Túl a kötelezettségeken: hogyan segíthetik a régiók egy fenntartható Európa építését

Túl a kötelezettségeken: hogyan segíthetik a régiók egy fenntartható Európa építését A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere Beyond compliance: how regions can help build a sustainable Europe A toolkit for integrating the environment into regional development Jenseits der Verpflichtungen : wie die Regionen zur Gestaltung eines nachhaltigen Europas beitragen können Ein Toolkit zur Integration der Umwelt in die regionale Entwicklung Πέρα από την συµµόρφωση: πώς µπορούν οι περιφέρειες να βοηθήσουν στην οικοδόµηση της Ευρώπης της αειφόρου ανάπτυξης Μία δέσµη εργαλείων για την ενσωµάτωση της περιβαλλοντικής διάστασης στην περιφερειακή Más allá del cumplimiento: cómo las regiones pueden contribuir a la construcción de una Europa sostenible Un conjunto de herramientas para integrar el medio ambiente en el desarrollo regional Oltre il rispetto delle norme: come le regioni possono contribuire a creare un'Europa sostenibile Un insieme di strumenti per integrare l'ambiente nello sviluppo regionale Robiąc więcej: jak regiony mogą pomóc w budowaniu zrównoważonej Europy Narzędzia dla integracji aspektów środowiskowych w rozwój regionalny

ELŐSZÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGTÓL

ELŐSZÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGTÓL A ’Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról’ 6. cikke kimondja, hogy “A környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a Közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”. A 6. cikk kiterjedt rendelkezései az EU Lisszaboni és Fenntartható Fejlődés Stratégiái által kerültek bevezetésre, melyek együtt biztosítják a hajtóerőt egy virágzóbb és társadalmilag egységesebb Európáért, miközben őrködnek értékes környezeti vagyonunk felett és küzdenek az alacsony szén-dioxid kibocsátási szint eléréséért. A 2007-2013 közötti tervezési időszakra a fenntartható fejlődés ismét mint a Kohéziós Politika egyik legfontosabb alapelve került megerősítésre. A fenntartható fejlődés horizontális természete tükröződik a 1083/2006(EC) Tanácsi Rendelet 17. cikkében, amely az integrációs elv egy speciális kifejezése. A gyakorlatban a Kohéziós Politika és különböző Alapok által finanszírozott tevékenységeknek teljes egészében meg kell felelniük a Közösségi jogszabályokban lefektetett környezetvédelmi előírásoknak és standardoknak. Ezen tevékenységektől az is elvárt, hogy hozzájáruljanak a főbb Közösségi környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. Ez a GRDP Eszközrendszer a környezeti szempontok regionális fejlesztésbe történő integrálásához segítséget nyújt a régiójukban jelen levő, a környezeti szempontok integrálását célzó kihívásokra adott válaszokhoz. Ezért én örömmel üdvözlöm ezt az eszközrendszert, és arra ösztönzöm az összes köztestületet az EU tagországaiban, hogy azt a regionális fejlesztési programok és fejlesztési projektek megvalósításánál alkalmazzák.

Georges Kremlis Csoportvezető Környezetvédelmi Főigazgatóság

A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történ integrálásának eszközrendszere

Tartalom

Tartalom

GRDP NYILATKOZAT Régiók a fenntartható változásért

KIADVÁNYOK

oldal

JELENTÉSEK (a mellékelt CD-n találhatók)

Túl a kötelezettségeken: hogyan segíthetik a régiók egy fenntartható Európa építését

1.1

AUDIT JELENTÉS, ZÖLD NÖVEKEDÉS A környezetvédelem fejlesztési programokba történő integrálása

A környezet, mint a gazdaság mozgatórugója

2.1

KÖRNYEZETI INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA: A KÖRNYEZET, MINT GAZDASÁGI TÉNYEZŐ

Partnerség, mint a fenntarthatóság 3.1 egyik eszköze

A PARTNERSÉG, MINT A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ZÖLDÍTÉSÉNEK ESZKÖZE

Hálózatok kialakítása a környezetvédelem integrációjának elősegítésére

4.1

HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA A KÖRNYEZETVÉDELEM INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE

Stratégiai Környezeti Vizsgálat

5.1

SKV A KOHÉZIÓS POLITIKÁÉRT 2007-2013 KÉZIKÖNYV

Projektek zöldítése a gazdasági növekedésért és a munkahelyteremtésért

6.1

PROJEKTEK ZÖLDÍTÉSE A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSÉRT Útmutató a környezetvédelem regionális fejlesztési programokon és azok projektjein belüli integrálásához

TÚL A VÉDEKEZÉSEN Jó gyakorlatok és tanulságok a környezetvédelem EU Strukturális Alapokba történő integrálásáról Nagy-Britanniában Zöldebb mezo ̋ gazdasa ´gi és vidékfejlesztési program

7.1

Fenntartható közösségek kialakítása

8.1

A MEZO ̋ GAZDASA ´ GI ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM ZÖLDÍTÉSE

A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere

i

Nyilatkozat

GRDP Nyilatkozat ‘Régiók a fenntartható változásért’ KÖZÖS ELKÉPZELÉSÜNK Mint a regionális fejlesztésben részt vevő közintézmény, a regionális fejlesztési programok kapcsán egy olyan integrált szemlélet alkalmazását támogatjuk, mely a környezetvédelmi szempontokat a gazdasági és társadalmi vonatkozásokkal egyenrangúan kezeli. A környezetvédelmi politikának és szabályozásoknak történő teljes megfelelés azonban nem elegendő. A környezetvédelem egy olyan lehetőség, egy olyan vagyon, mellyel nagyon gondosan kell bánni, amennyiben hosszú távú gazdasági hasznot és jólétet kívánunk biztosítani. A környezetvédelemnek a regionális fejlesztés egyik lehetséges mozgatórugójaként történő értelmezése a régiókat még versenyképesebbé teszi, erőforrást és pénzt takarít meg, kedvező kép kialakítását biztosítja a nyilvánosság felé, kezeli a kockázatokat és elősegíti a politikai célkitűzéseknek és a támogatási követelményeknek történő megfelelést. A környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést ezért minden regionális politikába és stratégiába integrálni kellene. PARTNERSÉGÜNK A ‘Greening Regional Development Programmes’ (GRDP) - ’Regionális Fejlesztési Programok Zöldítése’ egy európai szintű hálózat, melynek létrehozása az EU Interreg IIIC programjának támogatásával történt. A partnerek számos nemzeti, regionális és helyi szintű közintézményt és kutatással foglalkozó szervezetet képviselnek. Célunk a még hatékonyabb regionális programok elősegítése, melyek a helyi lakosok számára fenntartható eredményeket biztosítanak. A régiók közötti egységes értelmezést szeretnénk kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehetne a fenntartható fejlődést még jobban integrálni a regionális és gazdasági fejlesztési programokba. Az európai régiók fenntartható regionális fejlesztésért tett erőfeszítéseinek támogatására egy olyan eszközrendszert dolgoztunk ki, mely segítséget nyújt az intézményeknek abban, hogy a fejlesztési programokban a hagyományos gazdasági és társadalmi célkitűzések mellett a környezetvédelmi kérdéseket is teljes súllyal kezelhessék. KIHÍVÁSOK A helyi, regionális és nemzeti hatóságok gyakran szembesülnek a környezetvédelmi és a gazdaságitársadalmi szükségletek közti egyensúly megteremtésének kihívásával. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a régiókban azon kell munkálkodnunk, hogy a környezetvédelem az intézkedések megvalósításának minden szintjén integrálásra kerüljön. Ez az Európai Unióról szóló Szerződés egyik legalapvetőbb alapelve, és olyan kulcsfontosságú stratégiai áramlatokban tükröződik, mint a ii


Lisszaboni és a Göteborgi stratégiák. A környezetvédelem integrálásának elvét át kell ültetnünk a gyakorlatba, s így a regionális fejlesztési programok döntő szerepet játszhatnak a jobb, környezeti szempontból fenntartható eredmények elérésében. FELELŐSSÉGÜNK A ’Régiók a fenntartható változásért’ GRDP Nyilatkozat egy jelentős előrelépés a zöldebb régiók felé, melyek fenntartható módon vezetnek gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez. A Nyilatkozat elfogadásával hangsúlyozni kívánjuk azt a döntő fontosságú szerepet, melyet a környezetvédelem játszhatna a regionális fejlesztési programokban. Minden, a regionális fejlesztésben részt vevő európai közintézményt arra ösztönzünk, hogy csatlakozzon a ’Régiók a fenntartható változásért’ Nyilatkozat aláírásához. Szeretnénk, ha az Európai Unió intézményei szintén elismernék Nyilatkozatunkat és elősegítenék a környezetvédelem integrálását minden, az EU által támogatott regionális fejlesztési programba. KÖTELEZETTSÉGEINK A GRDP Nyilatkozat kötelezettségei a regionális fejlesztési programok három, egymással összefüggő kulcsfontosságú tényezője köré strukturálódnak: ■ Programok: regionális fejlesztési programok felvázolása, előkészítése, tervezése, elrendezése, strukturálása, menedzselése és értékelése ■ Partnerség: programok menedzselése az érintettek széles körével történő együttműködésben, beleértve a hálózatokat ■ Projektek: a regionális fejlesztési programok által támogatott beruházások, melyek a program célkitűzéseit valósítják meg.

A Nyilatkozat elfogadásával, Elkötelezzük magunkat arra, hogy még inkább fenntartható regionális fejlesztési programokért dolgozunk. ■ A környezetvédelem regionális fejlesztési programokba történő integrálásának elősegítése által egy környezeti szempontból fenntartható jövőért tevékenykedünk, ■ támogatjuk a regionális fejlesztési programok környezetvédelmi szemléletét annak biztosítására, hogy a környezetvédelmi célkitűzések minden egyes programprioritást és intézkedést átszőjenek, és ezen célkitűzéseket a program kidolgozás és megvalósítás minden egyes fázisában figyelembe veszik, ■ mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjaink során egy még inkább fenntartható szemléletet alkalmazunk,

Nyilatkozat

■ megvizsgáljuk városaink integrált település menedzsmentjének alkalmazását, és a környezet megújulását a fenntartható helyi gazdaság mozgató rugójaként kezeljük. Elismerjük, hogy a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) megerősíti a regionális fejlesztés tervezését, és a fejlődés még inkább fenntartható szemléletét eredményezi. Elkötelezettek vagyunk a partnerségben való együttműködés iránt. ■ partnerség keretében dolgozunk, hogy a különböző érdekcsoportok között építsük a bizalmat, megoldjuk a konfliktusokat és a jövőbeni fenntartható fejlődés számára egységes bázist hozzunk létre ■ támogatjuk a partnerségben végzett munkát, mint a sikeres program egyik alapvető eszközét a szakpolitikák, stratégiák kialakítása, a programtervezés és a projekt megvalósítás során, ■ elősegítjük a környezeti partnerek bevonását, ideértve a környezetvédelmi hatóságok, NGO-k és más szervezetek körét, hogy érthetőbbé tegyük a környezetvédelem integrációjának gyakorlatát, és hogy a programok összes vonatkozását tekintve a fenntartható fejlődés jobban valósuljon meg.

Elismerjük a hálózatok hasznát, előnyeit az intézmények kapacitás építésében az európai, nemzeti és multi-regionális stratégiák, szakpolitikák, tervek és programok kidolgozásához, mivel lehetőséget ad a tapasztalatok megosztására és általános megoldások kidolgozására. Elkötelezettek vagyunk a zöld projektek támogatásában. ■ a környezetvédelmi szempontoknak a projektek tervezésébe, megvalósításába és monitoringjába történő integrálásáért dolgozunk ■ széles körben elősegítjük a környezeti szempontból sikeres projektek információinak áramlását és terjesztését, hogy erősítsük a jövőbeni jelentkezők és projekt kedvezményezettek motivációját és elkötelezettségét. Elismerjük, hogy a zöld projektek pénzt takaríthatnak meg, és társadalmi, gazdasági lehetőségeket teremthetnek, valamint elősegíthetik az innovációt. Sikeresebbek lehetnek, mivel stratégiájuk során környezetvédelmi kockázatokat is figyelembe vesznek és az érintett régiókról, emberekről valószínűleg sokkal pozitívabb képet generál.

Aláírásommal/aláírásunkkal elismerem és elfogadom a fentieket, Én/mi: Csatlakozom a GRDP ‘Régiók a fenntartható változásért’ Nyilatkozathoz. Név/nevek és beosztás nyomtatott betűvel: Hatóság vagy szervezet: Szervezet típusa: Aláírás helye és ideje:

Aláírás/aláírások: Bélyegző A GRDP ‘Régiók a fenntartható változásért’ Nyilatkozat aláírásához használja ezt a formanyomtatványt, vagy látogasson el a www.grdp.org weboldalra, és onnan letöltheti a dokumentumot. Kérem, postázzon vagy faxoljon egy aláírt példányt az alábbi címre: Corporate Affairs Environment Agency for England and Wales South West Region Manley House, Kestrel Way Exeter EX2 7LQ UK Tel: +44 (0) 1392 35 2488 Fax: +44 (0) 1392 442026 A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere

iii

Kivonat Danuta Hübner beszédéből Az EU regionális politikáért felelős biztosa “A környezeti szempontoknak történő megfelelés alapvetően szükséges, azonban igyekeznünk kell szélesebb célkitűzéseket érvényesíteni és a régiókkal közösen egy valóban fenntartható Európát létrehozni. A környezetvédelem regionális fejlesztésbe történő integrálását a jogi követelmények és a tudatosság növelése által a programok és projektek előkészítésének és megvalósításának folyamata biztosítja. A környezet regionális fejlesztésbe történő integrálása erősítheti a régió versenyelőnyét. Erőforrásokat takaríthat meg, pozitív képet teremt a nyilvánosság felé, segít a kockázatkezelésben, és eredményeképp könnyű lesz megfelelni a politikai és támogatási követelményeknek. Én nagyra értékelem az eszköztár létrehozásának ötletét, amely segít a helyi, regionális vagy nemzeti hatóságoknak a napi feladataikban, amely gyakran gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek kiegyensúlyozásában nyilvánul meg.”

GRDP Záró Konferencia "Túl a kötelezettségeken: hogyan segíthetik a régiók egy fenntartható Európa építését", Logroño, La Rioja, Spanyolország, 2007. április 18.

iv


1


A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere Az alábbi ismertető anyagok és jelentések a Regionális Fejlesztési Programok Zöldítése (Greening Regional Development Programmes, GRDP) elneveze ´su ̋ 1 projekt keretében készültek . Az elkészült anyagok segítik az európai közintézményeket abban, hogy a 2007-2013 közötti időszak EU-s fejlesztési programjai a tradicionális gazdasági és társadalmi ce ´lkitu ̋ze ´sek mellett megfelelo ̋ hangsúlyt fektessenek a környezeti szempontokra. A kiadványok nemzeti, illetve regionális támogatási rendszerek által finanszírozott programok és stratégiák esetében is hasznosíthatók. Környezetünknek komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A regionális hatóságok azonban a rengeteg egymással versengő prioritás között nem mindig tudnak akkora hangsúlyt fektetni a környezetre, mint amit megérdemel. Bár törekedhetnek a környezeti szabályozásnak történő megfelelésre, azonban a szakpolitikák kialakításánál mégis a tradicionális társadalmi és gazdasági prioritások jelentik a fő vezérelveket.

1Regionális Fejlesztési Programok Zöldítése” (Greening Regional Development Programmes - GRDP) az INTERREG IIIC program által finanszírozott európai szintu ̋ hálózat, mely a ko ¨zremu ̋ko ¨do ̋ partnereknek leheto ̋ve ´ teszi tapasztalataik megosztását arról, hogyan is fejlo ̋dhet régiójuk a környezetre gyakorolt káros hatások minimalizálása mellett. 2Birley, T; McLaren, G; Tamburrini, S és Llanwarne, A. Mainstreaming Sustainable Development in Regional Regeneration: Review of the ESEP Approach and Guidance for Applicants. További információ: www.esep.co.uk

Esettanulmányok

Kelet Skóciai Európai Partneri Egyu ¨ ttmu ̋ ko ¨ de ´si Program, Egyesült Királyság Ez az együttműködés annak egyik példája, hogy hogyan lehet ambiciózus célokat érvényesíteni a fenntartható fejlődésben. A 2000-2006-os időszakra az együttműködés a projekt keretprogramjaként elfogadott egy, a fenntartható fejlődési alapelvekre épülő kritériumrendszert a projekt szempontjainak kivitelezésével, értékelésével és monitoringozásával kapcsolatban. 2006-ig ez a program számos innovatív projektet támogatott a környezettechnológia területén és különböző kereskedelmi folyamatokban. Az együttműködés hangsúlyossága a projekt célkitűzéseinek összhangját valósította meg olyan különböző területeken, mint a fenntartható erdőgazdálkodás, a turizmus, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése. A társadalmi vállalkozások fejlődése a helyreállítást igénylő területeken segítette a társadalmilag perifériára szorult közösségeket és a környezet megújulását.2.


