Tallózó A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága
Új szemlélet a stratégiai tervezésben és a szakmapolitikai együttműködés terén A 1990-es években lezajló társadalmi-gazdasági változások, a globalizáció felgyorsulása, az Európai Unióhoz való csatlakozás szándéka komoly kihívások elé állította a turizmus és a sport szakterületeit. Az egyes szereplőknek meg kellett küzdeniük a változással együtt járó finanszírozási nehézségekkel, a korábban kialakult és bejáratódott rendszerek megújításának problematikájával, a versenyképesség megőrzésével. A turizmus és a sport kiemelkedő eredményei stratégiai szerepüket erősítették, továbbá kedvezően befolyásolták az országképet. A fenntartható fejlődés biztosítása, tervezhetősége, az érdekek megfelelő artikulálása, valamint a szakmai és egyéb kapcsolódó szektorok kiegyensúlyozott együttműködésének kialakítása az ezredfordulót követően megkövetelte az egyes ágazatok hosszú távú fejlesztését meghatározó, a fejlesztések irányát kijelölő komplex területspecifikus stratégiák kidolgozását. A szakmai felügyelet és széles körű együttműködés mellett zajló stratégiaalkotás eredményeként mára megszületett – és részben meg is valósult – a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia 2005-2013 (továbbiakban NTS), valamint az Országgyűlés által, ötpárti konszenzussal elfogadott Sport XXI. Nemzeti sportstratégia 2007–2020. A kiemelkedő hatású, jelentős szakmai és politikai támogatást élvező stratégiai dokumentumoknak egyik fontos közös üzenete az életminőség javítása, amely a sport és a turizmus rendelkezésére álló, illetve a stratégiák alapján később kialakítandó eszközrendszerével valósítható meg. Az életminőség legfontosabb stratégiai elemként történő meghatározása egyértelműen indokolt, hiszen az európai értékrend szerint az állam egyik legfontosabb célja, hogy állampolgárai életminőségét és egészségi állapotát javítsa. A stratégiai szakmai dokumentumok mindegyike új megközelítést alkalmaz. Szakítva a korábban uralkodó szakmapolitikai hagyományokkal, újradefiniálják szakterületük társadalmi és gazdasági szerepét, törekvéseit. Az NTS-ben a turizmus már nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem a valós élet egy olyan részeként, amely az életminőség javításával hozzájárul a fenntarthatóság biztosításához. A dokumentum – a turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva –
70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám
hangsúlyozza, hogy a turizmus tényleges haszna több, mint a devizabevételek megjelenése. Értékei nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi folyamatok alakításában is megkerülhetetlenek. A Nemzeti sportstratégia (NST) a korábbi gyakorlattal ellentétben nem célként, hanem eszközként definiálja a sportot, olyan eszközként, amely a külső kapcsolatrendszer segítségével (oktatás, kultúra, turizmus) a leghatékonyabb eszköze a primer prevenciónak, a nevelésnek, illetve a közösségi kohézió erősítésének.
Párhuzamosságok a célkitűzésekben Az NST és az NTS egyaránt összhangban áll az „Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás” című kormányprogramban meghatározottakkal. A kormányprogram értelmében a „sport egyszerre az egészségmegőrzés, a nevelés, a személyiségfejlesztés, a közösségépítés, a társadalmi integrációs törekvések megvalósítását és az európai szinten is teljesítő- és versenyképes társadalom megteremtését segítő eszköz.” Az NST megvalósításában a társadalom széles körű támogatása mellett elengedhetetlen a kormány támogatása, a tárcák közötti szoros együttműködés. Cél, hogy javuljon a munkaerő foglalkoztathatósága, valamint az ’emberi tőke’ minősége. A sport alkalmas az életvezetési és problémamegoldó-képesség, valamint a munkabíró-képesség javítására. A valós értékek bemutatása érdekében szükséges a szervezetrendszer korszerűsítése, megújítása települési, területi és országos szinten is. A Sport XXI. Nemzeti sportstratégia prioritásai • „Sportoló Nemzet” ideánk kialakítása – „Sportnemzet” rangunk megőrzése mellett a rendszeres testedzésbe bekapcsolódó, regisztrált szabadidősportolók létszámának dinamikus emelése a cél. – A nemzetközi eredményesség fenntartása csupán a meglévő utánpótlás-nevelési kiválasztási rendszer pontosításával és az utánpótlás létszámának jelentős növelésével valósítható meg. • A „Sport és Egészség” összefüggéseinek tudatosítása – Primer prevenciós gyakorlat kialakítása. – Alapvető cél az egészségfenntartás, egészségmegőrzés, a lakosság egészségi állapotának javítása. • „Sport és Tudástársadalom” összekapcsolása – Sport és információs társadalom összekapcsolása. • „Sport és a Humán” területek tudatos összekapcsolása – Oktatás, kultúra, aktív turizmus, hétköznapi élet biztonsága.
