Fogalmak
Turizmus
Ki számít turistának?
Belföldi és nemzetközi turizmus
Adatforrások meghízhatósága?
Bevételek-kiadások
Kereskedelmi szálláshelyek (csoportosítás, kihasználtság)
Mérhetőség (vendégéjszakák, átlagosan eltöltött idő, egy főre jutó költés)
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23.
A turizmus nemzetgazdasági jelentősége
GDP-ből való részesedése kb. 10% 326 mrd huf bruttó hozzáadott érték (szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás) (2007) Foglalkoztatottak száma (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) 156 ezer fő (2007) Beruházások összege: 49,6 mrd huf (2007) Nemzetközi turizmusból származó bevétel 3,45 mrd euró, a kiadás 2,2 mrd euró
Fő problémák: forint árfolyamának ingadozása, vendéges számának stagnálása és csökkenése, gazdasági válság hatásai A Magyarországra látogatók száma nő (kb. 40 m fő), de ezek többsége 1 napra jön. A kifejezetten turisztikai céllal ékezők száma 12 m, ebből 5 m 1 napra jön)
Az utasforgalmi bevétel és kiadás alakulása 2004-2007
Forrás: KSH 2007
Összesen kb. 100 m napot töltenek itt turisták, nagyobb részét a több napra érkezők (látogatóknál átlag 2,5 nap, turistáknál áltag 5 nap a tartózkodási idő)
Forrás: KSH 2007
Forrás: KSH 2007
A látogatóforgalom szezonalitása
Forrás: KSH 2007
Viszonylag erős a szezonalitás (késő tavasz-kora ősz) A turisták többsége (kb. 30 m) 25-54 év közötti! A turisták csupán 7%-a érkezik repülővel!
1
A Magyarországra érkező külföldiek megoszlása turisztikai régiók szerint
Az ide érkező turisták megoszlása cél és időtartam szerint
Forrás: KSH 2007 Forrás: KSH 2007
Fontos: a turisztikai régiók nem azonosak a statisztikaitervezési régiókkal.
Főbb vonzerők
Budapest Eger Szolnok Tiszafüred Gyula Székesfehérvár-Agárd Balatonfüred Pécs Sopron
1007/1998. (I. 23.) kormány-határozat alapján létrehozták a RIB-eket
Észak-Magyarország: termálvíz (Miskolc-Tapolca, Egerszalók, Mezőkövesd) kulturális hagyományok, népművészet, borászat (Tokaj-Hegyalja, Mátrai borvidék) építészeti örökség, Hollókő, Aggtelek, természeti adottságok, lipicai és hucul ménes Közép-Dunántúl: történelmi és építészeti örökség (Veszprém, Szfv), porcelán (Herend), várak és kastélyok, fürdők, borok (Ászár-Neszmély, EtyekBudai, Somlói, Móri), falusi turizmus Nyugat-Dunántúl: természeti környezet (Őrség, Fertő-Hanság, Szigetköz), fürdők (Bükk, Sárvár, Borgáta, Győr, Balf), Pannonhalma, fesztiválok (Savaria fesztivál, Győri Barokk rendezvénysorozat) Dél-Dunántúl: népművészet-hagyományok, pannon táj, építészeti örökég (Pécs, ókeresztény sírkamrák), borászat (Villány, Szekszárd), fürdők (Harkány, Nagyatád, Gunaras), kastélyok és várak (bikali Puchner, hőgyészi Apponyi kastély), vadászat
Budapest-Közép-Dunántúl: fürdők, világörökség (Dunapart, Andrássy út, Zsidónegyed), építészeti örökség, fesztiválok, Dunakanyar, kastélyok, borászat, Mogyoród (F1) Balaton: Balaton, fürdők, borászat, építészei örökség, várak és kastélyok Dél-Alföld: fürdők (Gyula, Gyopárosfürdő, Szeged, Tiszakécske, Mórahalom stb.), puszta, kastélyok és várak (Gyula), természetvédelem (pl. túzok), borászat (Hajós), gasztronómia (kolbász, pálinka, paprika, halászlé stb.), vadászat (Mályvád) népművészet, fesztiválok (Várszínház, Hírös Hét) Észak-Alföld: Tisza, építészeti örökség (haranglábak, román kori templomok), fürdők (Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Cserkeszőlő), kulturális hagyományok (Debrecen), vadászat (Gúthi erdő), Hortobágy
Kiemel: Balaton, Velencei-tó, MátraBükk, Tisza-tó, Sopron-Kőszeghegyalja, Mecsek-Villányi
Területfejlesztési szempontból speciális adottságú térségek
2
Az ide érkezők napi átlagos költése származás szerint
A szálláshelykínálat
Kb. 3000 kereskedelmi szálláshely, kb. 120 ezer szoba, kb. 320 ezer férőhely Ebből kb. 850 szálloda (50 ezer férőhellyel) – a minőségi kategóriákon belül a 4-5 csillagosok aránya nő! + welness előretörése
Forrás: KSH 2007
Az átlagos napi költés kb. 10 ezer ft/fő/nap Forrás: KSH 2007
A kereskedelmi férőhelyek megoszlása férőhelyek alapján
Kb. 1100 panzió (40 ezer férőhely) 252 kemping, 94 ezer férőhely Kb. 40 ezer magánszálláshely
Budapest
Balaton
Vannak területi egyenlőtlenségek: pl. Budapesten sok a magas minőségű szálloda és kevés a kemping, míg a Balatonon magas a kempingek aránya
A magánszálláshelyek számának alakulása 2004-2007
A kereskedelmi férőhelyeken kb. 7,5 m vendég (ebből 3,5 m fő külföldi) volt 2007-ben A vendégéjszakák száma 20 m fő (ebből 10,5 m külföldi). A külföldi vendégéjszakák háromnegyedét Budapesten és a Balaton mellett regisztrálták!
A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma üdülőkörzetenként
3
A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák üdülőkörzetenként
A küldő országok részesedése vendégéjszakák szerint
A belföldi és külföldi vendégek által kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számának változása 2004-2007
A magánszálláshelyeken mintegy 1 millió vendégéjszakát regisztráltak (befizetett IFA alapján – ennél sokkal nagyobb szám lehet a valóságban) A magánszálláshelyeken gyorsan nő a belfödi turisták aránya (2007-ben már 70% felett volt, miközben az ezredfordulón még csak 50%) A vendégéjszakák számának változása a magánszálláshelyeken (statisztikai régiónként) 2004-2007
Az ezer főre jutó vendégéjszakák szám a kereskedelmi szálláshelyeken
Az ezer főre jutó külföldi vendégéjszakák szám a kereskedelmi szálláshelyeken
(0-25, 26-68, 69-149, 150-459, 460 felett) (0-65, 66-160, 161-342, 342-885, 886 felett)
4
A belföldi turizmus 2007-ben legalább egyszer több napos utazást a lakosság 42%-a tett Kb. 320 mrd Ft költés a belföldi turisták részéről Fő célpontok: Budapest-Közép-Dunavidék, Balaton + nagyobb vidéki turisztikai célpontok (főleg fürdők) Az utazási motivációk arány a hétvégi típusú utazásoknál
Az utazási motivációk aránya az 5 napnál hosszabb utazásoknál
Forrás: KSH 2007
Forrás: KSH 2007
A „nem utazás” indítékai
A vendéglátás főbb adatai
Forrás: KSH 2007
5