Hogyan szabályoznám a Kálóz-Igari löszhátak kistáj egy részletét? (Kisláng, Csısz, Soponya és Káloz települések területét)
Készítették: Kovács Renáta Zsanett IV/A. Micskó Anna IV/A.
Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Budapest, 2007. december 12.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
1
Bevezetés / Micskó /
4
1. Helyzetértékelés
5
1.1.
Területi lehatárolás / Micskó /
5
1.2.
Közlekedési kapcsolatok / Micskó /
5
1.3.
Történeti áttekintés/ Micskó /
6
1.4.
Jelenlegi állapot
6
1.4.1.
Természeti adottságok / Micskó /
6
1.4.1.1.
Domborzat
8
1.4.1.2.
Földtan
8
1.4.1.3.
Talajtan
8
1.4.1.4.
Éghajlat
8
1.4.1.5.
Hidrológia
9
1.4.1.6.
Növényvilág
10
1.4.2.
Védettségek / Micskó /
10
1.4.2.1.
Természet- és tájvédelem
10
1.4.2.2.
Kulturális örökségek védelme
11
1.4.2.2.1.
Védett építészeti emlékek
11
1.4.2.2.2.
Régészeti védettségek
12
1.4.3.
Gazdasági adottságok / Micskó /
12
1.4.3.1.
Helyi gazdaság
12
1.4.3.2.
Tájhasználat
13
1.4.3.3.
Üdülés, idegenforgalom
14
1.4.4.
Társadalmi adottságok / Kovács /
14
1.4.4.1.
Lakossági adatok
14
1.4.4.2.
Oktatás, nevelés
15
1.4.4.3.
Kultúra
16
1.4.4.4.
Egészségügy
17
1.4.4.5.
Szolgáltatás
18
1.4.4.6.
Népességmozgás
18 1
1.5.
1.4.5.
Környezeti elemek állapota, környezetvédelem / Kovács /
19
1.4.6.
Katasztrófa-veszély fennállása / Kovács /
21
Tájhasználati konfliktusok / Kovács /
21
1.5.1.
Ökológiai konfliktusok
22
1.5.2.
Funkcionális konfliktusok
22
1.5.3.
Esztétikai konfliktusok
23
2. Szabályozás / Kovács, Micskó /
24
2.1.
Szabályozási terv
24
2.2.
Területrendezési szabályzat
25
3. Tájépítészeti javaslatok 3.1.
32
Tájépítészeti és rekreációs javaslatok / Micskó /
32
3.1.1.1.
Kistérségi léptékő javaslatok
32
3.1.1.2.
Települési léptékő javaslatok
34
3.1.1.2.1.
Kisláng településen
34
3.1.1.2.2.
Csısz településen
34
3.1.1.2.3.
Soponya településen
35
3.1.1.2.4.
Káloz településen
35
3.2.
A javaslatok illeszkedése a meglévı érvényes tervekhez / Kovács /
37
3.3.
A javaslatok települési megítélése / Kovács /
40
3.4.
Indoklás / Kovács /
41
3.4.1.
Kistérségi léptékő javaslatok indoklása
41
3.4.2.
Települési léptékő javaslatok indoklása
42
3.4.2.1.
Kisláng
42
3.4.2.2.
Csısz
42
3.4.2.3.
Soponya
42
3.4.2.4.
Káloz
42
3.5.
Megvalósíthatóság / Kovács /
43
3.6.
Ütemezési terv / Kovács, Micskó /
44
4. Társadalmi, gazdasági, környezeti, tájképi hatások/ Kovács /
45
4.1.
Kistérségi léptékő javaslatok indoklása
45
4.2.
Települési léptékő javaslatok indoklása
49
4.2.1.
Kisláng
49
4.2.2.
Csısz
49
4.2.3.
Soponya
50 2
4.2.4.
Káloz
52
5. Összefoglalás / Micskó /
53
6. Irodalomjegyzék / Micskó /
54
7. Mellékletek / Kovács, Micskó /
56
3
Bevezetés Feladatunk a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítészmérnöki szakának hallgatójaként egy szabadon választott kistáj, illetve kistáj részlet területrendezési tervének a szabályozási munkarészének elkészítése volt a Tájtervezés címő tantárgy keretében. Választásunk a Kálóz – Igari löszhátak kistájra esett, mert lakóhelyünkhöz viszonylag közel található. A kistáj nagyobb kiterjedéső, mint a feladatban meghatározott, ezért azt két másik csoporttal megosztva dolgoztuk fel. A mi tervezési területünkre esı települések: Csısz, Nagyláng (Soponya), Káloz és Kisláng. Részben már a munka elkezdése elıtt ismertük a térséget, habár csak átutazóban, de néhányszor jártunk az adott területen. Természetesen ez az „ismeretség” a szabályozási terv elkészítéséhez nem volt elegendı, ezért az adott településeket meglátogattuk, egyes helyekre többször is visszatértünk. A feladat elvégzéséhez elengedhetetlen volt a települések rendezési terveinek megtekintése, melyek közül Soponya tervét írott formában, Káloz tervét pedig digitális formában kaptuk kézhez. Kisláng rendezési tervébe a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatalnál tekinthettünk bele, és abból néhány térképlapot lefénymásolhattunk, majd késıbb ahhoz is hozzájutottunk digitális formában. Csısz község rendezési terve a feladatunk készítésének idejében még nem készült el. A VÁTI tervtárában találtunk egy 1991-ben készült korábbi tervet, ez azonban néhány oldalas volt, és csak a település belterületére terjedt ki. A rendezési terveket az adott települések polgármesteri hivatalaiból, a Fejér Megyei Önkormányzat Fejlesztési és Területi Koordinációs Irodától, a fejér Megyei Közigazgatási Hivataltól és a VÁTI tervtárából kaptuk meg. A rendezési tervek mellett az Internetrıl letöltöttük és megtekintettük az Országos Területrendezési Tervet és Fejér Megye Területrendezési Tervét, valamint további régiós és megyei vonatkozású programokat, statisztikákat, koncepciókat és a települések történetérıl szóló könyveket.
4
1. Helyzetértékelés 1.1. Területi lehatárolás A Kálóz-Igari löszhátak kistáj nagyobbik része Fejér megye dél-nyugati részén, kisebbik része Veszprém megyében található, összes területe 620 km2. Ez a Mezıföld középtáj 15,5 %-a és az Alföld nagytáj 1,2 %-a. (Marosi Somogyi 1990) Tervezési területünk Csısz, Nagyláng (Soponya), Káloz és Kisláng településekre terjed ki, melyek mindegyike Fejér megyében, Székesfehérvártól délre található. A terület a Közép Dunántúli Régióba tartozik. Fejér megyében 10 kistérség található, ebbıl a mi tervezési területünk az Abai kistérséget és az Enyingi kistérséget érinti. Településeink közül 2004 elıtt Csısz és Soponya az Abai kistérséghez tartozott, Káloz és Kisláng pedig az Enyingihez. Majd a 244/2003 (XII. 18) sz. kormányrendelet alapján Káloz átkerült az Abai kistérséghez, így már intézményileg is a Sárvíz menti településekhez kapcsolódik. Az adott területtel szomszédos települések Polgárdi, Tác (Gorsium), Aba, Sárkeresztúr,
Sárszentágota,
Sárbogárd
és
a
Kálóz-Igari
löszhátakhoz
tartozó
Mezıszentgyörgy, Mátyásdomb és Dég.
1.2. Közlekedési kapcsolatok 1.2.1. Térségi közlekedési kapcsolatok A tervezési terület települései Székesfehérvárhoz közel, az M7 autópályától délre találhatóak. Csısz, Soponya és Káloz a 6307. jelő országos mellékúton érhetı el, mely Szabadbattyánnál a 7. számú, Simontornyánál pedig a 61. számú fıúthoz csatlakozik. Kisláng közvetlenül a 6301. jelő közúton érhetı el, ami Polgárdinál a 7. számú, Mátyásdombnál a 64. számú fıúthoz csatlakozik, azonban a vele szomszédos Soponyán keresztül a 6307. jelő út is elérhetı. Kálozon belül csatlakozik a 6307. jelő úthoz az Adony-Káloz összekötı út (6209. jelő), melyen keresztül a 6. számú, a 62. és 63. számú fıutak közvetlenül elérhetıek. Az országos közutak a települések fı tengelyét képzik, kivéve Csıszt, ami csak a 63102. számú bekötıúton elérhetı. A szomszédos települések közötti közúti kapcsolatok nagyjából megoldottak, egyedül Csısz van hátrányos helyzetben, hiszen zsáktelepülés jellege miatt a 6307. jelő út kivételével máshonnan nem érhetı el. A településeken vasútállomás nem található, így vasúti közlekedésük nincs. Az Országos Területrendezési Terv tartalmazza egy európai gyorsvasút vonal tervét, mely 5
Soponya, Kisláng és Káloz területét is érintené. A jelenlegi nyomvonal mőködı gazdasági területeket, Káloz területén pedig a Zichy-kastély mőemlékileg védett környékét érinti, így javaslatot tettünk a nyomvonal északabbi elhelyezésére. A jövıre nézve mind az Országos Területrendezési Terv, mind a Fejér Megyei Területrendezési Terv nagy fejlesztéseket javasol a közlekedést érintıen. A területen halad keresztül az M8 és az M65 gyorsforgalmi út nyomvonal is.
1.2.2. Tömegközlekedés A települések életében nagy jelentısége van a közúti tömegközlekedésnek, hiszen a helyi munkalehetıségek miatt az itt élık többsége lakhelye és munkahelye közti ingázásra kényszerül. A buszjáratok az ALBA VOLÁN Zrt. üzemeltetésében vannak. A CsıszSoponya-Káloz vonalon nagy járatsőrőséggel (félóránként-óránként) közlekednek, míg Kisláng irányába a munkaidı kezdete elıtt és vége után van kielégítı tömegközlekedés. A kistáj ezen része azonban csak Székesfehérvárral van közvetlen összeköttetésben, általában a szomszédos települések csak átszállással közelíthetıek meg. A terület vasúti tömegközlekedéssel nem érhetı el.
1.2.3. Települési úthálózat A települések belsı utcái változatos képet mutatnak, de általában sok fejlesztésre lenne szükség. Az utak szélessége és burkolata sokszor nem megfelelı, sok helyen hiányoznak a járdák és a vízelvezetés is sok helyen nem megoldatlan (vagy nem megfelelıen fenntartott). A területen keresztülhalad a regionális jelentıségő Szabadbattyán-SárkeresztúrKáloz-Dég Simontornya kerékpárút, de Káloz kivételével a többi településen nincs kiépített út a kerékpárosok számára, pedig nagy az ilyen jellegő forgalom, így elsısorban a közutakat használják.
1.3. Történeti áttekintés A Kálóz-Igari löszhátak területének ezen részén több helyen találhatunk régészeti lelıhelyeket (több kı- és bronzkori lelet is elıkerült), melyek azt bizonyítják, hogy a térség már az ısidıktıl fogva vonzotta az erre vándoroló népeket. A római hódoltság idején a terület a Pannónia provinciához került. A fontos csomópontokban több város is kialakult, ezek közül Tác (római kori nevén Gorsium) a
6
tervezési területtel határos település. A Soponya területérıl több római kori aranylelet is elıkerült, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs Fejér megye területén telepedett le, hiszen az viszonylag központi fekvéső terület volt. A településeink többsége már elsı királyunk uralkodása óta szinte folyamatosan lakott. Csısz a kikiáltó foglalkozású szolgálók nevébıl, míg Káloz a katonai és kereskedelmi téren járatos, mohamedán származású, káliz/káluz nevő nép nevébıl származik. Soponya (korábban két település volt, Soponya és Nagyláng, melyek 1936-ban egyesültek) és Káloz nevével már 1000-1100-as évekbeli forrásokban találkozhatunk írott formában, Nagyláng elsı említése 1372-bıl való. A török uralom alatt a településeket elhagyták lakóik, részben elpusztultak. Káloz csak néhány évtizedig volt lakatlan, de Soponya, Nagyláng és Csısz csak az 1700-as évek elsı felében népesült be újra. A XVII. század második felében Káloz, Soponya és Nagyláng a Zichy család birtokába került. Kisláng középkori elıdje a Lángh elnevezéső puszta volt, amely a török hódoltság idején teljesen elpusztult. Település újra a XVIII. században jött létre a területen, ami szintén a Zichy család tulajdonában volt. Káloz és Soponya kastélyát is ık építtette. A Zichyek az 1940-es évekig voltak birtokosok a környéken.
Elsı katonai felmérés (1766-1785) A térképeken Kisláng kivételével már megjelennek a települések. A fıbb utak, utcák nyomvonala, a településszerkezet már ekkorra kialakult. A beépítések sokkal lazábbak, mint a késıbbiekben. A területfelhasználás is már kialakultnak tekinthetı, nagymérető rét-legelı területek, és mezıgazdasági területek vannak. A Sárvíz-völgyének területe azonban még „érintetlen”.
Második katonai felmérés (1806-1869) A
lakóterületek
szervesen
továbbfejlıdtek,
részletesebb
képet
kapunk
a
területhasználatokról. A belterületek elsısorban kert, míg a külterületek szántó mővelésőek, az erdısültség aránya alacsony. A Sárvíz_völgyén már árkok, csatornák kerültek kialakításra, visszaszorultak a vízzel borított területek.
Harmadik katonai felmérés (1872-1884) A harmadik katonai felmérésen már Kisláng neve is megjelenik (korábban Kis Lángh), de igazi település még nem épült ki a gazdasági major területén. A földek nagy része továbbra is mezıgazdasági használatban van. 7
1.4. Jelenlegi állapot 1.4.1. Természeti adottságok 1.4.1.1. Domborzat A Mezıföld felszíne eróziós-deráziós völgyek által tagolt dombvidéki jellegő terület. A Kálóz-Igari löszhátak egyenetlen síkság, mely ÉNy-DK-i csapású hátak sorozatából és az ıket tagoló, ugyanilyen irányú völgyekbıl, valamint szárazvölgyekbıl áll. A kistáj 105-172 m tengerszint feletti magasságon fekszik, a felszín relatív reliefe átlagosan 18m/km2, mely DDK felé kissé csökkenı. A terület néhol meredek, néhol enyhébb lejtıkkel tart a Sárvíz, illetve a Sió völgye felé. (Marosi és Somogyi 1990)
1.4.1.2. Földtan, talajtan A terület pliocénkorú agyagos, homokos tengeri üledék, pannon tábla rög. Az eredetileg élénkebb domborzatú felszínre homokos lösztakaró került a jégkorszak végén, melynek vastagsága több helyen a 10 métert is meghaladja. A felszíni vizek könnyen mélyebb árkot hoznak létre, a vízfolyások mellet néhol folyami homoksávok is megjelennek. A lösz laza szerkezetének köszönhetıen hiányosabb növényzető területeken a felszínt a szelek és a nagy intenzitású, heves esızések is könnyen károsítják. A terület lösztábláin többségében csernozjom, mészlepedékes csernozjom (összesen 80% körüli) és réti csernozjom (közel 10%, a legnagyobb összefüggı ilyen talaj Mátyásdomb és Enying között található) talajok alakultak ki. Kisebb területeken réti talajok, szikes talajok és lejtıhordalék talajok is megjelennek, valamint az erodált területeken humuszkarbonát talajokat is találunk. Ezek a jó vízellátású, mélyrétegő talajok a mezıgazdaság számára rendkívül jók, így a térség már jó ideje a hazánk egyik jelentıs mezıgazdasági központja.
