történeti szemle BUDAPEST G YŐ R MISKOLC A TARTALOMBÓL K o m m u n ik á c ió s c s a to r n á k a m e g y é k é s d ié ta k ö z ö tt

történetiszemle BUDAPEST • G YŐ R • MISKOLC A TARTALOM BÓL K o m m u n ik á c ió s c s a t o r n á k a m e g y é k é s d ié ta k ö z ö tt a re fo rm k o rb a n A s z ü lé s i s e g é l y e z é s k ia la k u lá s á n a k tö r té n e te a m ag y ar tá rs a d a lo m b iz to s ítá s b a n A s ú l y o s í t á s i tila lo m f o g a lm a t ö r t é n e t i é s jo g e lm é le t i m e g k ö z e líté s b e n - A jo g in t é z m é n y h a z a i t ö r t é n e t i fe jlő d é s e 1 9 6 2 - ig A m a g y a r k i v á n d o r l á s i p o lit ik a k e z d e te i ( 1 8 8 1 - 1 9 0 3 ) - K iv á n d o r lá s i t ö r v é n y e k é s a z a m e rik a i k iv á n d o rlá s K ir á ly k o r o n á z á s v s . in a u g u r á c ió - P á rh u z a m o k é s e lle n té te k A k ö z h a ta lm i f e le lő s s é g k ia la k u lá s a h a z á n k b a n A z 1 9 2 1 - e s ro m án fö ld tö rv é n y re a d o t t jo g a lk o tá s i v á l a s z E s z a k - E r d é ly b e n - A z é s z a k -e rd é ly i m a g y a r a g r á rp o litik a

TARTALO M

TANULM ÁNYOK D O B S Z A Y T a m á s : K o m m u n i k á c i ó s c s a t o r n á k a m e g y e k é s d i é t a k ö z ö t t a r e f o r m k o r b a n ..................................................... 1 G Ö N D Ö R É v a : A s z ü l é s i s e g é l y e z é s k i a l a k u l á s á n a k t ö r t é n e t e a m a g y a r t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s b a n ........................................ 8 H E R K E C s o n g o r: A s ú ly o s ítá s i tila lo m fo g a lm a tö rté n e ti é s jo g e lm é le ti m e g k ö z e líté s b e n A j o g i n t é z m é n y h a z a i t ö r t é n e t i f e j l ő d é s e 1 9 6 2 - i g .........................................................................................................................16 P Á L V Ö L G Y 1 B a l á z s : A m a g y a r k i v á n d o r l á s i p o l i t i k a k e z d e t e i ( 1 8 8 1 - 1 9 0 3 ) - K i v á n d o r l á s i t ö r v é n y e k é s a z a m e r ik a i k i v á n d o r l á s ............................................................................................................................................................................................ 2 7 M ŰHELY B E K E - M A R T O S J u d i t : K i r á l y k o r o n á z á s v s . i n a u g u r á c i ó - P á r h u z a m o k é s e l l e n t é t e k ........................................................... 3 5 B O R B Á S B e a tr ix : A k ö z h a t a l m i f e l e l ő s s é g k i a l a k u l á s a h a z á n k b a n ............................. . ............................................................. 4 5 H Ő R C S 1 K L a jo s K á lm á n : A z J 9 2 1 -e s ro m á n f ö ld tö rv é n y re a d o tt jo g a lk o tá s i v á la s z É s z a k -E rd é ly b e n . 11. A z é s z a k - e r d é l y i m a g y a r a g r á r p o l i t i k a ....................................................................................................................................... 5 5 FORRÁS T Ö T T Ő S G á b o r : E g y e l f e l e d e t t j o g t ö r t é n e t i k u r i ó z u m - A k i k é t s z e r h a l t m e g e g y n a p a l a t t ................................................ 61 KÖNYVEKRŐL A s z ó l á s s z a b a d s á g a l a p v o n a l a i - K o l t a y A n d r á s k ö n y v é r ő l - R É V É S Z T . M i h á l y .................................................................. 6 4 A u t o n ó m i a - k é r d é s e k - H e r g e r C s a b á n é m o n o g r á f i á j á r ó l - M E Z E Y B a r n a ............................................................................... 6 6 A h o s s z ú r e f o r m k o r s z a k n y o m á b a n - K a t u s L á s z l ó k ö n y v é r ő l - D O M A N I C Z K Y E n d r e ....................................................... 6 9 M a g y a r a l k o t m á n y - é s j o g t ö r t é n e t i k é z i s z ó t á r - K O I G y u l a .......................................................................................................... 7 2 C s a l á d n é v - t ö r t é n e t i t a n u l m á n y k ö t e t - K I S S B e r n a d e t t ...................................................................................................................7 5 N é h á n y t a n u l m á n y P e s t m e g y e m ú l t j á b ó l - G O S Z T O N Y I G e r g e l y ............................................................................................ 7 6 G o n d o l a t o k M a r t o n Á r p á d m é d i a e t i k a i t a n k ö n y v é r ő l - S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S I r m a ....................................................... 7 8 SZEM LE S z a b ó S z i l á r d P h D - é r t e k e z é s é n e k v i t á j a - L E H O T A Y V e r o n i k a ................................................................................................. 7 9 A n n e x i ó , o k k u p á c i ó v a g y c e s s z i ó ? - S z a b ó S z i l á r d P h D - d i s s z e r t á c i ó j á r ó l - M E Z E Y B a r n a ................................................ 81 H o r v á t h A t t i l a h a b i l i t á c i ó s e l ő a d á s a - K É P E S G y ö r g y ..... ..............................................................................................................8 7 T u d ó s a p o l i t i k a v i h a r á b a n - H ó m a n B á l i n t e m l é k e z e t e - É . L ...................................................................................................... 8 8 3 8 . N é m e t J o g t ö r t é n é s z N a p o k M ü n s t e r b e n - F R E Y D ó r a ............................................................................................................ 9 2 R e n d v é d e l e m - t ö r t é n e t i k o n f e r e n c i a - K . B ..........................................................................................................................................9 3 H Í R E K ............................................................................................................................................................................................................ 9 4 E s z á m u n k s z e r z ő i ...................................................................................................................................................................................... 1 0 0

M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia - F .ötvös L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m J o g tö rté n e ti K u ta tó c s o p o rt

A címlapon: H ó m a n B á lin t

(1885-1951) történész, egyetemi tanár, kultúrpolitikus. vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja

Jog

történeti szemlev J

N e m z e tk ö z i sz e rk e s z tő b iz o tts á g : D r. W ilh e lm B r a u n e d e r (B écs), D r. Iz sá k L a jo s (a sz e rk e s z tő b iz o tts á g e ln ö k e ), D r. P e e te r J a rv e la id (T a llin n ), D r. G ü n t e r J e r o u s c h e k ( J é n a ) , D r. S rd a n S a rk ic (Ú jv id é k ), D r. K u r t S e e lm a n n (B á z e l), D r. E rik S te n p ie n (K a ss a ) S z e rk e s z tő s é g : D r. M á th é G á b o r, D r. M e z e y B a rn a , D r. R é v é s z T . M ih á ly , D r. S tip ta Istv án S z e rk e s z tő : É le s z tő s L á s z ló (e -m a il: e le s z to s l@ a jk .e lte .h u ) S z e rk e s z tő s é g c ím e : 1053 B u d a p e st, E g y e te m té r 1 -3 . II. e m . 2 1 1 . T e l./F a x : 4 1 1 -6 5 1 8 IS S N 0 2 3 7 -7 2 8 4 K ia d ja a z E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m M a g y a r Á lla m - é s Jo g tö rté n e ti T a n s z é k e , a K áro li G á s p á r R e fo rm á tu s E g y e te m Jo g tö rtén etiJ o g e lm é le ti In té z e te , a S z é c h e n y i Istv á n E g y e te m J o g tö rté n e ti T a n s z é k e é s a M is k o lc i E g y e te m J o g tö rté n e ti T a n sz é k e

F e le lő s k ia d ó : D r. M e z e y B a rn a

Nyomda: GB Kft. 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7.

történeti szemle hazai rendi k épviselet m űködési elv eit tek in tv e g y ö k eresen k ü lö n b ö z ö tt a m odern n épképviseleti re n d sz e rtő l. N e m c sa k a n e m e ssé g v árm e g y ei politikai m o n o p ó liu m a, hanem a k ép v iselet m ó d ja is Dobszay Tamás eltért a liberális elv ek b ő l k ö v etk ező tő l. A követek nem v álasztó k at, nem az o rszá g o t, han em rendi te stü letek et je len ítettek m eg. E testületi je lle g m eg n y ilv án u lt abban is, hogy nem pu sztán a v álasz tó k sz em é ly én e k , hanem a testü letük politikai ak a ratá n ak m e g jelen ítése volt a feladatuk. E zt fejezte ki a m an d átu m kötött je lle g e , a v álaszto ttak n ak ad o tt u tasítás. A k o rtársak ennek m eg ­ felelően m e g leh ető s k ö v etk ezetesség g el m aguk is a követ szó t h aszn á lták k ép v iselő k , és a küldőkéi a v álasztó k kifejezés helyett. A k ö v etk ü ld és - m int a k ép v iseletn e k a hazai kései te tté k az o rs z á g g y ű lé s i á llá s p o n to k a t. L e g in k á b b ren d iség id ő szak ára, s így a refo rm k o rra jellem ző K ölcsey lem o n d ása kapcsán m ég a nem tö rtén észek is te ch n ik ája a m odern h allh attak arról, hogy az k ö zéleth ez képest k ü ­ utasítási ren d szer eg y á l­ lönleges v isz o n y o k at talán nem volt m erev, te re m te tt a p o litik a hanem éppen ellen k ező ­ o rsz á g o s és helyi leg. d in am ik u s, sőt vál­ szintje k özött. A z u ta­ tozék o n y viszonyt léte­ sítási ren d sz ern ek - a sített. azaz fo ly am ato s k o rtársak , k ü lö n ö se n kom m unikációt telt szük­ a c e n tra lis tá k által ségessé a kél tényező, a b írált z a v a ra it m ost m egye és a d iéta között. nem tá rg y a lv a E kapcsolat képe azo n ­ k ö v etk ez m én y e it egy ban a történeti kö ztu d at­ m ásik s z e m p o n tb ó l ban o ly k o r kissé eg y irá­ v iz sg álju k : a követi n y ú an je le n ik m eg: in stru k c ió n ak te rm é ­ m intha az a követet tel­ szete sen c sa k a k k o r je sen a m egye járszalag volt értelm e, ha b e­ já ra fűzné, s az erő v i­ tartása e lle n ő riz h e tő , szony o k n ak a m egyék­ Az alsólábta ülésterme Pozsonyban 1830 körül a n em e n g e d e lm e s ­ ben b ek ö v etk ezett m o z­ kedő k ö v et ped ig v isszah ív h ató . M indez a m ainál gásai eg y irán y ú an m eg h atáro zn ák az o rszág o s politikát. sokkal sz o ro sa b b k ap c so la to t feltételezett a m egyét az A z u tasításo k tartalm án ak alak u lása azo n b an nem o rszág g y ű lésen k ép v iselő követ és az őt m eg v álasztó volt fü g g etlen m ag án ak az o rszág g y ű lésn ek a tev é­ m egye között. S zab ad sajtó híján m ás eszk ö zö k k el kel­ k en y ség étő l. A d iéta nem eg y szerű tö rv én y g y árk én t, lett b izto sítani az e h h e z sz ü k ség es fo ly am ato s in fo rm á­ h anem a n y ilv án o sság leg fo n to sab b fórum aként alak í­ cióáram lást. to tta a politikai életet. A z ott tö rtén tek folyam atosan D o lg o zato m b an általán o ssá g b an szerelném szám ba fo g la lk o z ta ttá k a m eg y ei k ö z é le te t, a m e g y ék n e k venni és áttek in ten i a várm eg y e és a d ié ta közti k o m ­ g y ak ran kellett m enet közben is v álaszo ln iu k a diéta m unikációs csato rn ák at. A m o n dottakból is kitűnik, fejlem én y eire. A követek m aguk is - kö zv etv e vagy hogy je le n tan u lm án y a k o m m u n ik ác ió szót nem e lső ­ k ö zv etlen ü l - szerep lő i voltak és m arad tak a m egyei so rb an a m ai p o lito ló g iá b a n g y a k o rta e lő fo rd u ló , k eretb en folyó o rszá g o s p o litik án ak , tehát b efo ly áso l­ lényegében a p ro p ag a n d áh o z és az ag itác ió h o z hasonló h atták m e g y é jü k n e k az u ta sítá sb an m eg n y ilv á n u ló értelem b en h aszn álja, hanem , eredeti latin co m m u n ic aállásp o n tját. E leve g y ak ran m aguk is részt veitek az tio (k ö zlés, részesítés, tá rg y a lás) je le n té sé h e z igazodva, an y a u ta sítá st k id o lg o zó v álasztm án y m u n k ájáb an , így a k özlést, illetv e m e g v ita tást érti alatta. T u d atáb an v élem é n y ü k e setleg m ár e sz ak aszb an é rv é n y e sü l­ vagyunk u g y an a k k o r ann ak , hogy az em líte tt je le n ­ h e te tt.1 tésektől a b efo ly á so lá s, v élem é n y alak ítá s (in lo rm atio ) M ég in k áb b hatott a d iéta azáltal, hogy az utasítások m o z z a n a ta - m in t a lá b b lá tn i is fo g ju k - nem b etartásáró l és az o rszá g o s fejlem én y ek rő l a követek elv álasztható. jelen tései tu d ó síto tta k .- A m eg y ék által előírt, általában k ét-h áro m h eti ren d szeresség g el érk ező b eszám o ló k a diétái trak tátu s n eh ézk esség e m iatt a csaknem szinkron Hivatalos, szinkron kom m unikáció in fo rm ác ió áram lást tették leh ető v é - a h oniak csekély id ő k ü lö n b ség g el értesü ltek a vitákról. E g y ak o rta for­ A m egyei követutasítások m e g h atáro zták a követek m ális je len tése k n em csak tájék o ztattak , hanem o ly k o r állásfo g lalásait, u g y an a k k o r eg y b en v álto zé k o n n y á is

A

TANULMÁNY

Kommunikációs csatornák a megyék és diéta között a reformkorban

Jog

történetiszemleV.,, ✓

az o rszá g g y ű lési tárg y aláso k m ög ö ttes ta rtalm á ra, az k ép v iselet m ű k ö d tetéséb en . A beszám olók nem ritkán azo k so rán felm erült, hev esen v itatott vagy épp en új em lítik a köv etek táv o zását, az o rszág g y ű lési tu d ó sítá­ sok eg y p onton külön ki is em elik , hogy „a RR táblája k érd é sek re, illetve az utasításo k h éz ag a ira is utaltak, eg y e s tá rg y a k b an nem ritkán kifejezetten kérték a m o st so h a sin cs teljes szám m al [ , . . |. B őthy [sic] haza m e g y e k ie g é s z ítő , p ó tu ta s ítá s b m m e g n y ilv á n u ló m egy p ih en n i. K ölcsey, P rónay s m ások otthon van­ n ak ."-4 K ossuth k éz irato sán a k eg y es egységei végén irán y ad ását. M int D eák 1833. sz e p te m b e r 16-án írta só ­ sz o k á so s sz ö v e g g e l g y a k ra n g o rá n a k a sz a b a d a d á sv é te l e n g e d é ly e z é s é n e k k é rd é sé rő l: sz e re p e l e rre u ta ló k itétel: J a A ÍU „C sep csán y i. D eák s de la M otte „m i is m a kérü n k T ő le tek [Z ala m e g érk eztek ," vagy „C zinderi és n em esség étő l] u tasítást stafféta*4 (¿fi***** // D ó k u s tö b b heti o tth o n létök lite r. m e rt [ ...] n em ta lá lju k ' / d ‘j f i / r r ‘t i a ¿ ír« ? / u w után sz e re n c sé se n m e g é rk e z ­ u ta sítá su n k at e leg e n d ő v ilá g o s­ Syt/** Utf/Á-Jh £p//«S*n/as nak és m e g h atá ro z o ttn a k .”-1 te k ."5 M ásk o r szö v eg közben, .- V * u / ¿ ¿ a l/ t . I ¿/p+séf -tf**/ ***+ A k ö v e te k n e k m ó d ju k volt eg y -eg y ülés. eg y -eg y felszólaló y <<*/•/- /*/tJf .4% a arra is, hogy a h iv a talo s je le n té ­ / ú L 7 e m líté se k o r tu d ó sít e tén y rő l: •-}■r r / n r t n r J V „sza v aza tk o r [ ...] A rad (kinek sek sz erk esz tésm ó d já v al a je le n ­ f i / , /f/rfrS tés k ö zv etlen tartalm án túl is b e ­ /tSfir V* * Jtcy, ^ tH tssJÍrS A s/.fi / *■. távol volt eg yik követe. T ö rö k *» A e r u t C : ,» m ár m eg érk ezett) nem [ , . . | vofo ly áso lják k üldőiket. B ár tö b b ­ x o lt.” 6 O ly k o r D eák is em lít k ev e se b b rész letessé g g el be k el­ ilyen hely zetet: „K ö v ettársain k lett szám o ln iu k m inden lényeges .1 //**■/- ti'*/**<■*■*****j é / , / , S :j igen unják az O rszág G yűlését, m o z za n atró l, de sú ly o z h attak a m o st e g y s z e rre 2 8 -an o tth o n je le n té s ta rtalm áb an a történtek Ayyr^rff/r ■*/*»/«*/'^/jf ^ v an n ak sz ab ad ság g al.”7 K ölcsey e g y es elem ei között: szű k szav ú és k ö v ettársa, E ötvös M ihály le­ e lő a d á ssa l je le n té k te le n íth e tte k v elezése m utatja, hogy a k o lleg i­ e g y e s m o z z a n a to k a t, m á sfe lő l ális v iszo n y b an álló követek sze­ b ő v eb b , rész letese b b tá rg y a lá s­ m é ly e s jó k ap cso lat esetén ily en ­ sal, esetleg erő te lje se b b m e g je­ kor is eg y ü tt tudtak m ű k ö d n i.8 len ítéssel. fig y e le m fe lh ív ó n y el­ A h azatérés o k a term észete­ vi e s z k ö z ö k k e l k ie m e lh e tte k Deák Ferenc egyik időszaki követjelentése sen első so rb an pihenés, családi (Zala Megyei Levéltár) m ásokat. és g azd aság i, netán jo g i ügyek A je le n té se k té n y leg e s hatása e lin té z é se . S ő t, nem is v o lt a fo g ad ó közeg p illan atn y i vi­ szo k ás, hogy a h azatért követ fel­ sz o n y aitó l, állap o tátó l is fü g g ­ szó laljo n a m egye k özgyűlésén. h etett. M ivel a je le n té s beérk ezte A z o tth o n ta rtó z k o d á s m ég is ritk án esett a nagy k ö zg y ű lések , adott leh ető ség et arra, hogy a a g en e rális c o n g re g atió k idejére, követ eseten k én t a m egyeházán azo k at tö b b n y ire a tisztik arb ó l, m eg jelen v e tájékoztatást adjon. e g y e s v álasz tm á n y o k tag jaib ó l, T u d u n k azo n b an olyan esetről, tá b lab írák b ó l és v életlen szerű en am ik o r a követ k ifejezetten azért ö s s z e g y ű lt ré s z tv e v ő k b ő l á lló u tazo tt h aza, hogy k ü ldői u ta­ k isg y ű lések en , esetleg a m egye sítását a m eg y eg y ű lésb en b efo ­ u tasítási készítő b iz o ttm á n y áb a n lyásolja. K ölcsey az en g ed ő leg es ism e rte tté k é s v ita ttá k m eg, ö rö k v á ltsá g tá rg y á b an ad a n d ó h ag y ták jó v á ; a n ag y g y ű lése k p ó tu ta s ítá s é rd e k é b e n W e sse ­ elé a fo n to sab b ü gyek kerültek. lényi seg ítség év el szem élyesen A m eg y ék e keretek b en vettek k ísérelte m eg k ü ldőinek szav a­ tu d o m ást és n y ilv á n íto ttak v éle­ za t-m eg h atáro zó szándékát m eg ­ m én y t a d iétán tö rtén tek rő l. A v álto ztatn i, s csak azután n y ú j­ je le n té se k so rát a nag y g y ű lésb en totta be m aga és E ötvös M ihály m e g tá rg y a lt végjelentés zá rta, lem o n d ását a követi m a n d átu m ­ am ely rő l m ég szót ejtünk. ról. m iután ez nem sik erü lt.9 A k ö v e te k n e k m ég eg y Kölcsey Ferenc le h e tő s é g ü k v olt a rra , h o g y k ü ld ő ik v é le m é n y é t h iv a ta lo sa n b e fo ly á s o ljá k : az N e m h iva ta lo s e g y id e jű csa to rn á k esete n k én ti szem élyes m egjelenés ci m egyegyűléseken. M in thogy a m egye k ö zg y ű lésein , a nagy g y ű lések en A m eg y ék nem véletlenül küldtek k ét-két követet a elv b en a m egye m inden n em ese, köztük az írástu d atlan , d ié tára egy közös sz av azattal; egy ik ü k je le n lé te e le ­ a n ag y p o litik ai és a szak k é rd é sek e t nem értő szegény g en d ő volt a m egye k ép v iseletére. így ha v alam elyikük n em esek is részt veh ettek , e g en erális k o n g reg áció k távol volt, h az au taz o tt, nem o k o zo tt fen n ak ad ást a

_Jog történeti szemleV«/

széles, de általáb a n kev éssé é rtő nyilv án o sság o t b iz to sí­ hoz, d e m a g án e m b erk én t és k ö v ettársáh o z, E ötvös to ttak . A k isg y ű lése k és a m egyei d iétális v álasz t­ M ih á ly h o z in tézett lev elei, v alam in t D eáknak só g o ­ m án y o k v iszo n t túl szűk körű p u b licitást n y ú jto ttak a ráh o z, T arán y i Jó z sefh ez írt. m ár em lített országgyűlési k ö v etek - h a n g sú ly o zz u k - h iv a talo s je le n té se in e k . le v e le i.13 S zéleseb b kö r sz ám á ra in k áb b a sajtónak, illetv e, D eák több esetb en nem eg y szerű en beszám o l az o r­ szab ad sajtó híján, az azt p ó tló kéziratos tudósításoknak sz ág g y ű lé srő l. han em lev eléb en kö zv etv e vagy kö zv et­ k ellett vo ln a leh ető v é tenniük, lenül célk én t jelö li m eg a m egye h o g y é rte sü lje n ek a d ié ta vitáiról, á llá s fo g la lá s á n a k b e fo ly á s o lá ­ fejlem én y eirő l. A refo rm k o r k ez­ s á t.14 Je lez v e, hogy m in t k ö ­ d etén azo n b an a n y o m tatás sz o ­ vetek hiv atalo san is pótutasítást ros ellen ő rzé se ezt nem tette le­ k értek, a h ely zet felv ázo lása és hető v é. M int B alogh Já n o s barsi az eg y es állásp o n to k k ö v etk ez­ k ö v e t m o n d ta : „A p o z so n y i m é n y e in e k e lő re v e títé s e után n ém et és latin, a pesti k ét m ag y ar m egjelöli a kért pótutasítás tar­ ú js á g o k b a n o lv a sh a tn i u g y an talmát is. o rszá g g y ű lési h atáro zato k at, de A k ö rü lm é n y ek ism ertetése a z o k n a k k e le tk e z é s é t [ .. .] a rév é n v ilá g o s, h o g y m ily en n ag y k ö z ö n sé g n ek tudni nem sza­ irányú in stru k ció t vár az o tth o ­ b ad .” 10 E z a hiány szü lte a Pajn iak tó l jú n iu s 6-i levelében. „M i k o ssy G á b o r á ltal ré sz le te se n is u tasítást k értünk mái napon a e le m z e tt k é z ira to s tu d ó sítá s vallásbéli sérelm ek eránt. m ajd m ű faján ak felfu tá sát is ." T ö b b ­ m eg láto m , mi lesz szándéktok, sz ö r m e rü lt fel o rsz á g g y ű lé s i a d d ig én se m m i e s e tre sem újság k észítésé n ek g o n d o lata, de szólok, m ert b első m eg g y ő ző ­ az an y ag i, nyo m tatási n eh é zsé­ d é se m m in d e n sz a b a d s á g o t, ' / / ///s/s// ■/r g ek , v alam in t a k o rm án y z at p o li­ m ely nem káros, pártolni, a v al­ .\mu»s Mii5 v.tr Orv/wiü’tmtjd imiuttm T.Mnsyti TiiM;»hírnj.« rs tikai ellen á llá sa, az általa tá m asz­ lá s b é lit p e d ig sem k á ro sn a k , N* Zjü«>Mi'cyt* vult Orsxi’íGÍiyuh'vt kmrir to tt a d m in is z tra tív a k a d á ly o k sem d o g m a ellen in ek nem tar­ Deák Ferenc legrégebbi ismeri arcképe m in d a n n y isz o r m e g h iú síto tták e to m .” H iv atk o zik arra, hogy a (Szakmáry József litográfiája, 1836j k e z d e m é n y e z é se k e t.12 v allásszab ad ság n ak a katolikus K éső b b u gyan lazult a cen zú ra, s a n y o m ta to tt la p o k ­ B a jo ro rsz ág b a n is lé tező jo g in té z m é n y e n álunk is ban esh ete tt m ár sz ó a vitákról is, de pl. a sz ó n o k o k m eg állh at a k ato lik u s v allás sé re lm e nélkül. Jellem zi m e g n ev e zé sét általáb a n m ég az 1840-es év ek b en sem eg y b en , hogy u tasítás nélkül m arad ása m ilyen h elyzetet o lv a sh atták a k ortársak. R áadásul a sajtó - o lvasó i oko zn a: „m eg g y ő z ő d ése m tehát a S tatu so k izenete [te­ e lv esz tésén e k v eszély e nélkül - te rm észetesen nem vál­ hát az alsó táb lai tö b b ség állásp o n tja] volna, de ek k o r lalh atta az o ly k o r hosszas, u n alm as, rész letk érd ések k el e llen e k ellen e m o n d an o m M u k in ak [k ö v ettársán ak ], ki fo g lalk o zó , p arag rafu sró l p ara g ra fu sra halad ó ta n ác s­ ed d ig az ellen je le n te tte ki m agát, am it utasítás nélkül ko záso k teljes terjed elm én e k rö g zítésé t sem . nem te sze k .” 15 A szab ad sajtó hián y a a k ö v etu tasításo k alak u lása, s U g y an e k k o r, u g y an itt az irtá so k ü g y éb en is az az o rs z á g g y ű lé s n e k a helyi k ö z v é le m é n y t a la k ító u tasítás v álto ztatását kéri: „n o h a m ag áb an véve u tasítá­ te v ék e n y ség e sz em p o n tjáb ó l felv etett eg y k o m m u n ik á­ su n k ig azság o n alap u l, d e v eszed elm es lehet, m ert sok ció s és politikai p ro b lém át. A két kö v etn ek m ó d ja v o lt k ö v etek eg y en esen zen d ü léstő l félnek, ha ez törvénnyé u g y an k ö z ö s h iv a ta lo s je le n té s e ik k e l b e fo ly á so ln i v álik .” A látám a sztásu l v ázo lja az irtások esetleg es in stru k ció ik ta rtalm át, de ha a k ö v etk o llég ák nem é rte t­ e lv éte lé n ek társad alm i k ö v etk ezm én y eit a szűkhatárú tek eg y et eg y m ássa l, vagy oly an m egyével k o m m u ­ erd ő s falvakkal bíró felvidéki m egyék esetében. nik áltak, am ely nem o sz to tta n ag y o b b ré szt n ézeteik et, a Jú liu s 4 -én az áttérések k érd éséb en az u ralkodó felü­ je le n té s e k k e l n e h e z e n g y a k o ro lh a tta k e rő s h a tá st g y eleti ju s s á n a k k iterjesztő értelm ezése ellen éb en k ü ldőik szán d ék aira. K ellett tehát egy oly an - é rte le m ­ an n ak v árh ató k áro s k ö v etk ezm én y eit h an g o ztatv a - a szerűen nem h iv atalo s, han em sz em é ly es je lle g ű k érd és o ly an sz ab á ly o zá sára v o n atk o zó u tasítást kér, csato rn a, taktik ai lehetőség, am elyen keresztül a köv et am ely k iz árn á a fejed elm i önk én y t. „N o h a tehát a valm eg k ísérelh ette ezt. lá sb cli u ta s ítá s t - e lő re g y a n ítv a an n a k sp an y o l A tö rv én y a lk o tá s n eh ézk es lassú ság a adott alk alm at á jta to ss á g ú ta rta lm á t - n y u g o d ta n v áro m , n ag y o n arra, h ogy a követ a m eg y ei k ö zé le tet vag y egyes szeretn ém m ég is, ha ezt o tth o n fig y elem b e vennék és a résztv evőit, sz e m lé lő it m agánterm észetű érintkezések, v allás p alástja alatt a fejedelm i ö n k én y n ek lehető ter­ levelezés rév é n in fo rm á lja , se g íts é g ü k k e l e s e tle g je d é s é t el nem n éznék. M arczib án y i, a p rotestánsok m eg y éje á llá sfo g la lá sa it is alak ítsa. íg y ig y e k ez ett leg d ü h ö seb b ellen ség e e tárg y b an m égis velők voksolt, tu d o m ást szerezni pl. K azinczy az 1825/27-es diétán m ert k in y ilatk o z ta tta, hogy ezt nem m int vallásos, tö rté n tek rő l, de k ö z ism e rte k a fo rrá so k e körébő l h an em m int ju ris publici kérdést te k in ti.” U gyanebben K ölcseynek K ende Z sig m o n d h o z , m e g y éje alisp á n já­ a levélben m ás k érd ésb en is p ó tu tasítás k ieszközlését

Jog________

történeti sjemle

kéri só g o rátó l. „A z irtások ügy éb en is új utasítást kérek, p árto ld m ind ezt, m ind a m az t ked v es S ógor, ha sz ü k ­ ség es leend, és kérlek, tu d ó síts en g e m a gy ű lés napján rö v id en arró l, am it ez ek b e n és a v a llá s d o lg á b an u tasításu l a d ta to k .” 16 A kap o tt és várt irányú u tasítást jú liu s 21-i levelében köszöni m e g .17 U g y an csak e m líte tt, jú liu s 4-i levelében küld m eg eg y a m e g y e u ta sítá sá v a l e lle n k e z ő o rsz á g g y ű lé s i h atáro za to t, hogy küldői ilyen értelem b en m ó d o sítsák u tasítását, nehogy a paraszto k sz em é ly es szab ad ság át tö rv én y e s eljárás nélküli b ü n te tés leh ető ség e k o rlá to z ­ z a .18 1833. d e c e m b e r 2 6-án, a h ely zet ism ertetése után kéri u tó lag m egerő síten i a tö rv én y sz ék e k ren d e zése tá r­ g y áb an a diétán k ia lak íto tt állásp o n tju k at, és u ta sítá­ su k k al ellen k e ző eljárásu k at, m ivel az eredeti u tasítás s z e rin t e ljá rv a le s z a v a z tá k ő k e t. „ M in k e t ez en h a tá ro z á s [ti. az o rs z á g g y ű lé s i a ls ó tá b la d ö n té se] u ta sításu n k tó l v ég k ép p elv ete tt [ ...] további ta n ác s­ k o z á so k b a n te h á t k é n y te le n e k v a lá n k ö n m e g ­ g y ő ző d é sü n k e t k ö v etv e [tehát utasítás nélk ü li v o k so l­ n i.” A h ely zetet m ag y aráz v a kifejti, hogy „m eg lévén a p ed a n eu s b író ság o k szü n tetv e, s ezáltal edd ig i in stru k ­ ció n k d u g áb a d ő lv e , u ta sítá sró l kell g o n d o sk o d n o ­ to k .” 19 S zintén u tasítást k ér arra, hogy az adó m eg ­ szav a zásáh o z feltéte lk én t a m egye elő ző diétán követett m ag ata rtásá h o z ig a zo d v a a m a g y a r a lak u la to k élére m ag y ar tiszte k et k ö v etelh e sse n .20 H ogy a m ag án lev él o ly k o r m ennyivel tö b b e t-m ást ad. m in t a h iv atalo s je le n té s, m u ta tja k isebb k o n flik tu sa a m eg yével. S zintén só g o rátó l értesül ugyanis arró l, h o g y a m eg y e túl rész letez ő n ek és p ara n cso ló n a k érté k elte k ö v etjelen té seit, s m in d en bizo n n y al azért m a g y aráz k o d ik elő tte , hogy ő sim ítsa el - eddig i in d íték ait közv etítv e, a k üldők tu d o m á sá ra h o zv a - a sú rló d ást: „A zt írod, 'd u z z a d t to lla l’ írott je le n té se in k e t n ém ely e k so k a llo tták . E zt valóban sajnálom . K ö teles­ sé g em n e k véltem én k ü ld ő im n ek m egírni m indazt, am i ta n ác sk o zá sain k k ö zben kifejlett, m indazt, am it ők nem is tu d h attak , m ert azt hittem , csak így te h etn ek helyesen és b iz to sa n in té z e te k e t.” M e g íg érv e, hogy ezen tú l rö v id eb b en ír, eg y b en je lz i, hogy nem m ond le a m a­ g án é rin tk ez és adta in fo rm áció s lehető ség rő l. „H iszem azo n b an , hogy a m e g y én ek jo b b és le lk eseb b része azo n n ém ely e k n ek éles é sz rev é teléb en nem o szto zik , h ab á r a tá rg y ra m ag ára v élem én y em m el nem tart is.” A z ese t je le an n a k is, hogy a m egyei közv élem én y nem m indig fo g ad ta szív esen az u ta sítá so k m ó d o ­ sításá ra v o n atk o zó kérést. D eák n ém ileg in d ig n á ló d v a k én y telen barátján ak m egírni (s rajta keresztül a helyi k ö zv é lem én y n ek üzen n i), hogy „V é lem én y ü n k e t csak k érés g y a n á n t és nem erő ltetv e ad tam elő , so k a llá st és félreé rtést nem vártam . A zonban [ ...] m o st legaláb b tu d ó m , hogy nek ü n k v élem én y t m ég kérés g y an á n t sem le h et e lő a d n u n k .” A helyi k ö zé le t b efo ly á so lá sára a h iv a talo s je le n té se k helyett m arad t teh át a m agánlev él é s az o tth o n m a ra d t b a rá to k se g ítsé g é v e l tö rté n ő n y o m á sg y ak o rlá s.21 S zatm ár m e g y e követe, K ölcsey o ly k o r egészen erő te lje s, ráb e szé lő vagy k ö n y ö rg ő hangon k ér p ó tu ­

ta sítá si: „ k é rle k , k o m o ly a n fo n to ljá to k m eg , s k ü lö n ö sen az u rb áriu m ra n ézve ad jato k pó tló utasítást. [ ...] A z Istenért, éd es Z sig ám , m ég ideje van! M ég ad h atu n k várván k ö szö n etét, de m eg tö rtén h etik , hogy adni fo g u n k k én y telen , k ö szö n et nélk ü l” , m ajd so ro lja m ely tárg y b an , m ilyen állásfo g la lá st tartan a jó n a k . M ásk o r csak általán o s u tasítást kér, hogy ne legyen k ö tv e a k e z e .22 D rá m a i h an g ú m e g s z ó la lá s a az ö rö k v á lts á g o t e n g e d ő tö rv é n y e lb u k á s a k ü sz ö b én h an g zik el: „Iszo n y ú d o lo g lenne, ha éppen azon nap, m elly en mi itt u to lsó elszán ással vívtunk. Ti ellenünk h o ztato k v o ln a végzést. [ ...] D e ha m ég sem m i rossz nem történt n álatok, a k k o r kérlek, k cn y szeríllek a haza szen t n evére, hogy b en n ü n k et, érettetek kü szk ö d ő k et, el ne h ag y jato k , s két év alatt kínos fáradással kivívott e lv ein k et h alo m ra dön ten i ne en g e d jé tek .”23 S zin tén a m ag án lev él ad o tt teret egyben a nem hiva­

talos tudnivalók, háttér-inform ációk, kiszivárogtatások, k érések k ö zlésére is. T ö b b D eák -lev él tu d ó síto tt az o rszág g y ű lési e rő v i­ szo n y o k ró l, a szav azási arán y o k alak u lásán ak okairól, nap iren d i k é rd é sek rő l.24 A n ád o r által a háttérben a k ö v etek re g y ak o ro lt n y o m ásró l d ec em b er 4-én írt haza, m ajd ja n u á r 31-én a h iv atalo s tud ó sításo k b an nem szerep lő m a g án k o n feren ciák fejlem én y eit adta tu d tu l.25 M ag án értesü lések alap ján szól arról, hogy a vallási sérelm ek et érin tő alsó táb lai felirat nyom án a király a p ro testán so k h iv a ta lsz e rz é si am b íció iró l elu tasító an n y ila tk o z o tt, n y ilv á n v a ló a n a d ié ta fe jle m é n y e ire h iv atk o zv a, m o n d v án , hogy „ú g y is elegen vannak fel­ sőbb h iv atalo k b an , és m ég is n y u g h atatlan o k .”26 H írt ad arró l, h o g y a n á d o r eg y neki nem tetsző szö v eg ellen éb en m ag án k ö rb en saját szem ély es szolgálataira lett h iv atk o zással ig y ek ezett eg y es k ö v etek et b efo ly á­ so ln i.27 A z o rszá g g y ű lésb en a politikai élet középpontjából D eák az eg y es m eg y ék b en történt, d e a diéta eg ész m ű k ö d é sét b efo ly á so ló esem én y ek rő l is jo b b an érte­ sült, m in t az elzá rta b b m egyei közeg, így arról is, hogy e g y es m eg y ék b en m ik ép p en gyak o ro ln ak n y o m ást a k o rm án y k ö z eg e k a m eg y e v élem én y én ek alak u lá sára .28 É rtesü lése it közli T ág én Ján o sn ak , a váradi káptalani k ö v etn ek és B eö th y Ö d ö n bihari k ö v etn ek ö ssz e ­ ü tk ö zése ü g y éb en k eletk ezett p er k im e n etelé rő l.29 A követi k ar ö sszetételén ek változásáról m ásh o n n an is értesü lh ettek a k o rtársak , az általános h an g u lati v iszo ­ n y o k ró l, arról az o n b an , hogy a követek unják a v o n ta­ tott tan ác sk o zá so k at és h azak ív án k o zn ak , in k áb b csak m a g án érin tk ezés k ere téb e n .30 D e n em csak az o rszág g y ű lésrő l, hanem egyéb orszá­ gos jelen tő ség ű inform ációkról is van alk alm a tu d ó sí­ tani; így pl. jú liu s 4 -én a sz lo v á k -m a g y a r nem zeti indítékú rö p irath áb o rú ce n zú rak ö rü lm én y eit adja tudtul só g o rán k eresztül m eg y éje k ö zv é le m én y é n ek .31 E g y ik m ásik terület, am elyről a szem ély telen eb b je l­ legű tu d ó sításo k k ev eseb b et szó ln ak , az eg y es szerep­ lők jellem zése és a követi kar szem élyes viszonyainak nem lén y eg telen k érdésköre. D eák hallo m ásb ó l tudósít C sap ó D ániel tolnai k ö v etn ek , kerületi eln ö k n ek a ná­

v a la m in t h a z a té rv e sz e m é ly e se n is b eszá m o lla k a d o rh o z fű ző d ő - hivatali aspirációi által táp lált - k ap ­ tö rtén tek rő l. V o ltak p ersze, akik nem különösebben cso latáró l. A n agyhatású és k ö ztisz tele tb e n álló K ölerő ltetté k m eg m ag u k at azzal, hogy leírják tap aszta­ csey n e k a vallási sé re lm e k ü gyében m ondott beszéd ét lataikat; m áso k azo n b an n ap ló szerű írásokat készítettek illető - v aló jáb an ú gy látszik, veg y es - fogad tatásró l pl. vagy a m u n k a során készített je g y z e te ik e t ő rizgették, azt írja: „T udom K lári K ö lcsey t m int k öltőt szereli, hogy azután a k o rtársak n ak , m ajd év tized ek m ú lv a az m eg k ü ld ö m ez en b eszéd jét; olvasni nem k ellem etlen , u tó k o rn ak szo lg áljan ak ism ere­ no h a P ázm án d y azt sú g ta fü lem ­ tek k el. A z o rszág g y ű lések alatti be, m időn K ölcsey leült, hogy a P ozso n y b an m eg esett dolgokról b eszé d hely es, de az Izenetben (e g y e s k ö v e te k m e lle tti v agy nem sok h aszn á t v eh e tn i.” 32 e lle n i ro k o n s z e n v tü n te té s e k rő l F o g lalk o z ta tta a követi kart. s és m acsk azen ék rő l, a d o k u m en ­ k ö z v e tv e a z o tth o n i k ö z v é le ­ tum ok n y ilv án o sság o t biztosító m én y t is F ü zéressy G áb o r és T i­ k ézirato s so k sz o ro sításáró l) ad sza L ajo s k ö v etek n e k a d e b re ­ hírt D egré A lajo s.38 Ilyen m un­ ceni vásárb an tö rtén t b o trán y o s k ajeg y zetek b ő l nőtt ki ann ak a ö sszeszó lal k o zása és v ere k ed é­ K o v ács F eren cn ek a n ap ló ja is, se, am ely n e k sokak szerin t - á l­ ak in ek írását pl. m áig az egyik lá su k h o z m é lta tla n m a g a ta rtá s leg fo n to sab b fo rrásk én t h aszn ál­ lé v én - le m o n d á s u k a t k e lle tt ja a történ etírás az 1843/44. évi v o ln a m ag a után vonnia. A z ü g y ­ gy ű lésen tö rté n tek re.39 ben ta rto tt m a g án k o n fe re n ­ É rd ek es és szín es beszám o ló ciák ró l - am ely e k , nem lévén e m ű fa jb ó l a T e m e s m eg y ei h iv a talo sak , K o ssu th n ak am úgy k ö v etek m ellé ren d e lt O rm ó s sem m in d e n k ih e z elju tó tu d ó sí­ Z sig m o n d é. V u k o v ics S eb ő b a­ tásaib ó l kim aradtak, a zalai ro ­ rátjáé, aki az o rszág g y ű lési itjak konok és a politikai sz ö v etsé g e­ tá rs a lk o d ó e g y e sü le té n e k is sek D eáktól érte sü lh e tte k rész­ alap ító i közé ta rto z o tt40 O rm ós le teseb b en .33 A z eset k ö v etk ez­ Ormós Zsigmond is ad ism ertetést eg y es ré sz t­ m én y ei sem m a ra d h attak ki a v ev ő k rő l, pl. W e sselén y irő l, d e m egfesti az országlev elekből: jú n iu s 6-i levelében D eák a lem o n d ásu k g y ű lési ifjak közül nem csak a felad atát kom olyan utáni hely zetrő l és eg y ik ü k T isz a újraválasztási a k ­ v e v ő , e lk ö te le z e tt k is k ö v e te k , h an e m a p o zso n y i ció járó l, m ajd u tóbb m ás m egyei k o rtcsk ed ések rő l tu ­ ta rtó zk o d ást csak léha szó rak o zásra felhasználó tá r­ d ó sít.34 sain ak p o rtréját is. L eírja a D una-szigeli fasort és a M e g jelen n ek a lev elek b en a tá rg y a láso k feszü lteb b sétán y t, a pozso n y i városi és o rszág g y ű lési társaság p illa n a ta i so rá n k ia la k u lt sz e m é ly e s e lle n té te k is. k ed v elt h ely szín eit, az ott folyó életet térzen év el, h ö l­ „ P éch y , a pesti követ m in d en b en a fő ren d ek et p árto l­ g y ek k el, v en d ég lő k k el, k áv éh ázak k al. K ülönös fig y el­ ván, éles v ag d alk o zással b elek a p o tt a két barsi követb e, m et szen tel a pozsonyi nyári színkör, az A rénának B alogh v astag o n felelt, s a g y ű lé s zajo s v o lt.”35 n ev ezett d eszk a szín h á z elő ad á sain a k .41 M á sk o r azo n b an ö rö m te lib b társaság i esem én y ek E jt szót az ülések lefo ly ásáró l, erő v iszo n y airó l, az ju tn a k ilyen m ódon a h az aiak tu d o m á sá ra ; így D eák ifjak társalk o d ási eg y esü letérő l és arról a fenyegetésről, em líte tt d e c e m b e r 6-i levele ú tján A n d rássy G yörg y am ely an n ak alap ítását k ö v ető en az ifjakra nehezedett. to rn ai k ö v et h áz a ssá g á ró l és em iatti h az atérésérő l. N em kerüli el fig y elm ét P o zsony városának csekély M a g á n le v e le k b ő l tu d u n k so k a t az országgyűlésnek e lk ö telez ettség e a d iétán tárgyalt k ö zügyek iránt.42 m int a társasélet egyik színterének , m int társadalm i M eg em líti azt a fen teb b m ár h iv atk o zo tt esem én y t is, k ö zeg n ek a m ű k ö d é sérő l is. D eák m ájus 11-én a sé­ a m ik o r a n ézeteiv el ellen k ező u tasítást kapott K ölcsey tatéren tett „ re k re áció s” célú sétájáró l, valam in t az h azau tazo tt, hogy szem ély esen eszk ö zö lje ki a m egyealn á d o m a k ad o tt tiszte lk ed ő szeren ád ró l szám ol be le­ g y ű lésen a követi in stru k ció m eg v álto ztatását.43 v élb eje g y zé sb en .36 M in d en b izo n n y al az ifjak szerep ére is vonatkozik az Ily en típ u s ú , h á tté rje lle g ű in fo rm á ció ka t m ás általa m e g fo g a lm a zo tt rem ény, m ely szerin t az országrésztvevőktől o ly k o r talán m ég n ag yobb m enn y iség b en g y ű lé sen tö rté n tek a h az atérő láto g ató k szem ély es o lv ash atu n k . A m egyék által a k ö v etek m ellé az o rsz á g ­ h írad ásai fo ly tán is b efo ly áso lják m ajd a közvélem ényt. g y ű lé sre küld ö tt k an cellisták , k isk ö v e te k eg y ik szerep e „A z o rszá g g y ű lésen m e g fo rd u ló idegeny b izonyára (a titkári teen d ő és a p olitikai ta p asz talatszerzé s m ellett) azon lészen, hogy a h allo tt szab ad o s elveket lakhe­ talán éppen e z volt: póto ln i a n y o m tato tt n y ilv á n o ssá­ lyében elein te u gyan csak g y en g e s az idő viharai ellen got, szem ély esen is tu d ó sítan i a d iétán tö rtén tek rő l. A védeni szü k ség es, d e utóbb ö n állású , m inden vésznek k ö v eten k én t o ly k o r több, te h át eg y ü tt te k in té ly es szám ú d ac o ló s sz ázszo ro s g y ü m ö lc sö k e t term ő plántaként o rsz á g g y ű lé si ifjú sá g 37 tag jai (a k ik h e z a h iv a talo s átü lte sse.” A z irodalm i fo rm áb an m egírt tapasztalatok je g y z ő k ö n y v v e z e té st e llátó k irályi táblánál g y a k o r­ élő szó b a n b iz o n y ára h am arab b is elju to ttak a küldő latu k at tö ltő k et is h o zzá kell ad n u n k ) m a g án le v elek b en .

a z u tasításo k telje síté sét leg aláb b u tó lag o san ellen ő riz­ h ető v é tegye. T ek in tettel arra, hogy a k ö v etjelen tések et é p p azo k írták, ak ik n ek a te v ék en y ség ét ellenőrizni ak arta a v árm eg y e, sem m ik ép p nem v o ltak eleg en d ő ek a z u tasításo k b etartatására. S m inthogy a kor k ö zle­ k ed ési-k o m m u n ik ác ió s v iszonyai az o d au tazást, a tá r­ U tó id ejö k o m m u n ik á c ió g y aláso k m e g h allg atását sem tették lehetővé, a sajtót pedig a c e n zú ra g áto lta a n y ilv án o sság b izto sításáb an , A z ed d ig em lített, csak n e m eg y id e jű sé g e t biztosító k o m m u n ik ác ió s eszk ö zn ek m aradt a h ivatalos napló. csato rn ák m ellett létezett d iak ro n k ap cso lat is a d ié ta és E n n ek k ellett v o ln a a tö rtén eti h itelesség en túl a küldő a v árm e g y e között. E nnek je le n tő sé g é t k ih a n g sú ly o z za tö rv én y h a tó sá g o k szám ára lehetővé tennie k öveteik a tö rté n ettu d o m án y n a k az a m eg állap ítása , hogy a re ­ fo rm k o r v aló jáb an in­ m u n k áján ak ism eretét, a k ö veteknek pedig az kább csak a reform törek­ vések korának n ev ez­ utasításo k hű te lje sí­ hető: a hazafias és köz­ tésén ek igazolását. M a jth é n y i A n tal, életi felbuzdulás 1848H o n t várm eg y e k ö v e­ ig, tö rv én y e k b en m ér­ te szerin t a n apló (az h e tő e n , c sa k c s e k é ly o rs z á g g y ű lé s i ú js á g ­ ere d m én y t hozott. A z gal együtt): „azon iroe rő fe s z íté s m é g se m vány, m elyből a k ö v e­ volt hiáb av aló . M ár a tek m agokat C o m m itk o rtá rs H o rv á th M i­ tenscik előtt legitim ál­ hály is m e g állap íto tta, hatják.” C sak „e kettő hogy az o rsz á g g y ű lé ­ által fejlődik ki am a s e k n e k a m e g h o zo tt publicitás, am ely mind tö rvényeken túl m entien azo n kö v etn ek , aki k ö ­ óriási tudatfo rm áló ha­ te le s sé g é t h ív e n te l­ tása, je le n tő sé g e volt. Az Országgyűlési tudósítások egy lapja je síti, m ind annak, aki H a az eg y id ejű tu d ó ­ C o m m iten sei bizodals ítá s o k , h íre k rö g tö n m á t m e g c sa lá , é rd e m ie n d íjt a d a n d ." 47 H aso n ló n em is, de néhány év k ésleltetéssel k épesek voltak h a­ A n d rássy G y ö rg y érv e lése a v árosi kö v etek n ap ló ­ tá st k ifejteni a m egyék k ö zv é le m én y é re . bíráló k közé v álasztása m ellett: ha szav azatu k van, V o lt-v an azo n b an n éhány olyan fo rrástíp u s, am ely jo g u k kell legyen arra is, h o g y szav u k m ikénti feljeg y ­ m ár eg y k o rú a n is azt a célt sz o lg álta, hogy egy-eg y zését ellen ő riz h essé k .48 d ié ta ta p asz talata it a k ö v etk ező o rszá g g y ű lésre tö rtén ő E gy m ásik sz em p o n t, hogy a n ap ló k nagy segítséget fe lk é szü lés céljáb ó l rö g zítse, ta n u lsá g ait a jö v ő re nézve ö sszeg ezze. n y ú jta n ak az o rszág g y ű lés alk o tta tö rv én y ek alk alm a­ zásán ál, illetv e a p o litik ai d isk u rzu sb an és érvelésben. Ilyen volt a le k ö szö n ő k ö v etek n e k az o rszá g g y ű lés M ajth én y i az első refo rm o rsz ág g y ű lé sen elh an g zo tt v ég e ztév e l k é sz íte tt, s a m e g y e n a g y g y ű lé se által elő b b i felsz ó lalásáb an is je le z te m ár: „A n ap lókönyvek m e g v itato tt u to lsó beszám o ló ja. A követi végjelentések szerk esz tésére - hogy az h ű ség esen , po n to san és fü g ­ felso ro lták a m e g h o zo tt tö rv én y e k et, ö ssz ev e tették az g etlen ü l v itessen - felü g y eln i igen m éltó, m ert a n ap ­ ere d m én y t az u ta sítá so k k al, az eltérések re m a g y aráz a­ ló k ö n y v [ ...] Ju s P u b licu m k ú tfo rrásán ak tek in tő d h etik , tot ad tak. E m ellett azo n b an o ly k o r általán o s politik ai sok n ev ezetes k érd ésb e szo k ás ann ak tartalm aira h i­ érté k eléssel szo lg áltak , v isszam en ő le g es ö sszefo g laló t, v atk o zn i,”49 S o m sich M ik ló s sz erin t fontos, hogy p o li­ m a g y aráz ato k a t, in fo rm áció t közöltek. A z elm a ra d á ­ tikai k érd ések felv e téséb e n , m ib en létén ek m e g v ilá­ so k at, h iá n y o k at szám b a véve m egjelö lték a köv etk ező g ításáb an és a d ö n té sh ez szü k ség es érv elésb en tá­ d ié ta fe la d a ta it, m á sré sz t a m e g a lk o to tt tö rv é n y e k m a szk o d h a ssa n ak a korábbi politikai viták e re d m é­ v é g re h a jtá s a so rá n e lő jö h e tő p ro b lé m á k a t „ e lő je ­ nyeire, ne k elljen az asztalra k erülő eg y es ü g yekben a g y ez té k " a k ö v etk ez ő d ié ta szám ára. S zám o s m egye tá jék o zó d ást ú jrak e zd e n i.50 v agy kö v et e v ég jele n té sek e t tájék o ztatásu l m egküld te K ossuth is úgy látta, hogy napló n ak az utasítások m ás tö rv én y h a tó sá g o k n ak , ső t ki is n y o m ta tta ezeket. Ily m ódon a v ég jele n té sek nem e g y sz e r b efo ly á so ltá k a ügy én él is fo n to sab b célja az o k n ak az in d íték o k n ak és k ö v etk ező id ő sz ak politikai életén ek te m atik áját, érveit, tö rv én y h o zó i sz án d ék o k n ak a ny ilv án o sság a, am ely e­ ket a jo g sz a b á ly m eg h o zatala során k ifejtettek , s am e­ irányt adtak a k ö v etk ez ő o rszá g g y ű lésn ek is. Ism ert, lyek ism erete a v ég re h ajtá sk o r a tö rvény b etűjének is­ n ev ezetes p éld ája e m ű fajn ak D eák 1836-os és 1840-es m eretén túl n élk ü lö zh etetlen . „E n ú jab b je lé t láttam itt v é g je le n té s e , v a la m in t B é k és k ö v e te in e k 1 8 44 -es azo n h ián y n ak , hogy a kerületi ü lések n ek hiteles je g y ­ h aso n ló d o k u m e n tu m a .46 z ő k ö n y v e |a nap ló ró l beszél] nem vala, [...] s en n élfo g ­ A d ia k ro n k o m m u n ik ác ió b an k ü lö n le g es hely illette va a bírók és tö rv én y h ató ság o k a tö rv én y n ek nem m o n ­ az o rszá g g y ű lési naplókat. E zek eg y ik fu n k ció ja, hogy

m eg y e k ö z v é le m én y é h ez .44 S talán nem v életlen , hogy O rm ó s K ölcsey n ek és E ö tv ö sn ek az o rszá g g y ű léstő l vett e m lék e ze tes b ú c sú zá sáv a l-b ú c sú ztatá sáv a l zárja feljeg y zé se it.45

d ó m m ag y aráz atá b an (m ert ez körü k b e nem tartozik), han em a lk alm az ásá b an o lly h iteles k ú tfő v el nem b ír­ n ak , m in ő t a z o rs z á g o s ü lé sb e n m e g v ita to tt tá r­ g y a k n á l.”51 A m egye és a d ié ta közti diak ro n k o m m u n ik ác ió tehát a tö rv én y h o zó i sz án d é k p o n to s ism eretét, ezáltal a

tö rv én y ek h ely es alk alm azását seg ítette volna. S m in t­ hogy a m eg szó lalás a m egyei h írek et k ö zlő Törvényhatósági Tudósításokban h an g zik el, s ép p az 1836-os n y elv i tö rv én y e k k ih ird e tése és értelm ezési nehézségei k ap csán , a fo rrásh ely is ráv ilág ít a d ié ta és a várm egye effajta u tó id ejű k o m m u n ik ác ió já n ak fontosságára.

J egy zetek_______________________________________ 1 K ö lcsey szerep e az 1832-es szatm ári k övetutasításban: Kölcsey Ferenc összes munkái. III. S ajtó alá rend.: S zau d er Jó z sefn é és S z a u d e r J ó z s e f (S z é p iro d a lm i K ö n y v k iad ó , B u d a p est, 1960. 1 9 3 -2 0 0 . és 1040. p.). A vo n atk o zó sz ö v eg et M erényi O szk ár g o ndozta. 2 Pl. D eák F eren c k ö v etjelen téseit közzétette: „Tekintetes Karok és

Rendek". Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelen­ tései 1825-1848. V álo g atott d o k u m en tu m o k . S ajtó alá rend.: M o ln ár A n d rás (Z alai G y ű jtem én y 56. Z ala M egyei L evéltár, Z alaeg erszeg , 2003). A fen t em lített K ö lcsey -k iad ás közli azokat a k ö v etjelen tések et, am ely ek K ölcscytől vagy tőle és E ötvös M ihálytól k özösen szárm aztak: Kölcsey Ferenc összes munkái III. (2 0 0 -2 4 1 .. 2 4 3 -2 7 2 . é s 1040. p.). 3 Deák Ferenc országgyűlési levelei, 1833-1834. S ajtó alá rend.: S án d o r Pál (Z ala M egyei L ev éltár, Z alaeg erszeg . 19 9 7 ,6 7 . p., m ás tárg y b an uo. 76. p.). 4 1833. au g u sztu s 2 9 -ére v o n atk o zó elő leg es b ejeg y zés augusztus 2 1 -érői. K ossuth L ajos: Országgyűlési Tudósítások. I-V . S ajtó alá rend.: B arta István ( Kossuth Lajos összes munkái. I-V . M ag y ar T ö rtén elm i T ársu lat, B u d ap est, 19 4 8 -1 9 6 1 . II. kötet, 87. p.). '9 3 . tud ó sítás: K ossuth: Országgyűlési Tudósítások (II., 381. p.); 94. tu d ó sítás (u o ., II., 390. p ); 96. tu d ó sítás (uo., II., 411. p.); 99. tu d ó sítás (uo.. II.. 44 1 . p.); 106. tu d ó sítás (uo., II., 51. p.); 1 12. tu d ó sítás (u o .. 11.. 567. p.) é s szám o s m ás helyen. 6 278. tu d ó sítás (u o ., V ., 29. az 1835. sz ep tem b er l-jei kerületi ülés­ ről). 7 Deák országgyűlési levelei. 51. p. 8 Kölcsey Ferenc levelezése. Válogatás. S ajtó alá rend.: S zab ó G. Z o ltán (G o n d o lat, B u d ap est, 1990, 1 7 3 -1 7 4 ., 1 8 1 -1 8 2 ., 187. p.). 9 V ö.: P ajk o ssy G áb o r: Kölcsey követi lemondásának történetéhez (S zázad o k , 130. év f.. 1996, 5. sz.). A korm ány h aszn álja a h az a u ­ tazó k ö vetek b efo ly ását: 1192. p. K ölcsey kifejezetten a m eg y e­ g y ű lésre tö rtén ő ráh atás végett utazott haza: 1195. é s 1197. p. T ró csán y i Z solt: Wesselényi Miklós (A kadém iai K iadó. B udapest, 1965, 271. p.). 10 K ossuth: Országgyűlési Tudósítások. IV .. 207. p., az 1835. feb ru ár 16-i o rszág o s ülés, 209. p.. 11 P a jk o ssy G á b o r: A reformkori országgyűlési tudósítások (L ev éltári k ö zlem én y ek , 66. é v f . 1995, 1-2. sz.) 12 B ényei M ik ló s: Reformkori országgyűlések a sajtószabadságról (S tú d iu m K iadó, D eb recen . 1994. 3 7 -6 7 . p.). 13 Kölcsey Ferenc levelezése Kende Zsigmonddal. S ajtó alá rend.: T ax n er-T ó th E rn ő (Petőfi Irodalm i M úzeum . B udapest. 1983), illetv e Kölcsey Ferenc levelezése : E ötvös M ihály fent h ivatkozott levelei K ölcsey h áttértu d ó sítása ira reagálnak. Vö.: 8. jeg y zet. E ö tv ö s levele P o zso n y b ó l az o tthon tartó zk o d ó K ölcseynek: uo., 187. p.; K ölcsey K endének: uo., 192 p.. 14 Deák országgyűlési levelei. 7 - 8 . p. 15 Deák országgyűlési levelei, 29. p. 16 Deák országgyűlési levelei, 37. p. 17 Deák országgyűlési levelei, 44. p. 18 Deák országgyűlési levelei, 39. p. 19 Deák országgyűlési levelei. 7 6 -7 7 . p. 20 Deák országgyűlési levelei. 80. p. 21 1833. jú liu s 21-i levél: Deák országgyűlési levelei, 46. p.

22 K ölcsey K endének. P ozsony, 1832. d ecem b er 21. In: Kölcsey le­ velezése Kende Zsigmonddal, 5 7 -5 8 . p. 23 P o zso n y , 1834. nov em b er 18. in: Kölcsey levelezése Kende Zsigmonddal. 157. p. 24 A szavazási arányról: m ájus 9. 16. p.: a tárgysorozat m egál­ lapításáról: m ájus 1 1. In: Deák országgyűlési levelei, 18. p. 25 uo., 71. és 84. p. 26 1833. jú n iu s 4-i levél: Deák országgyűlési levelei. 28. p. 27 1833 . 31-i levél: Deák országgyűlési levelei, 25. p. 28 1833. d ecem b er 26-i és 1834. ja n u á r 31-i levél: Deák országgyűlési levelei, 81. és 86. p., v alam int 1834. április 22. uo., 1 0 6 -1 0 7 . p. 29 1833. jú n iu s 3.: Deák országgyűlési levelei. 27. p. -30 1833. jú liu s 21. é s jú liu s 31.: Deák országgyűlési levelei. 47. és 51. p. 31 Deák országgyűlési levelei. 4 0 . p. 32 183 3. m ájus 31-i levele: Deák országgyűlési levelei , 24. p. 33 1833. m ájus 9-i levél: Deák országgyűlési levelei. 16-17. p. 34 uo. 30. és 6 0 -6 1 . p. A hevesi korteskedésekről szól a decem ber 6-i é s 26-i levél: Deák országgyűlési levelei, 73. és 81. p. 35 1833. d e c e m b e r 5-i bejegyzés: Deák országgyűlési levelei. 72. p. 36 Deák országgyűlési levelei. 18. p. 37 F e jő s Im re: Az országgyűlési ifjak társalkodási egyesülete (S zázad o k , 123. évf., 1989. 4 4 2 -4 4 4 . p.) 38 D e g ré A la jo s: Visszaemlékezéseim (M a g y a r sz ázad o k . S zép iro d alm i K ö n y v k iad ó , B u d ap est, 1983). D egrének m ás helyütt is m eg jelen tek tö red ék es em lékezései a diétáról. 39 K ovács F erenc: .4 ; l843-44iki országgyűlési alsótábla kerületi üléseinek naplója. 1-6. (B udapest, 1994) 40 O rm ó s Z sigm ond: Szabadelmű levelek vagy democrat lapdacsok aristocrat görcs ellen. K ö zzé te szi, a bev. tan u lm án y t és a jeg y z e te k e t írta: B enkő S am u (T éka, K riterion. B ukarest, 1976). 41 A z A réna: 69. p. A ligetről: 67. p.: az esti sétány hangulatos leírása: 6 8 -6 9 . p.: K ölcseyről: 78. p.; a léha ifjú naplókönyve: 122. p.; d rám airo d alo m , színház: több helyen: pl. 194. p. sk.; 2 0 2 -2 0 3 . p. 42 uo., 82., 90., 1 4 4-150. és 96. p. 43 uo., 152. p. 44 u o „ 91. p. 45 uo.. 2 0 9 -2 1 6 . p. 46 D eák F eren c: Válogatott politikai írások és beszédek. I. 1825-1849. V ál., sajtó alá rend. é s a jeg y zetek et írta: M olnár A n d rás (O siris. B udapest, 2001. 2 5 2 -3 0 5 . p.): Követ-jelentés az

1843-44-ki országgyűlésről Szombathely Antal és Tomcsányi József Békés vármegyei követektől (Pest, 1845, 56 p.). 47 A z em lített 1832. d ecem b er 22-i és decem b er 24-i kér. ülés: Országgyűlési Tudósítások, I. 2 1. és 29. p. 48 uo.. 22. p. 49 1832. d e c e m b e r 22-i kerületi ülés: Országgyűlési Tudósítások, I. 21. p. 50 1832. d ecem ber 24-i kér. ülés: Országgyűlési Tudósítások, I. 29. p. 51 Tön’ényhatósági Tudósítások 2. sz. Pest. jú liu s 15-én, 1836. K ossuth L ajos: Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások. S ajtó alá rend.: B arta István ( Kossuth Lajos összes munkái. VI. kötet. M ag y ar T ö rtén elm i T ársulat, B udapest. 1966, 658. p.).

Jog

lörténetiszemleV» ✓

Göndör Éva

A szülési segélyezés kialakulásának története a magyar társadalombiztosításban* szülés esetén já ró seg ély e zé s kezdeti form ái az általán o s m unkás- é s tá rsa d alo m b iz to sítá s s z a b á ­ ly o zásán ak tö rté n eté b en lelhetők fel. A szülési se g ély e k a b eteg b iz to sítás keretéb en , a tá rsa d a lo m b iz ­ to sítás első k én t sz ab á ly o zo tt ág a za tá b an alak u ltak ki. A m u n k áso k b eteg sé g eseté re szóló b iz to sítása m agában fo g lalta a szü lési m int k ockázati elem e t is, és k ü lö n ­ b ö ző e llátáso k n y ú jtá sá t tette lehetővé. A m a g y ar tá r­ sa d alo m b izto sítá s első, általán o s je lle g ű in té zm én y e az Á ltalán o s M u n k ás B etc g seg é ly ző és R o k k a n tp é n ztá r volt, am ely 1870-ben alakult m eg an n a k hatására, hogy a kis ta g létszám m al m ű k ö d ő b eteg se g ély e ző e g y e sü ­ letek nem tu d tak m e g felelő gazd aság i ere d m én y t fel­ m u ta tn i.1 A p é n z tá rb a való b elép és e k k o r m ég ö n k én tes v o lt és a ta g d íja k at m aguk a d o lg o z ó k fizették . A p én z tá r a la p sz ab á ly aib an m ár a k ezd etek tő l rög zítették , ho g y a n ő ta g o k at szülési segély illette m eg. A m un k ás se g ély ezési tö rv én y h o z ás kezdetei a 19. század végére nyú ln ak vissza; ek k o rra alak u lt ki - a b án y a tá rslád á k , ö n se g é ly e z ő pénztárak , g y ári b eteg ­ se g ély e ző p én z tá ra k lé trejö ttét k övetően - a pénztári k én y sze r elv e, m ely szerin t m inden m un k ás köteles volt egy, a tö rv én y e s sz erv ez etn e k m e g felelő beteg seg ély ező p én z tá rh o z csatlak o zn i, és így a b eteg sé g által o k o zo tt k ere ső k ép te le n ség eseté re b iz to sítv a v o lt.2 A k ö te le z ő tá rs a d a lo m b iz to s ítá s b e v e z e té s é n e k első állo m á sa az 1891:14. tö rv én y c ik k m eg alk o tása volt, am ely a b etegségi b iz to sítást k ö telező en szabályozta.

A

A z 1 8 9 1 :1 4 . tö rv é n y c ik k A z ipari és gyári alk alm az o ttak n a k b eteg sé g esetén való seg ély e zé sérő l sz ó ló 1891:14. tö rv én y c ik k 7. §-a m e g h a tá ro z ta , h o g y a tö rv é n y s z e rin t fe n n á lló b eteg se g ély e ző p én z tá r m ilyen se g ély e k et köteles m in i­ m álisan nyújtani a tagjainak. E zek között szerep elt a szü lés eseté n szükséges szülészeti tám ogatás és g yógy­ kezelés, v a la m in t a g yerm ekágy-segély. A z u tóbb i e llátás a tápp én zzel eg y e n lő ö sszeg b en já rt, a sz ü lés3 e lső n ap játó l, és leg aláb b nég y hétig.4 A tö rv én y cik k in d o k o lá sa sz erin t a g y erm e k ág y -seg é ly négyheti tá p ­ p én zb en való m e g állap ítása főleg azért történt, hogy „a sz ü lő m u n k á sn ő ne k é n y sze rittessék azonnal ism ét m u n k áb a állani s hogy g y erm e k én e k le g első ápolásáv al fo g lalk o zh assék , mi a g y erm e k h ala n d ó sá g i ked v ező tlen arán y o k ném i m e g jav ítására v ezeth et". A z indokolás 8

arra a h ely zetre is kitért, ha a g y erm ek ág y után b eteg ­ ség v agy k ereső k ép te le n ség k ö v etk ezett be, eb b en az esetb en a nőtag u g y an ú g y táp p én zre volt jo g o su lt, m int a p én z tá r m ás ren d e s tagja. A táppénzt, illetve a gyerm e k ág y -seg é ly t heti u tó lag o s részletek b en k ellett kifi­ zetni a jo g o su ltak n a k .

A z 1 9 0 7 :1 9 . tö rvén y cikk A z 1891:14. tö rv én y cik k ren d elk ezéseiv el sem a m u n k ásság , sem a m u n k áltató k nem voltak m e g elé g ed ­ ve, to v áb b á nagy h ián y o sság a volt, hogy a b alesetb iz­ tosításról eg y általán nem in tézkedett. E rre figyelem m el az ipari és k eresk ed elm i alk alm azo ttak n ak beteg ség és b a le s e t e s e té re v aló b iz to sítá sá ró l sz ó ló 1907:19. tö rv én y c ik k a m ag y ar szo ciális tö rv én y alk o tás k ezd e­ tén ek és m e g ala p o zó ján ak tek in th ető , m ert ez a törvény fek tette le a társa d alo m b iz to sítá s eg y es intézm én y ein ek alap ja it.5 A jo g sz a b á ly VI. fejezetéb en fo g lalk o zo tt a betegség esetén n y ú jtan d ó seg ély ek k el, ahol a gyerm ekágyi se­ gély sz ab á ly o zá sára is so r került. A b eteg ség esetére b iz to sításra k ö telezett és ö n k én t b izto síto tt tagok6 az O rsz á g o s M u n k á sb e te g se g é ly z ő és B ale setb izto sító P é n z tá rtó l (a to v á b b ia k b a n : p é n z tá r) g y e rm e k á g y esetén gyerm ekágy-segélyl ig én y elh ettek , am ely a tá p ­ pén zzel m e g eg y ező m értékű v o lt.7 A tagok erre az e llátásra a szü lés első n apjától kezdve hat hétig voltak jo g o su lta k . A tö rv én y cik k in d o k o lása kiem elte, hogy a g y e rm e k á g y -s e g é ly e k az 1 8 9 1:14. tö rv é n y c ik k b e n m e g állap íto tt n égy héttel szem b en hat hétig já rtak , am i o rv o si szem p o n tb ó l a g y erm ek ág y as nők eg észség én ek h ely re állítá sa és az esetleg es b etegségi kom p lik áció k m eg elő zése érd ek éb en feltétlenül szü k ség es volt. A p é n z tá r - am en n y ib en az anyagi eszk ö zö k leh e­ tővé tették - a fő szab ály k én t m eg h atáro zo tt m értékűnél n ag y o b b se g ély e k et is n y ú jth ato tt, azzal a m egkötéssel, h o g y a g y erm e k ág y -seg é ly nem h alad h atta m eg a já ru lé k alap jáu l vett átlag o s napi b érö sszeg 75 % -át, és id ő tartam át tek in tv e a szü lés elő tt és után összesen le g feljeb b n y o lc hétig volt adható. Ha a g y erm ek ág y segély lejárta után a tag to v á b b ra is k ereső k ép telen volt, a k k o r tá p p é n z t is ig é n y b e v eh e te tt. A tá p p é n z a k ere ső k ép te le n ség idejére, de legfeljebb húsz hétig járt. A g y erm e k ág y -seg é ly m eg v o n h ató volt attól a tagtól, aki a z o rv o s u tasításain ak szán d ék o san nem tett eleg et és ezzel a felg y ó g y u lását k ésleltette. E z a ren d elk ezés a bizto síto tt tag o k eg észség ü g y i ellátása érd ek éb en volt szü k ség es, m iután a táppénz, elv o n ásáb an rejlő k én y ­ sz er az orv o si g y ó g y k ezelés sik erét k ív án ta elő m o zd í­ tani és b izto sítan i. A táp p én z elv o n ása tehát ebb en az esetb en fegyelm i eszk ö zk én t je len tk ez ett, s ez a jo g a b iz to sító p én z tá r által a k ö rü lm én y ek h ez m érten volt alk alm azan d ó , úgy, hogy a b izto síto tt tagtól a szü k ­ ség h ez k ép est esetleg csak a táppénz, illetve a g y er­ m ek ág y -seg é ly b izo n y o s része v o lt elv o n an d ó .8 A g y erm e k ág y -seg é ly feltétele volt az előzetesen b iz to sításb an tö ltö tt idő, am it az ism ertetett tö rvénycikk úgy szab ály o zo tt, hogy az a nőtag, aki nem tu d ta k im u ­

ta tn i, h o g y az O rs z á g o s M u n k á sb e te g se g é ly z ő és B ale setb izto sító P én ztárb a való b elép ését m eg elő ző egy év alatt összesen leg aláb b három hón ap ig pénztári tag volt. g y erm e k ág y -seg é ly re csak abb an az esetb en ta rth ato tt igényt, ha a szü lés az O rszág o s M u n k á sb e­ te g seg é ly ző és B ale setb izto sító P énztárnál e g y h u z a m ­ ban tö ltö tt h áro m havi tagság után k ö v etk ez ett be. A táp p én zt és a g y erm e k ág y -seg é ly t heti u tólagos részletek b en fiz e tté k ki és az esed ék esség tő l szám ított egy év en belül volt érv é n y esíth ető . A z a ren d elk ezés, am ely sz erin t a tá p p én z és a g y erm e k ág y i segély heti u tó lag o s részletek b en volt k ifiz ete n d ő , m eg eg y ezett az 1891:14. te. 11-ik §-ában foglalt sz ab á ly o zá ssal, és m eg felelt a m u n k ab érek k ifizetésére nézve a g y a k o rla t­ ban fen n álló sz o k ásn a k .9 A tö rv én y c ik k in d o k o lása k ü lö n ö s h an g sú ly t h ely ez ett az 55. § érte lm e zé sére, és kiem elte, hogy a táp p én z n ek és a g y erm e k ág y -seg é ly nek heti utó lag o s részletb en való kifizetése nem je le n ­ tette azt, hogy a szóban levő pénzbeli szo lg áltatá so k k ifizetése abban az esetb en is a hét u tolsó n ap jára volt halasztan d ó , a m ik o r a beteg ség és a k ereső k ép telen ség a h ét v alam ely m ás napján szűnt m eg. Ilyen esetb en a hét illető nap jaira esed é k es tá p p én zt és a g y erm ek ág y seg ély t a b eteg sé g , illető leg a k ere ső k ép te le n ség u tolsó n ap ján k e lle tt a b iz to s íto tt k ív á n s á g á h o z k é p e st kifizetni. A m ásik lényeges érte lm e zé si k érd és az volt, hogy a heti u tó lag o s részletek b e n való fizetés alatt m it k ellett érten i, azaz m ik o r k ellett kifizetni az ellátást. Ez nem azt je le n te tte , hogy a pén zb eli segély a naptári hét szo k áso s u tolsó nap ján , azaz sz o m b ato n v olt k ifize­ tendő, hanem a tö rv én y c ik k ren d e lk ez ésé n ek a célja az volt, hogy a p én z tá rt a p énzbeli se g ély ek n ek b izonyos rö v id eb b időkö zö k b en való k isz o lg á ltatásá ra k ö te lez­ hesse, teh át nem volt ak ad ály a annak, hogy a pénztári alap szab ály o k b an az egy heti fizetési h atárid ő a naptári hét v alam ely ik m ás nap jára essen. T erm é sze tesen a pénzbeli se g ély ek en kívül a szülő nők m eg k ap ták a szükséges gyógykezelést és szülészeti ápolást is. A z első v ilágháború alatti infláció m iatt elen g e d ­ hetetlen volt az ellátáso k összeg én ek , illetve idő tartam á­ nak a felem elése, am it - a háború esetére szóló k iv éte­ les in tézk edésekről ren d elk ező 1917:7. tö rv én y cik k fel­ h atalm azása alapján - az ipari és kereskedelm i alk alm a­ zottak b eteg ség és baleset esetére való b iztosítását sza­ bály o zó rendelkezések k iegészítéséről és m ódosításáról szóló 4 7 9 0 /1 9 1 7 . M. E. rendelet hajtott végre. A gyerm ekágyi segély a ren d e let hatály b alép ésétő l (1918. ja n u á r 1.) kezd v e a korábbi hat héttel szem ben m ár ny o lc hétig illette m eg a b izto síto tt nőt, és a m é r­ té k e is v á lto z o tt, m e rt a z a ta g já ru lé k á n a k k i­ szám ításánál alapul vett átlag o s n ap ib ér 7 5 % -a volt. Új seg ély ezési fo rm a k én t sz ab á ly o zta a ren d e let a szoptatási segélyt , am it azok v ehettek igénybe, ak ik a g y erm ek ü k et szo p tatták . A szoptatási segély a g y e r­ m ekágyi segély m e g szű n ését k ö v ető tizenkét hétig já rt, ö sszeg e az átlag o s n ap ib ér 50% -a, de legfeljeb b napi két k o ro n a volt. A kik orv o si igazo lás szerin t nem tudták szoptatni a g y erm e k ü k et, a szoptatási segély h e­

lyett an n ak az ö sszeg ét m eg nem h alad ó érték ű csecsem ő tá p sz ert kaptak. A ren d elet b ev ezette a nem biztosított családtagok szülés esetén já ró ellátásait , akik innentől kezdve ig én y b e v eh ették a szü k ség es szülészeti tám o g atást és g y ó g y k ez elést, v alam in t a g y erm ek ág y i seg ély t is hat h étig, napi eg y k o ro n a ö sszeg b en .

