TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A belföldi turizmus jellemzõi a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert turisztikai célpontja, hazánk turizmusában kiemelkedõen fontos helyet foglal el. Budapest vendégforgalmának Magyarország beutazó turizmusában betöltött jelentõségét mutatja, hogy 2004-ben a külföldi vendégéjszakák több mint fele a fõvárosban realizálódott. A Budapest-KözépDunavidék régió szerepe azonban nemcsak a beutazó turizmusban, hanem a belföldi turizmusban is jelentõs: a 2004. évi kereskedelmi szálláshelyi adatok alapján mind a vendégek (16,8%), mind a vendégéjszakák (15,1%) számát tekintve a második leglátogatottabb régió volt a Balaton után. A vendégforgalom megoszlását tekintve a régióban a belföldi vendégek aránya 21,2%-ot, a belföldi vendégéjszakák aránya pedig 18,9%-ot tett ki. A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás szerint az elmúlt évben a Budapest-Közép-Dunavidék régió a belföldi kirándulások legfontosabb úti célja volt: azon háztartások egyharmada, amelyek belföldi kirándulást tettek, felkereste a régiót. A többnapos belföldi utazások tekintetében a BudapestKözép-Dunavidék szintén fontos szerepet játszik, a régiót a belföldi utazáson részt vevõk 23%-a látogatta meg, amely ezzel a második helyen szerepel régióink rangsorában. A belföldi fõutazások számát tekintve a régió a harmadik helyen áll.

A kutatás módszertana és céljai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2004 novemberében a magyar lakosság utazási szokásait feltáró kutatást végzett 1000 fõs, a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatás az adatfelvételt megelõzõ 12 hónap egy- és többnapos utazásait és a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett fõutazást vizsgálta részletesen. Mivel az utazások, kirándulások jellemzõen több családtagot is érintenek, a háztartás utazási szokásai kerültek vizsgálatra. A kutatás a következõ kérdéskörökre terjedt ki: • egynapos látogatások vagy más néven kirándulások jellemzõi (desztináció, idõpont, motiváció) – olyan útra vonatkozóan, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációja nem rendszeres munkavégzés vagy tanulás, • többnapos látogatások vagy más néven utazások jellemzõi (desztináció, idõpont/idõtartam, motiváció, költségek) – olyan utazás esetében, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétõl és az utazás célja nem rendszeres munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább, • az utazási költségek változása az elõzõ 12 hónaphoz képest, • a vizsgált 12 hónap fõutazása (a többnapos látogatások közül a háztartás számára legfontosabb utazás) esetében: a desztináció, a célterület kiválasztásának okai, a fõutazás során végzett tevékenységek, az út idõpontja, idõtartama, az együtt utazók száma, a fõutazás jellege,

az igénybe vett közlekedési eszközök, az igénybe vett szálláshely típusa, az igénybe vett ellátás jellege, az utazás megszervezése, az utazási irodák szerepe az utazás szervezésében, turisztikai információk gyûjtése, információforrások, az utazás költségei, • a fõutazás költségeinek változása az elõzõ 12 hónaphoz képest, • a következõ 12 hónapra tervezett utazások. A következõkben a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régiót felkeresõk kirándulási, utazási szokásai bemutatásakor az ábrákon mindenütt feltüntetjük az országos eredményeket is, hogy a régió teljesítményét az átlaggal össze lehessen vetni. Az ábrák alatti „N=” elemszámok minden esetben a régió adatsorára vonatkoznak.

