TWD INVESTMENTS NYRT

TWD INVESTMENTS NYRT.

Elnöki köszöntő A világgazdaság folyamatosan változik, a működő tőke újabb és újabb területeket hódít meg magának, keresi az utat, ahol a legnagyobb hatékonysággal tud hasznosulni. Ki gondolta volna a ‚80-as években, hogy a távol-keleti országok gazdaságai kistigris módjára hatalmasat ugranak és addig még soha nem látott fellendülést lesznek képesek felmutatni. Vagy ki gondolta volna, hogy a ‚90-es években megismétli önmagát a történelem és ugyanezt a dinamikus fejlődést látjuk Kínában. Álmodni sem mertünk volna égig érő felhőkarcolókról, elektromágnesen 500 km/h sebességgel száguldó vasutakról. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi lehet a tőke következő célpontja? Hol talál magának olyan területet, ahol ismét emberek, népcsoportok, vagy akár egész nemzetek, kontinensek megelégedésére és jólétük növekedésére fejtheti ki pozitív hatását. Mi már tudni véljük a választ, és ezt a TWD Investments Nyrt. hitvallásában meg is fogalmaztuk. Célunk, hogy a nyugat-afrikai Sierra Leone felívelő gazdaságának aktív és jelentős szereplőivé váljunk azáltal, hogy a magyar tőkét a kis afrikai ország olyan szegmenseibe irányítjuk, ahol arra a legnagyobb szükség van, biztosítva egyúttal a tőke számára is a leg�gyorsabb megtérülést. Ezzel a hitvallással nem vagyunk egyedül. Az afrikai kontinenst már felfedezték maguknak észak-amerikai és kínai tőkebefektetők is, akik versenyfutásba kezdtek az afrikai országok kegyeinek elnyeréséért. Az út azonban nem mindig egyenes és sima. Sok esetben kifejezetten rögös. Egészségügyi, igazgatási, bürokratikus problémákkal kell szembenézniük azon vállalkozásoknak, akik újítóként, támogatóként lépnek a gazdaságilag szinte még érintetlen területre. Néhány negatív kivétel ellenére az afrikai országok gazdasági és politikai helyzete az utóbbi években konszolidálódni látszik és ez főként a szub-szaharai térség országait tekintve nagy vívmánynak tekinthető. Jelentős mértékben csökkent ezen országokban a tőkebefektetés kockázata, és ezt elsősorban a politikai helyzet javulásán keresztül a gazdasági törvényi feltételek biztosítása révén érték el a kormányok. Érdemes kiemelni Sierra Leone lenyűgöző 22. helyét a Világbank által összeállított, 185 országot tartalmazó listán, mely a tőkebefektetők védelmére létrehozott gazdasági és jogi környezet alapján rangsorolja az országokat. Jelen tanulmány jól rávilágít az afrikai országokban rejlő potenciális lehetőségekre. A fejlődésnek indult országok már stabil makrogazdasági mutatókkal rendelkeznek, így Sierra Leone gazdasága is a 2002-es fegyveres konfliktust követően közel 140%-kal tudott bővülni, és mára egyszámjegyű inflációval, folyamatosan csökkenő, jelenleg 30% alatti GDP-arányos államadóssággal büszkélkedhet. A tanulmányt Jamal Zayid készítette az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), az Africa for Development Bank, valamint a UNDP (ENSZ Fejlesztési Program) égisze alatt. Az elemzés eredeti változata megtalálható az African Economic Outlook hivatalos honlapján. Társaságunk fontosnak tartotta lefordítani, aktualizálni, valamint laikusok számára is érhető módon átfogalmazni a Sierra Leone-ról készült tanulmányt, és reméljük, hogy ezzel is hozzá tudunk járulni a Sierra Leone-ba beáramló magyar működő tőke növekedéséhez. Bízom abban, hogy a tanulmányt elolvasva Önt is meg tudjuk győzni a Sierra Leone-i befektetésekről és hamarosan partnereink között köszönthetjük.

Dámosy Zsolt az Igazgatóság Elnöke TWD Investments Nyrt.

04 – 05 | SIERRA LEONE-RŐL

SIERRA LEONE RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ GAZDASÁGI KILÁTÁSAI TOVÁBBRA IS POZITÍVAK, TARTÓS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ, MÉGPEDIG CSÖKKENŐ INFLÁCIÓS KÖRNYEZET ÉS JAVULÓ PÉNZÜGYI, ILLETVE KÜLSŐ POZÍCIÓK MELLETT AZ EDDIG ELÉRT GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FENNTARTÁSÁHOZ JAVULÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSRE VAN SZÜKSÉG A NÖVEKEDÉS FENNTARTÁSÁHOZ FÓKUSZBA KELL HELYEZNI A MUNKAERŐ INTENZÍV KÉPZÉSÉT ÉS A BELSŐ IRÁNYÍTÁS, SZERVEZÉS JAVÍTÁSÁT

Áttekintés Sierra Leone kormánya dinamikus fejlődést ért el a 2002-es polgárháborút követő időszakban, annak ellenére, hogy kihívásokkal teli gazdasági és társadalmi körülményekkel kellett megküzdenie. A gazdaság továbbra is jól teljesít; a belső fogyasztás fokozatosan emelkedik; a GDP-arányos költségvetési hiány csökkenő tendenciát mutat; az inflációs nyomás ugyancsak enyhülni látszik azt követően, hogy a világgazdasági válság következtében megugrottak a fogyasztói árak. Az infrastruktúra folyamatos helyreállítása érdekében emelkedik a külső eladósodottság, ennek ellenére Sierra Leone adósságszolgálati kockázata a jelenlegi pénzügyi konszolidáció közepette is mérsékelt maradt. Az ásványanyagok, valamint a mezőgazdasági termények növekvő exportbevételeinek köszönhetően az ország külső pozíciója (minimális mértékű) javulást mutat. A piaci kereslet és kínálat mozgatta devizaárfolyam is egyértelműen stabilnak tűnt az utóbbi pár évben. Továbbra is békésnek mondható az ország társadalmi-politikai helyzete, és a szegénységi, illetve egyenlőtlenségi adatok is javulást mutatnak. A középtávú gazdasági kilátások bíztatóak, tartós gazdasági növekedéssel, alacsony inflációval, és javuló költségvetési, illetve külső helyzettel lehet számolni.1 A reál GDP-növekedés mértéke várhatóan kétszámjegyű marad 2014-ben is, a prognózisok szerint 13,9%-kal bővülhet az ország gazdasága a 2013 évi 20,0%-ot követően. Ez elsősorban a folyamatosan növekvő vasérctermelésnek és exportnak, a közberuházásoknak, valamint a javuló hatékonyságú mezőgazdaságnak és építőiparnak köszönhető. A kormányzatnak egy sor gazdasági és társadalmi kihívással kell szembesülnie: meg kell őrizzék a makrogazdasági stabilitást és a gazdaság folyamatos bővülését, munkahelyeket kell teremteniük, javítaniuk kell a társadalmi mutatószámokon, támogatniuk kell a privát szektor beruházásait, társadalmi irányelveket kell megfogalmazniuk, tervet kell kidolgozniuk a társadalom legkiszolgáltatottabb szegmensének védelmére, és mindenekfelett küzdeniük kell a korrupció ellen.

1 Mivel a tanulmány elkészítése és lezárása megelőzte a 2014-es Ebola-járvány kitörését, ezért a tanulmány szerzője a járvány okozta gazdasági, politikai és társadalmi hatásokkal nem számolhatott. A tanulmány további részében ez külön nem kerül kiemelésre, azonban a prognózisuk és várakozások a járvány okozta hatások nélkül értendők. – a ford.

Reál GDP növekedés 2004

(évente, %-ban)

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

22 %

2013

2014*

2015**

20 %

20 % 18 % 16 %

15,2 %

14 %

13,9 %

12 % 10 %

10,8 % 9,6 %

8% 6% 4%

8% 6,7 %

6,9 %

5,5 %

6,4 %

4,8 % 4,3 %

5,1 % 5,6 %

4%

5,3 %

5,3 % 3,9 %

3,2 %

2% -2 %

1,9 %

5%

4,1 %

4,2 %

7,5 %

2%

1,7 %

4,1 %

1,3 % 1,6 %

0,9 %

0,1 %

7,5 % 6%

1,2 % -1,7 %

-4 % -6 % -8 %

-6,8 %

Forrás: Africa for Development Bank, Statistics Department * várható érték (Világbanki előrejelzés) ** terv (IMF prognózisa szerint)

Sierra Leone

Makrogazdasági mutatók

(százalékban)

2012

2013

2014*

2015**

Reál GDP változás

15,2

20,0

13,9

10,8

Egy főre jutó GDP változása

13,0

17,9

11,0

8,8

Fogyasztói árváltozás (infláció)

12,9

10,3

7,8

6,7

Költségvetési egyenleg a GDP %-ában

-5,6

-2,1

-4,6

-4,1

-28,5

-22,3

-13,7

-10,6

Folyó fizetési mérleg a GDP %-ában Forrás: helyi hatóságok, Világbank, IMF * várható érték (Világbanki előrejelzés) ** terv (IMF prognózisa szerint)

