TURISZTIKAI TERMÉKEK A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor1 közremûködésével
1. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus Nemzetközi Évének nyilvánította, amelynek keretében a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization – WTO) 2001 és 2002 folyamán kutatóprogramot folytatott Európa és ÉszakAmerika egyes, az ökoturizmus szempontjából fontos küldõpiacain: Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Ez volt az elsõ alkalom, hogy nemzetközi szintû kutatás készült a témában, annak mind minõségi, mind mennyiségi szempontjait elemezve. Az elkészített tanulmányok az ökoturizmus küldõpiacait, valamint ezek viszonylagos jelentõségét vizsgálták a turizmuson belül, és a következõ fõ célokat tûzték ki: · az ökoturizmus piaci volumenének számszerû meghatározása, · az ökotúrák részesedésének meghatározása az utazásszervezõk portfóliójában, · az ökoturizmus célcsoportjainak meghatározása, konkrét utazási szokásaik, jellemzõik bemutatása, · az ökoturizmus fõbb célterületeinek meghatározása, · az ökoturizmus körébe tartozó termékek és a kapcsolódó árszínvonal feltérképezése, · az ökoturizmus elosztási csatornáinak jellemzése, valamint · a piaci tendenciák és a piac fejlõdési irányainak megismerése.
2. Az alkalmazott módszerek A WTO szakértõi minden egyes országban egységes ökoturizmus definíciót használtak, és a piaci sajátosságokat figyelembe véve hasonló módszereket alkalmaztak: · másodlagos kutatás az ökoturizmus piaci részesedésének elõzetes feltárása céljából; · kérdõíves fogyasztói felmérések a keresleti tendenciák elemzése érdekében; · felmérések olyan utazásszervezõk között, amelyeknek a politikájában, illetve termékeiben kifejezõdésre jut a természeti turizmus és az ökoturizmus fogalmi világa; · ezen utazásszervezõk katalógusainak és prospektusainak elemzése; 1
Programkoordinátor, Turisztikai Világszervezet, Fenntartható Turizmus Fejlesztése Osztály.
· utazásszervezõi (célcsoportos) vitafórumok szervezése nemzetközi turisztikai vásárokon (pl. a berlini ITB-n, a párizsi SMT-n és a madridi FITUR-on), a marketingmódszerek és -eredmények összehasonlítása, valamint az ökoturizmusról kialakult kép megvitatása érdekében. A vizsgálati körbe 21 spanyol, 25 francia, 40 olasz, 37 német, 41 brit, 28 kanadai és 31 egyesült államokbeli specializált utazásszervezõ került bevonásra. Az egyes országokban mintegy 250-450 turistával készült interjú.
3. Az ökoturizmus fogalmi meghatározása A WTO a kutatáshoz a turisztikai tevékenységeket két szinten határozta meg: I. A természet-alapú turizmus, tágabb fogalomként, a turizmus minden olyan formája, amelyben „az utazót fõleg a természeti szépségek megfigyelése, megcsodálása motiválja”. II. Az ökoturizmus fogalmába pedig a következõ jellegzetességeket felmutató turisztikai termékek tartoznak: 1. A természet-alapú turizmus minden olyan fajtája, amelyben az utazó elsõsorban a természetet, valamint a természetes környezethez kapcsolódó kultúrákat szeretné megfigyelni és megtapasztalni. 2. Az ökoturizmusra jellemzõ, hogy oktatási és interpretációs elemeket tartalmaz. 3. Az ökoturisztikai utakat általában, de nem kizárólag, erõsen szakosodott utazásszervezõk szervezik jellemzõen kis csoportok számára. A célterületen az utazásszervezõ rendszerint kisebb helyi vállalkozásokkal áll kapcsolatban. 4. A ökoturizmusban részt vevõk törekednek a természeti, illetve társadalmi-kulturális környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálására. 5. Az ökoturizmus hozzájárul a számára vonzerõt jelentõ természetes területek fenntartásához, mert · a természeti környezetben élõ lakóközösségek, illetve a természetvédelmi céllal mûködõ szervezetek és hatóságok számára bevételt biztosít, · a helyi közösségek számára munkalehetõségeket, bevételi forrásokat teremt, · növeli a tudatosságot a természeti és kulturális kincsek megóvása iránt a helyi lakosok és a turisták körében egyaránt.
