TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése

Dokumentum azonosító:

2201

10

DU

01

C

2012

Hatályba lépés időpontja:

2012.12.17.

1/125

Technológiai Utasítás

TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése

Dokumentum készítéséért felelős

TIGÁZ-DSO Kft. Technológiai munkacsoport

Ellenőrző:

TIGÁZ Zrt. A szervezés és folyamatmenedzsment képviseletében

Elrendelő:

14. sz. melléklet szerint

Deres Attila

TIGÁZ-DSO Kft. Ügyvezető Soós Gábor

Kiadási időpont:

2012.12.14.

________________________________________________________________________________ Figyelem! Az érvényes dokumentum a TIGÁZ Csoport intranetes felületén található meg. Alkalmazás előtt ellenőrizze a kinyomtatott dokumentum érvényességét az intraneten található „Dokumentumok listája” alapján. A dokumentumban található információk a TIGÁZ Csoport tulajdonát képezik, melyek nem használhatók fel üzleti, vagy más célokra a Társaság elnöke, vagy a TIGÁZ Csoport integrált irányítási képviselőjének engedélye nélkül! A dokumentummal kapcsolatban be kell tartani a TIGÁZ Csoport adat- és titokvédelmi előírásait!


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

2/125

Technológiai Utasítás TARTALOMJEGYZÉK I.

MÓDOSÍTÁSOK AZ ELŐZŐ VERZIÓHOZ KÉPEST. ........................................................ 7

II. A DOKUMENTUM ÍRÓJA. ........................................................................................... 7 III. HIVATKOZÁSOK. ....................................................................................................... 7 IV. SZAKMAI TARTALOM. ............................................................................................. 12 1. 2. 3. 4. 5.

A dokumentum célja: .......................................................................................... 12 Alkalmazási terület: ............................................................................................ 12 Hatálytalanítás: .................................................................................................. 12 Meghatározások: ................................................................................................ 12 Technológiai utasítás: ......................................................................................... 13

1. FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE ................. 13 2. FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ................................................................... 15 2.1. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI ............... 15 2.2. PÉBÉGÁZ ELLÁTÁS TOVÁBBI FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI ................................ 28 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK ....................................................................................... 29 3.1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK .......................................................... 29 3.1.1. A tervező felelőssége ....................................................................................... 29 3.1.2. A tervezői jogosultság követelményei ................................................................. 29 3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei ........................................................ 29 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat ............................................................................... 29 3.1.3.2. A műszaki leírás tartalma .......................................................................... 30 3.1.3.3. Tervrajzok .............................................................................................. 31 3.1.3.4. Egyéb részek ........................................................................................... 32 3.1.4. Tervfelülvizsgálat ............................................................................................ 32 3.1.5. Eltérés a felülvizsgált tervtől ............................................................................. 33 3.2. FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK, FOGYASZTÓI VEZETÉKEK, VALAMINT TELEPHELYI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI........................................ 33 3.2.1. Csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezeték épületen kívüli nyomvonala ............................................................................... 35 3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés ........................................................................... 35 3.2.1.2. Védőtávolság ........................................................................................... 36 3.2.1.3. Térszint feletti elhelyezés (légvezeték) ........................................................ 36 3.2.1.4. Épületbe történő belépés csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékkel .................... 37 3.2.1.5. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek struktúrája ................................................................................................... 37 3.2.2. Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek épületen belüli nyomvonala ............................................................................... 38 3.2.2.1. Általános előírások ................................................................................... 38 3.2.2.2. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül ................ 38 3.2.3. A csatlakozó, fogyasztói, valamint a telephelyi vezetékek anyagai .......................... 39 3.2.4. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek létesítésének általános követelményei ................................................................ 42 3.2.4.1. Vezeték kötései ....................................................................................... 42 3.2.4.2. Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések ................................................. 42 3.2.4.3. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek rögzítése ..... 43 3.2.4.4. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek eltakarása, takaró burkolatai .......................................................................... 43 3.2.5. A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek szakaszoló szerelvényei .................................................................................... 43


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

3/125

Technológiai Utasítás 3.2.6. Gáznyomás-szabályozók ................................................................................... 45 3.2.6.1. Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások ................... 46 3.2.6.2. Ipari nyomásszabályozó állomások ............................................................. 53 3.2.6.3. Gázmérő-nyomásszabályozó és készülék-nyomásszabályozó elhelyezés ........... 61 3.2.7. Gázmérők ...................................................................................................... 61 3.2.7.1. A legfeljebb 100 [m3/h] névleges együttes gázterhelésű gázmérők elhelyezésének követelményei ........................................................................ 63 3.2.7.2. A 100 [m3/h]-nál nagyobb névleges gázterhelésű gázmérők elhelyezésének további követelményei ................................................................................... 66 3.2.7.3. Gázmérő nélküli fogyasztás ....................................................................... 67 3.2.7.4. Gázmérő kerülővezeték............................................................................. 67 3.3. TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN....... 67 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI .................................................................................................... 68 4.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ..................................................................................... 68 4.1.1. A forgalomba hozás, felszerelés és üzembe helyezés feltétele ................................ 68 4.1.2. A gázfogyasztó készülékek osztályozása ............................................................. 68 4.1.2.1. Az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából: ..................... 68 4.1.2.2. A névleges hőterhelés szempontjából .......................................................... 69 4.2. A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSI FELTÉTELEI ................................. 69 4.2.1. Általános elhelyezési feltételek .......................................................................... 69 4.2.2. A pébégáz üzemű gázfogyasztó készülékek külön előírásai .................................... 71 4.2.3. Az égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A‖ típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése..................................................................................... 71 4.2.3.1. Általános előírások ................................................................................... 71 4.2.3.2. Tűzhelyek, főzők, sütők és egyéb burkolatlan égőjű égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek elhelyezése ..................................................... 72 4.2.3.3. Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítők elhelyezése .................................. 72 4.2.4. Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B‖ típusú, 140 [kW] alatti egység-hőterhelésű vagy 1400 [kW] alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése. ................... 73 4.2.4.1. A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások .............................. 73 4.2.4.2. Gázkályhák (konvektorok), fali fűtő- és vízmelegítő készülékek, kandallók további elhelyezési feltételei ........................................................................... 73 4.2.4.3. Központi fűtési fali és álló kazánok, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei ........................................................................... 74 4.2.4.4. Infravörös (világos és fekete) hősugárzók további elhelyezési feltételei ............ 74 4.2.4.5. Gáztüzelésű cserépkályha ......................................................................... 74 4.2.4.6. Átfolyó és tároló rendszerű vízmelegítők további elhelyezési feltételei .............. 75 4.2.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű, „C‖ típusú 140 [kW] alatti egység-hőterhelésű vagy 1400 [kW] alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése. ........................... 75 4.2.5.1. Általános előírások ................................................................................... 75 4.2.5.2. C11 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése ............................................... 75 4.2.5.3. C12 és C13 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése ...................................... 75 4.2.6. 140 [kW]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 1400 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése ....................... 76 4.2.6.1. Általános előírások ................................................................................... 76 4.2.6.2. Villamos berendezések .............................................................................. 76 4.2.6.3. Szerelvényezési feltételek ......................................................................... 76 4.2.6.4. Tűzoltó felszerelés .................................................................................... 77 4.2.7. Gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása ................................ 77 4.2.8. Robbanás elleni védelem .................................................................................. 77


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

4/125

Technológiai Utasítás 4.3. A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK LÉGELLÁTÁSA, HELYISÉGÉNEK SZELLŐZÉSE, AZ ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSE ............................................................................. 78 4.3.1. A nyílt égésterű, „A‖ és „B‖ típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátásával kapcsolatos általános előírások ................................................ 78 4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A‖ típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése ............................................. 79 4.3.3. Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B‖ típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátása, szellőzése .......................................................................................... 80 4.3.4. A helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B‖ típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezetése ........................................................................ 83 4.3.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű (zárt égésterű), „C‖ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetése ...................................................................................................... 84 4.3.5.1. Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei ...................................................................................................... 84 4.3.5.2. A „C‖ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetésének épület homlokzatán való elhelyezésére vonatkozó feltételek ......................................... 85 4.3.6. Gyűjtőkémény szabályozása ............................................................................. 85 5.

FEJEZET: A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI ............................................................................. 86

5.1. Általános kivitelezési követelmények ................................................................. 86 5.1.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények .............................................. 86 5.1.2. Felépítményi munkák ....................................................................................... 86 5.1.2.1. Nem oldható kötések ................................................................................ 86 5.1.2.2. Oldható kötések ....................................................................................... 96 5.1.2.3. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek korrózióvédelme ........................................................................................... 96 5.1.3. Villámvédelem ................................................................................................ 97 5.1.4. Érintésvédelem ............................................................................................... 97 5.1.5. Alépítményi munkák ........................................................................................ 97 5.2. Az elkészült csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés kivitelezést követő felülvizsgálata ......................................................................................... 97 5.2.1. Nyomáspróba ................................................................................................. 97 5.2.1.1. Szilárdsági nyomáspróba ........................................................................... 98 5.2.1.2. Tömörségi nyomáspróba ........................................................................... 98 5.2.2. Az acél hegesztett kötések vizsgálata és dokumentálása ....................................... 99 5.2.3. A polietilén hegesztett kötések vizsgálata.......................................................... 100 5.2.4. A gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata ............................................................................... 100 5.2.4.1. A „B‖ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének vizsgálata ... 100 5.2.4.2. A „C‖ típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata ............................................................................. 100 5.2.5. Csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek átalakítása, bővítése, megszüntetése ................................................ 102 5.3. MŰSZAKI-BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS ................................................................ 102 5.3.1. Műszaki-biztonsági ellenőrzés feltételei földgáz esetén ........................................ 102 5.3.1.1. A kivitelezés készre jelentése ................................................................... 102 5.3.1.2. A sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzés .................................................... 103 5.3.2. A műszaki-biztonsági ellenőrzés eltérése pébégáz esetén .................................... 103 5.3.3. A műszaki-biztonsági ellenőrzés meghiúsulása ................................................... 104 5.4. ÜZEMBE HELYEZÉS............................................................................................ 104


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

5/125

Technológiai Utasítás 5.4.1. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek gáz alá helyezése földgáz esetén ................................................................................ 104 5.4.2. Gáz alá helyezés pébégáz esetén ..................................................................... 106 5.4.3. Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése ...................................................... 106 5.4.3.1. Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: .................................................................. 106 5.4.3.2. Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembe helyezését, amennyiben: ............................................. 106 5.4.3.3. A gázfogyasztó készülék beüzemelőjének feladata ...................................... 107 5.4.4. A palackos vagy palackcsoportos pébégáz-ellátás üzembe helyezése..................... 107 5.5. CSATLAKOZÓ- FOGYASZTÓI- ÉS TELEPHELYI VEZETÉKEK FELHAGYÁSA, MEGSZÜNTETÉSE .............................................................................................. 107 5.5.1. Általános előírások ......................................................................................... 107 5.5.2. Üzemen kívül helyezés műszaki-biztonsági körülményei ...................................... 107 6.

FEJEZET: AZ ÜZEMELTETÉS KÖVETELMÉNYEI ........................................................ 108

6.1. ÜZEMELTETÉS ................................................................................................... 108 6.2. KARBANTARTÁS ................................................................................................ 108 6.2.1. Házi nyomásszabályozók ellenőrzése, és cseréje ................................................ 109 6.2.1.1. Házi nyomásszabályozók eseti ellenőrzése, és cseréje ................................. 109 6.2.1.2. Házi nyomásszabályozók rendszeres ellenőrzése, és cseréje ......................... 110 6.2.2. Gázmérők helyszíni ellenőrzése, és cseréje ....................................................... 110 6.2.2.1. A gázmérő előtti elzárószerelvény ellenőrzése ............................................ 111 6.2.2.2. Gázmérő-nyomásszabályozó ellenőrzése, és cseréje .................................... 111 6.2.2.3. A gázmérőkötés tömörségének ellenőrzése ................................................ 111 6.2.2.4. A gázmérő ellenőrzése, és cseréje ............................................................ 111 6.2.2.5. Gázmérő csere, hőmérséklet korrektoros típusra ........................................ 112 6.2.3. Gázömlések, gázszivárgások elhárítása telekhatáron belüli csatlakozó és fogyasztói vezetéken, valamint a telephelyi vezetékben ...................................... 113 6.2.3.1. Általános előírások ................................................................................. 113 6.2.3.2. Üzemzavar elhárítás folyamata ................................................................ 114 6.2.3.3. A vezeték gáztalanítása .......................................................................... 115 6.2.3.4. Földbefektetett csatlakozó-, alap-, és felszálló vezeték gázömléseinek elhárítása .................................................................................................. 116 6.2.3.5. Szabadon szerelt csatlakozóvezeték, alap-, és felszálló vezeték gázömlésének elhárítása .............................................................................. 116 6.2.3.6. Víz által okozott üzemzavarok elhárítása ................................................... 116 6.2.3.7. Szilárd szennyeződések miatti üzemzavarok elhárítása ................................ 117 6.2.3.8. Fagyás által okozott üzemzavarok ............................................................ 117 6.2.3.9. Tömörség ellenőrzés, gáz visszaadása ....................................................... 117 6.2.4. Gázfogyasztó készülékek hibaelhárítása ............................................................ 118 6.3. IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK...................................................................... 118 6.3.1. A felhasználó által kezdeményezett, legalább 5 évenként esedékes műszakibiztonsági felülvizsgálat .................................................................................. 118 6.4. HATÓSÁGI IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK .................................................... 119 6.5. EGYÉB FELÜLVIZSGÁLATOK .............................................................................. 119 7.

FEJEZET: MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK .................................................... 120

7.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ................................................................................... 120 7.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK...................................................................................... 122 7.3. ÍRÁSOS ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT "VESZÉLYES" MUNKÁK ................................... 122 7.3.1. Tűzveszélyes munka ...................................................................................... 122 7.3.2. Hibaelhárítással kapcsolatos munka- és tűzvédelmi előírások ............................... 123 7.4. HEGESZTÉS MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ............................................. 124


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

6/125

Technológiai Utasítás 8.

FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK .......................................................... 124

9.

FEJEZET: MELLÉKLETEK ........................................................................................ 125


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

7/125

Technológiai Utasítás I.

Módosítások az előző verzióhoz képest.

A jogszabályi és Társasági követelményeknek, a Társasági szervezeti változásoknak megfelelő aktualizálás. Részletesen a 13. sz. melléklet tartalmazza. II.

A dokumentum írója.

Dokumentum írója: Név: Társaság: Munkakör: Szervezet: Elérhetőség: III.

Török Sándor TIGÁZ-DSO Kft. Központi műszaki munkatárs Hálózat üzemeltetés Technológiai csoport (52)558-189

Hivatkozások.

Az utasításban hivatkozott normatív dokumentumok: 1991. évi XLV. törvény 1995. évi LIII. törvény 1996. évi LIII. törvény 1997. évi LXXVIII. törvény 2000. évi XXV. törvény 2000. évi XLIII. törvény 2008. évi XL. törvény 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

a Mérésügyről. a környezet védelmének általános szabályairól. a természet védelméről. az épített környezet alakításáról és védelméről a kémiai biztonságról. a hulladékgazdálkodásról. a földgázellátásról. a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. az országos településrendezési és építési követelményekről

104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet.

a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól.

244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról. az építőipari kivitelezési tevékenységről (2009. okt.1.-ig indított ügyekben 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet)

192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről

27/1996. (X. 30.) BM rendelet

a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

8/125

Technológiai Utasítás 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelet 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 3/2003. (III. 11.) FMM – ESZCSM együttes rendelet 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 8/2002. (II. 16.) GM rendelet 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 27/2008 (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 19/2012. (VII. 20) NGM rendelet 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 15/1998. (IKK. 8.) IKIM közlemény MSZ 299:1982 MSZ 300:1982 MSZ 2364 MSZ 7041:2003 MSZ 7048-2:1983

az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. a gázcsatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról, a rendelettel kiadott Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki biztonsági szabályzata (GMBSZ) a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról. az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról. a villamosmű biztonsági övezetéről a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról. egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról. a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről. Felső csatlakozótoldat membrános gázmérőhöz. Csatlakozóanya membrános gázmérőhöz. Épületek villamos berendezéseinek létesítése. Gázfogyasztó készülékek fogalommeghatározásai Körzeti gázellátó rendszerek. Fogyasztói és csatlakozóvezetékek.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

9/125

Technológiai Utasítás MSZ 7048-3:1983 MSZ 11413-4:1977 MSZ-04-140-2:1991 MSZ CEN/TR 1749:2012 MSZ EN 3-7:2004 +A1:2008 MSZ EN 88-1:2011 MSZ EN 287-1:2012 MSZ EN 334 :2005+A1:2009 MSZ EN 751 sorozat MSZ EN 1045:1999 MSZ EN 1057:2006+ A1:2010 MSZ EN 1254-1:1999 MSZ EN 1443:2003 MSZ EN 1555 sorozat MSZ EN 1594:2009 MSZ EN 1775:2008 MSZ EN 1776:2002 MSZ EN 10204:2005 MSZ EN 10208-2:2009 MSZ EN 10220:2003 MSZ EN 10255: 2004+A1:2007 MSZ EN 10296-1:2004 MSZ 11413-4:1977 MSZ EN 12007-1:2002 MSZ EN 12007-2:2002

Körzeti gázellátó rendszerek. Elosztóvezetékek védőtávolságai. Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere. Hordozható tűzoltó készülékek. Gázkészülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kpa bemenő nyomásig. Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. 1. rész: Acélok. Gáznyomás-szabályozók 100 bar bemenő oldali nyomásig. Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás és műszaki szállítási feltételek. Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra. Réz és rézötvözetek. Csővezeték-armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel. Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. Gázellátó rendszerek. 16 bar-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények. Gázellátás. Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás ≤ 5 bar. Műszaki előírások. Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények. Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai. Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra. Műszaki szállítási feltételek. 1. rész: Ötvözetlen és ötvözött acélcsövek Gáztömörség és vizsgálata. Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 1. Rész: Általános műszaki előírások. Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 2. rész: Polietilénre vonatkozó különleges műszaki előírások (MOP legfeljebb 10 bar-ig).


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

10/125

Technológiai Utasítás MSZ EN 12007-3:2002 MSZ EN 12207:2001 MSZ EN 12186:2002, MSZ EN 12186:2000/A1:2006 MSZ EN 12207:2001 MSZ EN 12279:2002, MSZ EN 12279:2000/A1:2006 MSZ EN 12327:2002 MSZ EN 12732:2002 MSZ EN 13384-1:2002 +A2:2008 MSZ EN 13384-2:2003 +A1:2009 MSZ EN 14291:2005 MSZ EN 15287-1:2007 +A1:2011

MSZ EN 15287-2:2008 MSZ EN 60079-0:2010 MSZ EN 60079-10-1:2009 MSZ EN 60079-14:2009 MSZ EN 60079-17:2008 MSZ EN 60529:2001 MSZ EN 62305-1:2011 MSZ EN 62305-2:2006 MSZ EN 62305-3:2011 MSZ EN 62305-4:2011 MSZ EN ISO 14731:2007 MSZ EN ISO 17672:2010 MSZ EN ISO/IEC 17050-1 :2010 MSZ HD 60364-4-41:2007 MSZ HD 60364-5-54:2007

Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 3. rész: Az acélra vonatkozó különleges műszaki előírások. Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás. Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. Gázellátó rendszerek. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezés. Műszaki követelmények. Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. Habképző szivárgásjelző oldatok gázszerelésekhez. Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezető berendezései. Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények Robbanóképes közegek. 10-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok. Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek. Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés. Villámvédelem. 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély. Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek építményekben. Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség. Keményforrasztás. Keményforraszok. Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

11/125

Technológiai Utasítás MSZ HD 60364-7-701 :2007 prEN 1254-7 2586/2000. MBH állásfoglalás 2201_07_DU_01 2201_08_DU_01 TIGÁZ-DSO Kft. ÜKSZ

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetése Üzletszabályzata A Magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzat


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

12/125

Technológiai Utasítás IV.

Szakmai tartalom.

1. A dokumentum célja: Ez a technológia utasítás rendelkezik a vezetéken szolgáltatott földgáz csatlakozó vezetékeinek felhasználói berendezéseinek, valamint a telephelyi vezetékeinek tervezési, építési, üzembe helyezési, üzemeltetési és megszüntetési munkafolyamatai, munkahelyei, munkaeszközei tekintetében a műszaki, műszaki-biztonsági és a főbb munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményekről. A TIGÁZ-DSO Kft. szolgáltatási területén az általánosan bevezetett minőségi követelmények elemét képezi a "Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése" c. technológiai utasítás. Ez a technológiai utasítás egységes szerkezetben fogja össze a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos lényeges kérdéseket. Az utasítás célja a csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók öszszefoglalása, mely nem mentesít a tervezői- kivitelezői felelősség alól. A technológiai utasításban foglalt műszaki biztonsági követelmények alóli eltérés esetén a tervező köteles igazolni, hogy az általa választott megoldás, a technológiai utasításban foglalt követelményekkel egyenértékű. Az eltérésre a minőségirányítási képviselő adhat engedélyt. Alkalmazás előtt győződjön meg az adott technológiai utasítás érvényességéről. 2. Alkalmazási terület: Ez a dokumentum a TIGÁZ-DSO Kft. minden szervezetére vonatkozik. Jelen utasítást a fent megjelölt társaság vezetője – több érintett társaság esetén a társaságok vezetői közösen hagyta jóvá, a dokumentum a társaság(ok) saját döntése alapján készült el. A TIGÁZ Csoport fent megjelölt tagjára vonatkozó alapdokumentumot (mellékletek, formanyomtatványok nélkül) a csoport fent megjelölt tagjai közösen készítették el, míg azon mellékleteket és formanyomtatványokat, melyek csak egy társaságra vonatkoznak, csak és kizárólag ezen érintett társaság készítette és hagyta jóvá saját hatáskörben. Az egyes társaságok saját döntésüket az előlap szignálásával fejezik ki. Az egyes társaságokra vonatkozó speciális szabályokat – meghatározott kivételekkel - csak az adott társaság munkavállalói jogosultak megismerni. A dokumentum előírásai a Társaság teljes szolgáltatási területén kiterjednek továbbá mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra (tervező, kivitelező, létesítésben résztvevő stb.), amelyek jelen Technológiai utasítás követelményei hatálya alá tartozó vagy a követelményekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 3. Hatálytalanítás: Jelen dokumentum hatálytalanítja a következő dokumentumot: 2201_10_DU_01_B_2011

TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése

4. Meghatározások: Ezen Technológiai Utasításban alkalmazott szakkifejezések meghatározásait – igazodva a 11/2004 (II. 13.) GKM rendelettel kiadott GMBSZ szerkezeti felépítéséhez – a 2. fejezet tartalmazza.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

13/125

Technológiai Utasítás 5. Technológiai utasítás: 1. FEJEZET: TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS SZAKMAI ALKALMAZÁSI TERÜLETE Jelen technológiai utasítás előírásait kell alkalmazni a vezetéken szolgáltatott földgáz csatlakozó vezetékeinek felhasználói berendezéseinek, valamint a telephelyi vezetékek tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére és megszüntetésére, valamint minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési vagy a létesítéskor érvényes feltételekben változás következik be, illetve az érintett helyiségek rendeltetése változik. Meglévő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés és/vagy telephelyi vezetékek tervköteles átalakítását (bővítését felújítását) ezen Utasítás előírásai szerint kell végezni. Egyidejűleg vizsgálni kell a már üzemelő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés és/vagy telephelyi vezetékek létesítéskor érvényben levő műszaki biztonsági előírásoknak való megfelelését, továbbá ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincs-e káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően „Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról‖ 13/2004. (II.13.) GKM rendelet előírásait is alkalmazni kell. A telephelyi vezetékekre a csatlakozó és a fogyasztói vezetékekre előírtakat kell alkalmazni. Az utasításban foglalt egyes műszaki előírásoktól a vonatkozó jogszabály1 értelmében, indokolt esetben el lehet térni, ha a tervező előzetesen igazolja, hogy a Szabályzat előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosította. A vitás ügyben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal hoz döntést. Az utasításban előírtakat a hatályba lépést követően benyújtott tervek műszaki-biztonsági tervfelülvizsgálata, valamint a lejárt érvényességű terv ismételt felülvizsgálata során alkalmazni kell. A vonatkozó jogszabály2 1. sz. mellékletét képező Gázelosztási Szabályzat 14. §. (1) bekezdés szerint: – a legfeljebb azonos teljesítményű, – azonos működési elvű, – és a készülékek osztályozása (4. sz. melléklet) szerint azonos alcsoportba tartozó gázfogyasztó készülékek cseréje során tervdokumentáció készítése nem szükséges, de a légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét arra jogosult szakembernek3 ellenőrizni kell. Nem a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető berendezéssel rendelkező készülék esetén a meglévő égéstermék elvezető berendezés új gázfogyasztó készülékhez való alkalmasságának igazolásához a kéményseprő-ipari közszolgáltató műszaki felülvizsgálati jegyzőkönyvét az építtetőnek be kell szerezni. A készülék cserét végző szakember a területileg illetékes elosztói/forgalmazói engedélyest a cseréről köteles tájékoztatni. Gáz alá helyezést a 4. Üzembe helyezés pont betartásával kell végezni. A tervköteles bővítmény esetén, a meglévő rendszert is fel kell a terven tüntetni. A műszaki leírásnak tartalmazni kell a kialakult együttműködő rendszer biztonsági értékelésének eredményét. A TIGÁZ Zrt. TT 4000 A, B, és C 0, valamint a TIGÁZ-DSO Kft. A 0 kiadású, a 2201_10_DU_01_B_2011 és a 2201_10_DU_01_C_2011 technológiai utasításhoz kiadott kiegészítések érvényességük időpontjáig hatályban maradnak (pl. Hatósági engedélyek, hozzájárulások stb.). 1 2 3

11/2004. (II.13.) GKM rendelet a gázcsatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszakibiztonsági előírásokról 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról, 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól, 12/2004 (II. 13.) GKM rendelet a földgáz ellátásban műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

14/125

Technológiai Utasítás Hatályukat vesztik azok a házi nyomásszabályozó és gázmérő szekrény engedélyek, amelyekben a gázmérőkötése menetes ívekkel, idomokkal van kialakítva (pl. BIM-2006, G-4 /PF 2006/). Ezen technológiai utasítás hatályba lépését követő tervekben nem fogadhatók el. Új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

15/125

Technológiai Utasítás 2. FEJEZET: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 2.1. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó készülékek gázfogyasztásának egymás közötti megosztására szolgál. Alsó hőérték, fűtőérték: Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p1 nyomás – amelyen a reakció végbemegy – állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú. Áramlásbiztosító: a gázkészülék égéstermék-vezető részeinek az a szerkezeti eleme, amely a huzatnak és a visszaáramlásnak az égő működésére és az égésre gyakorolt hatását csökkenti. Áramláskorlátozó: olyan szerelvény, mely a gyártója által meghatározott térfogatáramú gázáramlást meghaladó mértékű áramlás esetén automatikusan zárja a gáz útját. Átfolyó rendszerű vízmelegítő: olyan gázfogyasztó készülék, amelyben a víz melegítése közvetlenül a kifolyástól függ. Átjáró: építményen átvezető, személyi közlekedésre szolgáló tér. Beépíthető gázfogyasztó készülék: szekrénybe, panelben kiképzett fülkébe, konyhai blokkba vagy hasonló helyre való beépítésre alkalmas készülék. Emiatt a készüléket nem feltétlen szükséges minden oldalról burkolattal ellátni. Belső fekvésű helyiség közvetlen természetes szellőzéssel és közvetlen természetes megvilágítással nem rendelkező helyiség. Beruházói műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól, 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről előírásainak. Biztonsági gyorszár: olyan segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági berendezés, amely önműködően megszünteti a gáz áramlását, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Csak kézi beavatkozással nyitható. Az alsó határú gyorszár a beállított nyomástartomány alsó határán, a felső határú gyorszár a felső határán zár. Biztonsági lefúvató berendezés: olyan segédenergia nélkül működő szerelvény, amely, ha az általa védett rendszerben valamely beállított értéknél nagyobb nyomást észlel, akkor nyit, és a beállítottnál nagyobb nyomásnak megfelelő gáztömeget a külső térbe engedi mindaddig, amíg a védett rendszerben a nyomás a megengedett értékre nem csökken. Biztonságos használhatóság: biztonságosan használható az építmény vagy annak része, ha a rendeltetésszerű használókat nem veszélyezteti állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi vagy más szempontból nem megfelelő építményrész, szerkezet, berendezés, építési anyag. Burokcső: a gázvezeték mechanikai védelmét szolgálja, a külső behatásokkal szemben. A burokcsövet központosítva, de toktömítés és szaglócső nélkül kell megépíteni. A burokcső anyaga lehet acél, beton, műanyag. Csatlakozó vezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték. Csőtartó szerkezet (csőmegfogó szerkezet, komplett csőtartó): A csővezeték adott pontján annak térbeli helyzetét biztosító, azaz a csővezeték üzemszerű működéséből származó erőhatásokat felvevő szerkezet, amely szükség esetén biztosítja a csővezeték erőtanilag szükséges elmozdulási lehetőségét is.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

16/125

Technológiai Utasítás Csőtartó elem: Az átlagos igénybevételi feltételekre rendszeresen alkalmazott, szokványos környezeti feltételek között működő csőtartó szerkezethez alkatrészként felhasznált elem, amely „építőkocka‖ elvű felépítési lehetőséget biztosít. Differenciál presszosztát: (pl. a füstgáz nyomáskapcsoló) a gázfogyasztó készülékbe épített, a levegő-füstgáz áramkör biztonságos működésének ellenőrzésére szolgál. Két nyomás értéket olvas le. A két nyomásérték különbsége adja a kapcsolási nyomást. Ha a leolvasott nyomáskülönbség értéke nem megfelelő, a differenciál presszosztát a készülék üzemét megszakítja. Égés: olyan kémiai reakció, amelynek során az éghető gáz a levegő oxigénjével (exoterm) hőtermelő reakcióba lép. Égésbiztosító berendezés: olyan berendezés, amely a lángőr jelére a gáz hozzávezetést nyitva tartja, és azt az ellenőrzött láng hiánya esetén lezárja. Égéstermék: a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező (gáznemű, folyékony vagy szilárd összetevőjű) termék. Égési levegő: az egységnyi gáztérfogat elégéséhez szükséges levegőmennyiség. Égéstermék elvezető berendezés: olyan héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a gáztüzelő berendezésben keletkezett égésterméket a szabadba vezeti. Égő (gázégő): olyan berendezés, amely lehetővé teszi a gáz elégetését. Egyedi nyomásszabályozó állomás: a nem közterületen elhelyezett nagyobb, mint 40 [m3/h], de legfeljebb 200 [m3/h] térfogatáramnál, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Éghető gáz: az a gáz, amelyet a gázelosztásban alkalmaznak és amely a gázfogyasztó készülékben biztonságosan és gazdaságosan eltüzelhető. Olyan telített és telítetlen szénből és hidrogénből álló szerves vegyület, melyet magas égéshő jellemez és ezért fűtőanyagként való felhasználásra kiválóan alkalmas. Elosztási engedélyes (a továbbiakban engedélyes): az a természetes, vagy jogi személy, vagy jogi személyiségű Társaság, aki/amely a 2008. évi XL. törvény szerint a Magyar Energia Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik. Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része. Engedélyesi nyilatkozat (Szolgáltatói szakvélemény): a területileg illetékes engedélyes olyan nyilatkozata, mely szerint a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés felülvizsgálatra benyújtott tervdokumentációját tervező felelősségének megtartása mellett, műszakibiztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja. EPH: egyen-potenciálra hozó vezetékrendszer; az a vezetékrendszer, amely a védővezetőt igénylő érintésvédelemmel ellátott gázfogyasztó készülékek testét, a házi fémhálózatokat, valamint az önállóan is számottevően földelt fémtárgyakat - közvetlenül vagy közvetve - villamosan hatásosan összeköti. Építési műszaki ellenőr: az építtető megbízottja, aki megfelel a vonatkozó rendelet4 előírásainak, az építmény megvalósítása, az építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását.

4

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, ill. a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

17/125

Technológiai Utasítás Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is. Építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály vagy szabvány alapján végezhető építési-szerelési munka. Építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Érintésvédelem: Az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén veszélyes feszültség alá kerülő vezetőrészek, okozta balesetek elleni védekezés. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér. Fagyhatár (mértékadó): a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol a talaj nem hűl tartósan 0 °C alá. Felelős műszaki vezető: aki az építési munkahelyen az építési-szerelési munkát irányítja. A felelős műszaki vezető felel: az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Felső hőérték, (égéshő): Az a hőmennyiség, amely meghatározott mennyiségű gáznak levegőben való elégetése során felszabadul, feltéve, hogy a p1 nyomás – amelyen a reakció végbemegy – állandó, és az összes égéstermék ugyanarra a t1 hőmérsékletre van hűtve, azaz a reagáló anyagok megadott hőmérsékletére; az összes termék gáz halmazállapotú, kivéve az égés során keletkezett vízgőzt, amely a t1 hőmérsékleten kondenzálódva folyadék halmazállapotú. Felhagyás: a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés végleges használaton kívül helyezése, elbontása, beleértve a pébégáz forgalmazói engedélyes által végzett pébé-tartály felállítási helyéről történő elbontást, elszállítását – de legalább a felállítási helyén történő gázmentesítését – és a telepítési helyszín helyreállítását is. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

18/125

Technológiai Utasítás Felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli Társaság, aki (amely) földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől – ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól – a gázfogyasztó készülékig terjed. Fokozott védelem: a gázvezeték olyan védelmi berendezése, amely a vezeték meghibásodásakor a kiszivárgott gáz mennyiséget érzékeli, megakadályozza annak a védendő épülethez vagy műtárgyhoz jutását, az érzékelés hatására olyan jelet ad, amely automatikus lezárást vezérel a vezeték betáplálási oldalán, vagy azonnali kézi beavatkozást tesz lehetővé. Fokozott légzárás: a vonatkozó szabvány5 szerint ebbe az osztályba sorolt nyílászáró, vagy az MSZ EN 9384-2 Lakó és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, műszaki követelmények szabvány szerint, a legalább L2 légzárású nyílászáró. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázokat, valamint egyéb gázfajtákat is. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek. Főégő: az az égő, amely a hőtechnikai feladatát végzi, és általában égőnek nevezik. Főhelyiség: az önálló rendeltetési egység rendeltetése szempontjából meghatározó (mellékhelyiségnek nem minősülő) helyiség. Fűtetlen tér: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszaki-biztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő, építmény által, vagy annak viszonylatában meghatározott tér, amelyben nincs fűtőberendezés, valamint nincs légtér összeköttetésben olyan helyiséggel, amelyben van fűtőberendezés, illetve légtér összeköttetésben van szabad térrel. (Építmény: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló rendelet szerint) Így fűtetlen térnek minősülnek: 5

MSZ EN 12207:2001 Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

19/125

Technológiai Utasítás - a szabadterek (kerítések, előkertek, építmények külső falai stb.) - azon terek, melyek a szabad térrel légtér összeköttetésben vannak (nyitott lépcsőházak, pincék stb.) - azon helyiségek, ahol a várható téli belső hőmérséklet 15 [°C] alatti (lépcsőház, mosókonyha, pince stb.) A hőmérséklet szempontból irányadó: MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Fűtött terű helyiség: olyan, a gázmérő elhelyezésére műszaki-biztonsági és egyéb vonatkozó előírásnak megfelelő tér, amelyben van (üzemképes) fűtőberendezés, valamint légtér összeköttetésben van olyan helyiséggel, amelyben van (üzemképes) fűtőberendezés, egyúttal a várható téli belső hőmérséklet 15 [°C] feletti. Garázs: funkcionálisan gépjármű tárolására szolgáló helyiség, és a használatbavételi engedélyen annak minősítették. Gázcsalád: hasonló tüzelési tulajdonságú, egy Wobbe-szám-tartomány révén egymáshoz kapcsolt éghető gázok csoportja. Gázellátó rendszer: a gázelosztó vezeték, csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés együttesen. Gázmérő hely: a fogyasztó részére telepített gázmérő(k) a hozzátartozó mérőcsatlakozás, kötésanyagokkal, a szekrény vagy fülke illetve helyiség együttese. Gázmérő csatlakozás: olyan szerelvénysor mely lehetővé teszi a gázmérő rendeltetés szerinti felszerelését. Gázérzékelő és beavatkozó készülék, vagy berendezés: a helyiség és/vagy létesítmény légterében éghető gáz (gőz) jelzésére és a védelmi rendszer beavatkozó szervének vezérlésére alkalmas készülék. Gázfogyasztó készülék: olyan készülék, amely éghető gázokkal működik. (A „gáz‖ szó ebben a tekintetben „éghető gáz‖-t jelent, azaz minden 15 [°C] hőmérsékleten és 1 [bar] abszolút nyomáson gáznemű halmazállapotban lévő éghető gázt.) - „A‖ típusú (nyílt égésterű, égéstermék elvezetés nélküli) gázfogyasztó készülék: kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. (Sematikus ábrái: 4. sz. melléklet) - „B‖ típusú (nyílt égésterű, égéstermék elvezetéssel rendelkező) gázfogyasztó készülék: kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas. Az égési levegőt a készülék a felállítási helységből nyeri. (Sematikus ábrái: 4. sz. melléklet) - „C‖ típusú (zárt égésterű) gázfogyasztó készülék: a felállítási helyiséggel szemben zárt égési körrel (légbevezetővel, tűztérrel, hőcserélővel és égéstermék elvezető terekkel) rendelkező készülék. (Sematikus ábrái: 4. sz. melléklet) Gázfogyasztó készülék csatlakozási nyomása (Pc): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülék előtt. Gázhiány-biztosító: az a segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági záró szerelvény, amely valamely beállított értéknél – záró nyomásnál - kisebb nyomás esetén önműködően zárja, korlátozza a gáz áramlását. Megfelelő nyomás esetén a nyitás automatikus, kézi beavatkozást nem igényel. Zárt helyzetben meghatározott, az automatikus nyitáshoz szükséges gáz térfogatáramot átengedi. Gázkonnektor: a fogyasztói vezeték olyan kapcsoló eleme, mely hajlékony csővel úgy kapcsolja össze a gázfogyasztó készüléket a fogyasztói vezeték rögzített szakaszával, hogy az egyszerű kézi mozdulattal szét- és összekapcsolást tesz lehetővé anélkül, hogy szétkapcsolás következtében a csőben lévő gáz a környezetbe kerülne.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

20/125

Technológiai Utasítás Gázmérő: az engedélyes és a fogyasztó között értékesített gázmennyiség joghatással járó elszámolásául szolgáló berendezés tartozékaival együtt. Gázmérő kerülő vezeték: a gázmérő belépő és kilépő oldalát összekötő és elzáró szerelvénnyel ellátott vezeték, amely csak az engedélyes feltételei szerint létesíthető és működtethető. Gázmérő nyomásszabályozó: a gázmérő elé, annak kötésébe szerelt nyomásszabályozó. Gáztechnikai normál állapot értékei száraz levegőre és gázra: a.) Nyomás: Pn=1013,25 [mbar] b.) Hőmérséklet: Tn=288,15 [K] (tn=15[0C]) Gáznyomás-szabályozó: segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása a zavaró változóktól (bemenő-nyomás változásától és az elvétel változó térfogatáramától) függetlenül. Gáznyomás-szabályozó pontossága: a szabályozás minőségére utaló jellemző, a működési tartományon belül a pozitív vagy negatív szabályozási eltérés legnagyobb abszolút értékének az átlaga a névleges kimenő nyomás százalékában kifejezve. Gázszivárgás: a gáz csatlakozó vezetéken és/vagy fogyasztói berendezésen, szerelvényen, gázfogyasztó készüléken tömörtelenség, sérülés, esetleg a technológiai fegyelem megsértése következtében szivárgó gáz. Gázterhelés: az a gáztérfogat, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során időegység alatt a készülékbe áramlik ([m3/h]; [m3/s]). Gépjárműtároló: −

Nyitott: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagyságban helyezkednek el, és a használatbavételi engedélyen annak minősítették

−

Zárt: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket és a használatbavételi engedélyen annak minősítették

Gyújtó láng: (őrláng égő) a főégő meggyújtására szolgáló kis fogyasztású égő. Hajlékony vezeték: a fogyasztói vezeték azon szakasza, mely rendeltetésszerűen a gázfogyasztó készülék feszültség-, elcsavarodás mentes bekötésére szolgál. Harmatpont: az a hőmérséklet, melynél az égéstermékben lévő vízgőz-állandó nyomásontelítetté válik. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését. Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Házi fémhálózat: épületen beüli, minden villamosan összefüggő jól vezető - minden olyan fémszerkezet, amelynek elemei egymáshoz fémesen kapcsolódnak - fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban 5 [m]-nél nagyobb. Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértéket meghaladják. Házi fémhálózatnak kell tekinteni a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózatát, vagy villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

21/125

Technológiai Utasítás Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett, legfeljebb 16 [bar] bemenő nyomású és legfeljebb 40 [m3/h] térfogatáramú, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó. Helység: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített terepcsatlakozása felett látható része. Hőre záró elem: olyan szerkezet, amely 95 [°C] feletti környezeti hőmérsékleten önműködően lezárja a gáz útját. Hőteljesítmény (névleges): a készülék gyártója által megadott névleges leadott teljesítmény [kW]. Hőterhelés: az az energiaáram, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során a készülékbe áramlik. [kW]. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. Ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülék: ipari vagy mezőgazdasági eljárásokra tervezett berendezés, amelyben ipari vagy mezőgazdasági nyersanyag vagy félkész termék gáz eltüzeléséből keletkezett hőenergia és/vagy védőgáz hatásának van kitéve. A gázfogyasztó készülék magába foglalja a tüzelőanyag- és égéslevegő ellátó rendszer, a tűztérmunkatér, égéstermék elvezetés és az irányítástechnikai tartozékok összességét. Ipari nyomásszabályozó állomás: az olyan nyomásszabályozó állomás, amelyen átmenő gáz térfogatárama nagyobb, mint 200 [m3/h]. Jogi zár: a TIGÁZ-DSO Kft. saját hatáskörében alkalmazott, és nyilvántartott eszköz, amely a gázvezeték egyes elemeinek sértetlen állapotát hivatott tanúsítani. Ilyen eszközök pl. gázmérő felszerelésekor használatos csonkplomba (plombatok), biztonsági matrica, függőplomba szabálytalan gázvételezés esetén pl. a szankcionális főelzáró doboz, szankcionális csonkplomba (plombatok), szankcionális függőplomba. Karbantartás: a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés eredeti állapotának és állagának fenntartását célzó, legalább a gyártói és tervezői előírásokon alapuló, kötelezően végzendő, tervszerű tevékenység. Kazánház: kazán funkciójú gázfogyasztó készülék elhelyezésére szolgáló helység, épület melyet a használatbavételi engedélyben annak minősítették. Kazán-létesítmény: olyan nyomástartó létesítmény, amely legalább egy - tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő - nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 [°C]-ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forró víz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál, függetlenül attól, hogy ez a berendezés erőműnek, távhőszolgáltató létesítménynek, vagy központi fűtő berendezésnek a része. Kémény (füstcsatorna): olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított - jellemzően függőleges tengelyirányú - építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amely alkalmas a tüzelőanyag elégetésével működő tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) füstgáza (égésterméke) elvezetésére. Kéménytartozék: a kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, a füstcsatorna, a bekötőnyílás, a füstsíp, a kéménytoldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet. Kerítés a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

22/125

Technológiai Utasítás Készülék elzáró szerelvény: a fogyasztói vezetékbe, a gázfogyasztó készülék elé — áramlási irányban a gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű használatához szükséges szerelvények (a berendezés összes tüzelőanyag szabályozója előtt elhelyezkedő) elé — beépített kézi működtetésű záró szerelvény, amellyel a berendezés tüzelőanyag ellátása elzárható. Készülék nyomásszabályozó: az a nemzeti szabványnak6 megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti. Készülék típusa: a gázfogyasztó készülék szabvány7 szerinti típus besorolásának jelzése. Kibocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből éghető gáz szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy robbanóképes gáz-levegő keverék képződhet. Kivitelező: csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés megvalósítását végző, a vonatkozó jogszabályok szerint arra jogosult természetes vagy jogi személy. Kommunális fogyasztó: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati stb.) intézmények. Kompakt nyomásszabályozó: olyan nyomásszabályozó, amely egy szerkezeti egységben tartalmazza a nyomásszabályozást és a biztonsági nyomáshatárolást biztosító funkcionális szerkezeti egységeket. Kondenzációs kazán: az a kazán, amelyben rendeltetésszerű üzemi körülmények között és meghatározott üzemi vízhőmérsékleten az égéstermék vízgőze részben lecsapódik e vízgőz kondenzációs hőjének fűtési célra való hasznosítására, és az, amely az MSZ 7041:2003 szabvány hatásfok-követelményeinek megfelel. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere, a fokozott légzárású nyílászáró nem biztosít közvetlen természetes szellőzést. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület. Lakószoba: a lakás, szállás, üdülés céljáró szolgáló olyan helyiség, amelynek – függetlenül elhelyezésétől – hasznos alapterülete, belmagassága, közvetlen természetes megvilágítása, szellőzési, valamint fűtési lehetősége megfelel az építésügyi előírásoknak. Lángőr: Olyan berendezés, amely a lángérzékelő jelére nyitva tartja a gázellátást és kikapcsolja azt az őrzött láng kialvásakor. Leágazó vezeték: Az elosztó vezeték azon része, amelynek kezdőpontja az gázelosztó vezetéki leágazás, végpontja a fogyasztói hely telekhatára. Légakna: közel azonos légszennyezettségű helyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, határfalakkal határolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Légcsere szám: helyiségre vonatkoztatott viszonyszám, amely a helyiségbe 1 [h] alatt bevitt szellőző levegő és a helyiség térfogatának hányadosa. Légterhelés - fajlagos légterhelés: az "A" vagy "B" típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezésére szolgáló zárt helyiség jellemzésére szolgáló arányszám, amely a helyiségben elhe6

MSZ EN 88-1 Gázkészülékek nyomásszabályozói és kapcsolódó biztonsági berendezései. 1. rész: Nyomásszabályozók legfeljebb 50 kpa bemenő nyomásig. 7 MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti osztályozási rendszere


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

23/125

Technológiai Utasítás lyezett - nevezett típusú - gázfogyasztó készülékek hőterhelésének [W; kW] és a helyiség térfogatának [m3] hányadosaként áll elő. Egysége: [W/ m3 ; kW/m3 ]. Légtér összeköttetés: Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér. Leválasztott csatlakozóvezeték vagy leválasztott fogyasztói berendezés: a vonatkozó szabvány8 értelmében gáztere a gázellátó rendszer felé záróelemmel lezárt és gázt nem tartalmazhat. Megjegyzés: Záróelem a teletárcsa, vakkarima, kupak, dugó, csővég-lehegesztés. Lezárt csatlakozóvezeték vagy lezárt fogyasztói berendezés: a vonatkozó szabvány9 értelmében gáztere a gázellátó rendszer felől lezárt zárószerelvénnyel elválasztott és üzemnyomású gázt tartalmazhat. Megkerülő vezeték: az a vezetékszakasz, amely lehetővé teszi a gázvezetékbe épített biztonsági feladatokat ellátó berendezések átmeneti kiiktatásával a gázfogyasztó készülék üzemeltetését. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul, illetve a hasadó-nyíló felület maradandó roncsolása bekövetkezik. Megvalósulási dokumentáció: az engedélyesi nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció olyan példánya, amely a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés megvalósult állapotát tükrözi. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, így különösen:  közmű-becsatlakozási műtárgy,  közműpótló műtárgy,  hulladéktartály-tároló,  - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,  kerti építmény,  húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,  állat ól, állatkifutó,  trágyatároló, komposztáló,  siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,  gépkocsi és egyéb tároló, vagy ezek épülete valamint  mosókonyha, nyárikonyha épülete. Mellékhelyiség: az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl. fűtő-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége. Membrános gázmérő: olyan gáztérfogat-mérő eszköz, amelyben az átáramló gáz térfogatát a gáz által elmozdított válaszfalakkal rendelkező mérőkamrák segítségével határozzák meg. Monitorszabályozó: biztonsági berendezésként használt, az aktív szabályozóval sorba kapcsolt második szabályozó, amely az aktív szabályozó meghibásodásakor átveszi a nyomásszabályozást egy, az aktív szabályozónál nagyobb beállított értéken.