Sub-Sahara-i régió

Magyarország


A legújabb trendek és kilátások Sierra Leone az utóbbi időszakban erős gazdasági alapokat épített ki, ideértve a gyorsuló bővülést, a csökkenő inflációs nyomást, a stabil devizaárfolyamot, az államadósság fenntartható szintjét és a javuló folyó fizetési mérleg egyenlegét. A gazdaság növekedését elsődlegesen befolyásoló tényezők egyértelműen eltolódtak a mezőgazdaság, építőipar és gyártó- valamint szolgáltató szektor irányából a vasérckitermelés irányába. Ez a folyamat alapvetően meghatározta a beruházások karakterisztikáját és irányát. A vasérc kitermelésének és exportjának felfutása előtti (2010–2012 közötti) években a mezőgazdaság, építőipar és a gyártó- illetve szolgáltató szektor növekedése éves szinten 5,7 százalékponttal járult hozzá az ország gyarapodásához. 2012-ben két nagy bányaprojekt beindításával megkezdődött a vasérc kitermelés felfutása, aminek köszönhetően az előző évi 137.000 tonnás kitermelés az év végére 6.6 millió tonnára ugrott meg. Ennek köszönhetően a reál GDP 2013-ban már 20%-kal bővült. A mezőgazdaságban ugyanakkor már 2010 óta tart a fellendülés, ami a kormányzat által is támogatott ún. Small Holder Commercialization Program (SHCP) bevezetésének tudható be. A program elősegíti a mezőgazdaságban dolgozó őstermelők termelő- és feldolgozóeszközeinek beszerzését, és támogatja a Mezőgazdasági Üzleti Központokban (MÜK) történő munkavégzést. A tanulmány elkészítésekor közel 500 farmer és 300 MÜK működött. Több mint 4000 mocsaras, belvízi terület rehabilitációja fejeződött be 2008–2012 között. Szervizutakat alakítottak ki, melyek alapvető funkciója a Mezőgazdasági Üzleti Központok összekötése a főbb feldolgozó telepekkel, illetve a felvevő piacokkal. 2013 júniusára a mezőgazdasági munkák támogatására létrehozott úthálózat hossza elérte az 1350 km-t . Fejlesztő partnerek támogatása révén 60 pénzügyi szolgáltató szervezet és 20 közösségi bank jött létre országszerte, hogy segítse a pénzügyi termékek közvetítését, eljuttatását az őstermelőkhöz. Az utóbbi időszak fejlődésére építkezve és a munkahelyek számának növelésén keresztül a kormányzat csökkenti a szegénység mértékét, mindezt olyan fenntartható gazdasági fejlődés mellett, melyet az új PRS (Agenda for Prosperity, A4P 2013–2018) implementációjával tudnak elérni. Az A4P ugyanis egyértelműen rávilágít arra, hogy a szegénység csökkentését csak a gazdaság bővülésén keresztül lehet elérni, mégpedig úgy, hogy az fenntartható társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokat indítson be. Ez rávilágít a természeti erőforrások hatékony felhasználásának fontosságára is, mely alapvető kulcsa lehet a környezeti, társadalmi és politikai lehetőségek kibontakozásának. Ennek okán rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a kormányzat rendületlenül dolgozik az A4P implementációján és komoly reményeket ébreszt, hogy a terveknek megfelelően sikerül az országnak átültetnie mindezt a gyakorlatba is. Az exporttevékenység általános képe nagyon pozitívnak tűnik. A várható exportbővülés elsősorban a bányászati-, valamint mezőgazdasági szektornak köszönhető. A kormányzat és az IMF közös gazdasági modelljében a vasércbányászat nettó jelenértéken számítva 9 milliárd dollárral járulhat hozzá az elkövetkezendő 20 évben az export bővüléséhez. Az import dinamikája tekintetében kezd egyértelművé válni a lassulás, ami elsősorban a gazdaság hajtóerejének számító vasércbányászat kapcsán felerősödő import szükséglet lassú lecsengésének tudható be, hiszen mindkét nagyvállalat, az African Minerals és a London Mining is végrehajtotta az importfüggő beruházásait és megkezdték a kitermelést. Az importtevékenység eltolódott az üzemegységekről, gépparkokról és eszközökről a fogyasztói- valamint közvetített áruk (gyártósorok alapanyag szükséglete, például üzemanyag és kenőanyagok) irányába.

Sierra Leone gazdasági kilátásai középtávon jónak mondhatóak, fenntartható gazdasági bővülés és alacsony infláció, javuló költségvetési hiány mellett. A gazdaság várhatóan kétszámjegyű növekedést tud felmutatni a 2014-es és 2015-ös években is. A gazdaság vasérckitermelésen kívüli bővülése középtávon elérheti az évi 6%-ot, a gazdaság főbb szektoraiban várható növekvő teljesítmények mellett. Ahogy ebben a tanulmányban korábban említettük, az infláció mértéke 2013 decemberében egyszámjegyűre csökkent, és ez várhatóan középtávon is tartható marad. A folyó fizetési mérleg egyenlegének további javulása várható, hiszen az ásványanyagok kitermelése, valamint a bővülő mezőgazdasági termelés erősíti az exportot, miközben az import a jelenlegi szinten stabilizálódhat. Az export növekedésének, a belföldi termelés bővülésének és a fenntartható államadóssági szintnek köszönhetően a Sierra Leonei Leones árfolyama a nagyobb devizákkal szemben stabilnak mutatkozik és középtávon sem várható jelentősebb elmozdulás. Sierra Leone gazdaságára legnagyobb veszélyt a nemzetközi hangulat és a 2008-as világgazdasági válság lassú ütemű helyreállása jelenti2. A nemzetközi árutőzsdéket ért sokkból még mindig nem álltak fel a piacok, ami negatív hatással lehet az ország belföldi teljesítményére, az exportra és ezen keresztül az állam finanszírozására. A kormányzati és korrupciós ügyek továbbra is központi kérdést és problémát jelentenek.

GDP szektoronkénti megoszlása

2008

2013

56,3%

52,7%

8,9%

10,2%

Bányászat

3,7%

11,6%

Gyártás

2,6%

2,1%

Villamosenergia, gáz, víz

0,2%

0,2%

Építőipar

1,7%

1,3%

Nagy- és kiskereskedők, szállodák, éttermek

9,2%

9,1%

0,4%

0,4%

Szállítás, raktározás és kommunikáció

6,7%

4,6%

Pénzügyi, ingatlan és üzleti szolgáltatások

7,9%

6,6%

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi és szociális munka, közösségi, társadalmi és személyes szolgáltatás

3,6%

4,9%

8%

6,9%

100%

100%

Mezőgazdaság, vadászat, halászat, erdőgazdálkodás - ebből halászat

- ebből szállodák és éttermek

Egyéb szolgáltatások GDP előállítási értéken Forrás: helyi hatóságok

2 A tanulmány készítésekor még nem ismeretes a 2014 évi Ebola-járvány gazdasági hatása, így azzal a szerzők nem számoltak.


Makrogazdasági politika Költségvetési politika A kormányzat a 2012 óta tartó expanzív fiskális politikát követően az utóbbi két évben megszorító jellegű költségvetési politikára váltott. Ennek köszönhető, hogy miután 2012-ben a költségvetési deficit még a GDP -5,6%-át tette ki (a 2011 évi -3,1% után), a 2013-as évben már -2,1%-ra javult az adat dacára annak, hogy a kormány egy sor nagy állami infrastrukturális fejlesztést bonyolított az évben. A 2014-es költségvetési évre -4,6%, 2015-re pedig -4,1%-os hiány várható. A háztartások bevételei növekedést mutattak az utóbbi években, ami a kormányzat által kezdeményezett „Bevétel-növekedési Reform és egyéb intézkedések” program erőfeszítéseit is jól tükrözi. A háztartások bevételei 2013 első felében a GDP 6,4%-ára emelkedtek, a 2012 évi azonos időszakhoz képest. Ezzel párhuzamosan az államháztartás adó- és egyéb bevételeinek GDP arányos 2009 évi 10%-os mértéke 2013-ra 13%-ra emelkedett, ami részben a kormány adóreform sorozatának tulajdonítható. Az egyik ilyen említésre méltó lépés a GST (Goods and Services Tax)3 2009 évi átalakítása volt, mely során az árukra és szolgáltatásokra kivetett adó köre kibővítésre került4. Minden héten ülésezik egy ún. Cash Management bizottság és megvizsgálja a költségvetés bevételeinek tendenciáját, valamint az adófizetési morált. Ezenkívül a kormányzat lépéseket tesz a vámmentesség keretrendszerének korszerűsítésére is, beleértve ebbe egy, a GDP maximum 3%-át kitevő plafon meghatározását is. Az utóbbi két évben a kormányzat a kiadási oldalon is szigorú költségvetési politikát hirdetett meg, tekintettel arra, hogy a bevételi oldal növekedésének üteme továbbra is korlátozott. A kiadási oldal növekedésének üteme az utóbbi két évben csökkenést mutatott, és eltolódott a tőkebefektetések irányába, elsősorban az állami beruházások, úgymint utak építése, villamos-energia kapacitás bővítése és vízellátás javítása formájában. Ezen beruházások támogatólag hatnak a gazdaság növekedésére és a szegénység mértékének csökkenésére. A háztartások bevételei a 2014 évi előrejelzések szerint középtávon a GDP 12,5%-a körül alakulhatnak, míg 2015-ben kisebb visszaeséssel számolva, a GDP 12,2%-át érhetik el. A kormányzati költekezés továbbra is a befektetések irányába fókuszál. Az állami kiadások elérhetik a GDP 20%-át, és a tőkebefektetések kismértékű emelkedése várható a 2014–2015-ös időszakban is. A kormányzat alszámlát hoz létre annak érdekében, hogy a költségvetési pénzeket a törvényeknek megfelelően, átláthatóan és ellenőrizhetően tudja kezelni. Korábban nem létezett ugyanis sem törvény, sem szabályozás arra vonatkozólag, hogy a természeti erőforrásokból származó bevétellel, hogyan gazdálkodhat a mindenkori kormányzat.