TURIZMUS BULLETIN 19
TURISZTIKAI TERMÉKEK Az Ökoturizmus Nemzetközi Éve alkalmából kidolgozott fogalmi meghatározást a turisztikai szakemberek mindenütt elfogadták, bár egyes utazásszervezõk véleménye szerint a meghatározás egyes – számukra – lényegesebb elemeit érdemes lenne még inkább hangsúlyozni. A nagyobb hangsúlyt kívánó elemek közé tartozik a természeti és társadalmi-kulturális környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentése, a helyi közösségek számára megteremtett gazdasági elõnyök, illetve a foglalkoztatásból adódó természetvédelem, a turisták és a helyben lakók tudatának formálása, a koncepció alkalmazása mind természetvédelmi területeken, mind azokon kívül, valamint a fenntarthatóság és a területek turisztikai eltartó képességének figyelembevétele. Tartalmi szempontból az oktatás és az interpretáció az ökoturizmus fontos megkülönböztetõ jegyének tekinthetõ. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy – különösen a vizsgált európai országokban – rendkívül korlátozott körben használják az „ökoturizmus” fogalmát. Az utazásszervezõk e kifejezés használatától vonakodnak marketingkommunikációjukban. Más kifejezések, mint például a „fenntartható”, a „felelõs”, a „környezettudatos”, az „etikus turizmus” kedveltebbnek bizonyultak, annak ellenére, hogy tartalmuk az ökoturizmus fogalmával nem esik egybe. A fenntartható és felelõs utazás a turizmus ágazatának egészére kell, hogy vonatkozzon, az ökoturizmus pedig fõleg a természeti területek kulturális tartalommal ötvözött felkeresését jelenti. Annak ellenére, hogy az ökoturizmus kifejezést az utazásszervezõk üzleti politikájában nem találjuk meg széleskörûen, a fogalom egyes elemeit sajátos értelmezésben ugyan, de növekvõ mértékben alkalmazzák. Az utazásszervezõk országról országra eltérõ mértékben vesznek részt az ökoturizmusban. Tevékenységük, részvételük az etikai kódexek, ökoturisztikai útmutatók utazók és utazásszervezõk körében való terjesztésétõl, a jótékonysági célokra való adakozáson át, a helyi természetvédelmi erõfeszítések és a helyi közösségek támogatásán, részvételi csomagok kínálatán, a helyi szolgáltatók elõnyben részesítésén keresztül a helyi közösségekkel és a természetvédelmi területekkel kialakított partneri kapcsolatokig és a helyiekkel közös vállalkozásban kínált programokig terjednek. · Az ökotúrákkal foglalkozó és a felmérésben részt vevõ brit utazásszervezõk kétharmada például hozzájárul a természetvédelmi erõfeszítésekhez és támogatja a helyi közösségeket: pénzt juttat egyes – nemzetközi vagy a fogadóterületeken mûködõ helyi – szervezeteknek, idõt szentel e célokra (pl. tisztaságmegõrzõ tevékenységek) vagy közvetlen adományokkal segíti a helyi közösséget. · Az Egyesült Királyságban és Németországban az utazásszervezõk a felelõs turisztikai politika és a közös irányelvek mellett kiálló szervezetekbe, például a Független Utazásszervezõk Szövetségébe (AITO) és a „Forum Anders Reisen” nevû szövetségbe tömörülnek.
20 TURIZMUS BULLETIN
· A francia és olasz utazásszervezõk alapszabályokat, etikai normákat propagálnak, például a Felelõs Turizmus Olaszországi Szövetsége gondozásában jelent meg a Felelõs Turizmus alapszabálya, amelynek elveit a szövetségbe tartozó szervezõk az utazások értékesítése során tiszteletben tartják, illetve törekednek azok terjesztésére. · A kanadai ökotúra-szervezõk elõtérbe helyezik a helyi irodákkal való partnerkapcsolatokat és általában támogatják a természetvédelem ügyét.