8 9

MSZ 11413-4:1977 Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések. MSZ 11413-4:1977 Gáztömörség vizsgálata Kisnyomású csatlakozóvezetékek és fogyasztói berendezések.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

24/125

Technológiai Utasítás Műszaki-biztonsági ellenőrzés: az az eljárás, amelynek során az engedélyes képviselője vagy megbízottja (műszaki átvevője) a kivitelezett létesítményt, az engedélyesi nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció alapján műszaki-biztonsági szempontból minősíti. Névleges hőterhelés: a gyártó által a gázfogyasztó készülékre megadott névleges hőterhelés, [kW]. Nyílt égésterű gázfogyasztó készülék: az a készülék, amely közvetlenül nem csatlakozik olyan kéményhez vagy égéstermék-elvezető berendezéshez, amely a felszerelési helyiségből eltávolítja az égésterméket, vagy olyan égéstermék elvezető vezetékhez csatlakoztatható készülék, amely kivezeti az égésterméket abból a helyiségből, ahol azt felállították. Az égéslevegőt közvetlenül a felszerelési helyiségéből veszi. Nyomások: (ezen előírásban alkalmazott és megnevezett különböző nyomások megnevezései és értékei) - Normál (atmoszférikus) légköri nyomás (pn): Magyarországon a légnyomás egységesen elfogadott abszolút értéke, mely a gázhalmazállapotú anyagok normál állapotának meghatározására szolgál [Pa, kPa, bar, mbar]. - Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Jelen előírásban megegyezik a szilárdságvizsgálati nyomás (STP) értékével [Pa, kPa, MPa, bar; mbar]. - Névleges nyomás (PN): a hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; ezen európai szabványokban jellemzően a karimákhoz használják [bar]. - Névleges üzemi nyomás (NOP): a gáz tervezési nyomása a tervezett üzemeltetési feltételekkel a gázfogyasztó készülékek csatlakozási pontjánál. - Csatlakozási nyomás (pc): a gázfogyasztó készülék csatlakozásánál mérhető statikus nyomás és az atmoszférikus nyomás közötti különbség [mbar]. - Csatlakozási nyomás (pc): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülékekhez tartozó szerelvények előtt. - Üzemi nyomás (OP): a csővezetékben normális üzemszerű körülmények közt kialakuló nyomás [bar; mbar]. - Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet [bar; mbar]. - Legnagyobb rendellenes, vagy üzemzavari nyomás (MIP): a biztonsági berendezések által korlátozott legnagyobb nyomás, amely a csővezetéket rövid időre terhelheti [bar; mbar]. - Megengedett bemenő oldali nyomás (pbmax): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar]. - Bemenő-nyomás (pb): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén (bar). - Megengedett kimenőoldali nyomás (pkmax): az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar]. - Kimenőnyomás, (pk): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén [bar; mbar]. - Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb üzemi nyomás, amellyel a csővezeték szabályos üzemi feltételek között üzemeltethető [bar; mbar]. - Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar]. - Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar].


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

25/125

Technológiai Utasítás Nyomásfokozatok: csatlakozó (2.-1. sz. táblázat). Nyomásfokozat

vezeték és

a

fogyasztói berendezés

vonatkozásában

2.-1. sz. táblázat A nyomásfokozat nyomástartománya

Kisnyomás

MOP ≤ 100 [mbar]

Középnyomás

100 [mbar] < MOP ≤ 4 [bar]

Nagyközép nyomás

4 [bar] < MOP ≤ 25 [bar]

Nagynyomás

MOP >25 [bar]

Nyomáspróba: - Szilárdsági nyomáspróba: olyan eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt rendszert próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek. - Tömörségi próba olyan: eljárás, amellyel igazolható, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. Összekötő elem: Építőelem vagy építőelemek a gázfogyasztó készülék égéstermék elvezető csonkja és az épület égéstermék-elvezető berendezésének összekötéséhez. Összeszellőztetés: két, egymással határos helyiség akkor tekinthető összeszellőztetettnek, ha a két helyiség közös elválasztó fala rendelkezik 2 [db], egyenként legalább 150 [cm2] szabad felületű, el nem zárható, a két légteret összekötő szellőzőnyílással, amelyek közvetlenül a padló szinten és a mennyezet alatt, de egymástól legalább 1,8 [m] függőleges távolságban helyezkednek el. Összeszellőztetett a két helyiség akkor, ha közöttük olyan nyílás van, amely nincs zárható nyílászáróval ellátva. Próbanyomás: a gázellátó rendszer szilárdsági és tömörségi vizsgálatánál előírt nyomásérték. Rendeltetési ország (közvetlen): az az ország, amely számára a gázfogyasztó készüléket tanúsították és amelyet a gyártó közvetlen rendeltetési cél-országként megad. A gázfogyasztó készülék változtatás nélkül üzemeltethető. Rendeltetési ország (közvetett): az az ország, amelyhez a gázfogyasztó készüléket tanúsították, de a gázfogyasztó készülék csak a gyártó által előírt beavatkozást követően alkalmazható a cél-országban. Rendeltetésszerű használat: a csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés műszaki leírásában, kezelési és karbantartási útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott paraméterekkel jellemzett feltételeknek megfelelő használat. Reteszkapcsoló: (együttműködés gátló) olyan kapcsoló szerkezet, mely az egyik készülék üzeme idejére a másik készülék üzemét szünetelteti (pl. páraelszívó és a „B‖ típusú gázfogyasztó készülék együttes működésének megakadályozása). Reteszelt kikapcsolás: olyan biztonsági kikapcsolás, amelyet követő újraindulás csak kézi beavatkozással történhet. Robbanási határkoncentrációk: - Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

26/125

Technológiai Utasítás -

Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.

Robbanásveszélyes térség: az a térség, amelyben robbanóképes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel. Robbanásveszélyes zónák: a robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolása a következő: - 0-s zóna: olyan térség, amelyben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg van folyamatosan vagy hosszú ideig, vagy gyakran jelen. - 1-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben, várhatóan, esetenként gáz-, gőzvagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg fordul elő. - 2-es zóna: olyan térség, amelyben, normál üzemben gáz-, gőz- vagy ködállapotú éghető anyag levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes közeg várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn. Robbanóképes gázközeg: gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre. Szabálytalan helyzet: a létesítéskor hatályos előírásoknak nem megfelelő műszaki állapot. Szakaszoló szerelvény: a csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvény, amely alkalmas arra, hogy - a gáz áramlási irányát tekintve - a vezeték egy, vagy több szakaszát a gáz betáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen. Szellőzés/szellőztetés: a helyiségben lévő levegő cseréje természetes (gravitációs) módon, vagy gépi eszközök, berendezések segítségével. Szellőző levegő: a gázfogyasztó készülék helyiségébe gravitációsan, vagy gépi úton beáramoltatott – közvetlenül vagy közvetve szabadból származó - levegő. Szerelési távolság: a létesítés során az egyes gázberendezések és egyéb létesítmények között betartandó azon legkisebb – függőleges vetületben mért - (palást) távolság, amelynek biztosítása a létesítmény üzemeltetése során elvégzendő javítási, karbantartási, üzemzavar elhárítási tevékenység biztonságos elvégzéséhez szükséges, és az érintett közművek, egyéb létesítmények üzemét nem befolyásolja. Szigetelő közdarab: a fém anyagú gázvezetékbe épített elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem. Technológiai célú gázfelhasználás: az olyan célú gázfelhasználás, amelynek során az elégetett gáz hője nem emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek, létesítmények, terek, épületek fűtésére, használati melegvíz előállítására, vagy konyhai igények kielégítésére, hanem valamilyen gyártmány, produktum előállításához alapanyagként szolgál. Telekhatár: a gázszolgáltatással érintett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartás szerinti határa. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték. Tervező: az a személy, aki a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés megvalósításához szükséges tervezési feladatokat elvégzi, a tervezői nyilatkozatot adja, és akinek külön


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

27/125

Technológiai Utasítás jogszabály10,11 alapján a tervezési feladatnak megfelelő szakirányú tervezési jogosultsága van. Tervezői jogosultság: személyhez fűződő jog, a tervkészítés joga, amit a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzékében nyilvántartott személy szakterületi tervezői jogosultsága mértékéig gyakorolhat. Tervezői felelősség: A tervező azon törvényi kötelezettsége, mely szerint a kor technikai színvonalának, a tervezés időpontjában érvényes jogszabályoknak, előírásoknak, a szakma általánosan elfogadott szabályainak és a korszerű műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő, szakszerű tervdokumentációt tartozik készíteni. Tervezői nyilatkozat: a tervdokumentáció kötelező része, amelyben a tervező arról nyilatkozik, hogy a kiviteli tervdokumentációt a megrendelővel, az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés folyamán egyeztette, és a tervezett műszaki megoldás megfelel a tervezési célnak, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gyártói előírásoknak, szabványoknak, vagy attól történt eltérés esetén az egyenértékűséget számítással, vagy más módon igazolta. Tervfelülvizsgálat: a tervdokumentáció műszaki-biztonsági és kivitelezhetőségi szempontból történő felülvizsgálata. Tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére. Tervfelülvizsgáló: az engedélyes alkalmazásában álló, jogszabályban12 előírt szakképesítéssel rendelkező személy, aki a tervfelülvizsgálatot végzi. Többszintes épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága legfeljebb 13,65 [m]. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: olyan építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50[%]-nál nagyobb mértékben korlátozott. Új vagy felújított épület: az utasításban foglaltak betartása szempontjából, minden olyan épület vagy épületrész, amelynek építési engedélyét ezen utasítás hatályba lépése után adták ki. Üzemeltetés: a gáz csatlakozó vezeték és felhasználói berendezések, valamint a telephelyi vezetékek karbantartása, javítása és az ezeken végzett ellenőrzés és üzemzavar elhárítás. Üzemeltető: földgáz felhasználása esetén az a természetes, vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely az engedélyessel megkötött szerződés szerint a gázt használja. Üzemen kívül helyezés: a vonatkozó szabvány13 értelmében a gázzal feltöltött csőhálózatot, állomásokat, berendezéseket és szerelvényeket üzemből kivonó és a rendszerről leválasztó tevékenység.

10

11

12

13

104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról MSZ EN 12327:2002 Gázellátó rendszerek. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezés. Műszaki követelmények.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

28/125

Technológiai Utasítás Üzemzavar: minden olyan körülmény, amely a gáz rendeltetésszerű és biztonságos használatát gátolja. Üzemzavar elhárítás: az üzemzavart kiváltó ok megszüntetése az arra jogosultsággal rendelkező szakember vagy szervezet által. Vegyes rendeltetésű épület: amelyben két vagy több egymástól eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egység van vagy létesül. Vezető tervező: több tervező közreműködését igénylő tervezési munkák összehangolásáért felelős vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező. Védőcső: a gázvezeték mechanikai védelmére, vagy a vezetékből meghibásodás esetén kiáramló gáz összegyűjtésére és szabadba vezetésére szolgáló cső. Védőtávolság: a csatlakozó- vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezés és a megközelített létesítmény, épületszerkezet vagy használati tárgyak között függőleges vetületben megengedhető legkisebb vízszintes távolság. Zárt égésterű gázfogyasztó készülék: olyan készülék, amelynek égésköre a készülék felállítási helyét képező tértől el van zárva. Zárt tér: a rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt tér. 2.2. PÉBÉGÁZ ELLÁTÁS TOVÁBBI FOGALOM MEGHATÁROZÁSAI Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen fogalom meghatározásokat a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

29/125

Technológiai Utasítás 3. FEJEZET: KÖVETELMÉNYEK 3.1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad. 3.1.1. A tervező felelőssége A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, b) az építésügyi előírások betartásáért, c) a jelen utasításban előírtak betartásáért, d) a hivatkozott szabványok alkalmazásáért, e) az egészségvédelmi előírások betartásáért, f) a tűzvédelmi előírások betartásáért, g) a balesetelhárítási és a munkavédelmi, h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért, i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért, k) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért, l) a tárggyal összefüggő jogszabályi és szakmai utasítások betartásáért. 3.1.2. A tervezői jogosultság követelményei A tervezői jogosultság megállapítása a vonatkozó kormányrendeletek14 alapján a Magyar Mérnöki Kamara hatásköre. A tervezőnek az adott tervezési feladatra való jogosultságát az elosztói engedélyes területileg illetékes egysége felé előzetesen igazolnia kell. 3.1.3. A tervdokumentáció tartalmi követelményei A tervezés tárgya szerint, az alábbi pontokban foglalt dokumentáció. 3.1.3.1. A tervezői nyilatkozat Írásos felelősségvállalás (több tervező esetén a tervezett részre vonatkozó), amely az alábbiakat tartalmazza: a) a létesítmény megnevezését, helyszínét, b) a terv tárgyára vonatkozó jogszabályok és az elosztási engedélyes által műszaki – biztonsági szempontok alapján felülvizsgált, tervvel érintett technológiai utasításainak betartását, c) a technológiai utasítástól való eltérés esetén, az eltérés indoklását és a választott megoldás egyenértékűségének igazolását, d) a tervnek tervezési célra vonatkozó megfelelőségét, e) a tervezett létesítmény biztonságos kivitelezhetőségét és az egészséget nem veszélyeztető módon történő üzemeltethetőségét, f) a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az általa ismert közműveket és térszint alatti műtárgyakat a helyszínrajzon az adatszolgáltatásnak megfelelő pontossággal feltüntette, g) az érintett szakhatósági nyilatkozatokban előírtakat érvényesítette, h) a tervben szereplő gázfogyasztó készülék megfelel a gázkészülékek tanúsított típusa egyikének (típus megjelölés),

14

104/2006. (IV. 28.) Kormány rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól, 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

30/125

Technológiai Utasítás i)

A gázkészülék szerves részének minősülő – beépítésre tervezett szerkezeti elemek kizárólag a készülék CE tanúsítása szerintiek, a gyártó által előírt tisztító és ellenőrző idomokat az installációs terv tartalmazza, j) Az égési levegő ellátó és égéstermék-elvezető szerkezeti elemek megfelelnek a gyártói előírásoknak (kivitel, hossz, áramlási ellenállás stb.), k) A gázkészülék minden részében a kondenzvíz elvezetéséről a gyári előírások szerint gondoskodott, jégdugót a kondenzvíz nem okoz, l) a tervező eredeti aláírását és a kamarai azonosító számát a jogszabályban15 előírtaknak megfelelően. 3.1.3.2. A műszaki leírás tartalma a) a tervezési célt, a szállított gáz jellemzőit, és a mérés-elszámolás műszaki megoldását, b) a gázfogyasztó készülékek azonosító adatait, gázterhelését és műszaki adatait, c) a tervezési nyomásokat és nyomásfokozatokat, d) az üzemeltetési hőmérséklet határokat, e) a tervezett létesítmény helyszínét, a tervrajzokon nem ábrázolható részletek leírását, f) a tervezési határokat, g) a csatlakozó vezeték jellemző paramétereit, h) a felhasználói berendezés paramétereit, valamint ezek meghatározására vonatkozó számításokat, a gázfogyasztó készülékek beépítési feltételeit, i) a tervtől való bármi nemű eltérés, vagy a terv megváltoztatásának feltételeit, valamint a terv szerinti állapot későbbi megváltoztatására vonatkozó figyelmeztetéseket és feltételeket, j) a korlátozott élettartamú tartozékok felsorolását az élettartam megjelölésével (pl. hajlékony gázbekötőcső) k) a gázfogyasztó készülékek légellátásának, égéstermék elvezetésének hő- és áramlástechnikai méretezését, az alkalmazott elemek gyártó szerinti azonosító adatait, l) a kivitelezésre vonatkozó előírásokat és szükség szerint a tervezett kötések (különös tekintettel a hegesztésre) technológiáját és rendjét, valamint az indokolt tervmagyarázatokat, m) a munkavédelem és az egészségvédelem feltételeinek kielégítését, n) a biztonsági értékelés eredményét, o) a vonatkozó jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatásának szükségességét, a koordinátor feladatait az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben, p) a kivitelezett gázrendszer korrózióvédelmét és állagmegóvását, az érintésvédelem megoldását, q) a robbanásveszélyes terek alakjának és méreteinek meghatározását, r) a tűzvédelmi követelményeket, valamint azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, s) a környezetvédelemi követelményeket, valamint azok teljesítésére vonatkozó megoldásokat, t) az elvégzendő nyomáspróbák, üzempróbák, próbaüzem és tesztek leírását, azok megfelelőségeinek kritériumait, u) a meglévő rendszerhez való csatlakozás körülményeit, műszaki megoldását (engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján), v) az üzemelő rendszer átalakítását, lezárása vagy üzemen kívül helyezését az engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján.

15

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, ill. a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról)


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

31/125

Technológiai Utasítás 3.1.3.3. Tervrajzok A tervdokumentációnak a tervezés tárgyától függően a műszaki-biztonsági feltételek igazolása érdekében értelemszerűen az alábbi rajzdokumentációkat kell tartalmazni. a) Helyszínrajz, amely a szükséges méretarányban tartalmazza: − a gázellátással érintett ingatlan(ok) címét, helyrajzi számát, − a tervezés határát, meglévő rendszerhez történő csatlakozás pontját, − ha a terv az ellátandó ingatlanon kívül más ingatlan(oka)t is érint (átvezetés, szolgalom, védőtávolság) annak/azoknak helyrajzi számát, − az épületek, létesítmények körvonalrajzát, elhelyezkedésük méreteit, − a tervezett vezeték nyomvonalát, − méretét, anyagát, − a területen lévő közművek (víz, csatorna, villany, telekommunikáció) vezetékeinek az adatszolgáltatás pontosságának megfelelően feltüntetett elhelyezkedését, − a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét, − a vezeték nyomvonala közelében lévő fák helyét, − a föld alatti ismert létesítmények (pince, akna stb.) helyét, − a védelem szükségességét, méretét, anyagát, műszaki megoldását. − az égéstermék kivezetést a környezetében levő objektumokat, épületeket. b) Alaprajzok, amelyek általában 1:50 méretarányban tartalmazzák a gázzal ellátott épület (létesítmény) csatlakozó vezetékének és gázfogyasztó berendezésének elhelyezésével érintett és azzal kapcsolatban lévő részeit, ezen belül részletesen: − a nyílászárók helyét, típusát és légzárási értékét, − az egyes helyiségek megnevezését, − a vizes berendezési tárgyak alak- és mérethű helyét, − a beépítésre kerülő gázfogyasztó készülékek helyét, rendeltetését, az MSZ CEN/TR 1749 szabvány szerinti típusát, névleges hőterhelését, gázterhelését, − fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben elhelyezett gázfogyasztó készülék esetében annak villamos védettségét, − a csatlakozó vezeték, fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek nyomvonalát, méretét, anyagát, − a szerelvények (anyagátmenetek) helyét, típusát, méretét, − a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét típusát, méretét, teljesítmény adatait, − a légellátás, szellőzés légmennyiség adatait, szerkezeteit, típus, teljesítmény megjelöléssel, − az égéstermék elvezetés szerkezeteit, − az égéstermék elvezető berendezés helyét, méretét, a kitorkolás helyzetét a saját és a szomszédos épületekhez képest, − a hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek helyét, méretét, − a gázérzékelők, beavatkozó szerkezetek elhelyezését, típusát, üzemi paramétereit, − a bontás, átalakítás esetén az elbontásra kerülő, a megmaradó és az új vezetékek, gázfogyasztó készülékek egyértelmű megjelölését, − és minden olyan adatot, ami a terv felülvizsgálatához szükséges (pl. gázmérő és gázfogyasztó készülék, elektromos berendezés, nyomásszabályozó és nyílászáró távolsága stb.). c) Függőleges csőterv, amely általában 1:50 méretarányban tartalmazza: − a szinteket és belmagasságukat, − térszint alatt elhelyezett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek takarási mélységét, − a tervezett gázfogyasztó készülékeket és típus jelölésüket,


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

32/125

Technológiai Utasítás − − − −

a nyomásszabályozó (állomás), gázmérő helyét típusát, méretét, teljesítményadatait, a csővezetékek, szerelvények anyagát, méretét, kötésmódját, kapcsolását, a gázfogyasztó készülékek, csővezetékek, égéstermék-elvezető szerkezetek szerelési és bekötési magasságát, az égéstermék-elvezető berendezések méretét, anyagát vagy azonosítását, és ha értelmezhető, a hatásos magasságát.

d) Részletrajzok az értelmezéshez szükséges méretarányban mindazon esetben, amikor nem minősített vagy gyártói nyilatkozattal rendelkező szerkezetek (pl. védőszekrény, függesztés, nyomásszabályozó állomás stb.) kerülnek beépítésre – a legyártáshoz szükséges méretekkel. További részletrajzok szükség esetén: − villámvédelmi terv, − elektromos reteszelési terv, − légellátási-szellőzési terv, − az égéstermék-elvezetés terve, − a nyomásszabályozó(állomás) és gázmérő telepítési rajzai. e) Számítások A tervhez mellékelni kell mindazon számítást, amelyek a tervezés tárgyát képező felhasználói berendezés megfelelőségének bizonyítását szolgálják, pl.: - A felhasználói berendezés paramétereinek meghatározására vonatkozó számításokat. - A légellátás-szellőzés, égéstermék elvezetésre vonatkozó számításokat. - A műszaki jellemzők meghatározása érdekében végzett számításokat, valamint a műszaki biztonsági követelmények meglétének igazolására elvégzett számításokat, diagramokat. - Az egyes műszaki előírásoktól való eltérés esetén, a műszaki biztonsági szint biztosításának igazolására vonatkozó számításokat stb. f) Szakvélemények A tervhez mellékelni kell mindazon szakvéleményt, amelyek a tervezés tárgyát képező fogyasztói berendezés létesítéséhez szükségesek, pl.: építész vagy statikus írásos véleményét, környezetvédelmi szakvéleményt stb. 3.1.3.4. Egyéb részek A tervhez csatolni kell: a) a tervvel érintett területen található közművek üzemeltetőinek hozzájárulásait, b) a meglévő égéstermék elvezető berendezés(ek) esetén a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató hozzájáruló nyilatkozatait, a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető berendezések kivételével abban az esetben, ha az nem a már meglévő épülethez tartozó égéstermék elvezető berendezésben kerül kialakításra. 3.1.4. Tervfelülvizsgálat a) A csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés valamint a telephelyi vezetékek kiviteli tervét – a kivitelezés megkezdése előtt – be kell nyújtani az engedélyeshez műszakibiztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra.16 Az elosztói engedélyes a kiviteli terven kizárólag a gázellátás műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek lé-

16

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

33/125

Technológiai Utasítás tesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos, illetve a fogyasztó kötelessége. b) A tervfelülvizsgálat során figyelemmel kell lenni a Társaság által megjelölt gázszolgáltatási feltételekre (elosztó vezeték megléte, vagy szükségessége, az igényelt gáz térfogatáram biztosításának lehetősége és annak műszaki feltételei stb.), a gázszolgáltatás fennállására, a méretezés meglétére, műszaki-biztonsági követelmények teljesülésére és a tervnek a terven feltüntetett gázfogyasztó készülék CE tanúsítás szerinti kivitelére. c) A meglévő csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek bővítése, átalakítása esetén az elosztói engedélyes a tervfelülvizsgálat során, az üzembe helyezés feltételeként előírhatja, hogy a rendszeren teljes körű műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végezzenek. d) A kivitelezést az engedélyes kivitelezésre alkalmas nyilatkozatának keltétől számított 2 éven belül szabad megkezdeni. Az engedélyesi nyilatkozat érvényessége meghosszabbítható, ha az ismételt benyújtáskor érvényes műszaki-biztonsági feltételeknek megfelel. 3.1.5. Eltérés a felülvizsgált tervtől A tervdokumentációtól eltérni a tervező írásos hozzájárulásával szabad. Amennyiben az eltérés műszaki-biztonsági feltételt is érint, a tervező köteles az engedélyestől ismételt tervfelülvizsgálatot is kérni. Nem szükséges a terv módosítása, illetve nem kell tervet készíteni, ha a tervezettől vagy meglévőtől eltérő típusú (gyártmányú), de azzal azonos jellegű és gázterhelésű, villamos védettségű gázfogyasztó készülék kerül felszerelésre, a tervező hozzájárulásával. Akkor sem szükséges a tervezőnek a tervet módosítania, ha a kivitelezés során a fogyasztói vezeték nyomvonalában következik be olyan változás, amely a műszaki-biztonsági feltételeket nem változtatja meg, de a megvalósítási terven a módosulást a kivitelezőnek át kell vezetnie. 3.2.

FÖLDGÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK, FOGYASZTÓI VEZETÉKEK, VALAMINT TELEPHELYI VEZETÉKEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI

a) Csatlakozó, fogyasztói vezetéket, valamint a telephelyi vezetékek úgy kell tervezni, hogy annak elhelyezése, üzemi nyomása, anyaga és mérete a gázfelhasználási célokat és a jelen utasítás előírásait kielégítse. b) A megengedett nyomásesést a csatlakozó és a fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek hidraulikai méretezésénél a tervező vegye figyelembe. Erre vonatkozóan alapadatként az engedélyesnek kell megadnia a tervező részére a csatlakozó vezeték kezdőpontjára vonatkozó (és a tervező számításaiban alkalmazható) nyomást. A tervezőnek ennek alapján kell méretezni az általa tervezett csővezetékeket, és kell biztosítani a gázfogyasztó készülékekre megadott csatlakozási nyomást. (Csatlakozó- és fogyasztói vezetékekre a 3.-1. sz. táblázat szerint) 3.-1. sz. táblázat Gáz fajta

Névleges üzemi nyomás pn [mbar]

Földgáz

25 85

Csatlakozási gáznyomás pc [mbar] Gázfogyasztó készülék a csatlakozó vezetékbe szerelt Kisnyomású elosztó vezetékKészülék nyomásszabályonyomásszabályozóval, vagy ről ellátott felhasználói bezóval szerelt gázfogyasztó többlépcsős nyomáscsökkenrendezés készülék téssel Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb Legalább Legfeljebb 25 28 23 33 25 100 73 100 73 100 75 100

c) Mértékadó gázterhelés A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a fenti vezetékszakaszokról ellátott készülékek - jellegük szerinti - egyidejű fogyasztását összegezni kell.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

34/125

Technológiai Utasítás Az egyidejű fogyasztásokat az adott gázfogyasztó készülékek névleges gázterhelésének és a készülékek egyidejűségi tényezőjének szorzata adja. Az egyidejűségi tényező értékeit (fG) lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a 10. sz. melléklet 1. sz. táblázata tartalmazza. Központi fűtési és melegvíz készítési célokat egyaránt szolgáló kombi készülékek esetében a nagyobb egyidejű teljesítményt kell a vezeték méretezésénél alapul venni. 30 [kW] névleges terhelés fölötti kazánok, vízmelegítők, kommunális vagy ipari berendezések egyidejűségi tényezőjét a várható használat alapján kell figyelembe venni. Ha ez előre nem határozható meg, akkor a figyelembe veendő egyidejűségi tényező 1,0. A beépített idomok (iránytörések, elágazások, szűkítések, szerelvények) áramlási ellenállását alaki ellenállás tényezőjük figyelembe vételével kell megállapítani. Egyéb adat hiányában a legfontosabb idomok alaki ellenállási tényezői (ξ) a 10. sz. melléklet 2. sz. táblázat szerint vehetők figyelembe. Az ipari, mezőgazdasági célú felhasználók csatlakozó és fogyasztói vezetékeit, valamint a telephelyi vezetékek úgy kell tervezni, hogy a cső anyagában lévő mechanikai feszültségek nem haladhatják meg a minimális folyási szilárdság (Rt 0,5) és a tervezési tényező (f0) szorzatát. A tervezési (biztonsági) tényező fém anyagú vezetékek esetén legfeljebb 0,67; polietilén vezetékek esetén az MSZ EN 1555 szabványsorozat alapján (szorzó tényezőként használva) legfeljebb 0,5, a szabvány szerinti képlet alkalmazása esetén értéke legalább 2,0 legyen. A gázfogyasztó készülékekre előírt csatlakozási nyomásnál nagyobb üzemi nyomás esetén készülék nyomásszabályozóval kell biztosítani a gázfogyasztó készülék csatlakozási gáznyomását. A gázvezetékek és szerelvények átmérője olyan legyen, hogy a gáz áramlási sebességéből adódó igénybevételek a hálózat élettartamát ne csökkentsék. A hőtágulástól eredő káros mechanikai feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyenek. A gázvezeték érintésvédelméről gondoskodni kell, mely a fogyasztó feladata. Új EPH rendszer kiépítését, vagy megfelelő EPH rendszerhez való csatlakozást csak a tevékenységre előírt szakképesítéssel rendelkező, jogosult személy végezheti. A fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként. Ezzel védőegyenpotenciálú összeköttetéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni a védővezető és az idegen vezetőképes részek között (MSZ HD 60364-5-54:2007, előzményszabvány MSZ 2364-540:1995). A csatlakozó vezeték előtt legyen főelzáró szerelvény, melyet lehetőleg közterületen kell elhelyezni vagy a telekhatáron belül legfeljebb 0,6 - 1,0 [m]-re. A fogyasztó és az ellátandó ingatlan gázellátását a vonatkozó jogszabályok17 szerint, elsősorban közvetlen közterületi csatlakozással kell megoldani (minden önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlant külön leágazó vezetékkel kell a gázelosztó vezetékről ellátni). Amennyiben az ellátandó ingatlan gázellátása közvetlenül közterületről nem oldható meg, és a gázellátás az idegen ingatlanon történő átvezetéssel akkor biztosítható, ha ez a megoldás műszaki-biztonsági szempontból elfogadható, az érdekelt felek erről a megoldásról előzetesen írásban megegyeztek. Az elosztói csatlakozási szerződést a Társaság nem köti meg, addig, amíg a felhasználó a csatlakozó vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat részünkre át nem adta. A műszaki átadás-

17

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, és a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

35/125

Technológiai Utasítás átvétel feltétele a telki szolgalmi jog ingatlan nyilvántartásba történt jogerős bejegyzés megléte. d) Lakó- és kommunális épületben csak kisnyomású gázvezeték lehet. e) Méretlen és mért gázvezeték párhuzamos vezetése esetén a méretlen gázvezeték kerüljön felülre. 3.2.1. Csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezeték épületen kívüli nyomvonala Azokban az esetekben mikor a felhasználási hely, illetve a védőtávolságokon belüli környezet változása pl. építészeti átalakítások (kerítés elbontása), tereprendezés (talajtakarás megváltozása), funkcióváltozás (parkoló létesítése) stb. valósul meg, a felhasználó, építtető, tervező, kivitelező a munkálatok megkezdése előtt egyeztetni köteles az elosztói engedélyessel a vonatkozó követelmények érvényesülése érdekében. 3.2.1.1. Térszint alatti elhelyezés A csatlakozó vezetéket és a fogyasztói vezeték épületen kívüli szakaszát lehetőleg a térszint alatt, vagy a 3.2.1.3. pont szerint kell elhelyezni, kivéve a technológiai tartozékok csővezetékeit, valamint a felszín feletti kereszteződés eseteit. A fogyasztói főelzáró helyét az elosztási engedélyes meghatározza és megadja a tervezőnek. A csatlakozó vezeték, és a fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek telekhatár és épület, építmény közötti szakasza épületektől, közművektől és más objektumoktól olyan távolságra legyen (3.-2. sz. táblázat), amely lehetővé teszi az építéssel, az üzemeltetéssel és a karbantartással kapcsolatos biztonságos munkavégzést, valamint a munkák közben az állagmegóvást. A vezeték minden lehetséges esetben PE vezeték legyen, acél vezetéket az 5.1.2.3 pont szerint passzív korrózióvédelemmel kell ellátni. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek telekhatár és az épületbe belépési helye közötti szakaszán a takarási mélysége legalább 80 [cm] legyen, ettől kisebb takarás egyedi tervezői megoldással az egyenértékűség igazolása mellett alakítható ki. A csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek nyomvonalán a talajtömörség mértékét a tervező a várható igénybevétel alapján határozza meg. A gázvezeték az egyéb közműveket és térszint alatti műtárgyakat földgáz esetén lehetőleg felülről, pébégáz esetén lehetőleg alulról keresztezze. A túlnyomás alatt nem álló üreges közművek vagy műtárgyak alatt átvezetett gázvezetékeknek a védőtávolság határáig kiépített védelme legyen. A földbe fektetett vezetékbe épített elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz szükséges kezelőszerv csapszekrénybe felhozott kivitelű legyen. Az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával meg kell jelölni. Ha az elzáró szerelvény nyitásához, illetve záráshoz speciális eszköz szükséges, azt az elzáró szerelvény közelében, hozzáférhető helyen, de az illetéktelen behatástól védve kell elhelyezni. A földbe épített szerelvény védve legyen az adott beépítési helyen várható környezeti és korróziós hatásoktól. Iparvágányok keresztezése előtt (a gáz áramlási irányát tekintve) 5 és 50 [m] távolságon belül legyen elzáró szerelvény a vezetékbe beépítve a Vasúti Szabályzat szerint. A telephelyi, a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, felhasználói berendezések, védőtávolságain belül tervezett utólagos átalakítások (tereprendezési, építészeti, épületgépészeti, átalakítás) vagy rendeltetés (funkció) változás esetén az építtetőt, tervezőt, kivitelezőt egyeztetési kötelezettség terheli jelen előírások további érvényesítése érdekében.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

36/125

Technológiai Utasítás 3.2.1.2. Védőtávolság A csatlakozó vezetéket és a fogyasztó vezeték térszint alatti szakaszát, az alábbi (3.-2. sz. táblázat) védőtávolság betartásával kell vezetni. Kivétel az épület fala, ha azt merőlegesen közelíti meg. 3.-2. sz. táblázat Nyomásfokozat

Kisnyomás Középnyomás Nagyközép-nyomás

Védőtávolságok [m] az MSZ 7048-2 és -3 szerint Erősáramú Üreges, túlnyomás Ipari, nem kábeltől, Épületektől nélküli közműtől, Vízvezetéktől villamos távfűtő vezeműtárgytól vágányoktól téktől 2 (1) 4 (2) 5 (2,5)

1 (0,5) 2 (1) 2 (1)

Fák törzsétől

2 (1) 0,5 (0,2)

0,3 (0,1)

4(2) 5 (2)

2 (1)

A zárójeles távolságok az alkalmazni kívánt műszaki megoldással elérhető védelem mellett tervezhetők. A terv térjen ki a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek védőtávolságon belüli alábbi tilalmakra és korlátozásokra: a) a védőtávolságon belül nem szabad a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető, ellenőrzését akadályozó tevékenységet (pl. földmunkát) végezni, illetve ilyen (pl. épületet, oszlopot stb.) létesítményt elhelyezni. b) épület alatt csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek nem helyezhető el. 3.2.1.3.

Térszint feletti elhelyezés (légvezeték)

Telephelyi vezeték térszint feletti elhelyezését kerülni kell. Ha mégis ezt a megoldást kell választani, akkor a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékek elhelyezési feltételeit kell betartani. Telephelyi vezeték épületen belül nem helyezhető el. A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezhető: a) épületek külső falain lévő csőtartó szerkezeten, b) falon belül burkolattal ellátva, vagy elvakolva csak jelen utasítás valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (3.-2. sz. ábra szerint). Az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell. c) épületektől független csőtartó szerkezeten (lakóépületeknél kerülni kell), d) bakokon, amelyeken elhelyezett gázvezeték alsó alkotója a talajszinttől vagy a tetőszinttől legalább 0,4 [m], legfeljebb 1,2 [m] magasságban legyen (lakóépületeknél kerülni kell), e) olyan területeken, ahol személyek rendszeresen közlekednek, és a gázvezeték nyomvonala nem követi az épület falszerkezetét, vagy a gázfogyasztó készülék határvonalait, a gázvezeték alsó alkotója a padlószinttől (járószinttől) legalább 2,2 [m] magasságban legyen, f) járművekkel járható úttest feletti keresztezés esetén a cső alsó alkotója az úttest legmagasabb pontja felett legalább 5,5 [m]-re legyen, g) gázvezetékkel közös tartószerkezeten legfeljebb 380 [V] feszültségű villamos vezeték vagy legfeljebb 35 [kV] feszültségű páncélozott vagy acél védőcsőben lévő szigetelt villamos vezeték lehet, h) pályán mozgó szerkezetektől (kötélpályán, darupályán, futószalagon stb. mozgó tárgyak várható legközelebbi pontjától) a gázvezeték legközelebbi alkotója legalább 1 [m] távolságra legyen. i) A gázvezeték a sugárzó hőtől a szabványnak megfelelően védve legyen. Izzó vasat, vagy salakot szállító vasutakat a gázvezeték felülről a sínpártól legalább 10 [m] magasságban keresztezzen, és a vezeték alatt hőterelő lemez legyen. Az c) - h) pontok szerinti elhelyezési mód esetén csak acél vezeték alkalmazható.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

37/125

Technológiai Utasítás A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen. A gázvezeték és bármilyen megközelített létesítmény között a szereléshez és a karbantartáshoz szükséges távolság biztosított legyen. A gázvezeték a káros feszültségektől megfelelő vonalvezetéssel vagy kompenzátorok beépítésével védve legyen. A gázvezetéket a tartószerkezeteken úgy kell elhelyezni, hogy a különböző mozgások a gázvezeték felületét ne koptassák. A légvezetéket a vonatkozó szabvány előírásai szerint földelni kell. A létesítés körülményeitől függően a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték épületen kívüli (szabadon szerelt) szakaszait a villámvédelmi rendszerbe be kell kötni. A gázvezeték és a tartószerkezet úgy legyen méretezve, hogy a hőtágulásból eredő mozgás a gázvezetéket ne károsítsa és az a káros mechanikai feszültségektől védve legyen. Réz és sajtolt kötésű rozsdamentes acélcső szabadon csak a teljes nyomvonalat végigkísérő (az épület részét képező mögöttes fal) védelem mellett szerelhető. 3.2.1.4. Épületbe történő belépés csatlakozó, vagy fogyasztói vezetékkel a) Épületbe térszint alatti bevezetésnél - nem fém csőanyag esetén – a belépés előtt fém csőanyagra (3.-3. sz. táblázat) szükséges váltani [3.-1. a). és b) sz. ábra.].

a) alápincézett

b) alápincézetlen 3.-1. sz. ábra Épületbe belépés kisnyomású csatlakozó vezetékkel

b) Gondoskodni kell a fém anyagú vezetékek esetében a vezeték térszint alatti és feletti szakaszainak elektromos szétválasztásáról szigetelő közdarabbal. c) Az átvezetés védőcsöve olyan külső bevonatú legyen, amelynek anyaga a falazat anyagával egybeépülve víztömör kötést képez. d) Alápincézetlen épületbe térszint alatt csak a homlokzati fal belső felületéhez csatlakozó, járószintig nyitott szerelő aknán keresztül szabad belépni. e) Az épület alapfalán térszint alatti átvezetés előre gyártott, és tanúsított kivitelű legyen (12. sz. melléklet 1. sz. ábra, és 2. sz. ábra). f) Épületen belüli és (épületen kívüli) a földben lévő fém vezetékek villamos szétválasztásáról gondoskodni kell. g) A villamos szétválasztás a vezeték szabadon szerelt szakaszában legyen. 3.2.1.5. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek struktúrája A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték). A térszint alatti vezeték nyomvonala: a) telekhatáron belül az épületre vonatkozó védőtávolságon belül arra merőleges, míg b) azon kívül az épület falával párhuzamos vagy arra merőleges legyen.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

38/125

Technológiai Utasítás 3.2.2. Csatlakozó és / vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek épületen belüli nyomvonala 3.2.2.1. Általános előírások A vezetéket úgy kell kialakítani és méretezni, hogy a tervezett állandósult, üzemszerű állapotban a csatlakozási nyomás a gázfogyasztó készülék névleges üzemi nyomásának feleljen meg (3.-1. sz. táblázat). A vezeték nyomvonalát úgy kell megtervezni,- és védeni, hogy a vizsgálatok, a karbantartás, a gáz alá helyezés és az üzemzavar elhárítás biztonságosan elvégezhetők legyenek. A csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelésére és minősítésére, valamint kötéseire és korrózió védelmére ezen előírás 5. fejezete (A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések kivitelezési követelményei) tartalmaz részletes szabályozást. 3.2.2.2. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték elhelyezése épületen belül A csatlakozó, és/vagy fogyasztói vezeték nyomvonala a lehető legrövidebb, a kötések száma a lehető legkevesebb legyen. A vezeték sugaras hálózati elrendezésű legyen (ne legyen körvezeték). A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték lehet: a) az épület szerkezetein, falán, vagy attól független csőtartókon, b) falon belül burkolattal ellátva jelen utasítás, valamint a cső gyártójának előírásai szerinti kivitelben és csak kisnyomású vezeték lehet (3.-2. sz. ábra szerint). Az ilyen vezeték nyomvonalának azonosíthatóságát biztosítani kell. c) gázfogyasztó készülékek olyan szerkezetén, amelyek a gázvezetékre káros hőhatásoktól védettek, d) 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú gázok vezetékeit jól szellőzött helyen szabadban szerelve kell elhelyezni, ha a padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor a csatornába fektetett vezetékeinél a csővezeték csatornáját homokkal kell feltölteni, vagy pedig a csatornába gázérzékelőket kell felszerelni, melyek gázszivárgás esetén vészjelzést adnak. Ha a gáz relatív sűrűsége 0,8-nál kisebb, megengedhető feltöltetlen csatornák létesítése is. A 0,8-nál nagyobb relatív fajsúlyú gázt szállító csővezetékeket talajszintnél mélyebb padozatú helyiségen (pince, alagsor) átvezetni csak a két végén szellőzőcsővel ellátott védőcső alkalmazásával lehet. e) A padlócsatorna jól szellőző legyen. Úgy kell kialakítani és helyezni, hogy abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon. A padlócsatorna-szakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatorna-szakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. f) Fürdő illetve zuhanyozó helyiségekben (kivéve lakások fürdőszobáit) és a legalább 50 fő befogadására alkalmas helyiségben csak az a gázvezeték lehet, amely a gázt kizárólag a helyiségben lévő gázfogyasztó készülékhez továbbítja. A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban káros mechanikai feszültség ne ébredjen. A fogyasztói vezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell. A csővezetékben alkalmazott mechanikai kötések a húzásnak ellenállóak legyenek. A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton, kötések nélküli elemi csőszálakból kell átvezetni. A fal- vagy padlóüregen keresztülvezető csővezetéket csőhüvelyben (védőcsőben) kell elhelyezni.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

39/125

Technológiai Utasítás Gondoskodni szükséges a csővezeték és a védőcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali időtálló víz-tömör lezárásáról és a haszoncső védőcsőbe helyezése előtti korrózió elleni védelméről. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nem helyezhető el: a) szellőző aknában, b) szellőzővezetékben, c) szellőző- és felvonógépházakban védelem nélkül, d) égéstermék elvezető berendezésben, e) égési levegő ellátó légjáratokban f) épület alatt földben, g) lakószobában, illetve hálóhelyiségben, kivéve a fogyasztói vezeték, h) hűtőtérben, illetve hűtőhelyiségben, i) az életvédelmi célú helyiségben az abban elhelyezett gázfogyasztó készülék gázellátását biztosító fogyasztói vezeték kivételével, j) „A‖ és „B‖ tűzveszélyességi osztályú helyiségekben (kivéve gázmérő helyiség), k) a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben, l) olyan helyiségben, ahol a gázfogyasztó készülékek összes névleges hőterhelése nagyobb, mint 140 [kW], kivéve az azt ellátó, vagy a helyiség fűtését biztosító gázfogyasztó készülék fogyasztói vezetékét. m) A 400 [V]-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátása. 3.2.3. A csatlakozó, fogyasztói, valamint a telephelyi vezetékek anyagai A választható anyagokat a 3.-3. sz. táblázat tartalmazza. A csatlakozó és fogyasztói vezetékben oldható kötés csak a tartozékát képező szerelvények kötéseinél megengedett. A beépítésre kerülő csőanyagok, idomok, szerelvények, egyéb anyagok, termékek pl. tömítőanyagok, kondenzátumgyűjtők, csőkompenzátorok, szigetelő közdarabok gázipari felhasználásra alkalmazhatók legyenek, műszaki jellemzőik a várható igénybevételnek feleljenek meg. A gázvezetékbe épített anyagok, és a védelmi funkciót ellátó elemek (pl. védőszekrények) bizonylatolása feleljen meg vonatkozó rendelet18 előírásainak, figyelembe véve a termékre vonatkozó műszaki specifikációkat. A csatlakozó és fogyasztói rendszer építésére általában, az alábbi csőanyagok, és hozzátartozó idomok, fittingek alkalmazhatók: -

acélcső, rézcső, rozsdamentes acélcső, Polietilén (PE) cső.

a) Acél csőanyagok: − − − −

18

a vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a 3.-3. sz. táblázatban megadott csőanyagoknak, a felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelőséget igazoló bizonylattal, (gyártói megfelelőségi és szállítói megfelelőségi nyilatkozat), bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni nem szabad, nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette.