3 Hozzáadott érték adó 4 A háztartások növekvő bevételeinek ellenére a GDP arányos bevétel továbbra is az SSA átlag valamint a törékeny államok értékei alatt marad, ami jól jelzi a bevételnövekedés erőfeszítéseinek hiányosságait

Sierra Leone államháztartása Teljes bevétel és juttatások

(kiadás-bevétel a GDP százalékában)

2005 2010 2011 2012 2013 2014* 2015** 16,3

16,7

17,8

13,8

13,1

12,5

12,2

Adóbevételek

8,3

9,9

11,8

11,3

9,9

9,1

8,8

Juttatások

7,5

5,5

5,8

2,3

3,0

3,2

3,1

Teljes ráfordítások***

17,6

20,7

20,9

15,2

13,1

11,7

11,1

Folyó ráfordítások

13,2

12,7

11,5

10,9

9,2

8,0

7,2

- kamatok nélkül

10,5

11,1

9,5

9,1

7,5

6,3

5,7

Fizetések

4,9

5,4

5,6

5,8

4,8

4,0

3,6

Kamatráfordítás

2,7

1,6

2,1

1,7

1,7

1,7

1,5

Tőkeráfordítás

4,4

8,0

9,4

4,3

3,9

3,6

3,9

Elsődleges egyenleg

1,4

-2,4

-1,1

0,4

1,7

2,6

2,6

Összesített egyenleg

-1,3

-4,0

-3,1

-5,6

-2,1

-4,6

-4,1

Forrás: helyi hatóságok * várható érték (Világbanki előrejelzés) ** terv (IMF prognózisa szerint) *** csak a jelentősebb tételek

Monetáris politika Ár- és pénzügyi stabilitásra törekvő, proaktív pénzügyi politika szemtanúi lehettünk 2012-ben, mely mit sem változott 2013-ban. Növekvő inflációs nyomás nehezedett a gazdaságra 2010–11-ben, amit elsősorban a világgazdaság élelmiszer, üzemanyag és pénzügyi krízise táplált. Ehhez 2010-ben egyszeri alkalommal a GST (Goods and Services Tax) inflációnövelő hatású változtatása is hozzájárult. A fogyasztói árak ezt követően csökkenő ütemben emelkedtek, és mindez kiegészült stabil devizaárfolyammal, növekvő belföldi élelmiszer kínálattal, valamint proaktív monetáris politikával. Az inflációs ráta 2012-es 13,7%-a 2013. december végére 9,9%-ra csökkent. Várakozások szerint az infláció csökkenő pályán maradhat 2014-ben (7.8%) és 2015-ben is (6,7%). A szélesebb értelemben vett pénzmennyiség5 (M2) 2012-ben 23,1%-kal növekedett. Előrejelzések szerint a növekedés mértéke 2013-ban 14,8%-ra mérséklődhet. A magánszektor hitelfelvétele intenzíven növekedett 2013-ban azt követően, hogy

5 M2: készpénz + látra szóló- és lekötött betétek


2012-ben még a kormányzat kereskedelmi bankoktól történő hitelfelvételei kiszorították a piacról a magánszektort. Ugyanebben az évben a betéti- és hitelkamatlábak szinte változatlanok maradtak. Míg a betétek után átlagosan 6,5%-os kamatot fizettek a bankok, addig a hitelekre 20–30% közötti kamatot számítottak fel. Az 1 éves államkötvények és a 91-napos kincstárjegyek 20–23%-os hozamszintek mellett cseréltek gazdát jobbára az év egészében. A hozamok drasztikus, egyszámjegyűre történő csökkenését lehetett tapasztalni 2013-ban, ami elsősorban a kormányzat hitelfelvételi hajlandóságának csökkenése miatt következett be. A Monetáris Bizottság 2013 során két alkalommal is csökkentette az irányadó monetáris kamatlábat, melyhez szorosan kötődnek az állampapírpiacon kialakuló hozamok. Az ország devizájának, a Leones-nak az árfolyamát továbbra is a piaci kereslet és kínálat határozza meg. A globális pénzpiaci és árutőzsdei folyamatoknak köszönhetően 2009-ben súlyos értékvesztést szenvedett el a Leones, de 2010-ben vis�szaerősödött és viszonylag stabil is maradt (a dollárral szemben 2010-ben 8%-kal értékelődött le, 2011-ben már csak 4%-kal). Ez a folyamat a növekvő mértékű FDI6 beáramlásának tudható be, mely közvetlen kapcsolatban van a vasérckitermelésre irányuló új beruházásokkal, a vasércexporttal, valamint külföldről az országba irányuló átutalásokkal. Sierra Leone kormányzatának azonban a jövőben körültekintően kell eljárnia, hogy elkerülje az ún. Dutch desease szindrómát7.

Gazdasági együttműködés, regionális integráció és kereskedelem Az exportból származó bevétel 2012-ben 56.9%-kal emelkedett ($1,065.47 millió dollárról), amit az ásványanyagok exportjából származó bevétel növekedése jól tükröz. Jelentősebb nemzeti exportterméknek számít a gyémánt, a vasérc valamint a rutil 8 . 2013 első félévében további emelkedést, 68%-os exportnövekedést regisztráltak 2012 azonos időszakához képest. Az ország legjelentősebb kereskedelmi partnerei között Kína, India, az Egyesült Királyság, Dél-Afrika és Belgium említendő. A kereskedelmi egyenleg a GDP -55%-áról (2011) -24.6%-ára javult 2013-ra és várakozások szerint ezen a szinten stabilizálódhat egészen 2015-ig bezárólag 9. A folyó fizetési mérleg hiánya 25.9%-ról (2011) 17.2%-ra csökkenhet 2013-ban, köszönhetően a bányászati és építőipari import enyhülésének. A külső folyó fizetési mérleg hiányát a beáramló külföldi működő tőke (FDI) finanszírozta 2011 és 2012

6 Külföldi közvetlen tőkebefektetés 7 A jelenség akkor tapasztalható, ha egy ország váratlanul nagyobb mennyiségű természeti erőforrás kiaknázásával és annak exportjával erősíti nemzeti valutáját, ennek következtében pedig csökkenti exportképességét más iparágakban. Ennek következménye lehet a versenyképesség csökkenése, ami kihathat a munkaerő piacra is. 8 Más néven titán-dioxid, járulékos kőzetalkotó ásvány. Magmás keletkezése a gyakoribb, de metamorf kőzetekben, gneiszben és palákban is kialakul. A kvarcban szennyezésként a tigrisszem nevű változatot adja. 9 Lásd 4-es táblázat

években. A pénzügyi tranzakciók végső egyenlege 2012-re már pozitív értéket mutatott, mely képes fedezni az ország 3 havi importigényét10. Az export további növekedése várható középtávon, míg a bányászathoz kapcsolódó import esetében csökkenésére lehet számítani. A folyó fizetési mérleg deficitje, beleértve a hatósági átutalásokat is, a GDP 11.2%-ára zsugorodhat 2014-ben, amit egy 15.9%-os monetáris lazítás követhet 2015-ben. Sierra Leone az ECOWAS11 térségben bevezetett Közös Külső Vámtarifa egyezményt alkalmazza, amit a térség néhány teljes jogú tagja még nem ratifikált. Ennek oka, hogy a csatlakozással járó esetleges bevételkiesés kompenzációja még nem került kidolgozásra. Az ország nagy előrelépést tett a WAMZ12 konvergencia programban a 2013-as évben. A gazdaság egyik legjelentősebb vívmányát az egyszámjegyű infláció elérése jelentette, azt követően, hogy a növekedési kritériumoknak már korábban megfelelt a gazdaság.

Folyó fizetési mérleg összetétele

(a GDP százalékában)

2005 2010 2011 2012 2013 2014* 2015**

Kereskedelmi egyenleg

-9,1

-20,4

55,0

-27,0

-24,6

-24,0

-25,0

Export (f.o.b.)***

13,2

9,3

6,5

12,4

11,2

9,6

9,5

Import (f.o.b)***

22,2

29,7

61,5

39,4

35,9

33,6

34,5

Szolgáltatások

10,4

10,9

21,5

30,4

19,3

14,5

14,5

Folyó átutalások

8,4

8,5

8,9

5,9

5,2

4,8

4,1

Folyó fizetési mérleg egyenlege

5,8

-3,0

-25,9

-39,4

-17,2

-11,2

-15,9

Forrás: Sierra Leone Központi Bankja, helyi hatóságok * várható érték (Világbanki előrejelzés) ** terv (a szerzők számításai szerint) *** Free on Board, azaz eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani

10 Tartalékok külföldi fizetőeszközökben tartva 11 Economic Community of West African States 12 West African Monetary Zone