1.4.1.3. Éghajlat A terület az Alföld nagytájon található, éghajlata azonban nem annyira szélsıséges, mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. A területet a csekély borultság mellett általában derült, napsütéses idıjárás jellemzi. Az évi napsütéses órák száma 2000, a nyári 800, a téli 200 körüli. A borult napok száma 80-90 körül mozog. Az évi középhımérséklet 10,0-10,1 oC, a júliusi középhımérséklet eléri a 21-21,5 oCot, míg tele enyhe, a januári középhımérséklet általában -1,5 oC körül alakul. Az éves hıingadozás azonban jelentıs, a hımérséklet nyáron gyakran 33-34 oC körüli, télen pedig 15-16 oC-ra is süllyedhet. 8
A leggyakoribb szélirány északi és észak-nyugati, ami a növényekkel kevésbé fedett, száraz, laza szerkezető lösztakarót könnyen felkavarja. Habár a terület a Dunántúli-középhegység szél- és csapadékárnyékában fekszik, az évi csapadékösszeg általában mégis eléri a 600 mm-t, melybıl 340-360 mm a tenyészidıszakban hullik. A kistájon az egy nap alatt hullott legnagyobb csapadékot a tervezési területen található Kislángon mérték, ami 84 mm volt. A területen az évi fagymentes napok száma 194-195 körüli, így az éghajlati adottságok a nem túl vízigényes növények számára meglehetısen kedvezıek. (Marosi és Somogyi 1990)
1.4.1.4. Hidrológia A Kálóz-Igari löszhátak kistáj egyetlen jelentıs vízfolyása a 29 km hosszú, II. vízminıség osztályú Bozót patak (mely tervezési területünkbıl Kislángon halad keresztül), ami Tarnóca-pusztától kissé nyugatra ered, majd dél-délkelet felé tart, végül Simontornyánál a Sióba torkollik. Ezen kívül csak egy-két, idıszakos jellegő vízfolyás található itt és a Bozót patakban is általában alig van víz. Ritkán fordulnak elı olyan nagy esızések vagy hóolvadások, amikor a patakon árvizek vonulnak le (60 m3/s). Az északi területeket a 22,5 km hosszú Cinca keresztezi. A kistáj közvetlen határán található a Malom-csatorna, és attól kicsit Keletebbre a Sárvíz, melyek a tervezési területünket érintik (Soponya, Káloz és Csısz külterületét), de már a Sárvíz-völgye kistájhoz tartoznak. A kistájnak nyolc természetes (összesen 14 ha területtel) és hat mesterséges tava és tározója van (összesen 141 ha területtel). Utóbbiak közül a legnagyobb – melynek területe 91 ha – Káloz mellett található. Emellett Soponya belterületén több kisebb tóval is találkozhatunk, melyek egy kivételével a Zichy-kastély parkjában, közforgalom elıl elzárva találhatóak. A legnagyobb tó azonban a település egy központi részén van, mely jól használható pihenésre, kikapcsolódásra, habár környezetének kialakítása még nem tökéletes. A terület egyes részein a talajvíz már 2-4 méter mélységben megtalálható, de a löszös hátak, platók alatt átlagosan 4-6 méter mélységben van, egyes helyeken pedig akár a 10 métert is elérheti. Mennyisége és ingadozása nem jelentıs, kémiai jellege a tervezési területen kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos (a kistáj egy kisebb részén a nátrium is elterjedt). Rétegvíz készlete sem jelentıs, az ártézi kutak több helyen 200 méternél is mélyebbek, vízhozamuk csak mérsékelt, a víz igen kemény és vasas.
9
1.4.1.5. Növényvilág A Kálóz-Igari löszhátak a Mezıföld középtáj része, így az Alföld flórvidékbe, azon belül pedig a Mezıföldi flórajárásba (Colocense) tartozik. Az egykori természetes növénytársulások azonban már csak kevés helyen találhatóak meg, hiszen a terület talajai a mezıgazdaság termelés szempontjából meglehetısen értékesek, így a legtöbb terület már régóta mezıgazdasági mővelés alatt áll. Legfontosabb és legkiterjedtebb erdıtársulása a tölgy- kıris-szil ligeterdı (uralkodó fajai: Quercus robur, Fraxinus angustifolia ssp. pannonica, Ulmus laevis) és a tatárjuharos pusztai lösztölgyes (uralkodó fajai: Acer tatarica, Acer campestre, Quercus cerris, Pyrus pyraster, Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Euonymus europaeus). Az egykori gyöngyvirágos tölgyeseknek mindössze néhány kisebb maradványállománya található meg a területen. A fás társulások mellett kiterjedt terülteken vannak seprőfüves társulások, tovább sok helyen találkozunk különbözı ürömfélékkel (Artemisia scoparia, Artemisia pontica). A terület botanikai ritkaságokkal is bıven büszkélkedhet, megtalálható a pókbangó (Ophrys sphegodes) és a méhbangó (Ophrys apifera), a pamacslaboda (Eurotia ceratoides) és a tátorján (Crambe tataria) is. A terület erdısültsége nem éri el a 10 %-ot, ami a megyei átlag alatt van. A meglévı faállományok legnagyobb része telepített, csak kisebb foltokban vannak olyan erdık, amik természetes erdısülési folyamatok eredményei. Ezek többsége középkorú, keménylombú erdı. A mezıgazdasági mővelés következtében a legnagyobb területeket búza és kukorica fedi, kisebb területeken napraforgót, repcét, cukorrépát, szılıt és különbözı növényeket termesztenek. (Marosi és Somogyi 1990; Fekete Varga 2006)
1.4.2. Védettségek 1.4.2.1. Természet- és tájvédelem Mivel a löszhátakon jó minıségő talajok alakultak ki, ezért a mezıgazdaság már régen birtokba vette a területek legnagyobb részét. Ennek okán sajnos a védelemre érdemes természeti értékek már csak kis mennyiségben és elszórtan találhatóak meg. A Mezıföld középtáj védelem alatt álló részei elsısorban a vízfolyások melletti vegetációk, kisebb szikfoltok és a löszvölgyek egyes területei. A tervezési terület településeit egyetlen országos jelentıségő védett terület érinti, a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (mely a szomszédos
10
Sárvíz- völgye kistájon található, a településeknek a Kálóz-Igari löszhátakhoz tartozó területeit nem érinti). 1978 óta helyi védettség alatt áll a soponyai (korábban nagylángi) Zichy-kastély parkja, melynek jelenlegi területe 37 ha. A XVIII. század végén épített kastély tájképi kertje eredetileg 48 ha-os volt, és még az 1900-as évek elején is folyamatosan gondozták. Késıbb mind a kastélyt, mind a parkot elhanyagolták, és az erdészeti irodák és a vadfeldolgozó üzem idetelepítésével a terület is jelentısen lecsökkent. Benne korábban gyermekváros mőködött, ami 2000-ben megszőnt. A településeken található Natura 2000 célterületek szintén a Sárvíz-völgyében találhatóak. Néhány kisebb természeti területet találunk a Kálóz-Igari löszhátak ezen részén, például a kislángi Bozót-patak völgyében, a kálozi Belmajor környékén és más kisebb vízfolyások mentén.
1.4.2.2. Kulturális örökségek védelme 1.4.2.2.1. Védett építészeti emlékek A kistáj területén több mőemléki védelem alatt álló épületet is találunk. Köztük két Zichy kastéllyal is találkozhatunk. Csıszön és Kislángon nincsenek országos védettség alatt álló épületek. Az országos védettség alatt álló ingatlanokhoz közvetlenül kapcsolódó területek mőemléki környezetnek minısülnek. Országos mőemléki védettség alatt álló épületek Káloz
Szent István tér
római katolikus templom
Káloz
Szent István tér 1.
kıkereszt
Káloz
Szent István tér
Mária oszlop
Káloz
Belmajor
Zichy-kastély
Soponya
Nagyláng
Zichy-kastély és kastélypark
Soponya
Nagyláng, Dózsa György u. 14.
Nepomuki Szent János szobra
A települések nem rendelkeznek helyi értékvédelmi rendelettel, de néhány egyedi építtet érték indokolttá tenné annak létrehozását. Helyi jelentıségő épületek a települések templomai, a soponyai Petıfi Sándor u. 194. alatt álló épület, mely a népi lakóház elemeit tükrözi. Építészeti karakterjegyeik alapján a települések falusias jellegőek, de kevés lakóház ırzi a korábbi stílusjegyeit, hiszen többségüket átépítették. Ám néhány romos, elhagyott
11
épület esetében lehetıség lenne a korhő helyreállításra, és ezek is megérdemelnék, hogy helyi védelem alákerüljenek.
1.4.2.2.2. Régészeti védettségek A terület már az ısidıktıl fogva szinte folyamatosan lakott, a római hódoltság idején pedig kiemelt szerepet kapott, hiszen a birodalom természetes határán helyezkedett el. Mindezt igazolja az így is gazdag régészeti leletanyag, pedig a terület nagy része régészetileg kutatatlan. Régészeti lelıhelyek a területen Csısz
Belterület, Márkus Gyula telke
római temetı
Káloz
Törökdomb, az út két oldala
kelta lelıhely
Káloz
Halastavak
kora avar kori temetı, neolit telep
Káloz
Belterület, Pál István udvara
római kocsitemetkezés
Káloz
Belmajor
bronzkori urnatemetı
Káloz
Belmajor
II. századi temetı
Kisláng
Homokbánya
ısállatmaradvány
Soponya
Nagyláng, Dombi puszta
újkıkori település
Soponya
Nagyláng
barbár érmék
Soponya
Tápbolt
késı avar temetı
Soponya
Kispuszta, Homokbánya
neolit kori szórványleletek
Soponya
Kispuszta
rézkori leletek
Soponya
Homokbánya az északi határon
germán sírok
Soponya
032/5. Hrsz.
árpádkori leletek
Soponya
Pusztarét dőlı
falmaradványok
Soponya
Legelı
avar sír
Soponya
Belterület
római kori leletek, sírkı, szobor
1.4.3.Gazdasági adottságok 1.4.3.1. A táj, a tájhasználat A tervezési terület tájhasználatát a természetföldrajzi adottságok határozzák meg. A térség döntıen sík, csak kisebb lejtésekkel találkozunk az egyes vízfolyások környékén. A 12
használt terület aránya a teljes területbıl a térségben minden településen legalább 80% körüli vagy feletti (Soponyán 86,5%, Kislángon 83,8%). A használt területek nagy része mezıgazdasági mővelés alatt áll, ez jól tükrözi a terület kedvezı talajadottságait. Jól tükrözi a térség mezıgazdasági jellegét, hogy minden településen az összterület körülbelül 60 %-a áll szántóföldi mővelés alatt. Erdısültsége jóval az országos átlag alatt van, ami 8,9%. A települések közül Káloz és Soponya mutatja a legnagyobb erdısültséget (6,1% illetve 8,2%), ám ezek döntıen a Sárvíz völgyében találhatóak, tehát a Kálóz-Igari löszhátak képét döntıen a szántóföldi területek határozzák meg. Néhány zárt-kert jellegő parcellán még folyik szılı és gyümölcstermesztés, de ezek jelentısége meglehetısen visszaesett és az 1,4 %-os országos arányhoz képest itt jóval 1 % alatt marad. A nagyobb belterületi telkeken találkozhatunk „konyhakertes” mőveléssel, de a tájszerkezet szempontjából sem ez, sem a gyümölcsösök nem jelentenek meghatározó tényezıt. Meglehetısen alacsony a rét-legelı mővelés, pedig a táji adottság bıven lehetıvé tennék ennek kiterjesztését. Elsısorban a folyóvizek völgyeiben jellemzı ez az ág, de kisebb foltokban még ezeken a területeken is megjelenik a szántóföldi mővelés. A táji érték , a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme szempontjából elsısorban a szántó mővelésre kevésbé alkalmas területeken lenne lehetıség ennek bıvítésére.
1.4.3.2. Helyi gazdaság A térség gazdasági élete folyamatosan a mezıgazdaságra épült, mely jól kiegészíti a környezı térségek fejlett iparát. A mezıgazdaságon belül is a szántók mővelése a legkiemelkedıbb, hiszen az itteni földterületek magas aranykorona értékőek (átlagosan 20%kal az országos átlag felettiek). A külterületi majorságokon, pusztákon jelentısebb állattartással is találkozunk, elsısorban szarvasmarha és sertés tartása jellemzı, de találhatóak baromfi, juh, sıt Soponyán fácán telep is. Soponyán található a VADEX Mezıföldi Erdı és Vadgazdálkodási Rt. Vadfeldolgozó Üzeme (1973 óta). Az üzem közel 100 fınek ad munkát, tenyésztéssel, vadásztatással és vadhúsdolgozással is foglalkozik. A termékeket különbözı formában értékesítik, jelentıs arányban exportra is termelnek. A térség gazdaságát jelentısen meghatározza a megyeszékhely. Hiszen a területen kicsi a piac, így érthetı, hogy az új vállalkozások szívesebben nyitnak telephelyet Székesfehérváron.
A
jövıben
ez
valószínőleg
változni
fog,
hiszen
a
tervezett
közlekedésfejlesztések (kiemelten az M8 gyorsforgalmi út) a térséget nagymértékben érintik. 13
A kiépítést követıen ezek a települések jobban bekapcsolódhatnak a nagytérségi gazdasági tevékenységekbe, szerepük felértékelıdik, így várhatóan új befektetık jelennek meg a területen.