Tallózó • „Rendszerelméleti megközelítés” – Létesítményfejlesztés (fenntartható, multifunkcionális modellek kialakítása), közös szakmai konszenzuson nyugvó komplex fejlesztés. – Sokoldalú szabadidő-menedzser-, sportmenedzser képzés. – Hosszú távú, átlátható, a magántőke számára kiszámítható, állami forrásokkal katalizált programok. A kormányprogram „Virágzó turizmus, lüktető idegenforgalom” című része szerint: „Hazánk hagyományai és kultúrája virágzó, és élmények sokféleségét nyújtó, vendégbarát vendéglátásra, lüktető idegenforgalom megteremtésére teremtenek alapot. Adottságainkat kihasználva fejlesztési programjainkban méltó helyet adunk a termálvízre épülő és az egészségiparral együttműködő gyógyturizmusnak, a konferenciaturizmust elősegítő infrastruktúra fejlesztésére irányuló magán- és közösségi kezdeményezéseknek, a falusi turizmust fejlesztő magán- és közösségi összefogásnak. Gyógy- és termálvízkincsünk turisztikai célú hasznosítását fejlesztésekkel és pályázható támogatásokkal segítjük, folytatjuk a műemlék-gyógyfürdők felújítását, fejlesztjük gyógyhelyeinket, kiemelt turisztikai övezetként, egységes és összehangolt szabályozás keretében segítjük a Balaton térségének, a Duna és Tisza környezetének fejlődését.”
A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. Határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát. A NTS szerkezetileg öt pillérre épül, amelyek a turisztikai ágazat minden részterületét lefedik (1. ábra). A megvalósítás akkor lehet sikeres, ha a turizmus területén tevékenykedő, illetve a hazai turizmusért felelősséget érző valamennyi érdekelt – vállalkozás, civil szervezet, érdekképviseleti tömörülés stb. – együttműködik a stratégiai célok elérése érdekében.
A sport és a turizmus kapcsolódási pontjai a sportstratégia szellemében A sporthagyományainkra épülő versenysportunk sikerességének fenntartása hathatós segítséget nyújthat az ország ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez. Az általunk a kultúra részének tekintett sportot, illetve annak legjelentősebb szereplőit külföldön és itthon egyaránt keresik. A kínálati oldal ösztönzésére vonatkozó koncepció kidolgozásakor nagy hangsúlyt kapott, hogy a kialakítandó programfinanszírozás szemléletű támogatási rendszer azokat a tevékenységeket preferálja, amelyek a lehető legtöbb embert mozgatják meg. Az ÚMFT operatív programjainak keretében a multifunkcionális szolgáltatóközpontok kialakítása, a meglévő 1. ábra
A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia öt alappillére
• a turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • a turisták komfortérzetének növelése
Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés
• a hazai turizmus versenyképességének növelése • a turizmus életminőségre gyakorolt hatásának optimalizálása
Attrakciófejlesztés A turistafogadás feltételeinek javítása
Emberi erőforrás fejlesztés
NTS 2005-2013
• termékfejlesztés • desztinációfejlesztés • kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony működési rendszer kialakítása
• az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • szemléletformálás
