségi integrált) kulcsprojekt(ek) pontos körvonalai ma még nem rögzíthetık, ha bizonyos alapelvek és stratégiai irányok ismertnek is tekinthetık. A projekt(ek) lehetséges elemeiként a BDF Stratégiai Tervének szellemében – egyebek mellett - olyan tevékenységek említhetık, mint a (regionális és nemzetközi) hálózati együttmőködések tartalmi megalapozása, a képzési struktúra stabilizálása és piaci igényeknek megfelelı fejlesztése, szakmai diverzifikáció (stratégiai szakfejlesztésekben, a különbözı képzési szintek megvalósításával és doktori iskola mőködtetésével), infrastruktúra fejlesztés, és az infrastruktúra kínálta új lehetıségek kihasználása (pl. Regionális szellemi Forrásközpont), magasan kvalifikált szakembereket letelepítése, kapcsolatépítés a helyi gazdasággal, informatikai-innovációs centrum funkciók fejlesztése, nemzetközi kutatásfejlesztési projektekben való intenzív részvétel. A megfogalmazódó projekt(ek) az önálló intézmény autonóm fejlesztési irányaként, egy lehetséges hálózati együttmőködésen belüli BDF szerepvállalás központi motívumaként és város- és régiófejlesztési impulzusként egyaránt figyelmet érdemel(nek).
20
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Költségbecslés csak a jövıben kikristályosodó projektekre lesz adható, de az egyetemfejlesztéssel összefüggésben – a mai ismeretek szerint - valószínősíthetı forrásigény milliárdos nagyságrendőre becsülhetı. A fejlesztés lehetséges forrásai közt számításba veendı a PPP konstrukcióban bevonható magántıke is, de Uniós (ESZA, ERFA) források is felhasználhatók lehetnek, elsısorban a Humán infrastruktúra operatív program (HIOP) csatornáin keresztül.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A Berzsenyi Dániel Fıiskola korszakos jelentıségő és mélységő átalakuláson megy át, melynek tartalmi-szervezeti oldalát a hazai felsıoktatás átalakulása határozza meg, infrastrukturális szeletét pedig a Regionális Szellemi Forrásközpont építése jelenti. Az utóbbi hónapokban megtörtént az alapszakok akkreditációja (az intézmény huszonhárom új típusú alapszakot indíthat), a Felsıoktatási törvénynek megfelelıen átalakult a fıiskola irányítása, megalakultak az irányítás új döntéshozó és végrehajtó testületei (Gazdasági tanács, Szenátus), mindez új, stabil alapot jelent a stratégiai feladatok elımozdításához. Mindeközben folyik, s a tervek szerint decemberre befejezıdik a Regionális Szellemi Forrásközpont építésének 1,3 mrd Ft-os beruházása. 3600 négyzetméteres oktatási épület, mely XXI. századi követelményeknek megfelelı szolgáltatások nyújtásának lehetıségével komolyan hozzájárulhat a BDF oktatási, kutatási és módszertani stratégiaváltásához, kedvezı tárgyi és infrastrukturális feltételeket kínál ahhoz, hogy a BDF a helyi gazdasági és innovációs fejlıdés motorjává váljon.
21
E két körülményre tekintettel kijelenthetı, hogy az intézmény számára – hosszú idı óta elıször - adottak a feltételek stratégiai törekvések új alapokra helyezésére, melynek során az „intézményfejlesztési koncepcióját igazítani kell az új elvárásokhoz és lehetıségekhez”.
ÜTEMEZÉS Tekintettel az idıtényezı szerepére a felsıoktatási versenyben, az elıkészítı szakaszt azonnal el kell kezdeni, egy 2008-2010 közt megvalósítandó fejlesztési program reményében.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A felsıoktatás és a városfejlıdés kapcsolatai közismerten fontosak és szerteágazóak. A BDF pozíciójának megerısödése, munkaerıpiaci és helyi társadalmi-gazdasági kapcsolatainak megújítása olyan városi és térségi impulzusokat ígér melyek nagymértékben javítják a lokálisregionális versenyképesség feltételrendszerét. A versenyképes tudással munkaerıpicra lépık ez erıforrások oldaláról, az intézményi részvétel a helyi fejlesztési koalíció ereje révén, a szakértıi együttmőködések a tudástranszfer által, a hálózati együttmőködések a regionális és nemzetközi áramlásokhoz és erıterekhez kapcsolódáson keresztül válthat ki erıteljes fejlesztı hatásokat.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Amint a felsıoktatás egészét, a szombathelyi intézményt is számos kockázati tényezı érinti, melyek spektruma a rövid távú finanszírozási nehézségektıl a demográfia kedvezıtlen hosszú távú trendjeiig ível. A specifikus kockázati tényezık közt olyan motívumok említhetık, mint a fıiskola szervezete mőködésének tehetetlenségi ereje, a képzési struktúra egyes kérdıjelei és a regionális integrációs folyamatokban rejlı kockázatok.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A 2007-2013 idıszakra tervezett Regionális Operatív Program „Gazdaságfejlesztés” prioritásának egyik deklarált célja a „szakképzés és felsıoktatás regionális jellegének erısítése” és „felsıoktatási intézmények és a munkaerı-piaci szereplık közti kapcsolatok erısítése, hálózati együttmőködések támogatása”, aminek elımozdítására a „gazdaság fejlıdését szolgáló humánerıforrás-fejlesztés regionális eszközrendszerének fejlesztése” célterület hivatott a „regionális felsıoktatási hálózati együttmőködés fejlesztése, korszerő képzési módszerek alkalmazásának elısegítése (pl. virtuális egyetemi hálózat, regionális bázisvállalati rendszer, KKV akadémia létrehozása)” révén. A városi fejlesztési kontextust illetıen hivatkozási alapot nyújt a projekt számára a Szombathely MJV hosszú távú településfejlesztési koncepciója, mely a „Tudásalapú városi gazdaság kiépülésének elımozdítása” prioritáson belül a „Felsıoktatás, K+F” program keretében önálló intézkedést fogalmaz meg e területre vonatkozóan „Egyetemfejlesztés” címen.
22
II. A térségi kohézió impulzusai (A „nyitott város”) [Szombathelyt érintı térségi közlekedési fejlesztések] Szombathely térségi pozícióját versenyképességi jellemzıit nagyban befolyásolják azok a térségi közlekedésfejlesztés projektek, melyek Noha az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala és megvalósításuk kívül esik a város hatáskörén a település vezetıinek erıteljes lobbitevékenység keretében minden meg kell tenniük a helyi érdekek érvényre jutása, egyúttal a város regionális fejlesztı szerepének maximális kibontakoztathatósága érdekében. A várost érintı legfontosabb projektek a közútfejlesztés terén az alábbiak:
Az M 9-es autópálya kiépülése
A 86-os fıút Vas megyei szakaszának négynyomúsítása
Az M 8 fıútvonal
A 87-es fıút korszerősítése
M 9-es autópálya Vas megyei szakasza PROJEKTGAZDA Magyar Közút Kht
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A Nyugat-Dunántúl az egyetlen magyar régió, amelynek fı tengelye nem kelet-nyugati, hanem észak-déli irányultságú. Ez a tengely nincs kiépülve, a jelenlegi utak alkalmatlanok a forgalom lebonyolítására. Hiányzik tehát a régióban egy észak-déli közlekedési tengely, amely felfőzné a régió nagyvárosait, amely megteremtené a gyors és biztonságos elérhetıséget a centrumok között, illetve amely jelentısen javítaná az egész régió elérhetıségét, s ezzel közlekedés-földrajzi helyzetét. Az utóbbi években, de különösen hazánk Európai Uniós csatlakozása óta jelentıs mértékben megnıtt a Nyugat-Dunántúl fıútjainak, elsısorban északdéli irányultságban, a forgalma. A forgalomnövekedés nagyrészt a tranzit nehézgépjármőveknek köszönhetı, de számottevı a növekedés a személyforgalomban is. A jelenlegi utak áteresztıképessége kicsi, a közlekedés nem biztonságos, télen a forgalom folyamatos fenntartása nem biztosítható. Korszerő kapcsolat szükséges a tervezett M 86-os és az M 8-as között. Az elırejelzések szerint ez a tendencia a közeljövıben sem fog változni, ezért sürgetı, hogy a 86-os út fejlesztése mellett minél hamarabb megépüljön az M9-es autópálya.
A PROJEKT TARTALMA Az M 9-es út 2x2 sávos autópályaként épülne meg középen 3,60 m széles elválasztó sávval, új nyomvonalon. A tervezett új út Vas megyei szakasza 70 km hosszú, Vas megyét észak-déli irányban tárja fel. Gyır-Moson-Sopron megyét Egyházasfalu mellett hagyja el, az út Vas megyében Bük és Csepreg között kezdıdik. Meszlen és Acsád között keresztezi a 8636 jelő összekötı utat. Salköveskutat és Vassurányt keletrıl kerüli el, ez utóbbi település határában keresztezi a 86-os fıutat, míg az M 86-os autópályát Nemesbıd térségében. A 8443 jelő utat Bozzai, a 87-es fıutat Csempeszkopács, az M 8-as gyorsforgalmi utat pedig Püspökmolnári térségében keresztezi. Végül Vasvárt keletrıl, Gyırvárt pedig nyugatról kerüli el. 23
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 105 mrd Ft, amelynek jelentıs része Uniós támogatásból (Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap), kisebb része pedig hazai forrásokból (állami, regionális) valósulhat meg.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A projekt még nincs kellıen elıkészítve. Nem rendelkezik még sem tanulmánytervvel sem, ezért nagyon fontos a mielıbbi tanulmányterv, majd az elızetes környezeti hatásvizsgálat elkészítése, az illetékes miniszter jóváhagyása és az engedélyezési tervek elkészítése. Az építési engedély érvényessége után lehetséges a területek vásárlása, a régészeti feltárás elvégzése és a lıszermentesítés. Ezután következhet az ajánlati dokumentáció készítése , a versenyeztetés és a kivitelezés.
ÜTEMEZÉS A projektet három szakaszban célszerő megvalósítani: I. szakasz Gyır-Moson-Sopron – Vasi megyehatár és az M 86-os autópálya (Nemesbıd térsége) közötti rész, amely 25 km hosszú. II. szakasz az M 86-os autópálya és az M 8-as fıközlekedési út közötti 25 km-es rész. III. szakasz az M 8-as és a Vas – Zala megyehatár közötti 20 km hosszú rész.
Idıbeni ütemezés: I. szakasz II. szakasz III. szakasz
2008-2009 2009-2010 2010-2011 24
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A megvalósuló autópályának a hatása nagyon jelentıs lenne szőkebb és tágabb környezetében. Biztosítaná a megnövekedett közúti forgalom biztonságos és gyors lebonyolítását. Azzal, hogy elkerülné a településeket, javulna az azokon élı lakosság életminısége, kisebb lenne a környezet terhelése és szennyezése. Számottevıen javulna a régió közlekedés-földrajzi helyzete, elérhetısége, különösen az északi és déli területekrıl. Javulna és erısödne a Nyugat-Dunántúl belsı kohéziója, a régió nagyvárosainak az összekapcsolódása. Az autópálya nagyon kedvezıen hatna a régió gazdasági fejlıdésére, jobban feltárná a Nyugat-Dunántúl belsı periférikus kistájait és térségeit, ösztönözné a mőködı tıke megtelepedését.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Mindenképpen nehezítı, sıt akadályozó tényezı, hogy az országos dokumentumokban nem egyértelmő a projekt támogatottsága. Nem kezeli fajsúlyosan az új Nemzeti Fejlesztési Terv az M 9-es autópálya kérdését. Nem tudjuk a régészeti feltárások mennyi és milyen súlyú leleteket fognak feltárni, ezeket nem lehet becsülni, de félı, hogy értékes és sok leletet rejt a pálya nyomvonala. Végül a terület egy része magántulajdonban van, és ez mindig rejt bizonyos veszélyeket és kockázatot magában.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt minden a régióban eddig elkészült területfejlesztési dokumentumhoz kapcsolódik, legyen az koncepció, program, vagy területrendezési terv. Említik ezt hangsúlyosan a regionális, mindhárom megyei és az érintett kistérségi dokumentumok, sıt az érintett települések területfejlesztési és rendezési tervei is.
A 86-os fıút Vas megyei szakaszának négynyomúsítása PROJEKTGAZDA Magyar Közút Kht
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A projekt megvalósulása nagyon fontos, melyet elsısorban a rendkívüli mértékben megnövekedett forgalom, különösen az úgynevezett nehézforgalom, másodsorban az érintett településeken élık elviselhetetlen életkörülményei indokolnak. Különösen hazánk uniós tagsága óta növekedett meg a forgalom, összesen mintegy háromszorosára. A szombathelyi fix mérıállomás adatai szerint 2004-ben, egy év alatt a forgalom 40 százalékkal nıtt 2003-hoz viszonyítva. A szakasz jelenleg 10 településen vezet keresztül, óriási szennyezést és potenciális balesetveszélyt okozva. A falvak lakói már többször tiltakoztak a hatalmas forgalom ellen tüntetésekkel és forgalomlassítással. Gazdaságilag gyorsan megtérülı beruházásról van szó, a fejlett térségekben minden befektetett forint három forintot termel.
A PROJEKT TARTALMA A projekt Vas megyében összesen 68 km közútfejlesztést jelent. Két részre választható:
Répcelak és Szombathely között M86-os autópályaként 2x2 sávos, középen 3,60 m széles elválasztó sávval külön szintő csomópontokkal kell megépülnie, nagyrészt új 25
nyomvonalon. Ez a szakasz 40 km hosszú.
Szombathely és Körmend közötti szakasz 28 km. Ez 2x2 sávos gyorsforgalmi fıútként épülne meg. A Szombathely (Táplánszentkereszt) és Sorokpolány közötti 8 km-es szakasz teljesen új nyomvonalon, gyakorlatilag kikerülné Szombathelyt, lehetıvé téve a város teljes tehermentesítését. Sorokpolánytól Körmendig tartó 14 km-es szakaszon lényegében a régi nyomvonalon valósulna meg a fejlesztés, Egyházasrádóc kikerülésével A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 100 mrd Ft, amelybıl 75 Mrd Ft jut a Répcelak – Szombathely és 25 Mrd Ft a Szombathely – Körmend szakaszra. A lehetséges források között döntı a szerepe az Uniós Kohéziós Alapnak és az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak, másrészt állami forrásoknak.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A teljes szakasznak elkészült a tanulmányterve, a Szombathely – Vát közötti 9 km-es szakasz rendelkezik engedélyezési tervvel, az építési terv folyamatban van. Ezen a szakaszon a területek vásárlása nagyrészt megtörtént, folyik a régészeti feltárás, lıszermentesítés és versenyez26
tetés. Vát elkerülı szakaszra (4 km) építési engedély megvan. Vát – Szeleste (4,5 km) szakasz is rendelkezik építési engedéllyel. A Szeleste – Hegyfalu 7,5 km-es szakaszra és a Hegyfalu – Répcelak 15 km-es szakaszra van tanulmányterv, az engedélyezési tervek készítése elıkészítés alatt áll. A többi szakaszon szükséges mihamarabb az engedélyezési terveket elkészíteni.
