TURIZMUSMENEDZSMENT A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné2
Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta az Európán belüli turizmus szerkezetét és tendenciáit. Magyarországon a diszkont légi társaságok megjelenése idõben egybeesett az Európai Unió bõvülésével, s e két tényezõ együttesen jelentõsen hozzájárult a budapesti kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának növekedéséhez. A diszkont légitársaságok járataival Budapestre érkezõ külföldiek turisztikai keresletének jellemzõirõl a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján, a hallgatók által végzett primer kutatás ad áttekintést.
Napjainkban a diszkont légitársaságok terjeszkedése és desztinációinak, illetve járatai számának gyors növekedése jelentõs hatást gyakorol a turizmus piacára. Bár az elsõ low-cost légitársaság – a Southwest Airlines – több mint 20 évvel ezelõtt alakult meg az USAban3, és az alapító, Herb Keheller koncepcióját más amerikai és kanadai légitársaságok is átvették, az európai térségben fõként az elmúlt években gyorsult fel a diszkont légitársaságok fejlõdése. A Ryanair, az Írországban bejegyzett elsõ brit diszkont légitársaság 2003-ban több mint 21 millió utast szállított, s ehhez hasonló teljesítményt nyújtott a rivális – szintén brit – EasyJet4, amely 2004-ben több mint 24 millió utast szállított, s 54 desztinációba repültek járatai. A „Low-Fares/No-Frills”5 koncepció mára megváltoztatta az európai nemzetközi turizmus szerkezetét, kiemelt keresletnövekedési lehetõséget biztosítva a diszkont járatokat nagy számban fogadó turisztikai desztinációknak. Mindez olyan idõszakban történt és történik, amikor az Európai Unió nagy küldõ országai, különösen Németország gazdasági helyzete nem ösztönzi a turisztikai kereslet növekedését. A diszkont légi járatokkal utazók számát tekintve Nagy-Britannia Európa legjelentõsebb küldõ piaca, és átlag feletti Németország részesedése is. A legtöbb járat úti célja Spanyolország, Nagy-Britannia és Olaszország.6 Az elõrejelzések szerint7 2010-re az Európán belüli low-cost légi járatok utasforgalmának piaci részesedése 25%-ra8 nõ. 1
A Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Turizmus szakirányának III. évfolyamos hallgatói által végzett primer kutatás tanulmányának felhasználásával. 2 Fõiskolai docens, Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája. 3 Global Aviation Outlook, Travel & Tourism Analyst, March 2004, pp. 26 4 Low-cost Airlines – An International Overwiew, Travel & Tourism Analyst, October 2003 5 „Alacsony árak/semmi felesleges kiadás” 6 Az IPK International, 2004 kutatása alapján a Magyar Turizmus Rt. 7 Mercer Management Consulting, 2002. 8 2000-ben az arányuk csupán 5% volt.
A diszkont légitársaságok fõbb keresleti szegmensei a rövid távolságra, szabadidõs és üzleti céllal utazó ár-érzékeny turisták. Magyarországon az elsõ diszkont járatok 2003-ban jelentek meg, amelyek mára – folyamatosan növekvõ részesedéssel – meghatározó szerepet töltenek be a nemzetközi ki- és beutazó légi utasforgalomban. 2005-ben kilenc low-cost társaság, közel 50 európai városból indít közvetlen járatokat Budapestre, és a rendelkezésre álló információk alapján további növekedés várható. A diszkont légi utasforgalom nagyságától eltekintve a keresletrõl csak korlátozott információkkal rendelkezünk, ezért a témához kapcsolódó kutatások minden bizonnyal hasznosítható eredménnyel járnak. A Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája (MÜTF) Turizmus szakirányának III. évfolyamos hallgatói a 2004/2005ös tanév második félévében, a Turizmus projekt tantárgy részeként, a diszkont légitársaságokkal érkezõ külföldi turisták körében végeztek primer kutatást, amelynek fõbb eredményeit e tanulmányban foglaljuk össze.