1.1


Esettanulmányok

Güssing – Európai központ a megújuló energiáért, Ausztria Güssing az utóbbi 14 évben Ausztria egyik legszegényebb régiója volt, fő jellemzői a magas munkanélküliségi ráta, az ipar és a vasúti hálózat hiánya. A regionális hatóság az Objective 1 támogatását használta fel arra, hogy a területet Európa vezető megújuló energia központjává tegye. Güssing felpörgette gazdaságát, s energiatermelő üzemek hálózatába történő befektetéseken keresztül energiaellátás szempontjából önellátó régióvá vált (pl. biomassza és biogáz üzem, valamint napelemes rendszerek). Az előnyök között meg kell említeni az 1000 újonnan létrehozott munkahelyet, a mintegy 50 új vállalkozást (kereskedelmi és ipari), valamint az évi 9 millió euró nettó bevételt. Güssing városa is élvezi az “ökoenergia turizmus” fejlődését, amely az egész régió turizmusának fejlődését fellendítette. A város jelenleg arra törekszik, hogy Ausztriában a megújuló energia oktatásának területén vezető központtá váljon.3 Környezetvédelmi Park, Piemonte Régió, Olaszország A Környezetvédelmi Park egy ún. Tudományos és Technológiai Park, mely a környezet és a gazdaság kombinációját valósítja meg, és egy 4 további parkot magában foglaló projekt része Piemonte Régióban. A projekt keretében a kis- és középvállalkozások,

kutatóintézetek és induló vállalkozások megoszthatják szolgáltatásaikat, új kezdeményezésekben vehetnek részt, és új projekteket dolgozhatnak ki. A projekt megvalósulását a helyi hatóságok és gazdasági szervezetek szoros együttműködése tette lehetővé. A Környezetvédelmi Park előnyei: ■ Torino központjában egy ipari telep helyreállítása; ■ 1999 óta 20 új vállalkozás indult a Parkban; ■ 8 külföldi vállalkozás található a Parkban; ■ a Parkban mintegy 500 ember dolgozik, akiknek 80% - a egyetemi végzettséggel rendelkezik; ■ 1999 óta 150 új munkahelyet hoztak létre. A Környezetvédelmi Park létesítményeit a “zöld építészet” alapelvei szerint alakították ki, illetve különösen az energia és vízgazdálkodás területén innovatív technológiákat alkalmaztak. A Környezetvédelmi Park az európai tudományos és technológiai parkok közötti innováció eredménye, mely annak köszönhető, hogy kombinálja a technológiai innovációt és az ökohatékonyságot, valamint számos környezetvédelmi, illetve információ- és kommunikáció technológiai kutató intézetnek ad otthont.4.

Miért igényel ez a program integrált szemléletet? ■ Az EU Strukturális Alapokról szóló rendelete elõírja a környezet fenntarthatóságát5. A felülvizsgált Lisszaboni6 és Göteborgi7 Agenda szerint az új Közösségi Stratégiai Iránymutatások a fenntartható fejlõdést a gazdasági növekedésen és munkahelyek létesítésén keresztül nyomatékosítják. ■ Az erõforrások és az energia emelkedõ ára azokra a programokra fogja a legnagyobb csapást mérni, melyek nem integrálták a környezeti szempontokat. ■ Az érintettek szívének és lelkének megnyerése az adott régióban alapvetõ jelentõséggel bír a programok fenntarthatóvá tételében. A társadalmi és környezeti szempontoknak a problémák kezelésében jártas partnerekkel történõ kialakítása segíti ennek megvalósítását. Az integrált programok rugalmassága még több forrást vonzhat.

Az EU 1083/2006-as Rendelete a Strukturális Alapokról a környezeti fenntarthatóságot a regionális finanszírozás kulcsfontosságú tényezőjévé tette. A 3. cikk kijelenti, hogy a társadalmi-gazdasági célokat meg kell erősíteni azzal, hogy “védik és javítják a környezet minőségét”. A 17. cikk szerint, az Alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása célkitűzésnek a Közösség által történő előmozdítása keretében kell megvalósítani. ■ A fenntartható fejlõdés “bajnokának” lenni európai szinten is figyelmet válthat ki a megvalósítandó programmal kapcsolatban. Több üzleti lehetõséget teremthet, különösen a növekvõ ‘öko-tudatos’ piacon.

3

További információ: http://www.eee-info.net További információ: www.envipark.com 5További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/ sources/docoffic/official/regulation/newregl0713_en.htm 4

1.2


6

További információ: http://ec.europa.eu/growthandjobs/index_en.htm#news További információ: http://ec.europa.eu/environment/eussd/index.htm

7


Mit jelent tehát a környezet integrációja? A környezeti integráció azt jelenti, hogy a környezeti szempontokat a társadalmi és gazdasági szempontokkal egyenlő hangsúllyal kezelik az új programok kialakításának minden szakaszában. Az általunk túl sokszor biztosítottnak vélt természeti erőforrásokat a szakpolitikák kialakítása során a súlyuknak megfelelően kezelik. Ön már hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot tervez – figyelembe véve az inflációt, előmozdítva a növekedést és beruházásokat, és tiszteletben tartva a fizetési mérleget. Az integrált megközelítés környezetünket hasonló módon kezeli. A környezetet nem korlátnak, hanem lehetőségnek tekinti az innovatív gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ez azt jelenti, hogy nem elég csak szavakban támogatni a környezeti szabályokat. A programok tervezése, megvalósítása és értékelése során õszinte elkötelezettséget kell mutatni a környezeti érdekek irányában. A környezet integrációja “horizontális” és “vertikális” megközelítést egyaránt igényel: ■ A horizontális integráció a környezeti szempontok integrációját célozza meg az elsődlegesen társadalmi és gazdasági célú programokban. Egy új vidékfejlesztési program a helyi gazdák számára jobb gazdasági eredményeket jelenthet, de arra ösztönöz, hogy ennek elérése környezeti szempontból fenntartható gazdálkodási gyakorlatokon keresztül történjen. ■ A vertikális integráció esetén a programok egyes részeinek elsődleges célja a környezeti szempontok integrálása, bár lehetnek társadalmi és gazdasági hatásai is. A környezet minőségének javítása céljából létesített hulladék-feldolgozó üzem például más, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos iparágak fejlődéséhez vezethet. A környezeti integráció következetes modellje a program minden szakaszára vonatkozik: ■ A program kidolgozása során egyrészt az exante értékelésben találhatók környezeti komponensek, melyek a célokban és prioritásokban is tükrözõdnek, a partnerek között pedig környezetvédelmi intézményeket is találunk. ■ A megvalósítás során a környezeti szempontból fenntartható módszerek integrálásra kerülnek a sze ´lesko ¨ru ̋ társadalmi és gazdasági ce ´lkitu ̋ze ´sek megvalósításába.

■ A monitoring és értékelés során a társadalmi és gazdasági eredményekhez környezeti indikátorok kapcsolódnak. A környezeti szakértõk tevékenysége szerves részét képezi a monitoring és értékelési folyamatnak.

Hogyan néz ki ez egy jellegzetes program esetében? Ebben a példában egy olyan programot képzelünk el, mely a kis- és középvállalkozásokat segíti a környezetileg fenntarthatóbb gyakorlatok kidolgozásában. A program kialakítása: az Irányító Hatóság a környezetvédelmi intézményekkel egyu ¨ttmu ̋ko ¨dve környezeti, társadalmi és gazdasági célokat alakít ki. Kötelezheti például a támogatásra jogosultakat arra, hogy energiaés erõforrás-hatékonyság, földhasználat és zöld beszerzés tekintetében megfeleljenek bizonyos ce ´lkitu ̋ze ´seknek. A más intézményekkel történõ egyu ¨ttmu ̋ko ¨de ´s elõsegíthetné a program e részének fejlõdését. Megvalósítás: az Irányító Hatóság a környezetvédelmi intézményekkel egyu ¨ttmu ̋ko ¨dve az általa felállított környezeti kritériumok alapján értékelheti a projektet. A projekt megvalósulása során folyamatos monitoring valósulna meg. Egy helyi építkezési vállalkozásnak például demonstrálnia kellene elkötelezettségét a hulladék mennyiségének csökkentése, illetve az újrahasznosítás iránt, valamint a zaj és légszennyezés csökkentése mellett. Monitoring és értékelés: Az Irányító Hatóság a környezeti intézményeket is bevonja a monitoringba, mely az egyedi projektek és a program egészének környezeti hatását monitoringozza és vizsgálja.


1.3


A GRDP eszközrendszere: egy zöld és virágzó jövő elérésének támogatása Az Önéhez hasonló szervezetek kulcsszerepet játszanak a környezet integrációjának terén az adott régióban – de meg tudnak-e felelni ennek a kihívásnak? A GRDP eszközrendszere segíthet ebben. A környezeti integráció elősegítése nagyszerű lehetőséget biztosít egy adott szervezet felkészültségének felmérésére, illetve annak

1.4

kidolgozására, mit is kell tenni a környezeti szempontból fenntartható jövő érdekében. Eszközrendszerünk különböző részei olyan alapvető témákkal foglalkoznak, melyekkel bármely, a környezet integrációjának kihívásaival szembesülő helyi vagy regionális hatóság találkozhat.

Hogyan profitálhat a gazdasági versenyképesség a környezeti szempontok figyelembevételéből?

Európában számos ötletes projekt alkalmazza a környezeti érdekeket a gazdasági innováció érdekében. Errõl bõvebben a Környezet, mint gazdasági tényezõ (Environment as an economic driver) ci´mu ̋ kiadványban olvashat.

A szakpolitikáknak figyelembe kell venni a fenntartható környezeti állapotot. Hova fordulhatunk segítségért?

A régiójában található környezetvédelmi ügynökségek és szervezetek segíthetnek ebben. A Partnerség, mint a fenntarthatóság eszköze (Partnership as a tool for sustainability) ci´mu ̋ kiadványunk bemutatja, hogyan lehet a programozási folyamatba bevonni az említett szervezeteket vagy más érdeklõdõ partnereket, akik segíthetnek abban, hogy a stratégiák és eljárások valóban képviseljék a környezeti szempontokat.

Mivel foglalkoznak más hatóságok? Véleményünk szerint jó munkát végzünk, de ez segítene a gyakorlatainkat összehasonlítani másokéval. A problémáink nagy része más régiókat is érint.

A Hálózatok kialakítása a környezeti szempontok integrálásának elõsegítéséért (Creating networks to promote environmental integration) ci´mu ̋ anyag ötleteket ad a tekintetben, hogy más irányító és környezetvédelmi hatósággal hogyan hozzanak létre hálózatokat, vagy hogyan vegyenek részt különbözõ hálózatokban nemzeti és európai szinten.

Tudjuk, hogy Stratégiai Környezeti Vizsgálatot kell lefolytatnunk, de hogyan hasznosíthatjuk ezt egy valóban minőségi program kidolgozásában?

A Stratégiai Környezeti Vizsgálat, mint ugródeszka alkalmazható a programozás során a környezeti szempontok szélesebb ko ¨ru ̋ integrációja érdekében. Olvassa el a Stratégia Környezeti Vizsgálat ci´mu ̋ kiadványunkat (Strategic Environmental Assessment).

Gyakorlatilag hogyan teremthetők meg egy sokkal fenntarthatóbb beruházás, azaz zöldebb projekt feltételei?

A Programok zöldítése a gazdasági növekedésért és munkahelyteremtésért (Greening projects for growth and jobs) ci´mu ̋ kiadvány olyan javaslatokat tartalmaz, melyeket a regionális fejlesztési programok vezetõi fel tudnak használni a zöldebb programok és projektek kidolgozásában. Példákat mutat be az Európa szerte elért eredményekrõl is.

Hogyan használható fel az európai támogatási rendszer egy zöldebb mezőgazdasági ágazat kialakításához?

Mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok zöldítése (Greening agriculture and rural development programmes) című anyagunk összefoglalja, hogyan alkalmazhatnak a nemzeti és regionális hatóságok egy sokkal fenntarthatóbb szemléletet a vidékfejlesztési programokban. Előretekint a KAP reform 2008-ban esedékes további vitáira.

Mi a helyzet a régiónkban található városokkal?

A városok sok környezeti probléma forrásai lehetnek, gyakran azonban a környezeti innovációk katalizátoraként is szerepelhetnek. Tekintse meg a Fenntartható közösségek kialakítása (Developing sustainable communities) ci´mu ̋ anyagunkat.


2


Mit értünk azalatt, hogy a környezet, mint a gazdaság mozgatórugója? A környezet egy igen értékes vagyontőke, mellyel körültekintően kell gazdálkodni, amennyiben hosszú távú gazdasági hasznot és jólétet akarunk biztosítani. A múltbeli nézetek szerint a gazdaság és a környezet egymással hadilábon állnak, és a gazdasági növekedés elkerülhetetlenül károsítja a környezetet, míg a környezetvédelem rontja a gazdasági növekedést. Az újonnan megjelenõ értelmezés szerint azonban a környezetvédelem képes gazdasági elõnyt teremteni, és ténylegesen is gazdasági haszonnal jár, új lehetõségeket hordoz magában, és a gazdasági növekedést új irányba tereli. Ez a kiadvány bemutatja, hogy ezeket a lehetõségeket és hasznokat hogyan lehet kihasználni regionális fejlesztési programok esetén.

Esettanulmányok

A Regionális Gazdasági Stratégia DélnyugatAngliában 2006-2015, Egyesült Királyság Délnyugat-Anglia gazdag és változatos környezete a régió egyik legnagyobb értéke. A környezetet emiatt a Délnyugat-Angliai Regionális Gazdasági Stratégia jövőbeni gazdasági sikerességének kulcskérdéseként azonosítják – a szakértelem és innováció mellett. Ez a környezet a hely erősségeiből táplálkozik – a természeti örökség részét képező partszakasz, tájak, vadon területek és élőhelyek, és a környezeti tevékenységeken alapuló gazdasági hasznok elérésének lehetősége. Az élet minősége – mely gyakran kapcsolódik a környezet minőségéhez - beruházást, vállalkozásokat, munkaerőt és turistákat különösen csalogató tényező.


2.1


Miért a környezet, mint mozgatórugó? A környezet fejlesztése, mint a régió gazdasági tényezője, két alapvető céllal rendelkezik: ■ növelni a gazdasági versenyképességet azáltal, hogy csökkenti a vállalkozások költségét az erőforrások sokkal hatékonyabb felhasználásán keresztül. Az energia és más erőforrás felhasználás hatékonyságának javítása kedvez a magán vállalkozásoknak, a regionális gazdaságnak, csakúgy, mint a széles értelemben vett környezetnek. ■ növelni a termelékenységet a gazdaság azon fejlődő szektorai által, melyek integrált gazdasági és környezeti hasznokkal járnak. A fogyasztók és vállalkozások egyre növekvő mértékben keresik a környezeti javakat, és a vállalkozás fejlesztés ezekben az ágazatokban jelentős növekedést eredményezhet.

Egyéb célok: ■ gazdasági fejlődés és környezetgazdálkodás céljainak, valamint tevékenységeinek integrálása ■ a környezet minőségén, és a fenntarthatóságon alapuló terület identitásának javítása a belső befektetési stratégiában, mely javítja a régió versenyképességét, és bizonyos gazdasági ágazatoknak (pl. turizmus) és vállalkozásoknak előnyöket jelentenek ■ segíteni a régiót a globális átlaghőmérséklet emelkedésének korlátozására vonatkozó Európai Uniós célkitűzés elérésében ■ segíteni a helyi vállalkozásokat és intézményeket, hogy megfeleljenek az EU-s és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak

Előnyök a régió számára Számos előnye van annak, ha a környezetet a gazdasági fejlődés középpontjába állítjuk: ■ a környezeti erőforrások megőrzése gazdasági előnyökkel – az erőforrás felhasználás javuló hatékonyságának viszonylatában – és társadalmi előnyökkel járhat, különös tekintettel az életminőség javulására, és a környezetre ható előnyökre ■ a környezetgazdálkodási ágazatban részt vevő vállalkozások fejlődése helyi környezetvédelmi “bajnokokat” hoz létre a piaci réságazatokban, mely jótékonyan hathat a helyi gazdaságra, munkahelyet és jólétet teremthet, és a helyi lakosságban új szaktudást hozhat létre ■ a környezeti szaktudás kialakítása a vállalkozásokra költségkímélő, kockázatcsökkentő, és innovációt serkentő hatással van; ■ a környezetvédelem felhasználása termékvédjegyek kialakítására és piaci rések kiaknázására növeli a versenyképességet, és hangsúlyozza, mintegy ünnepli a helyi sajátosságokat; ■ az életminőség és a népesség egészségének javítása a szennyezés csökkentése által mérsékli az emberre ható kockázatokat; ■ a régió vonzerejének javítása növeli a beruházásokat, és új tehetségeket vonz.

2.2


Esettanulmányok

“Lehetőség a sütőiparban”: sütő olaj, mint a dízel helyettesítője, Málta 2004-ben Málta legnagyobb sütéshez használt zsiradék és olajtermelője – az Edible Olajtársaság – egy innovatív üzleti megoldással állt elő. Ahelyett, hogy a sütéshez használt olaj és zsiradék a csatornába kerülne, dízelautókat és teherautókat fog hajtani. A projekt egy éttermeket és 24 000 háztartást magában foglaló gyűjtőhálózatot hozott létre. A projekt integrálta a gazdasági előnyöket a környezet javításával, sőt, elnyerte a BBC World Challenge díját. Amellett, hogy új üzleti lehetőséget teremtett a cég számára, csökkentette a légszennyezést, és Málta energiaimport-függőségét. A projekt sikerességének kulcsa a Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium és a kormányzati tulajdonú hulladékgazdálkodási cégek együttműködése volt.1

1

További információ: http://www.theworldchallenge.co.uk/competition_2005.php


A környezetvédelem hogyan vezérelheti a regionális fejlesztési programokat? A következőkben olyan módokat mutatunk be, mellyel a regionális fejlesztési programok kreatívan hasznosíthatják a környezet értékeit a fejlődés előmozdítása érdekében: ■ környezeti értékek megõrzése gazdasági haszon elõállítása mellett: az erõforrásfüggõ tevékenységek, mint az erdõgazdálkodás és turizmus, városi tisztítási és újraélesztõ programok fenntartható módjainak támogatása ■ A környezetgazdálkodási ágazat üzleti fejlesztése: olyan üzleti tevékenységek támogatása, mely környezetbarát szolgáltatásokat nyújt, mint az újrahasznosított termékek, megújuló energia, stb; környezetvédelmi szolgáltatások fejlesztése ■ Szakértelem, vállalkozások és beruházások vonzása és megtartása: a fenntartható programok javítják a régió e ´letmino ̋se ´ge ´t és beruházási viszonyait.