1. Kirándulások 2003. novembere és 2004. októbere között a magyar háztartások 61%-a vett részt kiránduláson. A kirándulók 97%a belföldi kiránduláson is részt vett. A Budapest-KözépDunavidék turisztikai régiót a belföldi kiránduláson résztvevõk 33%-a kereste fel. Ezzel a Budapest-Közép-Dunavidék volt a leggyakrabban felkeresett turisztikai régió (1. ábra). A régiót felkeresõk az átlagnál (33%) magasabb arányban kerültek ki • a 31-40 évesek (37%), a 41-50 évesek (37%) és a 18-24 évesek (35%), • az érettségizettek (36%) és a felsõfokú végzettségûek (37%), • az egyfõs (36%) és a négyfõs (38%) háztartások, • az egyedülállók (35%), a kamaszgyermekes házaspárok (38%) és a gyermeküket egyedül nevelõk (39%),

TURIZMUS BULLETIN 61

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1. ábra A belföldön kiránduló háztartások úti célja (%) 33

Budapest-Közép-Dunavidék 24

Észak-Magyarország Balaton

19

Közép-Dunántúl

18

Dél-Alföld

16

Észak-Alföld

15

Dél-Dunántúl

15

Nyugat-Dunántúl

13

Tisza-tó

5

N=1746 háztartás

Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

• a többemeletes bérházban (38%) és a magas panelépületben (42%) lakók, • és a nagyvárosokban élõk (40%) közül. Minél jobb a megkérdezett jövedelmi helyzete, annál valószínûbb, hogy a háztartásban elõfordult a vizsgált turisztikai régióba tett kirándulás. Kiemelendõ, hogy a helyben, azaz a Közép-Magyarország tervezési-statisztikai régióban élõ, belföldi kiránduláson részt vevõk 53%-a választotta kirándulása helyszínéül a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régiót. A vizsgált 12 hónap alatt az összes hazai kirándulás 17,7%-a, 2175 kirándulás célpontja volt a Budapest-KözépDunavidék régió (2. ábra). Ezzel a régió a turisztikai régiók rangsorában az elsõ. A kirándulások 67%-a esetében rendszeres útról van szó, azaz ugyanazzal a céllal ugyanoda többször is kirándultak a megkérdezettek. A nem rendszeres jelleggel tett

kirándulások többsége a tavaszi-nyári hónapokra esett, de jellemzõ az õszi kirándulás is (3. ábra). Tulajdonképpen csak a téli hónapokat lehet holtszezonnak tekinteni a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba vezetõ kirándulások szempontjából. Egy kiránduláson átlagosan 2,16 fõ vett részt. Az országos átlag ennél magasabb, 2,26 fõ. A kirándulások motivációi közül kiemelkedik a rokonok, ismerõsök felkeresése (27%), a pihenés, kikapcsolódás (13%), a hegyvidéki kirándulás (12%) és a városlátogatás (11%). Ez a négy cél a kirándulások 64%-ának volt elsõdleges motivációja. Egy kirándulás átlagos költsége 9295 Ft volt a Budapest-Közép-Dunavidék régióban. A régióba kiránduló háztartások egy kirándulásra személyenként 4925 Ft-ot költöttek el. Ezzel a Budapest-Közép-Dunavidék régió volt az, ahol – a vizsgált kilenc régió közül – a negyedik legmagasabb 2. ábra

A belföldi kirándulások úti célja (%) Dél-Dunántúl 17,2%

Budapest-Közép-Dunavidék 17,7%

Balaton 13,8%

Tisza-tó 2,2%

Dél-Alföld 11,2%

Nyugat-Dunántúl 6,8% Közép-Dunántúl 11,2% N=12295 kirándulás

62 TURIZMUS BULLETIN

Észak-Magyarország 10,1%

Észak-Alföld 9,9% Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 3. ábra A nem rendszeresnek tekinthetõ kirándulások idõpontja (%) 25

20

17

15 15

15 14 12

10 9

8 5 4 1 2 0 2003. XI. 2003. XII.

2

1

2004. I.

2004. II.

2004. III.

2004. IV.

Budapest-Közép-Dunavidék

N=726 kirándulás

összeget költötték az oda kirándulók. Az egy fõre jutó költséget tekintve a régió a harmadik. Az összköltség átlaga alulmúlja, az egy fõre jutó költség átlaga meghaladja az országos átlagot. Ha a költést a kirándulás motivációja szerint vizsgáljuk, akkor az állapítható meg, hogy a régióban a négy leginkább kedvelt cél közül a városlátogatások esetében költöttek a legtöbbet a kirándulók, egy fõre átlagosan 7427 Ft-ot. A pihenés (személyenként 3468 Ft) és a rokonok, ismerõsök felkeresése (személyenként 3452 Ft) közel azonos kiadásokkal járó kirándulási cél. A hegyvidéki kirándulás átlagköltsége mindössze 2618 Ft volt.