4. A turizmus piaca általában a vizsgált országokban A vizsgált országok Európában és a világon is a legfontosabb turisztikai piacok közé tartoznak, mind a kiutazások, mind pedig a beutazó forgalom szempontjából. Franciaország például a beutazó forgalmat tekintve a világ vezetõ desztinációjának minõsült 2002-ben, amikor az országba látogató nemzetközi turisták száma 76,7 millió volt. Spanyolország 51,7 milliós turista létszáma a második helyen állt, az USA 45,4 millióval pedig a harmadik helyen. A vizsgált hét ország kiutazó forgalmát (nemzetközi utasforgalom) mennyiségi sorrendben az 1. táblázat mutatja.
1. táblázat A kutatás során vizsgált országok kiutazó forgalma, 2000 Ország Németország
Kiutazók száma(ezer fő) 74 400
USA
58 386
Egyesült Királyság
56 837
Olaszország
21 993
Kanada
19 163
Franciaország
17 369
Spanyolország Összesen
4 794 244 500
Forrás: Compendium of Tourism Statistics, WTO, 2002
2002-ben e hét ország adta a világ nemzetközi beutazó forgalmának 37,5%-át. Érdemes hangsúlyozni az északamerikai és európai régiók országai között megfigyelhetõ szoros kapcsolatot és kölcsönös függést. 2002-ben például a Kanadába irányuló nemzetközi beutazó forgalomból az USA 78,4%-kal részesedett, míg Kanada 28,7%-kal vette ki részét az USA beutazó forgalmából. Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban Németország számít a legfontosabb küldõpiacnak. Az ökoturizmussal foglalkozók számára elõnyt jelent, hogy a globális turizmuson belül jellemzõen a nagy távolságokra történõ utazások aránya növekszik dinamikusan, és egyre gyakrabban kapcsolódnak össze a turizmus hagyományos termékcsomagjai, illetve tevékenységei a kü-
TURISZTIKAI TERMÉKEK lönleges turisztikai termékekkel. Rövid távon azonban a 2001. szeptember 11-i terroristatámadás és a bizonytalan gazdasági és politikai világhelyzet megváltoztatta ezt a tendenciát, ami kihat az ökoturizmusra is. Ez a válság különösen az Észak-Amerikából és Nyugat-Európából kiinduló, nagy távolságra történõ turistautakra gyakorolt komoly negatív hatást, általában a személyszállítást, és különösen a légitársaságokat sújtva. Bár a jelenlegi helyzet az egész iparágat érinti, az egyes célterületeken és az egyes ágazatokban mérhetõ negatív hatás egyáltalán nem egyforma. Az egyes régiókon belüli utak és a belföldi turizmus, a gépkocsival, illetve vasúton megvalósított utak, valamint az egyéni utazások látszólag jobban ellenálltak a válságnak, sõt talán még erõsödtek is. A speciális érdeklõdésre és erõs motivációra épülõ termékek – például a sport-, a kulturális, az öko- és a falusi turizmus – pedig különösen immunisnak látszanak.