1.4.3.3. Üdülés, idegenforgalom A térségben az üdülés és idegenforgalom jelentısége jelenleg nagyon csekély. Ez több okkal is magyarázható. A közelben több, fontosabb és kedveltebb üdülıterület található, közülük a Balaton és a Velencei-tó környéke a legnépszerőbb. A települések építhetnének ezek közelségére, ám ehhez szükséges az infrastrukturális feltételek javulása. A terület igazán szálláslehetıséggel sem rendelkezik jelenleg, esetleg magánházaknál lehet erre lehetıség. De maga Fejér megye is híján van a magas színvonalú szállásoknak, így külföldi látogatókra egyelıre semmiképp nem lehet számítani. Soponyán néhány évvel ezelıtt nyílt meg a vadászház, ahol kisebb csoportoknak szálláshely és étkezés biztosított, így az utóbbi években megindult a vadászturizmus. Azonban több település is a turizmus fejlesztésében látja gazdasági potenciáljának növekedését. A meglévı természeti és épített értékekre építve fejleszthetı lenne a kiránduló, a mőemléki és a kerékpáros turizmus. Közülük is elsısorban az épített értékekre építhetı ki turizmus, hiszen a döntıen szántóföldekkel tagolt térségnél sokkal értékesebb természeti értékek találhatóak a szomszédos vízfolyások völgyeiben, a Sárvíz-völgyi Tájvédelmi Körzet területén. Erre azonban több településnek is lehetısége van, hiszen több helyen találunk kastélyokat, melyek akár idegenforgalmi központként is funkcionálhatnának. Csısz és Soponya terveiben komplexebb idegenforgalmi központok is megjelennek. Csısz a jelenleg külterületen található halastavak belterületbe vonása után kíván üdülıtelkeket, kempinget és horgászközpontot kialakítani. Soponya területén pedig a közelmúltban termálvíz lelıhelyet fedeztek fel, így tervezik egy termálfürdı és hozzá kapcsolódó kemping kialakítását.
1.4.4.Társadalmi adottságok 1.4.4.1. Lakossági adatok Az elmúlt évtizedben változások következtek be a Fejér megyei népmozgalmi folyamatokban. A városok népességvonzó hatása csökkent, megtorpant, megindult egyfajta visszatelepedési tendencia a külsı; elsısorban vidéki területek felé. Jellemzı ezen folyamatokra a nagymérvő spontaneitás, indíttatásuk egyedi-egyéni motiváció.
14
Ezen tendenciák a vizsgált településeken (Soponya, Csısz, Kisláng, Káloz) strukturális változásokat nem okoztak, hatásuk nem számottevı (Kisláng bizonyult „vonzóbbnak” az átlagnál). A térségben jelentkezı népességnövekedés, egyrészt a népességingadozás, a vándorlási folyamatok velejárója, következménye, másrészt a természetes növekedésnek tudható be. A térségi tendencia negatív természetes szaporodást mutat. A 15-18 éves korosztály arányának 1996 óta érzékelhetı csökkenése, kedvezıtlen folyamat. Ez a korosztály az, amely az iskolai képzés utolsó szakaszában van, és valószínősíthetı, hogy a munkába állás során részben elhagyja az adott települést. Azonban biztató tény a leginkább aktív korosztály (25-64) arányának fennmaradása. Ezen belül a 20-29 éves korosztály magas arányú jelenléte pozitív hatást gyakorol a népességszerkezetre. Ha sikerül eredményesen támogatni lakáshoz jutásukat, megalapozható a természetes szaporodási ráta pozitív irányba való elmozdulása is. Általánosan fellelhetı probléma a munkanélküliek magas aránya, valamint a helyi foglalkoztatottság hiánya. A térség életében a legnagyobb változásokat a társadalmi vonatkozások fogják okozni. A települések létrejöttét megalapozó paraszti kultúra eltőnıben van. A városiasodást generáló folyamatok
gyorsuló
ütemben
teljesednek
ki,
melyek
természetes
velejárója
a
lakókörnyezettel szembeni igények megváltozása. Állandó Település
népesség száma
Élveszületé sek száma
Házasságk ötések száma
Válások
Halálozáso Elvándorlá
száma
k száma
sok száma
Odavándor lások száma
KÁLOZ
2560
26
13
6
38
85
99
CSÖSZ
1071
15
5
1
13
46
33
KISLÁNG
2658
18
8
4
20
41
154
SOPONYA
1952
15
10
3
41
60
139
(Forrás: TEIR 2002)
1.4.4.2. Oktatás, nevelés A térségben az alapvetı oktatási intézmények fellelhetıek. A természetes szaporodás negatív, a fiatal korosztály létszáma csökken, mely fıleg az oktatási rendszer fenntartásában fog problémákat okozni.
15
Az intézményi rendszer elsorvadásának a népességszám növekedésével lehetne elejét venni. Ha a 20-30 éves korosztályt sikerülne lakáshoz jutási támogatással gyermeknemzésre, gyermeknevelésre ösztönözni, megalapozható lenne a természetes szaporulat egészséges szinten tartása, esetleges növekedése. Másik lehetséges „út” a betelepedık megfelelı arányának biztosítása, olyan értékes környezet, és lakótér kialakítása, mely vonzó hatású lehet a betelepedésrıl döntı személyek számára. Az oktatási infrastruktúra fejlesztésének a trendje a kistérségi szintő megoldások felé irányul, így Csıszön, Kálozon, Soponyán
és Kislángon is ennek a kistérségi
munkamegosztásnak megfelelıen várható a megoldás. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi óvodai férıhelyek kielégítik az igényeket. Jelentısebb betelepedési hullám, vagy a születési ráta jelentıs növekedése esetén intézménybıvítésre lesz szükség, az intézmények jelenlegi területén, vagy közvetlen környezetükben a bıvítés megoldható. Az iskolai férıhelyek viszonylatában az optimálisnak mondható 22 tanuló/tanterem mutatót Kisláng és Csısz meghaladta 2002-ben, Káloz és Soponya esetében az oktatási intézményi infrastruktúra jelentıs tartalékokkal rendelkezik. A demográfiai helyzet várható alakulása a következı néhány évben nem igényli újabb tantermek kialakítását. Az igény fennállásakor azonban a bıvítés – az óvodai létesítmények helyzetéhez hasonlóan –, az intézmények jelenlegi területén, vagy közvetlen környezetükben megvalósítható.
1.4.4.3. Kultúra Az a paraszti kultúra, amely minden bizonnyal létrehozta a mai örökséget, eltőnıben van. A városiasodási folyamatok felgyorsulása más igények, más szemléletek kialakulását táplálják. A lakókörnyezettel szemben támasztott elvárások fejlesztést igénylenek. Az épített örökség számos eleme nem fejleszthetı tovább, használhatatlan. A táplált igények kielégítésére irányuló törekvéseknél, a változások eszközölésénél fontos szempont, hogy azok ne váljanak örökségromboló hatásúvá. A betelepedést ösztönzı törekvéseknél olyan célcsoport megnyerése lenne kedvezı hatású, mely tagjai a helyi értékekre érzékenyen reagálnak, tulajdonképpen ezeket keresik, mikor a betelepedésrıl döntenek. A települések mindegyikén kedvezı lenne egy olyan központ kialakítása, mely kulturális hatással is bír, a felmerülı kulturális, társadalmi igényeket kielégíteni képes. A valós kulturális élet kialakulása, koncertek, színdarabok, elıadóestek, kiállítások, egyéb 16
mővészeti programok szervezése a településeken közösségszervezı erıt jelentene, és pozitívan befolyásolná a közösségi élet alakulását. A területen jelenleg az idegenforgalmi létesítmények száma igen csekély, de a települések fejlesztési terveiben szerepelnek ilyen jellegő célkitőzések (Soponya: termálvíz jelenléte, Zichy-kastély, Csısz: horgászturizmus kialakítása...). A kerékpáros, és mőemléki turizmus fejlesztése eddig még kiaknázatlan lehetıségeket rejt. Mindezen idegenforgalmi fejlesztések a kultúra fellendülését vonják maguk után, különbözı rendezvények, rendszeresen megrendezésre kerülı események színhelyei, kiindulópontjai lehetnének akár nagyobb, települések hálózatában mőködı léptékben is. Olyan folyamat, láncreakció ez, amely sorozatos lehetıségeket generál. Az idegenforgalmi turizmus beindításának természetes velejárója a különbözı területeken megfordult, megforduló emberek kultúrájának keveredése, a helyi lakosok kultúrájának gazdagodása, a terület felértékelıdése, vonzó hatása a betelepedık számának növekedésével jár, hiszen a település vonzóvá válik számukra, a helyi értékek megbecsülése elıtérbe kerül, a közösségszervezı folyamatok felerısödnek. A lakókörnyezettel szemben támasztott igények kielégülnek, a közvetlen környezet értékes, becsülendı, egyedi alkotóvá válik.
1.4.4.4. Egészségügy A településeken körzeti orvosi rendelı mőködik egy-egy orvos vezetésével. A népességszám növekedésével számolni kell újabb orvosi státusok kialakításának igényével. A szolgálat ellátása önmagában nem igényli a rendelık bıvítését, de az ellátás minıségének javítása hosszabb távon mindenképpen indokolja azt. Általánosságban elmondható hogy az egészségügyi ellátás a települések mindegyikén, így Soponyán, Kislángon, Csıszön és Kálozon is fejlesztendı. Mentıszolgálat és ügyelet Székesfehérvárról érkezik. Mőködı
Település
Állandó
összes
népesség
bölcsıdei
száma
férıhelyek száma
A
Az alap- és a Az idıskorúak nappali otthonaiban
ellátásban
gondozottak
foglalkoztatot-
száma
tak
száma
Gyógyszertárak száma
Fiókgyó gyszertárak száma
összesen
háziorvosi Összes ellátásban mőködı Mőködı a
kórházi háziorvosok
rendelésen ágyak
száma
megjelente száma k száma
KÁLOZ
2560
0
0
4
0
1
12090
0
1
CSÖSZ
1071
0
0
0
0
0
7964
0
1
SOPONYA
1952
0
0
1
1
0
12598
0
1
17
KISLÁNG
2658
0
0
1
1
11652
0
1
(Forrás: TEIR 2002)
1.4.4.5. Kereskedelem, szolgáltatás A rendszerváltozás utáni években a településeken nıtt a kereskedelmi, szolgáltatási egységek száma, majd a szupermarketek, élelmiszer-üzletlánc hálózatok megjelenése a térségben visszaszorította ezt a fejlıdést. Mára a kiskereskedelmi piac helyzete stabilizáltnak tekinthetı. A jövedelmi helyzet javulásával párhuzamosan várható a kiskereskedelem megerısödése bizonyos rétegigények ellátása terén. A friss és napi cikkek iránti helybeli kereslet jelenlegi szintje stabilizáltnak tekinthetı. A funkció nem lépi túl a lakóövezetekben befogadható nagyságot. A vendéglátóhelyek számának alakulásában jelentıs igény abban az esetben jelentkezhet, ha beindulnak a tervezett turisztikai-, idegenforgalmi fejlesztések. Ez esetben a fogadó területeket az egyes programok keretén belül célszerő biztosítani. Minden településen található polgármesteri hivatal, rendırırs, könyvtár, testnevelési létesítmények, pénzügyi intézmények, posta, kiskereskedelmi üzletek. A települések kiépített kábeltelevízió hálózattal rendelkeznek (földi-, légi vezetékek), elérhetı az internetes kapcsolat.
1.4.4.6. Népességmozgás Az a jellemzı tendencia, miszerint a városok, a városban lakás ténye vonzó hatású a népesség számára, az elmúlt évtizedben megfordulni látszik. Megindult egyfajta visszatelepedési hullám a városoktól távolabb esı, külsı, vidéki területek felé. Ezen tendenciák a vizsgált településeken (Soponya, Csısz, Kisláng, Káloz) strukturális változásokat nem okoztak, hatásuk nem számottevı (Kisláng bizonyult „vonzóbbnak” az átlagnál). A gyorsuló városiasodási folyamatok változó igényeket generálnak a lakókörnyezettel szemben. A települések népességszámának növelése szinte létkérdés, ez a növekedés leghatásosabban és leggyorsabban betelepedéssel érhetı el. Törekedni kell olyan réteg megnyerésére, amely a helyi értékekre érzékeny, tulajdonképpen ezeket keresi, mikor a betelepedésrıl dönt. Segítheti a népességnövekedési folyamatot a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása, mely hosszútávon hatással lehet a születési ráta pozitív irányba való elmozdulására, mely szintén lakosságszám növekedést okoz (mindemellett a társadalom 18
szempontjából
leginkább
aktív,
értékes
korosztály
adott
településeken
történı
„lehorgonyzását” is segíti).
1.4.5.Környezeti elemek állapota, környezetvédelem A levegı minısége, levegıvédelem A településeken sem üzemi, sem közlekedési eredető jelentıs légszennyezı forrás nem található, a levegıminıség kedvezı. A helyi célforgalom szennyezı hatása csekély mértékő. Kisebb, lokális porszennyezést okozhatnak a burkolatlan utak, valamint a mezıvédı fasorok, erdısávok nélküli egybefüggı szántóterületek. A lakóterületeket érintı légszennyezı forrás a településeken nincs. A mezıgazdasági majorok kellı távolságban vannak a belterületektıl ahhoz, hogy hatásuk ne érzıdjön. A téli főtés kommunális eredető levegıszennyezése nem számottevı, ugyanis a gázhálózat kiépített. Az ökofolyosó határától minimum 100 m pufferterületet kell fenntartani bármely légszennyezı létesítmény esetében. Zaj-, és rezgésvédelem Zajviszonyok tekintetében jelenleg szintén kedvezı a helyzet. A közlekedési adottságoknak és annak köszönhetıen, hogy a belterületen nem üzemelnek zajkibocsátó létesítmények, elhanyagolható mértékő a zajterhelés. A területen áthaladó tervezett gyorsvasút és gyorsforgalmi közutak jelentıs zajforrásként jelentkeznek (de ez nem érinti a lakott területet). A gyorsvasút és a gyorsforgalmi közút nyomvonala mentén a tervezett forgalom mértékének és jellegének megfelelı (de legalább 50-50 m-es) védıövezetet kell fenntartani. Vízvédelem A terület a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A településeken egyelıre szennyvízcsatorna-hálózat nem mőködik, és az a jövıben sem fogja lefedni az egész térséget, ezért különösen fontos „A szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló” 50/2001. (IV.3.) kormányrendeletben meghatározottak betartása. A rendelet hatálya egyértelmően érvényesítendı a mezıgazdasági majorok és egyéb gazdasági területeken folyó tevékenységek esetében is, amelyek területi elhelyezkedésük miatt nem fognak csatlakozni a központi szennyvízkezelési rendszerhez.