1. A kutatás módszertana 1.1. A KUTATÁS CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA A kutatás célja a Budapestre diszkont légi járatokkal érkezõ külföldi turisták utazási jellemzõinek, turisztikai fogyasztásának és elégedettségének megismerése, továbbá a diszkontjárat választását befolyásoló tényezõk feltárása volt. A primer kutatás kérdõíves megkérdezéssel, öt idegen nyelven történt. Ez – a szakmai ismeretek bõvítésén túlmenõen – jó lehetõséget biztosított a fõiskolai hallgatóknak arra is, hogy gyakorolják az idegen nyelvtudásukat, és közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a külföldi turisták magatartásáról. A kutatás oktatási hozamaként ki kell emelni, hogy a hallgatók a gyakorlatban is alkalmazhatták az SPSS adatbázis kezelõ szoftvert. A primerkutatás alapját képezõ kérdõív kérdései hét témakörhöz kapcsolódtak:
TURIZMUS BULLETIN 55
TURIZMUSMENEDZSMENT • • • • •
Származási ország, Utazási cél, Utazási szokások, Turisztikai fogyasztási jellemzõk, A diszkont légitársaság szerepe Budapest mint utazási desztináció választásában, • Az utazás és a tartózkodás során igénybevett szolgáltatások értékelése9, • A külföldi turisták jövõbeni utazási tervei. Az adatfelvétel 2005. április 8-24. között zajlott, a megkérdezés helyszíne a Budapest Airport 2B terminál indulási oldala volt. A megkérdezést 20 fõiskolai hallgató végezte. 1.2. A MINTA JELLEMZÕI A primer kutatásba a diszkont légi járatokkal utazó külföldi turistákat vontuk be. A megkérdezett utasok száma 414 fõ volt. A turisták kiválasztása egyszerû véletlen mintavétellel történt. A kutatás során megkérdezett külföldi turisták származási országok szerinti összetételét az 1. ábra mutatja. A válaszadó külföldi turisták közel 70%-a három országból, Nagy-Britanniából, Németországból és Olaszországból érkezett. A 30,4%-ot kitevõ egyéb országok között Franciaország, Norvégia és Svédország turistái körülbelül 3-3%-kal szerepelnek a mintában. A minta összetétele ugyan eltér a budapesti kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmának küldõ ország szerinti szerkezetétõl, de a nemzetiségenkénti minta-elemszámok sorrendje nagyjából megegyezik a 2005. év eddigi trendjével. A minta további jellemzõi az alábbiak voltak: a mintában életkor szerint a legnagyobb arányt a 19-34 évesek képviselik, õket 21,3%-kal követik a 35-50 év közöttiek, majd 16,4%-kal az 51-64 évesek. Iskolai végzettség szerint a válaszadók 72,9%-a felsõfokú végzettségû, 20,5%-a
1. ábra A megkérdezettek származási ország szerinti megoszlása Egyéb 30,4%
Nagy-Britannia 36,1%
Olaszország 12,3% Forrás: MÜTF
Németország 21,2%
középiskolát végzett, s csupán 4,8% volt az általános iskolát végzettek aránya. A mintában a nõk aránya 52%, a férfiaké pedig 48% volt. Az igénybevett diszkont légitársaság szerint – a diszkont légi járatok számával összefüggésben – a megkérdezettek több mint 56%-a az EasyJet járataival érkezett, de a mintában jelentõs a Wizz Air járataival érkezõk aránya is (20%). Az egyéb megkérdezettek között a Sky Europe (10%) és a Germanwings (4%), az Air Berlin, az Air Lingus, a Norwegian járataival érkezett külföldi turisták szerepelnek. Az EasyJet járataival érkezõ utasok magas aránya – amely a Nagy-Britanniából érkezõk nagyobb részesedését is eredményezte – a járatok nagy számával magyarázható.