5. Az ökoturizmus küldõpiacai a vizsgált országokban 5.1 A KERESLET MENNYISÉGE ÉS A PIAC VOLUMENE Az ökoturizmus keresleti oldalát általában szûk, de állandóan bõvülõ piaci szegmensnek alkotják. A megkérdezett utazásszervezõk túlnyomó többsége arra számít, hogy a természeti turizmus és az ökoturizmus piacának volumene a jövõben növekedni fog. Jelenleg a kereslet minden szegmensében erõsödik a környezetvédelem ügye iránti érdeklõdés, és szigorodnak a szolgáltatókkal kapcsolatosan támasztott követelmények. · Németországban például a Német Utazási Irodák és Utazásszervezõk Szövetsége (DRV) tájékoztatása szerint legalább 122 utazásszervezõ szakosodott, legalábbis részben, az ökoturizmusra, ami az utazásszervezõk mintegy 6-8%-ának felel meg. Ezek túlnyomó többsége vagy kicsi, vagy rendkívül apró vállalkozás. Ebbõl következik, hogy az ökoturisztikai utak a Németországban értékesített csomagtúrákból kevesebb mint 1%-kal részesednek. · Spanyolországban a kiutazó turizmusból megközelítõleg 5-6%-ot tesznek ki a természettel, ökoturizmussal összefüggõ utazások egy 20 utazásszervezõ bevonásával készült felmérés szerint. · Az USA-ban az Országos Turisztikai Szövetség (NTA) jegyzékében szereplõ 1200 utazásszervezõ közül 62 (5%) kínál ökoturisztikai utakat. A tanulmányok szerint a szervezett ökotúrák piaci részesedése általában viszonylag alacsony. Ennek oka részint abban kereshetõ, hogy a speciális érdeklõdésre épülõ szegmensben az egyéni utak dominálnak. Az USA-ban repülõgépek fedélzetén lefolytatott kutatás rámutat például arra, hogy az ökoturizmusban részt vevõknek mindössze egyharmada vásárol csomagtúrát. Az ökoturizmus volumene és részesedése a célterületeken mérve feltehetõen jóval
magasabb, figyelembe véve, hogy ez a felmérés nem terjed ki az ökoturizmus nemzetközi egyéni utasforgalmára, sem az ökoturisztikai célterületeken jelentkezõ belföldi turistaforgalomra.
5.2 MOTIVÁCIÓK, PREFERENCIÁK Ökoturizmussal kapcsolatos tapasztalatokat a turisták javarészt természeti jellegû utazások során szereznek. Az utazásszervezõk rangsorolása szerint az ökotúrák legfontosabb elemének a „vadregényes terület meglátogatása” és az „élõvilág megfigyelése” minõsül. Fontos szempont továbbá a táj minõsége, az eredeti állapotában megõrzött környezet és a nemzeti parkok jelenléte. Nagy jelentõsége van a kulturális összetevõnek, a természet és a kultúra ugyanis szoros kapcsolatban áll. Az ökoturizmus keretében eltöltött utazásokhoz a természeti elem után – a rangsorban a második helyen – hozzátartozik „a helyi lakosokkal való ismerkedés”, „a kulturális hagyományok és a helyi életforma megtapasztalása”, valamint „a helyi termékek, helyi ízek felfedezése” is. A sportolás és a kirándulás utáni igény is arra ösztönzi az utast, hogy idejét a természetben töltse. Az ökoturizmus fogalmára jellemzõ különleges összetevõk és jegyek (pl. a természetvédelem támogatása, a tanulás, az új ismeretek megszerzésével kapcsolatos élmény) fontos szempontnak látszanak az ökoturisztikai utakra vállalkozók körében, és ezért ezek az utasok hajlandók többet fizetni. · A Kanadában kutatásba bevont turisták például akár 15%-kal is hajlandóak voltak többet fizetni az olyan szervezett útért, amely hozzájárult a desztináció fenntarthatóságához. · Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban is, ahol a felmérésben részt vevõ utasok 45%-a jelezte, hogy hajlandó többet fizetni a környezet állapotának javítása érdekében. Az utazók egyébként is minõségi élményre (tevékenységekre és szolgáltatásokra) vágynak az utazás alatt. Ezt jól tükrözi például az Egyesült Államok, ahol az ökoturizmusban részt vevõk a 2. táblázatban felsoroltakat tartják fontosnak.