Adósságpolitika Az állam adósságpolitikájának elsődleges célja az, hogy közép- és hosszútávon fenntartható finanszírozást biztosítson az ország számára. Erre legjobb példa a 2011-es Államadósság Kezelési Törvény (PDMA13), mely megerősítette Sierra Leone-ban az államadósság kezelésének jogi keretrendszerét, javította az átláthatóságot és növelte a számadási kötelezettséget. Az IMF és a Világbank legutóbbi „alacsony jövedelmű” országokra készített Államadósság Fenntarthatósági Elemzésében (DSA14) rámutatott arra, hogy az ország államadósság-kockázata várakozások szerint továbbra is mérsékelt marad. A külső államadósság GDP arányos mértéke a 2005 évi 159.5%-ról15 2013-ra 19.5%-ra csökkent. Az ország külső adósságállománya a vasérc nélkül kalkulált GDP 19,5%-át16 tette ki 2013-ban, ami jelentős javulást mutat a 2012 év végi 27,8%-hoz képest. Az adósság 64%-át multilaterális17, 13%-át bilaterális18, 23%-át pedig kereskedelmi hitelezők finanszírozzák. Az államadósságot megtestesítő értékpapírok a teljes adósság 12.7%-át fedték le 2013-ban, a 2012. év végi szint 11.6%-ához képest, ugyanakkor 2007-ben még ez az érték még jóval magasabb szinten állt (18.4%). A teljes államadósság, valamint az államilag garantált és folyósított hitelek és kintlévőségek mértéke 2012 év végén 980.68 millió dollárra rúgott, ami 10.2%-kal volt magasabb a 2011-es évben regisztrált értéknél. A hitelállomány növekedésének legnagyobb részét a multilaterális hitelezők állományának emelkedése eredményezte, amihez elsősorban a Világbank (37.4 millió dollár), az ECOWAS Beruházási és Fejlesztési Bank (29.4 millió dollár), az Afrikai Fejlesztési Alap (5.6 millió dollár), az Iszlám Fejlesztési Bank (5.9 millió dollár) járultak hozzá. Százalékos arányban a Világbank 35.6%-kal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 19.4%-kal, az Afrikai Fejlesztési Bank (AfBD) 13.7%-kal, Iszlám Fejlesztési Bank (IDB) 8.5%-kal, Arab Bank az Afrikai Gazdaság Fejlesztéséért (BADEA) 6.5%-kal, ECOWAS Beruházási és Fejlesztési Bank (EBID) 4.9%-kal, Nemzetközi Alap a Mezőgazdasági Fejlesztésért (IFAD) 4.7%-kal, az OPEN Alap a Nemzetközi Fejlesztésért (OFID) 4.6%-kal és az Európai Gazdasági Közösség, valamint az Európai Beruházási Bank (EEC/EIB) 1.8%-kal vette ki a részét a finanszírozásból. A nagyrészt infrastrukturális fejlesztéseknek betudható államadósság növekedés ellenére, a GDP arányos adósság csökkenő trendet mutat, aminek oka, az államadósságnál dinamikusabban növekvő GDP. A külső államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva 40.2%-ról (2011) 28.9%-ra csökkent 2012 decemberére.

13 http://www.sierra-leone.org/Laws/2011-02.pdf 14 http://www.imf.org/external/pubs/ft/dsa/pdf/2013/dsacr13330.pdf 15 2006-ban szerezte meg az ország a HIPC státuszt, azaz a Heavily Indebted Poor Countries (súlyosan eladósodott szegény országok) 16 Számított érték 17 IMF és Világbank és egyéb nemzetközi szervezetek 18 A felek (hitelezők) olyan árukapcsolt hiteleket nyújtanak egymásnak, mely során mindkét fél későbbi időpontban egyenlíti ki a leszállított áru ellenértékét.

A középtávú adósságkezelési stratégia csökkenő államadósság állománnyal számol. Ennek megfelelően a támogatások és a különösen kedvező feltételű hitelek elsődleges jelentőséggel bírnak a kormányzat számára, hogy közép- és hosszú távon is fenntarthatóvá váljék az adósságállomány kezelése. Fentiekből következik, hogy a nem kedvezményes feltételű hiteleket a kormányzat nem kezeli magas prioritással, így ezeknek a hiteleknek a kockázata magasabb.

Bruttó államadósság és adósságszolgálat (Államadósság a GDP százalékában illetve Adósságszolgálat az export százalékában.)

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

144,3 %

Forrás: IMF, Világbank

Államadósság

3%

2,7 %

4,3 % Adósságszolgálat

19,5 %

37,5 % 4,5 %

11 % 4,3 %

10

5,2 %

20

8,9 %

30

31,5 %

31,7 %

40

28,9 %

50

40,2 %

109,6 %

100

3,8 %

150

159,5 %

200


Gazdasági és politikai irányítás A magánszektor A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy javítsa a befektetési környezetet, továbbá elősegítse a külföldi tőke beáramlását, valamint a hazai tőkebefektetéseket. Eltökélt szándéka továbbá, hogy külön erőforrásokat allokáljon egy fenntartható állami és magánszektor közötti partnerségi rendszer kidolgozására. Döntött egy kereskedelmi bíróság létrehozásáról, ahol a kereskedelmi ügyeket gyorsított eljárással lehet megtárgyalni, különös tekintettel a fizetésképtelenségre. Ezen felül további lépéseket tesz a kormányzat az üzleti környezet javítása érdekében. Hatályba lépett az új hitelreferencia törvény19 is, mely engedélyezi a hitelképességi információkhoz való hozzájutást a BSL 20 újonnan felállított Hitelezési Osztályától. Digitalizálásra kerülnek a Földhivatal dokumentumai, lerövidítve ezzel 19 nappal az ingatlanok regisztrációs folyamatát, valamint hatályba léptetik az Állam-Magánszektor Partnerségi törvényt. Sierra Leone kialakulóban lévő formális üzleti szektora relatív kicsi, de az ország már most a világ 10 legnagyobb reformer állama közé tartozik. Öt év alatt a 156. helyről a 140. helyre lépett előre a 185 országot tartalmazó, a Világbank által minden évben összeállított Doing Business listán21. Jelentős üzleti reformok kerültek végrehajtásra, így például egy üzleti vállalkozás alapítása (75. hely) 12 napba telik szemben a korábbi 300 napos procedúrával. A befektetők védelme tekintetében 22. helyen áll az ország, míg a hitelszerzésben a 86. helyre rangsorolta a Világbank. Az ország magánszektorába folyamatosan és nagy mennyiségben áramlik a tőke. Az utóbbi 5 évben a külföldi működő tőke beáramlása megháromszorozódott. Mindezek mellett az MCC22 növekedést elemző tanulmánya azt is kihangsúlyozza, hogy Sierra Leone gazdasági bővülésének legsúlyosabb korlátozó tényezői az úthálózat és az energiaellátás komoly hiányosságai, melyek fejlesztése kiemelt prioritással kell bírjon a kormányzat számára, ellenkező esetben ezek a magánszektor bővülésének elsődleges akadályozó tényezőjévé válhatnak a jövőben. Az üzleti környezet középtávon javulhat, amit a befektetések növelése érdekében elfogadott 2013-as pénzügyi törvényben rögzített adó és egyéb ösztönző tételek bevezetése is támogat. Ugyanezen törvény rendelkezik az adóalanyok adminisztrációs kötelezettségeinek egyszerűsítéséről. Ennek eredményeként növekedhet a vállalkozásoknál felhalmozódó és elkölthető vagyon. Mindazonáltal a potenciális külföldi befektetőket visszatarthatja a „helyi tartalom felhasználását” előíró szabályzat (Local Content Policy23), ami korlátozza az igénybe vehető külföldi szolgáltatások mértékét. A szabályzat növelheti azok elégedetlenségét, akik már korábban üzleti vállalkozásba fogtak az országban. Ennek elkerülése és a szabályzat folyamatos, zökkenőmentes és érdeksérelem nélküli bevezetése a kormányzat kiemelt céljai és feladatai között szerepel.

Pénzügyi szektor Annak ellenére, hogy az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül a pénzügyi szektor, még mindig rendkívül elmaradottnak tekinthető. A pénzügyi rendszer bankokból, banki tevékenységet nem folytató pénzügyi szolgáltatókból, úgymint biztosító társaságokból, közösségi bankokból, ingatlanfinanszírozó társaságokból, pénzügyi közvetítőkből, diszkont házakból, valutaváltókból és mikro finanszírozó intézményekből áll. 2013 év végére 13-ra emelkedett a kereskedelmi bankok száma a 2006 évi nyolc pénzintézethez képest. Az elmúlt pénzügyi évben a bankok kezelték az ország teljes vagyonának több, mint 80%-át, ami megfelel a GDP 22%-ának. Habár a bankok által kezelt eszközök, beleértve a betéteket is, megtriplázódtak 2006-hoz képest, mértékük mégis elenyészőnek és erősen koncentráltnak mondható. A két legnagyobb bank birtokolja a bankrendszer teljes eszközeinek 37%-át (64 millió USD), valamint az összesített hitelportfólió 49%-át. A bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti kapcsolatok gyérnek mondhatók, ráadásul hivatalos adatok híján továbbra is nehéz felmérni ezen összefonódásokat. A gazdaság továbbra is javarészt készpénz alapú, korlátozott mértékben használnak elektronikus fizetési módokat – hitelkártyát, internet alapú utalási rendszert és készpénz automatákat (ATM). A pénzügyi rendszerek elszámolása során még mindig manuális adatrögzítést végeznek. A bankok közötti elszámolási folyamat automatizálása is várat még magára, mivel nem áll rendelkezésre megfelelő információ-technológiai rendszer, valamint akadozik a villamos-energia ellátás is. Többek között ennek tudható be, hogy a kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz az Afrikai Fejlesztési Bankkal és a Nyugat-Afrikai Monetáris Zónával karöltve egy nemzeti, nagy kapacitású pénzügyi rendszer felállítására. A bankok jobbára a kiskereskedelem irányába kötelezték el magukat, tradicionális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtva a szereplőknek, minimális biztosítási, valamint értékpapír-kereskedelmi tevékenység mellett. 2012-ben már 89 bankfiók üzemelt Sierra Leone-ban, amely szám majd háromszorosa a 2008-as 32 intézménynek. Ez nagyjából 100,000 lakosonként 3 fiókot jelent. A nagyarányú terjeszkedés ellenére a pénzügyi szolgáltatások még mindig gyerekcipőben járnak. Egy 2011 évi háztartások bevonásával készült felmérés kimutatta, hogy a lakosság 14%-a rendelkezik bankszámlával és csupán ennek 1%-a, azaz a lakosság 0,14%-a áll hitelfelvevői pozícióban. Számos tényező, úgymint a piac szerkezete, az üzleti környezet, avagy a pénzügyi szektor infrastruktúrája befolyásolja a pénzügyi közvetítői rendszer kialakulását. A bankok rákényszerülnek a rövid lejáratú állampapírok vásárlására, valamint hitelezéseik is jellemzően rövidebb lejáratúak (igen magas kamatláb mellett), ugyanis a hosszú futamidejű24 kötvények és kincstárjegyek piaca még nem alakult ki.

