Tudta-e? Fontos tudnivalók a beszédhibákról
A kiadvány a Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el közvélemény-formáló rendezvénysorozata keretében készült.
A beszédhibákról Dadogás A dadogás a beszédfolyam megakadásában jelentkezik blokkolás formájában („——-ablak”), szórészek ismétlésében („k-k-k-kút”), vagy elnyújtásban („mmmmmmeleg”). A dadogás gyakran a beszéd túlzott erôltetésével is jár. Az erôltetés fellépésekor grimaszolás, ill. járulékos mozgások láthatók a fejen, a karon, vagy a felsôtesten. A dadogás pillanatában a dadogó pontosan tudja, mit szeretne mondani, de nincs abban a helyzetben, hogy zavarmentesen elmondja. Elveszti a kontrollját a beszédmûködés felett. Nincs két olyan ember, aki ugyanúgy, és ugyanolyan módon dadogna. A dadogás nehézségei az egyes személyeknél bizonyos szituációkban, szavaknál, érzelmi helyzetekben, vagy testi állapotokban erôsen változó lehet. Mi okozza a dadogást? Több ok is szóba jöhet. Legtöbbször akkor alakul ki, ha különbözô tényezôk együttesen hatnak egymásra. Azokat a tényezôket, amelyek súlyosbítják, fel tudjuk ismerni, és képesek vagyunk megakadályozni a további romlást. Milyen kihatással van a dadogás a dadogó életére? Sok dadogó elkerüli azokat a szavakat, vagy helyzeteket, amelyektôl fél, és dadognia kell. Mindennapi szituációk, mint egy vásárlás, a dadogót nagy megterhelés elé állítják. A dadogástól való félelem, és a vágy, hogy ezt elkerüljék, az egész életüket uralja. Az iskolát, a munkát, a barátokat és a szabadidôt nem a valós vágyaik alapján választják meg, hanem aszerint, hogy hol kell kevesebbet beszélni. A társak negatív reakciója, a gúny, az elutasítás, de az együttérzés, a zavar is arra vezeti a dadogót, hogy a dadogó személy visszahúzódjon.
Hogyan viselkedjünk egy dadogóval szemben? Kerüljük az olyan megjegyzéseket, mint: „Beszélj lassabban!”, „Ne idegeskedj!” stb., amelyek a beszédszituációt sokkal feszültebbé és kellemetlenné teszik. Ne „segítsünk” neki azzal, hogy kiegészítjük a mondatait. Beszéd közben tartsuk fenn a szemkontaktust, ne érezzük magunkat kellemetlenül, ne tréfáljunk, vagy nevessünk a helyzeten. Amikor mi beszélünk, használjunk kimért és nyugodt tempót, anélkül, hogy beszédünk túlzottnak vagy kevésbé természetesnek hatna. Próbáljuk meg éreztetni a dadogó emberrel, hogy az az érdekes, amit mond és nem az, ahogy mondja. Ha a dadogó személy abbahagyja az akadozást vagy folyékonyan beszél, ne mondjunk olyan frázisokat, mint: „Most jól beszéltél!”, „Gratulálok, most sokkal jobban beszéltél!”– ettôl úgy érezheti magát, mintha minden alkalommal felbecsülnék, hogyan beszél. Amikor dadogó személlyel beszélünk, próbáljunk meg minden pillanatban ugyanúgy viselkedni vele, mint bármely más emberrel. Ezt vegyük figyelembe, ez a legnagyobb „segítség”, amit nyújthatunk neki. Afázia Görög kifejezés, jelentése: szólási képtelenség. Oka az agy bizonyos részének és környékének maradandó vagy múló kóros elváltozása. Abban áll, hogy a beteg, aki a körülötte történôket teljesen föl tudja fogni és a beszédet érti, egyáltalán nem (alalia), vagy csak hiányosan tud beszélni. E szólási zavar mellett a beszéd mechanikai része, az izomzat, valamint a szófûzés teljesen érintetlen maradhat. A beteg jól tudja, hogy mit akar mondani, azonban a fogalmat kifejezô szót nem találja és helyette mást, néha nem megfelelôt használ, vagy pedig a fogalmat körülírja. Pl. ha a kutya fogalmát akarja kifejezni, akkor vagy egy válfaját nevezi meg, vagy pedig körülírással jelzi: állat, mely ugat. Többnyire utána tudja mondani a szót, ha más elôtte kimondja. Ez az állapot az ún. amneztikus afázia. Az afázia másik fajtája, mikor a betegek a szavakat nem tudják kiejteni. A szót tudják, de ha az kiejtésre kerül, akkor az izmok kellô