A n y a s á g i e llá tá so k a T a n á c sk ö z tá r sa sá g id ején A T a n á csk ö z tá rsa ság alatti jo g a lk o tá s a n őknek ter­ hességi, gyerm ekágyi és szoptatási segélyt biztosított. E zek je le n tő s ren d e lk ezések voltak ann ak idején, m ert a k o ráb b i jo g sz a b á ly o k a terh esség i seg ély t egyáltalán nem ism erték , a g y erm ek ág y i seg ély m értéke pedig igen alacso n y v o lt.10 A T an á csk ö z tá rsa ság időszakából k ie m elen d ő a m u n k áso k beteg ség i és baleseti b iz­ to sításán ak a k iép ítésérő l sz ó ló K o rm án y zó tan ácsi ren­ d e le t11 és a v ég re h ajtásáró l ren d elk ező M unkaügyi és N épjóléti N ép b izto sság 3. M .N .N . és 39. M .N .N . rend eletei. A ren d eletek alap v ető je len tő ség ű e k voltak abból a szem p o n tb ó l, hogy elő szö r v aló síto tták m eg a d o lg o z ó k sz ám ára az általán o s tá rsa d alo m b iz to sítá st.12 A b eteg ség i és b aleseti b iz to sítás m inden m unkásra k iterjed t. M u n k ásn ak m in ő sü lt m in d en k i, aki köz- vagy m a g án sz o lg álatb a n m u n k ab ér vagy fizetés fejében d o l­ g ozott. A b eteg ség i seg ély ek re a b eteg ség kezdetétől sz ám íto tt eg y é v ig voltak jo g o su lta k a b izto síto ttak . A beteg ség i b izto sítási já ru lé k az átlag o s n a p ib é r11 hat sz ázalék a volt. a já ru lé k o k a t - am ely ek n ek az összegét a n ap ib éro sztály o k szerin t a 3. M .N .N . rendelet m eg ­ h atáro zta - a m u n k áltató és a m unkás fele-fele ará n y ­ ban fizette m eg. A ren d eletek alapján a d o lg o zó nő az an y aság áv al ö sszefü g g ésb en h áro m fajta seg ély re volt jo g o su lt. A b izto síto tt nő a terh esség u to lsó négy h etében á tla­ g o s n ap ib érén ek teljes ö sszeg ét m e g k ap ta terhességi segély cím én , h a a m eg elő ző eg y év en belül három h ó ­ n apig tag ja volt a p én ztárn ak . A terhességi seg ély t h e­ tente, u tó lag o s részletek b en k ap ta m eg a várandós nő. A m en n y ib en a terh esség i seg ély t négy hétnél hosszab b ideig fo ly ó síto tták , eb b en az esetb en a szü lésig történt tú lfizetést a g y erm ek ág y i seg ély b e kellett beszám ítani. A gyerm ekágyi segély az á tlag o s n ap ib ér teljes ö ssz eg e volt, a n em b izto síto tt család tag o k részére szü lés esetéb en napi három k o ro n a g y erm ek ág y i segély já rt. A terh esség i és g y erm ek ág y i segély m egillette a zo k at a d o lg o z ó nő k et is, akik a m eg elő ző éven beiül nem vo ltak u gyan három hó n ap o n át pénztári tagok, de en n y i időn át o ly an fo g lalk o zásb an álltak (pl. háztartási alk alm az o ttak ), am ely re a F o rrad alm i K o rm án y zó ta­ nács X X I. ren d elete a m u n k ásb izto sítás hatályát kiter­ je sz te tte . A terh esség i és a gyerm ek ág y i segély nem volt k ifiz eth e tő az o k ra a nap o k ra, am ely ek en a jo g o su lt m u n k a b ér fejéb en m u n k át végzett. A terhességi és g y erm ek ág y i seg ély ö sszeg e az első n ap ib éro sztály b an napi öt, a m áso d ik n ap ib éro sztály b an napi tíz, a h ar­

m ad ik n ap ib éro szlály b a n napi tiz en k e ttő , a n egyedik n ap ib éro sztály b a n napi tizen h at, az ö tö d ik n apibérosztály b an napi h úsz ko ro n a volt. A 39. M .N .N . rendelet szab á ly o zta azt az esetet, a m ik o r a b izto síto tt nő a g y e r­ m ek ág y i segély lejárta után b eteg sé g m iatt to v á b b ra is k ereső k ép telen volt. E k k o r a b eteg sé g id ő ta rtam á ra, de leg feljeb b eg y év ig tá p p én z b en részesü lh etett. A z egy év attól a naptól szám ított, am ik o r a gyerm ekágyi segély m eg szű n t. A d o lg o z ó n ők szoptatási segélyét a 3. M .N .N . v ég ­ reh ajtási ren d e let úgy sz ab á ly o zta , hogy valam ennyi n a p ib é ro s z tá ly b a n két k o ro n á b a n r ö g z íte tte a n n a k ö sszeg ét. A 39. M .N .N . ren d e let rö g zítette továbbá, ho g y a szo p tatási seg ély en felül tá p p én z is já rt annak a b iz to síto tt nőnek, aki b eteg sé g k ö v etk eztéb en keresőkép telen volt. A z em líte ti ren d elet fog lalk o zo tt azokkal is, ak ik n em tu d ta k sz o p tatn i, ők le g feljeb b napi kél k o ro n a érté k ű cse c se m ő tá p sz e rt ig é n y elh e tte k arra az időre, am ely n e k ta rtam á ra szo p tatási seg ély já rt.

A b e te g s é g i b iz to sítá s s z a b á ly o z á s a a T a n á c s k ö z tá r s a s á g b u k á s a után 1919. sz e p te m b e r 30-án sz ü letett m eg a m a g y ar kor­ m án y 5 4 0 0 /1 9 1 9 . M . E. ren d elete a b etegségi és b ale­ setb iz to sítá s id eig len es szab á ly zá sáró l, am ely a k ih ird e­ tése nap ján - 1919. n o v em b er 15-én - lépett hatályba. A ren d e let h atály b alép ésév el h atály u k at v esztették a m u n k á sb iz to sítá s tá rg y á b a n 1919. m á rc iu s 2 1 -étő l a u g u sztu s 1-jéig kelt k o rm án y ren d eletek . A ren d e let 7. §-a b eteg sé g i biztosítási segélyek kö zö tt re n d e lk ez ik a szü lés eseté b en já ró segélyekről. E n n ek alap ján szü lés esete n ingyen já rt a szükséges szü ­ lészeti tám ogatás és gyógykezelés. A terh esség u to lsó négy hetéb en terhességi segély illette m eg a v ára n d ó s nőt az átlag o s n ap ib ér teljes ö ssz eg é b en . H a a terh esség i se g ély t négy hétnél hoszszab b ideig fo ly ó síto tták , a sz ü lésig tö rtén t tú lfiz eté st a g y erm e k ág y i seg ély b e be k ellett szám ítan i. A gyerm ekágyi segély a szü lés első napjától kezdve n y o lc h é tig já r t a ta g á tla g o s n a p ib é ré n e k te lje s ö sszeg éb en . H a a b iz to síto tt nő a g y erm e k ág y i segély id ő ta rtam á n ak lejárta után k ereső k ép telen volt, a b e te g ­ sége id ejére, de le g feljeb b eg y év ig táp p én zre volt jo g o ­ sult. A z egy év a g y erm e k ág y i seg ély m e g szű n é sén e k a n ap játó l szám ított. A zo k a b iztosított nők, akik g y erm ek ü k et szoptatták, a g y erm ek ág y i segély m e g szű n ését k övető tizenkét hétig szoptatási segélyt kaptak napi kettő korona (» sz e g ­ ben. A kik orvosi igazolás alapján a g y erm ek ü k et nem tudták szo ptatni, a szoptatási segély helyett en n ek az összeg ét m eg nem haladó érték ű csecsem ő táp szerb en részesü ltek . A szoptatási segélyen felül táp p én z is m eg ­ illette azt a nőt, aki a szoptatás idején b etegség m iatt k ereső k ép telen volt, vagy a csecsem ő igazolt betegsége m iatt az ő áp o lása céljából nem végzett m unkát. A b iz to síto ttal eg y h áz ta rtá sb a n élő és keresettel nem bíró , n em b iz to síto tt c salá d tag o k is m e g k ap tá k a sz ü k ­

ség es szü lészeti tám o g atást és g y ó g y k ezelést, valam int a g y erm ek ág y i seg ély t hat héten át napi három korona ö sszeg b en . A terh esség i, g y erm ek ág y i és szo p tatási seg ély re csak az a b iz to síto tt nő volt jo g o su lt, aki igazolta, hogy a sz ü lést m eg elő ző egy év alatt ö sszesen legalább három h ó n ap ig az O rszág o s M u n k ásb izto sító P énztár b izto síto tt tagja volt. A női család tag o k esetén a g y er­ m ek ág y i seg ély re való jo g o su ltsá g feltétele a tag b iz­ to sítási jo g v isz o n y á n a k fenti id ő tartam án ak m egfelelő ig azo lása volt. A terh esség i és a g y e n n e k ág y i seg ély t heti utólagos részletek b en fizette ki a p én ztár. A p én z tá r ann ak az ig én y jo g o su ltn ak a k észp én zseg ély eit, akinél v alam i­ lyen k ü lö n leg es k ö rü lm én y (pl. iszák o sság . elm ezav ar) k ö v etk eztéb en az a veszély fo rg o tt fenn. hogy a k iszo l­ g áltato tt ö sszeg et nem h aszn álja fel ren d eltetésszerű en , a vele közös h áztartásb an élő család tag k ezéh ez fizet­ h ette, ha az eg y én i k ö rü lm én y ek g o n d o s m érleg elésév el ezt in d o k o ltn ak találta. A z a b izto síto tt nő, aki terh essé­ gi vagy g y erm ek ág y i seg ély re, illetve az a női csalá d ­ tag. aki g y erm ek ág y i seg ély re volt jo g o su lt, nem kapta m eg a se g ély ét azo k ra a nap o k ra, am ely ek en m unk ab ér fejéb en m u n k át végzett. A z 5 4 0 0 /1 9 1 9 . M. E. ren d e lete t m ó d o síto tta, illetve k ie g ész íte tte az 1350/1922. M . E. rendelet, am ely a b e­ tegségi b izto sítási seg ély ek felem elésérő l cs k iterjesz­ tésérő l ren d elk ezett. Ez a jo g sz a b á ly k izáró lag a szülési seg ély ek eseté b en lép tetett életb e v áltozásokat. T o ­ v áb b ra is ingyen já r t a szükséges szülészeti támogatás és gyógykezelés. A terhességi segély v álto zatlan u l a ter­ h esség u to lsó négy hetéb en volt igén y b e v eh ető az átla­ go s n ap ib ér teljes ö sszeg éb en . A g y erm ek ág y i segély esetéb en sem tö rtén i v álto ztatás, u g y an ú g y nyolc hétig illette m eg a szü lő nőt az átlag o s n ap ib érén ek teljes ö ssz eg éb en . A szoptatási segély ö sszeg ét azo n b an napi tíz k o ro n a ö ssz eg re em elte fel a rendelet. A b izto síto ttal egy h áztartásb an élő és keresettel nem bíró, nem b izto síto tt család tag o k szülési segélyei tek in ­ tetéb en je le n tő s v álto zás történt. Új ellátási form aként vezette be a ren d elet a terhességi seg ély t a terhesség u to lsó négy hetéb en , v alam in t a szoptatási segélyt a g y e n n e k á g y i segély fele ö sszeg éb en . A terhességi és a g y erm e k ág y i seg ély a b izto síto tt tag átlagos n ap ib é­ rének teljes ö sszeg éb en já rt, azzal a k o rlátozással, hogy ö ssz eg e le g feljeb b napi tizen ö t k o ro n a lehetett.

A z 1 9 2 7 :2 1 . tö rvén y cikk A z 1907:19. tö rv én y cik k az ipari és kereskedelm i alk alm azo ttak betegségi és baleseti bizto sításáb an vál­ to záso k at hozott, de nem váltotta be a h ozzá fűzött rem én y ek et, ezért az I. világháború utáni évek b en a be­ tegségi és baleseti biztosításról szóló tö rv én y ek refo rm ­ já n a k a k ö v etelése folyam atosan nap iren d en v o lt.14 A z 1907:19. te. m ó d o sítása a k ö zv élem én y n ek régi k íván­ sága volt, a v álto zás fő k én t a biztosítási szerv ezetet é rin ­ te tte .15 Az. 1907:19. te. alapján a betegség és baleset ese­ tére való biztosítást az O rszág o s M unkásb eteg seg ély ző

történeti szemle a) A szükséges szülészeti segédkezés (bábád íj) 1s és és B alesetbiztosító P énztár teljesítette, m elynek a biz­ gyógykezelés. Ez m ag áb an fo g lalta azt a jo g o t, hogy a to sítást és a seg ély ezést közvetítő helyi szervei voltak a szü lészeti tá m o g atásra jo g o su lt az in tézet által kijelölt kerületi m u n k ásb izto sító pénztárak és a vállalati betegszü lész n ő t vagy az esetleg k ijelö lt több szü lészn ő seg ély ező pénztárak, ideértve a közlekedési vállalatok eg y ik ét veh ette igénybe. A g y ó g y k ezelést az intézet b eteg seg ély ző pén ztárait is. szerző d ö tt o rv o sai, vagy, ahol volt, szerző d ö tt szülész A b e te g sé g i és b alese ti b iz to sítá st az 1927:21. szak o rv o sai útján teljesítette. A szü lészeti segédkezés tö rv én y cik k h atály b alép ésétő l (1928. ja n u á r I.) kezdve n y ú jtá sa érd ek éb en az in tézet az ig én y jo g o su ltak ellátá­ az O rszág o s M u n k á sb izto sító Intézet (a továb b iak b an : sára o k le v ele s szü lészn ő k k el k ö tö tt m e g állap o d á st.19 in tézet) te ljesítette, am ely fela d ata it részben a k ö zp o n t­ M ás sz ü lészn ő t is fel lehetett kérni a szü lésh ez, ha az ban. részb en helyi szervei útján végezte. A z új tö rv én y ­ intézetnek nem volt cikk életb e lé p ésé v el k ije lö lt sz ü lé sz n ő ­ az 1 9 0 7 :1 9 . tö r ­ je , v ag y in d o k o lt v é n y c ik k m ég h a ­ sü rg ő s szü k ség e se ­ tály b an levő összes tében, de az intézet m e g fe lelő ren d e lk e­ az ebből szárm azott zése. és a törvényt k ö lts é g e i csak az m ó d o sító és k ie g é­ alapszabályban m eg­ szítő e g y é b m e g fe­ h atáro zo tt m értékig lelő tö rv é n y i re n ­ té ríte tte m eg. A z d elk ezések - kivéve O TI első a lap sz a­ az 1921:31. tö rv én y ­ b ály án ak 20 47. §-a cik k et - hatály u k at alapján a szülés le­ v esz te tté k . A z O r­ v e z e té sé é rt B u d a ­ sz á g o s M u n k á sb iz ­ pesten tizenhat, v i­ to sító Intézet e ln e ­ d ék en húsz pengőt, v ezését az 1928:40. elvetélés esetén B u­ te. 101. §-a O rsz á ­ d ap esten nyolc, v i­ gos T á rs a d a lo m Az Országos Társadalombiztosítási Intézet épülete (Budapest, Fiumei út) 1931 ben dék en tíz pengőt té­ b iz to sítási Intézetre rített m eg .21 H a a szü lészn ő i tám o g atásra a szülési, (OT1) v álto ztatta, am ely ren d elk ezés 1928. o k tó b e r Iillető leg az elv etélési esetből k ifo ly ó lag nyolc napon túl jé n lép ett h a tá ly b a .16 is sz ü k ség volt. a levezetési d íjo n felül a szülés utáni A betegségi és baleseti kötelező bizto sításró l szóló n yo lcad ik napon túl m inden nap ra a levezetési díj egy1927:21. te. az első rész V. fejezetéb en sz ab á ly o zta a tiz ed -eg y tized része is já rt. Ik erszü lés esetén - tekintet b eteg ség eseté re n y ú jta n d ó seg ély ek et - az e lő ző jo g ­ nélkül az ikrek sz ám á ra - a m eg térített d íjazás a m eg ál­ sz ab á ly o k h o z képest - m ár külön alfejezetb en so ro lv a lapított ö sszeg ek m ásfélszerese volt. fel a szü lés esetén ig é n y elh e tő ellátáso k at. b) Terhességi segély já rt a terh esség utolsó hat heté­ S eg ély ez ésb e n rész esü lh ete tt a b izto síto tt szü lő n ő re. a b izto síto tt nő tén y leg es ja v a d a lm a z á sa napi átlag á­ saját jo g á n , v alam in t a b izto síto tt felesége, m in t c sa lá d ­ nak vagy átlag o s n ap ib érén ek teljes összeg éb en . A tag, a férj jo g á n . F eleség h iányában a feleséggel eg y e n ­ csalá d tag n a k (feleség , illetve a h áztartási v ezető nő) ez lő feltételek k el és m értékben volt ig én y jo g o su lt az a nő. a seg ély csak a terh esség u to lsó négy h etére já rt. aki a b izto síto tt h áztartását vezette. A bírói g y ak o rla t a ö ssz eg e napi negyven fillér volt. H a a b izto síto tt szülő b iz to síto tt h áz ta rtá sá t v ez ető nő ig é n y jo g o su ltság á t nő a szü lést k ö v ető en je le n te n e be az igényéi, a ter­ az o k b an az esete k b en is m e g állap íto tta, a m ik o r a biz­ hességi segély k ezd ő n ap ja - a szü lés n apjától n eg y v en ­ to síto ttn ak tö rv én y es felesége volt. akitől nem vált el, keltő n ap n ak (hat hét) a v isszaszám ításáv al - eg y sze­ d e ak iv el nem élt együtt. T o v áb b á ig én y jo g o su lt c sa lá d ­ rűen m eg állap íth ató volt. A z igényt azo n b an ren d sze­ tag n ak ism erte el a b izto síto tt h áz ta rtá sá t vezető nőt rint a terh esség u to lsó szak áb an je le n te tté k be, ebb en az ak k o r is, ha az. közeli ro k o n a, például az a n y ja vagy a esetb en az intézeti o rv o s adott szak v élem én y t arról, n ő v ére v o lt.17 A csalá d tag n a k já ró szülészeti segélyek hogy a szü lés hat hét (család tag esetén négy hét) m úlva id ő tartam és m érték sz em p o n tjáb ó l kü lö n b ö ztek a biz­ b ek ö v e tk e zik -e.22 E nnek m eg állap ítása után fo ly ó síto t­ to síto ttat m e g ille tő szülészeti seg ély ek tő l. A tö rv én y az ta az intézet a terh esség i segélyt. A terhességi segély az 1907:19. te. 53. § -ában a g y erm e k ág y i segély te k in ­ o rv o s vagy a sz ü lész n ő által m eg állap íto tt időponttól a tetéb en k ifejezésre ju tó elv et átvette és k ite rjesz te tte a szü lésig abban az esetb en is já rt, ha az o rv o s vagy a terh ességi és a szoptatási segély re, m ivel m e g állap íto t­ szü lészn ő a szü lés id ő p o n tján ak k iszám ításáb an tév e­ ta, hogy e se g ély e k re csak az a b iz to síto tt nő volt igénydett. E tév ed és k ö v etk eztéb en a terhességi segély cím én jo g o su lt, aki igazolta, hogy a sz ü lést m e g elő z ő eg y év felm erü lt tú lfiz eté st a g y erm ek ág y i seg ély b e b eszám í­ alatt ö ssz ese n legalább hat h ó n apon át b eteg sé g esetére tani nem lehetett, kétség telen ü l azért, hogy az an y a a kíb izto síto tt volt. m életi idő alatt ne m aradjon a létfen n tartásh o z szü k ­ A z 1927:21. te. alapján szü lés esetén az aláb b i se g é ­ ség es an y ag i eszk ö zö k n élk ü l, illetve ne kényszerüljön lyezési fo rm ák illettek m eg az arra jo g o su ltak a t.

eg é sz sé g é t v e sz é ly e z te lő m u n k á ra .23 E n n ek a re n ­ d elk ez ésn e k a g y ak o rlati fo n to sság át m u tatja több, a M u n k á sb izto sítá si F első b író ság által ho zo tt d öntés. A b író ság i jo g a lk a lm a z á s szerin t a terh esség i, g y e rm e k á ­ gyi és szoptatási se g ély e k h ez való ig én y jo g o su ltság e ln y erésé h ez az 1927:21. te. 40. §-ának (2) bek ezd ése értelm éb en a tag n ak azt kellett ig azo ln ia, hogy a szü lés e lő re lá th a tó id ő p o n tjá t m e g e lő z ő eg y é v e n b elü l leg aláb b hat h ó n apon át b iz to sításra kötelezett a lk a l­ m azásb an állt. nem pedig, hogy a szü lés tén y leg es id ő p o n tját m e g elő z ő eg y évb en állt hat hó n ap ig ilyen alk alm az ásb a n . H a az intézet a z in tézeti o rv o s - b ár az id ő p o n t te k in te téb e n té v es - v élem én y e alap ján a szü lés e lő re lá th a tó id ő p o n tjá h o z v is z o n y ítv a a te rh e ssé g i se g ély h e z való ig é n y jo g o su ltság o t m e g állap íto tta, ezzel a tag a többi (g y e n n e k á g y i. sz o p tatási) szülészeti se g é­ lyekhez. való ig é n y jo g o su ltság á t is m e g sze re zte.24 E gy későbbi d ö n té s szintén m e g erő síte tte az előbbi á llá s­ p o n to t. A felp eres „1929. jú liu s 2 2-én G rav. IX 25-nek találtato tt és saját jo g á n b izto síto tt volt. A szü lés 1929. szep t. 14-én k ö v etk ez ett be. A szülészeti segély iránti ig én y t az in té z e t e lu ta s íto tta azo n a cím en , hogy felp eres eg y év en belül a szü k ség e s 180 napi tagság g al nem ren d elk ezett. A F első b író sá g m e g állap íto tta, hogy a m u n k a n ap o k sz ám ításán ál úgy az Intézet, m in t az első b író ság tév ed ett, és felp eres a szük ség es tagság g al ren d elk ezik . M eg állap íto tta a b író ság azt is, hogy az intézeti o rv o s a szü lés e lő re láth ató időpontja te k in te ­ tében tév ed ett, m ert m ár a té n y leg esn él I hónap p al elő b b felp erest a terh esség 9. h ó n ap jáb an lévőnek n y il­ v án íto tta . Ily en k o r a k érd éses segély elő fe lté telek én t irán y a d ó 1 év sz ám ításá n ak attól a napjától visszafelé kell tö rtén n ie, am ely nap ra az o rv o s - b ár utólag té v es­ nek b iz o n y u lta n - a leb eteg ed ést várta. A szám ítás ily m ó d já n ak h ely es és m éltán y o s v o lta m ellett szól u g y an ­ is az az alap o san feltéte lez h ető k ö rü lm én y , hogy az o r­ v o sn ak em líte tt té v ed ése hián y áb an felperes m ég m e g ­ szerez h ette vo ln a azt a tagsági időt, am i a szü lés té n y ­ leg es n ap ját m eg elő ző I éven belüli 6 hónap b ó l - b ár v itásan - h iá n y zo tt.” 26 c) G yerm ekágyi segély a szülés napjától kezdve hat héten át a biztosított nő tényleges ja v ad a lm a zása napi átlag ának vagy átlagos napibérének teljes összegében. A család tag jo g á n a feleséget napi negyven fillér illette m eg. H a a biztosított nő a g y en n ek ág y i segély lejárta után b etegség m iatt k eresőképtelenné vált, táppénzre volt jo g o su lt. Ez a rendelkezés az anyákat m eg kívánta védeni attól a hátránytól, hogy az anyaságuk alapján já ró se g é ly e z é sü k k ö v e tk e z té b e n eg y é b k é n ti a la p s z a ­ b ályszerű segélyezésükben jo g c so rb ítást szenvedjenek .27 A terhességi és g y erm e k ág y i segély fo ly ó sítá sa alatt tá p p én z nem volt adható. A tá p p én z és az em lített an y aság i seg ély ek célja az v olt, hogy az elv esz tett k ere­ se tet póto lják , és ezért a tö rv én y a se g ély ek h alm o zá sát nem e n g e d te m eg, te k in tettel arra, h o g y az anyasági segély a kárp ó tlást m egadta. A z a nő. aki terhességi vagy g y erm ek ág y i segély re való ig é n y jo g o su ltság á n ak tartam a alatt kereső fo g ­ la lk o zást folytatott, a fo g lalk o zás n ap jaira e se g ély e k et

nem ig én y elh ette. E zek n ek az ellátáso k n ak a ren d el­ tetése u g y an is az volt, h o g y a nő a szü lést közvetlenül m eg elő ző és az azt k ö v ető id ő szak o n át ne dolg o zzo n , an n ak érd ek éb en , hogy a saját és ú jszü lö tte eg észsé­ g én e k m eg ó v ása leh ető leg b izto sítv a legyen. A z a nő teh át, aki a védelm i időszakon belül k ereső m unkát vég zett, a se g ély ezés cé ljá t m ag a h iú síto tta m eg .28 d) S zo p ta tá si seg ély já r t a z o k n a k a b iz to síto tt n ő knek, napi hatv an fillé r ö sszeg b en , akik g y erm ek ü k et a g y erm ek ág y i seg ély m eg szű n ését követő tizenkét h étig m ag u k szoptatták. A feleség szoptatási segélye p ed ig napi h arm in c fillé r volt. A z a szo p tatási segélyre jo g o su lt nő, aki o rv o si ig azo lás szerin t nem volt képes szo p tatn i, a szo p tatási seg ély h ely ett m eg felelő értékű csecsem ő táp sz ert kapott. Ik erszü lés esetéb en a szo p ta­ tási s e g é ly az. ik re k sz á m á h o z k é p e st tö b b sz ö rö s ö sszeg b en já rt. A szo p tatási segélyben részesü lő nőnek tá p p én z volt ad h ató , ha a g y erm ek én ek igazolt b eteg ­ sége m iatt nem d o lg o z h ato tt.29 E llentétben a terhességi és a g y erm ek ág y i seg élly el, a szo p tatási segély nem a k ere set p ó tlását, h an em az an y a táp lálk o zásán ak ném i ja v ítá sá v a l az anyai szo p tatás elő m o zd ítását célozta, ezért a tá p p én zn ek m eg felelő esetb en való egyidejű k isz o lg á ltatásá t nem zárta ki. A jo g g y a k o rla t szerint „a szo p tatási seg ély re való igén y n ek a szem ély es sz o p ­ tatás tén y e nem elen g ed h etetlen feltétele. E szerint nincs kizárv a, hogy ilyen ig én y t o lyan b izto síto tt nők is érv én y esíth esse n ek , ak ik g y erm ek ü k et d ajk aság b a adni és en n ek k ö ltség eit viselni k én y telen ek .”30 A terhességi, a gyerm ekágyi és a szoptatási segélyre csak az a b izto síto tt nő v o lt jo g o su lt, aki igazolta, hogy a szü lés elő re láth ató id ő p o n tját m eg elő ző egy év en b e­ lül ö ssz ese n leg aláb b hat h ónapon át b eteg ség esetére b izto síto tt volt. A feleség n ek , m in t csalá d tag n a k e seg ély ek re v o n at­ k ozó ig é n y jo g o su ltság á t is csak ak k o r leh etett m eg álla­ p ítan i, h a szü lésén ek elő re láth ató időpontját m egelőző egy év en belül férje ö sszesen legalább hat hónapon át b eteg ség esetére b izto síto tt volt. E bben az esetben a fe­ leség m int család tag az em lített seg ély ek re ak k o r is j o ­ g o su lt volt, ha a férj a szü lés időp o n tjáb an m ár nem élt. A hat h ó n ap b a nem szám íto tt be az az idő, am elyen át az intézet a b iz to síto ttat táp p én zzel, terhességi és g y er­ m ekágyi seg élly el, kórházi vagy g y ó g y in tézeti áp o lás­ sal seg ély ezte. E zt a ren d elk ezést késő b b a 9 0 90/1931. M. E. sz. ren d elet 12. §-a úgy m ó d o síto tta, hogy a szülési se g é­ lyekre való ig é n y jo g o su ltság h o z a szü lést m eg elő ző kél év en belül leg aláb b tíz havi tagság volt szükséges. K éső b b a 6 5 0 0 /1 9 3 5 . M. E. sz. ren d elet 16. §-a úgy m ó d o síto tta a tö rv én y t, hogy a terh esség i, g y en n ek ág y i és a szo p tatási seg ély re m ár csak az a b iztosított nő volt ig én y jo g o su lt, aki igazolta, hogy a terhességi segélyre való ig én y e m eg n y ílását, v agy ha a terh esség i segélyre ig én y t nem tám aszto tt, a szü lés id ő p o n tját m egelőző tiz en n y o lc hón ap o n belül ö sszesen legalább kilenc hó n ap o n át b eteg ség esetére b izto síto tt volt. U gyanez v o n atk o zo tt a n a a férfira is, ak in ek a felesége tartott ig é n y t ezek re a seg ély ek re. A z ezt m eg elő ző ren ­

d elk ezés sz erin t a tíz h ó n ap o t a szülés m e g állap íto tt vagy ha a szü lés m ég nem tö rtént m eg - a szülés v élelm ezett id ő p o n tjátó l v isszam en ő le g kellett sz á m í­ tani. A bban az esetb e n , ha a szü lés m ég nem tö rtén t m eg, a terh esség i segély m e g n y ílásán ak a n ap jáh o z, ha a v áran d ó s nő m aga is b izto síto tt volt, hat heti id ő ta rta­ m ot, ha ped ig a g y erm e k et v áró nő a b iz to síto tt feleség e volt, a k k o r négy heti id ő tartam o t k ellett hozzászám ítan i és az így v élelm ez ett szülési napot m eg elő ző két éven belüli tíz havi tagság fen n állását kellett kim utatni. A z ú jabb ren d e lk ez és szerin t a terhességi seg ély re való ig én y jo g o su ltság a szü lés n apjától teljesen fü g g etlen , és az elő írt kilenc hó n ap o t m indig a terhességi segélyre v o n atk o zó igény m e g n y ílá sát és nem a szülés napját m eg elő ző tiz en n y o lc hónap o n belül kellett igazolni. A g y erm ek ág y i és a szo p tatási segély te k in te téb e n v ál­ to zatlanul a szü lés napja volt az irányadó, a kilenc havi tag ság o t tehát a szü lés napjától visszafelé kellett sz ám í­ tani. A tö rv én y h elyes érte lm e zé se szerint, ha a b iz to sí­ tott szülő n ő n ek a terhességi seg ély re az igénye m e g ­ n yílt. jo g o su lttá vált a terhességi segély után esed ék es g y erm e k ág y i és szoptatási seg ély re is, ez u tó b b ira a k ­ kor, ha a g y erm e k e élt és azt m aga szo p tatta.31 A te rh esség i, a g y erm e k ág y i és a szoptatási segély t az in tézet elv o n h atta attó l, aki az orv o s u tasításán ak szán d ék o san nem tett eleg e t, illetőleg az in té ze t által az o rv o s ja v a s la ta alap já n elő írt g y ó g y té n y e z ő t jo g o s indok nélkül nem vette igén y b e, és ezzel g y ó g y u lását k ésleltette, vagy ha e m a g ata rtása g y ó g y u lá sán a k k és­ leltetésére alk alm as volt. A te rh esség i, a g y erm e k ág y i és a szoptatási segély t heti u tó lag o s rész letek b e n az ig én y jo g o su ltn ak kellett k ifizetni. K ivételes esetb en ezek a seg ély ek az ig é n y jo ­ g o su lt b eleg y e zé se h ián y áb an is. a vele közös h áz ta rtá s­ ban élő csalá d tag n a k vo ltak kifizeth ető k , ha fen n á llt az ig é n y jo g o su lt eg y én i körü lm én y ei (pl. iszákosság , e lm ez av a r) k ö v etk eztéb en - az a veszély, hogy a k i­ sz o lg áltato tt ö ssz eg e t nem a segély cé ljá n ak m eg felelő m ó d o n h aszn á lta fel. H a a szoptatási seg ély re ig é n y jo ­ g o su lt an y a a g y erm e k ét e lh a g y ta vagy m eghalt, a sz o p ­ tatási seg ély e zé s h átra lév ő ta rtam á ra a szoptatási segély an n ak já rt, aki h itelt érd e m lő m ódon igazolta, hogy a g y erm e k et eltartja. M e sszem en ő en védte a törvény az. ig é n y jo g o su ltat an y a sá g áb an , m ivel ren d elk ezett arról, hogy c se g ély e k et m ásra nem lehetett átru h ázn i, e lz á lo ­ g o sítan i, le fo g laln i, b e sz á m ítá sn a k nem v olt helye ezek k el sz em b e n , és a se g ély e k rő l a b izto síto tt é rv é n y e ­ sen sem eg é sz b en , sem részben nem m o n d h ato tt le.32 A tö rv én y 31. §-a szerin t az intézet a lap sz ab á ly a a jo g sz a b á ly b a n m eg állap íto tt leg k iseb b m é rték ű se g é­ ly ek et a ren d e lk ez ésre álló fed ezet korlátai között fele­ m elh ette és k ie g ész íth e tte a k ö v etk ező ellátáso k k a l. A te rh esség i, g y erm e k ág y i vagy szo p tatási se g ély b en ré ­ sz e sü lő b iz to síto tt n ő n ek tej v o lt e n g e d é ly e z h e tő , leg feljeb b napi eg y liter m e n n y iség b en . A b iz to síto tt nő szo p tatási se g ély e fele m elh ető volt a sz o p tatás egész, tartam án vagy ta rtam án ak egy részén át a táp p én z m érték éig. A g y erm e k ág y i segély b en rész esü lő b iz to sí­ tott n őnek c sec sem ő k e le n g y c volt ad h a tó vagy k ö l­

csö n ö zh e tő . A b izto síto tt feleség én ek terhességi és g y erm ek ág y i seg ély e a férj tén y leg es ja v ad alm azása napi átlag án ak vagy átlag o s nap ib érén ek feléig, szo p ­ ta tási s e g é ly e p ed ig an n a k h a rm in c sz á z a lé k á ig fele m elh ető volt. A z 1929-ben k ezd ő d ő gazd aság i v ilág v álság okozta g azd aság i n eh ézség ek k ö v etk eztéb en a tö rv én y n ek ezt a p asszu sá t a 9 0 9 0 /1 9 3 1 . M. E. szám ú rendelet k ie­ g észítette azzal, hogy „ha a betegségi b iztosításban tartó san m u tatk o zó kezelési h ián y t m inden ren d el­ kezésre álló e g y é b eszk ö z alk alm azásáv al sem lehet k ik ü szö b ö ln i, a b etegségi b izto sítási szo lg áltatáso k at a szü k ség m é rték éh ez képest idő leg esen az alapszabály m e g felelő m ó d o sításáv al k o rláto zn i k ell.” A z alkal­ m a zh ató k o rláto záso k kö zö tt szerep elt, hogy a terhessé­ gi és a g y erm ek ág y i segély m érték ét a b iztosított nő tén y leg es ja v a d a lm a z á sa napi átlag án ak vagy átlagos n ap ib érén ek 5 0 % -áig leh etett csö k k en ten i. A z elő ző ek b en ism ertetett jo g sz ab á ly o k h o z képest ú jd o n ság volt a tö rv én y n ek az a ren d elk ezése, m ely szerin t a terhességi és g y erm ek ág y i segély helyett a seg ély e zé s ta rtam a alatt az in tézet az ig ényjogosult b e le e g y e z é s é v e l a n y a o tth o n b a n v ag y m ás h aso n ló in té z m é n y n é l in g y e n e s e llá tá st ad h a to tt. A z ilyen ellátás k ö ltség ét a bizto sító in tézet leg feljeb b a te r­ h esség i, illető leg a g y erm ek ág y i segély ö sszeg e erejéig az in tézm én n y el k ö tö tt m eg eg y ezés szerint fizette meg. Az anya- és csecsem ővédelem területén az ism ertetett törvény nagy előrehaladást jelentett. A kor egyik m eg­ oldandó feladata volt a csecsem őhalandóság csökkentése és az átlagéletkor m eghosszabbítása, núvel M agyaror­ szág rendkívül kedvezőtlen helyet foglalt el az európai csecsem őhalálozási statisztikában.33 A csecsem őkorban lévők életesélyeit szociális, egészségügyi és szociális po­ litikai eszk ö zö k k el igyekeztek befolyásolni. „L egna­ gy o b b jelen tő ség ű lépésnek az újszülött-védelem ben az anyasági biztosítás rendelkezéseit kell tartanunk.”34 Az anya- és csecsem ővédelm et szolgálta a törvénynek az az intézkedése is, am ely szerint az intézel a segélyek kiszol­ gáltatását a várandósság bizonyos szakától kezdődő rend­ szeres orvosi vizsgálattól tehette függővé, és ott. ahol anya- és csecsem ővédelm et szolgáló intézm ény m űkö­ d ön. az intézet a m inisztérium jóváhagyásával a szülési segélyek kiszolgáltatását a m egjelölt intézm ény igénybe­ vételéhez és igazolásához, köthette.35 A z an y aság i seg ély ek k ö zvetlenül a szülő nő eg ész­ sé g v éd elm ét, k ö zv etv e p ed ig az ú jszü lö tt eg é sz ség v é­ d elm ét szo lg álták . S ajn álato s m ódon a rossz gazdasági v iszo n y o k m iatt ez ek n ek a seg ély ek n ek az anyavédelm i je le n tő sé g e csö k k en t, m ivel a legtöbb, iparban alk alm a­ zott nő a terh esség i seg ély ideje alatt is végezte a többék ev ésb é n eh éz testi m u n k áját a kettős kereset m egszer­ zése é rd e k é b e n .36 E lő rem u tató volt a kor azon tö rek ­ vése is, hogy az an y a és csalá d v éd e lm e t célzó eg y e­ sü letek m u n k áját, am ely e k n ek a fő felad ata a terhes nők és g y erm e k ág y a so k g y ám o lítása, feltétlen ü l tám ogatnia k ellen e a b eteg p én ztárak n ak . E zek az eg y esü letek v é­ d ő n ő k et k ü ld tek a b eteg ek h ez, akik az áp oláson kívül v ezették a b eteg h áztartását is a beteg g y ó gyulásáig.

Jog

történetiszemleV_/

K o ra b eli kü lfö ld i kitekin tés A b etegségi b iz to sítás szülés esetén n y ú jto tt sz o lg ál­ tatásai n em zetk ö zi v iszo n y latb an nem m arad tak el a h aso n ló k ü lfö ld i b iz to sításo k n y ú jto tta se g ély e zé sek tő l, a h o g y ezt eg y 1930-ban k é sz ü lt ö ssz eh a so n lítás m u ta t­ ja ,37 am ely a m a g y a r sz ab á ly o zá ssal az o sztrák , a ném et és a cseh o rszág i adato k at v etette össze. Ausztriában - a m a g y ar ellátáso k k al azo n o s m ódon - h at-h at hétig já r t terhesség i és g y erm ek ág y i segély , am ely n e k ö ssz eg e a tá p p én zzel m eg eg y e ző volt. A szo p tatási se g ély a táppénz, ö ssz eg é n ek a fele volt, és tiz en k é t hétig v eh ette ig én y b e a bizto síto tt. N ém etországban a sz ü lést m e g elő z ő négy héten át, m ajd a szü lést köv ető en hat hétig n y ú jto ttak se g ély t a tá p p én z ö sszeg év el azo n o s m érték b en . A szoptatási seg ély itt is tizen k ét hétig illette m eg a nőt, ö ssz eg e a tá p p én z fele volt. E zeken kívül m inden szülés esetén eg y sze ri seg ély t fizettek , am ely n e k a felét az állam té­ rítette m eg. A C sehszlovákiában n y ú jto tt an y aság i se g ély e k azo n o sa k vo ltak az o sz trá k ellátáso k k al. Franciaországban 1930-ban lépett életb e új tö rv én y a sz o ciá lis b iz to sításo k terü letén , am ely a fen tiek h ez h aso n ló an sz ab á ly o zta a szülési seg ély ek et. A b iz to sí­ to tt n ő v ag y a b iz to síto tt fe le sé g e b áb a se g ély b e n , g y ó g y sz erellátá sb an és szülési segély b en ré sz e sü lh e ­ tett, am ely a g y e rm e k szü letésétő l szám íto tt hat hétig já rt a tá p p én zzel e g y e n lő m érték b en . E zen kívül, ha a b iz to síto tt saját g y erm e k ét sz o p tatta, a k k o r legfeljeb b eg y év ig szoptatási segély is m eg illette, am ely n ek ö ssz eg e a h arm ad ik h ónaptól fo ly am ato sa n csökken t. H a a jo g o su lt nem tudott sz o p tatn i, a k k o r tejjegy et k ap o tt, am ely n ek érté k e a szoptatási segély k éth arm a­ dát n em lép h ette tú l.38 Jugoszláviában a b etegségi b iz to sítás terü letén egy 1922. évi tö rv én y sz a b á ly o z ta a sz ü lés eseté n já ró seg é­ ly ek et, am ely ek k ed v e ző b b e k voltak az ed d ig ism er­ tetett o rszá g o k b an já ró ellátáso k n ál. A beteg ség esetén b iz to síto tt tagnak sz ü lés eseté n já rt a szülészeti segédkezés és g y ó g y k ez elés, a terh esség i se g ély t a szü lés elő tt két hó n ap ig , a g y erm e k ág y i se g ély t ped ig két h ó n ap ig a szü lés után veh ette ig én y b e, az alap b ér h áro m n e g y ed ö ssz eg é n ek erejéig . E zen kívül kelen g y ese g ély t is k ap o tt a sz ü lő nő az alap b é r tiz en n é g y sze res ö ssz eg e ere jéig . A szoptatási segély a gyerm ek ág y i se g ély m e g sz ű n é sé t k ö v ető h úsz hétig illette m eg a b iz­ to síto tta t, ö ssz e g e az a la p b é r fele volt. A terh esség i és g y erm e k ág y i seg ély re való jo g o su ltsá g elő fe lté tele volt le g aláb b h árom hónapi ta g ság az u to lsó egy év b en , vag y m e g sza k ítá s n élküli h árom h ó napi tagság a szü lés id ő p o n tját m eg elő ző en . A gazd aság i v álság azo n b an a ta g létszám , v alam in t a já ru lé k b e v é te l csö k k en é sére és a k iad áso k m e g em e lk e d ésé re v ez etett eb b en az o rsz á g ­ ban is. E nn ek k ö v etk ez m én y e k én t a deficit leküzd ése érd e k éb en az 1922-es tö rv én y t 1931. d e c e m b e r 5-én m ó d o s íto ttá k , a m e ly je le n tő s e n m e g s z ig o ríto tta a szü lési se g ély e k ig é n y b ev é telén ek feltételeit. A z új ren d e lk ez ése k sz erin t a te rh e ssé g i, a g y erm ek ág y i és a k clen g y e seg é ly re való jo g o su ltsá g m e g sze rz ésé h ez leg ­

14

aláb b tíz hón ap i tag ság k ellett az u to lsó év en át. vagy 18 hónapi tag ság az u to lsó két év b en . E m ellett a se g é­ lyeknek az id ő tartam át is csö k k en tették . A terhességi és a g y erm ek ág y i segély csak hat-hat hétig, a szoptatási seg ély p ed ig 12 h étig já rt.39 Lengyelországban ebben az időben az. any aság i b iz­ to sítás szo lg áltatásai kö zö tt az orvosi kezelés, a szü k sé­ g es szü lészeti seg éd k ezés. to v áb b á a szülészeti és a szo p tatási seg ély szerep elt. A szülészeti seg ély t nyolc h étig leh etett ig én y b e venni, és elő írás volt, hogy hat hét le h ető leg a szü lés utáni időre essen, ö sszeg e a m u n ­ k ab é r fele volt. A szü lészeti segély lejárta után tizenkét h étig szo p tatási seg ély já rt.40 A z angol bizto sítási ren d szer m ind a m agyar, m ind a többi eu ró p ai állam étó l n ag y m érték b en külö n b ö zö tt, de a társa d alo m b iz to sítá ssa l fo g lalk o zó szak értő k m égis fo n to sn ak ta rto tták a m eg ism erését, m ivel kitűnő e re d ­ m én y ek et m u tato tt fel és n ép szerű ség n ek is ö rv en d ett.41 A z angol beteg ség i b izto sítás h áro m féle k észp én zse­ g ély t ism ert: a táp p én zt, a ro kkantsági seg ély t és a szü ­ lészeti seg ély t. A b izto síto tt nő és a b izto síto tt felesége e g y arán t részesü lt a szü lészeti seg ély b en . H a a feleség is b izto síto tt volt. a k k o r kettő s ö sszeg b en já rt. A p én z­ tá r k ettő s ö sszeg et fo ly ó síto tt an n ak a b izto síto tt n ő nek is, aki férjh ezm en etele után is fo ly tatta b izto sításra k ö telezett fo g lalk o zását. A szülészeti seg ély re csak az v o lt jo g o s u lt, aki m e g e lő z ő le g 4 2 h etes ta g ság o t szerzett és 42 heti já ru lé k o t fizetett be. A szü lés esetén já ró segélyek bevezetése a társad a­ lo m b izto sítás beteg ség i ellátásain ak ágazatában elő ­ relép és volt azon az úton, ahol a cél a születések szá­ m ának az. em elk e d ése volt, am ire külö n ö s hangsúlyt hely eztek a két világháború közötti időszakban. A lfréd G rotjahn p rofesszor, a berlini eg y etem tanára a N é­ m eto rszág b an tap asztalh ató népesség csö k k en és m eg ­ szü n tetésére eg y k ü lönleges m eg o ld ást ja v aso lt.42 A p ro fesszo r a társad alo m b izto sítás keretén belül a szülők b izto sításán ak , m int külön ág azatn ak a bev ezetését látta o lyan eszk ö zn ek , am ely nép esed ésp o litik ai szem p o n t­ ból ered m én y ek et m utathat fel. M eglátása szerint m ár az (N ém eto rszág b an ) érv én y es társadalom biztosítási jo g ­ ban voltak olyan tételek, am elyek kiindulási pontként szo lg álh attak ; ilyen volt az ö zv eg y ség és árvaság esetére sz ó ló b iz to sítá s , v a la m in t a g y e rm e k á g y i se g ély . E lk ép zelése szerint ahhoz, hogy a szülők b izto sítása tel­ je s leg y en , az is szükséges, hogy a n épesség je len tő s részére kiterjedjen, tehát az összes nőtlen és hajadon, valam int g y erm ek telen , jö v ed elem m el bíró szem élyt be kellene vonni a teh er v iselésébe, az o k n ak a kivételével, akik n ek jö v e d elm e a létm inim um alatt volt. A já ru lé k te ­ h er m eg h atáro zását prog resszív en gondolta, azaz a havi jö v e d ele m százalék áb an tartotta célszerű n ek m egha­ tározni annak m értékét. „E bben az elgondolásban a n őt­ lenség, illetőleg hajadon állapot, valam int a gyerm ektelenség okai k ö zö m b ö sek , m ert a biztosítási já ru lék fiz e té s é t n em b ü n te té s k é p p e n g o n d o lju k , hanem k izáró lag m int azoknak a családi terheknek részbeni viselését, m ely terh ek et a so k g y erm ek esek n ek inkább kell v iseln iö k , m in t a tö b b iek n ek .”43 G rotjahn profesz-

szó r azt g ondolta, hogy a szülők bizto sításán ak a m eg­ terem tésével a b első piac a vásárló erő tekintetében nye­ reség re fog szert tenni, m ert em elk ed n i fo g az elsőrendű szü k ség leti cik k ek re irányuló kereslet. A g y erm ekpótlék m érték én ek m eghatáro zásán ál ja v aslatá b an eltér attól az alap elv tő l, hogy a b efizetett já ru lék ö sszeg éh ez igazo d ­ jo n a g y erm ek ek után já ró ellátás. „H a m ár e g y sze r a b izto sítás való ság g á válik, m inden anyánál a g yerm ek sz ü lé se o ly a n c s e le k v é ss é m a g a sz to su l, a m e ly őt k ö zv etlen és ö rö m teljes k ap cso latb a hozza az állam m al, m in t a társadalm i k özösség k épviselőjével, m inthogy a g y erm e k m e g szü lése által g y e rm e k já ra d é k ra szerez

jo g o t. M ég a leg szeg én y eb b anya is e m ódon érezni fo g ja , h o g y n e m c sa k a n y a g ila g , h an e m e g y ú ttal eszm én y ileg is elism erik és érték elik azt a társadalm ilag je le n tő s szo lg álato t, m ely et ő az anyasággal vállal."44 Ö ssz eh aso n lítv a a m a g y ar tá rsad alo m b izto sítás szü ­ lés esetén n y ú jto tt ellátása it a m ás o rszág o k b an szab á­ lyozott szü lési seg ély ek k el, eg y etérth etü n k azzal az a hetv en évvel ezelő tti m eg állap ítással „hogy nincs az a kü lfö ld i állam , am ely b eteg ség , szülés esetéb en oly m ag as érték ű szo lg áltatá so k a t n y ú jtan a, m int am ennyit a mi a n n y isz o r leb ecsü lt, tu d a tla n ság b ó l m egszólt, k ig ú n y o lt beteg ség i b izto sító in té ze te in k ” .45

Jegyzetek----------------------------------------------------------* A já n lo m e z t a ta n u lm á n y t m e n to ro m n a k , d r. H á g e lm a y e r Istv án n én ak 75. szü letésn ap ja alkalm ából. 1 L a c z k ó Istv án : A magyar munkás- és társadalombiztosítás története (B u d ap est. Táncsics K önyvkiadó. 1968, 38. p.) 2 L ásd az 1891:14 tö rv én y cik k indokolását. 3 A jo g sz a b á ly leb eteg ed ést em lít, am i a la tt a szü lést kellett érteni. 4 A táp p én z a já ru lé k k iszám ításán ak alapjául sz o lg áló összeg fele volt. A tö rv én y cik k 16. §-a szerin t a tagok já ru lé k a it vagy az á tla­ g o s k ö zö n ség es n ap ib ér vagy a valósággal élv ezett n ap ib ér alapján állap íto tták m eg. A zt, h o g y a k ét bér közül m elyiket vették alapul, az ad o tt p én ztár alap szab ály a határozta meg. 5 L á z á r L ászló: Az 1907. évi XIX. t.-c. és a Máv. betegségi biztosítás kialakulása (M u n k aü g y i S zem le. 1932. 7 - 8 . sz. 351. p.) 6 A p é n z tá ri ta g k ö z ö s h á z ta rtá s b a n é lő c s a lá d ta g ja i a tag já ru lé k a in a k felét fizették , ha n em volt k erese tü k és a z O rszág o s M u n k á s b e te g s e g é ly z ő é s B a le s e tb iz to s ító P é n z tá rb a ö n k é n t beléptek. 7 T áp p é n z cím én a b izto síto tt tag járu lé k á n a k kiszám ításánál alapul v ett átlag o s napi b érö sszeg fele já rt. A betegségi b iztosítások esetén a tag o k a já ru lé k o k a t átlag o s n ap ib ér-o sztály o k szerin t fizették. A b iz to síto tt tag o k já ru lé k a az átlag o s n ap ib ér két száza­ lékánál k ev eseb b és négy sz ázalék án ál tö b b nem lehetett. A z á tla­ g o s n ap ib ér-o sztály o k at az O rszág o s M u n k á sb eteg seg ély ző és B a lesetb izto sító P én ztár alap szab ály aib an á llap íto tta m eg. A b iz ­ to síto tt tag o k n ak az átlag o s n ap ib ér-o sztály o k b a v aló beso ro lása tén y leg es fizetésü k v ag y b érük alapján történt. 8 L ásd az 1907:19. te. 52. ij-ához fű zö tt indokolást. 9 L ásd a z 1907:19. te. 55. § -áh o z fűzött indokolást. l0 T ró csán y i L ászló : A Magyar Tanácsköztársaság munkaügyi jogalkotása (Jo g tu d o m án y i K özlöny, 1969. 6. sz., 325. p.) 11 A l-'orradalm i K o rm án y zó tan ács 1919. m árciu s 29. napján kiadott X X L ren d elete. l2 T ró e s á n y i L á sz ló : Munkajog. In: H alász P á l- K o v á c s Ist­ v á n —P esch k a V ilm o s (szerk.): A magyar Tanácsköztársaság jogalkotása (B u d ap est, K ö zg azd aság i és Jo g i K önyvkiadó, 1959, 334. p.) 13 A z átlag o s n ap ib ér ö tféle volt: öl k orona, akiknek keresete nem vo lt, vagy k eresete leg feljebb öt k o ro n áig terjedt: tíz korona, ak ik n ek n ap ib ére öt ko ronától tíz k oronáig terjed t; tizenkét k o ro n a, ak ik n ek n ap ib érc tíz koronától tizen n ég y k oronáig ter­ je d t; tizen h at k o ro n a, ak ik n ek n ap ib ére tizen n ég y koronától tizen ­ nyolc k o ro n áig terjed t; h ú sz korona, ak ik n ek n ap ib érc huszonkét ko ronánál n ag y o b b volt. 14 L aczkó: i. m. 120. p. 15 L ásd az. 1927:21. te. általán o s indokolását. 16 A h atály b a lép tető jo g sz a b á ly a 3960/eln. 1928. N .M .M . rendelet volt. 17 N o v ák D énes: A betegség esetére biztosítottak segélyezésre jogo­ sult családtagjai (T á rsa d a lo m b iz to sítá s. S zem le. Munkaügyi Szemle. 1936. 3. sz., 135. p.) 18 K álm án M ihály: Társadalmi biztosítás. Szemle (M u n k aü g y i S zem le, 1928, 3. sz., 108. p.)

l9 T e m o v sz k y Jenő: A kötelező biztosítás munkaköre az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemben ( Munkaügyi Szemle, 1933, 1 1. sz., 529. p.) 20 A z O T I első alap szab ály át a m. kir. népjóléti és m unkaügyi m i­ niszter 1929. évi 1700. eln. sz. ren d elete határozta m eg. Lásd: Az Országos Társadalombiztosító Intézet Alapszabálya (B udapest, P esti K ö n yvnyom da R é szv én y társa ság . 1929, 29. p.) 21 É rdekesség, h o g y késő b b a v id ék en levezetett szülésért tíz pengőt, az elv etélésn él való segédkezésért ö t pengőt térítettek cs a k m eg. L ásd Az Országos Társadalombiztosító Intézet

Alapszabálya az 1935. évi december hó 31-ig jóváhagyott módosításokkal kiegészített szöveg jegyzetekkel (B udapest, P allas Irodalm i é s N yom dai R t.. 1935, 48. p.) 22 M áthé István: Társadalombiztosítási jogszabályok és útmutató (B udapest, P esti L loyd-nyom da, 1939, 217. p.) 23 T ernovszky: i. m . 529. p. 24 M b. Fb. II. 1475/1929. In: Joggyakorlat. Szemle (M unkaügyi S zem le, 1932. 11. sz., 560. p.) 25 A v árandósság kilencedik hónapjában lévőnek. 26 Joggyakorlat. Szemle (M unkaügyi S zem le, 1933. 3. sz., 144. p.) 27 L ásd a z 1927. év i X X I. te. 40. §-án ak részletes indokolását. 28 L ásd a z 1927. év i X X I. te. 40. §-ának részletes indokolását. 29 K álm án M ihály: Társadalmi biztosítás. Szemle (M unkaügyi S zem le, 1928. 3. sz., 108. p.) 30 Joggyakorlat. Szemle (M unkaügyi S zem le, 1933. 4. sz., 195. p.) 31 M áthé István: Társadalombiztosítási jogszabályok és útmutató (V III., átdolg. é s bőv. kiadás. B udapest, F üggetlen-nyom da, 1947. 325. p.) 32 T ern o v szk y : i. m ., 530. p. 33 P feiffer M iklós: Magyarország anya- és csecsemővédelmi fela­ datai (M unkaügyi S zem le, 1930. 7. sz., 277. p) 34 P feiffer: i. m ., 280. p. 35 T ern o v szk y : i. m ., 530. p. 36 P feiffer: i. m ., 280. p. 37 L ásd: B ik k al D én es: Betegségi biztosításunk szolgáltatásai nemzetközi megvilágításban (M unkaügyi S zem le, 1930. 8 -9 . sz., 3 5 0 -3 5 2 . p.) 38 N ádujfalvy Jó zsef: Az új francia szociális biztosítás (M unkaügyi S zem le, 1929. 5. sz., 176Í-I77. p.) 39 S iftár: Reformtörekvések a jugoszláv társadalombiztosításban (M unkaügyi S zem le, 1932. 12. sz., 6 1 1 -6 1 2 . p.) 40 Társadalombiztosítás. Szemle (M unkaügyi S zem le, 1933. 9. sz., 400. p. L ásd m ég: S zeibert János: A lengyel társadalombiztosítás reformja. M unkaügyi S zem le. 1935. I. sz., 28. p.) 41 N ád u jfalv y József: Az angol társadalombiztosítás (M unkaügyi S zem le, 1936. 7. sz., 357. p.) 42 G rotjahn A lfréd: A szülők kötelező biztosítása, mint a népfogyat­ kozás ellenszere (Társadalom politika, 1930. 3 -4 . sz., 2 4 5 -2 5 2 . p.) 43 G rotjahn: i. m ., 247. p. 44 G rotjahn: i. m ., 251. p. 45 Munkaügyi Szemle, 1942. 1. sz.. I. p. A z 1891:14. törvénycikk ötven év es ju b ile u m a alkalm ából írt vélem ény.

15

H e rk e C so n g o r:

A súlyosítási tilalom fogalma történeti és jogelméleti megközelítésben - A jogintézmény hazai történeti fejlődése 1962-ig * h atály o s b ü n te tő eljárási jo g b a n a sú ly o sítási tila ­ lom m e g találh a tó a m áso d fo k ú eljárásb an , a h a r­ m adfokú eljárásb an , a m eg ism é telt eljárásb an , a re n d k ív ü li p e ro rv o s la to k so rá n , ső t, e g y e s k ü lö n eljáráso k b an is. A b ü n te tő eljáráso n kívül a refo rm atio in p eiu s tilalm áró l b eszé lh etü n k a sz ab ály sértési jo g b a n is, h iszen a szab á ly sérté sek rő l szóló 1999. évi LX1X. tö rv én y 92. § (4) b ek e zd é se szerin t a b író ság az eljárás alá v o n t sz e m é ly te rh é re a sz a b á ly sé rté si h ató ság h a tá ro z a tá b a n m e g á lla p íto tt ren d e lk e z é se k n é l h á trá ­ n y o sab b ren d e lk ez ést csak a k k o r h ozhat, ha a tá rg y a lá ­ so n új b izo n y íték m erül fel, és en n e k alapján a b íróság o ly an új lényt á llap ít m eg, a m ely n e k folytán sú ly o sab b m in ő sítést kell alk alm az n i, vagy je le n tő s m értékben sú ly o sab b b ü n te tést kell kiszabni. S őt, a polgári e ljá rá s­ jo g b a n is érv é n y esü l a ne ultra petitum elve: az 1952. évi III. tö rv én y (P p.) 253. § (3) b ek e zd ésén ek első m o n ­ d ata szerint a m á so d fo k ú b író ság az első fo k ú b íróság ítéletét csak a felleb b ezési (csa tla k o zó fellebbezési) k ére lem é s a felleb b ezési ellen k é re le m korlátai között (247. §) v álto ztath a tja m eg, e ko rláto k k ö zö tt azo n b an a p erb en érv é n y esített jo g , illető leg az azzal szem ben fe l­ h o zo tt véd ek ezés alap jáu l szo lg áló oly an k érdésekben is h atáro zh at, am ely ek b en az első fo k ú bíró ság nem tá r­ g y alt, illető leg nem h a tá ro z o tt.1 A sú ly o sítási tilalo m a felleb b ez és és a rendkívüli p ero rv o sla to k során a vád lo tt ja v á t szo lg álja, fü g g et­ lenül attól, hogy ki a jo g o rv o sla t b en y ú jtó ja. E z a v á d ­ lott saját m ag a is lehet, leh et az ügyészség is, aki a Be. 324. § (2) b ek e zd é se alapján a vád lo tt ja v á ra is nyújth at be felleb b ez ést, és u g y an íg y nem csak a vád lo tt terhére, h an em annak ja v á ra is é lh e t rendkívüli p ero rv o sla­ tokkal (B e. 409. §; 41 7 . §; 43 1 . §; 44 0 . §). E m ellett a v éd ő n ek is teljes körű fellebbezési és a vádlott k ife­ je z e tt tiltó ren d e lk ez ése hián y áb an rendkívüli perorv oslati jo g a van a v ádlott ja v á ra . S őt, m ás sz em é ly ek is élh etn e k a te rh elt ja v á ra vag y te rh é re p ero rv o slati jo g u k k a l (terhelt tö rv én y e s k ép v iselő je, nagykorú h o z ­

A

z á ta rto zó ja. eg y é b érd e k elte k stb.). M ik ö zb en tehát az ü g y ész a v ád lo tt ja v á ra és terh ére is b en y ú jth at peror­ vo slato t, ad dig a többi jo g o su lt ezt a jo g á t csak egy irán y b an (vagy a v ád lo tt ja v á ra , vagy annak terhére) érv én y esíth eti. A refo rm atio in peius tilalm án ak nincs je len tő ség e a v ád lo tt terh ére b en y ú jto tt p ero rv o slat esetében. Á llam i k ö zv ád ló szerv k én t az ü g y ész m in d k ét irányban fel­ lép h et. m ik ö zb en a m ag án v ád ló és a p ó tm ag án v ád ló csak a v ád lo tt terh ére n yújthat be p erorvoslatot. A sú ly o sítási tilalo m leh ető v é k ív án ja tenni a vádlottnak, hogy az ő általa sú ly o sn ak és jo g ta la n n ak talált ítélet ellen a sz ám á ra ren d e lk ez ésre álló p erorvoslatokkal élh essen , d e ú gy, hogy ne legyen m eg ann ak a rizikója, h o g y a p ero rv o slato t, an élk ü l, hogy az ítéletet m eg a­ la p o zatlan ság m iatt h atály o n kívül h ely ezn ék , a terhére m eg v álto ztatn ák . A d ö n tésre jo g o su lt b író ság alapjában v év e m in d ig kö tv e van a refo rm atio in peius tilalm áh o z, ha u g y an azo n tettről való újbóli d ö n tésre abból az o kból kerül sor, hogy a v ád lo tt vagy a ja v á ra az ü g y ész­ ség , illetve egy m ásik jo g o rv o sla tra jo g o su lt p ero r­ v o slattal él az ítélet ellen. A sú ly o sítási tilalo m n ak m eg kell ő rizn ie a h atáro zath o zatali eljárás szabadságát: az ítéletet vagy tu d o m ásu l kell venni, vagy a h átrányos m e g v álto ztatás rizik ó ja nélkül lehet pero rv o slattal élni. Az. új ítéletn ek azo n b an a m e g tám ad o tt ítélettel ö ssz e­ h aso n lítv a sem a b ű n ö sség k im o n d ása, sem a jo g k ö v e t­ k ezm én y v o n atk o zásáb an nem kell azo n o sn ak lennie. A felh a szn á lá s terü letére és a súlyosítási tilalom m ér­ ték ére n ézv e je le n tő s a v ád lo tt döntési szab ad ság a. A sú ly o sítási tilalo m eb b ő l a szem p o n tb ó l egy „eljárási v éd ő jo g ” ,2 am ely n ek ellen sú ly o zn ia kell a perorvoslat b en y ú jtását g átló tén y ező k et. A vádlott d ö n tése a sú ly o ­ sítási tilalo m h ián y áb an p szich o ló g iai k en y szerszitu áció n ak lenne k itév e,3 am ely b en neki k ellen e eld ö n ten ie, h o g y az ítéletet elfo g a d ja (az ott k iszab o tt szankcióval e g y ü tt), v agy az általa b en y ú jto tt p ero rv o slat esetén attól k ellen e félnie, hogy abból h átrán y a szárm azh at. A refo rm atio in p eius tilalm a k iu tat m utathat a v ádlottnak eb b ő l a d ile m m á b ó l, am ely alapján jo g g a l b ízhat abban, hogy a p ero rv o slat b en y ú jtása nem érinti h átrányosan a h elyzetét. Jo g g al nevezi tehát M o ln á r a refo rm atio in peius tilalm át a „fé lelem m en tes felleb b ezés elv én e k ".4

1. A reform atio in peiu s tilalom fogalm ának kialakulása A refo rm atio in p eiu s m eg jelö lés eg y , az eljárásjo g ­ gal ö ssz ek a p cso lt róm ai jo g i tén y állásb an je le n t m eg elő szö r. E z a tézis az L 1 pr. C od. d e ap p cllatio n ib u s et rela tio n ib u s, 4 9, 1 d ig e sztah ely re utal, am ely a kö­ v etk ező t m ondja: „A p p ellan d i usus q u am sit frequens q u am q u e n ecessariu s, n em o est qui nescial, quip p e cum in iq u itatem iu d ican tiu m vei im p eritiam recorrigat: licet n o n n u m q u am bene latas se n ten tias in p eiu s reform et, neq u e en im u tiq u e m eliu s p ro n u n tiat qui n ovissim us sen len tiam laturus e s t.”5

A k ifejezé s a 18. sz ázad b an m ég ism eretlen volt.6 A 19. század k ez d etén tű n t fel elő sz ö r G ö n n e m é l,7 aki azo n a v élem én y en volt. hogy az ítéletn ek ren d es jo g o r­ v o slato n keresztül az ellen lel h átrá n y ára való m e g v ál­ to z tatása (re fo rm a tio in p eiu s) ne legyen követelhető. E z a két forrás e re d m én y te le n v itá k h o z v ez etett a fo g alo m ere d eté t illető en . A d ig e sztah ely en m e g fo g a l­ m azo tt „in p eius refo rm are” alatt azt a sz atirik u s m e g ­ je g y z é s t érte tté k , hogy a bírók, ak ik a jo g o rv o sla tró l d ö n te n ek , nem feltétlenül a leg jo b b b író k .8 A zt a k ije ­ le n tést, h o g y e g y á lta lá n jo g o s u lta k -e , és h a igen, m ily en m é rték b en (m ily en irán y b an ) jo g o su lta k a bírók a felleb b ezési eljárásb an arra. hogy m eg v álto zta ssá k az a lsó b b fo k ú b író ság o k ítéleteit, ez az idézett hely nem ta rtalm a zz a.9 A fogalom ered etérő l tarto tt vita ezért c sa k an n a k tú lé rték e lő d ésérc világít rá. L in d e m ár eb b en az időben k ifo g áso lta azt. hogy a fo g alo m h o z nem k ap c so ló d ik sem elv i, sem g y ak o rlati k ö v etk ez­ m ény. csak a jo g in té z m é n y neve b ír nagy je le n tő sé g g e l az e ljárásjo g sz á m á ra .10 K apsa szerin t a tú lérték elés h atásai m e g állap íth ató k m a n ap ság is a refo rm atio in p e iu s in té z m é n y é n e k m e g é r té s é b e n .11 A jo g in té z ­ m én y ek n ek e g y ség e s d o g m atik ai alap o t kell bizto sítan i, am elly el sab lo n o sán m inden oly an p ro b lém ás esetet m eg lehet o ld a n i, am ely e k re a törvény nem tartalm az k ifejezett ren d e lk ez ést, és ez ug y an ú g y igaz a refo rm a­ tio in p eiu sra (annak tilalm ára) is .12 G y ak ran em leg e te tt ily en elm életi alap a ren d e lk ez ési jo g és a jo g o rv o sla t term észete. A z in d ítv án y o k h o z való k ap c so ló d á sb ó l (d iszp o z íc ió s elv ) is k ö v etk ez teth etü n k a refo rm atio in p eiu sra, és m e g in d o k o lh a tju k vele a felleb b ezési e ljá ­ rásban való alk alm az ásá t, m eg felelő m e g h atá ro z ás h iá­ n yában p ed ig a refo rm atio in peiust m in d ö ssze m e g en ­ g ed h e tő n e k ta rth a tju k .13 Jo g ilag egyszerű n ek tűnik ezzel szem ben a jo g o rv o s­ lat term észetév el m eg m agyarázni a refo rm atio in peius tilalm át. H a a súlyosítási tilalom a jo g o rv o sla t term ész e­ téhez tartozik, ak k o r annak azokban az esetek b en is é rv én y esü ln ie kell, am ely ek et nem szabályoz a tö rv én y ­ hozó. H a ez az érv elés helyes lenne, a k k o r nem engedne kivételt a reform atio in peius m eg en g ed h ető ség e a ló l.14 A fogalom m e g h atáro zásáh o z felhasznált legtöbb d og m atik ai alap az eljárásjo g ra irányul, vagy a jo g o r­ voslat term észetére való utalással nagyon általán o sn ak bizonyul. E bből adó d n ak K apsa szerint a refo rm atio in p eiu s tilalm ával kapcsolatos, m inden (büntető, polgári, k ö zig azg atási) eljárásjogban m eg jelen ő n eh é zség .15 A fellebbezési eljárás e nézet szerint nem aliud k ap cso lat­ ban áll az alap eljárással, hanem látszólag a végül döntő szerv in té zm én y i b iz to n sá g án k eresztü l k ü lö n b ö zik attól. A refo rm atio in p eius m e g jelö lés nem norm atív, h anem d esk rip tív fogalom , am ely n ek terjed elm ét k ü ­ lö nbözően h atáro zz ák m eg. T ág érte lem b en m e g fo g a l­ m azva azt értjü k e fo g alo m alatt, hogy ezzel az állam i szervek azon jo g o su ltsá g a van kö rü lírv a, hogy eg y d ö n ­ té st a c ím z e tt h á trá n y á ra v á lto z ta sso n m e g .16 A z eljárásjo g b an refo rm atio in p eiusról abb an az esetben b eszéln ek , ha egy m a g asab b fokú szerv o k o zz a a

h átrán y t, m ik ö zb en tőle a jo g o rv o sla tta l eg y jo b b d ö n ­ tést v á rta k .17 A z idők folyam án ennek a tartalm i m eg ­ h atáro zá sn ak m in d ig ú jabb és ú jabb k o rláto zásait tar­ to tták szü k ség esn ek . E zek et a k ü lö n b ö ző vélem én y ek et ö ssz efo g la lták , és a refo rm atio in p eiu st (a tilalom sz em szö g éb ő l) úgy d efin iálták , m int m inden egyes, az. új ítélő b író ság által fo g an ato síto tt, h ivatalból b ek ö ­ v etk ezett, és a fő k érd ést érin tő d ö n tés m eg v álto ztatása an n ak h átrán y ára, ak in ek ja v á ra a jo g o rv o sla to t b en y ú j­ to ttá k .18 A m ellék k érd ések h átrán y o s m eg v álto ztatását, k ü lö n ö sen a k ö ltség ek rő l való h átrán y o s ren d elk ezést m ár ez en szerző k szerin t sem érin tette a refo rm atio in p eiu s p ro b lém ája. A refo rm atio in p eiu s k o rlátozása teh át csak a fő k érd ésre k o n cen trált. A zt azo n b an K apsa sem ta rto tta szü k ség esn ek , hogy a refo rm atio in peius m e g en g ed h ető ség év el k ap c so lato s d efin íció b a a fő­ k érd ést m int fogalm i elem et felv eg y ék . S zerin te is csak azt kell v izsg áln i, hogy a létező állam i hatósági aktust m en n y ib en szab ad h átrán y o san m eg v álto ztatn i, és erre ki jo g o s u lt.19 A felleb b ezési eljárásb an a fogalom felü lérték elésé­ nek leh ető ség e m iatt nem v eszély telen a refo rm atio in p eiu s fo g a lm á v a l d o lg o z n i. H ess sz e rin t k ö n n y en ráveszi ug y an is az em b er m agát arra, hogy az eljárásjog tartalm i m e g h atá ro z ását átv eg y e, és an aló g m ódon egy m eg o ld ást k eressen az eljárásjo g h o z, n oha elő szö r azt k ellen e m eg v izsg áln i, hogy a refo rm atio in peius jo g i­ lag h o v a tarto zik a felleb b ezési eljárásb an .20 A m in t az itt k ifejtettek b ő l is látszik, a súlyosítási tilalo m n ak a m a g y ar jo g i szak n y elv b en két fogalm a alak u lt ki: az eg y ik sú ly o sítási tilalo m k én t, a m ásik a refo rm atio in p eiu s tilalm ak én t jelö li m eg a jo g in ­ tézm én y t. E z fő k én t a n ém et b eh atásn ak köszönhető, hiszen a n ém et jo g i szak n y elv is ezt a két fogalm at haszn álja (D as V ersch lec h teru n g sv erb o t; D as V erbot d é r refo rm atio in peius). A z angol jo g i szaknyelv első ­ so rb an a latin n y elvből szárm azó k ifejezést alkalm azza (P ro h ib itio n o f the refo rm atio in peiu s), és ez je lle m ző a tö b b i o rs z á g b a n h a s z n á la to s k ife je z é sre is (az o laszb an ped ig érte lem sze rű e n a latin ered etű kifejezés fordul elő: il d iv ie to d ella refo rm atio in peius).

2 . A súlyosítási tilalom egyetem es története N ag y o n tá v o lb a n y ú ló tö rtén etet n em lehet a sú ­ ly o sítási tilalo m tanával k ap cso latb an feleleveníteni. S em a róm ai jo g , sem a kánoni, sem p edig az ógerm án jo g nem ism erte e z t a fajta tilalm at. H ab ár m áig vitatott, hogy m ily en m esszire n y ú ln ak v issza a refo rm atio in p eius tilalm án ak g y ö k erei, T h o d e 21, K eb er22 és S arto ­ riu s23 részb en m ár a róm ai jo g b a n is m eg fig y elték a jo g in té z m é n y ered etét. L au c k n er sz erin t azo n b an ez nem k ö v eth ető ,24 ő azt feltételezi, hogy a fogalom csak a 18. század elején k eletk ezett. A tilalo m m ár csak am i­ att is ism eretlen volt k o ráb b an , m ert nem is volt arra leh ető ség , hogy jo g o rv o sla tta l m eg tám ad ják az ítéletet.