3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól, MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai., MSZ EN ISO/IEC 17050-1: 2004. Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

40/125

Technológiai Utasítás   

Iránytörések DN 20-nál nem nagyobb átmérőjű csövek esetén hajlítással, de a cső hajlításakor annak keresztmetszete nem csökkenhet, és körkörössége nem torzulhat, DN 25 méretnél hajlítással, vagy forrcső ív behegesztésével, DN 25-nél nagyobb átmérők esetén bizonylatolt előre gyártott idomok behegesztésével történhet.

b) Réz cső és csőidom anyagok:  

 

az alkalmazott csőanyag (présidomos vagy tokos kötésű forrasztott) feleljen meg a szabvány19 előírásainak, a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél „kemény‖ (R 290) vagy „félkemény‖ (R 250), rejtett szerelésnél „lágy‖ (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 22 [mm] csőátmérőig minimum 1,0 mm, 28 [mm] csőátmérőtől legalább 1,5 [mm], 54 [mm] csőátmérőtől 2 [mm], 89 [mm] csőátmérő felett 2,5 [mm] legyen. a tokos kötésű forrasztott vezeték szerelésénél felhasznált idomok a szabvány20 előírásainak feleljenek meg, 18 x 1 [mm] átmérőig helyszínen készült csőhajlítás és tokos, valamint prés idomos csőkötés alkalmazható.

c) Rozsdamentes cső és csőidom: Mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. d) Polietilén cső és csőidom: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás szerint történhet (MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. szabványsorozat).

19

20

MSZ EN 1057:2006+A1:2010 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra MSZ EN 1254-1 Réz és rézötvözetek. Csővezeték-armatúra. 1. rész: Szerelvények réz csőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

41/125

Technológiai Utasítás 3.-3. sz. táblázat Anyagminőség

Kisnyomás (MOP≤0,1 [bar]) Föld alatt

Varratnélküli acélcső szigetelve (MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255) Varratnélküli acélcső szigetelés nélkül (MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255), korrózióvédelemmel Rozsdamentes acélcső présidomos kötéssel (DVGW TS 233) Rozsdamentes acélcső hegesztett kötéssel Rézcső keményforrasztott kötéssel (MSZ 1057) Rézcső présidomos kötéssel (MSZ EN 1057) PE 80 SDR 17,6 cső (MSZ EN 1555) PE 80 SDR 11 cső (MSZ EN 1555) PE 100 SDR 17,6 cső (MSZ EN 1555) PE 100 SDR 11 cső (MSZ EN 1555)

Igen

Szabadon szerelve

Falhoronyban

*

Középnyomás (0,1<MOP≤4 [bar])

Elvakolva

Föld alatt

Igen

Igen

Nem Igen Nem

Igen

Nem

Szabadon szerelve

Falhoronyban

Épületen kívül

Épületen belül

Épületen kívül

Épületen belül

*

*

Igen

Igen***

Igen

Igen***

Nem

Nem

Igen

Igen***

Igen

Igen***

Nagyközép nyomás (4[bar]<MOP≤25[bar]) Föld alatt Szabadon szerelve

Igen

Igen

Nem Nem

Szigetelve**

EN

Igen

Igen

Nem

Nem

Nem

*

Igen

Nem

Igen

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem

Nem P≤6 bar P≤8 bar P≤1o bar

Nem

(*) Alkalmazás lehetséges, de nem szokásos. (**) A présidomos, vagy keményforrasztott kötésű csatlakozó- és fogyasztói vezeték elvakolt szereléssel, csak akkor létesíthető, ha a vezeték elemei rendelkeznek a termékre vonatkozó - jogszabály által felhatalmazott, illetékes szervezet által kiadott engedéllyel, valamint a gyártó, ill. a forgalmazó magyar nyelvű, az elvakolás feltételeit szabályozó technológiai előírásával. (***) Csak ipari és mezőgazdasági létesítményeknél megengedett. Acélcső az MSZ EN 10208-2 - Acélcsövek éghető közegek csővezetékeihez. Műszaki szállítási feltételek, vagy az MSZ EN 10255 – Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. - szabványnak feleljen meg. Hegesztett kötéssel, hagyományos módon történő kivitelezés esetén hegesztett acélcsövek MSZ EN 10220 - Varratnélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek című szabvány szerinti méretűek és az MSZ EN 10296 -1 – Hegesztett acélcsövek mechanikai és általános műszaki célra - hegesztett acél szerinti 2. minőségi csoportúak legyenek. 16 [bar] üzemi nyomásnál nagyobb nyomású acélcsövekre az MSZ EN 1594 - Gázellátó rendszerek. 16 [bar]-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények - szabvány vonatkozik. Rozsdamentes acélcső: mind présfittinges, mind tompa illesztésű hegesztett kötéssel alkalmazható a megadott nyomáshatáron belül. Rézcső (forrasztható és sajtolható kötéssel): Kemény forrasztással történő kivitelezés esetén. MSZ EN 1057 szerinti minőségűek (Cu-DHP) és méretválasztékúak legyenek. A csövek minimális falvastagsága 1 [mm] legyen. Keménységi fokozat szabadon szerelt vezetéknél „kemény‖ (R 290) vagy „félkemény‖(R 250), rejtett szerelésnél „lágy‖ (R 220) fokozatú is lehet. A rézcsőre vonatkozó követelmények szabványai: MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra, MSZ EN 1254-1 Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel, prEN 1254-7 Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. Polietilén cső: Kizárólag földbe fektetve, épületen kívül alkalmazható, valamint épület falához vagy gázmérőhöz történő felállás esetén acél anyagú védőcsőben szerelve. Szerelése, hegesztése a PE vezetékekre vonatkozó utasítás szerint történhet (MSZ EN 1555 Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek. szabvány sorozat). A táblázatban nem szereplő anyagminőségű cső: akkor használható, ha annak magyarországi alkalmazását – figyelemmel az elhelyezés körülményeire – akkreditált intézet minősítette.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

42/125

Technológiai Utasítás 3.2.4. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek létesítésének általános követelményei A csatlakozó vezetékeket és felhasználói berendezést az engedélyes által felülvizsgált és műszaki – biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján szabad létesíteni. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően a vonatkozó rendelet21 előírásait is alkalmazni kell. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázfogyasztó berendezést, valamint technológiákat a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságnak történt bejelentés után szabad létesíteni. 3.2.4.1. Vezeték kötései A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek csőkötéseinél hegesztett, vagy a vonatkozó jogszabály alapján feljogosított szervezet által tanúsított más kötéstechnológiát szabad alkalmazni. A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek csőkötéseinél acél- és PE csőanyag esetén hegesztett kötést, réz cső kötéseinél forrasztott, vagy présidomos, rozsdamentes acélcső esetén présidomos kötést szabad alkalmazni. Polietilén cső és fémcső átmenet történhet sajtolt, menetes, vagy hegeszthető PE-acél, forrasztható PE-réz, présidomos PE-réz átmeneti idommal. A préskötéses, vagy forrasztásos rendszer alkalmazása esetén, a kettő kötéstípus nem keverhető. A PE-fém cső átmeneti idom alkalmazása esetén a PE cső szabadon szerelt szakaszát acél védőcsőbe kell helyezni. Menetes, karimás, roppantó-gyűrűs, hollandi anyás kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, műszerekhez és karimás csővég lezárásokhoz alkalmazhatók. A csővezetékben alkalmazott kötések a húzásnak ellenállóak legyenek. A csőkötésekre vonatkozóan (hegesztésnél) a tervezőnek a műszaki leírásban megadott technológiákkal kapcsolatos előírásait maradéktalanul be kell tartani. A különböző csőanyag átmenetek kialakítása az 5. fejezet 5.1.2.1. d) Anyagváltás című pontja szerint történjen. A hegesztésnél a tervező műszaki leírásban megadott hegesztési technológiával kapcsolatos előírásait maradéktalanul be kell tartani. Földbe fektetett gázvezeték nem tartalmazhat menetes, présidomos, roppantógyűrűs, szerelhető (rézhüvelyes) kötéseket. A gázvezeték és a fogyasztó berendezés közé beépíthető hajlékony vezeték, melynek hossza legfeljebb 1,5 [m] lehet, névleges nyomása legalább a névleges üzemi nyomás kétszerese, de legalább 100 [kPa] legyen. A kötések kivitelezésére vonatkozóan az Utasítás 5. fejezete ad utasítást. 3.2.4.2. Oldható kötéseknél alkalmazható tömítések Oldható kötésekhez kizárólag a vonatkozó szabvány22 előírásait kielégítő tömítések használhatók. Növényi eredetű (pl. kenderszál) tömítőanyagot alkalmazni nem szabad!

21

22

13/2004. (II. 13.) GKM rendelet Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

43/125

Technológiai Utasítás 3.2.4.3. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek rögzítése A szabadon szerelt vezetéket csőbilinccsel kell rögzíteni legalább az alábbi helyeken: − gázmérő csatlakozás mindkét (kiömlő) oldalán, − gázmérő utáni függőleges szakasz felső pontján, − gázfogyasztó készülékhez leágazó vezeték felső és alsó pontján. A bilincsezés ajánlott távolságait a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.2.4.4. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek eltakarása, takaró burkolatai Az elvakolást csak műszaki-biztonsági ellenőrzés után szabad elvégezni. Rejtett vezeték elhelyezés a 3.-2. sz. ábra szerint fal csatornában, vagy falsíkon kívül, takaróburkolattal ellátva. A takaró burkolat anyaga lehet fa, műanyag vagy fém. Kialakítása (3.-2. sz. ábra) olyan legyen, hogy alatta a vezeték biztonsággal elférjen, illetve a hőtágulásból eredő méretváltozást ne akadályozza. Az elvakolt csővezeték iránytöréseinél villamos védődobozt kell elhelyezni a falban.

3.-2. sz. ábra Csatlakozó és fogyasztói vezetékek burkolási lehetőségei. Ahol a vezeték mechanikai sérülésétől tartani lehet, ott annak védelméről gondoskodni szükséges. A csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelésére és minősítésére, valamint kötéseire és korrózió védelmére az 5. fejezet (A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések létesítési követelményei) tartalmaz részletes szabályozást. Elvakolt csővezetés a 3-3. sz. táblázatban jelölt csőanyagok esetén, és a táblázatban megadott feltételek, valamint az alábbiak teljesülése esetén lehet: – – – – – –

A vezeték nyomásfokozata kisnyomás. A vezeték elhelyezésére szolgáló horony kialakítása az épületfal külső síkján történik. A falhorony belső felszíne és a belső falsík közti távolság legalább 25 [cm]. Üreges falazat, vagy porózus téglából készült falazat esetén a falhornyot cementhabarccsal tömören ki kell vakolni. Az elvakolt vezetékszakaszon menetes kötés alkalmazása tilos. A csővezeték és elemeinek gyártója, ill. forgalmazója által kiadott, az elvakolás feltételeit szabályozó technológiai előírásának igazolt betartása.

3.2.5. A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek szakaszoló szerelvényei A telephelyi, a csatlakozó és a fogyasztói vezetékbe, valamint a telephelyi vezetékbe szakaszoló elzáró szerelvényt kell beépíteni a következő esetekben. a) Telephelyi vezetékbe a telephelyre történő becsatlakozás előtt - a telekhatár közelében – elzáró szerelvényt (fogyasztói főelzáró) kell beépíteni, amely a gáz elosztó vezeték tartozéka. b) Telephelyi vezetékbe minden egyes telephelyi felhasználó csatlakozó vezetékébe épületen kívül (annak közelében) elzáró szerelvényt kell beépíteni.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

44/125

Technológiai Utasítás c) A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek épületbe belépési pontjánál vagy a belépési pont közelében hozzáférhető helyen. Ezt a feltételt a közép-, vagy nagyközép nyomású ellátás esetén a telekhatár közelében elhelyezett nyomásszabályozó elzáró szerelvénye is kielégíti (3.-3. sz. ábra),

3.-3. sz. ábra Telekhatáron, kerítésben elhelyezett házi nyomásszabályozó és gázmérő d) a telekhatártól távolabb elhelyezkedő épületeknél az épületbe csatlakozás előtt indokolt esetben – a felhasználó számára könnyen hozzáférhető helyen -, ha azt biztonsági okok (a fogyasztói főelzáró épülettől való távolsága) ezt indokolttá teszik,

3.-4. sz. ábra A házi nyomásszabályozó védőtávolságainak e) akkor, ha épületen belül van a nyomásszabályozó (egyedi), az épületbe lépés előtt, az épületen kívül is kell egy elzáró szerelvényt beépíteni


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

45/125

Technológiai Utasítás f) a több felszálló vezetékes csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezetékek, valamint a telephelyi vezetékek alapvezetéki leágazásánál (szakaszolási hely vagy strang elzáró), g) továbbá az elosztási engedélyes által megjelölt helyeken. A szakaszoló szerelvényeknek mindig hozzáférhetőeknek kell lenni: - az elosztói engedélyes, - és telekhatáron belüli elhelyezés esetén indokolt esetben a fogyasztó számára is. A szakaszoló szerelvények illetéktelen használatának megakadályozására szükség szerint intézkedéseket kell tenni. A szakaszoló elzáró szerelvény: − kézi, vagy gépi, de kézzel is működtethető legyen, − zárási szöge (lakossági fogyasztó esetén) 90° legyen, − nyitott és zárt állapota egyszerűen megkülönböztethető legyen, valamint − kezelése egyszerű és biztonságos legyen, − mindig működőképesnek és kezelhetőnek kell lennie, − helyét és funkcióját jelölő feliratait (gáz elzáró) időt álló táblával kell jelölni (kivéve a lakossági fogyasztónál). A gázkonnektor készülékelzáró-szerelvényként alkalmazható (4-1. sz. ábra). Éghető anyagú falszerkezetű épület esetén az épület belépési pontjánál hőre záródó elzárószerelvény beépítése szükséges. A gázfogyasztó készülék előtt lévő zárószerelvényt úgy kell beépíteni, hogy hozzáférhető legyen, és bármikor biztosítsa az azonnali lezárás lehetőségét. A gázfogyasztó készülék és az előtte lévő zárószerelvény között oldható csőkötés legyen, ezzel leválasztható a gázvezetékről. Éghető anyagú hajlékony kötőelem alkalmazása esetén hő hatására záródó szerelvényt (termikus biztonsági szelepet) kell a gázfogyasztó készülék elzáró szerelvénye előtt beépíteni (4-2. sz. ábra). Készülék elzáró szerelvényként automatikus biztonsági záró szerelvény is megfelel, ha a beépítés helyén az automatikus zárást biztosító szerkezet hibája esetén kézzel működtetve is gáztömören zárható. 3.2.6. Gáznyomás-szabályozók A nyomásszabályozókat gázterhelésük és bemenő nyomásuk alapján a következők szerint osztályozzuk: a) házi nyomásszabályozó, amelyeknek gázterhelése legfeljebb 40 m3/h, bemenő nyomásuk legfeljebb 16 [bar], b) egyedi nyomásszabályozó állomás, amelynek gázterhelése nagyobb, mint 40 m3/h, de legfeljebb 200 m3/h, bemenő nyomása kisebb, mint 100 [bar], c) ipari nyomásszabályozó állomás, amelynek gázterhelése nagyobb, mint 200 m3/h, és bemenő nyomása kisebb, mint 100 [bar] A nyomásszabályozók megfeleltetése a vonatkozó szabványoknak Gázterhelés szerint Q [m3/h] Q ≤ 40 40 < Q ≤ 200 Q≤ 650 200 < Q

Pb max ≤ 4 [bar] MSZ EN 12279 MSZ EN 12279 beépítési változatok esetén MSZ EN 12186

3.-4. sz. táblázat Nyomás szerint [MOP] 4 [bar] < Pb max ≤ 16 16 [bar] < Pb max ≤ 100 [bar] [bar] MSZ EN 12279 és MSZ EN 334 MSZ EN 12186 és MSZ EN 334 MSZ EN 12186 és MSZ EN 334


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

46/125

Technológiai Utasítás Valamennyi nyomásszabályozónak, az illetéktelen behatolás, mechanikai és csapadék elleni védelemmel kell rendelkeznie (védőszekrény, védődoboz, akna, épület, illetve a földbe süllyesztett kivitel esetén olyan ház, amely a külső terhelést elviseli). 3.2.6.1. Házi nyomásszabályozók és egyedi nyomásszabályozó állomások A nyomásszabályozók elhelyezése A vonatkozó szabvány a nyomásszabályozók elhelyezésére a 3.-5. sz. ábra szerinti sémákat írja elő.

3.-5. sz. ábra Nyomásszabályozó elhelyezések az MSZ EN 12279 szabvány szerint a) Házi szabályozók elhelyezése A házi nyomásszabályozók beépítése során a TIGÁZ-DSO Kft.-nél elfogadott szerelvények alkalmazhatók. Nyomásszabályozó előtt elzáró-szerelvény és gázszűrő legyen beépítve. Megkerülő vezetéket kiépíteni TILOS! A házi nyomásszabályozóknak kalibráltaknak kell lenniük. A középnyomású nyomásszabályozó kétfokozatú legyen, ha az utána következő gázmérő(k) épületen belül van(nak) elhelyezve. Új létesítés esetén házi nyomásszabályozóként alkalmazható maximum 50 [m3/h] névleges térfogatáramú nyomásszabályozó (pl.: Village Flow 50). Ezen esetben a tervezőnek számítással kell igazolnia, hogy a gázfelhasználásból eredő, nyomásszabályozón átáramló földgáz maximális térfogatárama nem haladja meg a 40 [m3/h]-t. A nyomásszabályozónak ebben az esetben kétfokozatúnak kell lennie. A Társaság működési területén gázmérőket elsősorban telekhatáron vagy annak közelében, úgy kell elhelyezni, hogy azok mechanikai védelme, szerelése, leolvasása és ellenőrzése, a mérőhelyek karbantartása, valamint a mérő fotózása biztosított legyen. Ezen elhelyezési mód miatt, házi nyomásszabályozó és a gázmérő elhelyezés feltételei együtt kerültek meghatározásra. A gázmérők elhelyezésének egyéb követelményeit a 3.2.7. pont részletezi. Házi nyomásszabályozó lakó és kommunális épületben nem helyezhető el. A házi nyomásszabályozók védelmének, állagmegóvásának biztosítása a felhasználó kötelezettsége. Egy helyrajzi számú közös telken lévő lakossági fogyasztóknak lehet egy közös házi nyomásszabályozója, az alábbi feltételek egyszerre teljesülnek: - a házi nyomásszabályozó primer oldali vezetékébe közterületen egy fogyasztói főelzáró szerelvény, és minden fogyasztó előtt további egy-egy külön elzáró szerelvény van, - a nyomásszabályozó létesítési helyéről az elosztói engedélyes az előzetes tervezői egyeztetés alkalmával megállapodott, - a gázmérés fogyasztási helyenként, és - az egyes ingatlanokat ellátó csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték tulajdoni határai szerződésben rendezettek,


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

47/125

Technológiai Utasítás - a nyomásszabályozó maximális névleges térfogatárama nagyobb, mint a felhasználásból várható maximális térfogatáram és ezt a tervező számítással igazolja.

3.-6. sz. ábra Közös házi nyomásszabályozó egy helyrajzi számú, több ingatlan esetén. A házi nyomásszabályozó és gázmérők elhelyezésének feltételei a) telekhatáron kerítésben, elhelyezés pl. a 3-3. sz. ábra, 1. sz. melléklet 1. sz. ábra, 9. sz. ábra szerint, b) telekhatáron belül, lehetőleg annak közelében (1. sz. melléklet 3. sz. ábra, 16. sz. ábra), Az előkerti nyomásszabályozót és gázmérőt megfelelő szilárdságú tartószerkezetre kell telepíteni, mely egyúttal biztosítja a gázvezeték rögzítését is. Az előkerti nyomásszabályozó és az ellátandó épület között fali felállásig tartó földalatti PE vezetéket egy darabból kell építeni, hegesztést nem tartalmazhat (1. sz. melléklet 17. sz. ábra, 18. sz. ábra). c) épület külső falsíkon, vagy az épület falába süllyesztve, vagy kapualjban Épület külső falsíkon, vagy az épület falába süllyesztve, vagy kapualjban elhelyezett házi nyomásszabályozó tervezési nyomása lakóépületeknél legfeljebb 4 [bar] lehet. Házi nyomásszabályozó nem helyezhető el épületen belül. A telepítés egyéb követelményeit is biztosítani kell, pl. úttesttől, nyílászáróktól stb. való távolság (lásd a 3-6. sz. ábrát, 3-4. sz. ábrát és az 1. sz. melléklet 8. sz. ábrát). Telekhatáron épült létesítmény esetén a nyomásszabályozó védőszekrénye (szekrény) a falba teljesen besüllyeszthető kialakítású legyen. A szekrény csak akkor helyezhető el falba süllyesztve, amennyiben a megmaradó fal megfelelő szilárdságú, a szekrény elhelyezése az épület állékonyságát nem veszélyezteti. A falba süllyesztett szekrények esetén a kialakított falmélyedést cementhabarccsal kell bevakolni, vagy a fal felőli oldalon teljesen zárt szekrényt kell kialakítani. A PE fali felállás nyitott falhoronyba, falcsatornába szerelhető (4-3. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó külső határoló felülete és az épületek nyílászárói, illetve nyílásai között vízszintes vetületben legalább 1 [m] védőtávolság legyen (3-4. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó (gázmérő) szekrénye elhelyezhető a legalább 3 [m] széles kapualj oldalfalán (3-6. sz. ábra). Gépjármű behajtására alkalmas helyen csak teljesen falba süllyesztve, vagy ütközés elleni, járulékos mechanikai védelem kiépítésével


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

48/125

Technológiai Utasítás helyezhető el. Mindkét oldalon zárt kapualjban a szabályozó csak a biztonsági lefúvatót kiszellőztető vezetékkel szerelhető fel.

3.-7. sz. ábra Kapualjban elhelyezett házi nyomásszabályozó d) A házi nyomásszabályozók és a gázmérők védőszekrényeinek követelményei: - A házi nyomásszabályozó, és gázmérő szekrénye kereskedelmi forgalomban kapható, nem éghető anyagú, mechanikai hatás elleni védelmet biztosító legyen. A Társaság működési területén azon házi nyomásszabályozó, és gázmérő szekrények építhetők be a felhasználói rendszerekbe, melyek gyártói a TIGÁZ-DSO Kft. részére nyilatkoznak jelen technológiai utasításnak történő megfelelésről típusváltozatonként, valamint ezen nyilatkozatot a termékhez, mint a dokumentáció része csatolva van. A gázmérő elhelyezésére is szolgáló szekrény rendelkezzen olyan leolvasó ablakkal (nyílással), amely lehetővé teszi a gázmérő leolvasását a szekrény nyitása nélkül. Jelen technológia módosítás kiadása előtt engedélyezett szekrény típusok, Gázgép KT-2, KSZL-1, HGR-.., DÉLÁSZ-TISZAGÁZ 2000 stb. típus, akkor építhetők be, ha a gyártó ellátta azokat gázmérő leolvasó ablakkal (nyílással). A menetes kötésű (pl. KB-s, BB-s könyök) idomokkal engedélyezett házi nyomásszabályozó és gázmérő szekrényekre vonatkozó engedélyek ezen utasítás kiadásakor hatályát vesztik (visszavonás az 1. fejezetben). A védőszekrény felső kivezetésű nem lehet. - Előkerti alépítmény (tartószerkezet) kialakításának főbb követelményei: 1. Tartóoszlop 20x30x2 [mm]-es zártszelvénnyel egyenértékű, vagy erősebb szilárdsági paraméterekkel rendelkezzen. 2. Tartóoszlop korróziós hatásokkal szembeni védelme galvanizálással készüljön. 3. Tartóoszlop megtámasztása fagyhatár alatti legyen (-0,8 [m]) és - szekrény típustól függően- készülhet támasztó talppal, támasztó vasalattal, illetve betonozással. Támasztó talp mérete legalább 150x150 [mm]. 4. Ki és belépő oldali védőcsövek együttes mozgásának biztosítása összekötésükkel legyen garantált. 5. PE cső felvezetési szakasza mindkét oldalon védőcsőbe kerüljön, amelynek ki és belépő csővége sorjázott legyen. 6. Védőcső varratnélküli acélcsőből készül, felső vége a védőszekrényen belülre, alsó vége 300 [mm]-re a talajfelszín alá nyúljon. 7. Mindkét védőcső felső végére, a PE-acél összekötő részére, saját anyagából, tágítással fészek készüljön. D20-as PE csőnél az 1"-os védőcső végére központosító védőkarmantyút kell elhelyezni (1. sz. melléklet 15. sz. ábra). Fészekben a PE-acél összekötő lazán (0,5-1,5 [mm]-es hézaggal) illeszthető legyen.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

49/125

Technológiai Utasítás 8. Mindkét védőcső talajszint alatti végéhez minimum 1.700 [mm] hosszú, perforálatlan PVC, vagy PE dréncső csatlakozzon, a védőcsőre húzva, 50 [mm] nyúljon a talajszint fölé (1. sz. melléklet 17. sz. ábra, 18. sz. ábra). 9. Főelzáró szerelési magassága 0,4-1,2 [m] között legyen. 10. A felépítmény szerelhető, stabil csatlakoztatására előkészített legyen. - Előkerti felépítmény (szerelőlap + szekrény) kialakításának főbb követelményei: 1. Szerelőlap minden esetben fémlemezből készüljön, a szerelvények stabil tartására legyen alkalmas. 2. Acéllemez szekrény korrózióvédelme alapozás után két réteg zománcfestéssel, vagy porszórással legyen biztosított. Műanyag burkolat -20…+50 [C°] hőmérséklettartományban legyen alkalmas. Kizárólag UV-álló műanyag alkalmazható. (UV-állóság típusvizsgálati tanúsítványa bármikor ellenőrizhető legyen.) 3. Szekrény alján lévő nyíláson az 1"-os gömbcsap átférjen (csapfogantyú leszerelésével). 4. Méretpontos kötéskialakítással (± 1 [mm]) a nyomásszabályozó és a gázmérő (ha van), továbbá a gázvezetéki csővégek feszültségmentes csatlakoztathatósága legyen garantált. 5. Összekötő gázcsövek (fejcsövek) hegesztéseit jogosult hegesztő végezze, korrózióvédelme legyen garantált (pl.: horganyozással). 6. Oldható kötés, C5/4"-os hollandi anya legyen beépítve nyomásszabályozó elé és után, valamint a gázmérő kötés mindkét ágába. Az csatlakozó anyának az MSZ 300:1982 szabvány szerintinek kell lenni, a csatlakozótoldat méretei az MSZ 299:1982 szabvány 1. Méretek pontjában meghatározott méretkövetelményeknek kell megfelelnie. Több oldható kötést az állomás ne tartalmazzon, kivéve az egyedi engedélyezésű, ill. a mért oldalon még egy hollander kötéssel engedélyezett típust (KT-2, KSZL -1 stb. szekrények 3-10 sz. ábra), és a 110 [mm]-ről átalakított gázmérőkötéseket. Az állomások minden hollander kötését plombázni kell. Beszerelhető BB menetes gömbcsap mérete kötött: DN 15 (L=60 mm), DN 25 (L=90 mm) Nyomásszabályozó kötéshossza L=166 [mm] Gázmérő csonktávolság: k=250 [mm] Nyomásszabályozó és gázmérő csatlakoztatásához beépített csatlakozótoldat a bemenő ágon lehet menetes végű. 7. Nyomásmérő csonkot csak az elosztói engedélyes által előírt helyeken, és csak a gázmérő utáni szakaszba szabad beépíteni. 8. Gázmérő elhelyezésére alkalmas szekrények esetén, a mérő szerelhetősége biztosított legyen, gázmérő leolvasása ablakkal (nyílással), műanyag nézőkével legyen biztosított. 9. Gázvezeték és a burkolat között közvetlen kapcsolat nem lehet. 10. Burkolat kézzel, vagy egységesített kulccsal legyen nyitható-zárható. 11. Szekrény átszellőzése ajtó körüli illesztési hézaggal, vagy perforációval biztosított legyen. 12. Szerelőlap és annak alépítményhez rögzítése merev kialakítású legyen. e) Földbe süllyesztett házi nyomásszabályozó elhelyezés Telepíthető telekhatáron belül és közterületen is, az alábbi 1. vagy 2. pont szerinti védelmi móddal: Amennyiben a földbe süllyesztett nyomásszabályozó állomás a gázelosztó vezeték részeként (közterületi telepítés) kerül beépítésre, annak telepítése a gázelosztó vezeték - illetékes bányakapitányság által kiadott- létesítési engedélye alapján történhet (2586/2000. MBH állásfoglalás).


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

50/125

Technológiai Utasítás 1. A nyomásszabályozó állomást úgy kell elhelyezni, hogy fölötte tartós vízelöntés ne keletkezhessen, ennek érdekében a telepítés helyének domborzati viszonyait is figyelembe kell venni. Nem telepíthető árvízveszélynek kitett helyeken, illetve ahol felszíni vizek (hóolvadás, csapadékvíz) tartós megjelenése előfordul a talajvíz viszonyok miatt. A beépítés helye nem lehet továbbá a környező terepszinthez viszonyított mélyponton. Ezen feltételek vizsgálatát a tervező köteles elvégezni, és a tervdokumentációban a megfelelőségről nyilatkozni. 2. Amennyiben a domborzati védelem nem biztosítható, akkor a fogyasztói rendszerbe - a fogyasztó költségére - gázmérő-szabályozót is be kell építeni (pl. a KMS-1-25A típusú gázmérő-nyomásszabályozó, gázhiánybiztosító nélküli szerelvényezéssel). A tervjóváhagyás feltétele, hogy a fogyasztó a többlet költséget nyilatkozatban vállalja. Ha gázmérő-szabályozót építenek be, akkor a földbe süllyesztett házi nyomásszabályozó kimenő nyomásának beállított értéke 33 mbar legyen. Ebben az esetben a 25 [mbar]-os készülék csatlakozási nyomást (pc) a gázmérő-szabályozó biztosítja. f) Járművekkel járható úttest nyomásszabályozóhoz közelebb eső szélétől a védőtávolság 3 [m]. A vonatkozó jogszabályok23 értelmében szabadtéri elhelyezésű, tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés biztonsági övezete a berendezés kerítésétől, kerítés hiányában az elhelyezésére szolgáló terület szélétől vízszintesen: -

35 kV névleges feszültségig 5 [m],

-

100-500 kV névleges feszültség között 10 [m],

-

500 kV névleges feszültség felett 15 [m],

távolságban levő függőleges síkokig terjed. g) Házi nyomásszabályozó robbanásveszélyes zóna besorolása A védőmembránnal rendelkező házi nyomásszabályozó lefúvató vezetékét nem szükséges kivezetni. A legfeljebb 4 [bar] bemenő nyomású házi nyomásszabályozók esetén robbanásveszélyes övezetet (zónát) nem kell meghatározni, azonban a nyílászáróktól való védőtávolság ezekben az esetekben is a szabályozót tartalmazó védőszekrény határoló felületétől vízszintesen mérve 1 [m], függőlegesen felfelé 1,5 [m] legyen (3-4. sz. ábra). A házi nyomásszabályozó robbanásveszélyes (RB) 2-es zónája - 4 [bar] bemenő nyomásnál nagyobb nyomás esetén a vonatkozó szabvány szerinti,24 legyen. Az (RB) 2-es zóna a szabályozót tartalmazó védőszekrény határoló felületétől vízszintesen minden irányban és függőlegesen lefelé mérve 1 [m], függőlegesen felfelé 1,5 [m]-ig terjed ki (3.-4. sz. ábra). Ezen övezeten belül nem lehet nyílászáró, vagy olyan elektromos berendezés, gyújtóforrás, amely nem elégíti ki a szabvány25 és a vonatkozó jogszabályok26 előírásait. Amennyiben a biztonsági szerelvények működési sorrendje:

23 24

25 26

122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről MSZ EN 60079-0 Robbanóképes közegek. 0. rész: Gyártmányok. Általános követelmények, MSZ EN 60079-10-1 Robbanóképes közegek. 10.-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése. A 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól, a 3/2003. (III. 11.) FMM – ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről, a 8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

51/125

Technológiai Utasítás biztonsági lefúvató, majd gyorszár, abban az esetben a zóna kiterjedésének méreteit a tervezőnek egyedileg kell meghatározni. b) Egyedi nyomásszabályozó állomások Egyedi nyomásszabályozó állomások elhelyezési követelményei. - telekhatáron belül, lehetőleg annak közelében, - épület falán, - épületen belül, - épület lapos tetején, - földbe süllyesztve. Egyedi nyomásszabályozó állomások gépészeti követelményei. A nyomásszabályozó legalább a következő szerelvényeket tartalmazza (a gáz áramlási irányában felsorolva): - elzáró szerelvény, (ha épületen belül van a szabályozó, akkor épületen kívül is legyen elzáró szerelvény), - szűrő, - automatikus működésű biztonsági gyorszár vagy biztonsági lezáró, (100 [mbar]-nál nem nagyobb bemenő nyomású szabályozó – általában készülékszabályozó – esetén túlnyomás elleni védelemre nincs szükség) - nyomásszabályozó készülék (monitor szabályozás esetén egy db. hibára nyitva maradó és egy db. hibára záró), - biztonsági lefúvató (kivéve a monitorszabályozó), - elzáró szerelvény. Az egyedi nyomásszabályozó állomások bemenő- és szabályozott oldali (elmenő) csőszakaszába a szabályozott gáznyomást mérő műszert kell beépíteni. A kompakt nyomásszabályozókhoz kerülővezetéket nem szabad létesíteni. A nyomásszabályozó állomás szabályozott oldali szerelvényei közé elzáró szerelvényt is be kell építeni. Egyedi nyomásszabályozók esetén állandó(an) beépített kerülő vezeték csak 16 [bar]nál nagyobb bemenő nyomású szabályozóknál27 alkalmazható. A gyorszár a beállított alsó és felső értéken zárjon. Egyedi nyomásszabályozó állomás lemezszekrényben A tervező által meghatározottan, hasonlóan a házi nyomásszabályozó állomási alépítmények és szekrények gyártástechnológiai követelményeire, kell elkészíteni. Törekedni kell az előre gyártott típusok tervezésére, de egyedi szerkesztés is elfogadható. A nyomásszabályozó állomás szerelvényei minimális kötéssel, előre gyártott elemekből legyenek előkészítve. A lemezszekrény megfelelő vastagságú és szilárdságú fémlemezből gyártható. Lemezszekrényen alsó és felső szintű szellőzőnyílások legyenek. A szellőzőnyílások a szabad tér felől fix zsaluval vagy legalább 5x5, legfeljebb 15x15 [mm] lyukméretű acélhálóval védve legyenek. A gépészeti berendezések a csapadéktól védve legyenek. A nyomásszabályozó állomás padozata vagy alsó burkolata a környező talajszintnél legalább 15 [cm]-rel magasabban legyen. Egyedi nyomásszabályozó állomás épület lapos tetején Épület lapos tetején történő elhelyezés esetén a tetőszerkezet megfelelő szilárdságú legyen. A belépő oldali gázvezetékben épületen kívül, térszinten, kezelési magasságban szakaszoló szerelvényt kell beépíteni. A nyomásszabályozó állomás villámvédelmét a vonatkozó szabvány28 szerint kell biztosítani. 27

28

MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények. MSZ EN 334: 2005 Gáznyomás-szabályozók 100 bar bemenő oldali nyomásig MSZ EN 62305 Villámvédelem


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

52/125

Technológiai Utasítás Az állomás tűzvédelmét a vonatkozó előírások29 szerint kell kialakítani. Egyedi nyomásszabályozó állomás erre a célra létesített épületben Az egyedi nyomásszabályozó állomás az illetéktelen behatás ellen védett kialakítású, illetve elhelyezésű legyen. A nyomásszabályozó állomás helyiségének kialakítása és mérete olyan legyen, hogy az abban lévő berendezések és szerelvények jól hozzáférhetőek legyenek. Az épületben elhelyezett nyomásszabályozó állomás különálló helyisége a földszinten legyen, bejárata a szabadba nyíljon. Az ajtók az épület külső falán legyenek elhelyezve, és kifelé nyíljanak. Hozzáférhető területek esetében (épületben elhelyezett szabályozók) az ajtók belülről kulcs nélkül nyithatóak legyenek (menekülési útvonal). A nyílt tér felé vezető utakat mindig szabadon kell hagyni, és felfestéssel jelölni szükséges. Az ajtók és szellőztető nyílások a nyitható ablakoktól, ajtóktól, valamint egyéb épületek nyílásaitól biztonságos távolságra legyenek. Nem lehet másik zárt terekre néző nyílás. Az épületben elhelyezett nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseinek membránházaihoz biztonsági membrán, vagy olyan szellőzővezeték csatlakozzon, amelyen nincs elzáró-szerelvény, kivezetése pedig megfelel a lefúvató vezetékekre vonatkozó követelményeknek, és a 2.6.2.6. pontban előírtaknak. Az épületben elhelyezett egyedi nyomásszabályozó és kapcsolódó gépészeti berendezéseinek telepítése során a külső elhelyezésű nyomásszabályozók nyílászárókhoz rendelt védőtávolságait nem kell alkalmazni. A különálló épületen, helyiségen olyan méretű alsó és felső szintű szellőzőnyílásokat kell kialakítani, hogy 10 [°C] hőmérsékletkülönbség hatására a helyiségben óránként legalább 5-szörös légcsere jöjjön létre. A szellőzőnyílások a szabad tér felől fix zsaluval vagy legalább 5x5, legfeljebb 15x15 [mm] lyukméretű acélhálóval védve legyenek. Az állomás tűzvédelmét a vonatkozó előírások30 szerint kell kialakítani. Egyedi nyomásszabályozó földbe süllyesztet elhelyezésénél, ahol nem lehetséges a közúti forgalom előli elzárás, az akna fedlap a terhelésnek feleljen meg. A víz behatolását meg kell akadályozni. Egyedi nyomásszabályozó állomások kibocsátási forrásainak zónabesorolása: A legfeljebb 4 [bar] bemenő nyomású egyedi nyomásszabályozók esetén robbanásveszélyes övezetet (zónát) nem kell meghatározni, azonban a nyílászáróktól való védőtávolság ezekben az esetekben is a szabályozót tartalmazó védőszekrény határoló felületétől vízszintesen mérve 1 [m], függőlegesen felfelé 1,5 [m] legyen (3-4. sz. ábra). Az egyedi nyomásszabályozó robbanásveszélyes (RB) 2-es zónája - 4 [bar] bemenő nyomásnál nagyobb nyomás esetén a vonatkozó szabvány szerint31 kell meghatározni. Az (RB) 2-es zóna a szabályozót tartalmazó védőszekrény határoló felületétől vízszintesen minden irányban és függőlegesen lefelé mérve 1 [m], függőlegesen felfelé 1,5 [m]ig terjed ki (3.-4. sz. ábra). Ezen övezeten belül nem lehet nyílászáró, vagy olyan elektromos berendezés, gyújtóforrás, amely nem elégíti ki a szabvány32 és a vonatkozó jogszabályok33 előírásait. Amennyiben a biztonsági szerelvények működési sorrendje: 29 30 31 32

33

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról MSZ EN 60079-10-1 Robbanóképes közegek. 10.-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. MSZ EN 60079-10-1 Robbanóképes közegek. 10.-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése. A 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól, A 3/2003. (III. 11.) FMM – ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről,


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

53/125

Technológiai Utasítás biztonsági lefúvató, majd gyorszár, abban az esetben a zóna kiterjedésének méreteit a tervezőnek egyedileg kell meghatározni. A helyiségben elhelyezett - legfeljebb középnyomású, alsó- és felső nyomáshatárolással, és biztonsági lefúvatóval ellátott - nyomásszabályozó lefúvató csonkját csővezetéken ki kell vezetni. A szabadtér olyan részére, ahol a csővégződés- vízszintesen és függőlegesen lefelé mért 1 [m]-es, valamint függőlegesen felfelé mért 1,5 [m]-es - körzetében nyílászáró, vagy nem robbanásbiztos védelmi móddal ellátott villamos berendezés nincs, és a szabad kiszellőzésnek nincs akadálya. 3.2.6.2. Ipari nyomásszabályozó állomások Általános követelmények Ezeket a nyomásszabályozó állomásokat a vonatkozó szabványok34 előírásainak betartásával kell tervezni, gyártani, telepíteni és üzemeltetni. A tervezéskor meg kell határozni: a) a szabályozó állomás elhelyezési feltételeit, b) az állomás elrendezését, c) a helyszín biztonsági követelményeit, d) a környezeti és közeg hőmérséklet határokat. a) A helyszín kialakítása A nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseinek elhelyezésére szolgáló létesítmény (épület, lemezszekrény, akna, fél szabadtér, süllyesztett kivitel) feleljen meg a vonatkozó szabvány35 előírásainak. A gáznyomás-szabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy oda illetéktelen személyek ne léphessenek be, azt a létesítményen kívülről származó veszélyes hatások ne érhessék. A dohányzást és egyéb gyújtóforrás használatát jól látható jelöléssel meg kell tiltani. A vészhelyzetben hívható telefonszámot tartalmazó táblát jól látható helyen kell elhelyezni. A létesítés helyszíne: - legyen elegendően nagy a berendezések elhelyezéséhez - valamint a karbantartási munkák végzéséhez - a vészhelyzetben szükséges anyagok elhelyezéséhez. Szilárd burkolattal ellátott megközelítési útvonalat kell biztosítani: - a létesítmény megközelítésére - a létesítményen belül a karbantartáshoz. Meg kell határozni a vészkijáratok kialakításának szükségességét és indokoltságát. A létesítmény határait, a veszélyes terület nagyságát a jelen technológiai utasítás „Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása‖ című alpontja és a 3. sz. melléklet szerint kell meghatározni. Az ipari nyomásszabályozó állomások berendezései vagy annak részei elhelyezhetők szabad térben, tető alatt, vagy zárt térben. A zárt téri létesítmények a következő kategóriákba sorolhatók:

34

35

8/2002. (II. 16.) GM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények, MSZ EN 12279 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás szabályozók a csatlakozóvezetékben. Műszaki követelmények. MSZ EN 60079-10-1 Robbanóképes közegek. 10.-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek. MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése. MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

54/125

Technológiai Utasítás − önálló épületben elhelyezett állomás, − szekrényben elhelyezett állomás, − más célra szolgáló épület egy részében, vagy más célra szolgáló épületen belül elhelyezett állomás, − föld alatt elhelyezett állomás. 4 [bar]-nál nagyobb MOP esetén az állomás számára külön elkülönített teret kell kialakítani. A nyomásszabályozó elhelyezésére szolgáló helyiség bejárati ajtója a szabad felé kifelé nyíljon, nyitott állapotban rögzíthető legyen és alkalmas legyen zárt állapotban az illetéktelenek távoltartására. Az ajtó belülről kulcs nélkül nyitható legyen. Az előtte lévő nyílt tér felé vezető utakat mindig szabadon kell hagyni. Az ajtó(k) és szellőző nyílások a nyitható ablakoktól, ajtóktól, valamint egyéb épületek nyílásaitól biztonságos távolságra legyenek. Más zárt tér felé nem lehet nyílásuk. A nyomásszabályozó háza (szekrénye) a szabad levegő felé közvetlenül kiszellőztetett legyen. A szellőzőnyílások teljes szabad felülete legalább a padlófelület 1[%]-a legyen. A szellőzőnyílások a külső falban, a talajszinthez és a tetőhöz közel kell elhelyezni, és közöttük a fal mentén egyforma távolság legyen. A szellőzőnyílásokat eltakarás elől védeni kell. A szabályozó helyiségének padozata antisztatikus és szikrát nem adó burkolatú legyen. A szabályozó helyiség fűtésére csak olyan fűtőberendezés alkalmazható, amelynek az égési tere el van zárva a szabályozó helyiség légterétől és felületi hőmérséklete a 350 [°C] hőmérsékletet nem lépi túl. Aknában elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait egymással szemközti sarkokon kell elhelyezni és az egyik szellőzőjáratot kéményszerűen kell kialakítani. Az akna alján szívó zsompot kell kialakítani. b) Gépészeti követelmények A nyomásszabályozó állomás kialakítása olyan legyen, hogy: - a tervezett körülmények között biztosítsa a tervezett üzemviteli feltételeket, - védje meg a csatlakozó vezetéket és felhasználói berendezést a káros túlnyomásoktól, - legyen az állomáson kívül (belépő és kilépő oldalon) szakaszoló szerelvény, - a kilépő oldali elzáró szerelvény előtt – a monitor szabályozó kivételével – legyen beépített biztonsági szelep és kézi lefúvató vezeték. - Mind a belépő oldalon, mind a szabályozott oldalon nyomásmérő és nyomásregisztráló műszer legyen felszerelve. c) Nyomáshatároló rendszerek A nyomásszabályozó állomást a szabályozott (kimenő) oldali nyomás beállított értéken való tartása céljából nyomáshatároló biztonsági rendszerrel kell felszerelni a következő esetekben: − Nincs szükség biztonsági rendszerre, ha a MOPbemenő oldali ≤ MIP kimenő oldali vagy MOPbemenő oldali ≤ 100 [mbar], − Önálló nyomáshatároló rendszert kell alkalmazni, ha MOPbemenő oldali >MIP kimenő oldali, − Önálló nyomáshatároló rendszert, és második berendezést kell alkalmazni, ha MOPbemenő oldali - MOP kimenő oldali > 16 [bar] és MOPbemenő oldali > STP kimenő oldali d) Zajszabályozás, zajszint A nyomásszabályozó állomást úgy kell kialakítani, hogy az feleljen meg a vonatkozó rendeletnek36 is.