19
Felszíni vízelvezetési problémák adódhatnak az elvezetı árkok nem megfelelı karbantartása miatt, ill. az árkok elépítésébıl. A meglévı elvezetı rendszer nem mőködik hibátlanul, korrekciója szükséges. A bel-, és talajvíz mentesítés a folyók völgyében gyakorlatilag megoldatlan. A külterületeken a tervezett út-, vasútvonalak megépítésével lokálisan átrendezıdik a csapadékvíz elvezetés, a belvizek levezetésénél ezek a tengelyek gátként mőködnek majd. Talajvédelem A kialakult csernozjom talajok a többi löszös területen kialakult csernozjomokhoz hasonlóan erısebb eróziós veszélynek vannak kitéve. A csernozjom réti talajok kevésbé veszélyeztetettek, kisebb lejtésüknek és magasabb agyagtartalmuknak köszönhetıen. Mivel az utóbbiak a területnek közel a felét fedik, az erıs eróziós veszély viszonylag kis területre korlátozódik. Az erodált területeken kialakult humuszkarbonát talajok mennyisége indokolná az erózió elleni komolyabb védekezést ezeken a területeken, illetve pufferzónáikban. A jelenleginél magasabb szinten kell foglalkozni a talajerózió kiküszöbölésével, elsıdlegesen gyepesítéssel, erdısítéssel. A mővelési táblák határán részlegesen meglévı fasorok fejlesztésével és új védıerdısávok kialakításával. A javasolt nagyobb kiterjedéső erdı-gyep foltok között ki lehet alakítani az ökológiai kapcsolatot, hálózatba lehet szervezni a táj zöldfelületeit. Talajvédelmi szempontból az érzékeny, védendı területek foltokra korlátozódnak, összességükben a tájhasználatot nem befolyásolják. Talajszennyezettségi adat a területrıl nem ismert, de egyértelmő talajszennyezı forrás a közcsatorna hiánya. A nem megfelelıen kiépített egyedi szennyvíztárolókból elszivárog a szennyvíz, ami a talajon kívül a talajvizet is szennyezi. Talajszennyezést
okozó
tevékenység
a
mezıgazdasági
mővelésbıl
adódó
vegyszerhasználat is. Az intenzív mővelés visszaszorulása és az alkalmazott technológiák az utóbbi idıben némileg javítottak ezen a helyzeten. Ugyancsak
potenciális
talajszennyezı
forrásként
említhetık
az
illegális
hulladéklerakók. Az ismeretlen összetételő hulladékkupacok a lakott területektıl kisebb távolságra, fıként a települések bel- és a külterülete határán találhatók. Hulladékkezelés A kommunális szilárd hulladék szervezett elszállítása megoldott, de a határba kivezetı utak mentén, árokpartokon, egyes roncsolt területeken mégis tapasztalható illegális
20
hulladéklerakás. Ezen tevékenység felszámolása környezetvédelmi, de táj-, és településképi szempontból is nagy fontosságú. A településekrıl a Polgárdiban, ill. Székesfehérváron mőködı lerakókra szállítják a hulladékot. Kedvezı, hogy Soponyán hulladékudvar is mőködik, a keletkezı hulladék mintegy 20%-a kerül ide. Negatív tényezı azonban, hogy a hulladékudvar a Vízmő közelében található. Kislángon ugyancsak hulladékudvarban történik a nem kommunális hulladékok begyőjtésére és átmeneti tárolására. A gazdasági területeken mőködı vállalkozások saját hulladékgazdálkodási terveiknek megfelelıen oldják meg a feladatot, a mőködési engedélyekben meghatározott módon, beleértve a veszélyes hulladékok kezelését is. A kistérségben a legtöbb veszélyes hulladék (szerves állati maradványok) a VADEX Vadfelfoldozó Üzemébıl (Soponya) származik (~300 t/év).
1.4.6. Katasztrófaveszély fennállása
A területen sok nagymérető, szabad szántófelület van Ezeket szélerózió nagyban veszélyezteti. Ezen területeken célszerő olyan területhasználat kijelölése, ahol az erózió mértéke a hasznosítás során csökken, valamint a mezıvédı erdısávok bıvítése. Érdemes a talajerózió kiküszöbölésének kérdéskörével a jövıben körültekintıbben foglalkozni. A gyepesítés, erdısítés pozitív befolyásoló hatást gyakorolna. A tervezési terület egy kisebb részén, Kisláng belterületétıl keletre csúszásveszélyes területeket találunk. Ezen a területen épületeket nem találunk, ezért értékeket nem veszélyeztet. A területen igazán árvízveszélyes terület nem található, hiszen a vízfolyások többsége csak idıszakos jellegő, de a nagyobb patakok, csatornák is csak nagy hóolvadásokkor és óriási felhıszakadásokkor lépnek ki területükrıl.
1.5. Tájhasználati konfliktusok A bennünket körülvevı táj sokféle szükségletet elégít ki. Az igények változatosak, a táj különbözı módon és formában történı hasznosításai hatnak egymásra. Meglehetısen ritkán fordul elı, hogy egy tájat az adottságainak megfelelıen, nem halmozott, túlzott 21
igényeket, elvárásokat támasztva használunk. A folyamatok a tájpotenciál elınyös kihasználására törekednek, ez azonban legtöbbször nem 100%-os sikereket elkönyvelve zárul, a táj károsodik. A sorozatosan megjelenı újabb és újabb tájhasználati módok elıbb-utóbb konfliktusokhoz vezet. Ezen konfliktusok lehetnek mérsékelhetıek, és nem mérsékelhetıek, átmenetiek, tartósak, véglegesek, visszafordíthatók és visszafordíthatatlanok. Ökológiai, funkcionális és esztétikai konfliktusokat különbözethetünk meg, az egyes csoportok között átfedés lehetséges.
1.5.1. Ökológiai konfliktusok „Ökológiai konfliktust (nézıpont, illetve megközelítés kérdése, hogy az adott hatást a környezet szennyezéseként vagy az ökológiai adottságok károsításaként minısítjük) az egymást károsító, pusztító, megszüntetı, egymás létét veszélyeztetı területhasználati módok okozzák.” (Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár) •
A településeken a hulladékszállítás megoldott, mégis sok illegális hulladéklerakót találunk.
•
A soponyai hulladékudvar követendı példa lehetne, de elhelyezése a Vízmő mellett nem szerencsés.
•
A nagyobb állattartó telepek mőködésébıl keletkezı trágyalé sok esetben talaj-, és vízszennyezı hatású.
•
A
települések
mindegyikén
hiányos
a
csatornahálózat
és
nem
megfelelı
a
szennyvízelvezetés. A szippantott szennyvizek követése sok esetben nem megfelelı, jelentıs talaj és vízszennyezı hatásuk lehet. •
A mezıgazdasági mővelésbıl adódó vegyszerhasználat talaj- és talajvízszennyezési problémákat okozhat.
•
A nagymérető mezıgazdasági táblákat körülvevı védıfásítás sok helyen hiányos, így sok helyen nincs összeköttetés az erdıs-gyepes foltok között, jelentıs a szélerózió.
•
Soponya belterületén a kastélypark melletti tó szigetén tájidegen fenyvessel találkozunk.
•
A tervezett európai gyorsvasút vonala ökológiailag értékes területeket szel ketté.
1.5.2. Funkcionális konfliktusok •
„Funkcionális konfliktust az egymást akadályozó, egymás területét megszüntetı, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okoznak.” (Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár) 22
•
A soponyai hulladékudvar követendı példa lehetne, de elhelyezése a Vízmő mellett nem szerencsés.
•
A nagymérető mezıgazdasági táblákat körülvevı védıfásítás sok helyen hiányos, így itt lokális porszennyezéssel találkozunk.
•
A rossz minıségő útburkolatok mindenhol jellemzıek, az gödrök miatt sok helyen lehetetlen autóval közlekedni.
•
Az út melletti árkok a belterületen is sok helyen hiányosak, vagy rosszul fenntartottak, így nem vezetik el megfelelıen a csapadékvizet.
•
Soponyán a Zichy-kastély parkjának egykori területén helyezkedik el a VADEX Vadfeldolgozó Üzeme.
•
A településeken a járdák és a kerékpárutak hiányosak.
•
Soponya belterületén a kastélypark melletti tókörnyékén a terület közparkként használható lenne, de hiányoznak a padok és az árnyékot adó fák.
1.5.3. Esztétikai konfliktusok „Esztétikai konfliktust a „csúnya” látvány, a rendezetlenség,
a rendetlenség,
a
megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhetı megszakadása, hiánya okoz.” (Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár) •
A az utak mellet több helyen illegális hulladéklerakók vannak, ezek látványa az itt lakók és az ide érkezık számára is kellemetlen.
•
Kálozon a Szent István tér egy részét autóbuszok parkolójaként használják.
•
Csıszön a református és a katolikus temetı is a település szélén található, a szomszédos szántóktól semmilyen növény nem választja el.
•
Soponyán a Zichy-kastély parkjának egykori területén helyezkedik el a VADEX Vadfeldolgozó Üzeme, az üzem óriási fémkerítéseit semmi nem takarja.
•
Kisláng belterületén a volt Gumiipari Üzem területén található használaton kívüli transzformátor található, hasonló problémával találkozunk Kálozon a Szent István téren is.
•
Káloz központjában különbözı stílusú emlékmővek sorakoznak egymás mellett.
23
2. Szabályozás 2.1. Szabályozási terv Szabályozási
Övezetcsoportok
Alövezeti
Alövezetek
témakör
jel
1. Természet- és tájvédelmi célú övezetek
Országos
védett V-1
jelentıségő
természeti területek és védıövezeteik védett V-2
2. Helyi jelentıségő természeti területek 3. Ökológiai folyosó területe
Ö-5
1. Tájképvédelmi terület
T-1
védelmi célú övezetek
2. Épített környezeti értékek
T-2
I. Védelmi
Tájrehabilitációs célú
1. Degradált, rekultiválandó területek R-1
célú övezetek
övezetek
Táj és településkép
P-1
1. Csúszásveszélyes területek
2. Kiemelten érzékeny felszín alatti F-1 Környezetvédelmi célú övezetek
vizek 3. Rendszeres vízjárta területek
F-2
4. Térségi hulladéklerakó H-1 kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület
Infrastruktúra hálózat övezetek Települési övezetek
1. Közlekedési létesítmények, I-1 közmőhálózatok és védısávjaik 1. Települési területek
U-1
2. Gazdasági területek
U-2
1. Árutermelési és mezıgazdasági M-1
II.
területek
Funkcionális
M-2
2. Kertgazdasági területek
övezetek
3. Termelési övezetek
Vízgazdálkodási
területek, M-3
halastavak E-1
4. Erdıgazdasági területek 4.
Erdısítésre,
fásításra
javasolt E-2
területek
III. Egyéb övezetek
1. Üdülési területek
és
idegenforgalmi Ü-1
2. 60 km-es sugárvédelmi területek
S-1
24
2.1. Területrendezési szabályzat I. Védelmi célú övezetek Természet- és tájvédelmi célú övezetek 1. Országos jelentıségő védett természeti területek és védıövezeteik Országos jelentıségő védett természeti területeket a környezetvédelmi és vízügyi miniszter jelöl ki. A tervezési terület országosan védett területei a Sárvíz-völgye kistájon találhatóak és a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzethez tartoznak. • Az alövezet nem minısíthetı beépítésre szánt területté, illetve a belterület nem bıvíthetı. • A területen új külszíni bánya nem nyitható. • A területeken található erdık, gyepek és vizes élıhelyek nem szüntethetıek meg. • A mővelési ágak megváltoztatását a természetvédelmi szakhatóság engedélyezheti. • A területen csak természetvédelmi és vízgazdálkodási célú épületek helyezhetıek el. • Az alövezetben tilos a tájképet zavaró függıleges építmények (adótornyok, antennák, stb.) elhelyezése. • A területen azt szennyezı vagy veszélyeztetı létesítmény nem helyezhetı el, kommunális hulladéklerakó, szennyvízürítı és dögkút nem létesíthetı.
2. Helyi jelentıségő védett természeti területek Helyi jelentıségő védett természeti területet a helyi önkormányzat jelölhet ki. A területen a soponyai (korábban nagylángi) Zichy-kastély 37 ha-os parkja, 1978 óta helyi védettség alatt áll • Az alövezetben építmények kizárólag az idegenforgalom céljára létesíthetıek. • A kastélypark felújítása során olyan szempontokat kell érvényesíteni, hogy a védett természeti értékek ne károsodjanak.
5. Ökológiai folyosó területe Az országos ökológiai hálózatba tartozó területek a Sárvíz, a Bozót-patak és más vízfolyások mellett húzódó területek tartoznak. • Az alövezet nem minısíthetı beépítésre szánt területté, illetve a belterület nem bıvíthetı, kivéve azokat a területeken, melyek már a szabályozási terv elkészülte elıtt oda tartoztak. 25
• Az alövezteben csak környezet és természetkímélı tevékenységek végzése engedélyezett, csak ilyen területfelhasználás engedélyezhetı. • A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. Táj és településkép védelmi célú övezetek 1. Tájképvédelmi terület Tájképvédelmi területek közé tartozik a Sárvíz-völgye és a kálozi Belmajor területet. • Az alövezetben biztosítani kell a tájképi adottságok, valamint a történelmileg kialakult tájhasználat, építési szokások és mővelési mód megırzését. • A területen csak a tájképet nem károsító területfelhasználási kategória jelölhetı ki. • Gondoskodni kell az új építéső létesítmények tájbaillesztésérıl. • Az
új
építéső
létesítmények
építési
engedélyezési
tervéhez
arról
készült
látványterveket is csatolni kell. • A területen található épületek átépítésénél, felújításánál törekedni kell arra, hogy a hagyományos forma, külsı megjelenés megmaradjon. • Új közmővezetékek elhelyezése csak a felszín alatt engedélyezhetı. • Meg kell akadályozni a területek elaprózódását, beépülését. 2. Épített környezeti értékek alövezete Ide tartoznak a települések országos védettség alatt álló mővi építményei, valamint a helyi védettségre érdemes egyéb épületek és mindezek környezete. • A területen hirdetés, közmő vagy távközlési létesítmény elhelyezését kerülni kell. • Az épületek felújítása, átalakítás során azok hagyományos képe nem változtatható meg. • A mőemléki védelem alatt álló épületek felújításánál mőemlékvédelmi szempontokat kell figyelembe venni.