2. táblázat Az ökoturisztikai szolgáltatások észlelt minõségét meghatározó tényezõk az Egyesült Államokban 1
Jó helyi idegenvezető
2
Kis csoport
3
Tanulás
4
Kiváló minőségű étel
5
Zsúfoltságtól mentes terület
6
Jó minőségű szállás
7
Természetvédelem
Forrás: The US Market for Ecotourism, WTO 2002, utazásszervezõk felmérése
TURIZMUS BULLETIN 21
TURISZTIKAI TERMÉKEK 5.3 AZ ÖKOTURIZMUSBAN RÉSZT VEVÕ UTAS TIPOLÓGIÁJA ÉS JELLEMZÕI Az ökoturizmusban részt vevõk általában 35 éven felüliek (Kanadában valamivel idõsebbek), az átlagosnál többet keresnek, magas végzettségûek és magasabb társadalmi osztályba tartoznak. A spanyol és az olasz ökoturista általában fiatalabb (20-39 éves korosztályba tartozik), és alacsonyabb fizetõképességû.
5.4 DESZTINÁCIÓK A lefolytatott kutatásokból az említett desztinációk sokfélesége miatt nem lehetett megállapítani, hogy melyek azok az országok vagy régiók, amelyek az ökoturizmus szempontjából különösen fontosak. Ritka az olyan desztináció, amely kimondottan csak az ökoturizmusban részt vevõk számára célállomás. Az utazásszervezõk a világon mindenütt kínálnak ökoturisztikai desztinációkat, ezek országról országra jelentõs eltérést mutatnak. A spanyol utasok Latin-Amerikát (Brazíliát, Argentínát), a franciák pedig Afrikát kedvelik, míg a britek fõként Nepált, Perut és Ecuadort jelölik meg a három legjelentõsebb ökoturisztikai desztináció között. A németek az európai célpontokat kedvelik, a tengerentúliak közül fõleg Costa Ricát, Kanadát és Ecuadort választják. Míg az olaszok kulturális és szociális indíttatásból Latin-Amerika felé fordulnak, az Amerikai Egyesült Államok számára Mexikó az ökoturizmus legjelentõsebb célállomása, Ausztrália pedig messze lemaradva a második. A kanadaiaknak ökoturisztikai desztinációként elsõsorban a saját országuk jut eszükbe, amelyet az USA és Európa követ. Az ökoturizmuson belül a nagy távolságra történõ utazások iránt gyorsabban nõ az érdeklõdés, mint az utazás egyéb típusaiban.
5.5 A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK AZ ÖKOTURISZTIKAI KÍNÁLATBAN Európa mind a hét vizsgált küldõország esetében fontos ökoturizmus célterületnek bizonyult, a közép- és keleteurópai országok azonban nagyon változó mértékben szerepelnek az egyes tanulmányokban. A kanadai, Amerikai Egyesült Államok-beli és spanyolországi megkérdezettek inkább észak-, nyugat- és dél-európai országokat emelnek ki. Németország esetében a közép-kelet-európai desztinációk hasonló hangsúllyal szerepelnek az ökoturisztikai kínálatban, mint Európa más régiói, és ez az egyedüli ország a vizsgáltak között, ahol Magyarországot is külön említik (lásd 1. ábra). Franciaország és Olaszország esetében a megkérdezett specializált utazásszervezõk a középkelet-európai régiót feltörekvõ célterületnek tekintik, amely egyre több turistát vonz. A közép-kelet-európai országok kevésbé iparosodott területei gazdag természeti és kulturális értékekkel rendelkeznek, ami nagyon jó alapot biztosít az ökoturisztikai fejlesztésekhez és tevékenységekhez. A hét piackutatás
22 TURIZMUS BULLETIN
összességében azt mutatja, hogy ez a lehetõség a szervezett beutaztató turizmusban ma még nincs kellõképpen kihasználva sem a régióban, sem Magyarországon. A szegmens általános növekedését tekintve a vizsgált küldõpiacokon és világszerte megállapíthatjuk, hogy az ökoturisztikai termékfejlesztés és a marketingtevékenység fokozása jó lehetõségeket hordoz.