36

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

55/125

Technológiai Utasítás e) Szellőzés A zárt térben - épületben, lemezszekrényben, föld alatt (föld alatti elhelyezéshez az elosztói engedélyes külön engedélye szükséges) - elhelyezett gáznyomás szabályozó állomás helyiségét nyílásokon keresztül közvetlenül a nyílt légtér felé szellőztetni kell. A szellőzőnyílások teljes szabad keresztmetszete legalább akkora legyen, mint a padló felület 1[%]-a. A hatásos szellőzés érdekében alsó és felső szellőzőket kell beépíteni lehetőség szerint a helyiség egymással szemközti szabaddal határos falába. Az aknában (föld alatt) elhelyezett nyomásszabályozó állomások szellőzőnyílásait vagy az egymással szembeni sarkokon, vagy a kiemelt akna fedlap szegélyét kísérő körbefutó réssel, vagy szellőző vezetékkel kell biztosítani. A szellőzést úgy kell méretezni, hogy az legalább a helyiség térfogatának óránkénti ötszöröse legyen. f) Szellőzővezetékek kialakítása A szellőző vezetéket úgy kell kialakítani, hogy annak szabadtéri végződése csapadéktól védve legyen. A meghatározott célú szellőzővezetékeket és a nyomásmentesítő vezetékeket nem szabad egy fejcsőben egyesíteni a lefúvató vezetékekkel. g) Az állomások villamos berendezésével szemben támasztott követelmények Nyomásszabályozó állomás területén belül elhelyezett villamos berendezések legalább a „2‖-es zónának megfelelő védelemmel rendelkezzenek, robbanásveszélyes zónáikat ezen fejezet „Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása‖ című alpontja és a 3. sz. melléklet szerint kell meghatározni. Az alkalmazni kívánt villamos gyártmányokat a vonatkozó szabvány37 szerint kell megválasztani. h) Villám- és érintésvédelem A kiviteli tervdokumentációban külön tervfejezetben kell meghatározni az alábbiakat: − a villámvédelem megoldását38; − az érintésvédelem megoldását39; − kábelek és villamos vezetékek túlfeszültség elleni védelmét; − elektronikus készülékek esetén a túlfeszültség elleni finomvédelmi egységekkel történő kiegészítést; − a villamosan vezető részegységek villamos összekötését és a földelő vezetékhez történő csatlakoztatását; − a villamos energiaforrás földelése, a műszerek földelése és a katódos védelem rendszere közötti kölcsönhatás kizárását. i) Az állomások tűzvédelme Az állomás tűzvédelmét a vonatkozó előírások40 szerint kell kialakítani. j) Katódos védelem és villamos szigetelés A csővezetékek katódos védelme esetén gondoskodni kell a nyomásszabályozó állomás bemenő- és kimenőoldali csővezetékeinek villamos leválasztásáról. k) Egyesített gáznyomás szabályozó és mérő állomások Az egyesített nyomásszabályozó és mérőállomásokra a vonatkozó szabvány41 szerinti kiegészítő követelményeket kell alkalmazni.

37

MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, MSZ EN 62305 Villámvédelem 39 MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem.; MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése 40 MSZ EN 1775 Gázellátás Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás ≤ 5 bar. Műszaki előírások, 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 41 MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények. 38


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

56/125

Technológiai Utasítás A tervező a gázmérő csatlakozását, teljesítményét és típusát, valamint a nyomásszabályozó típusát és annak üzemvitel szempontjából szükséges szerelvényezését, illetve védelmét a csatlakozó vezeték üzembe helyezési munkáinak feltételeit az engedélyessel előzetesen egyeztetni köteles. l) A nyomásszabályozó állomás elhelyezésére szolgáló létesítmény A nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezéseinek elhelyezésére szolgáló létesítmény (épület, lemezszekrény, akna, fél szabadtér, süllyesztett kivitel) feleljen meg a vonatkozó szabvány42 előírásainak. Ipari nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása A tervezőnek a nyomásszabályozó állomások tervezésekor a vonatkozó szabvány43 alapján olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy normál üzemben robbanóképes légtér ne alakulhasson ki. A szabvány nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a robbanásveszélyt üzemzavar (pl.: csővezeték törése) okozza. A nyomásszabályozó állomás normál üzemi körülmények között zárt rendszert képez. Környezetét nem veszélyezteti. A nyomásszabályozó állomás biztonsági gyorszárának felső zárási nyomását és a biztonsági lefúvató nyitási nyomását úgy kell megtervezni és az üzembe helyezéskor beállítani, hogy a megengedett felső érték elérésekor először a gyorszár zárjon, majd a beállított nyitónyomás esetén nyisson a lefúvató szelep. A biztonsági lefúvató vezetékek átmérője legfeljebb DN 50 (2") legyen. A felsorolt feltételektől eltérő kivitelű nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáit egyedileg kell meghatározni. a) Kibocsátó források zónabesorolása A kibocsátó forrásokat elhelyezkedésük alapján két csoportba soroljuk: − Zárt téri, − Szabad téri. A vonatkozó szabvány szerinti besorolási eljárást követve meg kell határozni: − a kibocsátó forrást, − a kibocsátás mértékét és fokozatát, − a szellőzés fokozatát, − az elárasztási zóna típusát, − az elárasztási zóna kiterjedését, − és a fennmaradási időt. b) Zárt térben található kibocsátó források zónabesorolása Kibocsátó források Normál üzemben a nyomásszabályozó állomás gépészeti berendezésein gázszivárgás, vagy gázkibocsátás nem fordulhat elő. Zárt téri kibocsátó források a szekrény belsejében lévő oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények lehetnek. Kibocsátás mértéke és fokozata a) Folyamatos fokozatú kibocsátás: Folyamatos vagy várhatóan hosszú időtartamig tartó kibocsátás. b) Elsőrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan rendszeresen, vagy esetenként előfordul. c) Másodrendű fokozatú kibocsátás: Olyan kibocsátás, amely normál üzemben várhatóan nem fordul elő, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamban. 42

43

MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomás-szabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények MSZ EN 60079-10-1 Robbanóképes közegek. 10.-1. rész: Térségbesorolás. Robbanóképes gázközegek.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

57/125

Technológiai Utasítás Az oldható csőkötések és impulzuscső szerelvények normál üzemben nem szivárognak, nem bocsátanak ki gázt. A levegőbe csak szűrőbetét cserénél vagy gáz alatti munkavégzés esetén kerülhet gáz, ennek veszélyességi zónáit és a munkavégzés körülményeit a karbantartási technológiában kell szabályozni. A nyomásszabályozó állomás belsejében lévő kibocsátó források fokozata másodrendű, mert normál üzemben várhatóan nem fordul elő kibocsátás, ha előfordul, akkor valószínűleg ritkán és rövid időtartamra. c) A szellőzés fokozatai A szellőzés fokozata „közepes‖, mert szabályozza a koncentrációt, olyan stabil állapotot biztosítva, amelyben a koncentráció és zónahatáron kívül folyamatos kibocsátás esetében is az 20 [%] ARH alatt van, és ahol a kibocsátás megszűnése után nem marad fenn jelentős mennyiségű robbanóképes gázközeg. d) A szellőzés típusa A szellőzés típusa „természetes szellőzés‖. a) Szellőző felületek nagysága a zárt tér alapterületének legalább 1 [%]-a legyen. b) A szellőzők úgy helyezkedjenek el, hogy a zárt tér teljes mértékű átszellőzését biztosítani tudják. c) A teljes szellőző keresztmetszet felét kitevő szellőző felület a zárt tér alsó szintjén, míg a másik felét a zárt tér felső szintjén kell elhelyezni. d) A szellőzőnyílásokat nem hagyhatja el az 20 [%] ARH magasabb koncentrációjú gázközeg normál üzemben. e) A szellőzés üzembiztonsága A szellőzés üzembiztonsága „jó‖, mert a szellőzés gyakorlatilag folyamatos. -

-

Föld alatti aknába telepített nyomásszabályozó állomás esetén a nyitható akna fedlapja és az akna pereme között körbefutó rést, vagy szellőzővezetéket kell kialakítani a szellőzés biztosítására. Földbe süllyesztett kombinált gáznyomás-szabályozó állomás esetén a szellőzés megfelelőségét a tervezőnek számítással kell igazolnia.

f) A nyomásszabályozó állomások elárasztási zóna típusa A zóna típusa: „2‖-es, mely olyan térség, amelyben normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és csak rövid ideig marad fenn. A gyártói karbantartási utasításokban meghatározott karbantartási ciklusok közötti időtartamban és normál üzemi körülmények között a tömörség alapkövetelmény. g) Az elárasztási zóna kiterjedése − A gépészeti berendezéseket magába foglaló zárt - de természetes szellőzéssel rendelkező - légtér teljes térfogata az elárasztási zóna. − A megfelelő – „közepes‖ - szellőzés mellett a zárt teret 2-es zónába kell sorolni. − A szellőzőnyílások környezetében robbanásveszélyes zóna nem értelmezhető. A fennmaradási idő meghatározása Csak gáz kiáramlással járó üzemzavar, vagy karbantartás esetén értelmezhető a fennmaradási idő. Az állomások szabadtéri környezetének besorolása a) Kibocsátó források −

Normál üzemben a nyílt térben lévő szerelvények és kötéseik gáztömörek, ezért a körülöttük lévő térben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordulhat elő.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

58/125

Technológiai Utasítás − − −

A körülöttük levő térség nem robbanásveszélyes térség. Üzemzavari állapotnak (nem normál üzemi körülménynek) kell tekinteni a lefúvató működését. Szabadtéri kibocsátó forrásnak kell tekinteni a nyomásszabályozó állomás lefúvató vezetékének a szabad térbe kivezetett végét.

b) Az elárasztási zóna kiterjedése A zóna kiterjedését és méretét a 3.-5. sz. táblázatban megadott kibocsátási mértékek szerint kell meghatározni. A zóna méretek értelmezése a 3.-8. sz. ábrán látható. Amennyiben a lefúvató kibocsátási értékei nem egyeznek a táblázat gázkibocsátási értékeivel, úgy a hozzá legközelebb eső eggyel nagyobb gázkibocsátási értéket és az ehhez tartozó zónaméreteket kell alkalmazni. A lefúvatón kibocsátott gáz tömegáram és a lefúvató cső méretének függvényében a robbanásveszélyez zóna méretei: 3.-5. sz. táblázat LEFÚVATÓ VEZETÉK KÖRÜLI ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNA MÉRETEI Biztonsági lefúvaLefúvató cső átmérője a kilépési helyHenger alakú zónarész tó max. gázkibonél magassága: H [m] csátása [kg/s] DN 25 DN 32 DN 40 DN 50 Henger alakú zónarész sugara: R [m] 0,005 1,8 2,2 2,5 3 7,2 0,01 1,8 2,2 2,5 3 9,1 0,02 1,8 2,1 2,5 3 11,4 0,04 2,3 2,3 2,4 3 14,4 0,08 2,8 2,8 2,8 2,9 18,1 0,16 3,5 3,5 3,5 3,6 22,8 Kibocsátási pont alatti zónarész 1 1,2 1,4 1,6 sugara: r1 [m]


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

59/125


min. 3m

3.-8. sz. ábra A nyomásszabályozó állomás lefúvató csöve körül kialakuló robbanásveszélyes zóna méretei

3.-9.sz. ábra A lefúvató vezeték végződésének alakja

A zónaméretek és a lefúvatás jellege akkor megfelelő, ha a lefúvató vezeték végén nincs olyan szerelvény elhelyezve, amely a függőlegesen felfele irányuló kiáramlást akadályozná. A kiáramlási pont magassága a környező térszinttől legalább 3 [m] magasan legyen. A lefúvató vezeték végződésének a kialakítása a 3.-9. sz. ábra szerint legyen. c) Nyomásszabályozó állomás besoroláshoz szükséges dokumentáció Nyomásszabályozó állomás robbanásveszélyes térségének meghatározását és besorolását olyan személy végezheti, aki ismeri az éghető anyagok, a technológiai folyamat és a berendezések tulajdonságait. Szükség szerint konzultálnia kell biztonságtechnikai, villamos és más műszaki szakemberrel. A besorolást a tervdokumentációnak kell tartalmaznia. A térség-besorolási folyamat során a lépéseket megfelelően dokumentálni kell. Ki kell tölteni az alábbi adatlapokat: - éghető anyagok listája és tulajdonságai (3.-6. sz. táblázat), - kibocsátó források listája. A térség-besorolási dokumentumnak tartalmaznia kell az alaprajzokat és homlokzatrajzokat, melyek mutatják a zónák típusát és kiterjedését. A robbanásveszélyes zónák kiterjedésére az alábbi szimbólumokat kell alkalmazni:

"0"-ás zóna

"1"-es zóna

"2"-es zóna


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

60/125

Technológiai Utasítás A nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása a.)

A nyomásszabályozó ..............utca/tér ......szám

állomás

azonosítása:.......................helység,

Nyomásviszony:.......…[bar]/...........[bar] Típus jele:............................................. Névleges térfogatáram: ..................[m3/h] b.) Szellőzés A szabályozó helyiségének, szekrényének alapterülete............................[m2] Alsó szellőzők együttes felülete:..........................[m2] Felső szellőzők együttes felülete:..........................[m2] Összes szellőző felület / helyiség alapterület x 100=.........[%] c.) Lefúvató típusa, mérete:.................., ............[mm] Nyitási nyomása: .............……………[mbar ; bar] Legnagyobb gázkibocsátása: ........……[kg/s] Lefúvató cső mérete: DN.....………….[mm] d.) Lefúvató cső kibocsátási magassága a térszinttől: ...........[m]

R = ...........[m] H = ...........[m] h

Éghető anyag ARH Megnevezés Összetétel Lobbanáspont [kg/m3 [Térfogat ] %] Földgáz CH4 < 0 [°C] 0,033 5 (metán) Dátum:.................., .........év .......... hónap ..........napján

r1 = ...........[m] h =. ..........[m]

Relatív sűrűség 0,6

3.-6. sz. táblázat Gyulladási hőmérséklet > 300 [°C]

A besorolást végezte: ........................................... aláírás


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

61/125

Technológiai Utasítás Egyen-potenciálra kapcsolás Gondoskodni kell a fémesen kapcsolódó szerelvények, csővezetékek egyen-potenciálra hozásáról 3.2.6.3. Gázmérő-nyomásszabályozó és készülék-nyomásszabályozó elhelyezés a) Gázmérő- nyomásszabályozó Beépítésük akkor szükséges, ha a gázmérő előtti gáznyomás, a gázmérő és a fogyasztói rendszer megfelelő működése, a beépített gázfogyasztó készülékek és a gázmérő megengedett nyomásviszonya indokolttá teszi. Emelt nyomású (100 [mbar]) rendszernél, ahol a fogyasztói gázellátó rendszer 25 [mbar] névleges nyomású üzemeltetésre tervezett alkalmazandó a gázmérőnyomásszabályozó. Beépítése a gázmérő előtti főcsap és a gázmérő belépő csonkja közé történik. Csatlakozó mérete a jelenleg használatos gázmérőkötésekhez alkalmazkodik. Beépítése változó belépő oldali (primeroldali) gáznyomás esetén biztosítja a fogyasztói rendszer stabil, állandó beállított nyomásértékeit. Gázhiánybiztosítóval és a biztonsági membránnal szerelve készül. Ez esetben membránteréhez kapcsolódó lefúvató vezeték kiépítés nem szükséges. b) Készülék-nyomásszabályozó Beépíthető közvetlenül gázfogyasztó készülék elé vagy a fogyasztói vezetékbe gázkészülék csoportok ellátására. Készülék-nyomásszabályozó beépítése eltérő nyomással üzemelő gázfelhasználó rendszernél, pl. az emelt kisnyomásún 100 [mbar]-os rendszereknél alkalmazható, a beépítendő készülék állandó értékű gáznyomásának biztosítására. Kivitele szerint menetes és karimás csatlakozással készül. Menetes kialakítás esetén a szabályozó cserélhetőségét biztosítani kell. Csak biztonsági membránnal rendelkező készülék-nyomásszabályozó építhető be. 3.2.7. Gázmérők Általános követelmények: a) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet, valamint a TIGÁZ-DSO Kft. Üzletszabályzata szerint a gázszolgáltatás feltétele az egyetemes szolgáltatói szerződés megkötése. b) Mérés, elszámolás, díjfizetés: A szállítói, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi fogyasztónak leszállított földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a fogyasztási jellegnek megfelelő, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. E méréseket, valamint a gázmérővel kapcsolatos egyéb szükséges teendőket a szállítói, illetve az elosztói engedélyes - egyéb megállapodás hiányában - a saját költségén köteles elvégezni. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján kell megállapítani és elszámolni. c) Az átalánydíjas (mérő nélküli) fogyasztás - Mérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó- vagy a fogyasztói vezetékbe – a telekhatáron, ill. az épületen kívül a fogyasztói főelzárótól függetlenül – az épületbe, lakásba, bérleménybe történő belépés előtt (közös, hozzáférhető helyiségben) további, jogi zárral zárható elzáró szerelvényt is be kell építeni (1. sz. melléklet 1. sz. ábra). - Ha gázmérős fogyasztó részére is készül leágazás, akkor az elzárót a leágazás utáni pontra kell tenni. d) A gázszolgáltatás teljesítésének helye, a mérési, elszámolási pont az elosztórendszeren, az elosztó vezetékhez csatlakozó közüzemi fogyasztó földgázellátásához létesített mé-


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

62/125

Technológiai Utasítás rési rendszer(ek) kilépő csonkja(i), illetve az átalánydíjas fogyasztók esetében a fogyasztási hely (fogyasztói főcsap). e) Csak a mérésügyi rendelkezéseknek (1991. évi XLV. törvény és a végrehajtására hozott 127/1991. (X.9.) Korm. rend.) megfelelően hitelesített és rendszerengedéllyel rendelkező gázmérő típusok alkalmazhatók. A gázmérők és az átszámító egységek feleljenek meg a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet előírásainak. A mérésügyi hatóság a hitelesség tanúsítására hitelesítési bélyegzést használ. f) A gázmérő névleges teljesítmény szempontjából történő kiválasztása során a gázigény bejelentésben, a kiviteli tervben szereplő igényelt teljesítmény, azaz a fogyasztási helyre beépíteni kívánt – pl.: a tervben szereplő – gázkészülékek névleges teljesítményének egyidejűségi tényezővel számított összegének megfelelően kell kiválasztani a gyártási méretsorozatnak megfelelő típusú és teljesítményű gázmérőt. A 20 m3/h feletti gázigények esetén, az alkalmazandó egyidejűségi tényezőt egyedileg kell meghatározni, figyelembe véve a földgáz közüzemi díjainak megállapításáról szóló 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletet, valamint a MEH vonatkozó állásfoglalását. Forgódugattyús, turbinás gázmérők kiválasztásához útmutatót tartalmaz az MSZ EN 1776:2002 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények szabvány B-C. melléklete. 28/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletet 5. sz. melléklete és ugyanezen követelményt tartalmazó MEH levél szerint, az újonnan beépíthető gázmérők:

Méretsor

Névleges teljesítmény [m3/h]

Beépített berendezések névleges teljesítményösszegei [m3/h] (Magyar Energia Hivatal N-67/2000 ikt. sz. levele szerint)

a) G-25 G-40 G-65 G-100

25 40 65 100

21,3-34,0 34,1-55,3 55,4-85,0 85,1-136,0*

G-160

160

136,1-

b) *(Megjegyzés: a felső határ kiszámításakor a következő fokozatból levonásra került annak 15 [%]-a.)

g) A gázérő környezeti hőmérsékleti viszonyait vizsgálni kell, és ahol a téli hőmérséklet várhatóan 15 [°C] alatti44, hőmérséklet-korrektorral rendelkező gázmérőket kell elhelyezni. A környezeti hőmérsékleti viszonyok alapján, fűtetlen térben hőmérséklet korrektoros gázmérőt, fűtött terű helyiségekben normál gázmérőt kell elhelyezni. h) A TIGÁZ-DSO Kft. a szabálytalan gázvételezés megelőzése és észlelése céljából a szerelési tevékenység során a gázmérőt jogi zárral (plombával) biztosítja (pl. gázmérő mindkét oldali csatlakozó csonk hollandi csavarzatára plombatokot kell elhelyezni, ezen túlmenően az állomás minden hollander kötését plombázni kell, a mért oldalon lévőt is). A gázmérő ideiglenes leszerelése esetén, a gázmérőhely mindkét csonkját gáztömören le kell zárni, a gázmérőhelyen minden csonkot jogi zárral is el kell látni, plombálni (nem vonatkozik az azonnali gázmérő cserére). A felhasználó szankcionális okból történő kizárása esetén, a gázmérő helyre jogi zárakat kell elhelyezni. A jogi zár, a kizárás módjától függően lehet pl. szankcionális főelzáró doboz, vagy szankcionális plombatok plusz teletömítés elhelyezése.

44

MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Hőtechnikai méretezés; szabvány M.5.5. melléklete


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

63/125

Technológiai Utasítás i)

Fűtetlennek minősülő térben, az új gázmérő beépítésekor, vagy hitelesítési, meghibásodási csere esetén hőmérséklet korrektoros gázmérőt kell beépíteni, vagy korrektorral kell a gázmérőt ellátni.

j)

A 100 [m3/h]-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérők elhelyezésekor a földgázelosztói és -szállítói engedélyesek kötelesek - olyan mérési távfelügyeleti rendszert kiépíteni és működtetni, amely alkalmas a rendszerükön lévő, 100 [m3/h] feletti fogyasztásmérővel rendelkező felhasználók adatátviteli berendezései által előállított adatok továbbítására, fogadására és feldolgozására, - a 100 [m3/h] értéket meghaladó kapacitást lekötő felhasználókatkat távleolvasásra - és az ÜKSZ-ben meghatározott adatok ott előírt gyakoriságú előállítására alkalmas fogyasztásmérő és adatátviteli berendezéssel ellátni.

k) A mellékmérőre és az almérőre is a gázmérők elhelyezésére vonatkozó műszakibiztonsági előírások érvényesek. Almérő a felhasználók költségére, elosztói engedélyes előzetes hozzájárulásával létesíthető. l)

Amennyiben a gázmérő védőszekrényben kerül elhelyezésre, ennek követelményeit a 3.2.6.1. pont részletezi.

m) Forgódugattyús gázmérő esetén a mérő feszültségmentes beépítésének biztosítására csőkompenzátort kell beépíteni. A csőkompenzátor nem lehet éghető anyagú, nyomásfokozata feleljen meg a rendszer nyomásfokozatának, gyártói tanúsítási bizonylata feleljen meg az MSZ EN 10204:2005 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai című szabvány 4. Tételes ellenőrzésen alapuló vizsgálati bizonylatok pontban meghatározott „3.1. típus‖-nak. 3.2.7.1. A legfeljebb 100 [m3/h] névleges együttes gázterhelésű gázmérők elhelyezésének követelményei A gázmérő elé (mérőkötésébe) elzáró szerelvény beépítése kötelező. Ha a házi nyomásszabályozó és a legfeljebb 6 [m3/h] névleges térfogatáramú gázmérő közvetlenül, együtt kerül elhelyezésre, akkor elegendő a nyomásszabályozó előtt közvetlenül elhelyezett elzáró szerelvény (3.-10. sz. ábra)

Leolvasó ablak

. 3.-10. sz. ábra A házi nyomásszabályozó és a gázmérő együttes szerelése


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

64/125

Technológiai Utasítás Általános követelmények a) A 100 [m3/h] összes névleges gázterhelésnél kisebb gázmérő(k) elhelyezésére szolgáló veszélyességi övezetet, vagy helyiséget „Mérsékelten tűzveszélyes‖ (jele: D) tűzveszélyességi osztályba kell sorolni és a jelen technológiai utasításban foglalt műszaki követelmények szerint, valamint a vonatkozó jogszabályban45, szabványban46 foglaltak szerint kell kialakítani. b) Meglévő, lakótérben elhelyezett gázmérő helyiségét nem szabad összeszellőztetni alvásra szolgáló helyiséggel. Gázmérő lakószobában nem helyezhető el. Ez az állapot a későbbiek során sem változtatható meg. Lakószobát gázmérővel ellátott helyiséggel összeszellőztetni nem szabad. c) Fürdőszobába, WC-be, garázsba, gépkocsi tárolóba, 140 [kW]-nál nagyobb összhőterhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségébe, 400 [V]-nál nagyobb feszültségű villamos berendezéseket tartalmazó helyiségbe, valamint „A‖ és „B‖ tűzveszélyességi osztályba sorolt, vagy tűzveszélyes anyag rendszeres használatára (tárolására) szolgáló helyiségbe gázmérő nem szerelhető. d) A gázmérő és a legközelebbi gázfogyasztó berendezés közötti vízszintes vetületben mért távolság legalább 1 [m] legyen. Ez a távolság beépített szigetelőfal esetén 0,5 [m]-ig csökkenthető. e) A gázmérő legközelebbi éle az égéstermék elvezető berendezés összekötő eleme, füstcső, melegvíz vagy gőz (fűtési) vezeték legközelebbi alkotója közötti távolság legalább 0,5 [m] legyen. f) Gázmérő könnyen éghető falszerkezetre, éghető vagy hőre lágyuló burkolatú falra nem szerelhető. g) Gázmérőt szabadban, külső falon csak megfelelő mechanikai és káros hőhatás elleni védelem biztosításával szabad szerelni. Épületen kívül, és közös használatú terekben elhelyezett gázmérők (gázmérőhely) mechanikai védelméről gondoskodni kell. Fűtetlennek minősülő térben be kell tartani a fenti 3.2.7. Gázmérők, Általános előírások g.) pont előírásait is. A gázmérők szekrényének követelményeit ezen, 3. fejezet Követelmények 3.2.6.1. A házi nyomásszabályozó (gázmérők) elhelyezésének feltételei. pontja tartalmazza. h) 6 [m3/h] névleges gázterhelésnél nagyobb gázmérő mindkét (belépő és kilépő) oldalán legyen elzáró szerelvény. i) Felülről lefelé szerelt, úgynevezett "visszaejtett" gázmérő csatlakozást csak egy szinten belül szabad készíteni. Indokolt esetben az elosztói engedélyes hozzájárulásával ettől el lehet térni (annak érdekében, hogy a létesítmény térszint alatt elhelyezett csatlakozó vezetéke minél rövidebb legyen, és azt épületen belül szabadon szerelt vezetékkel lehessen helyettesíteni, - a visszaejtett gázmérő csatlakozás alkalmazása megengedhető). j) A mért és méretlen vezeték egymás mellett - általában - nem haladhat; ellenkező esetben megkülönböztető jelzést kell alkalmazni. Gázmérők elhelyezése épületen kívül Gázmérőt szabadban külső falon csak állagmegóvását biztosító védelem biztosításával szabad szerelni. Ha a gázmérőt külső falra, lépcsőházba, közös használatú térbe szerelik fel, akkor azt zárható ajtójú fülkében vagy szekrényben kell elhelyezni. Gázmérők elhelyezése pincében, alagsorban Pincében, alagsorban (annak közös használatú terében) a gázmérő kivételes esetben elhelyezhető, ha a további feltételek is teljesíthetők: 45 46

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

65/125

Technológiai Utasítás − a pince vagy annak a gázmérő elhelyezésére szolgáló helyisége vagy fülkéje nem korrózió-veszélyes, − a pince talajvíz ellen szigeteléssel és szilárd padlóburkolattal rendelkezik, − a pince vakolt, − a pince belmagassága, illetve űrszelvénye legalább 1,7 x 0,8 [m]. Gázmérők csoportos szerelése A gázmérők csoportos, belső térben való szerelése egyéb megoldás hiányában megengedhető, ha a következő feltételek teljesíthetők: − csak az épület közös használatú terében lehetnek, ha oda a bejutás a nap bármely szakában biztosítható, − együttes vagy külön-külön, kulccsal zárható szekrénybe kerülnek, − ha a mérő nem a fogyasztási hely bejárata mellett, vagy azzal nem azonos szinten (emeleten) van, akkor a fogyasztói vezetéket a fogyasztási helyen belül az oda való belépés helyén (lehetőleg a gázfogyasztó készülék helyiségén kívül) elzáróval kell ellátni, amelynek magassága azonos a gázmérő csatlakozás magasságával. Az elzárót mechanikai sérüléstől és illetéktelen beavatkozástól megfelelően védeni kell. − Ha a gázmérő(k) lépcsőházban vagy azzal légtér összeköttetésben lévő folyosón, közös helyiségben kerül(nek) elhelyezésre, akkor a lépcsőház felső szintje nyitható nyílászáróval rendelkezzen. Gázmérők elhelyezésének további követelményei A./

Új gázmérő szerelés

Gázmérő lakótérben nem helyezhető el. A lakossági fogyasztók gázmérő kötéseit 250 [mm] csonktávolságúra kell tervezni. Gázmérőként hőmérséklet korrektoros gázmérőt kell alkalmazni, kivéve a fűtött térnek minősülő, közös használatú térben, vagy gázmérő helyiségben felszerelt gázmérőket. Nem kisnyomású gázelosztó vezeték esetén a nyomásszabályozót és a gázmérőt ezen, 3. fejezet Követelmények 3.2.6.1. A házi nyomásszabályozó (gázmérők) elhelyezésének feltételei. pont szerinti előírásoknak megfelelő szekrényben, lehetőleg egyegységben kell elhelyezni. Fogyasztói főelzáró szerelvény, valamint a gázmérő előtti elzárószerelvény (fogyasztói főcsap) zártházas kivitelű legyen. A gázmérők mérőkötéseit úgy kell kialakítani, hogy a mérő csonkjaiban a megengedettnél nagyobb mechanikai feszültségek ne keletkezhessenek. Ennek érdekében a mérőhelyek előregyártott kivitelűek legyenek. Tervezni és elhelyezni csak TIGÁZ-DSO Kft által engedélyezett típusú gázmérő és nyomásszabályozó szekrényeket szabad. Követelményeket a 3. fejezet 3.2.6.1. pont tartalmazza. a./ gázmérő (házi nyomásszabályozó) elhelyezése kerítésben: - kerítésbe süllyesztett szekrényben szerelve, hogy a gázmérő a szekrény nyílásán keresztül leolvasható legyen (3-3. sz. ábra, 1. sz. melléklet 9. sz. ábra), - közvetlenül kerítés mögött, az előkertben szerelve, úgy, hogy csak a szekrény nyitásához elegendő méretű hely legyen biztosítva, kb. 0,60 – 1,0 [m]. Ebben az esetben a kerítés nem lehet tömör, hogy a gázmérő a szekrény nyílásán keresztül leolvasható legyen (1. sz. melléklet 3. sz. ábra). b./ gázmérő (házi nyomásszabályozó) elhelyezése homlokzaton: - nyitott kapualjban (dufartban 3-6 sz. ábra), falba süllyesztve, falra szerelve (3-6. sz. ábra, 1. sz. melléklet 8. sz. ábra), - utcafronton homlokzatba süllyesztve, leolvashatóan (1. sz. melléklet 8. sz., 7. sz. ábra) c./ gázmérő elhelyezése többszintes épületben: - közös használatú belső terekben, - gázmérő helyiségekben,


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

66/125

Technológiai Utasítás - nyitott kapualjban (pl. 3-6. sz. ábra).

(dufartban)

csoportosan,

falba

süllyesztve,

falra

szerelve

A többszintes épületek főelzáróját közterületen kell elhelyezni földben, vagy pl. 1. sz. melléklet 1. sz. ábra, 1. sz. melléklet 2. sz. ábra szerint falon, ill. falba sülylyesztve. Több szinten át egymással összefüggő belső légteret képező helyiségben (több szintes épületek belépője, önálló belső feljárója, lépcsőház stb.) a gázmérők szintenként, az előírások szerinti fülkében vagy zárható szekrényben elhelyezhetők, ha a bejutás a nap bármely szakában megoldható, és az esetleg szivárgó gáz szellőzés útján történő elvezetését biztosítják. Ha a belső feljáró, lépcsőház stb. nem fűtött (lásd a fogalmaknál és a 3. fejezet 3.2.7. pontban), akkor hőmérséklet korrektoros gázmérőt kell felszerelni. Ha a gázmérő nem a lakás bejárata mellett, vagy azzal nem azonos szinten (emeleten) van, akkor a fogyasztói vezetéket a belépés helyén (lehetőleg a gázfogyasztó berendezése helyiségén kívül) elzáróval kell ellátni, amelynek magassága azonos a gázmérőcsatlakozás magasságával. Az elzárót mechanikai sérüléstől és illetéktelen beavatkozástól megfelelően védeni kell. B./

Gázmérő csere

A gázmérők cseréjét a 6. fejezet 6.2. Karbantartás című pont 6.2.2. pontjában előírtak figyelembevételével kell elvégezni. 3.2.7.2. A 100 [m3/h]-nál nagyobb névleges gázterhelésű gázmérők elhelyezésének további követelményei Gázmérő gázfogyasztó berendezéssel azonos helyiségben - az ipari felhasználók szekunder mérésre alkalmazott turbinás és mérőperemes gázmérőinek kivételével - nem helyezhető el. a) Egy helyen (helyiségben) telepített, 100 [m3/h] összes névleges gázterhelésűnél nagyobb gázmérő(k) elhelyezésére külön gázmérő helyiséget kell létesíteni. b) A gázmérők helyiségeit „Fokozatosan tűz- és robbanásveszélyes‖ (jele: A) tűzveszélyességi osztályba kell sorolni és a vonatkozó jogszabályban, és szabványokban47 foglaltak szerint kell kialakítani. c) A külön gázmérőhelyiség a befoglaló épület külső fal mentén, az elosztói engedélyes és a létesítmény kezelője által egyaránt bármikor könnyen megközelíthető helyen, lehetőleg földszinten létesítendő. d) Bejárata szabadból vagy az épület közös, jól szellőzött és mindenkor megközelíthető teréből nyíljon. e) A mérőhelyiség bejáratához a tűzveszélyre a vonatkozó rendelet48 szerinti figyelmeztető táblát kell elhelyezni és 1 db 55A és 233B valamint C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. f) A külön gázmérőhelyiséget szabadba nyíló alsó-felső szellőzővel kell ellátni, amelynek együttes szabad keresztmetszete a gázmérő helyiség alapterületének 1[%]-át érje el. A szellőző alsó éle a külső szinttől legalább 300 mm-rel magasabb legyen. A szellőzők más nyílászáróktól legalább 1 [m]-re legyenek. A szellőzőt mechanikai védelemmel legfeljebb 15 [mm] résszélességű, vagy lyukbőségű ráccsal, huzalhálóval vagy zsaluval - kell ellátni. g) Gázmérőhelyiség szellőztetésére szükség esetén csak önálló szellőzőkürtöt, szellőzőcsatornát szabad alkalmazni. 47

48

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

67/125

Technológiai Utasítás h) A külön gázmérőhelyiség határoló falai legalább A1 REI 90 minősítésű, födémszerkezete legalább A1 REI 60 minősítésű, nyílászárói, pedig A1-A2 anyagúak legyenek. Szikrát adó, vagy elektrosztatikus feltöltődést okozó padlóburkolatot, nem szabad alkalmazni. i) Fűtése közvetett lehet. Közvetlen fűtésre csak robbanásbiztos kivitelű zárt égésterű gázkályha használható, amelynek felületi hőmérséklete a 300 [°C]-t nem haladja meg és gyújtószerkezete a helyiségen kívül van. j) A gázmérőhelyiséget nem szabad 58 [kW] egység teljesítmény és 116 [kW] összteljesítmény feletti hőtermelő berendezéssel egymásba nyílóan létesíteni. k) Ha a gázellátás külön nyomásszabályozó egységről történik és a gázmérőhelyiség a primer oldali (gázelosztó vezetékre vagy célvezetékre csatlakozó) nyomásszabályozókra előírt védőtávolságnál a szabályozó állomáshoz közelebb vagy azzal együtt kerül telepítésre; - akkor az adott nyomásszabályozó - vagy fogadó állomásra érvényes előírások vonatkoznak a gázmérőhelyiségre is49. l) Villamos berendezéseit a vonatkozó szabvány50 előírásainak megfelelően kell szerelni. 3.2.7.3. Gázmérő nélküli fogyasztás Létesítés és műszaki biztonsági feltételek Mérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó- vagy a fogyasztói vezetékbe – a telekhatáron, ill. az épületen kívül a fogyasztói főelzárótól függetlenül – az épületbe, lakásba, bérleménybe történő belépés előtt (közös, hozzáférhető helyiségben) további, jogi zárral zárható elzáró szerelvényt is be kell építeni (lásd az 1. sz. melléklet 1. sz. ábrán). 3.2.7.4. Gázmérő kerülővezeték Gázmérő kerülő vezeték nem építhető ki. A meglévő gázmérő kerülővezetéket meg kell szüntetni, el kell bontani. A gázszolgáltatás folyamatos (üzemszünet nélküli) érdekében, a méretlen gázmérő kerülő vezeték helyett, a felhasználó kérésére és költségére másik, komplett, hiteles gázmérővel ellátott gázmérő ág létesíthető. 3.3.

TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI PÉBÉGÁZ ÜZEMŰ GÁZBERENDEZÉSEK ESETÉN

Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák.

49

50

MSZ EN 12186 Gázellátó rendszerek. Gáznyomásszabályozó állomások gázellátáshoz és gázelosztáshoz. Műszaki követelmények és MSZ EN 1776 Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Műszaki követelmények MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

68/125

Technológiai Utasítás 4. FEJEZET: A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 4.1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

4.1.1. A forgalomba hozás, felszerelés és üzembe helyezés feltétele A rendeletben51 előírtaknak megfelelően Magyarországon 2000. december 31. után csak olyan gázfogyasztó készülék hozható forgalomba, szerelhető fel, helyezhető üzembe, amely megfelel az EU gázfogyasztó készülék irányelvnek, a szabványnak52 és közvetlen vagy közvetett rendeltetési országként Magyarország (HU) nevesített. Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek minősítéséről és forgalomba hozatalának feltételeiről a 13/2004. (II. 13.) GKM rendelet rendelkezik. Az előző bekezdés előírásait kell alkalmazni az ismételten üzembe helyezésre kerülő használt, vagy felújított és/vagy magánforgalomban behozott gázfogyasztó készülékekre is. A készülék vagy részegység forgalomba hozatalához: − Magyar nyelvű gyártói utasítást és használati-kezelési útmutatót kell mellékelni; − A készüléken vagy részegységen, illetve ezek csomagolásán magyar nyelvű figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni. A gyártói utasításnak az elhelyezésre, a szerelésre, a szabályozásra és karbantartásra vonatkozó összes olyan útmutatást tartalmaznia kell, amely az üzembe helyezést és a készülék biztonságos használatát lehetővé teszi, így különösen fel kell tüntetni: − az alkalmazandó gázfajtát; − a csatlakozási nyomást; − a gázkészülék égéstermék elvezetési módja szerinti típusát, − az égési levegővel való ellátást biztosító berendezés nélküli készülék esetén az el nem égett gázt tartalmazó veszélyes koncentráció kialakulásának megakadályozásához szükséges légellátást; − az égéstermék eltávozására vonatkozó követelményeket; − a légbefúvásos gázégőknek és a hozzájuk tartozó hőcserélőknek a gyártó által ajánlott kombinációit, az összeépítés azon feltételeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a készülékek használata során az előírt követelmények teljesüljenek. A használati-kezelési útmutatónak a biztonságos használat szempontjából szükséges és a használati lehetőségek esetleges korlátait feltüntető információkat tartalmaznia kell. A figyelmeztető feliratoknak egyértelmű adatokat kell tartalmazniuk a gáz fajtájáról, a csatlakozási nyomásról, a használati lehetőségek esetleges korlátairól, így különösen a működéshez szükséges légellátásról. A gázfogyasztó készüléken a jelzések és feliratozások (adattábla) a készülékre vonatkozó szabványok előírásai szerintiek legyenek. Az adattábla tartós és rögzített legyen, rajta a jelek ne legyenek kitörölhetőek. Az adattáblát a gázfogyasztó készüléken jól láthatóan kell elhelyezni. 4.1.2. A gázfogyasztó készülékek osztályozása 4.1.2.1. Az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából: − Égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A‖ típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható. − Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égési levegőellátású (nyílt égésterű), „B‖ típusú gázfogyasztó készülék, amely kéményhez vagy olyan saját elemmel rendelkezik, amelyet arra terveztek, hogy a készülék égésterméke 51

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról és a 13/2004. (II. 13) GKM rendelet Ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendje és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról. 52 MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja (típusok) szerinti európai osztályozási rendszere.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

69/125

Technológiai Utasítás ezen keresztül közvetlenül a szabadba távozzon. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. − „C‖ típusú gázfogyasztó készülék amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt. 4.1.2.2. A névleges hőterhelés szempontjából a) legfeljebb 140 [kW] (egység) hőterhelésű gázfogyasztó készülékek, b) 140 [kW]-nál nagyobb (egység) hőterhelésű gázfogyasztó készülékek. 4.2.