2004. V.

2004. VI. 2004. VII. 2004. VIII. 2004. IX. országos átlag

2004. X.


A Budapest-Közép-Dunavidék régióba is kirándulók 62%-a jellemzõen nem gyûjt kirándulásai úti céljáról turisztikai információt. Az összes magyarországi kiránduló között magasabb a turisztikai információt nem gyûjtõk aránya, 67%. Azok, akik nem gyûjtenek turisztikai információt, a leggyakrabban azzal indokolták magatartásukat, hogy már ismerik a helyszínt, jártak ott korábban. A kirándulók 21%-a csak a kirándulás elõtt, 12%-a a kirándulás elõtt és alatt is, 5%-a pedig csak a kirándulás alatt gyûjt információt. Azok, akik gyûjtenek információt, a leggyakrabban prospektusok (44%) és útikönyvek (34%) segítségét veszik igénybe, illetve korábbi tapasztalataikra (34%) támaszkodnak. 4. ábra

A kirándulók által használt információforrások (%) prospektusok

44

útikönyvek

34

korábbi tapasztalatok

34

térképek

32

internet

28

korábban ott járt személyek

28

televízió mûsor

15

sajtó

11

utazási iroda

8

ott lakók

6

Tourinform iroda

6

rádiómûsor utazási kiállítás egyéb

N=220 fõ

4 3 6 Budapest-Közép-Dunavidék

országos átlag



TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 5. ábra A belföldön utazó háztartások úti célja (%) 32

Budapest-Közép-Dunavidék 23

Észak-Magyarország 20

Balaton Közép-Dunántúl

11

Dél-Alföld

11

Észak-Alföld

11

Dél-Dunántúl

11

Nyugat-Dunántúl Tisza-tó

10 4

N=1487 utazó


A régióba kirándulók az országos átlagnál gyakrabban tájékozódnak útikönyvekbõl, az internet segítségével és televízió mûsorokból (4. ábra).

2. Utazások 2003. november eleje és 2004. október vége között a magyar háztartások 60%-a vett részt utazáson. Az utazók 83%a belföldi utazáson is részt vett. A Budapest-KözépDunavidék turisztikai régiót a belföldi utazáson résztvevõk 23%-a, 337 háztartás kereste fel. A vizsgált kilenc turisztikai régió közül ezzel a Budapest-Közép-Dunavidék régió a második (5. ábra). A régiót felkeresõk az átlagnál (23%) magasabb arányban kerültek ki

• • • • • •

a 25-30 évesek (28%) és a 51-60 évesek (25%), a felsõfokú végzettségûek (26%), az aktív keresõ nélküli háztartások (30%), az átlag alatti jövedelmûek (29%), a gyermeküket egyedül nevelõk (28%), a hagyományos parasztházban (26%), a többemeletes bérházban (27%) és a magas panelépületben (27%) lakók közül.

Minél nagyobb volt a megkérdezett háztartás létszáma, annál valószínûbb, hogy a háztartásban elõfordult a turisztikai régióba tett utazás. A Budapest-Közép-Dunavidék régió az összes hazai utazás 26%-ának volt célpontja (6. ábra). A régiók közül ide irányult a második legtöbb utazás. 6. ábra

A belföldi utazások úti célja (%) Észak-Magyarország 13,3%

Tisza-tó 2,7%

Dél-Alföld 9,3%

Budapest-Közép-Dunavidék 25,7% N=4941 utazás


Dél-Dunántúl 8,3%

Észak-Alföld 6,7% Nyugat-Dunántúl 7,0% Közép-Dunántúl 7,5%

Balaton 19,5%


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 7. ábra A nem rendszeresnek tekinthetõ utazások idõpontja (%) 30

25 23

24

20

15 16 10

8

7

9 5 3 2 0 2003. XI. 2003. XII.