5.6 A KÍNÁLT TERMÉKEK TIPOLÓGIÁJA ÉS AZ ÁRAZÁS SZEMPONTJAI A kínált utak választéka rendkívül széles. A legtöbb út kirándulással, túrázással van egybekötve, míg mások az élõvilág, a növény- és állatvilág megfigyelését kínálják. A speciálisabb jellegû egyéb utak mennyisége jóval szûkebb. A brit és német utazásszervezõk már kialakítottak néhány olyan utat, amely speciális érdeklõdési kör igényeit igyekszik kielégíteni, pl. ornitológia, nemzeti parkok, természetvédelem. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban az utazásszervezõk kevésbé specializálódnak. Az ökoturizmus körébe tartozó utak javarészt vegyes programot kínálnak, amelyben egyaránt fellelhetõ a sporttevékenység és a kulturális élmény, valamint a természeti szépségek élvezete. Nõ a jelentõsége néhány egyéb, természettel kapcsolatos turisztikai piaci résnek. Ilyen például Olaszországban az agroturizmus, Spanyolországban pedig a falusi turizmus. Egyenlõ arányban oszlanak meg a vélemények arról, hogy a WTO meghatározása szerinti ökoturisztikai termékek magasabb vagy alacsonyabb színvonalat képviselneke, mint a turizmus más fajtái. Amikor az ökoturizmus termékeinek árszerkezetét vizsgáljuk, érdemes körültekintõen eljárni. Sem a költségelemek, sem a csoportméretek nem azonosak, és szervezõrõl szervezõre, desztinációról desztinációra és országról országra változik az a nyereségtartalom is, amelyet az utazást szervezõnél az alacsony volumenû üzleti tevékenység eltartásához meg kell termelni. Németországban és az USA-ban az ökoturizmusra szervezett utak ára magasabb, mint az összes többi út átlagára, ami az utazásszervezõk számára ezt a szûk piaci rést gazdasági szempontból vonzóvá teszi. Franciaországban az elsõ összehasonlító vizsgálatból az a következtetés vonható le, hogy az ökoturizmus csomagtúrái nem sokkal drágábbak, mint a hagyományos utak, Olaszországban az ilyen termékek pedig valamivel olcsóbbnak tûnnek.
5.7 ELOSZTÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK A kutatás megállapította, hogy az ökoturizmussal foglalkozó utazásszervezõk ugyanazokat a marketingeszközöket és -technikákat veszik igénybe, mint a többiek. A reklám és a tájékoztatás szempontjából az ökoturizmussal foglalkozó utazásszervezõk a legfontosabb csatornaként a barátok és ismerõsök beszámolóit említették. Az internetet széles körben alkalmazzák reklámcé-
TURISZTIKAI TERMÉKEK 1. ábra A német ökoturisztikai piac: európai desztinációk 18
17 16
16
15 14
14
13 12
11 11
11
12
11
10
9 8
8 7
8
7 6
6 5
6
5 4
4
4
4 4
3 2 1
1
1
1
1
2
G rönland
Litvánia
B elgium
L ettország
Horvátország
Málta
F innország
B ulgária
S vájc
S panyolország
Hollandia
Anglia
É sztország
C seh Köztársaság
Németország
Magyarország
C iprus
P ortugália
Ausztria
O laszország
T örökország
R ománia
S kócia
Írország
S védország
I zland
Norvégia
L engyelország
G örögország
F ranciaország
0
Forrás: The German Ecotourism Market, WTO 2002, nyomtatott média elemzése (N= 17, több válasz elfogadható)
lokra, Olaszországban és Kanadában például az internet minõsül az ökotúra-szervezõk legfontosabb csatornájának. Az internet mint elosztási és kommunikációs csatorna fontosságát húzza alá az a tény is, hogy a tanulmányban részt vevõ hét ország az internethasználók számát tekintve a tizenöt piacvezetõ közé tartozik, és a világ internethasználóinak mintegy 60%-át képviseli (E-business for Tourism, WTO Business Council, 2001). Az USA ökoturizmusban érdekelt utazói számára az utazási irodák minõsülnek a legfontosabb információforrásnak az USA-ból a tengerentúlra és Mexikóba repülõgéppel utazók felmérése alapján. Érdemes figyelembe venni azonban, hogy az ökoutakat szervezõ vállalkozások kis vállalkozások, limitált marketing-költségvetéssel rendelkeznek, és inkább célzott promóciós csatornákat vesznek igénybe, pl. szakkiállításokat és vásárokat, illetve szakfolyóiratokat. Az európai ökotúrák szervezõi körében csak korlátozott szerepet játszanak a reklám szempontjából az olyan érdekcsoportok, mint a természetvédelmi szervezetek, illetve a felelõs turizmus és az ökoturizmus fejlesztésének szervezetei. Az USA-ban a felmért 30 ökotúra-szervezõ 77%-a ösz-
tönöz a természetvédõ szervezetek támogatására. A WWF és a Green-peace neve hivatkozásként gyakran elõfordul, bár a promóciós stratégiában közvetlenül e szervezeteket nem alkalmazzák. A foglalást, elõjegyzést javarészt szakosodott ökotúraszervezõkön keresztül és katalógusaikból bonyolítják a turisták. Az interneten keresztül történõ foglalás rendkívüli mértékben nõ. Az utazási iroda az értékesítés kevésbé sikeres csatornája.