A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK ELHELYEZÉSI FELTÉTELEI

4.2.1. Általános elhelyezési feltételek A gázfogyasztó készülék felállítási, felszerelési helyét úgy kell megválasztani, hogy: a) a gázfogyasztó készülék hozzáférhető, üzembiztosan kezelhető, javítható legyen, b) környezetét a fejlődő hő ne veszélyeztesse, c) e fejezet 4.3. pontjának megfelelő légellátás-szellőzés és égéstermék-elvezetés biztosítható legyen, d) a gázfogyasztó készülék elhelyezése és villamos csatlakozása feleljen meg az épületek villamos berendezéseinek létesítésére vonatkozó előírásoknak53, e) az elhelyezésre és alkalmazásra vonatkozó gyártói műszaki-biztonsági előírások betarthatók legyenek. f) gázfogyasztó készülékek egymás fölé nem szerelehetők! Különféle magasságban szerelt gázkészülékek elhelyezése olyan legyen, hogy vízszintes vetületük legfeljebb egymás mellé kerüljön. „A‖, „B‖ tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben, tűzveszélyes helyiségben gázfogyasztó készülék nem szerelhető fel. „C‖ típusú oldalfali kivezetésű gázfogyasztó készülék égéstermék kivezetése csak olyan falon lehet, amelyen nincs az „A‖ vagy „B‖ tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségnek nyílászárója. Gépkocsi tárolóban csak „C‖ típusú gázkészüléket szabad felállítani. A garázsokban elhelyezett zárt égésterű gázfogyasztó készülék esetén a gázfogyasztó készüléket mechanikus sérülések elkerülésére kielégítő védelemmel (pl. kengyellel vagy ütközővel) kell ellátni. Gépkocsi tárolóban elhelyezett gázfogyasztó készülékek elé hőre záró szelepet kell beépíteni. Minden gázfogyasztó készülék előtt a kezelési irányból legalább 0,8 [m] szabad közlekedési, mozgási, kezelési lehetőség legyen. A gázfogyasztó készülék csatlakozásába (kötésébe) kézi elzárót kell beépíteni. Nem helyhez rögzített gázfogyasztó készülékeknél (tűzhely, szárító, ipari laboratóriumi készülékek) kézi elzáróként gázkonnektor is alkalmazható. (4.-1. sz. ábra).

53

MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése, MSZ HD 60364-7-701 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-701. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal. MSZ HD 60364-4-41 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem. MSZ EN 60529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

70/125


4.-1. sz. ábra Példa gázkonnektor alkalmazására A gázfogyasztó készülék mechanikai feszültségtől mentesen csatlakozzon a fogyasztói vezetékhez. E célból a készülékelzáró és a készülék közé hajlítható-fém csatlakozóelem beépítése ajánlott. Éghető anyagú flexibilis vezeték alkalmazása esetén hőhatásra záró szerelvényt kell a gázfogyasztó készülék főelzáró elé beépíteni (4.-2. sz. ábra). A flexibilis vezeték összes hoszszúsága legfeljebb 1,5 [m] lehet.

4.-2. sz. ábra Példák gázfogyasztó készülék elzáró elhelyezésére A Társaság működési területén olyan hajlékony vezetékek alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek érvényes, magyar nyelvű Hatósági engedéllyel. A rugalmas fém gázbekötő cső (pl. EUROGAS INOX bordáscső), csak helyhez kötött gázfogyasztó készülékekhez alkalmazható.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

71/125

Technológiai Utasítás A gyártó részéről szavatolt élettartamot a mellékelt megfelelőségi tanúsítványon a gyártónak, forgalmazónak fel kell tüntetni. Az élettartam lejártával a szerelvényt ki kell cserélni. Hosszmérete a szükséges legkisebb legyen. A hajlékony vezetéken, illetve csatlakozásán legalább az alábbiakat fel kell tüntetni: - gyártó azonosító jelét, - gyártmány típusnevét, - csatlakozóméretet, - névleges nyomás értékét, - gázipari alkalmasságot. Falra szerelt gázfogyasztó készülék esetén a súlyának megfelelő rögzítéséről és szükség szerinti alátámasztásáról gondoskodni kell. A gázfogyasztó készülék elhelyezésére vonatkozóan a gyártó beépítésre vonatkozó előírásit is be kell tartani. 4.2.2. A pébégáz üzemű gázfogyasztó készülékek külön előírásai Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák. 4.2.3. Az égéstermék-elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése 4.2.3.1. Általános előírások Égéstermék-elvezetés nélküli („A‖ típusú) gázfogyasztó készülékek nem helyezhetők el az alábbi helyiségekben és a gázfogyasztó készülékek működéséhez szükséges légtérösszeköttetés (szellőzőnyílás) sem nyílhat az alábbi helyiségekre: − épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér összeköttetésben lévő helyiségek, − alvás céljára szolgáló helyiség (nappali helyiség, vagy nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek), − testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiség, − nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségei, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, − közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségek, − „A‖ és „B‖ tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek. Kivételt képez. a konyhában, vagy konyha-étkező-nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhely, ha: − gázfogyasztó készülék égésbiztosítóval rendelkezik, − a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegő-utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított, továbbá, − a tervező nyilatkozik arról, hogy a gépi elszívás az elhelyezésre szolgáló helyiséggel (konyhával) légtér összeköttetésben lévő „B‖ típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére nincs káros hatással (a megtett intézkedés módját igazolja). − a tűzhelyet és/vagy vízmelegítőt az időszakos használatú létesítmények, vagy melléképítmények szabad légtérrel összeszellőztetett helyiségében helyezik el, − az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, műhely, laboratórium, mezőgazdasági állattartó épület stb.) ha a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegő-


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

72/125

Technológiai Utasítás utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemeltetését reteszelni kell a gépi elszívás működéséhez. A 4.2.3.1. pont rendelkezéseit a felhasználói berendezések átalakítása, bővítése során is alkalmazni kell. 4.2.3.2. Tűzhelyek, főzők, sütők és egyéb burkolatlan égőjű égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó készülékek elhelyezése a) Minden égéstermék elvezetés nélküli és burkolatlan égőjű gázfogyasztó készüléket úgy kell elhelyezni, hogy ne kerüljön a környezetében kialakuló légáramlás fő irányába. Ilyen gázfogyasztó készüléket 1,2 [m]-nél kisebb mellvédmagasságú ablak alá vagy 1,2 [m] magasság alatt is nyitható ablak alá szerelni nem szabad. Az éghető anyagú bútor és a gázfogyasztó készülék között olyan távolságot kell biztosítani, hogy az éghető anyag felületén a hő a gázfogyasztó készülék legnagyobb hőterhelésű üzeme esetén se okozzon károsodást. Ez a távolság 0,5 [m]-nél kisebb nem lehet. Ha ez nem biztosítható, akkor: − a gázfogyasztó készülék (égő) magasságát meg nem haladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó készülék magasságáig; − a gázfogyasztó készülék (égő) magasságát meghaladó magasságú bútor esetén a gázfogyasztó készülék fölött legalább 0,5 [m] magasságig (a gázfogyasztó készülékhez képest 0,5 [m]-nél nem magasabb bútor esetén a bútor magasságáig) hő ellen védő lemezt kell felszerelni. − beépíthető (modul) kivitelű és gyárilag hőszigetelt - nem oldalsó égéstermék kivezetésű - tűzhely bútor mellé közvetlenül is elhelyezhető, ha a gyártó előírásai ezt megengedik. A bútor magassága a tűzhely magasságát nem haladhatja meg. b) Az előző pont előírását minden nyitott égőjű gázfogyasztó készülékre – burkolatlan égőjű fali fűtő, laboratóriumi égő, orvosi, vagy laboratóriumi hevítő, fodrászati hevítő, vendéglátói-ipari gázfogyasztó készülék stb. – alkalmazni kell. Laboratóriumi, lángőrzés nélküli (pl. Bunsen-égő) gázfogyasztó készülékek esetén a fogyasztói vezetékbe a laboratóriumon kívül közös elzáró szerelvényt kell beépíteni, amelyet indokolt esetben (iskola, tanintézet, vagy idegen által is látogatott helyen, pl. egészségügyi intézet) illetéktelenek elől elzárva, védőszekrényben kell elhelyezni. Az üzemeltetőnek ennek kezelésére alkalmazottai közül kijelölt személyt kell megbíznia. 4.2.3.3. Égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítők elhelyezése Átfolyó rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítő vagy közvetlen kifolyásra, vagy csak azonos helyiségben lévő egy csapolóra, és csak időszakos melegvíz-vételi célra (pl. kézmosás, mosogatás) alkalmazható. Az ilyen gázfogyasztó készülék fülkében vagy szekrényben nem helyezhető el. 10,5 [kW] hőterhelésűnél nem nagyobb, égéstermék-elvezetés nélküli, átfolyó rendszerű vízmelegítő a 4.2.3.1. pont első bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a szabad légtérrel közvetlenül összeszellőztetett helyiségeiben helyezhető el. Tároló rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítő elhelyezésére szolgáló helyiség térfogata legalább a gyártó által megadott legyen, de legalább 12 [m3] térfogatú legyen. A helyiség légellátása elégítse ki ezen fejezet 4.3.1 - 4.3.2. pont előírásait. Tároló rendszerű, égéstermék-elvezetés nélküli vízmelegítőt a 4.2.3.1. pont első bekezdés előírásainak megfelelően huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben és azzal légtérösszeköttetésben lévő helyiségben nem szabad elhelyezni. Tároló rendszerű, égéstermékelvezetés nélküli vízmelegítő szekrényben vagy fülkében nem helyezhető el, a vízmelegítő felső alkotója és a mennyezet között min. 0,2 [m] szabad távolság legyen.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

73/125

Technológiai Utasítás 4.2.4. Égéstermék-elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú, 140 [kW] alatti egység-hőterhelésű vagy 1400 [kW] alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése. 4.2.4.1. A készülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások „B‖ típusú, a helyiség légterétől nem független épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő mellékhelyiségekben az alábbiak szerint helyezhető el: − a B14, B22, B23, B32, B33, B44 B52, B53 típusú készülékek (lásd a 4. sz. mellékletben) az alvás céljára is szolgáló helyiségek, valamint az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek kivételével elhelyezhetők, ha differenciál presszosztáttal rendelkeznek, − a B11, B12, B13, B21, B41, B42, B43, B51 típusú készülékek (lásd a 4. sz. mellékletben) épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér összeköttetésben lévő mellékhelyiségekben nem helyezhetők el kivéve, ha az égéstermék elvezetés mesterséges vagy az égési levegő hozzávezetés a helyiségben túlnyomással biztosított. Mindkét megoldásnál a gázfogyasztó készülék működését a fenti feltételek meglétéhez reteszelni kell. További feltételek: a) ha az égéstermék elvezetés az utasítás 4.3.6. pontja szerinti, akkor egy égéstermék elvezető rendszerbe csak az MSZ CEN/TR 1749 szabvány szerint azonos alcsoportba tartozó gázfogyasztó készülék köthető (Pl. vagy csak B11, vagy csak B12 vagy csak B13), b) ha a gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, műhely, laboratórium, mezőgazdasági állattartó épület stb.), és a felállítási helyiségben túlnyomásos, vagy kiegyenlített szellőzés üzemel. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemelését reteszelni kell a gépi szellőztetés működéséhez. „B‖ típusú gázfogyasztó készülék nem lehet légtér összeköttetésben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekkel. A „B‖ típusú gázfogyasztó készülékek légellátását, az 1. fejezet szerinti nem tervköteles készülékcserék kivételével, jelen technológiai utasítás 4.3.3. pontja szerint kell megtervezni. 4.2.4.2. Gázkályhák (konvektorok), fali fűtő- és vízmelegítő készülékek, kandallók további elhelyezési feltételei a) gázkályhát, fali fűtő- és vízmelegítő készüléket, kandallót, valamint a hővédő burkolattal nem rendelkező egyéb gázfogyasztó készüléket - ha a gyártó előírása nem határozza meg - a bútortól, éghető tárgyaktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a bútor, éghető tárgyakban károsodást, gyújtási veszélyt ne okozzon. Ez a távolság 0,5 [m]-nél kisebb nem lehet. Kisebb távolság esetén járulékos hő elleni védelmet kell alkalmazni. b) Oldalirányból kezelhető, vagy szerelhető gázfogyasztó készülék falsarokba való elhelyezése esetén a falsíktól a gyártó által előírt, a biztonságos kezeléshez szükséges távolságot, de legalább 0,2 [m]-t kell tartani. c) Ha a gyártó előírása másként nem határozza meg, a fűtőkészülék és WC, pissoir vagy bidé közelebbi élei közötti távolság legalább 0,5 [m] legyen. A fali fűtőkészülék gáz csatlakozási magassága, illetve alsó élének magassága a padlószint felett 0,2-1,0 [m] között lehet. Sugárzóbetétes vagy burkolatlan égőjű fali fűtőkészülék alsó éle 0,5 [m]-nél nem lehet magasabban. d) Kád felett vízmelegítő vagy kazán (bármely típusú is) csak a kád lefolyó felőli oldalára szerelhető.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

74/125

Technológiai Utasítás 4.2.4.3. Központi fűtési fali és álló kazánok, vízmelegítők, gázüzemű léghevítők további elhelyezési feltételei a) Vizes berendezés (pl. kád, mosogató) fölé, vagy annak környezetében a vonatkozó szabványok54 szerinti villamos védettségű gázfogyasztó készülék szerelhető. b) Kád felett telepített kazán, vagy vízmelegítő csak a kád lefolyó felőli oldalánál helyezhető el. Sarokkád esetén a készülék lehetőleg a vízcsap telep felett helyezkedjék el. c) Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakozása van csak abban az esetben szerelhető kád fölé, kádhoz, zuhanyzóhoz 60 cm-nél kisebb vízszintes távolságban, ha a villamos részeinek IP védettsége a vonatkozó szabványok55 szerinti 0. sávban IPX7, az 1. és 2. sávban IPX4, amennyiben a készülék gyártója ezt dokumentálja. Tisztítási célból vízsugárnak kitett villamos szerkezetek (pl. közfürdőkben) védettségi fokozata legalább IPX5 legyen. A fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségben minden áramkört egy vagy több, legfeljebb 30 [mA] névleges kioldóáramú áramvédőkapcsolóval (RCD-vel) kell védeni. A lakások fürdőszobáit a villamos berendezések elhelyezése szempontjából a következő négy sávra kell osztani: 0.sáv: a fürdőkád vagy zuhanytálca belseje, 1.sáv: a fürdőkádat vagy zuhanyzótálcát körülvevő függőleges síkokkal, tálca nélküli zuhanyzó esetén a zuhanyrózsától 0,6 [m]-re levő függőleges felülettel, a padlóval és a mennyezettel határolt térrész, beleértve a határoló falak és a mennyezet belső oldalát is. 2.sáv: az 1. sáv külső, függőleges határoló síkjaival (felületeivel) és ezzel párhuzamos, ettől 0,6 [m]-re kifelé lévő síkokkal (felülettel), a padlóval és a padlószinttől 2,25 [m] magasságban lévő, vízszintes síkokkal határolt térrész. 3.sáv: a 2. sáv külső függőleges határoló síkjaival és ezzel párhuzamos, ettől 2,40 [m]-re kifelé lévő síkokkal határolt térrész. d) A gázfogyasztó készülékek fülkében, vagy szekrényben a gyártóműi előírásoknak megfelelően helyezhetők el. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére, vagy szekrényre legalább egyenként 400 [cm2] szabad felületű alsófelső szellőzőnyílást kell készíteni. e) Fali kazánok, kombi készülékek alsó éle a padló szint felett 0,4-1,4 [m]-re lehet. 4.2.4.4. Infravörös (világos és fekete) hősugárzók további elhelyezési feltételei a) Az infravörös sugárzókat a jelen utasítás és a gyártómű előírásainak megfelelően kell telepíteni, és az égéstermék-elvezetésre a típus besorolás szerinti szabályokat kell alkalmazni. b) A gázfogyasztó készülék bekötésénél a hőtágulás okozta mozgás felvételéről, illetve mechanikai feszültség kialakulásának elkerüléséről gondoskodni kell. Hajlékony éghető anyagú vezeték alkalmazása esetén a készülék elzáró elé hőre záró szerelvényt is be kell építeni. 4.2.4.5. Gáztüzelésű cserépkályha Új gáztüzelésű cserépkályhát létesíteni, vagy meglévő cserépkályhát gáztüzelésűre átalakítani TILOS!

54

55

MSZ HD 60364-7-701 Kisfeszültségű villamos berendezések (7-701. rész Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal), MSZ HD 60364-4-41 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem MSZ EN 60529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok MSZ HD 60364-7-701 Kisfeszültségű villamos berendezések (7-701. rész Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal), MSZ HD 60364-4-41 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem., MSZ EN 60529 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

75/125

Technológiai Utasítás 4.2.4.6. Átfolyó és tároló rendszerű vízmelegítők további elhelyezési feltételei a) Az átfolyó rendszerű és falra rögzített tároló rendszerű vízmelegítők alsó élének magassága a padlószint felett 0,8-1,4 [m] lehet, indokolt esetben 0,4-1,4 [m] között elhelyezhető. b) A gázfogyasztó készüléket fülkében, vagy szekrényben a gyártóművi előírásoknak megfelelően helyezhetők el. Tömör, nem hálóval vagy ráccsal kialakított ajtószerkezet esetén a fülkére vagy szekrényre legalább 400 [cm2]-es alsó-felső szellőzőnyílást kell készíteni. c) Erősáramú kisfeszültségű részeket (ventilátor, gyújtás) tartalmazó vízmelegítő vizes berendezés pl. kád, mosogató fölött, vagy annak környezetében csak a víz ellen megfelelő IP villamos védettség esetén helyezhető el. A készülék elhelyezésére vonatkozó villamos védelmi feltételek megegyeznek a 4.2.4.3. c) pontban ismertetettekkel. 4.2.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermékelvezetésű, „C” típusú 140 [kW] alatti egység-hőterhelésű vagy 1400 [kW] alatti együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése. 4.2.5.1. Általános előírások A készülékek elhelyezésénél a 4.2.1. pont általános előírásain túl a 4.3.5. pont előírásait is be kell tartani. A kondenzációs készülékekben keletkező kondenzátum – amennyiben a közcsatornaszolgáltató mást nem ír elő – vízzáron keresztül semlegesítés nélkül a közcsatornába vezethető. Homlokzati égéstermék kivezetés nem létesíthető: − gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban, − 50 [m2]-nél kisebb szabad légtér keresztmetszetű légudvarban, − bevilágító aknában, − zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban, 4.2.5.2. C11 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése A gázfogyasztó készülékek (konvektorok) falhüvelyének beépítésére lehetőleg nem teherviselő falszerkezetet kell választani. A 4.2.5.2. pontba tartozó gázfogyasztó készülékek falhüvelyét csak olyan vastagságú falba szabad beépíteni, amely a gyártó által meghatározott beépítési feltételeknek megfelel. A mellvédmagasság a gázfogyasztó készülék felső szintjét legalább 0,05 [m]-rel haladja meg. A gázfogyasztó készüléket úgy kell elhelyezni (a függönyszerkezet és a gázfogyasztó készülék között olyan távolságot kell tartani), hogy a környezetében lévő berendezési tárgyakat káros hőhatás (gyulladási veszély) ne érje. Éghető, vagy éghető burkolatú falszerkezetre a gázfogyasztó készüléket felszerelni nem szabad, kivéve, ha a mellvédet, illetve a gázfogyasztó készülék méreteit legalább 0,1 [m]-rel meghaladó felületű falat nem éghető falszerkezettel kiváltják, illetve ha a gyártó előírása ettől kifejezetten eltér. Az égéstermék kivezetések elhelyezésére a 6. sz. melléklet ad iránymutatást. 4.2.5.3. C12 és C13 típusú gázfogyasztó készülék elhelyezése Az égéstermék kivezetések szempontjából 6. sz. melléklet szerint kell eljárni.

a

készülékek

elhelyezésénél

a

A gázfogyasztó készülék fürdőkád felett csak a lefolyó felőli oldalon szerelhető fel. Sarok kád esetén a kád felett a szükséges IP védelmet kielégítő készülék a víz csaptelep fölé helyezhető el (4.2.4.2. pont szerinti feltételek).


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

76/125

Technológiai Utasítás A gázfogyasztó készülék fülkében, vagy szekrényben a gyártóműi előírásoknak megfelelően helyezhető el és a gyártóművi ajánlás, vagy előírás szerint telepíthetők. Az ipari és mezőgazdasági célú56 és a 4.2.5. pontban nem szabályozott „C‖ típusú gázfogyasztó készülékek elhelyezése a gyártóművi és a technológiai utasítás általános előírásai szerint történjen. 4.2.6. 140 [kW]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 1400 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek elhelyezése 4.2.6.1. Általános előírások a) A gázfogyasztó készülék helyiségének épületszerkezete nem éghető anyagú és legalább egy óra tűzállósági határértékű legyen a szomszédos helyiség felé. b) Az 1400 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű készülék(ek) helyiségében vészkijáratot is ki kell alakítani a vonatkozó rendelet57 szerint. c) A gázfogyasztó készülék helyisége – ha más helyszíni körülmények szigorúbb besorolást nem tesznek szükségessé – általában „D‖ tűzveszélyességi osztályba tartozik. d) A kondenzációs készülékekben keletkező kondenzátum semlegesítéséről a közcsatorna szolgáltatóval történt egyeztetésnek megfelelően kell gondoskodni. 4.2.6.2. Villamos berendezések a) Gázkészülékkel azonos légtérben lévő villamos berendezések e helyiségen kívülről legyenek lekapcsolhatók. b) A gázérzékelővel vezérelt önműködő leválasztás esetében a főkapcsolótól független részleválasztó kapcsolót kell létesíteni. A részleválasztás terjedjen ki az ellenőrzött légtérben lévő valamennyi villamos berendezésre, kivéve: − a vészszellőző berendezést, − minden olyan villamos berendezést (pl. biztonsági világítás), amelynek önműködő leválasztását technológiai vagy biztonsági okok nem teszik lehetővé, − az ellenőrzött légtérben elhelyezett, robbanás biztos kivitelű villamos berendezést. c) Minden, a helyiségben levő – a részleválasztás után is feszültség alatt maradó – villamos berendezés robbanás biztos védelme feleljen meg a vonatkozó szabványnak58. 4.2.6.3. Szerelvényezési feltételek a) A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékbe a gázfogyasztó készülék helyiségén kívül – bármikor könnyen megközelíthető helyen – kézi működtetésű elzárót kell beépíteni, amely a gázfogyasztó készülékhez tartozó valamennyi záró- és egyéb szerelvény előtt legyen. A gázfogyasztó készülék helyiségének ajtaján az elzáró szerelvény helyét jelzőtáblával jelölni kell. b) A helyiségben elhelyezett, a gázfogyasztó berendezés kiszolgálására hivatott nyomásszabályozó – a készülék nyomásszabályozók kivételével – membránjának a légtérrel összeköttetésben lévő terét el nem zárható szellőzővezetéken át a szabadba kell szellőztetni. A szellőzőcső végződése nyílászáróktól legalább 1 [m]-re legyen (3.-4. sz. ábra szerint legyen kialakítva). A szellőzőcső végét víz elleni védelemmel és DN 25 átmérő feletti méret esetén visszalobbanás-gátlóval kell ellátni. c) A gázvezeték végpontjain és a jelentősebb szakaszait elzáró (szakaszoló) szerelvények előtt szellőztető (kilevegőztető) vezetéket kell beépíteni.

56

57 58

13/2004. (II. 13.) GKM rendelet az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról MSZ EN 60079-14 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

77/125

Technológiai Utasítás 4.2.6.4. Tűzoltó felszerelés A gázfogyasztó készülék helyiségénél – a helyiségből és a helyiségen kívülről jól megközelíthető helyen – szabványos59, vagy jogszabály60 szerint engedélyezett, ABC tűzosztályú tüzek oltására alkalmas porral oltó tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. A szükséges tűzoltó készülékek az alábbiak: a) 233 kW összteljesítmény alatt külön a gázfogyasztó berendezéshez nem szükséges; b) 233-580 kW összhőteljesítményhez 1 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű; c) 580-1160 kW összhőteljesítményhez 2 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű; d) 1160-5800 kW összhőteljesítményhez 4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű; e) 5800 kW összhőteljesítményen felül 1 db 50 kg-os porral oltó és 4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű. 4.2.7. Gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása a) Olyan gázkészülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áram felvétele nem éri el a 30[A] áramerősséget, a villamos hálózatnak csak olyan részéről táplálható, amelyet testzárlat esetén (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelőző táplálásba iktatott) 30 [mA] érzékenységű vagy ennél érzékenyebb áramvédőkapcsoló önműködően lekapcsol. b) Olyan gázkészüléknél, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van közvetlenül a gázkészülék közelében az áramkörbe iktatott három pólusú (2s+f) megszakítóval (kézi kapcsolóval) vagy dugós csatlakoztatóval biztosítani kell a villamos hálózatról való leválasztás lehetőségét. c) Olyan gázkészüléknek, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, a testet földelést - csak szerszámmal bontható módon - össze kell kötni a villamos hálózat érintésvédelmi védővezetőjével. Ha a villamos csatlakoztatás dugós csatlakozóval van megoldva, akkor ez az összekötés a dugós csatlakozó védőérintkezőjével legyen megoldott. d) Olyan gázkészüléket, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, csak olyan helyen szabad felszerelni, ahol a gázcső hálózat be van kötve az épület egyen-potenciálra hozó (EPH) hálózatba. Épületen belül új gázcsőhálózat esetén ellenőrizni kell az EPH csomópontot, illetve a gázcsőhálózatnak ezzel való összekötését. Gázkészüléknek meglévő csőhálózatra való csatlakoztatása esetén azonban ennek ellenőrzése elhagyható. 4.2.8. Robbanás elleni védelem a) A legalább 140 [kW] egység- vagy (egy helyiségben) legalább 1400 [kW] együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülék(ek) helyiségében a keletkező az esetleges robbanási helyzet kialakulásától, illetve hatásaitól védelemmel kell gondoskodni. Ez lehet gázkoncentráció érzékelő és beavatkozó készülék és azzal vezérelt vészszellőztető berendezés, vagy a vonatkozó rendelet61 szerinti hasadó-nyíló, illetve hasadó felület. b) A gázkoncentráció-érzékelő és beavatkozó készülék − a használt gáz alsó robbanási határértékének 20 [%]-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg indítsa el a vészszellőztető berendezést, − a gáz alsó robbanási határértékének (ARH) 40 [%]-án szüntesse meg a teljes berendezés gázellátását és az esetleges egyéb (alternatív- vagy kombinált) tüzelést, valamint hajtsa végre a helyiség villamos szempontból gyújtóforrásként számításba vehető berendezéseinek leválasztását, kivéve a vészszellőzést és vészvilágítást, − A vészszellőzés óránként legalább tízszeres befúvásos légcserét biztosítson. A vészszellőző berendezés szerkezetileg és működés szempontjából független legyen a helyiség szellőző rendszerétől.

59 60

61

MSZ EN 3-7:2004+A1:2008 Hordozható tűzoltó készülékek. 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

78/125

Technológiai Utasítás − A vészszellőző és vészvilágító berendezések robbanásbiztos kivitelűek legyenek. c) Állandó felügyelettel üzemelő, technológiai célú, ipari gáztüzelésű berendezések esetén az alsó robbanási határérték 40 [%]-ához tartozó funkciók végrehajtása nem kötelező akkor, ha az a technológiai folyamatban zavart okozhat, egyéb veszélyhelyzetet idézhet elő. d) 1400 [kW]-nál kisebb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek helyiségében elfogadható, ha a gázérzékelő csak egy jelzőhatárral működik, és ha ennél a jelzőhatárnál egyesíti magában az alsó robbanási határérték 20 [%] és 40 [%]-ához tartozó funkciók elvégzését. e) A hasadó, vagy hasadó-nyíló felület méretezését, anyag megválasztását a lefúvás környezetének védelmét, a vonatkozó jogszabály62 szerint kell kialakítani. Tájékoztatásul a felület nagyságának meghatározására szolgáló összefüggéseket a 9. sz. melléklet tartalmazza. f) Nem lehet eltekinteni a hasadó vagy hasadó-nyíló felület alkalmazásától: − iskola, óvoda-bölcsőde, kórház, színház, filmszínház, áruház és más, tömegek befogadására alkalmas épületek esetén, − és a vegyes rendeltetésű épületben, ha a tömegtartózkodási célú helyiségek alapterülete az épület szintenkénti összes alapterületének 40 [%]-át meghaladja, vagy ha az előző tömegtartózkodási célú helyiségek közvetlenül a tüzelőberendezés helyisége felett vagy mellett vannak, − ha a helyiségben gáztüzelésű és szilárd tüzelésű berendezések együtt üzemelnek (ez esetben csak és kizárólag hasadó-nyíló felület alkalmazható a robbanási túlnyomás levezetésére). g) A 140 [kW] egység vagy 1400 [kW] összteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében - ha a fajlagos légtérterhelés 1100 [W/m3] felett van - a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos - a falakon vagy a födémen kialakított - hasadó-nyíló felület létesítésével kell gondoskodni. A hasadó-nyíló felület kialakítása a vonatkozó követelmények szerint. h) 2000 [m3] légtérfogat feletti legalább két oldalról szabadon álló, szabadba nyíló bejáratokkal, mennyezeten vagy közvetlen a mennyezet alatt az oldalfalon elhelyezett szellőzőnyílásokkal rendelkező egyszintes csarnokjellegű helyiségben - ha a helyiség fajlagos légtérterhelése 2800 [W/m2] alatt van, el lehet tekinteni a hasadó-nyíló felület kialakítása alól -, ha a fajlagos légtérterhelés 1100 [W/m2] alatt van, akkor a hasadónyíló felület mellett az ötszörös mesterséges szellőztetés nem szükséges. 4.3.

A GÁZFOGYASZTÓ KÉSZÜLÉKEK LÉGELLÁTÁSA, HELYISÉGÉNEK SZELLŐZÉSE, AZ ÉGÉSTERMÉK ELVEZETÉSE

4.3.1. A nyílt égésterű, „A” és „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátásával kapcsolatos általános előírások A helyiség légterével közvetlen kapcsolatban lévő (nyitott) égésterű gázfogyasztó készülékek biztonságos, egészségügyi és energetikai szempontból kifogástalan üzeme érdekében biztosítani kell a gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő-ellátását. A szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot és a bejutását biztosító nyomás (műszaki) feltételeket meg kell tervezni. Az „A‖ és legfeljebb 140 [kW] egység- és/vagy 1400 [kW] együttes hőterhelésű, „B‖ típusú gázfogyasztó készülékek üzeméhez szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramot a szabadból a helyiség légterébe vezető nyílással (nyílásokkal) kell a helyiségbe bejuttatni. A légbevezető nyílások a tervező által e célra méretezett, vagy kiválasztott levegő-bevezető szerkezetek legyenek. A légbevezetők minimum léghozammal rendelkezzenek, amely ne legyen lezárható, tehát emberi beavatkozással a minimum léghozamok nem csökkenthetők.

62

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

79/125

Technológiai Utasítás A tervező által kiválasztott légbevezető elemek a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek helyiségeinek légellátására alkalmazhatóak legyenek. A terven a légbeeresztő típusát, jellemzőit, elhelyezését, darabszámát fel kell tüntetni. A kiválasztott légbevezetők legalább a jogszabály63 4. sz. melléklet 2. pontja szerint ii) Szállítói megfelelőségi nyilatkozat, második lehetőség (3) termék megfelelőség igazolással rendelkezzenek. A levegő-bevezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék helyiségével szomszédos helyiség külső határoló szerkezetén is elhelyezhetők, azonban e helyiségek kiválasztásánál figyelembe kell venni e fejezetben előírt szempontokat. Ha a levegő-bevezető szerkezeteket a gázfogyasztó készülék helyiségével szomszédos helyiségben alakítják ki, ezt a szomszédos helyiséget a gázfogyasztó készülék helyiségével össze kell szellőztetni. A gázfogyasztó készülék helyiségében a nyílások eltakarásának tilalmát jelezni kell a fogyasztó részére. Ezt a tilalmat a tervben is elő kell írni. A 140 [kW]-nál nagyobb egység-, vagy (egy helyiségben) 1400 [kW]-nál nagyobb együttes hőterhelésű gázfogyasztó készülékek szellőző levegőjének be- és kivezetésére a szabadból nyíló, illetve a szabadba vezető, nem éghető anyagú csatornát vagy nyílást kell kialakítani, amelynek szabadba nyíló végén el nem zárható zsalu, huzalháló vagy rács legyen. Ha az égési levegő szellőzőlevegő útvonalán bevezető szerkezetében szabályozó- vagy zárószerkezet van, akkor biztosítani kell, hogy a szerkezet záró irányú elmozdulása esetén a gázfogyasztó készülék ne legyen üzemeltethető. A fogyasztói vezetékben elhelyezett automatikus záró szerelvény zárt állapotban legyen, ha a szellőző berendezés nem üzemel, illetőleg zárjon le, ha a berendezés üzem közben meghibásodik. 4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése Az „A‖ típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza. A feltételt teljesítő szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása végezhető - közelítő módszerrel, fajlagos értékek alapján, vagy - számítással, a gázfogyasztó készülék, mint szennyező forrás kibocsátásának és a megengedett belső szennyezőanyag-koncentrációnak a figyelembevételével. A szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása fajlagos érték alapján A szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 [m3/h/kW] legyen. A lakossági felhasználónál felszerelt gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését [kW] az adattábla szerinti névleges hőterhelés [kW] és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell kiszámítani: 3-4 főzőhelyes tűzhely: 0,5 1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65 egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0 Nem lakossági felhasználó készülékeknél az egyidejűségi tényező: 1 A szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása számítással Ha a tervező a szellőzőlevegő-térfogatáram pontosabb értékét számítással határozza meg, a számítást a tervdokumentációhoz kell csatolni. A szellőzőlevegő-térfogatáram pontosabb értékét a tervező számítással is meghatározhatja, amelynek eredményét a tervdokumentációhoz csatolja. 63

A 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

80/125

Technológiai Utasítás A szellőzőlevegő-térfogatáram megtervezésénél két szennyezőanyagfajta vehető figyelembe: a gázfogyasztó készülék szén-dioxid és nitrogén-oxid kibocsátása. A szellőzőlevegő-térfogatáram a belső terekre vonatkozó szabvány64 A 3.7. pontja szerinti összefüggésekkel számítható ki. Eszerint az egészségügyi szempontból szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram: .

V szell 

G 1 , [m3/h]  k i ,meg  k o  v

Az összefüggésben: G – a keletkező szennyezőanyag forráserőssége, amely a gázfogyasztó készülék gázterhelésével a következők szerint számítható:

3600 , [mg/h] G  k  Vét ,elm  e  Q H Ha Ahol k Vét,elm e

Q H Ha ki,meg ko v

– a gázfogyasztó készülék szennyezőanyag-kibocsátása, a készülék gyártójának adatszolgáltatása szerint, [mg/m3]; – elméleti égéstermék-térfogat= 8,5 [m3 földgáz], =1-hez tartozó égéstermék mennyiség [m3/m3 gáz]; – egyidejűségi tényező, a 4. fejezet 3.2.2. pont szerint; – a gázfogyasztó készülék névleges hőterhelése, a készülék adattáblája szerint, [kW]; – a gáz fűtőértéke, [kJ/m3] (Ha=34000 [kJ/m3] a földgáz fűtőértéke gáztechnikai normál állapotban); – a szennyezőanyagra vonatkozó egészségügyi határérték [mg/m3]; – a külső levegő szennyezőanyag-koncentrációja [mg/m3]; – a szellőzés hatékonyságát jellemző tényező, esetünkben értéke: 1 (részletesen lásd MSZ CR 1752).

Egyéb adatszolgáltatás vagy részletszámítások híján a számításhoz felvehető értékek: A gázfogyasztó készülék szennyezőanyag-kibocsátása, k Szén-dioxid (CO2): 240 [g/m3]= 240 000 [mg/m3] Nitrogén-oxidok: 2500 [g/m3]= 2,5 [mg/m3] Vét,elm 8,5 [m3/m3 gáz] (H jelű földgázra) Ha 34 000 [kJ/m3] (H jelű földgázra, gáztechnikai normál állapotban) kimeg Szén-dioxid (CO2): 10 000 [mg/m3]65 Nitrogén-oxidok: 200 [g/m3] = 0,200 [mg/m3] 66 A külső levegő szennyezőanyag-koncentrációja, ko Szén-dioxid Nitrogén-oxid Jó külső levegőminőség: 700 [mg/m3] 0,02 [mg/m3] Városi, gyenge levegőminőség 800 [mg/m3] 0,08 [mg/m3] 4.3.3. Égéstermék elvezetéssel rendelkező, a helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése A helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B‖ típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell:

64 65 66

MSZ CR 1752 Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai (angol nyelvű) Közelítőleg a MAK-érték (5000 ppm) 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.1. számú melléklete


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

81/125

Technológiai Utasítás a) áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékeknél az égéshez szükséges levegő (az égési levegő), valamint az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő pótlásáról, b) áramlásbiztosítóval nem rendelkező készülékeknél legalább az égéshez szükséges levegő (az égési levegő) pótlásáról. Az égési és – az áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetén - a szellőzőlevegő-térfogatáram összetevőit számítással kell meghatározni. A szellőzőlevegő térfogatáramot az égéstermék-elvezető berendezésnek a vonatkozó szabvány67 nyomás- és hőmérséklet-feltételei szerint elvégzett méretezése során kapott részeredmények segítségével kell meghatározni. Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülék helyiségének szellőzőlevegő térfogatáramának meghatározása Vszell, min  Vé ,lev  Vh,lev [m3/h], ahol

Vé ,lev V

h ,lev

–

az égési-levegő térfogatárama [m3/h],

–

az égéstermék-áramlásbiztosítóba beszívott hígító-levegő (helyiség levegő) térfogatáram [m3/h].

A gázfogyasztó készülék rendeltetésszerű üzeméhez szükséges égési-levegő térfogatáram meghatározása

 Q H . 3600 [m3/h]   V é, lev  Vlev ,elm    Ha ahol

Vlev,elm

–



–

Q H

–

Ha

–

a gázösszetételből számított elméleti égésilevegő-igény [m3/m3 gáz] (Vlev,elm = 9,5 [m3] levegő/...[m3] földgáz). a légellátási (légfelesleg) tényező (atmoszférikus gázfogyasztó készülékeknél =1,4, egyébként 1,2-1,4). a készülék hőterhelése [kW], a gáz fűtőértéke kJ/m3 (Ha=34000 [kJ/m3] a földgáz fűtőértéke gáztechnikai normál állapotban).

A hígító-levegő térfogatáram meghatározása Az áramlásbiztosítón keresztül a helyiségből távozó hígító-levegő térfogatáramot a kéményméretezés eredményei alapján kell meghatározni. Az égéstermékáramlásbiztosítón keresztül távozó hígító-levegő térfogatáram, legalább a hígítatlan égéstermék térfogatáram 30 [%]-a legyen, azaz,

Q Vh,lev  0,3  [Vét,elm  (  1)  Vlev,elm ]  H Ha

. 3600 [m3/h]

Ahol:

Vét, elm

Vlev,elm

-

az égéstermék térfogatárama [m3/m3 gáz] (8,5 [m3] levegő/..[m3] H jelű

–

földgáz, = 1-nél). a gázösszetételből számított elméleti égésilevegő-igény [m3/m3 gáz] (Vlev,elm =9,5 [m3] levegő/.. [m3] földgáz).