• helyi desztinációmenedzsment szervezet kialakítása • regionális intézményrendszer átalakítása • a turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása
Forrás: Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, 2005
Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 71
Tallózó olimpiai központok funkciófejlesztése, valamint a táborhelyek sportturisztikai célú fejlesztése jelentős fejlődést eredményezhet. A horizontális együttműködés jelenleg nem elég erős, pedig a regionális és az integrált kistérségi együttműködés ezt fokozottan igényelné. Hiányoznak a szinergiát kihasználó programok, a komplex szaktudás, a specifikus, ugyanakkor mobilan átalakítható közösségi terek, létesítmények, főképpen a szabadidő eltöltés területén. A helyi és a területi sportigazgatási rendszerben érvényesíteni kell a szubszidiaritás és a decentralizáció elvét. Az Intelligens Sport Régió és az Intelligens Sport Kistérség által, az informatikai kapcsolatokra építve össze kell kapcsolni a sportot a tudástársadalom eredményeivel, vívmányaival és lehetőségeivel. A hazai sporttudomány fejlesztésével dinamikát kap a sport egész területe, ezt a lendületet a turizmus (például a konferenciaturizmus) is hasznosítani tudja. Az adott régió sportfejlesztési stratégiájával és programjával, valamint azok operatív részleteinek kidolgozásával, a területi sportfejlesztés vertikális és horizontális koordinációs feladatainak összehangolásával, a regionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe utalt decentralizált források sportcélú felhasználására hatékonyabb lehetőség nyílna. Létre kell hozniuk a regionális együttműködést a térség szereplőivel. A tervek elkészítésében és megvalósításában együtt kell működniük más ágazatok (például a kultúra, az egészségügy, a turizmus) regionális szervezeteivel. Fejlődési lehetőség rejlik a sport és a környezet- vagy természetvédelem kapcsolatrendszerének javításában is. A Nemzeti Sportinformációs Rendszert eszközként felhasználva közvetlen kapcsolatot építünk ki egyrészt a sport civil szférájának résztvevőivel, másrészt a sport stratégiai partnereivel (például a turizmusban). A sportra és az aktív turizmusra épülő, komplex turisztikai termékek kialakításával egyidejűleg a turisztikai szolgáltatások kínálata is bővülne. A magyarországi turizmus elsősorban Budapestre, valamint a Balatonra koncentrálódik. A turisztikai szempontból kevésbé frekventált régiók fejlesztési irányainak meghatározásakor a sport által kínált lehetőségeket minden esetben figyelembe kell venni. Ilyen lehetőség például az élményfürdőkhöz köthető strandsportok, a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, valamint a lovas turizmus fejlesztése, vagy a központi és helyi sporttörténeti gyűjteményekre épülő, korszerű, „élő sportmúzeum” és a látogatóközpontok fejlesztése. A helytől, illetve a terméktől függően a sok esetben szezonális turisztikai kínálat szabadidős sportlehetőségekkel történő kiegészítése hozzájárulhat a turisztikai szezon meghosszabbításához. A turizmus és a sport konkrét kapcsolódásának lehetséges pontjait az 1. táblázatban foglaltuk össze.