3

1

2

3

2004. I.

2004. II.

2004. III.

2004. IV.

2004. V.

N=369 utazás

Egy utazáson átlagosan 1,99 fõ vett részt. Az országos átlag 2,15 fõ, azaz a régióba történõ utazásokon az átlagnál alacsonyabb létszámmal vettek részt a megkérdezettek. Az utazások 71%-a esetében rendszeres utazásról van szó, azaz ugyanazzal a céllal ugyanannyian, ugyanoda, ugyanannyi idõre többször is utaztak a megkérdezettek. A többi utazás többsége (47%) a július-augusztusi

2004. VI. 2004. VII. 2004. VIII. 2004. IX.

országos átlag


2004. X.


fõszezonra esett. A régióban az országos átlagnál kevésbé emelkedik ki a fõszezon szerepe, az elõ- és utószezoni utazások aránya viszont az országos átlag feletti (7. ábra). A régióban a három éjszakás, azaz a hosszú hétvégés utazások domináltak (43%), ennél hosszabb az utazások 26%-a volt. Az 1-2 éjszakás utak aránya 41%-ot tett ki (8. ábra). 8. ábra

Az utazások idõtartama (%) 45 43,2 40 35 30 25 22,0

20 19,1 15 10

6,7

5

3,1

2,4

1,2

0,1

0,7

0,2

1,3

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

hosszabb

éjszaka Budapest-Közép-Dunavidék N=1268 utazás

országos átlag Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1. táblázat Az utazások összköltsége és egy fõre esõ költsége az egyes régiókban (Ft) Összköltség

N

Átlag

Költség egy fõre

Hiba

Átlag

Költség/fõ/nap

Hiba

Átlag

Hiba

Balaton

915

39 452

1 470

18 294

703

4 648

177

Tisza-tó

124

33 276

2 699

20 380

2 050

8 768

1 003

Észak-Alföld

329

25 908

1 985

11 874

945

3 324

193

Észak-Magyarország

628

25 617

1 143

12 403

541

4 193

175

Nyugat-Dunántúl

331

25 290

1 740

13 717

869

5 522

366

Dél-Dunántúl

397

22 728

1 446

14 645

1 076

7 327

391

Közép-Dunántúl

363

22 071

1 810

10 872

759

4 299

354

Dél-Alföld

452

19 077

1 261

10 146

580

3 444

195


1 127

16 035

702

9 800

550

3 646

209

Ország összesen

4 666

25 062

489

13 050

265

4 507

92


Egy, a régióba irányuló utazás átlagosan 3 éjszakás volt, amely lényegesen kevesebb, mint az országos átlag (3,6 éjszaka). Az utazások átlagos hosszát tekintve a BudapestKözép-Dunavidék a turisztikai régiók között az utolsó. Az utazások motivációi között két olyan volt, amely 10% feletti részarányt képviselt. Ezek a pihenés, kikapcsolódás (46%) és a rokonok, ismerõsök felkeresése (30%). Ez a két motiváció az utazások 76%-ának volt fõ célja. A Budapest-Közép-Dunavidék régióban egy utazás átlagos költsége 16 035 Ft volt. A régióba utazó háztartások egy utazásra személyenként 9800 Ft-ot költöttek. Ezzel a Budapest-Közép-Dunavidék régió a vizsgált kilenc régió közül az utolsó. Az egy utazási napra esõ költség viszont a hetedik legmagasabb a régiók között. A régió átlagos költségei az országos átlagnál alacsonyabbak (1. táblázat).