Tájrehabilitációs célú övezetek 1. Degradált, rekultiválandó területek Degradált, rekultiválandó terület a kislángi Nagyárokra dőlıben található szeméttelep és az illegális hulladéklerakók területe. • Gondoskodni kell az egykori hulladéklerakók teljes felszámolásáról. 26
• Az alövezet nem minısíthetı beépítésre szánt területté, illetve a belterület nem bıvíthetı, kivéve azokat a területeken, melyek már a szabályozási terv elkészülte elıtt oda tartoztak. • A területen építmény elhelyezése nem engedélyezhetı. • A terület újrahasznosítását a környezı táj jellegéhez igazodva kell megvalósítani. Környezetvédelmi célú övezetek 1. Csúszásveszélyes területek alövezete Csúszásveszélyes terület Kislángon, a belterülettıl keletre található. • Az alövezet területén új beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki. • Az alövezetben külszíni mőveléső bánya nem nyitható. 4. Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek Csısz belterületének egy része és a külterület egy része attól dél-nyugatra, Káloz belterület és az egész külterület attól keletre (a Sárvíz mellett végig) és Soponya körül találhatóak. • Az alövezet területén a felszín alatti építkezések környezetvédelmi szempontokból lehetıség szerint kerülendık. • A területen az intenzív mőveléső szántók helyett fás legelık, rétek kialakítása ajánlott. • A területen kommunális hulladéklerakó, szennyvízürítı és dögkút nem létesíthetı. 5. Rendszeres vízjárta területek Rendszeres vízjárta területek Csısznél a külterületen, a Sárvíz-völgyén húzódnak, Soponyánál a belterület egy részét is érintik, Káloznál pedig a belterületen és attól nyugatra is találhatóak. • Az alövezet által érintett települések településrendezési terveinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is el kell készíteni. • Az alövezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetı ki. • A területen hulladéklerakó, szennyvíztisztító telep és állattartó telep létesítése nem engedélyezett.
27
6. Térségi hulladéklerakó kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület Vizsgálat alá vonható terület Csısz és Tác települések határán, a 6307. jelő országos közút nyugati oldalán található. • Az alövezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetı el. •
II. Funkcionális övezetek Infrastruktúra hálózat övezetek 1. Közlekedési létesítmények, közmőhálózatok és védısávjaik A közlekedési létesítmények, közmőhálózatok és védısávjaik a települések nagyobb forgalmú mőútjai, azok csomópontjai, valamint a Soponyán keresztül, K-Ny irányba húzódó szénhidrogén távvezeték. • A települési szabályozási tervekben ki kell jelölni a tervezett nyomvonalak és csomópontok területét, a településrendezési tervhez közlekedési munkarész készítése is szükséges. • A természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembevétele elengedhetetlen az új nyomvonalak kijelölésekor. • A területen belül csak a közlekedést kiszolgáló épületeket, illetve a közmővek karbantartását szolgáló épületeket szabad elhelyezni. • A közmőterületek és közlekedési létesítmények védıtávolságaira vonatkozó szabályokat a településrendezési tervekben kell rögzíteni.
Települési övezetek 1. Települési területek A települési területekhez a települések belterületei tartoznak. • Új beépítések esetén a települések helyi építési szabályzatának elıírásai alapján kell eljárni. • A településeken a történelmi településszerkezet nem változtatható meg. • Az új építmények lehetıség szerint illeszkedjenek a település arculatába, a településképet jelentısen megváltoztató építmények elhelyezése nem engedélyezett. • A településen a parkolást lehetıség szerint a saját telkeken kell megoldani. Ha ez nem lehetséges, akkor a közterületen parkolók kialakítása ajánlott. 28
2. Gazdasági területek Ide tartoznak a települések ipari, kereskedelmi területei, a tanyák és a majorok. • Az alövezet területén a környezet, a táj értékeit és a térségben élı, üdülı embereket egyaránt kímélı, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható. • Az alövezet területén új telephely kialakítása csak 40%-os növényborítottság és azt körülvevı védıfásítás mellett engedélyezett. • Gondoskodni kell a létesítmények tájbaillesztésérıl. • Új épületek elhelyezése a települések helyi építési szabályzata alapján lehetséges. Termelési övezetek 1. Árutermelési és mezıgazdasági területek Az árutermelési és mezıgazdasági alövezetbe az intenzív mezıgazdasági mővelés alatt álló területek tartoznak. • A területekbıl a településrendezési tervek készítése során beépítésre szánt terület – ha az övezeti szabályozások összessége lehetıvé teszi – kijelölhetı. • Az alövezetben beépítés csak a települési szabályozási tervnek megfelelıen történhet. • A telek mővelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó. • A termelési és a természetvédelmi területek között védıerdı helyezendı el. • Az alövezet területén a talaj fizikai és kémiai degradációját meg kell akadályozni. • A szántóföldi mővelésre kevésbé alkalmas részeken talajvédelmi szempontokból is javasolt az erdı-gyep felhasználásra való áttérés. • A rétek, legelık mővelési ágba tartozó területek más mővelési ágba nem minısíthetıek át. • A gyepek és tarlók égetése nem kívánatos. • A kimagasló agrárpotenciálú, legkevésbé érzékeny területek a településrendezés eszközeivel lehetıség szerint védendıek a mezıgazdaság számára.
2. Kertgazdasági területek Az alövezetbe települések kistelkes, extenzív kertgazdálkodási területek (a volt zártkertek) tartoznak. 29
• A területeken a beépítést a települések helyi építési szabályzata határozza meg. • Az alövezetben mőveltnek az a telek minısíthetı, melyen legalább 80%-ban szılı, gyümölcs, vagy egyéb kertészeti kultúra található. • Az alövezetben gondoskodni kell a hulladékok elszállításáról és a szennyvizek biztonságos kezelésérıl.
3. Vízgazdálkodási területek, halastavak A vízgazdálkodási területek e települések halastavai. •
Az alövezet területén tilos a vizeket szennyezı tevékenységek végzése.
•
A tavak vízminıségét rendszeresen ellenırizni kell.
4. Erdıgazdasági területek Az alövezetben elsısorban a vízfolyások, tavak, tározók melletti erdıterületek tartoznak. • Az alövezet nem minısíthetı beépítésre szánt területté, illetve a belterület nem bıvíthetı. • A területeken az erdı mővelési ág megváltoztatása nem engedélyezett. • A területen gazdálkodás az 1996. évi LIV. törvényben meghatározott erdıtervek alapján kell végezni. • Védett területeken tilos az erdık tarvágása. 5. Erdısítésre, fásításra javasolt területek Az erdısítések, fásítások elsıdleges célterületei a nagymérető mezıgazdasági táblák közötti területek. A javasolt erdıtelepítések többsége védelmi célú (mezıvédı fasor, erdısáv), kisebb része közjóléti célú. • Az új erdık telepítésénél a védelmi, egészségügyi-szociális-turiszikai rendeltetés hangsúlyozott. • Az
alövezet
területén
csak
olyan
tevékenységek,
területfelhasználások
engedélyezhetıek, melyek összhangban vannak az erdıtelepítés céljaival. • Az újonnan telepített erdıket döntıen honos fajokból kell kialakítani és az esetleges fapótlások során ezek arányát növelni kell.
30
III. Egyéb övezetek 1. Üdülési és idegenforgalmi területek Üdülési és idegenforgalmi területek találhatóak a csıszi Aszó-völgy területén, valamint Soponyán a falu és a Szılıhegy közötti területen. • A területen nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára helyezhetıek el épületek. • A terülten strand, fürdı, kemping, üdülıépület, oktatási vagy rendezvényközpont, illetve ezek ellátó, kiszolgáló létesítményei helyezhetıek el.
3. 60 km-es sugárvédelmi területek A kistáj teljes területe a Paksi Atomerımő körüli 60 km-es sugárvédelmi alövezetbe tartozik. • Az alövezet területére vonatkozó biztonsági elıírásokat a Paksi Atomerımő biztonsági szabályzata, és a NAÜ biztonsági normái részletesen rögzítik.
31
3. Tájépítészeti javaslatok 3.1.Tájépítészeti és rekreációs javaslatok Javaslataink célja a települési környezet minıségének és a területen élık életminıségének javulása. A kistáj tervezési területünkre esı részén szinte mindenhol problémát okoz, hogy nincs elegendı munkahely, a terület infrastrukturálisan visszamaradott és nincsenek igazán vonzó programok. Ezek fejlesztésével az itt élık életszínvonalának javítása mellett az idegenforgalom is fellendíthetı lenne, ami a térség számára gazdaságilag is kedvezı, hiszen a települések jelenlegi bevételi forrása szinte egyedül a mezıgazdaság. Javaslatainkkal elsısorban a helyzetértékelés fejezet végén feltárt tájhasználati konfliktusokra próbálunk megoldást keresni, eltekintve azok megvalósítási költségeitıl. Egyes konfliktusok a térség több településén (vagy mindegyikén) megjelentek, mások csak egy-egy településen jellemzıek, így javaslatainkat kistérségi és települési szempontok szerint elkülönítve soroljuk fel.
3.1.1. Kistérségi léptékő javaslatok • A települések belterületi útjai döntıen szilárd burkolattal vannak ellátva, de az országos közutak, és a nagyobb utcák kivételével szinte mindenhol rossz minıségőek. A burkolatok többsége kátyúkkal teli, melyek esıs idıben hatalmas pocsolyákká változnak. Így a járdák hiányában az úton közlekedı gyalogosok kénytelenek ezeket kerülgetni, ami számukra esetleg balesetveszélyes is lehet, habár ezeken az utakon a gépkocsik sem tudnak jelentıs sebességgel haladni. Javasoljuk, hogy a nagyon rossz minıségő burkolatokat minél hamarabb újítsák fel. A terület bejárásakor azonban a 6307. jelő országos fıút egyik sávjának felén Csısztıl Kálozig fel volt bontva a burkolat, helyét homokkal szórták be. Ez az esıs, havas idıben olyan mértékben használhatatlanná tette a sávot, hogy az autók kivétel nélkül a szembejövı sávban haladtak, ami azonban balesetveszélyes. Remélhetıleg a burkolatpótlás a közeljövıben megtörténik. • A településeken a csapadékvíz elvezetési rendszer fejlesztést igényel. Javasoljuk, hogy az egész belterületen, azokon az útszakaszokon, ahol jelenleg nincsen semmiféle vízelvezetés, ott nyílt árkokat, folyókákat alakítsanak ki, hiszen sok utca nagyobb esızések és hóolvadás után szinte megközelíthetetlen. Ahol az út szabályozási 32
szélessége nem teszi lehetıvé nyílt árkok létesítését, ott csapadékcsatorna kiépítésével lehet megoldani a problémát. Habár több helyen már van meglévı árokrendszer, de azok fenntartás hiányában már nem képesek feladatukat ellátni, ezért erre a jövıben nagyobb figyelmet kell fordítani. Ha ezek a csapadékvíz elvezetési problémák megoldódnak, akkor a település képe is szebbé, az utcák használata könnyebbé válik és nem utolsó sorban az útburkolatok hosszabb élettartamúak lesznek. • Javasoljuk a településeken a kerékpárutak kiépítését. A területen egyedül Kálozon található kiépített kerékpárút, azonban a kerékpáros forgalom máshol is jelentıs. A belterületen az utak mentén, de a külterületi utaknál forgalombiztonsági okokból célszerő az útárkokon kívül, önállóan vezetni. A kerékpárutak kialakítása fellendíthetné a terület idegenforgalmát, kerékpáros turizmusát. • A belterületeken javasoljuk új járdák kiépítését, a hiányzó szakaszok pótlását. Ezeket az összekötı utak és a győjtıutak mentén célszerő mindkét oldalon kialakítani, a kisebb forgalmú és keskenyebb lakóutcákban elegendı az egyik oldalon. • Az Országos Területrendezési Tervben a tervezett európai gyorsvasút nyomvonala Káloz területén a természeti védelemre tervezett Belmajor-puszata és a Zichy-kastély környezetét érinti, ezért javasoljuk a nyomvonal áthelyezését. • A tervezett M65-ös gyorsforgalmú közút nyomvonala a legkiválóbb, öntözhetı mezıgazdasági termıhelyeket érinti. Így ezeken a területeken szinte ellehetetlenülne a termelés, ezért javasoljuk a nyomvonal elhelyezésének felülvizsgálatát. Az általunk feldolgozott települések számára az lenne a legkedvezıbb, ha a nyomvonal nem érintené azok területét, hanem visszatérnének az eredetileg tervezett nyomvonalhoz. Ha ez nem megoldható, akkor is célszerő azt jelenlegi helyétıl nyugatabbra kijelölni. • Javasoljuk az illegális hulladéklerakók felszámolását, ami környezetvédelmi és táj- és településkép-védelmi szempontból is fontos lenne. Ezek elsısorban a települések külterületén találhatóak az utak mentén, de néhol a belterületen is megjelennek. • A nem kommunális jellegő hulladékok begyőjtésére és ideiglenes tárolására Soponyán és Kislángon hulladékudvar mőködik. Javasoljuk ilyen hulladékudvarok és hulladékszigetek kialakítását Csısz és Káloz településeken is, ezzel is segítve az illegális hulladéklerakók felszámolását. • A településeken nincsen szennyvízelvezetı és tisztító rendszer (kivéve Soponya egy kis részén, ahol a szennyvizek tisztítás után a helyi árokba jutnak). Javasoljuk ennek kiépítését. Célszerő, ha a szennyvíztisztítás nem minden településen külön valósulna 33
meg, hanem több település összefogásával. Káloz például az Abai kistérséghez csatlakozhatna,
Kisláng
Mátyásdombhoz
(a
fehérje-feldolgozó
üzem
szennyvíztisztítója bizonyos fejlesztésekkel a kommunális eredető szennyvizeket is be tudná fogadni), de Csısz és Soponya szennyvízkezelése is megoldható a szomszédos településekkel való összefogással. • Javasoljuk az értékes termıföld védelmét. A szennyvízkezelés megoldása, az illegális hulladéklerakók felszámolása már csökkenti a talajszennyezı hatások. Emellett a mővelésbıl adódó vegyszerhasználat is talajszennyezı forrás, de ez korszerőbb technológiákkal és az érzékenyebb területeken az intenzív mővelés visszaszorításával szintén csökkenthetı. • A mezıvédı fasorok, erdık nélküli mezıgazdasági táblákon jelentısebb az eróziós hatás, és lokális porszennyezı források is. A meglévı mezıvédı erdısávok mellett javasoljuk újak kialakítását, a meglévık pótlást, így azok a nagyobb erdıs és gyepes területek között ökológiai kapcsolatot alakítanak ki. • Javasoljuk az értékes zöldfelületi elemnek számító utcafásítások minıségi fejlesztését. Ezek általában terv nélkül készültek, több helyen hiányosak. Pótlásuk, egységesebbé tételük településképi szempontokból is lényeges feladat.