72 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám
A sport imázsépítő funkciója – a múlt és jelen értékeinek hasznosítása Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán leggyakrabban – Nobel-díjas tudósaink mellett – az ország kiemelkedő eredményeket elért versenyzőit és sportágait említették mint legjelentősebb értékünket. Magyarország számtalan olyan imázskampányt folytatott, ahol a tehetségek, köztük sporttehetségek felhasználásával próbálta megnyerni az utazni szándékozókat. A „Talent for Entertaining” elnevezésű kampánysorozat részeként, a kiemelkedő sporteredmények jelentőségét felismerve a Magyar Turizmus Zrt. Polgár Judit sakkozót, nemzetközi sakkmestert és Margitics Botond vitorlázó tehetséget kamatoztatta a desztináció ’arcaként’. A sporteredmények jelentősebb volumenű hasznosítására, a valódi, interaktív, a mai kor követelményének megfelelő sportmúzeum létrehozására, illetve az ún. ’sportszentélyek’ turisztikai célú hasznosítására források hiányában ugyan mindeddig nem nyílt lehetőség, de a gondolat már megfogalmazódott. Az ötlet szintjéről el kell mozdulni, hiszen – elég csak például az Aranycsapat presztízsére gondolni – a turizmus kiemelkedő gazdasági eredményeinek következtében az imázsformálás egyre jelentősebb szerepet kap. A fogalmi meghatározás szerint a turisztikai imázs egy olyan folyamatosan változó, összetett és sokrétű kép, amely egy adott desztinációval kapcsolatos elképzelések és benyomások összességét tartalmazza. A fogadó területről kialakított kép a potenciális látogató döntési folyamatát lényegesen egyszerűsíti, kedvező irányban befolyásolja. Az elmúlt időszakban az országmarketingre fordítható források folyamatosan csökkentek, annak ellenére, hogy a desztinációról szóló hírek, reklámok, illetve az utazóban az országról kialakult elképzelések kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Tény, hogy a pozitív üzeneteket hordozó sportolók, illetve a megfelelően szervezett események együttes hatása kiemelkedő jelentőségű. A nemzetközi tekintélyt és eredményeket kiharcoló sportolók sikereihez egy hazai rendezésű nemzetközi sportesemény nagyban hozzájárulhat, mégpedig úgy, hogy a vendég eredeti, másolhatatlan élményekkel gazdagodik. A hazai rendezésű sportrendezvények lehetőséget teremthetnek arra, hogy a desztinációt közvetlenül megismerve az érdeklődők részletesebb képet kapjanak az egyes városokról és régiókról. A csak a reklámokból, egyéb általános információkból ’táplálkozó’ turisták a kevesebb és áttételesebb információk révén kevésbé pozitív véleményt alakítanak ki azoknál, akik a desztinációt testközelből ismerhetik meg. Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy az imázskampányokat a pozitív információk mellett pozitív élményekkel is gazdagítsuk.
Tallózó A turizmus és a sport kapcsolatának fogalmi háttere A jelenlegi fogalmi apparátus (aktív turizmus), kiegészítésre szorul, de a sportturizmus sincs kellőképpen definiálva. A Nemzeti sportstratégia és a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia is foglalkozik a sport és a turizmus kapcsolatával. Sajnálatos, hogy az egészségtu-
rizmus, az örökségturizmus és a kongresszusi turizmus bizonyos elemei, illetve az aktív turizmus (azon belül a kerékpáros turizmus, a lovas turizmus, a természetjárás, a vízi turizmus, a golfturizmus) mellett a sport egyéb területei nem jelentek meg az NTS-ben. Javasoljuk, hogy a szabadidősport és a rekreáció bizonyos részterületei mellett a versenysport turizmusélénkítő hatásait is vegyék figyelembe. 1. táblázat
A turizmus és a sport lehetőségei, párhuzamosságai Kapcsolódási pontok Emberközpontú és hosszú távú fejlődés
Attrakciófejlesztés
Turizmus
Sport
Turizmus életminőség-index
Sport életminőség-index
Vonzerőleltár
Kistérségi szabadidő és versenysport térkép
Regionális stratégiák megvalósításához kapcsolódó termékfejlesztés Vásárhelyi-terv kapcsán kialakított víztárolóknál turisztikai hasznosítás
Regionális és kistérségi sportfejlesztési stratégiák 2008
Információs anyagok korszerűsítése Vonzerőhöz kapcsolódó információk
Turisztikai kártyarendszer Komplex turisztikai tájékoztató rendszer Információs Rendszer