Azok 61%-a, akik a Budapest-Közép-Dunavidék régióba is utaztak a vizsgált idõszakban, jellemzõen nem gyûjtöttek turisztikai információt. A régióba (is) utazók közül kevesebben tájékozódnak, mint általában a belföldön utazók: azok átlaga, akik nem gyûjtenek információt, országosan 58%. Az utazók 18%-a csak az utazás elõtt, ugyanennyien az utazás elõtt és alatt is, 3%-a pedig csak az utazás ideje alatt gyûjt információt. Azok, akik gyûjtenek információt, a leggyakrabban a prospektusok, az útikönyvek, az internet és a térképek segítségét veszik igénybe, valamint korábbi tapasztalataikra támaszkodnak (9. ábra). Az információs forrásokat jellemzõen az országos átlagnál magasabb arányban veszik igénybe a Budapest-Közép-Magyarország régióba utazók. 9. ábra

Turisztikai információk forrása (%) prospektusok

42

útikönyvek

33

korábbi tapasztalatok

32

térképek

32

internet

31


25

televízió mûsor

16

sajtó

13

utazási iroda

9

ott lakók

6

Tourinform iroda

5

rádiómûsor utazási kiállítás egyéb

N=132 fõ


4 2 5 Budapest-Közép-Dunavidék

országos átlag


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 10. ábra A fõutazások úti célja (%) 33

Balaton 14

Észak-Magyarország 13

Budapest-Közép-Dunavidék Észak-Alföld

10 9

Dél-Alföld 7

Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

6

Közép-Dunántúl

6

Tisza-tó

3

N=845 fõutazás


3. Fõutazások

• • • •

2003. november eleje és 2004. október vége között a megkérdezett háztartások 44%-ában, az utazáson résztvevõ háztartások 73%-ában fordult elõ fõutazás. A fõutazások 64%-a volt belföldi. A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió a belföldi fõutazások 13%-ának volt célja (10. ábra). A vizsgált kilenc turisztikai régió közül a Budapest-KözépDunavidék a fõutazások arányát tekintve a harmadik. A régiót fõutazásuk helyszínéül az átlagnál (13%) magasabb arányban választották • a 18-24 évesek (16%) és az 51-60 évesek (15%), • a nyugdíjasok (16%),

az egyfõs (22%) háztartások, a gyermeküket egyedül nevelõk (26%), az átlag alatti jövedelmûek (24%), a hagyományos parasztházban (20%) és a többemeletes bérházban (19%) lakók.

A tervezési-statisztikai régiók közül a Közép-Magyarország (18%) és az Észak-Alföld (19%) a legnagyobb küldõ terület, innen a fõutazáson részt vevõk közel 20%-a a Budapest-Közép-Dunavidék régióba utazott. A Közép- és Dél-Dunántúl régiókból azonban kevesen választották fõutazásuk helyszínéül a Budapest-Közép-Dunavidék régiót (11. ábra). 11. ábra

Az egyes tervezési-statisztikai régiókból a Budapest-Közép-Dunavidék régióba utazók aránya (%) 19

Észak-Alföld 18

Közép-Magyarország 13

Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország

10

Dél-Alföld

10 8

Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl

3 0

N=114 fõ

4

8

12

16

20



TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A régión belül a legtöbben Budapesten (11%, 44 háztartás) voltak fõutazáson. További két település (Szentendre és Esztergom) volt legalább 7 megkérdezett háztartás fõutazásának úti célja. Összesen 39 régióbeli településen jártak a megkérdezettek fõutazásaik során. A fõutazások leggyakoribb célja a pihenés, kikapcsolódás volt, 38% számára ez jelentette a fõ motivációt. Rokonokat, ismerõsöket látogatott meg fõ célként 34%. A többi motiváció szerepe ezeknél jóval kisebb volt. A fõutazás során átlagosan háromféle tevékenységet végeztek az utazók. A pihenésen (79%) kívül rokonlátogatással (48%), városlátogatással (30%), valamint természeti látnivalók megtekintésével (22%) töltötték a legtöbben az idõt (2. táblázat). A régiót választók 86%-a korábban is járt a fõutazás helyszínén (az országos átlag 82%). Érdeklõdésüket az úti cél iránt a rokoni, baráti meghívás (57%), illetve a kedvezõ tapasztalat (25%) és az ismerõsök, rokonok ajánlása (16%) keltette fel a leggyakrabban (12. ábra). Országos szinten ugyanez a három tényezõ volt a döntõ, ebben a régióban azonban a meghívás sokkal nagyobb szerepet játszik az országos átlagnál. A fõutazás helyszínének kiválasztásakor a leggyakoribb szempont a meghívás (43%), a második a korábbi kedvezõ tapasztalat (25%) volt, harmadikként a régió kedvezõ természeti adottságait említették a leggyakrabban (16%) (13. ábra). Kiemelendõ, hogy a meghívás és a régió kedvezõ kulturális adottságai a régiót érintõ fõutazásoknál sokkal nagyobb szerepet játszottak a döntésben, mint országosan.