■ Környezetgazdálkodási szaktudás vállalkozásoknak: a programok elõírhatnak, illetve támogathatnak olyan környezetgazdálkodási rendszereket, amelyek növelik a környezettudatosságot és fejlett környezeti teljesítményhez vezethetnek. ■ Az erõforrások hatékonysága a versenyképességért: lehetõvé tenni a vállalkozások és intézmények számára, hogy csökkenthessék az energia, és más nyersanyagok felhasználását a gazdasági teljesítmény javítása érdekében ■ A környezet érvényesítése a termékek védjeggyel történõ jelölésében és a piaci rések kihasználásában: természeti és kulturális erõforrások támogatása, hogy értékesítsék a régió vonzerejét a turizmus és a beruházások tekintetében Ezeket az alábbi diagram mutatja be.

A környezet mint gazdasági te ńyezo ̋2

A környezeti értékek megõrzése gazdasági eredmények elérése mellett

Környezetvédelmi ágazat üzleti fejlesztése

Környezetgazdálkodási szaktudás az üzleti élet számára

A környezet mint gazdasági tényezõ

Erõforrások felhasználásának hatékonysága a versenyképességért

A környezetvédelem alkalmazása a védjegyekben és a piaci rés stratégiában

Szaktudás, vállalkozások és beruházás vonzása és megtartása

2

További információ: http://www.southwestrda.org.uk/whatwedo/policy/environment/introduction.shtm


2.3


Tanácsok arra vonatkozóan, hogy hogyan használjuk a környezetvédelmet gazdasági tényezőként ■ Egy olyan programot kell kidolgozni, mely környezeti témákkal is foglalkozik azáltal, hogy különleges környezeti célokat fogalmaz meg, vagy még általánosabban érvényesíti a fenntartható fejlõdést, vagy a gazdasági fejlõdés jobban fenntartható fejlõdését. Ez segíti a környezeti szempontok érvényesülését minden tevékenységben, és nem csak azokban, melyeknek különleges környezetvédelmi ce ´lkitu ̋ze ´sei vannak. Egy példa: Jövőbeni Program: "Jelentős és fenntartható változások elérése az emberi jólétben, üzleti életben és közösségekben a programozási területen oly módon, mely gazdasági növekedést, nagyobb társadalmi részvételt, és a természetes és mesterséges környezet javulását eredményezi." ■ Környezeti adatok érvényesítése, hogy azok egye ´rtelmu ̋ hatással legyenek a gazdasági fejlõdés ce ´lkitu ̋ze ´seire. Példa: energia árak trendjei; látogatók figyelemfelkeltése a természetes környezeti értékeket illetõen; a környezetgazdálkodási ágazatok foglalkoztatottsága. Ez segíti a programozó testületek elkötelezettségét, mivel ez közvetlen kapcsolatot jelent a környezetvédelem és gazdaság között.

■ Új üzleti lehetőségek megteremtése: meg kell vizsgálni a különböző üzleti lehetőségek közötti lehetséges összhangot. A hulladékkal kapcsolatban az első kérdés az lehet: Mit kezdhetek ezzel?” ■ A programoknak, illetve a hatóságoknak a kis- és középvállalkozások számára megfizethetõ tanácsadó szolgáltatást kell létre hozniuk az erõforrás felhasználás hatékonyságával, környezetgazdálkodási szaktudással, környezetgazdálkodási vállalkozások indításával kapcsolatban. Az ENVISION (UK) projekt például segít a vállalkozásoknak a költségmegtakarításban, és javítja a versenyképességet és a hitelességet. 5 napos célzott segítségnyújtást, és magas szintu ̋ “egyablakos” tanácsadó szakértõi szolgáltatást végez cégeknek. ■ Vizsgáljon meg lehetséges egyu ¨ttmu ̋ko ¨de ´seket, hogy csökkentse a káros környezeti hatásokat, és jó üzleteket kössön. ■ Kezelje kiemelten a helyi sajátosságokat és fektessen nagy hangsúlyt azokra, különösen az ételek és italok, ne ´pmu ̋ve ´szet és zöld turizmus területén.

Esettanulmányok

Esettanulmányok

Tannins Projekt, Spanyolország A Tannins Projekt a boripar melléktermékek innovatív felhasználását célozza, mint importot helyettesítő csersavforrás a bőripar számára. Ez teljes mértékben a boripar hulladékokból származik, amit komposztálásra, vagy energiaelőállításra használhatnak. A felhasználás e módja igen vonzó volt, mivel Európában a bortermelés és a csersav ipar központjai nagyrészt ugyanazon régióban találhatók.

Tideford Organics (az ENVISION program kedvezményezettje), Egyesült Királyság “Vállalkozásunk egyre inkább energia és erõforrás hatékonnyá válik, ami versenyképesebbé tesz minket és javítja a környezeti hitelességünket.” Simon Baker, ügyvezetõ igazgató, Tideford Organic Foods Ltd.

3

http://www.envisionsw.org.uk/

További információk További információk és számos esettanulmány található a „Környezeti integráció megvalósítása: A környezet, mint gazdasági tényező” (Making the case for environmental integration: Environment as an economic driver) című GRDP jelentésben, amely

2.4


elektronikus formában megtalálható a CD-ROM eszköztárban. A dokumentum más kulcsfontosságú anyagokra, referenciákra utal és további útmutatókat is tartalmaz.

3

Partnerség, mint a fenntarthatóság eszköze

Mit jelent a “partnerség” a regionális fejlesztési programokban? A “partnerség” a regionális fejlesztési programok tekintetében minden érintett bevonását jelenti a programozási ciklus során. Európai tapasztalatok szerint a hatékony partneri együttműködés jelentősen javítja a regionális fejlesztési programok fenntarthatóságát és teljesítményét. A programozási ciklus minden szakaszára kiterjedő partnerséget – kidolgozás, megvalósítás, monitoring és értékelés – az Európai Bizottság és a tagállamok számos fontos jogi dokumentuma alapvető eszköznek tekinti (lásd az alábbi szövegdobozt). A környezetvédelemmel foglalkozó partnerek, úgymint környezetvédelmi hatóságok, NGO-k, és más szervezetek bevonása a környezeti integráció gyakorlati megvalósulásának jobb megértését, valamint a fenntartható fejlődés szempontjainak megfelelőbb alkalmazását teremti meg a program minden vonatkozásában. Az anyag bemutatja, milyen jelentőséggel bír a partneri együttműködés a környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrációja szempontjából, különös tekintettel a környezetvédelemmel foglalkozó partnereknek a programozási ciklus minden szakaszára kiterjedő bevonására.


3.1


Környezetvédelmi együttműködés a regionális fejlesztésben: jogi és politikai háttér EU Kohéziós Politika, Általános Rendelet Az 1083/2006/EK számú, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló Rendelet 11. cikke kötelezi a tagállamokat az illetékes hatóságokkal és egyéb intézményekkel történő együttműködésre. Hangsúlyozza a környezetvédelemmel foglalkozó partnerek bevonásának jelentőségét: “A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a – környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló – fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét.1" EU Kohéziós Politika, Közösségi Stratégiai Iránymutatások a 2007-2013 közötti időszakra Az Európai Bizottság által kiadott iránymutatások a Kohéziós Politika támogatási programjainak megvalósítására vonatkozóan hangsúlyozzák a partnerség jelentőségét: Ehhez kapcsolódó, és kiemelten fontos, a kohéziós politika eredményességét meghatározó tényező a

valamennyi szereplő között fennálló partnerség minősége - ideértve mindazokat, akik regionális és helyi szinten működnek - a programok előkészítése és végrehajtása területén.2 Az EU Vidékfejlesztési Politikája, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Az 1698/2005/EK számú, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló Rendelet 6. cikke kiköti, hogy segítséget a partnerekkel való konzultáció útján kell megvalo ´si´tani, idee ´rtve “bármely más, a civil társadalmat, a nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket és a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szerveket képviselő megfelelő szervezeteket.3” Az Aarhusi Egyezmény Az 1998-as „Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréséről a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról” gondoskodik a környezettel kapcsolatos stratégiai dokumentumok készítése során – többek között – a társadalmi részvételről. Mivel az EU tagállamok és a Bizottság maga is tagja az Aarhusi Egyezménynek, annak szerkezete és alapelvei hasznosíthatóak a partnerségi alapelvek gyakorlati megvalósítása során.

Milyen előnyöket jelent a partnerség? ■ A számos érintett bevonása, beleértve a környezetvédelemmel foglalkozó partnereket, egyértelmű környezeti, gazdasági és társadalmi célok megjelenését jelenti a programokban, ami fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszi azokat. ■ A jobban informált pályázók a projektek magasabb szintű megvalósulását jelentik. A partnerség erősíti a finanszírozott projektek vezetésének helyi kötődését és a gazdasági és társadalmi fejlesztési politikák legitimitását. ■ Azok a partnerek, akik ismerik a régió/célcsoportok igényét, segíthetnek egy pontosabb program létrehozásában, amely a helyi igényekre reagál. Saját célcsoportjaik számára is népszerűsíthetik a programot, ami elősegíti a helyi közösségek körében a program által támogatni kívánt célok megértését.

3.2


■ A partnerség kapcsolatot kovácsolhat a finanszírozási programok különböző típusai, pl. ágazati programok, különböző régiók, stb. között. ■ A partnerség támogatja a demokratikus döntéshozói folyamatot. ■ Az átláthatóság, nyitottság, a visszaélések és a korrupció megelőzése a projekt elbírálási folyamata során segíti a program zökkenőmentes megvalósítását. ■ A partnerség segíti a források jobb igénybevételét és az adófizetők pénzének hatékonyabb felhasználását a projektek minőségén alapuló jobb elbírálási folyamat során.

1

További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources /docoffic/official/regulation/newregl0713_en.htm 2További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/ docoffic/2007/osc/index_en.htm 3További információ: http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_en.htm


Hogyan lehet jó partnerséget kialakítani és fenntartani? A fejlesztési programokhoz szükséges hatékony és erős partnerség nem csak elhatározást és kitartást, de intézményi és személyes folytonosságot és időt igényel. Ideális esetben a partnerség számos olyan intézménnyel, szervezettel, és egyénnel kell, hogy rendelkezzen, akik jól informáltak és/vagy egyértelmű érdekeltséggel rendelkeznek a programok eredménye tekintetében. A Kohéziós Politika programjait tekintve az Európai Bizottság jogi előírásai és iránymutatásai utalnak a környezeti hatóságok bevonására. Egy hatékony környezeti partnerségben civil környezetvédelmi szervezetek és egyéb érintettek is rész vesznek. Ezek a következők lehetnek: ■ önkormányzatok és helyi hatóságok (azok szervezetei és hivatalos, valamint nem hivatalos hálózatai); ■ egyéb érdekelt hatóságok; ■ szakszervezetek; ■ szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek;

■ több ágazatra kiterjedő NGO hálózatok; ■ gazdasági fejlesztési szervezetek; ■ a nők és férfiak egyenjogúságáért felelős testületek; ■ szakmai egyesületek (kereskedelmi kamarák, gazdaszervezetek, stb.); ■ egyetemek, tudásközpontok, innovációs központok, kutató és fejlesztési intézetek; ■ közösségi csoportok (amennyiben fontosak a program céljainak szempontjából). A partnerség akkor működik megfelelően, amikor már az elején megvalósul, azaz a tervezési illetve programozási szakaszban, és a program ciklus során mindvégig tart. A következő diagram számos olyan tevékenységet tartalmaz, melyet a program menedzsereknek és hatóságoknak követniük kell annak érdekében, hogy a program programozási/tervezési, megvalósítási, monitoring és értékelési szakaszaiban kialakítsák és fenntartsák a gyümölcsöző együttműködést.

Monitoring és Értékelés

Megvalósítás

Programozás

A jó partnerség modellje A partnerség vezetőjének kijelölése, aki felelős a partnerek által nyújtott hozzájárulások szervezéséért a program fejlesztési folyamatok során. Részletes részvételi terv kidolgozása annak érdekében, hogy a program készítői és a partnerek számára világossá váljon, hogyan és mely szakaszban kerülnek bevonásra. A részvételi tervet egy publicitási tervhez kell kapcsolni, amely az érintettek és a társadalom körében terjeszti a programról szóló információkat. Mindkét tervnek elérhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára. A programíró csapatba be kell vonni a társadalmi, gazdasági és a környezetvédelemmel foglalkozó partnerek képviselőit. Ahol nincs előírva Stratégiai Környezeti Vizsgálat, ott külső környezetvédelmi szakértőt kell bevonni. A konzultáció során összegyűjtött minden egyes hozzászólást publikálni, értékelni és rögzíteni kell – és a vonatkozó észrevételeket bele kell foglalni a dokumentumba. Az arról szóló bizonyítéknak, hogy a programíró csoport az észrevételeket miként vette figyelembe, nyilvánosnak kell lennie. A programkészítő csoportot, illetve a monitoring bizottság képviselőit nyíltan és diszkriminációtól mentes módon kell kiválasztani, ideális esetben választások útján. A kisebb munkacsoportok felállítása során érvényesíteni kell a partnerség alapelveit, hogy a program fejlesztése során a speciális feladatokkal megfelelően birkózzanak meg. A csoportokban való részvételnek önkéntesnek kell lennie. Nyilvános találkozókat kell szervezni a környezetvédelemmel kapcsolatban, hogy biztosítsák a program fejlesztési folyamat fontos szakaszaiban tervezett dokumentumok szélesebb körű vitáját. Fel kell állítani egy interdiszciplináris “projektértékelő bizottságot” környezetvédelemmel foglalkozó, társadalmi, gazdasági, regionális és helyi partnerek részvételével, akik a szakértelmük alapján kerülhetnek kiválasztásra. A Program Irányító Bizottságában ki kell jelölni a környezetvédelmi fenntarthatóság egy képviselőjét. A megvalósító hatóságnak környezetvédelmi szaktudást kell biztosítania a program kidolgozói és a pályázók számára. E szakértők abban lehetnek hasznosak, hogy a környezetvédelmi kapacitást építsék más partnerekkel együtt. A környezetvédelmi tanácsadó számára egy sor ügynökségektől, NGO-któl és környezetvédelmi vállalkozásoktól származó környezetvédelmi szakértői anyag elérhetőségét kell biztosítani a program kidolgozásának és megvalósításának támogatása érdekében.

Jó információáramlás Az alábbi eszközöket lehet a partnerek bevonása érdekében használni: ■ interaktív weboldal; ■ e-mail konferencia; ■ információs központok nagyobb városokban; ■ nyomtatott kiadványok, melyek bemutatják a program dokumentum ce ´lkitu ̋ze ´seit, a megvalósítás folyamatát, az informa ćio ´forra ´sokat, valamint a kapcsolattartókat; ■ konferencia, mely bemutatja a program fejlesztési folyamatát a partnereknek.

Meg kell fontolni, hogy kötelezővé tegyék a helyi és regionális környezetvédelmi hatóságok bevonását a program monitoring bizottságok munkájába. Be kell vonni a helyi és regionális érintetteket az értékelési feladatokat végző csoportba, amikor csak lehetséges. Az értékelési szakasz során szervezhetünk workshopokat, konferenciákat és több érintett részvételével munkacsoportokat. Értékelni kell magának a partnerségnek a színvonalát a program előzetes, félidei, és utólagos értékelése során.


3.3


Tanácsok a hatékony környezetvédelmi partnerség kialakítására “A múltban gyakran előfordult, hogy bár a részvételhez vezető utat jó szándékok szegélyezték, mégis az egész csupán időpazarláshoz és zsákutcához vezetett, ez pedig kiábrándulást és haragot eredményezett az érintettek körében. A részvétel, a demokráciához hasonlóan, minden embernek mást és mást jelent. A részvétel lehetőségét meg lehet ragadni, de csak akkor, ha az érintettek közös megegyezésén alapszik, s ha azok közös nyelvet beszélnek5.“ ■ A hatékony partnerség a partnerek időben történő bevonását feltételezi a programozás minden egyes szakaszában: a programok előkészítésében, a költségvetés kialakításában, a menedzsmentben, a monitoringban és a közreműködés értékelésében. ■ Vonja be a megfelelő partnereket a megfelelő időben a munkába – a programozási folyamat kezdetén. Meg kell tenni mindent azért, hogy a partnerek részvétele biztosított legyen a programozási ciklus teljes időtartama alatt, mivel kívánatos minden lépést különböző emberekkel vagy különböző szervezetekkel kezdeni. ■ Ne feledjük el, hogy a környezetvédelmi célú partnerség szempontjából kritikus tényező a

■

■

■ ■

kapacitásfejlesztés és a képzés, különösen a fenntartható környezet alapelveinek megértése, és azok regionális fejlődéssel való kapcsolata esetén. Környezetvédelmi hatóságok és/vagy NGO-k tarthatnak képzéseket programok irányító hatóságai, értékelő és monitoring bizottsági tagok, valamint pályázók számára. Tekintettel kell lenni arra, hogy bizonyos partnereknek (pl. kis-és középvállalkozások, kis önkormányzatok és NGO-k) pénzügyi támogatásra van szu ¨kse ´gu ¨k ahhoz, hogy partnerként szerepelhessenek. Közvetlen költségeiket (utazás, szállás, a vitaanyagok másolatai) jó lenne fedezni. A program kidolgozása, a projekt mino ̋si´te ´se, a monitoring és értékelés során a partnereknek egyértelmű feladatokat kell adni, és lehetőséget kell biztosítani a döntéshozó folyamatban való részvételre. A partnerség a különböző érdekcsoportok közötti bizalmi kapcsolat kiépítésére is használható, és közös alapot teremthet a jövőbeni fejlesztésekhez. Biztosítani kell a partnereket az információhoz való időbeni hozzáférésről. A partnerség feladatainak ellátásához felváltva kell hivatalos és nem hivatalos találkozókat, workshopokat, és egyéb eszközöket használni.

