Tudta-e? Fontos tudnivalók a mozgáskorlátozottságról
A kiadvány a Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el közvélemény-formáló rendezvénysorozata keretében készült.
Röviden a mozgáskorlátozottakról Magyarországon közel 600 ezer ember él valamilyen mozgáskorlátozottsággal. Tekintettel arra, hogy minden mozgásfogyatékossággal élô embernek más és más az állapota, valamint a szociális helyzete, így eltérôek az személyi segítésre vonatkozó igényeik, és ebbôl fakadóan a lehetôségeik. A mozgásfogyatékossággal élô emberek egy része jól látható módon testen kívüli segédeszközöket – kerekesszék, mankó, támbot, járókeret stb. – használ a helyváltoztatáshoz, melyre egy részük önállóan is képes, mások viszont csak személyi segítôvel tudnak mozogni. Helyzetüket segíti, hogy 1998-tôl érvényben van az esélyegyenlôséget biztosító törvény hazánkban. Sajnos a fizikai akadálymentesítés egyelôre csak részben történt meg, így ezen a téren még nem beszélhetünk igazi egyenlô hozzáférésrôl és mindenki számára használható és élhetô világról. A mozgáskorlátozott emberek nap mint nap akadályokba ütköznek állampolgári és magán ügyeik intézése, társadalmi és kulturális életbe történô beilleszkedésük során, mert az épített környezet és a tömegközlekedés kialakításakor nem vették, veszik figyelembe az igényeiket. Hogyan segíthet? A mindennapi életben egyre többször lehet találkozni fogyatékossággal élô emberekkel. Ha segíteni szeretnének Nekik, akkor kérdezzék meg Ôket, hogy miben és milyen módon segíthetnek a továbbhaladásukban. Soha ne próbáljanak meg segíteni akkor, ha nem kérdezték meg, vagy nincsenek tapasztalataik a segítségnyújtás módjáról.
Mit tegyünk és mit ne, amikor egy kerekesszékes embernek nyújtunk segítséget? • A kerekesszékes ember jól ismeri kerekesszékét, ezért el fogja mondani, hogyan tudunk segíteni. Teljesítsük a kérését, még akkor is, ha azokkal nem értünk egyet, mert ô tapasztalatból tudja, mit kell tenni. • Ha meg kell állnunk, várakoznunk, ellenôrizzük a kerekesszékben ülô ember lábának elhelyezkedését, mert elôfordulhat, hogy ô nem érzi, ha a lába valamihez hozzáér, így pl. könnyen megsérülhet! • Ne a vászon résznél toljuk a kerekesszéket, mert úgy a benne ülô embert nyomjuk, nem pedig a kerekesszéket toljuk! • Ne toljuk túl gyorsan a kerekesszéket, mert nem fogunk tudni kikerülni például egy hirtelen megálló vagy irányt változtató gyalogost! • Ne fordítsuk meg hirtelen a kerekesszéket anélkül, hogy a benne ülôt figyelmeztetnénk a manôverre! • Ne emeljük fel a kerekesszéket a karfáinál fogva, mert ha azok kivehetôek, akkor a kezünkben maradhatnak és így balesetet okozhatunk! • Ne menjünk el úgy segítségnyújtás után, hogy nem gyôzôdtünk meg róla, hogy biztonságos helyzetben hagytuk a kerekesszéket! Mit tegyünk, ha egy támbotot, mankót, járókeretet használó mozgáskorlátozott embert szeretnénk segíteni a helyváltoztatásában? • Kérdezzük meg tôle, pontosan milyen segítségre van szüksége, és hogyan tudjuk azt végrehajtani! • Soha ne azt a karját fogjuk meg, amelyikkel a botra támaszkodik! • Ne fogjuk meg a botját sem! • Ne sürgessük, hanem vegyük fel az ô tempóját, ritmusát! • Kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A különbözô típusú segédeszközöket használó személyeknek különbözôképpen kell segítséget nyújtani, alkalmazkodva a személy állapotához is! Például: Támbot • Mindig a támbottal ellentétes oldalon álljunk! • Lépcsôn járáskor a bot szerepét átveszi a korlát, ezért a feleslegessé vált segédeszköz hordozásában segíthetünk.