19 http://www.bsl.gov.sl/pdf/Credit_Reference_Act_2011.pdf 20 Bank of Sierra Leone 21 http://www.doingbusiness.org/rankings 22 M illenium Challenge Corporation, az Egyesült Államok független és innovatív külföldi segélyszervezete, mely a szegénység mértékének csökkentését tűzte zászlajára http://www.mcc.gov/pages/about 23 http://www.trade.gov.sl/document/local-content-policy 24 10-20-50 éves állampapírok


Közszféra irányítása, intézmények és reformok A nyugat-afrikai országok között az irányítás tekintetében 10. helyen (16 nemzetből), a kontinensen 52 országból a 31. helyen áll Sierra Leone az Ibrahim Index 25 (IIAG) értékelése alapján. Ez egyértelmű és szignifikáns javulást jelent az index első alkalommal, 2007-ben számított értékéhez képest. A kormányzat támogatóinak közszolgálati reformprogramjával javítják az irányítási rendszert, a közszolgálati teljesítményt, mellyel visszaállítják az állami szolgáltatásnyújtás hatékonyságát. Ezen intézkedések folytán vált kivitelezhetővé néhány projekt, mint például a minisztériumok, alosztályok és ügynökségek vezetési és funkcionális átvilágítása, vagy éppen Sierra Leone kormányának szerkezeti felépítéséről készített vizsgálati tanulmány. A Középtávú Kiadási Keretprogram (MTEF)26 harmonizálja a minisztériumok, állami ügynökségek kiadásait a hatályos jogszabályokkal és rendeletekkel. A minisztériumok és egyéb állami szervek éves költségvetésének megvitatásában a privát szektor szereplői is részt vesznek, a folyamatot ezáltal hitelesebbé és átláthatóbbá téve. A költségvetési rendszerben prioritás alapján kerültek lebontásra és kidolgozásra a főbb alcsoportok, szem előtt tartva a célt, hogy a kormányzat ezzel is elősegítse a jólét növekedését. Az új IFMIS27 rendszer bevezetése növeli a pénzügyi jelentések pontosságát és elősegíti a határidőre történő elkészítésüket. Az IFMIS támogat pár kulcsfontosságú belső ellenőrzési rendszert, így többek között a bankok jelentéseinek automatizált egyeztetését (ahol ez lehetséges), valamint az államadósság egyeztetését, ellenőrzését és időbeli teljesítését. A törekvések ellenére még számos akadállyal kell megküzdenie a kormányzatnak. Egyike ezeknek például az egyes minisztériumok könyvelési rendszereinek kézi adatrögzítése. A köztisztviselők juttatási rendszerének reformja is megkezdődött (2011–15), melynek célja a fizetések elfogadható szintre történő emelése. Ezzel párhuzamosan a kormányzat megfelelő méretűre csökkenti az államapparátust, valamint intézményesíti és megerősíti a teljesítményértékelő-rendszerek használatát. Első lépésként a minimálbérek állami szektorban történő megemelése került bejelentésre, amit 2015 januárjában a privát szektor béremelése fog követni 500.000 Leones-ra, azaz kb. 27.000 forintra. Ahogy a legfrissebb Transparency International jelentés28 is mutatja, komoly kihívást jelent az ország számára a korrupció. 2012-ben a 273 kivizsgált ügyből csupán 22 végződött elmarasztaló ítélettel. A 2013 évi Transparency International CPI29 listáján 175 országból a 119. helyre sorolták Sierra Leone-t 30 pontot érve el a maximális 100-ból. Ez egyértelmű jelzés a kormány számára, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tegyen a korrupció visszaszorítása érdekében, mely egyesek szerint „fokozatosan uralkodó normává válik a társadalomban”. 25 Ibrahim Index of African Governance: http://en.wikipedia.org/wiki/Ibrahim_Index_of_African_Governance Az évente számításra kerülő index megmutatja az afrikai országok kormányzati tevékenységének színvonalát. A nullától 100-ig terjedő skálán 2013-ban Sierra Leone a 48-as értéket kapta (+14.8 pont 2012 évhez képest). 26 Medium-Term Expenditure Framework 27 Integrated Financial Management Information System - Integrált Pénzügyi Menedzsment Informatikai Rendszere 28 www.transparency.org/country#SLE [2014. augusztus 20.] Sierra Leone 119. hely / 177 országból, pont: 30/100 29 Corruption Perception Index

A természeti erőforrások kezelése és a környezet Sierra Leone bőséges természeti erőforrásai, számos gazdasági és egyéb lehetőséget kínálnak. Ezek közt megtalálhatóak az ásványanyagok, de ide lehet sorolni a tengerihal-állományt, az erdőket és termőföldet, valamint a folyókat is. Bíztatóak továbbá a kilátások olaj és gázlelőhelyek feltárására terén is. A jóléti társadalom kialakulásának alapfeltétele a nemzeti erőforrások kiaknázása révén bővülő „zöld” gazdaság alapjainak letétele, mellyel 2035-re középjövedelmű országok kategóriájába léphet Sierra Leone. Az ásványanyag-erőforrások kiaknázásában két hatalmas vállalat , az African Minerals Limited (UK, London)30 és a London Mining Plc (UK, London)31 játszik jelentős szerepet. Mindamellett, hogy nagy létszámban biztosítanak munkahelyeket, az általuk fizetett koncessziós díjaik és az adófizetéseik hatalmas bevételt jelentenek az ország gazdasága számára. Az African Minerals 2011 novemberében indította be exporttevékenységét. Az akkori 40.000 tonna vasérc rakomány 30 év után az első exportszállítmányt jelentette. Az African Petroleum Corporation Limited32 által végzett olajmező-feltárások ugyancsak optimizmusra adhatnak okot. A bányászati tevékenység ugyanakkor sokféleképpen és erősen befolyásolhatja a természetes környezetet; erdőirtások, talajeróziók, a föld degradálódása, a folyórendszerek eliszaposodása és szennyeződése, falvak megszűnése következhet be a kizsákmányolás révén. A 2009-es Környezetvédelmi Törvény33 valamint a Bányászati és Ásványanyag Törvény34 számos paragrafusa foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Nemzeti Ásványanyag Ügynökség 2013 évi létrehozásával hosszú távon kívánja a kormány biztosítani a bányászati szektor ellenőrzését, a negatív hatások kiküszöbölését és legfőképpen azt, hogy az ország a feltárásokból ténylegesen is hasznot szerezzen. Az IMF segítségével a kormányzat elkészítette és benyújtotta a parlament elé jóváhagyásra a Nyersanyag-kitermelő Iparágak Bevételi Számlarendszerét, mellyel az új rendszerben az adó és nem adójellegű bevételeket egy számlára rendezi, valamint bevezeti a koncessziós adóbevételt. Az ország számára most a legfontosabb talán, hogy elérje az EITI státuszt 35, melynek feltételeit eddig még nem sikerült teljesíteni.

30 http://www.african-minerals.com/ 31 http://www.londonmining.com/ 32 http://www.africanpetroleum.com.au/ 33 http://www.sierra-leone.org/Laws/2008-11.pdf 34 http://www.sierra-leone.org/Laws/2009-12.pdf 35 e iti.org/validation [2014. augusztus 20.] Extractive Industries Transparency Initiative: kormányokat, vállalatokat és civil szervezeteket magába tömörítő koalíció, melynek elsődleges feladata a természeti erőforrásokból származó bevételek elszámolhatóságának biztosítása, a rendszer átláthatóságának növelése.


Politikai környezet Az 1991–2002 közötti fegyveres konfliktus számos életet követelt a jelenleg 6 milliós lakosú Sierra Leone-ban. Legkevesebb 2 millió állampolgár kényszerült menedéket keresni az országon kívül. A nemzetközi figyelem középpontjába akkor került a polgárháború, amikor a médiában megjelentek gyermekkatonákról és szisztematikus végtagamputálásokról szóló hírek. Ezzel együtt szárnyra kapott az a híresztelés is miszerint a hírhedt „véres gyémántokat” használták fel a katonaság finanszírozására. Jelenleg stabilnak mondható a politikai és társadalmi helyzet, az ország politikai előnyt tudott kovácsolni abból az átalakulásból, mely a konfliktusokkal övezett társadalmat átvezette a megbékélésen keresztül egy nyugodt és kiegyensúlyozott társadalomba. A legutóbbi parlamenti és helyi választásokra 2012 novemberében került sor, mely a konfliktusos időszak lezárását követően már a harmadik békés és szabad választást jelentette. Annak ellenére, hogy az utolsó két parlamenti választás véghajrájában felerősödtek a kételyek, hogy a szórványos incidensek komolyabb atrocitásba is csaphatnak, megállapítható, hogy semmiféle jelentősebb politikai indíttatású eset nem történt, mely megzavarhatta volna a választásokat. Az átmenet 6 éves időszakában Sierra Leone-t a béke és a stabilitás jellemezte. Ennek ellenére az ország több értékelés szerint is „törékenynek” minősül. Többek között a Multilaterális Fejlesztési Bank értékelési keretrendszere szerint is ingatag a béke, és maga az ország által készített értékelés is ugyanerre az álláspontra jutott. Két momentumot érdemes ugyanakkor kiemelni, mely a pozitív változásokat támasztja alá: i) az UNIPSIL 2014 március végi kivonulása 36; valamint ii) az ország CPIA 37 eredményének évről évre történő javulása. Más megvilágításból nézve: a nemzetközi közösség tagjai részéről növekszik az egyetértés a tekintetben, hogy Sierra Leone túl van a mélyponton és pozitív pályára állt az ország, melynek eredményeként egy rugalmas és egységes nemzet jöhet létre.