ÜTEMEZÉS A projekt összesen öt szakaszra bontható, északról délre: I. Répcelak – Hegyfalu II. Hegyfalu – Vát III. Vát – Szombathely IV. Szombathely (Táplánszentkereszt) –Sorokpolány V. Sorokpolány – Körmend Közülük a legelıkészítettebb a Szombathely – Vát 10 km-es szakasz, ezért ezzel indulna a beruházás, majd Szombathely szempontjából a legfontosabb, a várost teljesen elkerülı és ezzel tehermentesítı Szombathely (Táplánszentkereszt) – Sorokpolány 8 km-es szakasz építése következne, teljesen új nyomvonalon. A javasolt építési sorrend tehát: III.-IV.-II.-V.-I. Az egyes szakaszok javasolt építési éve: III. szakasz Szombathely – Vát IV. szakasz Szombathely (Táplánszentkereszt) – Sorokpolány II. szakasz Hegyfalu – Vát V. szakasz Sorokpolány – Körmend I. szakasz Hegyfalu – Répcelak
2006-2007 2008-2009 2008-2010 2009-2011 2010-2013
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A négysávos gyorsforgalmi út várható eredményei és hatásai sokrétőek annak tágabb és szőkebb környezetében. Mindenekelıtt megszabadulnak a települések (Szombathely és tíz másik település) a hatalmas tranzit forgalomtól, különösen a rendkívül nagy környezetterhelést jelentı kamionforgalomtól. Javulna a településen élık életminısége, csökkennének a balesetek mind a településeken belül, mind azokon kívül. Megnıne az útvonal átbocsátóképessége. Javulna Szombathely és egyáltalán Vas megye elérhetısége a fıvárosból, Gyırbıl és Zalaegerszegrıl. Mindez kihatna a város és térsége gazdasági lehetıségeire, a város a gazdasági térben közelebb kerülne a jelentısebb hazai és nemzetközi növekedési pólusokhoz.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Akadályozó tényezı elsısorban a forráshiány lehet, amennyiben a hazai önerı biztosítása nehézségekbe ütközik. Hátráltathatja a munkát a magánkézben lévı területek megvásárlásának az elhúzódása, valamint a régészeti feltárások elvégzése és elhúzódása.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt nagyon szorosan kapcsolódik a város és térségének fejlesztési elképzeléseihez, hiszen a legtöbb fejlesztési dokumentumban szerepel. Kiemelten van benne Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciójában, Nyugat – Dunántúl és Vas megye területfejlesztési programjaiban, és bekerült az Országos Területfejlesztési Koncepcióba is. 27
Az M 8 Vas megyei szakaszának kiépítése PROJEKTGAZDA Magyar Közút Kht
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A jelenlegi 8-as számú fıút rendkívül túlterhelt, forgalom átbocsátó képessége csekély, gyakoriak az útvonalon a balesetek. A forgalom az utóbbi 10 évben gyakorlatilag megduplázódott, és ez a tendencia várható az elkövetkezı években is egyre gyorsuló ütemben. A 8-as számú fıút Vas megyei szakasza jelenleg 14 településen, közülük két városon, vezet keresztül. Megépítését indokolja továbbá az, hogy Ausztria tervezi az S 7-es folyosót, kiépíti az autópályát az osztrák A 2-es és a magyar-osztrák határ között 3 éven belül, az alábbi paraméterekkel: koronaszélesség 30 m, az elválasztó sáv 2,50 m széles, maga a pálya 2x2 sávos, leállósávval. Hazánkban több megye és település önkormányzata fogott össze az E 66-os európai közlekedési fıvonal magyarországi szakaszának a gyorsforgalmi úttá történı építése érdekében. Ez az útvonal fıvárosunkat elkerülné, a Dunán az épülı dunaújvárosi hídon menne át, oldva ezzel hazánk erısen centrális úthálózatát. Nagyon fontos és logikus lenne, ha ez a gyorsforgalmi út az osztrák határtól kezdene épülni, és fokozatosan haladna kelet felé az építés. Így azonnal tudna csatlakozni az idıközben megépült S 7-es osztrák autópályához, és tudná biztosítani a fontos európai fıút gyors és biztonságos forgalmának a lebonyolítását.
A PROJEKT TARTALMA Az útvonal, amelynek Vas megyei hossza 80 km, autópályának megfelelı keresztmetszeti kialakítással készülne, ahol a koronaszélesség 25,60 m, 2x2 sávos gyorsforgalmi út, 3,60 m-es elválasztó sávval alapvetıen új nyomvonalon. Nyomvonala a jelenlegi 8-as fıúttól kissé északra haladna, minden települést kikerülve. Az osztrák határtól Csákánydoroszlóig a Rába völgyében épülne, 1-2 km-re mostani nyomvonalától északra. Kemestaródfa községet is északról kerülné meg, itt megközelítené az osztrák határt. Körmendet is északról kerülné meg, Püspökmolnári térségében keresztezné az M –9es autópályát, itt egy új Rába híd megépítése válik szükségessé. Alsóújlak környékén keresztezné a jelenlegi 8-as fıutat, majd nyomvonala a jelenlegi 8-as fıúttól délre haladna. Hosszúpereszteget északról, Jánosházát pedig délrıl kerülné el.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 120 mrd Ft, vagyis 1,5 Mrd Ft/km a fajlagos költség. Mindez elsısorban Uniós forrásokból (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap), másodsorban hazai (állami, esetleg regionális), valamint magántıke igénybe vételével valósulna meg. Az elıkészítés a becsült építési költség 10 százaléka.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Több rész tanulmányterv már készen van, ezeket kell kiegészíteni. Következı fázisban el kell készíteni az elızetes környezetvédelmi hatástanulmányt, melynek alapján ki lehet jelölni a végleges nyomvonali sávot. Az illetékes miniszter jóváhagyását követıen el lehet készíteni az engedélyezési terveket. Majd meg lehet kérni az építési engedélyt, el kell végezni a szükséges 28
területek megvásárlását, biztosítani kell az építéshez szükséges területeket. Mindezt a régészeti feltárás követheti és a lıszermentesítés, végül kezdıdhet a kivitelezés az ajánlatkérési dokumentáció és a megfelelı szintő pályáztatások (versenyeztetés, vállalkozó kiválasztása) után.
ÜTEMEZÉS A projekt három ütemben valósulhat meg. A javasolt szakaszok: I. szakasz: az országhatár és Körmend közötti, 34 km építési hosszban, II. szakasz: Körmend és Kám közötti 28 km-es rész, III. szakasz: Kám és a megyehatár közötti 28 km-es rész.
Az egyes szakaszok javasolt építési éve: I. szakasz, melyet az osztrák építéssel egy idıben szükséges végezni II. szakasz Körmend és Kám között III. szakasz Kám és a megyehatár között
2007-2008 2008-2009 2009-2010
A legfontosabb építési szakasz az országhatár és a Körmend közötti ezen belül is a város megszabadítása a hatalmasra duzzadt forgalom alól.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményeképpen jelentıs mértékben megnı az E 66-os európai fıút átbocsátó képessége, biztonságosabbá és gyorsabbá válik a közlekedés. A 14 település, melyeken napjainkban keresztülhalad a forgalom, élhetıbbé válik, az ott lakók életminısége egyértelmően javul. A Rába mentén, ahol több védett terület is van (İrségi Nemzeti Park, 29
Csörnöc menti természetvédelmi területek) a bioszféra egy nagy környezeti terheléstıl szabadul meg. A gyorsforgalmi út révén megvalósul (a teljes kiépülést követıen) egy Budapestet elkerülı transzverzális közlekedési folyosó, amely csökkenti hazánk közlekedési hálózatának sugaras jellegét. Egyszerőbbé és gyorsabbá válik a Dunántúl, ezen belül a Nyugat-Dunántúl közúti kapcsolata az úttal, na és a dunaújvárosi híddal. Végül nagy remények főzhetık a gyorsforgalmi út szők vonzásába esı települések gazdaságának, ezen belül az idegenforgalomnak a megerısödéséhez, a mőködı tıke beáramlásának az erısödéséhez, a vállalkozások nagyobb letelepedéséhez.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Akadályozó tényezıként hat, elsısorban a megvalósulás idıpontját illetıen az, hogy az országos tervekben késıbbi építés jelenik meg, és az egyes szakaszok ütemezése sem esik egybe terveinkkel. Sajnos nem az osztrák határtól indulna meg a kivitelezés, ami ellen erıs lobbizással és érdekérvényesítéssel kell élni. A régészeti feltárások mindig hozhatnak meglepetéséket, így ez, valamint a terület biztosítása, az esetleges viták és kisajátítások késleltethetik és drágíthatják a projektet.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ Ez a projekt szinte minden regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumban megjelenik, sıt több város (Szentgotthárd, Körmend) településfejlesztési és rendezési dokumentumaiban is megtalálható.
A 87-es fıút korszerősítése Szombathely és Kıszeg között PROJEKTGAZDA Magyar Közút Kht
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Ezt a projektet a Szombathely – Kıszeg közötti vonalas (lineáris) agglomeráció kiteljesedése és a megnövekedett forgalom indokolja leginkább. Az agglomerálódási folyamat a térségben már két évtizede kezdıdött, mely az utóbbi években erısen felgyorsult. Ennek kézzelfogható jele a nagyarányú építkezés, amelyet egyrészt a városokból való kiköltözés, másrészt a térségbe irányuló külsı vándorlás indukál. A jelenlegi 87-es fıút öt településen megy keresztül, és az útvonal egyre nagyobb mértékben épül be, gyakran közvetlenül a fıút mentén. Ha ez tovább folytatódik, úgy egyes helyeken a települések fizikailag egybeépülnek, létrehozva ez által egy „konurbációt”. Fokozatosan épül ki lineárisan a térség egységes vonalas mőszaki- és kommunális infrastruktúra rendszere is. Ez az útvonal Vas megye leginkább balesetveszélyes szakasza, ezen kívül a megnıtt forgalom a településeken nagymértékő környezeti károkat is okoz. A projekt megvalósulását indokolja továbbá az, hogy Ausztria kiépíti az S 31-es gyorsforgalmi utat a magyar-osztrák határig. Az építést várhatóan 2008-ban befejezi. Ha sikerülne a 87-es fıutat megépíteni szintén gyorsforgalmi úttá, ezzel jelentısen javulna a Szombathely és térségének Béccsel történı összeköttetése, amely a városok és az agglomeráció számára kézzelfogható (gazdasági, kulturális, életminıségi) elınyökkel járna.
30
A PROJEKT TARTALMA Az útvonal a szombathelyi külön szintő csomópontból indul, feltárja a leendı regionális repülıteret és csatlakozik a 89-es fıút új nyomvonalon kiépített szakaszához, valamint a 87-es fıúthoz a Szombathely – Kıszeg vasútvonal mellett. Elkerüli Gyöngyösfalu, Lukácsháza, Kıszegfalva és Kıszeg településeket, a jelenlegi nyomvonaltól kis távolságra, a településektıl keletre. A gyorsforgalmi út, döntıen új nyomvonalon halad. Teljes hossza 25 km, de amennyiben a repülıtér feltárása a repülıtéri projektbıl megvalósul, úgy a hossza 20 km. Az útvonal tervezett mőszaki paraméterei: 2x2 sávos gyorsforgalmi fıút, elválasztó sávval.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 12 mrd Ft (a repülıtéri feltáró út nélkül 10 Mrd Ft), amely 0,5 Mrd Ft/km-es fajlagos költséget jelent. A projekt Uniós (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap) és hazai (állami, regionális, önkormányzati) forrásokból valósulhat meg.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A projektnek csak az elejére (szombathelyi elkerülı szakasz) és a végére (kıszeget elkerülı szakasz) van elkészült tanulmányterve, más tervvel nem rendelkezik. Szükséges tehát mindenekelıtt a teljes szakaszra tanulmánytervet készíteni, majd kijelölni a nyomvonalsávot a megfelelı engedélyeket követıen. Ezután az engedélyezési terveket kell elkészíteni, melyek akár 2006 évvégére is elkészülhetnek, és be kell szerezni az építési engedélyt. Ezeket követi a területek biztosítása vásárlások, szükség esetén kisajátítások révén, majd a régészeti feltárások elvégzése és a lıszermentesítés. Végül az ajánlati dokumentáció alapján a közbeszerzési eljárás lebonyolítását követıen a kivitelezı kiválasztása és végül kezdıdhet a kivitelezés.
ÜTEMEZÉS Az ütemezésnél három, vagy négy szakaszt javaslunk, attól függıen, hogy a szombathelyi repülıtér feltárását jelentı szakasz ebben a projektben, vagy a repülıtéri projektben valósul-e meg. Lehetséges szakaszok: 31
I. szakasz:
a szombathelyi repülıtér feltárás, hossza 5 km,
II. szakasz:
Szombathely Lukácsháza között, hossza 8 km,
III. szakasz:
Lukácsháza és Kıszeg között, hossza 8 km,
IV. szakasz:
Kıszeg és a határ közötti 4 km-es rész.
A projektet viszonylag rövid idı alatt, csaknem egyidejőleg kell megépíteni, az elsı és a negyedik szakaszt 2009-2010 között, a második és a harmadik szakaszt 2010-2012 között.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt hatásaként az érintett települések megszabadulnának a nagy forgalom hátrányos hatásaitól, a lakók életminısége jelentısen javulna, számottevıen csökkenne a balesetveszély, növekedne a közlekedésbiztonság. Érezhetıen javulna a megyeszékhely, valamint a Szombathely - Kıszeg közötti agglomerálódó térség kapcsolata az osztrák fıvárossal és a burgenlandi tartományi központtal.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Akadályozó tényezı a szokásos területbiztosítás és a régészeti feltárások okozta késlekedés, illetve az ezekbıl fakadó költségnövekedés lehet.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt szorosan kapcsolódik a két érintett város és kistérség, valamint Vas megye fejlesztési dokumentumaihoz, valamint a települések és a megye rendezési terveihez. Az országos tervekben csak feltételesen szerepel.
32
Szent Gellért út – Csaba utca vasúti felüljáró (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A Szombathely, Szent Gellért utca a Hunyadi út – Szıllıs utcai körforgalmi csomópontoktól északkeleti irányban a Szombathely – Nagykanizsa vasútvonal keresztezésével csatlakozik a Csaba utcához. Ez a nyomvonal keresztezi az ÉDÁSZ és az ÉGÁZ telephelyekre vezetı iparvágányt is. A vasúti keresztezés négy pár vasúti sínt keresztez. A jelenlegi szintbeli vasúti keresztezés a Vasúti rakodó pályaudvar és az átmenı nagykanizsai vonal igen nagy forgalma miatt az áthaladási idıt megnöveli, illetve a Csaba utca felıl a forgalom egy részét a Zanati út, tehát a belváros felé tereli. Azért van tehát szükség a projektre, mert ezzel egy sokkal ésszerőbb forgalomelosztás valósulna meg, a tehermentesítı út forgalomelosztó hatásának a növelésével. Ráadásul a Csaba úti felüljáró megvalósulása magával hozná az amúgy is túlterhelt Zanati út jelentıs tehermentesítését is. A Zanati úti aluljáró magassága korlátozott, gyakran beszorulnak a magasabb jármővek, és a csapadékvíz elvezetése sem megoldott. Mindezek, valamint a közlekedésbiztonsági szempontok egyaránt indokolják a projekt szükségességét, méghozzá nagyon sürgısen, hiszen a forgalom a néhány évvel korábbi állapothoz képest nagymértékben megnövekedett.