17

Jog

történeti szemle

A refo rm atio in p eiu s tilalm a a 18. század elején, az in k v iz íc ió p erek b e n k eletk e ze tt,25 am ely lényegében a C o n stilu lio C rim in alis C a ro lin a (C C C ) ren d elk ezésein (V . K áro ly császár, 1532) alapult. H ab ár ez a p er m ég n em ism erte a jo g o rv o sla to k a t, a refo rm atio in peius tilalm án ak kezd em én y ei m ár a C C C ren d elk ezésib en is felism erh ető k . L a u c k n e r sz erin t m ár 1521-ben szerep elt eg y te rv e ze tb en a felleb b ez és („A p p ellatio n ” ), am elyet végül nem vettek át a tö rv é n y b e .26 A z idők fo ly am án , az e g y e te m ek b efo ly á sa alatt k ia lak u lt az ún. további véd elem (rem ed iu m u lterioris d efe n sio n is) intézm én y e, am ely n e k alapján a b íróság eg y további alk alo m m al is d ö n tö tt az akta tartalm áról. E n n ek alapján az ítéletet bárm ely irányban m eg lehetett v álto ztatn i, te h át sú ly o sítan i is lehetett, am i k ü lönösen a k k o r fen y eg etett, ha az új tá rg y a láso n k o rábban m ég nem ism ert té n y ek et állap íto ttak m eg, vagy új gyanú m erü lt lei. A refo rm atio in peius tilalm a itt m ár csak am iatt sem m erült fel, m ert nem volt ö ssz ee g y ez teth ető az in k v izíció s p er le g fo n to sab b alap e lv év e l, az. anyagi ig azság k eresésév el. A z, hogy a je le n tő s és n ehéz esetek n él az ak ták at az ügy lezárása után a b író k elk ü ld h e tté k az eg y etem ek jo g i fak u ltására, a C o n stitu tio C rim in alis C a ro lin a e lő ­ írásán alapult. A z e g y e te m ek jo g i fakultásai az ítéletet ö n álló an hozták m eg, te h át az üg y et elk ü ld ő bírótól fü g g etlen ü l, aki a jo g i n éz eteit csak a k ísérő iratokban v álto ztath a tta m eg. A 17. sz áz ad fo ly am án ez az eljárás m ár nem k o rláto zó d o tt a n eh éz esetek re, han em rendes e ljá rá ssá le tt.27 A m en n y ib en a b író k n ak az egy etem d ö n té se túl en y h é n ek tűnt. g y ak ra n elő fo rd u lt, hogy e z ek et az ak ták b ó l k iv e tté k és az új - gy ak ran sú ly o ­ sab b - ítéletet eg y m ásik eg y etem h o zta m eg, am i tö b b ­ sz ö r is le h etség es volt, és a vád lo tt enn ek az eljárásn ak te lje sen ki volt sz o lg áltatv a . A b író ság ö n k én y é n ek ezen ak tu sa m e g v álto zo tt a te rm ész etjo g ász T h o m a siu s 1709-ben m e g jelen t írása sz erin t (D issertatio de ju d ic e

sententiam in c a su is crin ű n a lib u s latan ab a ctis rem ovente). T h o m a siu s elíté lte az újbóli ak tak ü ld é st, de é rd e k e s m ó d o n n e m c sa k a k k o r fo rd u lt az ú jb ó li ak tak ü ld é s ellen , ha az sú ly o sab b b ü n tetésh ez, tehát a refo rm atio in p eiu sh o z vezetett, han em a k k o r is, ha an n ak alap ján ja v ítá s ra k erült sor.28 E z tu lajd o n k ép p en c á fo lja G e rb e r v é le m é n y é t,29 aki s z e rin t itt m ár eg y é rtelm ű en m e g jelen ik a refo rm atio in p eius tila lm á ­ nak alap g o n d o la ta , m e g találh ató k a bírói hatalom k o r­ láto zásáb an a sú ly o sítási tilalom első lépései, m ég p ed ig sz erin te a k ö v etk ező évek bírósági g y a k o rla tá b a n .30 A jo g g y a k o rla t közel k erü lt ah h o z , hogy a súlyosítási tilalm at a stru k tu rális feg y v erek e g y e n lő sé g e elv e re a k ­ ció jak é n t é rte lm e zté k az akkori in stitú ció s perekben. M ag a a súly o sítási tilalo m csak a k ö v etk ez ő év ekben fejlő d ö tt ki H alle jo g i eg y e te m én e k jo g g y a k o rla tá n k eresztü l. A lapja az az e lk ép z elé s volt, hogy a felm en ­ tő ítélet (és csak ez!) rögtön jo g e rő re em elk e d ett, tehát m ég azelő tt, hogy jo g o rv o sla t m iatt egy további fórum fo g lalk o zo tt vo ln a az ü g gyel. A kko rib an m ég azon a v élem é n y en v o ltak , hogy a vád lo ttat azo k b an a pon to k __ ban , am ik b en nem ítélték el, úgy kell te k in te n i, hogy 18

felm en tették . G e rb e r szerin t ez a mai jo g é rtelm e zé s alap ján azt je le n ti, hogy p éldául egy h alált o k o zó testi sértés m iatt k iszab o tt 10 év szab ad ság v esztés esetén eg y ré szt a b író ság felm en ti a vád lo ttat a 10 év szab ad ­ ság v esztésn él sú ly o sab b b ü n tetés, m ásrészt a sú lyosabb m in ő sítés (m in t pl. em b erö lés) aló l.31 A z ítéletn ek ez a „fe lm en tő " ren d e lk ez ése p ed ig azo n n al jo g e rő re em el­ ked ik . A zt a k ö v etk ez tetést lehet levonni, hogy az ítéletn ek a v ádlott terh ére való m e g v álto ztatása tilos, m ivel k ü lö n b en ez a relatív jo g e rő nem érv én y esü ln e. E zzel lefek tették a refo rm atio in peius m ai értelem b en vett tilalm án a k az alapjait. A 18. század v eg e felé egy m o d ern , a mai értelem n ek m eg felelő jo g e rő tan alak u lt ki, am ely n ek eg yik m eg a­ la p o zó ja K lein sch ro d .32 A z ő tana szerin t m inden ítélet csak eg y b iz o n y o s h atáridő, ésp ed ig a jo g o rv o sla ti h atárid ő után lesz jo g e rő s, a felm en tő vagy az elítélő dö n tés b e sem k ö v etk ezik ez elő tt az időpont elő tt.33 Ez a jo g iro d a lm i á llá s p o n t so k k a l k ö v e tk e z e te se b b a sú ly o sítási tilalo m korábbi in d o k o lásán ál. É ppen az, hogy ez a teó ria a refo rm atio in peius tilalm ával függ ö ssze, am ellett szó l. h o g y en n ek a v ád lo tt szám ára é rv é­ n y esü lő védelm i jo g n a k a k o rláto zása a régi jo g i teóriák sz erin t csak m ellék es volt. és azo k szerin t nem kellett tu d ato san szo lg áln i a v ád lo tt jo g á llá sá n a k erő sö d é sét.34 E lő s z ö r a fra n c ia fo rra d a lo m b e fo ly á sa k é n t, a lib erális g o n d o lattal eg y id ejű leg erő sö d tek m eg azo k a han g o k , am ely ek nem találták m éltán y o sn ak , ha a v ád ­ lott a jo g o rv o sla t b en y ú jtása által kiteszi m agát an n ak a v eszély n ek , hogy rosszab b u l já r, m int az első fo k ú íté­ lettel. C s é k a sz erin t35 a sú ly o sítási tilalm at elő szö r az 1808. év i fra n cia C o d e d ’in stru ctio n crim in elle, azaz a fran cia b ü n tető eljárási k ó dex v ezette be, de m ár az 1806. évi C onseil d ’É tat is kim ondta. A z idő m ú lásáv al a refo rm atio in peius tilalm án ak régi g o n d o la ta ú jjáéled t, és a 19. század b an sok kó­ d ex b e, pl. az 1873-as o sztrák b ü n tető perren d tartásb a (290. és 295. §), N ém eto rszág b an pedig az 1877-es b ü n tető eljárási tö rv én y b e is b ek e rü lt,36 n oha akkoriban m ég k o m o ly vita fo ly t a in tézm én y jo g i alap járó l, és a relatív jo g e rő tana is újab b k ö v ető k re talált.37 A z 1877. évi n ém et birodalm i büntető perrendtartás a k ö v etk ező szöveggel tartalm azta a súlyosítási tilalm at: • F elleb b ezés: 372. § H a az ítéletet a vádlott, vagy an n ak ja v á ra az ü g y észség , v agy eg y m ásik, a 340. §ban m e g jelö lt szem ély tá m ad ta m eg, ak k o r nem lehet az íté le tet a v ád lo tt h átrá n y ára m eg v álto ztatn i. • F elü lv izsg álat: 398. § (2). H a a z ítéletet a vádlott, vagy an n ak ja v á ra az ü g y észség , vagy egy m ásik, a 340. §-ban m eg jelö lt szem ély tám ad ta m eg. ak k o r az új ítéletb en n em ren d elh etn ek el sú ly o sab b b üntetést, m int am it az első b en m egítéltek. • P erú jítás: 41 3 . § (2). H a a p erú jrafelv ételt csak az elítélt, v agy an n ak ja v á ra az ü g y észség , vagy egy m ásik, a 340. §-ban m eg jelö lt szem ély indítv án y o zza, a k k o r az új ítélet n em ren d elh et el sú ly o sab b büntetést, m int az első ítélet. A z em líte tt sz ab á ly o zá s után nem sokkal h ev es k ri­ tikák érték a refo rm atio in peius tilalm án ak in tézm é­

nyét. D o h n a például a refo rm atio in p eius tilalm án ak erk ö lc ste len sé g érő l b eszél, am ely az elíté lte t az általa k iérd em elt sú ly o sab b bü n tetéstő l védi, pusztán azért, m ert a v ád ló nem köv etelte a korábbi ítéletnek a terhelt h átrá n y ára való m e g v álto zta tását.38 A z 1924. évi ném et Be. a sú ly o sítási tilalom ra v o n atk o zó h aso n ló elő íráso k at ta rtalm a zo tt, m indössze a §-ok sz ám o z ása v álto zo tt (331., 358. és 373. §-ra). A z 1923. n o v em b er 24-én kelt, a v eszély es m eg rö g zö tt b ű n elk ö v ető k re, v alam in t a b iz to n sá g ra és a m egjavulásra v o n atk o zó b ü n te tő sz ab ály o k h atály b a lépésév el a sú ly o s ítá s i tila lo m re n d e lk e z é s e i k ö z ö tt k iv é te le s sz ab á ly o zá sk én t je le n t m eg, hogy a súlyosítási tilalom nem érin ti a g y ó g y - vagy a g o n d o zó o tth o n b an való e l­ h ely ezést és az alk o h o listák at g y ó g y ító in tézetet, vagy oly an in tézm én y t, ahol elv o n ó k ú ra folyik. Ezen elő írás alap ján tehát nem volt tiltva az, hogy a fellebbezési bíró ság g y ó g y ító vagy áp o ló , a lk o h o listák at g y ó g y ító vagy elv o n ó k ú rá t fo ly ta tó intézetb en való elh ely ezést ren d eljen el - m o n d ta ki a felleb b ezésre v o n atk o zó 3 3 1. § (2) b ek ezdés. A sú lyosítási tilalom N ém eto rszág b an a n e m z e tisz o ­ cializm u s idején a b ü n te tő eljárás elő írásá n ak v álto ­ zására és az alk o tm á n y b író ság ra v o n atk o zó 1935. j ú ­ n ius 28-i törv én n y el v eszte tte hatályát. A Be. 331. §-a ak k o rib an leh ető v é tette, hogy ha az ítéletet a vádlott v agy a tö rv én y e s k ép v iselő vagy a vád lo tt ja v á ra az ü g y észség tá m ad ta m eg, a k k o r azt a v ádlott hátrán y ára is m e g v álto zta th assák . M e g m arad tak u g y a n a k k o r a B e.-nek a sú ly o sítási tilalm at ta rtalm a zó elő írásai a felü lv izsg álattal és a perú jítással k ap cso lato san . 1945 után a refo rm atio in p eius tilalm án ak é rv é­ n y esség ére v o n atk o zó sz a b á ly o zá s nem volt eg y ség es N ém eto rszág négy m eg szállási ö v ezetéb en . A francia zó n áb an nem . az am erik ai és a brit te rü lete n azonban érv é n y b en volt a sú ly o sítási tilalom , m ik ö zb en a sz o v ­ je t zó n áb an az ig a zsá g szo lg áltatá sn ak en g e d té k át a m érleg elési jo g o t, hogy a tilalm at alk alm az zák -e (e z á l­ tal itt sem b eszé lh etü n k sú ly o sítási tilalo m ró l, hiszen a b író ság a k k o r is d ö n th e t úgy, hogy nem súly o sít, ha nem érv én y esü l a súlyosítási tilalom ). A refo rm atio in p eius tilalm án ak újbóli b ev ezetésére N ém eto rszág b an az 1950. sz ep te m b er 12-i törvénnyel került sor, a k ö v etk ező új előíráso k k al: „331. § (1) A z ítéletb en a b ü n tetés nem ét és m értékét nem lehel m eg v álto ztatn i a v ád lo ttra nézve h átrá n y o ­ san, ha a vád lo tt saját m aga, ja v á ra az ügy észség vagy a tö rv én y es kép v iselő je fe lle b b e z é st nyú jto tt be. (2) E z az elő írás nem tiltja a g y ó g y in té ze tb e n vagy elv o n ó k ú rá ra e lre n d elt in tézetben való e lh ely e zé st.” H aso n ló ren d e lk ez ése k et ta rtalm a zo tt a felü lv izs­ gálatra v o n atk o zó 358. § (2) bek ezd és és a p erú jítást szab ály o zó 373. § (2) b ekezdés. A „b ü n teté s nem ére és m érték ére” v o n atk o zó m eg fo g a lm a zá s v itára adott okot a jo g iro d a lo m b an . E z a vita arra v o n atk o zo tt, hogy m ily en b ü n te tő jo g i sz a n k c ió k a t fo g lal m a g áb a n a súlyosítási tilalom , azaz. pl. a refo rm atio in p eius tila l­ m a az intézk ed ések m é rték ére v o n atk o zik -e, am ely a kettős sz an k c ió re n d sze rb e n többek szerin t b ü ntetésnek

sz ám íto tt.39 A z in tézk ed ési k ataló g u s b ev ezetése óta az az eg y ség e s v élem én y u ralk o d o tt, hogy a refo rm atio in peius tilalm a az in tézk ed ések re is érv én y es. A z 1950-es n ém et b ü n tető p erren d ta rtás alapján a jo g e lm é let m eg ­ fo g alm azta a sú ly o sítási tilalo m m al érin tett intézkedés fo g alm át. E szerin t az elő írás csak a gyó g y - vagy g o n ­ d o zó in téz etb en , elv o n ó k ú rára alk alm as intézetben való e lh ely e zé s elre n d elé sé t nem tilto tta .40 A bün tetés fo­ g alm át N ém eto rszág b an tehát a b ü n tetés sú ly o sítására v o n atk o zó elő íráso k v o n atk o zásáb an a k ezdetektől fo g ­ va tág an értelm ezték . A b ü n tető eljárásró l szóló tö rvény 1975. ja n u á r 7-i m ó d o sításáv al a sú ly o sítási tilalo m ra v o n atk o zó sz ab á­ ly o k at ú jraszö v eg ezték : „331. § (1) A z ítéletb en nem szabad a tett jo g k ö v e t­ k ezm én y ein ek n em ét és m érték ét a vádlott terh ére v ál­ to ztatn i, h a csak a v ádlott, ja v á ra az ügyészség vagy a tö rv én y e s k ép v iselő je nyújtott be fellebbezést. (2) E z az elő írás érv én y es a pszich iátriai kórházban v agy e lv o n ó k ú rá ra alk alm as intézetb en való elh ely ezés elre n d elé sé re is.” A B e.-n ek a felü lv izsg álatra és a p erú jításra vo n at­ k o zó m eg felelő ren d elk ezései h aso n ló szab ály o zást ta r­ talm aztak . A m a haszn álato s „jo g következm ény” fogalm a a n é­ m et jo g b a n a súlyosítási tilalom ból adódódó büntetőjogi szan k ció n ak egy tág ab b körű értelm ezése. B ele kell érteni a fő- és m ellékbüntetéseket, az intézkedéseket és k ülönböző m ás k ö v etkezm ényeket is.41 Ez a tág alk alm a­ zási terület m egfelel a súlyosítási tilalom azon céljának, hogy a vádlott szabadon tudja eldönteni, hogy a szám ára rendelkezésre álló perorvoslattal élni kíván-e. és ne kell­ je n azon aggódnia, hogy pusztán a ja v ára benyújtott per­ o rvoslat k övetkezm ényeként súlyosabb ítélet születik. A z 1980-as év e k re m inden eu ró p ai szo cialista ország b ü n tető eljárásjo g i kód ex e ism erte a (relatív) sú ly o sí­ tási tilalm at, b á r a kon k rét tartalm i kérd ések b en voltak eltérések . így a b ejelen tett felleb b ezésn ek m ás-m ás k ö ­ v etk ezm én y e volt az eg y es ország o k b an : • a v ád lo tt terh ére irányuló felleb b ezés hiányában a v ád lo ttra sem m ily en h átrán y o sab b ren d elk ezést nem leh etett h o zn i L en g y e lo rszá g b an (383. cik k ), nem lehe­ tett a v ádlott sz ám á ra h átrán y o sab b in tézk ed ést tenni az N D K -b an (285. §), és a v ádlott hely zete nem v o lt sú ­ ly o síth ató R o m án iáb an (372. szakasz); • a v ád lo tt terh ére irányuló felleb b ezés hiányában nem leh etett szig o rú b b tö rv én y i ren d elk ezést a lk a l­ m azni Ju g o sz láv iáb a n (348. szak asz); • a v ád lo tt terh ére irán y u ló felleb b ezés esetén is a m eg ism ételt eljárásb an lehetett csak a m in ő sítést és a b ü n tetést sú ly o sítan i B u lg áriáb an (335. cikk); • a v ád lo tt terh ére irán y u ló felleb b ezés esetén sú ly o ­ sab b m in ő sítés vagy a b ü n tetés sú ly o sítása céljából k asszáln i k elleti a S zo v jetu n ió b an (340. és 350. cikk); • a v ádlott terh ére irányuló felleb b ezés hiányában nem leh etett a b ü n te tést szig o rítan i C seh szlo v ák iáb an (259. §). E ltérő v o lt a h ely zet a nem szo cialista ország o k b an is, m ert am íg pl. F ran ciao rszág b an a v ádlott jo g h e ly ­

zetét nem leh etett súly o sítan i (1958. évi C o d e de P ro ced u re P én ale 515. cik k e), ad d ig az N S Z K -b an m int láttuk, igen tág an érte lm e zv e - a b ü n te tés súlyosítását tilto tta az S tP O 331. és 358. §-a.42 U gyanígy m ásk ép p en é rte lm e zté k az e g y e s jo g o k a te rh elt terhére b en y ú jto tt felleb b ezés fogalm át. E gyes o rszá g o k b an a Be. ny itv a hag y ta a k érd ést azzal, hogy se m m it nem m o n d o tt arról, hogy mi m in ő sü l a terh elt terh ére b ejele n te tt felleb b ez ésn ek , és vagy csak annyit m ondtak, hogy ha csu p án a te rh elt ja v á ra je le n te tte k be felleb b ezést, ak k o r nem lehet a terh ére válto ztatn i (N D K : 285. §; R om ánia: 372. szak a sz; Jugoszláv ia: 378. szakasz), vagy épp en ellen k e ző leg : csak a k k o r le­ h et a te rh elt terh ére változtatni, ha a terh ére felleb b ez ést n y ú jto ttak be (C se h szlo v ák ia: 259. §; L eng y elo rszág : 383. cik k ). E g y es k ó d ex e k az o n b an e g y é rte lm ű e n k im o n d ták , hogy csak a sú ly o sab b m in ő síté s vagy b ü n ­ te tés a lk alm az ása végett b ejele n te tt felleb b ezés m inősül a te rh e lt te rh é re s z ó ló n a k (B u lg á ria : 33 5 . cik k ; S zo v jetu n ió : 340. cik k ), avag y az evégből hatály o n kívül h ely ez ést in d ítv án y o z ó felleb b ez és is ilyennek m in ő sü lt (S z o v jetu n ió ).41

3 . A jo g in té z m é n y h a z a i tö rté n e ti fe jlő d é s e A súlyosítási tilalo m m al kapcso lato san az összes hazai b ü n tető p erren d ta rtás (b ü n tető eljárásjo g i tö r­ v én y , tö rv é n y e re jű re n d e le t) ta rta lm a z o tt tö b b -k e ­ v eseb b ren d elk ezést. H azánkban a 19. század foly am án b ek ö v e tk e ze tt kilenc k o d ifik á ció s kísérletet követő en a száz ad fo rd u ló tó l a 21. század kezd etéig öt nagy k o d i­ fik áció s h ullám zajlo tt le: a) az 1896:33. törvény a b ü n tető p erren d tartásró l (a to v áb b iak b an : 1896-os Bp.); b) a b ü n tető p erren d ta rtásró l sz ó ló 1951. évi 111. tö rv én y (a to v áb b iak b an : 1951 -es B p.) c) a b ü n te tő eljárásró l sz ó ló 1962. évi 8. szám ú tö rv én y e re jű ren d e let (a to v áb b iak b an : 1962-es Be.); d) az 1973. évi I. törvény a büntető eljárásró l (a to v á b b iak b an : 1973-as B e.); e) az 1998. évi X IX . törvény a bü n tető eljárásró l (B e.).44 E zek közül - tekin tettel a ta n u lm án y történeti je l­ leg ére - csak az első néggyel és a z azt k ö v ető id ő szak jo g sz a b á ly i válto zásaiv al, v alam in t az e z ek h e z k ap c so ­ lódó jo g e lm é le ti viták k al fo g lalk o zu n k részletesen .

A sú lyo sítá si tilalom 1 8 9 6 -tó l a m á s o d ik v ilá g h á b o rú v é g é ig A z 1896-os Bp. 370. §-a szerint, ha a b író ság úgy vélte, hogy az esk ü d tszé k h atáro za tán a k alak iság a nem sz ab á ly sze rű , vagy h o m ály o s, h ézag o s, ellen tm o n d ó : a k érd ések m e g v álto zta tása vagy k ie g észítése m ellett, v ag y e n é lk ü l is fe lh ív h a tta a z e s k ü d te k e t, h o g y h atáro za tu k at ja v ítsá k vagy e g é sz ítsé k ki, illető leg 20

ad jan ak feleletet a m eg v álto ztato tt vagy kiegészített k érd ések re. E zt a h ely esb ítő eljárást kellett elrendelni a k k o r is, ha eg y es esk ü d tek azt állíto tták , hogy a k ih ir­ d etett h atáro zat nem híven tünteti fel az esküdtszék d ö n tését. H a az esk ü d tszék a v ád lo ttat b űnösnek m ond­ ta ki, és a b író ság n ak v alam ennyi tagja arról volt m eg ­ g y ő ző d v e, hogy az esk ü d tek az ügy lényeges kérd é­ sében a v ád lo tt h átrán y ára tévedtek, a bíróság a to v áb ­ bi eljárást felfü g g esztette, és az ü g y et (in d o k o lás nél­ küli h atáro zattal) a legközelebbi ü lésszak esk ü d tb író sága elé utasíto tta. Az. új esk ü d tszék h atáro zata alapján a bíró ság k ö teles volt ítéletet h o zn i, s ennél az új esk ü d t­ szék h atáro zatát kelleti alapul vennie, de a vádlottra nem állap íth ato tt m eg sú ly o sab b bü n tetést annál, am ely a k o rábbi esk ü d tszék h atáro zata alapján m eg állap íth ató lett vo ln a (371. §). A sú ly o sítási tilalom m egszegése anyagi sem m isség i ok volt (385. §). A 387. § kifejezetten kim o n d ta, hogy a vádló által b ejelen tett felleb b ezés (annak in d o k aira tek in tet nélkül) m in d ig nem csak a terh elt terhére, hanem ann ak ja v á ra is b ejelen tettn ek volt tekintendő. A vádlott büntetése p edig k izáró lag a v ád ló n ak a vádlott terhére bejelentett felleb b ez ése esetén volt sú ly o síth ató . A tö rv én y sz ö ­ vege teh át ex p re ssis verbis csak a bü n tetés sú lyosítását tilto tta, a bírói g y ak o rlat azo n b an idővel eg y ség es lett ab b an , h o g y a m in ő síté st sem leh etett sú ly o sítan i, m ivel az ítéletn ek a jo g o rv o sla tta l nem tám adott részei első ­ tö k ö n jo g e rő re em elk e d te k .45 H a a K irályi K úria az ítéletet csu p án az elítélt é rd e­ kében h aszn ált sem m iség i pan asz alapján vagy h iv atal­ ból fig y elem b e v ett sem m iség i ok m iatt sem m isítette m eg, az abb an k im o n d o tt bü n tetésn él sú ly o sab b at nem állap íth ato tt m eg (438. §). A jo g e g y sé g érd ek éb en h asz­ nált p ero rv o slat esetén hozott h atáro zat ped ig általában n em h atott ki érd em b en az ügyre, azonban ha a v ád lo t­ tat a tö rv én y m e g sértésév el ítélték el, a K irályi K úria őt fe lm e n th e tte v agy b ü n te té sé t e n y h íth e tte , h atásk ö r h ián y a esetén p ed ig az. ítéletet m eg sem m isíth ette, és az ügyet az illeték es h ató ság h o z utasíthatta. A p erú jítás (akkori szó h aszn álattal perú jrafelv étel) a te rh elt terh ére csak b izo n y o s k o rlátok k ö zö tt volt m eg­ en g ed h ető , azaz: • ha az elítéltet o lyan b ű n cselek m én y b en m ondták ki b ű n ö sn ek , am ely re a b ü n tető tö rv én y határo zo tt ideig tartó sz ab a d ság v esztést vagy p én zb ü n tetést határozott m eg. az új b izo n y íték alapján p edig az elítéltet halállal vagy életfo g y tig tartó fegy h ázzal bünteten d ő cselek ­ m ény terhelte; • h a o ly an b ű n cselek m én y látszott m eg állap íth ató ­ nak, am ely re a tö rv én y legalább ötévi vagy ennél sú ly o sab b feg y h ázat rendelt, é s az elítéltet m égis olyan b ű n cselek m én y b en m ondták ki bűn ö sn ek , am elyre a tö rv én y öt év et m eg nem halad ó szab ad ság v esztés-b ü n tetést rendelt; • ha b ű n tett látszott m eg állap íth ató n ak , s az elítéltet csak v étség b en vagy k ih ág ásb an m ondták ki bűnösnek. A 4 6 2 . § kifejezetten k im o n d ta, hogy az elítélt ja v á ra elre n d elt p erú jítás esetén a korábbi ítéletben m eg h a­ táro zo tt b ü n tetésn él sú ly o sab b nem volt kiszabható.

E n y h ítési tilalom azo n b an itt sem volt, azaz az alap ü g y ben felm en tett vagy elítélt te rh elt terh ére elre n d elt p erú jítás esetén is h o zh ató volt felm en tő vag y az a la p ­ ü g y b en k iszab o ttn ál en y h é b b b ü n te tési m eg állap ító ítélet. L áth ató tehát, hogy az 1896-os Bp. nem sz ab á ly o zta k ü lö n eln ev e zé ssel a sú ly o sítási tilalm at, de m ind a re n ­ d es, m in d a ren d k ív ü li p ero rv o sla to k során szám o s re n ­ d elk ez ése m agában h o rd o zta a jo g in té z m é n y gyökereit. A két v ilág h áb o rú közötti korszak b an sok h elyütt k ezd ték el k orlátozni a súlyosítási tilalm at. H azánkban is m eg jelen tek oly an elm élete k , m isze rin t a súlyosítási tilalo m nem m ás. m int - M óra sz av aiv al élve46 - a vádelv id ejétm ú lt tú lh ajtása. F in k ey pedig a refo rm atio in peius tilalm át úgy te k in tette, m int a francia jo g „ tú l­ h ajto tt lib e raliz m u sá n ak a te re m tm é n y é t” , em ellett szá­ m os, néhol túlzó kifejezéssel illette a jo g in té z m é n y t („tév es je ls z ó ” , „jogi b a b o n a ” , „a b ü n te tő p erren d tartás rák fen é je” ), am i jo g o su la tla n tú lsú ly t je le n te tt a vádló részére a b író ság g al szem b en (h iszen a bíró ság o t köti. ha a v ád ló e lm u la szto tta b ejelen ten i a terhelt terhére a felleb b ez ést), és F inkey szerin t ezáltal a súlyosítási tilalo m a terh eltek sz ám á ra alap talan k ed v ezm én y t n y ú jto tt, m ik ö z b en b iz alm atlan sá g o t k eltett a felleb b viteli b író ság o k irán y áb a.47 E n n e k az irá n y z a tn a k fe le lt m eg az 1928:10. tö rv é n y c ik k , a m e ly n e k 29. §-a az a lá b b i re n ­ d elk ez ése k et tartalm azta: „A p ero rv o sla tra jo g o su lta k k ö zü l az, aki p ero rv o sla ttal nem vagy tévesen élt, m ás ellen k e ző érd e k ű jo g o su ltn a k jo ghatályosan bejelen tett p ero rv o sla táh o z c s a tla k o z h a tó . A c satlak o zá st a b eje­ len tett p ero rv o slat felől h atáro zó b író ság n ál írásban ny o lc nappal a p ero rv o slat tárg y áb an tartott tárg y alás vagy tan ác sü lés m eg k ez d ése elő tt kell bejelen ten i. A csatlak o zá sb a n u g y an azo n o k o k alapján lehet a h atá­ ro zato t m e g tám ad n i, am ely ek alapján ann ak idején p er­ o rv o slato t leh etett volna b ejelen ten i; a bejelen tett p e r­ o rv o slat v isszav o n á sa esetéb en az onban a c satlak o zá s h atály a m egszűnik. A k ö zvád k ép v iseletéb en v ádlott terh ére csa tla k o z á sra jo g o su lt: a p ero rv o slat eld ö n ­ tésére hivatott kir. tö rv én y szék elő tt a kir. üg y észség , a kir. ítélő táb la elő tt a kir. főügyész, a kir. K úria előtt ped ig a k o ro n aü g y ész. A csatlak o zá sró l az ellen fél a Bp. 40 9 . §-a m ásodik b ek ezd ésén ek m eg felelő en é rte sí­ te n d ő .” E z a ren d e lk ez és M óra szerint kifejezetten a vádlott elriasz tásá t szo lg álta, m ivel csak a te rh elt ja v á ra b eje­ lentett fellebbezés esetén is fennállt a veszély e a terhelt terh ére v aló ügyészi csatlak o zó felleb b ez ésn ek .48 Ezt a c sa tla k o z á ssa l m e g n y ílt v e s z é ly t M o ln á r sz e rin t a védelem (a m ásik felleb b ezés csatlak o zó je lle g e m iatt) csak az általa b en y ú jto tt p ero rv o sla t visszav o n ásáv al tu d ta elh áríta n i.49 A z állam i rend m eg ó v ása végett szü k ség e s b ü n ­ tetőjogi ren d e lk ez ése k rő l szóló 1938:16. törvén y cik k m ég to v áb b m ent, hiszen a 11. § a refo rm atio in peius tilalm án ak elv ét lényegében m egszüntette: „S em m iség i p an asz h aszn á lata eseté b en a kir. K úria az. ítéletet eg ész te rjed elm éb en h ivatalból felü lv izsg á lh a tja s a k o ro n aü ­

g y ész in d ítv án y ára és a védelem m eg h allg atása után az ítéletet a v ád lo tt terh ére ak k o r is m eg v álto ztath atja, ha c sak a vádlott érd ek éb en éltek sem m iség i p anasszal; a Bp. 387. § -ának ezzel ellen tétes ren d elk ezése, ú g y szin ­ tén a Bp. 385. § -ának utolsó b ek ezd ése a je le n törvény alá e s ő eljárásb an nem n y er alk alm azást.” E z a fo ly am ai b eleillett a m ár em lített, a d ik tató rik u s társad alm i ren d ek re je lle m z ő irán y v o n alak b a (g o n d o l­ ju n k csak eb b en a k o rb an a m ár em lített ném etországi v álto ztatáso k ra).

A sú lyo sítá si tilalom 1 9 4 9 - 1 9 6 2 k ö z ö tt A z 1949. évi XI. tö rv én y szerint a m áso d fo k ú bí­ ró ság a k k o r is sú ly o síth atta az első fo k ú b író ság ítéletét, h a a v ád ló nem nyújtott be a terhelt terh ére fellebbezést. A tö rv én y általán o s in d o k o lása szerin t a refo rm atio in p eiu s tilalm a a lib erális jo g i szem lélet eredm énye, am ely a v ád lo ttb an eg y , a h ató ság o k által m eg szo ro n ­ g ato tt em b ert látott, a p ero rv o slato k at pedig szab ad ­ sá g v éd ő in tézm én y n ek találta. A sú ly o sítási tilalom e ltö rlé sé n e k a tö rv én y in d o k o lása három o k át látta: a k ö zérd ek érv é n y esü lé se, az anyagi ig azság szolgálata, v alam in t a jo g fe jlő d é s h ely es irán y án ak k ö v etése.50 A z 1949. évi X I. tö rvény nyom án m eg alk o to tt 1951es Bp. a sú ly o sítási tilalom tek in tetéb en is je le n tő s v isszalép é st je le n te ti az 1896-os B p .-h ez képest. A z B au m an n szerin t eg y é b k én t is je lle m z ő ,51 hogy a jo g u ralm áv al ellen téte s ren d szerek (fő k én t a d ik tatú rák ) elu tasíto ttá k a sú ly o sítási tilalm at, illetőleg m essze­ m en ő en k o rláto ztá k azt, ezért nem m eglepő, hogy az 1951-es Bp. m in d ö ssze három hely en tartalm az a sú ly o sítási tilalom v alam ely elem ét m agában foglaló ren d elk ezést. E b b en a k o rb an n em hogy súlyosítási tilalo m élt volna, hanem a k á r sú ly o sítási k ö telezettség is. H a a m á so d fo k ú b író ság a k asszáció s v égzésében elő írta, hogy az első fo k ú b író ság a m eg ism ételt eljárás során sú ly o sab b b ü n tetést szab jo n ki, m int először, a k k o r az ezt k ö teles volt fig y elem b e venni (LB B k. 6 /1 9 5 4 . sz. je g y z ő k ö n y v 19. pont). H a ezt az irán y m u ­ tatást az. első fo k ú b író ság fig y elm en kívül hagyta, a k k o r ez M o ln á r szerin t m eg alap o zta a h iv atáso s bíró fegyelm i fele lő ssé g re vo n ását, és újabb h atályon kívül h ely ezést ere d m én y e ze tt azzal, hogy m ás tan ács vagy m ás b író ság b írálta el az ü g y et.52 S őt, m ég az sem volt eleg en d ő , h a k iseb b m értékben sú ly o síto tt az elsőfokú b író ság , m ert a L eg felső b b B író ság n y o m atek o síto tta, hogy h a a m á so d fo k ú b író ság az első fo k ú b íróságot a korábbi ítélet sú ly o sítására h ív ta fel, a k k o r adott e s e t­ ben az I év 6 h ó n ap h ely ett k iszab o tt 1 év 10 hónap b ö rtö n „n em felelt m eg a felleb b ezési b író ság iránym u­ ta tásain a k ” (B. törv. I. 1029/1955.). Ez. alól kivételt j e ­ len tett az az eset, am ik o r u g yan a m áso d fo k ú b író ság az irán y m u tatásáb an rám u tato tt arra, hogy lényegesen sú ­ ly o sab b b ü n tetést kell kiszab n i a m eg ism ételt eljárás so rán , de a m eg ism ételt eljárásb an felm erült adatok n em h o g y a lén y eg es sú ly o sítást, hanem épp en ellen ­ kezőleg: az e n y h ítést in d okolták ( 1954-es BH 1145.). A z 1951-es Bp. ered eti sz ö v eg éb en is szerep lő egyik sú ly o sítási tilalo m a 208. § (2) b ek ezd éséb en volt, mi-

Jog________

történeti szemle V _ - /

szerin t ha tö b b te rh elt (ille tő le g tö b b b ű n csele k m én y ) eseté b en az ítéletn ek valam ely ik te rh e ltre (valam ely ik b ű n c s e le k m é n y re ) v o n a tk o z ó ré sz é t fe lle b b e z é s se l senki sem tá m ad ta m eg, a m áso d fo k ú b író ság az íté le t­ nek e z t a részét h ivatalb ó l csak a te rh e lt ja v á ra v á lto z ­ ta th atta m eg, illető leg csak a te rh elt sé relm ére felm erü lt okból h ely ez h ette h atály o n kívül. A z 1951-es Bp. tehát le g a lá b b a ré s z jo g e rő fe lo ld á s a e s e té n nem te tte leh ető v é a te rh elt terh ére való m eg v álto ztatást. A m ásik sú ly o sítási tilalo m a perú jításn ál v o lt m e g ­ találh ató . A 221. § (4) b ek e zd é se szerin t ugyanis, ha a p erú jítást a te rh elt ja v á ra in d ítv án y o z ták , az ítéletet a te rh elt terh ére súly o sítan i nem le h ete tt.5' V égül a tö rv én y e ssé g érd e k éb en b ejelen tett p e ro r­ v oslatnál a L eg felső b b B író sá g csak ak k o r ho zh ato tt o ly an érd em i h atáro zato t, am ely a terheltre a hatály o n kívül h ely ez ett h atáro zatn ál h átrá n y o sab b , ha a m e g tá­ m adott h atáro zat jo g e rő re em elk ed ésétő l a pero rv o slat b ejele n té séig egy év m ég nem telt el, és a cselek m én y b ü n te th ető ség e elév ü lé s k ö v etk eztéb en nem szű n t m eg. Ilyen h atáro za t h o zatala elő tt a terh eltet m eg kellett h allg atn i, és ha véd ő nem kép v iselte, véd ő t kellett részére k iren d eln i (227. § (4)-(5 ) bekezdés). A z 1954. évi V. törvény (1 9 5 4 -cs B pn.) 96 §-a je le n ­ tősen m eg v álto zta tta az 1951-es Bp. szövegét. Ez a tö rv én y forradalm i m ódon érin tette a súly o sítási tilal­ m at is: b ev e ze tte a jo g in té z m é n y t a m á so d fo k ú e ljá rá s­ ban. A 77. § által sz ab á ly o zo tt új 209. § a k ö v etk e­ ző k ép p en rend elk ezett: „209. § ( I ) Ha az. első fo k ú ítélet ellen a terhelt te r­ hére felleb b ezést (ó v ást) nem je le n te tte k be. az új e ljá ­ rás során b ü n te tését - a (2) b ek ezd és esetén kívül sú ly o sítan i nem lehet. (2) A terhelt b ü n tetését a terh ére b ejelen tett felleb ­ b ezés (óv ás) h iá n y áb a n is sú ly o sítan i lehet, ha a m eg is­ m ételt eljárás során felm erü lt újab b té n y m eg á lla p ítá so k fig y elem b e v éte lév e l a terhelt m ás b ű n csele k m én y b e n is b ű n ö s, vag y cse le k m é n y é t sú ly o sab b an kell m in ő ­ síte n i.” A M iniszteri Indokolás szerint a sú ly o sítási tilalom b ev e ze té sén e k az alábbi o k a volt: „(a súlyosítási tilalom h ián ya) o d a vezetett, hogy a terhelt - b ár elítélését ig a zsá g talan n a k , vagy a k iszabott büntetést túlzo ttn ak ta rto tta - az első fo k ú ítélet ellen nem m ert felleb b ezést b ejelen ten i, m ert attól tartott, hogy a m á so d fo k ú b író ­ ság a k iszab o tt b ü n te tést sú ly o sítan i fogja. íg y azután so k tartalm ilag hely telen , a tö rv én y e ssé g et sé rtő ítélet em elk e d ett első fo k o n jo g e rő re . E zt a h iá n y o sság o t k ü ­ szö b öli ki az 1954-es B pn .-n ek az a ren d elk ezése, am ely k im ondja, hogy a vádlott terhére b ejele n te tt felleb b ezés hián y áb an az első fo k o n k isz ab o tt büntetést általáb an súly o sítan i nem lehet (209. §)” .54 M o ln á r szerin t a sú ly o sítási tilalo m b ev e ze té sét eg y je le n tő s közérd ek indokolta: ez ped ig az, hogy a v é d e ­ lem a téves első fo k ú íté letek et a h átrán y o s k ö v etk ez­ m én y ek v eszély e nélkül tá m ad h a ssa m e g .55 E nnek ere d m én y e k ép p e n a m á so d fo k ú b író ság o k m e g felelő irán y m u tatá st ad h a tta k az első fo k ú b író ság o k n ak , így a — re fo rm a tio in p eiu s tila lm a az e lső fo k ú bíró ság o k

h ath ató sab b ellen ő rzésén k eresztül a tö rvényességet szo lg álta.56 M óra azt em elte ki, hogy a pero rv o slati jo g o su ltság a b ü n tető p erjo g fo n to s alap elv e. am ely n ek tartalm i érv é­ ny esü lése m e g k ív án ja, hogy a terhelt p ero rv o slatán ak ak a d ály ait elh árítsu k . K övetkezik ez az anyagi védelem elv éb ő l is. és az. ig azság o s, tö rv én y es ítélet m e g h o za­ talának alap v ető feltéte le.57 A z 1954-es B pn. által b ev ezetett súlyosítási tilalom is leh ető v é tette a m in ő sítés sú ly o sítását ak k o r is, ha eg y é b k én t b eállt a sú ly o sítási tilalom . A szintén az 1954-es B pn. 77. §-a által m ó d o síto tt 205. § (2) be­ k ezd ése szerin t ug y an is az első fo k ú b író ság ítéletének a m in ő sítésre v o n atk o zó részét a m áso d lo k ú bíróság ak k o r is sú ly o síth atta, ha a terhelt terhére bejelenteti felleb b ezés (ó v ás) h ián y áb an sú ly o sab b bü n tetés k isza­ b ásán ak nem volt helye, d e az első fo k o n eljárt bíróság az. anyagi b ü n tető jo g i sz ab á ly o k at a 204. § (1) b ek ez­ d éséb en m eg h atá ro z o tt m ódon m eg sértette, azaz • nem alk alm azo tt o lyan anyagi b ü n tető jo g sz ab á ly t, am ely et alk alm azn ia kellett volna: • o lyan an y ag i b ü n te tő jo g sz a b á ly t alk alm azo tt, am e­ lyet nem leh etett v o ln a alk alm azn ia: • anyagi b ü n te tő jo g s z a b á ly t ann ak hely es értelm ével ellen tétesen alk alm azo tt. H a teh át a m áso d fo k ú b író ság úgy vélte, hogy az e ls ő fo k ú b író sá g által m e g á lla p íto tt m in ő síté sn él sú ly o sab b m in ő sítés a h ely es, ak k o r • ha az első fo k o n kiszab o tt büntetést elegendőnek tarto tta, a k k o r azt a helyes m in ő sítés m eg állap ításá­ val eg y id ejű leg m eg v álto ztath atta; • ha az o n b an úgy vélte, hogy a helyes m inősítés m el­ lett az első fo k o n k iszab o tt bü n tetés m ár nem ele­ g en d ő a b ü n tetés célján ak az eléréséh ez, akkor k asszáció s d ö n tést k ellett hozni, am ely b en fel kel­ lett hívni a m eg ism ételt eljárás során eljáró első­ fokú b író ság o t a h ely es (sú ly o sab b ) m inősítés m eg­ állap ítására, és en n ek k ö v etk eztéb en a (lényegesen) sú ly o sab b b ü n tetés k iszab ására (B H 629.; B. törv. 1228/1954.). A m e g ism é telt eljárásb an érv én y esü lő , a súlyosítási tilalo m alóli kivétel a je len leg i szab ály o zással ellentét­ ben nem a m eg ism ételt eljárásb an felm erülő újabb té n y ek k el, han em csak tén y m eg állap ításo k k al függött össze. E zt a szak iro d alo m tö b b ség e úgy értelmezte, hogy nem k ellett új b izonyítási anyag az új ténym egál­ lap ításh o z, Jesze n szk y szerint viszont igen58 (és ezt a m e g á lla p ítá s á t a L e g fe lső b b B író ság b ü n te tő kol­ lég iu m án ak 43. sz. állásfo g lalása m ind en b en alátá­ m aszto tta). A z 1951-es B p.-ben sz ab ály o zo tt sú ly o sítási tilalo m ­ mal k ap cso lato san élén k vita b o n tak o zo tt ki. Ennek so rán M o ln ár teljes m é rték b en elu tasíto tta, hogy a le g sú ly o sa b b eljárási szab ály sértések m iatti kasszáció esetén ne érv é n y esü ln e a súlyosítási tilalom , m ivel szerin te az az érv nem fo g ad h ató el, hogy ily en k o r nem is b es zé lh etü n k „d ö n tésrő l” (m ivel nincs szab ály sze­ rűen m eg alak íto tt vagy jo g k ö ré b e n eljáró bíróság). A zt az érv et is elu tasíto tta, hogy ak k o r nem lenne értelm e

j

h atály o n kívül h elyezni, ha sú ly o sításra lenne szü k ség , d e az a refo rm atio in p eius tilalm a m iatt nem szükséges. S zerin te ugy an is a törvény sz ö v eg e p ontosan ezt je le n ­ ti: csak a k k o r h ely ez ze hatályon kívül a m ásodfokú b író ság az első fo k ú ítéletet m ég a le g sú ly o sab b eljárási sz ab á ly sérté sek esetén is, ha a k asszá ció t k övetően a tö rv én y sé rtés k ik ü sz ö b ö lh e tő lesz (azaz. pl. a súlyosítási tilalo m sem g áto lja), eg y éb esete k b en h ag y ja helyben az ítéletet (m ég ha azt o ly an bíró ság is hozta, a m e ­ ly ik n ek nem szab ad o tt vo ln a az üg y b en íté lk e zn ie ).59 E zt az é rte lm e zé st tá m aszto tta alá a L eg felső b b B íróság 1955/1046. sz. eseti d ö n té se is, m iszerin t a refo rm atio in p eiu s tilalm a a h atásk ö r hián y a folytán m eg ism ételt eljárásb an is érv én y esü l. E zt a v élem én y t R adó kifejezetten tá m ad ta, m ert szerin te ez a felfogás azt je le n ti, hogy az új eljárás során a tö rv én y e s (pl. m ag asab b h atásk ö rb en eljáró ) b író ság a b ü n te tésk isza b ás körében kötve van az első fo k o n eljárt tö rv é n y te le n (pl. a la c s o n y a b b fo k ú ) b író s á g d ö n ­ téséh ez, azaz a tö rv én y es bíró ság azzal a tudattal kezdi m eg tá rg y a lá s á t, h o g y e g y tö rv é n y te le n b író sá g ítélk ezése k ö ti.60 R adó k ifejtette, hogy a törvén y telen ü l eljárt b író ság h elyett eljáró új bíró ság (pl. k izárt bíró h ely ett nem kizárt bíró v ezetésév el alk o to tt új tanács) h elyes érte lm e zé s szerin t nem is „m eg ism éte lt e ljárást” fo ly tat le, m árp ed ig a súly o sítási tilalo m sz ab ály a sz e ­ rinte csak a m e g ism é telt eljá rá sra v onatkozik. A szerző a „m eg ism ételt eljá rá sn a k " három ism érv ét je lö li m eg: • a m áso d fo k ú b író ság v ég zése irán y m u tatá so k a t ta r­ talm az (206. § (1) bek.); • az első fo k ú b író ság az üg y et a m áso d fo k ú b íróság irán y m u tatá sá n ak m e g felelő en b írálja el (208. § ( I ) bek.); • az ü g y et a korábban eljárt első fo k ú b íróság, annak m ásik ta n ác sa vagy azo n o s h atásk ö rű m ás bíró ság tá rg y a lja (206. § (2) bek.). M ivel a h atásk ö r tú llép ése m iatt m eg ism ételt e ljá rá s­ ban ép p en olyan szintű bíró ság já r el első fo k o n , a m e ­ lyik a k asszáció s v égzést hozta, ezért utóbbi eg y ré szt nem is adhat irán y m u tatást neki, m ásrészt a harm adik feltétel sem áll fenn, hiszen ily e n k o r az ügyet sem a k o ­ rábban eljárt első fo k ú b író ság , sem ann ak m ásik ta n á ­ csa, sem azo n o s h atáskörű m ás bíró ság tá rg y a lja .61 így tehát e z az eljárás nem „m eg ism éte lt e ljá rá s” , ez ért a b ­ ban a sú ly o sítási tilalom sem érv é n y esü l. Ily en k o r ezért tartalm ilag R adó szerin t a m áso d fo k ú bíró ság nem is az első fo k ú eljárás m eg ism é tlé sét rendeli el, hanem egy utó lag o s áttételt elre n d elő v égzésről b eszé lh etü n k .62 Jesze n szk y ezzel k ap cso lato san k ifejtette,63 hogy a sú ly o sítási tilalo m szűk érte lm e zé se (m iszerin t a m eg is­ m ételt eljárásra v o n atk o zó kiv ételek nem érv é n y esek az a b szo lú t eljárási sz ab á ly sérté sek m iatti hatály o n kívül hely ezésre) azt ere d m én y e zi, hogy ö ssz ese n hét fó ru m ­ ra (1. első első fo k ú eljárás; 2. első m áso d fo k ú eljárás; 3. m áso dik első fo k ú eljárás; 4. m áso d ik m ásodfokú eljárás; 5. tö rv én y esség i óvás; 6. harm adik első fo k ú eljárás; 7. h arm a d ik m áso d fo k ú eljárás) lehet szü k ség a végül tö rv én y e s sz an k c ió m e g állap ításá h o z, ahely ett, hogy erre le g feljeb b m ár a neg y ed ik után so r k erü l­

h etn e.64 E zt azzal lehet tehát k ik ü szö b ö ln i, hogy a tö r­ vén y telen b író ság által h o zo tt ítéletet iudicium nullum nak te k in tjü k , és ezáltal a m á so d ik első- és m ásodfokú eljárásb an az első eljáráso k h o z képest nem érvényesül a rcfo rm atio in peius tilalm a. N em ényi ezzel k ap cso latb an ki is fejtette, hogy iu d i­ ciu m n u llu m eseté n n em h o g y refo rm atio in peiusról, h an em e g y á lta lá n re fo rm a tio ró l sem b eszé lh etü n k , hiszen am i nincs, azt nem lehet m eg v álto ztatn i.65 Erre v iszo n t Jesze n szk y csak azt a m eg o ld ást tarto tta az 1951-es Bp. ren d elk ezéseiv el ö sszh an g b an lévőnek, hogy ha az első k én t eljáró m áso d fo k ú b író ság észleli a háro m leg sú ly o sab b eljárási hibát, de látja azt is, hogy id ő k ö zb en b eállt a sú ly o sítási tilalom , ak k o r ne k asszá­ ció s v ég zést k elljen ho zn ia, hanem lépéseket kelljen ten n ie a tö rv én y esség i ó v ás felé (ezáltal legalább két lép cső fo k o t ki lehetett volna k erü ln i).66 Ezt a m egoldási m ódot v iszo n t N em én y i v itatta, aki szerin t „a bíró ru g alm assá g a so h a nem je le n th e t eg y et a szocialista tö rv én y esség sem m ib e vevéséve! vagy ak ár csak alk al­ mi félretev é sév e l” .67 M ivel a Bp. 202. §-a csak relatív eljárási szab ály ­ sértések esetén adott m érlegelési lehetőséget a hatályon kívül hely ezés tek in tetéb en ,68 ebből a co n trario követ­ kezik, hogy a többi esetb en a hatályon kívül helyezés kötelező volt - és ezt a kifejezeti törvényhozói akaratot a jo g g y a k o rlat sem írhatta át célszerűségi okokból. N e­ m ényi ezért m eg k ü lö n b ö ztetést tett az abszolút és relatív h atály o n kívül helyezési o k o k között azzal, hogy az ab szo lú t eljárási szab ály sértések esetén olyan alap ­ vetően volt jo g sé rtő az első fo k ú b íróság eljárása, hogy az annak alapján hozott ítélet érdem i rendelkezéseinek b árm ely o kból való fig y elem b ev étele elev e kizárt. A hatályon kívül h elyezés m ár csak azért sem volt m el­ lőzhető N em ényi szerint, m ert ha a m ásodfokú bíróság az előbbi m eg fo n to láso k alapján m ellőzte volna a h atá­ lyon kívül helyezést, ak k o r ezzel a terheltet m eg fo szto t­ ták vo ln a attól a jo g á tó l, hogy ügyét a hatáskörrel ren­ d elk ező b író ság d ö n tse el, és elev e elzárták volna annak lehetőségét, hogy - m ivel a refo rm atio in m elius tilalm a nem létezett ek k o r sem - esetleg esen a hatáskörrel ren­ d elk ező első fo k ú bíróság úgy dö n th essen , hogy nem ­ hogy sú lyosítani, hanem en y híteni kell a nem h atáskör­ rel ren d elk ező korábbi első fo k ú b író ság ítéletén.69 N em én y i e z é rt ta n u lm á n y á b a n leszö g e zte , hogy e g y ik szerző v el (Jeszen szk y , R adó. M olnár) sem tud eg y e té rte n i.70 A zt ő is m eg állap íto tta, hogy a m áso d ­ fokú b író ság a h atásk ö r tú llép ése m iatt tö rtén ő hatályon kívül h ely ezés so rán nem tesz m ást, m int am it az első ­ fokú b író ság n ak m ár a tárg y alás elő k észítése során (áttétellel) m eg k ellett v o ln a ten n ie.71 E bből azonban szerin te teljesen ö n k én y e s annak a k ö v etk eztetésn ek a lev o n ása, hogy az im m áro n m agasab b hatásk ö rű bíró­ ságnál in d u ló eljárás ne lenne m eg ism ételt eljárás. Sem az eljárási sz ab á ly sérté sek re v o n atk o zó §-ok. sem a Bp. eg y éb ren d elk ezései nem tám aszto tták alá N em ényi szerin t azt a m eg állap ítást, hogy a tö rv én y h o zó ki a k a r­ ta v o ln a venni a többi eljárási szab ály sértés közül a h atásk ö r tú llép ését, és az lett volna a célja, hogy ebben

az esetb e n ne m e g ism é telt eljárásró l b eszéljü n k . E g y ­ szerű en arról van szó - m o n d ta N em én y i hogy a tö r­ vény eb b en a v o n atk o zásb an h iá n y o s.72 A L eg felső b b B író ság - é szle lv e az új sz ab ály o zás h iá n y o sság á t - az L B bk. 118. sz. d ö n té séb e n k im ondta, hogy a refo rm atio in p eius tilalm a a jo g in té z m é n y je lle ­ g éb ő l, cé ljá b ó l k ö v etk ez ő en nem csak a 209. § (1) be­ k ezd éséb en m e g állap íto tt esetre v o n atk o zo tt (teh át ha a terh e lte t az első fo k ú b író ság elítéli, a k k o r tiltott a b ü n ­ te tés sú ly o sítása), han em arra is, ha a terh e lte t az e lső ­ fokú b író ság felm entette. Ily en k o r teh át a sú ly o sítási tilalo m beállta esetén nem leh etett m á so d fo k o n az e lső ­ fokon felm en te tt v ád lo tta t elíté ln i. E z m eg felelő en irán y a d ó v o lt a 209. § (2) b ek e zd é sére is, a z az a m eg is­ m ételt eljárásb an az ott írt feltéte lek esetén el leheteti ítélni azt a terh e lte t (és b ü n te tést is le h ete tt v ele sz e m ­ ben k iszab n i), akit az első fo k ú bíró ság felm en te tt, és ez ellen a d ö n té s ellen csak a terhelt ja v á ra nyújto ttak be felleb b ezést. A z első fo k o n felm entett vádlott b ű n ö ssé g én e k m eg ­ állap íth ató ság á v al k ap c so la tb an - a korabeli szan k ció re n d sz e rb ő l a d ó d ó - é rd e k e s p ro b lé m á t v e te tt fel Je sz e n sz k y .73 A dott esetb en a vád lo ttat első fo k o n elm ebeteg ség e m iatt b iztonsági ő rize tb e h elyezték. A v ád ­ lott felleb b ezett az e lm eb e te g ség m eg állap ítása m iatt, és ezt kö v ető en a m áso d fo k ú bíró ság k asszá ció s v é g ­ zé st ho zott. A m eg ism ételt első fo k ú eljárásb an m e g ál­ lap íto tták , hogy a terhelt e g y á lta lá n nem elm eb eteg . K érd éses volt. hogy m e g állap ílh ató -e a terhelt b ű n ö s­ ség e (h iszen beállt a sú ly o sítási tilalo m ), vagy to v áb b ra is felm en tő ítéletet kell ho zn i, m ik ö zb en annak im ­ m áron sem m ily en o k a nem állt fenn. N yilv án v aló an ez a k érd és m a nem m erül fel, hiszen a m e g ala p o za tla n ság m iatti h atály o n kívül h ely ezés esetén az új eljárásb an felm erü lt új b iz o n y íté k o k „ tö rlik ” a súly o sítási tilalm at, d e 1956-ban ez élő p ro b lém a volt. A z itt felso ro lt sz ab á ly o k at ö ssz efo g la lv a M óra a k ö ­ v e tk e z ő k é p p e n fo g la lta ö ssz e az 1 9 51-es B p. sú ­ ly o sítási tilalo m ra v o n atk o zó ren d e lk ez ése it az 1954-es Bpn. m ódosításai u tá n :74

A te rh e lt te rh é re b e je le n te tt fe lle b b e z é s n e k a L eg felső b b B író ság szerint m inden olyan fellebbezést k ellett tek in ten i, am ely a v ád lo ttra nézve h átrányosabb ren d e lk ez ést célzo tt, k iv év e, ha csak a polgári jo g i ig én y re v agy a b ű n ü g y i kö ltség re v o n atk o zó ren d el­ k ez ést tá m ad ták m eg. K étség esetén a b ejelen tett fe l­ leb b ezést a vádlott ja v á ra b ejelen tettn ek kellett tek in te­ ni (L B bk. 30. u tasítás). A terhelt ja v á ra felm en tő ítélet esetén is leh etett h ely e felleb b ezésn ek az ítélet in d o k o ­ lása ellen vagy eljárási okból. M o ln ár szerint, ha olyan eljárási szab ály m iatt je le n te tte k be fellebbezést, am ely a te rh e lt érd e k ét szo lg álta, a k k o r azt a terh elt ja v ára b ejele n te ttn ek kellett te k in te n i.76 A szan k c ió k eg y m ásh o z képesti sú ly át a törvény v ag y ann ak in d o k o lása sem h atáro zta m eg. A L eg fel­ sőbb B író ság által k im u n k ált jo g g y a k o rla t nem a mai általán o s o b jek tív érték elésn ek , hanem a k o nkrét indi­ v id u ális érték elés elv én ek felelt m eg. M íg az elő ző elv alap ján a tö rv én y v agy jo g sz a b á ly k ifejezett ren d elk e­ zése elő re m e g h atáro zza az eg y es szan k ció k sú ly o ssá­ g át, ad d ig a L eg felső b b B íróság k orabeli eseti d ö n té sei­ ből az k ö v etk ezett, hogy a k o nkrét in d iv id u ális érté k e­ lés elv én ek m eg felelő en m in d ig a b ü n tetések együttes h atását kellett vizsg áln i (L B bk. 36. sz. |2 ] bekezdés), így k o n k rét esetb en a L eg felső b b B íróság úgy ítélte m eg, h o g y a felfü g g esztett b ö rtö n b ü n tetés enyhébb szan k ció , m int a (v ég reh ajtan d ó ) ja v ító -n e v e lő m unka, a kérdést ug y an is a leg felső b b bírói fórum szerin t so h a nem az ere d m én y te le n ség , h an em a p ró b aid ő sikeres e l­ telte szem p o n tjáb ó l kellett v izsgálni. E nnek a szem lé­ letnek felelt m eg az L B bk. 37. sz. d ö n tés is, m iszerint a rö v id eb b tartam ú , de v ég reh ajtan d ó b ö rtö n b ü n tetést m in d en k ép p en sú ly o sab b n ak kellett tek in ten i, m int a h o sszab b tartam ú , de felfü g g esztett b ö rtö n t. A L eg fel­ sőbb B író ság azt m o n d ta, hogy a felfü g g esztett bü n tetés alk alm az ásá n ak épp en az a feltételezés az alapja, hogy a b ü n tetést nem fogják vég reh ajtan i (ha nem így lenne, a k k o r a b író ság m ár elev e v ég reh ajtan d ó b ö rtö n b ü n ­ tetést szab o tt vo ln a ki), azaz a felfü g g esztésn ek m eg fe­ lelő n ev elő h atása lesz. U gy an ak k o r, ha a felfü g g esztett

A másodfokú bíróság jogköre

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság jogköre

A terhelt terhére benyújtott fellebbezés (óvás) esetén (209. § (1) bekezdés)

• m aga nem súlyosíthat • a büntetés súlyosítása céljából hatályon kívül helyezhet

• hatályon kívül helyezés után súlyosíthat

A terhelt terhére benyújtott fellebbezés (óvás) hiányában (209. § (2) bekezdés)

• m aga nem súlyosíthat • e célból hatályon kívül sem helyezhet

• hatályon kívül helyezés után változatlan tényállás mellett nem súlyosíthat • hatályon kívül helyezés után újabb ténym egállapítás esetén súlyosíthat

A zt Je sze n szk y is k ifejezetten h an g sú ly o zta, hogy m ag a a m áso d fo k ú bíró ság eg y á lta lá n nem szab h ato tt ki sú ly o sab b b ü n te tést, illető leg sú ly o sab b b ü n tetés k isz a­ b ása v égett is csak a k k o r hozh ato tt k asszáció s végzést az 1951-es Bp. alap ján , ha a súlyosítási tilalo m nem állt be. A z 1954-es B pn. után teh át a sú ly o sítási tilalom ab szo lú t volt a m áso d fo k ú és relatív az első fo k ú b íróság __ te k in te té b e n .75 24

b ö rtö n b ü n tetéssel eg y id ejű leg v ég reh ajtan d ó p én zb ü n ­ tetést is alk alm aztak , a k k o r m ár eg y ü ttesen kellett v izs­ g álni, h o g y e két b ü n tetésn ek , avag y a ja v ító -n ev e lő m u n k án ak volt-e a k o n k rét ü g y b en a terh eltre h átrá n y o ­ sab b k ö v etk ezm én y e (L B bk. 6/1954. sz. je g y ző k ö n y v 25. p o n t; L B bk. 36. sz. [2 | bek ezd és). A vég reh ajtan d ó p én zb ü n tetést v iszo n t sú ly o sab b b üntetésnek tartották, m int a felfü g g esztett b ö rtönt (L B bk. 109.).

Jog

történeti szemle

A z m ár a k o r k issé eg y o ld alú b ü n tető jo g i szem léletet tü k rö zte, hogy az L B bk. 35. p o n tja sz erin t a súlyosítási tilalo m nem volt ak a d ály a an n ak , hogy a m áso d fo k ú bíró ság a b ö rtö n b ü n te tés felfü g g eszté sét m ellő zze és elre n d elje an n a k v ég re h ajtá sá t, noha a terhelt terhére nem je le n te tte k be felleb b ezést. A k icsit erő ltete tt é rte l­ m ezés sz erin t ez az in té zk e d és n em a k o n k rét ügyben k isz ab o tt b ü n te tés sú ly o sítását je le n te tte , han em az elíté lte tésh e z fű ző d ő külön jo g k ö v e tk e z m é n y , am ely nem lehet m érleg elés tá rg y a .77 A zért „g y ak o rlati o k o k b ó l” azt ja v a so lta a L eg felső b b B íróság, hogy ilyen esetben a m á so d fo k ú bíró ság ne m e llő z ze a felfü g g eszté sre v o ­ n atk o zó ren d e lk ez ést, han em k asszá ció s v égzést h o z ­ zon, am ely b en felh ív ja a m eg ism ételt eljárás során e ljá ­ ró első fo k ú b író ság o t a b ö rtö n b ü n te tés v ég reh ajtásán ak elren d elésére. A sú ly o sítási tilalo m kizárta, hogy (a terhelt terhére b ejelen tett felleb b ezés h ián y áb an ) a m áso d fo k ú bíró ság u tó lag o s ö ssz b ü n tetésb e foglalással sz ab jo n ki sú ly o ­ sabb (ö ssz)b ü n te tést, am i azt ere d m én y ezte, hogy a sú ­ ly o sítási tilalo m éppen a terhelt érd ek év el ellen tétes h atást fejtett ki: ah e ly e tt, hogy az első fo k o n k iszab o tt b ü n te tését eg y m ásik, idők ö zb en jo g e rő ss é vált b ü n ­ tetésév el ö ssz b ü n tetésb e fo g lalv a eg y , a két b üntetés ö ssz tarta m án á l en y h éb b b ü n te tést kapott volna, a sú ly o ­ sítási tilalo m ra h iv a tk o zással erre nem volt m ód, és a két b ü n te tést teljes ta rtam á b an le kellett tö lten ie (L B bk. 8 /1954. sz. je g y z ő k ö n y v 11. pont.). A sú ly o sítási tilalo m kizárta az első fo k o n nem a lk a l­ m azo tt m e llé k b ü n tetés alk alm az ásá t is. E zek n ek a m el­ lé k b ü n tetések n ek (ek k o rib an ilyen volt az egyes jo g o k ­ tól, to v áb b á fo g lalk o zástó l eltiltás, v alam in t a k iu ta sí­ tás) a je lle g e M o ln á r szerin t (ö ssze m é rh e tetlen sé g ü k n él fo g v a) kizárta az olyan m e g állap ítás vitath atatlan ság át, hogy a fő b ü n tetés csö k k en té se vagy felfü g g eszté se folytán a m e llé k b ü n tetés alk alm az ása e llen é re a b ü n te ­ tés ö ssz h atá sá b an e n y h é b b .78 U g y an a k k o r a z elsőfokú

sértés esetén a m áso d fo k ú b író ság n ak refo rm ató riu s jo g k ö rt b izto síto tt, ez ért ezzel ö sszh an g b a kellett hozni a sú ly o sítási tilalo m ra v o n atk o zó ren d elk ezések et is. A z 1958-as B pn. fő szab ály a is a súlyosítási tilalom érv é n y esü lé se volt, az o n b an a tilalo m anny ib an m eg ­ g y en g ü lt, hogy m ag a a m áso d fo k ú bíróság is m egkapta a te rh elt terh ére való m eg v álto ztatás jo g á t, ha az első ­ fo k ú ítélet ellen a terh elt terh ére felleb b ezést jelen tettek be. A m eg ism ételt eljárásb an is g y en g ü lt a refo n n atio in p eiu s tilalm a, hiszen további o k o k esetén is lehetőség nyílt a sú ly o sításra ak k o r is, ha az alap első fo k ú eljárás­ b an nem n y ú jto ttak be a terh elt terh ére felleb b ezést. A L eg felső b b B íróság X V II. sz. B ü n tető Elvi D öntése alap ján u g y an is az 1958-as Bpn. úgy m ó d o síto tta az 1951-es B p.-t, hogy a m eg ism ételt eljárásb an a legsú­ ly o sab b ab szo lú t eljárási szab ály sértések esetén sem érv é n y esü lt a sú ly o sítási tilalo m , azaz, ha • a b író ság nem volt tö rv én y esen m eg alak ítv a; • ha az ítélet m e g h o zataláb an a tö rv én y szerin t kizárt vagy o lyan bíró vett részt, aki nem volt m in d v ég ig je le n a tárg y aláso n ; • a b író ság h atásk ö rét tú llép te,79 illetőleg h atásk ö ­ rébe ta rto zó ü g y et ahhoz, nem tarto zó n ak n y ilv án í­ tott, vagy jo g sz a b á ly n a k a k izáró lag o s illeték essé­ gre v o n atk o zó ren d elk ezését sértette m eg (1951 -es Bp. 202. § a)-c) pont). A z 1958-as Bpn. m ár kifejezetten k im ondta, hogy a fe lm e n te tt te rh e lt b ű n ö s sé g é n e k m e g á lla p ítá sá t is m e g ak a d ály o z za a sú ly o sítási tilalom . A terhelt terhére b ejelen tett felleb b ezésn ek p edig m in d en olyan felleb ­ b ezést tek in tett, am ely a terh eltre n ézve büntetőjogi k érd é sb en b árm ily en v o n atk o zásb an (pl. sú ly o sab b m in ő sítés; m e llé k b ü n tetés kiszab ása, vö. L B bk. 316. sz.; BH 1959/5.) h átrán y o sab b ren d elk ezést célzott. M óra az. 1958-as B pn. felleb b ezési ren d szeréb en é r­ v én y esü lő sú ly o sítási tilalm at az aláb b iak szerin t fo g ­ lalta tá b lá z a tb a :80

A másodfokú bíróság jogköre

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság jogköre

A terhelt terhére ben yújto tt fellebbezés (óvás) esetén (209. § ( I) bekezdés)

• maga is súlyosíthat (204. § • hatályon kivül helyezés után súlyosíthat (209. § (1) (2) bek.) bek.)

A terhelt terhére benyújtott fellebbezés (óvás) hiányában (209. § (2) bekezdés)

• m aga nem súlyosíthat (204. § ( 2 ) bek.)

1 b író ság által elm u la szto tt e lk o b zá s és elk o b zás alá eső érték et h ely ettesítő fizetési k ö te lez ettség m eg állap ítását a sú ly o sítási tilalo m nem zárta ki (L B bk. 138. sz. á llá s­ foglalás). S zin tén lén y eg es kérd ések b en m ód o síto tta az 1951es B p.-t az 1958. évi 16. sz. tö rv én y e re jű rendelet (19 5 8 -as B pn.). M ivel a nov ella anyagi jo g sz a b á ly -

• hatályon kívül helyezés után súlyosíthat, ha új bizonyítékok alapján m egállapított új tények folytán a terhelt m ás vagy súlyosabban minősülő bűncselekm énye miatt lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni rá • a három legsúlyosabb abszolút eljárási szabálysértés alapján történt hatályon kívül helyezés esetén súlyosíthat (209. § (2) bek.) É rd ek es p ro b lém át v etett fel N agy, am ik o r arra a k ö ­ v etk ez tetésre ju to tt, hogy a sú ly o sítási tilalo m nem je le n t „h e ly b en h ag y ási tilalm at” v agy „enyhítési k ö te­ le ze ttsé g et” . H a teh át az első fo k ú b író ság a vádlott b ü n ­ tető jo g i fele lő ssé g ét tö b b v ád p o n tb an is kim ondja és ez ellen az ítélet ellen csak a v ád lo tt ja v á ra je len ten e k be felleb b ezést, a k k o r a m áso d fo k ú b író ság n ak akkor sem

kell az első fo k ú b író sá g által k isz ab o tt sz an k c ió t en y híten i, h a a felleb b ez és e re d m én y e s és a vád lo ttat e g y e s

v ád p o n t(o k ) alól felm en ti, v agy vele szem b en az eljá rá s t m e g szü n teti.81

Jegyzetek--------------------------------------------*A tanulmány második, befejező része a Jogtörténeti Szemle 2011. évi 2. számában jelenik meg. 1De a másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről (Pp. 253. § [3] bek. második mondat). 2 Grethlein, Gerhard: Die Problematik des Verschlechterungs­ verbotes im Hinblick a u f die besonderen Maßnahmen des Ju­ gendrechts (Neuwied am Rhein, 1963, 29. p.) 3 Kretschmann, Hans-Jochen: Das Verbot der reformatio in peius im Jugendstrafrecht (Saarbrücken, 1968, 54. p.) 4 Molnár László: A reformatio in peius tilalmának érvényesülése a Bp. 202. § a)-c) pontjára alapított hatályon kívül helyezést követő új eljárásban (Magyar Jog, 1956. 4., 109. p.; a továbbiakban:

Molnár. 1956) 5 „Hogy milyen gyakori és mennyire szükséges a fellebbezés alkal­ mazása. mindenki tudja, mert a bírói méltánytalanságot vagy szak­ szerűtlenséget jóváteszi. Természetesen néha a jól megindokolt döntések rosszabbra változnak, ugyanis nem feltétlenül döntenek jobban azok akik az utolsó ítéletet hozzák." Ulp. D. 49. 1. I. pr. 6 Kleinschrod, Gallus Aloys: Über die Rechtskraft peinlicher Urteile. In: Archiv des Criminalrechts. Bd. II., 3. Stück ( 1800, 17. p.; a továbbiakban: Kleinschrod, 1800) 7 Gönner: Handbuch des deutschen gemeinen Prozesses, in einer ausführlichen Erörterung seiner wichtigsten Gegenstände. Bd. 111. (Erlangen, 1804. 163. p.) 8 Lauckner, Rolf: Zur Geschichte und Dogmatik der reformatio in peius (Breslau, 1913, 1-3. p.; a továbiakban: Lauckner. 1913) 9 Schultzenstein, Max: Wesen und Grund der Unzulässigkeit einer reformatio in peius (Zeitschrift für Zivilprozeß, 1903, 1-3. p.; a továbbiakban: Schultzenstein, 1903) 10Linde von: Zur Lehre von der sogenannten Reformatio in pejus (Archiv für civilistische Praxis, 1850, 149-154. p.) 11 Kapsa. Bernhard-Michael: Das Verbot der reformatio in peius im Zivilprozeß (Berlin, 1976. 19. p.: a továbbiakban: Kapsa, 1976) 12 Lieb, Klaus: Das Verbot der reformatio in peius im Zivilprozess, im Verfahren der Freiwilligen Gerichtsbarkeit und im Verwaltungsstreitverfahren (Würzburg, 1972, 54. p.) 13 Freitag, Herbert: Die reformatio in peius im Verwaltungs­ verfahren und im Verwaltungsstreitverfahren (Hamburg, 1963,

77. p.) 14Schultzenstein, 1903. 29. p. 15 Kapsa. 1976, 24. p. 16 Kopp, Ferdinand: Verwaltungsgerichtsordnung mit Erläute­ rungen (München, 1988, a 88. §-hoz fűzött kommentár) 17Sartorius. J. B.: Beiträge zur Geschichte und Theorie der refor­ matio in peius (Archiv für civilistische Praxis, 1848, 83-84. p.; a továbbiakban: Sartorius, 1848) 18 Ricci, Hans-Peter: Reformatio in peius unter Anschliessung an das Rechtsmittel im Zivilprozeß (unter vergleichsweiser Heranziehung des Strafprozesses und des Steuerjustizverfahrens). (Zürich. 1955. 2-3. p.)

19 Kapsa. 1976, 21. p. 20 Hess, Walter: Reformatio in peius. Die Verschlechterung im Widerspruchsverfahren (Baden-Baden, 1990, 16-17. p.) 21 Thode, Karl: Das Verbot der reformatio in peius im Reichsstrafprozeß (Göttingen, 1896, 53. p.) 22 Keber, Hermann: Gegen das Verbot der reformatio in peius, ein Symptom des Zurückweichens der staatlichen Strafgewalt vor dem Verbrecher (Spandau, 1892,61. p.)

23 Sartorius, 1848, 86-87. p. 24 Lauckner, 1913, I. p. 25 Gerber, Hans: Das Verbot der reformatio in peius im Reichsstrafprozeß (Breslau, 1913, 117. p.; a továbbiakban:

Gerber, 1913) 26 Lauckner, 1913, 35. p. 27 Sprengel, Irmgard: Die reformatio in peius im Strafverfahren in Geschichte und Gegenwart (Göttingen, 1937, 11, p.; a továbbiak­ ban: Sprengel, 1937) 28 Kapsa, 1976. 29. p. 29 Gerber. 1913, 121. p. 30 Gerber. 1913, 125. p. 31 Gerber, 1913, 125. p. 32 Kleinschrod, 1800. 33 Gerber. 1913, 129. p. 34 Berns, Werner: Die Geldstrafe nach dem Tagessatzsystem und das Verbot der reformatio in peius. Möglichkeiten einer Be­ rücksichtigung nachträglicher Einkommensverbesserungen im Verlaufe des Rechtsmittelverfahrens (Münster. 1980, 209. p.) 35 Cséka Ervin: A büntetőjo g o n ’oslatok alaptanai (KJK, Budapest,

1985, 261. p.; a továbbiakban: Cséka. 1985) 36 Lauckner. 1913,41. p. 37 Sprengel. 1937, 48. p. 38 Dohna, Graf zu, Alexander: Berufung in Strafsachen? (1911. 7. P) 39 Gerhardt. Bernd-Peter: Das Verbot der reformatio in peius bei den Nebenstrafen, Nebenfolgen, Maßregeln der Sicherung und Besserung des Strafgesetzbuches (München. 1970, 54. p.) 40 Ganske, Joachim: Der Begriff des Nachteils bei den strafprozes­ sualen Verschärfungsverboten (Berlin, 1960. 19-21. p.) 41 Wittschier. Johannes: Das Verbot der reformatio in peius im strafprozessualen Beschlußverfahren (Darmstadt, 1984. 23. p.)

42 Cséka, 1985, 263. p. 43 Cséka. 1985. 264. p. 44 Az öt kodifikációs hullámról részletesen lásd: Fenyvesi Csaba-Herke Csongor-Tremmel Flórián: Új magyar bün­ tetőeljárás (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 53-55. P) 45 Cséka Ervin: A súlyosítási tilalom tartalmának újabb elemei (Jogtudományi Közlöny, 1984. 3., 129. p.) 46 Móra Mihály: A magyar büntető eljárási jog (Budapest, 1961, 457. p.; a továbbiakban: Móra, 1961) 47 Finkey Ferenc: Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban (Magyar Jogi Szemle. 1927, 139-141. és 182. p.); Finkey Ferenc: Büntető jogorvoslati rendszerünk revíziójához. In: Magyar Jogászegyleti Értekezések és Tanulmányok. 1935. 10. 48 Móra, 1961,457. p. 49 Molnár István: A súlyosítási tilalom főbb kérdései a hatályos jogunkban (Magyar Jog, 1980. 5., 426. p.) 50 Kissé ellentmondásos tehát, hogy amíg a szocialista jogirodalom egyértelműen a diktatórikus (totalitárius, fasiszta) rendszer jellemzőjének tartotta a reformatio in peius tilalmának megszün­ tetését (korlátozását), addig éppen az ez elleni küzdelem jegyében iktatta ki a törvény az intézményt a magyar jogból. 51 Baumann. Lars Anton: Das strafprozessuale Verbot der reforma­ tio in peius und seine Besonderheiten im Jugendstrafrecht

(Aachen, 1999, 19. p.) 52 Molnár László: A büntető perrendtartás kommentárja (Budapest, 1957, 635. p.; a továbbiakban: Molnár, 1957) 53 Ennek a rendelkezésnek a számozását az 1954-es Bpn. 221/B. íj­ ra változtatta. 54 I. M. 13/1954. sz. felterjesztés 8. p. 55 Bár Neményi szerint ez a védelem is csak átmeneti, hiszen az akkor érvényes szabályozás szerint ez csak annyit jelentett, hogy a súlyosítási tilalmat a másodfokú bíróság nem törhette át, de a jogalkotó már ezt megtette azzal, hogy a törvényességi peror­ voslat keretében a terhelt terhére is meg lehetett változtatni az ítéletet akkor is, ha az alapügyben nem jelentettek be a vádlott terhére fellebbezést. Neményi Béla: A súlyosítási tilalom

történeti szemleV .

érvényesülésének vitás kérdései (Magyar Jog, 1956. 6.. 172. p.; a

68 A 202. § f) pontja szerint akkor is hatályon kívül lehetett helyezni az elsőfokú ítéletet, ha az a)-e) pontok alá nem tartozó olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ítéletre lényeges kihatás­ sal volt. Ilyennek kellett tekinteni különösen, ha a feleket törvé­ nyesjogaiktól a bírói eljárásban megfosztották vagy ezek gyako­ rlását korlátozták és ez az ügy helyes elbírálását akadályozta. 69 Neményi, 1956. 171. p. 70 Neményi, 1956. 170. p. 71 Ez azért ennyire egyértelműen nem jelenthető ki. hiszen a tár­ gyaláson is felmerülhettek olyan új bizonyítékok, amelyek a magasabb szintű bíróság hatáskörét (illetékességét) alapozták meg. 72 Neményi. 1956, 171. p. 73 Jeszenszky, 1956, 7-8. p. 74 Móra, 1961, 456. p. 75 Jeszenszky, 1956, 5. p. 76 Molnár, 1957, 566. p. 77 Ilyen indokok mellett viszont érthetetlen, hogy miért volt eny­ hébb a felfüggesztett börtön a javító-nevelő munkánál? 78 Molnár, 1957,618-619.0. 79 Ha viszont az új elsőfokú eljárásban megállapítják, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság mégsem lépte túl hatáskörét, akkor már érvényesült a súlyosítási tilalom (BH 1959/6.). 80 Móra. 1961.459.0. 81 Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben (Budapest. 1960, 313. P)

továbbiakban: Neményi. 1956) 56 Molnár, 1957. 640. p. 57 Móra. 1961. 456. p. 58 Jeszenszky Ferenc: A súlyosítási tilalom a fellebbezési eljárásban (Magyar Jog, 1956. 1 7 . p.: a továbbiakban: Jeszenszky. 1956) 59 Molnár, 1956. 108-109. p. 60 Radó Zoltán: Érvényesül-e a súlyosítási tilalom a hatáskör hiánya miatt elrendelt új eljárásban'! (Magyar Jog, 1956. 2., 39 61 Radó. 1956,40. p. M Radó. 1956. 40. p. 63 Jeszenszky, 1956. 6. p. 64 Sőt, Neményi szerint ez a hét fórum nem is hét. hanem nyolc, hiszen a másodfokú bíróság a kasszációt követően először az alapügyben eljárt elsőfokú bírósághoz küldi meg az iratokat, amely aztán az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező bírósághoz. Neményi ezzel kapcsolatosan kifejtette: „Nehéz lenne [...) vitat­ ni. hogy ez a megdöbbentően bürokratikus megoldási mód a dol­ gozók felesleges zaklatását jelenti, mereven szemben áll a bün­ tető eljárás gyors befejezéséhez fűződő alapvető jogpolitikai érdekkel, és az igazságszolgáltatás munkájának komolyságába vetett bizalom megingatására alkalmas.” (Neményi, 1956. 170-171. p.) 65 Neményi. 1956, 171. p. 66 Jeszenszky, 1956. 7. p. 67 Neményi, 1956. 171. p.