3.1.2. Települési léptékő javaslatok 3.1.2.1. Kisláng településen • Javasoljuk a település belterületén, a volt Gumiipari Üzem udvarán található trafó megszüntetését.
3.1.2.2. Csısz településen • A település jelenlegi központja a Bartók Béla és a Kossuth Lajos utca találkozásánál található, itt találhatóak a jelentısebb közintézmények. Javasoljuk a jelenleg csak buszfordulóként mőködı területen egy rendezett településközpont kialakítását. • A település mővelıdési háza csak idınként üzemel, ami csak még gazdaságtalanabbá teszi a mőködtetést. A kiváló adottságú mővelıdési ház (benne könyvtár, tornaterem és egy kisebb moziterem is található) folyamatos mőködtetésével megoldódnak a közösségi lehetıségek hiányának problémái. • Javasoljuk a mővelıdési ház mellett lévı Aszó-völgyi területek idegenforgalmi célú hasznosítását. Itt lehetıség nyílna kemping, üdülık és egy kisebb horgászközpont 34
kialakítására a halastavak közelében. Így a mővelıdési házzal összekapcsoltan egy idegenforgalmi-kulturális központ alakulna ki. • Javasoljuk a település belterületének határán található katolikus és református temetık környezetének rendezését. A temetık közvetlenül mezıgazdasági területek mellett találhatóak, körülöttük semmilyen erdısáv, fasor nincsen. A katolikus temetı magasabban helyezkedik el, mint környezete, így teljesen rálátni egy gazdasági épületekkel beépített területre. Ha a területre fákat ültetnének ki, és ezt a kellemetlen kilátást takaró növénysávval vennék körbe, akkor méltó hely alakulhatna ki az emlékezés helyszínéül.
3.1.2.2. Soponya településen • A kastély és kastélypark állami tulajdonban tartandó, ezért mőködtetése csak vagyonkezelıi szerzıdéssel megoldható. A korábbi gyermekváros megszőnése óta a kastély és parkja a lakosság elıl elzárt. Javasoljuk, hogy az épület és a park leromlásának elkerülése érdekében minél elıbb megfelelı funkciót és fenntartót keressenek számár. Ha a kastély késıbbi funkciója megengedi, javasoljuk, hogy a park a lakosság és az idelátogatók számára is nyitott legyen. • Az egykori uradalmi majorságok régi gazdasági épületei és a szılıhegy népi építészeti értékő pice-présház együttesei helyileg jellegzetes elemek. Javasoljuk ezek megırzését, mert a településképet gazdagabbá teszik, de kellı odafigyelés, védelem híján valószínőleg rövid idın belül megszőnnének (átépítenék vagy lebontanák ıket). • Javasoljuk a kis tó környezetének rendezését. A terület kellemes kiránduló, piknikezı, horgászó hely lehet az település lakói számára. A területen fásításra lenne szükség, elsısorban a kis szigeten, ezzel a feketefenyık disszonáns látványa is mérsékelhetı lenne. Emellett a jelenlegi két bútor mellé további bútorok kihelyezése is javasolt. • A belterület nyugati oldalán a falu és a Szılıhegy között javasoljuk a felfedezett termálvíz kihasználásával egy üdülési terület kiépítését fürdıvel, hozzá kapcsolódó kempingekkel és motellal.
3.1.2.2. Káloz településen • Az Szent István tér egy részének területe szinte buszparkolóként mőködik. Javasoljuk ennek megszüntetését. Ha megoldhatatlan, hogy a településen ne kelljen egyszerre
35
ennyi busznak tartózkodnia, akkor számukra egy kevésbé központi helyen kell állandó parkolóhelyet kiépíteni. • A település jelenlegi központja a Fehérvári út és a Bajcsy Zsilinszky út keresztezıdésében alakult ki. Itt találhatóak a legfontosabb közintézmények, a községháza és a posta. Emellett javasoljuk a Szent István téren egy kulturális központ kialakítását. Itt található a község könyvtára, a faluház, a település játszótere, iskola és egy barokk templom. A terület rendezésével, kertépítészeti terv alapján történı kialakításával kellemes, és több szempontból jól hasznosítható (nyáron alkotótáborok, vásárok tartása…) terület jöhetne létre, de ehhez elengedhetetlen a buszok parkolásának megoldása.
36
3.2. A javaslatok illeszkedése a meglévı érvényes tervekhez A javaslatok felállítása elıtt megvizsgáltuk:
• az alábbi terveket, koncepciókat, különös figyelemmel a kistáj általunk feldolgozott területére vonatkozó részeket: 1. Országos Területrendezési Terv 2. Országos Területfejlesztési Koncepció (Közép Dunántúli Régió) 3. Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja 4. Fejér Megyei Területrendezési Terv
• a települések rendezési terveit: 1. Csısz településrendezési terve (1991) 2. Káloz településrendezési terve (2007. május) 3. Kisláng településrendezési terve (2005. november) 4. Soponya településrendezési terve (2005. december)
Összességében elmondhatjuk, hogy a magasabb szintő tervek a kistáj ezen részén hasonló konfliktusokat tártak fel, mint amilyeket mi állapítottunk meg a helyzetértékelés fejezet végén. Ezek közül a legfontosabbak talán a térség infrastrukturális összeköttetéseinek hiánya, az intenzív mezıgazdaságból származó környezet- és természetkárosító hatások (porszennyezés a mezıvédı erdısávok hiánya miatt, a talaj, a vizek szennyezése és az értékes természetes élıhelyek csökkenése), a közmőhálózatok és a munkahelyek hiánya. A különbözı tervek azonban más-más problémák megoldását tartják elsıdlegesnek. Míg az országos és megyei tervekben csak a nagyobb léptékő problémák megoldására találunk javaslatokat, addig a településrendezési tervekben már felmerül a településkép szebbé tételének igénye is. Mind a Fejér Megyei Területrendezési Terv, mind az Országos Területrendezési Terv fontosnak tartja a települések infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztését. Szorgalmazzák a szomszédos települések közötti közvetlen közúti összeköttetések kialakítását ott, ahol ezek még hiányosak. A Fejér Megyei Területrendezési Tervben és az Országos Területrendezési Tervben is megjelenik a tervezett M65-ös gyorsforgalmú út és az európai gyorsvasút, melye nagyobb léptékő összeköttetést eredményezhet. Az út és a vasút nyomvonala még nem rögzített, 37
mindkettıé csak javasolt, megépülésük pedig a távoli jövıben fog megvalósulni. Jelenleg azonban a települések rendezési terveiben is feltárt probléma, hogy a térség kiváló minıségő szántóterületein haladnak át, így csökkentik azokat, értékes, védendı természeti és kulturális értékeket érintenek, mint például a kálozi Belmajor és a Zichy-kastély. Emellett ökológiai területeket vágnak szét, melyek között így a kapcsolt teljesen megszőnik. Mi ezért is javasoltuk a nyomvonalak korrekcióját, hiszen azok helye eddig is több ízben módosult, és még mindig nem végleges. Az általunk feltárt konfliktusok többségét már a települések is felismerték, rendezési terveikben felmerültek ötletek ezek kezelésére, megoldására. Ezekben is nagy hangsúlyt fektettek a környezeti elemek, a víz, a talaj, a levegı védelmére. A mezıvédı erdısávok pótlása, az intenzíven használt területek csökkentése, a kevésbé jó minıségő területeken történı erdısítések, gyepesítések minden település céljai között megfogalmazódtak. Fontosnak tartják az illegális hulladéklerakók megszüntetését, a talajszennyezı tevékenységek beszüntetését, valamint a szennyvízkezelı rendszer kiépítését. A szennyvíztisztító kiépítésével kapcsolatban a Fejér Megyei Területrendezési Terv és Káloz rendezési terve nem egyezik meg, hiszen a megyei tervvel ellentétben Káloz gondolkozik egy saját szennyvíztisztító kiépítésben. Mi mégis a regionális kialakítást javasoltuk (a megyei tervhez hasonlóan), hiszen így a források is több helyrıl érkeznek, és nincs szükség a tájban több helyen ilyen telep kialakítására. Kisláng számára a megyei tervben egyedi szennyvíztisztító telep kialakítása elıirányzott, mi azonban annak kialakítását Mátyásdombbal közösen javasoltuk. A fehérjeipari üzem már meglévı szennyvíztisztítója fejlesztések után képes lenne a kislángi kommunális jellegő szennyvizek befogadására is. Ennek költségei pedig alacsonyabbak, mint egy teljesen új, önálló szennyvíztelep kiépítésének. Elsısorban a települések terveiben, de a Fejér Megyei Területrendezési Tervben is felmerül annak igénye, hogy az eddig szinte kizárólag mezıgazdaságból élı települések más irányba is terjeszkedjenek. A gyorsforgalmi út és vasút kiépülése után a térség jobb infrastrukturális kapcsolatai révén várható, hogy a területen új beruházók, vállalkozók jelennek meg. A megyei rendezési tervben is ez fogalmazódik meg, mi azonban a településrendezési tervekhez hasonlóan úgy gondoltuk, hogy jelenleg a rendelkezésre álló lehetıségek turisztikai célú hasznosítása elsıdleges. Ezek közé tartoznak a meglévı Zichy – kastélyok, a nemrég felfedezett termálvíz, az értékes természeti területek. A rendezési tervek vizsgálati részében sok helyen felmerülnek az itt élık mindennapjait megnehezítı problémás, a rossz minıségő utak, a járdák hiánya, a hiányos 38
közmőhálózat, a kevés munkahely problémája és a hiányzó szórakozási lehetıségek. A rendezési tervekben többször találunk ezekre utalásokat és fontosnak tartják ezen problémák kezelését, megoldását. Az utak minıségének javítására Csıszön ütemezett terv készült, míg Káloz és Kisláng esetében elsısorban a csapadékvíz elvezetését tartják fontosnak. Rendezett településközpont kialakításával egyedül Csısz rendezési tervében találkoztunk, pedig a többi településen is szükség lenne rá. A kálozi településközpont is fejleszthetı lenne, továbbá mi egy kulturális központ kialakítását is javasoltuk attól nem messze. Soponyán pedig igazából nincs is kialakult településközpont, hiszen a közintézmények nagy része a 6307. jelő országos közútra van felfőzve. Ennek oka talán az, hogy a települések szemében jelenleg fontosabbak a természet- és környezetvédelem kérdései, valamint a gazdasági hasznot és új munkahelyeket jelentı idegenforgalmi, turisztikai fejlesztések.
39
3.3. A javaslatok települési megítélése A megfelelı javaslatok kialakítása érdekében fontos szempont a településeken élık megkérdezése az elıirányzott, tervezett folyamatokról, az ı elképzeléseikrıl, estleges ötleteikrıl. A településen élık megkérdezésének egyik lehetséges eszköze a kérdıívezés lenne. Ezt nem annyira tartjuk célszerőnek, hiszen ezt az emberek általában nem veszik jó néven, és nem szívesen válaszolnak kérdésekre. A lakosság elképzeléseinek megismerésére talán hatásosabb módszer a lakossági fórum, vita megszervezése a terv készítés különbözı fázisaiban. Ehhez azonban elıkészületekre van szükség. A fórumra valószínőleg az ott élıknek csak egy kisebb réteg jönne el, de esısorban olyanok, akiknek vannak ötleteik, ebbıl a szempontból hasznos lehetne egy ilyen találkozás. Az általunk felsorolt javaslatok többsége kistérségi léptékő. Ezek a településen élık számára kevésbé lényegesek, hiszen elıször mindenki a saját közvetlen környezetét kívánja fejleszteni. Másik probléma lehet ezeknél, hogy többségük környezet- vagy természetvédelmi célú változtatás. Ezek nem azonosak a lakosság érdekeivel, számukra általában a gazdasági fejlıdés, a környezı településekhez való felzárkózás sokkal fontosabb, a környezet, a termıtalaj, a természeti és épített értékek védelme. Konfliktust okozhat például a javasolt erdısítés, hiszen ezzel a mezıgazdaságilag hasznosítható területek csökkenek, vagy a tervezett új forgalmi utak nyomvonal módosításának javaslata. A konkrét települési javaslatok esetében talán nagyobb egyetértésre számíthatunk, hiszen azok a konfliktusok, melyek feloldására azokban törekedtünk, általában a lakosság mindennapi életét nehezíti meg (pl. járdák hiánya, rossz vízelvezetés, rossz burkolatok, kialakítatlan települési központok). A lakosság szerves részét képezı, a településekkel szoros összefüggésében élı, létezı önkormányzati testület, önkormányzati szervezetek tagjai kulcsfontosságú résztvevıi a tervek elkészítésének, véleményezésének. İk a mindennapi lakosok, és a tervezık között elhelyezkedı „réteg”. Javaslataik, észrevételeik sokkal inkább szakmai szempontból alátámaszthatóak,
indíttatásaik
nem,
vagy
kevésbé
önérdekbıl
fakadóak.
A
jó
képviselıtestület részt kíván venni a tervek elkészítésében, felügyelni kívánja azokat már az elkészítés fázisában is, és segítıkész a tervezetek lakossággal való megismertetésében.
40
3.4. Indoklás Javaslataink célja a kistérség területén élık életminıségének, életkörülményeinek, életszínvonalának javítása. Egy élhetıbb, használhatóbb, funkcionális, esztétikai, ökológiai igényeket kielégítı, lehetıleg konfliktusmentes környezet kialakítása. Az infrastrukturális visszamaradottság, a munkahelyek hiánya, a turizmus, az idegenforgalom lehetıségeinek kiaknázatlansága mind-mind olyan tényezık, melyek jól szervezett, tervezett, ütemezett javaslatokkal, és azok megvalósításával csökkenthetı, kiküszöbölhetı problémák. A feloldandó konfliktusok egy része kistérségi léptékő, másik része pedig egy-egy településen lokálisan fellelhetı. A megoldások, javaslatok a fenntartható fejlıdés jegyében születtek.