A PROJEKT TARTALMA A nyomvonal és kapcsolatainak kialakításához 2700 m2 útfelületet 370 m hosszban szükséges kiépíteni a felüljárón lévı burkolatokon. A Csaba utca és a Szent Gellért utca között valósul meg a felüljáró, melyhez a Szent Gellért út felıli oldalon két kiszolgáló út (Liliom és a Mikes Kelemen utca) csatlakozik indirekt módon, a vasúti felüljárót alulról keresztezve. A Sólyom utcai kapcsolat szintén indirekt módon megoldott, a Csaba utca felıl a Sólyom utca irányába 33
haladó forgalom a felüljárót kihagyva szintben, jobbra kis ívben kiváló sávon megoldott. A Sólyom utcai kapcsolatból közvetlenül megoldható a Rakodó pályaudvar útcsatlakozása. A kibıvített Rakodó pályaudvarral egyidejőleg a Sárdi-ér utca kiépítése is megtörténik, így a konténer forgalom az Ipari park felé ezen az útvonalon folytatódik, és nem terheli a Csaba utca forgalmát. A Liliom utcai csomópont szintbeli, hagyományos útcsatlakozás. A Sólyom utcai csomópontnál a Szent Gellért utca felıl külön-szintő, a jobbra kiválásra kiváló sáv lesz kialakítva, így a felüljáró három sávos. A felüljáró szélessége 11,25 m, mely 3x3,25 m forgalmi sávszélességet, a kiemelt szegélynél 25-25 cm biztonsági sávszélességet, és a korlátnál 50-50 cm biztonsági sávot biztosít. A felüljárón a kerékpáros és a gyalogos átvezetés szintben megoldott.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 5 mrd Ft, amely Uniós (Kohéziós Alap), hazai állami és saját erıként önkormányzati forrásokból állhat.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A projektre 2002-ben készült tanulmányterv, annak szükségessé vált áttervezése jelenleg folyik. Szükséges lenne forgalomszámlálás, mivel a korábbi tanulmánytervben ezek nem álltak rendelkezésre. Az engedélyezési terv is elkészülhet 2006 végéig. Szükségesek továbbá a hatástanulmányok és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése.
ÜTEMEZÉS A szükséges tanulmányok és engedélyek 2007 végére elkészülhetnek, így 2008-tól kezdıdhet a kivitelezés, amely 1-1,5 évig tart elıreláthatóan, így befejezése 2009 végére várható. Feladat (pl. megvalósíthatósági t., engedélyezési terv stb.)
Dátum (év)
Kezdet
Befejezés
1. 2. 3. 4. 5. Megvalósítás
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt tartalmilag a közlekedésfejlesztési koncepció jelenleg még hiányzó elemének megvalósítása a város egyik legkritikusabb helyén. Felépültével hozzájárul ahhoz, hogy a város településfejlesztési szempontból a legkedvezıbb bekötésekkel rendelkezzen a tervezett gyorsforgalmi úthálózatba. A felüljáró hozzájárul a város gépjármő közlekedésének tehermentesítéséhez, a jelenleg nagyon zsúfolt Zanati út forgalmának csökkentéséhez, és az ahhoz kapcsolódó forgalomtechnikai problémák feloldásához. Vagyis ésszerő forgalom eloszlást biztosít a tehermentesítı út forgalomelosztó hatásának a növelése. A megvalósult objektum hatása nemcsak a városon belül, hanem tágabb térségében is érezhetıen pozitív hatást vált ki. A vasút, amely létesítésekor messze a város akkori határán túl haladt, ma már szinte kettévágja a belvárost és a dinamikusan bıvülı ipari területeket, a Csaba úti felüljáró megépítése egyre sürgetıbb feladat.
34
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Szerencsére komolyabb problémák és akadályok a terület biztosításakor várhatóan nem lépnek fel, jelentısebb régészeti feltárásokra és lıszermentesítésekre sincs szükség, így a megvalósulást csak a pénzügyi nehézségek hátráltathatják.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt kapcsolódik azokhoz az országos és regionális közlekedésfejlesztési szándékokhoz, melyek az észak-déli tengely megvalósítására irányulnak. A fejlesztések nyomán várhatóan fokozódó régión belüli forgalommal összefüggésben a szombathelyi átmenı forgalom növekedése is valószínősíthetı, aminek kezelésében jelentıs szerep vár a felüljáróra. A tervezett beruházás helyi fejlesztési kontextusba illeszkedése nem kétséges: Szombathely Megye Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciója a „városi úthálózat fejlesztése” intézkedésen belül nevesíti a projektet, mely kapcsolódik továbbá a szombathelyi kistérség fejlesztési dokumentumaihoz és a város közlekedésfejlesztési koncepciójához is.
35
Puskás Tivadar utca rákötése a tehermentesítı útra PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A projekt megvalósítását elsısorban a város belterületi útjainak tehermentesítése, valamint a nehéz közúti jármővek forgalmának a belterületen kívülre terelése indokolja. A város ipari területén található Puskás Tivadar utca, amely ma zsákutcaként funkcionál, vezeti le az ipartelep forgalmának egy részét. A város közúti forgalmának ésszerősítése, az ipartelep nagy terheléső áruszállító jármővei átmenı forgalmának a belterületrıl történı kiszervezése sürgetı feladat. Megvalósítása esetén lehetıség nyílna a további - az út mellett fekvı – területek ipari hasznosítására is. Az elızményekhez hozzátartozik, hogy a Puskás Tivadar utca korszerősítése 2000-ben megtörtént, elkészült a Pamutipari iparvágány megszélesített vasúti átjárója is, azonban az iparvágány után a korszerősítés nem folytatódott.
A PROJEKT TARTALMA Az elkészült tanulmányterv két lehetséges megoldást javasol: az egyik szerint a Puskás Tivadar utat a meglévı Ipari útba lehetne bekötni, a másik szerint meg kell hosszabbítani az utcát és bekötni az elkerülı út északi ágába. Ez utóbbi megvalósítása került elfogadásra. Ennek értelmében a Puskás Tivadar utca korszerősített szakasza után jobb ívvel folytatódva áthalad az ipari- és fıvonali vágányokon, majd kisebb egyenes szakaszt követıen keleti irányba fordulva rácsatlakozik a 87-es számú fıútra (körgyőrőre), ami közvetlen összeköttetést biztosít Kıszeg - Felsıpulya, illetve Bucsu - Felsıır felé. Így a tervezett úton vasúti átjárót kell kialakítani a Gyır – Szentgotthárd vasútvonalon és a Szombathely állomásból kiágazó MÁV VASJÁRMŐ Kft. Iparvágányán. Az új út hossza megközelítıen 2 km.
36
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 2 mrd Ft, amely magában foglalja az útépítési költségeit, illetve a vasútbiztonsági berendezések kivitelezését. A lehetséges forrásokat az EU Kohéziós Alapja, hazai állami és az önrészt az önkormányzat biztosítaná.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE 2005-ben elkészült a projekt komplex tanulmányterve, mely tartalmazza a vasúti átjárók megvalósíthatóságának lehetıségeit és az út megvalósíthatósági tanulmányát. Jelenleg engedélyezési terv még nem áll rendelkezésre, de 2007-re elkészíthetı.
ÜTEMEZÉS A projekt megvalósítása egy ütemben lehetséges, ha a terület és az engedélyezési tervek rendelkezésre állnak 2007 közepére, kezdıdhetnek a régészeti feltárások, a lıszermentesítés, majd ezt követıen a pályáztatás. A kivitelezés 2008 és 2010 között megvalósulhat.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A Puskás Tivadar utca bekötésével az elkerülı útba jelentısen csökkenne a környék környezeti terhelése, az utca zsákutca jellege megszőnne, a belterületi utak tehermentesítése megvalósulna, ésszerősödne a város belterületi közúti forgalma. Mindenképpen elınyös lenne a bekötés a szállítók, a cégek szempontjából is, hiszen sokkal gyorsabban és egyszerőbben tudnának eljutni a körgyőrőre, s ezzel akár a 86-os, akár a 89-es fıútra.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Mivel az igénybevett terület önkormányzati, vagy a MÁV ZRt. tulajdona, így ez téren nincsenek akadályai a megvalósításnak. Vannak viszont vasútbiztonsági problémák, amelyek döntıen a közúti-vasúti szintbeli keresztezıdésbıl fakadnak. Forgalombiztonsági szempontból a külön szintő keresztezés kialakítása lenne az elfogadható megoldás, de az önkormányzat ezt elvetette a költséges kiépíthetıség következtében.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt szerepel Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciójában, valamint a város készülı Általános Rendezési Tervében.
37
A Szent Márton utcai felüljáró, és a belsı körút zárása PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Szombathely közlekedésfejlesztési koncepciója már nagyon régóta számol a város belsı körútjának a kiépítésével. A körút 80 %-ban már megépült, csak keleti részének a zárása nem megoldott még. Közlekedésszervezési, forgalomtechnikai és környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a körút záródjon. A belsı körút befejezése ésszerő tömegközlekedés kialakítását tenné lehetıvé, valamint egyaránt kiszolgálná a vasúti és a közúti közlekedés igényeit. A körút befejezése egy közúti felüljáró megépítésével képzelhetı el, amely a Szent Márton utca felett ívelne át.
A PROJEKT TARTALMA A projekt tartalmazna egy új, mintegy 500 m hosszúságú útvonalat, amely a Pázmány Péter körút folytatásában épülne a vasútvonallal párhuzamosan a Szent Márton utcáig. A Szent Márton utca és részbe a Szent Márton temetı felett ívelne át a felüljáró, mintegy 350 m hosszúságban. A felüljáró 10 m széles, mely 2x3,25 m forgalmi sávszélességet, a kiemelt szegélynél 25-25 cm biztonsági sávszélességet és a korlátnál 50-50 cm biztonsági sávot biztosít. A felüljáró alkalmas a kerékpáros és a gyalogos közlekedés lebonyolítására.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 4 mrd Ft amely Uniós –Kohéziós Alap – valamint hazai állami és önkormányzati forrásokból tevıdhet össze. 38
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Jelenlegi állása még elıkészítetlen a projektnek. Csupán a város általános rendezési tervében jelenik meg, még tanulmányterv sem készült róla. Megfelelı döntést követıen 2006-ban elkészíthetı a projekt tanulmányterve, ezt követıen 2007-ben az engedélyezési terv. Szintén 2007 folyamán a további szükséges engedélyek és tanulmányok.
ÜTEMEZÉS A szükséges terület feltárása és biztosítása után 2008, esetleg 2009-ben elkezdıdhet a kivitelezés, amely mintegy két évig tart.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt megvalósulása jelentıs elırelépést jelent majd Szombathely belsı tömegközlekedési rendszerének a korszerősítésében. Hatásaként közvetlen kapcsolat alakulna ki a vasúti és a közúti tömegközlekedés között. Ahhoz, hogy megépüljön a Vasút-, Nádasdyés Semmelweis utcák által határolt területre a regionális intermodális autóbuszpályaudvar, szükséges elıfeltétel véleményünk szerint ennek a projektnek a megvalósulása. Ezért a körút bezárása és vele a Szent Márton utcai felüljáró megépítése sürgetı feladat.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Az akadályozó, pontosabban hátráltató tényezık között elsısorban a terület biztosításának esetleges nehézségeit kell megemlíteni, valamint a pénzügyi források meglétét.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt a város hosszú távú fejlesztési koncepciójához kapcsolódik, szerepel a régi és a készülı általános rendezési tervben.
39
Nyugati tehermentesítı út PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Régi városfejlesztési terv a Szombathely körüli külsı körgyőrő, az úgynevezett elkerülı győrő teljes megépítése. Az elmúlt évtizedben, de különösen az ezredfordulót követıen igen nagymértékben megnıtt a közúti forgalom a nyugat-dunántúli régióban, melynek egy jelentıs része Szombathely és közvetlen környékén realizálódik. Ez magában foglalja mind az északdéli, mind a kelet-nyugati forgalom növekedését. A forgalom jelentıs része nehéz teherforgalom és egyben tranzitforgalom. Rendkívül fontossággal bír, hogy ez a forgalom elkerülje a várost. Ennek érdekében épült már meg az elkerülı körgyőrő több szakasza, legutóbb a körút északnyugati szakasza a 87-es úttól a Kertész Tsz-en keresztül az új 89-es fıút részeként. A nyugati tehermentesítı (elkerülı) út megépítésével bezárulna a várost körülvevı külsı győrő, ezzel a tranzitforgalom egésze kikerülné a települést. Ez egyrészt csökkentené a városi utak terheltségét, másrészt csökkenne a környezet károsodása. Lehetıvé válna a 89-es fıút és a 86-os fıút közvetlen és rövid szakaszú összeköttetése, amely a szállítóknak jelentene költség megtakarítást jelentene.
A PROJEKT TARTALMA Az útvonal teljes hossza 6 km, 2x1 sávos városi fıútként. A Sé és Olad között már kialakított körforgalomtól indulna déli irányban, elhaladna a Parkerdıtıl keletre, keresztezné a Nárai utat, valamint a Jáki utat és a Nagyharaszti-dőlı környékén csatlakozna a 86-os fıút mai nyomvonalához.
40
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 3 mrd Ft, ennek lehetséges forrásai: Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, állami és önkormányzati források.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Az elkerülı útvonal egy részére már rendelkezésre áll tanulmányterv, de nagy részére még nem készült el. A hiányzó szakasznak még idén elkészülhet a tanulmányterve. A Sé – Parkerdı közötti szakasznak már készül az engedélyezési terve. Ezt követıen jövıre elkészíthetı az egész útvonal engedélyezési terve. Ezt követıen kell a szükséges és érintett területeket biztosítani, lefolytatni a régészeti feltárásokat és a lıszermentesítést. Végül a versenyeztetés és a kivitelezı kiválasztása után indulhat meg az útvonal megvalósítása.