Pálvölgyi Balázs 19. sz áz ad u to lsó h arm a d áb a n M ag y aro rsz ág ó riási társad alm i és gazd aság i átalak u láso n m ent keresztül. A k ie g y ez és ( 1867) utáni év ek sz eren ­ csés m ódon e g y b e estek az európai g azdasági fellen d ü ­ lés k o rsza k án a k csú csp o n tjáv a l, így a politikai helyzet v álto zása, az en y h ü lés és a g azdasági pro sp eritás b iz a­ kodó h an g u lato t alap o z tak m eg. A g rü n d o lás k o rsza k á­ nak p ezsg ése k o ráb b an soha nem látott din am ik ájú fejlő d ést je lz e tt, oly an intenzív átalak u lást, am ely az o rszág elm arad o ttn ak sz ám ító p ere m v id ék én élő k et is m eg m o zg atta; az ipari te rm elés felfu tása eg y b en azt is je len tette, hogy a m e g erő sö d ő , vagy épp en újonnan lé t­ rejövő ipari ce n tru m o k k o rábban nem látott töm egben szab ály o zás h atáro lta időszak v izsg á­ ny újtottak m egélh etési le h e tő s é g e t.1 lata, ann ak feltárása, hogy vajon m i­ A fo ly am ato s b első v án d o rlá s m e l­ K I V Á N D O R L Ó K lyen tén y ező k b efo ly áso lták a szab á­ lett. m ár az 1870 -es évek tő l - b ár e k ­ ly o zás k eretein ek kialak ítását, illetve, TANÁCSADÓJA kor m ég a későbbiekhez, k ép est e l­ m en n y ib en te k in th e tő sz ü k ség sz erű ­ han y ag o lh ató m éretek b en - m egindult n ek az e k k o r k ialak íto tt szab ály o zás a b o ld o g u lá su k a t a biro d alo m m ásik AZ ÉSZAKAMERIKAI k udarca. felében, m ajd eg y re to v á b b m e ré sz­ EGYESÜLT-ÁLLAMOKBA

A

A m a g y a r kiván d o rlási politika kezdetei (1 8 8 1 -1 9 0 3 ) - K ivándorlási törvények és a z am erikai kivándorlás

kedve, m ás föld részen kereső k serege. M íg a b első v á n d o rlá s te rm ész ete s je len ség e nem igényelt, és nem is igé­ n yelhetett k ü lö n ö se b b állam i b e a v a t­ kozást, az o rszá g o t - a k á r a v isszatérés szándékával is - elh ag y ó k töm ege, k ülönböző m e g fo n to láso k m iatt, fe l­ keltette m ind a g az d aság i, m ind a p o li­ tikai elit ag g o d a lm á t, s a kiv án d o rlás szab ály ozott keretein ek kialak ítása, ha nem is egyik napról a m ásik ra, de jo g ­

alkotási programmá érett. A k ö v e t­ kezőkben célu n k az 1881. és 1903. évi

VAGY CANADABA KIVÁNDORLÓK RÉSZÉRE.

rav

SUDmU*. «*-. IA N U O * K 6 » r V M 0 o k O o w r /tw ő u iu .\ l

Útbaigazító könyvecske kivándorlók számára (1913)

I. A d u alizm u s gazdasági növekedése, m elynek szerk ezetéb en egyértelm ű az ipari nö v ek ed és d o m in an ciája.2 egyben kom oly v álto záso k at hozott a m agyar v áro si n é p e ssé g a rá n y á b a n is.3 E g y értelm ű v é vált. hogy a korszakban a lakosság d ö n tő többségét ad ó m e­ ző g azd aság i n ép esség 4 perspektívái az

ágazatnak az ipari fejlődéshez viszo­ nyított lemaradása miatt romlottak. Ez

m ár ö n m ag áb an m ag y arázatu l szo lg álh atn a a belső m ig ­ ráció felg y o rsu lására, arra. hogy a nagyobb ipari c e n t­ ru m o k péld átlan g y orsasággal szívták föl a falu nép esség fö lö sle g ét.5 V aló szín ű síth ető , hogy pusztán a vár­ h ató jö v e d elm i külön b ség ek is je le n tő se b b népességm o zg ást indukáltak volna, de így, hogy az o rszág (túl­ n y o m ó részt falusi) népessége a vizsgált korszakban - az 1871—1872 -es kolerajárv án y közvetlen hatásain ak le­ csen g ése u tán 6 - g y arapodni k ezd ett,7 eg y értelm ű , hogy a m ező g azd aság i n ép esség m egélhetési viszonyainak relatív rom lásával szám o lh atu n k .8 Ö sszesség éb en tehát a korszak végére a m e zőgazdaságból élők arán y a csö k ­ kent, az ipari n ép esség arán y a pedig nö v ek ed ett.9 s ezzel eg y ü tt term észetesen a nem zeti jö v e d ele m n e k a k o ráb ­ b iak h o z képest nagyobb része keletk ezett az ipari sz e k ­ to rb a n .10 A b első n ép e sség v án d o rlás felgyorsulásában szerep et já tsz o tt to v áb b á a k ö zlekedési infrastruktúra fejlesztése is: ekkor, a nagy vasú tép ítések nyom án, az o rszág n ak korábban elérh etetlen távolságban lévő részei k erü ltek kap cso latb a egym ással. A vasúti k özlekedés e lérh ető v é tétele a széles töm eg ek sz ám á ra nem csak a hazai m u n k aerő p iaco t m ozg atta m eg, s terem tett rend ­ szeres id én y m u n k ás-k a p cso la to t az o rszág kulturálisan is eltérő régiói k ö z ö tt,11 hanem könnyen igénybe vehető k ap cso latot terem tett m ind az o sz trá k -m a g y a r (F ium e, T rieszt), m ind pedig m ás európai kikö tő k k el is. A kikötők g y orsan m e g k ö zelíth ető v é válása, valam int a tengeri k ö zlekedés fejlődése to v á b b g y o rsíto tta, olajozo ttab b á tette a k ivándorlás fo ly a m a tá t.12 Jó lleh e t a M a g y aro rsz ág o t érin tő k iv á n d o rlásra v o ­ n atk o zó p o n to s statisz tik á k lén y eg éb en csak a század fo rd u ló tó l állnak re n d e lk e z é sre ,13 a k o rm án y z at - m ár csak az alispáni je le n té se k b ő l is - érzék elte a g y o rsu ló ütem ű k iv án d o rlást. A k iv án d o rlás első kom o ly ab b an é szle lh ető cé lte rü lete te rm ész ete sen m ég nem a k éső b ­ b iek b en m eg k érd ő jelez h ete tle n ü l le g fo n to sab b á váló A m erik a, han em a B iro d alo m n yugati fele, első so rb an az o sz trá k ta rto m án y o k , és k ü lö n ö sen B écs. A z 1880-as é v e k e le jé n k e le tk e z e tt b e lü g y i ira to k tö b b s é g e m eg erő síten i látszik, hogy a k iv á n d o rló k csak fo k o za­ tosan fed e zté k föl az e g y re tá v o lab b találh ató terü ­ letek et, s így első ízben a sz o m szé d o s o rszá g o k (m ind a B iro d alm o n belül, m ind ped ig azon k ív ü l) je le n te k m eg a hazai m ig rá ció s cé lp o n to k k ö z ö tt.14 A z 1870-es évek m ásodik felétől felgyorsuló kiván­ d orlás két jó l körülhatárolható érdeket sértett. A politikai d isk u rzusban a h adkötelesek kivándorlása visszatérő m otívum , am i - m int olyan je len ség , am ely érzékenyen érintheti az o rszág védelm i képességét - indokolhatja az állam i beavatkozást. A m ásik inkább gazdasági jellegű . A m ező gazdaság éppen a hetvenes évektől került a korábbinál nehezebb helyzetbe, tekintettel az élesedő v ersenyhelyzetre, a balkáni gabonaim port tám asztotta árversenyre. E bben a helyzetben a kom oly politikai lobbierővel is rendelkező nagybirtokosoknak egyáltalán n em v o lt m in d e g y , h o g y a v isz o n y la g o sa n o lc só m u nkaerő egyre je len tő seb b része távozik az országból. A m egyei je le n té se k b ő l eg y é rtelm ű v é vált a k o r­ m á n y zat sz ám ára, hogy a k iv á n d o rlás felfu tásán ak

eg y ik o k a az ún. ü g y n ö k ö k n ek n ev ezett közvetítők tev ék en y ség e volt, o lyan szem ély ek é, akik nem csak k ö zv etlen ü l a h ajó jeg y ek érték esítésév el v ették ki a ré­ szü k et a jo b b m e g élh e té st k ereső k kü lfö ld re, je lle m ­ ző en A m erik áb a ju tta tá sá b ó l, han em ők voltak azok, ak ik „szo lg áltatási cso m ag ju k " k eretében ak ár a k ik ö tő ­ ig is elk ísé rté k a k iv án d o rló k at, vagy. ha sz ü k ség volt rá, ak k o r k ö lcsö n ö k k el tették leh ető v é a hajó jeg y ek m eg v ásárlását. A hogy a k o rm án y zat elszá n ta m agát erre a lépésre, rö g tö n eg y é rtelm ű v é is vált, h o g y o lyan kérdés m eg o l­ d ása k erü li teríték re, m ely ren d k ív ü l bon y o lu lt társad al­ mi v iszo n y o k at érin t, u g y an a k k o r a ren d ezés je len tő s érd e k cso p o rto k sz ám á ra fontos. M ivel tehát n y ilv án ­ való volt, hogy rövid idő alatt o lyan óriási horderejű p o n to k o n , m int a fö ld b irto k k érd és, am ely n ek bizony so k k al több köze leh etett a kiv án d o rlás erő sö d éséh ez, nem leh et g y ö k ere s refo rm o k at v ég reh ajtan i, k ézen ­ fek v ő n ek látszott, hogy a látszó lag jó l k ö rü lh atáro lh ató k iv á n d o rlá si ü g y n ö k ö k k erü ljen ek a tö rv én y h o zási m u n k a célk eresztjéb e. A tö rv én y jav aslat parlam enti vitája során is elh an g ­ zott tehát m indaz, am it a k ö zvélekedés a k ivándorláshoz kapcsolt, s felm erültek azok a kérdések, am elyek ráv ilá­ gíto ttak arra, hogy a kiv án d o rlás állam i eszk ö zö k k el v a­ ló k ezelése, azaz irányítása vagy k o rláto zása m ennyire nem egy szerű . M árpedig a kivándorlás korlátozásának ig én y e - az eh h ez kap cso ló d ó szabadságjogok e lis­ m erése m ellett - határozottan m e g fo g alm azó d o tt.15 A k iv án d o rlási ü g y n ö k ség ek rő l szóló, végül 1881ben elfo g a d o tt tö rv én n y el g y o rs, u g y an ak k o r - tek in tet­ tel arra, hogy m ár a tö rv én y -elő k észítés során n y ilv án ­ v aló v á vált, hogy az ü g y n ö k ö k tev ék en y ség én ek k o rlá­ to zásáv al a sz erteág azó p ro b lém án ak csu p án egyik, s n em is feltétlen ü l a leg fo n to sab b ág át m egrag ad ó m eg leh ető sen fele m ás m eg o ld ás született. A hogy a tö rv én y jav aslat p arlam en ti v itáján ak an y a­ g áb ó l, illetve a tö rv én y in doklásából kiderül, a jo g a l­ k otó sz ám á ra eg y é rtelm ű n ek tűnt, hogy a k ivándorlás fe lg y o rsu lá sá n a k le g e g y sz e rű b b e n n e v e síth e tő o k a m ag a az ü g y n ö k , s ezen túl - úgy látszott - , a k iv án d o r­ lás k örében n ap v ilág o t látott v isszásság o k , a jó h isze m ű , de tá jék o z atlan k iv án d o rló k b ecsap ása, illetv e a k iv á n ­ d o rlás k ö ltség ein ek fin an szíro zásáb an m eg jelen ő u zso ­ ra m in d -m in d k ap cso ló d ik v alam ily en m ódon az ü g y ­ n ö k ö k tev ék en y ség éh ez. A z 1881 -es tö rv é n y ig en e g y s z e rű m ó d sz errel, lé n y eg éb en az üg y n ö k i tev ék en y ség en g ed ély h ez köté­ sével k ív án ta m egoldani a felm erü lt pro b lém ák at, és eg y b en m e g v aló sítan i a k o rm án y zati ellen ő rzést ezen ü zletág fölött. A v iszo n y lag szűk szav ú tö rvény az en ­ ged ély nélkül végzett ü g y n ö k i tev ék en y ség et kihágási k ateg ó riáb a h ely ezte, s szan k ció k én t m ind pénzbírság, m in d p ed ig két h ó n ap ig terjed ő elzá rá s k iszabását leh ető v é tette. A tö rv én y részletesen és pon to san m eg ­ szab ta a szem élyi kört is, am ely n ek tagjai en gedélyt n y erh etn ek . K ö telező feltétellé vált többek között a m a g y a r állam p o lg ársá g m eg léte, illetve a tö rvény által m e g h atáro zo tt, ö te z e r forintnyi b izto síték letétele.

Jog

történeti szemle

A tö rv én y tilalm az ta az ü g y n ö k szám ára, hogy a k á r külföldi ü g y n ö k k el, ak ár külföldi ü g y n ö k ség g el a b el­ ü g y m in iszter en g e d é ly e nélkül k ap cso latb a kerüljön , ezzel m integy a k o ráb b i g y ak o rla to t kív án ta szű k eb b , a m in isz te r e rő se b b k o n tro lljá t m e g v a ló sító m e d erb e tereln i. B iztosítani kívánta, hogy a k o rm án y z at n ap ra­ k ész in fo rm áció k k al ren d elk ezzen a k iv á n d o rlás alak u ­ lásáró l, ezért elő írta, hogy az ügynök a kivánd o rló k ró l tá jé k o z ta tá s t a d jo n a községi e lö ljá ró s á g ­ nak, illetve a sz o lg a b í­ rónak vagy a p o lg á r­ m estern ek. A sz ab á ly o zá s célja nem csak a kiv án d o rlás v isszaszo rítá sa, hanem a k iv á n d o rló k é rd e k e ­ inek v éd elm e is volt, ezért a k iv á n d o rló n ak m eg ad ta a lehető ség et arra, h o gy a k iv á n d o r­ lá ssal k a p c s o la to s a n m eg k ö tött szerző d éstő l b árm ik o r v isszalép h e s­ sen, úgy, hogy e k k o r az ü g y n ö k csak a sz er­ Kivándorlók szállnak z ő d éssel k a p c so la tb a n té n y le g e se n fe lm e rü lt k ö lts é g e in e k m e g té ríté sé t k ö v etelhette. D e a fent ism ertetett - az ügynöki te v é­ k en y ség re. illetv e a z ü g y n ö k re nézve igen szig o rú szab ály o k o n túl a z 1881-es sz ab á ly o zá s igen kom oly további p o zíció k a t is b izto síto tt a m in isztern ek , te k in ­ tettel arra a p o n tra, m ely a kiad o tt en g e d ély feltétel nélküli v isszav o n ásán ak le h ető ség ét is b iz to síto tta szá­ m ára. Ily en fo rm át tehát a b e lü g y m in isz te r a k iv á n d o r­ lási ü g y n ö k ö k k o rlátlan „u ra k én t" felü g y elte az ü g y n ö ­ kök jo g sz e rű tev ék e n y ség é t, s ezen túl, b elátá sa szerin t a legálisan m ű k ö d ő ü g y n ö k ö k szám át is m egszabhatta.

II. A z 1881-es, k iv án d o rlási ügy n ö k ö k rő l sz ó ló törvény a k o rm án y zat cé lja in a k m eg felelő en , ha a kiv án d o rlás alapjainak m inden sz eg m e n sét nem is, de az ügyn ö k ö k sok esetben m e g tév esztésen alap u ló te v ék en y ség ét k o r­ látok k özé sz o ríth atta volna. K érdésünk tehát, hogy vajon m ilyen hatással já rt a törvény a hazai kiv án d o rlás alak u lására. A h o gy az m ár a sz ab á ly o zá s m ó d szerén ek la to lg a­ tása so rán felm erü lt, a kiv án d o rlás k o rláto zása m ellett érv elő k felh ív ták a fig y elm et a k iv á n d o rlásn a k a védcrőt érin tő k ed v ező tlen hatásaira, arra, hogy a h o n v é ­ delm i k ö telezettség te lje síté se elől szám o s esetb en k ü l­ földre távoznak. M ivel az o rszág b ó l v iszo n y lag könynyen nyílt le h ető ség az A usztrián keresztül történ ő távozásra, a k érdés m e g o ld ása nem látszott kön n y ű n ek , tekintettel az O sz trá k -M a g y a r M o n arch ia nem e g y s z e ­ rű közjogi b ere n d ezk ed ésére. H iába lépett h atályb a tehát a k iv á n d o rlási ügy n ö k ö k rő l szó ló törvény, am ely

elv ile g az ü g y n ö k ö k et is sz an k c io n álta volna olyan sz em é ly ek k iv án d o rlásán ak elő seg ítése esetén , akik k a­ tonai k ö te lez ettség e ik n ek m ég nem tettek elegei, a sza­ bály o zás v ég reh ajtása szin te lehetetlen felad at elé állí­ totta a helyi h ató ság o k at. A z, hogy a korábban je lle m ző g y ak o rla t to v áb b ra is v irágzott, gyo rsan eg y értelm ű v é v ált. S zep es v árm eg y e alisp án ja 1883. m ájus 17-én kelt je le n té sé b e n b eszám o lt arról, hogy ú joncok és sz ab a d ­ ság o lt kato n ák a fő ál­ lo m áso k elk erü lésév el G alícia felé táv o zn ak az o rsz á g b ó l.16 Egy é v ­ vel késő b b , 1884. áp ­ rilis 2-án kelt je le n té ­ sében Z em p lén v árm e­ g y e b izo ttság a je le n te t­ te, hogy az útlevél nél­ küli k iv án d o rlás erő sö ­ d ését é sz le lté k .17 Úgy lá tsz ik te h á t, h o g y a tö rv é n y v é g re h a jtá s á ­ ban a k o rm án y z atn a k k orábban talán kevéssé ism ert és felm ért nehéz­ ség ek k el kellett m e g ­ k üzdenie. hajóra Hamburgban A m i p ed ig a M a­ g y aro rszág o n tev ék e n y k ed ő ü g y n ö k ö k et illeti, k ö ztu ­ d o tt volt, hogy az ü g y n ö k ö k jó része külföldi, az esetek tö b b s é g é b e n a z é s z a k -n é m e t k ik ö tő k h ö z k ö tő d ő h a jó tá rs a s á g o k m e g b íz á sá b ó l te v é k e n y k e d ik , v agy esetleg az o tt m ű k ö d ő , n ag y o b b ü g y n ö k ség ek hazai k ép v iselő je. N em m eg lep ő tehát, hogy a m agyarországi érd e k eltség g el is ren d elk ező F. M issler, brém ai szék h e­ lyű ügyn ö k - látva a k o rm án y zatn ak az ügynökökkel k ap c so la to s p o litik áját, azaz hogy lényegében nem kerül so r en g ed ély ek k iad ására - m em o ran d u m b an fo r­ d u lt a m in iszterh ez, am ely b en , azon túl, hogy term észe­ tesen saját p o zíció in ak v éd elm ére tett kísérletet, a k i­ v án d o rlá s o k ain ak az üg y n ö k i tev ék en y ség en kívüli elem e ire k ív án ta felhívni a m in iszter fig y elm ét. M e­ m o ran d u m áb an k ifejtette, hogy nézete szerin t a k iv án ­ d o rlás o k a eg y általán nem az ü g y nökök csáb ítása, h a­ nem az az eg y sze rű tény, hogy A m erikában jo b b a k a k ereseti leh ető ség ek , am ire p edig a kiv án d o rló k rá is jö tte k . A k iv á n d o rlás je lle g év e l kap cso lato san M issler k ifejtette, hogy tu d o m á sa szerin t in k áb b az „in g ázás” je lle m z ő , azaz a ten g eren tú li jo b b k ereseti leh ető ség ek so k sz o r a hazai terv ek m e g v aló sítását segítik: „E vég­

ből kiutazik A m erikába hol egy kél évig marad, hogy azután ism ét visszatérvén hazájába, m ert m inden kiadását és költségét levonva 1000-2000 fo rin t m eg­ takarított pénze van. ” 18, s a fen tiek re tekintettel a vég­ legesen A m erik áb an letelep ü lő k arán y át 10% -ra teszi. Ezen kívül, h o g y to v áb b to m p ítsa a hiv atalo s politika k iv án d o rlás-ellen e s érveit, m eg jeg y ezte, hogy nem el­ h an y a g o lh a tó a k iv án d o rló k által hazak ü ld ö tt pénz sem . am ely e t a sa ját m ag a által g y ű jtö tt in fo rm áció k ra alap o zv a év i m in teg y 5 m illió fo rin tra becsült. E lis­

Jog

történeti szemle

B ecsben m ű k ö d ő k iv án d o rlási ü g y n ö k ség a k iv án d o r­ m e rte az 1881-es sz ab á ly o zá s azon indokát, am ely lókat külhoni ú tlevéllel látja el, és így. B écsen k e­ sz erin t a k iv á n d o rló k közül sokan esnek áldozatu l resz tü l. a m a g y ar szab ály o k at csalá sn ak , illetv e so k a k at fo szta­ m e g k erü lv e fo ly ik a k iv án d o r­ nak ki az út során a sz ó sz o ro s és lás.20 V ilág o ssá vált tehát, hogy á tv itt é rte lm é b e n e g y a rá n t, és az ü g y n ö k ö k et érin tő szab ály o ­ m e g jeg y e zte, hogy ezen esetek zás a z O s z trá k -M a g y a r M o ­ m e g elő z ése a m a g y ar k orm ány n arch ia sajáto s v iszo n y ain ak k ö ­ fe la d a ta lenne. M ivel p ed ig a sz ö n h ető e n ren d k ív ü l neh ezen m e g n ö v ek e d ett felad ato k ellátása m eg o ld h ató helyzet elé állíto tta te rm ész ete sen n ö velné az állam i a h ató ság o k at, s az is e g y é rtel­ k iad áso k at is, azt a ja v a sla to t te t­ m űvé vált, hogy sem pusztán az te, hogy erre a fed e zetet a k o r­ ü g y n ö k ö k tev ék en y ség én ek kor­ m ány egy új, a k iv án d o rló k által láto zásáv al. sem p edig a kato­ fize ten d ő adó b ev ezetésév el te ­ n ak ö telesek re v o n atk o zó k iv án ­ rem th etn é elő. A zt p edig, hogy ő d o rlással k ap cso lato s szabályok m e n n y ire elk ö te le z e tt a v isz o ­ v ég reh ajtásáv al nem lehet áttö ­ n y o k jo b b ítá s a é rd e k é b e n , mi rést elérni a területen. sem b iz o n y íth a tn á jo b b a n , hogy A M ag y aro rszág o n e n g e d é l ­ v állaln á az általa cé lsz erű en 20 lyel n em re n d e lk e z ő ü g y n ö k ­ ft/fő -b en m e g h atá ro z o tt m értékű sé g ek és ü g y n ö k ö k B écsben tárt ad ó b e sze d ésé t is. karokkal v árták az A m erik áb a M is s le r fe lv e té s e ire - nem indulókat; a m ár em lített, a m a­ m e g lep ő m ó d o n - nem érk ezett F. Missler, Bremen Itfrk-toaqie>X g y ar b elü g y m in isztert k ü lö n b ö ­ érd em i válasz a m in iszter ré sz é ­ Passagier-Annahme' ző leveleivel o stro m o ló M issler, rő l. Id ő k ö z b e n p e rsz e fo ly a ­ . Sd>»ílMi«p!9 H 3 u iq e u u v --i3 !3 ESS1?d ben három k o n cesszió v al ren d el­ v álasz találn i, m e ly ek e t többek H HÜN9W! kező üg y n ö k ség m űködött, a ro t­ k ö z ö tt P o z so n y v áro s ta n á c sa u a i u a j g ‘j o j s s j w ' á te rd a m i s z é k h e ly ű N ederlünin tézett a m in iszterh ez 1893. d e ­ disch Amerikanische Dampfschifc e m b e r 2 7 -én kelt felterjesz té­ fa h rts - G esellschaft, az a n tw e r­ sében, am ely b en b eszá m o lt arról, Az F. Missler ügynökség, útlevele peni R ed Star Line és ő. h o g y a helyi in fo rm á­ a b rém a i F. M issler ció k szerin t a B écsen cég. F elh aszn álv a a k i­ k ere sztü l H am b u rg b a , váló alk alm at, ig y ek e­ s o n n a n A m e rik á b a ze tt rá m u ta tn i, hogy u ta z ó g a líc ia i k iv á n ­ m ivel csak a két m ásik d o rló k sz o k tak átutazni társaság n ak van a ren­ a v áro so n . T á jé k o z ta ­ d ő rség i ig azg ató ság tó l tást v ártak, hogy m i­ e n g e d é ly e arra. hogy lyen lé p é se k e t te g y e ­ alk alm azo ttaik k al a b é­ nek e setleg es e lle n ő r­ csi állo m áso k o n fo g ad ­ zésü k re. tekin tettel a r­ já k a k iv á n d o rló k a t, ra, h ogy az eddigi ren ­ m aguk között felo szt­ d elk ez ése k csak a m a­ já k az üzletet, azaz át­ g y a r h o n o so k ra v o n a t­ veszik a k iv án d o rló k at k o z ta k .19 T o ro n tál v ár­ úgy, hogy ők a to v áb b i­ m eg y e ped ig arról tá ­ akban m ár nem is szól­ jé k o z ta tta a m in isztert, Az F. Missler ügynökség plakátja hatnak bele az ú tirán y ­ hogy tö b b ottani lakos ba, nem v álaszth atják m eg a k ik ö tő t sem . Ő korábban részére k iv án d o rlással k ap c so la to s n y o m tatv án y o k é r­ h iáb a p ró b álk o zo tt, hogy en g ed ély t kapjon a k ivándork ezn ek , és h o g y a fő szo lg a b író v élem é n y e szerin t a

lijrtéiKti

to v áb b ra is a k iv án d o rlási ü g y nökök tev ék en y ség e lóknak a p ály au d v a ro k o n tö rtén ő fogad ására, ezt nem k ép ezte a leg k ö n n y eb b en m eg fo g h ató szeg m en sét a n y erte el, an n ak ellen ére, hogy a legtöbben éppen k iv án d o rlással k ap cso lato s p ro b lém ak ö rn ek , a h ató sá­ B rém a felé m ennének. gok - a h atály o s szab ály o zásn ak m egfelelően - ig y e­ A m ásik kél ü g y n ö k ség pedig, ism erv e a brém ai k eztek „ered m én y ek et felm u ­ ú tv o n al n ép sze rű sé g éi, g y a k ­ ta tn i'’. Ez ped ig azt jelen tette, ran hitegeti a k iv á n d o rló k at, hogy helyi szinten to v áb b ra is ak ik m ár csak a k ikötőben in d u ltak eljáráso k , s nem csak sz em b e sü lh e tn ek azzal, hogy p én zb ü n tetés kiszabására, h a­ nem ott sz á llh a tn a k h ajó ra, nem elzárás fo g an ato sítására ah o l azt te rv e z té k . M is sle r is so r k erü lh e tett.24 á llítá sa szerin t az o sztrák h a­ tó ság o k n em ig en fo g la lk o z ­ nak ezzel a g y ak o rla tta l, m i­ III. vel p ed ig m ég isc sak m agyar A hogy eg y értelm ű v é vált. állam p o lg áro k sérelm érő l van hogy a k iv án d o rlásh o z k ap ­ szó, úgy vélte, hogy a m ag y ar c s o ló d ó p ro b lé m a k ö rt nem b elü g y m in iszte r do lg a lenne, sik erü lt az 1881-es tö rv én y ­ hogy v a la m ily e n m e g o ld ást nyel ren d ezn i, a korm ányzat, d o lg o zzo n ki a k ialakult h ely ­ ú g y tű n ik , m e g a la p o z o tta b ­ zet ren d ezése érd e k éb en . Ú gy ban k ív án t k ö zelíten i a k é r­ vélte, h o gy első k én t érd em es déshez. B ár v ilág o s volt. hogy lenne v áltoztatni az ellen ő r­ a k iv án d o rlás eg y re g y orsuló zési g y ak o rla to n , m ivel azzal, fo ly am ata b izo n y o san n ép es­ hogy az O d erb erg en keresztül sé g -v e s z te s é g e t je le n t M a ­ vezető ú tvonalon ellen ő rzik a g y aro rszág n ak . annak pontos k iv án d o rló k at, csak azt éri el a m é re te iv e l a k o rm án y z at k o rm á n y z a t, h o g y a b éc si n em ig en lehetett tisztában. A ú tv o n a la t, ah o l lé n y e g é b e n re n d e lk e z é s re á lló ad a to k nincs e lle n ő rz é s, m ég tö b b nag y jáb ó l két nag y o b b forrás­ k iv án d o rló fo g ja v álasz tan i.21 ból szárm azh attak : eg y részt a M is sle r ig en a k tív ü g y ­ nöknek bizonyult M agyarorA Red Star Ügynökség plakátja h az ai, je lle m z ő e n m egyei szágon, és a vele is k ap cso lato s iratanyagból v alam e­ lyest rek o n stru á lh ató , hogy m ind ő, m ind pedig a hozzá hasonló külföldi ü g y n ö k ség ek m ilyen szerteá g az ó ü g y ­ nöki h áló zato t tudtak létrehozni az o rszág b an . Egy 1895 m á ju sá b a n keletkezett, a b elügym iniszternek címzett beadvány éppen M issler tevékenységére kívánta felhívni a figyelm et. Trencsén, T em es, Ung és Zem plén vármegye alispánjának m egküldött in fo rm áció k b ó l arra lehet k ö v etk eztetn i, hogy a helyi lakosokból álló k ö zv e­ títői h álózat nem csak a k iv á n d o rlásh o z szük ség es jeg y ek et adta el az ú trak e lő k n ek , hanem szü k ség esetén akár azt is m ego ld o tta, hogy az illetők észrev étlen ü l távozhassanak az o rszág b ó l. M ivel az e k k o r m eg ­ küldött anyagból az is k iderült, hogy M issler hálózatát egy flo rid sd o rfi ille tő s é g ű v a sú ti a lk a lm a z o tt is segítette, a b elü g y m in iszte r intézkedés végett o sztrák kollégájához fo rd u lt.22 A hogy a m ag y ar h ató ság o k is egyre alap o sab b an já rta k el a k ivándorlási ügyek b en , úgy váll e g y é rte lm ű v é , h o g y a z e n g e d é ly nélk ü l végzett, külföldi kap cso ló d ású k iv á n d o rlási ügynöki tevékenység m élyen b eá g y az ó d o tt a hazai k ivándorlás folyam atába. E nnél fo g v a az újabb és újabb ügynökök leleplezése, a velük szem b en fo ly ta to tt m ind több eljárás inkább csak arra volt alk alm as, hogy sz e m ­ besítse a h ató ság o k a t azzal, hogy a p ro b lém án ak az 1881-es törvény sz ellem éb en m e g k ísérelt ren d ezése nem igazán te k in th ető c é lra v e z e tő n e k .2'' M ivel az onban

je le n té se k b ő l rajzo ló d o tt ki a k iv án d o rlás m érete, m ás­ részt - a sz ak e m b erek m eg ítélése szerin t a leg tö b b eset­ ben jo b b a n h aszn á lh ató fo rráscso p o rtk én t - az E gyesült Á llam o k h iv atalo s statisztik ái is ren d elk ezésre állta k .2'’ A k iv á n d o rlás k érd ésk ö rén ek te ljeseb b ren d ezésére tö rek v ő k o rm án y zat sz ám á ra a k iv án d o rlás M ag y aro r­ szág o t érin tő m éretén ek tisztá zá sára a m ó d szeres hazai statisztikai ad a tg y ű jtés m e g k ezd ése szü k ség es volt. így 1899-től m eg in d u lt az ad atg y ű jtés, s ettől kezd v e tehát, ha nem is teljes, de legalább ren d szeres (b ár bevallottan p o n tatlan ) ad ato k k al szám o lh atu n k .26 A sz áz ad fo rd u ló h o z k ö zeled v e úgy látszik, hogy a k iv án d o rlás fo ly am atáb an o lyan új elem ek jelentek m eg, am ely ek a k o rm án y zato t ak tív ab b , a k o ráb b iak ­ ban lén y eg éb en csak a k ivándorlási ü g y n ö k ö k re, illetve a k ato n ak ö te le s k iv án d o rló k ra ö ssz p o n to sító hatósági csele k m én y e k n él tág ab b p ersp ek tív áb a h ely ezett straté­ g ia k ö v etését k ö v etelték m eg. A zon túl. hogy a k iván­ d o rlási statisz tik á k - m ég h a pontatlanul is - m ár kéz­ z e lfo g h ató alap o t terem tettek a vitás kérdések m eg tár­ g y alásá h o z, illetv e hogy a k iv án d o rlási hullám im m ár a szakm ai k ö zö n ség en túl sz éleseb b érd ek lő d ésre tarth a­ tott szám o t, s nem csak a hazai sajtó, hanem a népes ú j­ v ilág b eli m a g y ar k ö zö sség sajtó ja is ko m m en tálta a m ag y ar k o rm án y k iv án d o rlást érin tő terveit, mi több. az o k a t az am erik ai p o litik ai-g azd aság i viszonyokkal ö ssz efü g g ésb e n elem e zte és érték elte, s a k ivándorlás

k érd ésk ö rév el fo g lalk o zn i k ív án ó k o rm án y o k ére zh ető n y o m ás alá kerültek. N y ilv á n v aló v á vált. hogy m ár nem csu p án azt a k érd ést kell m e g v izsg áln i, hogy vajon hány m a g y ar alattv aló , és m ilyen m ódon hag y ja el az ország o t, de v álasz t kell találni arra is, hogy a korábbi m e g k ö ze líté s­ ben p u sztán ö ssz ea d ás-k iv o n á s m ó d szerév el, azaz a kiés a be-, illetve a v isszav á n d o rló k sz ám á n ak ö ssz e v e ­ tésév el m eg lehet-e vonni a kiv án d o rlás eg y e n le g ét, és h a n em , a k k o r v ajo n m ily e n sz e m p o n to k a t le h e t érv é n y esíten i a k iv á n d o rlás érté k elé sé v el k ap cso latb an k ia lak ítan d ó korm án y zati állásp o n tb an . V ilá g o ssá vált to v áb b á, hogy a k érdés k ez elésén ek k id o lg o zásáb an nem leh et fig y elm en kívül hagyni az A m erik áb an élő (v o lt) m a g y ar alattv aló k v élem é n y ét és tev ék e n y ség é t sem . E k k o rra az is kiderült, hogy az E g y esü lt Á lla m o k ­ ban létrejött m ag y aro rszág i ere d etű n em zetiség i, e lső ­ so rb an sz lo v ák sz erv ezetek szerep én ek é rté k elé se sem k erü lh e tő el, s mi több, a p ro b lém a azo n n ali átg o n d o ­ lására is sz ü k ség v an .27 D e voltak olyan, ennél kevésbé k én y es, vagy inkább talán csak k ev ésb é sü rg ő s b e a v a t­ k o zást ig én y lő pontjai is a sz á z a d fo rd u ló ra kialakult h ely zetn ek , m int például az am erikai állam p o lg ársá g o t m e g szerző k iv á n d o ro ltak h ely ze tén e k k érd ése M agyaro rsz á g o n .28 vagy az a kérdés, hogy m iként lehet m eg a­ k ad ály o zni azt. hogy b iz o n y talan k iv án d o rlási cé lp o n ­ tok felé v eg y ék az ú tirán y t azok, akik nem szám íth attak sik erre E llis Island-en.

IV. A k o rm án y a sz á z a d fo rd u ló után teh át a kiván d o rlási ügy alap o sa b b ren d e zésére sz án ta el m agát, s a jo g a l­ kotási p ro g ram m e g in d u lá sát je le z te az 1901-es ország g y ű lé sen elh a n g z o tt tró n b eszéd , am ely b en az u ralkodó is k iem elte a k érdés m e g o ld ásán ak id ő szerű ség ét és fo n to ssá g át.29 A z am erik ai m a g y ar n y elv ű sajtó, a j a ­ v aslato t azo n n al k o m m e n tá lv a, ö ssze is fo g lalta az új tö rv én y jav aslat valódi célját: m ivel a k iv á n d o rlás ad ­ m in isztra tív eszk ö zö k k el való v isszaszo rítá sára nincs reális esély , - az ügynöki te v ék en y ség g el eg y ü tt való sz ab á ly o zo tt m ed erb e te relésév el ja v íta n i leh et a k iv á n ­ d o rló k h ely zetén , az állam szerep et vállal abban, hogy a k iv á n d o ro ltak ne v eszítsék el a k ap cso lato t az ó h a z á ­ val, h an em leh ető ség sz erin t térjen ek h a z a .30 V alóban m e g fig y elh e tő b iz o n y o s szem léle tv áltás a szab ály o zás m ó d sz e ré b e n . A tö rv é n y in d o k lá sá b a n lé n y eg é b en szerep el ann ak b eism e ré se, hogy a k iv án d o rlás alapjait a k o rm án y zat rövid idő alatt alig h a tu d ja kezelni. N em érh ető el a kereseti v iszo n y o k oly an m érték ű ja v u lá sa , m ely lén y eg esen v álto ztatn a az o rszág o t érin tő k iv á n ­ d o rlás m érték én , és nem le h etség es olyan hú zó ág azato k kiép ítése, m ely ek k ellő m e n n y iség ű m un k aerő t k ö th e t­ nén ek le.31 E n n élfo g v a nem m arad m ás, m int a k iv á n ­ d o rlás k orábbi sz ab á ly ain a k átfo rm á lása , az ügynöki tev ék e n y ség g e l k a p c so la to s állásp o n t ú jrag o n d o lása, a k iv á n d o rló k v isszatérésé n ek elő m o zd ítása. íg y a tö rv én y új ren d sz erb e illesztetten kezelte a sz állító -v állalk o z ó k at, s tekin tettel a korábbi év ek b en

tap asztalt v isszásság o k ra, részletes szab ály o k k al k ív án ­ ta ren d ezn i m ind a v állalk o zó k (és az ő m e g h atalm a­ zo ttjaik ) h ely zetét, m ind p edig a szállító -v állalk o zó k és a k iv án d o rló k k ö zö tti v iszonyt. A z új tö rv én y fen n tarto tta az en g ed ély ezés ren d sze­ rét: 100.000 K ó v ad ék ellen éb en lén y eg éb en m ind m ag y ar, m ind ped ig kü lfö ld i állam p o lg áro k szám ára leh etség essé vált az en g ed ély m eg szerzése. A z új sza­ b ály o zás alap ján a sz állító -v állalk o zó k több m eg h atal­ m azott útján is k ö th ettek szerző d ések et, u g y an ak k o r a tö rv én y tilalm azta a k ifejezetten az u tazásh o z k ap cso ­ lódó in fo rm áció k o n (m en etren d , d íjak stb.) kívüli, a k i­ v án d o rlás n ép sze rű sítésé t sz o lg áló tá jék o ztatáso k (pl. a cé lo rszá g o k v iszo n y ait k ed v ező színben feltü n tető is­ m ertető k ) k ö zzétételét, kü ld ését. A z új szab ály o zás lé­ n y eg es elem ek én t je le n t m eg to v áb b á, hogy a m eg h a­ ta lm azo ttak nem d o lg o zh attak ju ta lé k o s rend szerb en , a z az a m u n k á ju k ért já ró d íjazásn ak füg g etlen n ek kellett lennie a tén y leg esen az ő k ö zre m ű k ö d ésü k k el m eg ­ k ö tö tt sz erző d ések szám átó l, v ag y is az általuk k iv án ­ d o rlásb an seg ítettek szám átó l. M ivel a k o ráb b iak b an állan d ó ak v o ltak a k iv án d o r­ lási v állalk o zó k k al, illetve a h ajó társaság o k sz o lg áltatá­ saival k a p c so la to s p an a sz o k ,32 s valóban úgy tűnt. hogy a k iv án d o rló k félrev e ze tése m in d e n n ap o ssá vált, a tö r­ vény írásbeli, s a jo g sz a b á ly b a n elő írt, részletesen k ifej­ tett k ö telező elem e k et ta rtalm a zó szerző d és m eg k ö tését írta elő a v állalk o zó k szám ára. A z új sz e m p o n to k é rv é n y e s ü lé se a z o n b a n nem feltétlenül a v állalk o zó k és k iv án d o rló k közötti viszony sz ab á ly o zá sáb a n je le n t m eg leg h an g sú ly o sab b an . N a­ g y o b b je le n tő sé g ű , és talán jo b b a n m utatja a k o rm án y ­ zat tö rek v éseit, hogy a tö rv én y b e fo g lalv a m eg jelen ik a v iss zav á n d o rlás elő seg ítésé n ek , illetve tág ab b an a k i­ v án d o ro ltak m ind an y ag i, m in d ped ig k u ltu rális tám o ­ g atásá n ak eszk ö ze, a k iv án d o rlási alap. A kivándorlási alap léte, az abban m eg jelen ő k o rm án y zati politikai sz án d é k azo n b an m eg leh ető sen sz erteág azó kérdéskört érint, és az is láth ató , hogy ez terület talán az új sz ab á­ lyozás leg k én y eseb b része. A k iv á n d o ro lta k h a z a té ré se , az e m b e rv e s z te s é g c s ö k k e n té se a k iv á n d o rlá ssa l k a p c so la to s p o lé m ia állan d ó tém ája volt. E k k o rra m ár u g y an is eg y értelm ű v é vált, hogy je le n tő s v isszav án d o rlással is szám olni kell, a k o n zu látu so k o n , a sajtó n keresztül fo ly am ato san é r­ k eztek h írek a k ü lfö ld ö n b ajb a került, hazatérn i kívánó m ag y ar állam p o lg árság ú eg y én ek rő l, az in g ázó k ró l,33 és k ü lö n b ö z ő b ec slések láttak n ap v ilág o t a kivándorlók által h azah o zo tt p én zm en n y iség rő l is.34 E zen a ponton azo n b an a m a g y ar és az am erik ai elk ép zelések szöges ellen tétb e n álltak eg y m ással. A m ag y ar szán d ék o k sze­ rint a k iv án d o ro lt m ag y aro k n ak p ersp ek tiv ik u san haza k ellett v o ln a térniük, ez az elk ép zelés az o n b an a b ev án ­ do rló k m ielőbbi in teg rálását, am erik an izáló d ását elő ­ térbe hely ező am erikai elk ép zelések k el ö ssz ee g y ez tet­ hetetlen volt. A z am erik ai k ö zö n ség a század fo rd u ló ra m ár am b iv alen s m ódon érték elte a b ev án d o rlást, s az ún. új b ev án d o rló k k al, azaz a közép- és dél-eu ró p ai h át­ te rű b e v á n d o rló k k a l k a p c so la to s e lle n é rz é s e k e rő ­

Jog

történeti szemle

sö d tek . L átv a azt. hogy az új b ev á n d o rlás hullám ain érk ező k in teg ráció s k ép esség e jó v a l alatta m arad a k o ­ ráb b i, je lle m z ő e n a n g o lsz á sz , ille tv e ész a k -e u ró p a i b ev á n d o rló k én a k , az am erik ai jo g a lk o tá s az 1860-as é v e k v ég étől elő b b a b ev á n d o rlás ö sz tö n zé sét célzó in tézk ed éseit vo n ta vissza, m ajd pedig további sz ig o ­ rításk én t 1884-től m ár az elő re m egkötött m unkaszerző d é ssel érk ező k sem nyertek b eb o c sá tást.35 A b ev á n d o rlással k ap c so la to s am erikai politikai szándék v álto zása a sz áz ad fo rd u ló ra v ilá g o ssá vált: lehetőleg o ly a n b ev á n d o rló érk ezzen bárh o n n an is, aki (1) a k é­ ső b b iek b en nem lesz terh ére az állam polg árain ak (nem fog b ű n ö ző életm ó d o t fo ly tatn i, nem szorul k ö zseg é ly ­ re, nem b eteg ); (2) k ép es és ak ar integrálódni az am e­ rik ai tá rs a d a lo m b a , ille tv e e z e n tú l, m ih a m a ra b b a m erik aiv á is válik, s elfelejti euró p ai g y ö k ereit. A zzal eg y id ejű leg , hogy a m a g y ar korm ány inten zív eb b en k ezd ett fo glalkozni A m erik á b a k iv á n d o ro lt p o lg áraiv al, s p ro g ra m o t d o lg o z o tt ki a ten g eren tú li m a g y ar e g y e ­ sü letek , eg y h á z k ö z sé g e k tám o g atásá ra , és átg o n d o lta b ­ ban k ív á n ta erő síten i a k iv á n d o ro ltak n a k a M a g y aro r­ szág h o z fű ző d ő érz elm i, társad alm i és g azd aság i k ap ­ c so latait, az am erikai k o rm án y zat g y a n a k v ása és e lu ­ ta sítá sa is e rő sö d ö tt.36 A m a g y a r k o rm án y a sz áz ad fo rd u ló ra az 1903-as k iv án d o rlási törvény elő k ész íté sév e l, a törvény m e g al­ k otását m eg elő ző v itákkal oly an n em zetk ö zi térben és o lyan szerep lő k k el került egy já té k té rb e , m elyben re n d ­ kívül n eh éz volt m eg felelő , m ind a hazai, m ind pedig a külföldi sz erep lő k szám ára elfo g a d h ató , v ég reh ajth ató és az o rszá g nem zeti é rd e k e it k ép v iselő m e g o ld ást ta­ lálni. A k iv á n d o rlá s g a z d a s á g i o k a in a k fe ls z á m o lá s a leh etetlen volt. A z am erik ai és a m ag y ar bérek közötti k ü lö n b ség ek m e g m arad tak , a hazai fö ld h ö z ju tá s so ­ k aknak csak is am erik ai k itérővel volt lehetséges. A z o k ­ nak, ak ik p ed ig ép p en a b irto k v isz o n y o k sa játo sság a m iatt nem rem é n y k ed h e tte k a fö ld h ö z ju tá sb a n itthon, szintén A m erik a k ín álta a leg g y o rsab b an e lérh ető m eg­ o ld á st.37 A tisztán p énzkeresési céllal tö rtén ő k iv á n d o r­ lás (és v isszav á n d o rlás) je le n s é g e , m ely a századfo rd u ló h o z k ö ze le d v e eg y re in k áb b je lle m z ő v é v ált,38 és am ely lé n y eg éb en a m a g y ar k o rm án y z ati sz á n d é k o k ­ nak is m eg felelt - te rm ész ete sn ek tek in th ető , u g y an ­ ak k o r A m erik a sz ám á ra elfo g a d h ata tla n volt. E nnek b áto rításával a m ag y ar k o rm án y z at teh át sz ü k ség k é p ­ pen ö ssz eü tk ö z ésb e k erü lt az E g y esü lt Á llam o k k al. Ami p ed ig az A m erik áb an kifejtett további te v ék e n y ­ séget illeti, a h ely ze t talán m ég n eh e ze b b volt. A z 1903as tö rv én yben (és ann ak in d o k lásáb an ) ugyan csak igen finom an szerep elt a k iv án d o ro lt állam p o lg áro k szellem i szü k ség leteirő l való g o n d o sk o d á s, de en n ek m ég a leg­ k ö rü ltek intőbb m ódon tö rté n ő v ég re h ajtá sa is k o n flik ­ tusokat o k o zh a to tt v o ln a az am erik ai k o rm án y zattal. A z viszont, am irő l a v alóságban szó volt, m ár m in d e n k ép ­ pen m e g h alad ta az am erik ai társad alo m és korm ány tűréshatárát. A sz áz ad fo rd u ló ra az o rszágból k iv á n ­ d o ro lt n e m z e tis é g ie k , je lle m z ő e n s z lo v á k o k á ltal A m erikában lé treh o zo tt szerv ezetek tá m o g atták a hazai

n em zetiség i szerv ezetek et, részt v ettek a nem zetiségi célok m e g fo g a lm a zá sáb a n , s rad ik ális állásp o n tju k at n em csak A m erik áb an m eg jelen tetett lap jaik b an , h a­ nem itthon is terjesztették . A m ag y ar k o rm ány, érz é­ k elv e az A m erik áb an m ű k ö d ő nem zetiségi cso p o rto k , eg y esü letek állal je le n te tt v eszély t, hogy tevékenysége ne k erüljön az am erik ai ható ság o k látó k ö réb e, egyházi csato rn ák o n k eresztü l p ró b álta b efo ly ása alá vonni a m a g y a ro rsz á g i k ö tő d éssel ren d e lk ez ő ak ár m agyar, ak á r n em zetiség i cso p o rto k at, k iv á n d o rló k at.39 A m a­ g y a r k o rm án y , m ivel a k iv án d o ro ltak k al k ap cso lato s te ­ v ék e n y ség e term észetesen a kinti m a g y ar és n em ­ zetiség i sajtó állan d ó tém ájáv á is vált, a sz ázad fo rd u ­ lóra a z - eg y é b k én t intenzív lobbi tev ék en y ség et is fo ly tató - eg y letek , az ottani eg y h ázk ö zség ek , a h ajó ­ tá rsa sá g o k és ü g y n ö k ség ek és vég ezetü l az am erikai k o rm á n y z a t h a tá ro lta m o z g ástérb en v o lt k én y telen lav íro zn i.40

Ö sszegzés A m a g y ar k iv án d o rlási p o litik a k ezd ete a 1870-es évek m áso d ik felében m eg in d u lt, m ind nag y o b b m ére­ tek et ö ltő k iv án d o rlásra ad o tt eg y szerű , lényegében tisztán ad m in isz tratív v álaszb an rag a d h ató m eg. A z e lső szab ály o zási kísérlet, az 1881-es, a kivándorlási ü g y n ö k ö k rő l szó ló tö rv én y alap ján úgy tűnik, hogy a k o rm án y z at a p ro b lém a m e g o ld ásáh o z eleg en d ő n ek ítélte az ügynöki tev ék en y ség leh etetlen n é tételét. A k ö v etk ező k ét év tized b en aztán n y ilv án v aló v á vált, h o g y a k iv án d o rlás k érd ésén ek m eg felelő k ezelése nem k ép z elh ető el eg y ré szt A u sztria b ev o n ása n élkül, m ás­ ré sz t n em k é p z e lh e tő el m é ly re h a tó tá rsa d alm i refo rm o k nélk ü l, am ely ek közül a k o rtársak is k iem el­ ték a b irto k refo rm o t. Jó lleh e t ez utóbbi p ro b lém ak ö r lé­ n y eg éb en v ég ig k ísérte a k iv án d o rlásró l szóló vitákat, a terü let érz ék en y ség e m iatt a v izsg ált korszak b an eg y e t­ len k o rm án y z at sem szán ta el m ag át k o m o ly ab b refo r­ m okra. P o n to sab b an tö rté n tek térb en és m élységében ko rláto zo tt lép ések a k érdés m eg o ld ása érd ek éb en , de ez ek nem b írh attak kellő h atással a k iv án d o rlás v olu­ m en ére 41 A z 1903-as tö rv én n y el, am ely im m ár cím ében m u­ tatja, hogy m ár a k iv á n d o rlást k ív án ja szab ály o zn i, a k o rm án y zat tú llép ett a korábbi időszak alap v ető en a kiv án d o rlás - az ü gynöki tev ék en y ség lehetetlenné tételén alap u ló - k o rláto zásán . E bben a m eg oldásban a kiv án d o rlási p o litik áb an sokkal inkább a kivándorlás ellen ő rzö tt k eretek k ö zö tt tö rtén ő , a k o rm án y zat által jó v á h a g y o tt u tak ra tö rtén ő csato rn ázásán ak szándéka je le n t m eg.42 1909-ben so r kerüli az ú jab b kivándorlási tö rv én y m eg alk o tására. A háború előtti utolsó k iv án ­ d o rlási tö rv én y ren d szeréb en az 1903-as tö rv én y re épült, d e az elő ző h ö z képest g y ö k eresen m ás m e g k ö ze­ lítés nem érv én y esü lt. E lm o n d h ató tehát, hogy a k o r­ m án y zat id ő rő l-id ő re érv én y esíten i k ív án ta az alap ­ vető en a k iv án d o rlás v isszaszo rítását célzó szándékait, u g y an a k k o r po litik ai leh ető ség e nem volt a kérdés tartó s m eg o ld ásáh o z szü k ség e s lép ések m egtételére.

Jegyzetek-----------------------------------------------------1A belső vándorlásra lásd: Balogh Pál: A népfajok Magyaror­ szágon (Budapest, Vallás- és Közoktatásügyi Ministerium, 1902, 960. p.) 2 A magyar GDP növekedésében a dualizmus időszakában az ipari termelés egyes számítások szerint a mezőgazdasági termelés növekedésének mintegy kétszeresét tette ki. - Katus László: Az európai periféria gazdasági modernizációjának eltérő útjai. In: Agrártörténet - agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére (Corvinus Egyetem - Budapesti Köz­

gazdaságtudományi Egyetem Alapítvány - Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara, 2006, 125. p.) Katus László: Budapest népesség-növekedésének forrásai a 19. században. In: Somogyi Éva (szerk.): Polgárosodás KözépEurópában. Tanulmányok Halták Péter 70. születésnapjára

(Budapest, MTA TTL 1991) 4 Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából (Pest, Athenaeum. 1871, 53. p.) 5 Természetesen az ipari fellendülésből kimaradó, elavult gazdasá­ gi szerkezetű (városi) települések akár komoly népességcsök­ kenést is elszenvedhettek. Lásd: Thirring Gusztáv: Városaink népességének alakulása 1787-től 1910-ig (Különlenyomat a Városi Szemle 1911. évi 7-8. [júl.-aug.| számából) 6 Lásd: Keleti Károly: Magyarország népesedési mozgalma 186473-ban és a cholera (Budapest, MTA, 1875) I Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Szerk.: Kovacsics József (Budapest,

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1963, 247. p.); Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. század­ ban (Történelmi Szemle, 1980. 2., 273. p.) 8 Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1896-ban. Kiadja

a Földművelésügyi M. Kir. Minister (Budapest, Pallas ny„ 1898) 9 Scott, M. Eddie: Agriculture as a Source o f Supply: Conjectures from tlie History o f Hungary, 1870-1913. In: Economic Development in the Habsburg Monarchy in the Nineteenth Century. Essays (East European Monographs, No. CXXVII1. Ed.

John Komlos. Columbia University Press, New York, 1983, 102. P) 10 Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Tanulmányok (Budapest. Gondolat. 1975, 350. p.) II Polányi Imre: A kivándorlás kérdéséhez. Az északi megyék és a szlovák anyanyelvűek kivándorlása (1870-1914). In: A szegedi tanárképző főiskola tudományos közleményei 1964. Első rész (Szeged, 1964, 246. p.) 12 Kraler, Albert-llusa, Karl-Bilger, Veronika-Stacher. Irene (Hg.): Migrationen. Globale Entwicklung seit 1850. (Wien, Mandelbaum, 2007, 36. p.) 13Thirring Gusztáv: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság (Budapest. Kilián, 1904, 22. p.) 14Az iratanyag tanúsága szerint jellemzően Bécsbe, illetve az osztrák tartományokba igyekeztek a Magyarországról kivándorlók. A célállomás kiválasztását - legalábbis úgy tűnik - nemigen befolyá­ solta a Bécstől való távolság, azaz Sáros vármegyéből is éppúgy ide igyekeztek legtöbben, mint Moson vármegyéből. (MÓL KI 50952-1882-1-10-8064) Ugyanakkor már a hetvenes évek derekán is van példa az olyan távolabbi célpontok, mint például Poroszország megjelölésére. (MÓL K150-370-1874-VI-7-1473) 15 KN 1878-391 ( 1878-XVI11-362) 16 MÓL K 150-2486-1894-VII-14-5586 17 MÓL K 150-2486-1894-VII-14-5568 18 MÓL K I50-2486-1894-VII-14-13381 19 MÓL K 150-2486-1894-VII-14-5568 2UMÓL K150-2486-1894-VII-14-35156 21 MÓL K 150-2486-1894-VII-14-72621 22 MÓL K I50-2770-I896-VI1-14-44556 23 MÓL K150-2770-1896-VII-14-4864 24 MÓL K150-2770-1896-VII-14-10175 25 Szondi László: A kivándorlás közgazdasági és statisztikai szem­ pontból Magyarországon (Munkács, 1941. Pannónia ny„ 8. p.) 26 Thirring, 1904, 22. p.

27 Poiány i Imre: A szlovák társadalom és polgári nemzeti mozgalom a századfordulón, 1895-1905. (Budapest. Akadémiai Kiadó, 1987, 192-194. p.) 28 BM 28933/1898 körrendelet. Az amerikai unióban polgárjogot nyert volt magyar állampolgárokkal szemben Magyarországba visszatérésük alkalmával követendő eljárás tárgyában. 29 FI-1901 -3 (] 901 -1-7) 30 Kivándorlás dolga. A magyar képviselőház foglalkozik az üggyel (Amerikai Magyar Népszava, 1901. dec. 25.) 31 A kivándorlás okai feltárásának igénye természetesen nem csak a magyar politikán belül merült föl. Kertész Gyula utalt rá. hogy Bismarck az 1880-as években egy beszédében egyértelműen a hazai gazdasági viszonyok, konkrétabban az ipari termelés és a kivándorlás közötti kapcsolat fontosságára hívta föl a figyelmet. - Kertész Gyula: A kivándorlás szabályozása (Budapest. Vámay. 1910, 21. p.) 32,.[...] azon a hajón, amelyiken e sorok írója útazott, a kétezernél több kivándorló néhány tágas hajóüregbe volt éjjeli szállásra összezsúfolva, annyira, hogy voltak üregek, amelyekben közel 300 kivándorló hált éjjelenként együtt. | . . . | Reggelenként maguk az üregek inkább takarítatlan klozetekrc. mintsem emberi lakóhe­ lyekre emlékeztetnek. A klozeteken viszont ezek rendes tartalma annyira elöntötte a helyet, hogy sokkal inkább meg lehet közelí­ teni egy trágyadombot, mintsem azokat lehetett. Mosdásnál a mintegy 1500 férfi kivándorló számára néhány mosdó s mind­ össze két, mondd: kettő törülközőkendő állott rendelkezésre: e kendőkről, természetesen, az első száz ember megtörülközése után vastagon csöpögött le a nedves piszok." (György János: Kiván­ dorlás Amerikába. Budapest, Homyánszky ny.. 1910, 20-21. p.) 33 Mark, Wyman: Round-Trip to America. The immigrants return to Europe, 1880-1930. (Cornell University Press, Ithaca and London. 1993. 6. p.) 34 Hegedűs szerint 1897-ben 6,9 millió Ft-ot utaltak haza. Számításai szerint ugyanakkor gazdasági értelemben a kivándor­ lás mérlege negatív, egy kivándorolt jelentette veszteséget 350 Ft-ra teszi. (Hegedűs Lóránt: A magyarok kivándorlása Amerikába. Különlenyomat a Budapesti Szemléből. Budapest, 1899, 14. p.) 35 Reports o f the immigration Commission. Abstracts o f reports o f the Immigration Commission. With conclusions and recommendations and views o f the minority. (In two volumcs: vol. I.).

Presented by Mr. Dillingham. December 5. 1910. (Washington Government Printing Office. 1911. 29. p.) 36 Braun. Marcus: Immigration abuses .glimpses o f Hungary and Hungarians : a narrutive o f the experiences o f an American immigrant inspector while on duty in Hungary, together with a brief review o f that country's history and present troubles (New

York, Pearson Adveitising Co.. 1906, 106. p.) 37 Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról HorvátSzlavónországba és Amerikába 1860 1914. (Kaposvár. Somogy Megyei Levéltár. 1995. 47. p.) 38 A Dillingham-jelentés szerint az új bevándorlók, (akiknek 75%-a férfi) 40%-a hazamegy, és a hazatérők 2/3-a otthon is marad. (Dillingham, 1911, 24. p.) 39 MÓL K26-574-I903-XVI-79-3047 - a kormányzat differenciálni próbált az egyes nemzetiségekhez tartozó kivándoroltak között, így tehát a Klebelsberg által 1902. júl. 29-én jegyzett előter­ jesztésben a szláv nemzetiségű kivándorlókkal kapcsolatban az a megjegyzés kapott helyet, hogy velük kapcsolatban nem kell törekedni a visszavándorlás elősegítésére. 40 Ferdítés. Magyaroknak helyzete Amerikában. Hazai sajtó felőlünk (Amerikai Magyar Népszava. 1904. febr. 23. 41 Fehér György: Egy koncepciózus földművelésügyi miniszter: Darányi Ignácz (Pályakép és családtörténeti háttérrajz). In: Pócs Imre (szerk.): Falvak, földek, földművesek (Agroinform, Budapest, 2004. 189-200.,' 198. p.) 42 Megjegyzendő, hogy e tanulmány keretei között nincs lehetőség a kormányzatnak a kivándorlókat a fiumei útvonalra terelő lépé­ seinek ismertetésére.

MŰHELY

A z ö s sz e h a s o n lítá s tá rg y a és

s z e m p o n tre n d s z e re Beke-Martos Judit

A z állam i h atalo m leg itim á ció s eljáráso k sz ám o s fo r­ m áb an és a le g eltérő b b szim b ó lu m re n d sze re k k el je le n t­ k eztek a tö rtén elem során. Jelen írás két ilyen eljá rá s­ nak a z ö ssz eh a so n lításá t tű zte célu l, azon belül is két in tézm én y részletes bem u tatásáv al és k ö rü ljárásáv al. A z O s z trá k -M a g y a r M o n a rch iáb an a k irály k o ro n ázás v o lt az á lla m fő i h a ta lo m le g itim á c ió sz im b o lik u s ak tu sa. A tan u lm án y a d u alista id ő sz ak ra fó k u szálv a ism erteti az 1867 és 1918 k ö zö tt lezajlott két k o ro n á­ zást, p á rh u z a m b a állítv a azo k at az A m erikai E gyesült o rsz á g g y ű lé s m e g n y itá sa k o r és b e re k e sz té se k o r az Á llam o k e ln ö k ein e k in au g u ráció iv al. u ralk o d ó i tró n b esz éd , am ely an n y ib an k ap c so lh a tó A z á lla m fő i h iv a ta lb a h e ly e z é s a k tu sa m in d k é t eb b e az ö ssz eh a so n lításb a , hogy fu n k ció ját tek in tv e fel­ o rszág b an h osszú fejlődés ere d m én y e k én t alak u lt ki; fed ezh ető k p árh u z am o k ezen o rszág g y ű lési ülésszakot m eg n y itó beszédek és az m e g s z ilá rd u lta k á lla n ­ d ó v á váló, ele n g e d h e te t­ a m erik ai e ln ö k ö k b e ik ­ len n ap irendi p o n to k , és tatási beszédei k ö z ö tt.1 időről id ő re voltak e g y e ­ A k o ro n á z á sh o z h a ­ di esem é n y ek is. A k o ­ so n ló an az eln ö k i b eik ta­ ro n ázási nap n ap iren d je tási nap nap iren d je is v a­ á lta lá n o s s á g b a n a k ö ­ lam ely est általánosítható. v etk ező k éppen zajlo tt le: Ezek szerint a m egválasz­ az u ralk o d ó párt m e g h a­ tott eln ö k a m ég h iv a­ tá ro z o tt ö s s z e té te lű és talban lévő elnökhöz m ent so rren d b en h alad ó k o ro ­ a F ehér H ázba, ahonnan názási m enet kísérte la k ­ egyazon kocsin utaztak a h e ly é rő l a k o ro n á z á si cerem ó n ia helyszínére, a sz en tm ise h e ly sz ín e k é n t sz ö v e tsé g i K o n g resszu s szolg áló egy h ázi lé tesít­ sz é k h á z á b a , a C a p ito liI. Ferenc József magyar királlyá koronázása 1867 ben um ba. Krre a reggeli útra m én y h ez. A k o ro n ázási előre engedélyezett, első­ szertartás elem e in e k tú l­ sorban katonai egységek nyom ó tö b b s é g é re a ünnepi díszegyenruhában szen tm isén k erült so r. de k ísé rték a férfiak at. A az eg y h ázi eskü m ellett c e re m ó n iá n a k n em igen leteendő világi eskü e l­ volt cerem óniam estere, de m o n d á sa a sz a b a d ég az alelnöki eskütétel m in­ alatt, a nagy n y ilv á n o s­ dig m egelőzte az elnökit. ság előtt történt. A tö b b ­ U tóbbi, hacsak az időjárás nyire u to lsó kötelező n a ­ ezt el nem lehetetlenítette, pirendi p o ntnak sz ám ító a szabad ég alatt, a n y il­ k ard v ág ást köv ető en az v án o sság elő tt zajlott, és u ralk o d ó a p a lo tá b a n a L e g fe lső b b B író sá g ebédre látta v endégül a e ln ö k e m o n d ta e lő az legm ag asabb ran g ú tis z t­ IV. Károly koronázása 1916 bán (képeslap) A lk o tm án y b an kodifikált ségviselőket és e g y h á z i­ szö v eg et. A z eln ö k elm o n d ta b eik tatási b eszéd ét, am ely akat. E zzel a kései ebéddel egy időben kezd ő d tek m eg n éh a je le n té k te le n k am p án y íg é re te k ism étlése volt. a n ép ü n n ep ély ek , az ö k ö rsü tés és a b o ro sztá s a k o ro ­ n éh a azo n b an je le n tő s ak ció p ro g ram m egfo g alm azása. názó város egy vagy tö b b pontján , am ely ünneplés A z ú jd o n sü lt eln ö k eb é d je nem m in d en esetb en képezte gyakran hosszan b elen y ú lt az éjszak áb a. L eg tö b b szö r a p ro g ram részét, de a délutáni d íszes felvonulás m ár bált is ta rto ttak ez en alk alo m b ó l, de volt, hogy gyász eg y re inkább, ahol a lak o sság képviselői is elh ala d h at­ vagy eg y éb ok m iatt ez elm arad t. A koro n ázási ü n n ep ­ lak új v ezető jü k elő tt, ezzel is k ifejezv e tiszteletüket. ségsorozat k eretéb en a la k o sság is le h ető ség et kapott A z esti ó rák b an a nép sz ám á ra tű zijáték o t rendeztek, a arra. hogy m eg jelen jen ú jd o n sü lt uralk o d ó ja elő tt, és felső b b kö rö k p edig egy vagy tö b b beiktatási bálon tiszteletének je lé ü l v alam ily en aján d ék o t adjon át. B ár m u lath attak , tán co lh attak és találk o zh attak az új állam ­ nem szig o rúan a k o ro n á z á sh o z tartozó, de politikai és fővel. jogi je len tő ség g e l eg y a rán t bíró ak tu s volt v alam ennyi

K irá ly k o ro n á z á s vs. in a u g u rá c ió P á rh u z a m o k és ellentétek

A z eg y sz e rű b b és átláth ató b b b em u tatás érd ek éb en az aláb b i ö ssz eh a so n lítás csu p án két in tézm én y re k o n ­ cen trál: m e g v izsg álja azt az átm eneti idő szak o t, am ely az O s z tr á k - M a g y a r M o n a rc h ia e s e té b e n a trón m e g ü resed ésétő l a k o ro n áz ás id ő p o n tjáig , az E gyesült Á llam o k b an ped ig a vá­ lasztási g y ő ze le m h iv a ta ­ los b ejelen tésétő l a b eik ­ ta tá s ig ta rto tt. E m e lle tt b em u tatja a rész letese b b és a la p o s v iz s g á la to t ig é n y lő e s k ü té te le k e t, a z o k k ö rü lm é n y eit, sz ö ­ v e g é t é s je le n tő s é g é t. M in d k ét in tézm én y e s e ­ té b en a z á tfo g ó is m e r­ tetést a k ialak u lás és fej­ lő d éstö rtén et, m ajd je le n ­ tő ség e k öveti, hogy végül k ie m e lje a két v iz sg ált o rszág k o n k rét in té zm é­ nyei k ö zö tt v o n h ató p á r­ h u zam o k at és a fellelh ető ellen tétek et.

k o rm án y k in e v ez ésé tő l, 1867. feb ru ár 17-étől volt s z á m íth a tó .7 A tró n ö rö k ö s jo g o su ltsá g á n a k m e g ál­ lap ításátó l viselh ette a rex h aered itariu s ('ö rö k ö sö d é s jo g á n k irá ly ') cím et.8 A d u alista időszak m ásik k irály k o ro n ázásán ál m ég b o n y o lu ltab b n ak látszott az ö rö k ö sö d é s i lánc, hiszen I. F erenc Jó z sef fia, R u d o lf ö n g y ilk o s lett, így a csász ár u n o k a­ ö c c s é t. F eren c F erd in án d o t je lö lte utódjának, aki viszont a m organatik u s h ázasság a m iatt el­ fo g a d o ttjo g sz a b á ly e re d ­ m én y ek én t nem ö rö k ít­ h ette saját eg y e n es ági leszárm azó ira a trónt, így a szarajev ó i m e rén y let­ ben b ek ö v etk ezett h alála után az e k k o r m ég u ral­ kodó csász ár az elh u n y t tró n ö rö k ö s u n o k a ö c c sé t je lö lte u tó d ján ak .9 M ikor George Washington elnöki beiktatása 1916. n o v em b er 21-én 1. (1789. április 30.. Federal Hall. New York) F eren c J ó z s e f m eg h alt, k ije lö lt ö rö k ö se F eren c 1. Á tm e n e ti F e rd in á n d u n o k a ö c c s e , id ő s z a k K ároly herceg lett. A z ő tö rv é n y e s ö rö k ö sö d é sé ­ 1. 1. A z id ő s z a k nek jo g a la p já t rendkívül je lle g e g y o rsan m eg állap íto tta a „M egh a lt a király, m a g y ar o rszág g y ű lés, és éljen a kirá ly!" - h a n g ­ T isz a István m in iszterel­ zo tt az ö rö k ö s m o n a rc h ia nök m ár az u ralk o d ó i k ö z h e ly s z e rű , u tó d lá s ra haláleset m ásn ap jára, n o ­ v o n atk o zó felk iáltása. A v e m b e r 2 2 -é re k ih a ll­ nép sz em p o n tjáb ó l n y il­ g atást kért a tró n ö rö k ö s­ v án v aló an így is za jlo tt a nél. A z átm eneti időszak tró n u tó d lá s, de a h iv a ta­ kezdete tehát ek k o rra d a­ lo s fo ly a m a t v a la m iv e l tálható. George Washington második elnöki beiktatása 1793 ban ö ssz ete tte b b volt. A m in t a A z am erik ai elnökök k o ro n ás u ralk o d ó m eghalt, az első lépés volt annak esetéb en ez az idő szak a g y ak o rlatb an m ár a novem beri m e g állap ítása, h o g y kit illet a tró n u tó d lá s jo g a .2 M a­ választástó l szám íto tt, de h iv atalo san csak az E lektori g y aro rszá g o n a d u alizm u s id ő szak áb an a H ab sb u r­ K o llé g iu m s z a v a z a ta in a k k o n g re ssz u si ö ssz e sz á m g o k n ak az 1687-es tö rv én y b en m e g állap íto tt,3 m ajd az lálását követő en k ezd ő d ö tt m eg. A d u alizm u s id ő in ter­ 1723-as tö rv én n y e l4 a n ő ág ra is k ite rjesz te tt törvényes v allu m áb an . 1 8 6 7 -1 9 1 8 kö zö tt v alam ennyi alk alo m ­ ö rö k ö sö d ési rendje volt hatály b an , így teh át az elhunyt mal - az A ndrew Jack so n m ásodik eln ö k ség e alatt u ralk o d ó e g y e n es ági leszárm azó ja, avagy az arra m ég m e g szav azo tt tö rv én y szerin t v álasztási napként e lfo ­ életé b en kijelölt, kvázi fiú v á fo g ad o tt szem ély volt g ad o tt. eg y ség esen n o v em b er első h étfő jét k ö vető k ed ­ jo g o su lt. A z O sz trá k -M a g y a r M o n arch iáb an 18 6 7 -b en 5 den lead o tt - lakossági sz av azato k ered m én y ét alapul F eren c Jó z sefet, a k orábbi, g y erm e k telen uralkodó. V. v év e te k in te tté k m e g v á la sz to tt e ln ö k n e k az o ttan i F erd in án d u n o k aö c csét illette a trón, m ivel ap ja, F erenc sz á m o k a t elek to ri sz a v a z a to k ra á tv á lto tta k alap ján K ároly lem o n d ását kö v ető en az ő rá szállt to v á b b .6 A z kih ird etett g y ő ztest. P edig az elek to ro k csak jó v a l átm en eti id ő sz ak on n an tó l d atálh a tó , hogy a k o ro n áz ás­ k éső b b adták le sz av azataik at. A z elektori szavazás ra v áró u ralk o d ó tró n ra fo rm ált jo g a la p já t m e g v izsg álja e re d m é n y é t lezárt b o ríté k b an ju tta ttá k el a K o n g ­ és elfo g a d ja az o rszá g y ű lés. A m a g y ar k iegyezést resszu sh o z, ahol m in d k ét h áz je le n lé té b e n n y itották fel (1 8 6 7 ) m e g elő z ő e se m é n y ek re való tekin tettel I. F erenc azo k at és ö sszesítették ered m én y eik et. E zt követően Jó z s e f eseté b en ez tu la jd o n k é p p en a felelős m ag y ar sz ám íto tt csak h iv atalo sn ak a z ered m én y , b ár a vizsgált 36

Jog

történeti szemle V — /

id ő szak b an ez csu p án egy alk alo m m al hozott eltérést: a ren d k ív ü l vitatott 1876-os kam p án y b an , ahol ann y ira sz o ro s lett az e re d m é n y , h o g y k ü lö n V á la sz tá si B izo ttság o t je lö lte k ki, am ely a 8:7 arányú d ö n tését csak 1877. m árcius 2-án hozta nyilv án o sság ra. V ala­ m e n n y i e g y é b e s e tb e n a n o v e m b e ri v á la s z tá s k o r g y ő z e d elm esk e d ő eln ö k ö t illette m eg a „M e g v á la sz to tt­ eln ö k ” m eg n ev ezés, ahogy aleln ö k é t a „M eg v álaszto tta leln ö k ” cím .

1. 2 . A z id ő s z a k k ia la k u lá s a és fe jlő d é se A M o n a rc h ia id ő sz a k á b a n az á tm e n e ti id ő sz ak in tézm én y e a H ab sb u rg -h áz ö rö k ö s trónutó d lásán ak m eg állap ításáh o z v ezethető vissza, am elyet 1687-ben sz a v a z ta k m eg a m a g y a r o rsz á g g y ű lé s b e n , ezzel lem o n d v a a korábbi, szabad k irály v ála sztásró l.10 In­ nentől kezdve az o rszá g g y ű lésn ek m ás je lle g ű feladata, valah án y szo r a trón m egüresedett: m íg korábban új u ral­ kodót kellett keresni, addig - e k k o r m ár csak a tö rv é­ nyes ö rö k ö sö d és szabályait ellen ő rizv e - a tró n ö rö k ö s szem ély ét kellett m egállapítania, illetve elfogadnia. Ez a fo ly am at tovább fejlő d ö tt, am ik o r az 1722-1 7 2 3 . évi o r­ szág g y ű lésen becik k ely ezték a Pragm atica Sanctiót és vele eg y ü tt a H absburgok nőági örökösödését. A m e g k o ro n ázásak o r elfo g ad o tt tö rvénycsom agban, 1 7 9 0 -1 7 9 1 -ben II. L ipót ism ételten m egerősítette az eljárást. így a dualizm u s időszakában ez m ár kifejlett, szab ály o zott intézm én y volt. am ellyel ez a speciális id ő ­ szak tu lajdonképpen nevel kapott. A z utolsó, az 1791 -es törv én y h ez fűződött a h athónapos m oratórium b ev e­ zetése, am ely lényegében ezt az átm eneti időszakot m ax im álta hat h ó n a p b a n ." A z E g yesült Á llam o k b an az állam keletk ezésév el egy időben jö tt létre ez az in tézm én y is, hiszen az e g y ­ hang ú lag m eg v ála szto tt W ash in g to n eln ö k ö t, am in t a hírnök m egvitte neki a v álasztás ere d m én y é t, egészen 1789. áp rilis 30-i b eik tatásá ig a „ m egválasztott-elnök ” c ím m e l ille tté k . E zt é rd e k e s m ó d o n m á r a k k o r h aszn álták , m ikor m ég viták folytak arról, hogy a h i­ vatalba lépett v ezető t ho g y an sz ó lítsá k m e g .12 A z in té zm én y a z ó ta k ev é s fe jlő d ése n m ent k ere sztü l, hiszen a v álasztási folyam at m aga sem igen m ódosult. E gyetlen je le n tő s v álto zás em líth e tő m eg, de ez jó v a l a je le n írásban vizsgált id ő in terv allu m o n kívül esik: az 1933-ban elfo g a d o tt 20. alk o tm á n y -k ie g észíté s hozta előre a b eiktatási napot m árciu s 4-éről ja n u á r 2 0 -á ra .13 U gyanez a d o k u m e n tu m v álto ztatta m eg az elektori sz av azatszám lálás időp o n tját is, elő re h o zv a azt ja n u á r 6 -á ra .14 E zzel te rm ész ete sen m ind a hivatalos, m ind a lakosság által alk alm az o tt átm en eti id őszakot is sz ig ­ nifikánsan lerö v id ítette.

1. 3. A z id ő s z a k je le n tő s é g e és s z e r e p e A M o n arch iáb an eg y é rtelm ű en az volt a szerep e az átm eneti időszaknak, hogy a g y ászo ló ország ne m arad ­ jo n állam fő nélkül. Ez volt h iv ato tt bizto sítan i a teljes jo g fo ly to n o sság o t, hiszen a rex h ered itas k o rm ányzói jo g k ö rrel ren d elk ező állam fő volt. A m ég m eg nem

k o ro n ázo tt királyt eb b en az időszakban csak az ország ü g y ein ek fo ly am ato s v ite lé h ez e len g e d h ete tle n fel­ ség jo g o k illették m eg, a többi p rero g atív át csak a k o ro n áz ás ak tu sa ru h ázta rá. M eg leh ető sen nagy jelen ­ tő ség ű volt tehát ez az intézm ény egy m o n arch iáb an , ahol az u ralk o d ó halála am úgy is érz elm e k et m eg m o z­ gató esem é n y volt. de így nem csak a gy ászid ő szak o t k ö tö tte ö ssz e az ú jab b k o ro n áz ás ö rö m ü n n ep é v el, han em eg y b e n a jo g i je lle g ű v álto záso k n ak is időkeretet adott. A z E g y esü lt Á llam o k b an ezzel szem b en az átm eneti id ő szak sokkal k ev ésb é je le n tő s. E lső d leg es szerepe az volt, h o g y leh ető ség et adjon a m á r m eg v álaszto tt p o li­ tik u sn ak az állam fő i tev ék en y ség v égzésének elő k é­ szítésére, k ialak ítására. T ek in tv e azo n b an , hogy a való ­ di állam fő i teen d ő k ért - b ár talán csö k k en ő saját je le n ­ tő ség g el, d e - to v á b b ra is a m ég hivatalban lévő elnök volt a felelős, a m eg v álaszto tt eln ö k jo g k ö re i és köte­ lességei elen y észtek . E zen id ő szak n ak m ég egy esetben leh etett je len tő ség e , ha a m eg v ála szto tt eln ö k , illetve aleln ö k a m eg v álasztását k ö v ető en , de m ég beiktatása elő tt m eg h alt. E rre az esh ető ség re szab ály t szintén csak az itt v izsg ált id ő szak o t követő en alk o to tt a K ong­ resszu s, de feltételezh ető , h o g y g y ak o rlati alk alm azása azt m e g elő ző en is u g y an íg y zajlott volna, m erthogy az 1933. évi 20. alk o tm á n y -k ie g észíté s ilyen esetek re m eg en g ed te az am ú g y életb en lévő utódlási szabályok a lk alm azását. E zek szerin t tehát, ha a m eg v álaszto tt e l­ n ö k az á tm e n e ti id ő sz a k b a n m e g h a lt, a k k o r a m eg v álaszto tt aleln ö k m int eln ö k tett esküt a beiktatási n a p o n .15 H a a m e g v álaszto tt aleln ö k halt volna meg b eik tatása elő tt, ak k o r feltételezh ető , hogy - legalább is az erre leh ető ség et b izto sító 25. alk o tm án y -k ieg észítés 1967-es e lfo g a d ásá t m eg elő ző en - nem v álasztottak v o ln a új aleln ö k ö t, és a szen átu si teen d ő k et az ott v álaszto tt ü g y v ezető elnök látta vo ln a el. H a azonban m ind a m e g v álaszto tt eln ö k , m ind pedig az alelnök még a b eik tatás elő tt m eg h alt volna, ak k o r feltételezhető, hogy az a k k o r hatály b an lév ő utódlási tö rvénynek m eg felelő en , 18 8 6 elő tt a S zen átu s ü g y v ezető eln ökére, azt k ö v ető en a k ü lü g y m in isz terre szállt volna az állam ­ fői p o s z t.16 E zek re az o n b an sem a v izsg ált időszakban, sem p ed ig azt k ö v ető en nem kerüli sor, bár az 1947. évi utódlási tö rv én y és a h ú sz évvel későbbi 25. alk o tm án y ­ k ie g észítés is je le n tő s sz ab ály o k at tartalm azo tt ilyen esetek re.

1. 4 . P á rh u za m o k Ö n m ag áb an is érd e k es és kiem elen d ő , hogy m indkét állam fő i le g itim ác ió s e ljá rá s elő k ész ü leti szak aszát v alam ily en m ódon időben is elk ü lö n ítették . U gyanígy m in d k ét m eg v álaszto tt, illetve elfo g ad o tt leendő állam ­ fő eg y sajáto s m eg n ev ezés h aszn álatára volt jo g o su lt ezen id ő szak alatt. M in d a két földrajzi területen lén y eg es leh etett ez a közjogi p ro v izó riu m több szem ­ p o n tb ó l is, hiszen a v álto zás leh ető ség ét hordozta m ag áb an , s m int ilyen eg y fa jta v ih ar előtti csend idő­ szak át is je lö lh e tte . T ö b b n y ire azonban inkább k el­ lem es v árak o zást je lö lt, am ely a M o n arch iáb an az új

Jog

történeti szemle V - ✓

u ralk o d ó , a d ic ső fiatal állam fő tró n ra em elé sét előzte m eg, m íg az E g y esü lt Á llam o k b an az esetleg esen a k am p án y o k alatt sz élső ség e s állásp o n to k ra h ely ezk ed ő v etély társak sz a v a zó tá b o ra in ak k ö zelítését, a nem zeti eg y ség ú jd o n sü lt m e g terem tését fo g lalta m agában.

m o n iá lis elem v o lt m in d k é t v iz sg ált te rü lete n ; ez in d o k o lja az alap o sab b elem z és sz ü k ség esség ét.