2. A kutatás fõbb eredményei 2.1. UTAZÁSI CÉLOK A kutatás alapján a low-cost társaságok járataival Budapestre érkezõ külföldi turisták legjellemzõbb utazási célja a városlátogatás. A válaszadók 46,4%-a jelölte meg ezt a választ, amelyet a rokonlátogatási cél 16,4%-kal követett, és relatíve magas, 13,8% volt az üzleti céllal érkezõk aránya is. 2. ábra
A megkérdezettek utazási célok szerinti megoszlása (%) 50
46,4
40
30
20
16,4 13,8 8,5
10
11,4
9,2 6,3
0 Forrás: MÜTF 9
Városlátogatás
Kulturális
Üzleti
Gyógy/ Wellness
Rokonlátogatás
Átutazás
E tanulmányban csak az utazás körülményeinek és a repülõtér szolgáltatásainak értékelésével foglalkozunk.
56 TURIZMUS BULLETIN
Egyéb
TURIZMUSMENEDZSMENT A városlátogatási céllal érkezõk közül a legtöbben (55,3%) a 19-34 évesek voltak. Az utazási célokat az iskolai végzettséggel összefüggésben elemezve kiderült, hogy az utazók iskolai végzettsége és a városlátogatási cél között pozitív korreláció mutatható ki. Származási ország szerint legnagyobb arányban (60% fölött) a britek jelölték meg a városlátogatási célt, de a német és az olasz turistáknak is ez volt az elsõdleges utazási indítékuk. 2.2. UTAZÁSI SZOKÁSOK Az utazási szokások közül csak a diszkont légi járatokkal összefüggõ néhány utazási jellemzõt vettük sorra, amelyek a következõk voltak: • 2004-ben utaztak-e repülõvel külföldre? Ha igen, milyen járattal? • Jártak-e már korábban Budapesten? Ha igen, hányszor? • A jelenlegi utazásról mikor döntöttek? • Egyénileg vagy szervezetten utaztak? • Utazásuk elõtt hol gyûjtöttek információt? A válaszadók 83,5%-a (330 fõ) utazott repülõgéppel külföldre 2004-ben. A kérdõív további részében arra kerestünk választ, hogy azok, akik utaztak 2004-ben repülõgéppel, milyen légi járatot vettek igénybe. 2004-ben a 395 válaszadó összesen 443-szor utazott repülõgéppel. Ebbõl 207 utazás történt diszkont járattal, 139 alkalommal menetrendszerinti járatot vettek igénybe és 91 fõ charter járattal utazott. A maradék 6 utazás az egyéb kategóriában szerepelt, feltételezhetõen magánrepülõgéppel, illetve helikopterrel történt. A repülõgéppel utazók rendkívül magas aránya és járattípus szerinti összetétele arra utal, hogy a diszkont légi járatokkal utazó külföldi turisták a nemzetközi légi közlekedés, és ezen belül a low-cost légi járatok tapasztalt utasai. Kutatásunk szerint a diszkont légitársaságok járataival érkezõ külföldi turisták 55,7%-a még nem járt Budapesten, illetve Magyarországon. Ez az arány jóval meghaladja
például egy korábban10, az év hasonló idõszakában végzett kutatásunk adatait, ahol az elsõ látogatások aránya körülbelül 30% volt. Érdekes kutatási eredmény az is, hogy akik nem elõször látogattak hazánkba, azok közel fele már legalább négy alkalommal járt itt. A válaszadók (393 fõ) 86,3%-a egyénileg szervezte utazását, és mindössze 13,7% vásárolt csomagtúrát. Ez feltehetõen azzal függ össze, hogy a diszkont légitársaságok még nem alakították ki üzleti kapcsolataikat a túraszervezõ partnerekkel. Az egyénileg utazók 37,8%-a (128 fõ) viszonylag korán, azaz legalább kilenc héttel a tényleges utazás idõpontja elõtt döntött Budapestre utazásáról, ugyanakkor az utazók 20%-a csupán az utazást megelõzõ két héten belül hozta meg döntését. A válaszadók 37%-a az internetrõl szerezte információit Budapestrõl. Jelentõs szerepe volt még a turisztikai kiadványoknak (19%) és az ismerõsöktõl kapott információknak (16%). Az utazási irodáktól kapott információk csupán 9%os arányt képviseltek. Az életkor függvényében nincs szignifikáns különbség az egyes korcsoportok között. 2.3. A TURISZTIKAI FOGYASZTÁS FÕBB JELLEMZÕI A diszkont légitársaságok járataival érkezõ külföldiek turisztikai fogyasztásáról eddig csak korlátozott információkkal rendelkezhettünk. A kutatás egyik legfontosabb témaköre az volt, hogy megvizsgáljuk a fogyasztás legfontosabb elemeit és kínálati összefüggéseit. Ennek megfelelõen a következõ kérdésekre kerestük a válaszokat: • A diszkont járatokkal érkezõk hány éjszakát töltöttek Budapesten? • A budapesti tartózkodás során a turisták hol és milyen kategóriájú szálláshelyen szálltak meg? • Milyen szolgáltatásokat/programokat vettek igénybe? • A fogadóhelyen mennyit költöttek? 3. ábra
A Budapesten töltött éjszakák száma 6 vagy több éjszaka 19% 3-5 éjszaka 54%
Nem adott választ 5%
Nem éjszakázott ott 5%
Forrás: MÜTF
10
2 éjszaka 12%
1 éjszaka 5%
Budapest, mint turisztikai desztináció imázsa a külföldi turisták körében. MÜTF kutatás, 2003. április. Témavezetõ: Mundruczó Györgyné.