67

MSZ EN 13384-1 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

82/125




–

Q H

–

a légellátási (légfelesleg) tényező (atmoszférikus gázkészülékeknél =1,4, egyébként 1,2-1,4). a készülék hőterhelése [kW],

Ha

–

a gáz fűtőértéke kJ/m3

Alapvető tervezési feladatok: - Meg kell határozni a helyiséglégteret. - Ki kell számolni a szellőző levegő térfogatáramát Vszell, [m3/h] - Meg kell tervezni a Vszell, [m3/h] beáramlását biztosító nyomáskülönbség létrehozásának módját, ill. ki kell választani a levegő bevezetésére alkalmas légbevezető elemeket. A légbevezető elemek tervezéséhez szükséges nyomáskülönbség-térfogatáram jelleggörbével (ezt csatolni szükséges). - A friss levegő helyiségbe juttatását úgy kell megvalósítani, hogy teljes áramlás alakuljon ki. - A légbevezető elemek méretezése, kiválasztása a legkedvezőtlenebb viszonyokat figyelembe véve történjen (minimális páratartalom, minimális nyomáskülönbség, minimális léghozam, fokozott légzárású nyílászárók). A szellőzőlevegő-térfogatáramot az égéstermék-elvezető berendezésnek a vonatkozó magyar nemzeti szabvány68 nyomás- és hőmérséklet-feltételei szerint elvégzett méretezése során kapott részeredmények segítségével kell meghatározni. A méretezés során égéstermék-áramlásbiztosító utáni összes tömegáram nagysága ne legyen kevesebb, mint a készülékre számított elméleti égéstermék-tömegáram kétszerese. Áramlásbiztosítóval rendelkező gázfogyasztó készülékek esetén a szellőzőlevegőnek a helyiségbe való beáramlásához szükséges nyomáskülönbséget lehetőleg a kémény huzatának kell biztosítania. A rendelkezésre álló nyomást tervezőnek a kéményhuzat számításával a legrosszabb, nyári üzem esetére vonatkozóan kell meghatározni. Amennyiben a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram bejuttatását a légbevezető elemeken keresztül a kémény természetes huzatával nem lehet megoldani, akkor: − vagy a szabadból befúvó (túlnyomásos) szellőzést kell létesíteni, amelynek üzeme a gázfogyasztó készülék üzemével reteszelt, − vagy szívott rendszerű égéstermék-elvezetést kell létesíteni, a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáramhoz alkalmas bevezetéssel. A tervező a „B‖ típusú készülék légellátásának tervezésénél köteles minden, az égéstermék elvezetés üzemét befolyásoló berendezést és üzemeltetési körülményt figyelembe venni. A tervező a tervben hívja fel a felhasználó figyelmét a légellátási feltételek mindenkori biztosítására. „B‖ típusú gázfogyasztó készülék 8 [m3]-nél kisebb térfogatú helyiségbe nem telepíthető. Abban az esetben, ha a „B‖ típusú gázfogyasztó készülék helyiségében „A‖ típusú gázfogyasztó készülék is üzemel, a tervezés során annak légellátásával és füstgázelvezetésével is számolni kell. Ha a készülék elhelyezésére szolgáló helyiségben, vagy vele légtér összeköttetésben lévő helyiségben elszívó (depressziós) szellőzés létesül, az nem csökkentheti a „B‖ típusú gázfogyasztó készülék(ek) égéstermék-elvezető berendezésének huzatát. A „B‖ típusú gázfogyasztó készülék(ek), és a mesterséges szellőző-berendezés reteszelt üzemét biztosítani kell (a szellőztető rendszer beindulásával egyidejűleg a kéménybe kötött gázkészülék reteszelten leáll). 68

MSZ EN 13384-1:2002 + A2:2008 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

83/125

Technológiai Utasítás 4.3.4. A helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezetése A gázfogyasztó készülék égéstermékét minden lehetséges esetben a szabadba, a tetőhéjazat fölé kell kivezetni. Az égéstermék-elvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét a vonatkozó szabvány69 és előírások szerint tervezni és méretezni kell. Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás70 szerint minősített égéstermék elvezető szerkezetet szabad. Az égéstermék elvezető feleljen meg a vonatkozó szabvány71 előírásainak. Az épület égéstermék-elvezető berendezése, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem72 és a gázfogyasztó készülék együttesét a vonatkozó szabvány73 és előírások szerint tervezni és méretezni kell. Égéstermék elvezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás74 szerint minősített égéstermék elvezető szerkezetet szabad. Az épület égéstermék elvezetője feleljen meg a vonatkozó szabvány75 előírásainak (B1, B2, B3 . típusú készülékek). A gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított (szerves részének minősülő) égéstermék elvezető, és égési levegő ellátó elemek a gyártó előírásainak feleljenek meg (B3 típusú készülék). Az égéstermék elvezető maximális hossza a gyártó előírása szerinti legyen. Az égési levegő hozzávezetést méretezni kell. Az égéstermék-elvezető berendezés átjárható, könnyen és biztonságosan tisztítható, megfelelő gáztömörségű, illetve a szabad keresztmetszete teljes hosszában ellenőrizhető legyen. Az ellenőrzéshez biztosítani kell a szükséges tisztító-ellenőrző és mérőnyílásokat, valamint a kitorkollás biztonságos megközelíthetőségét. Az összekötő elem feleljen meg a vonatkozó műszaki, biztonsági és minőségi követelményeknek, az adott üzemmódra alkalmas, szükség szerint kiszerelhető, bontható, javítható, ellenőrizhető és tisztítható legyen. Merev vagy hajlékony fém béléscsővel bélelt épített, vagy fémből készült szerelt, a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított hajlékony vagy merev fém béléssel rendelkező, illetve rendszer jellegű égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése a vonatkozó szabvány76 szerinti legyen, amit táblázatosan és magyarázó ábrával az 5. sz. melléklet is mutat. A kitorkollás elhelyezésekor a szélhatást is figyelembe kell venni a vonatkozó szabvány75 szerint. Az égéstermék-elvezetésnek e technológiai utasítás előírásain túl meg kell felelnie az érvényben lévő építésügyi77 és környezetvédelmi előírásoknak is. Az épület égéstermék elvezetőjét igénybe vevő gázkészülékek esetén az új gázfogyasztó készülékek felszerelését megelőzően, vagy meglévő készülékek cseréje esetén a tervező69

MSZ EN 13384-1: 2002+ A2:2008 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések. MSZ EN 13384-2: 2003+ A1:2009 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárások. 2. rész: Égéstermékelvezető berendezések több tüzelőberendezéshez 70 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 71 MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. 72 MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. 73 MSZ EN 13384-1,2 Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés 1. és 2. rész 74 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 75 MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. 76 MSZ EN 15287-1:2007 + A1: 2011 Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései. 77 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építési hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

84/125

Technológiai Utasítás nek be kell szerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató égéstermék-elvezető berendezésre vonatkozó, érvényességi időn belüli nyilatkozatát. 4.3.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermék-elvezetésű (zárt égésterű), „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése Az égéstermék-elvezetésnek e technológiai utasítás előírásain túl meg kell felelnie az érvényben lévő építésügyi78 és környezetvédelmi előírásoknak is. 4.3.5.1. Az égéstermék-elvezetés, illetve levegő bevezetés kialakításának általános feltételei A C1, C3, C4, C5, C7 és C8 típusú gázkészülékek égési levegő ellátása és égéstermék elvezetése, valamint a C1, kategóriájú gázkészülékeknél a szélfogó egységek és az égéstermék elvezető felületek kiömlő nyílásának védőberendezései a készülék alkotórészét képezik. Ezekhez csak a gyártó által szállított eredeti alkatrészeket szabad felhasználni, és azokat a gyártó beépítési utasításai alapján kell beszerelni. A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni. Homlokzati égéstermék kivezetéses készülék csak a 6. sz. melléklet feltételei mellett szerelhető fel. Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése koncentrikus égéstermék elvezetővel és levegő bevezetővel rendelkező kényszer áramoltatású (turbós) gázkészülékeknél az 5. sz. melléklet, továbbá a 6. sz. melléklet mutatja. Az égéstermék-elvezető berendezés, az égési levegő hozzávezetés, az összekötő elem és a gázfogyasztó készülék együttesét a vonatkozó szabvány79 és előírások szerint tervezni és méretezni kell, illetve a gyártó előírásai szerint kell kiválasztani. Égéstermék elvezetésre és égési levegő hozzávezetésre betervezni, illetve beépíteni csak a vonatkozó előírás80 szerint minősített szerkezetet szabad. Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése a vonatkozó szabvány81-ra hivatkozott 6. sz. melléklet szerinti legyen. A C4 és C8 típusú gázkészülékek égéstermék elvezetése és égési levegő ellátása részben a készülékhez tartozó égési levegő ellátó és égéstermék elvezető berendezéseken keresztül, részben az épület égéstermék elvezető berendezésén és épületszerkezetnek minősülő égési levegő ellátó berendezésen keresztül történik, ezért a készülék résznek minősülő szerkezeti elemek tekintetében a gyártó beépítési utasításai, az épületszerkezetnek minősülő égéstermék elvezetők esetén az építési engedély előírásai alapján, illetve a vonatkozó építési szabványok szerint kell kialakítani. Az épület égéstermék elvezetőjének használatba vétele a B típusú készülékeknél leírtak szerint a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködésével történik. A C6 típusú gázkészülékek égéstermék elvezetését a készülék és az égéstermék rendszer gyártójának előírásai, valamint az építési engedély előírásai alapján kell kialakítani. A létesítéshez be kell szerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató hozzájárulását. Az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés méretezése a terv részét képezi. A gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető, illetve égési levegő bevezető csövének elhelyezésénél sem vízszintes, sem függőleges irányban statikai teherviselő szerkezet 78

79 80

81

253/1997. (XII. 20.) Kormmányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, és a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építési hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról MSZ EN 13384-1,2 Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés 1. és 2. rész 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól vagy a 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

85/125

Technológiai Utasítás (vasbeton gerenda, koszorú stb.) nem törhető át és nem sérthető meg. Monolit vasalt födém áttörése esetén az áttörés megkezdése előtt építész vagy statikus írásos szakvéleményét kell kikérni. A homlokzati égéstermék elvezetés kialakításához szükséges statikai szakvélemény, és a vonatkozó rendelet82 szerinti előírt esetekben az építési engedély beszerzése a tulajdonos, ill. beruházó feladata. - Ha az égéstermék-kitorkollások az alattuk lévő tereptől vagy járófelülettől legfeljebb 2,0 [m]-re vannak, el kell látni őket nem éghető anyagból készült, ütésálló védőszerkezettel. - Ha a kitorkollások járművek számára szolgáló felületre néznek, és mechanikus sérülésnek lehetnek kitéve, ennek megfelelő kiegészítő védelmet kell biztosítani. 4.3.5.2. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-kivezetésének épület homlokzatán való elhelyezésére vonatkozó feltételek A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati (külső fali) kivezetése a vonatkozó szabványnak83, valamint a 6. sz. mellékletnek megfelelően létesíthető. 4.3.6. Gyűjtőkémény szabályozása Új gyűjtőkémények létesítése esetén azokra csak „C‖ típusú gázfogyasztó készülék csatlakoztatható. a) Természetes huzattal működő gázfogyasztó készülékek csatlakoztatása meglévő gyűjtőkéményeihez Ha a meglévő égéstermék járatra több épületszinten együttesen egynél több gázfogyasztó készülék csatlakozik, valamint a gázfogyasztó készülékek természetes huzattal működő gázfogyasztó készülékek, akkor az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: − az égéstermék biztonságos eltávolításáról az égéstermék-elvezető berendezésben szívást létrehozó mesterséges elszívással kell gondoskodni, − a mesterséges elszívás üzemét és a gázfogyasztó készülékek üzemét reteszelni kell, úgy, hogy a gázfogyasztó készülékek csak mesterséges elszívással létrehozott áramlás esetén üzemelhessenek, − valamennyi, a járatra kötött gázfogyasztó készülék természetes huzattal működő, − az égéstermék elvezető rendszer helyes működését, valamennyi berendezés üzemét figyelembe véve, a tervező méretezéssel támasztja alá. b) Ventilátorral felszerelt gázfogyasztó készülékek Ha az égéstermék járatra több épületszinten együttesen egynél több gázfogyasztó készülék csatlakozik, valamint a gázfogyasztó készülékek ventilátorral vannak felszerelve, akkor az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: − ha az égéstermék járat szívás hatása alatt álló, akkor valamennyi arra kapcsolódó készülékeknél gondoskodni kell arról, hogy a ventilátor ne tudjon az égéstermék járatban túlnyomást okozni, − ha az égéstermék járat túlnyomásos üzemű, akkor valamennyi arra kapcsolódó készülékek bekötő vezetékébe az égéstermék visszaáramlását megakadályozó szerkezetet kell beépíteni, − az égéstermék elvezető rendszer helyes működését, valamennyi gázfogyasztó készülék üzemét figyelembe véve, a tervező méretezéssel támasztja alá.

82

83

37/2007 (XII. 13.) sz. ÖTM rendelet az építési hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról MSZ EN 15287-2 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

86/125

Technológiai Utasítás 5. FEJEZET: A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSI KÖVETELMÉNYEI 5.1.

Általános kivitelezési követelmények

A kivitelezés megkezdésének feltételei Csatlakozó vezetéket és felhasználói berendezést az engedélyes által felülvizsgált és műszaki – biztonsági szempontból kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján szabad létesíteni. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázellátó rendszer esetében jelen előírásokon túlmenően a vonatkozó rendelet84 előírásait is alkalmazni kell. Az ipari és mezőgazdasági célú gázfogyasztó készülékeket tartalmazó gázfogyasztó berendezést, valamint technológiákat a területi műszaki biztonsági felügyelőségnek történt bejelentés után szabad létesíteni. Kivitelezni csak kivitelezői jogosultság birtokában szabad. Jogszabályban85 meghatározott esetekben a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie. A kivitelezést az elosztói engedélyes által műszaki – biztonsági szempontokból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak minősített tervdokumentáció alapján kell végezni. A felülvizsgált tervtől - műszaki-biztonsági kérdést is érintő esetben – eltérni csak a tervező és az elosztói engedélyes előzetes hozzájárulásával, és az ismételt tervfelülvizsgálatot követően szabad. 5.1.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények A földgázellátásról szóló törvény86 88.§-ában meghatározott szerelési munkák elvégzésére az a gázszerelő jogosult, akit a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásába87 felvett és szerepel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján (www.mkeh.hu) szereplő nyilvántartásban. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési munka ezt ezen előírás 5.1.2.1. pontja szerint szükségessé teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megköveteli (pl. rézcsöves és rozsdamentes acél csőszerelés, PE-acél átmenet szerelés, rozsdamentes hajlékony csőszerelés, légbevezető elemek stb. szerelésének jogosultsága). 5.1.2. Felépítményi munkák 5.1.2.1. Nem oldható kötések A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek csőkötéseinél nem oldható kötéseket kell alkalmazni. Oldható kötések csak szerelvényekhez, idomokhoz, mérőelemekhez, szigetelő közdarabokhoz, készülék bekötésekhez, műszerekhez és csővég lezárásokhoz alkalmazhatók. Amennyiben a kivitelezés során a cső anyaga, mérete, vagy a szerelési körülmények megváltoznak, vagy azokat módosítani kell, a szerelési technológia előírásaira vonatkozóan a tervező által új technológiai követelményrendszer megadása szükséges, és a munkálatokat ennek megfelelően szabad folytatni. Szabadon szerelt vezeték Föld felett csak acél, vagy réz gázvezeték létesíthető. Kivétel a legfeljebb DN 63 méretű polietilén cső, ha acél védőcsőben van elhelyezve és a föld feletti része nem hosszabb, mint 1,5 [m]. 84

85 86 87

13/2004. (II.13.) GKM rendelet „Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról‖ 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 2008. évi XL. törvény A földgázellátásról 30/2009 (XI.26) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

87/125

Technológiai Utasítás A vezeték rögzítését és nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy abban mechanikai feszültség ne ébredjen. Gázvezetéket a veszélyeztetett helyeken mechanikai sérüléstől és a hőmérsékletváltozásból adódó káros feszültségektől védeni kell. A gázvezeték ne rontsa az épület szerkezetét, a mechanikai stabilitást, tűzállóságot, hőszigetelést és hangszigetelést. Csatlakozó és fogyasztói vezetéket rendszerint falon kívül, a falhoz és a födémhez képest merőlegesen vagy párhuzamosan kell szerelni. Elállása a falfelülettől egyenletes, maximum 1,5 D távolságra legyen, ügyelve arra, hogy a vezetékkel vízszintes síkban, a falban más vezeték nem lehet. Alacsony vonalvezetés csak olyan szakaszokon engedhető meg, ahol a vezetéket nem lehet magasan szerelve elhelyezni. Ez esetben a vezeték magassága épületen kívül a talajszinttől, belül a padlószinttől legalább 0,3 [m] legyen. Épületen belüli csőszakaszt falsíkon szerelve, a mennyezet alatt, padlósíktól legalább 2,20 [m] magasságban, a mennyezettől minimum 0,2 [m]-re kell vezetni. Szabadon szerelt gázvezetéket a hőtágulás figyelembevétel csőbilinccsel, esetenként függesztéssel kell rögzíteni, a 2. sz. melléklet szerint. Az acél gázvezetéket a bilincsek alatt festeni, állandó nedvességnek kitett helyen (pl. pince) szigetelni kell. A gázvezeték, és a vele párhuzamosan szerelt fűtési vezeték alatt és attól legalább 10 [cm]-re vezethető. A gázvezetéket úgy kell építeni, hogy párhuzamos vezetés esetén, szabadon szerelt elektromos vezetéktől, csőbilincs a falban lévő elektromos vezetéktől 10 [cm] távolságra legyen. A megadott távolságok érintőlegesen értendőek. Ha a gázvezeték az előbb felsorolt vagy egyéb vezetéseket keresztezi, akkor mindig a gázvezetéknek kell kívül kerülnie, és a szerelési távolság 1,5 D méretnél kisebb nem lehet. Szabadon-álló lefolyócsatornát nyitott, kivakolt falhoronyba szerelve kell kerülni. Ha a gázvezeték fűtési vagy robbanásveszélyes közeget szállító vezetéket, valamint erősáramú kábelt keresztez, akkor mindig a gázvezetéknek kell kívülről kerülni, és a szerelés távolsága 1,5 D-nél kisebb nem lehet. Gázvezeték más vezeték rögzítésére, vagy szerkezeti célokra nem használható fel. Egymás mellett elhelyezett gázvezetékek (és egyéb vezetékek) egyértelmű megkülönböztető jelölését, a nem lakás célját szolgáló helyiségekben sárga színjelöléssel kell biztosítani. Szabadon szerelt vezeték rögzítése A csőbilincsek (csőtartó szerkezetek) nem éghető anyagúak és megfelelő szilárdságúak legyenek. Erre a célra nem használhatók éghető műanyag bilincsek. Acél tartóbilincs és a rézcső között gumi- vagy műanyag szigetelést kell alkalmazni. Padlócsatorna, faláttörés, átvezetés szerelési előírásai A padlócsatorna jól szellőző legyen, abba üzemszerűen folyadék ne juthasson, az üzemzavar miatt bejutó folyadék pedig meghatározott helyre kifolyjon. A padlócsatorna-szakasz, amelyben fogyasztói vezeték van, legyen gáztömören elválasztott az olyan padlócsatorna-szakasztól, amelyben nincs gázvezeték. Üreges, túlnyomás nélküli közművezeték és erősáramú kábel a gázvezetéket tartalmazó padlócsatornában nem lehet, és azt csak védőcsőben keresztezheti. A gázvezeték korrózióvédelméről az üzembe helyezést követően folyamatosan gondoskodni kell. A padlón vagy a falon átmenő csővezetéket a legrövidebb úton kell átvezetni. Falon és födémen történő átvezetésnél a csőkötés az átvezetésen kívül készíthető el (12. sz. melléklet 2. sz. ábra).


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

88/125

Technológiai Utasítás A gázvezeték falon történő átvezetésénél 50 [cm] falszélesség felett csőhüvelyt kell elhelyezni, melynek belső mérete az átvezetett gázvezeték külső átmérője + 10 mm. A falon történő átvezetésnél a gázvezeték fokozott korrózióvédelmét biztosítani kell. A gázvezeték födémen való átvezetésnél burokcső, illetve padlóhüvely beépítése szükséges, melynek minimális átmérője az átvezetett csővezeték + 20 [mm] (1. sz. melléklet 10. sz. ábra). Gondoskodni szükséges a csővezeték és a burokcső közötti gyűrűs tér egyik vagy mindkét oldali, időtálló, víztömör lezárásáról. Felszálló-vezetéket tartalmazó szerelőakna legyen szintenként elválasztva és alsó-felső szintű szellőzőnyílásokkal ellátva. Villamos vezetéket ne tartalmazzon, a benne levő fűtési vezeték pedig jól szigetelt legyen. Gázvezetéket álmennyezeten, üreges falszerkezeten, legfeljebb 6 méter hosszan, külső határoló felületein legalább 50-50 [mm]-rel túlnyúló burokcsőben lehet átvezetni. A burokcsőbe helyezett vezetéken sem hajlítás, sem elágazás vagy idomdarab nem alkalmazható. a) Acél anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetékek szerelése Szerelés hegesztett kötéssel Csőanyagok - A vezeték létesítéséhez felhasznált csőanyag feleljen meg a 3-3 sz. táblázatában megadott csőanyagoknak. - A felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a megfelelő minőségre vonatkozó bizonyítvánnyal. - Bontott csövet gázvezeték építéshez felhasználni nem szabad. - Nem használható fel olyan cső, amelynek felületét a tárolás során bekövetkezett korrózió szemcséssé tette. Iránytörés  DN 20-nál nem nagyobb átmérőjű csövek esetén hajlítással, de a cső hajlításakor annak keresztmetszete nem csökkenhet és körkörössége nem torzulhat,  DN 25 méretnél hajlítással, indokolt esetben forrcső ív behegesztésével,  DN 25-nél nagyobb átmérők esetén forrcső ív behegesztésével történhet.  Sajtolt csőidomot (csőszűkítő, húzott "T" idom) akkor kell alkalmazni, ha az idom nagyobb átmérője meghaladja a DN 100 méretet. Hegesztési eljárás (technológia) − 4,5 [mm] falvastagságnál nem nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomokat tompa illesztéses - lánghegesztési eljárással is szabad hegeszteni. − a 4,5 [mm]-nél nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomok bevont elektródás - az üzemi hőmérsékletnek megfelelő hideg ütőmunkára bizonylatolt elektródával - kézi ívhegesztéssel kell hegeszteni. − Mindazon acél vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás hegesztésre vonatkozó előírásainak (WPS lapok) megfelelően kell végezni. Technikai feltételek − Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatát elrendelő rendelet88 előírásainak. − A hegesztésnél alkalmazott berendezések, gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök, védőeszközök (továbbiakban berendezések) feleljenek meg a vonatkozó jogszabályban78 előírt követelményeknek. 88

143/2004. (XII. 22.) GKM a Hegesztési Biztonsági Szabályzatkiadásáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

89/125

Technológiai Utasítás Személyi feltételek Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív- és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell a vonatkozó szabvány szerinti89 követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és a szabvány90 előírásai szerint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a rendelet91 szerint nyilvántartott gázszerelő is jogosult a csatlakozó- és fogyasztói vezeték kivitelezésére. Szerelése présidomos kötéssel (rozsdamentes acélcső) Présidomos kötéshez a technológiára alkalmas, tanúsítással rendelkező rozsdamentes acélcsövek és idomok használhatók fel. A szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz (márkához) előírt préspofa használható. A technológia rendszergazdája a szerelési jogosultságot vizsgához kötheti. A Társaság működési területén azon présidomok (rendszerek) alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek érvényes, a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, Műszaki Biztonsági Felügyelőség (MMBH, MBF) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Műszaki Felügyeleti Igazgatóság (MKEH), ill. az MBVTI által kiadott magyar nyelvű Hatósági engedéllyel, és a gyártó, forgalmazó az engedélyt a Társasághoz regisztrálásra benyújtotta. - Présidomos réz, illetve rozsdamentes anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéket az szerelhet, aki az adott technológiára vonatkozó tanfolyamot elvégezte, és arról tanúsítvánnyal rendelkezik. A sikeres vizsgáról szóló érvényes tanúsítványt a műszaki ellenőr ellenőrzi, a másolatot a felhasználói tasakba el kell helyezni. - A préskötés kialakítása (1. sz. melléklet 19. sz. ábra). b) Rézanyagú csatlakozó és fogyasztói vezeték szerelése Rézanyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéket az szerelhet, aki az adott technológiára vonatkozó tanfolyamot elvégezte, és arról tanúsítvánnyal rendelkezik. Beépítése kisnyomáson (25 [mbar]) DN15-nél (18x1,0), emelt (100 [mbar]) DN10-nél (12x1) kisebb átmérővel nem megengedett.

kisnyomáson

Rézcső hegesztése bármilyen formában tilos! Szerelés forrasztott kötéssel Cső-és csőidom anyag - az alkalmazott csőanyag feleljen meg a szabvány92 előírásainak, - a csőanyag keménységi fokozata szabadon szerelt vezetéknél „kemény‖ (R 290) vagy „félkemény‖(R 250), rejtett szerelésnél lehetőleg „lágy‖ (R 220) fokozatú is lehet. Falvastagsága 22 [mm] csőátmérőig minimum 1,0 mm, 28 [mm] csőátmérőtől legalább 1,5 [mm] legyen. - a vezeték szerelésénél felhasznált idomok a szabvány93 előírásainak feleljenek meg, - 18 x 1 [mm] átmérőig helyszínen készült csőhajlítás és tokos csőkötés alkalmazható.

89 90 91 92

93

MSZ EN ISO 14731 Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség MSZ EN 287-1 Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. Acélok. 30/2009 (XI.26) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, körszelvényű rézcsövek víz és gáz részére, egészségügyi és fűtési alkalmazásra MSZ EN 1254-1 Réz és rézötvözetek. Csővezeték armatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

90/125

Technológiai Utasítás Forrasztási eljárás (technológia) − az alkalmazott forraszanyag feleljen meg a vonatkozó szabvány94 előírásainak és legalább 450 [°C] olvadáspontú legyen, amely felhasználásánál a gyártó előírásait be kell tartani, − csak a forraszanyaghoz előírt, a vonatkozó szabvány95 szerinti folyósító szert szabad használni. − A gázszereléshez felhasznált forraszanyag és folyósítószer megnevezését a ―Szerelési nyilatkozat‖-ban dokumentálni kell. Szerelés présidomos kötéssel Cső- és csőidom anyaga − csak a szabvány96 előírásainak megfelelő kemény vagy félkemény (illetve rejtett szerelésnél lágy fokozatú is) rézcső alkalmazható, − az alkalmazott cső falvastagsága 22 [mm] külső csőátmérőig 1,0 [mm], 28 [mm] külső csőátmérőnél 1,5 [mm]. − a vezeték szerelésénél felhasznált idomok a szabvány97 előírásainak feleljenek meg, − a szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz előírt préspofa használható. Szerelésre vonatkozó általános előírások - A rézcső és a csatlakozási pont (pl. gázmérő, PE-réz tágulóhüvelyes fali felállás) közötti átmenetet sárgarézből vagy vörösöntvényből készült csatlakozóval kell biztosítani. Rézcsöves szerelés esetén a gázmérőkötést szerelőlapos megoldással kell kialakítani. - A présidommal létrehozott csőkötési technológia során a vörösréz anyagú cső és a présidom (fitting) között speciális szerszámmal, hidegpréseléssel hozható létre az oldhatatlan, húzás-biztos kötés. A kötés gáztömörségét gumi tömítőgyűrű biztosítja. - Menetes kötés csak a készülék előtti elzárónál, acél-réz átmeneti idomnál, műanyag fali felállásnál, gázmérőnél, nyomásszabályozónál alkalmazható. - Munkakezdés előtt a présgép és préspofák kifogástalan állapotát meg kell vizsgálni. A szerszámot - annak forgalmazója által megjelölt időpontonként és szervezettel - felül kell vizsgáltatni és a vizsgálatról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A préskötés kialakítása (1. sz. melléklet 19. sz. ábra) - A rézcsövet és présidomot könnyű csavaró mozdulattal ütközésig össze kell nyomni. - A betolási mélységet be kell jelölni. Két idom között a legkisebb távolság a préselési technológia, illetve a gyártó, vagy a forgalmazó határozza meg. - Hajlított csőív esetében a hajlítás és a fitting közötti távolság min. 50 [mm] legyen. - A megfelelő préspofát be kell helyezni a présgépbe, a rögzítő csapszeget ütközésig kell benyomni. A présgép és préspofák kifogástalan állapotáról, működőképességéről meg kell győződni. - A préspofát ki kell nyitni, merőlegesen az idomra kell helyezni, és el kell indítani a préselést (a vezérlése automatikus, a folyamatba nem lehet beavatkozni). A folyamat végén a préspofáknak teljesen össze kell csukódnia. - Préselés után a préspofák nyithatók. - A préselést szükség esetén a vészleállítóval meg lehet szakítani. Ebben az esetben, ill. a préselési folyamat közbeni hálózati áramkimaradáskor a préselt kötést ki kell vágni és új kötést kell kialakítani az előzőekben leírt módon. 94

MSZ EN ISO 17672:2010 Keményforrasztás. Keményforraszok. MSZ EN 1045 Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás és műszaki szállítási feltételek 96 prEN 1254-7 Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez. 97 prEN 1254-7 Présidomos végű szerelvények fémcsövekhez.

95


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

91/125

Technológiai Utasítás - A teljes vezetékrendszer préselési műveletei után valamennyi préselt kötést ellenőrizni kell, hogy a préselés valamennyinél megtörtént-e. Utólagos bővítés - Réz anyagú fogyasztói vezetékhálózat utólagos bővítése megfelelő idom (T-idom) beépítésével végezhető el. Acél vezeték bővítése réz anyagú vezetékkel vörösöntvény átmeneti idommal lehetséges. anyagváltás a d). pont szerint. - Utólagos bővítés esetén a hálózat méretezését újra el kell végezni. - PE anyagú vezetékhez csatlakozni menetes PE-acél összekötő és préstoldatos vörösöntvény idom alkalmazásával lehet. Gázkészülékek bekötése - A készülék bekötésénél arra kell törekedni, hogy a menetes kötések száma minél kevesebb legyen. - A készüléket a csatlakozásnak megfelelő méretű gömbcsap és egy menetes közdarab közbeiktatásával kell bekötni. Nyomáspróba A vezetékrendszer és a készülékek nyomáspróbáját az 5. fejezet 5.2.1. pontja szerint kell elvégezni. c) PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek szerelése Cső-és csőidom anyaga − a cső és csőidom anyaga feleljen meg a 3.-3. sz. táblázathoz tartozóan megadott szabványnak, − csak a hivatkozott szabványban98 megadott tárolási időn belül használhatók fel a csövek és csőidomok, Hegesztési eljárást az 5.-1. sz. táblázat szerint kell megválasztani.

98

MSZ EN 1555 szabványsorozat. Műanyag csővezetékek éghető gázok szállítására. Polietilén csövek.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

92/125

Technológiai Utasítás 5.-1. sz. táblázat Hegesztési eljárások PE cső mérete DN

20x3 32x3 40 SDR 11 63 SDR 17,6 63 SDR 11 50 SDR 11 90 SDR 17,6 90 SDR 11 110 SDR 17,6 110 SDR 11 160 SDR 17,6 SDR 11 200 SDR 17,6 SDR 11 250 SDR 17,6 SDR 11 315 SDR 17,6 SDR 11 400 SDR 17,6 SDR 11

Tokos Tompa

Tompa CNC

-

-

-

-

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + +

Kézi

+ + + + -

Nyeregidom

-

Nyereg idom nyakmérete Kézi szerszámmal hegesztés DN 20; DN 32, DN 40, DN 50 -

-

-

-

-

-

+

+

+

-

-

-

+

+ + + + -

+ + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + +

Gépi

Nyereg idom nyakmérete

Elektrofúziós

DN 63

DN 90

DN 110

-

-

-

+

Technikai feltételek A PE hegesztést csak olyan hegesztő berendezéssel szabad végrehajtani, amely érvényes és megfelelőnek minősített felülvizsgálati dokumentációval rendelkezik. A hegesztő eszközök felülvizsgálatát gyártói ajánlás szerint a márkaszerviz, vagy a hegesztőgépek felülvizsgálatával megbízott szervezet végezheti. Személyi feltételek PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetéken hegesztési munkálatokat csak a vonatkozó rendelkezés99 szerint, az adott hegesztési eljárásra érvényes minősítéssel rendelkező műanyaghegesztő végezhet. A PE anyagú csatlakozó és fogyasztói vezetékek hegesztési munkálatainak helyszíni irányítására és ellenőrzésére PE vezetéképítés irányítói képesítéssel rendelkező felelős személyt kell megbízni, akinek feladatát munkaköri leírásban kell szabályozni. Mindazon PE vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás hegesztésre vonatkozó előírásainak megfelelően kell végezni. A PE vezeték hegesztését a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről szóló közlemény szerinti eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni. Sajtolt, roppantógyűrűs vagy más mechanikai kötések alkalmazását, készítését, a kötési rendszer tulajdonosa vizsgához kötheti. Elhelyezés Műanyag gázvezeték csak földben helyezhető el, kivéve a PE-acél anyagváltás elhelyezését szolgáló, földfelszínre felvezetett vezeték-szakaszt. A PE-acél anyagváltás elhelyezhető talajszint felett 0,3-1,5 [m]-es magasságban. 99

15/1998. (IKK.8.) IKIM közlemény a műanyaghegesztők minősítési rendszeréről


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

93/125

Technológiai Utasítás Talajszint feletti anyagváltás szerelhető ezen fejezet d) pontja szerint, az SDR 11 szabványos méretarányú PE gázvezeték esetén. A talajszint fölé felvezetett PE gázvezetéket káros hőmérsékleti és környezeti hatásoktól acél védőcsővel és műanyag gégecső (dréncső) védelemmel kell ellátni úgy, hogy a felállás a földárokban is védve legyen (pl. 1. sz. melléklet 18. sz. ábra). Perforálás nélküli gégecső alkalmazható védelmi funkcióra, amennyiben a PE anyagú falifeállás létesítésekor a gázvezeték vagy társközművek védelmét kell biztosítani. A dréncső hossza nem lehet több 10 [m]–nél, a homokágyban lévő védőcső véget tömíteni kell, a védőcső kiszellőztetése a PE–acél összekötő idomnál, a fali felvezetés helyén legyen biztosítva. Kerítés nélküli üres telken a PE gázvezeték földfelszín fölé vezetésének, a főelzáró elhelyezésének követelményeit a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasítás tartalmazza. Falhoronyban felvezetett PE gázvezeték védelmét szintén acél védőcső és műanyag gégecső beépítésével kell biztosítani, ezen kívül a falhorony gázzáró cementhabarcscsal legyen kivakolva. Lakóépület 1 [m]-es körzetén belül, a földben hegesztett kötés, ill. anyagváltás ne legyen. Ettől el lehet térni gyárilag készített PE-acél pincei átvezető-idom beépítése esetén, ha annak gyártási méretéből adódóan ez az előírás nem tartható. A földárokban a PE gázvezeték és a PE-acél idom összekötésére elektrofitting (pl. karmantyú) hegesztést kell alkalmazni. A gyárilag készített épület becsatlakozási idom (un. PE-acél pincei-, fali átvezető idom) nyomáspróbázott és magyar nyelvű, műbizonylattal ellátott legyen. A faláttörés helyreállítása víz- és gáztömör legyen. Nem zsugorodó betonnal legyen kitöltve a fal és az idom közötti hézag (12. sz. melléklet). Csatlakozó vezeték elhelyezése, földtakarása A PE csatlakozó vezeték földtakarása legalább 0,8 [m] legyen, ha a vezeték DN 63 vagy ettől kisebb, földtakarása védelemmel, min. 0,6 [m] takarás megengedhető, elsősorban kisnyomású vezeték esetén, az előírt lejtés biztosítása érdekében. A csatlakozó vezetéket a gázelosztó vezeték felé lejtéssel kell tervezni. A munkaárok kialakítás, vezeték elhelyezés vázlata: 1. sz. melléklet 11. sz. ábra. Csomagolás, szállítás, tárolás PE csövek, idomok csomagolása, szállítása, tárolása során figyelembe kell venni a vonatkozó szabványokban (MSZ EN 1555-1-3, MSZ EN 12007-2 szabvány) megadott követelményeket, valamint a vagyonvédelmi előírásokat. Az alkalmazott anyagokat úgy kell szállítani, tárolni, hogy mindenféle külső sérüléstől, károsító hatásoktól idegen behatásoktól védve legyenek. A gázvezetékbe való bépíthetőség és az építéshez történő felhasználás céljára előírt követelményeknek megfeleljenek. A csővégeket, szerelvények csatlakozásait a szennyeződések bejutása ellen védőkupakkal vagy dugóval le kell zárni. Csővégek épségét meg kell óvni. A PE csőanyagot napfény hatásától (UV sugárzás) védeni kell. A csövek, csőidomok megengedett tárolási ideje a gyártói nyilatkozatban megadottak szerinti időtartam lehet. A csövek, csőidomok a gyártó által megadott időn belül építhetők be. A csőidomokat csak megfelelő védelmet nyújtó csomagolásban szabad rakodni, szállítani. A csövek, csőidomok műanyag záródugóját csak a beépítés során szabad eltávo-


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

94/125

Technológiai Utasítás lítani. A csőidomok az eredeti csomagolásban gyártó által, a típusra megadott ideig, és módon tárolhatók. A PE csövek és idomok hegesztésével kapcsolatos általános előírások A PE anyagú csatlakozó vezetéket  amennyiben a helyszíni adottságok ezt lehetővé teszik, hegesztés nélkül, egy darabból, PE-acél összekötő szerelésével kell megépíteni. Amennyiben a PE csatlakozó vezetéken hegesztett kötést kell létrehozni (tompa, nyereg, tokos, és elektrofúziós hegesztés), akkor a hegesztést és a hegesztett kötések vizsgálatát a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasításban előírtak betartásával kell végezni, minősített hegesztőt kell alkalmazni. PE csőanyagok alkalmazásának hőmérséklet határai Fagypont közelében a PE csövet melegíteni kell a lehetőség szerinti módon, legfeljebb 60 [oC] hőmérsékletű közeggel. -5 [oC] hőmérséklet alatt a PE anyagú csővezetéken mindennemű munkavégzés (szállítás, mozgatás, szerelés, hegesztés stb.) TILOS! Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, a megfelelő védelemről gondoskodni kell. Szélben, csapadékos időben, ködben, illetve -5 [oC] körüli hőmérsékleten csak fűthető védősátorban végezhető hegesztés. PE csövek irányváltoztatása Készülhet a cső anyagából hajlítással 5.-2. sz. táblázat szerinti hajlítási méretekkel, illetőleg gyári PE anyagú előre gyártott ívvel. PE csövek minimális hajlítási sugara. 5.-2. sz. táblázat PE cső névleges átmérője, DN mm 20 32 40 63 90 110 160 200 250 315 400

Környezeti hőmérséklet építéskor 0 °C 10 °C 20 °C Minimális hajlítási sugár, R mm 1000 1600 2000 3150 4500 5500 8000 10000 12500 15750 20000

mm 800 1120 1400 2205 3150 3850 5600 7000 10000 12600 16000

mm 400 640 800 1260 1800 2200 3200 4000 7500 9450 12000

d) Anyagváltás Az anyagváltás létrehozható, sajtolt (mindkét végén hegeszthető) PE-acél összekötő idommal, elzárószerelvénnyel összeépített idommal, szerelhető (rézhüvelyes) elzárószerelvénnyel összeépített idommal, szerelhető (rézhüvelyes) PE–acél idommal, illetve PE-réz összekötő idommal, roppantó gyűrűs (húzás biztosító gyűrűs) elzárószerelvénnyel összeépített idommal, karimás kötéssel. A csővezetékben alkalmazott kötések a húzásnak ellenállóak legyenek.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

95/125

Technológiai Utasítás PE-acél összekötő idomok A PE-acél, illetve PE-réz összekötő idom csak SDR 11 méretarányú PE cső felhasználásával készíthető (az alábbi idomválaszték tájékoztató jellegű). 1./ szerelhető (rézhüvelyes) PE - acél összekötő idomok: - menetes összekötő idom, DN 20/R1/2‖, DN 25/R3/4‖, DN 32/R1‖, DN 40/R5/4‖, DN 63/R2‖, (pl. 1. sz. melléklet 12. sz. ábra), - menetes, elzárószerelvénnyel összeépített PE-acél összekötő idom DN 20/R1/2‖, DN 32/R1‖, - hegtoldatos összekötő idom, DN 20/ DN 15, DN 32/DN 25, DN 40/DN32, DN 63/DN50 (1. sz. melléklet 13. sz. ábra), - karimás összekötő idom DN 63/DN50k, 2./ hegeszthető toldatos, sajtolt (nem azonos a préskötéssel) PE-acél összekötő idom DN 110-ig (1. sz. melléklet 14. sz. ábra), 3./ karimás kötés, F-idom, DN 63 és ettől nagyobb méretek esetén, hosszúnyaktoldatú PE hegesztőtoldatos kötőgyűrű, acél lazakarimával (1. sz. melléklet 18. sz. ábra), 4./ elzárószerelvénnyel összeépített idom, amely anyagváltásra is alkalmas (pl. tolózár, egyik végén hegeszthető PE csővel, másik végén acélkarimával, roppantó gyűrűs (húzásbiztosító gyűrűs) elzárószerelvénnyel összeépített idom). 5./ Gyári, kereskedelmi forgalomba kapható és tanúsított fali átvezetés, egyik végén hegeszthető PE cső, másik végén acél hegeszthető csővég, vagy karima biztosítja az anyagváltást (12. sz. melléklet). PE–réz összekötő idomok Szerelhető (rézhüvelyes) PE-réz összekötő idom DN32/28, és DN40/35. A rézcső továbbvezetése az idom típusától függően megoldható réz menetes idommal, réz préskötéssel, vagy réz forrasztott kötéssel. Anyagváltás beépítési előírásai 1./ Anyagváltás szerelésére csak feljogosított szervezet által, gáz közegre megfelelőnek tanúsított technológia alkalmazható. 2./ Anyagváltás szerelésekor az idom gyártójának, ill. technológiai rendszer kiadójának előírásait be kell tartani, a biztonságos szerelésre vonatkozó előírás a terv része legyen. 3./ A szerelési technológia szerint egyszer használatos kötési elemeket ismételten felhasználni nem szabad. 4./ Szerelt (táguló-rézhüvelyes), préselt, menetes, roppantó gyűrűs kötés, ill. forrasztott kötés csak földfelszín felett alkalmazható. A PE-fém cső átmeneti idom alkalmazása esetén a PE cső szabadon szerelt szakaszát acél védőcsőbe kell helyezni. 5./ Préskötéshez a technológiára alkalmas, tanúsítással rendelkező csövek és idomok használhatók fel. A szerelésnél csak a felhasznált anyaghoz (márkához) előírt préspofa használható. A technológia rendszergazdája a szerelési jogosultságot vizsgához kötheti. 6./ Sajtolt, hegeszthető toldatos összekötő idomok csak földfelszín alatt építhetők. A sajtolt, mindkét végén hegeszthető toldatos idomoknál először a PE véget kell - a hegesztésre vonatkozó előírásnak megfelelően - tokos, elektrofitting vagy tompahegesztéssel a gázvezetékbe hegeszteni, majd az acél véget - mérettől függően láng- vagy ív hegesztéssel beépíteni. Az acél csővégének hegesztésekor a PE-acél átmenet helyén meg kell akadályozni a káros felmelegedést. 7./ PE nyaktoldatú, acél lazakarimás idomok csak földfelszín alatt építhetők.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

96/125

Technológiai Utasítás 8./ Az acél lazakarimás F-idomok beépítésekor a PE nyaktoldat és a csővezeték öszszehegesztése előtt az acél lazakarimát fel kell helyezni a nyaktoldatra. Először a PE hegesztést kell elkészíteni, ezután a lazakarimás kötést összeszerelni. 9./ Földben az anyagváltás, vagy hegesztés, az épülettől min. 1 [m] távolságra legyen. A gyári (tanúsított) fali átvezetés esetében a falhoz legközelebbi hegesztés az átvezető idom mérete szerinti távolságban lehet. 10./ Aknába szerelt elzárószerlvény (tolózár) esetén az anyagváltás az aknán kívül legyen, pl. legalább 1 méteres acél „F-F‖ idommal. Az acél idom az akna oldalfalán védőhüvelyben, tömített módon legyen átvezetve. 11./ Rézcső kötése acélcsőhöz: Acélcsőből rézcsőbe történő átmenet a csatlakozó, vagy fogyasztói vezeték egyetlen pontján, száraz környezetben fogadható el. Az acélcső-rézcső kapcsolat kizárólag menetes kötéssel (vörösöntvény), szintetikus tömítéssel szerelhető meg. A kötés környezetét, a rézcső 50 [mm]-es szakaszát is, rozsdásodás ellen, kiemelt gondossággal, szigetelőfóliával kell takarni. Fekete acélcsőre préselt rézidommal csatlakozás tilos! 5.1.2.2. Oldható kötések a) Karimás kötés A karimás kötések készítésénél fokozott figyelemmel kell lenni: − az alkalmazott karimák nyomásfokozatára, − a csővégre felhegesztett karimák csőtengelyre való merőlegességére, − a karima tömítés anyagára, − és műszaki megoldására. b) Menetes kötés Menetes kötés alkalmazható: − szerelvények beépítésénél, − gázfogyasztó készülékek kötéseinél, − műszerek és műszer vezetékek kötéseinél, A csatlakozó vezetékbe és/vagy felhasználói berendezésbe DN50 (2‖)-nél nagyobb méretek esetén menetes kötés alkalmazását kerülni kell. A menetes kötésekhez alkalmazott tömítőanyagok feleljenek meg a szabvány100 előírásainak. c) Hollandi anyás kötés A hollandi anyás (hollender) kötés anyagának és tömítőanyagának megválasztásánál figyelemmel kell lenni a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemi nyomására, hőmérséklet tartományára és a szállított közegre. A kötésekhez alkalmazott tömítőanyagok feleljenek meg a szabvány101 előírásainak. 5.1.2.3. Csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek korrózióvédelme Acélcsőnél olyan helyen, ahol a cső teljes felületéhez szerelt állapotban nem lehet hozzáférni, a csövet a felszerelés előtt korrózióvédelemmel kell ellátni, a használatbavétel előtt az összes csőfelület korrózióvédelméről gondoskodni kell. A korrózióvédelem megfelelőségéről a csatlakozó és fogyasztói vezeték teljes élettartama idején folyamatosan gondoskodni kell. A korrózióvédelem történhet festéssel, fémbevonattal, műanyag bevonattal. A szabadon szerelt vezetéket a szállított közegnek megfelelő sárga színűre kell feste100 101

MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai. MSZ EN 751 Az 1., 2., és 3. gázcsalád gázaival és forró vízzel érintkező fémes menetes kötések tömítőanyagai.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

97/125

Technológiai Utasítás ni, vagy színjelöléssel kell ellátni. A színjelölés lakó- és kommunális épületeknél nem kötelező. Rézcsőnél és rozsdamentes acélcsőnél annak elvakolása esetén kell gondoskodni korrózióvédelemről. Hagyományos módszerrel szerelt acélcsővezeték esetén a passzív korrózióvédelmi eljárásokat kell alkalmazni. Minden falban vakolattal eltakart acél csővezetéket az elvakolás előtt passzív korrózióvédelemmel kell ellátni. 5.1.3. Villámvédelem Épületen kívüli csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték föld feletti tartozékaira a vonatkozó jogszabályoknak102, megfelelő villámvédelmi tervet kell készíteni. A villámvédelem kiépítése a terv tartalmától függően elmaradhat. 5.1.4. Érintésvédelem A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek eltérő potenciálon lévő szakaszait áthidaló kötés alkalmazásával (potenciál kiegyenlítővel) egyen-potenciálra kell hozni. 5.1.5. Alépítményi munkák A csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték térszint alatti szakaszainak elhelyezésére szolgáló munkaárkot a tervdokumentációban előírtaknak megfelelő nyomvonalon kell elkészíteni. Ettől eltérni a tervező írásos hozzájárulásával szabad, ha a változtatás: - nem jár a környezet védelmére vonatkozó követelmények sérelmével, - nem indokolja a tervek műszaki biztonsági szempontból történő módosítását. A térszint alatti gázvezeték nyomvonalának kialakítása ezen technológiai utasítás szerint, a helyi viszonyok figyelembevételével – a tervező által meghatározandó módon – történhet. A munkaárkot a létesítésre kerülő gázvezeték helyszínrajzi és mélységi elrendezése szerint kell kialakítani. 5.2.