ÜTEMEZÉS A projekt javasolt ütemezése három szakaszban történne: I. szakasz II. szakasz III. szakasz
Sé – Parkerdı Parkerdı – Nárai Nárai – 86-os fıútig
2008-2009 2009-2010 2010-2011
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményei és hatásai sokrétőek. Záródna a Szombathelyt elkerülı körgyőrő, így tehermentesítené a várost a nehézteher és az átmenı forgalomtól. Jelentısen csökkentené a környezet terheltségét, javulna a környéken élık életminısége. Feltárná Szombathely eddig közlekedésileg viszonylag elzárt részeit, közöttük elsısorban a Parkerdıt. Hatása kiterjedne a város közvetlen környékére is. Sokkal egyszerőbbé és gyorsabbá válna a városkörnyéki települések közvetlen megközelítése. Gondolunk itt elsısorban a 89-es és a 86-os fıút melletti települések, valamint a Szombathely – Pornóapáti közút melletti települések egymás általi közvetlen megközelíthetıségére (pl. Sé, Torony – Nárai –Balogunyom). Sokkal kedvezıbb közlekedés-földrajzi helyzetbe kerülnének Szombathely nyugati és déli településrészei, elsısorban Perint, Újperint és Petıfi-telep.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A források biztosításán túl, akadályozó tényezı lehet a szükséges területek biztosítása. A terület egy része önkormányzati, más része magántulajdon. Költségnövelı tényezı a terület viszonylag jelentıs vertikális tagozódása, különösen a Parkerdı és az Oladi domb környékén. Végül az eddigi régészeti feltárások arra figyelmeztetnek, hogy különösen az útvonal északi részén további, esetleg jelentıs mennyiségő és értékő régészeti leletek feltárása várható.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt szorosan kapcsolódik a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójához, csakúgy a készülı általános rendezési tervéhez. Az útvonal benne van a kistérség középtávú területfejlesztési programjában is. Szorosan összefügg a nyugati elkerülı út építése az elkerülı körút északkeleti, a repülıtér feltárását is jelentı útszakasz megépítésével.
41
Új regionális autóbusz-pályaudvar, mint intermodális csomópont (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Vasi Volán Rt
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A városban lévı jelenlegi autóbuszpályaudvar összességében nem felel meg a XXI. századi elvárásoknak és követelményeknek. Nem felel meg a megnövekedett forgalmi igényeknek, és jelentıs mőszaki felújítással felelne meg a technikai-mőszaki elvárásoknak. Másrészt egyre több európai városban alakítanak ki olyan intermodális közlekedési és egyben kereskedelmi és szolgáltató csomópontokat, ahol találkoznak a vasúti, az autóbusz, a személygépkocsi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedési vonalak, ahol ebbıl fakadóan sokkal egyszerőbb és gyorsabb az átszállás és csatlakozás a különbözı közlekedési eszközök között. A helyi és a helyközi autóbuszközlekedésben az egységes üzemirányítás megvalósítására jobb lehetıségek kínálkoznak, ami gazdasági vonatkozásban megtakarításokat, a közlekedés szolgáltatási színvonalában pedig növekedést eredményezhet. Ez a csomópont azonban nemcsak közlekedési funkciót töltene be, hanem az itt áthaladó mintegy napi 25-30 ezer ember különbözı igényeit is kielégítené. Ez a központ egy városi alközpontként képzelhetı el, ahol az emberek a legkülönfélébb kereskedelmi, bizonyos igazgatási és üzleti szolgáltatásokat igénybe tudnák venni, s azért nem kellene a városközpontba bemenniük. Városfejlesztési szempontból is nagy jelentısége lenne az állomáshoz közeli új autóbuszpályaudvar kialakításának, mivel az Éhen Gyula téren lévı tömegközlekedési csomópont jelen állapotában szőkös és elavult, az utasok kiszolgálása alacsony színvonalú. Az intermodális csomópontban a jelenleginél sokkal több parkolóhelyet lehet kialakítani, amely megoldaná a folyamatos parkolási problémákkal küszködı város ilyen jellegő gondjait.
A PROJEKT TARTALMA A projekt keretében a jelenlegi Ady téri és az Éhen Gyula téri autóbuszállomások egy helyre, a Vasút-, Nádasdy- és Semmelweis utcák által határolt, mintegy 2,6 hektáros területen lesznek kialakítva. A projekt keretében megépülnek egyrészt az autóbuszállomás épületei, ezen belül az utasforgalmi létesítmények, az utasellátó létesítmények és az üzemi, üzemviteli létesítmények. Másrészt kialakításra kerülnek a kereskedelmi-szolgáltató egységek, vagyis a tömegközlekedési csomóponthoz társulna bevásárlóközpont, ahogy ezt több nyugat-európai középvárosban is láthatjuk. Ez utóbbi keretében a következı típusú és jellegő létesítmények kialakítása mutatkozik indokoltnak: különbözı szintő étkezıhelyek; élelmiszer jellegő bevásárlóközpont; újság- és könyvárusítás; fényképész és fotóbolt, gyógyszertár, játékbolt. A komplexum tehát két részbıl állna, egy buszállomásból és egy kereskedelmi egységbıl. Mindkettı alatt több mint 133 személygépkocsit befogadó mélygarázs létesülne. Az intermodális csomópont kialakítása természetesen szükségessé tenné több külsı útépítési munka megvalósítását és bizonyos forgalom átszervezést is. A Nádasdy – Semmelweis u. – Bocskai körút csomópontját körforgalommá kell átalakítani, át kell építeni a Semmelweis és a Vasút utcák keresztezıdését, valamint a Bocskai körút és a Koncz János utca találkozását. Meg kell szüntetni a Vasút utcában 12 db merıleges parkoló állást, ugyanakkor az Éhen Gyula téren ki kell alakítani 70 db új parkolóhelyet. Összességében olyan integrált állomás létesülne, amely a helyi és a helyközi járatoknak 42
egyaránt központja lenne, ezáltal sokkal korszerőbbé, szervezettebbé és átláthatóbbá válna Szombathely tömegközlekedése. Egy helyen összpontosulna az autóbuszpályaudvar, a vasútállomás, a P+R parkoló, kereskedelmi-szolgáltató egységek tömbje, s mindez olyan helyen, amely a belvárosból könnyen elérhetı.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 7 mrd Ft, ebbıl a terület biztosításához mintegy 1,5 Mrd Ft, a beruházáshoz 5,5 Mrd Ft szükséges. Mindez a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból, önkormányzati és magánvállalkozások tıkebefektetéseibıl valósulna meg. A parkolók kialakításába a MÁV is részt venne saját forrásokkal.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A projektnek 2002 óta kész tanulmányterve és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányterve van. Már tíz éve a város részletes rendezési tervében ez a terület erre a célra van fenntartva, s szerepel a projekt Szombathely készülı, elfogadás elıtt álló új általános rendezési tervében is. Engedélyezési terv még nincsen, ezt a Vasi Volán szükség esetén el tudja készíttetni.
ÜTEMEZÉS A megvalósítás a következı ütemezésben történhet: Az engedélyezési terv elkészítése 2007 A szükséges terület biztosítása 2008-ig Pályáztatás, közbeszerzés 2008 A beruházás megvalósítása 2008-2009
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményei sokrétőek, hatásuk nemcsak a városban, hanem szőkebb-tágabb környezetében is érezhetık lesznek. Mindenekelıtt javulnának a tömegközlekedés feltételei, létrejönne a vasúti és a közúti személyszállítás közötti közvetlen kapcsolat, kiszélesednének az elıvárosi közlekedés lehetıségei, javulna az utas kiszolgálás színvonala. Kialakulna egy építészetileg is esztétikus és modern „fogadó kapuja” Szombathelynek, amely egyben az ott 43
található kereskedelmi és szolgáltató létesítmények következtében egy új városi alközpontként funkcionálna. Eltőnnének a területen jelenleg is ott lévı százéves ipari telephelyek és raktárak, amelyek zárványként vannak egy lakófunkciójú területen. Végül felszabadulna a jelenlegi autóbuszpályaudvar területe, az Ady tér, amely Volán tulajdonban van, de átkerülhetne önkormányzati tulajdonba, s helyén újabb városfejlesztési lehetıségek nyílnának meg, pl. alkalmas lenne a terület a színház, vagy más kulturális intézmény befogadására.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Elsısorban a tulajdonviszonyok miatt több akadályozó tényezı is számolni kell. A terület ugyan már tíz éve erre a célra van fenntartva, ennek ellenére többször adtak ki építési engedélyeket és területhasználati engedélyeket teljesen más funkciójú épületekre. A terület kétharmada részben még magántulajdonban van, a többi Volán, vagy önkormányzati tulajdon. Mielıbb tisztázni kell tehát a tulajdonviszonyokat, illetve önkormányzati tulajdonba kell kerülni a teljes területnek. Ez jelentıs költségeket feltételez, hiszen vagy csereterületet kell biztosítani, vagy meg kell vásárolni, esetleg végsı esetben kisajátítani. Mindez az önkormányzat feladata. A projekt megvalósításának feltétele továbbá a Szent Márton utcai felüljáró megépítése és a belsı körút befejezése.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt szorosan kapcsolódik a város elfogadott rendezési tervéhez és a különbözı közlekedésfejlesztési elképzelésekhez. Szerepel Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciójában.
44
Szombathely integrált elıvárosi közlekedésének megszervezése PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, az RFÜ, vagy a Regionális Közlekedési Szövetség által létrehozott konzorcium (a MÁV, az érintett települések önkormányzatai, egyes beszállítóként érdekelt társaságok részvételével)
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Szombathely Megyei Jogú Város - határon is túlnyúló - agglomerációs-térségi szerepének határozott erısítésére törekszik. E számos területre (gazdaság, oktatás, kultúra, turizmus, szolgáltatások stb.) irányuló törekvés számára fontos elıfeltétel a térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése, optimalizálása. Az elıvárosi közlekedés optimalizálásának adekvát formáját jelentheti egy integrált közlekedési rendszerben, amelyben együtt jelenik meg a helyközi és helyi közlekedés, a vasútvonalakhoz kapcsolódó átszállási lehetıségekkel és P+R parkolókkal.
A PROJEKT TARTALMA A projekt tartalmát egy korszerő kötöttpályás elıvárosi közlekedési rendszer létrehozása jelenti az agglomerációs tömegközlekedés optimalizálása érdekében, mely három különbözı területre terjedhet ki:
1. Helyi érdekő vasút a Szombathely-Kıszeg (-Oberpullendorf) szakaszon A magyar oldalon 3 km, osztrák részen 6 km vár megépítésre; az osztrák féllel indultak tárgyalások e témakörben (a fejlesztés tartományi szintő politikai támogatása megvan), a feltételek jó lehetıségeket kínálnak a határmenti pályázatokhoz. A rendszerhez kiépülése integráns részként tartalmazza a visszaállított szombathelyi városi villamos közlekedést is. A jelenlegi nyomvonal megfelelı, a vasúti csomópontnál lehetne rácsatlakozni (esetleg földalatti érkezéssel), a városon belüli szakaszok alternatívái mérlegelendık.
2. Nem helyi érdekő vasút: az oberwart-i szakasz E szakasz párhuzamos lenne a Sopron-Bécs iránnyal, magyar részen 10 km megépítése válna szükségessé. Jelenleg nyomvonal még nincs, a búcsúi vonal el van bontva. A létrejövı vonal a lakott területeket teljesen kikerülné, csak Szombathelyt illetve Oberwartot érintené település-szinten. (Gyöngyösfalu térségében kitérıt kellene építeni a szerelvények kerülése miatt.) Vasszécseny irányában a töltést vasúti közlekedésre már nem lehet használni (túl közeli beépítések), itt az elıvárosi villamos jöhet szóba, ami összekötendı a Kıszeg felé irányuló rendszerrel.
3. A kıszegi szakasz villamosítása (karlshuhe-i mintára) Oberpullendorf-ig A Siemens villamosított vasútvonalként kidolgozta a terveket. Ez a szakasz ugyancsak csatlakoztatható a fenti rendszerhez (beleértve a vasszécsenyi részt is), s ezt villamosként üzemeltetnék, HÉV-jelleggel.
A projekt a korszerő kötöttpályás integrált elıvárosi közlekedési rendszerek hazai mintaprojektjeként valósulhat meg.
45
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 28,9 mrd Ft A lehetséges források jelentıs mértékben Uniós (ERFA) támogatásból származhatnak (a Közlekedés és energetika operatív program, a KEOP útján), de a magántıke, és a hazai kormányzati forrásokból és társasági források is bevonhatók.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzata szándéknyilatkozatot juttatott el a MÁVhoz, ennek alapján a MÁV-on belül 2005 év során elindították a folyamatot, s a projekttel kapcsolatosan már rendelkezésre állnak elıtanulmányok (elvi szinten, pontos számítások nélkül). A projekt tényeleges szakmai elıkészítéséhez minimálisan egy év szükséges (elıtanulmányok készítése, utaslétszám prognosztizálás, mőszaki megoldások felvázolása, költségbecslések elvégzése stb.). A projektnek illeszkednie kell a Vasúti Fejlesztési Koncepcióba (NFT II.) is. A fejlesztés elindításához helyi politikai és ágazati jellegő döntések szükségesek. A beruházásban részt vevı szereplık által létrehozandó egy Projektelıkészítı Bizottság (a GKM, a MÁV, és az önkormányzatok részvételével), mely a tervezési munka elkezdéséhez az alapinformációkat és felhatalmazást megadhatja.
ÜTEMEZÉS A projekt megvalósulásának az elıkészítési tevékenységek terjedelmére tekintettel a 20102013 idıszakban lehet realitása.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményeként a városkörnyéki és térségi közlekedés hatékonysága számottevıen 46
javulhat. Az új közlekedésföldrajzi térben – gazdaságfejlesztési és egyéb indukált hatások révén - Szombathely térségi szerepe, határon átnyúló térszervezı ereje, ezzel a térségi kohézió jelentısen erısödhet. Egy megerısödı térségi centrum új impulzusokat nyújt az endogén regionális fejlıdés számára.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Tisztázandó a projekt által kialakítandó kötöttpályás közlekedési rendszer és a Volán viszonya, a párhuzamosságokra és együttmőködési lehetıségekre tekintettel. Tisztázandó a Közlekedési Szövetség viszonya a GySEV-hez és a regionális menedzsmenthez (RFÜ), az esetleges érdekkülönbségek kezelendık. A projekt megvalósításának alapfeltétele az érintettek közti együttmőködés, mely komoly egyeztetési folyamat eredményeként alakulhat ki. A határon átnyúló szakaszok esetében osztrák-magyar együttmőködés szükséges. A projekt megvalósításához változtatások szükségesek Szombathely rendezési tervében.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A 2007-2013 idıszakra tervezett Regionális Operatív Program „Térségi elérhetıség javítása” prioritásán belül megfogalmazódik a „helyi és helyközi tömegközlekedés feltételeinek és a szolgáltatások (P+R rendszerek fejlesztése, buszsávok, buszöblök, utasforgalmi szolgáltatások, a környezetbarát közlekedési rendszerek – busz- és villamoshálózatok – infrastruktúrája) színvonala javítása és támogatása” szükségessége, mely igény és régis fejlesztési irány teljes mértékben alátámasztja a projektet. A „város és környéke kapcsolatrendszerének javítása” önálló programként jelenik meg Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciójában, csakúgy, mint a „közlekedésfejlesztés”. A két programot egyaránt elımozdítja „a helyi és városközeli igényekhez illeszkedı tömegközlekedési hálózat kialakításának” terve.