TURIZMUS BULLETIN 57
TURIZMUSMENEDZSMENT A primer kutatás adatai alapján a diszkont légi járatokkal érkezõ külföldi turisták 50%-a 3-5 éjszakát töltött Magyarországon, 19%-uk pedig 6 éjszakánál tovább maradt. 2 éjszakás tartózkodás csupán a válaszadók 12%-ára volt jellemzõ. A mintába bevont turisták átlagos tartózkodási ideje – számításaink szerint – 3,5-3,8 éjszaka fölött van, ami jóval meghaladja a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken statisztikai adatok alapján számított átlagos tartózkodási idõt. A fõbb utazási célok és a turisták tartózkodási ideje közötti kapcsolatot, a low-cost járattal utazó külföldiek esetében az 1. táblázat mutatja. A táblázat adatai alapján látható, hogy a városlátogatási céllal, diszkont járattal érkezõ turisták jellemzõ tartózkodási ideje 3-5 éjszaka, és a gyógy/wellness turizmusban résztvevõk többsége is ebbe a csoportba tartozik.
1. táblázat A fõbb utazási célokat megjelölõk száma a tartózkodás idõtartama szerint VárosGyógy/ Üzleti Összesen látogatás wellness 1 éjszaka
1
0
15
16
2 éjszaka
25
3
13
41
3-5 éjszaka
150
27
19
196
6 vagy több éjszaka Összesen
15
8
10
33
191
38
57
286
Forrás: MÜTF kutatás
A diszkont járattal érkezõ, budapesti szállodákban megszálló külföldiek 52%-a 4-5 csillagos, 44%-a pedig 3 csillagos szállodát vett igénybe. A magas színvonalú szállodák 4. ábra
A budapesti tartózkodás során igénybe vett szálláshely Panzió 5% Szálloda 61%
Ifjúsági 7%
Magán 3% Egyéb 6%
Forrás: MÜTF
Rokon, ismerõs 18%
A kutatás szerint a diszkont légi járatokkal érkezõ külföldi turisták 61%-a szállodában szállt meg. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek szerepe nem számottevõ. Meglepõen alacsony például a panzióban megszállt turisták aránya. Ugyanakkor jelentõs a rokon, ismerõs lakásában való tartózkodás. Ez utóbbi összefügg a rokon/ismerõs látogatási cél 16,4%-os arányával, esetleg a külföldiek tulajdonában lévõ budapesti lakásokkal.