2. 1. A z e sk ü té te l je lle g e

A k o ro n áz ás alk alm áv al a h atalo m ra em elt tró n ­ ö rö k ö s két esk ü t tett. A z eg yik az eg y h ázi szertartás 1. 5 . E ltérések során tett ún. iuramentum E lsősorban az időszak iustitiae el pacis, am ely ­ sz erep é t illető en voltak ben az u ralk o d ó az eg y ­ ház v éd elm ére tett fo g a­ je len tő s eltérések. M íg a d a lm a t.17 E m ellett azo n ­ M onarch iában, ahol tulaj­ ban világi esküt is tett az d o n k ép p en adott volt a koro n ázan dó állam fő sze­ új király, am elyre a sza­ bad ég alatt került sor. I. m élye, m erthogy a tö r­ F eren c J ó z se f a pesti p lé­ v én y es öröklés - illetve az enn ek m egfelelő utód­ b án iatem p lo m előtti téren fe lá llíto tt em e lv é n y e n k ije lö lé s - e lv e sz erin t te tte le v ilág i e s k ü jé t, kö v etk ező t illette a trón, am ely té r ezt követő en o tt ebb en az időszakban is kapta az Eskü tér n e v e t.18 állam fő volt a trónörökös, A z u ralkodó lóháton, a de jo g k ö rén e k csak egy k ise b b ré sz é t g y a k o ro l­ /. Ferenc József koronázási esküje (Székely Bertalannak Erzsébet királyné k o ro n á z á si m e n e t k ís é ­ számára készített eredeti vizfestménve alapján) h atta, m ert e k k o r m ég retében érk ezeit az esk ü ­ csak a korm ányzati felségjogok tétel szín h ely ére. O tt az em el­ v ényen A n d rássy G y u la m in isz­ illették m eg. A valódi állam fői te re ln ö k á tn y ú jto tta neki az jo g k ö rh ö z ta rto z ó jo g o s ítv á ­ o rs z á g g y ű lé s által b e c ik k e nyokkal csak a koro n ázást k ö ­ ly ezett esk ü szö v e g et, am ely et ő vetően rendelkezhetett. M égis, to v á b b ad o tt az esk ü elő m o n m ár az átm eneti időszakban is d ását v ég ző h erc eg p rím á sn ak .19 állam fő n ek szám ított és voltak I. F erenc Jó z b iz o n y o s jo g o s ítv á n y a i. A z am erik ai eln ö k n ek b eik tatásá t esk ü k eresztet fogta, jo b b kezét m egelőzően sem m ilyen állam fői esk ü re em elte, és három ujját a m ag asb a ta rto tta.20 A h erceg p rí­ jo g k ö re n em volt. A z átm eneti m ás felo lv aso tt szav ait eg y az időszakban előkészítő lépéseket eg y b en ism ételte m eg a k irály .21 tehetett, adott pozíciókra ja v a ­ A z esk ü szö v e g alap v ető en az so lh a to tt tisz tsé g v ise lő k e t, de 1 6 8 7 -es o rs z á g g y ű lé s a lk a l­ ezek et a d öntéseket, azok teljes m ával m eg h atáro zo ttra ép ü lt,22 jo g h atásáv al és k ö vetkezm énye­ ivel együtt csak m ár beiktatott de v alam en n y i koronázási d ísz­ ülésén az ak tu ális o rszág g y ű lés eln ö k k é n t h o z h a tta m eg. A f o g a lm a z ta m eg a le tee n d ő , m eg v álasztott elnök nem volt eg y b e n a h itlev é lh ez k ap cso ­ állam fő , csak annak várom ányo­ lódó eskü szövegét. A z esk ü t a sa. tö m eg éljen z ése k ö v ette,23 m ajd Jó v a l k ev é sb é je le n tő s, in­ ah ogy az elh alk u lt, az uralkodó k áb b fo rm ai eltérés volt, hogy v isszaszá llt a lovára, és a k o ­ am íg a k irály k o ro n áz ásá t m eg ­ ronázási m enettel to v áb b m en t a e lő z ő á tm e n e ti id ő sz a k o t az k o ro n ázó d o m b ra, hogy b efe­ 1791-es tö rv én y hat h ó n apban IV. Károly koronázása: kardvágás a négy égtáj felé a koronázási dombon je z z e k o ro n ázási k ö telesség eit.24 m ax im álta, ad d ig az am erikai e ln ö k v áltást m e g elő z ő átm en eti id őszakot az alk o t­ IV. K ároly, ah o g y v alam en n y i elő d je is, a koronázási szen tm ise során tette le az eg y h ázi e s k ü t.25 A világi m ány és a tö rv én y e k naptári n apok szerin t sz ab á ly o z­ ták. esk ü re azo n b an a d ecem b eri zord hid eg időjárás el­ lenére - a h ag y o m án y o k n ak m eg felelő en - sz ab ad té­ ren. p o n to sab b an a S zen th áro m ság -téren került sor.26 2 . A z eskü té te le k A z u ralk o d ó k íséretév el a k o ro n ázó tem plom ból gyalog érk e zett o d a. A z em elv é n y re sétálv a elism é telte a A z esk ü tétel eg y é rtelm ű en a le g jelen tő se b b in téz­ h erceg p rím ás állal elő m o n d o tt eskü szö v eg ét, am elyet m én y , am ely a hatalo m átad á sa és le g itim ác ió ja szetn_ _ .p o n tjáb ó l e len g e d h ete tle n , közjogi relev an ciájú cerev alam en n y i je le n lé v ő h allh ato tt és láthatott. A király 38

bal kezében az esk ü k eresz t volt, m íg jo b b já t - három 2 . 2 . A z esk ü té tel kia la k u lá sa és fejlő d é se ujját k in y ú jtv a - esk ü re a m agasba e m e lte .27 A z eskü A z eg y h ázi eskü m ár a leg első szen tm ise alkalm ával letételét ism ét éljen z és követte, m ajd a király to v á b b ­ is elh an g zo tt, hiszen ezzel v állalta az u ralk o d ó az eg y ­ sé tált a S zen t G y ö rg y téren felá llíto tt k o ro n ázó d o m b ­ h ázra v o n atk o zó v édelm i k ö telesség ét. A szertartás hoz, am ely re lóháton vág tato tt föl és kardjával a világ sz ü k ség es volt az Istentől ered ő n ek tarto tt hatalom n égy é g tája felé su h in to tt, ah o g y azt a h ag y o m án y k ö ­ á tru h á z á sá h o z .37 A v ilág i e sk ü té te l k ia lak u lásá n ak v etelte. id ő p o n tja nem volt enyA z a m e rik a i e ln ö k , ny ire eg y értelm ű . A leg ­ a le ln ö k é n e k e s k ü té te lé t több forrás II. A ndráshoz k ö v e tő e n , a n a p ire n d i é s az A ran y b u lla k iadása p o n to k elő re m e g h atá ro ­ körüli esem én y ek h ez k ö ­ zo tt so rre n d jé b en és a 20. tötte ezt. de F alk M iksa a l k o tm á n y - k ie g é s z íté s ­ azt állíto tta, hogy világi n ek m eg felelő en , déli 12 esk ü tételre m ár ezt m eg ­ ó rak o r, a C a p ito liu m k e­ elő ző en is k erü lt so r.38 A leti v agy nyugati o ldalán világi esk ü tétel ad ta m eg az o sz lo p c sa rn o k ra é p í­ a k o ro n ázás alk o tm án y tett lelátón, a szabad ég jo g i je le n tő sé g é t,39 ezzel alatt lép ett az. E gyesült jö tt létre eg y fajta kapocs Á llam o k L eg felső b b B í­ az u ra lk o d ó és a nép ró s á g á n a k e ln ö k e e lé , k özött. A z eskü szövege, h o g y az ő elő m o n d ására am it az o rszág g y ű lés fo ­ leteg y e azt a 35 szavas g alm azo tt m eg. az u ral­ esk ü t, am ely et az A lap ító kodó k o ro n ázásak o r k i­ A tyák m ár az A lk o tm án y adott hitlev élb en fo g lal­ Andrew Jackson elnöki esküje 1829-ben szö v eg éb en rö g zítette k .28 tak m eg erő sítését, m eg ­ A z e s k ü té te lh e z tr a d i­ ta rtá sá t ta rta lm a z ta ; a cio n á lisa n B ib liá t h a s z ­ szabad ég alatt, Isten és a n áltak ,29 am ely re a b eik ­ nép elő tt tett íg éretet j e ­ tatás alatt az eln ö k bal k e­ lentette. V. L ászló király zét h ely ezte. E z t a B ibliát ko ro n ázásk o r tett esk ü jét o ly k o r a két férfi között m ár tö rv én y b e iktatták, lévő a sz ta lra h ely ez ték , ez volt az 1453:1. te., m á s k o r v a la k i ta rto tta am ely h ag y o m án y terem ­ e lő ttü k .10 A B iblia tö b b ­ tőnek is m o n d h ató .40 V a­ nyire csu k v a volt, de ha la m en n y i k irály i e s k ü ­ ki is n y ito tták , csak ritkán sz ö v e g ré sz b e n a 13. tu d a to sa n k iv á la s z to tt század b an , részben a k é­ hely en .31 A z A lk o tm á n y ­ sőbbiek során szab ály o ­ ban rö g zített eskü vagy z o tta k ra u ta lt v issza. fogadalom letétele á lla n ­ M ég is m e g ú ju lt h ag y o ­ dó volt az elnöki b e ik ­ m á n y te re m tő n e k m o n d ­ ta táso k k o r.32 S zintén á l­ ható az 1687-es törvényWoodrow Wilson elnöki beiktatása 1913 ban landóvá vált az a - W a­ h ozás alk alm áv al m eg fo ­ shington első b eik tatása k o r b ev e ze te tt - szo k ás, am ely g a lm a z o tt e s k ü s z ö v e g , a m e ly a H a b sb u rg -h á z szerint az eln ö k h o zz átette az esk ü h ö z az „Isten engem ö rö k ö sö d ési tró n u tó d lásán ak b ecik k ely ezések o r került úgy segéljen !” szav ak at, s m eg csó k o lta a B ib liá t.33 A z a m a g y ar tö rv én y tárb a 41 II. Jó zsef, a „kalapos kirá ly ” eskütétel valam ennyi h iv atalo s b eik tatáso n a L eg fel­ p o n to sa n re fo rm e lk é p z e lé s e i m ia tt n em ad o tt ki sőbb B íróság e ln ö k e elő tt zajlott, kivéve W ashington hitlev elet, és nem is tett esküt, m ert nem kívánta két b eik tatását 1789-ben és 1793-ban.34 S zin tén kivételt m egőrizni az o rszá g b an a k k o r fennállt alk o tm án y o s képeztek azo k a szom orú alk alm ak , a m ik o r az elnök rendet, így a tö rv én y ek m eg tartására, m egv éd ésére nem halála o kán az aleln ö k n e k azonnali hatálly al át kellett teh etett esküt. K ü lö n ö sen je le n tő s volt ezen átm eneti vennie a hatalm at. Ilyen rendkívüli alk alm ak k o r is az p ro b lém a, illetve az alk o tm án y o s rend szem pontjából ig azság szolgáltatás v alam e ly kép v iselő je ad m in isz trál­ v eszély esn ek is m o n d h ató egy év tized es interm ezzo ta az elnöki esk ü t. A zon e ln ö k ö k esetéb en , akiknek után az esk ü ism ételt tö rv én y b e iktatása II. L ipót u ral­ beiktatási b eszéd e m e g elő z te esk ü tételét, ők a g ra tu lá ­ k o d ásán ak k e z d e te k o r42 E zt követően az eskü in ­ ciók k ö zep ette relatív e g y o rsan táv o ztak a lelátó k ró l.35 té zm én y e m ár n em ig en v álto zo tt, de fennm aradt és A tö b b iek az esk ü tételt k ö v ető o v ác ió elcsitu lása után v alam en n y i tró n u tó d lá sk o r je len tő ség g e l bíró aktus belefogtak b eszé d ü k e lm o n d á sá b a .36 m aradt.

A z esk ü tétel m ó d já t illető e n is k ira jz o ló d o tt e g y fa j­ ta fejlő d ési ív, h iszen m ivel a k o ro n ázási c e rem ó n ia a lap v e tő en a sz en tm ise köré, ab b ó l to v á b b fe jlő d v e a la k u lt ki, e g y é rte lm ű n e k látszo tt, hogy a világi e s k ü ­ té teln él, ah o g y a z e g y h á z in á l is, a h e rc e g p rím á s m ű ­ k ö d jö n közre. M é g is é rd e k es v álasz tás volt abból a sz em p o n tb ó l, hogy m íg az. eg y h á zz al k ö tö tt szerző d é s m e g p e c sé te lé sé t je le n tő e g y h á z i e sk ü t az e g y h á zi sz em é ly e lő tt te tte le az u ralk o d ó , ad d ig a néppel k ö tö tt m e g állap o d á s z á lo g a k é n t je g y z e tt v ilág i e sk ü t m iért n em a n é p v a la m e ly k é p v is e lő je a d m in is z trá lta . U g y an íg y k érd é ses leh etett az e g y h á z m e g jelen é se az e sk ü k e re sz t alak já b an , v ag y is hogy az u ralk o d ó a v ilá ­ gi e sk ü jé t is úgy te tte le, hogy bal k ez éb e n egy k iz á ró la g v a llá si sz im b ó lu m o t ta rto tt, nem p ed ig v alam ily en m ó d o n az o rszá g o t vagy annak tö rv én y e it je lk é p e z ő tárg y at. M in d e ze k in d o k lá sa a királyi h a ta ­ lom isteni ere d eté b en és a sz e rta rtá sn a k a sz en tm iséb ő l tö rté n ő k ia la k u lá sá b a n ta lá lh a tó . A m e n n y ib e n egy sz e k u la riz á lt o rszá g állam fő i b e ik ta tá sa alk alm áv al k e rü lt so r e sk ü tételre, az ettő l e ltérő en nézett ki, aho g y ez t az am erik ai p éld a is d e m o n strá lta - m ég a k k o r is, ha a v allás o tt is m e g jelen t, csak nem v ez ető sz e re p ­ ben. A z E gyesült Á llam o k b an az állam ala p ítá sk o r, az A lk o tm á n y m e g szö v e g ez ése k o r az állam fői b eik tatásra v o n atk o zó lag k izáró lag az eskü szö v eg e került sz a b á ­ ly o zásra. A z A lk o tm án y m o n d ta ki, hogy az eln ö k n ek , m ielő tt h iv a taláb a lép, esk ü t - vagy fo g ad a lm at - kell te n n ie, és en n ek p o n to s szö v eg e benne van a tö b b m int kétszáz év es d o k u m e n tu m b a n .43 A z eg y h áz, p o n to sa b ­ ban b árm ely e g y h á z részv étele az eln ö k i b eik tatás celeb rá lásáb a n szóba sem került. A z U SA legelső b e v á n ­ d o rló i k ö z ü l so k a n ép p e n a v a llá s i ü ld ö z é s elő l m en ek ü ltek az újvilág b a, de ta lán po n t ezért, vagy ép p a v eg y es ered etű , tö b b féle v allási irán y z ath o z k ap c so ­ lódó cso p o rto k b ék és e g y ü ttélésé n ek vágya ok án az E g y esü lt Á llam o k kifejezetten szek u larizált politik át fo ly tato tt. A z A lap ító A ty ák tö b b ség e m ély ség esen v al­ lásos e m b e r volt, ah o g y sz ám talan eln ö k is, m égsem v eg y ítették állam fői te v ék e n y ség ü k e t a vallási hitükkel. G eo rg e W ash in g to n , az első eln ö k hivatali esk ü tételét k ö v ető en m isére m ent, am ely ilyen m ódon a beiktatási n ap ire n d részét k épezte, de ez te lje s m értékben egyedi e se t volt.44 A 20. sz áz ad során ism ét szo k ássá vált, h o g y a b eik tatás e lő tt álló, m eg v ála szto tt eln ö k ö k tö b b ­ n y ire csalá d tag jaik k a l eg y ü tt valam ily en valláso s sz er­ tartáso n vettek részt a b eik tatás n ap ján ak reg g elén , de az h iv atalo san nem v o lt a nap iren d része.45 A B ib lia szü k ség e sség e m égis a sz erv ez ésé rt felelő s szen áto ro k m eg g y ő ző d é se v olt m ár 1789-ben, vagyis úgy vélték, h o g y a le en d ő állam fő n e k a S zen tírást je lk é p e z ő d o k u ­ m e n tu m ra kell h ely ezn ie a kezét, a m ik o r esk ü t te sz.46 E z a g y a k o rla t - ah o g y o ly sok e g y é b is - szo kássá, m ajd e le n g e d h ete tle n n é vált. E ltérnek a fo rráso k arra n ézv e, hogy hán y olyan alk alm at je g y e z az am erik ai b e ik ta tá s o k tö rté n e tírá s a , a m ik o r nem h a s z n á lta k B ibliát. John Q u in cy A d am s eln ö k az E gyesült Á lla­ m ok tö rv én y e in ek ö sszesített k ia d ásá ra h elyezte kezét.

a m ik o r a h iv atali esk ü jét letette.47 A m ik o r 1923-ban, H ard in g elnök h alálát kö v ető en , C o o lid g e alelnök saját - az esk ü ad m in isz trálá sára k ö zjeg y ző k én t jo g o su lt ap ja elő tt tette le az állam fő i esk ü t ann ak házában, a B ib lia c sak a z asztalo n feküdt, de azt k ézbe nem fogták, ak tív an n em h aszn álták .48 K ülön k iem elen d ő viszont T aft eln ö k 1909-es b eik tatása, m ivel a b eik tato tt elnök u n itá riu s m e g g y ő z ő d é se e lle n é re e lfo g a d ta a neki felk ín ált B ibliát, am ely re ráh ely ezte a kezét, s az eskü vég eztév el m eg is csó k o lta azt, elism erést és ü d v riv al­ gást k iv á ltv a a je le n lé v ő k b ő l.49 M égis, úgy tűnik a fel­ je g y z é se k b ő l, hogy nem csak a B iblia h aszn álatán ak té­ nye volt lén y eg es, hanem az is, hogy m elyik Biblia, s an n ak m ely ik k iad ása. N éh án y eln ö k korábbi nagy elődei által is h aszn ált B ib liák at vett igénybe; a leg n ép ­ szerű b b ek a w ash in g to n i és a lincolni B ibliák voltak, m ások az o n b an saját, szem ély es em lék et is ő rző B ib­ liájukat h aszn álták , p éldául C lev e lan d eln ö k , aki m in d ­ két alk alo m m al az anyjától kapott kisalakú könyvet alk alm az ta.50 M cK in ley eln ö k az afrikai m eto d ista B ib liát h aszn álta, am ely et aján d ék b a k ap o tt,51 m íg John F. K en n ed y , az U SA első róm ai kato lik u s eln ö k e ennek m eg felelő en v álaszto tt B ib liát.52 V olt. hogy a bíró és az eln ö k között lévő asztalo n feküdt a B iblia, de g yakran a L eg felső b b B író ság titk ára vagy a S zen átu s egyik tiszt­ sé g v iselő je tarto tta azt. 1965-ben Lady B ird Jo h n so n az első , aki eln ö k fe leség k é n t tarth atta a B ibliát férje esk ü ­ tételek o r, am i ezt k ö v ető en vált sz o k ássá .53 A S zen tírás le g tö b b szö r csu k v a volt, am ely re az elnök a bal kezét h ely ez te,54 o ly k o r v életlen szerű en n y ito tták ki v ala­ h o l,55 m á sk o r ped ig p o n to san m eg v álaszto tta a kívánt p asszu st a b eik tatás elő tt álló eln ö k .'’6 M indennek azo n ­ ban leg in k áb b szim b o lik u s je le n tő sé g e volt, hiszen a h ag y o m án y tiszte le ten és a szo k áso n túl m ás nem k öve­ telte m eg, h o g y az állam fői esk ü t a B ib liára h elyezett kézzel teg y ék le. A z esk ü t az am erik ai eln ö k , aki tu lajd o n k ép p en a v ég re h ajtó hatalm i ág feje a p rezid en ciális állam fo r­ m áb an , eg y m ásik h atalm i ág, az ig azság szo lg áltatás le g fő b b sz e rv é n e k v ezető je, a L eg felső b b B íróság eln ö k e elő tt tette le. A fo rráso k b ó l nem egy értelm ű , hogy e z a szo k ás m iért alak u lt ki és - bár az A lk o t­ m ány b an nem k ap o tt helyt az ig azság szo lg áltatás ezen sz erep e - az A lap ító A tyák szám ára eg y értelm ű n ek tű n t, hogy eg y b író hiv ato tt az állam fő i eskü előm ondására. A z első elnök b eik tatása k o r m ég nem létezett L eg felső b b B íróság. A z A lk o tm án y a bírói hatalm at eg y szö v etség i leg felső b b b író ság ra ruházta, am elynek létreh o zataláró l és szab ály o zásáró l azo n b an a K ong­ resszu s v o lt h iv ato tt d önteni. E zt m eg is tette az első, 1789-es Ju d ic ia ry A ct-b en , d e így is csak W ashington eln ö k b eik tatását k ö v ető en állt fel ez a szerv ezet a m aga hat tag jáv a l.57 így tehát a leg első eln ö k i b eik tatásra fel kellett kérni valakit, aki elő tt a m eg v álaszto tt elnök esk ü t tehetett. Ez a szerep C h a n cello r L ivingstonra esett, aki így - eg y ed ü lik én t az am erikai történ elem b en - az am erik ai ig azság szo lg áltatási ág valam ely sz erep ­ lőjeként esk eth ette fel az eln ö k ö t.58 É rdekességként e m líth e tő , hogy W ash in g to n eln ö k ö t m áso d ik b eik ­

ta tásak o r sem a L eg felső b b B író ság eln ö k e, hanem a n n a k eg y ik b írája esk ette, m ert Jo h n Ja y bíró épp en h iv a talo s úto n k ü lfö ld ö n ta rtó zk o d o tt. R ajta kívül a z o n ­ ban nem volt oly an eln ö k , aki ren d es beik tatásak o r, tehát az ad o tt év m árciu s 4-én vagy ja n u á r 2 0 -án ,59 nem a L eg felső b b B író ság e ln ö k e elő tt tette volna le a h iv a tali esk ü jé t. A L eg fe lső b b B író ság eln ö k é n e k h e ly e tte s íth e tő s é g é t tu la jd o n k é p p e n a g y a k o rla t m e g o ld o tta m ár 1793-ban, m ég is ez a ren d sz er az első igazi p ró b atétel elé az első rendkívüli b eik tatásk o r, 184 1 -b en k e rü lt, a m ik o r W illia m H en ry H arriso n e ln ö k ö t a le ln ö k e k ö v e tte az á lla m fő i p o sz to n . A W ash in g to n b a utazó aleln ö k készen állt letenni esk ü jét lak o sztály áb an , de m ik o r kiderült, hogy a L eg felső b b B íróság eln ö k e külföldön ta rtó zk o d ik , ak k o r a fővárosi te rü let F elleb b v iteli B író ság án ak eln ö k ét kérte fel a b eik tatás elő tt álló aleln ö k az eskü elő m o n d ására.60 Ez u g y an o ly an k ie lég ítő n ek tűnt az esem é n y en je le n lé v ő férfiak szám ára, m in th a a b írósági eln ö k elő tt tö rtén t vo ln a az esk ü tétel. V ala h án y szo r te h át rendkívüli azaz nem az e lő re m e g h atáro zo tt, n ég y év en te ism étlőd ő b eik tatási napon - b eik tatásra k erült sor, valam ely bíró elő tt tö rtén t az e sk ü té te l.61 V alam en n y i esk ü tétel, ahogy bárm ely eg y éb célból tö rtén i esk ü tétel is, tanúk előli zajlott. W ash in g to n eln ö k a korm án y id e ig le n es szék h e ly én e k sz ám ító N ew Y ork-i F ederal H all erk é ly én , az éljen z ő tö m eg szem e lá ttá ra tette le esk ü jét, de ő t k övetően év e k ig beltéren . csu p án a K o n g resszu s ta g jain ak tan ú sítá sa m ellett z a j­ lott az ü n n ep é ly e s esem é n y . A m ik o r 1817-ben a c e re ­ m ónia a szabad ég alá került, an n ak sem a n ag y o b b tö ­ m egek je le n lé te volt az e lső d le g es m ozg ató ja, hanem a h ázeln ö k és a b eik tatásra váró eln ö k között k ialakult vi­ ta. így te h át a kültéri esk ü tételn e k nem feltétlenül a széleseb b töm eg ek tan ú sítása, az ün n ep ély esség m in d a­ zokkal való m eg o sztása volt a célja, akik annak - le g a­ lább is. m int a h atalo m b irto k o s közö sség indiv id u ális tag jain ak - részesei. P ersze m an ap ság m ár elm o n d h ató , hogy a nép felé tö rtén ő nyitásra, az in te rak tiv itásra és az eg y ü tt-ö rü lé s k ellem es p illan a taira v aló tek intettel zajlik kültéren a beik tatás, gyak ran rendkívül zord időjárás ellen é re is. de az in tézm én y ered ete A m eri­ kában a két p o litik u s közötti n éz eteltérésre v ez eth ető vissza. M e g állap íth ató , hogy az am erik ai elnöki beik tatás egyik, ha nem a le g jelen tő seb b elem é n ek , az esk ü tétel­ nek négy k rité riu m n ak is m eg k ellett felelnie: a b eik ­ tatás elő tt álló szem é ly n ek a B ibliára h ely ezett kézzel, tanúk előtt, eg y bíró v ag y az ig a zsá g szo lg áltatá s m ás képviselője e lő m o n d ására kellett elism é teln ie az alk o t­ m ányos esk ü szö v e g et. E z a négyes, b ár csupán az u to l­ sót sz ab ály o zták az eddigi am erik ai tö rtén elem során, m égis elen g e d h ete tle n n ek tűnt, és v alam ennyi b eik ­ tatásk o r en n e k m e g fe lelő en já rta k el a sz erep lő k . O lyannyira igaz ez. h o g y v alam ennyi ren d k ív ü li b eik ­ tatáskor is m eg tarto tták ezen elem e k et, a k k o r is, ha sem m ilyen m ás n apirendi pont nem elő z te m eg, illetve nem k ö vette az esk ü tétel fo rm á lis ak tu sát, am i ism ét arra en g ed k ö v etk eztetn i, hogy az esk ü ilyen m ódon

tö rtén ő letétele te lje s m érték b en eleg en d ő n ek bizo n y u lt a h atalo m leg itim áció jáh o z. 2.

3. A z eskütétel jelentősége és szerep e

A z u ralk o d ó világi esk ü tételé n ek szerep e a nép és állam fő je k özötti k ap c so la t m eg terem tése volt, am ely a sz im b o lik u s, alap v e tő en eg y h á zi ak tu sb ó l alk o tm án y jo g i je le n tő sé g ű ak tu ssá, m ás m eg fo g a lm a zá sb an k ö z ­ jo g i té n n y é alak íto tta a k o ro n áz ást.62 N eh éz lenne m eg ­ h atáro zn i. hogy a v eg y esh ázi k irály o k , azaz a szabad k irály v ála sztás id ő sz ak á b an , v agy a H ab sb u rg -h áz ö rö ­ kös tró n u tó d lá sá n a k id ő sz ak á b an v o lt-e n ag y o b b je le n ­ tő sé g e az esk ü n ek , m int alk o tm á n y b izto síté k n ak , m int a nép és az u ralk o d ó ja k ö zö tt létrejö v ő m eg állap o d ás m e g p ec séte lé sén e k , d e k ie m elk ed ő je le n tő sé g e ta g a d ­ h atatlan az eg é sz m a g y a r tö rtén elem során. L utter sz erin t a k irá ly v á la sz tá s jo g á ró l tö rtén ő le m o n d ást kö­ vető en a k o ro n ázási ak tu s m arad t a szu v eren itás á tru ­ h á z á sá n a k u to lsó eszk ö ze, am ely az o n b an k ötelező k e llé k k é n t fo g la lta m ag áb an a h itlev él k iad ását és az arra tö rtén ő e sk ü té te lt is, így m in d en n ek a je len tő ség e ren d k ív ü li m ódon m e g n ő tt 1687 u tán .63 A z in tézm én y fo n to ssá g át jó l m u tatta az is, hogy a koronázási országg y ű lés tö rv én y b e ik tatta an n ak szö v eg ét, a vizsgált idő­ szak o t m eg elő ző en és az alatt is.64 M égis, valam ennyi k irály k o ro n ázás eg y ü ttes v izsg álatát követő en úgy tűnt. hogy am íg az esk ü tétel k ö telező elem év é vált a szer­ ta rtásso ro zatn ak , ad d ig ö n m ag áb an az esk ü tétel nem lett v o ln a e leg e n d ő a h atalo m -leg itim áció h o z. A 17-20. sz áz ad b an a k irály o k eseté b en látható hárm as aktus, teh át a h itlev él, az eskü és a k o ro n ázási szertartás egyik e lem e sem bírt o lyan je len tő ség g e l, hogy ö n m ag áb an is ráru h áz ta v o ln a a h atalm at a tró n ö rö k ö sre. C sak a h árom eg y ü ttes le b o n y o lítását követő en lett az ural­ k o d ó k o ro n ás k irály és így v alam ennyi uralm i felségjog tö rv én y e s g y ak o rló ja. A z a m erik ai in a u g u rá c ió k tö rté n e té n e k v iz sg álata ettő l e lté rő e re d m é n y re v ez etett, h iszen - k ü lö n ö s te ­ k in te tte l a re n d k ív ü li e s e te k re , am ik o r az eln ö k h alála m iatt a le ln ö k e k ö v ette ő t az állam fő i p o sz to n - arra e n g e d e tt k ö v e tk e z te tn i, h o g y az esk ü szö v e g szab ály sz e rű e lis m é tlé s e az ig a z sá g sz o lg á lta tá s v alam ely tis z tv ise lő je és ta n ú k je le n lé té b e n ele g e n d ő volt az arra am ú g y v a la m ily e n m ó d o n jo g c ím m e l ren d e lk ez ő sz em é ly b e ik ta tá sá h o z , és így a z állam fő i jo g o s u lts á ­ g o k te lje ssé g é n e k átru h á z á sá h o z . A z am erik ai á lla m ­ fői b eik tatási c e re m ó n ia e lső d le g e se n alk o tm án y jo g i je le n tő s é g ű és n em e g y h á z i. A z e s k ü té te l k ö v e ­ te lm é n y e a z e g y e tle n , és így eg y b e n id ő b en a b eik tatás e lső in té z m é n y e , am ely k o d ifik á lá sra k erü lt, m é g h o z­ zá m ag áb a n az A lk o tm á n y b an . íg y teh át ez az elem e le n g e d h e te tle n 1789 ó ta, ső t an n ak sz a b á ly sz e rű le té te lé re is k ü lö n ö s h a n g sú ly t fe k te tte k , ez ért is ism é te lte m eg szűk k ö rb en tett e sk ü jé t 1881. sz e p te m ­ b e r 2 2 -én , a C a p ito liu m o n C h e ste r A rth u r eln ö k ,65 ille tv e e z é rt te tte le m á so d sz o r is az esk ü t B arack O b a m a 2 0 0 9 . ja n u á r 2 1-én, a F eh ér H áz b an .66 A z eskü h ib á lla n sá g a , an n a k m e g fe lelése a h ag y o m án y o k n a k és az A lk o tm á n y n a k e g y a rá n t sz im b o lik u s je le n tő sé g ű

Jog

történeti szemle V * —'

is, a m e ly re ó riá si h a n g s ú ly k erü l. E z jó l lá tsz ik k ü lö n ö se n az u tó d lási re n d sz e r e lső g y a k o rla ti a lk a l­ m a zá sk o r, a m ik o r az 1841-ben elh u n y t W illia m H enry H arriso n e ln ö k ö t a le ln ö k e , Jo h n T y lc r k ö v e tte az á lla m fő i p o szto n . A z a le ln ö k a fő v á ro sb a u ta zo tt, h o g y o tt a L e g fe lső b b B író sá g e ln ö k e e lő tt teg y en esk ü t. M ivel a z o n b a n T a n e y b író nem ta rtó z k o d o tt a v áro sb a n , az a le ln ö k a F elle b b v ite li B író sá g e ln ö k ét h ív a tta h o te lé n e k la k o sz tá ly á b a , és e lő tte - a B ib lia h a s z n á la tá v a l - te tte le az esk ü t. A b e ik ta tá st s e m m i­ lyen e g y é b fo rm a sá g nem k ö v ette, és T y ie r eln ö k m é g is v a la m e n n y i á lla m fő i jo g o t m a g án a k v in d ik á lta , h iv a tk o z v a arra. h o g y az A lk o tm á n y e g y é rte lm ű e n fo g a lm a z o tt, am e n n y ib e n az a le ln ö k k ö v eti az eln ö k ö t an n ak h a lá la e se té n , á tv é v e v a lam e n n y i jo g á t és k ö te ­ le sség é t, d e te rm é sz e te se n le tév e a h iv a ta lb a lép és fe l­ té te le k é n t m e g sz a b o tt állam fő i e s k ü t.67 E z a sz o k ás a k é ső b b ie k b e n sem v á lto z o tt, h isz en v a la m e n n y i a le l­ n ö k e s k ü t te tt, m ie lő tt az állam fő i h iv a ta lb a lé p ett, de e g y é b c e re m o n iá lis e le m e k ritk án g a z d a g íto ttá k e z e ­ ket a n ap o k at. Ú gy tűnt tehát, hogy az állam fői eskü le tétele - fe l­ tév e, h o gy oly an szem ély tette azt le, aki valam ilyen jo g c ím e n , g y ő z te s v á la s z tá s e re d m é n y e k é n t v ag y u tó d lással jo g o su lttá vált az állam fő i p o sz t b etö lté sére ö n m a g áb a n m e g v aló síto tta a hatalo m átru h ázását és az esk ü ig a zsá g szo lg áltatá si tisztv iselő és tan ú k je le n ­ létében, p o n to s szö v eg ism étlésse l tö rtén ő letétele te l­ je s s é tette a hatalom le g itim ác ió ját. A z eskü je le n tő sé g e teh át alap v e tő , ren d k ív ü li és elen g e d h ete tle n volt. B ár csu p án k ö zv etlen ü l, de sz erep é t te k in tv e e z az eskütétel is m eg v aló síto tta a nép és az á llam fő közö tt létrejö v ő m e g állap o d á s m e g p ec séte lé sét, m égis alko tm án y jo g i je le n tő s é g e m essze e fölött állt.

2.

4 . P á rh u za m o k

M in d k ét terü leten , teh át a m ag y ar király m e g k o ro ­ n á z á s a k o r é s az a m e rik a i á lla m fő b e ik ta tá s a k o r eg y a rán t e len g e d h ete tle n v olt az eskü letétele. E nélkül n em v o lt te lje s a hatalom átru h á zá sán a k aktu sa, így n em v o lt m eg felelő a le g itim áció sem . A z eskü letétele v alam ily en arra hivatott és lehetőleg elő re d ez ig n ált sz em ély e lő tt zajlo tt, tö b b n y ire a szab ad ég alatt, a szé­ lesk ö rű n y ilv á n o ssá g szem e láttára. A z elő re m e g ­ h atáro zo tt szö v eg elism é tlé se során az esk ü t tevők jo b b k ez ü k et fele m elték és a balt valam ily en sz im b o lik u s tá rg y ra h ely ezték , vagy azt a k ezü k b e fogták. A m eg ­ felelő en elism é telt szav ak em elték az ab b a n foglalt íg é re tek e t esk ü érté k ű v é, így az ilyen m ódon tett fo g ad alm ak e leg e n d ő ek voltak az állam fő i h atalo m h o z ta rto zó jo g k ö r sz em p o n tjáb ó l sz ü k ség es o ly a n a k tu s­ nak, am ely n e k k ö v etk ez téb e n a valódi h atalo m is á t­ szállt az arra hiv ato tt állam fő re. A z esk ü tétel egy m a­ g aszto s, ü n n ep é ly e s ak tu s, am ely e t v alam ennyi sz e m ­ lélő állv a h allg ato tt végig. A m a g y ar és az am erik ai állam fői eskü teh át sze­ rep ét, je le n tő sé g é t te k in tv e azo n o s volt; az a hatalom le_ g i t i m á c i ó szem p o n tjáb ó l elen g e d h ete tle n n ek szám ított. 42

S zám o s eg y éb , ennél kevésbé fontos elem éb en azonban k ü lö n b ö zö tt a k ét aktus. 2.

5 . E ltérések

A z a m erik ai eln ö k által le tee n d ő h iv atali esk ü sz ö ­ veg e a le g ré g ib b írásb an rö g zített am erik ai e s k ü ­ szö v eg , lév én azt m ár az A lk o tm á n y ta rta lm a z ta .68 Ez a h a rm in c ö t sz ó , a m e ly n e k p o n to s e lm o n d á s á ra k ü lö n ö s h a n g sú ly t fe k te tte k v alam en n y i b eik tatásk o r, az állam fő i h atalo m tisz te ssé g e s b etö lté sére és az o rsz á g A lk o tm á n y á n a k , tö rv é n y e in e k m e g ta rtá sá ra v o n atk o zo tt. A m a g y a r k irály o k által elm o n d o tt eskü sz ö v e g é t a k o ro n á z ó o rsz á g g y ű lé s h atáro zta m eg, így e z a sz ö v eg is e lő re k észü lt cl, d e n em volt azo n o s v alam e n n y i u ra lk o d ó e se té b e n , és nem az a lap tö rv én y , h an em v a la m e ly ik - tö b b n y ire a h itlev e let is ta rta l­ m a zó - tö rv é n y c ik k ta rta lm a z ta azt. A z esk ü szö v eg e tö b b n y ire a h itlev é l sz ö v e g é n e k m e g erő síté sérő l szó lt, b á r az alk o tm á n y o s rend és az o rsz á g tö rv én y e in ek m e g ta rtá s á ra v o n a tk o z ó íg é re tet v alam en n y i m ag áb an fo g lalta. A m a g y ar király a h erceg p rím ás elő m o n d ására, az am erik ai eln ö k a L eg felső b b B íróság eln ö k én ek e lő ­ m o n d á sára ism ételte az esk ü szö v eg et. A kettő fontos eltérést je le n te tt, hiszen a m ag y ar király egy egyházi szem ély elő tt tette az esküt, am i az eskü vallásos elem én ek felerő sítését je le n te tte , de további a lk o tm á­ n y o s je le n tő sé g e t nem k ö lcsö n zö tt az ak tu sn ak - m ég ak k o r sem , ha a szö v eg et a király elő b b a m in iszterel­ nöktől k apta, m ajd m ag a n y ú jto tta át a h erceg p rím ás­ n ak .69 A z am erik ai L eg felső b b B író ság eln ö k e az ig a zsá g szo lg áltatá s leg fő b b szerv én ek v ezetője, első em b ere. íg y teh át a v ég re h ajtó hatalm i ág v ezető je, az eln ö k eg y m ásik hatalm i ág, az ig azság szo lg áltatás v ezető je elő tt tett esküt. M in d eh h ez m egem líthető, hogy a tö rv én y h o zás m in d k ét h ázának je le n lé te m ellett tö rtén t az elek to ri szav a zato k m eg szám lálása és ö ssz e­ sítése. E zzel p ed ig teljessé vált a kör. m ert a három , e g y m ástó l elk ü lö n ü lő és ö n m ag áb an fü ggetlen, de m ég ­ is eg y m ást k ö lcsö n ö sen ellen ő rző hatalm i ág m ind szerep et k ap o tt az eg y szem ély i állam fő b eik tatásán ak fo ly am atáb an és ak tu saib an . Az. esk ü t ad m in isztráló szem ély p o zíció ja teh át eltérő a m ag y ar és az am erikai péld áb an . K ev ésb é m ark án s eltérés fig y elh ető m eg az eskütétel so rán h aszn ált e s zk ö z ö k et illetően. A m ag y ar király a bal kezéb en az ún. esk ü k eresz tet tartotta, am íg az esk ü szö v e g et m ondta. Ez a tisztán vallási szim bólum , társu lv a azzal, hogy az egyház, k ép v iselő je, a hercegp rím ás m o n d ta elő re a szö v eg et, eg y értelm ű en han g sú ­ lyozta az esk ü n ek az eg y h á zh o z és v allásh o z k ap cso ­ lódó szerep ét, m ég a k k o r is, ha az esk ü szö v eg és a vilá­ gi esk ü tétel, m int in tézm én y , a k o ro n ázási aktus alk o t­ m án y jo g i je len tő ség g e l bíró elem ei voltak. A z am erikai eln ö k a B ibliára h ely ezte bal kezét, am íg az esk ü ­ szö v eg et ism ételte. A B iblia itt részben vallási szim ­ b ó lu m , d e részb en ö n m ag án tú lm u tató , írott form ában v aló sz ab ály o k m eg jelen ése is, am ely b en egyszerre

v aló su lt m eg az eln ö k n ek az esk ü tétel során Isten felé v á lla lt k ö te le s s é g e és a z á lla m fő a lk o tm á n y jo g i f e le lő s s é g v á lla lá s a . E g y fe lő l te h á t az a lk a lm a z o tt eszk ö z ö k v alam ily en p onton m in d k ét esetb en az e g y ­ h áz h o z k ap cso ló d tak , de je le n té sta rta lm u k b a n eltértek, és en n e k a világi esk ü tétel v o n atk o zá sáb a n m e g fig y el­ h ető sz erep e volt. S z in té n e lté ré s k é n t e m líth e tő az in té z m é n y te l­ je ssé g e szem p o n tjáb ó l, hogy am íg a m a g y ar k irály k o ­ ro n ázás alk alm áv al tett világi eskü elen g e d h ete tle n elem e volt a k o ro n áz ásn a k , az ö n m a g áb a n nem volt e le ­ g en d ő a h a ta lo m leg itim á ció h o z , a teljes állam fő i h a ta ­ lo m -átru h ázás m eg v aló su lásá h o z. A z am erikai elnök in a u g u rá c ió ja eseté b en azo n b an úgy tűnt: az eskü szab á ly sze rű letétele ö n m a g áb a n is e leg e n d ő v olt az állam fő b eik tatásá h o z; ö n m a g áb a n ezzel az aktussal átszállt az elnöki hatalm i jo g k ö r valam en n y i elem e az így b eik tato tt szem ély re.

Z á rs z ó A terjed elm i k o rláto k ra való tek in tettel je le n írásban c s u p á n a z á tm e n e ti id ő sz a k é s az e sk ü té te le k té m a k ö ré n e k b ő v e b b ism e rte té sé re és ö s sz e h a so n ­ lítására k erü lh etett sor. E zek alapján is eg y értelm ű en látszik , m ilyen so k féle és szerteág azó k érdésekben leh et p árh u z am o k a t és eltérések e t találni az állam fői h a ta lo m le g itim á c ió e g y e s in té z m é n y e i k ö zt. A z O sz trá k -M a g y a r M o n a rc h ia és az A m erikai E g y esü lt Á lla m o k tö b b a la p v e tő tu la jd o n s á g á b a n té rt el eg y m ástó l, m égis, nem egy o ly an intézm ény találh ató a k irály k o ro n á zá so k és in au g u ráció k tö rtén etéb en , am e­ ly ek teljesen m eg eg y ezn ek . H aso n ló m ódon v o n h ató k p árh u z am o k és találh ató k eltérések a k o ronázási d ísz­ m en et és a C a p ito liu m h o z v ezető d élelő tti d íszk íséret, az ünnepi lak o m a és a b eik tatási ebéd, avagy az udvari bál és a b eik tatási bál in tézm én y ei között.

Jegyzetek--------------------------------------------1Az amerikai elnökök által - az amerikai Alkotmány előírásának megfelelően [2. cikk. 3. szakasz] - legalább évente egyszer, valamikor a téli ülésszak kezdete környékén, a Kongresszus mind­ két házához intézett beszéd, az ún. State o f the Union Address , még több hasonlóságot hordoz az uralkodói trónbeszédekkel, hiszen ekkor az államfő a törvényhozásnak számol be a végrehaj­ tó hatalmi ág. illetve az ország teljes közigazgatásának helyzetéről. Mégis figyelmet érdemel a trónbeszéd, mert egyfajta bizonyíléka az uralkodó aktív politikai szerepvállalásának még akkor is, ha időben nem kapcsolódik a koronázáshoz. Az amerikai elnökök beiktatási beszédei rendkívül eltérőek voltak, egyesek valódi politikai üzenetet tartalmaztak, mások a politikai kam­ pányszövegek megismétléséből, megint mások üres frázisokból álltak csak. A trónbeszéd egyértelműen politikai üzenetet, iránymutatást tartalmazó beszéd volt, amely így párhuzamba állítható a jelentősebb beiktatási beszédekkel és valamennyi State o f the Union Addres$-$Zt\ is. 2 Lutter János: A szent koronával való koronázás alkotmányjogi jelentősége (Nagyvárad, Szent-László-Nyomda Részvénytársaság, 1917, 15. p.) 3 1687:2. törvénycikk: a mostani császári és királyi szent felség fen­ séges finemű örököseinek elsőszülötteit Magyarország s az ahhoz csalok részek természetes és örökös királyainak nyilvánítják. 4 1723:2. törvénycikk: Ő császári és királyi legszentségesebb fel­ sége föl séges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről. 5 A magyar trón betöltöttségének megítélése körül az 1848-1867 közötti időszakot illetően kialakult, vitatott kérdések nem képezik az itt vizsgált átmeneti időszak részét. 6 Kocsis Zsolt László: A magyar államfő jogállása, hatásköre és helyettesítése 1000-1944 között (Budapest, a Graf-X Média Consulting gondozásában kiadja Kocsis Zsolt László, 2004, 162-163. p.) 7 Latkóczy Mihály: Korona és koronázás (Eperjes és Budapest, Divald Károly Fiai kiadása, 1892, 31. p.). Ez az időpont korábbra is tehető, hiszen már az 1865. évi országgyűlés összehívásakor kilátásba helyezték I. Ferenc József megkoronázását, illetve Deák felirati javaslatában a „császári és királyi felség" megjelölés is a törvényes uralkodói mivoltának elfogadására utalt, de ugyanígy az időpont későbbre is datálható lenne, hiszen a koronázási ceremó­ nia előkészítéséért felelős bizottságot csak 1867. április 10-én jelölték ki. Lásd: Falk Miksa-Dux Adolf: Koronázási emlékkönyv. 1867. június 8. (Pest. Deutsch Testvérek, 1867, 37. p.) 8 Lutter. 1917, 31. p.

9 Kocsis. 2004, 173. p. 10 1687:1. törvénycikk: fenséges József fejedelem, ausztriai főherczeg ural, Magyarország királyává avatják, kiáltják és koronáz­ zák, 1. §, második fordulat, illetve 1687:2. te. 11 1790/91:3. törvénycikk: hogy a király fölavatása és koronáztatása minden trónváltozáskor fél éven belül végrehajlassék. 12 Boller. Paul F. Jr.: Pesidential Inaugurations (A Harvest Book, Harcourt, Inc., 2002, xiv-xv. p.) 13 Sobel, Lester A. (szerk.): Presidential Succession - Ford, Rockefeller & the 25th Amendment (New York, Facts on Filc Inc., 1975, 19-20. p.) 14 Feerick. John D.: From Failing Hands - The Story o f Presidential Succession (New York. Fordham Universtiy Press, 1965, 270. p.) 15 XX. Alkotmány-kiegészítés, 3. szakasz. 16 Feerick, 1965, 270-271. p. 17 Egyházi eskü szövegét lásd: Lutter, 1917. 21. p. 18Jókai Mór: A királykoronázás. In: Kovács Dénes-Sziklay János: Koronázási emlékkönyv (Budapest. Könyves Kálmán magyar iro­ dalmi és könyvkereskedési részvénytársaság kiadása, 1892, II. p.); Latkóczy, 1892, 35. p. 19 A királyi eskü szövegére lásd az 1867:2. törvénycikket: az Ő kirá­ lyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáziatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatáskor letett királyi eskü az ország törvényei közé igtattatnak. A szöve­ get a miniszterelnök adta át az uralkodónak. Lásd: Simon Péter: Király és korona - Pillantás a múltra és jelenre (Budapest, Kor­ mos Műintézet Nyomása, 1892, 323. p.) 20 Lutter, 1917, 30. p. A források eltérnek abban, hogy arccal merrefelé fordult az uralkodó az eskütétel alatt - egyes vélemények szerint a templom felé (Simon, 1892,323. p.), mások szerint kelet felé (lásd: Kovács-Sziklay, 1892, 69. p.), ismét mások szerint napkelet felé (Jókai. 1892, 11. p.) 21 Egyes források szerint a hallgatóság csendben figyelte az es­ kütételt (Jókai, 1892, 11. p.), míg mások szerint az éljenzés több­ ször megszakította azt (Simon, 1892, 323. p.) 22 Az 1687:1. törvénycikk szólt I. József királlyá koronázásáról, és ugyanez tartalmazta az előírt eskü szövegét is. 23 Jókai szerint az eskütételt követően csak a miniszterelnök jelzésére tört ki a tömeg éljenzése (Jókai, 1892, 11. p.) 24 Egyes források a történelmi hagyománynak megfelelő, az ország megvédését szimbolizáló, négy égtáj felé történő kardvágást is a koronázás kötelező kellékei közé sorolják, például Latkóczy, 1892, 14. p. 25 Nagy József: IV. Károly - az utolsó magyar király (Budapest, Gönczöl kiadó, 1995, 37. p.)

történeti uemle

26 Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története (Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata - Budapest. Magyar Történelmi Társulat Kiadása, 1987, 167. p.) 27 Nagy, 1995, 37. p.; Lutter, 1917, 30. p. 28 USA Alkotmány 2. cikk, I . szakasz, utolsó bekezdés. 29 Úgy tűnik a forrásokból, hogy eddig csak John Quincy Adams nem használt Bibliát az elnöki eskütételhez, ehelyett bal kezét az Egyesült Államok törvénygyűjteményére helyezte (Boller, 2002, 129. p.; Kittler, Glenn D.: Hail to the Chief! - The Inauguration D a yso f Our Presidents. Philadelphia. New York. Chilton Books, 1965, 35. p.). Nem említenek Bibliát Arthur elnök rendkívüli eskütételekor sem, amely a saját házában zajlott 1881. szeptem­ ber 20-ikán hajnalban, de mivel a könyvtárszobát használták, feltételezhető, hogy volt ott Biblia, még ha nem is használták azt. Lásd: Lomask, Milton: „ / do solemnly swear... ” - The Story o f the Presidential Inauguration (New York, Ariéi Books, Farrar, Straus&Giroux, 1966. 8. p.; Kittler, 1965, 116. p. Lomask szerint Theodore Roosevelt eskütételekor. 1901. szeptember 14-ikén sem használtak Bibliát, mert Ansley Wilcox házában nem talál­ tak Bibliát, de erről a többi forrás nem tesz említést (Lomask, 1966. 9. p.; Kittler, 1965, 143-144. p.). 30 így például Grant elnök második beiktatása alkalmával Chase bíró tartotta a Bibliát (Kittler, 1965, 101. p.). A források szerint, amikor Harding elnök hirtelen halálát követően. 1923. augusztus 3-án alelnöke, Calvin Coolidge a közjegyzőként esketésre feljo­ gosított édesapja előtt annak vermonti farmján tette le az államfői esküt, a Biblia csak az asztalon volt, de azt nem használták (Lomask. 1966. 9. p.). 31 Ez inkább a 19. század második felétől kezdett jellemzővé válni, így Lincoln 1865-ben. Theodore Roosevelt 1905-ben és Wilson elnök mindkét, 1913-as és 1917-es beiktatása alkalmával is előre kiválasztott passzusnál nyitotta ki a Bibliát, amelyre eskütétele alatt bal kezét helyezte (Boller, 2002, 129. p.). 32 Kittler, 1965, 31. p. 33 Ezeket 1789-ben így csinálta Washington, és példáját azóta is követik. Pusztán Theodore Roosevelt nem telte hozzá esküjéhez a szokásossá váll szavakat, amikor 1901. szeptember 14-én, Buffalóban esküi tett (Lomask. 1966, 7. p.) 34 Amikor Washington 1789-ben esküt tett, még nem volt Legfelsőbb Bíróság, ezért celebrálta az eseményt Chancellor Livingstone. Négy évvel később már létezett a legmagasabb jogi grémium, de elnöke a beiktatáskor hivatalos úton, külföldön tartózkodott, ezért a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája, William Cushing bíró vette át a helyét az 1793-as inauguráció alkalmával (Kittler, 1965, 11. p.; Lomask. 1966, 10. p.). 35 Minden idők legelismertebb beszédeinek írója, Abraham Lincoln, illetve a 19. század első felében a legtöbb elnök beszéde megelőzte eskütételét. 36 George Washington, majd a 20. század valamennyi elnöke előbb tett esküt, s utána mondta el beszédét. 37 Király János: A király-koronázás eredete, egyházi kifejlődése és ordóbeli kialakulása (Budapest, Stephaneum Nyomda Rt., 1918. 15. p.); Mihályfi Ákos: A magyar királykoronázás jelentősége (Budapest, M. Kir. Tudományegyetem Nyomdája, 1917, 9. p.) 38 Falk Miksa: A koronázás közjogi jelentősége. In: Kovács-Sziklay, 1892, 31. p. 39 Timon Ákos: A szent korona és a koronázás közjogi jelentősége (Budapest. Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, 1907, 5. P-) 40 László esküjének törvénybe iktatásáról lásd az 1453:1. törvény­ cikket, hogy a király esküt tegyen: Szende Gyula: Királlyá avatás Magyarországon a vegyes korszakban 1301-1526 (Budapest, Fried S. Nyomda. 1893, 36. p.) 41 1687:1. te. 42 1790/91:2. te. 43 USA Alkotmánya, 2. cikk, 1. szakasz, utolsó bekezdés 44 Kittler. 1965. 8-9. p. 45 Franklin Delano Roosevelt elnök 1933-as beiktatása alkalmával, eskütételét megelőzően, családjával vett részt egyházi szertartá­ son, ismét megteremtve ennek a hagyományát, amelyet 20. századi utódai valamennyien követtek, még ha eltérő temp­

lomokat választottak is a szertartás megtartására (Kittler, 1965, 179-180. p.) 46 A szomszédos St. John’s Masonic lodge Bibliájáért szinte az utol­ só pillanatban szalajtottak futárt 1789-ben (Lomask, 1966. 8. p.) 47 Kittler, 1965. 35. p.: Boller, 2002, 129. p. 48 Lomask. 1966. 9. p. 49 Kittler, 1965, 151. p.; Boller, 2002, 131. p. 50 Ugyanígy Eisenhower is az anyjától kapott Bibliát használta az eskühöz (Boller. 2002. 128. p.) 51 McKinley ajándékba kapta a Bibliát (Kittler. 1965, 136. p.) 52 Boller, 2002, 132. p. 53 Boller. 2002, 133. p. 54 Például Taft beiktatásán, ahol a Biblia használata önmagában elismerést váltott ki. 55 Véletlenszerűen nyitották ki a Bibliát például Ulysses Grant elnök beiktatásaikor. 1869-ben és 1873-ban. 56 Wilson elnök például mindkét alkalommal pontosan kiválasztot­ ta a kívánt szakaszt, amelyre bal kezét helyezte. 57 Judiciary Act of 1789, http://www.constitution.org/uslaw/judiciary_1789.htm (a letöltés ideje: 2010. augusztus 31.). Az ekkor létrejövő Legfelsőbb Bíróság még csak öt bíróból és egy elnök­ ből. azaz összesen hal főből állt. Ahogy az Unió bővült, úgy lett egyre több és több tagja a szervezetnek, amely fejlődés a bírósá­ gi törvények, az ún. Judiciary Act-ck változásán keresztül követ­ hető egyértelműen, egészen az 1911-es átfogó bírósági szervezeti reformig. Lásd Beke-Martos Judit: Bírók és bíróságok Ame­ rikában (megjelenés alatt). 58 Ez a megfogalmazás az elnököket illetően stimmel, hiszen talán egyedül Coolidge elnök képezett kivételt, akit közjegyző - tehát pro forma továbbra is az igazságszolgáltatás szereplője, de nem bíró - esketett fel, de valamennyi más államfőt bíró iktatott hivatalába. Az alelnököket illetően ez azonban már nem ennyire egyértelmű, hiszen ott, különösen a 20. század során már egész nagy szabadsággal rendelkeztek a megválasztott alelnökök. hogy kijelöljék, ki előtt kívánnak esküt tenni. 59 Ideértve természetesen azokat az alkalmakat is, amikor a vasár­ nap miatt a következő napra helyezték át a ceremóniát - ahogyan 1821-ben. 1849-ben. 1877-ben, 1917-ben, illetve 1957-ben és 1985-ben különös tekintettel arra, hogy Wilson elnök óta vala­ mennyi államfő, akinek beiktatásának naptári napja vasárnapra esett, még aznap letette a hivatali esküt egy privát ceremónia keretében, a jogfolytonosság biztosítása érdekében. 60 így John Tyler William Cranch bíró előtt hotelszobájában tette le az államfői esküt, 1841. április 6-ikán délben (Kittler, 1965, 54. P-) 61 Andrew Johnson volt az egyetlen alelnökből elnökké váló állam­ fő, aki 1865-ben a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt tett esküt (Lomask, 1966, 10. p.). Arthur elnök 1881-ben az elsőként a helyszínre érkező John R. Brady bíró előtt tett esküt, de azt megismételte két nappal később a Capitoliumban is, akkor már a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt (Kittler, 1965, 116-117. p.). Theodore Roosevelt John R. Hazel szövetségi kerületi bíró előtt tette le az esküt Buffalóban, 1901-ben (Kittler. 1965, 143. p.). Coolidge elnök - ahogy arról már szó esett - saját apja, a köz­ jegyzőként tevékenykedő idősebb Coolidge és tanúk jelenlétében tette le az államfői esküt (Lomask, 1966, 9. p.), míg Lyndon Johnson volt az első elnök, akinek bírónő, Sarah R. Hughes, az észak-texasi kerületi bíróság bírája mondta elő a hivatali esküszöveget a dallasi reptéren álló elnöki repülőgépen. 1963. november 22-én (Lomask, 1966, 10. p.). 62 Marczali Henrik: A koronázásról. In: Vasárnapi Újság 1892. június 5-ki ünnepi számának kiadása: A koronázás emlékünnepe

(Budapest, Franklin-Társulat. 1892. 2. p.); Timon, 1907, 5-6. p. 63 Lutter, 1917, 13-14. p. 64 1687:1. te.. 1790/91:2. te., illetve 1867:2. te. és 1917:3. te. 65 Arthur elnök ismételt eskütételéről lásd Kittler, 1965, 117. p. 66 Obama ismételt eskütétele: http://news.bbc.co.Uk/2/hi/amcricas/ obama_inauguration/7843881 .stm; http://www.msnbc.msn.com /id/28780417/: http://www.guardian.co.uk/world/ 2(X)9/jan/23/ obama-presidential-oath; http://www.reuters.com/article/idU SN2I 504 42720090122; http://www.usatoday.com/news/wa-

történeti szemle

shington/ judicial/2009-01-20-oath_N.htm (a letöltések ideje: 2010. szeptember 22.) 67 Kittler, 1965. 53-55. p. 68 Az alelnök esküszövegét csak később kodifikálták, s az mege­

gyezik a Kongresszus tagjainak esküszövegével, így hosszabb is, mint az elnöki eskü. 69 Andrássy Gyula nyújtotta át az esküszöveget I. Ferenc Józsefnek, aki azt továbbadta a hercegprímásnak (Simon, 1892. 323. p.).

I. A z im m u n itá s tó l a k á rfe le lő s s é g i té n y á llá s o k ig

Borbás Beatrix:

1.1. A jo g fe jlő d é s elm é le ti a la p ja in a k kia la k u lá sa A z állam fele lő tle n sé g én ek k érdése tö rté n elm ileg sz o ro sa n ö s s z e k a p c s o ló d ik az á lla m o t k é p v ise lő , k o n k rétan a h atalo m k ép v iselő jén e k korab eli m e g je­ lenési fo rm ájáh o z. É rtelem szerű , hogy az álla m h a ta l­ m at eg y és o sz th atatla n h atalo m k én t uraló eg y e d u ­ ra lk o d ó k id e jén fo g a lm ila g n em jö h e te tt sz ó b a a kö zh atalo m fele lő ssé g én e k k érdése - hiszen az e g y e d u ­ ralk o d ó sz u v erén , és m int ilyen tö rté n elm ileg totális fele lő tle n sé g et é lv e z .1 A p o lgári fo rrad a lm a k ko ra és a felv ilág o so d ás hozta el a szu v eren itás sz em é ly h ez k ö tö tt je lle g é n e k lazulását - az állam h atalm i ágak m eg o sztásán ak elm életév el eg y ü tt a két té n y ező k ö lc sö n h atása k én t ped ig az e g y sé g e s állam á lla m sz e rv e z e tté tra n sz fo rm á ló d o tt, am ely állam sze rv e ze t további eg y ség e k re tag o ló d o tt, az eg y es e g y ség e k ped ig saját felad ato k at és h atásk ö rö k et kaptak. A z állam sze rv e ze t eg y ség e in ek a saját h a tá s­ k ö rü k b en kap o tt fela d ata i tek in tetéb en ped ig im m áron elvi alap jai tere m tő d te k m eg a sz ám o n k érés elvi le h e­ tő ség én ek , te k in tv e , hogy a h atásk ö rb en elláto tt fe la d a ­ tokat érté k eln i, m inősíteni lehetett. A z állam h ata lo m k ép v iseleté b en v ég reh ajto tt te v é­ k en y ség ek n ek tehát tag o ló d n iu k kellett, egy m ástó l te­ v ék e n y sé g típ u so k sz erin t elv á la sz th a tó v á k ellett vál­ niuk ah h o z, h o g y eg y e sé v el m e g ítélh ető k legyenek, és am en n y ib en a rájuk m ondott é rté k íté let n egatív volt, a b első jo g b iz o n y o s jo g k ö v e tk e z m é n y e k e t fűzzön m e g ­ v aló su lásukhoz. M in d e z e k m e lle tt a jo g f e jlő d é s t s z ig n ifik á n s a n b efo ly áso ló m ásik történelm i té n y ez ő az lett, a m ik o r is az állam m inden m ás jo g a la n n y a l szem ben fen n á lló fel­ ső b b ren d ű sé g ét feladva, a gazd aság terü letére önálló jo g a la n y k é n t „ a lá eresz k ed v e” je le n t m eg a gazdaság i k ap c so la to k b an , és szerző d é sek re lépett a gazd aság m ás, eg y é b irán t neki a k ö zh a ta lo m g y a k o rlá s során a lá­ ren d e lt sz erep lő iv el - az állam i im m u n itás áttörésére p edig a m e lléren d elt v iszo n y o k b an ebb en az időben k erü lh e tett sor. E zen tö rté n elm i tén y ez ő k szo lg áln ak teh át m a g y a­ rá z a tu l a h h o z , h o g y m ié rt n em tu d ju k az állam i fele lő ssé g k érd é sét tö b b száz év e s táv latb an vizsgáln i, h is z e n a z á lla m i im m u n itá s e lv e a tö rté n e lm i h e ly ze tek h e z illesz k ed v e a m odern érte lem b en v ett tá r­ sa d alm ak létrejö ttétő l a polgári fo rrad a lm a k k oráig ta r­ to tta m agát. A p o lg á ri fo rrad a lm a k té m án k b a n az

A k ö zh atalm i felelősség k ia la k u lá sa h a z á n k b a n elm élet szin tjén v itath atatlan u l áttö rést hoztak azzal, hogy le kell szö g ezn ü n k : a felelő sség rev o n ás elvi le­ hető ség én ek felc sillan ása nem je len tette, és a m ai napig nem je le n ti a g y ak o rla tb an is a felelő sség rev o n ás rea li­ z á ló d ását a v aló ság b an , s m ég an n y ira sem a kár m eg ­ térítését - ez a g y ak o rla t p edig m ég az állam i im m u ­ nitás elvi tételénél is szív ó sab b n ak b izonyul. A z állam , és általáb an a k ö zh atalo m által oko zo tt h átrá n y o k m eg térítésén ek eln eh ezü lt prax isa k ülönösen ann ak fén y éb en elg o n d o lk o d tató , hogy a jo g á lla m isá g je g y é b e n szerv ez ő d ö tt m o d ern állam eg y re inkább a g azd aság eg y ik szerep lő jek én t - és eg y re k ev ésb é a g az d aság irán y ító jak é n t - lép fel, a nem közhatalm i te ­ v ék en y ség k ifejtése k özben esetleg es m ellérendeltségi relá ció k b an p edig nem lenne szab ad kö zh atalm i jo g o ­ sítv án y o k k al éln ie; ezzel szem b en a k ö zh atalm i, ható ­ sági te v ék e n y ség e k ifejtése k özben a h ierarch ik u s v i­ szo n y re n d sze re n b elü l k ifejtett tev ék en y ség e körében v aló ság o s g ara n cia h áló z at k iép ítése lenne indokolt. A z állam i im m u n itásn ak és felelő sség n ek - és h aso n ­ ló k ép p en a k ö zh atalo m k árfelelő sség én ek is - jo g e lm é ­ leti alap k é rd é se m indig is az volt, hogy eg y általáb an e l­ fo g ad h a tó -e a sz u v erén és a szu v erén k ép v iselő je fele­ lő sség re v o n h ató ság án ak eszm éje. Ú gy tű n ik , m inden k o n tin en tális állam elfo g ad ta ezt a tézist - ide ju to tt v o ltak ép p en m ég a „k in g can do no w ro n g ” d o k trín á ját a v ég ső k ig ő rző angol jo g fejlő d és is, azzal, hogy h o g y nem ad ta fel azt a m axim át, m isze­ rint a k o ro n a a jo g és az ig azság legfőbb őre, és m int ilyen nem k ö v eth et el jo g ta la n sá g o t és nem vonható fele lő ssé g re sem a saját, sem h iv ataln o k ai tén y k ed é­ seiért, azo n b an a jo g i felelő sség h ely éb e - ugyanabból a tételb ő l k iin d u lv a, csak épp en egy m o rális felelő sség ­ h ez é rk e z v e 2 - az erk ö lcsi felelő sség lépett, ez ped ig azt in v o lv álta, hogy a m a ra sztalt h iv ataln o k hely ett az ál­ lam fizesse m eg a k á rté ríté st.3 E lvi szin tén az im m u n itás-elm életek felo ld ó d ására nagy b efo ly á st g y ak o ro lt a polgári felv ilág o so d ás k ö zeleb b rő l a fran cia forrad alo m - ó ta elterjed i alanyi k ö zjo g o k tan a, am ely elő szö r írta felül az ab szo lu tista ren d ő rállam azo n tézisét, am ely szerin t az egyén n ek az állam m al szem b en alanyi jo g a nem létezhet. Ebben időben k erü ltek k atalo g izálásra első ízben az alapvető

Jog________

történeti szemle

jo g o k az állam m al, eg y b e n a k ö zig azg atással szem ben is, d e ettől k ez d v e volt e lk ép z elh e tő az a jo g i relá ció is, a m e ly b e n a z á lla m e g y m a g á n jo g i jo g v is z o n y alan y a k én t sz erep e lh etett, a k ö zh atalm i állam m ellett teh át m eg jelen t a m agánjogi jo g i szem ély iség g el ren ­ d e lk e z ő állam . A z állam m in d e n h ató ság á n ak ebbéli m e g b o n tását feje zte ki a korab eli ún. fiscu s-te ó ria,4 am ely m e g té­ v esztő m ódon az ab szo lú t m o n a rc h ia term ék e, am ik o r is az alattv aló alap v e tő en véd telen volt a jo g á t sértő , a fe le lő tle n fe lsé g k é n t m e g je le n ő m o n a rc h a n evéb en eljáró k ö zig az g atá s, az állam ellen - azo n b an eb b e n a ren d szerb en is e lism e rtsé g re v olt k ép es szert tenni a fiscus, m int az állam tó l elk ü lö n ü lő , ann ak cselek ed eteiért fele lő ssé g et v ise lő „b ű n b a k ” , a z az „P rü g elk n a b e” , azaz m in t egy g y erek , akit elv ern ek , ha az állam ro sszat c s e ­ le k szik ,5 av a g y az állam h ely ett el leh et verni rajta a port - az az polgári b író ság o k elő tt p erelh ető és k á rté rí­ tésre m a ra sztalh a tó .6 A fiscu s in té zm én y é n ek g yökerei m ár a róm ai jo g ­ ban is m e g találh ató k , a k ifejezést a kö ztársaság i id ő k ­ ben az álla m k in c stá r szin o n im á jak é n t h aszn á lták , a z o n ­ b an a fiscu s a róm ai jo g b a n eg y ré szt nem jo g i szem ély , m á sré sz t ab szo lú t im m u n itá st élvez, így nem v ez ette a jo g fe jlő d é st az állam i k árfele lő ssé g in tézm én y esü lése felé .7 A k ö v etk ez ő lé p cső fo k n ak a jo g fe jlő d é s logikájáb an a n n ak k ellett lennie, hogy a fiscus im m u n itása felo ld ó ­ d ik - ez ped ig n ém et jo g te rü le te n , a p atrim o n iális á llam sze m lé let felb o m lásá v al tö rté n t m eg. E kképp en v álh atott a fiscu s teh át a n ém et jo g fe jlő d é sb e n m ár fele lő ssé g i fo g a lo m m á azzal, hogy a 18. század b an e lk ü lö n ü lt a ném et jo g i felfo g ásb an az állam , m in t k ö z­ jo g i és m int m ag án jo g i szem ély , az o n b an az eg y ség es N ém e t B iro d alo m létrejö tte a fiscu s m agánjogi jo g a la ­ n y iság án ak e lism e ré se ellen h atott az állam te v ék e n y ­ sé g ét sz ü k ség e sze rű e n h ató ság i je lle g ű n e k titu lá lv a 8 e n n e k len y o m atát láth atju k a B G B állam i felelősség i részén ek szab ály o zási k o n cep ció jáb an , am ely m ár csak részb en tá m a sz k o d o tt a fiscu s-te ó riára, abban tú lsú ly ­ b an v annak a k ö zh iv ata ln o k i fele lő ssé g elem e i.9 A z „alulról ép ítk e z ő ” fran cia jo g sz e m lé le tb e n sem v o lt m arkáns szerep e a k in c stá rn a k az állam civiljo g i fele lő ssé g e k é rd é sé b e n ,10 azo n b an a jo g fe jlő d é s eg y re in k áb b arra m utatott, hogy ne csak a fiscusok, de a h ató ság k é n t je le n tk e z ő állam m al szem ben is elism e ré st n y erje n ek az állam p o lg áro k jo g a i, s ezzel p árh u z am o ­ san szám o s euró p ai állam b an , így F ra n cia o rszág b a n is, az állam ig azg atási jo g k ö rb e n o kozott k ár a polgári jo g te rü leté rő l - ah o v a a fiscu s-te ó ria tere lte - eg y re inkáb b a k ö zig azg atási jo g sz ab á ly ain a k u ralm a alá került. E n n ek a te n d en c ián a k k ic sú cso so d ása az. 1873. évi ún. B lan co -ítélet, am ely n e k kap csán a fran cia hatásköri b í­ ró ság k im o n d ta, hogy az állam n ak a m a g án sz em é­ lyekkel szem b en fen n álló k árfele lő ssé g ét nem lehet a m ag án felek közötti jo g v isz o n y o k ra m e g állap íto tt elv ek alap ján m egítélni - a m a g án jo g ias szem lélettő l tehát m eg in d u lt a jo g fe jlő d é s a k ö zig az g atá si-jo g ia s felfog ás __ irá n y á b a ." 46

A fiscu s fo g alm ilag teh át az állam civ iljo g i jo g a la ­ n y iság án ak b á z isa ,12 am ely által m ár az állam i im m u n i­ tás tö rtén elm i k o raib an is elv ált az állam , m int k ö zh ata­ lom - így kifejezetten közjogi jo g v iszo n y o k egyik szerep lő je - és az állam , m int g azd álk o d ó szerv, m int p o lg á ri jo g v isz o n y o k alanya. A fiscu s felelő sség ét ezt k ö v ető en k iterjesztették az o ly an kö zh atalm i aktusokért v iselen d ő felelő sség re is, am ely a p olgárok vagyoni v isz o n y aib a ny ú lt bele, s innen m ár nem volt nagy lépés az, h o g y m ár nem csak a fiscu sk én t m eg jelen ő állam ­ m al, hanem a ható ság i k ö zig azg atási jo g i jo g v is z o ­ ny o k b an fellép ő k ö zig azg atási h ató ság o k k al szem ben is e lism e ré st ny erjen az állam p o lg áro k alanyi közjoga. A m ellett, hogy a k ö zh ivatalnoki felelősség gyökerei m ár a róm ai jo g b a n felfed ezh ető ek voltak, a feudális jo g tó l idegen volt a jo g in téz m én y , azonban a felvilágo­ sodás ko rára m ár m ás igények alakultak ki; az alanyi k ö zjo g o k g aran ciaren d szerén belül olyan fejlesztésre volt szü k ség , am ely eg y részt a p o lg á rt a jo g e lle n es kár­ o k o zásért ép p ú g y o ltalm azza, m int a jo g szerű ek ért, m ásrészt o lyan in tézm ényre, am ely a hivatalnok felelős­ ség ét a jó v a l nag y o b b b iztosítékokkal bíró szervi fele­ lősséggel váltja fe l.13 E k k o r az állam polgárok vagyonos réteg én ek - akik a g azdasági szektorban tevékenykedve érin tettek voltak ezen a téren, hiszen főként ezek a ré­ tegek léptek gazd aság i k ap cso latra az állam m al - fontos érd ek e fűződött ahhoz, hogy a „szerző d ő fél” -ként fel­ lépő állam o t v alósággal kösse a szerződés, valósággal k ö teles legyen az o b ligban vállaltak teljesítésére, ha ug y an is ezen g aran ciális feltétel nem teljesül, úgy nem csak a konk rétan szerző d ő gazdasági szerep lő van teljes bizo n y talan ság b an , d e m ag a a jo g b iz to n sá g is sérül. A m ag án jo g i k o d ifik áció k terén a 19. századi nagy k ó d ex ek m e g alk o tása tető zte be és zárta le a recipiált róm ai jo g o n alap u ló k ö zö s k o n tin en tális európai m a­ g án jo g , a ius co m m u n e d ezin teg ráló d ását, ezek a k ó ­ dex ek így sz im b ó lu m áv á v áltak an n ak a tö rtén elm i fo­ ly am atn ak , am ely a po litik ai n em zet g y ő zelm ét hozta a k u ltu rális n em zet felett, d e fo n to s ism érv ü k az is, hogy célju k a felv ilág o so d ás je g y é b e n a nem zeti eg y ség tö ­ rek v ések sik erre vitele volt a lib erális p o lg árság sz o r­ g alm azására. E zen k ó d ex ek h atály o su lási terü letén ez az id ealizált tá rsad alo m k ép nagy terheket rótt a bírói g y ak o rlatra, am ely ru g alm asan , szerv esen építk ezv e tö ltö tte ki a jo g h é z a g o k a t, - a ju d ik a tú ra jo g fejlesz tő szerep ére jó példa a d elik tu á lis k árfelelő sség a h iv atk o ­ zott fran cia bírói g y a k o rla tb a n .14 Ö ssz eg ez v e elm o n d h ató , h o g y ezen k ó d ex ek m eg ­ szü letése ó ta eltelt tö b b száz év alatt a m agánjogi kodifik áeió k itarto tt az alap v ető m agánjogi jo g in tézm én y ek m ellett - m int a m ag án tu lajd o n szen tség e és a sz erző ­ dési szab ad ság in tézm én y e - , az o n b an az időközben b ek ö v etk ezett je le n tő s társad alm i átalak u láso k kö v et­ keztéb en a sz o ciá lis ig azság o sság iránti társadalm i k ö v etelm én y e k erő seb b n ek b izo n y u ltak m inden ideális és k lasszik u s e lv n é l,15 ezen köv etelm én y ek eg y re na­ gy o b b m érték ű térn y erésén ek p edig term észetszerű leg b e fo ly á ssa l k e lle tt le n n ie az á lla m i k á rfe le lő ssé g tém ak ö rére.