5.8 ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK A kutatás eredményei a következõ megállapításokkal foglalhatók össze: Az ökoturizmus fogalmának értelmezése országról országra változik. A WTO által javasolt definíciót általában elfogadják a szakosodott utazásszervezõk. E meghatározás a természetben folytatott tevékenységek minden formáját felöleli, és nem szorítkozik a természeti élményre és az élõvilág megfigyelésére, sõt hangsúlyozza a kulturális és környezetvédelmi ismeretek bõvítésének fontosságát,
TURIZMUS BULLETIN 23
TURISZTIKAI TERMÉKEK amelyet az új ismeretek megszerzése és a tanulás iránti igény jelez. Az ökoturizmussal kapcsolatos utakat a turisták elsõsorban egyénileg bonyolítják le, de az utazásszervezõknek is jó esélyeik vannak, hiszen a piaci potenciál kihasználtságának foka a szervezett utakat tekintve még viszonylag alacsony. Az utazási szokásokat illetõen általában a különbözõ régiókhoz tartozó desztinációk szóródása és az ökoturisztikai szegmens általános növekedése várható az elkövetkezendõ tíz évben. A jövõben a szocio-demográfiai változások és a kereslet átalakulása folytán a célcsoport igényeinek megfelelõ célzott termékfejlesztésnek lesz jelentõsége. Az ökoturizmusban és a többi piaci szegmensben ez egyaránt azt jelenti, hogy az utazásszervezõknek bõvíteniük kell szakmai marketing ismereteiket és tevékenységeiket. Az ökoturizmus legfontosabb célközönsége a 30-59 éves, magasabb végzettségû, átlagnál többet keresõ korosztály. Nem meglepõ, hogy az ökoturista természetkedvelõ, de az úttól nemcsak a természeti élményt, az élõvilág megfigyelését várja, hanem a változatosságot is. Különös igénye, hogy a természeti vonzerõkön kívül megtapasztalja a helyi lakosok kultúráját és életmódját, és egyéb
24 TURIZMUS BULLETIN
programokon is részt vegyen, mint pl. sporttevékenységekben. A szakosodott utazásszervezõk az egész világon kínálnak ökoturisztikai desztinációkat, a gyakorlatban azonban csak nagyon kevés az olyan célállomás, amely „tisztán” ökoturisztikai jellegû. Az ökoturizmusra specializálódó utazásszervezõk többségének tevékenysége a természetvédelem és a desztináció közösségének támogatása iránti erõs elkötelezettségre épül. Errõl az elkötelezettségrõl igyekeznek marketing és reklámtevékenységük révén közönségüket tájékoztatni. További információ: Ecotourism Market Reports http://www.world-tourism.org/sustainable/publications.htm Ökoturizmus Nemzetközi Éve weboldal (arhívumok, ENSZ Záróriport az Ökoturizmus Nemzetközi Éve eredményeirõl, további tevékenységek az ökoturizmus kapcsán – az Ökoturizmus Nemzetközi Éve folytatása) http://www.world-tourism.org/sustainable/IYE-MainMenu.htm A kutatási eredmények a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságán megtalálhatóak.