preferálásához bizonyára hozzájárult a mintában szereplõ britek relatíve nagy aránya is, akik számára nem okoz problémát a felsõ kategóriájú budapesti szállodai szobák árának kifizetése. A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy a diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõk többsége igényli és meg tudja fizetni a magasabb színvonalú szállodák árait. 5. ábra
Az igénybevett szálloda kategóriája 4 csillagos 41%
3 csillagos 44%
5 csillagos 11%
2 csillagos 4% Forrás: MÜTF
58 TURIZMUS BULLETIN
1 csillagos 0%
TURIZMUSMENEDZSMENT Megvizsgáltuk, hogy az igénybe vett szálláshely és az utazási cél között milyen kapcsolat van, amelynek eredményét a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat A fõbb utazási célokat megjelölõk száma szálláshely típus szerint Város- Gyógy/ Üzleti Összesen látogatás wellness Szálloda
130
27
45
202
Panzió
13
3
2
18
Ifjúsági szálláshely
18
3
0
21
Magánszoba
10
0
1
11
Rokon, ismerõs lakása
13
3
5
21 12
Egyéb Összesen
7
2
3
191
38
56
Forrás: MÜTF
Mindhárom kiemelt utazási cél esetében meghatározó szerepe a szállodának van a diszkont járatokkal érkezõ külföldi turisták körében is. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevõk elsõsorban a városlátogatási céllal érkezõk közül kerülnek ki.
A válaszadó külföldiek által igénybevett programok száma összesen 893 volt. Ez azt jelenti, hogy egy külföldi átlagosan 2,3 programon vett részt. A kutatás adatai szerint a diszkont járatokkal érkezõk körében a legnépszerûbb program a városnézés (26%) volt, az esti szórakozóhelyek, a múzeumok, illetve a fürdõk látogatása megközelítõleg azonos, 16-17%-os aránnyal szerepeltek a mintában. Az utazási cél és az igénybevett programok között értelemszerûen szoros összefüggés van, amit a felmérés adatai is igazolnak. A városlátogatási céllal érkezõk szinte minden, a kérdõívben felsorolt programon részt vettek. A gyógy/wellness céllal érkezõk közül szintén sokan (78%) részt vettek városnézésen, és a kulturális programok, illetve intézmények (múzeum, koncert, opera) látogatása is meghaladta a 30%-os arányt. Ugyanakkor az üzleti céllal érkezõk többsége semmilyen programot nem vett igénybe. A költés nagyságára vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 63%-a válaszolt. A külföldi turisták fogadóhelyen való költésével összefüggésben ún. nyitott kérdés11 szerepelt a kérdõívben, abból a célból, hogy az átlagos költést ki tudjuk számítani. 6. ábra
A budapesti tartózkodás során igénybevett programok egyéb 58
kirándulás 87
városnézés 222
esti szórakozóhely 147
múzeum 141
sport rendezvény 26
fürdõ 130
koncert, opera, színház 82
7. ábra Budapesti tartózkodáshoz kapcsolódó költés 501-1000 euró 13%
1001 euró felett 3%
nem válaszolt 33%
251-500 euró 22%
Forrás: MÜTF 11
0-250 euró 29%
A részletesebb eredmények bemutatása érdekében a kapott adatokat osztályközökbe soroltuk.
TURIZMUS BULLETIN 59
TURIZMUSMENEDZSMENT A kutatási adatok felhasználásával végzett számításaink szerint a diszkont járatokkal érkezõ külföldi turisták egy éjszakára jutó átlagos költése kb. 100-110 euró volt. A válaszadó turisták közül legtöbben (121 fõ) maximum 250 eurót költöttek, a 251-500 euró között költõk száma 90 fõ volt, míg 53 fõ 501-1000 eurót hagyott Magyarországon, és mindössze 11 fõ költése haladta meg az 1000 eurót. Megvizsgáltuk a fõbb utazási célok és a költés kapcsolatát. A városlátogató céllal érkezõk 23%-a nem válaszolt a kérdésre. A megkérdezetteknek 33,3%-a (a válaszadók 42,8%-a) válaszolta, hogy maximum 250 eurót költött budapesti tartózkodása során. További 27,1%-a (a válaszadók 35,1%-a) 251-500 euró közötti összeget, és 14,1%uk mondta azt, hogy 501 és 1000 euró között költött. A maradék 2,6% költött 1000 euró