Esettanulmányok

Esettanulmányok

Tapasztalatok felhasználása, Egyesült Királyság A Közösségi és Önkormányzati Osztály „Operatív Program Sablon az Angol ERFA Programokhoz: 2007-13” című útmutatójának egyik része horizontális témákkal foglalkozik. Kiemeli, hogy a programok felvázolásánál fontos, hogy a régiók építsenek a jelenlegi programok tapasztalataira, és alkalmazzák a Környezeti Fenntarthatósági Témavezetők, környezetvédelmi ügynökségek és más környezetvédelmi partnerek szaktudását.

SKV Laboratórium, Olaszország A szicíliai Regionális Környezetvédelmi Hatóság és más olasz régiók közös SKV képzési napokat szerveztek a program és környezetvédelmi Irányító Hatóságok alkalmazottai számára. Ez segítette e hatóságok szakértőinek közös munkáját, illetve az SKV folyamat előnyeinek és kihívásainak felismerését. 5

Batson, B, Management in the Voluntary Sector Unit, Leeds Metropolitan University, in Wilcox, D: The Guide to Effective Participation. London, 1994. Visite http://www.partnerships.org.uk/guide/index.htm

Hol található további információ? A Partnerség, mint a Regionális Fejlesztési Programok Zöldítésének Eszköze – Tapasztalat és Javaslatok (Partnership as a tool to green Regional Development Programmes – Experience and Recommendations) című GRDP jelentés sokkal részletesebb információval szolgál a jó

3.4


partnerségről és annak megvalósításáról. Az anyag sikertörténeteket is tartalmaz a GRDP együttműködésről. Megtalálható elektronikus formában, a CD-ROM eszköztárban. A kiadvány más dokumentumokra, referenciákra való utalásokat, illetve további útmutatókat is tartalmaz.

4


Mit is értünk “hálózatok” alatt? Európa-szerte léteznek regionális, nemzeti és nemzetközi hálózatok, melyek egyesítik a programok érintettjeit az információ és tapasztalatok megosztása terén, valamint koordinálják a környezetvédelmi és regionális fejlesztési programok tevékenységeit. A fejlesztési programok zöldebbé tételének összefüggésében a hálózatok összehozzák a gazdasági fejlesztéseken és környezetvédelmi témákon dolgozó szereplőket a környezet és a gazdasági növekedés közti összhang erősítése érdekében. A jól szervezett és megfelelően koncentrált hálózatok a regionális fejlesztési programokban a környezetvédelmi kérdések gazdasági és társadalmi célkitűzésekkel történő integrációjának kulcseszközei.


4.1


Melyek a hálózatok különböző típusai? Nemzeti Hálózatok a nemzeti hálózat egy adott országon belül koordinálja a környezetvédelmi kérdéseket a fejlesztések minden területén, megosztja a tapasztalatokat az intézmények, szervezetek között, valamint a programokhoz útmutatókat és eszközöket dolgoz ki. Jellemzően program menedzserek (gazdasági vagy tervezési hatóságok) és nemzeti és regionális szintű környezetvédelmi hatóságok alkotják. További partnerek lehetnek még az Európai Bizottság képviselői, releváns külső testületek, mint például kutatóintézetek, környezetvédelmi ügynökségek és NGO-k. Az alábbiakban olasz és spanyol példák kerülnek bemutatásra. Nemzetközi Hálózatok: lehetővé teszik a programok és hatóságok képviselői számára a hasonló gondolkodású külföldi szakemberekkel és hivatalnokokkal való találkozást, a tapasztalatok megosztását, egymás támogatását és az egyes kérdésekkel kapcsolatos vélemények koordinálását.

A nemzetközi hálózatok felállítása történhet hivatalos keretek között, mint például az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által irányított Környezeti Hatóságok Európai Hálózata (ENEA) esetében (lásd az alábbi szövegdobozban). A hálózatok lehetnek ennél kötetlenebbek is, mint például a nemzetközi szervezetek és NGO-k által létrehozott együttműködések az egyes országok között, vagy az Interreg projektek által kialakított hálózatok, melyek egyike a GRDP. Informális Hálózatok (különböző szinteken): Egy informális hálózat állhat egyszerűen egy sor találkozóból a programképviselők, környezetvédelmi szakértők, stb. között. Ilyen hálózat található például az Egyesült Királyságban, ahol a regionális programok Környezeti Fenntarthatósági Témavezetői (ESTM) dolgoznak együtt a különböző régiók tapasztalatainak megosztása érdekében. A vezetők évente legalább két alkalommal találkoznak és folyamatos kapcsolatban állnak munkájuk megosztása és koordinálása érdekében.

Esettanulmányok

Közösségi Strukturális Alapok Környezetvédelmi és Irányító Hatóságainak Olaszországi Hálózata 1998-ban Olaszország létrehozta a Környezetvédelmi és Irányító Hatóságok hivatalos hálózatát központi és regionális szinten, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának, Regionális Politikai Főigazgatóságának és Mezőgazdasági Főigazgatóságának részvételével. A hálózatot a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közösen irányítja. A hálózat elősegíti a környezetvédelem fejlesztési programokba történő integrálását technikai támogatás, képzések és információcsere segítségével. Erősíti a különböző ágazatokért felelős hatóságok közti kapcsolatokat; növeli a környezetvédelmi témákról szóló ismereteket; és mindenekelőtt megkönnyíti a környezetvédelmi és fenntarthatósági politikák Strukturális Alapok Programokba történő integrálását. A hálózatot segíti egy különböző területek szakértőiből álló munkacsoport is, akik technikai segítséget nyújtanak a regionális fejlesztési programokon dolgozó nemzeti és regionális környezetvédelmi hatóságoknak. A hálózat emellett technikai és módszertani útmutatókat, tanulmányokat és különleges környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó elemzéseket dolgozott ki, illetve ellenőrzi/felügyeli a környezetvédelem integrálását.1.

Spanyol Környezetvédelmi Hatóságok Hálózata Az 1997-ben alapított Spanyol Környezetvédelmi Hatóságok Hálózata a környezetvédelemért illetve a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap programozásáért és irányításáért felelős hatóságok közti különböző szintű együttműködés és koordináció egyik fóruma. A hálózatot a Környezetvédelmi Minisztérium irányítja. Célkitűzése a Struktura ´lis Alapok által társfinanszírozott tevékenységek kapcsán a környezetvédelem integrálásának biztosítása, valamint az európai környezetvédelmi törvényhozás/törvénykezés megvalósításának, illetve megfelelőségének ellenőrzése. A hálózat emellett segíti a környezetvédelmi szempontok különböző gazdasági ágazatokba történő beépítésén dolgozó munkacsoportokat, valamint kidolgozott egy sor hasznos útmutatót és módszertant is (pl. a stratégiai környezeti vizsgálatra vonatkozóan). A “Környezeti Tudatosság Modul” képzési kurzusokhoz, valamint a “Jó Környezeti Gyakorlat Kézikönyv” különböző szakmákhoz történő kidolgozásával támogatta a környezeti tudatosságot2.

1 2

4.2


További információ: http://www.reteambientale.it/eng/home.asp További információ: http://www.mma.es/portal/secciones/raa/


Esettanulmányok

Környezetvédelmi Hatóságok Európai Hálózata a Kohéziós Politikáért (ENEA) A hálózat összehozza az EU tagállamok nemzeti környezetvédelmi hatóságait, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának és más releváns főigazgatóságok képviselőit, valamint civil szervezetek, nemzetközi és egyéb szervezetek megfigyelőit. A hálózat a következőket teszi lehetővé a tagok számára:

■ A Kohéziós Politikával és környezetvédelemmel kapcsolatos vélemények megvitatása és koordinálása; ■ Új EU kezdeményezések és politikák megismerése; ■ Tapasztalatok megosztása; ■ Közös jelentések, útmutatók, eszközök és más termékek kidolgozása. Az ENEA jelenleg nemzeti szintű intézmények hálózata, de terveik szerint a fejlesztési programokkal foglalkozó nemzeti környezetvédelmi hálózatok ernyőszervezetévé kívánnak válni3.

3

További információ: http://ec.europa.eu/environment/integration/structural_funds_en.htm A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere

4.3


Milyen előnyöket jelent egy hálózat? A különböző típusú hálózatok különböző célokat szolgálnak, amint ez bemutatásra került. A legtöbb hálózat lehetőséget biztosít a különböző szervezetek, régiók és/vagy országok tapasztalatainak megosztására, és a fontos érintettekkel és hatóságokkal végzendő munka koordinálására. A következőkben a hálózatokban való részvétel néhány előnye kerül bemutatásra: Az együttműködés és koordináció által megnövelt hatékonyság ■ A hálózatok ösztönzik és megkönnyítik a tagok közti szisztematikus és hatékony kommunikációt. Segítenek elkerülni a félreértéseket és megkönnyítik a közös nevezőre jutást. ■ A hatóságok, szervezetek és érintettek közti jól szervezett koordináció a regionális fejlesztési programokban megkönnyíti az EU által finanszírozott programokhoz szükséges komplex eljárások követését. ■ Egy hálózat a társadalom környezeti tudatosságának elősegítésére is használható. ■ A programfejlesztés minden egyes szakaszára jellemző folyamatos és strukturált együttműködés segít a gazdasági növekedési stratégiák és a környezetvédelem közti lehetséges konfliktusok csökkentésében. Segíti a programfejlesztőket és menedzsereket annak felismerésében, hogy a környezetvédelem integrálása a minőségi gazdaságfejlesztés előfeltétele.

4.4


Környezetvédelmi szakértelem, eszközök, útmutatás ■ A jó minőségű fenntartható programok és projektek kidolgozása a fejlesztési programokért felelős hatóságok részéről szakértelmet és speciális ismereteket igényel. ■ A hálózat partnerei együtt dolgozhatnak a következő anyagok kidolgozásában: ■ Közös útmutatók és módszertanok; ■ A jobb projektértékelés céljából javasolt mutatók, eljárások és kritériumok; ■ Információ a környezetvédelmi politika elveinek a különböző programokba történt beépítéséről; ■ Eljárások a hatóságok közti együttműködésért. Tapasztalatok megosztása, mások tapasztalatainak, tudásának megismerése ■ A hálózatok összehozzák a különböző programok és régiók tapasztalatait, illetve elősegítik az ismeretek, vélemények és jó gyakorlatok megosztását. ■ A hálózatok segítségével a regionális fejlesztési programok jobban tükrözik az európai és más fenntartható fejlesztési politikákat és eszközöket azáltal, hogy bemutatják azok különböző területeken történő alkalmazását. ■ A hatékony hálózat lehetővé teszi a hasonló érdeklődésű, érintettségű és hasonló problémákkal küzdő tagok személyes találkozását. Ez egyéb hasznos kapcsolatok kialakítását eredményezheti, beleértve a közös szükségletekkel bíró vagy különböző fejlettségi szinten levő régiók iker együttműködését (pl. konvergencia és versenyképesség régiók együttműködése). ■ Azáltal, hogy kellő áttekintést nyújtanak a többi régió helyzetéről és tapasztalatairól, a hálózatok a multi-regionális stratégiák, szakpolitikák, tervek és programok kidolgozásához szükséges kapacitás felépítésében is nagy szerepet játszhatnak.


Hogyan strukturálható egy hálózat? A következő oldalon található diagram egy nemzeti környezetvédelmi hálózat modelljét vázolja fel a regionális fejlesztési programokhoz, beleértve az EU által finanszírozott programokat. Alapul a fentebb bemutatott olasz és spanyol hálózatok szolgáltak. A modell egy olyan nemzeti hálózat kulcsfontosságú

jellemzőit tükrözi, mely kapcsolatot teremt a környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési ágazatokat reprezentáló nemzeti, illetve regionális hatóságok között, emellett szakértőként vagy tanácsadóként más testületeket és egyéni szereplőket is magában foglal.

Nemzeti hálózat modellje regionális fejlesztési programokhoz Hálózati Feladatok ■ Az európai és nemzeti környezetvédelmi törvényi szabályozásnak történő megfelelés elősegítése és támogatása. ■ A környezetvédelem regionális fejlesztési programok és/vagy EU források által társfinanszírozott akciókba/tevékenységekbe történő integrálásának ösztönzése a fenntartható regionális fejlesztés elősegítése érdekében. ■ Tanulmányok és elemzések kidolgozása a nemzeti és regionális/helyi hatóságok fejlesztési programokkal kapcsolatos tevékenységeinek támogatására. ■ Ismeretek, vélemények, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megosztása a tagok között. ■ Útmutatók, módszertanok, projekt értékelési kritériumok és mutatók kidolgozása.

Hálózati Tevékenységek Szabályzat: mandátumok, időtartam, tagok, ce ´lkitu ̋ze ´sek és mu ̋ko ¨de ´si szabályok megállapítása/felállítása. Plenáris ülés: évente legalább két alkalommal a közös érdeklődésre számot tartó témák megvitatása, a tevékenységek felfrissítése, a tapasztalatok megosztása, valamint a munkacsoportok által előkészített útmutatók/dokumentumok megvitatása és jóváhagyása céljából. Tematikus munkaülések: speciális témák, mint például mezőgazdaság, ipar, Natura 2000, stb. megvitatása a sajátos igényektől függően. Tanulmányok és elemzések: különböző témák vizsgálata, mely kiindulópontként szolgál a további alapos/részletes kutatásokhoz munkacsoport szinten. Munkacsoportok: választott tagok és független szakértők kis csoportja, akik egy speciális témán vagy módszertanon dolgoznak a tagok saját földrajzi területen folyó tevékenységeinek támogatására. Minden munkacsoport rendelkezik hivatalos mandátummal, mely meghatározza a ce ´lkitu ̋ze ´seket, az ütemtervet, a kidolgozott anyagokat és eredményeiket pedig a hálózat plenáris ülés keretében fogadja el.

Európai Bizottság képviselői

Tagok

Külső szereplők – kutatóintézetek, egyetemek és környezetvédelmi ügynökségek, NGO-k, stb.

Hálózati Testületek Koordinációs egység: nemzeti és/vagy regionális szintu ̋ kulcsfontosságú gazdasági és környezetvédelmi hatóságok ke ´pviselo ̋ibo ̋l áll, előkészíti a plenáris és tanácsadói üléseket és koordinálja a munkacsoportokat. Technikai Titkárság: logisztikai és adminisztratív tevékenységeket végez; valamely nemzeti hatóságnál kap helyet. Tanácsadó Testület: egy sor releváns ágazat és intézmény képviselőit jelenti; stratégiai tanácsokkal látja el a hálózatot és támogatja a hálózat által kidolgozott anyagok és ötletek terjesztéséről szóló döntéseket. Környezetvédelmi Témacsoport: elemzi a programok környezetvédelmi szempontjait és koordinálja a kapcsolódó tevékenységeket; kapcsolattartóként is funkcionál a program Monitoring Bizottságával. Évente legalább négyszer ülésezik.

Környezetvédelmi kérdések integrálásáért felelős intézmények (nemzeti, regionális, helyi szinten), mint pl. Környezetvédelmi Hatóságok

Munkacsoport

Fejlesztésekért (nemzeti, regionális, helyi szint ) felelős intézmények, mint pl. Kohéziós Politikáért felelős Irányító Hatóság

Technikai Segítségnyújtás A munkacsoport multidiszciplináris háttérrel és képességekkel rendelkező teljes munkaidőben foglalkoztatott szakértőkből áll. Támogatja a környezetvédelmi hatóságokat abban, hogy hatékony szerepet játsszon a fejlesztési programokban és projektekben. Száma és összetétele a program méretétől és hatókörétől, illetve egy régió/terület sajátos jellemzőitől függ. A munkacsoport szakértői a helyszínt illetően lehetnek a környezetvédelmi vagy az irányító hatóságnál. Lehetőség van különböző munkacsoportok felállítására nemzeti és regionális szinten. A munkacsoport tevékenységek tartalmazhatják a következőket: ■ Javaslatok (kritériumok és indikátorok) a környezeti elemek projektfelhívásokba történő beillesztésére; ■ A javasolt projektek környezeti vizsgálatának megvalósítása; ■ Segítségnyújtás vizekre, hulladékra és parkokra vonatkozó kezelési tervekhez; ■ Környezetállapot jelentések előkészítése; ■ Stratégiai környezeti vizsgálatok megvalósítása; ■ Útmutatók és eljárások kidolgozása a programok környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontú értékeléséhez. Az EU által finanszírozott programok esetében egy munkacsoportnak technikai segítségnyújtási támogatás is nyújtható hazai forrásokkal kiegészítve. A munkacsoport támogatása a program teljes futamideje alatt javasolt. A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere

4.5


Hálózatalakítási tippek ■ Győződjön meg arról, hogy a hálózat felállításához elegendő humán és pénzügyi forrás áll rendelkezésre. A hálózat alapítása történhet a fejlesztési program egy pótlólagos költségvetési sora segítségével vagy (EU által finanszírozott programok esetében) a technikai segítségnyújtás segítségével. ■ Gondoskodjon arról, hogy amennyiben lehetséges, magas rangú hivatalnokok és/vagy politikusok vezessék a hálózatot. Egy jó hálózatnak mind a környezetvédelmi, mind a fejlesztési hatóságok részéről sikeres emberekre van szüksége. ■ A tevékenységek koordinálására hálózati menedzser (vagy titkárság, koordinációs egység) kijelölése szükséges. Jó választás a nemzeti és regionális szintek, illetve a fejlesztési és környezetvédelmi hatóságok között a pozíció rotációja. ■ Hatékony információs eszközök (honlap, fórum és publikációk) kidolgozása szükséges.