47
Regionális repülıtér kialakítása és közlekedési feltárása PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzata – partnerségben a terület által érintett önkormányzatokkal
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A légi közlekedés, mint egyre inkább felértékelıdı közlekedési mód egyáltalán nem megoldott a tágabb térségben. A Szombathelyhez legközelebbi két jelentıs reptér a bécsi és a grazi, mindkettı 120-140 km távolságban, ráadásul közülük a grazi kapacitásának a határán mőködik. Belföldön a régióban található a sármelléki és a péri repülıtér, de még csak az elıbbi mőködik és fogad/küld járatokat, az utóbbi fejlesztés alatt áll. Egyik sem tekinthetı Szombathely kiszolgálása szempontjából relevánsnak. Az elmúlt két-három évben jelentısen megnıtt a légi forgalom iránti kereslet, különösen a „fapados” járatok elterjedésének következtében. Az elkövetkezı években az elırejelzések szerint Kelet-Közép-Európa reptéri kereslete az elmúlt idıszakhoz hasonlóan jelentısen tovább fog emelkedni, különösen hazánkban. A városnak és tágabb vonzáskörzetének (beleértve Közép-Burgenlandot) szüksége van, elsısorban a turizmus és a gazdaság további fejlıdése szempontjából egy regionális jelentıségő repülıtérre.
Forrás: www.termik.hu
A PROJEKT TARTALMA A projekt magában foglalja egyrészt a repülıtér kialakítását, másrészt közlekedési feltárását. A repülıtérnek a Szombathely – Gencsapáti - Söpte önkormányzatok tulajdonában lévı egykori polgári repülıtéren történı kialakításához hozzátartozik a kifutópálya teljes felújítása, illetve a le- és felszállást irányító mőszaki rendszer megépítése és a fogadóépület korszerősítése, beleértve irányítótornyot, hangárokat, szervizt, biztonsági épületeket, éjszakai világítást, melyek kiegészülhetnek logisztikai és a szolgáltatói tevékenységek objektumaival. A közlekedési feltárás egy 5 km hosszú, a repülıteret érintı közút megépítését jelenti, amely része lenne a Szombathelyt elkerülı útvonalnak, annak északkeleti részét jelentené. 48
Az elsısorban számításba veendı városi területhez kapcsolódóan rögzítendı, hogy környezetterhelési paraméterek, határértékek túllépése esetén e kézenfekvınek tőnı koncepció felülvizsgálandó, több alternatív helyszín és megoldás is mérlegelendı.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Az alapinfrastruktúra kiépítésének becsült minimális költsége: 2 mrd Ft A források a repülıtér esetében elsısorban magántıkére alapozhatók, az utaknál Európai Uniós (Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap) és hazai állami források is rendelkezésre állhatnak.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A repülıtér kialakítására – egyes korábbi adott projektre irányuló befektetıi szándékok meghiúsulása után - jelenleg nincsenek elfogadott tervek, még tanulmányterv sem, csak egy vázlatos megvalósíthatósági tanulmány áll rendelkezésre. Szerepel viszont a projekt a szombathelyi hosszú távú településfejlesztési koncepcióban és Vas megye területfejlesztési programjában koncepcionális formában. Sürgıs döntést igényelne a kialakítandó repülıtér helye, ezt követıen egy tanulmányterv elkészítése válna aktuálissá. A repülıteret feltáró közút vonatkozásában sokkal jobb a helyzet. A jelenleg legreálisabb variációkra elfogadott tanulmányterv áll rendelkezésre, s 2006 végére elkészülnek az engedélyezési tervek is.
ÜTEMEZÉS A repülıtér kialakításának ütemezése attól függ, mikorra születik meg a döntés a repülıtér helyérıl. Amennyiben ez 2006-ban realizálódik, úgy 2007-ben elkészülhet a tanulmányterv, rá egy évre pedig az engedélyezési és kiviteli terv. Azaz a kivitelezés 2008-ban kezdıdhet és 3 év után 2011-ben befejezıdhet.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A repülıtér megvalósulása erıteljes dinamizáló hatással lesz a város és környékének gazdaságára, elsısorban a ipari jellegő vállalkozásokra, a tercier szektor, azon belül az idegenforgalom fejlıdésére. A projekt révén megvalósulna a város közvetlen kapcsolódása az európai gazdasági térhez.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Az akadályok és kockázatok magával a repülıtérrel kapcsolatosak, a közúti fejlesztések a közeljövıben megvalósulnak. A helyszínnel kapcsolatosan is vannak bizonytalansági tényezık, nincs végleges döntés a repülıtér helyével kapcsolatosan – az egyes lehetséges helyszínekhez egyedi problémák kötıdnek. A legalapvetıbb akadály azonban az, hogy jelenleg nincs olyan tıkeerıs befektetı, aki fantáziát látna a projektben, s aki megvalósítaná, és késıbb üzemeltetné az objektumot.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt gyakorlatilag minden elkészült és elfogadott városi, kistérségi, megyei és regionális fejlesztési dokumentumban szerepel, de különbözı hangsúllyal. Sajnálatos viszont, hogy az elfogadott országos dokumentumokból kimaradt, pontosabban államilag nem támogatott fejlesztésként jelenik meg. 49
Városkörnyék kerékpárút-hálózat kiépítése PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A kerékpáros közlekedés jelentısége világszerte egyre nagyobb városi és városkörnyéki viszonylatba egyaránt; s mivel a Nyugat-Dunántúli Régió jövıképe szerint Magyarország „zöld jövı-régiójává” kíván válni, a közlekedés e módozata Szombathely környezetében különösen figyelmet érdemel. A kerékpárutak fejlesztésének szükségességét a térség lakosságának igényei és a turizmus trendjei egyaránt alátámasztják. A településközi útvonalak kiépülése elısegíti a város és agglomerációjának kohézióját, egyszersmind a környezettudatos magatartásmintáknak kínálnak teret azáltal, hogy a közlekedés hagyományos formáihoz képest alternatívát kínálnak a bejáráshoz. A turizmus számos érvet szolgáltat a projekt mellett a kerékpáros turizmus iránti kereslet növekedésének trendjétıl kezdve a régióban folyó intenzív kerékpárút-hálózat építési folyamatokon át az e téren nyíló hátáron átívelı kapcsolatokban rejlı lehetıségekig.
A jövıkép elemei A tervezési idıszakot érintı fejlesztések
A PROJEKT TARTALMA A projekt a térségi kerékpárút-hálózat és az azt kiszolgáló (információs, pihenı-vendéglátó és szerviz-) háttér kiépítését tartalmazza, megteremtve ezzel a mikrotérségen belüli közlekedési kapcsolatoknak egy alternatív fejlıdési lehetıségét, egyszersmind a turisztikai attrakciók
50
közti összeköttetések kialakításának egy turisztikai trendekkel összhangban álló módját. A regionális hálózatokba illeszkedı mikrotérségi-agglomerációs kerékpárút-rendszer jövıképe számos útvonalat tartalmaz (gyakorlatilag lefedve az érintett települések teljes kapcsolatrendszerét), mely távlatilag kiépülı teljes rendszernek néhány eleme e programozási ciklushoz kötıdik. A meglévı Irottkı kerékpárúthoz csatlakozhat a legjelentısebb beruházást képezı Bucsu- Szombathely-Rum útvonal (mely egészen a Jeli Arborétumig húzódik), de fontos elemei a beruházás-csomagnak a Szombathely-Balogunyom, a Szombathely-Söpte és a Szombathely-Vép szakaszok és a Nardáról Auszrtiába vezetı út is.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült teljes költség: 1 mrd Ft A saját források mellett az Uniós Kohéziós és Strukturális Alapokból lehet forrásokhoz jutni. Az NFTII struktúrájában a leendı ROP ígér pályázati lehetıségeket a megvalósításhoz.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Tervezés alatt állnak a Szombathely-Balogunyom, a Szombathely-Söpte és a SzombathelyVép szakaszok, s építési engedélyezés alatt a Nardáról Auszrtiába út.
ÜTEMEZÉS A megvalósítás szakaszonkét folyamatos.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményeként létrejövı infrastruktúra amellett, hogy kedvezı feltételeket kínál a településközi kerékpáros közlekedés számára, számottevı turizmusfejlesztési hatásokat is kivált. A projekt megvalósulása egy hosszabb, építkezı jellegő folyamat eredményét jelentheti: a város és a kistérség évek óta komoly erıfeszítéseket tesz a kerékpáros közlekedéssel összefüggı céljaiért, aminek már megvalósult részét képezi számos elkészült útszakasz mellett a Szombathely térségi kerékpáros és kulturális központ projekt elırehaladása is. A fejlesztések egymásra épülı sorozatának turizmussal összefüggı hatásai regionális összefüggésben is jelentısnek mondhatók.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A térségi léptékő fejlesztéseknek lényeges feltételét jelenti a települések közti összefogás – partikuláris érdekek elıtérbe kerülése a rendszer egészének lehetıségeit gyengíti. A finanszírozási forrásokért adott témakörben igen intenzív verseny folyik régión belül és kívül, e versenyben komoly erıfeszítésekre (technikai, pályázati, lobbi) van szükség az eredményes forrásszerzéshez.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A 2007-2013 idıszakra tervezett Regionális Operatív Program „A Pannon örökség megújítása” prioritás elsı számú fejlesztési célterületét a „Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése” képezi, mely magába foglalja a „Kerékpárút-hálózat fejlesztése” programot. Ehhez a projekt szervesen kapcsolódik. Az elsısorban a települések közötti kerékpárutak kiépítésére irányuló program kritériumainak (forgalmas útszakaszok, ill. országos/regionális gerinchálózat érintése, a jelentıs turisztikai vonzerıvel bíró attrakciók megközelítése) a 51
projekt teljes mértékben megfelel. A városi-kistérségi fejlesztési kontextust illetıen hivatkozási alapot nyújt a projekt számára a Szombathelyi Kistérség komplex területfejlesztési koncepciója és programja, mely a „Turisztikai infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése” programon belül rögzíti, hogy „kiemelt jelentısége van a kerékpárút-hálózat és az azt kiszolgáló (információs, pihenıvendéglátó és szerviz-) háttér kiépülésének”. E kistérségi szándék összhangban áll a város településfejlesztési koncepciójával.
52
Szombathely városközpont kerékpárút-hálózat fejlesztése PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Szombathely belvárosának közlekedési és parkolási problémái ésszerő törekvéssé teszik az autózás visszaszorítását és a – környezeti és egészségügyi szempontok miatt is támogatásra érdemes - kerékpározás ezzel párhuzamos ösztönzését. Miközben Európa városaiban a kerékpározás helyi közlekedésen belüli részaránya rohamosan növekszik (olyannyira, hogy egyes nagyvárosokban az összes helyváltoztatás 50%-át kerékpáron teszik meg), Magyarországon ez a kívánatos tendencia még meglehetısen erıtlen. Az okok köz elıkelı helyen szerepel az az egyszerő tény, hogy a mintaként szolgáló települések belvárosában a közlekedési felületek jelentıs része a közforgalmú közlekedés és a nem motorizált forgalom számára van fenntartva – szemben az ezzel ellentétes hazai gyakorlattal.
A PROJEKT TARTALMA A projekt, mely a város egészét lefedı kerékpárút-hálózat kiépítését kívánja megvalósítani, a vizsgált idıszakban az alábbi két ütemre bontható:
Északi városrész I. ütem:
53
I/A. 89. sz. fıút 6+755 km. szelvény (bucsui elágazás) – Dolgozók útja a Rohonci úti csomópontig (tartalmazza a Perint patakon való átvezetést – új kerékpáros Perint híd – és egy kisebb híd építését is) Tervezési hossz: 2000 fm. Becsült kivitelezési költség: 222 millió Ft I/B. Szent Imre herceg utca – felhagyott Rohonci vasúti töltés (Perint patak volt vasúti hídig) – Oladi iskola – Bakó József utca – Faludi F. utca – Dolgozók útja Tervezési hossz: 1200 fm. Becsült kivitelezési költség: 109 millió Ft I/C. Perint patak keleti oldala, a volt vasúti hídig – Magyar László utcai hídig (A Magyar László utcai híd – az Óperint utcai hídig terjedı szakasza 2005. évben megvalósult) Tervezési hossz: 2000 fm. Becsült kivitelezési költség: 181 millió Ft
I. Ütem összesen: Tervezési hossz: Becsült kivitelezési költség:
5200 fm. 512 millió Ft
Déli városrész II. ütem: II/A. Óperint utcai híd – Óperint utca – Szabadságharcos utca – Juhász Gyula utca – Zrínyi I. utca – Brenner park – Szıllısi sétány – Hunyadi út – Szent Gellért utca – Liliom utca – Pásztor utca – Külsı Rumi út (vasúti keresztezıdésig) Tervezési hossz: 4350 fm. Becsült kivitelezési költség: 366,7 millió Ft II/B. Perint utcai csomópont – Perint patakpart – Juhász Gyula utcai gyalogoshíd – Körmendi út – Interspar – Újvilág utca – Külsı Rumi út (Pásztor utca) Tervezési hossz: 2600 fm. Becsült kivitelezési költség: 238,3 millió Ft II/C. Szent Márton utca (Gyöngyös patak melletti kerékpárút, sétány) – Wesselényi út – Vörösmarty út – Nádasdy F. utca – Sas utca (csatlakozik a Zanati úti meglévı kerékpárúthoz) Tervezési hossz: 821 fm. Becsült kivitelezési költség: 48,5 millió Ft
II. Ütem összesen: Tervezési hossz: Becsült kivitelezési költség:
7771 fm. 653,5 millió Ft
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI A két szakasz együttes becsült költsége: 1,2 mrd Ft, ami a kerékpárutak kiépítési költsége mellett tartalmazza a közvilágítás szükséges átalakítási, illetve pótlási költségeit is. A finanszírozásban lényeges szerep van a városi forrásoknak, a szükséges külsı (EU-s) tıkebevonás forrása a Regionális Operatív Program lehet. 54
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE „Szombathely városközpont kerékpárút-hálózat fejlesztése” 1996. tanulmányterv – ebbıl egyes szakaszok megvalósultak, egyes részekre engedélyes ill. kiviteli tervek készültek. A projekt a fenti paraméterekkel szerepel a GKM országos kerékpáros koncepciójában, annak megvalósulása a 2007-13-as ciklusban reális cél. A projekttel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a fenti új építések mellett jelentıs feladatot jelent a város számára a meglevı hálózat felújítása is.
ÜTEMEZÉS Szakaszonként folyamatos.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A kerékpárút-hálózat teljessé válásával a kerékpározás helyi közlekedésen belüli részaránya jelentısen növekedhet, ennek révén – azon túl, hogy a forgalmas utak balesetveszélyes szituációi visszaszorulnak - oldódnak a belvárosi gépjármő-közlekedés és parkolás problémái. A trend a környezetminıség javulását is segíti.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projektnek elsısorban a finanszírozási háttér biztosításával kapcsolatos bizonytalanság jelenti a fı akadályozó tényezıjét.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt összhangját a regionális fejlesztési elképzelésekkel alátámasztja a formálódó ROP „Városrehabilitáció és a települési infrastruktúra integrált fejlesztése a városokban” programján belüli határozott utalás a „forgalomcsillapított közlekedési övezetek építése és településen belüli kerékpárutak építése” feladatcsoportra. Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztés koncepciója a „közlekedésfejlesztéshez” kapcsolódó „városi úthálózat fejlesztése” programon belül fontos fejlesztési teendıként emeli ki azt, hogy „váljon egységessé a városi kerékpárút hálózat”.