1.2. A z á lla m i im m u n itá s fe lo ld ó d á s a h a z á n k jo g fe jlő d é s é b e n A z állam i fele lő tle n sé g g o n d o la ta h azán k b an a fen ­ tiek sz erin t tö rté n elm ileg k ö tö tt á llam h ata lm i b ere n ­ d ez k ed é sse l k ap c so la to s ö ssz efü g g ése k k el ö ssz ec sen g ő m ód o n a 19. sz áz ad v égétől k ezd ett „k ik o p n i” , ettől az id ő p o n ttó l fig y elh ető m eg az állam i felelő sség g o n d o ­ latán ak m e g jelen é se. A z 1848-as tö rv én y e k egy d e ­ m o k ratik u s, liberális állam tn o d elll m intáztak, azonban en n ek rea lizá ló d á sát m e g ak a d ály o z ta a szab ad ság h arc lev erése és a n eo a b sz o lu tiz m u s k o ra ,16 ek k ép p en nem k ed v ezv e az állam i felelő sség jo g i té n y ez ő k én t való m e g je le n é sé n e k .17 E z az id ő sz ak teh át M a g y aro rszág o n a n em zetk ö zi tren d ek k el ab szo lú t eg y b e esv e hozta fo g alm ilag az állam i felelő tlen ség g o n d o la tán a k e lte r­ je d é sé t, azo n b an ezt az elvi tételt tö b b o kból sem rö g zítette ko n k rét jo g a n y a g - eg y ré szt a gazd aság b an az állam m ég nem vett részt külön, a többi g az d álk o d ó ­ val eg y en ran g ú félk én t, m ásrészt ez en id ő szak b an , a k ieg y ezést k övetően az o rszá g fejlő d ését - b eleértv e a g azd aság i fejlő d ést és a g azd aság m ű k ö d é sét sz a b á ly o ­ z ó jo g re n d s z e rt is - az o sz trá k befo ly ás je lle m e z te . E lm o n d h ató , hogy a M a g y aro rsz ág o n a társad alm i és g az d aság i b e re n d e z k e d é ss e l a b s z o lú t nem a d e k v á t m ódon m ent végbe az o sz trá k jo g hazai szerv etlen recip iá lá s a ,18 m eg h atá ro z v a a korabeli jo g fe jlő d é st - erre az id ő szak ra von atk o zó an „k é rd ésessé vált m ég az is, hogy leh ettek-e im m an en s sz ab ály szerű ség ei a m a g y ar jo g fe jlő d é sn e k ? ” 19 E ttől fogva a polgári és gazd aság i v iszo n y o k at oly an , o k tro jált m ódon h o n o síto tt jo g i sz a ­ bályozás sz o ríto tta keretek közé, am ely n ek sz ín v o n ala nem volt ö sszh an g b an a v aló ság o s hazai viszo n y o k k al - „a korabeli m a g y ar g az d aság o n belül nem volt k o n ­ ziszten cia a k ap italista lá tsz ato t keltő in tézm én y ek és a m ég k ev ésbé k ap italista v aló ság -té n y ék között, sem p e ­ dig a g azd aság és jo g kö zö tt nem volt oly an a k tív -a d a p ­ tációs k ap csolat, am ely je lle g ü k tek in tetéb en ö ssz h a n ­ got b izto síto tt v o ln a ” .20 A z o sztrák polg ári tö rv én y k ö n y v - am ely h azánkban 1853 és 1861 közö tt volt h atály b an - m ég csak nem is em líti az. állam fele lő ssé g én e k g o n d o la tát, ebb en a te ­ kintetben tehát h iába voltak a jo g i sz ab á ly o zá s alap já t adó o sztrák életv iszo n y o k fejlette b b ek a m a g y ar v isz o ­ nyoknál, jogi sz ab á ly o zásb an az A B G B nem hozott előrelépést, a m ely n e k „érzék e tle n ség e a tém a iránt nem volt alap talan, hiszen a n ála öt évvel k o rábban kiadott 1806. évi o sztrák jo g sz a b á ly m ég az állam i a lk a lm a z o t­ tak hivatali té n y k ed é seik m iatti polgári bíró ság előtti felelősségre v o n h ató ság á t is kizárta, [ ...] , az ala p h a n ­ got tehát az o sz trá k jogi im m unitási sz em léle t adta tehát, m iszerin t n em csa k az állam o t, de m ég a k ö zh iv a­ talnokokat sem leheteti p erelni az állam i tev ék e n y ség során k eletk ező k áro k é rt”21 - ezen alapokról indult te­ hát a m ag yar jo g fe jlő d é s e te k in tetb en , s ju to tt el a m a hatályos k o n cep ció ig , az állam ig az g atá si jogkörben okozott kárért való felelősségi m odellig. Az állam i felelő sség m a g y ar jo g a n y a g á n a k m eg a­ lapozása és kiép ítése tu la jd o n k é p p en eg y et je le n te tt az

o sztrák jo g i felfo g ástó l való eltáv o lo d ással,22 s te n d en ­ ciaszerű en je lle m z ő volt rá azon két sajáto sság , am ely a m ai n apig - a m a h atály o s szab ály o zásb an is - észle l­ h ető ; e g y ré sz t az, h o g y a k ö z s z fé rá b a n d o lg o z ó k felelő sség ét az alk alm azo tti felelő sség eg yik sajátos e se te k é n t fo g ja fel, m á sré sz t az, hogy a kárigény é rv é n y esítésé re csak és k izáró lag ak k o r van lehetőség, ha a k áro su lt m ár m in d en fó ru m o t „m eg járt” előtte, teh át a n y itv a álló jo g o rv o sla ti leh ető ség ek k el m ár élt,23 ezen sajáto sság o k ró l teh át ig en csak m eg állap íth ató , hogy k iállták az idő p ró b áját, hiszen a kezd etek tő l a m ai n apig tartják m agukat. K o n k rét jo g i n o rm a fo rm ájáb an a bírák és bírósági h iv ataln o k o k felelő sség érő l szó ló 1871:8. törvénycikk ren d elk ezései között je le n n e k m eg a közhivatalnoki felelő sség első szabályai - a tö rv én y h ely első jo g i tétele m ár m in d e n ek e lő tt rö gzíti, hogy a bírák és a bírósági h iv a ta ln o k o k h iv a tali k ö te lesség ü k n e k szán d ék o san v agy „v étk es g o n d atlan ság b ó l” elk ö v ete tt m e g sze g ésé­ ért felelő sség g el tarto zn ak , késő b b k im o n d ja a jo g sz a ­ bály, h o g y e z a felelő sség ü k a „hivatali b ű n tett” tek in ­ tetében h iv atali m in ő ség ü k m eg szű n te után is fennáll. A m áso d ik jo g té te l p ed ig a k árfelelő sség et alap o zza m eg, m iszerin t ezen k ö zh iv ataln o k o k felelő sség g el tar­ to zn ak azo n kárért is, m ely ek et hivatali kö telesség ü k m e g sértésév el oko zlak . T ém án k szem p o n tjáb ó l azo n b an alap v ető en az első cso p o rtb a, a h iv atali b ű n tettek k ateg ó riájáb a tartozó sik k asztás tö rv én y i sz ab á ly o zá sa n y ú jt adalékot, m isze­ rin t sik k a sztás b ű n te tté t követi el a tisztv iselő , ha az á ltala h iv atalo s m in ő ség b en átv ett p énzt, érték p ap írt, vagy „e g y éb érték k el bíró tá rg y a t” részb en vagy eg é sz­ ben eltu la jd o n ítja vagy elid eg en íti - és e k k o r k ö v et­ k ezik az elvi je le n tő sé g ű fordulat: ez esetb en a bírák elk ö v ete tt sik k asztásai m iatt azo k ért a károkért, am e­ ly ek et ezen té n y k ed é sek a m ag án felek n ek oko ztak , az á llam felelő s - term észetesen az állam visszkereseti jo g á n a k k ik ö tése m ellett. Itt teh át egy elvi fo rd u ló p o n t­ ho z érk eztü n k : m eg jelen t az állam m ö g ö ttes felelős­ sége, a tö rv én y 73. §-ában p ed ig kon k rét fo rm át ölt a k eresh ető ség ; itt ta lálh atju k ug y an is az állam ellen éb en érv é n y esíth ető igény b en y ú jtásán ak feltételeit és k ere­ seti m ó d o z a ta it. E zen a rc h a ik u s jo g sz a b á ly k ülön fejezetb en tá rg y a lta a v agyoni felelő sség tém áját, és je le n m u n k a sz e m sz ö g é b ő l ig e n c sa k é rd e k e s re n ­ d elk ez ése k et tartalm az. A v agyoni felelő sség rő l szóló rész első szak a sza u g y an is ak k én t ren d elk ezik , hogy a b író vagy a b írósági h iv ataln o k teljes k ártérítéssel tar­ to zik az eljárásáv al - av ag y annak elm u lasztásáv al o k o zo tt kárért, a k ö v etk ező ren d elk ezések pedig ezt a sz ab ály t k ite rjesz tik szin te m inden o ly an közig azg atási, tö rv én y h ató ság i h iv ataln o k ra, ak ik hatósági jo g k ö rrel b írh atn ak . A h o sszú időtávlat m iatt em lítésre m éltó p árhuzam át találju k az 1871. évi tö rv én y n ek a jelen k o ri szab ály o ­ zással, u g y an is a mai napi h atály o s szö v eg is szubszidiáriu s fele lő ssé g et állap ít m eg; tehát a kárfelelő sség et csak abb an az esetb en lehet m eg állap ítan i, ha a kár ren­ d es jo g o rv o sla tta l nem volt elh áríth ató , valam in t égé-

Jog

történeti szemle V — /

szén a ren d sz erv áltást k ö v ető év e k ig - 19 9 2 -ig - ta rto t­ ta m ag át az egy év e s elév ü lési szab ály is. A z 1867-es k ieg y ezés után sz ü letett önk o rm án y zati tö rv é n y e k 24 részben k ö zv e tle n ü l, részb en közvetetten , de m in d e n k ép p e n g ara n tálták valam ely tisztsé g v ise lő p rim átu sát, az eg y es d ö n té sh o z ó te stü le tek b e n - ahogy M ag y ary írja erről, hogy a községi je g y z ő n e k „szakk ép z ettség e és á llan d ó ság a révén a bírónál nagy o b b eg y én i sú ly t szerez és a k ép v iselő testü let tu la jd o n k é p ­ peni v ezetője [ . . . l a k ö zség n ek , m int szerv ezeti eg y sé g ­ nek a tu la jd o n k é p p en i fő n ö k e ”25 így azo k d ö n té seiért v állalan d ó felelő sség sz em p o n tjáb ó l elm o n d h ató , hogy a te stü letek fele lő ssé g ét felsz ív ta a tisztsé g v ise lő k p o li­ tik ai fele lő ssé g e.26 A k ö ztö rv é n y h ató ság o k rendezésérő l szóló 1870:42. tö rv é n y c ik k és a tö rv én y h a tó sá g o k ró l szóló 1886:21. tö rv én y - am ely a v árm e g y ék és a tö rv én y h ató ság i jo g ­ g al felru h áz o tt v áro so k sz erv ez eté t állíto tta fel - a k á r­ fele lő ssé g re v o n atk o zó an a várm eg y e k özponti tisz t­ v iselő in ek (tö b b ek közö tt az alispán, a fő jeg y ző , az a l­ je g y z ő k , a tiszti fő ü g y ész és az alü g y ész ek , az. árv a sz é ­ ki eln ö k és ü ln ö k ö k , a főorvos, a fő p én z tám o k , esetleg k ü lö n g y ám vag y m ás p é n z tá m o k , a fő szá m v ev ő , a le­ v éltárn o k , az árv aszék i n y ilv á n ta rtó és az állato rv o s) és a v árm e g y ei b iz o ttsá g ta g jain ak fele lő ssé g érő l akkén t ren d e lk ez ett, hogy a tisztv iselő m indazon kárért, am e­ lyet h iv atalo s eljárásb an a k á r cselek v ése, ak ár m u la sz­ tása által szán d é k o san vag y v étkes g o n d atlan ság b ó l az á lla m n a k , a tö rv é n y h a tó sá g n a k , k ö z sé g e k n e k vagy e g y e se k n ek jo g ta la n u l vagy illeték telen ü l o k o z o t t - f e l ­ tételü l szabva, hogy a k ár sz ab á ly sze rű jo g o rv o sla tta l e lh áríth a tó nem volt - teljes kártérítési fele lő ssé g ét ál­ la p íto tta m eg. A k ö zség e k b en - am ely k ateg ó riáb a a 19. század vé­ g én a városok, n ag y k ö z sé g ek és k isk ö z ség e k ta rto ztak - az 1886:22. tö rv én y alapján az elö ljáró ság , valam in t a seg éd - és k ez elő sze m ély zet m inden eg y e s ta g ja m in d a­ zon k árért, am ely e t h iv a talo s eljárásáb a n a k á r c se le k ­ v ése, ak ár m u la sz tása által sz án d é k o san vagy vétkes g o n d atlan ság b ó l az állam n ak , a tö rv én y h a tó sá g n ak , a k ö zség n e k és eg y e se k n ek jo g ta la n u l és illetéktelenü l o k o zo tt, teljes k árté rítéssel tarto zo tt, ugy an azo n fe lté te ­ lek m ellett, m int a tö rv én y h a tó sá g tisztviselői. A z állam i alk alm az o ttak k ártérítési fele lő ssé g ét a k ie g y ez ést k övetően az első v ilág h áb o rú k itö ré séig te r­ je d ő id ő szak b an m ár kialak u lt a k ö zig az g atá s sz e m é ly ­ z e tp o litik á ján a k ren d szerét adó, 1874-ben elfo g a d o tt, m a jd 18 9 6 -b an k o rs z e rű s íte tt P é n z ü g y i S z o lg á la ti S zab á ly z at kizárta, a v ag y o n k e ze lé ssel m eg b ízo ttak ért az állam felelt. A k o rab eli sz a b á ly o zá s á ttek in tése során m e g állap ít­ ható teh át, hogy az állam i k árfele lő ssé g g o n d o la ta k ö z­ v etett fo rm áb an m ár e k k o r elő tű n t; a v ag y o n talan ság eseté re irán y a d ó ren d e lk ez ése k b ő l látható, hogy e lső d ­ leges sz em p o n tk én t a jo g a lk o tá sb a n sokkal inkább a k á­ ro su lt te lje s k ára ren d e zésén ek ig én y e szerepel a felró h ató sá g , a v étk es m a g atartással szem ben. A jo g a lk o tá sb a n a k ö v etk ező lép cső fo k volt a b űnvá__ di p erren d ta rtásró l sz ó ló 1896:33. tö rv én y cik k , am ely a 48

korabeli külföldi m inták alap ján a sérelem díj in tézm é­ nyét ig y ek ezett b ev ezetn i, a tö rv én y h ely X X X I. fejeze­ té b e n , „ k á r ta la n ítá s ” m e g je lö lé ss e l. A jo g s z a b á ly 5 7 6 -5 8 9 . §-ai alap ján az „ártatlan u l szen v ed ett előzetes letartó ztatás, vizsgálati fo g ság és b ü n tetés eseté b en ” és a tö rv én y további ren d elk ezései szerin t a vég reh ajto tt h alálb ü n tetés esetéb en is - fizeten d ő k ártalan ítást az állam csak n éhány k iv ételes esetb en tag ad h atta m eg, m int p éldául a ham is ö n feljelen tés, ham is b eism erő v al­ lo m ás, a b izo n y íték o k elh allg atása, a p ero rv o slat elm u ­ lasztása esetéb en . Jelen leg i b ü n tető eljárási tö rv én y ü n k ­ kel ö ssz ev e tv e nem m utat sok h aso n ló ság o t, ugyanis m ára a h atály o s eljárásjo g i kódex a 19. századi szab á­ ly o zásb an rö g zített o k o k közül csak a bizo n y íték o k elh allg atá sát tarto tta m eg. A z á lla m k in c s tá r fe le lő ssé g e je le n ik m eg az 1897:20. tö rv én y cik k b en is; a k árfelelő sség et itt a va­ g y o n k ez elésse l m eg b ízo tt állam i tisztv iselő k k áro k o ­ zása alap o zza m eg. A z 59. §-ban rö g zítésre került a k ö zalap o k n ak vagy ak ár m ag án felek n ek ok o zo tt kár esetén fen n álló kártérítési k ö telezettség , ahol a térítés „első so rb an ” az állam i kin cstárt terheli - az első sor­ ban k ifejezés eh e ly ü tt ism ét a visszk ereseti jo g k ik ö té­ sére von atk o zik . A m ag y ar m agánjogi k o d ifik áció a 20. század első év eib en igen csak felgyorsult, ez időben tö b b terv ezet is fo g lalk o zo tt az állam i felelő sség kérd ésév el; ilyenek az 1900. és 1913. évi m ag án jo g i tervezetek. A kiegyezést k ö v ető en a polgári tö rv én y k ö n y v tek in tetéb en k észü l­ tek u gyan részterv ezetek , d e az első átfogó tervezetet 1900-ban tették k özzé, am ely n ek átd o lg o zo tt változatát m ár tö rv én y jav aslat fo rm ájáb an a P arlam en t elé ter­ je sz te tté k . A z első terv ezet az állam k ö zv etlen felelő sség ét írja e lő a h iv a ta ln o k o k á ltal o k o z o tt k áro k é rt: ann ak in d o k o lása m eg g y ő ző en m u tatja ki, hogy a m ásodlagos fele lő ssé g n ek n in csen értelm e, m ert h a a hivatalnok fizető k ép es, a k ártérítési ö sszeg et az állam visszkereset útján ú g y is m eg v eh eti tőle, m íg a k áro su ltra nézve az a fo n to s, hogy a k ártérítési ö sszeg h ez m inél gyorsabban és m inél k ev eseb b k ö ltség g el ju sso n h ozzá, s ha a h iv a­ taln o k fize tésk ép telen , a k áro su lt k énytelen pénz- és id ő v eszteség g el elő b b a h iv ataln o k o t elm arasztaltatn i, ellen e v ég re h ajtá st is m eg k íséreln i, s csak azu tán fo r­ du lh at az állam ellen , am iv el csak az állam terhét nö­ veli. A m ásodik terv ezet és a tö rv én y jav aslat 1495. §-a fen n tartja az első terv ezetn ek az. állam felelősségére v o n atk o zó szab ály ait, az. indokolás szerin t a jo g ren d e lu ta s íth a ta tla n k ö v e te lm é n y é n e k m ó d ja az állam fele lő ssé g én e k törvényi elism erése, m ert ha az állam m eg k ö v eteli p o lg áraitó l, hogy h iv ataln o k aib an b ízza­ nak, s n ekik h atásk ö rü k b en en g ed elm esk ed jen ek , úgy az állam n ak helyt kell állan ia h iv ataln o k aiért, m ert hi­ szen az eg y esek n ek nem áll m ó d ju k b an a k ár keletke­ zésén ek elejé t venni, am en n y ib en az állam ren d kény­ szerítő én utalja, az illető h iv ataln o k h atásk ö réb e az ő ü g y ét.27 A z 1900. évi terv ezet 1790. §-ában fo g laltak szerint az. állam volt felelő s azért a kárért, am ely et hivatalnokai

Jog

történeti szemle

a h atásk ö rü k h ö z tarto zó h ivatalos eljárásb an vagy a reá ju k ru h á z o tt h atalo m felh a szn á lá sáv a l harm ad ik sz em é ly n ek jo g e lle n e s és saját fele lő ssé g ü k et is m e g ál­ lapító csele k m én y által o k o ztak , és ugyanígy fele lő se k a tö rv én y h a tó sá g o k és k ö zség ek a tisztv iselő ik által o k o zo tt kárért. E nnél sz ig o rú b b szab ály o k v o n atk o ztak a te lek k ö n y v i és bírói letéti ü g y ekben o k o zo tt kárért való fele lő ssé g re , m iszerin t az állam a tá rg y ilag h ely te­ len h ató sági in tézk ed és által o k o zo tt kárért ezek b en az esete k b en a k k o r is felelő s volt, h a az in té zk e d ő h iv a tal­ n o k o t fele lő ssé g nem terhelte. A fele lő ssé g beálltáh o z m ár e k k o r is szü k ség volt a jo g o rv o sla to k k im erítésére, am ely n e k h iá n y áb a n - „ha a k áro su lt a kárt jo g o rv o sla t­ tal elh áríth a tta vo ln a s e z t tenni vétk esen e lm u la sz to tta ” - a felelő sség nem állt be.28 A tö rv én y terv ez eth e z fű zö tt in d o k o lá s29 k ifejezte, hogy nem tartja az ig azság ­ gal ö ssz e e g y e z te th e tő n e k , h o g y az állam ö n m a g á t k iv o n ja a z o n fe le lő ssé g a ló l, a m e ly m ás k ö zjo g i te stü letek - m int a k ö zség vagy a tö rv én y h a tó sá g o k terh ére m ár m eg lett állap ítv a.30 A z e lső terv ezet tehát akkor, am időn 1790. §-ában az állam n ak h iv ataln o k ai által h iv atalo s m inőségükben h arm ad ik szem é ly ek n e k jo g e lle n e se n o k o zo tt k árokért való fele lő ssé g et általán o s elv k én t kim ondja, nem új e l­ vet ho z be jo g re n d sz e rü n k b e , hanem csu p án a sz o k ás­ jo g g a l já ró b iz o n y talan sá g o t szünteti m eg a v ilágos tö r­ v én y h o zási sz ab á ly o zá ssal - am elly el a „hazai jo g á sz­ k ö zö n ség régi ó h aján a k tett e le g e t” - tu d n iillik annak , hogy a kérd és tö rv én y h o z ásilag sz a b á ly o zta ssé k .31 A z 1913. évi m agánjogi tervezet 1495. §-ában m e g ­ fo g alm azo tt sz ab á ly o zá s pedig az állam o t azért a kárért tette felelőssé, am ely et h iv ataln o k ai a h atásk ö rü k h ö z tarto zó h iv atalo s eljárásb an vagy a reáju k ruh ázo tt h iv a­ talos h atalo m fe lh a szn á lá sáv a l harm ad ik szem ély n ek jo g e lle n ese n és saját fele lő ssé g ü k et is m e g állap ító c se ­ lekm énnyel o k o ztak , az e g y é b k árért azo n b an , am elyet a h iv ataln o k o k jo g e lle n e se n u g yan, de v étlenül o k o z ­ tak, az. állam csak m é ltán y o sság i alap o n felelt azzal, hogy to v á b b ra is a kárig én y é rv é n y esíth ető sé g én e k feltételeként írta elő a sz ab á ly o zá s a k á r jo g o rv o sla tta l tö rtén ő elh árítá sán a k elm u la sztá sá t.32 A z állam felelő sség éi tá rg y a ló k o d illk á c ió s fo ly am a­ tot sajn álato san szak íto tták m eg az első v ilágháború esem én yei - a p arlam en ti b iz o ttsá g a polgári törvény könyv n egyedik te rv ezetét B izo ttság i S zö v eg e ln e v e ­ zéssel azzal terjesztette az O rszág g y ű lés elé, hogy azt m ajd a v ilág h áb o rú b efe jez ése után tá rg y a lja a háborút kö v ető en pedig az állam i felelő sség kérdése m ár nem k erült vissza a terv ezetek b e. És no h a a bírói gyak o rlatban a 19. század u to lsó év tize d étő l sz ám ít­ hatóan fo ly am ato san érv é n y esü lt az állam -felelő sség i elv azzal, hogy az állam az általán o s sz ab ály o k szerin t felei h iv ataln o k aiért, úgy. m int a m a g án e m b er a m e g b í­ zottjáért, alk alm az o ttjá ért - az állam felelő sség ét tehát jo g u n k b an o b je k tív szem lélettel ítélték m eg, tehát az alkalm azott k iv á lasztá sa körüli g o n d atlan ság o t, a culp a in elig en d o fen n á lltá t az állam i fele lő ssé g fen n á l­ lásához n álu n k sem ig én y elték - , a K úria 84. sz. tel­ jesü lési d ö n tv é n y éb e n 1917 után o ly a n állásp o n tra

h ely ezk ed ett, hogy a m u n k aad ó saját v étk esség e alap ­ já n teh ető felelő ssé alk alm az o ttjá n ak eljárásáért, és ez alól csak eg y kivétel van: nem v étk esség i a m unkaadói felelő sség ak kor, ha azt az üzem terjed elm e indokolja. E zt k ö v ető en többen u taltak arra, hogy a kö zig azg atás esetéb en a terjed elem b árm ely n ag y ü zem ét m eg h alad ­ ja .33 A k ét v ilág h áb o rú k ö zö tt 1922-ben kezd tek neki újból a tö rv én y k ö n y v elő k észítésén ek , am ely m u n k ála­ tok g y ü m ö lc se k én t tartju k szám on az 1928. évi m ag án ­ jo g i tö rv én y jav aslato t, am ely b ő l, m int szám szerint az ö tö d ik terv ezetb ő l szin tén nem lett tö rv én y . A z Mtj. eg y általán nem ta rtalm azza az állam i felelősség in téz­ m én y ét, n agy v isszalép é st m u tatv a a jo g in téz m én y ad ­ digi fejlő d éséb en . A z állam k árfelelő sség ét tárg y aló , a M ag y ar K irályi K úria 1933. évi 9 76. sz. elvi h atáro zatáb an - am ely szerin t az állam a h ató ság ai vagy tisztviselői által a h atásk ö rü k h ö z tarto zó h iv atalo s eljárásb an hozott hatá­ ro zato k k al eg y e sek n ek o k o zo tt kárt csak abban az ese t­ ben tarto zik m eg téríten i, ha az eljárt hatósági szem ély ak ár sz án d ék o san , a k á r vétkes g o n d atlan ság b ó l olyan m ódon sértette m eg a h atáro zat m eg h o zatalán ál az irán y a d ó jo g sz a b á ly o k a t, hogy az a saját felelősségének m eg állap ításá ra is alap u l sz o lg álh atn a és a károsult a kárt jo g o rv o sla tta l el nem h áríth atta34 - az állam i fele­ lő sség ú jra fe lfe d e z é se ism erh ető fel, am ely et m ég 1952-ben is v isszh an g zo tt a ju d ik a tú ra .35 A II. v ilá g h á b o rú t k ö v ető en azo n b an a sz o v jet b efo ly ás je lle m z ő e n k im u tath ató volt, s a történeti és p o litik ai ö ssz efü g g ése k et ism erve nem m eglepő, hogy a k o r k iin d u ló p o n tk én t elism ert 1922-es szovjet Polgári T ö rv én y k ö n y v b en az állam felelő sség e az állam i szer­ vek jo g e lle n e s m a g atartásáért a felelő sség et csak akkor en g e d te m eg állap ítan i, h a azt külön törvény k im o n d ta g y ak o rla tila g tehát teljes im m u n itást je le n te tt az eg ész állam i ap p arátu s s z á m á r a - , ennek in d o k o lásak én t m eg­ je le n te k o ly an elm életek , m iszerin t a fiatal p ro letárál­ lam n ak erre az im m u n itásra a h atalo m ért és a v ív m á­ nyok m e g tartá sáé rt fo ly ó k ü zd elem b en szüksége volt, azo n b an késő b b , az állam h atalo m m eg szilárd u lásáv al a szo v jet szo cia lista jo g b a n is elism ert bizo n y o s k o rláto ­ zott felelő sség et az állam ig azg atási ak tu so k által o k o ­ zott k áro k o zás eseteib en - és ez a ten d en cia tö b b ­ k e v e se b b p o n to ssá g g a l m in d en eu ró p ai sz o c ia lista állam b an m e g fig y elh ető v o lt36 - , ezt követő en azonban ez ek b en az állam o k b an is d in am ik u s fejlő d ésn ek indult a jo g in té z m é n y , s a z im m u n itá si sz e m lé le tn e k a h ely éb e a sz o cialista tö rv én y esség eszm éje lépett.

/.

3. A z á lla m jo g a la n y is á g á n a k

fe jlő d é si te n d e n c iá i A z állam i im m u n itás és k árfelelő sség tém akörével fo g la lk o z ó jo g a n y a g fe jlő d é sé v e l p árh u z am o sa n érd ek esen alak u l az állam k árfelelő sség én ek tém ájához sz o ro sa n k ap c so ló d ó tárg y k ö r, az állam jo g a la n y isá g á ­ nak m eg ítélése is - am ely jo g te rü lettel k apcsolatban elm o n d h ató , hogy az a k árfelelő sség érv én y esítésén ek

Jog________

történeti szemle V . y

sz em p o n tjáb ó l ig en csak elő k elő helyen áll. H azánkban a II. v ilá g h áb o rú t k ö v ető en a jo g a la n y isá g kérd ésére ad o tt v álaszo k m e g leh ető sen válto zó képet m utattak: m íg 1959-ben a Ptk. k o d ifik áto rai m ég nem tekintették jo g i szem é ly n ek az á llam o t.37 ig e n csa k ellen tm o n d áso s h ely zetet tere m te tt eg y 1953-ra d atáló d ó jo g sz a b á ly ,38 m iszerin t az állam felel kö zv etlen ü l az oly an k ö te lez ett­ ség ek ért, am ely azon v ag y o n tárg y ak k a l kapcsolato s, am ely e k et az állam i k ö ltség v etés vagy eg y ik szerv h ez sem utal, illető leg n in c s m e g h atá ro z o tt re n d e lte té sü k .39 K érd és tehát, hogy m ik én t lehetett felelő sség et te le p í­ teni eg y - m ás jo g a la n y o k k a l jo g v is z o n y b a k ev e red ­ hető jo g a la n y k é n t el nem ism ert, k ü lö n le g es státu szú állam oldalára. A z álla m ig a z g a tá si és q u asi állam ig az g atá si szerv ek k ö zig az g atá si jo g i és polg ári jo g i jo g i szem é ly isé g ét illető en eb b en az id ő sz ak b a n az e lm életb e n ig encsak e lté rő v éle m é n y e k je le n te k m eg; ez ek egy része á llíto t­ ta, h o gy a k ö zh a ta lm i jo g o sítv á n y o k k a l felru h áz o tt sz erv ek jo g i sz e m é ly isé g e k izárt, azo k te lje sen a lk a l­ m atlan o k arra, h o g y jo g i sz e m é ly e k leg y en ek , m ivel ez e k h o z z á ta rto z n a k az állam lén y eg é h ez , és m ű ­ k ö d é sü k b e n sem le h et m ást látni, m in t az állam m ű ­ k ö d ését. ek k é p p en eg y m e g h a tá ro z o tt v ag y o n tö m eg e t le sz a k ítv a le h etség es, de é rte lm e tle n jogi szem é ly t fa­ ragni b elő lü k . T én y , hogy a korab eli m a g y a r sz a b á ly o ­ zá sra nagy b efo ly á ssa l re n d e lk e z ő sz o v jet c iv ilisz tik a is eb b en a z irán y b a n m o z d u lt el. A z 1950-es évek sz o v jet jo g tu d o m á n y á b a n új vo n áso k je le n tk e z te k az állam civ iljo g i jo g a la n y isá g á t illető en ; m isze rin t a jo g ­ v is z o n y o k a la n y a k é n t s z e re p lő á lla m o t n em jo g i sz em é ly n ek , han em p o litik a i-g a z d a sá g i k o m p le x itá ­ sáb ó l ad ó d ó a n in k á b b „ k ü lö n le g e s jo g a la n y n a k ” ta rto t­ tá k .40 A m ásik o ld a lo n oly an állásp o n t fo g alm azó d o tt m eg, m iszerin t n incs ak a d ály a annak, hogy jo g i sz em ély t fa­ rag ju n k ezek b ő l a szerv ek b ő l, az onban oly an „k ö z b en ­ ső ” jo g i sz em é ly válhat csak belő lü k , am ely m ö g ö tt egy m ag asab b rendű jo g i szem ély, az „a n y ak ö z ü le t” áll.41 A k ö zü let és a k in c stá r k ateg ó riáit h aszn á ló jo g i sz a b á ly o ­ z á sb a n 42 tü k rö ző d ő sz o cia lista jo g fe lfo g á sb a n látható, hogy az állam i d irek tív ák történelm i id ő szak áb an az á lla m k ö z v e tle n p o lg á ri jo g i fe llé p é s e in e k e se te i m e g ritk u ltak , a korszak p o litik ai-id e o ló g ia i c é lk itű z é ­ seivel nem volt a d e k v át a „p o lg ári jo g i m ó d sz er” .43 A z á lla m fe le lő s s é g é t m in d e n k é p p e n te stü le ti fele lő ssé g k én t, egy ad o tt szerv vagy sz erv ezet fele lő s­ sé g ek é n t felfo g v a elm o n d h ató , hogy a 19. század v ég é­ től - p o n to sa b b an a 18 8 6 -o s tö rv én y k e zé sek ó ta - elő tö rtén elm i h ag y o m án y o k , am ely ek az ü g y d ö n tő jo g k ö r ­ rel b író testü le tek tev ék e n y ség é t is n ag y m érték b en azok v ezető tisztsé g v ise lő in e k szem ély i b efo ly ása alá ren d elte, ek k ép p en a d ö n té sért v aló felelő sség et is elm o sta az érv é n y esíth ető sé g i p ro b lem atik á v al k üzd ő testü leti fele lő ssé g et a politikai fele lő ssé g g el ö ssz e ­ m o só tisztsé g v ise lő i felelő sség g el, a felsz ab a d u lá s után is to v áb b éltek , sőt, a szem ély i k u ltu sz év eib en tel­ je se d te k csak ki igazán - a ce n tralizá ció s tö rek v ések m en tén to v á b b erő sö d te k .44

A m en n y ib en az állam sz ám o n k é rh e tő sé g e té m a ­ kö rét illető en a testü leti felelő sség talaján állv a fo ly ta t­ ju k v iz sg á ló d á su n k a t, n eh éz p ara d o x o n n al találju k sz em b e m ag u n k at. E g y ik o ld alró l u g y an is k önnyen b eláth ató , h o g y a k árfele lő ssé g az eg y etlen felelősségi fo rm a , am ely testü lettel szem b en érv é n y esíth ető a h ag y o m án y o s felelő sség i fo rm u lák közül. M ind a h a­ zai, m in d a k ü lfö ld i jo g re n d sz e re k b e n van p éld a arra, h o g y a te s tü le t k árté rítési fe le lő ssé g e k im o n d h ató azzal, hogy az csak a k k o r állh at be. ha a v ég reh ajtásra k ö te lez ettn ek nem álltak re n d e lk ez ésé re eszk ö z ö k ah ­ ho z, hogy a k árral fen y e g ető testü leti d ö n té st felülb írá lta ssa - ez a k ritériu m a jo g e lle n e s utasítás v ég re­ h a jtá s a m e g ta g a d á sá n a k a n a ló g iá já ra k e rü lt b e v e ­ z e té sre ,4'' azo n b an m ásrészt az elm életi síkon tú llép v e, m in teg y a p rak tik u m és realitás té n y eit fig y elem b e véve v ita th a tatlan u l el kell ism ern ü n k S zam el á llá s­ p o n tjá n ak valós alap ja it is, m iszerin t a jo g i sz ab á ly o ­ zás g y a k o rla tb an való érv é n y esü lé sén e k esély e sincs, az. a „sem m ih ez közel álló ” , tek in tv e, hogy eg y részt a d ö n tés ellen sz av a zó k ra k ép telen ség k iterjeszten i a fe le lő ssé g e t - és ezt a p ro b lém át k ü lö n ö sen a p rak tik u ­ san k iz árh ata tla n titk o s szav a záso k n ál lenne teljes le h ete tle n ség é rv é n y esíten i, to v á b b á a te stü le t tagjai a fele lő ssé g tő l való félelm ü k b en v agy részt sem v en ­ n én ek az ü lé sen vagy ta rtó zk o d n án a k a k ockázatos d ö n té sek b e n való rész v éte ltő l, így végül a ren d szer a testü leti m ű k ö d és b én u lásá t ere d m én y e zn é , m ásrészt az elő b b i o k o k m iatt az ilyen te stü le tek k iü rü ln én ek , a kö zéleti érd e k lő d é sű em b e re k e t ez v isszatartan á ilyen je lle g ű m eg b íza tá s e lv á lla lá sá tó l,46 tehát a m agunk részérő l is el kell ism ern i, hogy a h azán k b an m a fen n ­ álló jo g i k o n stru k ció n ál - a k ártérítés rep aráció s fu n k ­ ció já t e lő térb e h ely ező , alap v e tő en felró h ató ság i ala­ po k o n álló, á m b ár esete n k én t és k iv ételk én t objektíve fe n n á lló , e ls ő d le g e s e n te s tü le ti fe le lő s sé g m ellett ese tle g e s v isszk ere sete k útján érv é n y esíth ető kizárólag felró h ató m a g ata rtássa l k iv á lth a tó eg y én i felelősségnél - n em látunk a g y ak o rla tb an jo b b a n m ű k ö d te th e tő jogi m eg o ld ást. A P tk. 1977. évi N o v e llá já t k ö v ető en is m egm aradt a m a g y a r jo g fe jlő d é s an n ál a felfo g ásn ál, hogy az á lla m nem jo g i sz em é ly , b á r e te k in te tb en v aló szín ű ­ leg m ég m in d ig az ’5 0 -es é v e k sz o v je t te ó riáin a k „túl­ h ú zó h a tá sa n y ilv á n u lt m e g ” ; a Ptk. 1981. évi kom ­ m e n tá rja sem te re m te tt tisz ta jo g i h ely ze tet azzal, h o g y rö g z íte tte : „Az. álla m nem és n em csak jo g i sze­ m é ly ” . M in d eb b ő l te h át az k ö v etk ez ett, h o g y egészen új - eg y b e n d o g m a tik a i sz em p o n tb ó l tiszta és értel­ m e z h e tő - a la p o k ra k ellett h ely ez k ed n i a rendszerv áltás so rá n .47 A Ptk. 1991. évi N o v ellája tette helyre végül a jo g a la n y isá g v itato tt k érd ésk ö rét; am ik o r is azt mondta ki. hogy az állam a v agyoni jo g v is zo n y o k alanyaként jo g i szem ély - és ez a felfo g ás elő relép ést je len tett az állam korábbi „k ü lö n leg es jo g a la n y a k é n t titulálása után, m ég ak k o r is, ha igaz, hogy a későbbi m ódosítá­ so k és a k ö v etk ezetlen jo g a lk o tá s révén az állam jo g a la n y isá g a tartalm ilag ellen tm o n d áso ssá vált.48

Jog

történeti szemle

II. A k ö z h a ta lm i k á rfe le lő s s é g eg ység es s z a b á ly o z á s á n a k m e g szü le té se : a Ptk. k o d ifik á c ió ja II. 1. A z á lla m i k á r o k o z á s o k é r t v a ló felelő sség é r v é n y e s íté s é n e k feltételei M a g y a ro rsz á g p o lg ári jo g i k ó d e x é n e k k odiloká­ ció jára egy oly an korban került sor. am ely a lehető le g sze ré n y eb b keretek közé sz o ríto tta vissza a m a g án ­ tu la jd o n t,49 és eg y é rtelm ű elő n y t b izto síto tt a k ö ztu laj­ do n n ak . e g y fa jta h ie ra rc h iá t é rv é n y esítv e köztük. A z ad o tt p o litik ai k ö rn y e z e tb e n a m in d en é rte le m b e n m e g szo rító je lle g ű sz ab á ly o zá s te rm ész etsz erű le g volt h atv án y o z o tta n érv é n y es az állam i k árfele lő ssé g tá rg y ­ körére. A k ö zh a ta lm a t g y ak o rló szerv ek im m u n itása - de leg aláb b is a z általán o sn ál en y h é b b fele lő ssé g e - az ad o tt tö rtén elm i szitu á ció té n y ező je m ellett több lábon állh attak az elm élete k szintjén: eg y részt a közérd ek ű je lle g ű te v é k e n y sé g re való h iv a tk o z á s volt ism ert, m iszerin t az állam i szerv ek a kö zö sség érd e k éb en e ljá r­ va k ö v etn ek el h ib ák at, o k o zn a k kárt. de ezt a te v é­ ken y ség k ö zérd ek ű sé g e m enti. A szo cia lista elm életb en p ed ig e m e lle tt felm erült az is, hogy a sz ab ály o k at kikén y sze rítő - és ezáltal esetleg esen , adott helyzetben nem k ifejezetten népszerű in té zk e d ése k et v ég re h ajtó állam ap p a rá tu st m eg kell védeni a felesleg es z a k la tá­ soktól. a m ű k ö d é sét ak ad ály o zó , h atáro za tain ak h e­ ly esség ét m in d u n talan k étség b e vonó k árig é n y ek tő l. E z utóbbi elm élet to v á b b g o n d o lta a szig o rú - azaz az á lta ­ lá n o s, re p a rá c ió s fu n k c ió h o z ig a z o d ó - m e g íté lé s k o n zek v en ciáit, s m e g állap íto tta, hogy a szan k ció k szé­ les körű k ilátásb a h ely ezése az ap p a rátu st b iz o n y talan ­ ná, túl ó v ato ssá teheti, am i végső soron b ü ro k ra tiz m u s­ hoz, a nem eg y é rtelm ű en eld ö n th ető ü gyek e lh ú z á sá ­ hoz, ak tato lo g atá sh o z vezethet. T erm é sze tesen h asonlóan súlyos érv e k általán o ssá g ­ ban az állam i sz erv ek teljes felelő sség e m ellett is fel­ ho zh ató k : ugyanis a sz ak iro d alo m b an so k sz o r h an g o z­ tato ttak szerin t k o n szo lid ált, d em o k ra tik u s v iszonyok kö zö tt elv árh ató , hogy a k ö zh a ta lm a t g y ak o rló szervek sz a k m a ila g fe lk é s z ü lte n és tö rv é n y e se n lá ssá k el kö zcélú felad ataik at, h aszn á lják fel h atósági jo g o s ít­ v án y aik at. a h atóság ren d ellen es m űkö d éséb ő l ere d ő káro k at pedig az állam n ak , s nem a vétlen féln ek kell viselnie. E z a felfo g ás ped ig eg y ré szt az ap p a rátu sb a v etett b izalo m alapja, m ásrészt nem elh an y a g o lh ató sz em p o n t az sem , h o g y a k á rfe le lő ssé g p rev e n tív fu n k ció ja az állam i szerv ek irányában is érv é n y esü l­ het.50 A Ptk. 1955-től 1958-ig tartó e lő k ész íté se az akkori po litik ai k ö rn y ezetet vette figy elem b e, azzal, hogy a korabeli tá rsad alm i, g azdasági és politikai v iszonyok igen sa játo sak v oltak, a szo cia lista állam ig az g atá sn ak szám o s új feladattal kellett m e g k ü zd en ie, egy k ia lak u ­ latlan jo g g y a k o rla tta l, g y ak o rla tla n és szak k ép zetlen a p p a rá tu s s a l, a z o n b a n az id ő k ö z b e n e lte lt é v e k e t

k ö v ető en m ár egy újabb, m eg n ő v ek ed ett állam ig az­ g atási felelő sség vált társad alm ilag szü k ség essé.51 A z 1959. év au g u sztu s 11. napján h atályba lépett Ptk. k eresztelte el a jo g in té z m é n y t „állam ig azg atási jo g k ö rb e n o k o zo tt k árért” fen n álló felelő sség n ek . A sz ab á ly o zá st ere d etileg úgy alk o tta m eg, hogy a felelő s­ ség csak an n y ib an állap íth ató m eg, am en n y ib en a kár ren d es jo g o rv o sla tta l nem volt elh áríth ató , és büntető v agy feg y elm i eljárás során m eg állap íto tták az eljáró alk alm az o tt b ű n ö sség ét, vétk esség ét. K iegészítő ren­ d elk ez ésk é n t m eg h atáro zta, hogy ha a büntető- vagy fegyelm i eljárás lefo ly tatását tö rv én y b en m eghatározott o k k izárja, a k k o r a k ártérítési k eresetet elb íráló bíróság felad ata an n ak eld ö n tése, vajon fen n álln ak -e m égis a k árfelelő sség feltételei. A kódex in d o k o lása tám pontot ad o tt a jo g szab ály érte lm e zé séh e z azzal, hogy k im o n d ­ ta: a fele lő ssé g et csak a k k o r lehet m eg állap ítan i, ha az alk alm az o tt ro sszh iszem ű en , szán d ék o san vagy sú ly o ­ san g o n d atlan u l h atáro zo tt, in tézk ed ett vagy m ulasztott. A P tk. k ö z h a ta lm i k á rfe le lő ss é g e lő fe lté te le ire v o n atk o zó ren d elk ezésén ek elő zm én y e volt az, hogy a ju d ik a tú ra a L eg felső b b B író ság 1955. évi ítéletét52 k ö v etv e - azo n az alap o n , hogy az állam i szerveket a „ z ak latá stó l” m eg k ím élje - m ár ettől az időponttól m e g k ö v etelte a k árfelelő sség feltételek én t az eljáró a lk alm az o tt b ü n tető jo g i v agy fegyelm i felelő sség re v o n ását. A h atáro za t in d o k o lásáb an kifejtette: a szo cia­ lista állam arra h iv ato tt, hogy szo lg álja állam p o lg árai­ nak szem ély i és vagyoni b izto n ság át, ezzel ö sszh an g ­ ban az állam v állalja a felelő sség et az állam ig azg atási te v ék en y ség k ö réb en elk ö v ete tt k árokért. Ez a felelő s­ ség azo n b an csak abb an az esetb en áll m eg, ha az ál­ lam ig azg atási je lle g ű te v ék en y ség körében ok o zo tt kárt az állam i szerv, intézm ény v agy v állalat kárt o k o zó d o l­ g o zó ján ak k ö telesség szeg ését b ü n tető b író ság jo g e rő s h atáro zata vagy jo g e rő s fegyelm i határo zat m eg állap í­ totta. A k ö zh atalm i k árfelelő sség m eg állap ításán ak elő fel­ tételei ebben az időben tehát eg y új tétellel eg észü ltek ki; a ren d es jo g o rv o sla to k k im erítése m ellé csatlak o zo tt az alk alm azo tt b ü n tető jo g i vagy fegyelm i felelő sség é­ n ek m e g állap ítása is, így csak ak k o r kerü lh etett so r a felelő sség m eg állap ítására, ha az eljáró állam i közeg a kárt ható ság i - k ö zig azg atási, üg y észi, bírói - jo g k ö r­ ben, hivatali k ö te lezettség szeg éssel és vétkesen okozta. F o n to s k iem eln i, hogy ezen b író ság i ítéletet is csak az ad o tt tö rtén elm i h ely zetb en lehet értelm ezn i. E gyes állásp o n to k szerin t u g y an is ez a határo zat elejét k íván­ ta venni an n ak , hogy az ún. szem élyi k ultusz idején tö r­ v én y telen ü l elszen v ed ett káro k ért a k árosultak tö m eg e­ sen ig én y ek et érv é n y esítsen ek . E zt a - m ég csak nem is irán y elv k én t, h an em elvi d ö n té sk én t - hozott h atáro za­ tot a P tk. k éső b b k iem elte az illeg alitásb ó l, in praxi jo g sz a b á ly i ran g ra em elv e. Igaz. a m unkajogi törvény vég reh ajtási ren d elete elő írta, hogy am ennyiben az állam ig azg atási jo g k ö rb e n o k o zo tt k ár alap o s gyanúja felm erü l, a fegyelm i h ató ság n ak ki kell az ügyel vizs­ g áln i. an n ak ere d m én y é t a k árosulttal közölni kell - de ez nem v álto ztato tt az érdem i tényen: az ügy ura a k áro ­

ko zó h iv a taln o k feg y elm i h ató ság a m aradt. A jo g tu ­ d o m á n y ped ig b eérte azzal, hogy fig y elm eztetett: a feg y elm i ható ság nem in d u lh at ki ab b ó l, hogy az állam érd e k e a nem fizetés, m ert a rep a rá ció h o z fű ző d ő jo g b iz to n sá g ennél n ag y o b b érd e k et k épvisel - szintén az állam o ld a lán .53 A fegyelm i h atósági h atáro za to t feltéte lk én t elő író jo g i sz ab ály o zás a g y ak o rla tb an azo n b an nehezen volt átü lte th ető , tek in tv e ugy an is, hogy az állam ig azg atási h atáro za to k eg y rész ét te stü le ti szerv ek , v ég re h ajtó b i­ zo ttság o k hozzák , am ely ek feg y elm i felelő sség re fo g a l­ m ilag n em v o n h ató k .54 S ha m ég el is fo g ad n án k , hogy az a ritk a k iv é telk én t név szerin ti sz av azásn ál m e g v aló ­ síth ató , a k k o r sem ad n a alap o t a fe le lő ssé g feltételei fen n á llta m eg állap ításá h o z, ugy an is nem létezik a tes­ tü letek fegyelm i fele lő ssé g ét ren d ező jo g i szab ály o zás; ezen jo g sz a b á ly hián y át ped ig úgy kell felfogni, m int a feg y elm i eljárás le fo ly tatá sá n ak jo g sz a b á ly b a n m e g h a­ tá ro z o tt kizáró o k át.55 S zam el, ö ssz eg e zv e a P tk. ren d e lk ez ése in ek g y ak o r­ latát, 1982-ben az állam ig az g atá si k árfele lő ssé g et há­ ro m té n y ez ő által találta m eg h atá ro z o ttn a k : létezett eg y részrő l az állam ig az g atá si szerv és az á llam ig az g a­ tási alk alm az o tt felelő sség e az állam ig az g atá si sz e rv e ­ ze tren d sz eren k ív ü li, h arm a d ik sz em é ly n ek o k o zo tt kárért, m ásrészrő l az állam ig az g atá si alk alm az o tt fele­ lő sség e azért a kárért, am ely et a m u n k á lta tó já n ak o k o ­ zott, h arm a d ré szrő l az állam ig az g atá si szerv fele lő s­ ség e a jo g sz e rű e n harm ad ik féln ek o k o zo tt k áré rt.56 A k o rabeli jo g g y a k o rla tró l festett kép ig e n csak sz ü r­ ke; a jo g in té z m é n y nem h atály o su k a g y ak o rla tb an , ilyen je lle g ű ügy csak elv étv e létezett, és k ü lönösen ig az v o lt ez a bíró ság i vagy ügy észség i jo g k ö rb e n o k o ­ zo tt k áro k é rt való felelő sség terü letén , b á r a k la sszik u s á llam ig az g atá si te rü leten is sz ó rv á n y o san je le n tk e z te k az ü g y ek - m in teg y sz ázas n ag y ság ren d b e n - , de leg in ­ k áb b csak eg y es ép ítési en g e d ély ez ési és te lek ü g y ek kapcsán. A ritka előfordulás okai között karakteres m ódon sze­ repelt az is, hogy m ég a m egalapozottnak tűnő kártérítési igény érvényesítésére sem volt m ód a fegyelm i felelősség előzetes m egállapítatlansága m iatt. E hhez hozzáadódott az a rosszul értelm ezett „apparátusi szem lélet”, am ely a m undér becsületének védelm ében a fegyelm i eljárás e lm a ra d á sa felé h ajlást e re d m é n y e z te a v ez etés esetlegesen a fegyelm i tanács - részéről. Jellem ző volt az állam i apparátust a végsőkig „védelm ező” szocialista g o n d o lk o d á sm ó d ra, hogy a k ö zszo lg álato t teljesítő k hibáit egyfajta „szuverén belső ügyként” kezelték, ami nem is lenne problem atikus, ha nem kapcsolódna hozzá a károsult polgári jo g i igénye. A z alkalm azotti felelősség­ re vonás gyakorlati m egvalósulását pedig term észetszerű­ leg tovább nehezíthetik olyan helyzetek, m int például, ha a károkozó alkalm azott időközben m ár nem dolgozik a szervnél, kivitelezhetetlen ellene eljárást indítani, vagy olyan esettel állunk szem ben, am elyben esetlegesen nem egy szem ély eljárásával okozott kárról beszélhetünk, hanem többek közrem űködése is kim utatható a károkozó határozat m eghozatalánál.57

A társad alm i v iszo n y o k k o n szo lid áció jáv al azonban eg y re erő sö d te k azo k a ten d en ciák a korabeli iro d alo m ­ b an . am ely ek a b ü n tető jo g i, illetv e a fegyelm i fele lő s­ ség elő ze tes m eg állap ításán ak eltö rlésév el eg y ü tt azt k ép v iselték , hogy az állam csak a tisztv iselő sz án d ék o s­ sá g a vagy sú ly o s g o n d atlan ság a esetén legyen felelős, d e se m m ik ép p en se alap ítso n felelő sség et az eg y szerű jo g a lk alm az ási tév ed és, em ellett létezett o lyan ja v aslat is. am ely a k árig én y érv é n y esítését a k ártérítésre k ö te­ les szerv k ö zv etlen felettes szerv én ek hozzájáru lásátó l tette v o ln a függővé. A so k féle felv e tés k ö zö tt egy h a s o n la to s v o n á s t fe d e z h e tü n k fel; m in d e n k ép p e n n em et m o n d tak eg y o lyan szab ály o zásra, am ely a fele­ lő sség o b je k tiv iz álása felé m u tatn a, hiszen e z az ap ­ p arátu st „k iszo lg álta tn á” . M iután az állam szerv ezet v éd e lm é t sz ü k ség e sn ek tartó állásp o n to k g y ő ze d elm es­ k ed tek , az 1977. évi P tk .-m ó d o sítás csak az állam ig az­ g atási jo g k ö rb e n o k o zo tt k áro k ért való felelő sség n öve­ lésén ek „m in im ális p ro g ram ját" volt képes m eg v aló sí­ tan i, az eljáró tisztv iselő elő zetes felelő sség rev o n ását a felelő sség i alak zat feltételei közül tö rö lte.58 A Ptk. 1978. m árciu s 1. n apjától hatály b an volt szövege tehát a k árfelelő sség m eg állap ításán ak tö b b é m ár nem állítja feltéte lév é az eljáró alk alm azo tt v étk esség én ek büntető v agy feg y elm i úton tö rté n ő m eg állap ítását, eleg en d ő az. h a a k á r nem volt ren d es jo g o rv o sla tta l elh áríth ató vagy leg aláb b is azo k at a k áro su k igén y b e vette. E z a tö rv én y m ó d o sítá s a k o rab eli rem én y ek szerin t v ég ér­ v én y esen lezárta „az állam ig azg atási k árfelelő sség i j o ­ g u n k egy k ín o s em lék ezetű p erió d u sá t” . 59

II. 2 . A m é ltá n y o s elév ü lési id ő k é rd é se A Ptk. a k ár m e g térítésére irán y u ló k ö v etelés e lé ­ vülési id ejét egy év b en h atáro zta m eg, s az állam ig az­ g atási jo g k ö r esetén alk alm azan d ó ren d elk ezést k iter­ je sz te tte a b írósági és üg y észség i jo g k ö rö k v o n atk o zá­ sáb an is. A k ö zh atalo m sz ám ára alap talan elő n y t n y ú jtó , ere­ d eti sz a b á ly o z á s h a m a r e lle n á llá s b a ü tk ö z ö tt. A z állam ig az g atá si jo g k ö r k érd ését illetően a hazai jo g á s z ­ k ö zö n ség az 5. és 6. jo g á szg y ű lése n adott kifejezést an n ak az ó h aján ak , hogy a k ö zh iv ataln o k o k h ivatalos eljárása által o k o zo tt k áro k ra nézve az alk alm azó k v a­ g yoni felelő sség e a m a g án jo g n ak a jo g i szem élyek k ép ­ v ise lő i által o k o z o tt k á ro k ra v o n a tk o z ó sz ab á ly ai sz erin t ren d eztessék , ezt tám asztja alá a bírói gyakorlat is, am ely b ő l kim u tath ató , hogy az állam felelősségére a ju d ik a tú ra a m a g án jo g n ak a m eg b ízási v iszo n y ra v o ­ n atk o zó sz ab ály ait alk alm az za.60 A k árfelelő sség i p rem isszák szem p o n tjáb ó l a jo g i sz a b á ly o z á s s z ig o ro d á sa fig y e lh e tő m eg eb b en az id ő szak b an , s az 1978. m árciu s 1. n apjától hatály o s Ptk. alap ján a k árfelelő sség m eg állap ításán ak többé m ár n em feltétele az eljáró alk alm azo tt v étk esség én ek b ü n ­ tető vagy feg y elm i úton tö rtén t m eg állap ítása. A z 1977es N o v ellátó l d atáló d ó an eleg en d ő az, ha a k ár nem volt ren d es jo g o rv o sla tta l elh áríth ató vagy leg aláb b is azokat a k áro su k igén y b e vette. A z eg y év es elévülési idő in tézm én y e az o n b an eg észen 1992-ig tartotta m agát,

eh h e z a refo rm h o z m ár politikai v álto zá so k ra is sz ü k ­ ség volt. 1992-ben az in d ítv án y o z ó k azzal fo rd u ltak az a k k o r m ár lassan két éve felállt A lk o tm á n y b író ság h o z , hogy kérik m egállap ítan i az e g y é v es elév ü lési időre v o n atk o ­ zó re n d e lk e z é s a lk o tm á n y e lle n e s s é g é t. É rv e lé sü k szerin t az ig é n y érv én y e síté s h atárid ejére v o n atk o zó k ü lö n b sé g té te l in d o k o la tla n u l te sz k ü lö n b sé g e t az állam ellen , illetve m ás felek ellen in d íth ató eljáráso k k özött, e z pedig sérti az A lk o tm án y b an rögzített, a köz­ tu lajd o n és a m a g án tu lajd o n eg y e n jo g ú sá g át és eg y e n lő véd elm ét, végső soron a jo g e g y e n lő s é g elvi tételeit. A z A lk o tm á n y b író ság d ö n téséb en részletesen m e g h atá ro z­ ta a k ere sh ető ség feltételeit, k ib o n to tta a jo g sz ab á ly b an k im o n d o ttak a t, tu la jd o n k e p p en az ig é n y érv én y e síté s k o rlátait érte lm e zte , s ek ö rb e n m e g állap íto tta, hogy tek in tettel arra, hogy a tö rv én y h o z ó n ak n agyfokú sz a ­ bad ság a van a te k in tetb en , hogy az eg y es jo g v isz o n y o k belső sa játo sság a it fig y elem b e véve az alanyi jo g o k bíró ság előtti é rv é n y esíth ető sé g ét ez m ilyen korlátok közé sz o rítja - ez a n agyfokú sz ab a d ság m égsem k o r­ látlan. an n ak ugy an is alk o tm á n y o s korlátai vannak. A z em beri és állam p o lg ári jo g o k tek in tetéb en fen n á lló jo g eg y en lő ség i k ö v etelm én y , a m e g k ü lö n b ö zteté s tilalm a, a jo g e g y e n lő sé g i tétel m entén vég ső soron az A lk o t­ m án y b író ság az egy év e s elév ü lé sre v o n atk o zó ren ­ d elk ezést a lk o tm á n y ellen esn ek m in ő síte tte és m e g sem ­ m isítette.61 A z A lk o tm á n y b író ság az állam ig azg atási jo g k ö rb e n okozott károk körével - és k ö zv e te tte n az állam i kárfelelő sséggel - fo g lalk o zó h atáro zatáb an rám u tato tt arra, h o g y az állam i k ö zh atalo m k örében, az á llam ig az­ gatási és a bírósági, ügy észség i jo g k ö rb e n o kozott károkért viselt felelő sség szabályai a m a g y ar jo g fejlő ­ dését tek in tv e fo ly am ato sa n szig o ro d tak . M e g állap í­ totta to v áb b á, hogy a Ptk. 1959. évi h atály b a lé p ése előtt a közh atalm i k árfele lő ssé g re v o n atk o zó a n általán o s felelősségi szabály nem létezett, bár eg y es speciális ren d elk ezések léteztek, am ely ek nem az állam , hanem a vétkes állam i a lk alm az o tt sz em ély én ek , illetőleg alk al­ m azójának a fele lő ssé g ét állap íto ttá k m eg, és a k á r é r­ v én y esíthetőségét leg aláb b a k áro k o z ó súlyos g o n d a t­ lanságához k ö tö tték .62 A taláros te stü le t részletezte, hogy m ég a Ptk. e re d e ­ ti szab ályozásában fellelh ető eg y es elem ek is az állam történetileg kialak u lt im m u n itásáv al, az ún. állam i f e ­ lelőtlenség in té z m é n y é v e l v o lta k ö s s z e fü g g é s b e n , azonban az oly an , az eredeti kódexbeli szű k ítő felté­ telek - m int az, hogy az eljáró alk alm azo tt b ű nösségét, illetőleg v étk esség ét b ü n te tő vagy fegyelm i eljárás során m egállapítsák, vagy az, hogy a kö v etelés egy év alatt évült el - m egszű n tek , m ivel az állam ig azg atási jogkörben o k o zo tt k árért való felelő sség körében az állam k ed v e zm én y e zésén ek alk o tm á n y o s alap ja szintén megszűnt. A P tk.-nak az e m líte tt novellákat k övető sz ab á ly o ­ zása az állam k árfele lő ssé g ét illetően egy, a kártérítés általános s z a b á ly á ra é p ítk e z ő b ő v íte tt m o n d a tra szorítkozott; ez ann ak a törvényi szin tű rögzítése, hogy

az állam ig azg atási jo g k ö rb en o k o zo tt kárért való fele­ lő sség m e g állap ítására csak szu b szid iáriu san van lehe­ tő ség ezen tö rv én y h ely alap ján , m ég p ed ig akkor, ha a k ár ren d es jo g o rv o sla tta l nem volt elh áríth ató , illetőleg a k áro su lt a k ár elh árítá sára alk alm as ren d es jo g o rv o s­ lati le h ető ség ek et ig én y b e vette. A h atályban volt 349. § k ö v etk ező b ek ezd ése p edig kiterjeszti ezen szab ály t a b írósági és ügy észség i jo g k ö rb e n o k o zo tt kárért való fele lő ssé g re is.

III. A z e lm ú lt é v tiz e d e k m a g á n jo g i k o d ifik á c ió ja A m ag án jo g i k o d ifík áció hazán k b an alap v ető en az ő siség eltö rlésé v el veh ette k ezdetét, azo n b an ez nem tö rté n t m eg azo n m ó d ; ann ak ellen ére, hogy az eg y ség es kódex elő k ész íté sérő l az 1848:5. tö rv én y cik k ren d el­ kezett, polgári tö rv én y k ö n y v ü n k csak m integy száz évvel k éső b b szü letett m eg, a k k o r is „paradox m ódon eg y o ly a n k o rb a n , a m e ly a le h e tő le g sz e ré n y e b b k eretek közé sz o ríto tta v issza a m agánjogi vagyoni for­ g alo m te rm észetes társadalm i feltételét, a m a g án tu laj­ d o n t” .63 A z A lk o tm á n y b író ság az állam ig azg atási jo g k ö rb en o k o zo tt kárért való felelő sség k ódcxbcli szab ály o zása kapcsán rám u tato tt arra, hogy az állam i közhatalom kö rében, az állam ig azg atási és a bírósági, ügyészségi jogkörben o k o zo tt káro k ért viselt felelő sség szabályai a m ag y ar jo g fejlő d ését tek in tv e fo ly am ato san szig o ro d ­ tak, d e a Ptk. 1959. évi h atály b a lépése elő tt erre vo­ n atk o zó an általán o s felelősségi szab ály nem létezett,64 m eg állap íto tta to v áb b á, hogy m ég a Ptk. eredeti szab á­ ly o zásáb an fellelh e tő eg y es elem ek is az állam tör­ té n etileg k ialak u lt im m u n itásáv al, az ún. állam i fele­ lő tlen ség in tézm én y év el voltak ö sszefü g g ésb en , azo n ­ ban az o ly an , az ered eti kó d ex b eli szű k ítő feltételek alk o tm á n y o s alap ja, am ely ek az állam ig azg atási jo g ­ k örben o k o zo tt k árért v aló felelősség k örében az állam k ed v e zm én y e zését v aló síto tták m eg, m ár rég m egszűnt. A több m int tízév es k o d ifik á ció s m u n k álato k révén m e g sz ü le te tt új P tk 65 e lfo g a d á sá n a k k ö rü lm é n y eit sz em lélv e láth attu k , hogy azt szakm ai körö k b en jó rész t b írálato k érték , az állam fő és az ellen zék k ifejezetten elu tasító állásp o n tra h ely ezk ed ett vele k ap cso latb an , és n oha m ag áv al a tö rv én y k ö n y v v el szem b en indított tá m ad áso k nem v ezettek ere d m én y re, az új ren d elk e­ zések h atály b a lépése eg y elő re m ég is elm arad n i látszik, u g y an is a Ptké. h atály b a léptető ren d elk ezései alk o t­ m á n y ellen e sség é n ek m eg állap ítása iránt eljárás indult az A lk o tm á n y b író ság elő tt, am ely v éső soron az in d ít­ v án y o zó k állásp o n tját elfo g a d v a azzal zárult, hogy a taláro s testü let m eg sem m isítette a P tk é.-n ek a Ptk. h atály b a lé p tetésére v o n atk o zó ren d elk ezéseit.66 A z új kódex so rsa tehát m ég nem d ő lt el, azonban a P a rla m e n t által e lfo g a d o tt tö rv én y rő l m éltán y talan lenne m ég em lítést sem tenni. A Ptk. m eg ú jításán ak elő k észítő i eg y ség esen fo g laltak állást abb an a k érdés­

b en , h o g y a tö rv én y k ö n y v n e k az állam ig az g atá si jo g ­ k ö rb en o k o zo tt k áré rt való fele lő ssé g et tá rg y a ló sz a ­ bály a m in d e n k ép p m eg érett a reform ra. M íg hatály o s jo g u n k szű k sza v ú an rögzíti az állam ig az g atá si jo g k ö r­ b en o k o zo tt k árért való felelő sség jo g in té z m é n y é t, a bíró sági jo g k ö rb e n o k o zo tt károk kap csán pedig csak utal arra, hogy az állam ig az g atá si jo g k ö rb e n o kozo tt k áro k sz ab á ly ait kell alk alm azn i, a z új Ptk. ez ze l sz e m ­ ben k ülön fejezetet sz en te ln e a k ö zh atalo m g y ak o rlá sa során o k o zo tt k árért és sé re lem ért való felelő sség n ek . A z új ren d e lk ez ése k a h atály o s szab á ly o zá ssal azo n o s m ó d o n m eg k ü lö n b ö ztetn é k a k ö zig azg atási és a b író sá ­ gi jo g k ö rb e n o k o zh a tó k árok k ateg ó riáját azzal, hogy részletesen sz ab á ly o zz ák a k ö zig azg atási hatásk ö rb en o k o zo tt k árfele lő ssé g et, és e z t ren d e lik alk alm azn i a b író ság i jo g k ö rö k re is, de eg y e lő re lényegi v álto zást nem h o zn a k a k ö zhatalm i k árig é n y ek é rv é n y esítése k ö ­ rében. A z új sz ab á ly o zá s szü k ség e sség é t v alló k n ak teh át ez idő sz erin t eg y e lő re csaló d n iu k kellett - azzal, hogy az ú jo n n a n f e lá llt p a rla m e n ti tö b b s é g m ég lá th a tja m á sk ép p is a k ö zh atalm i jo g k ö rb e n o kozott k ár sz a b á ­ ly o zási igényeit. E k örben ugy an is m élyen eg y e té rtü n k azzal a g o n d o la tta l, hogy a hazai alu lsz ab ály o zo ttság m ia tt jó ré s z t a bíró ság i jo g g y a k o rla tra háru l az a fe la ­ d at, h ogy a n ap o n ta felm erü lő vitás k érd é sek re egyedi

d ö n té se k k eretéb en m eg k íséreljen oly an v álaszokat adni, am ely ek a jo g alk alm azó k tó l elv árh ató felelősség m egállapításával, m értékével és a károsultak m éltányol­ ható igényével is ö sszhan g b an vannak, am elyek ugyan jó l szo lg álják a k ieg y en sú lyo zo tt ítélkezést és a jo g b iz ­ ton ságo t, to v áb b ra is je len tk ez n ek azonban olyan új vagy ú jszerű jo g e setek , am elyekben elvi jelen tő ség ű , a ko n krét pereken tú lm u tató állásfo g laláso k ra van és lesz szü k ség .67 A z év tized es k o d ifik áció s m unkálatok ered m én y e­ képpen n ap v ilág o t látott tö rv én y jav aslato k , szö v eg ter­ vezetek k o n cep ció ib ó l végül nem sok elkép zelés vált törvényi szab ály o zássá, a jo g a lk o tó visszatért a szű k ­ szavú szab ály ozásh o z, a korábbi 50 év tapasztalatának m eg felelő en a bírói jo g g y a k o rlatra bízv a a szabályozási d eficit követk ezm én y eit. E nnek ellen ére a kodifikációs fo ly am at ez idő szerint m ég nem zárult le, nyitva áll teh át az út egy m eg úju lt közhatalm i k árfelelősség előtt. T anu lm án y u n k at ezen rem ényekkel és azzal az o p ti­ m ista gondolattal zárjuk, hogy az új szabályozás szem ­ pontjából talán elő n y ö s lehet az a körülm ény, hogy a korábbi szab ály o zás a m aga negyven évével viszonylag fiatal tö rv én y k ö n y v n ek szám ít - talán m ég nem cso n ­ to so d o tt m eg an n y ira a bírói g yakorlat, m int a százados kódexek esetében így a „későn jö v ő k " előnyeit k ih aszn álv a ez a reform sikeréh ez já ru lh at hozzá.68

Jegyzetek--------------------------------------------1 Erre utal az uralkodó megjelöléseként használt „szuverén" - az angol jogi terminológia szóhasználatából eredő „sovereign” kifejezés és az állami szuverenitás összecsengő fogalma is. 2 Más aspektusból közelítve tehát, ám hasonlatos jogi megoldá­ sokra jutott a jogfejlődés, miszerint a korona hivatalnokainak erkölcsi felelőssége keletkezik a felsőbb rendelkezés végrehaj­ tásával okozott kárért. 3 Szamcl Lajos: Az államigazgatási felelősség alapproblémái (Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványai. Budapest, 1982. 123. p.; a továbbiakban: Szamcl, 1982) 4 Szamel, 1982: i. m„ 120. p. 5 Szamel, 1982: i. m„ 143. p. és 3. lábjegyzet 6 Kecskés László: Polgári jog. A személyek joga (Dialóg Campus, Pécs, 2007, 101. p.; a továbbiakban: Kecskés, 2007) 7 Kecskés, 2007: i. m„ 98-99. p. 8 Kecskés, 2007: i. m.. 99-100. p. 9 Kecskés. 2007: i. m.. 101-103. p. 10 Kecskés. 2007: i. m., 104. p. 11 Szamcl Lajos: Az államigazgatás felelősségi rendszere (KJK, Budapest, 1986, 136. p. és 4. lábjegyzet, valamint 140. p.; a továbbiakban: Szamel. 1986) 12 Kecskés, 2007: i. m.. 96. old. 13 Szamel, 1982: i. m, 121. p. 14 Vékás Lajos: Az új polgári törvénykönyv elméleti előkérdései (HVG-Orac, Budapest, 2001, 17-18. p.; a továbbiakban: Vékás, 2001) 15 Vékás, 2001: i. m., 18. p. 16 Kecskés László: /A; állami kárfelelősség elméleti alapjainak kialakulása. In: Ünnepi kötet ívancsics Imre decan emeritus 70. születésnapjára. Szerk.: Csefkó Ferenc (Pécs. 2008, 28. p.) 17Jelentősége volt e körben az 1848:5. törvénycikknek, amely az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján elrendelte polgári törvénykönyv készítését, azonban a szabadságharc bukása más helyzetet teremtett. . 18 Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog (Budapest. 1975. 24. p.)

19 Kecskés, 2008: i. m„ 29. p. 20 Kecskés, 2008: i. m., 29. p. 21 Kecskés, 2008: i. m., 31. p. 22 Kecskés László: Perelhető-e az állam? (Budapest, 1987. 256. p.: a továbbiakban: Kecskés, 1987) 23 Vö. a hatályos szabályozással: „A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár ren­ des jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.” 24 A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870:42. te., a törvényhatóságokról szóló 1886:21. te. és a községekről szóló 1886:22. te. 25 Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás (Budapest. 1942. 320. p.) 26 Szamel. 1986: i. m., 274. p. 27Borsodi Miklós: Az állam felelőssége alkalmazottjaiért a 84. számú döntvény szempontjából (Jogtudományi Közlöny, 1918. 12. sz„ 93. p.; a továbbiakban: Borsodi, 1918) 28A Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezete (Budapest, Grill Károly Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedése. 1900, 399. p.) 29Indokolás a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv ter­ vezetéhez (Budapest. Grill Károly Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedése, 1901, 641. p.) 30 Kecskés, 1987: i. m„ 35. p. 31 Borsodi, 1918: i. m., 93. p. 32 Kecskés, 1987: i. m., 37. p. 33 Kecskés. 1987: i. m. 36. p. 34 Igazságügyi Zsebtörvénytár. Összeállította: dr.Térfy Gyula és dr. Térfy Béla (Budapest, 1940, 386. p.), 131/1933. 35 Egy 1952 decemberében kelt bírósági határozat kimondta, hogy az eljárt hatósági személy szándékos vagy vétkes gondatlansága jogszabálysértéséhez, valamint ahhoz fűzi az állam kárfele­ lősségét, hogy a károsult a kárt jogorvoslat által nem háríthatta el. 36 Kolláth György: Gondolatok az államigazgatási jogkörben oko­ zott kár megtérítésének szabályairól (Állam és Igazgatás, XXVI.

történeti szemle

évf., 1976, 4. sz., 319. és 320. p.; a továbbiakban: Kolláth, 1976) 37 Bár ebben kimutatható az a korabeli szovjet felfogás, amely sajá­ tos, „különleges" jogalanyiságot tulajdonított az államnak. 38 Az állami szervek jogi képviseletéről szóló 50/1953. (IX. 23.) MT rendelet 39 Kecskés, 2007: i. m.. 126. p. 40 Erről részletesen lásd: Kecskés, 2007: i. m„ 114-119. p.: Az állam különleges jogalany c. fejezet 41 Szamel Lajos: Jogalanyiság az államigazgatási hatósági jogvi­ szonyokban (Állam és Igazgatás, XXXIII. cvf.. 1983, 7. sz., 598. p.). 42 2850/1949. (III. 29.) Korm. sz. rendelet és 206/1951. (XII. 8.) MT. sz. rendelet 43 Kecskés, 2007: i. m„ 126.p. 44 Szamel, 1986: i. m., 273. p. 45 Szamel, 1986: i. m.. 281. p. 46 Szamel, 1986: i. m., 282. p. 47 Kecskés, 2007: i. m., 128. p. 48 Kecskés. 2007: i. m„ 129. old. 49 Vékás. 2001 :i.m .. 12. p. 50Takáts Péter: A; államigazgatási jogkörében okozott kár (Jogtudományi Közlöny, 1982, 169-180. p.; a továbbiakban: Takáts. 1982) 51 Kolláth, 1976: i. m„ 324. p. 52 Pf. II. 21 323/ 1955. sz. ítélet. BH. 1955. 10. 1051. sz. 53 Szamel, 1982: i. m„ 149. p. 54 Az 1954. évi X. tv. 4. § (I) bekezdése szerint sem teljesíthető a fegyelmi felelősségre vonás mint előfeltétel, mert a végrehajtó

bizottság elnöke e törvényhely szerint ugyan „elsősorban felelős a végrehajtó bizottság munkájáért", de nyilvánvalóan már csak azért sem lehet fegyelmileg felelős a végrehajtó bizottság határozatáért, mivel a többség őt akár le is szavazhatja. 55 Szamel Lajos: Az államigazgatási tevékenység körében okozott károkért (Jogtudományi Közlöny, 1959, 10—11. sz., 558-567. p.) 56 Szamel. 1982: i. m., 123. p. 57 Kolláth, 1976: i. m„ 321. p. 58 Takáts, 1982: i. m„ 169-180. p. 59 Szamel, 1982: i. m., 148. p. 60 Borsodi, 1918: i. m., 93. p. 61 53/1992. (X. 29.) számú AB határozat 62 Lásd 1870:42. te. 75. §; 1886: 21. te. 89-91. §; 1886: 22. te. 86-88. §; 1887:35. te.; 1897: 20. te. Szabályozások 63 Vékás, 2001: i. m., 12. p. 64 53/1992. (X.29.) számú AB határozat 65 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény 66 Az Alkotmánybíróság igen rövid idő alatt döntést hozott az ügy­ ben; eljárása eredményeként tehát alkotmányellenesnek minősítette az új Ptk. két lépcsőben történő hatálybaléptetését, ugyanis „kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkere­ sők rendelkezésére álló felkészülési időt, amelynek következ­ tében sérül a jogbiztonság. 67 Uttó György: A közhivatalnok és az ítélkező bíró által hivatali

II. A z é s z a k -e rd é ly i m a g y a r a g rá rp o litik a

Hőrcsik Lajos Kálmán:

1940 ő sz e az eu fó ria p illan a tait je le n te tte sok ez er m ag y ar sz ám ára, m ert az eg y k o ri történ elm i M agyarország olyan elcsa to lt része tért vissza a m ásodik bécsi döntés ere d m én y e k én t, am ely h ez a le g erő seb b e m o c io ­ nális k ö tő d és fű zte a m ag y arság o t. A z o rszá g g y ű lés 1940. o k tó b e r elejé n fog ad ta el az 1940:26. tö rv én y ­ c ik k e t,1 am ely „A román uralom alól felsza b a d u lt

keleti és erdélyi országrészeknek a M ag ya r Szent Koronához való visszacsatolásáról és az országgal történő eg yesítésérő l” ren d elk ezett. A m ag y ar h iv a ta ­ los jo g i te rm in u s te ch n ic u s a „Szent koronához vissza­ csatolt keleti és erdélyi országrésznek ” n evezte ezt a te­ rületet, de végül a k ö zn y elv b en is m eg h o n o so d o tt É szak -E rdély e ln ev e zé s g y ö k ere sed e tt m eg. A kezdeti lelk esed és han g jaib an n em so k ára az onban az üröm is m eg jelen t - fő k ép p az erd é ly i m ag y arság részéről, m ert a k o rm án y zat tá rsad alm i, illetv e g a z d a sá ­ gi rcin teg rác ió s tö rek v é sein ek ere d m én y e eltért v ára­ kozásaiktól. E téren nem v olt eg y sze rű hely zetb en az akkori m a g y ar politikai elit, m ert a realitáso k és az elv áráso k m essze estek eg y m ástó l. A p ro b lém a tö b b ok ra v ez eth ető vissza. A két v ilág ­ háború közö tt a szü lő fö ld jén m aradt m ag y arság az önren d elk ezés m e g n y íltá t várta a sz ám á ra k ed v ező fő h a ­ talo m v áltástól, de ez rész in t áb rá n d n ak b izonyult. A z a n y a o rsz á g i és a z é s z a k -e rd é ly i m a g y a r é rd e k e k „ö sszeü tk ö zését” legéleseb b en a helyi állam ig azg atás

kötelezettségének megsértésével okozott kárért való felelősség, Németországi tapasztalatok alapján (Magyar Közigazgatás.

1998, 12. évf.. 706. p.) 68 Vékás, 2001 :i. m.. 25. p.