■ A hálózat hatékonyabbá tétele érdekében próbálja meg azt a programfejlesztés korai szakaszaiban létrehozni. ■ Ne tegye a hálózatot túlzottan hivatalossá/formálissá – koncentráljon a különböző programokhoz hozzáadott értékekre és az adminisztrációs terheket tartsa a minimális szinten. ■ A hálózati menedzsmentet és a szervezeti felépítést egy minden fél által aláírt dokumentumban rögzítse. Ez tartalmazná a képviselt testületek szerepét, valamint bemutatná a döntéshozó folyamatot és a találkozók gyakoriságát. Ez a dokumentum kiegészülhet egy, a hatóságok közti szisztematikus együttműködésről szóló működési tervvel.

További információk További részletek a GRDP „Networking Report” (Jelentés a hálózati munkáról) című kiadványában találhatók. A kiadvány számos tagállamnak az EU által finanszírozott programokban szerzett

4.6


tapasztalatait tartalmazza. A jelentés a CD ROM eszköztárban található és kulcsfontosságú dokumentumok, referenciák és további útmutatók elérési lehetőségét is tartalmazza.

5


Mi a Stratégiai Környezeti Vizsgálat? A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) egy olyan szisztematikus folyamat, mely során különböző tervek, programok és politikák környezeti hatásait értékelik. Az EU-ban az SKV a regionális fejlesztési tervek és programok esetén kötelező, amennyiben azok a 2001/42/EK számú, bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló Rendelet hatálya alá esnek.1 Az SKV egy kitűnő eszköz arra, hogy segítsék a programozó hatóságok azon munkáját, hogy a gazdasági és társadalmi kérdések mellett, a döntéshozói folyamatok elejétől kezdve foglalkozzanak környezetvédelmi témákkal. Lehetővé teszi a terveket és programokat kidolgozók számára, hogy környezetvédelmi és fejlesztési eredményeket érjenek el, és hogy előmozdítsák az innovációt és a fenntartható fejlődést. A fejlesztési hatóságok felelősek az SKV lefolytatásáért; akár saját maguk is elkészíthetik a vizsgálatot belső szakértők vagy szerződött konzultánsok segítségével. Mivel a tervezési folyamat és az SKV hasonló minta alapján működnek, az SKVt könnyen lehet integrálni a tervezési vagy

programozási folyamatba vagy az ex-ante értékelésbe – bár ez utóbbi természetesen külső és független kell, hogy legyen. Kiadványunk bemutatja, hogy a regionális tervezés és az SKV mint eszko ¨z hogyan erősítik egymást kölcsönösen egy nagy tervezési rendszeren belül, mely a fejlődés egy jobban fenntartható megközelítését jelenti. Gyakorlati tanácsokkal is szolgál a fejlesztési hatóságok és/vagy konzultánsok számára a regionális fejlesztési programok során lefolytatott SKV tekintetében.

1

További információ: EC paper Relationship between the SEA Directive and Community Funds http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com /2006/com2006_0639en01.pdf


5.1


Mi az SKV előnye a regionális fejlesztési programok számára? Az SKV-ra néha úgy tekintenek, hogy az csupán egy jogi előírás, még inkább akadály, mivel egy olyan további folyamat, melyet a tervezés és programozás során, időt és erőforrásokat nem kímélve, le kell folytatni. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy az SKV nagyon megéri a befektetést, tekintve az alábbiakat: Az SKV megerősíti a regionális terveket, programokat: az SKV a környezeti terhelésnek és fejlesztési lehetőségeknek egy alapos számba vétele. Azt is ellenőrzi, hogy a terv vagy program környezetvédelmi és fejlesztési célkitűzései mennyire következetesek. Ez azt jelenti, hogy a tervezési folyamat egészét szakértők ellenőrzik egy nyilvános konzultációs folyamat során logikusság, konzisztencia és alkalmazhatóság szempontjából. Az esetlegesen figyelmen kívül hagyott témákat is be lehet vonni, és az egymással ütköző ágazati célkitűzéseket össze lehet egyeztetni. Az SKV lehet, nem válaszol meg minden kérdést, de lehetővé teszi a tervező ügynökségek és egyéb érintettek számára, hogy elfogadható eredményre jussanak. Ez cserébe lehetővé teszi a jobb projektek kimunkálását.

“Délnyugat-Anglia az SKV-t az új Regionális Gazdasági Fejlesztési Stratégia kidolgozásának integrált részeként alkalmazta. Az SKV segített a régiónak egy strukturált megközelítés kialakításában a környezeti hatások vizsgálatára vonatkozóan – olyan eszköz, mely kritikus, ha környezeti korlátokon keresztül akarjuk véghez vinni terveinket a gazdasági növekedés érdekében. A folyamat abban is segített a Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki a környezetvédelmi testületekkel – olyan kapcsolatokat, melyeket a Stratégia fenntartható megvalósításának biztosítására tartanak fent.” Jonathan Coe, Délnyugati Regionális Fejlesztési Stratégia, Egyesült Királyság

A program kidolgozása és megvalósítása során az SKV időt és pénzt takarít meg: A komoly környezeti következményekkel járó fejlesztési célokat és intézkedéseket nehéz megvalósítani. Az SKV a problémás fejlesztési lehetőségekre már igen korai szakaszban felhívja a döntéshozók figyelmét. Csökkenti a környezeti problémák következtében felmerülő helyreállítási munkák szükségességét is ami sokkal hatékonyabbá teszi a tervezési folyamatot.

5.2


Romániában a Közlekedési, Építésügyi és Turisztikai Minisztérium lefolytatta a jogilag is kötelező SKV-t a Közlekedési Ágazat Operatív Programja esetében. Első esetben végzett a Minisztérium hasonló vizsgálatot, és bár a folyamat összetett volt, a környezetvédelmi szakértőknek köszönhetően simán zajlott le. Az SKV szerint a javasolt programnak jelentős környezeti hatásai vannak. Az SKV jelentésben javasolt enyhítő rendelkezések között külön hangsúlyt fektettek a Natura 2000 területekre, illetve a környezetvédelmi kiválasztási kritériumokra, hogy elsősorban olyan projektek kerüljenek támogatásra, melyek a legjobb elérhető technológiákat, energia-hatékony megoldásokat, az erőforrás újrahasznosítást, és tömegközlekedési lehetőségeket alkalmazzák. A program monitoring rendszere továbbá környezeti monitoringot is magában foglal, hogy tovább lehessen enyhíteni a környezeti hatásokat a program megvalósítása során. Az SKV mind a program környezeti vonatkozásait, mind a teljes körű minőséget javítja. Catalin Costache, Közlekedési, Építésügyi és Turisztikai Minisztérium, Románia

Az SKV növeli a regionális fejlesztési programok hitelességét, és az az iránti bizalmat: nyilvános konzultációkat és jelentéseket ír elő, ami az érintettek közötti széleskörű párbeszédet jelenti. Az SKV olyan környezeti, gazdasági és társadalmi kérdéseket tesz fel, melyeket egyébként nem tennének fel. A program ellentmondásait már korai szakaszban fel lehet oldani.

“Az SKV fontos eszköze volt a „Marche Régió Vidékfejlesztési Program 2007-2013” kidolgozásának. A lehetséges környezeti hatások értékelése megerősítette a vidékfejlesztési programokhoz való hozzáállásunkat azáltal, hogy fenntarthatóbbá tette őket. Az SKV által előírt nyilvánosság lehetővé tette a regionális szintű adminisztráció számára, hogy stratégiai elképzeléseit a mezőgazdasági közösség helyett a teljes nyilvánossággal megismertesse. Az SKV azt is lehetővé tette, hogy egy, a program során a környezeti hatásokat monitoringozó, értékelő és javító rendszert alakítsunk ki.” Christina Martellini, Marche Régió Vidékfejlesztési Program 2007-2013 Irányító Hatósága, Olaszország


Az SKV hatékony lefolytatása a regionális fejlesztési programok során A jó gyakorlat szerint a leghasznosabb SKV-k már a tervezési folyamat korai szakaszában elindulnak, és minden egyes lépést megvizsgálnak. Az alábbi modell egy tipikus (általános) regionális terv vagy

program fejlesztési folyamatai, illetve egy párhuzamosan futó SKV folyamat közötti kapcsolatot mutat be.

A terv vagy program kidolgozásának jellemző lépései

A kapcsolódó SKV lépések

A program dokumentum és a főbb irányvonalak átfogó célkitűzéseinek meghatározása

Az SKV folyamata során vizsgálandó környezeti irányvonalak, célok és indikátorok meghatározása

Esetleges konzultáció más kompetens hatóságokkal

Környezetvédelmi hatóságokkal való konzultáció (kötelező), valamint konzultáció a nyilvánossággal (javasolt)

A fejlesztési összefüggések vizsgálata

A jelenlegi helyzet és trendek értékelése, és azok valószínű alakulása, amennyiben a tervet vagy program dokumentumot nem valósítják meg

Javaslattétel fejlesztési célkitűzésekre, prioritásokra

Javasolt fejlesztési célok és prioritások értékelése

Javaslattétel intézkedésekre, és megfelelő lépésekre

Javasolt intézkedések és lépések értékelése A teljes terv vagy program dokumentum kummulati´v hatásainak értékelése

Javaslattétel értékelési kritériumokra, és monitoring rendszerre

Javasolt kritériumrendszer értékelése Javasolt monitoring rendszer értékelése

A javasolt terv vagy program dokumentum összeállítása, és konzultáció a hatóságokkal, érintettekkel

Környezetvédelmi Jelentés kidolgozása, konzultáció a környezetvédelmi hatóságokkal, és a nyilvánossággal

A terv vagy program dokumentumról szóló hivatalos döntés, és a nyilvánosság tájékoztatása

A döntéshozatal során figyelembe kell venni a Környezetvédelmi Jelentést, és a konzultáció eredményét. A környezetvédelmi hatóságok és a nyilvánosság informálása arról, hogyan veszik figyelembe az SKV eredményeit


5.3


Tanácsok a hatékony SKV lefolytatására ■ Az SKV-t a terv vagy program dokumentum kidolgozásának kezdetekor kell elindítani, és fel kell használni arra, hogy gyors és rendszeres inputokat biztosítson. A tervezési folyamat végén ne alakítsuk át az SKV-t. ■ Az SKV-t a regionális fejlesztési programok hatályával és kiterjedtségével kapcsolatos környezeti témákra kell fókuszálni. A regionális fejlesztési programok természete jelentősen különbözhet a különböző régiók fejlesztési igényei szerint, így érdemes olyan dolgokra koncentrálni, amelyekre a programnak valószínűleg hatása lesz. Bele kell foglalni környezeti és gazdasági adatokat, mint például a környezetgazdálkodási rendszer használata a vállalkozások által, és a megújuló energia felhasználás. ■ Figyelembe kell venni minden környezetvédelmi kérdést, de nem kell leragadni túlságosan a részleteknél, vagy információk felhasználásánál csupán azért, mert azok rendelkezésre állnak. Konzultálni kell az SKV kiterjedéséről, hogy tisztázásra kerüljenek a tervek vagy programok stratégiai mivoltához, célkitűzéseihez kapcsolódó jelentős környezeti vonatkozások. ■ Az SKV segítségével meg kell határozni olyan lehetőségeket, melyek mindenki számára elfogadhatóak, és egymással párhuzamosan segíti elő a környezetvédelmet és a gazdasági fejlődést. ■ Nem szabad elfelejteni, hogy az SKV-t ki lehet terjeszteni társadalmi és gazdasági vonatkozásokra is. Az SKV-t ki lehet szélesíteni a terv vagy program fenntarthatósági vizsgálatára is.

■ Nem szabad figyelmen kívül hagyni a javasolt terv vagy program pozitív és negatív hatásait, illetve indirekt hatásait sem. A hatásokat azok mértéke és visszafordíthatósága alapján kell leírni, és figyelembe kell venni a programban a környezetvédelmi célok elérésére javasolt intézkedések kumulatív hatásait. ■ Építsünk a múlt tapasztalataira, hasonló SKV-k javaslataira vagy más régiók hasonló terveinek megvalósítása során nyert tapasztalatokra, amennyiben hiányos helyi adatok állnak rendelkezésre. Azonosítani kell a fő bizonytalanságokat – nem szabad elrejteni őket. ■ Konszenzust kell elérni környezetvédelmi hatóságok, szakértők, tervezők és más fontos érintett között környezetvédelmi célok és vonatkozások tekintetében. Az SKV eljárást ideális esetben a terv vagy program horizontális környezetvédelmi célkitűzéseként is lehet használni. ■ Amennyiben a javasolt intézkedéseket és aktivitásokat nem lehet módosítani, az SKV javaslatot tehet azok megvalósításának módjára. Meg kell vizsgálni, hogy a program megvalósítása során milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy minimalizálják a környezeti hatásokat. ■ A jelentéseknek és dokumentumoknak tömöreknek, és egyértelműeknek kell lenniük, hogy a döntéshozók, hatóságok és a nyilvánosság is megértse. ■ Ne feledjük, hogy az SKV alapvető erőforrásokat igényel. Mindig figyelembe kell venni az SKV költségét a tervezési folyamat költségvetésének tervezésekor.

További információ Az általános és regionális fejlesztési programok során az SKV támogatására számos eszköz és forrás létezik. Ezen eszközök elsősorban az SKV-t végző környezetvédelmi hatóságokat, terv vagy programfejlesztő testületeket/tervezőket és szakértőket ce ´lozza ´k. A regionális programok esetén lefolytatott SKV javaslatai a GRDP „SKV a Kohéziós Politikáért 20072013” (Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013) című Kézikönyvben található. A kézikönyv megtalálható az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság weboldalán2 található hivatalos dokumentumok között, valamint a CD-ROM eszköztárban. A Kézikönyv 6. fejezete hivatkozásokat nyújt a kulcsfontosságú dokumentumokhoz, referenciákhoz, és további útmutatókat is tartalmaz. 5.4


A Környezetvédelmi Főigazgatóság weboldalának egyik szekciója az SKV megvalósításáról szóló tanulmányokkal, jelentésekkel és iránymutatásokkal foglalkozik. Ezen az oldalon található egy kézikönyv: Kézikönyv a Regionális Fejlesztési Tervek és EU Strukturális Alapok Programok Környezeti Értékeléséhez (Handbook on Environmental Assessment of Regional Development Plans and EU Structural Funds Programmes, EC, DG Environment, 1998), illetve egy EK Iránymutatás az SKV Rendelet végrehajtásáról.

2

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/working/sf2000_en. htm

6


Miről is szól a “projektek zöldítése”? Európa szerte minden évben több milliárd eurót költenek regionális fejlesztésre, gazdasági és társadalmi kohézióra. Mindezek következtében óriási lehetőség mutatkozik a környezeti fenntarthatóság elérésére a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés mellett. A környezetvédelem regionális fejlesztési programokba történő integra ´la ´sa javíthatja egy régió versenyelőnyét, erőforrásokat és pénzt takaríthat meg, kedvezőbb képet mutathat a nyilvánosság felé, kezelheti a különféle kockázatokat, és könnyen megfelelhet a különböző szakpolitikai és finanszírozási követelményeknek1. De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban – hogyan teremthetők meg azok a feltételek, melyek sokkal fenntarthatóbb beruházásokat, pl. zöldebb projekteket eredményeznek? Ez a kiadvány egyrészt intézkedéseket javasol, melyek segítségével a regionális fejlesztési programok menedzserei elősegíthetik a zöldebb programok és projektek kidolgozását és megvalósítását, másrészt bemutatja az Európában elért eredményeket.

1A környezetvédelem integrálásának hasznáról további információ a „GRDP Toolkit” bevezetőjében és az “Environment as an Economic Driver” című kiadványban található.


6.1


Milyen előnyei vannak a projektek zöldítésének? Azok a projektek, melyek a társadalmi-gazdasági haszon mellett környezeti hasznot is jelentenek – ezekre hivatkozunk mi, mint “zöld projektekre” – számos előnnyel bírnak: ■ A zöld projektek növelik az adott régió versenyképességét és a jellegzetes gazdasági ágazatok (pl. turizmus) valamint egyéni vállalkozások javát szolgálják. A zöldebb régiók, iparágak és vállalkozások általában nem az ár, hanem a minőség tekintetében versenyképesek, egyfajta folyamatosan fenntartott versenyelőnyt kínálva. ■ Regionális támogatásokra történő jelentkezés esetén a környezeti hasznok felsorolása a projekt leírásában igen erőteljes előnyt jelent. ■ A zöld projektek pénzt takarítanak meg – többet érnek el kevesebb erőforrás és energia felhasználása mellett. ■ A zöld projektek társadalmi és gazdasági lehetőségeket teremtenek, példaként említhető erre a piaci rés marketing, a környezettudatos fogyasztókat és a “zöld munkák” érdekében a foglalkoztatási piacot megcélozva. Az emberek innovatív környezeti technológiák használatára történő ösztönzésével egyben serkentik az

Esettanulmányok

ReMaDe Kernow, Egyesült Királyság A ReMaDe Kernow a gyárak és kiskereskedelmi cégek esetében segíti az újrahasznosított anyagok felhasználását. Becslések szerint 2015re több mint 550 munkahely és évi 31 millió euró teremthető az évente 450.000 tonnányi lerakott hulladék jobb felhasználása révén2.

innovációt is. ■ A zöld projektek a környezeti kockázatokat egy kockázatkezelési stratégia részeként kezelik. A kisebb kockázat nagyobb lehetőséget jelent a sikerre. A projektek zöldítése számos régióban működik, miért ne működne az Ön régiójában is?