2. táblázat A fõutazás során végzett tevékenységek (%) pihenés

79

rokonok, ismerõsök felkeresése

48

városlátogatás

30

természeti látnivalók megtekintése

22

strandolás, fürdõzés

16

kertészkedés, kerti munka

15

vízparti utazás

15

vásárlás

14

kulturális látnivalók megtekintése

12

hegyvidéki utazás

10

szórakozás, diszkó, tánc

8

falusi utazás

6

gyógyfürdõ, gyógykezelés igénybe vétele

6

hobbi tevékenység

6

horgászás

5

kulturális rendezvények meglátogatása

4

a helyi ételspecialitások megkóstolása, borkóstolás

4

egyéb üzleti tevékenység

3

világörökség megtekintése

1

színház, opera, hangverseny látogatás

1

wellness szolgáltatás igénybe vétele

1

egyéb

4

Összesen

310

N=114


12. ábra A fõutazás úti célja iránti érdeklõdést kiváltó ok (%) rokonok, barátok meghívása

57

korábbi látogatások kedvezõ tapasztalata

25

ismerõsök, rokonok ajánlása

16

nem igényelt döntést, adottság volt

9

tájat, országot bemutató prospektus

2

hirdetés

2

utazási kiállítás

1

Tourinform irodában kapott tájékoztatás

0,4

televízió-, rádiómûsor

1

sajtóban olvasott cikk

1

interneten találkozott vele

1

utazási iroda ajánlata

0

egyéb

9 0

10

20

Budapest-Közép-Dunavidék N=112 fõ


30

40

50

60


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 13. ábra A fõutazás helyszíne kiválasztásának okai (%) meghívták

43

korábbi kedvezõ tapasztalat

25

az úti cél kulturális adottságai

16

az utazás ára, alacsony költsége

14

kedvezõ kép

10

az úti cél természeti adottságai

7

ajánlották

5

kedvezõ éghajlat

3

divatos hely

2

hirdetés

2

egyéb

15 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

országos átlag



A konkrét úti célról mindössze 19% döntött az utazás elõtt legalább két hónappal, 21% az utazás elõtti néhány napban, 34% pedig az utazás elõtt 1-2 héttel (14. ábra). A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba irányuló fõutazások esetében sokkal késõbb hozták meg az utazási döntést, mint az országos átlag.

A Budapest-Közép-Dunavidék régióba irányuló fõutazások jellemzõen július-augusztus hónapokra estek (15. ábra). A régió fõnyaralásainak idõbeli eloszlása jól követi az országos arányokat. A legtöbb fõutazás három éjszakás volt. Azok aránya, akik legfeljebb két éjszakára utaztak el, 25%. Egy 14. ábra

A fõutazás úti céljáról való döntés idõpontja (%) 35

34

30

25

20

21

19

18 16

16 13

15 15 10

11

11

11

6

5 4 0

utazás elõtt néhány nappal

utazás elõtt 1-2 héttel

utazás elõtt 3-4 héttel

utazás elõtt egy hónappal


utazás elõtt két hónappal

országos átlag

utazás elõtt 3-6 hónappal

4 utazás elõtt több mint 6 hónappal



TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 15. ábra A fõutazások idõpontja (%) 45 40 35 35 30 25 23

20 15 10

11

5

7 4

2

0 2003. XI. 2003. XII.