55
III. Kulturális kisugárzás - örökséghasznosítási mintaprogramok (A „kultúra városa”) Történelmi régészeti városrész (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Szombathely turizmusának meghatározó motívuma (nemcsak a Karnevál újjáéledése óta, de azóta különösen) a római kor, ennek erısítése a város arculata szempontjából kulcskérdés. A belvárosban található elhanyagolt terület, valamint a leromlott Iseum helyreállítása, illetve hasznosítása nemcsak a városnak, de tágabb környezetének is fontos idegenforgalmi látványossága lehet.
A PROJEKT TARTALMA A projekt célja egy olyan régi-új historikus városrész kialakítása a történelmi belvárosban, mely amely amellett, hogy bemutatná a város értékeit, kulturális és idegenforgalmi központ is lehetne.
Szombathely belvárosában kialakításra kerül a Történelmi régészeti városrész, melynek komplex fejlesztése a tervek szerint több szakaszban valósul meg. Az I. ütem (a Ferences kerti Történelmi Témapark és az Aréna u.8.számú volt Serház) 2006-ban elkészül. A projekt II. üteme az Iseum teljes rekonstrukciója. A teljes rekonstrukciót követıen a város egyik jelképének tartott Iseum és környezete megújul és ismét bemutathatóvá válik. Az ezt követı (II/1) lépés az Iseum területén a temenos (a szentélyt körülvevı terület) beépítése 56
interaktív múzeum megvalósítása az antik világ kultúrájának bemutatására. A III. ütem a Ferences kertet és az Iseumot összekötı Történelmi sétány kialakítása a belváros részben elhanyagolt területének teljes rehabilitációját célozza meg. A különbözı, kereskedelmi-szolgáltatási, idegenforgalmat kiszolgáló egységek elhelyezésére alkalmas épületek megépítésével a belváros új színfolttal gazdagodhat. A IV. ütem a belváros (Kıszegi u. valamint a Belsikátor) rekonstrukcióját tartalmazza. A Kıszegi utca elején lévı házak homlokzata mőemléki védettség alá került. A homlokzatok mögötti területet kereskedelmi-szolgáltató-idegenforgalmi egységek kialakításával lehetne hasznossá tenni.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 10-15 mrd Ft A lehetséges források jelentıs részben a – ROP-ban megjelenı - Uniós támogatásból (Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap) , kisebb része pedig hazai forrásokból (állami, regionális) tevıdhetnek össze.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Történelmi régészeti városrész, melynek I. üteme (Ferences kerti Történelmi Témapark és az Aréna u.8.számú volt Serház) 2006-ban elkészül II. ütemre engedélyes terv beadás alatt (Iseum teljes rekonstrukcióján belül a szentély és a romkert)
ÜTEMEZÉS Folyamatos elıkészítés mellett a II-III.-IV ütem 2007-2010 között valósulhat meg.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A 2000 éves múlt emlékeinek tudatos ápolása és turisztikai hasznosítása évek óta kiemelt hangsúllyal szerepel a város fejlesztéspolitikájában. A – leginkább a Savaria Karnevál révén ismert – szisztematikus munka jelenıs eredménye lehet e projekt megvalósulása. A belvárosban található elhanyagolt terület, valamint a leromlott Iseum helyreállítása, illetve hasznosítása nemcsak a város, de tágabb környezetének is fontos, nemzetközi jelentıségő idegenforgalmi látványossága lehet.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projekt megvalósítását az érintett terület egyes részeivel kapcsolatos tulajdonosi problémák, az ISEUM rekonstrukcióval kapcsolatos történész-szakmai dilemmák, illetve a finanszírozási forrásigény nagysága akadályozhatja.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt teljes mértékben megfelel a készülı ROP „Pannon örökség megújítása” prioritása szellemiségének. Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciójában a beruházás nevesítve szerepel.
57
Római fürdı PROJEKTGAZDA Vasivíz Zrt
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A projektnek a városi életminıséggel és a turizmussal kapcsolatos motívumai egyaránt fontosak, a tervezett létesítménynek mindkét területen komoly városfejlesztési hatásai lehetnek. A város polgárai számára a kialakítandó tematikus klub-fürdı egyedi környezetével és fitness-wellness szolgáltatásaival feltöltıdést és közösségi élményt, sajátos hangulatú fürdıudvarával pedig egy társasági élethez kiválóan alkalmas színteret kínál. A turisztikai trendek egyre erıteljesebben helyezik elıtérbe a gyógy- és termálturizmust, a vendégek által keresett kínálati csomagoknak mindinkább természetesen elvárt részévé válik a termálfürdı. Szombathelynek, mint jó minıségő (mozgásszervi, gerincbetegségek, nıgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas, s magas szénsavtartalma miatt szívbetegeknek is hasznos) termálvízzel és mőködı termálfürdıvel rendelkezı városnak elemi érdeke, hogy e fontos területen is (magas szinten) kielégítse a fogyasztói igényeket. A fürdıfejlesztési projekt a római jelleg középpontba állításával kifejezetten egyedi élményeket és a város turisztikai arculatába illeszkedı markáns vonzerıt ígér nemcsak a turisták.
A PROJEKT TARTALMA A projekt a jelenleg mőködı termálfürdı fejlesztését, bıvítését célozza a vízfelület növelésével, a fürdıszolgáltatások kínálatának szélesítésével és az egészéves üzemeltetés feltételeinek megteremtésével. A megvalósítás terveiben a tematikus karakter domináns jellege és a rekreációs szolgáltatások központi szerepe a két fı irányelv. A fejlesztés két ütemben történhet: az elsı (már folyamatban levı) ütem a mőszaki fejlesztések (gépház, napkollektoros felülvilágító stb.) mellett a meglévı szabadtéri termál ülımedencét korszerősíti és kiegészíti egy gyerekmedencével. A II. ütem a fedett termálfürdı létrehozása, melynek medenceterei a hagyományos római fürdık tagolódása szerint több medencetérre oszlik („frigidárium”, „tepidárium”, „caldárium”). Az objektum az önálló bejárattal és a 2x200 férıhelyes öltözıblokkal kiegészülve teljes értékő fürdıt alkot, ennek összekötése azonban mind a fedett uszodával, mind a szállodával megteremthetı. A XXI. századi igényeket kielégítı alapszolgáltatásai és technikai megoldásai mellett a projekt fontos részét képezik a város turisztikai arculatával összhangban lévı római stíluselemek is. A gyerekmedence melletti amfiteátrum-szerő lelátó, az medenceudvari környezet a félkörös oszlopsorral, sétányokkal és pergolákkal, a római udvar kétoldali árkádsoros napozóterasza, illetve a medencék és a környezet egyéb élményelemei (szobrok, oszlopok, kımaradványok, mozaikok) összességében olyan egyedi és egységes környezetet alkotnak, mely a fogyasztók számára önmagában is többlet-minıséget nyújt, hozzájárulva a szolgáltatások és turizmus piacain oly fontos valóban egyedi élmény létrejöttéhez.
58
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI A két ütem együttes becsült költsége: 2 mrd Ft, ebbıl 400 mFt a hamarosan elkészülı I ütem költsége. A II. ütem lehetséges forrásai közt - a saját eszközök mellett - számításba veendık az EU-s (ERFA) források is (a Regionális Operatív Programon keresztül).
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A Termálfürdı fejlesztés tanulmányterve rendelkezésre áll. A projekt I. ütemének megvalósítása folyamatban van; a II. ütem engedélyes tervei is készen állnak.
ÜTEMEZÉS A fejlesztés a II. ütemének megvalósulása reálisan a 2008-2010 közötti idıszakban várható.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt közvetlen eredményeként létrejövı objektum a város polgáraink jólétét és a turisták igényeit egyaránt szolgálja – mindkét célcsoport helyzetét, így a város általános pozícióját/vonzerejét javítja.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A beruházás következı lépéseinek elıkészítettsége megfelelı, így a megvalósulást elsısorban 59
a finanszírozási lehetıségek határozzák meg. A fürdık közti, a forrásokért folytatott rendkívül éles versenyben a városnak komoly erıfeszítésekre van szüksége az eredményességhez.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A 2007-2013 idıszakra tervezett Regionális Operatív Program „A Pannon örökség megújítása” prioritás elsı számú fejlesztési célterületét a „Pannon Termál-program kiteljesítése” képezi, melyhez a projekt szervesen kapcsolódik. Az új ROP-ra épülı új turizmusfejlesztési koncepciónak feltehetıleg ugyancsak központi elemék adja majd a termálturizmus. A jelenleg még érvényben levı regionális turizmusfejlesztési stratégia „Gyógy- és termálturizmus fejlesztése” intézkedésben a szombathelyi beruházás egyedileg nevesítésre került a „helyi jelentıségő, kevéssé ismert fürdık egységes szintre hozása” programhoz kapcsolódóan. Városfejlesztési összefüggésben: a projekt megjelenik a Településfejlesztési koncepcióban is („Az idegenforgalom fejlesztése” programon belül), s fontos elemét képezi a város Turizmusfejlesztési koncepciójának is. A projekt integráns részét képezi továbbá annak a Fürdıfejlesztési koncepciótervnek, mely a Fedett uszoda, a Termálfürdı, a Tófürdı, illetve a Mőjégpálya alkotta terület átfogó fejlesztési programját foglalja keretbe.
60
Római színház PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Szombathely turisztikai arculatának domináns elemét képezik római kori múltjával kapcsolatos emlékek és attrakciók, ezek további fejlesztése a fontos irányát jelenti a város turizmusfejlesztési koncepciójának. E városi fejlesztési csomag részét képezi – egyúttal, korántsem mellékesen beleillik a szombathelyi színházkultúra ügyének elımozdításával kapcsolatos törekvésekbe - egy római elızményekre alapozott szabadtéri amfiteátrum felépítése. A történészek szerint az i.e. IV században a mai Kálvária-domb oldalában régészetileg ma is védett területen - állt egy kb. 3000 férıhelyes színház (valószínősíthetıen amfiteátrum), melynek rekonstrukciójához rendelkezésre állnak bizonyos régészeti leleltek és ismeretek, s melynek felépítése mellett komoly turisztikai és kulturális érvek szólnak.
A PROJEKT TARTALMA A felépítendı objektummal kapcsolatosan megfogalmazódott tervek egy XXI. századi (de római kori építészeti elemeket is felhasználó) szabadtéri színházról szólnak, amely az ókori teátrum fölé épülhetne a Kálvária-domb oldalába, a Szent István parkba. Az építmény részét képezné egy félköríves, oszlopos fogadóépület vizesblokkokkal, szociális helyiségekkel, ruhatárral, üléspárna-kölcsönzıvel, büfével és más kiszolgáló egységekkel, alatta a domboldalban egy 2000–2500 férıhelyes ókori elıdjére hasonlító, kıbıl készült ülıhelyeket tartalmazó (a sorok közt közlekedı folyosók tagolt) lelátó, a domb alján pedig a színpad, melyhez egy vakolt, oszlopos díszítéső téglaépület is csatlakozna, benne öltözıkkel, kelléktárakkal, egyéb helyiségekkel. Az objektumhoz a XXI. századi követelményeknek megfelelı modern fénytechnikai berendezések tartoznának. Mindez egy körbekerített területen zajlana, amelyet az út felıl bevezetı sétányokon keresztül lehetne megközelíteni.
61
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 700 mFt A lehetséges források jelentıs részben a – ROP-ban megjelenı - Uniós támogatásra (Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap) épülhetnek.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A tervek régészeti alapját az 1952-ben zajlottak, de idıközben abbamaradt ásatások (szondázó jellegő kutatás) jelentik. E kutatás folytatásának, a régészetileg ma is védett (kb. 1500 m2-es dombos) terület alapos régészeti feltárásának meg kell elıznie a projektet. Ezzel együtt az elkészült tervek engedélyeztetésére, valamint a kiviteli terv elkészítésére van szükség az elıkészítési fázisban.
ÜTEMEZÉS A beruházás megvalósulása a 2008-2009 évekre prognosztizálható.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt közvetlen eredményeként egy olyan, jelentıs létszámú közönséget befogadni képes állandó szabadtéri színpad kerül a város kulturális és turisztikai vérkeringésébe, mely rangos elıadásoknak kínálhat helyszínt. E helyszín jelentıségét különösen kiemelheti a Savaria Történelmi Karnevál idıszakában betöltött szerepe, de a város színházkultúrájának elımozdításában is része lehet. Tekintve, hogy a létesítmény a „római” tematika kontextusába illeszkedik, létével a város sajátos arculatát erısíti. A sajátos arculatú, jelentıs turizmust vonzó (és a nagyszámú vendégekhez megfelelı infrastrukturális háttérrel is rendelkezı) Szombathely viszont az egész régió számára gerjeszthet turisztikai-kulturális impulzusokat.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projekt megvalósulásának a finanszírozási bizonytalanságok mellett kockázatát jelenthetik a történeti-régészeti kutatások során esetlegesen felbukkanó, a korábbi álláspontokkal ellentétes eredmények.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A regionális fejlesztés összefüggésrendszerében a projekt - különös tekintettel jellegére és az egyre inkább kiteljesedı szombathelyi „római” „turisztikai témaklaszterbe” illeszkedésére összhangban áll a formálódó ROP szellemével, amennyiben abban deklarált célként jelenik meg „a jelentıs történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülı, egymást kiegészítı integrált fejlesztési láncolatai” fejlesztése, aminek a nevezett „római klaszter” tipikus példája. Szombathely számára közismerten lényeges kérdés a helyi színházkultúra ügye, az minden fórumon és formában támogatást kap a városban. Ami adott projekt várospolitikai beágyazottságát illeti: Szombathely MJV hosszú távú településfejlesztési koncepciója a „közmővelıdés és kultúra kibontakoztatásának programja” kertében, a „magaskultúra jelenlétének erısítése, intézményeinek és rendezvényeinek támogatásához” kapcsolódóan felveti egy állandó szabadtéri színpadot fenntartásának kérdését, s a lehetséges helyszínek közt nevesíti a Kálvária-dombot. 62
Szombathely oktatási és kulturális intézményhálózatának rekonstrukciója PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A humán erıforrások minıségét a város hosszú távú fejlesztési stratégiája a jövıkép legfontosabb elemének tekinti. Szombathely iskolavárosi szerepének fenntartása és erısítése stratégiai kérdés, szerteágazó kihatásokkal egyebek mellett az életminıségre, a regionális városi szerepekre és a tudásalapú gazdaságra. A modern városfejlıdésben rendkívül fontos szerep jut – az oktatástól egyáltalán nem függetlenül - a kultúrának, a kulturális iparnak is. A városi lét egyik lényeges ismérve a kultúra markáns jelenléte, a kultúra iránti igény erıs volta és a kínálat bısége. E dimenzió igen erıteljesen megjelenik – az arculaton keresztül – a városok versenyén, s e versenytényezı - a telephelyválasztás lágy tényezıinek felértékelıdésével összefüggésben - komolyan befolyásolni képes még a tıkebefektetési döntéseket is. Jelenleg a város kulturális és oktatási intézményrendszere - számos alternatívát kínáló válaszút elıtt áll. A demográfiai trendek, a finanszírozás mai rendszerének problémái, az e területekkel kapcsolatosan változó társadalmi elvárások, illetve a térségi és határon átnyúló szerepek erısítésének szándékai a jelenlegi rendszer újragondolását (rekonstrukcióját és átalakítását) igénylik. Ennek domináns motívumának nem a költségtakarékosságot kell tekinteni, hanem az ambiciózus városmodernizációs törekvésekre és kinyíló lehetıségek kínálta lehetıségekre reflektáló adekvát válaszok keresését.