Kiemelt desztináció fejlesztés
Hajózás Szálláshelykínálat fejlesztése
Desztinációfejlesztési Stratégia (Budapest, Balaton) Egészségturizmusban kiemelt desztinációk Tisza, Dráva nemzetközi vízi úttá nyilvánítása
Víziturizmus fejlesztése
Üdülési csekkrendszer módosítása
Üdülési csekk sportfunkciójának kiterjesztése
Belföldi üdülés népszerűsítése
Komplex humán program A nevelés évtizedei projekt (terv)
Regionális vonzerőleltár
Regionális sporttérkép – intelligens finanszírozás
Ifjúsági turizmus fejlesztési koncepciójának kidolgozása
Sporttudományos kutatási projektek Nemzetközi kapcsolatok, V4-együttműködés Sport minőségbiztosítási rendszer kialakítása – védjegy (sport – terv) Táborozási hálózat - esélyegyenlőségi aspektus Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia kistérségi lebontása
Családi kirándulások ösztönzése
Családi szabadidős programok
Kutatás/elemzési feladatok Védjegyrendszer kialakítása
Horizontális célok
Sporttartalmak megjelenítése Kistérségi Sportinformációs Projekt Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel történő összekapcsolás 2008 „Mozdulj Balaton” program 2007 Budapesti sportprogramok Senior mozgásprogramok – közösségi keretekben, izületi torna, légzésgyakorlatok
Az igényekhez igazodó OKJ-s képzések fejlesztése
Oktatási anyagok korszerűsítése
Regionális Desztinációs Marketing Szervezet
Egészséges sportoló ember, kisközösségek fokozottabb megjelenése a dokumentumokban Sportlétesítmény – sportszakember – sportprogram átláthatóvá tétele Regisztrált szabadidő sportoló kártyarendszer kialakítása, kedvezményrendszerek
Komplex humán program Táborozási hálózat projekt Kistérségekben használható modern mozgás programok DVD készítése főbb betegségcsoportokként mozgásprogramok összeállítása (terv) Szakképzéshez kapcsolódó, új oktatási anyagok kiadása
Ifjúsági szálláshelyek, turistaházak
Emberi erőforrás fejlesztés
Hatékony működési rendszer kialakítása
Vízisport-turizmus fejlesztése
Táboroztatás
Forrás: ÖTM, Sport Szakállamtitkárság
Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 73
Tallózó A turizmus ismérvei között a helyváltoztatást (utazást) és a turisztikai szolgáltatások igénybevételét emeljük ki. A sport területét a fizikai aktivitáshoz kapcsolódó tevékenységek (sport), illetve a rendezvénylátogatás (néző) kérdésköre érinti. A sport eseti vagy szervezett formában végzett fizikai tevékenység. Célja a fizikai, szellemi erőnlét, mentális állapot fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, versenyeredmény elérése, általában az életminőség fejlesztése. A sportturizmus alapja az olyan utazás, amelynek motivációját a sport jelenti. Célja egy sporteseményen való aktív (szereplő) vagy passzív (szemlélő) részvétel. A sportesemény lehet a résztvevő számára mások által szervezett, de lehet öntevékenyen lebonyolított program is (családi kirándulás). A definícióból levezethető stratégiai célunk a nagy hazai sporteseményeket „csupán” szemlélő turisták számára a versenysporthoz kapcsolódó látványelemek erősítése (például sárkányhajó versenyek), a nagy versenyek helyszínéhez közeli kistérségekben kiegészítő szabadidősportos rendezvények, továbbá a szabadidősportok tájspecifikus formáinak fejlesztése.
Szinergia – együttműködési lehetőségek Attrakcióképzés: Közös programozás, éves tervek kialakítása, közös szakmai anyagok megjelentetése, közös megjelenés A rekreációs és szabadidős sporttevékenységek – amelyek önálló turisztikai szegmensként való megjelenése, megjelenítése minél hamarabb indokolt – nemcsak a sport és a turisztikai szektor szempontjából jelentősek, hanem az egészségturizmushoz hasonlóan kiemelkedő a szerepük az egészségmegtartásban és az egészségfejlesztésben, azaz az életminőség fejlesztésében is. A turisztikai desztinációmenedzsment szervezeti rendszerének előkészítése során érdemes figyelemmel lenni a helyi, illetve kistérségi sportmenedzserek véleményére, szakértelmére is, hiszen a régió fejlesztési lehetőségeinek meghatározása során olyan útmutató elkészítésére szabad csak kötelezettséget vállalni, amely elsősorban a helyi, kistérségi (részben tájegységekhez igazodó), térségi szintű szervezetek működésére a sport érdekeit tekintetbe véve tesz javaslatot. Az állami források katalizátor szerepe mindaddig nehezen tud érvényesülni – így jelentős megtakarítások is nehezen érhetők el –, ameddig nincs megfelelő modell az állam és civil szféra, az állam és gazdaság, az állam és állam közötti együttműködésre. A magántőkével történő hatékony együttműködésre, a legjobb gyakorlatok kialakítására nagy szükség van, de erre még a civil szervezetek nincsenek kellőképpen felkészülve. A külön-külön ösztönzött, illetve támogatott tevékenységek sokszor párhuzamosan, kis hatékonysággal folynak, így a finanszírozás
74 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám
sokszor mozaikszerű, elaprózódó. A civil szervezetek komplex tanulási folyamatainak támogatása a belföldi turizmus szempontjából is jelentős elemmé fejlődhet, hiszen a monotematikus rendezvényszervezés helyett a multitematikus, multikulturális megközelítés nyerhetne teret, amely az egymást kiegészítő, átgondolt és megtervezett rendezvények létrejöttét eredményezhetné. A szezon átgondolt tervezése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a turisztikai idény kitolódjon, a szálláshelyek hasznosítása optimalizálódjon. A különböző törekvésekből adódó fejlesztéseknek erősíteniük kell egymást (városrendezés, főbb fejlesztési irányok és célok meghatározása stb.) annak érdekében, hogy az erőforrások felhasználása a leghatékonyabb legyen. A közös programozás elengedhetetlen része, hogy a különböző szakterületek eseményei, legfontosabb rendezvényei tematikus, éves kiadványban kerüljenek megjelenítésre. A szabályozott regisztráció útján cél, hogy a versenynaptár és turisztikai eseménynaptár illeszkedjen, ezzel az eseménynaptárakban csökkenjenek a fehér foltok. Közös adatgyűjtés és hasznosítás, hatékonyságmérés A hazai turizmus versenyképességének növelése, illetve a turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása érdekében kialakítandó turizmus-specifikus életminőség-indexben – az új fogalmi háttér kialakításának követelménye mellett – a sport mint az életminőséget talán legjobban befolyásoló eszköz jelenik meg. Értékeire, a kialakítandó indikátor-rendszerre is figyelni kell. A turisztikai adatgyűjtésen belül a sporthoz, az aktív turizmushoz köthető rendezvények, események komplex hatásainak elemzése, az új fogalmi definíció kialakítása elősegítheti a felsorolt stratégiák párhuzamosságai mentén a közös mintaprojektek kijelölését. Ebben vizsgálható lenne az a működő gazdasági modell, amely a hosszú távú együttműködést megalapozná. Javasoljuk, hogy a turisztikai döntéshozatal keretein belül jelenjen meg a sport képviselete, vegyék figyelembe a sport által nyújtott lehetőségeket, értékeket. A sportdiplomácia közös fejlesztése Sajnálatos, hogy kevés szó esik a sportdiplomáciában rejlő lehetőségekről, értékekről, bevételekről. A magyar sportdiplomácia a költségvetési források folyamatos csökkenése miatt jelenleg nem részesül elégséges – erkölcsi és anyagi – támogatásban annak ellenére sem, hogy mind a sport, mind a turizmus könnyen tetten érhető értékeket teremt, illetve teremthet. A nemzetközi sportélet fejlesztésében fontos szerep hárulhat a turizmusra, hiszen egy világesemény kiválasztásában a magyar küldötteknek, a különböző szintű és rangú reprezentánsoknak óriási szerepük van.
Tallózó A sportdiplomácia fejlesztése nemcsak egy eredményes sportág nemzetközi sporteseményének magyarországi megrendezése miatt fontos, hanem a sporttudományhoz kapcsolódó konferenciaturizmus fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Magyarország kiválóan teljesít a konferenciaturizmus területén, de ebben a sportsikereknek megfelelő szintű sportdiplomáciai rendezvényeknek kevés szerepük van. A sportdiplomácia értékei között mindenképpen meg kell említeni a közvetlen, elsősorban gazdasági értékeket vagy különböző bevételeket (szállodai kihasználtság, adóbevételek, létesítmény kihasználtság stb.), a közvetett pozitívumokat, mint például a marketingkiadások csökkenését, vagy a sportlétesítmények jobb kihasználtságát.