fölött. A gyógy/wellness turizmusban résztvevõk költése az alsó kategóriában nagyjából a városlátogatási céllal érkezõk költéséhez hasonló arányt mutat, ugyanakkor – a hosszabb tartózkodási idõvel összefüggésben – az 501-1000 euró között költõk aránya több mint 20% volt. Az üzleti céllal érkezõk 42%-a nem válaszolt a kérdésre. A válaszadók közel 50%-ának turisztikai kiadása 250 euró alatt volt, a többi üzletember ennél magasabb összeget költött. Mindazonáltal a költési adatokat – különösen az üzletemberek esetében – érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel abból adódóan, hogy az utazás foglalását és a felmerülõ szolgáltatások kifizetését nem maguk végzik, feltehetõen alulbecsült adatok. 2.4. DISZKONT JÁRATOK VÁLASZTÁSA A válaszadók 73,4%-a (304 fõ) alacsony ára miatt választotta a low-cost járatot. Az olcsóbb árat megjelölõk közel 60%-a a 19-34 éves korcsoportból került ki. A második
leggyakrabban megjelölt ok az volt, hogy így többször tudnak külföldre utazni. A leggyakrabban elõforduló válaszkombináció: „olcsóbb és így többször utazhatok külföldre”. Ez is igazolja a turizmus piacának jól ismert törvényszerûségeit, miszerint a szabadidõs turizmusban (de napjainkban már az üzleti turizmusban is) az árnak döntõ szerepe van, s az emberek utazásra mindig egy adott összeget szánnak. A közlekedés árának csökkenése tehát egyrészt az utazás gyakoriságát növeli, másrészt ösztönzi a turisták fogadóhelyi pénzköltését. A fapados járatot választók 19,3%-ának döntésében szerepet játszott az is, hogy a diszkont járat szolgáltatásai nem különböznek a menetrendszerinti járatok szolgáltatásaitól. Itt nyilvánvalóan nem a fedélzeti cateringre gondoltak, hanem azokra a szolgáltatási paraméterekre, amelyek az utazás körülményeire vonatkoznak. Megvizsgáltuk, hogy az üzleti céllal érkezõk számára mennyire volt fontos az olcsóbb jegyár. A válaszadó üzleti céllal érkezõ külföldiek több mint fele igennel válaszolt az erre vonatkozó kérdésre. Arra a kérdésre, hogy „Eljött volna-e Budapestre, ha nincs alacsony viteldíjú légi járat?” a válaszadók 68,8%-a igennel válaszolt. A diszkont járatokkal érkezõ utasok közel egyharmada tehát nem jött volna Budapestre, ha nincs alacsony viteldíjú repülési lehetõsége. A városlátogató turistáknak több mint 40%-a a fapados járat miatt látogatott Budapestre. A válaszadók több mint fele még ebben az évben tervezi utazását fapados járattal külföldre. Ez minden bizonnyal jó hír a diszkont légi társaságoknak, de az európai városlátogató turizmusnak is fontos keresletösztönzõ tényezõje. A válaszadóknak csupán 10%-a válaszolta azt, hogy ebben az évben nem tervez további utazást diszkont járattal. 8. ábra
A diszkont járat választását befolyásoló tényezõk 80%
60%
40%
20%
0%
olcsóbb
Forrás: MÜTF
60 TURIZMUS BULLETIN
szolgáltatásban nem különbözik
így többször utazhatok külföldre
ismerõseim is ezzel utaztak
nem volt más választás
egyéb
TURIZMUSMENEDZSMENT A „Miért ezt a diszkont légitársaságot választotta?” kérdésre több válasz is megjelölhetõ volt. A megkérdezettek közül: • 110 fõnek ez volt az egyetlen lehetõsége, • 86 fõnek ismerõseik ajánlották, • 94 fõ a korábbi tapasztalatai alapján döntött ugyanazon a légitársaság mellett, • 111 fõ azért választotta, mert az indulási repülõtér helye megfelelõ volt számukra, • 46 fõ pedig egyéb indokot jelölt meg (kedvezõ ár, megfelelõ indulási idõ stb.).
bíztató, hogy a fiatalok (19-34 éves korcsoportba tartozók) 71%-a és a 35-50 évesek 69%-a rövid idõn belül tervezi visszatérését. Akik nemmel válaszoltak (40%) a következõ indokokat említették: • inkább más országokat látogatnak meg (21%), • nincs elég színvonalas program Budapesten (7%), • nincs pénze egy újabb budapesti utazásra (5%).