A PROJEKT TARTALMA A projekt keretében kialakítandók azok a koncepcionális keretek, melyek a város intézményrendszerének hatékonyságát, versenyképességét és térségi kisugárzását maximalizálhatják. A megvalósításnak fontos elemét fogja képezni a mai oktatási intézményhálózat rekonstrukciója az óvodáktól az általános és középfokú iskolákon át a kollégiumokig (tetıszigetelések felújítása, nyílászárók cseréi, homlokzatok felújítása, vizesblokkok felújításai, villamos hálózatok korszerősítése, intézmények akadálymentesítése). Hasonlóképpen rendkívül nagy erıket igényel a kulturális intézmények (mindenekelıtt MSH, MMIK, HEMO, de a rendszer többi elemei és a lehetséges új belépık köre is részét képezi a projektnek) szerepköreinek (és tulajdonosi-üzemeltetıi viszonyainak) stratégiai kezelése, illetve az infrastruktúra – funkcióknak alárendelt - XXI. századi szintő felújítása-átalakítása.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség összesen: 6 mrd Ft Amelybıl 3,5 mrd Ft az oktatás ágazatban, 2,5 mrd Ft a kulturális intézményhálózathoz kapcsolódóan merül fel. A finanszírozási hátterét részben kormányzati és regionális programok keretében felhasznált EU forrásokból, részben saját erıbıl kell megteremteni.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Az oktatási ágazatban készültek bizonyos felmérések és számítások a lehetıségekkel kapcsolatosan, a kulturális szférában azonban még a feladatok körvonalairól sincsenek 63
megbízható információk. Az adottságok és jellemzık tételes felmérésére, illetve a potenciális igények és lehetséges szerepek átgondolására nagy szükség lenne a projekt körvonalazásához, majd az azt követı intézkedési terv kimunkálásához. A program megvalósulását egyes pozitív példák elımozdíthatják: a Mővészeti Szakközépiskola és Gimnázium felújítása és kibıvítése, illetve a Bartók terem 2007-ben induló korszerősítse és teljes felújítása egy nagyszabású folyamat kezdetét jelenhetik.
ÜTEMEZÉS A rekonstrukció koncepcióterve 2007 folyamán elkészíthetı, a projekt megvalósulása azonban a realitások figyelembe vételével csak 1012-re tőzhetı ki.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményeként kialakuló városi intézményrendszer minıségi szolgáltatásival, modernitásával és térségi kisugárzásával jelentısen hozzájárul a város általános vonzerejéhez és versenyképességéhez, mely tényezık árnyékában a rendszer finanszírozhatóságának javulása is megvalósul.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projekt, mint minden jelentıs átalakítás számos érdeket sért, mely érdekkülönbségek komolyan akadályozhatják a folyamatokat. A kezdeti lépésektıl induló program elindításához és végigviteléhez, az azzal kapcsolatos kockázatok felvállalásához jelentıs politikai bátorságra van szükség Nagy annak a veszélye, hogy a projektet puszta költségracionalizálásként kezelje fenntartó és félje az intézményrendszer, e motívum középpontba kerülésével aláásva az elsıdleges, felsıbbrendő célok elérésének esélyeit.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A programhoz megfelelı hátteret ígér a 2007-2013-es költségvetési periódusára tervezett magyarországi fejlesztési elképzelésekrıl a kormányzati szinten megfogalmazott „Fejlesztési leltár”, melynek keretében Vas megyében központi és regionális programok révén 16,5 milliárd forintból mintegy 50 iskola felújítása és 12 átépítése valósulna meg. Szombathely Megyei Jogú Város hosszú távú településfejlesztési koncepciója megfelelı hivatkozási alapot ad és jó hátteret biztosít a megfogalmazott szándékokhoz, a „közmővelıdés és kultúra kibontakoztatásának programja”, illetve az „oktatási rendszer fejlesztése” programon belül számos szempontot nyújt a projekt megvalósításához.
64
IV. Települési infrastruktúra és környezetvédelem a XXI. században (Az „élhetı város”) A lukácsházi és dozmati árvízvédelemi szükségtározók megvalósítása (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A térség legfontosabb vízgazdálkodási problémái csak részlegesen megoldottak. A területen található nagyobb vízfolyások (Gyöngyös, Sorok-Perint, Arany-patak) jelenlegi üzemeltetési adottságai nem felelnek meg a térség igényeinek, védmőveik a törvény által elıírt biztonságot nem szolgáltatják. A kisebb árvizek ellen a jelenlegi árvízvédelmi felkészültség alapvetıen stabil védelmet nyújt, de a ritkán jelentkezı, rendkívüli árvizeket, mint például az 1965-ös árvíz, nem tudja kezelni. Akkor a kialakult árvíz következtében Kıszegen, Gencsapátiban, Szombathelyen, valamint a Sorok-Perint vízgyőjtıjén jelentıs területek kerültek víz alá az árvízvédelmi mővek hiánya miatt. Azóta a helyzet csak részben változott. Az 1965-ös árvizet követıen mederrendezési, bıvítési munkálatok indultak meg, helyenként tanácsi védtöltések épültek. Ezek a beavatkozások az érintett településeket a kisebb árvizektıl mentesítették, de a nagyobb, 1965-öshöz hasonló rendkívüli árvizekkel szemben még nem nyújtanak megfelelı védelmet. A projekt keretében azonban nemcsak árvízvédelmi fejlesztések valósulnak meg, hanem olyanok is, amelyek egyúttal területfejlesztésnek is új lehetıségeket adnak, tekintettel elsısorban a tározók idegenforgalmi hasznosítására.
65
A PROJEKT TARTALMA A projekt kettı komplex hasznosítású árvízi tározó kialakítását foglalja magába. Az egyik a lukácsházi tározó, amely egy völgyzárógáttal gátolja el a Gyöngyös patakot és mögötte egy 5,2 millió m3-es térfogatú tározó alakulna ki , ahol az elöntött terület nagysága 161 ha. A völgyzárógát magassága 8,4 m, hossza 2420 m. A tározó egy része állandó viző horgász- és közcélú tó formájában idegenforgalmi, különösen ökoturisztikai hasznosítású lenne. A tározó a mai 87-es fıúttól délre, Lukácsháza külterületén Kıszeg irányába helyezkedne el. A másik árvízi tározó az Aranypatak vizének felhasználásával jönne létre Dozmat külterületén, a településtıl nyugat-északnyugatra, Bucsu község irányába. A kialakítandó tározó kisebb, mint a lukácsházi, az elöntött felület 34,6 ha, az árvízi térfogat 749 ezer m3. A tározótéren belül lehetıség nyílik állandó vízfelülető tó kialakítására, ezzel a turizmus fejlesztésére. A part menti gyepterület, nádas élıhelyek védett madárfajoknak biztosítanának fészkelıhelyet.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 3,1 mrd Ft, melybıl a lukácsházi tározónál az elıkészítés 27 millió Ft, a területszerzés 380 millió Ft, a kivitelezés 1,9 Mrd Ft. A dozmati tározónál az elıkészítés 17 millió Ft, a területszerzés 130 millió Ft, a megvalósítás 695 millió Ft. A projekt Uniós forrásokból (Regionális Fejlesztési Alap), állami (Vízügyi Alap) és regionális, valamint önkormányzati pénzekbıl valósulhat meg.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A projekt elıkészítettsége megfelelı. Rendelkezésre állnak a tanulmánytervek, sıt az engedélyezési tervek is. Mindkét tározónak van környezeti hatástanulmánya is. Hiányzik még a dozmati tározó esetében az érintett önkormányzat beleegyezése, mindkét esetben a régészeti feltárás. Mindezek után indulhat a pályáztatás és a kivitelezés.
ÜTEMEZÉS A még hiányzó dokumentumok és feltárások biztosítása után már 2007-ben kezdıdhet a megvalósítás, és ha a források rendelkezésre állnak a kivitelezés 2009-re befejezıdhet.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt megvalósulása esetén elısegíti: Javítja az érintett térség infrastrukturális helyzetét Megelızi a településeket és a termıföldeket sújtó árvízkárokat Megteremti az EU Víz Keretirányelv (VKI) szerinti jó ökológiai állapot elérését Segíti az idegenforgalom, azon belül elsısorban a szelíd és az ökoturizmus fejlıdését. A lukácsházi tározó megvalósítása kedvezı helyzetbe hozza a vízgyőjtıben élıket, vonzóbb térséggé válik a környék, melynek révén a térség vándorlási aktívuma növekszik. A dozmati tározó elkészülte elsısorban Dozmat, Torony és Szombathely lakóövezeteit mentesítené az árvíztıl, és megoldaná aszályos idıben a szombathelyi Csónakázó-tó, valamint a strand látványtavának frissítı vízzel való ellátását, és vízminıségének javítását eredményezné. 66
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Viszonylag kevés az akadályozó tényezı. Leginkább a szükséges források hiánya, vagy késleltetése jelenthet problémát, a lakossági hozzáállás pozitív, a szükséges tervek döntı többsége rendelkezésre áll.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt minden, a térségre az utóbbi 7 évben elkészült fejlesztési dokumentumban szerepel, mindenhol kiemelt fontosságot kapott.
67
Nyugat-dunántúli hulladékgazdálkodási rendszer (kiemelt projekt) PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA Noha alapvetıen megoldott a hulladékok rendszeres begyőjtése Vas megye legnagyobb részén, s a települések túlnyomó többségében, de ez nem képez egy egységes hulladékgazdálkodási rendszert, mert nem tartalmazza a hulladékok mechanikai és biológiai elıkezelését, nem valósul meg a szelektív győjtés, és nem hasznosul a hulladék. Jelenleg külön hulladékgyőjtı rendszerek mőködnek a megyében, melyek közül csak a Müllex rendszere nevezhetı korszerőnek. A területen jelenleg 8 szolgáltató mőködik, a keletkezı hulladék évi mennyisége 120 ezer tonna, melyeket öt hulladéklerakóban helyeznek el. A projekt szükségességét több tényezı is alátámasztja. Egységes rendszer szerint történne a megye nagy részén a hulladék begyőjtése, szelektálása és hasznosítása. Ehhez a projekthez csatlakozó önkormányzatoknak önkormányzati társulást kell létrehozniuk. A szétaprózott és sok esetben korszerőtlen hulladékgyőjtık helyett egy helyen fogadnák az érintett településekrıl érkezı hulladékot, amely győjtı minden tekintetben megfelelne az Európai Uniós elvárásoknak. Indokolt a projekt azért is, mert a Vas megyei önkormányzatok túlnyomó többsége még nem csatlakozott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által elkészíttetett hazai hulladékgazdálkodási fejlesztési koncepciójában meghatározott hulladékgazdálkodási kezdeményezésekhez. A projekt célja a régió eddig már ISPA vagy Kohéziós Alap pályázatokkal lefedett területein (Nyugat-Balaton Zala völgye hulladékgazdálkodási rendszer, Gyır térségének Kohéziós Alap koncepciója) kívül esı régiós területek egyikének, Szombathely térsége hulladékgazdálkodási körülményeinek, hulladékgyőjtési -és elhelyezési lehetıségeinek rendszer-szemlélető kezelése, indokát pedig maga az a fehér folt adja, ami a lefedettségi térképen a nyugati határszélen megfigyelhetı.
Szombathely térségi hulladékgazdálkodási rendszer
68
A PROJEKT TARTALMA A projekt területi hatálya Vas megye 195 településére, összesen 244899 fıre terjedne ki. Öt település elszigetelt fekvésébıl adódóan nem biztos, hogy ehhez a rendszerhez fog csatlakozni, mivel számukra szerencsésebb lenne a nyugat-balatoni projekthez történı csatlakozás. A keletkezı hulladékmennyiség súlypontja alapján egy központi helyen, Szombathelyen, vagy közvetlen környékén kell kialakítani a létesítményeket. Közöttük egy hulladék-elıkészítı központot, melyet a szombathelyi ipari park területére tervezhetı. Ebben helyet kapna: válogatómő, mechanikai elıkezelı mő, biofermentáló telep Másodsorban egy hulladékkezelı központot, a hulladék-elıkészítı központ közelében, jól megközelíthetı helye. Ebben helyet kapna a komposzttelep és a hulladéklerakó. Végül szükséges kialakítani egy termikus hasznosító mővet, melyben égetéssel a hulladékból hıt állítanak elı. A rendszer feltételezi a településeken a szelektív hulladékgyőjtés bevezetését, melynek keretében minden településen győjtıszigeteket kell kialakítani, de kellenek megfelelı győjtıautók és hulladékudvarok.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 15 mrd Ft melybıl 6 Mrd Ft az új létesítmények létrehozása, 5-5,5 Mrd Ft a rekultiváció, az elıkészítés költsége 0,5-0,8 Mrd Ft, PR és mérnök tenderek 0,6-0,7 Mrd Ft, végül tartalék és földvásárlás 1,5 Mrd Ft. A projekt költségeinek 85 százaléka az EU Kohéziós Alapjából, a további 5, illetve 10 % pedig önkormányzati és állami forrásokból valósulna meg.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Jelenlegi állás szerint csak egy projekt ötlet szintő tanulmány készült el a Környezetvédelmiés Vízügyi Minisztérium 2005 év végi kiírása nyomán. Amennyiben létrejönne a 190-195 települést magába foglaló önkormányzati társulás, és elfogadná a projekt ötletét, úgy év végére elkészülhet a tanulmányterv, majd a különbözı hatástanulmányok, az engedélyezési terv. Ezután kell a területet biztosítani, elvégezni a régészeti leletmentéseket, a lıszermentesítést, végül a pályáztatást követıen indulhat a projekt kivitelezése.
ÜTEMEZÉS A megvalósítás lehetséges ütemterve: tanulmányterv elkészítése hatástanulmányok, engedélyezési terv a régészeti leletmentés, a terület biztosítása és a lıszermentesítés pályáztatás kivitelezés
2006 vége 2007-2008 2008-2009 2009 2010-2012
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményei és hatásai nagyon sokrétőek és hasznosak: egészségesebb életfeltételek biztosítása a lakosságnak korszerő, környezetkímélı megoldással lesz biztosítva az önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladata, 69
megvalósul a szelektív hulladékgyőjtés az egész megyében, megszüntethetı mintegy 170 korszerőtlen hulladéklerakó, helyükön rekultiválással az eredeti állapothoz közeli helyzet visszaállítandó, hasznosul a hulladék nagy része, hıenergia formájában, fegyelmezettebb lesz a lakossági hulladékkezelés, csökken a szemetelés, visszaszorulnak az illegális hulladék lerakók, kevesebb hulladékgazdálkodási bírság kerül megállapításra, gyarapodik az önkormányzati vagyon, természetes lesz a környezet- és a tájkép védelme, megszőnik a tájképromboló látvány.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Akadályozó tényezı lehet egyrészt a terület biztosítása, anyagilag kerülhet többe és elhúzódhat a beruházás. Másrészt a lakosság is tiltakozhat egy ilyen létesítmény felépítése ellen, ahogy az már több helyen hazánkban megtörtént. Komoly problémát okozhat az önkormányzatok összefogásának hiánya, amely meg is hiúsíthatja a projekt megvalósulását. Növelheti a költségeket, és idıben kitolhatja a kivitelezést, ha sok értékes régészeti lelet kerül elı, amire valljuk be, komoly esély van.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt kapcsolódik a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójához, a megyei és kistérségi területfejlesztési programokhoz, végül szerepel az elfogadás elıtt álló városi általános rendezési tervben.