3.4.1. Kistérségi léptékő javaslatok indoklása A rossz minıségő utak felújítását, kerékpár-, gyalogos utak kiépítését a biztonsági, kényelmi, környezetünkkel szemben támasztott alapvetı esztétikai igények kielégítése indokolja. Nem nehéz belátni, hogy a megfelelı gyalog-, kerékpárút rendszer hiánya, kiépítetlensége és a kátyúk, úthibák autóval történı kerülgetése balesetveszélyes. A csapadékvíz elvezetési rendszer fejlesztésével az utcák csapadékos idıben is könnyedén használhatóvá válnak, az útburkolatok hosszabb élettartamúak lesznek. Így a település képe pozitív irányba mozdul. Míg az Országos Területrendezési Tervben elıirányzott európai gyorsvasút nyomvonalának áthelyezését a természeti védelemre tervezett területek megóvása érdekében javasoltuk, addig a tervezett M65-ös gyorsforgalmú közút nyomvonal elhelyezésének felülvizsgálata a kiváló minıségő mezıgazdasági területek védelme szempontjából célszerő. A települések és az ország számára mindkét dolog nagy értékő, ezért oda kell figyelni ezek megóvására. Az illegális hulladéklerakók felszámolását mind környezetvédelmi, mind táj- és településkép védelmi szempontok indokolják. A nem kommunális jellegő hulladékok begyőjtésére, ideiglenes tárolására szolgáló hulladékudvarok kiépítése nagyban segítené az illegális hulladéklerakók felszámolását. A szennyvízelvezetı és tisztító rendszer megvalósulása a vizek, a talajok, értékes termıterületek védelme érdekében szükségszerő. Az eróziós és lokális porszennyezı források csökkentése érdekében újabb mezıvédı erdısávok kialakítása, a meglévık pótlása elıirányzott célkitőzés, hiszen a termıföld védelme elsıdleges egy ilyen erısen mezıgazdasági jellegő térségben. Az utcafásítások
minıségi
fejlesztése a településkép
minıségének
javulását,
a jobb
életkörülmények, a rendezettebb utcakép kialakulását szolgálhatják, továbbá a települések zöldfelületi rendszerébe illeszkedve összefüggı hálózatok jöhetnének létre. 41
3.4.2. Települési léptékő javaslatok indoklása A települési léptékő javaslatokat elsısorban azért vetettük fel, mert az itt élık számára szinte mindenhol kevés lehetıség van a kikapcsolódásra, a pihenésre, közösségi összejövetelekre. Emellett a települések kiaknázatlan lehetıségekkel rendelkeznek az idegenforgalom területén. A turizmus fellendítése a települések számára plusz bevételt is hozhat. 3.4.2.1. Kisláng A Kisláng belterületén található volt Gumiipari Üzem udvarán elhelyezett, üzemen kívüli transzformátor kiiktatása alapvetı esztétikai igénybıl fakad, a településképet negatív irányban befolyásolja, ezért „jelenléte” a továbbiakban nem kívánatos. 3.4.2.2. Csısz A rendezett településközpont kialakítása funkcionális igényeket elégítene ki. A mővelıdési ház használatának felértékelıdésével, szervezésével a közösségi lehetıségek hiányának problémája megoldható lenne. A mővelıdési ház mellett lévı Aszó-völgyi területek idegenforgalmi célú hasznosítása (kemping, üdülı, horgászközpont) a mővelıdési ház
hasznosításával
összefonódva-,
idegenforgalmi-kulturális
központ
kialakulását
eredményezné, így az amúgy barátságos településen ez igazi vonzerı lehetne a turisták számára. A turizmus fellendülése a település számára bevételt is jelentene. A belterület határán található katolikus, és református temetık környezetének rendezése, növénysáv kialakítása az emlékezés helyszínének kellemesebbé tételét szolgálná, megszüntetné a negatív hatású összeláthatósági kapcsolatokat. 3.4.2.3. Soponya A kastély és parkja állapota fenntartása érdekében fontos a funkció, és fenntartó személyek, szervezetek mielıbbi „kijelölése”, ennek hiányában a terület és az épület hamar pusztulásnak indul. A település megjelenése rendezett, de néhány változtatással gazdagabbá, szebbé, értékesebbé tehetı. A népi építészeti értékek védelme, a kis tó környezetének rendezése és a termálvíz kihasználása esısorban a turizmus fellendülését szolgálná 3.4.3.3. Káloz A Szent István tér egy részének buszparkolóként mőködését megszüntetve feloldódik a funkcionális összeférhetetlenséget okozó konfliktus, esztétikailag szebb kép alakul ki. A Szent István téren meglévı fontosabb közintézmények egységbe szervezésével kulturális központ kialakítása válik lehetıvé. Ezzel kielégül a kulturális szervezıerıt biztosító terület iránti igény.
42
3.5. Megvalósíthatóság A tervezés, a javaslatok elkészítése elıtt gondosan tanulmányoztuk a térséggel, az adott településekkel foglalkozó már meglévı terveket, koncepciókat, programokat. Az általunk felállított javaslatok és a létezı elképzelések, tervben foglalt álláspontok között számottevı összeütközés nincsen (kivételt képez ez alól a tervezett európai gyorsvasút, valamint az M65-ös gyorsforgalmú közút nyomvonalának kijelölése). Az általunk készített és a vizsgált koncepciók közötti megfeleltethetıség a megvalósíthatóság szempontjából jelentısebb akadályoknak nem forrása. Javaslatainkat
igyekeztünk
ésszerő,
hasznosítható
keretek
között
maradva
megfogalmazni. Ezek a változtatások a lakosok számára is érthetı, tapasztalható igényekbıl fakadnak. Külön kell választanunk a kistérségi léptékő, és a települési léptékő javaslatokat a megvalósítás szempontjából is. A nagyobb területet felölelı változtatások, fejlesztések megvalósítását
nehezíti,
hogy a kérdéskörökben
több település
lakosainak,
több
önkormányzatnak kell egyetértenie, megoldást találnia. Ugyanakkor akár kistérségi, akár települési léptékő javaslatról beszélünk, a döntéshozatal rendkívül sok szervezetet, magánszemélyt, önkormányzatot, minisztériumot érint. Mindez a folyamatok lelassulását eredményezi. Ideálisnak mondható a helyzet, ha számolhatunk elegendı pénzösszeggel, megfelelı munkaerıvel, és nem utolsó sorban a lakosság felıl érkezı támogatással. Ez a hármas feltétel azonban a legritkább esetben biztosított könnyedén, erıfeszítések nélkül. Legfıbb akadálya a folyamatok megvalósíthatóságának a pénz hiánya. Mivel a helyi önkormányzatok a jellemzı tendencia szerint nem rendelkeznek megfelelı anyagi tıkével, a hiányzó forrásokat uniós pályázatok, minisztériumi támogatások elnyerésével lehet pótolni. A pályázatok sikeressége gyakran csak a jó stratégián, a jó idızítésen múlik, ezért a fejlıdés szempontjából elsıdleges fontosságú a hozzáértı munkaerı alkalmazása. Esetleges anyagi forrásként szóba jöhet (az önkormányzati önköltség mellett) a helyi lakosság támogatása, közös győjtési akciók, jótékonysági adakozások. A társadalom felfogásának „felnıtté” válása, a folyamatok megértése nagyban elısegíti ezeket az elképzeléseket. A rövid-, hosszú-, valamint a középtávú megvalósítási kategóriák az anyagi források, egyéb feltételek biztosításának is idıkorlátot szabnak. Egyes javaslatok megvalósításánál azonban nem elsısorban pénzkérdésrıl, sokkal inkább elhatározásról van szó (fıleg az esztétikai konfliktusok „orvosolhatók” ilyen módon).
43
3.6. Ütemezési terv
ÜTEMEZÉS Rövidtávú megvalósítás
Középtávú megvalósítás
Hosszútávú megvalósítás
(2 év)
(3-6 év)
(7-15év)
utak minıségének javítása csapadékvíz elvezetési rendszer fejlesztése kerékpárutak kiépítése új járdák kiépítése, hiányzó szakaszok pótlása Európai gyorsvasút nyomvonalának megfelelı helyen való kiépítése M65-ös gyorsforgalmú közút nyomvonalának megfelelı helyen való kiépítése illegális hulladéklerakók felszámolása hulladékudvarok, hulladékszigetek kialakítása szennyvízelvezetı, szennyvíztisztító rendszer kiépítése értékes termıföld védelme mezıvédı fasorok, erdık kialakítása utcafásítások minıségi fejlesztése Kisláng – üzemen kívüli transzformátorának eltávolítása Csısz – rendezett településközpont kialakítása Csısz – mővelıdési ház funkció szerinti állandó használata Csısz – Aszó-völgyi területek idegenforgalmi célú hasznosítása Csısz – belterület határán lévı katolikus és református temetık környezetének rendezése Soponya – Zichy-kastély, kastélypark hasznosítás, funkció és üzemeltetı megtalálása Soponya – népi építészeti értékek megırzése Soponya – kis tó környezetének rendezése Soponya – felfedezett termálvíz hasznosítása, üdülési terület kiépítése Káloz – Szent István tér, buszparkoló megszüntetése
Káloz – kulturális központ kialakítása
44
4. Társadalomi, gazdasági, környezeti, tájképi hatások A területrendezési tervek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatát a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet írja elı.
4.1. Kistérségi léptékő javaslatok hatásai Utak minıségének javítása Társadalmi: Életminıségre gyakorolt pozitív hatása jelentıs, átmenetileg munkahelyet biztosít. Gazdasági: Jelentıs költségvonzatokkal bír. Környezeti: Csökkentheti a rossz minıségő, burkolatlan útszakaszok által generált porszennyezés mértékét. Tájképi: A település esztétikai megjelenése javul.
Csapadékvíz elvezetési rendszer fejlesztése Társadalmi: A csapadékos idıben is jól járható utak, úthálózatok az életminıségre, az életkörülményekkel való megelégedettségre pozitív hatásúak. Gazdasági: A kiépítés jelentıs költségeket von maga után, de az egyes rétegekre rótt kiadások mérsékelhetık az összeg több forrásból történı „begyőjtésével” (pályázati, önkormányzati, lakossági). Környezeti: Egyes területek vízzel borítottságának idıszaka mérséklıdhet, az utak burkolatának minıségi megléte tovább megtartható. Tájképi: A település esztétikai megjelenése javul, a pocsolyákkal borított utak eltőnnek, burkolatok melletti talajt kevésbé mossa ki az esı.
Kerékpárutak kiépítése Társadalmi: Növeli a biztonságot, segíti a települések közötti kapcsolat fenntartását, a társadalmi élet összefonódását, növelheti a település látogatottságát. Gazdasági: A beruházás jelentıs költségvonzattal bír, de a biztonság, használhatóság érdekében megéri az áldozatot. Környezeti: A helybéliek alternatív közlekedési formájaként a gépjármővek szennyezı hatását csökkenthetik ezek a létesítmények. 45
Tájképi: A tájban, környezetben megjelenı kerékpárút hálózat karakteres tájelem.
Új járdák kiépítése, hiányzó szakaszok pótlása Társadalmi: A beruházás biztonságra gyakorolt számottevı jelentıségő. Gazdasági: Költségvonzata kisebb mértékő, mint a kerékpárutak, közutak kiépítésével járó költségek. Környezeti: A járdák kiépítése után a gyalogosok nem használnák az burkolatlan útpadkákat. A településen belüli utazásoknál csökkenne a gépkocsi használat, így annak környezetszennyezı hatása is. Tájképi: A település karakterében megjelenı rendezett, jól használható gyalogos útvonalak a településképet pozitív irányba mozdítják el.
Európai gyorsvasút nyomvonalának megfelelı helyen való kiépítése Társadalmi: Átmenetileg munkahelyeket biztosít. A térségen áthaladó ilyen fontosságú vasútvonal kiépítése a társadalomban a fontosság érzetét kelti. Gazdasági: Jelentıs költségvonzatok, melyeket azonban nem a településeknek kell viselniük. A csökkenı terület fejében
jelentıs költségtérítéssel
számolhatnak az
önkormányzatok, magánszemélyek. A jövıben megjelenhetnek a településen új beruházások, mert az új gyorsvasút által javulnak az infrastrukturális kapcsolatok. Környezeti: A zaj-, és rezgéshatás felerısödik, az élıhelyek feldarabolódnak, fontos folyosók összeköttetése szőnik meg. Tájképi: Egyértelmően negatív irányú hatás, a táj esztétikai megjelenésének minısége csökken.
M65-ös gyorsforgalmú közút nyomvonalának megfelelı helyen való kiépítése Társadalmi: A térség, a települések megközelíthetıségét elısegíti, életkörülmények javulásával jár. Átmenetileg munkahelyeket biztosít. Gazdasági: Jelentıs költségvonzatok, melyeket azonban nem a településeknek kell viselniük. A csökkenı terület fejében
jelentıs költségtérítéssel
számolhatnak az
önkormányzatok, magánszemélyek. A jövıben megjelenhetnek a településen új beruházások, mert az új gyorsforgalmi út által javulnak az infrastrukturális kapcsolatok. Környezeti: A zaj-, és rezgéshatás felerısödik, az élıhelyek feldarabolódnak, fontos folyosók összeköttetése szőnik meg.
46
Tájképi: Egyértelmően negatív irányú hatás, a táj esztétikai megjelenésének minısége csökken.
Illegális hulladéklerakók felszámolása Társadalmi: Környezettudatos gondolkodás kialakításának segítése. Gazdasági: Költségvonzata csekélyebb, mint a hulladékudvarok, hulladékszigetek kialakításának anyagi ráfordítása, a megvalósítás leginkább elhatározás kérdése. Környezeti: Megfelelı környezeti neveléssel társítva a környezettudatos szemlélet felerısödésével jár. A területek környezeti igénybevétele jelentıs mértékben csökken. Tájképi: A tájkép esztétikai minıségére nézve pozitív hatású.
Hulladékudvarok, hulladékszigetek kialakítása Társadalmi: Szelektív hulladékgyőjtés gondolatának, tényének megalapozását segíti elı. Gazdasági: A költségek elıteremtése pályázati lehetıségek felhasználásával enyhíthetı. Környezeti:
Az
illegális
hulladéklerakás
mértékét
és
az
abból
eredı
környezetszennyezı hatásokat is csökkenti. Környezettudatos gondolkodást segít elı. Tájképi: A települések területén megjelenı illegális hulladéklerakóktól eltérıen nem rontja a táj esztétikai megjelenését, takaró növénysáv ültetésével a kép javítható.
Szennyvízelvezetı, szennyvíztisztító rendszer kiépítése Társadalmi: A kistérségi rendszerben megvalósuló fejlesztés a lakosság összefogását, összetartozásának érzését eredményezi. Az életkörülmények nagymértékben javulnak. Gazdasági: A kiépítés jelentıs költségeket von maga után, de az egyes rétegekre rótt kiadások mérsékelhetık az összeg több forrásból történı „begyőjtésével” (pályázati, önkormányzati, lakossági). Környezeti: A szennyvíz szikkasztása elszennyezheti a talajt, a felszín alatti vizeket, ezen folyamatok megszüntetése érdekében elsıdleges fontosságú a szennyvízelvezetı, szennyvíztisztító rendszer kiépítése. Tájképi: A szennyvíztisztító üzem elhelyezése a tájat mindenképpen károsítja. A megfelelı védıtávolságok betartásával a létesítmény a település belterületére nincs kihatással, növénysávok ültetésével mérsékelhetı a tájképre gyakorolt negatív hatás.