Az elkészült csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés kivitelezést követő felülvizsgálata

5.2.1. Nyomáspróba Módszere A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték minőségének anyagának és szerelésének megfelelőségét készre szerelt üzemszerű állapotban szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbával ellenőrizni kell. A nyomáspróba végrehajtására a tervezőnek az engedélyezési dokumentáció részeként nyomáspróba tervet kell készíteni. A csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés tömörsége, a nyomáspróba terv szerinti elvégzése, dokumentálása és értékelése a kivitelező feladata és felelőssége. A nyomáspróba gyakorlati végrehajtását az engedélyes képviselője, vagy megbízottja (műszaki átvevő) jogosult ellenőrizni. A nyomáspróba megkezdésének feltétele legalább: a) a csatlakozó vezeték és a fogyasztói vezeték készre szerelt állapota, b) az összes kötés legyen hozzáférhető és festéstől, takarástól mentes, c) valamennyi beépített tartozék és kötés feleljen meg a kivitelezésre alkalmasnak minősített tervben előírt feltételeknek, d) a nyomáspróba időpontjában elvárható tartalmú megvalósulási dokumentáció (ld. 8. sz. melléklet) kivitelező által engedélyes részére történő átadása,

102

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

98/125

Technológiai Utasítás e) engedélyes tervtől történt eltérés esetén az eltérés jogosságának, műszaki-biztonsági szempontból megfelelőségének, és a kivitelezett állapothoz történt hozzájárulások dokumentált igazolása. A szilárdsági és a tömörségi nyomáspróba értékét, időtartamát és a szükséges műszerezettséget a tervező által a műszaki leírásban meghatározott módon kell biztosítani. A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba levegővel, vagy semleges gázzal végezhető el. A szilárdsági vizsgálat előzze meg a tömörségi vizsgálatot. A nyomáspróba során kerülni kell minden hirtelen nyomásnövekedést a vizsgált létesítményben. Habzószeres103 ellenőrző tömörségi nyomáspróbát kell végezni minden kötésen, amely csak így vizsgálható: - pl. a nyomáspróba idejére kiszerelt, kiiktatott szerelvényen és kötésein, - a fogyasztói készülék le- és visszaszerelése, vagy cseréje, gázmérőcsere esetén, - az új csatlakozó vezeték, vagy fogyasztói vezeték meglévő rendszerhez csatlakoztató kötésén. Meglévő csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés tervköteles átalakítását (bővítését, felújítását) jelen technológiai utasítás előírásai szerint kell végezni, a nyomáspróbát a rendszer azon részein kell elvégezni, melyek az átalakítást követően a létesítésre kerülő rendszerrel műszaki-biztonsági szempontból egy rendszert képeznek. A nyomáspróbáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: − a nyomáspróba helyét és időpontját, − a létesítmény megnevezését és főbb adatait, a "D" terv azonosítóját, − a nyomáspróbán résztvevő személyek nevét, − a műszerezettségre vonatkozó adatokat, − a nyomáspróba kezdetén és végén mért adatokat, amelyek a nyomáspróba minősítéséhez szükségesek és indokoltak, − a nyomáspróba minősítését. 5.2.1.1. Szilárdsági nyomáspróba Értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. Szükséges és indokolt esetben a csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés egyes tartozékait, amelyek nem viselik el a megválasztott vizsgáló nyomást, a vizsgálat időtartamára a rendszerről le kell választani, vagy le kell zárni. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb üzemi nyomástól (MOP) függ az alábbi (5.-3. sz. táblázat) táblázatban megadottak szerint 104: A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 [min.]. 5.-3. sz. táblázat Legnagyobb üzemi nyoSzilárdsági próbamás (MOP) [bar] nyomás (STP) [bar] 4,0  MOP ≤ 16 legalább 1,3xMOP 2  MOP ≤ 4,0 legalább 1,4xMOP legalább 1,75xMOP, de 0,1 < MOP ≤ 2 legalább 1 [bar] MOP ≤ 0,1 legalább 1[bar] A szilárdsági nyomáspróba értéke nem lehet kisebb 1 [bar]-nál. 5.2.1.2. Tömörségi nyomáspróba 0,1 [bar]-t meg nem haladó legnagyobb üzemi nyomású (MOP) vezeték esetén a tömörségi próbanyomás értéke 150 [mbar], 0,1 [bar]-t meghaladó üzemi nyomás esetén le103 104

MSZ EN 14291:2005 Habképző szivárgásjelző oldatok gázszerelésekhez MSZ EN 12007-1 Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek - 1. Rész: Általános műszaki előírások


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

99/125

Technológiai Utasítás gyen legalább akkora, mint a legnagyobb üzemi nyomás (MOP), de ne haladja meg annak (MOP) 150 [%]-át. Szükséges és indokolt esetben a csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés egyes tartozékait, amelyek nem viselik el a megválasztott vizsgáló nyomást, a vizsgálat időtartamára a rendszerről le kell választani, vagy le kell zárni. A leválasztott, lezárt elemeken üzemi nyomásón (OP) kel tömörségi nyomáspróbát végezni. (A nyomás legyen legalább egyenlő a legnagyobb üzemi nyomással (MOP), de ne haladja meg a legnagyobb üzemi nyomás (MOP) 150 [%]-át, kivéve 0,1 [bar]-t meg nem haladó legnagyobb üzemi nyomású (MOP) vezetéket.) A tömörségvizsgálat időtartama az állandósult állapot elérését követően 10 [min]. Földbe fektetett csatalakozó és fogyasztói vezeték nyomáspróbáját, amennyiben 100 [m]-nél hosszabb vagy a vezetékszakasz térfogata az 1,00 [m3]-t meghaladja, a gázelosztó vezetékre érvényes előírások szerint kell végezni. A felhasználói berendezést legfeljebb 300 [dm3] térfogatig szabad egybefüggően ellenőrizni. Nagyobb térfogatokat le kell választani. Megfelelőség értékelése és igazolása A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen szivárgás, maradandó alakváltozás és a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túli nyomásváltozás nem következett be. 5.2.2. Az acél hegesztett kötések vizsgálata és dokumentálása A hegesztett kötések ellenőrzését a vonatkozó szabvány105 előírásai szerint kell elvégezni és dokumentálni. A hegesztési naplót DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép-nyomású, DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó- és fogyasztói vezeték hegesztése esetén naprakészen kell vezetni. A hegesztési naplónak az alábbiakat kell tartalmazni: A munkavégzés címe, a munka megnevezése, a hegesztő neve, jele, a vizsgabizonyítvány száma, kelte és érvényessége, a varrat sorszáma, neme, a varrat minősítése (radiográfiai vizsgálatok szükségességét és számát a vonatkozó szabvány106 szerint kell megállapítani), − a varraton végzett javítások, − a javítások eredménye, − a hegesztés körülményei (időjárás), − varrattérkép. Az acélcsövek hegesztési varratait az 5.-4. sz. táblázat szerint kell vizsgálni. − − − − −

105 106

MSZ EN 12732 Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. MSZ EN 12007-1,-3 Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. MSZ EN 12732 Gázellátó rendszerek. Acélcsövek hegesztése. Műszaki követelmények. MSZ EN 1594 Gázellátó rendszerek. 16 bar-nál nagyobb üzemi nyomású csővezetékek. Műszaki követelmények


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

100/125

Technológiai Utasítás 5.-4. sz. táblázat MOP ≤ 100 [mbar] Csatlakozó és fogyasztói vezetékek 100 [mbar] < MOP ≤ 4 [bar] Csatlakozó és fogyasztói vezetékek, nyomásszabályozó állomások vezetékei

4 [bar] < MOP ≤ 16 [bar] Csatlakozó és fogyasztói vezetékek, nyomásszabályozó állomások vezetékei

DN ≤ 100 DN > 100

Szemrevételezéssel Minden körvarratot (sarok és tompa varrat) szemrevételezéssel vizsgálni kell. A tervező kijelölhet varratokat roncsolás mentes vizsgálatra

DN ≤ 50

DN > 50

Szemrevételezéssel Minden körvarratot (sarok és tompa varrat) szemrevételezéssel vizsgálni kell. Földi vagy rejtett (takart) vezeték és nyomásszabályozó állomás vezetékei tompa varratainak 10[%]-át a szabadon szerelt vezetékek tompa varratainak 2[%]-át radiológiailag vizsgálni kell.

DN ≤ 25

Szemrevételezéssel

DN > 25

Radiográfiai vizsgálatnak kell alávetni: a) Tompa illesztésű körvarratok 10 [%]-át, b) Hosszanti varratok és nyomáspróbával nem ellenőrzött varratok 100 [%]-át, c) Különleges helyzetű csőszakaszok (hidak, nyomvonalas műtárgyak keresztezési szakaszai, hajózható vízi utak keresztezése) tompa varratainak 100 [%]-át.

5.2.3. A polietilén hegesztett kötések vizsgálata A polietilén cső hegesztések vizsgálatát csak arra jogosult személyek végezhetik a vonatkozó szabvány107 szerint, a vizsgálatokat dokumentálni kell. 5.2.4. A gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének, illetve levegő bevezetésének vizsgálata 5.2.4.1. A „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének vizsgálata A gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató vagy kéményseprő szolgáltatásra feljogosított szakember az égéstermék-elvezetés megfelelőségét műszaki felülvizsgálatról szóló kéményvizsgálati tanúsítvánnyal igazolta. Az engedélyes, illetve üzembe helyező csak érvényességi időn belüli kéményvizsgálati tanúsítványt szakvéleményt fogadhat el. A „B‖ típusú gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított égéstermék elvezető rendszer kivitelezésének felülvizsgálatát a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie és bizonylatolnia. 5.2.4.2. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék-elvezetés a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított: a) teljes hosszában olyan koncentrikus elemeket tartalmaz, amelyekben b) az égéstermék-elvezető cső van belül, c) a koncentrikus égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető elemeket a hozzá kapcsolódó gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsították, és a vonatkozó előírások szerint minősítették és rendelkezik CE jellel, d) és a koncentrikus égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető berendezéshez csak egy gázfogyasztó készüléket csatlakoztattak, e) és az égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető berendezés szerelésére a gyártó magyar nyelvű technológiai utasítása rendelkezésre áll, f) és a gázfogyasztó készülék az égési levegő megfelelő áramlását jelző-beavatkozó szerkezettel rendelkezik,

107

MSZ EN 12007-2 Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 2. rész: Polietilénre vonatkozó különleges műszaki előírások (MOP legfeljebb 10 bar-ig).


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

101/125

Technológiai Utasítás g) valamint a belső égéstermék-elvezető cső esetleges tömörtelenségének szén-dioxid vagy oxigén méréssel való ellenőrzésére a készüléken, vagy annak légbevezető cső csatlakozásánál az erre szolgáló mérőcsonk áll rendelkezésre, akkor: − a gázfogyasztó készülék felszerelőjének a műszaki-biztonsági felülvizsgálati átadási eljárás során írásban kell nyilatkoznia a koncentrikus levegő-bevezető, valamint égéstermék-elvezető cső gyártói előírás szerinti összeszereléséről és az előírt szerelési technológia betartásáról. − a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek el kell végeznie a levegőbevezető – égéstermék-elvezető cső tömörségi vizsgálatát, valamint a készülék üzembe helyezése, illetve a kötelező felülvizsgálat során üzemi próbával meg kell győződnie a gázfogyasztó készülékbe épített levegőáramlás-érzékelő működéséről. Ezeket a vizsgálatokat dokumentálnia kell. Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék-elvezetés: a) külön vezetékkel valósul meg, b) az égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető elemeket a hozzá kapcsolódó gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsították, és a vonatkozó előírások108 szerint minősítették, c) az égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető berendezés szerelésére a gyártó magyar nyelvű technológiai utasítása rendelkezésre áll, a gázfogyasztó készülék az égési levegő megfelelő áramlását jelző-beavatkozó szerkezettel rendelkezik, akkor: a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek tömörségvizsgálattal kell meggyőződni az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető cső tömörségéről. A vizsgálat és az üzemi próba dokumentált elvégzése (elvégeztetése) az ő kötelessége és felelőssége. Az üzembe helyező a vizsgálat elvégzésére a vonatkozó rendelet109 értelmében a kéményseprő-ipari közszolgáltatót is felkérheti. Ha az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető berendezés nem a gázfogyasztó készülékkel együtt minősített, de tanúsítással rendelkezik, és a) a gázfogyasztó készülék függőleges, gyűjtő rendszerű, zárt égéstermék-elvezető – levegő-bevezető berendezéshez csatlakozik, b) vagy külön vezetékkel valósul meg, akkor: az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető berendezés csak a területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató felülvizsgálata után és a hozzájáruló nyilatkozata birtokában helyezhető üzembe. A „C‖ típusú gázfogyasztó készülékek cseréje, és az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető rendszer változatlanul hagyása esetén csak olyan készülékek építhetők be, amelyeknek: − a gyártója nyilatkozik a meglévő égéstermék-elvezető, illetve égési levegő bevezető rendszerrel való összeépíthetőségről, − vagy tervező vizsgálja felül és nyilatkozzon az elvezető rendszer és az új készülék együttműködésének megfelelőségéről.

108

109

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet Egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról és a 13/2004 (II. 13.) GKM rendelet Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról 27/1996 (X. 30.) BM rendelet A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

102/125

Technológiai Utasítás 5.2.5. Csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek átalakítása, bővítése, megszüntetése A megrendelő az átalakítandó, bővítendő, megszüntetendő csatlakozó vezetékről, felhasználói berendezésről a bontási, ill. kiviteli tervet köteles benyújtani a Társasághoz. Több lakásos épületben tervezett munkák esetén, be kell szereznie a munkálatokkal érintett vezetékek, és lakások tulajdonosainak hozzájárulását is. A csatlakozó vezeték, vagy fogyasztói vezeték átalakítása, bővítése, megszüntetése tervezhető folyamat - ezért a tűz- és robbanásveszély kiküszöbölése érdekében -, a munkavégzéssel érintett vezetékszakasz leválasztását, gázmentesítését (gáztalanítását) követően szabad a munkát elvégezni. Üzemelő, földbe fektetett csatlakozó vezetéken végzett utólagos beavatkozás (pl. gáznyomás alatti munkavégzéssel elágazás készítése, új idom vagy szerelvény beépítése) a 2201_08_DU_01 TT 2000 Gázelosztó vezeték üzemeltetése technológiai utasításban előírtak betartásával végezhető el. Gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak az elosztói engedélyes vagy megbízottja végezheti el! A gázmentesítés, ill. a gáz alá helyezés tényét a munkautalványon rögzíteni kell. Az üzemelő vezeték megbontását, a gázmérő, nyomásszabályozó leszerelését, a munkálatokat követő üzembe helyezést a felhasználónak (ill. az általa írásban megbízottnak) minden esetben a Társaságnál kell megrendelni és a Társaság végzi azt el (kivéve, ha erre külön szerződésben mást bízott meg az elosztói engedélyes). A csatlakozó vezetéken, felhasználói berendezésen az átalakítás, bővítés, bontás főbb műveletei az alábbiak: - A gázszolgáltatás szüneteltetése, a vezeték gázellátó rendszerről történő leválasztása az adottságoktól függő módszerrel (pl. a gázmérő leszerelésével és a főelzáró utáni menetes idom ledugózásával, a házi vagy egyedi nyomásszabályozó leszerelésével és a csonk menetes részének lezárásával, illetve a gázvezeték kiszakaszolásával, gáztömör leválasztásával, pl.: vakkarima, tárcsa, gumidugó stb. felhasználásával). - A munkálatokkal érintett vezetékszakasz gázmentesítése és a gázmentes állapot ellenőrzése robbanásbiztos műszerrel. - A szükséges átalakítás, bővítés, bontás kivitelezése, nyomáspróbák. - A műszaki biztonsági ellenőrzés, és üzembe helyezési engedély kiadása. - A gázszolgáltatás helyreállítása. 5.3.

MŰSZAKI-BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS

5.3.1. Műszaki-biztonsági ellenőrzés feltételei földgáz esetén Az elkészült csatlakozó vezetéket és felhasználói berendezést műszaki-biztonsági szempontból az engedélyes, vagy megbízottja köteles felülvizsgálni. A műszaki-biztonsági ellenőrzést nem végezheti ugyanaz a személy, aki a tervet felülvizsgálta. A műszaki-biztonsági ellenőrzést végző személy az ellenőrzésről jegyzőkönyvet állít ki, amelynek egy példányát a kivitelezőnek, egy másik példányát a beruházónak (felhasználónak) átadja. 5.3.1.1. A kivitelezés készre jelentése Az elkészült létesítmény készre jelentésére szerelési nyilatkozat (11. sz. melléklet) benyújtásával - a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés kivitelezője jogosult. A szerelési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kivitelező jogosultságának igazolását (igazolványa számát, érvényességét). Azokban az esetekben, mikor a felhasználói berendezés kivitelezési munkálatai közben változás történik annak kivitelezője személyében, a szerelési nyilatkozatot a következők szerint kell benyújtani Társaságunk részére: - A kivitelezési munkálatokat befejező kivitelező adja be a szerelési nyilatkozatot a teljes felhasználói berendezésre.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

103/125

Technológiai Utasítás -

-

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adott felhasználói berendezésen más kivitelező által megvalósított kivitelezés felülvizsgálatának tényét és annak módszerét, az engedélyes terveknek való megfelelőségét, a felhasznált anyagok, szerelvények megfelelőségét, a szerelést végző hegesztők jogosultságát, a munkavégzés és kivitelezés megfelelőségét. Amennyiben rendelkezésre áll a más kivitelező által végzett munkákra vonatkozó szerelési nyilatkozat, azt a kivitelezést befejező kivitelező a szerelési nyilatkozatánál felhasználhatja. A felhasználói berendezést kivitelezők megnevezését, a kivitelezési munkálatok tételes felsorolását melyekhez egyértelműen hozzá van rendelve az azt megvalósító kivitelező személye.

5.3.1.2. A sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzés Sikeres a műszaki-biztonsági ellenőrzés akkor, ha: a) a kivitelező az ellenőrzésnél jelen van, b) a kivitelező a szerelési nyilatkozathoz csatolta a 8. sz. melléklet szerinti megvalósulási dokumentációt, c) a megépült rendszer - szabvány110 szerint - elvégzett szilárdsági és tömörségi nyomáspróbája sikeres volt, d) a kivitelező az anyagok és tartozékok megfelelőségét (beleértve a robbanásbiztos berendezéseket is) igazoló dokumentumokat a megvalósulási dokumentációhoz csatolta, e) a kéményseprő-ipari közszolgáltató vagy kéményseprő szolgáltatásra feljogosított szakember kéményvizsgálati tanúsítványa az igénybevett épület égéstermék elvezetőjének megfelelőségéről rendelkezésre áll. f) a kivitelező csatolta a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek gyárilag, a készülék tartozékaként szállított égéstermék elvezető és égési levegő bevezető rendszereinek gyárilag előírt technológia szerinti szerelésére vonatkozó nyilatkozatát, g) a kivitelező csatolta a tömörségvizsgálatra kötelezett égéstermék elvezető berendezés tömörségvizsgálatának vonatkozó szabvány111 szerinti jegyzőkönyvét, a vonatkozó rendelet112 szerint. h) a nyílt égésterű („A‖ és „B‖ típusú) gázfogyasztó készülékek esetén a légellátásszellőzés az égéstermék elvezetés is a terv szerint valósult meg, i) az arra jogosult szakember113 által kiadott, szükséges érintésvédelmi igazolás rendelkezésre áll, j) az arra jogosult szakember114 által kiállított, EPH rendszer kiépítését igazoló jegyzőkönyv rendelkezésre áll, k) a szükséges egyéb szakvélemények rendelkezésre állnak, l) a felszerelt gázfogyasztó készülékek az előírásoknak115 megfelelnek. 5.3.2. A műszaki-biztonsági ellenőrzés eltérése pébégáz esetén Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen köve-

110

111 112 113

114

115

MSZ EN 1775 Gázellátás. Fogyasztói gázvezetékek. Legnagyobb üzemi nyomás ≤ 5 bar. Műszaki előírások. vagy az MSZ EN 12007-1 Gázellátó rendszerek. Legfeljebb 16 bar üzemi nyomású csővezetékek. 1. rész. Általános műszaki előírások. MSZ EN 1443 Égéstermék elvezető berendezések. Általános követelmények. 27/1996 (X. 30.) BM rendelet A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről 22./1998. IV. 7. IKIM. rendelet A gázfogyasztó készülék megfelelőségi tanúsítása és a 13/2004 (II. 13.) GKM rendelet Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

104/125

Technológiai Utasítás telményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák. 5.3.3. A műszaki-biztonsági ellenőrzés meghiúsulása Meghiúsul a műszaki-biztonsági ellenőrzés akkor, ha: - az 5.3.1.2. pontban foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, - „B‖ típusú gázkészülék beépítése esetén, a terven nem jelölt építészeti és épületgépészeti létesítmény (pl. kandalló, elszívó berendezés stb.) létesült. Ebben az esetben a tervező vizsgálja felül, hogy a légellátás szellőzés a megvalósult állapot figyelembe vételével is megfelelő-e. - a szerelési nyilatkozat kiállítója nincs a helyszínen, - a kivitelező a vonatkozó műszaki biztonsági előírásokat nem tartotta be, - a megvalósulási dokumentáció tartalma hiányos vagy nem megfelelő, - a szabadban elhelyezett nyomásszabályozó, gázmérő szekrénye hiányzik, - lépcsőházban, vagy közös helyiségben elhelyezett gázmérő védőszekrénye hiányzik, - az üzemeltetést gátló, vagy műszaki- biztonsági előírásokat sértő körülmények állnak fenn. Meghiúsult műszaki-biztonsági ellenőrzés esetén a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nem helyezhető üzembe. 5.4.

ÜZEMBE HELYEZÉS

A csatlakozó vezeték és/vagy felhasználói berendezés első vagy ismételt üzembe helyezését - az engedélyes által műszaki–biztonsági szempontból felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak nyilvánított - tervdokumentáció alapján megvalósított - és az üzembe helyezést gátló hiánypótlás nélküli - műszaki átadás-átvételi eljárást követően szabad elvégezni. A gázfogyasztó berendezés üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta. A használatba vétel, illetve üzembe helyezés az üzembentartó igényének megfelelően a gázfogyasztás megkezdését jelenti. Ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek használatba vételét a területileg illetékes Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság a rendeletnek116 megfelelően - helyszíni műszakibiztonsági ellenőrzést követően -, határozatban Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezi, kivéve, ha az üzembe helyezést a gázfogyasztó készülék gyártója vagy megbízottja végezte. A nem ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek és ezek csatlakozó- és fogyasztói vezetékei az üzemeltető által kívánt időpontban használatba vehetők. Gáz alatti vezetékek véglezárásának védelméről a 7. fejezet szerint gondoskodni kell. 5.4.1. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték, valamint a telephelyi vezetékek gáz alá helyezése földgáz esetén A csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá helyezésére a műszaki-biztonsági szempontból sikeres ellenőrzést követően kerülhet sor. Ezt a műveletet csak az elosztói engedélyes, vagy megbízottja végezheti el. A csatlakozó vezetékek és a fogyasztói vezetékek gáz alá helyezése során gondoskodni kell a bennük lévő nyomáspróba közeg (levegő, vagy inert gáz, vagy víz) eltávolításáról. A gáz alá helyező köteles meggyőződni a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárásáról. Az üzemen kívül helyezett létesítmény újbóli gáz alá helyezésére a tömörségi, hat hónapon túli üzemszünet esetén a szilárdsági és tömörségi vizsgálat eredményes elvégzését követően kerülhet sor. 116

13/2004 (II. 13.) GKM rendelet Az ipari és mezőgazdasági gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

105/125

Technológiai Utasítás A felhasználó hibájából eredő díjhátralék miatti és a szankcionális kikapcsolások eseteiben az üzembe helyezésre a következő plusz követelmények is vonatkoznak: - A felhasználó igazolni tudja a vonatkozó jogszabály117 szerint előírt műszaki-biztonsági felülvizsgálat megtörténtét, mely öt évnél nem régebbi: A felhasználó a felhasználói berendezés megfelelőségének igazolását erre alkalmas és jogosult kivitelező által kiállított nyomáspróba jegyzőkönyvvel igazolja. A hat hónapot meghaladóan kikapcsolt felhasználói berendezés üzembe helyezése esetében a tömörségi nyomáspróba mellett a szilárdsági nyomáspróbát is igazolni kell. - A felhasználó nem tudja igazolni a vonatkozó jogszabály118 szerint előírt műszaki-biztonsági felülvizsgálat megtörténtét: A felhasználó végeztesse el a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatát, majd a felhasználói berendezés megfelelőségének igazolását erre alkalmas és jogosult kivitelező által kiállított nyomáspróba jegyzőkönyvvel igazolja. A hat hónapot meghaladóan kikapcsolt felhasználói berendezés üzembe helyezése esetében a tömörségi nyomáspróba mellett a szilárdsági nyomáspróbát is igazolni kell. Az elosztói engedélyes vagy megbízottja által végzett munkák: - csatlakozó vezeték és a leágazó vezeték összekötése, - gázmérő és csatlakozó vezeték, valamint gázmérő és fogyasztói vezeték összekötése, - gázmérő nélküli fogyasztás esetén a csatlakozó vezeték és fogyasztói vezeték összekapcsolása, - nyomásszabályozó felszerelése, - gázmérő felszerelése, - a gáz alá helyező köteles meggyőződni a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárásáról. Gáz alá helyezés előtt - a műszaki biztonsági ellenőrzés alkalmával - meg kell győződni a következőkről: - a külső vagy látható mechanikai sérülésekről, - a fogyasztói vezetékbe épített elzáró és egyéb szerelvények rendeltetésszerű működéséről, - a vezeték tömörségi nyomáspróbája nem lehet 6 hónapnál régebbi. A gázvezeték kilevegőztetése, nyomásszabályozó üzembe helyezése Csatlakozó vezeték kilevegőztetése A leágazó vezeték elosztóvezetékre történő rákötése, ill. a nyomásszabályozó felszerelése, beüzemelése után lehet elvégezni a csatlakozó (méretlen) vezeték kilevegőztetését. Ellenőrizni kell az összekötő szerelvény, vagy kötés, ill. a nyomásszabályozó menetes kötéseinek gáztömörségét. A kilevegőztetés megkezdése előtt meg kell győződni a gázmérők előtti főcsapok zárt állapotáról, a plombák épségéről. A megépült belső gázvezeték-rendszer legfelső pontján minden felszálló vezeték végén szabadba kell engedni a vezetékben lévő levegőt és ellenőrizni, hogy a vezetékben tiszta gáz van-e jelen. E művelet végzése során a vezetékből kiengedett gáz-levegő elegyet tömlővel a szabadba kell vezetni, és a vett minták 0 – 100 [tf%] méréshatárú, robbanásbiztos védelmi móddal ellátott műszerrel történő vizsgálatával meggyőződni a levegő teljes kiszorításáról. A kilevegőztető vezeték végén kiáramló gázt meggyújtani tilos! A kilevegőztetés egész művelete alatt ügyelni kell arra, hogy a munkahelyen idegenek ne tartózkodhassanak.

117

118

19/2012. (VII. 20) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról 19/2012. (VII. 20) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

106/125

Technológiai Utasítás Felhasználói berendezés kilevegőztetése Első teendőként habképző anyaggal119 meg kell győződni a mérő és a mérőkötés gáztömörségéről (ezek a kötések ugyanis a tömörségi vizsgálatból kimaradtak). A fogyasztói vezeték kilevegőztetése előtt valamennyi készülék elzárását ellenőrizni kell. A fentiek szerint kilevegőztetett méretlen vezetékből a lakások főelzáró csapjának kinyitásával a gázt a fogyasztói vezetékbe kell engedni a felszerelt gázmérőn keresztül. A fogyasztói vezeték kilevegőztetése a készülékek elzárószerelvényéig a vezeték legfelső pontján lévő, utolsó gázkészülék hollanderes kötésének megbontásával végezhető el 0 – 100 [tf%] méréshatárú, robbanásbiztos védelmi móddal ellátott használatával. A gázfogyasztó készülékek kilevegőztetését az adott gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére jogosult szerelő végzi el. Nyomásszabályozók üzembe helyezése A nyomásszabályozók gyártó által beállított szabályozási értékeit a beüzemelés során ellenőrizni kell. A beüzemelést végző szerelő, átadja a felhasználónak a nyomásszabályozó kezelési utasítását, az üzembe helyezési jegyzőkönyv 1 példányát. A nyomásszabályozó adatait a munkautalványon fel kell tüntetni. 5.4.2. Gáz alá helyezés pébégáz esetén Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák. 5.4.3. Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése 5.4.3.1. Gázfogyasztó készülék csak akkor helyezhető üzembe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: a) A gázfogyasztó készülék megfelel az 5.4.1.1. pontjában előírtaknak. b) A gázfogyasztó készülékhez a megfelelő elektromos csatlakozás kiépítésre került, a megfelelő feszültség rendelkezésre áll, és a csatlakozás érintésvédelmi megfelelősége dokumentált. c) A gázfogyasztó készülék csatlakozási pontjában a készülék számára előírt minőségű gáz az előírt nyomáson rendelkezésre áll. d) A gázfogyasztó készülék jelen technológiai utasítás, gyártó előírásainak, tűzrendészeti utasításoknak megfelelően került elhelyezésre. e) A gázfogyasztó készülék, illetve annak hőhasznosítója megfelelően fel van töltve és rendelkezik a méret, nyomás és töltet szerinti biztonsági berendezésekkel. f) A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri. g) A gázfogyasztó készülék a hidegüzemi reteszfeltételekkel rendelkezik. 5.4.3.2. Nem szabad üzembe helyezni a gázfogyasztó készüléket, illetve meg kell tagadni annak üzembe helyezését, amennyiben: − az 5.4.3.1. pont feltételei nem teljesülnek, − a beüzemelő élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményt tapasztal,

119

MSZ EN 14291:2005 Habképző szivárgásjelző oldatok gázszerelésekhez


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

107/125

Technológiai Utasítás − akkor is, ha az élet- és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető körülmény az üzembe helyezés folyamata során, annak megkezdése után merül fel (pl. tartós égéstermék visszaáramlás tapasztalható). − Indokolt esetben az élet és vagyonbiztonságot közvetlenül nem veszélyeztető szakszerűtlenség fennállása esetén is megtagadható a gázfogyasztó készülék üzembe helyezése. A gázfogyasztó készülék beüzemelés bármely okból történő megtagadása esetén ennek tényét írásban rögzíteni kell, a tapasztalt hiányosságok, szabálytalanságok és a kijavításhoz szükséges intézkedések megadásával. 5.4.3.3. A gázfogyasztó készülék beüzemelőjének feladata A gázfogyasztó készülék beüzemelőjének feladata a kezelő (felhasználó vagy a kezeléssel megbízott személy) kioktatása a készülék használatát illetően. A készülék üzemképes átadását és a kioktatás megtörténtét - az üzembe helyezési munkalapon - a felhasználó vagy a kezeléssel megbízott személy aláírásával minden esetben igazoltatni kell. Ennek során a gázfogyasztó készülék kezelési utasításának meglétéről meg kell győződni, szükség esetén azt pótolni kell. 5.4.4. A palackos vagy palackcsoportos pébégáz-ellátás üzembe helyezése Mivel a Társaság Propán-Bután gázra vonatkozó engedélyesi tevékenységgel (vezetékes szolgáltatás, tartályosban vagy palackban történő forgalmazás) nem foglalkozik, ezért a technológiai utasítás ezen tevékenység műszaki követelményeit nem részletezi. Ezen követelményeket a GMBSZ és az adott engedélyesi tevékenységgel foglalkozó Társaság követelményei tartalmazzák. 5.5.

CSATLAKOZÓ- FOGYASZTÓIMEGSZÜNTETÉSE

ÉS

TELEPHELYI

VEZETÉKEK

FELHAGYÁSA,

5.5.1. Általános előírások A csatlakozó és a fogyasztói vezetéket átalakítani, üzemen kívül helyezni és elbontani csak az engedélyes hozzájárulásával szabad. Gáz alatt lévő csővezetékek és tartozékaik gázmentesítését, a gázmérő bármilyen okból történő leszerelését csak az engedélyes vagy megbízottja végezheti. A munka megkezdése előtt értesíteni kell azokat a felhasználókat, akiknek a gázellátását ez a művelet érinti, vagy korlátozza. A művelet elvégzésének fő szabályait szabvány120 határozza meg, valamint a 7. fejezet 7.3.3. pontjában foglalt műveletterv készítésre vonatkozó előírásai határozzák meg. 5.5.2. Üzemen kívül helyezés műszaki-biztonsági körülményei Minden üzemen kívül helyezni szándékozott vezetékszakaszt le kell választani a gáz utánpótlást biztosító csőszakaszról. A csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek átalakítása, bővítése, megszüntetése során be kell tartani a 6. fejezet 6.2.3.9. pontjában előírtakat.

120

MSZ EN 12327 Gázellátó rendszerek. Nyomáspróba, üzembe helyezés és üzemen kívül helyezés. Műszaki követelmények


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

108/125

Technológiai Utasítás 6. FEJEZET: AZ ÜZEMELTETÉS KÖVETELMÉNYEI 6.1.

ÜZEMELTETÉS

A felhasználó, illetve az üzemeltető (a továbbiakban együtt: üzemeltető) köteles a csatlakozó vezetéket és a felhasználói berendezést: − rendeltetésszerű állapotban tartani, − rendeltetésszerűen üzemeltetni, − a szükséges ellenőrzéseket és karbantartását a gyártói előírások alapján rendszeresen elvégeztetni, − minden vonatkozó biztonsági előírást betartatni, − a hatósági, illetve az engedélyes ellenőrzése során az ellenőrzés feltételeit biztosítani, − legalább ötévenként műszaki-biztonsági szempontból felülvizsgáltatni. Az ipari és mezőgazdasági felhasználói berendezés és a csatlakozó vezeték üzemeltetője köteles a biztonságos üzemeltetéshez szükséges szakképzett létszámot biztosítani. Az üzemeltető a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés biztonságos üzemét veszélyeztető körülmény észlelése esetén annak kijavítására, a kijavítás megtörténtéig a használat szüneteltetése mellett haladéktalanul intézkedni köteles. A felhasználói berendezés üzemeltetésének műszaki-biztonsági feltételeit befolyásoló üzemeltetési körülményeinek megváltoztatása (pl.: nyílászárók cseréje vagy tömítése, elszívó szellőzés létesítése stb.) tervezői felülvizsgálatot követően, a tervező írásos hozzájáruló nyilatkozatával történhet. A gázmérő üzemeltetése és a vonatkozó jogszabályok121 szerinti időszakos hitelesíttetése eltérő megállapodás hiányában a mérő tulajdonosának kötelezettsége. Az engedélyes a már üzembe helyezett csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés, valamint a telephelyi vezetékek üzemét részben, vagy egészben – a kizárás alapjául szolgáló állapot fennállásáig - letilthatja, ha a tulajdonos, ill. az üzemeltető: − a csatlakozó vezetéket és a felhasználói berendezést az életre, − a testi épségre, − az egészségre vagy, − a biztonságra veszélyes módon, nem rendeltetésszerűen használja, − ha a nyomásszabályozó, vagy a gázmérő működését befolyásolja, − a felhasználói berendezés ellenőrzését, illetve − a gázmérő leolvasását az engedélyes megbízottja részére nem teszi lehetővé. 6.2.

KARBANTARTÁS

Az ingatlan tulajdonosa, használója eltérő megállapodás hiányában köteles gondoskodni a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés rendszeres karbantartásáról, javításáról szükség szerinti cseréjéről. A tulajdonos köteles a létesítményre vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokat a karbantartások előírt gyakoriságával, a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés tartozékainak gyártói előírásai és a létesítményre vonatkozó tervezői előírások szerint végrehajtani. Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üzemeltetőjére átháríthatja. A karbantartást, javítást a gyártó, vagy megbízottja, csatlakozó és fogyasztói vezeték és tartozékai esetén az 5.4. „ÜZEMBEHELYEZÉS” pont szerinti kivitelezői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet végezheti. A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása az engedélyes kötelessége saját költségén. A gyártómű karbantartásra vonatkozó előírásaitól eltérni a hibaelemzések eredményeire figyelemmel lehetséges. 121

1991. évi XLV. Törvény a Mérésügyről és a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

109/125

Technológiai Utasítás 6.2.1. Házi nyomásszabályozók ellenőrzése, és cseréje Olyan, már üzemelő rendszereknél, melyeknél 40 [m3/h] maximális térfogatáramú (pl.: KHS 40) nyomásszabályozó üzemel, csere esetén házi nyomásszabályozóként alkalmazható maximum 50 [m3/h] névleges térfogatáramú nyomásszabályozó (pl.: Village Flow 50). Ennek oka, hogy a rendszeren nem lesz nagyobb 40 [m3/h] a gázelvétel. A nyomásszabályozónak ebben az esetben kétfokozatúnak kell lennie. Házi nyomásszabályozó cseréje esetén ellenőrizni kell a csatlakozó-, fogyasztói vezeték feszültségállapotát a következők szerint: - A fázisceruza megfelelő működésének lehetőség szerinti ellenőrzése a felhasználási hely valamely elektromos csatlakozásánál. - A csatlakozó-, fogyasztói vezeték feszültségállapotának ellenőrzése a fázisceruza segítségével. - Amennyiben a fázisceruza nem jelezi elektromos áram jelenlétét a csatlakozó-, fogyasztói vezetékben a nyomásszabályozó cseréje elvégezhető, amennyiben azt jelzi, hogy a vezetékben elektromos áram van, a felhasználót fel kell kérni a felhasználási hely áramtalanítására. - A csatlakozó-, fogyasztói vezeték ellenőrzését ismételten el kell végezni. - Amennyiben az ismételt ellenőrzés során a fázisceruza nem jelezi elektromos áram jelenlétét a csatlakozó-, fogyasztói vezetékben a nyomásszabályozó cseréje elvégezhető, amennyiben azt jelzi, hogy a vezetékben elektromos áram van jelen, a felhasználót fel kell kérni a felhasználási hely illetékes engedélyessel történő felülvizsgálatára, a nyomásszabályozó csere nem végezhető el. 6.2.1.1. Házi nyomásszabályozók eseti ellenőrzése, és cseréje A házi nyomásszabályozókat helyszíni szemrevételezéses vizsgálattal esetileg ellenőrizni kell akkor, ha valamilyen oknál fogva (üzemzavar elhárítás, gázmérő csere stb.) a felszerelés helyszínén az elosztói engedélyes munkát végez. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell: -

a a a a a

kezelőszervek épségét, szabályozó szakszerű felszerelését, szabályozó épségét, beépítésre vonatkozó előírások betartását, nyomásszabályozó szekrényének meglétét és kialakítását.

Hiányosság vagy hiba esetén az alábbi intézkedést kell tenni: a./ Ha a kezelőszervek sérültek, hiányoznak, a szabályozón szakszerűtlen beavatkozás vagy javítás tapasztalható, illetve ha bármely olyan jellegű hiányosság látható, amely a biztonságos üzemeltetést veszélyezteti, akkor a szabályozót le kell cserélni. b./ Ha a beépítésre vonatkozó előírásokat bármely okból megsértették, illetve nem tartották be, a szabálytalan állapot 8 napon belül történő megszüntetésére írásban fel kell szólítani a felhasználót. c./ Ha az ellenőrzés során szivárgást lehet észlelni, az alábbi intézkedést kell tenni: -

ha a nyomásszabályozó szivárog, akkor azt azonnal cserélni kell, ha az elzárószerelvény hibás, csapcsere szerszámmal a cserét el kell végezni, ha menetes kötés szivárog, az újratömítését el kell végezni, minden esetben, amikor a hiba nem hárítható el a helyszínen (pl. a hiba a leágazó vezeték végén lévő PE-acél idomnál vagy a leágazó vezetéken van) értesíteni kell a hibaelhárításra jogosult egységet.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

110/125

Technológiai Utasítás d./ Ha az ellenőrzés során a nyomásszabályozó és a C 5/4"-os hollandi menetes kötés megbontásra került: - ha a nyomásszabályozó menetes csonkjain a menet sérült, a szabályozót ki kell cserélni, - ha a nyomásszabályozó menetes csonkjain a menet nem sérült, de azon szennyeződés található, menetmetszővel a menetet tisztítani kell, - a hollandi anyák meneteit menetfúró segítségével tisztítani kell. Amennyiben a nyomásszabályozó cseréje, illetve szabálytalan állapot megszüntetése szándékosság vagy gondatlanság következtében vált szükségessé, azt a felhasználó költségén kell elvégezni. 6.2.1.2. Házi nyomásszabályozók rendszeres ellenőrzése, és cseréje - A KÖGÁZ-10 házi nyomásszabályozókat az ellenőrzéskor le kell cserélni. - A KHS típuscsaládba tartozó, valamint az RB 1212 típusú egyfokozatú házi nyomásszabályozók cseréjét a felszereléstől / üzembe helyezéstől számított 15. éven belül kell elvégezni. A gázmérő cseréjénél a felszereléstől / üzembe helyezéstől számított 5 éven belüli üzemidejű nyomásszabályozók cseréje – a 6.2.1.1. pontban foglaltak figyelembe vételével – nem esedékes. - A kétfokozatú házi nyomásszabályozók cseréjét (pl. EKB-10 típus) – a 6.2.1.1. pontban foglaltak figyelembe vételével – a felszereléstől / üzembe helyezéstől számított 25. éven belül kell elvégezni. 6.2.2. Gázmérők helyszíni ellenőrzése, és cseréje A 100 [m3/h]-nál kisebb névleges teljesítményű gázmérő cseréje az alábbi követelmények betartása mellett végezhető el: -

-

Zárt helyiség esetében a szellőztetést (nyitott nyílászáró) folyamatosan fenn kell tartani a munkavégzés ideje alatt, a fogyasztói főelzáróval vagy a fogyasztói főcsappal meg kell valósítani a gázmérő, vagy nyomásszabályozó lezárását a gázellátó rendszerről, lezárást követően a gázvezetékben lévő földgáznak a felhasználói berendezéssel történő elégetésével meg kell valósítani a nyomásmentesítést, amennyiben erre nincs lehetőség a fogyasztói vezetékben elhelyezett készülékelzáró után meg kell bontani egy kötést, és az ide felcsatlakoztatott tömlővel a szabadba kivezetni a rendszerben lévő földgázt, a leszerelt gázmérőt, vagy nyomásszabályozót a zárt helyiségből azonnal el kell távolítani a szabadba, nem áll fenn rendellenes üzemállapot, azaz üzemzavar.

Gázmérő cseréje esetén ellenőrizni kell a csatlakozó-, fogyasztói vezeték feszültségállapotát a következők szerint: - A fázisceruza megfelelő működésének lehetőség szerinti ellenőrzése a felhasználási hely valamely elektromos csatlakozásánál. - A csatlakozó-, fogyasztói vezeték feszültségállapotának ellenőrzése a fázisceruza segítségével. - Amennyiben a fázisceruza nem jelezi elektromos áram jelenlétét a csatlakozó-, fogyasztói vezetékben a gázmérő cseréje elvégezhető, amennyiben azt jelzi, hogy a vezetékben elektromos áram van, a felhasználót fel kell kérni a felhasználási hely áramtalanítására. - A csatlakozó-, fogyasztói vezeték ellenőrzését ismételten el kell végezni. - Amennyiben az ismételt ellenőrzés során a fázisceruza nem jelezi elektromos áram jelenlétét a csatlakozó-, fogyasztói vezetékben a gázmérő cseréje elvégezhető, amenynyiben azt jelzi, hogy a vezetékben elektromos áram van jelen a felhasználót fel kell


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

111/125

Technológiai Utasítás kérni a felhasználási hely illetékes engedélyessel történő felülvizsgálatára, a gázmérő csere nem végezhető el. 6.2.2.1. A gázmérő előtti elzárószerelvény ellenőrzése A gázmérő előtti elzárószerelvény ellenőrzése során meg kell győződni: - tömörségéről habzószeres próbával vagy műszeres méréssel üzemi nyomáson - a csapkulccsal vagy kezelőkarral való elfordíthatóságról (átlagos emberi erővel zárható, ill. nyitható legyen), - a zárás tömörségéről (zárt állapotában a fogyasztói vezetékbe ne juthasson gáz), Ha szivárgás tapasztalható, akkor azt azonnal el kell hárítani. Ha a csap nehezen elfordítható, illetve nem zár tömören, akkor ki kell cserélni. Az esetleges szabálytalan vételezések megelőzése, felderítése céljából, a nem zárt házas elzáró szerelvények megbontását lehetővé tevő alkatrészek cseréje és/vagy plombázása, az alábbi művelet szerint hajtható végre: -

A beépítésre kerülő termékek (csavar, plomba) és alkalmazott eszközök épségének, megfelelőségének ellenőrzése (csak a Társaság által erre a célra biztosított anyagok, alkatrészek, eszközök használhatók). Az elzárószerelvény elzárása. Az elzárószerelvény egy darab betétrögzítő csavarjának a kivétele az elzáró szerelvény kilépő oldalán. A plombázható csavar becsavarása a kivett betétrögzítő csavar helyére. A plombázható csavar meghúzása a csavarfejre illeszkedő krovafej és a hozzá csatlakoztatott csavarhúzó segítségével, a szerelési gyakorlatban alkalmazott normál meghúzási erővel. A plombázható csavar teljes becsavarásának, valamint esetleges menetmegszakadásának ellenőrzése. A szerelvény gáztömörségének ellenőrzése előbb zárt, majd nyitott állapotban. A beszerelt csavaron keresztül a főelzáró jogi zárral történő ellátása, dokumentálása.