70
A város csatorna- és vízhálózatának rekonstrukciója, vízminıség javítása
PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Önkormányzata,
illetve
Nyugat-dunántúli
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A város, különösen a belváros víz- és csatornahálózatának nagy része a XX. század elején épült ki, és noha azóta bizonyos mértékben modernizálták, a hálózat összességében elöregedett. Sok esetben még azbesztalapú a vezeték, amely az emberi egészségre káros. Régen megérettek a cserére, elsısorban az 50 évnél idısebb vezetékek. Egyre gyakoribban az elhasználódásból adódó elöntések, ezeket meg kell elızni. Sok helyen ma már szők a vezetékek keresztmetszete, ez vízellátási problémákhoz vezet. Vas megyében a vízbázisok állapota, az onnan nyerhetı víz mennyisége elégségesnek, minısége pedig jónak mondható. Azonban a még mindig nem megfelelı csatornázottság és tisztítás, valamint az illegális hulladék elhelyezések miatt a talaj szennyezése két-három évtizeden belül eléri a rétegvíz bázisokat. Ezeknek a védelme nem megoldott. Másrészt a vasi rétegvizek vasasak, sok bennük az ammónia. Tehát a vizeket felhasználás elıtt vastalanítani és ammóniamentesíteni szükséges.
A PROJEKT TARTALMA A víz- és csatornahálózatok rekonstrukciójának keretén belül a teljes vízhálózat (2000 km) 30 százalékát, mintegy 600 km-t kell felújítani, ezek már 50 évnél idısebbek. A teljes városi csatornahálózat 1000 km, ebbıl 350 km (35 %) már 50 évnél öregebb, szintén felújításra szorul. Állapotfelmérés rendelkezésre áll a vízminıség javítására is. 18-20 kisebb rendszert kell vastalanítani és 8-9 rendszerben kell elvégezni az ammóniamentesítést. A vízbázisok védelmére készült egy országos felmérés, ebbıl tudjuk, hogy melyek a veszélyeztetett Vas megyei helyek.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 2,5 mrd Ft, melybıl 60 % a hálózatok rekonstrukciója, 25 % a vízminıség javítás, és 15 % a vízbázisok védelme. A projekt minden elemére igénybe vehetık Uniós források (Kohéziós Alap), de szükség van állami, regionális és önkormányzati pénzforrás igénybevételére is.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A projektnek még nincsenek elkészült tervei, csak különbözı állapotfelmérések vannak. A Vasivíz ZRt elkészítteti elıbb a tanulmányterveket késıbb az engedélyezési terveket, szükség esetén mindegyiket 2007 végéig.
ÜTEMEZÉS A víz- és csatornahálózatok rekonstrukciója éves ütemezéssel valósítandó meg és hosszú távon (15 év) képzelhetı el. Évente 40 km vízvezeték és 20 km csatornavezeték készülne el. A vízminıség javítása és a vízbázisok védelme hamarabb megvalósulhat. A megfelelı tervek és engedélyek megléte esetén a projektnek ez a része 2008 és 2013 kivitelezhetı. 71
Vasivíz Zrt
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekteredményeképpen megújulnak a víz- és csatornavezetékek, így megelızhetık az elhasználódásból fakadó elöntések, megoldódnak a szők keresztmetszetbıl adódó problémák, az emberi egészségre ártalmas azbesztcsövek helyett korszerőbb anyagúak kerülnek lefektetésre. Hosszú évekig mindez költségmegtakarítást jelent, hiszen az utakat e miatt nem szükséges majd felbontani. Javulni fog a vízminıség, kevesebb vas és ammóniatartalma lesz a vizeknek. Végül nem lesznek veszélybe a vasi vízbázisok. A vízminıség javításának és a vízbázisok védelmének térségi hatásai is vannak, hiszen a vízbázisok közül a legtöbb nem Szombathelyen található.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK Az akadályozó tényezık közt fontos a szükséges források hiánya, vagy késleltetése, illetve - a vezetékek rekonstrukciója esetében – a régészeti leletmentésbıl elıforduló csúszások és a költségek növekedése.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A projekt benne szerepel szinte minden a várossal kapcsolatos fejlesztési dokumentumban, a vízminıség javítása és a vízbázisok védelme pedig a kistérségi és a megyei fejlesztési dokumentumokban is.
72
„Új Városliget” projekt – a nyugati városrész komplex rekreációs övezeti fejlesztése
PROJEKTGAZDA Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A város döntéshozói körében régóta konszenzus van a Csónakázó tó tágabb környékének, rekreációs övezeti fejlesztése tekintetében: mind a ciklusprogramok, mind a településfejlesztési stratégia fontos céljának tekinti a „Csónakázó-tó környéki rekreációs térség egységes szemlélető összehangolt fejlesztését”. E terület – természeti értékeivel, rekreációs intézményeivel, egybefüggı voltával - olyan egyedi adottsága a városnak, mely a város egészének arculatára is nagy hatással lehet, s melynek kihasználása elemi városi érdek. A Csónakázó tavat, a Tófürdıt, a Mőjégpályát, a Fedett uszodát, a Termálfürdıt, a Kalandvárost, a Sportligetet, a Skanzent, egy kempinget, két szállodát, vendéglátóhelyeket és sportpályákat magába foglaló terület – egyes elemei révén - már ma is a helyi polgárok egyik legkedveltebb kikapcsolódási helyszíne, mely e jellegébıl adódóan a Március 15. tértıl északra elterült egykori Városliget funkcióinak örököse. E terület komplex fejlesztése, a városi szabadidıs vérkeringésbe és a turizmusba történı még intenzívebb bekapcsolása jelentıs városfejlesztési hozadékokat ígér.
A PROJEKT TARTALMA A projekt lényege a város ezen összefüggı területének – a szükséges egyedi beruházásokon túlmutató - komplex rekreációs övezeti fejlesztése. Ennek keretében mindenekelıtt rögzítendık a koncepcionális alapok, melyek a tényleges beruházásoknak és intézkedéseknek elvi hátteret, fejlesztési orientációt nyújthatnak. Ezen egységes gondolatrendszer mentén körvonalazhatók a projekt egyes részelemei. Ezek közt 73
azonban biztosan helyet kapnak az olyan feladatok, mint a Múzeumfalu infrastrukturális és programfejlesztései, a Központi játszótér továbbépítése, Kalandváros melletti terület hasznosítása, a tó (tómeder) és a zöldterületek megújítása, az elhanyagolt objektumok rekonstrukciója, az arculati elemek egységesítése, a programfejlesztés, vagy az övezet közlekedési rendszerének újragondolása.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Költségbecslés csak a jövıben kikristályosodó projektek körvonalainak ismeretében lesz adható, de az valószínősíthetı forrásigény összességében (minimálisan) több százmillió forintos nagyságrendőre becsülhetı. A lehetséges források zöme az EU alapjaiból származhat, melyek a Regionális Operatív Programon keresztül érhetık el elsısorban.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE Egyes objektumok, mint a Kalandváros vagy a Tófürdı felépülésével, illetve felújításával lényegében spontán módon is nagy lépésekkel fejlıdik a terület, s egyes szolgáltatásokhoz még a marketing kommunikációs terv is rendelkezésre áll. Mindazonáltal a valóban egységes és teljes körő övezeti fejlesztés tekintetében még a koncepcionális alapok sem tisztázottak. A közös akarat és az eddigi eredmények azonban jó bázist nyújtanak a gyors elırelépéshez, a teendık közeljövıbeni projekt-szintő definiálásához.
ÜTEMEZÉS A projekt elıkészítés szakasza 2008-ra lezárulhat, 2009-2012 között a projekt lezajlódhat.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt megvalósulásával Szombathely egy olyan – összhatásában és kínálatban a ma meglevı egyedi elemeken túlmutató - egyedi városi rekreációs térrel egyszersmind turisztikai attrakcióval gazdagodik, mely párját ritkító a térségben. A közvetlen városképi, turisztikai, kulturális és jóléti hatások mellett a projekt erısítheti Szombathely (és az egész régió) „zöld” forgatókönyv szerinti fejlıdését, a környezettudatosság és fenntarthatóság szempontjának érvényesülését.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projekt számos szereplı összehangolt magatartását feltételezi, akik közt a koordináció megteremtése idıigényes folyamat.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ Szombathely MJV hosszú távú településfejlesztési koncepciójában a „Rekreációs terek programjának” meghatározó eleme e projekt. A fejlesztés megvalósulása a régiónak nemcsak – a formálódó ROP szerinti – jövıképével és környezettudatosságot hirdetı horizontális céjlával, de programjával is összhangban áll, különös tekintettel (egyebek közt) a ”városrehabilitáció és a települési infrastruktúra integrált fejlesztése a városokban” programon belül megfogalmazódó „a település zöldfelületi rendszerének revitalizációja” törekvésre.
74
Kámoni Arborétum revitalizációja
PROJEKTGAZDA Erdészeti Tudományos Intézet, partnerként Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A Kámoni Arborétum értékei (100 éves múlt, országosan is elismert győjtemény, tudományos kutatások) ismertek, a létesítmény mőködése, valamint városi kultúrába és turizmusba illeszkedése azonban korántsem problémamentes. Az elmaradt fejlesztések és finanszírozási problémák fokozatos állagromlást eredményeztek, ami egyértelmő vonzerıre-csökkenéshez vezetett. A belsı problémák megoldására, a jövıbeli üzemeltetési kilátások javítására, egyszersmind a város polgárai és turistái számára nyújtható értékekre tekintettel fogalmazódott meg e fejlesztési program. A beruházás megvalósulása a város egyik kiemelt jelentıségő – hosszú ideje jelentıségéhez képes kevéssé kihasznált - értékének hasznosulását eredményezheti. A projekt piaci-turisztikai létjogosultságát és piacképességét külföldi példák igazolják, az ilyen intézmények fiatalok környezeti nevelésben játszott szerepe is igazolható.
A PROJEKT TARTALMA A projekt két egymással szoros kapcsolatba álló összetevıbıl, egy mőszaki jellegő beruházásiból és egy dendrológiai rekonstrukcióból áll. A mőszaki jellegő beruházásrészei: 450 m2 –es, két szintes, akadálymentesített fogadóépület, új beléptetı-rendszerrel, infrastruktúrával, az alsó szinten egy közösségi célokra használható elıadóteremmel, két kisebb foglalkoztatóval, kiállítási galériával, pénztárral, a felsı szinten irodákkal. A beruházáshoz kapcsolódik 5 autóbusz- és 25 db személygépkocsi-parkoló. A dendrológiai rekonstrukció a budapesti Corvinus Egyetem bevonásával történik, melynek keretében már elkészült a növényállomány felújítási terve. A fejlesztés ezen moduljának célja az angol park jelleg visszaállítása (különös figyelemmel a természetességre és átláthatóságra) a négy dísztó rekonstrukciójával együtt. (A tervek egy új Gyöngyös-hidat is tartalmaznak.) A projekt szakmai magjának megvalósítása mellett a fejlesztés fontos alkotórészét képezik azok az elemek is, melyek az értékek látogatóközpontú bemutathatását lehetıvé teszik. A vendégek információigényére figyelemmel a tervek közt szerepel tanösvények kijelölése és információs táblák kihelyezése is. Mindezen fejlesztések eredményeképpen az arborétum funkciói közt mind hangsúlyosan fog megjelenni az élményszerzés és a turizmus, de az attraktivitás szempontja mellett – annak fenntarthatóságára és megalapozottságára is tekintettel - a tudományos munka sem veszíthet minıségébıl.
A PROJEKT BECSÜLT KÖLTSÉGE ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI Becsült költség: 750 mFt A lehetséges források zöme az EU alapjaiból származhat, melyek a Regionális Operatív Programon keresztül érhetık el elsısorban.
A PROJEKT JELENLEGI HELYZETE A fejlesztést nagyban segíti, hogy nemrégiben kéthektárnyi újabb területet csatoltak az 75
arborétumhoz, amivel lehetıvé vált egy biztonságos, nagyobb területő parkoló és egy modern fogadóépület megépítésének lehetısége. A projekt megvalósításához szükséges tervek kidolgozása megindult: az elvi építési engedély kész, az engedélyes terv várhatóan 2006 végére készül el.
ÜTEMEZÉS A projekt elıkészítettsége megfelelı, így a finanszírozási háttér megteremtése után közvetlenül, akár 2007-ben elindulhat (és 2008-ra megvalósulhat) a beruházás.
A PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt – azon túl, hogy egy állagában megromlott városi érték megújulását jelentheti – fontos városi célokat szolgál. A beruházás megvalósulásával a városi-térségi turisztikai kínálatba egy új markáns elem jelenik meg, ezzel együtt a helyi kulturális életnek egy új színtere nyílik meg a polgárok számára, de a környezeti nevelési hatások is fontosak, s a tudományos kutatások is új lendületet kaphatnak. A turisztikai és kutatási vetületek sok tekintetben regionális, illetve országos jelentıségőek.
AKADÁLYOZÓ TÉNYEZİK, KOCKÁZATOK A projekt megvalósítása mögött széleskörő konszenzus húzódik (ERTI, város, megye), a tervezési folyamat is elırehaladott állapotban van, így megvalósulás egyetlen jelentıs akadályát a finanszírozási háttér biztosítása jelenti. A projekt kockázatai közt felvethetı fenntartási kérdések tisztázására a megvalósíthatósági tanulmánynak kell választ adni.
A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A VÁROS/RÉGIÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ/ DOKUMENTUMAIHOZ A jövıképe szerint Magyarország „zöld jövı-régiójává” válni kívánó, a környezettudatosságot fontos horizontális elvként kezelı Nyugat-Dunántúli Régió stratégiai 76
elképzeléseibe (konkrétan a formálódó ROP „Pannon örökség megújítása – a természeti, történelmi és kulturális értékeinkért” prioritásába) szervesen illeszkedik a projekt. Szombathely MJV hosszú távú településfejlesztési koncepciója is számol a projekt megvalósulásával: a „Kulturált város” gondolatkörbe sorolt „tágan értelmezett idegenforgalmi kínálat fejlesztése” alprogram egyebek közt az arborétumot is külön nevesíti. A projekt a város turizmusfejlesztési koncepciójával is összhangban áll. Kiemelhetı továbbá az az összhang, mely Herény városrész napjainkban zajló fejlesztési akcióival kapcsolatosan hangsúlyozható: a kultúra és környezettudatosság eszméi köré szervezıdı tevékenységsornak olyan elemei közé sorolódik a projekt, mint a herényi „Szombathely térségi kerékpáros és kulturális központ”, a Herényi Virágút, illetve a Saághy-kastély kulturális hasznosításával kapcsolatos jövıre vonatkozó elképzelések.
77