Emberi erőforrás fejlesztése Sierra Leone társadalmi mutatói megdöbbentően alacsony értéket mutatnak, annak ellenére, hogy az utóbbi években már folyamatos emelkedés tapasztalható ezen a téren, köszönhetően a társadalmi szektorba áramló tőkének. Az ország 2013 évi HDI indexe alapján38187 országból csupán a 183. helyen állt Sierra Leone a 0.374 pontos értékével. A világon tehát majdnem a legalacsonyabb értékkel rendelkezik Sierra Leone és még az Alacsony Fejlettségű Országok 0.493 pontos

36 unipsil.unmissions.org/Default.aspx?tabid=9611&ctl=Details&mid=12590&ItemID=20677&language=en-US 37 C ountry Policy and Institutional Assessment a Világbank által 2006 júniusában első alkalommal publikált érték, mely elsősorban egy elemzésekhez használt index érték. Azt mutatja meg, hogy adott ország politikai és intézményrendszere mennyire képes és hajlandó azon belső folyamatokra koncentrálni, melyekre van ráhatása, szemben azokkal a folyamatokkal (pl. növekedési ráta), amit külső tényezők is befolyásolhatnak. 38 H uman Development Index (0–1 közötti érték lehet): hdr.undp.org/en/content/human-development-index-hdi-table [2014. augusztus 20.] Az összetett index három fő dimenzió szerint vizsgálja a humán fejlettséget: a) hosszú és egészséges élet feltételei, b) a tudás megszerzésének lehetősége valamint c) a megfelelő életkörülmények alapján.

átlagszintjét sem éri el. A születéskori várható élettartam esetében is hasonló a helyzet. Egy ma születő csecsemő várható átlagos életkora 48.1 év. A regionális szintnél jóval magasabb az 1.000 élve születésre jutó 174 gyermek halálozási aránya az 5 éven aluli korosztályban. Sajnos az anyai halálozások aránya is az egyik legrosszabb a térségben, 100.000 élveszülésre 890 halálozás jut. A szülések levezetésénél az esetek csupán 42.2%-ában van jelen képzett szakember. A legutóbb elindított egészségügyi program, melynek fókuszában a szoptató anyák és öt éven aluli gyermekeik állnak, sajnos folyamatosan akadályokba ütközik. Előrelépések történtek az MDG 4 és MDG 539 programok sikeres teljesítésének érdekében, ami jól mutatja a kormányzat egészségügyi elkötelezettségét. Az egészségügyi alkalmazottak bérét 2010-ben, míg a magánszektorra is érvényes minimálbért 2014-ben 500.000 Leones-ra emelték fel. Háromszorosára nőtt azon gyermekek száma, akik rovarok és bogarak ellen kezelt ágyakban aludhatnak. Az egészségügyi intézményekben 17.8%-ról (2008) 55%-ra (2011) emelkedett, majd 2012-ben tovább nőtt 60.9%-ra ezen ágyak aránya. A leggyakoribb gyermekbetegségek elleni védőoltásokat 2008-ban a gyermekek 54.6%-a, 2011-ben már 83.8%-a, míg 2012-ben már a 87%-a kapta meg. A HIV / AIDS betegségben szenvedők lakosságra vetített aránya is stabilizálódni látszik az MDG 6 40 kezdeményezés által elvárt 1.5%-os érték alatt. Ugyancsak jelentős erőfeszítéseket tesz a kormányzat a malária és a tuberkulózis megelőzése és kezelése terén, amit az African Development Bank (ADB) ún. Health Districts Services projektje támogat. A képzési színvonal, valamint az iskolát befejezők aránya nemzetközi mércével mérve alacsony és nem várható 2015-re sem, hogy az MDG 2-es program41 által előírt szinteket teljesíteni tudná az ország. A korábban már hivatkozott, 2011-es háztartások részvételével készített felmérés tanulsága szerint a felnőttek 56%-a (15 éves kor felett) egyáltalán nem vett részt iskolai képzésben. Ahogyan a 2013 évi Human Development42 jelentés is megemlíti, a 15 éven felüli lakosság 42.1%-a tud írni és olvasni. Az alapképzésbe történő beiskolázás aránya jóval meghaladja a 60%-ot, míg a közép- illetve felsőfokú képzésekbe a hallgatók 54.5%-a megy tovább. A magasabb képzésekben résztvevők arányának egyértelmű javulása tapasztalható, habár ezek elsősorban nem felsőfokú képzések. A jóléti társadalom kialakításával összhangban a kormányzat növelte a költségvetésben az egészségügyi-, valamint képzési kiadásokat, amitől az emberi erőforrások piaci kínálatának gyorsuló ütemű, minőségi fejlődésére számít. A kiadások növelésével javuló minőségű képzésekre lehet számítani, valamint a képzések könnyebben elérhetővé válnak mindenki számára. Az egészségügyben messzemenőkig jobb egészségügyi szolgáltatást célzott meg Sierra Leone kormánya. A jóléti program az Abuja-célok43 mentén a GDP 15%-át kitevő szociális kiadások elérését tűzte ki célul, ami jelenleg jóval e szint alatt van; egészségügyre a GDP 1.9%-át, míg oktatásra és képzésre 2.3%-ot költ a kormány.

39 Millenium Development Goals (MDG) 4 & 5: gyermekhalálozás csökkentése, az anyaság egészségügyi helyzetének javítása 2015-ig www.who.int/pmnch/about/about_mdgs/en/ 40 Millenium Development Goals (MDG) 6: küzdelem a HIV/AIDS, malária és egyéb fertőző betegségek ellen 41 Millenium Development Goals (MDG) 2: általános, mindenkire kiterjedő alapfokú képzésben való részvétel 42 hdr.undp.org/en/2013-report 43 Egészségügyi Világszervezet: Az Abudja nyilatkozat: www.who.int/healthsystems/publications/Abuja10.pdf


Szegénység csökkentése, szociális védőháló és munkaerőpiac Az általános érvényű, széleskörű gazdasági növekedés, valamint a szegénység csökkentése továbbra is kihívást jelent a kormányzat számára. A fegyveres konfliktus utáni időszakot követő fenntartható gazdasági fejlődés és az ország szegénységi szintje között párhuzam vonható. A legutóbbi, háztartások bevonásával készült, 2011 évi felmérés kimutatta, hogy a szegénység mértéke a 2003-as 66.4%-ról 52.9%-ra csökkent. A csökkenés elsődleges motorját a vidék gazdasági erősödése jelentette, ahol 78.7%-ról (2003) 66.1%-ra (2011) mérséklődött a szegénység. Ugyanakkor ezek az adatok még mindig jóval magasabbak, mint a városi szegénységi mutatók; miután a 2003-as 46.9%-ról 31.2%-ra csökkent a mutató. A tendenciával ellentétesen mozog Sierra Leone fővárosa, Freetown, ahol 13.6%-ról 20.7%-ra emelkedett az index. A nyugati tartományt leszámítva mindegyik régióban (északi, keleti és déli) javultak a szegénységi értékek. A keleti területen 86%-ról 61.3%-ra, az északi tartományban 80.6%-ról 61%-ra és a déli provinciában 64.1%-ról 55.4%-ra csökkent a szegénységi mutató. A nyugati tartományban ugyanakkor 20.7%-ról 28%-ra történő növekedést lehetett mérni. Ennek magyarázata az lehet, hogy a vidéki fiatalság a jobb érvényesülés reményében a szegényebb régiókból a fejlettebb, nyugati régióba (különösen Freetownba) vándorol. Kisebb közigazgatási szinteken vizsgálva a folyamatot megállapítható, hogy 2011-re mindegyik megye az 50 és 60%-os szegénységi ráta közé állt be, kivétel Freetownt, ahol 20.7%-ot mértek, valamint Moyamba és Tonkolili megyéket, ahol 70% felett áll a mutató. A felmérés kimutatta, hogy az alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkező városi lakosság körében nagyobb az esélye a szegénységi küszöbérték alá történő csökkenésnek, míg a nem mezőgazdasági tevékenységet folytatók esetében kisebb az esély az elszegényedésre. A 2003–2011 közötti időszakban a társadalmi egyenlőtlenségek mértékének csökkenését lehetett tapasztalni. Ez elsősorban Freetownra és a vidéki falvakra érvényes, a vidéki városokban már árnyaltabb a kép. Az egy főre vetített Gini koefficiens44 érték 39-ről (2003) 32-re csökkent 2011-re. A megyék között változó mértékű volt az egyenlőtlenség csökkenése. Bombali megye legmagasabb értékével szemben (42), Tonkolili megyében mérték a legalacsonyabbat (21). Freetownban relatív alacsony az egyenlőtlenségi mutató, a Gini koefficiens értéke itt 27-et mutatott. A munkaerőpiacról rendkívül hiányos és elavult információk állnak csak rendelkezésre, ami a piaci mechanizmusok, a termékminőség, a befektetések és technikai ismeretek hiányára utal. A munkaerőközpontok hiánya miatt a foglalkozatási információk és a kommunikáció hatékonysága rendkívül alacsony. Az elavult munkaerő piaci törvények ugyancsak fokozzák a problémát, és a Nemzeti Foglalkoztatási Politika bevezetésének késleltetetése is csak hátráltató tényezőt jelent. A munkaerő keresleti oldalán megjelenő elvárt tudás- és képesség iránti igény eltér attól, amit jelenleg az oktatási és képzési intézetek nyújtani tudnak. A felnőtt írás és olvasási képesség országszerte alacsony. Sierra Leone által ratifikált 35 ILO45 államközi egyezményből, 30 már hatályos, többek között a 8 alapkonvenció, a négyből két kormányzási és irányítási egyezmény valamint a 177 technikai egyezményből 25. A legutóbbi két ratifikált egyezmény, a Korhatárra vonatkozó valamint a Gyermekmunkára vonatkozó konvenció már hatályba is lépett 2011 júniusában. Az utóbbi 12 hónapban nem került újabb egyezmény elfogadásra. Sierra Leone