• Ha nincs korlát, akkor az esetleges csomagok átvételével és az ép oldalon közvetlen segítséggel biztosíthatjuk a stabilitást. • Leüléskor: várjuk meg, amíg a sérült lábszárával megérinti a széket, majd stabilizáljuk a támbotot, ezzel biztosítva a leülést. • Felálláskor: szembeállva, az ép oldalon fogott botot rögzítjük, az ellenoldalon a kezünket nyújtjuk és enyhe húzó mozdulattal segítünk. A bottal ellentétes oldalon, hónalj és könyök támasszal is segíthetjük a felállást. Ha a szék elôtt asztal áll, biztonságosabb azon támaszkodva felállni és a stabilitás megszerzésekor a botot kézbe adni. Két oldalon alkalmazott támbot • Lépcsôn járáskor az egyik bot szerepét átveszi a korlát, ezért a feleslegessé vált segédeszköz hordozásában segíthetünk. • Leüléskor és felálláskor a szék stabilizálásával, valamint a támbotok átvételével segíthetünk. Mankó • A hónalj− és a könyök−mankó az érintett végtag, ill. végtagok tehermentesítésére szolgál. • Általában mûtétek után, csak átmeneti ideig alkalmazzák. A segítés módja és mértéke megegyezik a támbotnál leírtakkal. Stabil járókeret A stabil járókeretet használó személyek segítése lépcsôn járáskor: a keretet átves�szük és míg a sérült ember az egyik oldalon a korlátba kapaszkodik, mi az ellenoldalon támogathatjuk. • Leüléskor és felálláskor a széket rögzítjük, majd a járókeret megfogásával segíthetünk. • Felálláskor, ha a sérült igényli, akkor egyik kezünkkel megtartjuk a járókeretet, a másik kezünkkel pedig hónaljtámasszal enyhén megemeljük.
Rolátor Az a sérült, aki rolátorral, guruló járókerettel, közlekedik, a lépcsôt nem tudja igénybe venni. Ha lift nincs, akkor emelôszerkezetet kell használnia. Ilyenkor a következôképpen kell segítenünk: • Az emelôszerkezet ülését megfelelô helyzetbe hozzuk. • Megvárjuk, hogy a sérült lábainak hátsó oldalával érintse a széket. • A rolátort fékkel rögzítjük, majd a sérültet hónaljtámasszal megtartva segítjük a leülést. Felálláskor a rolátort a sérült elé helyezzük és fékkel rögzítjük.
A tájékoztató szövege a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének jóváhagyásával és lektorálásával készült.
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Adószám: 19002732-2-41 Számlaszám: 11703006-20034962 A szövetség fô célja a mozgáskorlátozott emberek sajátos szükségleteinek kielégítéséhez, szociális biztonságához, rehabilitációjához, személyes kiszolgáltatottság nélküli önálló életvitelükhöz és emberi, állampolgári jogaik valóságos érvényesüléséhez szükséges érdekeik képviselete, érvényesítése, és védelme. Tevékenységünk kiterjed a mozgáskorlátozott embereket tömörítô szervezetek összefogására, tevékenységük segítésére. Segítjük ôket közösségi érdekeik érvényesítésében, védelmében, képviseletében, valamint a kulturális, mûvészeti, szabadidôs és sport tevékenységeik szervezésében. A szövetség központja állami és helyhatósági feladatokat is ellát, mégpedig saját anyagi forrásainak felhasználásával. A következô tevékenységeket látjuk el: • Szakértôi tevékenység (akadálymentesítés, ellátások, szolgáltatások); • Jogi segítségnyújtás: két jogászunk évente több száz ügyben nyújt segítséget; • Lakás-akadálymentesítési támogatás ügyintézése: a tagegyesületek közremûködésével a szövetség végzi a súlyosan mozgássérült emberek lakásának akadálymentesítését szolgáló állami támogatások teljes ügyintézését. Évente több mint tízezer támogatás elbírálásában mûködünk közre. • Kulturális tevékenység: lehetôséget biztosítunk a tehetséges mozgássérült emberek számára, hogy megmutathassák mûveiket a nagyközönségnek, bekapcsolódjanak a kulturális eseményekbe. Táborokat, kiállításokat szervezünk, támogatókat keresünk; •N emzetközi tevékenység: a MEOSZ több nemzetközi szervezetnek tagja (Európai Fogyatékosügyi Fórum – EDF, Fogyatékos Emberek Nemzetközi Szövetsége – DPI, a Mozgássérültek Európai Szövetsége – FIMITIC). Mindhárom szervezetben az alelnöki tisztséget is betöltik vezetôink.