Esettanulmányok

Esettanulmányok

Heaven Scent projekt, Egyesült Királyság A Délnyugati Régióban elhelyezkedő Heaven Scent (Mennyei Illat) elnevezésű kertészet támogatást, személyes fejlesztő tréninget, elhelyezkedési lehetőséget, foglalkoztatással kapcsolatos tanácsokat és képességfejlesztő tréningeket nyújt mentális sérülésből felépülő emberek számára. A kertészet nem termel hulladékot, mivel csaknem mindent újrahasznosít – a használt cserepektől kezdve a régi növényi anyagokon át a vízig3.

Energiatakarékos világítás a lettországi Tukums Önkormányzatánál Tukums Városi Tanácsa csökkenteni akarta az éjszakai utcai bűnelkövetések számát, ezzel párhuzamosan javítani szerették volna a város éjszakai életét, és vonzóbbá tenni a látogatók számára. A Tanács energiatakarékos utcai lámpákat szereltetett föl, ezzel évi 37.000 EUR energiaköltséget takarítottak meg és 365 tonnával csökkentették a CO2 kibocsátást. 2

További információ: http://www.remadekernow.co.uk/ További információ: http://www.objectiveone.com/client/cases/ env_cases/env_pdfs/HeavenScent.pdf

3

Hogyan kivitelezhető mindez? Az olyan zöld projektek, mint amilyenek a fent bemutatottak, a fejlesztési hatóságok vagy program menedzserek erőfeszítéseitől függnek a program minden szakaszában és a projekt teljes időtartama alatt. A következő oldalon található

6.2


diagram egy tipikus program- és projektciklust ábrázoló “ösvényt” tartalmaz. Az ösvény mentén a ciklus minden szakaszához tevékenységeket rendel, a kezdeti elemzésektől a végső monitoringig és értékelésig.

PROJEKT ÉLETCIKLUS ÉS A PROJEKTEK ZÖLDÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI

PROGRAM ÉLETCIKLUS ÉS A PROGRAMOK ZÖLDÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI

Azon környezeti helyzet elemzése, melyre a projekt hatást gyakorol

Helyzetelemzés

Helyzetelemzés

Környezeti helyzet elemzése és a program környezetvédelmi profiljának felépítése

Projektek zöldítésének modellje

Kötelezettségek korai szakaszban történő kidolgozása a projekt környezeti teljesítményének javításáért ■ Megegyezés a haszonról, mely a környezeti sikernek a projekttervezés részeként történő beépítéséből származhat ■ Egy tömör környezeti megvalósíthatósági értékelés vagy egy teljes Környezeti Hatásvizsgálat kidolgozása, ahol ez a törvényi szabályozás miatt szükséges

■

Projekt ce ´lkitu ̋ze ´sek

Program célkitűzések

A program környezetvédelmi ce ´lkitu ̋ze ´seinek kidolgozása

A program környezeti célkitűzésére történő hivatkozás a projekt javaslatban ■ Zöld kritériumok és sikertényezők beépítése a folyamat tervezésébe ■ Elérhető útmutatók használata, a környezetvédelmi tanácsadásért felelős személyekkel történő konzultáció ■ Referenciák beépítése az alkalmazható környezetvédelmi standardokba és szabályozási követelményekbe, a törvényes követelményeken túlmenően módot keresve a projekt környezeti hasznának erősítésére

■

Támogatás igénylése

Pályázati felhívások

Zöld kritériumok, valamint az EU környezetvédelmi szabályozására vonatkozó hivatkozások beépítése a felhívás szövegébe ■ Lehetséges tanácsadói források és a környezetvédelem integrációjára vonatkozó útmutatók felkutatása ■ Meg kell bizonyosodni arról, hogy a standard jelentkezési lap tartalmazza a releváns környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelésre vonatkozó kérdést, illetve egy olyan részt, ahol a pályázó bemutathatja a potenciális környezeti hatásokat ■ Olyan ösztönzők kialakítása a projektekhez, melyek a környezetvédelmi komponensek figyelembe vételét erősítik (pl. az értékelés során bónusz pontok szerzése)

■

A környezetvédelmi értékelés eredményeinek felhasználása ■ A projekt javaslat környezeti dimenziójának erősítése a szakértői javaslatoknak megfelelően

■

Projektértékelés

Javaslatok értékelés és kiválasztás

Környezetvédelmi értékelési kritériumok beépítése minden projekt típus esetén, kapcsolódva a program környezetvédelmi célkitűzéseihez ■ A projekt pontszámok egy részének kiosztása a környezeti hatásokhoz, így jutalmazva a jobb környezetvédelmi tervezést ■ Környezetvédelmi hatóságok és partnerek bevonása a projektértékelésbe – az aktuális környezetvédelmi értékelést akár ki lehet adni az ezen területen dolgozó szakértőknek ■ A környezetvédelmi értékelés eredményeinek világos közlése a pályázóval – még sikertelenség esetén is

■

■

■

■

■

■

Projekt lezárása és felülvizsgálata

Program lezárása és felülvizsgálata

Környezeti szempontból a projekt elérte-e a kitűzött célokat? Az eredmények még mindig relevánsak? Környezeti szempontból hozzájárult-e a projekt a program és a megvalósító szervezet célkitűzéseinek eléréséhez? Mit tanultak a projektből? Hogyan lehet megosztani az eredményeket?

A projektek monitoringja az alkalmazandó környezetvédelmi szabályozásnak való megfelelés szempontjából A projektek környezeti outputjainak, eredményeinek és hatásainak monitoringja Speciális környezetvédelmi standardok és eszközök használata, mint pl. a zöld beszerzések vagy közösségi környezetvédelmi politikák Kapcsolattartás a környezetvédelmi hatóságokkal és partnerekkel Szükség esetén aktualizálások és korrekciók alkalmazása a projekt problémamentes haladásának biztosítása érdekében

Projekt megvalósítás

Megvalósítás, monitoring és ellenőrzés

■

■

■

■

■

Kérdés:



6.3


Tanácsok projektek zöldítéséhez ■ Használja ki a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot (SKV): egy jó SKV nem csupán a környezeti szempontok integrálását biztosítja a program tartalmi részébe, de javítja a teljes programozási folyamat és a projektek minőségét. ■ Ne adja fel, ha a felvázolt program távol áll a környezetvédelmi szempontból ideálistól. Amint az a diagramon is látható, a program megvalósításának időtartama alatt a program menedzserek, környezetvédelmi hatóságok és más érintettek számos egyéb úton ösztönözhetik a zöldebb projektek kidolgozását. ■ Vonjon be környezetvédelmi partnereket: a környezetvédelmi hatóságok, civil szervezetek és más érdekelt csoportok fontos szerepet játszhatnak a program kidolgozásának és megvalósításának minden szakaszában azáltal, hogy a környezeti kérdésekkel és hatásokkal, a törvényi szabályozással, szakpolitikákkal és közvéleménnyel kapcsolatos adatokat, információkat szolgáltatnak, és szakértői tanácsokat nyújtanak. ■ Javítsa a programozó hatóságok, projekt menedzserek és a jelentkezők kapacitását és képességeit: Ez megvalósulhat rendszeres képzések, tanácsadások, írott útmutatók és Esettanulmányok

Környezeti partnerség a projektértékelésben, Magyarország Magyarországon környezetvédelmi civil szervezetek szakértői működtek együtt a Strukturális Alapok Irányító Hatóságával annak érdekében, hogy a projektkiválasztás folyamán a projektjavaslatok minőségellenőrzésében biztosított legyen a környezeti fenntarthatóság. Ennek eredményeként a regionális fejlesztési ügynökségek módosították előzetes kiválasztási és pontozási gyakorlatukat a környezeti szempontok nagyobb súllyal történő figyelembe vétele érdekében és az Irányító Hatóság a jelentkezők számára új környezeti szempontokra vonatkozó útmutatót fogadott el. Ez más Irányító Hatóságokra is hatást gyakorolt annak tekintetében, hogy a 20072013-as programjaik esetében milyen súllyal vegyék figyelembe a környezetvédelmi kritériumokat.

Esettanulmányok

Nagyon a fontos a szakképzett személyzet, Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban a környezetvédelmi programokra képzett személyzet (Környezeti Fenntarthatósági Témavezetők/ Environmental Sustainability Theme Managers néven ismertek) képzéseket tartanak a jelentkezők és programozó testületek számára, illetve írott anyagokat és útmutatókat dolgoznak ki. A programozó testületekkel és a jelentkezőkkel fenntartott folyamatos kapcsolattartás lehetővé teszi számukra a kérdések, problémák részletesebb megismerését, sokkal időszerűbb és relevánsabb tanácsokat tudnak nyújtani, s ennek eredményeképp zöldebb programok és projektek létrehozására nyílik lehetőség.

eszközök kidolgozása, nemzeti és EU szintű koordináció és hálózatépítés segítségével. A kapacitás-építés és tanácsadói szolgáltatások kialakításához szükséges elérhető források biztosítása szintén fontos tényező. ■ Növelje a tudatosságot és támogassa a programot: illusztrálja, hogy a jobb környezeti teljesítmény hogyan javítja a versenyképességet. Koncentráljon arra, hogy a „környezetvédelem” általános fogalmi értelmezését a szabályozások összessége felől a jobb projekteredményeket jelentő egyik lehetőséggé változtassa. Ez sok esetben megváltoztatja a program és projekt menedzserek gondolkodását és hozzáállását.

Esettanulmányok

A környezetvédelem „bajnoka”, Málta Máltán minden állami ügynökségnél található egy informális szakértő, a környezetvédelem “bajnoka”, aki a kollegákat és menedzsereket segíti, és meggyőzi őket a környezetvédelem közösségi szintű integrálásának szükségességéről. Ezek az emberek nem csupán a közösségi környezetvédelmi teljesítményt javítják, hanem kialakítják az állami szektorban a zöldebb projektek kidolgozására és megvalósítására való fogékonyságot is.

További információ A több mint egy tucat országot és régiót képviselő partnerek együttes tapasztalatain alapuló Projektek zöldítése a gazdasági növekedésért és munkahelyteremtésért (Greening Projects for Growth and Jobs) című GRDP kézikönyv gyakorlati javaslatokat és eszközöket tartalmaz a 6.4


környezetvédelmi célkitűzések regionális fejlesztési programok által finanszírozott projektek segítségével történő elérése céljából. Mindez a CD ROM eszköztárban található, és kulcsfontosságú dokumentumok, referenciák, valamint további útmutatók elérési lehetőségeit is tartalmazza.

7

Zöldebb mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok

Miért a zöldebb programok? Az Európai Unió területének fele művelt terület és a gazdálkodás valamint a környezet egymásra nagy hatással vannak. A 2007-2013 közötti időszakra szóló új Vidékfejlesztési Politika a vidéki területek fenntarthatóságának javítását célozza a Göteborgban megfogalmazott fenntarthatósági céloknak megfelelően, valamint a Lisszaboni Stratégia növekedési és munkahelyteremte ´si céljainak mentén. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenleg a fenntartható fejlődés elősegítését célozza azáltal, hogy az egészséges, minőségi termékek, környezetvédelmi szempontból fenntartható termelési eljárások (beleértve a biogazdálkodást), megújuló nyersanyagok és a biodiverzitás védelmének támogatását növeli. Jelenleg a vidékfejlesztési politika zöldítésére vonatkozó tapasztalat azonban legjobb esetben is hiányos az Európai Unió régióiban. Sok esetben az agrárpolitika a termelést valóban a környezeti célok költségoldaláról tekinti, ahelyett, hogy azon lehetőségeket venné figyelembe, melyek egy jobban fenntartható megközelítés alkalmazásából fakadnak.

Ez a kiadvány összefoglalja, hogy az országos és regionális hatóságok hogyan alkalmazhatnak egy fenntarthatóbb szemléletet a vidékfejlesztési programokban. Az Európai Unió különböző régióinak olyan példáit mutatja be, melyek időtálló előnyöket értek el. Előretekint a KAP reform további vitáira 2008-ban, és javaslatokat tesz, hol kell alapvető politikai változtatásokat tenni.


7.1


A vidékfejlesztési programok zöldítésének mechanizmusai Általános rendelkezések A KAP intézkedéseire vonatkozó általános rendelkezések a termeléssel kapcsolatos fenntartható szemléletet hivatottak előmozdítani. Az alapvető rendelkezések a következők: ■ Kereszt-megfeleltetés, mint a közvetlen kifizetések feltétele. A kereszt-megfeleltetés a Törvényes Gazdálkodási Feltételeknek, és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Feltételeknek való megfelelést jelenti. Amennyiben ezeket és a helyes gyakorlatokat nem tartják be, az a közvetlen támogatások részbeni vagy teljes megvonását, vagy a támogatás teljes visszafizetését eredményezheti. A tagállamok kifejlesztettek regionális és országos szintű helyes gyakorlatokat, melyeknek meg kell felelni azon gazdálkodási formáknak, melyeket egy ésszerűen gondolkodó gazdálkodó folytat a régióban, beleértve a környezeti jogszabályoknak való megfelelést. ■ Termeléstől való elszakadás. A gazdálkodók közvetlen kifizetéseinek a termeléstől való elválasztása környezeti szempontból egy sokkal stabilabb alapot képez a közvetlen támogatásoknak. A termeléstől elválasztott kifizetések különösen alkalmasak arra, hogy hátrányos helyzetű területeket és rendszereket támogassanak, melyek extenzívek vagy környezeti szempontból fontosak. Az Egyesült Királyságban például létezik egy olyan regionális elrendezés, mely Angliát 3 al-régióra osztja: különösen hátrányos helyzetű hegyvidéki területek; egyéb különösen hátrányos területek; és a nem hátrányos helyzetű, nagy üzemek területei. Ez lehetővé teszi a környezeti minőség megőrzésének és fejlődésének sokkal célzottabb megközelítését a különböző alrégiókban. ■ Moduláció. A moduláció egy EU-s kifejezés, mely során a gazdálkodóknak szánt (minden 5000 Euró feletti kifizetés 5 %-a) közvetlen támogatások egy kis részét vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására fordítják. A tagállamokban a modulációnak korlátozott környezeti haszna van, de a jövő szempontjából lehetőséget jelent, amennyiben a moduláció támogatja, hogy a hatályos jogszabályok előmozdítsák a környezet állapotát. ■ Jelenleg a tagállamoknak lehetőségük van a kapott támogatások mintegy 10 %-nak a visszatartására, valamint újraelosztására olyan agrárprogramok között, melyek fontosak a természet védelme és fejlődése és/vagy mezőgazdasági termékek minősége és marketingje szempontjából. 7.2


■ A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (közpénzből finanszírozott) és a Környezeti Hatásvizsgálat (egyedi projektek) azt hivatottak biztosítani, hogy bármely közfinanszírozású tevékenység ne legyen káros a környezetre. ■ Az EU Erdőstratégiája elősegíti a környezeti célok érvényesülését, valamint a versenyképességet. A termelőképesség, rugalmas ellenállóképesség és biológiai sokfe ´lese ´g fenntartása kulcskérdés egy egészséges erdei ökoszisztéma szempontjából. Az erdők alapvető jelentőségűek a Göteborgi, fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések elérése, valamint a 6. Környezetvédelmi Cselekvési Program céljainak megvalósítása szempontjából. A tényleges megvalósulás azonban hiányos, és a környezeti hasznok lehetőségeinek kihasználása gyakran elmarad. ■ Az új Vidékfejlesztési Rendelet 3. tengelye – az életminõség és a vidéki gazdaságok diverzifikációinak javítása – olyan intézkedéseket tesz lehetõvé, melyek javítják, és fejlesztik a vidéki környezet minõségét. Ezek kiterjedhetnek a gazdaságok bioenergia termelésére; a vidéki népesség alapvetõ szolgáltatásaira: biomasszára épülõ ta ´vfu ̋te ´sre; vidéki önkormányzatok fejlesztésére; és a vidéki örökség megõrzésére és javítására, beleértve a természetvédelmet és a nemzeti parkokat.

Esettanulmányok

Biomassza alapú fűtőművek, Ausztria Ausztriában a biomassza alapú fűtőművek és a bioüzemanyagok gyártása nagy hatással van a vidéki területek fejlődésére. 2004-ben mintegy 320 üzemet támogattak. A nemzeti támogatásokkal együtt mintegy 17 millió Eurót költöttek el, amely kb. 46 millió Euró befektetői tőkét jelent. Bár 2004 rendkívül sikeres év volt a vidékfejlesztési program biomassza és CO2 csökkentés programjainak szempontjából, az utóbbi évek hasonló képet mutatnak. Ily módon az agrárszektor jelentős mértékben hozzájárul Ausztria klímaváltozási stratégiájához, hogy elérjék a nemzeti Kyotoi célkitűzést. Az infrastruktúra fejlesztése kulcs fontosságú tényező a vidékfejlesztés ösztönzése szempontjából, és vonzóbbá tesz egy területet, mint élőhely, és mint kisvállakozások befektete ´si területe.