2. ábra A nagyszabású sportrendezvények hatásainak osztályozása A rendezvény látogatói
Lakosság a rendezvény helyszínén Vendéglátók és kiskereskedők a rendezvény helyszínén
Közigazgatás A rendezvény szervezői
Környezeti hatások
Gazdasági hatások
Sport rendezvény
Egyéb vállalkozások a rendezvény helyszínén Társadalmi hatások
Hazai rendezésű világesemények A sportszervezetek, sport köztestületek és egyéb civil kezdeményezések rövid, közép- és hosszú távú törekvése, illetve ezen törekvések összegzése és szintetizálása egy átfogó koncepció kialakítása érdekében kiemelkedő jelentőséggel bír. A nagyszabású sportesemények (világjátékok, EYOF, olimpia, labdarúgó EB) nem csupán sportpolitikai döntést, hanem annál jóval szerteágazóbb, össztársadalmi összefogást igényelnek. A hazai rendezésű sportrendezvényekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a területnek és településnek megfelelő, a lehetőségeket mérlegelő, a szinergiára figyelő megválasztása nagyban segítheti az értékalapú döntéshozatalt. A helyszínválasztás négy egyértelmű kritériuma: 1. a néző- és résztvevőszám – a nagyobb turistalétszám, a sportolói létszám (delegáció) a nagyobb kiadások mellett, nagyobb bevétellel kecsegtet, amellett, hogy a hosszú távú hatások szempontjából is döntő; 2. az esemény gyakorisága az adott helyszínen – a csak egyszer és rövid időintervallumon belül megrendezésre kerülő események hosszú távon is kisebb hatást fejtenek ki az adott helyszínen, mint az olyanok, amelyeket például évente megrendeznek; 3. a rendezvény időtartama – a többnapos eseményekhez nyilvánvalóan több vendégéjszaka kapcsolódik, amiből közvetlenül a szállodaipar profitálhat a leginkább, ugyanakkor a többi, turizmushoz köthető vállalkozás is nagyobb bevételre tehet szert; 4. a település szerkezete – egy nagyvárosban a helybeli vállalkozásoknak nagyobb a részesedése a szolgáltatóipari bevételekben, míg a kisebb településeken jóval diverzifikáltabb, annak gazdasági szerkezete következtében. A sportrendezvény potenciális bevételi oldala szerteágazó. Tartalmazhatja a rendezvényre látogatók és a kísérők kiadásaiból származó bevételeket, a rendezvénnyel
Lakosság a rendezvény helyszínén
A rendezvény látogatói
Lakosság a rendezvény helyszínén
Forrás: Bundesinstitut für Sportwissenschaft, Sportgroßveranstaltungen – ökonomische, ökologische und soziale Wirkungen
kapcsolatos kereslethez kötődő áremelésekből származó bevételeket, a rendezvényszervező megbízásaiból származó bevételeket, a rendezvényhelyszín turisztikai vonzerejének fejlődéséből származó járulékos bevételeket. Egy rendezvény megszerzésekor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy annak hatásai egységnyi befektetéssel milyen maradandó értéket teremtenek. Nem elhanyagolható szempont a sportrendezvények rendezésének vizsgálata során az sem, hogy milyen korosztályokat, rétegeket és társadalmi csoportokat próbálunk megszólítani, településünkre csábítani. A sportszakmai érdekek mellett a sportesemény megválasztása során figyelni kell arra is, hogy: • kiemelkedő jelentőségű az ifjúsági korosztály, különösen az egyetemi-főiskolai hallgatók tábora, • az egészségfenntartásban leginkább érdekelt idős korosztály, akár családi, akár kisközösségi keretben, illetve • az interregionális együttműködésben érintett határ menti lakosság. Az egyre nagyobb számban megrendezésre kerülő és támogatott hazai rendezésű világesemények még differenciáltabb és koncentráltabb kiválasztását, valamint a rendelkezésre álló állami támogatások hatékonyabb felhasználását a jövőben az állami, önkormányzati és sportágspecifikus érdekeket és szempontokat mérlegelve lehet megvalósítani. A magyar versenysport az aktív turizmus (lovassport, golf, vitorlás, szörf, extrém sportok) megfelelően programozott fejlesztésével jelentős bevételekhez juthat. Minden ezzel kapcsolatos törekvést támogatni kell.
Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. szám 75