47
Értékes termıföld védelme Társadalmi: A mezıgazdasággal foglalkozó társadalmi réteg, a meglévı társadalmi viszonyok, osztályok fennmaradása érekében fontos. Gazdasági: A helyi lakosú, és helyi foglalkoztatottságú népesség számára elsıdleges jövedelemforrásként felmutatható mezıgazdasági termelés érdekében a termıföld védelme kulcsfontosságú. Környezeti: A termıföld védelme során csökkennek a káros anyag kibocsájtások, melyek a talaj mellett egyéb környezeti elemeket is szennyeznek. Tájképi: A kialakult tájkép stabilitása érdekében fontos az értékes mezıgazdasági területek védelme.
Mezıvédı fasorok, erdık kialakítása Társadalmi: A mezıgazdaságra alapozó gazdasági tevékenységek a társadalom foglalkoztatottságának megtartása szempontjából lényeges a mezıvédı fasorok, erdısávok kialakítása. Gazdasági: A mezıgazdaságból származó jövedelemforrások fenntartása érdekében indokolható. A magánterületeken telepítendı növények elhelyezését anyagi támogatással szükséges ösztönözni. Környezeti: A fák jelenléte a környezetet elınyösen befolyásolja, újabb élıhelyeket teremt. Csökkenti a szél által okozott károkat. Tájképi: A fák megjelenése karakteres megjelenést eredményez, kiemeli a mezık, utak körvonalát, nyomvonalát.
Utcafásítások minıségi fejlesztése Társadalmi: Az életminıség, életkörülmények növeléséhez nagyban hozzájárul. Gazdasági: Anyagi vonzatai vannak. Környezeti: A szél elleni védelemben játszik szerepet, javítja a levegıminıséget. Tájképi: Az utcák képét karakteressé, nyomvonalukat hangsúlyossá teszi, a települések nagyobb zöldfelületi foltjai között összeköttetést teremt, mely során kialakul egy zöldfelületi hálózat.
48
4.2. Települési léptékő javaslatok hatásai 4.2.1. Kisláng Üzemen kívüli transzformátor eltávolítása Társadalmi: Életkörülmények javulását eredményezi. Gazdasági: Gazdasági vonzata, hatása nincs. Környezeti: A transzformátor semmilyen funkciót nem tölt be, hulladéknak tekinthetı, felszín alatti részeinek minıségi romlása a talajt szennyezheti. Ezek a szennyezések az eltávolítással nem terhelik a talajt. Tájképi: A településkép rendezetté válásához járul hozzá.
4.2.2. Csısz Rendezett településközpont kialakítása Társadalmi: Társadalomszervezı hatása jelentıs. Gazdasági: Jelentıs gazdasági vonzatai vannak, a befektetések azonban hosszútávon megtérülnek. Környezeti: A jelenlegi nagy burkolt utak, gondozatlan árokpartok, területek rendezésével a gyomnövények eltőnnek, és esetleges fásításokkal a levegı minısége javul. Tájképi: A rendezett településközpont megléte miatt, a település is rendezett képet mutat.
Mővelıdési ház funkció szerinti állandó használata Társadalmi: Társadalomszervezı hatása jelentıs. Gazdasági: Nagyobb gazdasági vonzatai nincsenek, a javaslat megvalósítása fıként elhatározás kérdése. A felújítási munkák önkormányzati pénzek ráfordításával kivitelezhetıek. Környezeti: A mővelıdési ház használatának környezeti hatása nem jellemzı. Tájképi: A rendezett településközpont elemeként „jelentkezı”mővelıdési központ a rendezett településképet szolgálja.
Aszó-völgyi területek idegenforgalmi célú hasznosítása Társadalmi: A területen élı népességet szervezi egy idegenforgalmi céllal létesített terület. A leendı turisztikai központ munkahely biztosíthat a helyiek számára.
49
Gazdasági: A beruházás valószínőleg magántıkébıl valósulhat meg, így a költségek egyedül a leendı tulajdonost terhelik majd. Környezeti: A tervezésnél figyelembe kell venni a környezet lehetı legnagyobb fokú védelmét. A megvalósítás során az értékes természeti területeket óvni kell, különösképp a szükséges építkezésekre való tekintettel. Tájképi: Ha a létesítés folyamán a környezettudatos felfogásmód érvényesül, a táji értékek nem sérülnek. A beavatkozások, és hatásuk minimálisra csökkenthetık.
Belterület határán lévı katolikus és református temetık környezetének rendezése Társadalmi: A növények telepítése a komfortérzetet, az életminıséget elınyösen befolyásolja. Gazdasági: Az anyagi ráfordítás mértéke viszonylag csekély. Környezeti: A telepített növények a környezet állapotára minden esetben pozitívan hatnak. Új élıhelyeket biztosítanak, javítják a levegı minıségét, megkötik a port és a zajvédelem hatásos eszközei. Nem utolsó sorban az elviselhetetlen hıségben árnyékot adó tulajdonságuk révén kedvelt „elemei” a lakókörnyezetnek. Tájképi: A javaslat szintén a településkép javítását szolgálja, a temetı és az intenzíven, mindennaposan használt területek közt vizuálisan is megjelenı funkcionális határt képez.
4.2.3.Soponya Zichy-kastély és kastélypark, mielıbbi funkciótalálás, hasznosítás Társadalmi: A lakosok számára újra látogathatóvá váló kastély és kastélypark a kellemesebb környezetben élés lehetıségét adja. A saját településen található kastély léte a büszkeségtudatot is erısíti. Az emberek érzékenyebbé válnak az építetett értékek iránt. Gazdasági: Ha a kastély a funkcióból eredıen önkormányzati tulajdonban marad, akkor magától értetıdı módon a beruházási költségeket a településnek kell állni, melyekhez természetesen pályázat útján elnyert segítségek is igénybe vehetık. Ha az új funkció tulajdonosváltást igényel, akkor a lehetséges átalakítás költségei csakis a tulajdonost terhelik. Környezeti: A kastély és az azt körülvevı terület rendezett képe a környezetre, a szemlélıre pozitív hatást gyakorol. Tájképi: A településkép alapjául szolgáló épület, a határoló kert, park képének megırzése az épített értékek védelmét szolgálja.
50
Népi építészeti értékek megırzése Társadalmi: Az ilyen, manapság kevéssé értékelt „emlékek” megırzése, állapotuk minıségének fenntartása, javítása, jelenlétük egy-egy településen segíti az identitás tudat kialakulását, a helyszellem erısödését. Gazdasági: az anyagi ráfordítás mennyisége nem jelentıs, sokkal fontosabb a tudatosság, a megırizni akarás, az egyedi értékek felismerésének, óvásának szerepe. Környezeti: A népi építészeti emlékek megırzésének környezeti hatása nem jellemzı. Tájképi: Településkép meghatározó elemei.
Kis tó környezetének rendezése Társadalmi: A településen egy közpark jellegő terület kijelölésével az életkörülmények javítása, a felgyorsuló városiasodási folyamatokkal járó lakossági igények kielégítése válik lehetıvé. Gazdasági: A megvalósítások alapjául szolgáló anyagi háttér csupán települési forrásokból nehezen biztosítható, ezért különbözı külsı szervezetek, fenntartók, pályázati pénzek bevonása válik szükségessé. Környezeti: A területen nagyobb, szervezett zöldfelület kialakítása fák, növények, berendezési tárgyak alkalmazásával elválasztó, védı szigetként funkcionálva mérsékelheti a zajhatásokat. Tájképi: A rendezett zöldfelület a rendezett táj benyomását kelti.
Felfedezett termálvíz hasznosítása, üdülési terület kiépítése Társadalmi: Legjelentısebb munkahelyteremtı befektetés. A térségi turizmus fellendülésével járó, az életminıséget rendkívüli mértékben növelı folyamat. Gazdasági: Anyagi ráfordítási igénye szintén ennek a javaslatnak a legnagyobb. A turizmus fellendülése, a látogatók településre vonzása a befektetett költségek megtérülésével jár. Környezeti: Ilyen léptékő beruházás a környezetet károsító hatások nélkül sajnálatos módon nem valósítható meg. A keletkezı terület viszonylag nagymérető volta miatt az adott helyen élı állatok, növények környezetének károsításával számolni kell. A környezettudatos tervezés fontossága kihangsúlyozott ebben a problémakörben. Tájképi: Megfelelı kialakítás során a tájkép károsító hatások mérséklése érhetı el.
51
4.2.4. Káloz Szent István tér, buszparkoló megszüntetése Társadalmi: A tér használatában támadó funkcionális konfliktusok feloldása érdekében szükségszerő a buszparkoló megszüntetése. A központi helyen jelentkezı probléma feloldásával az életszínvonal növekedésével számolhatunk, a terület kihasználhatósága nı, javul. Gazdasági: Anyagi ráfordítással a buszparkoló megszüntetése nem jár, az új parkoló területének kijelölése után kell eldönteni, hogy az igényel-e különösebb pénzbefektetést. Környezeti: Környezeti hatás nem jellemzı. Tájképi: A településkép kedvezı vizuális megítélése szempontjából értékelhetı a javaslat hatása.
Kulturális központ kialakítása Társadalmi: A kulturális központ kialakításának társadalomszervezı hatása jelentıs mértékő, identitástudat erısítését szolgálja. Gazdasági: A megvalósításhoz szükséges források önkormányzati, pályázati, különbözı magántıkébıl származó összegek, támogatások segítségével biztosíthatók. Környezeti: A kulturális központ kialakításának környezeti hatása nem jellemzı. Tájképi: A tervezett központ kialakításának tervét lehetıleg a meglévı településképbe, települési koncepcióba ajánlott illeszteni.
52
4. Összefoglalás Összegezve elmondhatjuk, hogy a Kálóz-Igari löszhátak kistáj legnagyobb részén, így ezen a területen is a mezıgazdaság az elsıdleges. Soponya, Káloz, Kisláng és Csısz területén is kiváló adottságú termıhelyek vannak, ezért a területeket már nagyon régen bevonták a mővelésbe, a táj képét is elsısorban ezek határozzák meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a meghatározó mezıgazdasági jelleg mellett találkozunk néhány értékes erdıs területtel is. Ezek az országos ökológiai hálózat részét képzik, értékes természeti területek. Habár tervezési területünkön ezek döntıen már a Sárvízvölgye kistájhoz tartoznak, de kisebb területeken máshol is megtalálhatóak. Közülük talán a Bozót-patak völgye a legfontosabb, hiszen ez a kistáj ezen részének egyetlen állandónak nevezhetı vízfolyása. Javaslatainkkal és a szabályozás kialakítása során fontos szempont volt, hogy védjük ezeket az értékes élıhelyeket, hiszen az intenzív mezıgazdasági mővelés sok helyen károsíthatja ıket. A környék másik jellemzıje, hogy az ipar és az infrastruktúra hiánya miatt a többi Fejér megyei településektıl le van maradva. Igazából nincs elég munkahely, nincsenek kikapcsolódási, pihenési lehetıségek, így hosszútávon az itt lakók többsége (elsısorban a fiatalok) valószínőleg fejlettebb területekre költözne. Javaslatainkkal próbáltuk az itt élık életszínvonalát javítani, jobb körülményeket biztosítani a közlekedéshez, a pihenéshez. Emellett több javaslatunk is az idegenforgalom fejlesztésére ösztönzi a településeket. Ilyen téren szinte mindegyik település jó adottságokkal rendelkezik (pl. kastélyok, parkok, értékes természeti területek, szép épített emlékek), de ezek egyelıre kihasználatlanok. Az idegenforgalom és turizmus fellendítése több kirándulót vonzana a területre, és a településeknek bevételi forrást is jelentene. A dolgozatunk elkészítésekor felhasznált rendezési tervekben, koncepciókban szinte mindenhol találkoztunk mind környezet- és természetvédelmi, mind turisztikai fejlesztésekre vonatkozó elképzelésekkel. Tehát úgy tőnik, hogy a közeljövıben van realitása annak, hogy a települések és az itt élık életében a mezıgazdaság visszaszorulása mellett a természet és környezetvédelem kerüljön elıtérbe.
53
6. Irodalomjegyzék • 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl • 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl • 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl • A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja 2001 – 2007 (2000. december). Székesfehérvár. • Az országos területrendezési terv felülvizsgálata, az országos területrendezési tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosító javaslata (2006. december). VÁTI Kht. • Csısz szabályozási terve: Elıkészítı munkarészek, vizsgálatok (1991. december). VÁTI-TÉT. • Csısz szabályozási terve: Szabályozási elıírások (1992) – VÁTI-TÉT. • Dani Lukács és mások (1989): Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár. • Degré Alajos és mások (1981): Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár. • Dr. Erdıs Ferenc és mások (1997): Fejér megye atlasza. Gyula, HISZI-MAP KFT. • Dr. Kasza Sándor (szerk.) (1997): Fejér megye kézikönyve. CEBA Kiadó. • Fejér megye agrármarketing stratégiája (2004). Székesfehérvár, Fejér Megyei Agrárkamara. • Fejér megye honlapja – www.fejer.hu • Fejér megye Területrendezési Terve (2001). VÁTI Kht. Településtervezési Iroda • Fejér megye Turisztikai Koncepciója (2004). LT Consorg Kft. • Fejér
megyei
kistérségek
összehangolt
stratégiai
programja
(2001-2002).
Székesfehérvár, Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. • Fekete Gábor, Varga Zoltán: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága (2006). Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. • FÖMI honlapja – www.fomi.hu • Káloz község honlapja – www.kaloz.hu • Káloz
község
településfejlesztési
koncepciója
(2003.
május-augusztus).
Székesfehérvár, Fehérvár Építész Kft Székesfehérvár és Mons Regalis Kft.
54
• Káloz község településrendezési terve (2007. május). Székesfehérvár, Fehérvár Építész Kft Székesfehérvár és Mons Regalis Kft. • Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár – www.hik.hu • Kisláng község honlapja – www.kislang.hu • Kisláng településrendezési terve (2005. november). Székesfehérvár, Mons Regalis Kft. • Marosi S. – Somogyi S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. • Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer – teir.vati.hu • Országos Területfejlesztési Koncepció (Közép Dunántúli Régióra) • Soponya nagyközség településrendezési terve (2005.december) • VÁTI Kht. honlapja – www.vati.hu
55