2.5. AZ UTAZÁS KÖRÜLMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE
A Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján a III. évfolyam Turizmus szakirányának hallgatói egy turisztikai tantárgy részeként végezték a primer kutatást és a tanulmány írását. A kutatás dologi költségeit – a gyakorlatorientált szakmai képzés iránti elkötelezettségbõl – a Fõiskola finanszírozta. Jóllehet a kutatás elsõsorban oktatási célokat szolgált, a kapott eredmények a turizmus egy új jelenségérõl a gyakorlatban is hasznosítható információkat nyújtanak. A kutatás legfontosabb eredményeit a következõkben foglaljuk össze: • A low-cost légi járatokkal érkezõ külföldiek közel fele városlátogatási céllal érkezett, demográfiai jellemzõiket tekintve jelentõs a fiatalok aránya. • A low-cost légi járatokkal érkezõ külföldiek közel egyharmada nem jött volna Budapestre, ha nincs ilyen lehetõsége. • A diszkont járattal Budapestre érkezõ külföldiek egy éjszakára jutó átlagos pénzköltése 100-110 euró volt. • A fapados járatokkal érkezõ külföldiek 60%-a szállodában, azon belül több mint 50% 4-5 csillagos szállodában szállt meg. • A diszkont légi járatokat választók 20%-a az utazást megelõzõ két héten belül döntött az utazásáról. • A diszkont járat választását elsõsorban az olcsó jegyek befolyásolták. • A fapados járatok külföldi utasai tapasztalt és igényes utazók, akik évente többször utaznak külföldre. • Az utasok 97,7%-a elégedett volt az általa választott diszkont járattal. • A megkérdezett külföldiek 60%-a tervezi, hogy két éven belül ismét meglátogatja hazánkat.
Az utazás körülményeinek vizsgálatához három kérdés kapcsolódott: • a diszkont légitársaság járatának minõsítése, • a Budapest Airport releváns szolgáltatásainak osztályozása, • a repülõtérre kijutás értékelése. Kutatásunk szerint a válaszadók 97,7%-a elégedett volt az igénybevett légi társaság járatával. Ez nem egyedi tapasztalat, más külföldi kutatások is hasonló eredménnyel jártak. Így például az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt három évben mind a szabadidõs, mind az üzleti célú utazók egyaránt magas értékelést adtak a low-cost légitársaságoknak.12 A Budapest Airport indulási oldalának szolgáltatásai közül a check-in és a beszállítás szolgáltatásai, a poggyászkezelés, valamint a repülõtéri információnyújtás értékelésére kértük az utasokat. A megkérdezettek a check-in és beszállítás szolgáltatásait az ötfokozatú értékelési skálán átlagosan 3,7-re értékelték, és hasonló értéket mutat a poggyászkezeléssel való elégedettség (3,8). Az információnyújtás értékelésének átlaga 4,2 volt. Megkérdeztük az utasokat arról is, hogy milyen szolgáltatásokat hiányolnak a repülõtérrõl. A válaszadók 53%a semmit nem hiányolt, akik észrevételt tettek, a gyorsabb check-in biztosítását, az ülõhelyek számának növelését, a légkondicionálást, és a laptop csatlakozás biztosítását említették. A repülõtérre kijutást a válaszadók 60%-a jónak, 40%a nagyon jónak értékelte. 2.6. JÖVÕBENI UTAZÁSI TERVEK A válaszadó külföldiek közel 60%-a úgy gondolja, hogy két éven belül ismét meglátogatja hazánkat. Különösen
12
3. Összefoglalás
Fontos megjegyezni, hogy a bemutatott kutatási eredmények egy statikus állapotot tükröznek, 2005. április hónapra jellemzõek.
Falls Church, VA. 13 April 2005. www. dksa. com
TURIZMUS BULLETIN 61