lakossága rendkívül fiatal. Az állampolgárok 63%-a 25 éven aluli. A polgárháborúnak köszönhetően ez a korosztály minimális oktatásban és szakmai képzésben részesült, tovább nehezítve ezzel dolgukat a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben. Az elkövetkezendő 5 évben várható 70%-os munkanélküliségi arány a fiatalok körében közel 300.000 új munkahely megteremtését teszi szükségessé szakképzetséggel és képzés nélküli munkavállalók számára egyaránt. Az Afrikai Fejlesztési Bank elkészítette 2013-ban a nemzet meglévő képességeire vonatkozó kereslet-kínálati súrlódásos munkanélküliségi felmérést, melynek eredményeként javasolták a fiatalok foglalkoztatottságának növelését. A szegénység elleni közdelemben a kormányzati programok (pl.: Small Holder Commercialization Program, SHCP) jelentős szerepet kapnak. Az őstermelők és családjaik számára minőségi alapanyagokat és termelő eszközöket, gyermekeik számára ingyenes egészségügyi ellátást, ingyenes iskolai alapképzésben való részvételi lehetőséget, várandós kismamák és kisgyermekes anyukák számára ellátást, idősek számára öregségi nyugdíjat biztosít a Nemzeti Szociális Bizottság46.

Nemek közötti egyenlőség A kormányzat felismerte a nemek közötti egyenlőség megteremtésének fontosságát. Ennek okán nemcsak érvényesíteni kívánja ezt a kérdést az A4P-ben47, de egyenesen egyik fő pillérévé akarja tenni. Sierra Leone kormánya az utóbbi időben egy sor politikai kinyilatkoztatást tett, valamint jogszabályokat hozott, mely elutasítja a nők elleni diszkrimináció minden fajtáját. Egy alapítvány is létrehozásra került, mely védi a nők és gyermekek jogait. Az MDG3-as program egyik pontja az alapfokú oktatás biztosítása, melyben jó úton halad a kormányzat, míg a másik pontjában a női egyenjogúság kérdésében az eredmények elmaradnak a várakozástól és várhatóan nem is teljesülnek a célok 2015-re. Ezen erőfeszítések ellenére számottevő a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenség. A HDI48 női egyenjogúságra vonatkozó összetevője tekintetében 187 országból 139. helyre sorolták Sierra Leone-t. A nők mindössze 9.5%-a végzett középiskolai vagy felsőfokú tanulmányokat, míg a férfiak esetében ez az arány 20.4%-ot mutat. A nők állami és privát szektorbeli döntéshozatalban játszott szerepe nem éri el a 30%-ot. A parlamenti képviselők csupán 12.9%-a, valamint a helyi tanácsosok 19%-a tartozik a gyengébbik nemhez. A SLIHS 49 felmérés kimutatta, hogy sokkal több nő került bevonásra a nem gazdasági jellegű házimunkába, mint férfi társuk. A legutóbbi oktatásra vonatkozó statisztikai felmérés is rámutat arra, hogy az iskolaérett gyermekek 48%-a lány, azonban ahogy emelkedik az oktatási szint, úgy csökken részvételi arányuk. Óvodai képzésben 51%, alapképzésben 49%, alacsonyabb középfokú képzésben 45%, míg magasabb középfokú képzésben már csak 38% a nők aránya. A lányok számos, olykor halmozottan hátrányos helyzetbe kerülnek az ifjúkori házasság, a fiatalkori terhesség, rituális beavatási szertartások, szegénység valamint szexuális zaklatás miatt. A nők sérelmére elkövetett erőszak több mint fele családon belüli, melynek 30%-a szexuális természetű. 44 W ikipedia [2014. augusztus 21.] A Gini-index egy közgazdasági mérőszám, ami a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Leginkább a jövedelem és / vagy a vagyon eloszlásának mérésére használják. Értéke 0 és 100 között változik. Nulla értéknél nincs, míg 100-as értéknél maximális a jövedelemeloszlási különbség. 45 International Labour Organization http://ilo.org/global/standards/introduction-to-international-labour-standards/conventions-and-recommendations/lang--en/index.htm 46 National Commission for Social Action (NASCA) 47 Agenda for Prosperity - Lépések a jóléti társadalomért 48 Human Development Index, HDI 49 Sierra Leone Integrated Household Survey


Tematikus elemzés: A globális értéklánc és Afrika iparosodása Átfogó értékelés 50 az ország nemzetközi értékláncban betöltött szerepéről Az évtizednyi polgárháborús gyötrelmek erősen korlátozták az árutermelés és kereskedelem fejlődését, gyengítették a piacgazdaságot, valamint nagy részben megsemmisítették az ország infrastruktúráját. Sierra Leone képtelen volt közvetlenül a polgárháborút követően jelentős szerepet vállalni a globális értékláncban. Tíz év elteltével az ország készen áll a részvételre, hiszen politikai reformjai előrehaladottak, intézményei kezdenek megerősödni és mindezeket meg tudta előzni egy sikeres konfliktus utáni helyreállás és gazdasági fellendülés. A következetes gazdaságpolitikai és kereskedelemi reformoknak köszönhetően az ország két nagy jelentőségű mérföldkövet ért el 2006-ban, mely segítheti az ország gazdasági hatékonyságának növelését és a versenyképesség javulását. Az egyik az államadósság teljes leírása, amire az ún. Heavily Indebted Poor Country51 kezdeményezés adott az ország számára lehetőséget. Az adósság elengedését követően nyert teret számos politikai reform, így többek között a szektoronkénti hatékonyságjavításra irányuló törekvések is. A másik nagy lépést a DTIS52 kidolgozása és bevezetése jelentette. Ez egy kiterjedt, szektoronként kidolgozott hatékonyságnövelő akciómátrix, aminek elsődleges célja a kereskedelmi reformok fontossági sorrendjének meghatározása, olyan termelő ágazatokat versenyképesebbé téve, mint például a mezőgazdaság vagy a halászat. Alapvetően ez a két sikeres lépés határozta meg az ország képességét a globális értékláncban regionális szinten való részvételre. Az eddigi vívmányok ellenére az országnak még számos kereskedelmi és termelői szektort érintő, keresleti és kínálati oldalra vonatkozó reformprogramot kell végrehajtania. Különös tekintettel igaz ez a termény- és árutermelésre, melyben az ország komparatív előnnyel rendelkezik. A DTIS 2006-os bevezetésének köszönhetően – mely 8 területet érintve közel 100 akciótervet ölel fel – jelentős fejlődés volt tapasztalható a jogalkotás és szabályozás területén. Növekedett az intézmények kapacitása, így több kereskedelmi jogszabályt tudtak alkotni és bevezetni. Ez egyértelműen pozitív változásokhoz vezetett az üzleti környezet területén. A 2013 novemberében aktualizált DTIS a 2006 óta elért vívmányokra épít, és az eddigi tapasztalatokra támaszkodik.