A z 1 9 2 1 -e s ro m án föld tö rv én y re a d o tt jo g alk o tási v á la s z Eszak-Erdélyben* szem ély zeti k érd éseib en , illetve azo n term észeti erő fo r­ ráso k so rsán a k ren d ezésén lehet lem érni, am elyekben É sza k -E rd ély a le g g azd ag ab b volt, azaz a földek és az erd ő sé g ek kérd éseib en . E z u tó b b iak esetéb en további b o n y o d alm ak at o k o ­ zott az, h o g y E rd ély eg y es részei az elm ú lt év tized ek a la tt e lté rő m ó d o n d iffe re n c iá ló d ta k . S z é k e ly fö ld esetéb en m é ly eb b lett az a szak ad ék , am ely m ár a „m ag y a r id ő k b en ” is fen n állt, m íg m ás észak-erdélyi te rü le te k sik e re se b b e n in te g ráló d ta k R o m án ia g a z ­ d aság áb a. E nnek o k a, h o g y m ár az első világháború elő tt je le n tő s k ere sk ed e lem zajlo tt E rdély eg y es tájai és R o m án ia kö zö tt, így ez a k ö tő d és egy o rszág g á válva m ég in te n zív eb b lett. M ás o ld alró l a h ely zetet jó l illu sztrálja a közjogi érte lem b en v ett rein teg ráció b ó l ad ó d ó feszültség. F el­ m erü ltek u g y an is o lyan elk ép zelések is, m elyek szerint É sza k -E rd ély t - a m ás n em zetiség ek arán y áb an né-

Jog

történeti szemleV » ■ /

eg y eztetés. S zin tén fo n to s szig o rítás volt, hogy ha a je lö lt nem ren d elk ezett m e g felelő k ép zettség g el, k in e­ v ez ésére n em k erü lh etett sor. E n n ek ellen ére n em sik e­ rült elk erü ln i a helyi m ag y ar elittel való k o nfrontációt; péld áu l Csíkvárm egye H ivatalos Lapja így fog alm azo tt a k érd ésb en : „A d ec en tra liz áció szü k ség esség érő l és h aszn airó l, id ő szerű ség eirő l, vagy sü rg ő sség érő l b e­ szélni m ár alig h a lehet an élk ü l, hogy az em b er fejére ne o lv assák a p o litik ai k ö zh ely v ád ját.”3 A ro m án és a m ag y ar etn ik u m k ap cso lata en n él is k ié lez etteb b volt, m ivel a m ag y ar k o rm án y zat kísérletet tett a rom án ig azg atás alatt tö rtén t, vélt és valós sé relm ek ért elég tételt venni. T ársad alm i értelem b en így k ettő s feszü ltség b o n ­ ta k o zo tt ki: e g y ré sz t egy tö b b irán y ú c e n tra liz á c ió ­ d ec en tra liz áció s p ro b lém a v ető d ö tt fel a m agyarságon belü l, m íg a m ásik o ld alo n a m ag y ar és ro m án etnikum gazd aság i érd ek ei k ö zö tt tap in th ató ki szem b en állás. A korábbi rom án h atalo m fö ld b irto k p o litik ája sérelm es v o lt a m a g y a rsá g sz e m sz ö g é b ő l, a m e ly e t az új h ely zetb en a m a g y ar fő h atalo m m eg p ró b ált orvosolni. M in d k ét v etü let m érh ető az ag rárjo g i jo g a lk o tá so n és p o litik án , illetv e an n ak h atásain k eresztül. A jo g p o litik a i h ely zetet tekintve az 1920-ban M a­ g y aro rszág tó l R o m án iáh o z csato lt területeken érv én y ­ ben m arad t a h áború előtti m agánjogi jo g ren d szer, am e­ lyet azo n b an a rom án jo g a lk o tá s fokozatosan szin k ro n ­ ba ho zo tt a sajátjával. E bben a jo g szab ály i környezetben szü letett m eg a rom án fö ldtörvény norm aren d szere, erre é p ü lt rá a ro m án jo g a lk o tá s két év tized e, am ely a II. bécsi d ö n tést követő en a m ag y ar jo g ren d d el „került fe­ szü ltség b e” , azaz a m agy aro rszág i m agánjogi norm aren d szerb e egy eltérő jo g fejlő d éssel átform ált, de a saját jo g a lk o tá so n alap u ló elem ek k erü ltek be. A z ö ssz eh a n g o lás 1940. szep te m b er 4 -én azzal k ez­ d ő d ö tt m eg, h o g y a m ag y ar k o rm án y m egkezdte az É sza k -E rd ély re v o n atk o zó ren d eletek kiadását.4 A m i­ n isztériu m o k ezzel p árh u zam o san a két világ h áb o rú k ö ­ zött k ia lak u lt rom án jo g re n d szin k ro n izáció jára, illetve b eille szté sé re k ap tak felh a talm az ást.5 C am il N eg rea szerin t 1940. au g u sztu s 30-ig érv é­ n y esü lt a tárg y alt fo rm áb an a m ag y ar és a rom án jo g két

m ik ép p h aso n ló ö ssz eté te lű K árp átalja m in tájá ra k o rláto zo tt au to n ó m iá jú és az an y a o rszá g itó l eltérő felép ítésű k ö zig az g atá ssa l elláto tt te rü letk é n t kell M a­ g y aro rszá g h o z v isszac sa to ln i. T eleki Pál k o rm án y fő e lő terje sztésé re végül az o rszá g g y ű lés m égis a h ag y o ­ m á n y o s v árm e g y eren d sz er és közig azg atási beo sztás v isszaá llítása m ellett dön tö tt. E n nek érte lm é b en - a F elv id é k h ez h aso n ló an - a m a g y ar tö rv én y h o z ás új tag o k k al b ő v ü lt ki, ak ik et az o n b an nem v álasz táso k ú tján d eleg á lta k a k ép v iselő h ázb a , han em sajáto s e ljá­ rással, a m in isztereln ö k e lő terje sztésé re és a két ház h a ­ tá ro z atá v al „ b e h ív tá k ” őket. E z az e ljá rá s jó l érzék elteti a helyi tá rsa d alo m ö n ren d e lk éz ési rem é n y eiv e l sz e m ­ beni d ö n tések et. A h ely ze tet n eh e zítette az is, h o g y az észa k -e rd é ly i k ö z ig a z g a tá s i b e o s z tá s - a m ire az o rs z á g g y ű lé s i k ép v iselet ren d e zése során k erü lt so r - h aso n ló p ro b ­ lé m ák a t szült. A z 1940:26. tö rv én n y el a k o rm án y n a k ad o tt felh a talm az ás alap ján k ib o c sáto tt 1940. évi 7800. M E . ren d e let 13 v árm e g y ét, 4 tö rv én y h a tó sá g ú jo g ú és 17 m egyei (re n d ez ett tan ác sú ) v áro st h atáro zo tt m eg, am i csak k ism érték b en tért el az 1913-as k özigazgatási á llap o to k tó l.2 A ren d e let m e g h atá ro z ta a v árm egy ei tisztv iselő k k ö rét is: ő k e t a b elü g y m in iszte r n ev ezte ki, d e csak arra az időre, am íg fel nem állt az új m egyei k ö z g y ű lé s e k re n d s z e re , a m e ly n e k jo g á b a n á llt a tisztv iselő i k art részb en vagy eg é szb en m egújítani. A g y ak o rla tb an e z azo n b an m in d ö ssze azt je le n te tte , hogy a k ö zg y ű lése k m e g erő síte tté k p o sz tju k o n a k inevezett m egyei tisztsé g v ise lő k et, am i a k éső b b iek b e n kom oly fesz ü ltsé g ek fo rrása lett. A F elv id é k h ez h aso n ló an a B e lü g y m in is z té riu m u g y a n is É s z a k -E rd é ly b e n is elő n y b en rész esítette az an y ao rszág i szak e m b erek e t, a jo g v é g z e tt és esetleg k ö zig azg atási g y ak o rla tta l is bíró sz em é ly ek e t. H ozzá kell azo n b an ten n ü n k , hogy T elek i sz ig o ríto tta a tisztv iselő k k in ev ezési és kirendelési ren d jét, m ivel o k u lt az I. bécsi d ö n tés n egatív ta p asz ta­ lataib ó l. E z a jo g k ö r látszatra teljes eg é sz éb en a b e lü g y ­ m in iszter kezéb en ö ssz p o n to su lt, így csak b első jo g i ren d e lk ez ése k tették azt lehetővé - ha ez nem is je le n t m eg a tö rv én y sz ö v eg éb en hogy az erdélyi v isz o ­ n y o k at jó l ism erő m in isztereln ö k k e l történ jen m eg az

M űvelési ág

terület (k. hold) szántóföld k e rt rét szőlő legelő erdő nádas földadó alá nem eső terület összesen

tria n o n i M agyarország"

É szak-E rdély10

terület (k. hold)

% 31,0

9 770 293

60,4

116 549

1,6

207 989

1,3

1 080 405

14,4

1 122 396

6,9

27 002

0,4

361 898

2,2

939 138

12,5

1 677 095

10,4

2 734 760

36,5

1 923 458

11,9

267 252

3,6

52 203

0,3

-

-

1 060 086

6,6

7 489 919

100,0

16 175 718

100,0

A művelési ágak nagysága 56

%

2 324 813

v ilág h áb o rú közötti sajáto s k ev erék e az észak -erd ély i terü leten . A v aló ság b an azo n b an a rom án jo g m a ra d ­ ványai m ég év e k ig h aszn álatb an voltak. P o ntosabban fo g alm azv a a v isszacsato lással „a m ag y ar m agánjog p artik u láris, idegen e le m e ” m aradt az észak -erd ély i sz ab ály o k ö ssz esség e. A jo g a n y a g és annak e g y e s e le ­ m ei m e g h o n o so d tak , m íg m ások elv esz tették h a tá ­ ly u k at.6 B on y o lu lt fo ly am at b o n ta k o zo tt így ki, m ert ellen téte s elő jellel, de kísérlet tö rtént a saját etn ik u m „h ely zetb e h o z á sá ra ” . E folyam at le v ez érlésén ek egyik eszk ö ze ism ét a jo g a n y a g fo rm álása lett, am in keresztül m eg p ró b álták újra etn ik ai alap o n rendezni az agrárjogi v isz o n y o k at is. Ism ét n agy je le n tő sé g g e l bírt m indezek m iatt az a g ­ rárszek to rral ö ssz efü g g ő sz ab á ly o zá s, m ivel a m ásodik b écsi d ö n té s révén az o rszá g 7 4 8 9 9 1 9 m illió holdnyi területtel g y a ra p o d o tt,7 am i a trian o n i M a g y aro rszág terü letén ek 4 6 .3 % -o s n ö v ek ed ését je le n te tte .8 K ísérlet történt teh át eg y „ig az ság o sa b b fö ld b irto k sz erk ez et k im u n k álására” . F ontos k iem eln i, hogy a jo g a lk o tá si h ierarch iát te ­ kintve e n n e k ellen é re nem szü letett törvényi szinten norm a, ren d e lcte k k el d ö n tö ttek a fö ld b irto k v isz o n y o k ­ ról. E n n ek oka ug y an ab b ó l a tény b ő l tá p lálk o zo tt, m int húsz évvel k o rábban a ro m án főhatalm i d ö n tés, azaz úgy alk alm azni a jo g a lk o tá s eszk ö z tárát, hogy ezzel a nem zetiségi „d isz k rim in á c ió ” m e g v aló su lh asso n . R om ániában a k ü lö n b ö z ő m agánjogi h ag y o m án y o k m iatt nyílt m ód az eltérő n o rm aren d szerek hatály b a ik ta tá sára, a m e ly a z o n b a n a m a g y a r jo g p o litik a i helyzetben te lje sen k izárt volt, m ivel nem lehetett „m eg y é k re” le b o n to tt a g rá rtö rv é n y t b e c ik k e ly e z n i, illetve m ás oldalról pedig nem lett vo ln a cé lszerű a tel­ jes o rszág területi h atály á ra alap ítv a tö rv én y t alkotni. K ézenfekvő volt teh át a rendeleti jo g a la k o tá s igénybevétele, m ivel úgy leh etett az erdélyi v isz o n y o k at ren ­ dezni, hogy lehetetlen volt az „in integrum restitu tio ” , azaz az „eredeti állap o t v isszaá llításá n ak ” intézm én y ét gyakorolni. E m iatt a m e g lév ő jo g i felép ítm én y t p ró b á l­ ták „m eg faragni” , azaz a sé re lm e k et a m eg lév ő e sz ­ köztár ig énybevételével is o rv o so ln i. íg y v isz o n t a „jogalkotási fragm ental itás” je lle m e z te ezt a fo ly am a­ tot, az átfogó törvényi k o h éz ió nem jö h e te tt létre. E zek et a jo g p o litik a i lé p é se k e t két c s o p o rtra oszthatjuk: a közjogi keretet tisztázó k ra, illetve a m a­ gánjogi szabály o zási defin iáló k ra. A fö ld b irto k -p o li­ tikát rendező közjo g i n o rm ák a t h áro m „c so m ó p o n t” köré ren d ezhetjük. E lső so rb an az 1940-ben ho zo tt 8400. ME. re n d e le tte l11 k erü lt so r a m e ző g azd aság i é r­ dekképviseletek ellátásá ra v o n atk o zó id eig len es in té z­ kedések m eghozatalára. A já rá si, városi és törvényhatósági m e z ő g a z d a sá g i b iz o tts á g o k , v a la m in t a m ezőgazdasági kam ara te n n iv aló it a föld m ű v elésü g y i miniszter felügyelete alá hely ezték , de a gyakorlati teendőket az Erdélyi M agyar G azdasági Egyesület látta el. A m űködéséhez sz ü k ség es k ö ltség ek et részben a m iniszter által m e g á lla p íto tt k ö lts é g e lő irá n y z a tb ó l, illetve az új te rü le te k e n b e sz e d e tt m e z ő g a z d a sá g i érdekképviseleti illetékből fe d e z té k .12 E n nek a d ö n té s­

nek a h átteréb e n is az állt, hogy a m in isztereln ö k sze­ rette v o ln a elk erü ln i a F elv id ék en elk ö v etett hibákat. O tt u g y an is teljes zű rz av ar tám ad t abból, hogy a k in e­ vezett teljh atalm ú k o rm án y b izto s fö ld birtok-politikai in tézk ed ései nem alap u ltak a h ely zet m eg felelő ta n u l­ m án y o zásán . E zú ttal teh át nem n ev ezett ki k o rm án y b izto st, hanem az e m líte tt E rdélyi G azd aság i E g y esü leten belül m eg ­ sz erv eztetett eg y k ilen ctag ú bizo ttság o t, am ely et felkért a k érd ések elő zetes tisztázására. A M ag y ar G azdasági E g y esü let sz erep én ek k o d ifik álása érd ek es m om entum , m ert a két v ilág h áb o rú közötti m ag y ar gazd aság i önsz erv ező d és ere d m én y ét tiszte lh etjü k az eg y esü letb en , így válik érth ető v é, hogy a helyi v iszo n y o k at jó l ism erő sz erv ezet m iért k ap o tt ilyen szerepet. M eg h atáro zó n ak b iz o n y u lt az 1440. M E. ren d elet 1941-ben. am ely k i­ m ondta, hogy a rom án ag rárrefo rm útján szerzett in g at­ lanok csak a v árm eg y ei gazd aság i bizo ttság vélem énye és jó v á h a g y á s a után voltak e lid e g e n íth e tő k .13 E ren d e let 3 .§ -án ak 7. b ek ezd ése szerin t a rom án fö ld refo rm v ég reh ajtása során a ro m án állam tu lajd o n á­ ba k erü lt in g atlan o k ra a m ag y ar állam k in cstár tu la j­ d o n át k ellett b ejeg y ezn i. E zzel az in tézk ed éssel a m a­ g y a r állam k in cstár a rom án jo g u tó d já v á vált, am ely lo­ g ik u san k ö v etk ezett a fő h atalo m m eg v álto zásáb ó l. így a jo g o k a t és a k ö telezettség ek et is ö rö k ö lte a m agyar fiscus. E z v iszo n t eg y sajáto s feszü ltség fo rrásáv á vált. A z tö rté n t ug y an is, hogy b ár a rom án állam 1922-ben csek ély m érték ű k isajátítási k ö tv én y ek k el (renta de im p ro p rietarire) ren d ezte a k isajátításo k ellenértékét, azaz ez ek sz elv é n y eit m eg felelő rend szerin t beváltotta. E zek a k ö tv é n y ek a m áso d ik bécsi d ö n téssel b ev o n ásra kerü ltek , d e a be nem válto ttak esetéb en az ellen téte­ lezés nem tö rtén t m eg, am ely így épp en a m agyarságon b elü l sz ü lt ellen érzést. A z E rdélyi M ag y ar G azd aság i E g y esü let hatásköre m ás irán y b an is k iterjed t, u g y an is a bécsi döntést m eg elő ző en fen n állo tt m ező g azd aság i k am arák m ű k ö ­ d ését b eszü n tették , s ez ek v ag y o n át az E rdélyi M agyar G azd aság i E g y esü let in teg rálta ren d szeréb e, am elyet a m ező g azd aság i m in iszter felügyelt. A z E rdélyi M agyar G azd aság i E g y esü let ezek en a teen d ő k ö n felül kam arai ü g y o sz tály t is felá llíto tt, illetv e m eg szerv ezte a k iren ­ d eltsé g eit is. A z eg y e sü le t a m űködési terü letén a m ező g azd aság i te rm elé st és a m ező g azd aság i n épesség h ely ze tét k ísérte fig y elem m el, en n ek m egfelelően m in ­ d en h ó n ap 15. napján je le n té st készített a m in iszter szá­ m ára. 14 A z Országos M ezőgazdasági Kamara m ű k ö d é­ se így a v isszacsato lt terü letek re n em terjed t ki. A z ag rá rp o litik a i h ie ra rc h ia m áso d ik elem e gyan án t a fö ld m ű v e lésü g y i m in iszter a k ü lö n le g es feladatok elv é g z é se c é ljá b ó l 1940 ő szén , illetv e 1941. m áju s 7én K o lo zsv ár sz ék h e lly el k ire n d e ltsé g e t15 állíto tt fel, am ely a M agyar Királyi Földm űvelésügyi M inisz­ térium Erdélyi K irendeltsége nevet k a p ta .16 Jogi sz e ­ m é ly isé g g el b írt és 1944 ő széig m ű k ö d ö tt.17 M e g ­ alak u lá sáró l a z 1941. évi 3910. M E. ren d elet ren d e l­ kezett. C é lja a v isszac sa to lt o rszá g ré sz m e ző g a zd a­ sá g án a k az o rszá g v é rk e rin g é séb e v aló v isszaillesztése

volt. E z a sz e rv e z e t v olt az első a fö ld m ű v e lésü g y i k ö zp o n ti ig a zg a tást lé treh o zó állam i sz erv ek közül. F ig y ele m b e vette a helyi v isz o n y o k at, lé treh o zá sá n ak in d o k a k én t a g y o rsab b és e re d m é n y e se b b ü g y in té z é st je lö lté k m e g . A k ir e n d e lts é g h a tá s k ö re k ite r je d t B e szterce -N aszó d , C sík . H áro m sz ék . K olo zs, M aro sT o rd a , S zilá g y , S z o ln o k -D o b o k a és U d v arh ely v á rm e ­ g y ék re , v alam in t K o lo z sv á r és M a ro sv á sárh e ly v á ro ­ so k te rü le té re .18 A k iren d e ltsé g m ű k ö d é se kapcsán v é le m é n y e z ő b iz o ttsá g is felá llt a ren d e let 4. § -án ak irá n y m u ta tá sa alap ján . K ezdetben a k iren d e ltsé g fö ld b irto k -p o litik a i ü g y e­ ket is intézett, de ez ek ellá tá sa c é ljá b ó l - eg yben a h a r­ m a d ik p illérk én t - 1942. m ájus 7 - é n 19 a fö ld m ű v e lé sü ­ gyi m in iszter K o lo zsv áro n lé treh o zta a Földm űvelés-

ügyi M inisztérium Erdélyi F öldbirtokpolitikai F őosz­ tályát.20 F elá llításá t a fö ld b irto k -p o litik ai ü g y ek h a ta l­ m as sz ám a indokolta. U g y an a k k o r nem e g y m ásik sz erv ez et m e g sze rv e zé sére k erü lt so r a M inisztériu m k iren d e ltsé g ét érin tő ren d e lk ez ésse l, hanem egy p á rh u ­ z a m o s a g rá r-k ö z ig a z g a tá s i eg y sé g jö tt létre. F e la ­ d ataik a t eg y m ás m ellett vég ezték , m ivel a z 1941. évi 3 910. M E . ren d e lettel lé trejö tt sz erv ez et a m á r m e g ­ lév ő n ek h atásk ö rét nem , csak illeté k esség é t é rin te tte .21 E lső so rb an a fö ld ré sz lete k m eg o sztása, illetve tu la jd o n ­ á tru h á zá sa kap csán az állam i elő v ásárlási jo g g y a k o r­ lásán ak h ató ság i e lle n ő rz é sé t v égezte, illetv e az ily m ó d o n m e g sze rz ett in g atlan o k érték esítésé v el fo g la l­ k ozott. Ez a jo g o sítv á n y leh ető v é tette a fö ld b irto k -p o ­ litik a irányítását. A m ásik igen fo n to s jo g k ö re a h aszo n b é rle ti szer­ ző d ések k el v olt k ap c so la to s, m ivel ezt is fö lü lb írálh atta fö ld b irto k -p o litik a i szem p o n to k alap já n .22 A zsid ó tö r­ v ény k la u zu lá in a k m eg felelő en - illető leg az ö n kén t fela ján lo tt in g atlan o k eseté b en is - jo g á b a n állt ren d e l­ k ez n i.23 F o n to s, és k o rán tse m elh an y a g o lh ató jo g o ­ sítv án y a k én t sz erep elt to v á b b á a te lep e s k ö zség e k és m á s c s o p o rto s te le p e k lé te s íté s e , a b irto k s z e rz ő k részére ép ítk ez és és gazd aság i felszerelések b esze rz é­ sére k ö lc sö n ö k en g e d é ly e z é se .24 A zsid ó k tó l „igény b e v ett” föld ek re, illetv e m ás m ó d o n k isa já títo tt in g at­ la n o k ra m a g y a r te lep e sek e t te lep ítettek . H a e z egy b i­ zo n y o s m é rték et m e g h alad t, a k k o r telep felü g y elő t a l­ k alm aztak , de nag y o n sok volt a d ia szp ó rák szám a is, így fo k o zo ttab b an k ív á n ták a felm erü lő p an a sz o k at o r­ v osolni. E b b en az O rszágos Szociális Felügyelőség se g ítsé g ét is igénybe v ették .25 A z em líte tt jo g o sítv á n y o k a m a g y ar te lep e sek to v á b ­ bi szám sz erű erő sö d é sét se g ítették elő. A gazd aság - és fö ld b irto k -p o litik a irán y a itt is tu d ato s cé lo k a t sz o l­ g ált.26 M in d e ze k h ez anyagi le h ető ség ek et is b iz to síto t­ tak, m ivel a főo sztály a fö ld m ű v e lésü g y i m in iszter által re n d e lk e z é sre b o csáto tt k eret e re jé ig u ta lv án y o z ási jo g o t g y a k o ro lh a to tt.27 S zék h e ly e u g y an c sa k K o lo zs­ v árra került. E zek v o lta k a z o k az in tézm ényi keretek , am ely ek le h ető ség et adtak az észa k -e rd é ly i fö ld b irto k ­ h ely ze t k o rre k ció jára,28 illetv e azon jo g a lk o tá si norm ák v ég re h atá sára, am ely ek a g az d aság i érte lem b en vett rein teg rác ió t célozták.

A ko d ifik ált m ag án jo g i ren d elk ezések et több n éző ­ pon tb ó l is k ateg o rizálh atju k . A m ag y arság érdekében h o z o tt g a z d a s á g i re in te g rá c ió t s z o lg á ló d ö n té se k leh ető ség et n y ú jto ttak az elsze n v ed e tt sérelm ek o rv o s­ lására, d e em ellett a ce n tralizáció -d ecen talizáció p ro b ­ le m atik áját k iélező sz ab ály o k is szü lettek , am elyek a helyi m a g y arság és a fő h atalo m szem b en állását g en e­ rálták. A z elő b b iek re p éld a az 1941. évi 42 5 3 1. PM . ren d e­ let, m ivel az in g atlan o k m eg- vagy v isszaszerzése után n em k ellett v ag y o n átru h ázási illeték et fizetn i, ha a sz erző a m áso d ik bécsi d ö n tés n ap ja elő tt m ag y ar ál­ la m p o lg á r volt és igazolta, h o g y a m eg szerzett ingatlan tu lajd o n jo g áró l a rom án állam k én y szere folytán m on­ d o tt le.29 E zek a szab ály o k ö rö k lés folytán is alk alm az­ ható ak voltak. A m e g h o zo tt d ö n tések h atásán ak a v izsg álata az o n ­ ban azért sem eg y szerű , m ert a k o nkrét ü g y ek iratai h ián y o sak , illetv e tö red ék esek . P éldául S zék ely u d v ar­ h ely en , 1944. au g u s ztu s 3 1 -én G ajd ák y gazd aság i fő felü g y elő n él m eg jelen t a h árom széki gazd aság i felü­ g y elő ség v ez ető je, S v áb y E rv in , és k ö zö lte, hogy m e g sem m isítette a rom án ag rárrefo rm m al kapcsolatos felü g y elő ség i ü g y irato k at,30 m ert azo k a rom án e lő re­ n y o m u lás m iatt v eszély b e kerültek. A tö red ék esség ellen ére m eg állap íth ató , hogy a saját n e m z e tis é g h e ly z e tb e h o z á sá n a k k ív á n a lm a nem m in d ig p áro su lt a sérelm et szen v ed ett eg ykori m ag y ar tu lajd o n o si réteg g azd aság i érd ek eiv el. Jellem ző p éld á­ ja en n ek , hogy k ísérlet tö rtén t annak m eg h iú sítására, hogy a ro m án állam tu la jd o n áb a tarto zó in g atlan o k m a­ g án o sításáv al já tssz á k ki a m ag y ar fiscu s tu lajd o n jo g á­ nak b ejeg y zését. A szín lelt szerző d ések m eg k ö tését úgy ak a d ály o zták m eg, hogy v isszah ató hatállyal léptették életb e a tu lajd o n -átru h ázási tilalm at, feltév e, ha a ro ssz­ h isz e m ű sé g b iz o n y ítá st n y ert. É rd e k es g y ak o rla to t m u tat az a tény, hogy az 1941. évi 1470. M E. rendelet szerin t a so m m ás b irto k k ereset is k izárt volt ebben az. esetb e n .31 A fő h atalo m v álto zása m iatt átru h ázan d ó ro m án álla­ m i tu lajd o n esetéb en a m a g y ar fő h atalo m n ak tág tere volt kiteljesíten i saját elk ép zeléseit. íg y ha nem a ro m án állam vagy ann ak v alam ely szerve, hanem m ás ro m án k ö ztestü let, k ö zin tézet, k ö zérd ek ű célt szolgáló alap ítv án y , illetve alap vagy an n ak szerve és jo g u tó d ja ja v á ra k érték a tu lajd o n jo g vagy a terh elő jo g b ejeg y ­ zését, a k k o r azt eg y szerű en az előbbi felsorolásnak m e g fe lelő h aso n ló m ag y ar jo g i szem ély részére ju tta t­ ták. íg y például a R om án N em zeti B ank tulajdonlása esetén az új tu lajd o n o s a M ag y ar N em zeti B ank volt. S zám o s k o n flik tu s fo rrásán ak eg y ik ok a az eltérő helyi és állam i érd ek ek ö sszeü tk ö zése volt. így például a v ég ső d ö n tést a M ag y ar K irályi Jogügyi Igazgatóság h o zta m eg, az o k irato k at od a k ellett m eg k ü ld en i, m eg ­ je lö lv e a m eg felelő ig azg atási ág azato t; ez a tény tág m o zg ásteret ad o tt a d ö n tést g y ak o rló hatóság szám ára. E m e lle tt m ég eg y fó ru m o t ik ta tta k az eljárásjo g i ren d b e, ezzel is n ö v elv e a „k ü lső ” ráh atás lehetőségét, azaz kétség esetén az ig a zság ü g y m in iszter nyilatkozata

Jog történeti szemle

v o lt az irányadó. A Central isztikus irányítás álla m é r­ d ek e te t sz o lg áló d ö n té sei szám o s sérelm et o k o ztak az eg y k o ri m a g y ar tu la jd o n o si rétegeknek. A szu b jek tu m n agy sz erep e t k ap o tt. így so k sz o r nem az eg y k o ro n g a z ­ d aság i h átrán y t elsze n v ed e tt tu lajd o n o s k ap ta vissza tu la jd o n jo g át, han em a d ö n té sh o za tal jo g i útvesztői n y elték cl a k ö v etelések et, am ely így sz ám o s pert in­ d ukált. A z e g y k o ri tu la jd o n o si ré te g a z o n b a n n e m c sa k k o ráb b i b irtokai m iatt k erü lt sz em b e a kö zig azg atással, h an em érd e k es m ódon sp eciális kö zö sség i tu la jd o n fo r­ m ák reh a b ilitá ció ján a k igén y e is m egjelent, am ely azért volt k ü lö n ö sen p ro b lem atik u s, m ert ez a törek v és sz ö ­ g es ellen tétb e n állt a m a g y ar rendezési törek v ések et, így a szék ely k ö z b irto k o sság o k k érdése m eg k erü lh ete tle n n é vált. A 19. század b an m ár k ísérlet tö rtén t az ará n y o sítá sra , de ez ak k o rib an sem ren d e ző d ö tt m e g ­ n y u g ta tó m ódon. A tö rv é n y e s sz ab á ly o zá s szerinti e g y e n lő tlen h a szo n rész ese d és alk alm az ása m iatt e lle n ­ tét alak u lt ki a h ató ság o k és a csíki sz ék e ly ek között. E lső ren d ben a C síki M a g án ja v ak k érdése tarto zo tt ide, am ely e k fő k ép p erd ő k b ő l álltak , de a kegyúri és a hit­ b izo m án y i fö ld ek sorsát is ide köthetjük. A C síki M a g án ja v ak eseté b en a fő p ro b lém át az je le n te tte , hogy a k ö zb irto k o sság o k a t m e g p ró b á ltá k a m a g y ar e rd ő tö r­ v én y ek h a tá ly a alá vonni. C sík várm eg y e alisp á n ja arról sz ám o lt be 1941-ben, hogy a n év jeg y zék ek k iig a­ zításáv al m e g állap ítást nyertek a h aszo n rész ese d ése k , am ely e k et h iáb a foglaltak ítéletek b e, „az eg y e n lő ség érd e k éb en sok helyen ag re sszív m ag atartást ta n ú síto t­ tak, elan n y ira, hogy ez b átran volt k o m m u n isztik u sn ak m in ő síth e tő .” 32 E zt a k érd ést eg y e b ek b e n a m a g y ar ig a zsá g ü g y -m i­ n iszter 18 800. 1M. ren d elete szerette volna rendezni 1941-ben. am ely azo n b an k özben n ép szö v etség i p anasz tá rg y a is le tt.33 T u la jd o n k ép p e n nem tö rtén t m ás, m int a helyi erő fo rráso k b irto k lá sa az ö n ren d e lk ez ést tes­ tesítette m eg a falu k ö z ö ssé g ek részére, am i 52 telep ü lés lak o sság áh o z v olt köthető. E bből a v ag y o n k o m p lex u m ból az 1921 -es rom án fö ld tö rv én y 34 145 kateszteri h o l­ d at sa játíto tt ki, m ajd 1923-ban ezt teljes v ag y o n e l­ k o b zás k ö v ette.34 A z egykori tu la jd o n o so k v ára k o zásá­ val ellen tétb en a II. bécsi d ö n té s sem h o zta m eg a k ív án t tu la jd o n -v issz asz erzé st szám u k ra. C saló d o ttan k ellett tu d o m ásu l venniük, hogy ebbéli v ára k o zásu k b an nem állt m e llé jü k a m a g y ar k orm ányzat. „ ...K é ts é g b e ­ v o n h atatlan n á kell tenni m inden időkre a csíki székely h atárő rö k leszá rm az o ttain ak tu lajd o n jo g át. N em lehet k in e v ez ett tö rv én y h a tó sá g ra bízni a vagyon ig a z g a tó ­ ság án ak m e g v ála sztásá t.” - érv e lt dr. Pál G áb o r ország g yűlési k é p v iselő .35 M in d e m e llett eg y sa játo s p ro b lé m a is sú ly o sb íto tta a M a g án ja v ak körül k ia lak u lt h ely zetet. A ro m án e lk o b ­ zá ssa l nem m inden v a g y o n ré sz ő rizte m eg k ö zjo g ias tu la jd o n lási fo rm á já t, han em m a g án jo g iv á változott, így ez ek kö réb en e lm a ra d t az ered eti tu la jd o n lá si fo rm a re h a b ilitá c ió ja . M ás sz av a k k al ö ssz e fo g la lv a , ha m a g á n sz e m é ly rész é re a ro m án fö ld tö rv én y p a s sz u ­ sa in ak m eg fe lelő en tö rtén t e g y k o ro n a k isa já títá s, a k ­

k o r - h a ez az eljárásjo g i sz em p o n to k n ak m eg felelt n em n y ílt esély az ered eti tu la jd o n lási fo rm a v isszaá l­ lítására. A zav aro s jo g i állap o to t erő sítette az is, hogy a ro­ m án fö ld tö rv én y k orábban k im ondta: a kisajátított in ­ g atlan o k k al a p atro n átu si terh ek az állam ra szálltak át, így ez ek ellen é rték e le lett v o n v a a k isajátítás értékéből. E z az o n b an azt je le n te tte , hogy m aga az intézm ény fe n n m a ra d t. A m e g m arad t in g a tla n n al k ap c so la to s k eg y u raság i terh ek et így a régi b irto k o s viselte, tovább éltetv e az in tézm én y t. A z eg y h ázak sz em p o n tjáb ó l ez azt je le n te tte , h o g y az állam átv állalja a terh ek egy ré ­ szét, így v iszo n t a jo g o k g y ak o rlásán ak m orális alapja szű n t m eg, m ivel elk ép z elh e tetlen volt, hogy a m ag y ar p ap o k ellátásá t p éldául a ro m án állam v állalja m agára. A lej és az ara n y k o ro n a eg y e n lő v é tétele ezt a h elyzetet csak n eh ezítette, m ivel ezzel az ellen érték je len ték telen ö sszeg re zsu g o ro d o tt. A rom án ag rártö rv én y n ek azo n ­ ban v o lt egy m ásik asp ek tu sa is, m iszerint azo k at az eg y h á za k at, am ely ek nem b írtak elég földbirtokkal, hogy m a g u k at ellássák , azo k at fö ldhöz juttatták. Ez e re ­ d etileg a ro m án eg y h á za k érd ek éb en hozott törvény volt, de a m a g y ar eg y h á za k ja v á ra is szolgált. E zzel az eg y h á za k új kegyúri alap h o z ju to ttak . A jo g o t viszont ez en túl sem g y ak o ro lh atták . A v ég leg es m egoldást a S zen tszék és a rom án állam k ö zö tt 1927. m ájus 10-én létrejö tt k o n k o rd átu m o ld o tta m eg, am ely n ek a XV. cik k e k im o n d ta: „B árm ily en te rm ész etű kegyúri jo g o k és k ö telezettség ek vég leg m eg szű n n ek m indennem ű k ártérítés n élk ü l.”36 U g y an ezt m o n d ta ki a ro m án á lta­ lános v allásü g y i tö rvény 1928-ban, s ebb en intézkedtek az eg y h ázi célt szo lg áló , d e a volt k eg y ú r tulajdonát ké­ p ező in g atlan o k so rsáró l is. A h itb izo m án y i in tézm én y k érdése is újra felm erült. A z 1941. évi 1440. M E . ren d elet I. §-ának 3. pontja a keleti és erd ély i terü leten h atály b a léptette a hitbizom á n y ra v o n atk o zó sz ab á ly o zá st. így k ü lö n ö sen az 1936:11. tö rv én y 8. § -át,37 am ely en k eresztül lehetőség ny ílt ú jab b h itb izo m án y o k létesítésére. A rom án tö r­ vény h a tály b a lé p ése k o r eg y e se k et jo g o k k a l ruházott fel, m íg m áso k at jo g o k tó l fo szto tt m eg. M ivel a bécsi d ö n té s elő tt eg y sz u v erén h atalo m a saját felségte rü leté n k im o n d ta a h itb izo m án y o k m eg szű n ését, ezért ex p re ssis v erb is ezek nem éled tek újjá, m ivel azokat újab b tö rv én y i szab ály o zás sem h ív ta ism ét életre. E zek b en a ja v a k b a n az 1926. évi ro m án tö rv én y k ezés no rm ái szerin t tö rtén t az ö röklés. A h itb izo m án y i ja ­ v ak b ó l k isajátíto tt és a m ásodik bécsi d ö n tés után viszsz aju ttato tt fö ld részletek esetéb en tehát a birtok mint h itb izo m án y lett kisajátítv a. A z ellen érték k én t kapott érté k p ap íro k is h itb izo m án y i ja v a k k á váltak. E zek a p a­ píro k 1926-ban h itb izo m án y i je lle g ü k e t elv esztették . A m á so d ik bécsi d ö n tés u tán v isszaju ttato tt ingatlanok a v o n atk o zó állam p ap íro k h ely éb e léptek, a kisajátítás alól m en tesített b irto k részletek k el együtt. „V olt hitbi­ zo m án y i ja v a k k á " , azaz az 1926. évi rom án törvényben m eg h atáro zo tt jo g i h ely zetb e ju to tta k , vagyis m eg ­ k ö tö ttség ek k el k o rláto zo tt eg y én i tu lajd o n n á váltak. Ezt a felfogást tá m o g atta az 1943. évi 970. M E. rendelet

'

is,-18 am ely a k isajátíto tt erd ő k v isszaju ttatásáró l ren­ d elk ez ett, s az ilyen erd ő k e t nem nevezi m eg a h itb izo ­ m ány tárgyául. Ö ssz essé g éb e n m e g állap íth ató , hogy az állam és tá r­ sad alo m v isz o n y la táb a n az ö ssz eü tk ö z ések elk erü lh e­ te tle n ek voltak. K ü lö n b ség et kell tenni azo n b an a m ag y a r-m a g y a r k o n flik tu s, azaz a ce n tralizá ció é s d e c e n ­ tralizáció , illetve a m a g y a r-ro m á n k o n flik tu s közö tt.

a z a z a fő h a ta lo m v á lto z á s á v a l h e ly z e tb e h o zo tt n em ze tisé g érd e k eib ő l fak ad ó k o n flik tu so k kérdése között. E zt a tén y t b o n y o líto tta az eltérő fejlettség is. m é n így S zék ely fö ld esetéb en a két v ilág h áb o rú k ö zö t­ ti M ag y aro rsz ág h o z v iszo n y íto tt fejlődési külö n b ség ek k ie g y en lítése kapcsán az elv iek b en m o d ern izáció t ak a­ ró állam fo k o zato san a ja v ak a t elv o n ó etatista m erev ­ ség b e szo ru lt.

Jegyzetek--------------------------------------------*A cikk első része: Hőrcsik Lajos Kálmán: Az I92l-e.s román földtörvényre vonatkozó jogalkotási válasz Észak-Erdélyben

(Jogtörténeti Szemle, 2008. 3. sz.. 15-20. p.). Lásd még: Hőrcsik Lajos Kálmán: A trianoni békeszerződéssel Romániához csatolt területek magánjoga (Jogtörténeti Szemle, 2007. 4. sz., 54-57. p.) 1MT. 1941. 200-203. A képviselőház október 3-án döntött a törvény elfogadásáról, a felsőház két nappal később tartott ülésén hagyta jóvá az észak-erdélyi területek visszacsatolását az anyaországhoz. Teleki Pál hozzászólását lásd: Papp Antal: G róf Teleki Pál országgyűlési beszédei. 1938-1941. II. kötél (Stúdium Kiadó, Budapest, é. n. (1942). 287-296. p.). Ő maga nem örült fel­ hőtlenül a döntésnek. Lásd: Ránki György: A Wilhelmstrasse és Magyarország: Német diplomáciai iratok Magyarországról: 1933-1944 (Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1968.' 515. p. [343.

dók. |) 2 7800/1940. ME. rendelet, in: Magyarországi Rendeletek Tára fMRT| 1941., IX-X. füzet. 2760-273. A kérdésről többek között egy „anyás” (anyaországból származó) városi tisztviselő ad sajá­ tos nézőpontú, de különben hiteles és érdekes leírást (Varga József: Új utakon az új, a népi Magyarország felé! Szociál- és népesedéspolitikai tanulmány. Kézdivásárhely. 1943). Lásd ehhez (törvényhatósági, megyei városok, községek igazgatása esetében): in: Szavári Attila: Magyar berendezkedés Észak-Erdélyben ( 1940. szeptember - 1941. április). In: Magyar Kisebbség. Nemzetpo­ litikai szemle, új sorozat, IX. évfolyam. Kolozsvár. 2004. 4. (34.) szám, 276. p.; a továbbiakban: Szavári 2004) 3 Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1941, 21. 230. p. 4 így például a váltóóvást is eltörölték, lásd: Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig (Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó - MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Budapest 1991, 110. p.) 5 Uo„ 110. p. 6 Krüger Jenő: A román földreform egyes függő kérdései. A Magyar Jogászegylet nagyváradi helyi csoportjának 1943. május 15-én tar­ tott ülésén megtartott előadása (Szent László Nyomda, Nagyvárad, 1943, 5. p.; a továbbiakban: Krüger. 1943) 7 Szőllősy Zoltán: Mezőgazdaság és állattenyésztés. (Magyar Statisztikai Szemle, XVIII. évf., 1940. 7. szám. 701. p.; az I. számú táblázat alapján: a továbbiakban: Szöllösy, 1940) 8 A trianoni Magyarország 16 175 718 k. hold területtel rendelkezett (Szőllősy, 1940, 701. p„ az I. számú táblázat alapján). Ettől eltérő adatokat is találhatunk. A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentése szerint a gyarapodás 37%-os (Magyar Gaz­ daságkutató Intézet helyzetjelentése [MGIj. 1940, 26. szám, 113. p.). 9 Az 1910-cs kataszteri adatok az észak-erdélyi területváltozásra számolva: lásd: Magyar Statisztikai Közlemények [MSK|, Új Sorozat. 1940. 701. p. 10 Az 1938-as kataszteri adatok: MSK, 1940. 701. p. 11 MRT 1940., X-XI. füzet. 3218-3219. 1940. november 27-én hirdették ki, s ezen a napon lépett hatályba. 12 Ez az összeg Eszak-Erdélyben az állami földadónak a haszonbérlet után 5%-át, az általános kereseti adónak a 4%-át tette ki, ame­ lyet a mezőgazdasági érdekképviseleteknek kellett befizetni. Uo. 3218-3219. 13 Simon Zsuzsanna: Erdély köz- és szakigazgatása a második bécsi döntés után. In: Regio. 1995. 4. sz., 74. p.; Szavári. 2004, 289. p. 14 Magyarországi Rendcletek Tára (MRT) I. kötet, 1941. 591-593. p.

15 A Magyar Királyi Földművelésügyi minisztérium Erdélyi Kirendeltsége létrejöttét az 1941. évi 3910. ME. rendelet kapcsán 1941. június l-én hirdették ki, amely egyben a hatálybalépés napja is volt. A rendelet május 6-án készült. 16 Uo., 2. §. 17 Szervezeti szabályzatát és ügykörét a 3910/1941. ME. rendelet állapította meg (a Magyar Országos Levéltár repertóriumának adata pontatlan, mivel 3300/1941. FM. rendeletet jelöl meg. Ezen kívül az illetékességét összekeveri a Földbirtokpolitikai Osz­ tályéval), amelyet a 7273. FM. rendelet módosított. (Ilyen ren­ delet pedig nincs). Lásd: Földművelésügyi Minisztérium repertóriuma 1889-1945 (Levéltárak Országos Központja, Bu­ dapest. 1961. 596. p. 18A hivatal négy csoportból állt, különböző ügykörökkel. Sajnos maga az iratanyag nagyrészt megsemmisült, néhány dokumen­ tum került csak a Magyar Országos Levéltárba. Lásd: uo.. 596. 19 A törvény ezzel ellentétben 1942. május 18. napját jelöli meg az főosztály működési napjának kezdeteként. Igaz. a törvény 1942. május 2-án készült, hatályba pedig május 18-án lépett. Mindezek ellenére ez utóbbi variáció tűnik valószínűbbnek. 11. $j. ( I .) 20 1942. évi 941. elnöki rendelet, MRT 1942. (II. kötet) 1082-1084. p. 21 Tehát hatásköri megosztásról beszélhetünk, s nem illetékessé­ giről, amely elárulja, hogy nem azonos hierarchiabeli helyről van szó. 22Jogosítványokkal bírt a haszonbérleti szerződések tekintetében akár részben, akár egészben a szerződés állam részére történő átvételére: 3.§ (1.) b. bekezdés. A felsorolás taxatív. 23 Az 1939:4. te. rendelkezéseinek megfelelően kellett eljárni, az önként felajánlott területek bizonyos mértékben presszióra is okot adhattak, mivel semmilyen paragrafus nem szólt annak kivizs­ gálásáról, hogy ez valóban a tulajdonos önálló döntésének felelt-e meg. Például az eredeti tulajdonosok általi „önkéntes felajánlásra tett javaslattétel” kiküszöböléséről egyetlen klauzula sem szól. Igaz, erre a törvény jogorvoslati lehetőségei is adott, ugyanolyan feltételekkel, mint a földművelésügyi miniszter határozatai ellen. A jogorvoslatokat a főosztálynál leheteti beadni: 5,§. (3.) 24 3.§. ( I .) bekezdés, f-g. bekezdés 25 A Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltségének 4739/1944. szám alatt hozott okmánya (1944. március 14.). MÓL K 201/1. 26 Meg kell még említeni a statisztikai adatgyűjtésre való törvényi jogosítvány megadását, amelyhez ismét csak a megfelelő intézkedések, illetve azok végrehajtásának engedélye is párosult: 3.§. (I.) i. bekezdés. A birtokszerzők javára pedig átengedésre kötelezés mellett házhelyek biztosítása is lehetővé vált: 3. §. (1.) e. bekezdés. In: 1942. évi 941. számú elnöki rendelet: MRT 1942. (II. kötet) 1082-1084. p. 27 Uo., 8. §. (1.) Erre a főosztály vezetője, illetőleg akadályoztatása esetén a helyettese gyakorolhatta az utalványozói jogkört. 28 Sajnos az iratanyagok oly mértékben pusztultak el vagy egysze­ rűen csak elvesztek vagy ma is lappanganak valahol, hogy ennek az ..áttételesen" elkészíteti „földreformnak" csak a körvonalai raj­ zolhatok meg. Hozzá kell tenni azonban, hogy sokat emlegetett közhellyé vált az a tény, hogy a második bécsi döntéssel vissza­ került területeken a magyarság megerősödött, s ehhez hozzá kel­ lett járulnia az agrárpolitikának, mivel nagyszámú agrárnépesség­ ről beszélnek a foglalkozási adatok. 29 MRT 1941, 896-897. p. A bizonyítékokkal együtt a kérelmet az

lörténeHszemle

adóhivatalnál kellett előterjeszteni, amely pedig a pénzügyi igaz­ gatósághoz terjesztette fel a kérvényt K201.4I7 Székelyudvarhely, 1944. szeptember 1. 11 MRT 1941. (I. kötet) 234-235. p. Ez bármely gazdasági formájú társaság tulajdonára vonatkozott, vagy bármely más alakban „átmentett’' formára. 3- Csíkvármegye Hivatalos Lapja, 1941. 21., 230. p.

z élet le g sö téteb b tréfáján a k érezh ette P au ler T iv a d a r ig a zsá g ü g y -m in isz ter azt a p illan ato t, am ik o r 1880. áp rilis 14-én k ü lö n ö s táv irato t kap ó it a győri királyi ü gyésztől. E bben az állt, hogy az á lta la és a K irály i K úria által k e g y e le m b e n nem részesített rab ló g y ilk o s, akin ek esetéb en „ő fe lség e a tö rv én y rendes m en eté n ek szabad folyást en g e d e tt” , vag y is k iv é g zé sét en g e d ély ez te, felak asztato tt, h a lo tt­ nak k o n sta tá ltato tt, ám d e újjáéledt. S zám o s o kból érin th ette ez őt közelebbről. A z első, h o g y h o rv á to rs z á g i p á ly á ja u tán h az ai jo g ta n á ri m u n k á sság á t éppen a győri ak ad ém ián k ezdhette m eg 1847-es k in ev ezéssel 1848 ta v aszán , s így e város k ü lö n ö sen k ed v es lehetett neki. M á sré szt alig néhány éve. az 1875-ben „P erczel B éla m in iszterség e alatt lét­ rejött, C sem eg i K ároly állal sz erk esztett büntetőtör­

33 MRT. 1941.(1 kötet) 733. p. Ölti Ágoston: Adalékok a Csíki Magánjavak második világháború utáni történetéhez (Székelyföld, Nr. II. 2003. 78. p.) 35 Csíki Lapok. 1941. szeptember 14. 36 Krüger, 1943. 8. p. 37 MT 1937, 146. p. 311MRT 1943. 27-41. p .

A

vénykönyvnek elő ad ó ja vo lt", s alig kél év e 1872 után ism ét, ezúttal a T is z a k o n n á n y b a n - ig a zság ü g y -m iniszter. R áadásul „a la p v ető m ű ­ ve, le g jelen té k en y e b b s legna­ gy o b b becsű m u n k á ja” az A k a ­ d ém ia által 1867-ben S ztró k ay ju ta lo m m a l elism e rt, h árom k ia­ dást m eg ért, k étk ö tetes Büntető­ jo g ta n sz erző je , aki m o st az éleib e n s z e m b e sü lh e te tt tanai gy ak o rlatával. A kor leg n ép sz erű b b h etila p ­ ja , a Vasárnapi Újság 1880. áp rilis 18-án tu d ó síto tt a tö rté n ­ tekről. „A győri kiv ég zés rendkívüli esete n agy iz g ato ttság o t é b re sz ­ tett m in d en felé, s a h alálb ü n ­ tetés e ltö rlé sé n e k hívei b iz o ­ nyára m indig em leg etn i fogják, m int ren dkívüli érvet. A rablógyilkos T ak á cs Já n o s h u szo n n ég y órával élte túl ki­ vég eztetését. és így k étsze r hall m eg. A bitón csak néhány percig függött, m o n d ják , hogy csupán hat p er­ cig, s a k k o r dr. S ik o r tö rv én y szék i orv o s halo ttn ak j e ­ lentette ki, a v ég re h ajtó bírák aláírták a je g y ző k ö n y v e t, hogy T ak á cs Já n o s e hó 14-én reggel 8 ó rak o r kiszenvedte b ü n te tését és m eghalt. K ozarek h ó h ér lev ág ta a törvény ren d eletére k iv é g ­ zett e m b er ho lttestét, eg y la ly ig á ra tették és elv ág tattak vele a k ó rh áz b a, hogy felboncolják. E lőbb villam o s ki-

FORRÁS Töttős Gábor

Egy elfeledett jogtörténeti kuriózum Aki k étszer h alt m eg e g y n a p a la tt sérletek et lettek vele, s erre a h alo ttn ak vélt em b er m ozogni és hö rö g n i kezdett. N em hall m eg. A zonnal táv irato ztak az ig az­ ság ü g y -m in isztern ek , hogy mit te g y e n e k ; az ig a z sá g ü g y -m in iszter azt válaszo lta, hogy be kell várni eg y további in tézk e­ dését. a jo g tu d ó so k pedig v itat­ ni kezd ték a kérdést, hogy mi tö rtén jék e rendkívüli esetben, m ely n ek nincs párja. H a az e lí­ télt életb en m arad, a büntetést k iállo ttn ak k ell-e tekinteni, sza­ badon b o csátan i, vagy új ítélet alap ján fo g ság b a vetni. A b o ld o g talan em b er nagy kínok közt feküdt, este őrülési roham lepte m eg; ez később csillap u lt, éjjel m ár b eszélt is eg y es szav ak at, de ek k o r lábai és n y ak a nagy d ag ad ásn ak indult. R eggel ég ető szom j g y ö tö rte s inni kért. - M it a k a r inni? - k érd ezték tőle, T ejet vagy v iz et? - V izet. - m onda. - T ejet m ajd később. A zo n b an csa k h a m a r beállt a vég ső halálk ü zd elem s reggeli 7 óra után m eghalt. K étség telen , hogy e rendkívüli esem én y t az okozta, m ert rö v id ideig hagyták a bitón; ezen kívül T ak ácsn ak sk o rb u t m iatt a n y ak a is m eg volt d ag ad v a, s ez a kötél általi halál v ég re h ajtá sá t n eh ezítette. K itűnt e szom orú esetn é l, hogy a k iv ég zettek b en m ég m ennyi ideig van fö llá n g o ló élet, s fö lh o zzák , hogy a B udapesten kivég-

Jog

történeti wemle

H a seg íten i ak arn ak a b ajo n , teg y ék azt g y ökeresen: ze tt M ad arász is, a b o n co lás alk alm áv al görcsö sen tö rö ljék el a h alálo s b ü n tetést; arra, aki g y ilkolt, alig ö ssz erán d u lt, de erre azt m ondták, hogy friss h o lt­ lehet n ag y o b b b ü n tetés az életnél. testek n él sem m i feltűnő sincs az ily je le n sé g b e n . A z új E g y éb k én t az ak asztás h aláltu sája a lehető leg rö ­ b ü n tető kódex tu d v a lév ő leg a kötél általi halál h ely eit a v idebb, - s h atása a le g m eg ren d ítő b b . - m o h am ed án n ak n y ak tiló t ak arta életb e léptetni, de a fő re n d ih áz nem a leg szég y en ítő b b . fo g ad ta e l.” A s z e re n c s é tle n T a k á c sró l e lm o n d h a tju k , hogy E gy hét m ú lv a a lap a T. D n évjeggyel A hóhér kötele életé n ek le g n ev ezeteseb b része volt a halál utáni 24 óra. cím m el kö zö lt fejteg etést, m elyből itt m o st csak a jo g i H a életb e n m arad, nagy fejtö réséb e került volna a v o n atk o zá so k at em eljü k ki. jo g á sz o k n a k , m it teg y en ek v ele? A psy ch o lo g o k n ak „A b o trán y o k id e jét éljük. T ak á cs ak asztási esetén él alk alm u k lett vo ln a m eg g y ő ző d n i arról, m iként jav u l fiask ó t csin ált a h iv atalo s em b erö lés. Ez m inden k it m eg egy o ly em b er, ki a m é ltá n m e g d ö b b e n th e ­ halál m inden k ín szen v e­ tett, d e nem egy ta n u lsá ­ d ésén k e re sz tü lm e n t. g o t rejt m a g á b a n ... T alán ? D e m iután sze­ N em é rd e k tele n azon m év el, ha csak m eg nem k é rd é s sz e llő z te té s e , vakul - azután is fényt hogy ki a h ib ás? E k ér­ érzen d ett volna, v aló szí­ d ésn él a három sz erep lő n űbb, hogy ag y a am a eg y é n e ljárása esik bí­ fészk éb en , m ely ed dig rálat alá, t. i. a h ó h éré, a g o n o sz tettre ö sztönzé, tö rv én y szék i o rv o sé s a az állam b ö lcsész k ed v é­ k irály i üg y észé. A ki­ ért alig h a tám ad tak v o l­ v égzéssel m e g b íz o tt na fel a nem es csele k e­ e g y é n n e k e g y é b tisz te d etek eszm é i." n in cs, m int az e líté lte t a U gyancsak ebben az k ö té l fo jtó h a tá s á n a k 1880. április 25-i szám ­ aláv etni s a k ö tél beban, A híres győri kivég­ végzi m ű v é t... „Kozarek és társai, a törvény kész köteles szolgái" zésről cím m e l szólalt A z o rv o s a k iv é g ­ (Jankó János egykorú karikatúrája) m eg az egyik főszereplő: z é sek n él m in d en esetre a dr. S ik o r Jó z se f törvényszéki orvos, aki m ár '4 8 -as le g m e g b íz h a tó b b s z e m é ly , m iu tá n az ő fe la d a ta fő h ad n ag y k én t „fejében nehéz lősebet is kapott” , a város m e g h atáro zn i, h o g y az ak aszto tt élte fo n ala m e g sza­ főorvosaként nagy tekintélynek örvendett, ráadásul a k a d t-e ... M i b iz to sít te h á t a v ég zetes k im e n et v alóság o s helyi jo g a k a d é m iá n ép p en a tö rv én y szék i orvostan b eá lltáró l? N ézetü n k szerin t első sorban az id ő hosszú­ tanára volt. A lig ö t év e a M ag y ar O rvosok és T ersága; 3 0 percnyi idő azután, hogy a sz ív m ű k ö d és m ár m észetvizsgálók M unkálatai X V II. kötetében A törvényn em érz ék elh ető - elég g ara n ciá t nyújt. széki or\’os hazánkban cím m el értekezett, sőt 1 8 7 1-ben Itt áttérek a h arm a d ik eg y é n re, ki a szö rn y ű cse2 3 0 o ldalas m űve je le n t m eg Törvényszéki orvostu­ lek v én y fő re n d ez ő je, az állam ü g y ész re . H át az h ib ás-e? domány jogászok és orvosok számára cím m el. M indezek V aló jáb an nem az, de igen is az in stitú ció ; m időn az alapján a kor m egfellebbezhetetlen tekintélyének szám í­ állam ily fo n to s aktu st vitet végbe, k ü lö n ö s k ö te lessé­ tott, aki valóságos sorscsapásként élhette m eg az esetet. g én ek ism erje, hogy eg y ré szt ü g y észét h atáro zo tt u ta sí­ Ő szinteségére mi sem jellem ző b b , m int am ikor elm o n d ­ tással lássa el a fü g g v e tartás m in im u m á ra nézve, m ás­ ja : m ódjában lett volna észrevétlenül „helyrehozni a részt nézessen u tán a azon eljárási m ó d o k n ak , m ely ek hibát” , d e ezt em b erk én t s főleg orvosként nem teh ette... p h y sik á ra tám aszk o d v a, nem csalh a tn ak . H ogy ezen tú l L eírása nem kevésbé tanulságos a korabeli viszonyok és jo g o s u lt k ö zh á b o ro d ásn a k k ité v e ne legyen: lépjen gondos m ű k ö d ése bem u tatására sem. ism eretség b e az újabb tu d o m á n y o s v iz sg álato k e re d m é ­ „E g ész E u ró p a beszél am a végzetes akasztásról, mely n y e iv e l... G y ő rö tt folyó hó 14-én vég b em en t T ak ács János rablóE k k o r nem fog az állam felsülni s m en tség et keresni g yilkoson. M időn én ezen m eg rázk ó d tató esem ényről az o rv o s g y en g e h allérzé k éb e n . A p h y sik a h atály a e g y ­ tu d ó síto m a V asárnapi Ú jság közönségét, nem újságot fo rm a m in d ö rö k k é. akarok írni, hanem m egvilágítani a d olog azon rejtekeit, M időn az em b eri érz és felriadt a győri eset után m elyek a nem szak értő közö n ség előtt, ha nem is a bo­ tö b b féle út és m ó d aján ltato tt, m in t lehetne az állam i és szo rk án y ság , legalább annak a föltevését szülhették, társad alm i ren d re n éz v e ártalm as azon em b erek tő l j ó ­ hogy ott az eg y es szak em b erek m ulasztása vagy könyszeriv el m e g sza b ad u ln i, kikre in k áb b ijesztő péld aad ás n y elm ű ség e ok o zta a világhírű botrányt, de a m elyről a v ég e tt a h alálo s b ü n te tés ítélete lett kim o n d v a. S em m i szak értő k egészen m ás fogalm at alkotnak m aguknak. esetre sem fela d ata sem az eg y e sek n ek , sem az álla m ­ T ak ács Já n o s 26 év es, k ö zép term etű em b er volt, sö­ nak az erő sz ak o s halál válfajai közül a szelídségi sk álát tétszü rk e hajzattal. F eje g ö m b ö ly ű , a fü lek m ögött erő­ m e g állap ítan i; alig h a lenne h álás a k ö z é p k o r m éregseb b k ifejlő d éssel. A rcv o n ásai, leg in k áb b pedig sze__ k o rszak át visszaid ézn i u tó lérh etlen B orgiáival. 62

m ei, szü letett rab ló g y ilk o sra en g e d te k köv etk eztetést. S ajá tsá g o s fényük v o lt a sz em ek n ek , és a k ü lső sz e m ­ szö g letet oly an m ély ráncok k ö ríte tték , a m inők csak 60 év es em b ern él jö n n e k elő. E g észség es volt teljes é le ­ tében, d e testén sok hely en a k iállo tt v ére s v erek ed ések hegei látszottak. F ö ld m ű v es v olt az eg é sz csalá d ja, úgy m ag a is, de írni-o lv asn i jó l tudott, úgy hogy nem le h e­ tett m ív eltség ét eg é sz en k ez d etleg esn ek m ondani. A g y ő ri tö rv én y sz ék b ö rtö n eib en m ár ren d es lakó volt; m o st u to lsó fogsága alatt azo n b an , m iu tán a fo ly ­ to n o s ap e llá ció m iatt vizsgálati fo g ság a tovább tartott, n agyban részese lett azon b eteg ség n ek , mi az e b ö rtö ­ n ö kben v aló h o ssz ab b ta rtó zk o d ásn ak m indig k ö v e t­ k ezése szo k o tt lenni: ez a b ö rtö n g ö rv ély . E beteg ség b en halt el b ű n tá rsa G ed e is ... T ak á cso n e beteg ség a m in d ­ két oldali fü ltő m irig y e t (p aro to i), a nyak és áll alatti m irig y ek et tám ad ta m eg, és k ép ezett azokon nagyfokú d ag an ato k at, a m elyek közül n éhány ty ú k to jás-n ag y ­ ságú is volt. Ily k ö rü lm é n y ek kö zö tt m ent végbe e hó 14-én reg ­ geli 8 ó rak o r az akasztás. A h ó h ér igen g y orsan és jó l végezte el m un k áját, úgy hogy 3 perc m ú lv a az eg ész je le n le v ő sé g m in d e g y ik e azt m ondta, hogy ez t ugyan szü k ség telen o rv o sila g m e g v izsg álta tn i, m eghalt az jó l. M in teg y 8 p erc m ú lv a a k irályi üg y ész en g e m m int h iv atalo san o d a ren d e lt tö rv én y szék i o rv o st arra sz ó lí­ tott fel, h ogy v iz sg áljam m eg a kivégzett h ulláját, és m ondjam m eg, vájjon m eg h alt-e vagy él? Én átéreztem hely zetem kén y es voltát, és fele lő s­ ségem eg é sz terhét. Én. ki m int a tö rv én y szék i o rv o stu ­ dom ány tanára, a jo g a k a d é m iá n oly g y ak ra n hird etem azt a n y o m o rú ság o t, m iben az o rv o stu d o m á n y szen v ed , hogy a v ízb efú ltak , ak a sz to tta k és ú jszü lö ttek en m ajd ­ nem leh etetlen m e g ism ern i a v aló ság o s halált, és azt m eghatározni igen n ehéz dolo g , o d am en tem az ak a sz ­ tott h u llához, és ek k é p p en vittem v ég h e z a vizsgálatot. F elb o n tottam e lő sz ö r is a test ö ltö zetét, a szű rféle szövetből álló rab d o lm án y t, m ely jó l ö ssze volt g o m ­ bolva, azután m ellényét és ingét. V izsg áltam elő szö r a légző szerveket, ta p asztaltam , hogy a m ellk as és a borda közötti izm ok n y u g o d ta k , m o z g ásh ián y u k teljes, úgy a h asfalak is, tehát a tü d ő k hű d ése b eállott. A zután vizsgáltam a vérk erin g és életm ív eit, a sz ív lö k é s helyét az 5-6, úgy a 6-7-ik b o rd a között, és m iután le g k iseb b jelét a sz ív m ű k ö d ésn ek fö lfed ezn i nem lehetett, tovább vizsgáltam a szív eg é sz to m p u lata tájékát, de sehol semmi nyom a a sz ív m ű k ö d é sn ek nem m utatk o zo tt. A fül rátevése a m e llk a sra ped ig lehetetlen volt m ásképp, ha csak le nem vétetik a hulla, s ha csak elül ö ssz ek ö tö tt karjai szét nem választatn ak , és a szűk d aró e ru h a arról le nem vétetik. A je le k k ü lönben is elég g é b iz o n y ítá k a szív hűdését. V izsgáltam azután a szem ek sz aru h árty áját, am ely oly h o m ály o s v o lt, m in t c sa k h o ltte tc m n é l lehet. V izsgáltam vég re a láták at (p u p illáé), ezek igen k itá ­ gulva voltak, és b ár a nap eg é sz fény év el a hulla arcára sütött, m égis legk iseb b ö ssz eh ú z ó d ást a fény hatására nem m utattak. M e g k ísértettem a láták at két oldalról összenyom ni, am ik o r a g ö m b ö ly ű láta hosszú to jásdad

alak o t nyert, és a n y o m ás m eg szű n tév el is úgy m aradt. T eh át az agy h ű d ése is bek ö v etk ezett. M in d ezen tü n etek eg y b ev etésév el k im o n d o ttam azt, hogy a halál beállt. M integy 3 perc m úlva újra felszólított a királyi ügyész, hogy m ég eg y szer újból m egtegyem e vizsgálatot; mire én odam envén a hullához, ugyanazon kísérletekre vittem véghez, m int először, és ugyanazon tüneteket tapasztal­ tam , csakhogy a szem ek összenyom ott látái egy kissé kezdettek eltérni a tojásdad alaktól, és göm bölyűbbek voltak, m int 3 perc előtt. Erre ism ét kim ondtam a kérdező királyi ügyésznek, hogy a halál beállott. E k k o r lev ették a te ste t a b itó ró l, és az e cé lra o da re n ­ d elt városi te tem szállító k o csira hely ezték , és vitték a k ö zk ó rh ázb a. É n, ki je le n ak artam lenni a h o lttest e lh e ­ ly ezésén él, siettem , hogy azzal eg y id ejű leg érk e zh es­ sen! oda. E k k o r láttam , hogy a te tem szá llító kocsi a néptöm egtől m en ek ü ln i ó h ajtv án , oly seb es v ág tatv a jö tt a rossz k ö v ezeten , hogy én attól féltem , hogy a test kidobatik a k o csiból. E g y ik o rv o stársam pedig, aki velem jö tt. azt m onda: » C su d a lesz. ha föl nem ébred a halott ilyen életm en tő k ísérlet után.« M időn lev ették a testet a k o csiról, szája sebzett és h ö rg ést h allato tt, légzési k ísérletek et tett. A b o n cterem b e v itettem teh át, hol rcám a gim názium fizik atan ára v árak o zo tt, hogy a testen azon kísérleteket m e g teg y ü k , am ely e k a hu llán a k ihűlés elő tt annak izo m m o zg ását a v illam fo ly am h atására létrehozzák. A zo n b an eg y p illan a tra érin tettem csak a szív g ö d ö rtájék o t, és azo n n al észrev ettem tap in tás által, hogy a szív, b á r igen g y ö n g én , de m űködik. A hallg ató zás m ég in k áb b b eb izo n y ítá a d o lo g valóságát. L eg e g y sze rű b b e n leh etett vo ln a e k k o r v ég et vetni a b o trán y n ak az által, ha az erő se b b v illan y g ép sodronyát csak eg y p illan atra od a értetem a beteg h alántékához; ez által azo n n al valódi hűlt tetem m é vált volna, am elyet csak az u to lsó ítélet tro m b itája éb reszth etett v o ln a föl. E zt m e g teh ettem vo ln a úgy, hogy k ívülem és a tanár úron kívül senki sem tu d ja m eg, de az a bakó szerepe lett volna, erre p edig m indenki inkább v állalkozhatik, csak o rv o s nem . E zu tán m in teg y 10 perc m úlva m ár az o rsó ü tér lük­ tetései is észle lh ető k voltak, ső t a légzési k ísérlet m in ­ d ig sik e re se b b lett. Élt így az életre éb red t ak aszto tt em b er 22 óráig az ak a sz tás után. m íg agyi h ű d és kö v etk eztéb en m ásnap reg g el 7 ó rak o r elhalt. L ássuk tehát, mi volt oka e sajátságos ritka tünem ény­ nek, am ely v alószínűleg az eg ész büntető eljárást meg fogja m ásítani és az akasztófát gulotineval cseréli ki. A z én v élem én y em , am ely a h alált m eghatározta, n em v o lt tév es; m ivel lett légyen az valódi vagy tetsz­ halál: az m ag át a valódi halál je le iv e l m u tatta be. an n y i­ ra. hogy száz o rv o s k ö zü l egy sem k ételk ed ett v o ln a ez esetb en k im o n d an i a halált. A m i a z életre való v isszatérést illeti, az, vélem ényem szerin t, ak k o r is m eg tö rtén t volna, ha a hulla m ég féló ­ ráig ló g v a m arad.

E g y ik ok, m inek az éb red és tu la jd o n íth ató , a m irig y ­ d a g a n ato k a ny ak o n és az áll alatt, am ely ek m int ru g a­ ny o s és p u h a testek m eg g áto lták azt, hogy a kötél a fcjüteret és a to rkolati visszeret erő sen m eg n y o m ja. A m á­ sik o k volt azon le g ü g y eseb b en alk alm az o tt éb re sztő k í­ sérlet. m időn a h alo ttask o csi a rossz k ö vezeten v ág tat­ va h o zta a hullát, és an n y ira m egrázta, hogy a leg ü g y e­ seb b en alk alm az o tt élesztési kísérlet sem te h ette voln a jo b b a n . N em lehet te h át sen k it k árhoztatni ez esem én y ért m ást, m int a ren d szert, a m ely az orvo stó l ily esetekb en le h ete tle n ség e t kíván, azt t. i., hogy m o n d ja m eg a b itó ­ fán fü g g ő kivég zettrő l, vajon él-e vagy m eg h alt? pedig a tu d o m án y rég m e g állap íto tta az ilyen k ív án ság h e ly te ­ len ség ét, és k im o n d o tta, hogy az a k a s z tó ia k ró l, vízb efú ltak ró l és ú jsz ü lö ttek rő l nem lehet m inden kétség et kizáró teljes b iz o n y o sság g a l m e g állap ítan i a halált. A ren d sz er ez en hibáját ró tta m eg e hó 16-án tartott g y ű léséb en a bécsi o rv o s-e g y esü let is. am ely en a b iro ­ d alo m le g n ag y o b b orv o si tek in tély e, B illroth tan ár kin y ilatk o ztatá, hogy az ily esély e k ért az o rv o st fele lő s­ ség ép p en nem é rh e ti.” A Vasárnapi Újság ugy an ezen szám áb an , rövid h ír­ b en azt is tudatta: „A győri eset m iatt az ig azságüg y m in isz te r v iz sg álato t ren d elt el, s azt K ozm a fő ügyész teljesíti. A bécsi o rv o s-e g y le t e feltű n ő esetet vita tár­ g y áv á tette, s e k k o r a n ag y tek in tély ű B illro th úgy n yi­ latk o zo tt, hogy az o rv o so k nagyon so k sz o r voltak m ár o ly h ely zetb en , m ik o r a je le n sé g e k után k im o n d ták a halál b ek ö v e tk e zé sét és csaló d tak . A győri eset - ú g y ­ m o n d - újab b b iz o n y íté k a annak, h o g y a tu d o m á n y h iá ­ nyos, s h o g y a halál m e g h a tá ro z á sá ra fö lállíto tt tételek n em csa lh a ta tla n o k .” A v izsg álat ere d m én y é t nem ism erjük, de P au ler T iv a d a r a h alálb ü n teté s vég reh ajtás eljárását h am a­

KÖNYVEKRŐL A szólásszabadság alapvonalai Koltay András könyvéről

-

Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai M agyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban Századvég Kiadó, Budapest, 2009, 816 p. ISBN 978 963 7 3 4 0 37 6

A

64

m ió ta - s en n ek m ár j ó k étez er eszte n d eje m e g in d u lt a k ü zd elem a vélem én y ek szabad k ife­ je z é sé é rt, s azért, hogy a k ö zélet k érd éseib en az

rosan, m ég 1880-ban m in iszteri utasítással szabályozta. E b b en kön n y ű felfed ezn ü n k a győri esetb ő l leszűrt k ö zv etlen tan u lság o k at. A Pallas N agy Lexikona cím ­ sz av a szerin t ..A v ég reh ajth ató h alálo s ítélet nyilvános k ih ird e tése n ap jáig h iv atalo s tito k k én t m egőrzendő. A z ítélet csak a k k o r h ird eth ető ki. m id ő n a h ó h ér m ár ren­ d elk ezésre áll. A k ih ird etés a reggeli ó rákban történik, úgy hogy az elítéltn ek m ég 24 órai id ő tartam a m arad ­ jo n , m ely időre vallásabeli lelkész ad a n d ó m elléje. A z elítélttel az u to lsó 24 ó ra alatt a hiv atalo s közegeken kívül a királyi ü g y ész en g e d ély e m ellett csak is rokonai ta lálk o zh atn ak és azok. kiket m aga az elítélt látni óhajt. A v ég reh ajtást a kih ird etéstő l szám íto tt 24 órán túl sem m i szín alatt sem szab ad elh alasztan i. A v égrehajtás zárt u dvaron vagy m ás b ek erített helyen a közönség k izárásáv al, d e leg aláb b 10 tanú m int bizalm i férfi je le n lé té b e n történik. A h alálnak orvosi m eg állap ítása után a h u lla m ég 30 percen át a b itó fán érintetlenül h ag y an d ó , s csak ezu tán ú jabb orvosi v izsgálat után em elh ető le: és két ó ra lefo ly ása elő tt a kiv ég zés szín ­ h ely érő l sem el nem szállíth ató , sem föl nem b o n co l­ ható. A hu llát eltem eté s v égett kiadni nem szab ad .” D r. S ik o r J ó z se f tö rv én y szék i orvos, bár a tények és n y ila tk o z ata rév én v étlen n ek érezh ette m agát, lelkiis­ m eretét is szerette v o ln a m eg n y u g tatn i. A z eset előtt jo b b á ra in k áb b feln ő ttek n ek szóló történeti és irodalm i elb esz élé se k et írt, d e nem h ag y h a tta békén ez a tém a. ez ért „1 8 8 3 -b an az Igazságügyi M in isztériu m által h ird etett, a rabok szám ára írott irán y m u n k áv al” , a Lelki beteg... cím ű m ű v év el a p ály ad íjat m eg n y erte. A zt p er­ sze n em zárh atju k ki, hogy ebben az elism erésb en b u rk o ltan m ag a a m in iszter is k ifejezh ette k ö sz ö n e té t... N éh án y h ó n ap ig em leg ették m ég a külö n ö s esetet, aztán a feled és jó té k o n y h o m ály a fedte be - kis híján m in d ö rö k re.

em b erek korlátoktól, valam in t m egtorlástól m e n te se n fejth essé k ki k ritik a i á llá s ­ pontjukat, a k o m m u ­ n ik á c ió s jo g o k tém ája hol búvópatak m ód­ já ra létezett, hol meg egyenesen a politikai és tu d o m án y o s közbeszéd fősodrában tűnt elő. N em volt ez m ásként M agyarhon­ ban sem , ahol a szó­ lásszabadság harcosai, gondolkodók, s politi­ kai szerep lő k Hajnóczy v al k ezd ő d ő en jó k étszá z eszten d eje a szó erejével, vagy épp en cselek v ő en erg iák felszab ad ításáv al tettek azért, hogy a K árp át-m ed en céb en is m egterem tődjenek

Jog

történeti szemleV » - /

a v é le m é n y e k p ia c á n a k já té k s z a b á ly a i,1 s h o g y a k özjóért tenni ak a ró k „szab ad o n m o n d h a ssan a k v éle­ m ényt a p o litik a, a g az d aság , a vallás és a társad alo m d o lg a iró l” .2 A re n d sz e rv á lto z ta tá s M a g y a ro rsz á g sz á m á ra is m e g terem tette a sajtó m ind szab a d ab b m ozg ásán ak eu ró p ai léptékű feltéte lren d sz erét. S bár a nyom tato tt szó, a m ik rofon és a k am era felsz ab ad ításán ak ténye való b an p ezsd ítő en hatott k ö zállap o tain k jo b b ítá sá ra , m égsem állíth ató , hogy a v élem é n y sza b ad ság fejlő d ési ten d en ciái, az e g y e s in té z m é n y e k sz ab á ly o zá si, illetve érv én y esü lési p ro b lém ái nem v álto tta k vo ln a ki élénk vitákat a k ö zelm ú lt közéleti d isk u rzu saib an . A z év ek h o sszú sora alatt g az d ag o n h ö m p ö ly g ő szakm ai p o lém iák h o z persze a hazai p o litik ai-jo g i iro ­ dalom is je le n tő se n hozzájáru lt, nagy fig y elm et sz en ­ telve a sz ó lássza b ad sá g elm életi és g y ak o rlati k érd é­ seinek. I.e g elé b b - m ég a tö rv én y e s sz ab ály o zásra várván - H alm ai G á b o r A vélem ényszabadság határai cím m el je le n te te tt m eg nagy je le n tő sé g ű , s úttö rő szerepre v állalk o zó m o n o g ráfiá t,3 m ajd G álik M ihály két k iad ást is m egért M édiagazdaságtan a.4 to v áb b á im m áro n a R á d ió z á sró l és T e le v íz ió z á s ró l sz ó ló törvény elfo g a d ása után C seh G ab riella és S ükösd M iklós két m u n k á ja5 g az d ag íto tta a m éd iatu d o m án y és a szű k eb b en é rte lm e zh e tő m éd iajo g irodalm át. A sort, a bibliográfiai sz em lév é iz m o so d ó listát, b íz v ást hosszan fo ly tath atn ék a k á r az új év e zred lassan záru ló első dekádjának b ő ség es te rm ésé v el, ám e h e ly e tt s eh elyütt csupán két je le n tő se b b , tu d o m án y o san is le g érték e­ sebbnek m u ta tk o z ó m u n k ára hivatk o zu n k . T árg y u n kat tek in tv e a legú jab b tu d o m á n y o s iro ­ dalom első igazán elm ély ü lt, s nem zetk ö zi kitekintéssel bőségesen felszerelt m űvével G álik M ihály és P ólyák G ábor aján d é k o zta m eg a hazai szakm ai k ö zönséget. M édiaszabályozás cím m e l m e g je le n te te tt m o n o g rá ­ fiájuk6 leg n ag y o b b é rd e m e az, hogy m eto d ik áju k b an , tárgyalási m ó djukban sz ak íto ttak a jo g á g i elk ü lö n ü lé st honoráló m eg k ö zelítési prax issal, s gazd ag o n m e rítet­ tek a n em zetközi irod alo m b ó l is. A z utóbbi m etódust, vagyis a jo g ö ssz e h a so n lítá s e szk ö z tárán a k m ind te lje­ sebb alk alm azását ped ig legutóbb U dvary S ándortól láthattuk, aki A lkotm ányos M édiajog? cím ű doktori értekezésében azzal, hogy az e lek tro n ik u s m édia jo g á ­ nak elem zését az am erikai és a m ag y ar alk o tm á n y bírósági g y ak o rlat fényében láttatta, eg y en esen a kom paratisztika te rrén u m ára lépett. Koltay A ndrás, a jo g tu d o m á n y k u ta tó g árd áján a k egyik leg ígéretesebb fiatal m un k ása A szólásszabadság alapvonalai cím ű m o n o g ráfiá jáv a l to v á b b m en t a m á­ sok által m egk ezd ett úton, m időn a v élem é n y sza b ad ság m egvalósulási te rep eit je le n tő se n kitágítva d o lg o z a tá ­ nak választott intézm én y ét a g en e zistő l a gyakorlati érv én y esü lésig, a z é s z a k -a m e rik a i k o n tin e n s tő l, a ködös A lbionon ál eg észen az ö reg E u ró p áig követte. S tette ezt azzal a ku tató i sz án d ék k al, m ondhatni ars scientiaeve 1, hogy a k o m m u n ik ác ió s jo g o k állap o tfelmérésével egy időben a v álaszto tt jo g re n d sz e re k fejlettségi szintjéről is tudósítson.

M in d e rrő l K o lta y , z á rsz ó b a illő té te lk é n t, m ár m u n k ája in d ító szen ten ciáin ak eg y ik éb en ek k én t vall: „A szó lássza b ad sá g m indenkori állap o ta nem csu p án a jo g re n d sz e r eg észérő l ad hű k eresztm etszetei, tek in te t­ tel a felm erü lő k érd é sek so k sz ín ű sé g é re , am ely ek szin te v alam en n y i jo g á g a i érin tik , hanem a társadalom , de leg aláb b is a k ö zélet h ely zetét is jó l tü k rö zi.”7 A m un k a szak iro d alm i b ázisa, tu d o m án y o s háttere im p o n áló an g azd ag , s eg y b en a régebbi alapm űvek, fo n to sab b íráso k m e lle tt szerep elteti, s tám aszk o d ik a sz ak m a leg frisseb b term ésére is. A z o lv asó a gazdagon h ö m p ö ly g ő b ib lio g rá fia árad at láttán elism erő en csettinthet a m egannyi m eg h iv atk o zo tt m onográfiára,* az új v ilág b an so k ak állal o lv aso tt am erikai L a w S ch o o l p eri­ o d ik ák rem ek c ik k g y ű jte m én y e ire,9 s az angol m éd iajo ­ gi k ö zlem é n y ek je g y zé k ére. A könyv m ó d sz erét illetően elm o n d h ató , hogy abban a sz erző v áltak o zó m é rték b en , de m in d ig az elérni k ív án i tu d o m án y o s ered m én y n e k ad ek v átan alk alm az­ za az an a litik u s, a tö rtén eti, az ö sszeh aso n lító és a leíró m etó d u s eszk ö ztárát. M eg jeg y zen d ő , hogy a textust m ásfél ezret m essze m eg h alad ó je g y z e t m ag y arázza, tá m asztja alá, s ad b ő v eb b elig az ítá st azon olv asó k n ak , ak ik netán elég e d etlen ek lennének azzal az egyébként igazán ö rv en d e tes tén n y el, hogy eg y etlen tud o m án y o s v állalk o zásb an lén y eg éb en legalább két m onográfiára való m o n d an iv aló rejtekezik. A m o n o g ráfia sz erk ezetét tek in tv e két m arkánsan e lk ü lö n ü lő szeg m en sre tag o ló d ik . E léb b a szerző a sz ó lássza b ad sá g g al, an n ak filo z ó fia i-elm éle ti m eg a­ lap o zásáv al, szab ály o zásán ak hazai, eu ró p ai, illetve an g o lszá sz v ilág b éli ten d en ciáiv al ism erteti m eg az é rd e k lő d ő sz ak m ai k ö z ö n sé g e t, m ajd m ég m indig általán o s je lle g g e l és céllal k ateg o rizálja a vizsgált in tézm én y terjed elm ét, jo g o su ltja it és kapcsolódásait m ás k o m m u n ik ác ió s jo g o k h o z . A z érte k ez és m áso d ik nagy v o n u lata - m integy k ü lö n ö s részi je lle g g e l - a v élem én y n y ilv án ítás ko rlá­ to z á sá n a k sz e m é ly isé g v é d e im i sz em p o n to k szerinti in d o k ait, a sz ó lássza b ad sá g g y ak o rlásáv al m egvalósuló g y ű lö le tb e szé d k o n ze k v en c iá it, s nem u to lsó sorban az erk ö lcsi n o rm ák v éd elm éb en fo g an t alk o tm án y o s és po litik ai m eg fo n to láso k a t tárg y alja péld ás p o n to sság ­ gal, s fig y elem re m éltó ab sztrak ció s k épességgel. A z o p u sz általán o s részi fejezeteiről szólván, „A szó lássza b ad sá g ig a zo lásai” cím m el je lz e tt g o n d o latso r sz in té zisre tö rek v ő én , jó ö ssz efo g la lást ad az intézm ény elm élettö rté n ete újkori hátterérő l - b em u tatv a az ide­ vág ó iro d alo m k o rszak o s je le n tő sé g ű alk o tó in ak , g o n ­ d o lk o d ó in a k m u n k á ss á g á t M ilto n tó l B ran d e isig , M illtő l D v o rk in ig . A n em ze tk ö zi iro d alo m alap o s ism eretérő l áru lk o d ó elem zés m éltán dicséri szerzőjét. A sz ó lá s s z a b a d s á g s z a b á ly o z á s á t fe lv illa n tó 3. fejezet a m o n o g ráfia tán eg y ik leg tan u lság o sab b része. S zerző n k e részb en sikerrel láttatja az általa elem zett jo g re n d sz e re k no rm atív m eg o ld ásait, szem lét tartva a v é le m é n y sz a b a d s á g k o rlá to z á s á n a k jo g iro d a lo m b a n fellelh e tő indokai fö lö tt. É rték es fejtegetéseivel e re d ­ m én y esen eg észíti ki a H alm ai G áb o r által korábban

m e g ra g a d o tt sz e m p o n to k a t a p lu rá lis , so k sz ín ű k ö zv é le m én y m e g terem tésén ek eu ró p ai p o sztu látu m ával. „A szó lás m e g h atá ro z ása és e sz ab a d ság terjed elm e” cím ű fejezet sz erfö lö tt g az d ag , s eg y ú ttal ko n ziszten s an y ag g al lepi m eg az o lv asó t, am ely e sz ab a d ság jo g h a­ tó k ö rét v iz sg álv a k ateg o rizá lja a v élem é n y n y ilv á n ítá­ so k le h etség es fo rm áit, v alam in t v iszo n y át ez en a la p ­ jo g g a l ro k o n in té zm én y e k h ez. A z - eg y é b k én t id ő n k é n t és h ely en k é n t kézik ö n y v érz eté t keltő - m u n k a iz g alm as, s ezért nehezen lete­ h ető fejezete a sajtó szab a d ság á n ak szentelt a n a líz is .10 E k örben K oltay A n d rá s az írott, v alam in t az e le k tro n i­ kus sajtó sz ab ály o zásán ak fejlő d éstö rté n eté t elem ezv e, szól a n y o m ta to tt g o n d o la t p riv ilé g iu m a iró l, m ajd h o sszan v iz sg álja a m é d iu m o k két nagy szeg m en se el­ térő jo g i m e g ítélését és ez ek indokait. A z érte k ez és jó l láttatja a rád ió zás és te lev ízió z ás ta rtalo m sza b ály o z ása körül m eg v ív o tt elm életi k ü zd elm et, am ely n ap jain k ­ b an az ö reg k o n tin e n se n n y u g v ó p o n tra is ju to tt. A z U n ió, s az e g y e s nem zeti m é d iap o litik á k u g y an is eg y ­ ö n te tű en álltak ki - k ü lö n ö s fig y elem m el a k özszo lg á-

lati m éd iu m ok társad alm i fo n to sság ára - a content re­ g u lá d o n létjo g o su ltság a m ellett, m iből következően alig h a beszélh etü n k a m édiajog közelesen b ek ö v etk ez­ hető h a lá lá ró l.11 A fejezet nagy erén ye, hogy a norm atív szabályozás alak u lásán ak b em u tatása m ellett k itér a különböző jo g ­ ren d szerek esetjo g án ak , bírói gy ak o rlatán ak vizsg ála­ tára. A sajtó szab ad ság át körüljáró gondo latso ro k m éltat­ já k az A lk o tm án y b író ság e téren kifejtett jo g g y a k o r­ latát. nem m u lasztv a el a legfrissebb döntések felv illan ­ tását sem. A z értek ezés k ü lö n ö s részi fejezetei közül kettő: a sz em é ly isé g v éd e lem m el, illetv e a haté speech-cse\ ö s s z e fü g g ő p ro b lé m á k a t e le m z ő p a s sz u so k teljes elég edettség g el tö lth etik el az olvasót, m íg a recenzens m egn y u gv ással szögezheti le, hogy a szem élyiségi jo g o t, illetve a g y ű lö letb eszéd et körüljáró fejezetek m e g á lla p ítá s a i h o ssz a n h a s z n á lh a tó k leszn ek a jo g á szk é p zé s külö n b ö ző m űhelyeiben.

Révész T. M ihály

J egyzetek--------------------------------------------1Lásd erre: Both Ödön: Az 1848. évi .sajtótörvény létrejötte / A sajtószabadság problémája Magyarországon a reformkorban

(Szeged. 1956. 64. p.) 2 Holsinger, Ralph L.-Dilts. Jón Paul: Media Law (Third F.dition. New York, 1994, 9. p.) 3 Halmai Gábor: -4 véleményszabadság halárai (Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994, 336 p.) 4 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan (Aula Kiadó, Budapest, 1995, 119 p.): Médiagazdaságtan. 1-2. köt. (2., jav. kiad.. Aula, Budapest, 1997. 245 p.); Médiagazdaságtan (3.. átd.. bőv. kiad.: Aula Kiadó, Budapest. 2003, 454 p.) 5 Cseh Gabriella-Siikösd Miklós: A médiatörvény és ami utána következik: fogalmak, intézmények és vitakérdések a médi­ atörvényben (Alkotmány és Jogpolitikai Intézet. Budapest, 1997, 144 p.): Médiajog és médiapolitika Magyarországon. I. Médiajog

(Budapest, Új Mandátum. 1999. 267 p.) 6Gálik Mihály-Polyák Gábor: Médiaszabályozás (KJK-Kerszöv, Budapest. 2005, 434 p.) 7 uo., 9. p.