2

2

2

2

2004. I.

2004. II.

2004. III.

2004. IV.

5

2004. V.

2004. VI. 2004. VII. 2004. VIII. 2004. IX.

5 2004. X.

országos átlag



fõutazás átlagosan 5,01 éjszakás volt (16. ábra). Az országos átlag ennél magasabb, 6,25 éjszaka. A fõutazáson jellemzõen két fõ, átlagosan 2,37 fõ vett részt, ami jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (2,71 fõ). A fõutazások 80%-át a megkérdeztettek egy helyen töl-

tötték, azaz nem mozdultak el a fõutazás céltelepülésérõl. Azoknak az aránya, akik csillagtúrát tettek a környéken, 12% volt, 8% pedig több helyen töltötte fõutazását (több helyen is megszállt). A régióbeli fõutazások jellegének megoszlása megfelel az országos arányoknak. 16. ábra

A fõutazások idõtartama (%)

24

25

20 17 15

13

13 12

13

13

12

10

10

10

11

10

10

10 5

7 5 2

2

2

1

2

3

4

5

6

7

2

1

1

0 8

9

10

több

éjszaka Budapest-Közép-Dunavidék N=114 fõ



TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 17. ábra A fõutazás során igénybe vett közlekedési eszközök (%) 74

személygépkocsi 65 17

vonat

27 13

menetrendszerû busz

20 2

bérelt busz

1

egyéb

3 8


A Budapest-Közép-Dunavidék régió fõutazási helyszíneit a többség, 65% személygépkocsival közelítette meg. Ez alacsonyabb, mint az országos átlag. Magasabb arányban használták viszont a vonatot (27%) és a menetrendszerû buszt (20%) (17. ábra). A fõutazások során a legtöbben ingyenes magánszállást (62%) és saját nyaralót (18%) vettek igénybe. A többi típusú szálláshely igénybevételi aránya – a szállodákat kategóriánként külön értve – 5% alatti. Nem fizetõ szálláshelyet összesen a fõutazások 82%-a esetében vettek igénybe, ami jóval magasabb az országos 53%-os átlagnál. Szállodát mindössze a fõutazások 7%-ában vettek igénybe (négy csillagos


szállodában a fõutazók 1%-a, három csillagosban 4%-a, két csillagosban 2%-a szállt meg). A fõutazók 88%-a nem vett igénybe a szálláshelyhez kapcsolódó ellátást: 41% saját maga gondoskodott az ellátásáról, 47%-ot pedig a meglátogatott rokonok, ismerõsök láttak el (18. ábra). A saját ellátást választók aránya jóval alacsonyabb, mint az országos átlag (53%). A háztartások 34%-a étkezett vendéglõben az utazás során (a szálláshelyhez kapcsolódó étkezéseken kívül). Az országos átlagnál (54%) lényegesen alacsonyabb arányban vették igénybe az éttermek szolgáltatásait a fõutazásukat a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióban töltõk. 18. ábra

A fõutazás során igénybe vett ellátás (%) Budapest-Közép-Dunavidék csak reggelit vett igénybe 3% rokonok, ismerõsök gondoskodtak az ellátásról 47%

ország összesen

félpanziós ellátás 4% teljes ellátás 5%

saját maga gondoskodott az ellátásról 41% N=114 fõ

csak reggelit vett igénybe 4% rokonok, ismerõsök gondoskodtak az ellátásról 26%

félpanziós ellátás 10% teljes ellátás 7%

saját maga gondoskodott az ellátásról 53% Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T.


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 3. táblázat Belföldi fõutazások költsége turisztikai régiónként (Ft) Összes költség

N

Átlag Balaton

Egy fõre jutó költség

Hiba

Átlag

Hiba

Költség/fõ/nap Átlag

Hiba

277

71 018

3 191

27 058

1 384

4 561

228

Nyugat-Dunántúl

52

64 727

9 179

29 196

3 267

6 210

718

Észak-Alföld

82

59 465

5 987

25 613

2 785

5 069

431

Dél-Dunántúl

57

56 400

7 098

25 618

5 801

4 938

565

Tisza-tó

25

53 054

12 149

16 196

2 581

4 402

614

47

51 081

7 264

18 431

2 385

3 669

478

118

49 520

3 844

19 715

1 678

4 523

385

Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld

72

45 217

5 039

18 612

2 154

3 714

443


114

27 268

2 793

12 880

1 970

3 460

397

Ország összesen

845

55 795

1 767

22 499

825

4 459

139


A fõutazások 94%-át a résztvevõk önállóan szervezték. 1% esetében utazási iroda is részt vett a szervezésben, 5%-ot pedig iskola, klub stb. szervezett. A régió esetében az országos átlagnál magasabb a saját szervezés aránya és kisebb az utazási iroda szerepe. A fõutazásokkal az azokon résztvevõk nagyon elégedettek voltak, az ár és a minõség összhangja kivételével