Az ország globális értékláncban történő részvételének leírása– a múltja és jövője Az aktualizált DTIS mélyreható betekintést és elemzést nyújt a termelőipar priorizálásába, különös tekintettel a mezőgazdaságra, turizmusra, halászatra. Meghatározza a kereskedelem bővítésének elkövetkezendő öt éves ütemét. A DTIS kihangsúlyozza azon problémákat, melyek egyszerre több területet is érintenek. Ilyenek például a kereskedelem vagy a szállítmányozás megkönnyítése, annak érdekében, hogy a kínálati oldal akadályait csökkenteni tudják, így növelve az ország globális versenyképességét. Az aktualizált tanulmány ugyancsak hatékonyan építi be az A4P-be53 a kereskedelmi problémákat (2013–18). A 2006 évi DTIS tanulmány kiértékelése rámutatott arra, hogy habár érdemleges előrelépés történt, többek között a jogszabályok és stratégiák alkalmazása területén, ezek az akciók nem feltétlenül kerültek megfogalmazásra célszámok formájában. Nem került például meghatározásra a szabályok bevezetéséből és alkalmazásából adódó kereskedelmi jellegű költségek csökkenése, a hozzáadott értéket képviselő export mértéke vagy éppen a szolgáltatói lánc megbízhatóságának növekedése. Ennek okán az ország egyelőre csak az integrált globális értéklánc kezdő, belépési pontján állhat. A legfrissebb DTIS elemzés kimutatta, hogy a mezőgazdaság (azon belül is a kávé, manióka 54, rizs és pálmaolaj), a halászat (középpontban az illegális halászat visszaszorításával) és a turizmus (tekintettel a turisztikai infrastrukturális fejlesztésekre valamint az iparágon belüli foglalkoztatásra) jelentheti az ország számára azokat a kulcsfontosságú szektorokat, amiket be tud vonni a globális értékláncba. Tekintettel az ország rendkívül gazdag ásványanyag-lelőhelyeire, Sierra Leone bányászati iparága már régóta a GVC hálózat részét képezi elsődlegesen a kitermelés és nyersanyag export területén. Az iparágon belül a gyémántbányászat tekintélyes részt képvisel és nagy szerepet játszik a globális értékteremtési láncban is. Ettől függetlenül, az ország fejletlensége miatt a globális értékláncban folytatott tevékenységek az elsődleges, belépő szintre szorítkoznak. Példaként lehet említeni a nemesfémeket, melyek nyersanyagként kerülnek exportálásra a nemzetközi piacokra, hogy további feldolgozást követően végtermékként értékesíthető áruvá váljanak. 2012-ben az ország 7,5 millió tonna vasércet exportált elsősorban Kínába és Európába, ugyanakkor a feldolgozott ásványi anyagok importja a teljes éves behozatal 32.4%-át tette ki. A különlegesen magas értékű drágakövek, mint például a gyémánt, ugyancsak nyersanyagként kerülnek exportálásra. A fenti megállapítások érvényesek a mezőgazdasági termények piacára is, különös tekintettel a kakaóbabra, kávébabra, és pálmaolajra. Összegezve, Sierra Leone

50 Global Value of Chains 51 Erősen Eladósodott Szegény Országok 52 Diagnostic Trade Integrated Study 53 Agenda for Prosperity 54 A manióka (más néven tápióka vagy kasszáva, latinul Manihot esculenta) a kutyatejfélék családjába tartozó növényfaj. Ehető gumós gyökere a világ negyedik legjelentősebb kalóriaforrása az emberiség számára a rizs, a cukor és a kukorica után. - Wikipedia, [2014. augusztus 22.]


elsődleges szerepe a globális értékteremtésben a mezőgazdasági kultúrnövények termesztésére és betakarítására, a nyersanyagok kibányászására valamint exportjára szorítkozik. Különösen a rendkívül gyenge infrastruktúra miatt – a lakosság csupán 12%-a számára elérhető az elektromos áram hálózat, az utak mindössze 8.9%-a rendelkezik szilárd burkolattal – az ország híján van azon feltételeknek, mellyel magasabb szinten is részt vállalhatna a globális értékteremtésben. Míg a bányászati árucikkek értékesítése nemzetközi piacokon történik (Kína és Európa a vasérc, bauxit, titánium-dioxid tekintetében, míg a gyémánt és az arany esetében Belgium és Izrael a felvásároló), addig az élelmiszer alapanyagokat elsősorban hazai piacokon terítik. Ez alól talán a kakaó- és kávébab jelentenek kivételt. Az ország tengeri árucikkei továbbra sem jelenhetnek meg az EU piacán. Ettől függetlenül számos termék mégis az európai piacokon landol, aminek fő oka a szabályozatlan, és olykor illegális halászat. Ezzel Sierra Leone kormánya jelentős árbevételtől esik el. Az országnak mind a bányászatban (gyémántbányászat), mind a mezőgazdaságban (manióka termelés) lehetősége lenne magasabb szinteken is belépni a nemzetközi értékláncba. A felülvizsgált DTIS tanulmány rámutat például arra, hogy a manióka feldolgozása jelentős extra profitot nyújthat a mezőgazdaságban dolgozó termelők, kereskedők és feldolgozók számára, mivel a termeléstől a feldolgozásig terjedő folyamat alacsonyabb költsége komparatív előnyhöz juttatja az országot. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nem használnak a termelés és feldolgozás során kiegészítő, szervetlen anyagokat. A nyugat-afrikai térség országaiban igen népszerű az ún. gari, a manióka feldolgozott állapota. Ennek okán Sierra Leone óriási komparatív előnnyel rendelkezik a manióka piacán és így a kedvezőbb termelési feltételeknek köszönhetően lehetősége van ezen a téren a globális értékláncba magasabb szinten is becsatlakozni.

Lehetőségek a GVC-ben való részvételre Sierra Leone számára potenciális lehetőséget nyújt a gyémántbányászat termékeinek feldolgozása, csiszolása és exportja, mellyel ugyancsak magasabb szinten kapcsolódhat be a nemzetközi vérkeringésbe. Az ország két jelentősebb kimberlit gyémánt- és aranybányával, valamint egy alluviális bányával rendelkezik, ami Sierra Leone-t nemzetközi szinten is jelentős gyémántexportőrré teszi. A bányászati iparág is feljogosíthatja az országot az értékláncban való komolyabb szerepvállalásra, ugyanakkor ennek alapvető feltételeit meg kell teremteni, hogy ez szabályozott módon valósuljon meg. Az értékteremtés és hozzáadott értékek körének szélesítését jelentheti például a vasérc vagy kakaóbab feldolgozása, azonban ehhez rendkívül nagy tőkebefektetésre van szüksége az országnak és az iparágaknak.

Korlátozó tényezők A 2006-os DTIS által elért eredményeket elemezve megállapítható, hogy az országban dúló polgárháború számos korlátot emelt az értékláncba magasabb szinten való becsatlakozás elé. A két legnagyobb akadályozó tényező a feldolgozás magas fajlagos költsége, valamint a termelékenység alacsony hatékonysága. További hátráltató tényező a termelők hiányos összeszerelési és feldolgozói ismeretei, azaz a specializáció teljes hiánya. A termelők sok esetben az értékteremtő láncban összevontan hajtanak végre munkafolyamatokat. A magas alapanyagbeszerzési-árak, valamint az elavult technológiából fakadó alacsony hatékonyság is növeli a termékek előállítási költségét. A magas munkaerő igényű termelési eljárások ugyancsak hátrányt jelenthetnek az értékláncban. A legfrissebb DTIS tanulmány például kiemeli, hogy ugyan a rizstermelésben az országnak komparatív előnye van, ugyanakkor az intenzív munkaerőigény és az alacsony hektáronkénti hozam miatt importtal helyettesítik a termelést. A kakaóbab termelés kapcsán az értékláncelemzés rámutat arra, hogy a költségek 43%-a származik a termesztésből, míg 57%-a a feldolgozásból és exporttevékenységből, ami jól mutatja az alacsony feldolgozói produktivitást. Ezek leginkább a gyenge mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazására és az elöregedő ültetvényekre vezethetők vissza, valamint a logisztikai feladatok, termény válogatása, összeállítása, elszállítása is rendkívül alacsony hatékonyságú. Jól mutatja ezt a pálmaolaj kereskedelmére rakódó extra költségek példája. A versenyképességet alapvetően meghatározzák a feldolgozói és logisztikai folyamatok során felmerülő többletkiadások. A következő költségelemek rakódnak a feldolgozás során a termékre: csomagolás, energiafelhasználás, jármű- és géppark üzemeltetése valamint karbantartása. A termék összeállítása, összeszerelése során az alábbi költségekkel lehet számolni: jármű- és géppark értékcsökkenése, elhasználódása, általános költségek, díjak és illetékek. Ennek ellenére, vagy talán pontosan ennek okán számos nemzeti szabályozás koncentrál arra, hogy még kedvezőbb üzleti környezetet teremtsen a vállalkozások számára, figyelembe véve a nemzetközi értéklánchoz való csatlakozási törekvéseket. Az ország teljes jogú tagja az ECOWAS55 valamint az MRU56 gazdasági alapokon szerveződött unióknak, melyek egyik célja a tagállamok vámrendszereinek egységesítése. Az értékláncban magasabb szinteken történő belépés legnagyobb korlátja az infrastruktúra elégtelen volta a vízgazdálkodás, az energetika, a szárazföldi-, vízi- és légi szállítmányozás területén. Ugyancsak gyengíti az értékláncban való részvétel lehetőségét a gyér kis- és középvállalkozói szektor, az alacsony képzettség és a fontosabb szektorok rendre alacsony kapacitása.

55 Economic Community of West African States (ECOWAS); http://www.ecowas.int/ 56 Mano River Union; http://en.wikipedia.org/wiki/Mano_River_Union


Nemzeti stratégia és politika A 2013-ban frissített DTIS, valamint az A4P-ben kihangsúlyozott egyik pillér, a gazdasági változatosság, középtávon hozzájárulhatnak a nemzetközi értékláncban történő részvétel erősítéséhez. Ahogy a tanulmányban korábban kiemeltük, a két stratégia egymást kiegészítő és kölcsönösen erősítő hatású. A 2006-os DTIS tapasztalatai beépültek cselekvési programként a 2013 évi DTIS programba, figyelembe véve a nemzetközi és regionális környezetet.

TWD Investments Nyrt. 1021 Budapest, Budakeszi út 51/d Tel.: +36 1 307 8313 [email protected] www.twdinvest.hu facebook.com/TWDInvestments linkedin.com/company/TWD-Investments-Nyrt

HU/0010/2014/E

TWD INVESTMENTS NYRT

Recommend Documents