6.2.2.2. Gázmérő-nyomásszabályozó ellenőrzése, és cseréje A gázmérő-nyomásszabályozó előtti vezetékszakaszt szemrevételezéssel ellenőrizni kell, hogy azon rendellenesség, rongálás, erőszakos behatolás nem tapasztalható-e. - Meg kell győződni a menetes kötések tömörségéről habzószeres próbával vagy műszeres méréssel. - Hiba esetén a nyomásszabályozót azonnal ki kell cserélni. - Cserénél a gázmérő előtti elzárószerelvényt lezárva a vezetéktől a gázt le kell fogyasztani és ezután szabad csak a hibás gázmérő-nyomásszabályozót lecserélni. 6.2.2.3. A gázmérőkötés tömörségének ellenőrzése A gázmérőkötés tömörségét habzószeres próbával vagy műszeres méréssel ellenőrizni kell. Hiba esetén a gázmérő előtti elzárószerelvény zárása után az észlelt szivárgást el kell hárítani. 6.2.2.4. A gázmérő ellenőrzése, és cseréje Szemrevételezéses ellenőrzés Szemrevételezéssel kell ellenőrizni a jogizárak és a gázmérő épségét. Meg kell figyelni, hogy rongálás, erőszakos behatolás, illetve egyéb rendellenességre utaló nyom tapasztalható-e. Hiányosság esetén az Felhasználói rendszer ellenőrzése szerint kell eljárni.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

112/125

Technológiai Utasítás A gázmérő működésének ellenőrzése, és cseréje A gázmérő működőképességét a - legkisebb teljesítményű égő takarékterhelésen és több nagyteljesítményű készülék névleges terhelésen történő üzemeltetésével egyaránt ellenőrizni kell, hogy mutatja-e a fogyasztást. Figyelni kell, hogy működés közben rendellenes működésre utaló jelenség, zaj észlelhető-e. Ha a gázmérő a legkisebb fogyasztást nem méri, számlálószerkezete akadozva működik, a gázmérő lezárt, működése közben hibára utaló jelenségeket lehet észlelni, akkor a gázmérőt le kell cserélni. A mérőcsere során úgy kell eljárni, hogy a későbbi vitás esetek elkerülhetőek legyenek (dobozolás, vizsgálatra küldés, jegyzőkönyv az Eljárás szabálytalanság észlelése esetén szerint). A gázmérők és számító egységek hitelességének ellenőrzése, cseréje - 6 [m3/h] és ennél kisebb névleges méréshatárú hitelesítése 10 évenként, a gázmérők ellenőrzésére alkalmazott gázmérők hitelesítési ideje 1 év), - 6 [m3/h]–nál nagyobb névleges méréshatárú hitelesítése 5 évenként. A lejárt hitelesítésű gázmérő lecserélése érdekében intézkedni kell. A gázmérő pontosságának ellenőrzése - A gázmérő pontossági vizsgálatát kezdeményezheti a Társaság (az elosztó engedélyes/egyetemes szolgáltató), vagy a felhasználó. - A gázmérő pontosságát a helyszínen nem ellenőrizzük (dobozolás, vizsgálatra küldés, jegyzőkönyv az Eljárás szabálytalanság észlelése esetén). Eljárás szabálytalanság észlelése esetén A felhasználási hely ellenőrzése során, szabálytalanság észlelése esetén a társaság minőségirányítási rendszerének vonatkozó szabályozásaiban foglaltak szerint kell eljárni. 6.2.2.5. Gázmérő csere, hőmérséklet korrektoros típusra A gázmérő meghibásodása, szivárgás elhárítás vagy hitelesítési csere alkalmával, felül kell vizsgálni a gázmérő elhelyezési körülményeit. A gázmérőt hőmérséklet korrektorosra kell cserélni, a 3.2.7. Gázmérők Általános követelmények g.) pontja szerint. A 250 [mm]-es csonktávolságú gázmérők cseréje hőmérséklet korrektoros típusra azonos csonktávolság esetén, a meglévő gázmérőkötésre felszerelhető, az ettől eltérő csonktávolságú gázmérőkötést át kell alakítani (a 110 [mm] csonktávolságú gázmérő szerelést az 1. sz. melléklet 6. sz. ábra szemlélteti). Idomok csak a meglévő gázmérőhelyek átalakításakor alkalmazhatók, új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! A 250 [mm]-es csonktávolságú gázmérőhelyek átalakításának megoldásai: Mérőhely átalakítása idomokkal 1. Újabb idom beépítése nélkül átalakítható mérőhelyek. Az idomok átforgatásával – újabb idom beépítése nélkül – a 250 [mm]-es mérőhely kialakítható. Az 1. sz. melléklet 7. sz. ábra szerinti mérőkötésekből a toldatot ki kell szerelni, és a 250 [mm] csonktávolságú gázmérőt felszerelni. Idomok csak a meglévő gázmérőhelyek átalakításakor alkalmazhatók, új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! 2. Menetes közdarabok beépítésével átalakítható mérőhelyek. Egy, vagy több darab előregyártott menetes közdarab és/vagy kereskedelmi csővezeték és idom beépítésével a kívánt csatlakozás kialakítható. 3. Előregyártott fix csonktávolságú idom beépítése. Amennyiben az előzőekben részletezett megoldások műszakilag nem kivitelezhetőek, a Társaság által engedélyezett fix csonktávolságú idomok beépíthetők.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

113/125


Mérőhely átalakítása hegesztéssel Ezen esetekben – a mérőszekrényben rendelkezésre álló hely hiánya miatt – szükségszerű a mérőhely teljes helyszíni átalakítása. A mérőhely teljes, helyszíni hegesztéssel történő átalakítása során a felszerelésre váró mérőnek megfelelő csonktávolságot kell kialakítani. Mérőcsere, a mérőhely átalakítása nélkül A 110 [mm]-es csonktávolságú hőmérséklet korrektoros gázmérő beszerelése, ha az előző két megoldás nem kivitelezhető. 6.2.3. Gázömlések, gázszivárgások elhárítása telekhatáron belüli csatlakozó és fogyasztói vezetéken, valamint a telephelyi vezetékben 6.2.3.1. Általános előírások Az elosztói engedélyes a csatlakozó- és fogyasztói vezetéken előforduló gázszivárgást, gázömlést megszünteti, a veszélyhelyzetet elhárítja. A tulajdonos későbbi megrendelése alapján a gázszivárgást végleges műszaki megoldással megszünteti. A bejelentések fogadása: A bejelentés fogadása során pontosítani kell a szükséges adatokat (bejelentő neve, címe, a hiba helyének pontos címe stb.) és rögzíteni kell a bejelentés tényét, idejét (óra, perc), valamint azt, hogy a gázszivárgás - közterületen, - telekhatáron belül, - földbe fektetett vagy szabadon szerelt vezetéken, - gázmérőnél, nyomásszabályozónál, vagy elzárónál, - fogyasztói vezetéken vagy készüléken, Ha a gázömlés, gázszivárgás épületen, lakáson belül tapasztalható, fel kell kérni a bejelentőt az azonnali szellőztetésre, és a gázmérő előtti elzáró, vagy szükség esetén a főelzáró elzárására, a dohányzás és nyílt láng használatának mellőzésére. Meg kell tiltani, hogy az elektromos berendezéseket (pl. hűtőszekrényt) használja. Súlyosnak vélt esetben fel kell szólítani az összes nyílászáró kinyitására. Ha a gázömlést zárt lakásban tapasztalják, a bejelentőt fel kell szólítani, hogy a gázszerelő helyszínre érkezéséig az érintett lakás csengőjének, és egyéb elektromos berendezés használatát akadályozza meg. Ebben az esetben a hibát felvevő a rendőrséget is értesítse, illetve irányítsa a helyszínre, mert súlyos esetben szükség lehet a lakás felnyitására. A bejelentőt minden esetben fel kell kérni, hogy a gázszerelőnk kiérkezéséig maradjon a helyszínen. Ha a lakáson kívül tapasztalható a gázömlés (pl. pincében, lépcsőházban, udvarban, épület mellett stb.) fel kell szólítani a bejelentőt, hogy a tőle elvárható módon gondoskodjon az alábbiakról: - akadályozza meg a dohányzás és nyílt láng használatát, - akadályozza meg az elektromos berendezések használatát, - az ott levők az ömlés helyszínéről eltávozzanak, - az épület főelzáróját zárja el, - ha lehetőség van rá, nyílászárók nyitásával csökkentse a veszélyhelyzetet. A bejelentőnek kiadott utasítások során fel kell hívni a figyelmét, hogy intézkedéseivel pánikhangulatot ne keltsen. A gázömlések elhárítását, a bejelentések kivizsgálását azonnal meg kell kezdeni.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

114/125

Technológiai Utasítás Minden bejelentést ki kell vizsgálni a lehető legrövidebb időn belül. A kivizsgálás eredményét, az ott tapasztaltakat, a tett intézkedéseket, a bejelentő és a tanúk nyilatkozatait stb. munkautalványon, illetve szükség esetén jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy ezeket hangrögzítő eszközre kell mondani. Az üzemzavar elhárítás előkészítése. Üzemzavar, gázömlés bejelentése után a helyszínen először a veszélyhelyzetet kell felmérni. Ha szükséges, az épület gázellátását meg kell szüntetni. Gázömlések alkalmával a légtér ellenőrzésére robbanásbiztos kivitelű műszert kell a helyszínre vinni, az esetleg szükséges világítást csak robbanásbiztos fényforrással lehet biztosítani. Minden robbanás, vagy tűzeset bekövetkezésekor, továbbá ha a kiküldött szerelőtől viszszajelzés érkezik, hogy a hiba okát megkeresni, vagy elhárítani nem tudja, akkor a diszpécser vagy a műszaki készenlétes köteles a további intézkedéseket megtenni az üzemzavar elhárítása érdekében. Ha az üzemzavar elhárítását csak a gázvezeték elvágásával lehet biztosítani, az elektromos szikraképződés elkerülése miatt az elvágás előtt fémes összekötést kell kiépíteni. Ha bármely helyiségben a gáz koncentrációja eléri a robbanási koncentráció alsó határának 20[%]-át, a főelzárót azonnal le kell zárni, és egyidejűleg el kell végezni a helység nyílászáróinak nyitásával a szabadba való szellőztetést. Meg kell tiltani az elektromos berendezések használatát, azok ki- és bekapcsolását. Nyomás alatt levő vezetéken javítást, gázömlés és üzemzavar elhárítást csak az elosztói engedélyes végezhet. Az elosztói engedélyes jogosult a gázberendezést a fogyasztásból kiiktatni, ha a gázszolgáltatást szüneteltetése, megszüntetése válik szükségessé, pl., ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetet kell megszüntetnie, vagy a felhasználó kéri stb. A fogyasztásból kizárt felhasználói berendezés főelzárójára az elosztói engedélyes egyértelműen azonosító feliratú plombazárat helyez el. Készülék, vagy gázmérő leszerelésekor a megbontott menetes kötést szabványos menetes idommal gáztömören le kell zárni. Sarokgázcsapot plombázás előtt a reteszelő tárcsával biztosítani kell. Házi nyomásszabályozó bármilyen meghibásodása esetén a házi nyomásszabályozót le kell cserélni. Egyedi nyomásszabályozó bármilyen meghibásodása esetén a szabályozó előtti és utáni elzárók zárásával a szabályozót ki kell zárni. A nyomásszabályozó karbantartására a felhasználó, tulajdonos köteles intézkedni. Újbóli üzembe helyezés csak javítás után történhet. Gázmérő-nyomásszabályozó bármilyen nyomásszabályozót le kell cserélni.

meghibásodása

esetén

a

gázmérő-

Készülék-nyomásszabályozó bármilyen meghibásodása esetén a készüléknyomásszabályozót le kell cserélni, vagy ha ez nem lehetséges, az előtte levő elzárót el kell zárni és plombazárral, valamint figyelmeztető kártyával kell ellátni. Gázmérő bármilyen meghibásodása esetén a gázmérőt le kell cserélni. Ha ez nem lehetséges és a gázmérő gáztömör, a ideiglenes jelleggel a gázmérőt a helyén lehet hagyni. 6.2.3.2. Üzemzavar elhárítás folyamata A szikraképződéssel nem járó munkák esetén a fogyasztói vezeték üzemzavarát a főelzáró szerelvény zárása, és a vezetékben levő gáz elfogyasztása, vagy szabadba való kivezetése után nyomásmentesített állapotban kell elhárítani. A szivárgó menetes kötések újratömítését el kell végezni, a törött, repedt vagy tömörtelen szerelvényt, idomot hibátlanra kell kicserélni.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

115/125

Technológiai Utasítás Szikraképződéssel járó munkavégzés helyszínét, az írásos engedély feltételeinek meghatározása, kiadása előtt, minden esetben meg kell nézni a munkát kiadó vezetőnek. A fogyasztói vezetéken minden potenciális gyújtóforrással (pl.: szikraképződéssel) járó munkát (pl.: hegesztés, lángvágás stb.), csak a gázvezeték nyomás- és gázmentesítését követően, az átszellőztetett vezetéken szabad elvégezni. A főbb műveletek az alábbiak: - gázmérő előtti főcsap zárása, gázmérő kötés fémes átkötése, illetve annak ellenőrzése, - a vezetékben levő gáz valamely készülékkel történő elégetése, vagy szabadba való kivezetése, - gázmérő leszerelése, - gázmérő előtti főcsap szabad végének ledugózása, - intenzív szellőztetés (a helyiségben kereszthuzatot kell létrehozni az alkalmas helyen levő nyílászárók nyitásával), ezzel egyidőben a mennyezet alatt, illetve a nem jól átszellőztethető helyeken légörvényt kell kelteni egy nagyobb ruhadarabbal, - gázkoncentráció mérés robbanásbiztos védelmi móddal ellátott műszerrel a helyiség/ek/ légterében és a mennyezet alatt, illetve a nem jól átszellőztethető helyeken, - a gázvezetékből a légköri nyomáson levő gáz kifúvatása (kompresszorral) levegővel, vagy semleges gázzal /N2/, minden végpontot érintően, - ismételt gázkoncentráció mérés robbanásbiztos védelmi móddal ellátott műszerrel a helyiség/ek/ légterében a fent leírt módon, valamint a megbontott gázvezeték/ek/ végénél, - ha nincs mérhető gázkoncentráció, és egyértelmű, hogy a munkavégzés során ez nem változhat, valamint az éghető anyagokat eltávolították a környezetből, akkor a tűzveszélyes munka elkezdhető, - a helyi körülményektől függően, a munkavégzés során többször meg kell ismételni a gázkoncentráció mérést. A gázmérő nélküli fogyasztói rendszereknél a fenti folyamat a főelzáró, ill. épület szekciót elválasztó elzárószerelvény zárását, a munkálatokkal érintett vezetékszakasz gázellátó rendszerről történő gáztömör leválasztását követően végezhető el, a fent leírt műveletek értelemszerű alkalmazásával. Amennyiben a felhasználó nem biztosítja a megfelelő körülményeket, elzárkózik a szükséges javítások elvégzésétől, vagy az észlelt hiba a helyszínen levő anyagkészletből nem hárítható el, illetve ha az épület szekciót, épületet is ki kell zárni a gázszolgáltatásból a végleges javítás elvégzése érdekében, akkor a hibás fogyasztói rendszert (vagy készüléket) le kell zárni (a szolgáltatásból ki kell zárni). A jogi zárakat a 3.2.7. Gázmérők Általános telepítési feltételek f.) pontja szerint kell elhelyezni. Figyelem: Minden esetben, amikor a gázvezeték nyomás-, illetve gázmentesítésére kerül sor, a földgáz, a földgáz-levegő, vagy földgáz-semleges gáz elegyet gumicsővel a szabadba kell kivezetni. A kivezetés helyének meghatározásakor az uralkodó szélirányt figyelembe kell venni, és a kivezetés helye közelében lévő ablakokat be kell záratni. 6.2.3.3. A vezeték gáztalanítása A vezeték gáztalanítását két lépésben kell elvégezni. Először a vezetéken alkalmas helyen levő elzáró szerelvény nyitásával, vagy kötés megbontásával a csővezetékben levő nyomás környezettel való kiegyenlítését végezzük el. Ezután a rendszerben maradt földgázt semleges gázzal (nitrogén) átöblítjük addig, amíg a távozó közegben műszeres méréssel sem lehet a földgáz jelenlétét kimutatni. Mindkét esetben a kiáramló gáz szabadba való biztonságos elvezetéséről arra alkalmas gumitömlővel gondoskodni kell.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

116/125

Technológiai Utasítás 6.2.3.4. Földbefektetett csatlakozó-, alap-, és felszálló vezeték gázömléseinek elhárítása A gázömlés, gázszivárgás tényéről a bejelentés alapján, a vezeték nyomvonalán végzett műszeres vizsgálattal győződünk meg. Ha a vizsgálat szivárgást mutat ki, azonnal ellenőrizni kell - műszeres vizsgálattal - az épület pincéjét, alagsorát, a lépcsőházat a vezeték környezetében levő egyéb közművek nyomvonalát, aknáit, csatornáit. Ha a gáz mennyisége az épület pincéjében, alagsorában vagy egyéb helyiségeiben az alsó robbanási koncentráció 20 [%]-os mennyiségében vagy attól nagyobb mértékben jelen van, a helyiségek nyílászáróinak nyitásával el kell végezni a szabadba való szellőztetést, meg kell tiltani a dohányzás és nyílt láng használatát, elektromos berendezések használatát. Ha a szivárgás során az elárasztási zóna elérte az egyéb közművek nyomvonalát, illetve ezek aknáiban, csatornáiban gáz jelenléte mutatható ki, akkor meg kell állapítani további gondos műszeres méréssel az elárasztási zóna nagyságát, kiterjedését és ellenőrizni kell a környező épületekben is a gáz jelenlétét. Műszeres gázszivárgás ellenőrzést kell végezni minden olyan helyen, ahol szagtalan (abszorbeálódott) gáz jelenléte feltételezhető. A hibahelyet fel kell tárni, a gázveszélyes munkákra vonatkozó biztonságtechnikai előírások betartása mellett, a vészhelyzetet el kell hárítani. A tulajdonos későbbi megrendelése alapján a gázszivárgást végleges műszaki megoldással megszünteti. 6.2.3.5. Szabadon szerelt csatlakozóvezeték, alap-, és felszálló vezeték gázömlésének elhárítása Korrodált, kilyukadt vagy más módon megrongálódott tömörtelen gázvezetéket, csőidomot, törött szerelvényt a vezeték teljes gáztalanítása után hibátlanra kell kicserélni. Ilyen jellegű hibáknál ideiglenes elhárítást nem szabad alkalmazni, a hiba okának megállapítása után a gáztalanítást rögtön el kell végezni. Menetes kötések tömörtelenségét ha a biztonságtechnikai előírások betartásával elvégezhető – újratömítéssel, vagy a menetes kötés megszüntetésével kell megszüntetni. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat előre el kell készíteni. A szabadon maradt csővéget az újratömítésig gumi dugóval el kell zárni. Eközben a légtérben robbanásbiztos műszerrel a gázkoncentrációt folyamatosan mérni kell, nehogy 1 [tf%]-nál nagyobb gázkoncentráció keletkezzen. Munkavégzés közben folyamatos keresztszellőzést kell biztosítani. 6.2.3.6. Víz által okozott üzemzavarok elhárítása Az üzemelő gázvezetékben víz (kondenzátum) jelenlétére számítani lehet beépített műtárgyaknál, beépített vízzsákoknál, vezeték mélypontokon. A gáz áramlása miatt a víz hullámzásba kezd, amely miatt ingadozó gáznyomást okoz a vezetékről üzemelő felhasználói készülékeken. Ez úgy észlelhető, hogy a láng lobog, esetleg teljesen elalszik. A víz jelenlétére utal még a gázmérőn hallható csobogó, hörgő hang. A hiba elhárítása: - vízgyűjtő, vízzár ürítése, - vízzsák ürítése, - a vezeték mélyponton való megfúrása. Amennyiben a vezetékben levő víz oly mértékben elzárta a gázáramlás útját, hogy a felhasználói készülékek lángjai kialudtak, a szivattyúzás megkezdése előtt az összes fogyasztói főelzáró szerelvényt elzárjuk, majd a hiba elhárítása után a fogyasztói vezetékeket egyenként helyezzük gáz alá.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

117/125

Technológiai Utasítás A vezeték mélyponton való megfúrása csak ideiglenes megoldásként alkalmazható, ugyanis a víz a hibás szakaszon ismét felgyülemlik. A megsüllyedt vezetéket ki kell javítani, a mélypontot meg kell szüntetni. 6.2.3.7. Szilárd szennyeződések miatti üzemzavarok elhárítása A gázelosztó és csatlakozó vezeték korróziója folytán keletkezett rozsda, az építéskor hálózatba került por az ütközési helyeken, iránytöréseknél lerakódik és keresztmetszet szűkülést, vagy teljes dugulást okozhat. A dugulást a vezeték semleges gázzal történő lefúvatásával lehet elhárítani. A kifúvatás alapszabályai: A felhasználók kiértesítése és a lakásokba való bejutás után a felhasználói főelzáróit le kell zárni. A csatlakozó vezetéken levő külső főelzárót el kell zárni. Ha a külső főelzáró biztonsági vízzár, akkor a bekötő vagy alapvezetéket meg kell bontani, nehogy a fúvatás során a bele töltött vizet a gázelosztó vezetékbe fúvassuk. Fúvatást csak akkor végezhető, ha a vezeték peremes kötésnél vagy más alkalmas helyen meg van bontva, így a szennyeződés a vezetékből kikerülhet. Az utcai elosztóvezetékbe a semleges gázt és a szennyeződést befújni tilos! A semleges gáz palackot alkalmas helyen megfelelő tömlővel, és nyomásszabályozóval a vezetékhez kell csatlakoztatni. A dugulás megszüntetését elő lehet segíteni a vezeték enyhe ütögetésével is. Felszálló vezeték fúvatásánál a dugulás felett egy gázmérőt leszerelve a mérőkötéshez kell csatlakoztatni a semleges gáz palackot. Ha a fúvatás nem vezet eredményre, a hiba elhárítását a vezetékszakasz kiváltásával kell elvégezni. 6.2.3.8. Fagyás által okozott üzemzavarok A fagynak kitett csőszakaszon - amely általában az épület melletti felállás - a cső belsejében rendszerint zúzmara, de súlyosabb esetben jégdugó keletkezhet. A befagyást denaturált szesz beöntésével lehet megszüntetni. A beöntést az elfagyás helyéhez közeli ponton kell elvégezni. Ez lehet elzáró, műtárgy, vagy külön erre a célra kialakított beöntési hely. Beöntéskor figyelemmel kell lenni a vezeték lejtésére. Egy liter körüli mennyiségű szesz beöntése rendszerint elegendő az oldáshoz, ha azt minél vastagabb sugárban öntjük a vezetékbe. Minél erősebb a fagyás, annál tovább kell várni, amíg a jégdugó feloldódik és a gáz nyomása az eredeti értékre visszaáll. Ha a hiba továbbra is fennáll, ez azt jelenti, hogy a beöntött szesz nem érintette a fagyos szakaszt. Ilyenkor lezárjuk az összes gázmérő előtti elzárót. Megbontjuk a mérőkötést, és a mérő előtti elzárónál öntjük be a szeszt. Mivel a csatlakozó és alapvezetékek kötelezően a gázelosztó vezeték felé lejtenek, így az oldószernek biztosan el kell jutnia az elfagyás helyére. Ha a jégdugó hosszabb ideig nem oldódik fel, a hiba elhárítását a vezeték megbontásával kell elvégezni. Ha a fagynak kitett szakaszon a vezetéknek mélypontja van, ilyenkor csak bontással és helyreállítással tudunk tartós eredményt elérni. Minden hibaelhárítás előtt az épületben levő vízzsákot, a csatlakozó vezetékben levő vízgyűjtőt, régi kisnyomású rendszernél biztonsági vízzárat, meg kell vizsgálni, és ha víz található bennük, azt ki kell szivattyúzni. A beöntött szesz a hálózatban maradhat. Az elfagyott vezetéket kívülről lánggal, égő szesszel melegíteni szigorúan tilos. Az elfagyott vezetékbe forró vizet sem szabad önteni, mert a szilárd szennyeződést megköti, és további elfagyást idézhet elő. 6.2.3.9. Tömörség ellenőrzés, gáz visszaadása A gázellátó rendszerrel való összekötés előtt, szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát kell végezni a teljes rendszeren, a csatlakozó-, és fogyasztói vezeték átalakítását, bővítését


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

118/125

Technológiai Utasítás követően, valamint a meglévő csatlakozó vezetéken, 6 hónapnál hosszabb időtartamú üzemszünet után. Tömörség ellenőrzést kell végezni minden beavatkozást követően (pl. javítás vagy gázszivárgás-elhárítás, nyomásszabályozó, gázmérő, szerelvény csere). A tömörség ellenőrzése habzószeres vizsgálattal és műszeres szivárgás ellenőrzéssel is történjen meg. A szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbán kívül műszeres szivárgás ellenőrzést is kell végezni legalább az alábbi esetekben: - Talajban lévő csatlakozó- (fogyasztói) vezeték esetén a hibahely környezetében, valamint a vezeték teljes nyomvonalán, és minden olyan helyen, ahol gáz jelenléte feltételezhető (ellenőrizni kell az épület pincéjét, alagsorát, a lépcsőházat a vezeték környezetében levő egyéb közművek nyomvonalát, aknáit, csatornáit). Figyelemmel kell lenni arra, hogy a hibahelytől távolabb is előfordulhat elszivárgott gáz, amely bizonyos körülmények között a földrétegen áthatolva a szagosítóanyag tartalmát is elveszíthette. - Épületen belüli szivárgás elhárítást követően a hibahely környezetében, közművezetékek csatornáiban, ha azok összeköttetésben lehetnek a hibahely környezetével, és az érintett helyiség/ek/ légterében, különös figyelemmel a mennyezet alatti, illetve a nem jól átszellőztethető helyekre, felszálló vezetékek faláttöréseire. A gáz visszaadás, üzembe helyezés elvégezhető ha nincs gázszivárgás. 6.2.4. Gázfogyasztó készülékek hibaelhárítása A gázfogyasztó készülékek javítását a vonatkozó műveleti utasítások és a készülék gyártója által kiadott kezelési és karbantartási utasítás szerint a biztonságtechnikai előírások megtartásával kell végezni. A javítást jogosult gázszerelő végezheti el, a tulajdonos, használó megrendelése alapján. 6.3.

IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK

Tulajdonos, használó által kezdeményezett 5 évenként esedékes műszaki-biztonsági felülvizsgálat. A tulajdonos köteles a felülvizsgálatokat a létesítményre vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokban előírt gyakorisággal, a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés tartozékainak gyártói előírásai és a tervezői előírások szerint végrehajtani. Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üzemeltetőjére átháríthatja. 6.3.1. A felhasználó által kezdeményezett, legalább 5 évenként esedékes műszakibiztonsági felülvizsgálat A jogszabály122 értelmében a csatlakozó vezeték és gázfogyasztó berendezés időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatának elvégeztetése (7. sz. melléklet) a tulajdonos kötelessége. Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üzemeltetőjére átháríthatja. Földgáz csatlakozó vezeték, felhasználói berendezés valamint a telephelyi vezetékek törvényben előírt időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálat végzésének személyi feltétele: a) a földgázellátásban műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletben123, vagy b) a gázszerelők nyilvántartásáról szóló rendeletben124 előírt képzettség c) és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal által vizsgakötelesen kiállított, az adott műszaki-biztonsági felülvizsgálat végzésére jogosító igazolvány. d) Nem megfelelő munkavégzés, vagy a műszaki-biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal való bárminemű visszaélés esetén a felülvizsgálatok végzésére jogosító igazolvány viszszavonása a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal jogköre. A gázkészüléknél

122

123

124

19/2012. (VII. 20) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról 30/2009. (XI.26) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

119/125

Technológiai Utasítás elhelyezett tűzoltó készülékeket eltérő megállapodás hiányában az üzembentartó köteles a jogszabályban125 meghatározott időszakonként ellenőriztetni. A gázkészüléknél elhelyezett tűzoltó készülékeket eltérő megállapodás hiányában az üzembentartó köteles a jogszabályban126 meghatározott időszakonként ellenőriztetni. A csatlakozó vezeték és gázfogyasztó berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálati tevékenységének ellenőrzése a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság feladata. Robbanásbiztos (RB) berendezések időszakos felülvizsgálata Annak biztosítására, hogy a villamos berendezés a robbanásveszélyes térségben a folyamatos használata során kielégítő állapotban maradjon, a szabvány127 szerint időszakonként vizsgálatnak kell alávetni: Rendszeres időszakonként felülvizsgálatot kell végezni. Az időszakos felülvizsgálat időintervallumát a hivatkozott szabvány128 és a várható állapotromlást figyelembe véve kell meghatározni. Az időintervallum rögzítése után a villamos berendezésen közbenső mintavételes felülvizsgálatot kell végezni a javasolt időintervallum alátámasztása vagy módosítása céljából. Ugyancsak meg kell határozni a felülvizsgálat fokozatát, majd újra mintavételes felülvizsgálatot kell alkalmazni a javasolt fokozat alátámasztására vagy módosítására. A felülvizsgálatok közötti időintervallum és a felülvizsgálatok fokozatának igazolása céljából a felülvizsgálati eredmények rendszeres elemzése szükséges. Bármilyen csere vagy javítás, módosítás vagy beállítás után az érintett berendezéselemeket felül kell vizsgálni. Ha a térség besorolásában változás történik, vagy a gyártmány egyik helyről áthelyezésre kerül egy másikra, akkor ellenőrizni kell, hogy a védelmi mód, az alkalmazási csoport és a hőmérsékleti osztály megfelel-e a megváltozott feltételeknek. Ha a vizsgálat során a berendezést vagy gyártmányt szétszerelték, biztosítani és dokumentálni kell, hogy összeszereléskor a védelmi mód változatlanul fennmaradjon. 6.4.

HATÓSÁGI IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK

A 11/2004. (II.13.) GKM rendelet a gáz csatlakozó vezetékekre és felhasználói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról 9. §-ában előírt műszaki-biztonsági felügyeleti hatósági feladatokat ugyanezen rendelet 1.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint első fokon a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal területileg illetékes Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságai, másodfokon a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal látja el. 6.5.

EGYÉB FELÜLVIZSGÁLATOK

6.5.1. Égéstermék elvezető berendezések felülvizsgálata a vonatkozó jogszabály129 szerint. 6.5.2. Tűzoltó készülékek időszakos felülvizsgálata a vonatkozó jogszabály130 szerint. 6.5.3. Villám- és érintésvédelmi felülvizsgálatok a vonatkozó jogszabály131 szerint.

125

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. 127 MSZ EN 60079-17 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása. 128 MSZ EN 60079-17 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása. 129 27/1996. (X. 30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 130 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. 131 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. 126


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

120/125

Technológiai Utasítás 7. FEJEZET: MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 7.1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Gázvezeték építésénél csak olyan munkavállaló foglalkoztatható, aki egészségileg alkalmas a munkavégzésre, a munkavégzéshez előírt szakképesítéssel rendelkezik; a berendezéseket és az eljárásokat, továbbá a szállított gáz tulajdonságait és a veszélyek elleni védekezési módszereket ismeri. A gázveszélyes helyen egy időben foglalkoztatott munkavállalók száma kettőnél kevesebb nem lehet. Gázvezeték építésekor a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt, rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, technológiai, műveleti, kezelési utasításokat, valamint egyéb információkat. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. A munkavállaló az előírt ismeretek megszerzéséig önállóan nem foglalkoztatható. A munkavállaló a munkavégzéshez szükséges és a rendelkezésére bocsátott védőfelszereléseket köteles használni. A munkavállalóknak a kiadott utasításokat be kell tartaniuk. Gondoskodni kell arról, hogy az üzemszerűen kibocsátott gáz (pl. lefúvatott gáz) ne okozzon veszélyt, vagy veszélytelenül el legyen vezetve. Ha ez nem lehetséges, kiegészítő biztonsági intézkedéseket kell tenni. Az üzemzavar miatt kiáramló gáz által okozott tűz, robbanás vagy egészségkárosodás veszélyét a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. A munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat az engedélyes tervdokumentációnak tartalmaznia kell. A tervező a 4/2002. (II. 20.). SzCsM – EÜM együttes rendelet szerint az előírt esetekben köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során egészségvédelmi koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a biztonsági és egészségvédelmi terv. A kivitelező munkáltató az előírt esetekben köteles egészségvédelmi koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. Amennyiben a tervező, vagy a kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön egészségvédelmi koordinátor megbízására vagy alkalmazására. Ilyen esetben írásban nyilatkozatot tesz, hogy a tervezés, a kivitelezés során a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeket megtartotta. A 2102_02_U_01 Munkavédelmi szabályzatban, valamint a 2102_03_U_01 Tűzvédelmi szabályzatban előírtakat be kell tartani a Társaság valamennyi munkavállalója és a Társaságnál vállalkozói szerződés alapján munkát végző szervezetek, és azok munkavállalói által végzett tevékenység ideje alatt. A Társaság ezen szabályzatokat kérésre, oktatás céljából a vállalkozó rendelkezésére bocsátja. Emelőgépek alkalmazásánál be kell tartani az Emelőgép Biztonsági Szabályzat132 követelményeit. Tűz- és robbanásveszélyes munkáknál be kell tartani a 2201_08_DU_01 TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetése technológiai utasításának előírásait. Az egyéni védőfelszerelést úgy kell megválasztani, hogy biztosítsa a munkavégzés közben fellépő veszély és/vagy ártalom elleni védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, és önmaga ne idézzen elő további veszélyeztetést. A védőeszköz feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló testi méreteinek. 132

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

121/125

Technológiai Utasítás Az egyéni védőeszközöket a 2102_02_U_01 Munkavédelmi szabályzatban előírtak figyelembevételével kell biztosítani. Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. Az egyéni védőeszközt az adott munkaterületen munkát végzőknek, illetve a munka irányítójának, vagy ellenőrzést végzőknek is biztosítani kell a munkavégzés időtartama alatt. A munkahelyeket úgy kell kialakítani, illetve berendezni, hogy - a munka sajátosságainak, - a változó építési körülményeknek és állapotnak, - az időjárási körülményeknek, - a mindenkori szakmai tevékenységnek megfelelően folyamatosan megvalósuljanak az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei. Magasban végzett munkák esetén a munkavállalók és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, egyéni védőfelszerelést kell alkalmazni. Belső szerelési munkához csak biztonságos, az elvégzendő munkához megfelelő, időszakosan felülvizsgált, rögzített, kétágú létrát szabad használni. Kétágú létrát támasztva használni nem szabad! Anyagokat, készülékeket, munkaeszközöket rakodni, továbbá szállítani és raktározni csak úgy szabad, hogy azok leborulás, feldőlés, elcsúszás, leesés ellen megfelelően biztosítva legyenek. A munkahelyeken használt valamennyi szerszámot, munkaeszközt, gépet, annak használója/kezelője minden munkavégzés előtt köteles szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy az alkalmas-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatra, munkavégzésre. A munkavállaló köteles a szerszámot, munkaeszközt, gépet rendeltetésszerűen használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Csak olyan gépet szabad használni, amely megfelel a gépekkel szemben támasztott minőségi követelményeknek, azt a vonatkozó jogszabályok szerint időszakosan megvizsgálták, illetve a gyártó a minőséget tanúsította, és úgy van kialakítva, hogy a munkavégzés folyamán az előírt védelmet biztosítja a gép kezelője, illetve kisegítő személyzete részére. A gép kezelője köteles a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart, a tőle elvárható módon megszüntetni, a szükséges intézkedéseket legrövidebb időn belül megtenni, a munkairányítónak a műszaki hibát jelenteni. A hiba, szakember által történő elhárításáig azzal munkát végezni tilos. Gáz alatti vezetékek véglezárásának védelme: Gáz alá helyezett, illetve gáznyomás alatt lévő vezetékek végét műszaki biztonsági szempontból megfelelően, gáztömören, csak szerszámmal bontható módon, le kell zárni (pl. üzembe helyezett leágazó vezetékvég főelzáróval, ledugózva, vagy gázmérő leszerelést követően a nyomásszabályozó, gázmérő kötések ledugózva). Ezen túlmenően a gázt tartalmazó, lezárt, ledugózott stb. vezetékvégeket - amelyet illetéktelenek megbonthatnak - erre a célra rendszeresített, megfelelő kialakítású, de legalább zsinóros plombával le kell zárni. Azon rendszereknél, ahol a gázmérők nem kerülnek felszerelésre a gáz alá helyezéskor, lehetséges veszélyforrás a gázmérő kötés helye. A gázmérő kötés zártságának műszaki megoldásán túlmenően, gondoskodni kell annak bizonyíthatóságáról, dokumentálásáról is (pl. piros szankcionális plomba elhelyezése főcsapon).


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

122/125

Technológiai Utasítás 7.2.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Gázszerelési munkát csak olyan szakember végezhet, aki az alábbi feltételeknek megfelel: - a kiadott munkára - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából - alkalmas, - az előírt szakmai képesítéssel rendelkezik, ill. a szükséges szakmai ismereteket, munkavédelmi előírásokat elsajátította, sikeres munka-, és környezetvédelmi vizsgát tett, és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik, - a munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi oktatáson részt vett, - az ismétlődő kötelező orvosi vizsgálaton részt vett, és "alkalmas" minősítést kapott a 2102_02_U_01 Munkavédelmi szabályzatban előírt feltételek szerint, - viseli a 2102_02_U_01 Munkavédelmi szabályzatban előírt védőruhát és használja az előírt védőfelszerelést. Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. Veszélyes munkát min. 2 főnek kell végezni. Az ilyen helyre, csak a veszélyekre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. Minden munka esetén, amelyet egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez - a biztonságos munkavégzés érdekében-, a munka kiadója köteles az egyik személyt a munka irányításával megbízni és ezt a többiek tudomására hozni. A veszélyes térben munkát végző dolgozók esetleg szükségessé váló mentésével megbízott személyeknek ugyanazokat a védőfelszereléseket kell biztosítani, mint a veszélyes térben dolgozóknak. 7.3.

ÍRÁSOS ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT "VESZÉLYES" MUNKÁK

A csatlakozó- és fogyasztói vezetéken végzett munka a veszélyek előfordulásától függően lehet: - tűzveszélyes munka, - veszélyes munka. 7.3.1. Tűzveszélyes munka Tűzveszélyes munka egyedül nem végezhető! Tűzveszélyes az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Amennyiben csak tűzveszélyes tevékenység végzésére kerül sor - robbanás- vagy egyéb veszély nincs -, ennek engedélye a 2102_03_U_01 Tűzvédelmi Szabályzat FN-01 Engedély Tűzveszélyes Munka Végzésére nyomtatvány. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat, illetve amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították. A tűzveszélyes munkák végzésekor be kell tartani a rendelet133 és a 2102_03_U_01 Tűzvédelmi Szabályzat előírásait. Hegesztés során be kell tartani a Hegesztési Biztonsági Szabályzat134 követelményeit. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Nem telepített hegesztő munkahelyen, helyiségben vagy szabadtéren, hegesztési munka csak az előzetesen írásban meghatározott feltételek betartásával végezhető. A feltételek betartatása a munkát elrendelő feladata.

133 134

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 143/2004. (XII.16.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

123/125

Technológiai Utasítás A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezésig a munkát elrendelő - szükség esetén gázkoncentráció ellenőrző műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott esetlegesen keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Nyílt lánggal járó munka esetén, a munkahelyen legalább 2 db minimum 6 kg-os ABC porral oltó készüléket kell tartani. A munka jellegétől és nagyságától függően további tartalék tűzoltó készüléket is biztosítani kell. Tűzoltó készüléket a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és csak a rendeletetésnek megfelelően szabad használni. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 7.3.2. Hibaelhárítással kapcsolatos munka- és tűzvédelmi előírások A csatlakozó vezetéken és felhasználói berendezésen végzett munkák ideje alatt különösen a vezeték gázmentesítés, lefúvatása, hegesztés, a nyomáspróbák, valamint a gáz alá helyezés munkafázisainak végzésekor, illetve minden veszélyes munkavégzéskor -, meg kell akadályozni az illetéktelenek jelenlétét. Amennyiben a hibaelhárítás, gázszivárgás-elhárítás során a gáz utánpótlásának megszüntetése, és az intenzív szellőztetés után is az épület (helyiség/ek) légterében az alsó robbanási koncentráció 20 [%]-a vagy ezt meghaladó gázkoncentráció mérhető, az épületet ki kell üríteni és a gázszolgáltatást meg kell szüntetni. A gázzal töltődött helyiség átszellőztetése után fokozott figyelemmel kell eljárni, mert a földgáz levegőnél kisebb sűrűsége miatt a födém alatt "zsákszerűen" megszorul és robbanókeveréket alkothat. Ilyen helyen végzett munka esetén - a szellőztetéssel egy időben -, a mennyezet alatt, illetve a nem jól átszellőztethető helyeken is légörvényt kell kelteni egy nagyobb ruhadarabbal. A hibaelhárítás során a tűz- és robbanásveszélyes helyzet kialakulásának megelőzése érdekében a munka megkezdése előtt, illetve a munkavégzés ideje alatt szükség szerint több alkalommal, vagy folyamatosan, robbanásbiztos műszerrel gázkoncentráció mérést kell végezni. Minden zárt helyen, pincében, közműalagútban, munkagödörben stb., ahol oxigén hiány kialakulhat, a gázkoncentráció mérésen túlmenően a levegő oxigén tartalmát is mérni kell, oxigén tartalom meghatározására is alkalmas robbanásbiztos műszerrel. Azokon a helyeken, ahol robbanó elegyek, gőzök vagy gázok jelenléte feltételezhető a levegőben, nyílt lángot vagy szikrakeltő eszközöket használni, ill. a veszélyes térbe szikrakeltő eszközöket bevinni nem szabad (mobil telefont sem). Tűzveszélyes munkát végezni mindaddig tilos, amíg mérhető gázkoncentráció van jelen. Hiba- vagy gázszag bejelentést mindaddig veszélyhelyzetnek kell tekinteni, amíg annak az ellenkezőjéről meg nem győződtünk, vagyis a panasz pontos okát, a szag eredetét meg nem találtuk. Amennyiben a helyiségben a munka alkalmával ártalmas gőzök keletkeznek (pl. hegesztés, festés közben) megfelelő szellőztetésről is gondoskodni kell. A gázmérőt bármilyen okból is szereljük le, mindig meg kell győződni habzószeres ellenőrzéssel arról, hogy a fogyasztói főelzáró szerelvény tökéletesen zár-e. A gázmérő leszerelését követően a mérőhelyet dugózással gáztömören le kell zárni, kivéve az azonnali gázmérő cserét.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

124/125

Technológiai Utasítás A leszerelt gázmérőt jól szellőző helyen, vagy szabadban kell tárolni. A napi munkavégzés befejezésekor, ha a gázmérő nem került visszaszerelésre, a gázmérőhely ledugózásán túlmenően a főelzárót (zárt állapotban) plombazárral is el kell látni. Gázmérő végleges leszerelésekor a teljes mérőkötést is le kell szerelni, és a csatlakozó vezeték végét dugózással le kell választani, és zárt állapotban plombazárral kell ellátni, ezen fejezet 7.1. Általános előírások pontjában leírtak betartásával. 7.4.

HEGESZTÉS MUNKA- ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

Hegesztést a 2201_07_DU_01 TT 1000 Gázelosztó vezeték létesítése technológiai utasításban előírtak betartásával kell végezni, a 2201_08_DU_01 TT 2000 Gázelosztó hálózat üzemeltetés című technológiai utasításban előírt munka- és tűzvédelmi követelményeket kell betartani. 8. FEJEZET: KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK A környezetvédelmének általános szabályairól szóló jogszabály135 szerint, a munkavégzés során gondoskodni kell a környezet védelméről. Ezen belül a környezeti elemek, a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői védelméről. A munkavégzés során be kell tartani a kémiai biztonságról szóló törvényben136, a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben137, a természet védelméről szóló törvényben138 meghatározottakat. A Társaság környezetvédelmi tevékenységét a minőségirányítási rendszerének vonatkozó szabályozásában foglaltaknak megfelelően végzi. A Környezetvédelmi Utasítás előírásai vonatkoznak a Társaság valamennyi munkavállalójára és a Társaságnál vállalkozói szerződés alapján munkát végző szervezetekre, azok munkavállalóira, akik számára – kérésükre - a fenti utasítások bemutatásra kerülnek.

135 136 137 138

1995. 2000. 2000. 1996.

évi évi évi évi

LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól XXV. törvény a kémiai biztonságról XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról LIII. törvény a természet védelméről.


2201

10

DU

01

C

2012


2012.12.17.

125/125

Technológiai Utasítás 9. FEJEZET: MELLÉKLETEK AZONOSÍTÓ 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet

CÍM, ELNEVEZÉS 1. sz. mel2. sz. mel3. sz. mel4. sz. mel-

2201_10_DU_01_C_2012 5. sz. melléklet 2201_10_DU_01_C_2012 6. sz. melléklet 2201_10_DU_01_C_2012 7. sz. melléklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet 2201_10_DU_01_C_2012 léklet

8. sz. mel9. sz. mel10. sz. mel11. sz. mel12. sz. mel13. sz. mel-

2201_10_DU_01_C_2012 14. sz. melléklet

Csatlakozó és fogyasztói vezetékek. A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések elhelyezése. A nyomásszabályozó állomások robbanásveszélyes zónáinak meghatározása. Magyarázó ábrák a gázfogyasztó készülékek típusaihoz. A nyitott égésterű, „B” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezésének kitorkollási helye a tető felett A helyiség légterétől független, zárt égésterű, „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezésének kitorkollási helye. Felhasználási hely időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálat dokumentálásának tartalmi követelményei A megvalósulási dokumentáció tartalma. A hasadó-nyíló felület méreteinek meghatározása. Kisnyomású földgáz csatlakozó és fogyasztói vezetékek méretezése. Javaslat a szerelési nyilatkozat formátumára Fali átvezetés Módosítások részletes leírása TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése technológiai utasítás kezelésére elrendelt munkacsoport nyilatkozata

TT 4000 Gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések, valamint telephelyi vezetékek létesítése, üzemeltetése

Recommend Documents