• Hazai társadalmi tevékenység: képviselôink részt vesznek az Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, a Nemzeti Civil Alaprogram, a Védett Szervezetek Országos Szövetsége, a Társadalmi Únió, a Nonprofit Humán Szolgáltatók Szövetsége, a CÉHálózat, a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa munkájában. • Szociális szolgáltató tevékenység: Szövetségünk és tagegyesületei 11 támogató szolgálatot mûködtetnek, hogy a legsúlyosabban mozgáskorlátozott emberek is kijussanak a négy fal közül. Tagegyesületeink lakóotthont üzemeltetnek Csorváson, Nagyatádon, Kaposváron, Ököritófülpösön, Székesfehérváron, melyek létszáma folyamatosan telített. Otthoni szakápolás mûködik Budapesten, itt évente 1400 fôt látnak el. • 2001-ben a MEOSZ létrehozta Oktatási, Továbbképzô és Távmunka Intézetét, mely felnôttképzési akkreditációval rendelkezik, képzéseket szervez (a mozgáskorlátozott embereket távoktatásban képzi). Az elhelyezkedésüket magán munkaerôközvetítôként is segíti. • Újságot adunk ki: a havonta tízezer példányban megjelenô Humanitás országos havi lap. Lapunk integrált, hiszen sérült és ép embereknek egyaránt nagyon sok hasznos információval szolgálnak. • Az alapszabályban foglalt feladataink ellátáshoz alapítványokat hoztunk létre és segítjük a mûködésüket: – Bicebóca Alapítvány a Mozgássérült Gyermekekért – Hegedüs István Alapítvány – Korszerû Technikával a Mozgáskorlátozott Emberekért Alapítvány – Velo Alapítvány • Betegcsoportok vagy érdeklôdési kör szerinti Tagozatokat- szekciókat mûködtetünk: – Ifjúsági tagozat – Heine-Medin szekció – Osteoporózis szekció – Myasthenia Gravis tagozat – Sérült Mûvészek Alkotók és Kézmûvesek Köre
Ezt a kiadványt a PROGRESS Közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007–2013) támogatja. A programot az Európai Bizottság Foglalkoztatási és szociális ügyekért felelôs Fôigazgatósága irányítja. Azért hozták létre, hogy átfogó célja, hogy a Szociálpolitikai Menetrendben foglaltak alapján, pénzügyileg támogassa az Európai Unió szociális és munkaügyi téren kitûzött céljainak megvalósulását, hozzájárulva ezáltal a Lisszaboni Stratégia e területhez kapcsolódó törekvéseinek teljesüléséhez. A hétéves program megcélozza az összes olyan érintettet, aki segíthet alakítani a megfelelô és hatékony munkaügyi és szociális törvényhozás és irányvonalak fejlesztését, az EU27 és az EFTA-EEA országokban, a csatlakozás elôtt álló és csatlakozásra váró országokban. A PROGRESS küldetése, hogy megerôsítse az EU hozzájárulását, mel�lyel a tagállamok elkötelezettségét és erôfeszítéseit támogatja. Ennek eléréséhez a PROGRESS:
✿ a vonatkozó szakmapolitikai területekrôl elemzést és tanácsadást nyújt; ✿ monitorozza és jelentéseket készít a PROGRESS témakörébe tartozó EU-s törvénykezésrôl és szakmapolitikai fejleményekrôl; ✿ elôsegíti a szakmapolitikák szabad áramlását, a tanulást és a támogatást a tagállamok között az EU-s célkitûzésekrôl és prioritásokról; ✿ széles körben közvetíti az érintettek és a társadalom nézôpontját. További információ a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=327&langId=hu internetes oldalon. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.
Projekt logó
A SOKSZÍNÛSÉGÉRT A DISZKRIMINÁCIÓ ELLEN
PROGRESS