együttmûködése hiányában vagy egyáltalában nem ejthetik ki a szót, vagy csak részben. Néha csak egyes betûket nem ejthetnek ki, pl. szombat helyett „szomat”-ot, vagy kréta helyett „kétát” mondanak. Ez az ún. ataktikus afázia. Ezek a betegek az elôttük kiejtett szót nem tudják utánozva sem kimondani. Más betegek akaratuk ellenére és állapotuk teljes tudatában a helyesen kiejtett szavakat megtoldják egy értelmetlen szótaggal, vagy pedig egy-két szónál több nem is áll rendelkezésükre (monofázia), mely szavakat vagy szótagokat a legkülönfélébb dolgok kifejezésére használják. Mások olyan szavakat használnak beszédközben, melyeknek nincs értelmük az adott helyen, vagy teljesen értelmetlenek, pl. ha valaki ablak helyett rendesen asztalt
mond. Elôfordul az is, hogy a szólási képesség teljes épsége mellett a betegek nem értik a kimondott szót. Ezeknél tehát megvan a hallási és szólási képesség, de a hallott hang fogalmát, jelentôségét elvesztették. Ez a szenzorikus afázia vagy a szósüketség. Pöszeség Artikulációs zavar, helytelen kiejtés: a kiejtés tisztaságának olyan zavara, amelyre az adott nyelvközösség normájától való eltérés jellemzô. Diszlexia 1887-ben használták elôször ezt a kifejezést az izolált olvasási nehézség leírására. Jelenleg egyesek kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások kombinált, olvasási, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek. Diszlexia szószerinti fordításban gyengébb olvasást jelent. A gyengén olvasás pedig azt jelenti, aki gyengén olvas, akadályozott a kommunikáció egyik formájában, nehezen, lassabban szerez információt az írott szövegbôl, kevesebb esélye van intelligenciájának kibontakoztatására, mint hasonló korú társainak, annak ellenére, hogy jó értelmi képességekkel rendelkezik egyébként. A diszlexia tehát, a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttôl független, olvasási gyengeséget jelent. Meg kell azonban különböztetnünk két fôbb csoportját: • Az organikus eredetû, más néven fejlôdési diszlexia • A szerzett: baleset következtében, vagy lelki, környezeti okok hatására fellépô diszlexia Az organikus eredetû, más néven fejlôdési diszlexia oka lehet örökletesség, vagy a születés során elszenvedett minimális károsodás. A baleset, betegség következtében, ugyan valószínûleg ismét organikus okokat találunk, de mégis fontos megállapítanunk, hogy a balesetet megelôzôen ezek az okok nem léteztek. Lelki, környezeti okok hatására fellépô diszlexia esetében azonban a tünetek okait nem a szerkezet (agy, idegrendszer) másságában kell keresnünk, hanem olyan tényezôkben, mint az érési késés, szociálisan hátrányos helyzet, avagy az olvasástanítás során a tanító részérôl elkövetett módszertani hiba. A diszlexia-veszélyeztetett gyermekek különbözô fejlôdési területeken lassúbb, vagy zavart fejlôdési jellemzôket mutatnak. Szókincsük szegényes, mondatszerkesztésük agrammatikus, motiváltságuk gyenge. Mozgásuk inkoordinált, ábrázoló képességük elmarad az életkoruknak megfelelôen elvárható színtôl. Adekvált élet-
Híres dadogók. Ezzel a beszédhibával küzdött a híres államférfi, Churchill és a szép színésznô, Marylin Monroe is.
korban az általánosan alkalmazott olvasás tanítási módszerrel nem érhetô el az olvasás megfelelô készségszintje. Az olvasás számukra nem az ismeretszerzés eszköze, hanem legyôzhetetlen technikai nehézség. Ép értelmi funkciók megléte mellett képességeikhez mérten alulteljesítenek. A sok tanulási kudarc következtében pszichés zavarok (szorongás, depresszió) léphetnek fel. Ezért magatartás- és viselkedészavarokkal, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek.
A tájékoztató szövege a Démoszthenész Beszédhibások és Segítôik Országos Érdekvédelmi Egyesületnek jóváhagyásával és lektorálásával készült.
Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete Képviselô: Feketéné Gacsó Mária Székhely: 1082 Budapest, Üllôi út 54-56. A. II. 14. Adószám: 18067037-1-42 Telefon: 06-1-302-0653 Web: www.demoszthenesz.hu A szervezet céljának rövid leírása: Az Egyesület célja a felnôtt beszédhibások és segítôik szakmai érdekképviselete, érdekvédelme, számukra információk közvetítése és szolgáltatások nyújtása (vizsgálat, tanácsadás, terápia, felvilágosító munka). A fentiek érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: 1. Egészségmegôrzés, betegség-megelôzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység. 2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. 3. Hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlôségének elôsegítése. 4. Emberi és állampolgári jogok védelme. A felnôtt beszédfogyatékosok problémáinak megoldása, érdekeik érvényesítése, állampolgári jogainak sértetlensége, esélyegyenlôségük biztosítása, a munkaerô piacon való érvényesülésük, a közéleti integrációjuk az oktatásügyi, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi törvényi szabályozások harmonizálását igényli. Ehhez a törvényi szabályozásban nevesítenünk kell a beszéd szóbeli és írásbeli formájának zavaraival élô embereknek szükséges és elégséges jogokat, támogatásokat. A gyermekkor elteltével is fennálló beszédhibák közül talán a dadogás az, amely – a legtöbb esetben – fokozatosan beépül a személyiségbe. Befolyásolja a viselkedést, gondolkodásmódot. Önbizalomhiányt, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, megnehezített alkalmazkodóképességet, szorongást és passzivitást von maga után. A felnôtt korú dadogók, orrhangzósok és hadarók a közvetlenül érzékelhetô kifejezésbeli nehézségeket meghaladó mértékû kommunikációs nehézségekkel, kapcsolatteremtési gátlásokkal, pályaválasztási és pályamódosítási gondokkal küzdenek, személyes értékeik kibontakozása, érvényesítése korlátokba ütközik. A beszédzava-
rok, kommunikációs problémák tehát – hasonlóan más fogyatékosságokhoz – hátrányos helyzetet, esélyegyenlôtlenséget okoznak. A beszédhibás egyén gondjaihoz társul még kommunikációs sajátosságainak és ezáltal személyének megítélése; a beszédhibákkal kapcsolatos felvilágosítás hiánya, elôítéletek és a kezeléssel kapcsolatos hiányosságok. Kevesen tudják, hogy a beszédhibák jelentôs része felnôtt korban is javítható, valamint kevés a felnôttek ellátására vállalkozó szakember. A beszédhibás személy emberi joga, hogy biztosított legyen számára a szükséges információ és terápiás lehetôség. Ezeknek a jogoknak az érvényesülését segíti az Egyesület szakmai érdekképviselete. A problémakörök világosabb, pontosabb megfogalmazása felkelti a beszédhibásokban a változtatási, változási igényt, a szakmai érdekvédelmi feladatok megoldása pedig lehetôvé teszi ezen igények kielégítését.
Ezt a kiadványt a PROGRESS Közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007–2013) támogatja. A programot az Európai Bizottság Foglalkoztatási és szociális ügyekért felelôs Fôigazgatósága irányítja. Azért hozták létre, hogy átfogó célja, hogy a Szociálpolitikai Menetrendben foglaltak alapján, pénzügyileg támogassa az Európai Unió szociális és munkaügyi téren kitûzött céljainak megvalósulását, hozzájárulva ezáltal a Lisszaboni Stratégia e területhez kapcsolódó törekvéseinek teljesüléséhez. A hétéves program megcélozza az összes olyan érintettet, aki segíthet alakítani a megfelelô és hatékony munkaügyi és szociális törvényhozás és irányvonalak fejlesztését, az EU27 és az EFTA-EEA országokban, a csatlakozás elôtt álló és csatlakozásra váró országokban. A PROGRESS küldetése, hogy megerôsítse az EU hozzájárulását, mel�lyel a tagállamok elkötelezettségét és erôfeszítéseit támogatja. Ennek eléréséhez a PROGRESS:
✿ a vonatkozó szakmapolitikai területekrôl elemzést és tanácsadást nyújt;
✿ monitorozza és jelentéseket készít a PROGRESS témakörébe tartozó EU-s törvénykezésrôl és szakmapolitikai fejleményekrôl; ✿ elôsegíti a szakmapolitikák szabad áramlását, a tanulást és a támogatást a tagállamok között az EU-s célkitûzésekrôl és prioritásokról; széles körben közvetíti az érintettek és a társadalom nézôpontját. ✿ További információ a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=327&langId=hu internetes oldalon. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.
Projekt logó
A SOKSZÍNÛSÉGÉRT A DISZKRIMINÁCIÓ ELLEN
PROGRESS