Agrár-környezeti intézkedések

Esettanulmányok

Az általános intézkedések mellett specifikus intézkedések is léteznek a vidékfejlesztés és KAP alapok környezeti integrációjának elérésére. Az agrárkörnyezeti intézkedések olyan gazdálkodók számára elérhetők, akik a környezet szempontjait figyelembe véve gazdálkodnak, és többet vállalnak a szokásos helyes gazdálkodási gyakorlatok betartásánál. Az agrár-környezeti intézkedések viszonylag változatosak és nemzeti, regionális és helyi viszonyokhoz igazodnak, mely a környezet integrációjának szempontjából igen kifinomulttá teszi azokat. Két alapvető célkitűzésük van: csökkentik a modern mezőgazdaság környezeti veszélyeit és védik a természetet és a művelt területeket. Ezek a vidékfejlesztés egyedüli olyan intézkedései, melyeket a tagállamoknak bele kell foglalni a vidékfejlesztési terveikbe. A tagállamoknak azonban jelentős beleszólása van abba, hogyan valósítják meg az agrár-környezeti intézkedéseket. A svéd vidékfejlesztési program majdnem kizárólag csak a biodiverzitásra összpontosít, míg Ausztria és Olaszország a vidékfejlesztési költségvetésük több mint felét környezeti dimenziókra költik. Hollandiában, Spanyolországban és Görögországban ez az arány nem éri el a 20 %-ot. Az agrár-környezeti intézkedéseket alkalmazó üzemek aránya változó: 98 % Finnországban, 86 % Svédországban, 82 % Ausztriában, és kevesebb, mint 10 % Spanyolországban, Hollandiában és Görögországban, míg az EU-15 átlag 25 %1. Az agrár-környezeti intézkedések mellett alkalmazhatnak a vidékfejlesztési programokban olyan intézkedéseket is, melyek segítik a környezet mezőgazdasági integrációját. Ez lehet parlagon hagyás, fiatal gazdálkodók támogatása, és a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása (KAT). Ez utóbbit széles körben alkalmazzák a környezeti szempontokat figyelembe vevő extenzív termelés támogatására. Azonban az agrár-környezeti intézkedésektől eltérően, melyek a termelő különleges környezeti kötelezettségeihez kapcsolódnak, a KAT kompenzációs kifizetések nem részesítik előnyben azon gazdaságokat, ahol a tevékenység hasznos a környezet szempontjából.

Helyi Agenda 21 és a Leader+ Ausztriában Ausztria elsődleges példája a LEADER+ és a Helyi Agenda 21 kombinációjára a “Mühlviertler Alm”. Ez egy 9 helyi hatóságból álló szövetség, mely mintegy 16 000 embert foglal magában Felső-Ausztria vidéki területén. 1995-ben a régió csatlakozott a Leader II programhoz, mely a régió fejlődése szempontjából fontos projekteket támogatott. 2001-ben a régiót kiválasztották a Leader+ programban való részvételre, és szintén elindult a Helyi Agenda 21. Az utóbbi fontos volt annak meghatározásában, hogy a fenntartható fejlődés legyen a régió fejlődésének, valamint a régió lakosságának a folyamatba történő integrálásának útja, módja. A workshop sorozatok keretében az érintett emberek és helyi hatóságok különböző célokat, alapelveket és intézkedéseket dolgoztak ki a régió fenntartható fejlődése érdekében, melyeket a Jövő-könyvben foglaltak össze. Ennek projekteken keresztül történő megvalósítását támogatja a Leader program.

A LEADER2, az új Vidékfejlesztési Rendelet 4. tengelyének értelmében, ’bottom-up’ típusú, közösség vezérelt helyi kezdeményezésű fejlesztési stratégiát támogat, melyek a helyi szükségletekre és erősségekre épülnek és mindhárom célkitűzést figyelembe veszik – versenyképesség, környezet, és életminőség/diverzifikáció. A gazdálkodókat, erdészeket és egyéb vidéki szereplőket érintő integrált szemléletek biztosíthatják, és javíthatják a helyi természeti és kulturális örökséget, javíthatják a környezettudatosságot, és befektetnek, illetve előmozdítanak speciális termékeket, turizmust, megújuló erőforrásokat és energiákat.

1

EEA Report 2/2006 –‘Integration of environment into EU agriculture policy the IRENA indicator-based assessment report’, 40.old. http://reports.eea.europa.eu/eea_report_2006_2/en 2További információ: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/index_en.htm


7.3


Kapcsolat a Strukturális Alapokkal 2007-től az új Vidékfejlesztési Rendelet (VFR) többé nem része az EU Strukturális Alapjainak, melyeket a kohézió, vidékfejlesztés és foglalkoztatottság elősegítésére hoztak létre. A Strukturális Alapok azonban továbbra is támogatják a vidékfejlesztési projekteket, melyek egyeznek a VFR földhasznosítási elképzeléseivel. A Strukturális Alapok és a vidékfejlesztés kapcsolódásainak példáit a későbbi hivatkozások mutatják.

Esettanulmányok

Határokon átívelő élelmiszer biztonság, INTERREG IIIA Német és holland partnerek az INTERREG program támogatásával kifejlesztettek egy közös kutatási és fejlesztési projektet egy integrált, határokon átívelő minőséget jelölő rendszer kidolgozására agrárélelmiszer és szarvasmarha takarmányipar számára a Rhein-Maas-Nord Eurorégióban3.

3

További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/projects/stories/details.cfm?sto=862&lan= 2&pay=DE&the=12

7.4



Jövőbeni Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programok Zöldítése A jövő programjainak zöldítésére vonatkozó vita már a KAP-ról szóló tárgyalások következő körének elején megkezdődött arról, hogy a KAP hogyan tudná még hatékonyabban érvényesíteni az EU Vidékfejlesztés Közösségi Stratégiai Iránymutatásában foglalt EU-s környezetvédelmi célkitűzéseket. Prioritások: ■ Olyan objektív kritériumok beépítése a források elosztásánál, melyek az EU társadalmi és területi kohézióját, és a természeti örökségünket prioritásként kezeli. Az EU különböző területeinek kell a költségeket vállalniuk. ■ Egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb forráselosztás támogatása, melyek ösztönzőleg hatnak azon gazdálkodókra, akik társadalmi és környezeti hasznot generálnak, illetve melyek olyan mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó munkahelyeket részesítenek előnyben, melyek fenntartják és javítják a környezetet. ■ Összefüggőség és egyensúly biztosítása a termelők által kapott támogatások között, hogy a környezeti integrációt előnyben részesítő támogatásnak ne kelljen versenyeznie olyan nagyobb összegű támogatásokkal, melyek környezeti szempontból kevésbé kívánatosak. ■ Elegendő agrár-környezeti támogatás biztosítása a hátrányos területeknek, hogy ahol szükséges, folytathassanak mezőgazdasági tevékenységet, valamint megfeleljenek az EU biodiverzitást megőrző és környezetvédelmi kötelezettségeinek. ■ Sikeres tapasztalatok megosztása, melyek a tagállamokat a termeléstől elváló támogatás szélesebb körű alkalmazására, modulációra, a környezet integrációjára és egyéb módok alkalmazására bátorítják, hogy a forrásokat az első pillértől a második felé irányítsa. ■ A kötelező moduláció arányának növelése, beleértve egy progresszív rendszer és egy támogatási plafon alkalmazását üzemenként. Minden támogatást a vidékfejlesztésre kell fordítani. ■ Független környezeti szakértők, környezetgazdálkodásért felelős hatóságok és minden érintett társadalmi közösség hatékony bevonása. A partnereket be kell vonni a vidékfejlesztési programok megírásába, megvalósításába, ellenőrzésébe és értékelésébe, valamint stratégiai környezeti értékelésbe. ■ A programozásért és ágazati gazdálkodásért felelős apparátustól független külső szakértők vagy közösségi egységek által végzett környezeti auditálás.

■ A Natura 2000 által kijelölt területeken prioritásként ki kell dolgozni minden egyes helyszínre vonatkozó, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, a biodiverzitást megőrző gazdálkodási terveket, ideértve azon szabályokat és szerződéseket, melyek meghatározzák az EU szabályozásnak megfelelő törvényes gazdálkodási követelményeket. ■ Egy EU szintű tanulmányt követően a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotot át kell gondolni, hogy egyértelművé tegyék környezeti hasznait. Ez elkerüli, hogy pontatlan kivételi záradékot tartalmazzanak, melyeket a mezőgazdasági felügyelet illetve hatóság többféleképp értelmezhet. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotnak szintén tartalmaznia kell olyan igazolható feltételeket, melyeket a gazdálkodóknak be kell tartaniuk, ami a hatóságoknak vonatkoztatási alapot biztosít és segíti őket abban, hogy eldöntsék, sikerült-e betartani a feltételeket. Ez lehetővé teszi egy standard ellenőrző rendszer létre hozását. ■ A gazdálkodóknak jobban meg kell érteniük a kereszt-megfeleltetést, hogy megfeleljenek annak követelményeinek. A tudat, hogy az intézkedéseknek környezeti előnyeik vannak, arra sarkallják a gazdákat, hogy betartsák azokat, és elégedettséggel tölti el őket, hogy segítenek a környezet megőrzésében. A tagállamoknak többet kell tenni annak érdekében, hogy az intézkedések megfelelő ismeretanyagát közzé tegyék, és mezőgazdasági tanácsadás kell, hogy segítse a gazdákat, hogy a feltételek ismeretét és alkalmazását előmozdítsák. ■ A projektek értékelése csak akkor lehetséges, ha olyan indikátorokkal rendelkeznek, melyek alapján össze lehet őket vetni a stratégiai célkitűzésekkel. A szankcióknak elég szigorúaknak kell lenni ahhoz, hogy elrettentse a potenciális szabálysértőket. ■ A mezőgazdasági területek erdősítési programja hatástalannak és eredménytelennek bizonyult. Javasoljuk a programok olyan kivételes helyzetekre való korlátozását, ahol más eszközök nem használhatók és jelentős környezeti hasznok mutatkoznak. Az EU erdőgazdálkodási támogatásainak kiegyensúlyozott ökoszisztémákra kell koncentrálnia, melyek elősegítik az EU fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseit, beleértve a biodiverzitást.

Tova ´bbi informa ćio ´: http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_en.htm

4


7.5


További információk További információ található a GRDP jelentésében – Mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok zöldítése (Greening agricultural and rural development funds). Elérhető elektronikus formában, a CD-ROM eszköztárban, mely fontos dokumentumokra, referenciákra vonatkozó hivatkozásokat, valamint további útmutatókat is tartalmaz.

of Structural and Cohesion Funds to a better environment) című jelentés 4.5. “Mezőgazdaság és környezet” (Agriculture and Environment) című bekezdésére való hivatkozás, Környezetvédelmi Hatóságok Európai Hálózata (ENEA), Európai Bizottság, 2006 február. http://ec.europa.eu/environment/integration/pdf/prel iminary_stocktaking.pdf

Európai Környezeti Jelentés 2/2006 „A Környezet integrációja az EU agrárpolitikájába – az IRENA mutatókon alapuló jelentés” (Integration of environment into EU agriculture policy - – the IRENA indicator-based assessment report), elérhető: http://reports.eea.europa.eu/eea_report_2006_2/en /IRENA-assess-final-web-060306.pdf

Az Európai Számvevőszék egy igen érdekes jelentést publikált a Vidékfejlesztési Program beruházási intézkedéseiről: Európai Számvevőszék, 7/2006sz. Speciális Jelentés a vidékfejlesztési beruházásokról: hatékonyan célozzák-e meg a vidéki térségek problémáit? (European Court of Auditors, Special Report No 7/2006 concerning Rural Development Investments: Do they effectively address the problems of rural areas?) http://eca.europa.eu/audit_reports/special_reports/ special_reports_list_en_04.htm

Ajánlott a Strukturális és Kohéziós Alapok szerepe a jobb környezet kialakításában (The contribution

7.6


8

Fenntartható közösségek fejlődése: városok és települések zöldítése

Melyek azok a fenntartható közösségek? Európa lakosságának 80 %-a városi körülmények között él, és a környezetre ezek a városok vannak a legnagyobb hatással. A szennyezés, túlnépesedés, magas fogyasztás, hulladék, terjeszkedő városok, társadalmi és gazdasági leromlás továbbra is kihívást jelentenek. A városok azonban a társadalmi és gazdasági változások motorjai, valamint a fenntartható jövő szempontjából nélkülözhetetlen innováció forrásai is. A fenntartható jövő szempontjából minden, ami a városokban történik, létfontosságú – e tekintetben a helyi döntéshozók szerepe igen jelentős a hatékony válaszok kidolgozásában. A városok és települések zöldítése jelenleg megvalósítható ambíció: a jelenlegi városi területeket olyan közösségekké kell alakítani, ahol az emberek a környezetükkel harmóniában élnek és dolgoznak. Az Európai Unió megújult Fenntartható Fejlődési Stratégiájának átfogó célja, hogy olyan lépéseket határozzon meg és dolgozzon ki, melyek lehetővé teszik, hogy az EU a jelenlegi és jövőbeni generációk számára az életminőség folyamatos fejlődését biztosítsa. Ez olyan fenntartható közösségek létrehozását igényli, melyek hatékonyan tudják kezelni és felhasználni az erőforrásokat, és a gazdaság potenciálját ökológiai és társadalmi innovációra, jólét biztosítására, környezetvédelemre, és társadalmi kohézióra használják. A kohéziós politika új szabályozási kerete megerősítette a fenntartható közösségek jelentőségét. Ez azt jelenti, hogy a városok és települések támogatási rendszere a “részvételen alapuló” és integrált stratégiák kidolgozására kell, hogy összpontosítson, melyek nagy koncentrációjú gazdasági, környezeti és társadalmi problémákat oldhatnak meg, s melyek hatással vannak a városi területekre2.

Aalborg Elkötelezettségek “Az önkormányzatok és a helyi vezetés által ránk ruházott kötelezettségek teljesítése során fokozottan ki vagyunk téve a gazdasági globalizáció és a technológiai fejlődés nyomásának. Alapvető gazdasági változásokkal, és a közösségünket és erőforrásainkat veszélyeztető mesterséges, valamint természetes veszélyekkel nézünk szembe. Ijesztő kihívásokkal nézünk szembe: tudás alapú gazdaságban a foglalkoztatottság megteremtése,a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, környezetünk hatékony védelme, ökológiai lábnyomunk csökkentése, demográfiai változások és kulturális sokszínűség, konfliktusok elhárítása és a béke fenntartása a korábban háborúzó közösségekben.1”

Melyek azok a fenntartható közösségek? Olyan területek, ahol az emberek jelenleg, és a jövőben élni és dolgozni akarnak. Kielégítik a jelenlegi és jövőbeni lakosok változó igényeit, érzékenyek a környezetükre, és hozzájárulnak egy magas életszínvonal kialakításához

1

További információ: http://www.aalborgplus10.dk/default.aspx?m=2&i=307 További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/urban/index_en.htm és http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/osc/050706osc_en.pdf

2


8.1


Milyen előnnyel bírnak a zöld települések és városok? Környezeti megújulás, mint a fenntartható helyi gazdaság mozgatórugója: regenerálódás, megújulás, reneszánsz, újraélesztés, vérfrissítés – a kifejezések változóak, de a cél ugyanaz: a városi területek helyreállítása és fejlesztése. Ez a célkitűzés abból a széles körben elterjedt ismeretből származik, hogy a leköszönő iparvárosoknak olyan társadalmi, gazdasági és környezeti problémáik vannak, melyek innovatív és integrált megoldásokat igényelnek. Ezen programok előnyei igen változatosak: ■ a gyárak hanyatlása után új gazdasági tevékenységek ösztönzése; ■ elszakadt szomszédságok vagy társadalmi csoportok összekötése a várossal; ■ a leromlott belső városi területek újrahasznosítása, ezáltal a külváros terjeszkedésének korlátozása; ■ alternatív közlekedési formák fejlesztése a szennyezés és torlódás csökkentésére; ■ a történelmi és esztétikai jelentőségű területek helyreállítása.

Integrált városi menedzsment: a helyi irányító hatóságok integrált városirányítást alkalmaznak a közösségek kormányzására. Ezt hosszú távú és stratégiai akciótervek alkalmazásával érik el, mely különböző szektorokat, adminisztratív szinteket és azok kötelezettségeit kapcsolja össze. Az integrált városi menedzsment bevonja az ott élő és dolgozó embereket, magán és közintézményeket. A városoknak hosszú távú jövőképre van szükségük ahhoz, hogy a sikerességüket meghatározó számos kritériumnak (elérhetőség, mobilitás, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, természetes és fizikai környezet, kultúra, kis- és középvállalkozások, innováció, foglalkoztatottság, társadalmi bevonás, és közbiztonság) megfeleljenek. Egy városnak jól kell teljesíteni e területeken ahhoz, hogy növekedést és foglalkoztatottságot érjen el. Ez integrált szemléletet igényel különböző területek vonatkozásában kiegészülve egy tiszta, hosszú távú jövőképpel, akciótervvel és finanszírozással. A közeli kulcsfontosságú partnerekkel a város újjászületése, és a projektek menedzselése során kialakítandó természetes megoldás az integrált szemlélet.

Esettanulmányok

Átalakuló Deptford Creek, Egyesült Királyság Egy évtizeddel ezelőtt Deptford Creek egy lepusztult vízparti helység volt London déli részén. A fejlődést környezetvédelmi beruházások (fejlett árvízvédelem, biodiverzitás) mozdították elő. Ennek eredményeképp sok elhagyatott területen új otthonok épültek, új iparágak virágoztak fel az ipari épületek újjáalakításával, és a helyi közösségek népessége növekedett. Megduplázódott mind a helyi vállalkozások, mind a munkahelyek száma, 2000 új otthon épült, és egy új vasútvonal, illetve 2 állomás nyílt meg. Egy virágzó utcai piac is létesült. A környezeti megújítás óta megduplázódott népesség ellenére minden lakosra majdnem dupla annyi terület jut a szabadidő eltöltésére, és minden gyerekre dupla annyi szabad tér3.