minden átlagérték négyes feletti. Három tényezõvel, a vendégszeretettel, a szállással és az ár-minõség összhangjával kapcsolatban az elégedettség az országos átlag feletti volt (19. ábra). A Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régiót fõutazás céljából felkeresõk legkevésbé a helybeli közlekedéssel voltak elégedettek. A kimondottan elégedetlen utazók 19. ábra

Az utazás során tapasztaltakkal való elégedettség (átlagosztályzat, ahol 1 = teljesen elégedetlen, 5 = teljesen elégedett) vendégszeretet

4,86

szállás

4,77

étkezési lehetõség

4,59

természeti környezet

4,54

utazási iroda szolgáltatása

4,48

oda-vissza utazás

4,44

idõjárás

4,39

épített környezet

4,38

szórakozási lehetõségek

4,35

tisztaság, higiénia

4,34

közbiztonság

4,28

turisztikai információs anyagok

4,19

ár–érték arány

4,13

vásárlási lehetõségek közlekedés helyben 4,00 N=114 fõ


4,10 4,03 4,10

4,20

4,30


4,40

4,50

4,60

országos átlag

4,70

4,80

4,90

5,00


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 20. ábra Turisztikai információ forrásai (%) térképek

52

prospektusok

35

korábbi tapasztalat

33


31

ott lakók

24

internet

18

útikönyvek

13

televízió mûsor

6

rádiómûsor

3

utazási kiállítás

3

sajtó

3

Tourinform iroda

3

utazási iroda

2 0

10

20

Budapest-Közép-Dunavidék N=94

aránya a régióban minden tényezõnél minimális volt. Kiemelendõ azonban, hogy a legtöbb egyes és kettes osztályzatot a turisztikai információs anyagokra adták a válaszadók. Egy fõutazás az összes résztvevõre számítva átlagosan 27 268 Ft-ba került. Ennél minden régióban többet költöttek a fõutazásra. Az egy fõre jutó utazási költség 12 880 Ft volt, amely szintén utolsó a régiók átlagában. Az egy fõ által egy nap alatt elköltött összeg mindössze 3460 Ft-ot tett ki. Mindhárom átlag az országos átlag alatti. A legtöbbet étkezésre és útiköltségre fizették ki a fõutazáson résztvevõk. Minden tényezõ esetében jóval kevesebbet költöttek az országos átlagnál a BudapestKözép-Dunavidék régióban fõutazáson részt vevõk. A fõutazás helyszínérõl a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régióba fõutazásra utazók 75%-a nem gyûjtött turisztikai információt. 12% az utazás elõtt és közben is,

30

40

50

60


10% csak elõtte gyûjtött ilyet, 3% csak az utazás közben tájékozódott. Az országos átlagnál 7%-kal kevesebben tájékozódtak a régióba fõutazásra érkezõk közül. Azok, akik nem gyûjtöttek információt, többségében (41%) azzal indokolták magatartásukat, hogy már jártak a fõutazás helyszínén. A második leggyakrabban említett válasz az volt, hogy nem érdekelte õket turisztikai információ (30%). E válasz aránya jóval magasabb, mint az országos átlag. Az információt gyûjtõk térképekbõl (52%) és prospektusokból (35%) tájékozódtak a leggyakrabban (20. ábra). További információ: Magyar Turizmus Rt., Piac- és Termékelemzési Iroda telefon: (1) 488-8710, fax: (1) 488-8711, e-mail: [email protected], honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak.


TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Recommend Documents