Történelmi centrumok újraélesztése PPP segítségével, Gloucester, Egyesült Királyság Anglia egyik kikötője, a gloucesteri dokkok területe ma kiskereskedések, éttermek, bárok, stílusos tengerparti, felújított termény és fatároló raktárakban kialakított apartmanok vibráló kavalkádja. 6 éve a dokkok elhagyatottak voltak, tele üres és düledező raktárépületekkel és öreg hajógyárakkal. A város centrumában található dokkok olyan területen helyezkednek el, mely az elmúlt 60 évben a romlás, nélkülözés és piaci elégtelenségek jeleit mutatták, és annak ellenére, hogy egy általánosságban jól menő területen található, nem tudott a gazdasági fejlődésből hasznot húzni. A Délnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség megvásárolta a Gloucester Dokkok történelmi központját 2001-ben, ami fejlődésnek indította mind lakhatás, szabadidős tevékenység, mind kereskedelmi szempontból, visszacsábította a lakosságot, fejlesztette az infrastruktúrát, és növekvő vonzerőt gyakorolt a látogatókra. Ez a projekt megmutatta, hogy az öreg történelmi központok vonzzák a magántőkét, és hogy a közszféra ösztönözheti a magánszféra beruházását (például földvásárlás)4. 3 4

8.2


További információ: http://www.creeksidecentre.org.uk/scheme.htm További információ: www.gloucesterurc.co.uk


Esettanulmányok

Ökológiai térkép - high-tech integrált városirányítás, Spanyolország A barcelonai Városi Ökológiai Ügynökség egy nyilvános konzorcium, mely a városi ökológiai rendszerekkel foglalkozik. Kidolgoztak egy modellt, és multidiszciplináris szakértő gárdával dolgoznak (építészek, mérnökök, közgazdászok, fizikusok, és környezetvédelemmel foglalkozó tudósok). Az Ügynökség modelljének középpontja 4 egymással szoros kapcsolatban álló területre épül: tömörség, komplexitás, hatékonyság, és társadalmi stabilitás. Ezek szintén a zártabb és változatos mediterrán város történelmi jellemzői, ellentétben a kiterjedt várossal, melyet a város terjeszkedése, és funkcionális divíziók jellemeznek. Ez a modell választ adhat a város működési zavaraira, a fenntarthatóság kihívásaira, és elősegíti az információ és tudás társadalmi áramlását.

Az Ügynökség a helyi hatóságok közötti kapcsolat megteremtésén keresztül elhivatott egy szisztematikus szemlélet megvalósulása felé, mely integrálja a gazdasági fejlődést, az ökológiai szükségleteket és a városi élet minőségét. Ehhez a modellhez hasonló kifinomult informatikai eszközök teszik lehetővé a hosszú távú szakpolitikák kidolgozását, melyek a városi környezet minden szintjét koordinálják. Barcelonában a helyi hatóságok egy, a város működésének ismeretanyagára épülő integrált tervet vesznek alapul, mint a fenntartható növekedés katalizátorát. Az Ügynökség egyik példaként szolgáló modellje (Gracia kerület) elérhető a http://www.mapaecologic.net címen. Egy-két kattintás, és a városi térkép megmutatja a közlekedés dinamikusságát, a zaj és légszennyezés szintjét, a torlódást és a kijelölt területek hasznosítását5.

5

További információ: http://www.bcnecologia.net/


8.3


Egy fenntartható közösség modellje A “fenntartható közösségek” koncepciója felismerte, hogy a városok, metropoliszok és egyéb területek, beleértve a vidéki területeket, akkor válnak sikeressé, ha a közszolgáltatások, az irányítási feladatok, valamint a “hely minőségének” alakítása során gazdasági, társadalmi, és fizikai tényezőket integrálnak. Az Egyesült Királyságban a Helyi Stratégiai Partnerség összehoz köz-, egyéni, önkéntes és közösségi érdekeket, és segíti a különböző helyek fenntarthatóságát, illetve változásra való fogékonyságát.

Az alábbi modell egy, az Egyesült Királyságban létező szemléleten alapuló fenntartható közösség komponenseit mutatja6. A helyi irányító hatóságok a közösségek kormányzására az integrált városirányítást alkalmazzák. Ezt hosszú távú, stratégiai szemléletű akciótervek segítségével érik el, melyek különböző ágazatokat, adminisztratív szinteket, és azok kötelezettségeit kapcsolja ´k össze. Az integrált városirányítás alkalmazásával elkerülhető a különböző ágazatok konfliktusa – és végül is segít a közösségnek a fejlődés hosszú távú jövőképét megteremteni.

Környezetileg érzékeny Az emberek számára olyan élőhelyek biztosítása, mely tekintettel van a környezetre

Jól kivitelezett és megépített Minőségi és természetes környezet

Aktív, minden érintettet bevonó, és biztonságos Tisztességes, toleráns és összetartó a helyi kultúrával és közösségi tevékenységekkel

Mindenkihez tisztességes Más közösségekhez is, jelenleg és a jövőben is

Fenntartható közösség Helyesen működő Hatékony és minden érintettet bevonó részvétel, képviselet és vezetőség

Virágzó Jól menő és változatos helyi gazdaság

Jól ellátott Az emberek igényeihez illő, mindenki számára elérhető köz-, magán-, közösségi és önkéntes szolgáltatások

Jól elérhető Megfelelő közlekedési és kommunikációs szolgáltatások, melyek az embereket összekötik a munkájukkal, iskolákkal, egészségüggyel és egyéb szolgáltatásokkal

6

8.4


A http://www.communities.gov.uk alapján


Tanácsok a fenntartható közösséggé váláshoz ■ Megegyezés a környezetvédelem integrált menedzselési modelljéről: A közösségi környezetvédelem hosszú távú stratégiai tervének kidolgozása, számításba véve a helyi kihívásokat és társadalmi-gazdasági törekvéseket. Az adminisztráció különböző szintjeihez tartozó felelősség körültekintő kijelölése, világos célkitűzések felállítása és társadalmi vitára bocsátás. Egy stratégiai terv megfelelő összefüggést teremt a hulladékra, vízre, közlekedésre, stb. vonatkozó stratégiák között, és a partnereket még inkább elkötelezetté teszi a célkitűzéseket illetően. ■ A tudás a kulcs: Egy integrált tervnek a helyi városi ökoszisztémára vonatkozó átfogó ismereteken kell alapulnia. Mint a fentebb bemutatott barcelonai példa is mutatja, ki kell használni az ilyen típusú adatok kezelésére napjainkban kidolgozott szoftverek minden előnyét. Fel kell ismerni, ha a helyi környezetvédelmi ügynökségnek hatékonyabb koordinációra vagy pénzügyi támogatásra van szüksége a városi környezet monitoringjának támogatásában. ■ Tekintsük a környezeti fenntarthatóságot egyfajta horizontális témának: Minden ágazat része a város ökológiájának, ezért mindegyiknek törekedni kell a fenntarthatóságra. Az integrált tervnek túl kell mutatnia a környezeti infrastruktúrán, mint pl. a víz- vagy hulladékgazdálkodáson – így például az összes ágazatban célkitűzéseket állíthat fel a fenntartható építkezésben és fenntartható beszerzésben. ■ Fenntartható városi közlekedés, mint a változás katalizátorának kialakítása: A városi közlekedés kihívásai a városi környezetgazdálkodás szívében találhatók. Ilyen a közlekedés és a torlódás, szennyezés, területhasználat, a város terjeszkedése, vagy a társadalmi kohézió közti összhang is, vagyis egy integrált városi közlekedési terv egy sor más ágazatban vezethet innovációhoz. A közlekedés egyfajta kreatív, közösség alapú megközelítése megnyithatja az utat a szélesebb körű változásokhoz.

■ Dolgozzunk a helyi kultúrán belül: Míg a környezeti fenntarthatóság kulturális felemelkedést feltételez, egy jó stratégia nem feltétlenül forgatja fel egy város jellegzetességeit, karakterét. Nézzük meg az európai legjobb gyakorlatokat, de inkább az átvehető elveket használjuk és nem a helyileg alkalmazható megoldásokat. Az igazán radikális változások nem csupán drágák és bomlasztó jellegűek, de alááshatják a nyilvánosságnak a fenntarthatósághoz alapvetően szükséges bizalmát. Keressük meg a helyi kultúra azon elemeit, melyek egy fenntartható városi környezet alapjai lehetnek. ■ A városi területeken javítani kell a környezetvédelmi ügynökségek szerepét: A városi környezetre vonatkozó integrált megközelítés intézményi változásokat tehet szükségessé. A helyi környezetvédelmi ügynökségek egyszerűen csak saját ágazatuk szabályozói, irányítói, avagy hozzá tudnak-e járulni egy teljeskörű (holisztikus) struktúrához? A környezetvédelem városi ágazatokba történő integrálása nem csupán a tervezésben, de a magvalósításban is szakértelmet igényel. A környezetvédelmi ügynökségek alkalmasak erre, azonban további támogatásra és fejlesztésre van szükség ezen a téren. ■ A környezetvédelem, mint a szélesebb körű megújulás hajtóereje: Mint korábban bemutatásra került, a városi megújulás a társadalmat, a gazdaságot ugyanannyiban öleli fel, mint a környezetet. A három pillér azonban szorosan kapcsolódik egymáshoz, és a környezeti megújulást tartalmazó projektek, mint a fent említett Deptford Creek példája is mutatja, erőteljes társadalmi és gazdasági változásokat generálhatnak. Egy integrált megközelítés esetén ezek nem mondanak ellent egymásnak. ■ Meg kell nyerni a szíveket és a gondolatokat! Ne felejtsük el, hogy a társadalmi részvétel és az érintettekkel folytatott partneri együttműködés életbevágóan fontos – beépítése feltétlenül szükséges a fenntartható közösség koncepciójába.


8.5


Hogyan segíthet az Európai Unió? Az EU nem felelős a helyi városi problémákkal kapcsolatos döntéshozatalért, azonban elkötelezett a környezetet érintő jó várospolitika, valamint a jó gyakorlatok európai szintű megosztása irányában. Az Európai Bizottság 2006. januárjában jelentette meg a Városi Környezetre Vonatkozó Tematikus Stratégiáját (Thematic Strategy on the Urban Environment)7. Ez az integrált környezetgazdálkodás és fenntartható közlekedés, építkezés és városi tervezés célkitűzéseit fogalmazza meg. Iránymutatásokat és segítséget ad helyi hatóságoknak e célok eléréséhez. A 2006. júliusában kiadott Kohéziós politika és a városok: a városok és agglomerációk hozzájárulása a régiókon belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez (Cohesion Policy and cities: the urban contribution to growth and jobs in the regions)8 című kiadványban a Bizottság javaslatokat tett arra, hogy a regionális programok mire koncentráljanak, ideértve mobilitást, környezetet, innovációt és kormányzást. Ez lehetőséget ad a felhasznált Strukturális Alapok számára, hogy az előző programozási időszakhoz képest jobban közreműködjön. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó Kohéziós Politika értelmében 3 új EU-s finanszírozási forma jött létre9: ■ JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas): A városi övezetek fenntartható befektetéseinek közös európai támogatásai finanszírozási lehetőségeket ajánl a városok megújulására és projektek kidolgozására ■ JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises): A mikro- és középvállalkozások közös európai erőforrásai a kis- és középvállalkozások számára próbál finanszírozási lehetőséget biztosítani. A cél nemcsak

az, hogy javítsák a kis vállalkozások gazdasági versenyképességét, hanem hogy környezeti szempontból fenntarthatóbbá váljanak. ■ JASPERS (Joint Assistance in Supporting Projects in European Regions): Közös Segítség az Európai Régiók Projektjeinek Támogatására, szaktudást és forrásokat biztosít a hatóságok számára a 2007-2013-as időszakra vonatkozó új Konvergencia Célkitűzés által megcélzott régiók számára. Ez a segítségnyújtás javítani szeretné az elfogadásra beadott projektek mennyiségét, minőségét, és sebességét. További információ a helyi hatóságok számára elérhető az Európai Bizottság különböző Főigazgatóságain – az alábbi lista a legfontosabbakat tartalmazza: Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG Environment): http://ec.europa.eu/environment/urban/home_en.htm Iránymutatás a helyi hatóságok számára a fenntartható városi környezeti stratégiák megvalósításához Regionális Politika Főigazgatóság (DG Regional Policy):http://ec.europa.eu/regional_policy/consultatio n/urban/index_en.htm Információk a Kohéziós Politikáról és a városokról: a városok hozzájárulása a növekedéshez és munkahelyteremtéshez a régiókban Kutatási Főigazgatóság (DG Research) http://ec.europa.eu/research/environment/index_en.htm Az Európai Unió kutatási weboldala, cikkek és hírek az új kutatásokról, ideértve a helyi városi hatóságok számára érdekes kutatásokat Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság (DG Energy and Transport): http://ec.europa.eu/transport/clean/index_en.htm A weboldal a tiszta városi közlekedést vizsgálja, és bemutatja a „Zöld Könyv a Városi Közlekedésről” (The Green Paper on Urban Transport) című dokumentumot, valamint tevékenységeket, háttérinformációkat tesz közzé.

7 További információ: http://ec.europa.eu/environment/urban/thematic_strategy.htm 8További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/urban/index_en.htm 9További információ: http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/background_en.htm

8.6



További információk Az alábbiakban a helyi hatóságok számára hasznos források találhatók. A környezetvédelem integrálásában elkötelezett városok és régiók jelentős európai és nemzetközi hálózatait jelenítik meg. European Urban Knowledge Network: www.eukn.org Az EUKN (Európai Városi Tudáshálózat) 15 tagállamból álló hálózat, a városi kérdésekre vonatkozó ismereteiket és esettanulmányaikat osztják meg egymással. ICLEI Europe - Local Governments for Sustainability: www.iclei-europe.org Bár egy nemzetközi hálózatról van szó, az ICLEI (Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa) jelentős európai képviselettel rendelkezik. Világszerte összehozza a helyi és regionális hatóságokat, hogy megoszthassák legjobb gyakorlataikat és egymásnak technikai segítséget nyújtsanak.

UK Department for Communities and Local Government http://www.communities.gov.uk/index.asp?id=1122 595 A Közösségek és Helyi Önkormányzatok Hivatala az Egyesült Királyságban - kormányzati honlap, mely a fenntartható közösségek koncepcióját tartalmazza. Urban Audit: www.urbanaudit.org Az ’Urban Audit’ (egységes uniós városstatisztikai adatbázis) mintegy 258 európai városról rendelkezik statisztikai adatokkal, lehetővé téve a városi hatóságok számára a különböző területek közti demográfiai, társadalmi, gazdasági és környezeti összehasonlításokat.


8.7

GRDP Partnerség:

Agència d'Ecologia Urbana de Barcelona, España Bundesministerium fuer Land und Fortwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft, Österreich (Austria) Consejería de Turismo, Medio Ambiente y Politica Territorial de La Rioja, Espa a Cornwall County Council, UK Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központ, Magyarország (Hungary) Devon County Council, UK Dipartimento Territorio e Ambiente – Autorita’ Ambientale per i Fondi Strutturali, Regione Sicilia, Italia Environment Agency for England and Wales, UK Gestión Ambiental, Viveros y Repoblaciones de Navarra, España Langhe Monferrato Roero Societ Consortile a.r.l, Italia Malta Environment and Planning Authority, Malta. Med-O.R.O. Organizzazione per la Ricerca, l'Occupazione e lo Sviluppo nel Mediterraneo, Italia Ministero dell’Ambiente e della Tutela del Terrirorio e del Mare - Direzione Generale per la Ricerca ambientale e lo Sviluppo, Italia Periferia Dytikis Ellados (Greece) Servizio Ambiente e Paesaggio – Autorita’ Ambientale - Regione Marche, Italia The Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe Urzad Miejski Wroclawia, Polska (Poland)

vi


A GRDP Partnerség az alábbi együttműködésben dolgozik:

Agència de Desarrollo Regional de Castilla y León, España Autorità Regionale Ambientale Calabria, Italia Autorità Ambientale della Regione Campania, Italia Autorità Ambientale della Regione Piemonte, Italia Bristol City Council, UK Consellería de Medio Ambiente e Desenvolvemento Sostible, Xunta de Galicia, España Cornwall and the Isles of Scilly Objective One Partnership Office, UK Észak-Alföldi Régió, Magyarország (Hungary) Natural England, UK Ministerstwo Środowiska, Polska (Poland) Министерство на регионалното развитие и благоустройството, България (Bulgaria) Ministerio de Medio Ambiente, España Planning and Priorities Coordination Division, Office of the Prime Minister, Malta Objective 2 Programme for the South West of England, UK Sociedade Galega do Medio Ambiente, España South West of England Regional Development Agency, UK The Learning & Skills Council, UK Програма на ООН за развитие, България (Bulgaria)


vii

"Túl a kötelezettségeken: hogyan segíthetik a régiók egy fenntartható Európa építését” A környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálásának eszközrendszere A Regionális Fejlesztési Programok Zöldítése (GRDP) az Interreg IIIC program által finanszírozott európai hálózat 17 partner és több mint 20 társult partner részvételével. A GRDP partnerek megosztják jó tapasztalataikat, és tanácsokat dolgoznak ki a környezeti szempontok regionális fejlesztési programokba történő integrálására vonatkozóan. További információkat a www.grdp.org honlapon talál.

Túl a kötelezettségeken: hogyan segíthetik a régiók egy fenntartható Európa építését

Recommend Documents