8 Ezek közül szemlézve utalunk Ben H. Bagdikian: The Media Monopoly c. művére. Eric Barendt számos pompás publikációjára, vagy a Judith Lichtenberg által gondozott Democracy and Mass Media c. tanulmánykötetre. 9 Lásd erre The L'niversity of Chicago Legal Fórum 1993-as kötetét, amely A Free and Responsible Press címen jelent meg. továbbá a Calofirnia. a Harward, illetve a Michigan stb. Law Review Írásait. 10 ítéletünkön még akkor sem változtatunk, ha egyébiránt kényte­ lenek vagyunk megjegyezni, hogy a sajtó- és szólásszabadság fogalmi körében - a nehezen indokolható redundancián túl - a korábban észlelhető terminológiai zavar a dolgozat e részét is ál meg átlengi. 11 Bonin. Andreas von: The End o f Broadcasting. The Influence o f Convergence on Germán Broadcasting Doctrine (LL.M. Research Paper fór prof. Lance Licbman. Columbia Law Sehool. Spring, 1998. 3.). Lásd még erre: Révész T. Mihály: A digitális szabadság. In: Közjogi tanulmányok Lőrincz Lajos 70. születés­ napja tiszteletére. Szerk.: Imre Miklós, Lamm Vanda, Máthé Gábor (Budapest. 2006, 340-344. p.)

Autonómia-kérdések Herger Csabáné: Polgári állam és egyházi autonómia a 19. században Habsburg történeti m onográfiák 10.

Polgári állam és egyházi autonóm ia a 19. században

Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2010, 335 p. ISBN 978 963 287 031 1

♦dWtrq***r» 3*»*t&r a « * t *

ligha tagad h ató , hogy az európai állam m odell k eresztén y trad íció in ak ereje (eredeti leg itim á­ ció jának fo rrása) jo g o s k érd ésk én t veti föl m ég n ap jain k b an is az állam és az eg y h áz k ap cso latren d sze­ rén ek tisztázását, illetv e az eg y h áz szerep én ek pontos m eg h atáro zását a társad alo m k oo rd in áció ren d szeréb en .

A

Ott

íö<W ty

***** NC ** W*#***.»

tír 0
Krr tn *u*<*

m

«frOtfM#P txrfúhrt*, fc f t o f » « 4

fe tftttfi *

fc*r»í»A .

S V * MftH * * t e *

WfícBí fórt, Hift Cmft fcirut up- íiitei* * * » t t Xv.vfl iT Ji.

. 4 s .r

A z állam és az egyház viszonyának 19. száza­ di ren d ezését tekintve H erg er C sab án é m u n ­ kájának tükrében hatá­ rozottan állítható, hogy bár az egyházi autonó­ m iák kapcsán rendre az „új” felekezeti szerve­ zet kérdése került elő­ térb e, a v álto ztatá s a belső egyházi viszonyo­ k at leg feljeb b konstru kcionális kapcsolata­ iban érintette. Hiszen a k u ltu s z m in is z té riu m

Jog

történeti szemle

h atáro zo tt állásp o n tja volt, hogy h itéleti kérd ések b en se m m ily en v o n atk o zásb an se av a tk o z zo n bele. T aláló teh át a cím , „a polgári állam és az egy h ázi au to n ó m ia” , m elynek m e g ág y a z az eg y h á za k és az állam közötti vi­ szo n y m o d e rn iz á lá sá n a k m o d e llje it ta g laló feje ze t. Hbben h elyt kapott az E g y esü lt Á lla m o k a lk o tm á n y á­ nak fejlő d ésé v el k ap cso lato s tö rtén et is. m int „az Ú jv i­ lág íg é re te ” . A szerző nap jain k ig érv é n y es tém át v álaszto tt tehát, am ely a polgári tá rsa d alm ak eg y ik alap v ető közjogi p ro b lém áját tag lalja, hogy ti. - elh ag y v a a rendi állam és az ab szo lu tizm u so k állam eg y h ázi k ép leteit - az a lk o tm á n y fe jlő d é s k eretében hogyan k ez elh ető az e g y ­ h áz ia k ) és az állam , a v allás és az állam v iszonya. A társad alo m g o n d o lk o d á sát alap v e tő en b efo ly á so ló id e­ o ló g ia i h a ta lo m je le n lé té rő l, m é ly tra d íc ió k ró l, a tö rtén eti e g y h á z a k eseté b en a tá rsa d a lm a t á tsz ö v ő szerv ezetrő l, a kis- és nagy eg y h á za k , felek ezetek k a ri­ tatív tev ék e n y ség é v el a sz o ciális sz féráb an nagy je le n ­ tőségű fela d atv á lla lásró l volt és van szó, m elynek al­ kotm ányos sz ab á ly o zá sa, közjogi érte lm e zé se m ellő z­ hetetlen. A felek ezeti- és v allássza b ad sá g h atárait kel­ lett m egv onni a sz ab a d ság jo g o k általán o s in te rp re tálá­ sával ö ssz efü g g ésb e n . E nnek azon történeti asp ek tu sa it tárja fel H crg er C sabáné. m ely a p o lg á ro so d á s leg in k áb b k o n flik tu so s időszakát illu sztrálja: a k ez d etek et, az alk o tm án y o s keretek m e g terem tésén ek év tize d eit. E h h ez j ó hátteret ad a négy tip ik u s m odell ism ertetése A m in ták részben eszm ei, részb en p rak tik u s szem p o n tb ó l érd e m eln e k figyelm et. T e o re tik u s v o n atk o zásb an fö lv illan to tták a polgárosodás eg y ik nag y k érd é sén e k m egoldási le h ető ­ ségeit, a m a g y ar m o d e rn izác ió s foly am ato k szám ára pedig g y ak o rlati forrásként fu n k cio n áltak . A tém a k itűnő illu sztráció ja a m a g y ar m e g k ése tt á ta ­ lakulásnak, hiszen - m iként a sz erző levezeti a sz ab a d ­ ságjogok fejlő d ésév el kapcso latb an - a m a g y ar polgári átalakulás során m e g k ésv e ugyan, de a n y u g ato n m ár m egoldott vagy m e g n y u g tató m ódon ren d ezett k ív á n al­ makkal, illetve p ro b lém ák k al sz em b e sü lv e a k ö zélet résztvevői nem vo ltak eszk ö z tele n ek . s nem ítéltettek túl sok k ísérletezésre sem . S zerző rö v id en illu sztrá lja a befogadási fo ly am at elm életi hátterét. A m agyar e g y h á zp o litik a i tö rv én y h o z ás h istó riá já­ ban 1848-ban a tized , a kegyúri jo g és a felekezeti egyenjogúság k érd é sén e k tá rg y a lását, m ajd a jo g tö r­ téneti fo lytatás seg ítség év el egy nagy háb o rú állo m ásait ábrázolja szerző, m e ly b en a k lé ru s fo ly am ato san h á trá l­ va védte állásait a szab a d elv ű , sz ek u la rizá ló refo rm politikával szem b en . E korán tsem k o n flik tu sm en tes küzdelem ben a m a g y ar lib erális elit a nyugati e re d ­ ményeket, érv e k et és in tézm én y ek et h aszn álta fel, egy már kipróbált arz en ált vehetett igénybe. A püspöki kar ezzel szem ben trad icio n á lis jo g é rte lm e z é se k áth a n g o ­ lásával (m int a kegyúri jo g eg y h ázi ere d etű v é fo rm á ­ lásával) próbálta elő jo g ai eg y részét m enteni az állam i befolyástól, s így a sz ab ály o zástó l. A v allásszab ad ság o t a katolikus vallás sz ab a d ság ak én t értelm ezték . A szerző aprólékos elem z éssel, lé p ésen k én t vezeti vég ig az o lv a­

só t a refo rm k o ri, a n eg y v en n y o lcas, m ajd az ezt követő p o litik ai h arco k v o nalán. F ig y elem re m éltó an n ak a tö rek v ésn ek az elem zése, m ely n ek során a m ag y ar püspöki kar jo g a in a k v éd el­ m ében a m o n arch ik u s d ik tatú ra zászlaja alá állva, a m a­ g y a r ta rto m án y e g y h áz i sz erv ezet felszám o lását is in ­ k áb b ü d v ö zö lte, m int trad icio n á lis b efo ly ásán ak gyöngítését. így az eg é sz b iro d alo m ra kiterjedő, eg y ség es ren d e zés k o n cep ció ját tette m ag áév á, hogy a „m ag y ar sp e cia litá so k a t” elk erü lh esse. C sattan ó s v álasz volt erre a k ie g y ez és k eretéb en létrejö tt eg y eztetési m e ch an iz­ m us, m ely vég ü l is h áro m érd ek szféra, a korm án y , az u d v ar és a k ato lik u s eg y h á ztarto m á n y érd e k érv én y e­ sítésn ek ered ő jén h atáro zta m eg a főpapi szék b etö l­ tésén ek m ikéntjét. A m u n k a m áso d ik nagy eg y ség e a m o d em egyházi au to n ó m ia alak u lá sán a k elem zése. H erg er C sab án é p recíz m eg h atáro zással já rja körül az au to n ó m ia kér­ d ésk ö rét, d efin iálv a és tag o lv a az ö n k o rm án y zatiság általán o s és eg y h ázi fogalm át. Izg alm as p ro b lém ak ö r a laik u s ö n k o rm án y z atiság teo ló g iai-k án o n jo g i érveléssel szem b en álló jo g iro d a lm i elfo g ad o ttság a a katolikus eg y h ázo n belüli fo ly am ato k ra vonatk o zó an . A z ál­ la m -e g y h á z v iszo n y p o lém iáit v ég ig k ísérő au to n ó m ia­ vita je lle g z e te ss é g e az eg y h áz által m eg k érd ő jelezh etetlen n ek tarto tt eg y h áztarto m án y i au to n ó m ia, valam int az eg y e te m esség é s eg y ség esség je g y é b e n elu tasíto tt p artik u láris ö n k o rm án y z atiság k épviselete. E zzel szem ­ ben, elle n p o n to z v a ezt az állásp o n to t, je le n ik m eg a h ívők szellem i ren d jére tám aszk o d ó lutheri koncepció, a m ely b en az eg y h á zi sz em é ly ek sem m iféle te rm é­ szetfeletti k ép esség ek k el v agy jo g o síto ttsá g o k k al nem ren d e lk ez n ek , nem ren d e lk ez h etn e k . E z a felfo g ás m e g n y ito tta az utat az állam és eg y h á z m ásfajta szere­ p én ek v áz latáh o z, az állam fő n ek b izto síto tt kivételes eg y h ázv ezető i p o zíció h o z. A kálvini eg y h ázk o n cep ció , a lá th ató és lá th a ta tla n e g y h á z k ettő ssé g e, a z si­ n a ti-p re sb ite ri ren d szer, az állam tól való fü g g etlen ség elv e m ag áb an h o rd o zta az egyházi au to n ó m iák létét. A z o lv a só sz ám á ra k ie m elk ed ő é lm én y t n y ú jt a m a­ g y a r tö rté n eti au to n ó m iá k (k irály i k egyúri jo g , m ag án ­ k eg y ú ri jo g , v áro si k eg y ú ri jo g , az erd ély i hosp esek [szászo k ] k egyúri jo g a , a n ém et lo v ag ren d B arcaság ra k ite rje d ő k eg y ú ri jo g a ) k ife jlő d é sé n e k áttek in tése , m ajd az erd ély i négy rec ep ta relig io k ia lak u lásán ak és eg z isz tá lá sá n a k h istó riá ja , m ely tö b b ek k ö zö tt a tordai v allássza b ad sá g o t, a k ato lik u s v allás erd ély i p artik u ­ lá ris ö n k o rm á n y z a tá t is e re d m é n y e z te . R á k ó cz i G y ö rg y fejed elm i refo rm áció jáb ó l ered ő en p edig az o rs z á g o s a u to n ó m iá k k ü lső s z e rv e z e te i n y e rte k , am ely b e n d ö n tő b efo ly á sra tett szert a világi külső elem a fő m a g isztrátu so k k al és p atro n álu so k k al sz em ­ ben . S z e rz ő m eg g y ő ző e n b izo n y ítja, h o g y a D ip lo m a L eo p o ld in u m és a felv ilág o su lt ab szo lu tizm u s ren ­ d elk ez ése i (m ely ek a re fo rm áció korában m eg cso n k í­ to tt jo g o k v isszav é te léb e n seg íte tték a k ato lik u s e g y ­ h ázat, de az au lo n ó m ia jo g o k at csö k k en te tté k ), v ilá­ g o sa n m u tatták az eg y h á z s z e rv e z e t állam i jo g általi m eg h atá ro z o ttság át.

/

Jog léneli szemle V—

A könyv g erin c ét alk o tja az e g y h á za k a u to n ó m iá já ­ nak 19. századi alak u lá sa, így a k ato lik u s au to n ó m ia­ m o zg alo m . a p ro testán s ö n sz e rv e z ő d é se k és az izraelita fe le k e z e t sz e rk e z e té n e k k ia la k ítá s a . A k a to lik u s au to n ó m ia -m o z g alo m sa játo s tü k rek én t je le n ik m eg a m a g y a ro rs z á g i p o lg á ro s o d á s n a k . A p o lg á ri álla m k ia lak u lása ugy an is szerte a v ilágban e g y e t je le n te tt az állam eg y h á zi stá tu sz felü lv izsg á la táv a l, s k isebb-nag y o b b m érték b en a felek ezeti e g y e n jo g ú sá g és a vallássz ab a d ság tö rv én y i sz ab á ly o zá sáv a l. E z a v álto zás n y il­ v án v alóan eg észen m ást je le n te tt a k ato lik u s e g y h á z, s e g észen m ást a fü g g etlen sé g éé rt sík ra szálló e v a n g é ­ lik u s és refo rm átu s, de m ég in k áb b az iz ra elita fe le k e ­ z e te k n e k . A k a to lic iz m u s M a g y a ro rs z á g o n u g y an k iseb b ség i v allássá nem vált, s olyan sz ek u la rizá ció t és jo g fo sz tá st sem k ellett elsze n v ed n ie , m int a fran cia fo r­ rad alo m fo ly am atá b an a g allik á n eg y h ázn ak , de 1848ban n y ilv á n v aló an elv esz íte tte állam eg y h ázi jo g á llá sá t. A z áp rilisi tö rv én y ek m e g szü n tetté k a papi tized et, a jo b b á g y fe lsz a b a d ítá s révén elv o n ták birtokaik je le n tő s részét, s közel eg y e n jo g ú fele k ez etk é n t m eg jelen te k a p ro testán s e g y h á za k , am ely e k a le g fo n to sab b g a z d a s á ­ gi b ázisát, a v allásalap o t, illetve a ta n u lm án y i alap o t is fen y eg ették . E n n ek k ö v etk ez téb e n m ég fen n álló h ad á llá sait az eg y h á z az au to n ó m ia ú jfajta érték elésév el kén y szerű m ó d o n p ró b á lta véd en i, s a h ag y o m án y o s ag g ály o k at félretév e „a világi hív ek n ek az egy h ázi korm án y zatb an való te v ő leg e s (aktív) rész esítésé t és az ezt végző jo g i sz erv ez ete t’" d efin iáltá k az au to n ó m ia -tö re k v ése k c é ljá ­ nak. A z eg y h á zi au to n ó m ia , m ely érte lem sze rű e n nem je le n th e te tt elk ü lö n ü lé st a róm ai eg y h á ztó l, nem sz o rít­ h atta m eg a p áp a vagy a p ü sp ö k ö k ju risd ic tió já t, csak is k ü lső ü g y ek re v o n atk o zh a to tt. E zt a k o n cep ció t, a k a to ­ likus au to n ó m ia k ié p íté sén e k igényét elő sz ö r 1848 m árciu sáb an fo g alm azta m eg a püspöki kar. Izg alm as k alan d o z ásra vezeti a sz erző az o lv asó t, am ik o r a re­ fo rm k o ri állásp o n to k tó l kezd v e b em u tatja a kato lik u s au to n ó m ia so rsát az e g y h á zp o litik a i tö rv én y h o záso n k eresztül a sz á z a d fo rd u ló vég ső ren d ezéséig . A k a to li­ kus au to n ó m ia k érd éséb en elfo g lalt lib erális állásp o n t a n n ak fén y éb en érth ető , hogy a polgári átalak u lás fo ­ ly am atát a kato lik u s fő p ap ság tö b b n y ire ellen ség esen sz em lélte , s e n n e k sz ü k ség eseté n h an g o t is adott. N em v életlen tehát, hogy az alsó tá b la követei az állam által k ezelt alap o k és alap ítv án y o k feletti ren d e lk ez ést se m ­ m ik é p p en sem ak arták a k lé ru sh o z ju tta tn i (a pólus m ásik o ld a lán a p ro testán s forradalm i fele k ez ete k á ll­ nak, am ely ek a v allássza b ad sá g ügyét a n em zet sz ab a d ­ sá g án a k eszm é jév e l k ö tö tték ö ssze, s az átala k u lá s leg ­ fo n to sab b b áz isá t k ép ezték ). A refo rm k o ri és 1848-as rad ik a liz m u sn a k a kato lik u s a u to n ó m ia sz em p o n tjáb ó l a k o m p ro m isszu m k e re sés sz a b o tt g átat. A sz á m ta la n fo n to s re fo rm k é rd é sse l elfo g lalt k o rm án y z at kerülni p ró b álta a konflik tu so k at. A z ö n k én y u ra lo m id ő szak áb an ugyan - m int a szerző írja - az au to n ó m ia m o zg alm a sz em p o n tjáb ó l nem volt k ed v e ző a p o litik ai k ö rn y ezet, u tóbb m égis azt látszik m e g erő síten i fejteg etése, h o sy a k ato lik u s eg y h á z n a ­ 68

g y o t lép h etett elő re az ú jraerő sö d és útján. A kato lik u s H ab sb u rg o k n ak a S zen tszék k el k eresett m egegyezése, a je z s u ita ren d v isszaállítása, a pü sp ö k i k ar reo rg an iz á­ c ió ja , a z á p rilisi tö rv é n y e k b e n m e g fo g a lm a z o tt v eszteség ek k árta lan ítása, a k o n k o rd átu m létreh o zása, a p riv ilég iu m fori ú jraig én y lése, az eg y h áz ö n ren d e lk e­ zé sé n ek elism e ré se és az isk o lai v alláso k tatás püspöki felü g y elet a lá h ely ezése m ást m utatott. Igaz, az e n g e d ­ m én y ek h atására az au to n ó m ia tö re k v ések m eg g y en g ü l­ tek, azo n b an a k ö rn y ezeti té n y ez ő k és az eg y h ázat erő sítő k o rm án y zati tám o g atás szám o s von atk o zásb an m e g v ete tte az au to n ó m ia tárg y aláso k alapjait. A konkrét sz erv ezésb en ta p asz talh ató v isszaesés u g y an ak k o r az elm életi viták felerő sö d ésév el já rt. N agy hatású liberá­ lis teo retik u s m ű v ek je le n te k m eg, u g y an a k k o r IX. Pius szab a d elv ű felfo g ást elítélő je g y z é k e t lett közzé, ami feszü ltté tette a p o lém iát, s am ely ek n ek n yom án egy o rto d o x és eg y lib erális k ato lik u s elk ép zelés k ö rv o n ala­ zó d o tt az au to n ó m iá ró l. A szerző k ro nológiai p o n ­ to sság g al h alad v égig a k ato lik u s au to n ó m iát gondozni hiv ato tt k o n g resszu so k tö rtén etén (1 8 7 0 -1 8 7 1 . 1897) és azo k o n az alk alm ak o n , am ik o r az o rszág g y ű lés ak ár ö n jo g o n , a k á r az eg y h ázp o litik ai tö rv én y ek kapcsán n ap iren d re tű zte az ö n k o rm án y z ás kérdését. K ü lö n leg es ízt ad a tö rtén eti áb rázo lásn ak a jo g filo ­ zófiai m e g ala p o zá s ö ssz efo g la lása is, am ely persze lát­ hatóan ö ssz efü g g ésb e n áll az in d o k lást ad ó világnézeti k ö tő d ésév el. V ilág o s ívvel rajzo lja m eg H erg er C sabán é a viták alak u lását, s ez ek k ö zö tt is az eg y ik le g fo n ­ to sab b tém át, a g azd aság i vo n atk o zású jo g fen n tartás kérd ését, a v allásalap ren d eltetését. M int ism eretes, vé­ gül is a k ato lik u s eg y h ázi au to n ó m ia m eg v aló sításáró l nem szü letett tö rv én y , am in ek p ersze ok a az is, hogy a két v ilá g h áb o rú közötti M ag y aro rszág o n nem kellett po litik ai fen y eg etettség g el szám o ln i. A z au to n ó m ia k érd ése a k ato lik u s eg y h á z szám ára az ö n v éd elem esz­ kö ze lett volna. A p ro testán s felek ezetek au to n ó m iáján ak kérdése m ás gyö k érzetb ő l táp lálk o zik , s h istóriája sem oly nyu­ godt, id őrendben k iszám íth ató , m int a katolikusé. A pro­ testán s felek ezetek viszo n y át u gyanis nem csupán az állam h o z képest kellett m eg h atáro zn i, de tájékozódási p o n to t je le n te tt a k a to lik u s m a g a ta rtá s és m ás felek ezetek szab ály o zása is. E m ellett a protestánsoknak a refo rm k o rb an , a polgári átalakulásban és a szabad­ ság h arcb an já tsz o tt m eg h atáro zó szerepe, áld o zatv ál­ lalása az ev an g élik u s és k álv in ista felek ezet sorsát ö sszek ö tö tte a n em zet szabad ság án ak , a fü g getlenség­ nek, a h alad ásn ak a gond o latáv al. A ’4 8-as, m ajd a '61et követő liberális k o rm án y zato k értelem szerű en tám o­ g atták a p ro testán s felek ezetek eg yenjogúsági törekvé­ seit, am ely ek n ek az eg y ik legbiztosabb b ázisa lett az au to n ó m iak érd és rendezése. U g y an ak k o r és ugyanezen ok o k b ó l a m o n arch ik u s d ik tatú ra idején nem szám íthat­ tak túl sok jó ra , inkább a m egtorlás és a büntetés szav ak k al je lle m ez h ető az a m agatartás, am ely a Leó T hun vallás- és k ö zo k tatásü g y i m in iszter nevével fém­ je le z h e tő irán y zatb ó l k ö vetkezett, s am ely leginkább a p ro testan tizm u ssal azo n o síto tt forrad alm iság elleni fel­

lépésben ragadható m eg. S zerző egy bűnügyi regény izgalm asságával áb rázo lja azt a küzdelm et, am ely a cen tralizáló ab szo lu tizm u s érdekeivel ellen tétes m agyar p ro testán sok egyházi au to n ó m iája körül gen eráló d o tt, s am ely az o ktro jált m egoldások és a so k sz o r k o rm án y za­ ti tiltás m ellett, törvén y ellen esen is ö sszeü lő zsinati tö rv én y h o zás között zajlott. A protestáns pátens m int­ egy szim b ó lu m k én t je len ik m eg ebben a történetben, am ely B écs sz á m á ra a m o n a rc h ik u s a k a ra t b e te l­ jesed ésén ek je lk é p e , a m agyarok pedig m integy háborús célp o n tk ént értelm ezték és függetlenségi k érdésnek tar­ to tták h a tá ly ta la n ítá s á t. A p ro te stá n s fe le k e z e le k esetében - ahogyan a szerző jó érzékkel kiem eli és iga­ zo lja - m á r e tn ik a i sz ö v e te k is k ö z re já ts z a n a k a vélem én y form álásban, hiszen pl. a lutheri egyházban túlnyom ó többségben lévő szlovákok - ellen tétb en a m agyarokkal - inkább lojálisak voltak a bécsi politiká­ val. A B écsben a kultusz- és igazságü g y -m in iszterek között is folyó arg u m e n tác ió hozzájárult ahhoz, hogy sikerre v ez essen a m a g y a ro rs z á g i p ro te stá n so k követelése a pátens visszav o n ására. Ezt követően lassú, de b izo n y osságra v ezető folyam atban a reform átusok első debreceni zsinatán. 18 8 1 - 1 882-ben. a M agyarországi Á gostai H itvallású K eresztyén E gy h áz alkotm ányozó zsinatán 1893-ban m egszületett a két protestáns felekezet szerv ezetére is v onatk o zó egyh ázalk o tm án y . Ha eltérő m ű fajú n ak m in ő síth etjü k a k ato lik u s és a protestáns au to n ó m iá k felv e ze tését, a harm ad ik v iz sg á­ lati zóna, ha lehet, m ég in k áb b e lté r terjed elm éb en és m élységében az elő ző kettőtől, am ely a szerző n e k nem annyira állhatott sz án d é k áb an , m int am en n y ire a te m a ­ tika k én y szerítette ki. U gyanis az iz ra eliták eg y h ázi a u ­ tonóm iája ö sszeh a so n líth ata tla n u l erő se b b en fonó d ik össze a jo g i és politikai em an c ip ác ió , illetv e a tá rsa d a l­ mi em an cipáció kérd éseiv el. A M a g y aro rsz ág ra főként 1726 után b ev á n d o rló zsid ó ság lélekszámúi 1787 és

/. A szerző és

kutatási területei

KA TUS LÁSZLÓ A MODERN MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSE__ W A & W J tO H M a r ó * tÍ M T *

1 1 1 1 .1 * 1 4

N ehéz d o lo g v olt diákként egykori ok tató munkájáról elfo g u latlan ism ertetést k é sz íte n i. Különösen nehéz, ha a szerző és m u n k ásság a az egyetem i évek m eg­ határozó élm énye volt, a mérce, a tanári és k u ­ tatói példakép so k u n k számára, akik m ajd egy évtizede m ég sz in te minden évfolyam on h allg ath attu k előadásait. A minden évfolyam nem tévedés: K atus L ászló p ro ­ fesszor a tö rté n e ttu d o m á n y u to lsó p o lih isz to ra in a k egyike, m unkássága átfo g ja a k ö zép k o rtó l n apjainkig

1910 között m eg tízszerező d ö tt, am i értelem szerű p o zi­ cio n álá st k ö v etelt m eg a g azd aság i és k u ltu rális életben, ö n k o rm á n y z a to k b a n és s z a b á ly o z á sb a n eg y a rán t. S zerző fig y elem m el kíséri a 1 8-19. századi jo g i szab á­ lyozás történ etét, a k o rm án y zati k o n cep ció k m eg v ál­ to zásán ak h an g sú ly ait, a g azd aság i szem p o n to k elő tér­ be k erü lését és ezzel a to leran cia m egerő sö d ését. H i­ teles tö rté n eté t ad ja az izraelita fele k ez et rendi országg y ű lé sek k e l k ap cso lato s erő feszítésein ek , illetőleg a rendi o rszá g g y ű lések b en (u tó b b a népképviseleti o r­ sz ág g y ű lé sek b e n ) fö lv ető d ő m egoldási jav aslato k n ak . E zen k ö zb en nem csu p án a vallási au to n ó m ia kerül te rí­ tékre, hanem a gazd aság i szem p o n to k , az asszim iláció , az id e g en e k m e g ítélésén ek k érdése is. M eggyőzően tár­ g y alja a sz erző azt a po litik ai fo ly am ato t, am elyben az 1848-as sz ab ad elv ű p o litik u so k , m ajd a m ásodik libe­ rális n em zed ék , am ely a zsid ó k jo g e g y en lő sítése irá­ ny áb a halad v a, m e g -m eg b icsak o lv a a k o n zerv atív -k e­ resztén y ellen álláso n , társad alm i elő ítéletesség en elv e­ zetett az 1849. évi n ép k ép v iseleti o rszág g y ű lés tö rv é­ n yéhez, a m o n arch ik u s d ik ta tú ra rendeleti úton történő ap ró b b szab ály o záso k o n át a zsid ó em an c ip ác ió ü g y é­ ben elfo g a d o tt 1867:17. tc-ig. A z E ötvös által fém ­ je lz e tt k o n ce p ció te lje sed e tt be az 1868-ban szervezett izraelita k o n g resszu s által elfo g ad o tt, m ajd utóbb az askenazi és szefárd o rto d o x o k k id o lg o zta szervezeti sza­ b ály zataiv al. A fenti tém án ak ez a fajta, jo g tö rté n eti ö sszefo g ­ lalása m in d m o sta n áig h ián y zo tt a szakm ai p alettáról, de talán ennél is fo n to sab b , hogy a laikus, illetve elk ö te­ lezett m unkák elfo g u lt vagy m eg alap o zatlan h ied elm e­ ivel szem ben eleg á n san p ártatlan , ennél fogva valóban arán y o s és szisztem a tik u sa n áttek in tő m unkát tett le H erg er C sab án é az asztalra. A ján lo m szak értő n ek és é r­ d ek lő d ő laik u sn ak eg y arán t. M e z e y B a rn a

A h o sszú refo rm k o rszak nyom ában Katus László: A modern M agyarország születése. M agyarország története 1 7 1 1 -1 9 1 4 Pécs, Pécsi Történettudom ányért Kulturális Egyesület, 2009, 6 0 9 p. ISBN 9 7 8 -9 6 3 -0 6 -7 9 6 1 -9

az eg y e te m es és m ag y ar kö ztö rtén et, a m űvelődés- és e g y h á z tö rté n e t, a g a z d a sá g - és tá rsa d alo m tö rtén e t, illetve a tö rté n ettu d o m án y se g éd tu d o m án y ain ak : első ­ so rb an a k ö zg a zd aság tan n ak és a történeti statisztik á­ nak, az in fo rm atik án ak , v alam in t a k arto g ráfián ak szá­ m os terü letét. M in d ezek et n em csak kutatni, hanem

átad n i is kív án ta d iá k jain ak , ak ik n ek csak eg y része tö rté n ész , m ert sz ám o s m ás tu d o m á n y te rü le trő l is fe l­ v ették az óráit. N ev etv e ta n íto tt, so k sz o r ö n iro n ik u s stílu sb an , s n ála a v izsg a sem sz ám o n k é ré s, han em az o k ta tás része volt, hogy ú jabb és újabb ö ssz efü g g ése k et láttasson m eg, vagy csak hogy elg o n d o lk o d ta ssa a v iz sg áz ó t az adott tételen . G o n d o lk o d ta tn i akart, érd e k lő d ést felkelteni. T an ári m u n k ája során m in th a e m ásfél év ezred d el k o rá b b a n S z e n t K o lu m b á n ró l írt so ro k v e z é re lté k vo ln a: „ m indenfelé szétszó rta K risztus tüzet, nem

törődve a tűzvésszel, m ely nyom ában támadhat. ” S o k d iá k ja volt, de le h ete tt vo ln a tö b b is, ha m ás idők já rn a k , s m o zg alm as életé t teljes m érték b en az o k ta tá s­ nak s z e n te lh e ti.1 T alán az sem v életlen , hogy csak egy év tize d d el ez elő tt láto tt h o z z á nagy ö ssz eg z ő m u n k á i­ nak m e g írásáh o z. A 2 0 0 0 -b en m e g jelen t A középkor története2 szerte az o rszá g b an kötelező vagy aján lo tt iro d alo m a tö r­ tén ész k ép z ésb e n . K atus p ro fe sszo r u g y an is újszerűen . fo rráso k ra ép ítv e és az á lta la m ű v e lt szám o s tudom ány terü let m ó d sz erein ek b irto k áb an in te rd iszcip lin árisán , u g y an a k k o r ren d k ív ü l o lv a sm á n y o s m ódon d o lg o z ta fel a k ö z é p k o r történetét, eg y é rtelm ű v é téve. hogy m inden tév h it ellen é re e k orszak: a fé n y lő (nem pedig: sötét) középkor nélk ü l nem lett vo ln a ren e szá n sz, m ajd felv i­ lág o so d ás. A z eg y e te m es k ö zé p k o rtö rtén et m e lle tt k ezdetektő l fo g v a fo g lalk o zo tt a m a g y ar 1 8 -1 9 . század d al, ezen b e lü l a d u a liz m u s k o rs z a k á v a l, tö b b e k k ö z ö tt a k ieg y ezéssel, a n em zetiség i k érd éssel, e g y h á z tö rté n e t­ tel, H o rv á to rszá g g al és a H atá rő rv id é k stá tu száv al. E te rü le te n m á ig m e g h a tá ro z ó a la p m u n k á k ö s s z e á l­ lításáb an és m eg írásáb an vállalt sz erep et, m int példáu l a M agyar történeti bibliográfia 3 vagy a M agyarország története 4 (a „ T ízk ö te tes” ), ú jabban ped ig a M agyar K ódex? E g y es ta n u lm á n y ait itthon és k ü lfö ld ö n több tu d o m á n y ág b a n is fo ly am ato sa n h iv a tk o zz ák .6

II. A z ú j M a g y a ro rs z á g szü le té sé n e k ú j s z in té z is e É v ek ó ta k észü lt eg y m a g y ar ú jk o rtö rtén eti szintézis m eg írására, am ely b en ko m p lex vizsg álat alá veheti a 19. sz á z a d o t, an n a k e lő z m é n y e it, s a m e ly b e n é v tiz e d e k e n ál g y ű jtö g e te tt fo rrá s a it eg y á tfo g ó tö rtén eti m u n k áb an sz o k atlan u l, le g tö b b szö r m aga által sz ám o lt ad ato k k al és szám so ro k k al egészíth eti ki. Ez a g azd aság tö rté n eti sz em léle tm ó d ad ta m eg a kutatás kereteit, hiszen te n d en c iák ra, tren d e k re fig y elv e je lö lte ki az 1 7 1 1 -1 9 1 4 közti k o rsza k h atá ro k a t. K észült egy k o m o ly e lő ta n u lm á n y is, h á ro m é v v e l e z e lő tt, az A k ad ém iai K iadó M agyarország története1 cím ű kötete sz ám ára, h aso n ló időbeli k eretekkel. íg y je le n t m eg, 2 0 0 9 ő szén a K önyv - így n ag y ­ betű v el - m ert eg y sze rre szól d iá k h o z és tanárhoz, érd e k lő d ő la ik u sh o z és szak m ab éli k u ta tó h o z egyaránt.

L etisztu lt fo g alm ai, tag o lása, ad a tg azd ag ság a m ellett is o lv a sm á n y o s v o lta teszi lehetővé, hogy a tö rtén ettu ­ d o m án y iránt érd ek lő d ő k sz éleseb b k ö re is szakkönyvk én t vagy szab ad id ő s o lv a sm á n y k én t forgathassa. A k i K atus p ro fe sszo r elő ad á sait h allgatta, annak a kö n y v b eszél is: hallani h an g ját, péld ak én t beszúrt, m a g y a rá z ó tö rté n e te it, a m e ly e k rév é n az id ő sík elm o só d ik - szin te n éhány év század d al k orábban é re z ­ zü k m a g u n k at, hiszen a szerep lő k eg y -eg y jó l sikerült v o n ással m e g elev en ed n ek a lapokon. S nem csak az eg y es em b er, m ag a a k o rszak is kézzel fo g h ató k ö zel­ ség b e k erü l, k ö szö n h ető en a szerző hitv allásán ak : a so k szó lam ú tö rtén elem A n n ales-i hag y o m án y án ak . E n n ek lén y eg ét T a n á r úr töm ören m eg is fo g alm az­ ta: ...... a történeti élet valam ennyi területe szerepet já t­

szik: a gazdaság, az életszínvonal, a társadalm i normák és elvárások, a kultúra, a tudom ány és technika fejlődése, és még sok minden eg y éb .”* A sokszólam egy sz em léletm ó d , am ely n ek révén a tö rtén ettu d o m án y k ü lö n b ö z ő terü letei és seg éd tu d o m án y ai által az adott k o rszak k o m p lex , életszerű v izsg álatára nyílik lehe­ tőség. Ez m an ap ság általáb an csap atm u n k a, e m o n o g rá­ fiát v iszont eg y ed iv é és p atin ássá teszi, hogy a benne lévő ö sszes kottát eg y ze n ész já tssz a le, aki egyben a k arm e ste r is. A so k sz ó lam ú ság azo n b an nem csak h o rizontálisan, h an em v ertik álisan is v álo g at az eszk ö zö k b en : a helyi esem é n y ek e t m e g p ró b álja g lo b ális fo ly am ato k b a, tág ab b ö ssz efü g g ése k b e ág y azn i, ha kell. m ik ro szin tre ere szk ed ik , ha viszont arra van szü k ség , a m agasból kö­ zelít rá a tém ára. T alán ép p en ezért, a m ég m in d ig újszerű m e g k ö ze­ lítésért tarth at sz ám o t e kön y v a jo g tu d o m án y , s azon belül a jo g tö rté n e tírá s érd e k lő d ésé re is. A vizsgált két év század , „egy hosszú, folyam atos reform korszak ”l) hazai ö ssz efü g g ése it értelm ezi újra, m ik ö zb en m ellé te ­ szi a ciszlajtán te rü lete k tö rtén etét, vagy ak ár táv o lab b ­ ra is kitekint. N em csak a jo g i m u n k ák b an m éltatlanul m ellőzött g azd aság - vagy társad alo m tö rtén eti ad ato k teszik e m u n k át k ü lö n leg essé, h an em az is, hogy szám talan h a­ zai jo g sz a b á ly t v izsg ál keletk ezési h átterü k és hatásuk b em u tatásáv al. U g y an ak k o r nem csu p án jo g tö rté n eti, hanem b ő ­ ség es - tö rté n ész tollából szo k atlan m en n y iség ű alk o tm án y tö rtén eti részek et is találh atu n k . N em v élet­ lenül, h iszen ez a k o rszak alap v e tő en jo g á sz n e m ­ z e d é k e k re é p ü lt, a k ik n e k lá tá s m ó d já t, p ro b lé ­ m a m e g o ld ó -k é sz sé g é t első so rb a n jo g i m ű v eltség ü k b efo ly áso lta. A je le n tő se b b köztörténeti esem én y ek ép p en ez ért neh ezen len n én ek értelm ezh ető ek alk o t­ m án y tö rtén eti és jo g tö rté n e ti részek nélkül. A 18. és a 19. század i k o rm án y zattö rtén eti áttek in ­ tések az o n b an m ás o k b ó l is elg o n d o lk o d tató ak . Egy tö rtén ész a jo g tö rté n e t által viszonylag jó l kutatott k o rszak b an m it lát h aso n ló an és m it m ásként, s leg in ­ k áb b m iért, m int a jo g v é g z e tt k o llég ák ? H a ezen részek h iv atk o zásait n ézzük, talán v álaszt k aphatunk azokra a k érd ések re is, h o g y vajon m ely k u tatásain k at, m ilyen

Jog

történeti szemle

irán y b ó l, m ilyen kapcso ló d ási p o n to k m entén tu d n á h aszn o sítan i a m a g y ar történetírás. S o k szó esett m ár korábban is a két tu d o m án y ág eg y ü ttm ű k ö d é sérő l és k ö lc sö n h atása iró l. ím e, egy refe­ ren ciam u n k a, am ely et v ég ig o lv asv a talán választ k a­ punk arra, hogy m elyek azo k a terü letek , ahol további, esetleg m ás sz em p o n tú v iz sg álato k ra lenne szü k ség a mi részü n k rő l, s hol se g íth e tn e a k ö zö s k ö rb ejárás, egy vita az eltérő állásp o n to k m e g értéséb en vagy m ely té ­ m áknál „nem e n g e d h etü n k a ’4 8 -b ó l” , s hogyan és m i­ ként tu d ju k ezt a tö rté n etírá sb an m egjeleníteni. E k ö ze lítésh e z, k ö ze le d ésh e z, k ö rb ejá rá sh o z K atus p ro fe sszo r tö b b fogó d zó t is ad a kezünkbe. A sz ö v eg ­ ben igen sok az idézet, am elynél a sz erző könnyen elérh ető fo rrásm u n k ák h iv a tk o zásáv al tö rek ed ett egyegy k érd és árn y a ltab b m e g k ö ze líté sére. U g y an a k k o r h atalm as szak iro d alm i ism erete it m eg szű rv e - felso ro l­ ja az utóbbi kétszáz év történ etév el fo g lalk o zó tö rté n el­ mi alap m u n k á k at is (a legújabbakat is id eértve), a m e ­ lyek a k á r egy jo g tö rté n e ti p ro b lém a vizsg álatán ál k iin ­ dulási alap ot kép ezh etn ek . N éhol e m u n k ák ra épít, ö sszeg ez, m áshol a z o k m e g állap ítása it g o n d o lja to ­ vább, so k sz o r azo n b an - p ont szem léle tm ó d já n ál fogva - teljesen ú j utat jelöl ki. E zen já rv a a két v ezérfonál: refo rm k o rsz ak és m o­ d ern izáció , ezek fog lalják eg y ú ttal k ere tb e is ezt a két év század o t, am ely a ko ra újk o rb ó l a m o d ern k o rb a ível ál. M a g y aro rszág - h iáb a m ondták ki tö rv én y b e n tö b b ­ ször is k ü lö n á llá sát - és a M a g y aro rszág o n z a jló fo ly a­ m atok az o nban ebb en a k o rszak b an csak a H absburg B irodalom k eretein belül érte lm e zh e tő k , ezért a T an á r úr m in d v ég ig utal az itteni esem é n y ek m ásik b iro d a ­ lo m részre g y ak o ro lt h atásaira vagy éppen fordítva: ottani tö rtén ések itt m eg jelen ő ered m én y eire. A kö n y v két részből tevődik ö ssze, am ely ek k ro n o ló ­ gia szerint a szatm ári békétől a v ilá g h áb o rú kitö réséig két a lk o rs z a k o t ö le ln e k fel: 1 7 1 1 -1 8 4 8 , ille tv e 1 8 4 8 -1 9 1 4 között. E zen belül K atus p ro fe sszo r te m ati­ kus m e g k ö ze líté st a lk alm az v a já rja körül a k ö ztörténet, eg y h áztö rténet, g azd aság - és társa d alo m tö rtén e t, vagy a rendkívül ö sszetett n em zetiség i k érdés p ro b lem atik áját. Egy tö b b m int hatszáz o ld a las m unkát, am ely szin ­ tézisjellegénél és k o m p lex itásán ál fogva eg y újabb akadém iai d o k to ri érte k ez ésk é n t is m eg álln á a helyét, lehetetlen eg y rövid ism ertetésb en részletek b e m enően elem ezni. E gy rövid ö ssz efo g la lást, su m m ázatn ak is beillő b ek ezd ést azo n b an m on d jo n el m aga a szerző: „E z az 1711 -tői 1914-ig tartó nagy k o rszak két alkorszakra o szlik. 1711 és 1848 kö zö tt a m o d e rn izác ió a rendi stru k tú ra keretei közt folyt, az u tolsó é v tiz e d e k ­ ben erő sen felg y o rsu lv a . M a g y aro rsz ág állam fo rm á ja ebben az alk o rsz ak b a n m ég to v áb b ra is rendi képvise-

leti m onarchia. A v álto zatlan politikai stru k tú ra keretei k ö zö tt az o n b an m egértek a polgári átalak u lás g azd asá­ g i-tá rsa d alm i, s m ég inkább tu d ati-k u ltu rális feltételei. 1848-ban a polgári forradalom - am i való jáb an legális k eretek k ö zö tt v ég b em en t polgári átalak u lás volt sz é tz ú z ta a ren d i-feu d ális stru k tú rát és létreh o zta a tő k és g azd aság i fejlő d és és p o lg áro so d ás in tézm én y es és jo g i k e re te it. E k k o r v eszi k e z d e té t a p o lgári M agyarország tö rtén ete. 1848-ban nap iren d re kerüli a H ab sb u rg B iro d alo m szerk ezeti átalak ítása, p o litik ai­ k o rm án y zati stru k tú ráján ak m o d ern izálása is. A z 1860as év ek b en eg y re in k áb b n y ilv án v aló v á vált, hogy a M o n arch ia szerk ezeti refo rm ján ak eg y etlen já rh a tó útja a m a g y ar k o n cep ció , a dualizm us elfo g ad ása. A z 1867. évi k ieg y ezéssel k ezd ő d ik a dualizm us kora. a g yors g azd aság i n ö v ek ed és, a ku ltu rális fejlő d és és a p o lg á ro ­ so d ás k ie m elk ed ő időszaka. D e e k k o r kezd ketyegni a n em zetiség i k érd és id ő zített b o m b ája is. hogy az első v ilág h áb o rú révén g y ú jtó szik rát kapva, szétro b b an tsa a tö rtén elm i M ag y aro rszág o t, s az eg ész so k n em zetiség ű M o n a rc h iát.” 10 C sak n éh án y sorról van szó, m ég is m ennyi kérdést, fo g aim at vet fel eg y jo g tö rtén ész szám ára! Rendi k ép ­ viseleti m o n arch ia, a p o lg áro so d ás in tézm én y es és jogi keretei, a H ab sb u rg B iro d alo m po lg ári-k o rm án y zati stru k tú ráján ak m o d ern izálása, a d u alizm u s altern atí­ v an élk ü liség e - csak ezek rő l a k érdésekről je len tő s m en n y iség ű cikk és m o n o g ráfia szü letett az elm ú lt két év tized b en jo g tö rté n é sz e k tollából! S m ég nem is sz ó l­ tunk a refo rm k o rró l, am ely et o lv a sás után talán meg k e lle n e k e ttő z n ü n k : kis ( 1 8 2 5 -1 8 4 8 ) és nagy (1 7 1 1 -1 9 1 4 ) refo rm k o rszak ra!

III. H o g y a n to v á b b ? El kell olvasni ezt a m unkál, tö b b sz ö r is, s átg o n d o l­ ni e m o zg alm as kél év század tö rtén etét, s enn ek alapján ú jraérték eln i hazán k je le n é t, jö v ő b e li leh ető ség eit hiszen a száz év v el ez elő tt létrejö tt polgári M agyaro rszág jö v ő jé t csak a m ú lt b eh a tó ism eretéb en lehet b iz­ tos alap o k ra ép íten i. L á th a ttu k , h o g y e g y k o r a jo g á s z k é p z é s m ilyen szerep p el b írt az o rszág irányítása, m ű k ö d ése sz em p o n ­ tjáb ó l. A je le n b e n sin cs ez m ásképp, ezért különösen fon to sn ak tűnik, hogy a k ép zés során az általáb an m eg ­ lév ő tö rtén elm i érd e k lő d és ne alu d jo n el. A z éb ren tartás a jo g tö rté n e ti k u rzu so k feladata, am ely ek irodalom listájáb a rem élh ető leg h am aro san ez a könyv is bekerül m ajd. D o m a n ic z k y E n d r e

Jegyzete k ------------------------------------------------------------------1K;iius László életpályáját lásd bővebben: „Meghallani a sok­ szólamú zenél, az emberi történelmet". (Századvég, 45, 2007, 123-172. p.). 2 Katus László: A középkor története (Pécs, Rubicon-Pannonica, 2000. 391 p.)

1Magyar történeti bibliográfia. 1825-1867. Szerk.: I. Tóth Zoltán (I-Ill.), Kemény G. Gábor. Kalus László (IV. kötet) (Budapest, 1950-1959) 4 Magyarország története. 6/1-2. (1848-1890). Szerk.: Katus László (Budapest, Akadémiai, 1987), illetve Magyarország

története. 7/1-2. (1890 1918). Szerk.: Mucsi Ferenc (Budapest.

Akadémiai, 1978; gazdaságtörténeti és nemzetiségi fejezetek). 5 Magvar Kódex. 3-5. kötet. Társszerző (Bp., Kossuth. 2000-2001) 6 Ezekből közöl válogatást: Nagy Mariann-Vértesi Lázár (szerk.): Sokszólamú történelem (Pécs. PTE, 2008, 461 p.).

M a g y a r alk o tm án y - és jogtörténeti k é z isz ó tá r Pomogyi László: M ag yar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár Budapest, M-érték Kiadó Kft., 2008, 1343 p. ISBN 978 963 9 889 23 1

szerző , P om ogyi L ász ló neve ism eretes m in d a ­ z o k elő tt, ak ik az utóbbi n egyed sz áz ad b an az E L T E Á llam - és Jo g tu d o m án y i K arán jo g tö rté ­ neti stú d iu m o k at h allgattak: 1983 és 1999 között m a­ g y a r jo g tö rté n e te t tan íto tt, ezt kö v ető en egy etem i d o ­ c e n sk é n t az eg y e te m es jo g tö rté n e t tanára. M ár h allg a­ tó k én t is részt vett b ib lio g ráfiák ö ssz e á llítá sá b a n ,1 k an ­ d id átu si fo k o zato t (C S c) 1990-ben szerzett. K özben részt vállalt eg y , részben a M árkus D ezső -féle, azó ta sem felü lm ú lt lexikon m ég h aszn á lh ató co n c ep tu sain , részb en az ú ja b b jo g i fo g alm ak ö tv ö zésén alap u ló , a m ag a korában h iá n y p ó tló e g y k ö tete s általán o s jo g i lex ikon sz e rk e sz té sé b e n .2 E zek m ellett m e g jelen tetett eg y m o n o g ráfiát a polgári kori M a g y aro rszág c ig á n y ü ­ g yi ig a z g a tá sá ró l,3 egy m ásik at az u g y an c sa k a polgári M a g y a ro rs z á g id ő k ö ré b e n le já ts z ó d ó sz e g é n y ü g y i fo ly am ato k ró l, v alam in t a községi illető ség rő l.4 R észt vett egy m a g y ar jo g tö rté n e ti fo rrásg y ű jtem én y ö ssz e á l­ lítá sá b a n is.5 S z e rk e s z tő je v o lt a C orpus Juris H ungáriái m illen n iu m i em lé k k ia d á sa C D -R O M -v álto z atá n ak .6 A z eg y e te m es állam - és jo g tö rté n e te t tá r­ g y aló ta n k ö n y v polg ári kori k ö te té b e n 7 a b ü n tető jo g és a b ü n te tő eljárásjo g tém ak ö rérő l írt.8 M a g áh o z a k éz isz ó tár m ű fajh o z h aso n ló a n em ­ rég iben m e g jelen t általán o s jo g i fo g alo m tár.9 A recenz e álan d ó m u n k a azo n b an egy ad o tt szak terü let, a m a­ g y a r jo g tö rté n e t és a k a p c so ló d ó segéd- és k ie g ész ítő tu d o m á n y o k által h aszn ált fo g alm ak at (ille tv e azok egy je le n tő s h án y ad át, n agyjából 3 0 0 0 sz ó m ag y a rá za to t) g y ű jt egy b e. A z ö ssz eá llító m aga is e m líti,10 hogy az 5 .2 0 0 .0 0 0 karak terb ő l álló v askos k ö te th ez 800 p u b ­ lik ációt k ellett átn ézn i, am ely e k közül 4 5 0 m u nka volt h a szn o síth ató történeti kútfő g y an án t. A feld o lg o zás k o rsza k h atá rá n ak m e g h ú zá sak o r a sz erző nem e lé g e d ­ hetik m eg az 1945. év , vagy az újabb sz o k áso k szerin t az 1956. év k icö v ek e lésé v el, hanem , ahol lehet, az e zred v ég i ren d sz erv áltás (1 9 8 9 -1 9 9 0 ) év k ö ré ig tolja ki a kötet szellem i h o rizo n tján a k határait. A cím sz av ak

A

7 Romsics Ignác (szerk ): Magyarország története (Budapest. Akadémiai. 2007. 488-773. p.) 8 In: Nagy Mariann-Vértesi Lázár: i. m.. 458. p. 9 Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711 1914 (Pécs, 2009. 11. p.) 10 Katus. 2009. 13. p.

tö b b ség e 2 -3 0 0 0 k a­ rakter, de a leg n a­ g y o b b c ím sz ó sem h o ssz ab b 5 0 0 0 k a­ ra k te rn é l. N éh án y tu cat fogalm i k ifej­ tés lép csak túl a te r­ je d e lm i k ere tek e n , ily en a 'K ir á ly ', v ag y a 'F ő k e g y ú ri j o g ’. H a a cím sz a­ vak sz e rk e z e té t fi­ g y e le m b e v esszü k , m in d e n k é p p m eg kell em líten i, hogy az ö sszeállító az egy jo g in téz m én y - egy cím szó elvét követi. Ez alól kivétel a ’m e g y e ', am elly el a 'K irá ly i v árm e­ g y e ’, 'N e m e si v árm e g y e’, 'P o lg á ri v árm e g y e’, tov áb b á a ’T ö rv é n y h a tó sá g ’ cím sz av ak alak jáb an , eg y -eg y tö r­ téneti k o rszak v iszo n y ait leírva, eg y ü tt ad n ak egységes k ö rk ép et. N agy ö rö m ü n k re, az eg y es cím szav ak h o z rö v id íte tt szak iro d alm i u talások tarto zn ak az oldalszám feltü n teté sé v el, s az ö sszeállító külön m egjelöli a kap ­ cso ló d ó c ím sz av ak a t is. A nagy k érd és term észetesen az, hogy a cím szav ak b an fo glaltak csu p án több (néha eg y etlen ) sz ak iro d alo m b an foglalt an y ag o k átvételei-e, vagy az ö sszeállító ö n álló kutatási ered m én y eit is tartal­ m azzák -e (ily en elv árás persze fel sem m erülhet m ind a 3 0 0 0 cím sz ó v o n atk o zásáb an ). T erm észetszerű leg a tech n ik ai feltételek m eg v álto zásáv al (szem ély i szá­ m ító g ép ek , lap o lv asó k m eg jelen ése, a W ik ip ed ia k iala­ k u lása) is elm o n d h ató , hogy az eg y szem ély es v állal­ k o zás m in d en k ép p en em b erfeletti m unkát takar. Jelen e setb en a recen zen sn ek nem volt m ódja a cím szav ak tö red ék e esetéb en sem a fo rrásv izsg álatra. M in d en ­ esetre tén y . hogy a jo g tö rté n é sz e k , jo g h a llg a tó k ezt a m űvet n em zed ék ek en k eresztü l forgatni fogják. F i­ g y elem b e kell venni, hogy a kötet cím e tükrözi azt a nézetet, hogy az E L T E Á llam - és Jo g tu d o m án y i K a­ rának stru k tú rájáb an a m ag y ar jo g tö rté n e t körében az első félév b en m ag y ar alk o tm á n y tö rtén e tet (tu lajd o n ­ kép p en : alk o tm án y -, állam - és korm án y zattö rtén etet) o k tatn ak , és a m ásodik félév b en kerül so r a jo g tö rtén et (az eg y es fő b b jo g á g ak : az alaki és anyagi büntetőjog, m ag án jo g , és k ö zig azg atási jo g tö rtén ete) oktatására. V iz s g á lju k m eg a k é z ik ö n y v fo rrá s je g y z é k é t!11 (E zen felül a kö tetb en te rjed elm es ’Jo g fo rrásm u ta tó ', valam int 'R ö v id íté s e k ’ cím m el rö v id ítésjeg y zék talál­

Jog

történeti szemle V — /

h a tó .)13 A fo rrásjeg y z ék b ő l az tűnik ki, h o g y E rdélyi L ászló (1 8 6 8 -1 9 4 7 ) b encés sz erzetes, m ű v e lő d éstö rté­ nész, eg y etem i tanár, az M T A levelező tagja (1905), a S zegedi T u d o m á n y eg y etem rek to ra (1 9 3 6 -1 9 3 7 ) az a jo g tö rté n é sz , akit a k ötet a legtö b b et idéz (kilenc m űvével van jelen). A szem ély talán m e g lep ő , hiszen ez a sz erző m a m ár szin te csak a jo g tö rté n é sz e k és a kö zép k o rász sz ak e m b erek állal ism e rt.14 M in d en esetre ta g ad h atatlan , hogy E rdélyi két fon to s jo g tö rté n e ti m unkája m é ly sé g tek in te téb e n nem felü lm ú lt m a sem középkori tö rv én y ein k tö rtén etére nézvést, ha a m ó d ­ szertan és a rész let-m e g állap ításo k o ly k o r v itathatók is.|S T o v áb b m en v e: h iá n y o sság k é n t em líte n d ő , hogy az ism ertetett k ö tet csu p án m ag y ar n yelvű fo rráso k a t tün­ tet f e l.16 U g y an a k k o r a rec en ze n s sz em é ly éh e z k ö zelál­ ló k ö zig azg atással fo g la lk o z ó kön y v ek b ő l szép v álo ­ gatást kínál a fo rrásjeg y z ék , legfeljeb b o ly a n kisebb, és jó szerév el alig ism ert közig azg atási szerzők h iá n y o z­ nak. m int B arta L ászló. K ibédi B iasini D om okos, M óczár E le m ér vagy R üblein R ichárd, eg y e b ek b e n (is) a források cím ei péld ásan so rak o zn ak a kézik ö n y v la p ­ jain. (A zonban nem szab ad elfe led k ezn ü n k arról, hogy nem jo g i b ib lio g ráfiát o lv a su n k , hanem jo g tö rté n e ti kéziszótárat.) K ülönösen k ie m elen d ő , hogy 1945 utáni állam ig azgatási jo g i eg y etem i je g y z e te k is m e g talál­ hatóak a fe lso ro lá sb a n .17 (E z azért fo n to s, m ert je le n le g a k ö n y v tá ra k n em íté lik ez e n n y o m ta tv á n y o k a t g yűjtőkörbe ta rto zó n ak , és nem kizárt, hogy lassan ki is esnek a k ollek tív tu d o m á n y o s em lék ezetb ő l.) A k ö v etk ező feladat n éhány cím sz ó m egvizsgálása. Én itt a le g fo n to s a b b k ö z jo g i-k ö z ig a z g a tá s i c ím ­ szavaink v izsg álatát tudom elk ép zeln i részben a te rje­ delmi k eretek ok án , részb en azért, m ert ezek re van jo b ­ ban rá lá tá so m . M in d e n e se tre e lm o n d h a tó , h o g y a könyv n agyon is nag y ív ű m erítés, m ég ha a szerzőösszeállító szerint „A c ím sz ó k ata ló g u s ö ssz eá llítása term észetesen m agán h o rd o zza a sz u b jek tiv itás jeg y eit: szakmai ism erete im , o lv a so ttsá g o m , sz e rk e sz tő i és egyetemi o ktatói ta p asz talata im alapján állíto ttam ö ssze a fe ld o lg o z a n d ó c ím sz a v a k listá já t [ . . . ] . ” 18 É n a m egvizsgálandó c ím sz av ak n a k az aláb b ia k at g o n d o ­ lom: 'H ite le sh e ly ’ (4 3 3 ^1 3 5 . p.); ’M e g y e ’-cím sza v ak (’Királyi v á rm e g y e ', 5 8 9 -5 9 0 . p.; 'N e m e si v árm e g y e’, 8 0 4 -8 0 6 . p.; 'P o lg á ri v á r m e g y e ’, 9 6 4 - 9 6 6 . p.; ’T örv én y hatóság’, 1137. p.; ’V árm e g y e’, 1211 p.); ’Szent K o ro n a -e sz m e’ (1 0 7 0 -1 0 7 2 . p.). A ’H itelesh ely ’ (locus c re d ib ilis au th en ticu s) cím szó figyelem rem éltóan sz erteág azó , teljes körű leírást ad. A latin rítusú róm ai kato lik u s k áp talan o k és konventek által végzett, k ö zjeg y z ő ih ez h asonló, k ö zh itelesség biz­ tosítására irányuló tev ék e n y ség je le n ik itt m eg: részben oklevél-kiállítás, illetv e d íjfiz e té s ellen é b en hiteles

m áso lat (pár) k iállítása m ellett a peres eljáráso k b an tan ú k ih allg atási te v ék e n y ség , v alam in t az isten ítéle­ te k k e l k a p c s o la to s te e n d ő k e llá tá s a ta rto z o tt ide. P om ogyi rám u tat arra, hogy a szak iro d alo m az egyes k áp talan o k és k o n v en tek szám át eltérő en határozza m eg, és fel is so ro lja ezek listáját. A m in d en részletre k iterjed ő cím szó az érd e k lő d ő k szám ára igen becses forrás. A m e g y e-cím szav ak v o n atk o zásáb an jó ötlet volt a k o rszak o k szerinti szétv álasztás, illetve egy rö videbb ’V árm e g y e’ cím sz ó m eg alk o tása. A tö rv én y h ató ság az ítélkezési jo g g a l felru h áz o tt helyi és területi szerveket je len tette. A királyi v árm eg y e esetéb en fontos, hogy végleg esen m a sem eld ö n tö tt, hogy m en n y ib en kell ide­ gen m inták után létrejött fo g alo m ra, vagy valam ilyen helyi e lő z m é n y e k n élk ü l k ia lak íto tt, sajáto s in té z­ m én y re g o n d o ln i. A ’N em esi v árm e g y e’ cím szó rész­ letesen elem zi az in tézm én y történeti k ialakulásának útját, illetv e m ű k ö d ését. A n em esi v árm egyét 1870-től v álto tta fel a 'P o lg á ri v árm e g y e’. Itt az ö ssz eá llító rész­ letesen fo g lalk o zik a tém ak ö ri sz ab ály o zó n agyobb szá­ m ú jo g s z a b á lly a l, és részletesen elem zi a várm egyei szerv ek et is. A ’S zen t K o ro n a -e sz m e’ cím szó h aso n ló an fontos sa ro k p o n tja a m a g y ar jo g tö rté n etn e k , m int a történeti alk o tm án y . E z a cím sz ó is k itűnően ö sszefo g lalja tár­ g yát. A sa játság o sán m a g y ar k ö zép k o ri jo g fo g alo m , a m ely n ek alap ján a m ag y ar királyok Szent K oronáját jo g i szem ély iség g el ruházták fel, jó l m egism erhető eb b ő l a m u n k áb ó l. A cím sz ó u to lsó m o n d ata a k ö ztár­ sasági állam fo rm áró l szó ló 1946. évi I. te. k ib o csátásá­ val a tan v ég leg es m eg szű n térő l ír, azo n b an a Szent István állam ala p ítá sán a k em lék érő l és a S zent K o ro n á­ ról szó ló 2000. évi 1. tv. arra utal. hogy ez m ég sin cs így (b ár ez a tö rv én y a k éziszó tár időkörén kívül esik). N ém i h iá n y érze tem van am iatt, hogy a m ag y ar tö rtén eti alk o tm á n y nem kapott k ülön cím szó t, bár az ’A lk o tm á n y ’ cím sz ó (28. p.). to v áb b á a ’S arkalatos tö rv é n y e k ’ u ta ló -cím szó által h iv a tk o zo tt ’A lap tö r­ v é n y ’ cím sz ó (2 4 -2 5 . p.) tartalm az relev án s ism ere­ tek et a té m ak ö rt illetően. (M eg jeg y zen d ő , hogy az A l­ k o tm án y cím sz ó a korai alk o tm án y o k felsorolásánál elfeled i em líten i a lengyel alk o tm án y t [1791. m ájus 3.], am ely m a g y ar fo rd ításb an is m eg jelen t a 19. század fo­ lyam án eg y fo ly ó irat h asáb jain .) A k ö n y v rő l ö sszefo g lalásu l elm o n d h ató , hogy m in­ d en k é p p en fo n to s d ara b ja a hazai jo g tö rté n eti kézi­ k ö n y v ek n ek . A terjed elm es, eleg án s k arto n k ö tésb e k ö ­ tött m ű nem h iá n y o zh a t a jo g h a llg a tó k , jo g tö rté n ész ek , érd e k lő d ő k p olcáról.

Kői Gyula

Jegyzetek______________________________ 'Illés Krisztina-Pomogyi Lás/ló: A „Századok" című folyóiratban megjelent publikációk állam- és jogtörténeti bibliográfiája 1867-1981 (Állam- és Jogtörténeti Bibliográfiák 3. - Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest, 1982. 56 p.); Pomogyi László: A ma­ gyarországi cigányság történetének válogatott bibliográfiája. (Ál­

lam- cs Jogtörténeti Bibliográfiák 5. - K. n.. Budapest. 1983. 16 p.)

: A Márkus-féie lexikon: Márkus Dezső (szerk.): Magyar jogi lexikon. I—VI. kötet (Pallas. Budapest. 1898-1906. VI. 806 p.: 920 p.: 924 p: 912 p: 890 p: 1180 p.). A Pomogyi-féle lexikon: Jobbágy Zsuzsa-P. Gál Gabriella-Pomogyi László (összeáll.): Jogi lexikon. Szerk.: Pomogyi I.ás/ló (Unió. Budapest. 1992. 631 p.) A II. világháborút követően, de a rendszerváltozás előtt látott

napvilágot az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete gondo­ zásában egy jelentős összefoglalás, amely elnevezéséből következően a lexikoncikkek tömörségén túlmutatóan inkább jogági-jogfogalmi összefoglaló tanulmányokat közölt: Szabó Imre (szerk.): Állam- és jogtudományi enciklopédia I. (A-J). II. (K-Z) (Akadémiai Kiadó. Budapest. 1980. 965 p: 811 p.). A rendszerváltozási követően jelentette meg a jogutód szervezel, az MTA Jogtudományi Intézete - immár kél kiadásban is egykötetes jogi lexikonál. Az első kiadás: Lamm Vanda-Peschka Vilmos (szerk.): Jogi lexikon. (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1999, V, 645 p.). A második kiadás adatai: Lamm Vanda (szerk.): Jogi lexikon. Átdolgozott és bővített kiadás (CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2009. 726 p.). Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon (Jogtörténeti Értekezések 18. Osiris-Századvég, Budapest, 1995, 299 p.) Pomogyi László: Szegényügy és községi illetőség a polgári Magyarországon (Jogtörténeti Értekezések 24. Osiris Kiadó, Budapest, 2001, 135 p.) Béli Gábor-Bódiné Beliznay Kinga-Föglein Gizella- Horváth Attila—Máthé Gábor-Mezey Barna -Pomogyi László-Tóth Béla: A magyar állam- és jogtörténet forrásai (Osiris, Budapest, 1998. 732 p.j. Pomogyi László (szerk.): Corpus Juris Hungáriái CD. A Milleniumi Emlékkiadás CD-ROM változata (KJK-Kerszöv, Budapest. 2000) Kisteleki Károly-Lövétei István-Nagyné Szegvári Katalin-Pomogyi László-Rácz Lajos: Egyetemes állam- és jogtörténet, polgári kor. Szerk.: Rácz Lajos (HVG-Orac, Budapest. 2002, 515 p.). Pomogyi László: Büntetőjog, büntető eljárásjog (III. fejezet). In: Kisteleki-Lövétei -Nagyné-Pomogyi-Rácz: i. m. (2002), 423-474. p. Hargitai József: Jogi fogalom tár (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest. 2005, 1712 p.) Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár (Budapest. M-érték Kiadó Kft., 2008, 5. p. skk.) Pomogyi: i. m. (2008). 1321-1341. p. Pomogyi: i. m. (2008). 1267-1320. p. Pomogyi: i. m. (2008). 1341-1343. p. Sok tekintetben életében is vitatták megállapításait, ehhez néhány korabeli recenzió és vitaösszefoglaló álljon itt. Például a magyar jogtörténet-tudományban elhíresült Eckhart-vitát összefoglaló Mályusz F.lemér (1898-1989), az egyik legnagyobb életművel rendelkező magyar történész e fiatalkori írásában is rendkívüli élességgel mutat rá a vitában résztvevő Erdélyi László, Molnár Kálmán, Tomcsányi Móric, valamint a korabeli magyar történészek abbéli fogyatékosságára, hogy a korban divatos szellemtörténetet legfeljebb magyar nyelvű kivonatokból ismerik, semmint a nyugati irodalomból. Ugyanakkor helyesen rója fel Mályusz Eckhartnak. hogy csak tíz mondatban összefoglalható problémákat is két mondattá akar redukálni, és ez számos problé­ ma eredője. Minderre: Mályusz Elemér: Az Eckhart-vita (Századok, I.XV. évf., 1931, 406-419 p.) A szellemtörténetre is összefoglalást nyújt a következő nagyívű modern válogatás alábbi részlete: Dilthey, Wilhelm: Bevezetés a szellemtudományokba. In: Gyurgyák János-Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet II. (Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 136-152. p.). A közölt részlet első alfejezetének címe: A történelemfilozófia és a szociológia nem valódi tudományok. Másutt Miskolczy István közöl választ Erdélyi egy észrevételére. Ebben azt fejtegeti, hogy nem is egy­ szerű eldönteni, hogy mikor kell például egy adott intézményt külföldről átvettnek tekinteni, (mert erre ritkán van közvetlen bizonyíték), illetve mikor adnak egy már csírájában meglévő ma­

gyar intézménynek lökést a külföldi viszonyok áthatásai, vagy mikor van az, hogy a gondolat külföldi, de a megvalósítás tipiku­ san magyar. Minderre: Miskolczy István: Válasz Erdélyi László „Észrevételeire" (Századok. LXVII. évf.. 1933, 480. p.) 15 Erdélyi László: Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben (Stephaneum. Budapest, 1907, 142 p.); Erdélyi László: Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig (Szerző-Eggenberger-féle Könyv-kereskedés-Rényi KárolySzeged Városi Nyomda Rt.. Budapest-Szeged, 1942. 628 p.) 16 Itt csak röviden utalunk a tényre, hogy a magyar jogtörténetnek számos olyan régi. latin nyelvű forrásműve van. amely magyarul nem jelent meg. és eleve egyetlen kiadása van. erre csak egyetlen példát idézünk: Bartal György: Commentariorum ad históriám Status Jurisque Publici Hungáriáé Aevi Medii Libri XV. I—III. (Wigand Károly Frigyes, Pozsony. 1847, 386+216; LI+231+XLIV p.). Hasonlóan ismeretesek a hazai törvényeknek német, illetőleg angol kísérőszövegű kiadásai. A német anyag (a vegyesházi királyok korára): Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Ed. (Collectionem manuscriptam Francisci Döry) Georgius Bónis-Vera Bácskai. Übers.: Gyula Gál (Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. 491. p.). I. (Hunyadi) Mátyás törvényei: Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. Francisci Döry collectionem manuscriptuam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis. Geisa Érszegi, SusannaTeke. Übers.: Johanna Till (Akadémiai Kiadó. Budapest. 1989, 391 p.). Latin-angol kétnyelvű középkori magyar törvénykiadvány: Decreta Regni Medievalis Hungáriáé. The Laws o f the MedievaI Kingdom o f Hungary I. / 1000-1301 /. Ed.: János M. Bak-James Ross Sweeney-Leslie S. Domokos [With cooperation of Andor Csizmadia and Pál F.ngel]. Second Edition (Charles Schlaks jr.. Idyllwild, 1999. 310 p.; első kiadása: 1989); The Decreta Regni Medievalis Hungáriáé. The Laws o f the Medieval Kingdom o f Hungary II. ¡1301-15261 Ed.: János M.

Bak- Pál Engel-James Ross Sweeney. (Charles Schlaks jr.. Sah Laké City, 1992 11993], XLIX, 293 p.). A magyar jogtörténészek egyike-másika németül is publikált nagymonográfiát, erre csak egy munkát idézünk: Ákos v. Timon: Ungarische Verfassungsund Rechtsgeschichte mit Bezug a u f die Rechtentwicklung dér westlichen Staaten. Übers.: Félix Schiller (Berlin. 1904). Az

ilyesfajta adatok segíthetik a magyarul nem. vagy kevéssé beszé­ lő kutatók eligazítását. Arról még nem is szóltunk, hogy mennyi horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén, ukrán nyelvű jogtörténeti publikáció vagy forrásfeltáró kézikönyv lehet, amely a magyar jogtörténet megismerését lehetővé leheti. Például ilyen az erdélyi németek („szászok") története szempontjából az alábbi mű: Urkundenbuch zűr Geschichte dér Deutschen in Siehenbürgen 1438-1457. (Böhlau Verlag-Editura Academiei Socialiste Romania, Köln-Wien, 1975, LX, 638 p.). Szintén csak a nemet nyelvű összefoglalásoknál maradva; az őrvidéki területek és Vas vármegye, továbbá Sopron és Vasvár okleveleire össze­ foglaló forrás: Urkundenbuch des Burgenlandes und dér angrenzenden Gebiete dér Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. I-V. Bearb. Von Hans Wagner. Irmtraut Lindeck-

Pozza et al. (Graz-Köln-Wien, 1955-1999). Messze vezetne, de érdemes lett volna a magyar történelemről vagy annak egyes kor­ szakairól ín, nem túl nagyszámú külföldi összefoglalást megem­ líteni; mi itt kettőt idézünk fel: Pál Engel: The Realm o f St Stephen. A History o f Medieval Hungary 895-1526. (J B Tauris, London-New York. 2001,452 p.); Miklós Molnár: Histoire de la Hongrie (Hatier. Paris. 1996, 469 p.) 17 Ezekről bővebben: Kői Gyula: A magyar közszolgálati jog története a jogirodalom tükrében [Szakdolgozat, kézirat] (ELTE ÁJK, Budapest, 2008, 79-81. p.) 18 Pomogyi: i. m. (2008), 5. p.

„E h, m i a n év ? M it ró zsá n ak h ívunk, B árhogy n ev e z­ zük, ép p o ly illato s.” - fakad ki S h ak esp eare Jú liája, am ik o r rádö b b en , hogy sz erelm én ek k ib o n tak o zását k o rláto zza a sa ját és k edvese c salá d ja közötti e lle n sé ­ g esk ed és. A zo n b an a név és a n év csere n em csa k a szépiro d alo m eg y ik iz g alm as elem e , hanem napjain k tá r­ sad alo m tu d ó sait is fo g lalk o zta tja . N evünkben k ifeje­ ző d h et n em ze tisé g i-etn ik a i h o v atarto zá su n k , sőt egy jó l tájék o zo tt sz ak e m b er m ég azt is m egsejth eti belőle, hogy az o rszá g m elyik részérő l, netán m elyik te lep ü lés­ ről sz árm az u n k . A csalá d n év -v álto zta tá so k M a g y aro r­ szág o n m integy 3 5 0 -4 0 0 e z e r csalá d életé t b efo ly á so l­ ták az utóbbi k étszá z évb en , ám a v álto záso k m o z g ató ­ rugóit ed d ig m ég nem tárták fel tel jes való ju k b an . E zért értékes és hiánypótló A CSALÁDNÉV-VÁLTOZTATÁSOK az a kötet, am elyet a TÖRTÉNETEI IDŐBEN, M a g y ar N y elv tu d o ­ TÉRBEN, TÁRSADALOMBAN m ányi T ársaság és az ELTE M agyar Nyelvtud o m án y i és F in n ­ F ark a s T.uvAK o /n u i Isi vAn ugor In tézetén ek ku­ tatói állíto ttak ö ssze több m ás tu d o m án y te rü let k é p v ise lő jé ­ vel ö sszefo g v a. A k ö tetet alk o tó h u szo n h árom ta n u l­ m ányt hat tem atik u s blokkba c so p o rto sí­ tották a szerk esztő k : áttekintik a n év v á lto z ta táso k általán o s k érd éseit, a n év ­ m agyarosítás id eológiai h átterét, illetve ennek fo ly a­ m atát e g y e s c s o p o rto k b a n , h ely tö rté n e ti p éld ák k a l illusztrálják a n év v áltás fo n to sság át, végül m e g v izs­ gálják u g y an e zt a je le n s é g e t n em ze tk ö zi, valam in t szépirodalm i szinten is. A z első csoportból kiem elkedik F arkas T am ás tan u l­ mánya. am ely hasznos m ódszertani és elm életi kiin­ dulópontja lehet a tém a kutatóinak. F arkas rendkívül ala­ posan já rja körül, hogy történelm ünk során mi m otivál­ hatta az á lla m p o lg á ro k a t n evük ö n k é n te s m e g v á l­ toztatására és igényes ism ertetését nyújtja a tém a fellel­ hető szakirodaim ának. Ú jszerű és kutatásra késztető m egállapítása továbbá a szerzőnek, hogy a cigányság névváltoztatásainak vizsgálata je len leg teljesen hiányzik a szakirodalom ból, pedig a napjainkban éves szinten kb. kétezer családnév-változtatási kérelem je len tő s hányadát az ő beadványaik képezik, am elyeket elsősorban esély e­ gyenlőségi és álláskeresési indokkal nyújtanak be. H asonlóan sz ín v o n alas tan u lm án y K arády V iktoré is, aki a n év m ag y a ro sítás tá rsa d alo m tö rtén e ti ö ssz e fü g ­ géseit ism erteti. K arády m űv én ek erő sség e, hogy e lő ­ ször nem zetközi áttek in tést nyújt a név v álto ztatáso k gyakorlatáról, u tána pedig b em u tatja a k ü lö n b ö z ő assz i­ milációs stratégiákat. A n év m ag y aro sítás történ elm i v iszonyait v izsgáló írások közül fig y elem re m éltó M ait/. P éter tan u lm án y a, amelyből m eg tu d h atju k , hogy a d u alizm u s k o rszak áb an mi ö sztö n özhetett v alakit névv álto ztatásra. E g y részt a

Családnév-történeti tan u lm án y k ö tet A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban Szerkesztette: Farkas Tamás és Kozma István G o n d o la t Kiadó, M a g ya r N yelvtudom ányi Társaság. Budapest, 2009, 409 p. ISBN 978 963 693 191 9

nem zeti id en titás h an g sú ly o zása, m ásrészt egyéni k arri­ e ré rd e k is á llh a to tt a v á lto z ta tá s h átteréb e n , és a k o rszak m a g y aro sító p ro p ag an d ája is elérte a kívánt hatást, úgy, ah o g y eg y , a tan u lm án y b an is idézett k o ra­ beli fo rrás írta: „A n év m ag y a ro sítás tö rtén jék bár érd e k b ő l, h asz o n b ó l, le lk esed ésb ő l, vagy valam ely létező vagy k ép zelt okból vagy czél elérése végett: a nem zet m in d en esetre csak n y er ez által, m ert az, ki nevét m ag y aro síto tta, ez által a m ag y ar nem zet testébe teljesen b e van k eb e le zv e .” A n év m ag y a ro sításo k „c so p o rtsa játo s tö rté n ete it” feld o lg o zó fejezetb ő l B in d o rffer G y ö rg y i és Föglein G ize lla írása lehet k ü lö n ö sen érd ek es, m ivel az első tan u lm án y b ó l a sváb o k ö n cím k ézési g y ak o rlatán ak kia­ lak u lásáb a n y erh etü n k b ep illan tást, azaz választ k ap h a­ tunk arra az id e n titásv álasztás során felm erü lő alapvető kérd ésre, hogy „ki a sv á b ” ? A „sv áb sá g ” m ibenlétének k ere sztn e v ek e n és c s a lá d n e v e k e n k eresztü l tö rtén ő b em u tatása u tán p edig F ö g lein tő l m eg tu d h atju k , hogy az első tan u lm án y b an b em u tato tt névadási g yakorlat h o g y an m ó d o su lt a k itelep ítés és a v áltozó politikai vis­ zo n y o k h atásá ra és rövid áttek in tést kapunk a ném et n em ze tisé g h ez tarto zás szan k cio n álását szo lg áló jo g ­ szab ály o k ró l is. A rról, hogy helyi-települési szinten hogyan zajlott le eg y ném et falu lakosainak névcseréje, S zilágyi-K osa A nikó tudósít. A szerző a V eszprém m egyei K islőd nép esség v iszo n y ait vizsg álv a arra a m egállapításra ju tott, hogy a faluban az 1800-as évek m ásodik felében b e­ köv etk ezett n agyszám ú n évcserét döntően befolyásolta a helyi p lébános, G u ld en (F orintos) István tevékenysége és szem ély es p éld am u tatása. É rdekes tény azonban, hogy a helyi egyházi any ak ö n y v ek az 1868 és 1888 közötti húszév es id ő szak b an a régi és az új család n ev e­ ket is feltü n tetik az ad ato k b ejegyzésekor, am i arra e n ­ ged kö v etk eztetn i, hogy a m ag y aro síto tt családnevek csak lassan váltak elfo g ad o ttá, való szín ű leg azért, mert a n év m ag y aro sítás nem teljesen ö n kéntesen m ent végbe. A m ás n ép ek n él v ég b em en t n év v álto ztatáso k iránt érd e k lő d ő k n ek B ányai V ik tó ria írása szo lg álh at é rd e­ kes in fo rm áció k k al, aki eg y fo rd íto tt folyam at: a névhéb eresítés tá rsad alo m tö rtén eti és nyelvi vo n atk o zásait v iz sg álja Izrael állam újkori tö rtén etéb en . A kötet zá rása k én t a szép iro d alm i m űvekben fellel­ h ető furcsa n év cserék rő l szó ló tan u lm án y o k at olvas- _ 75

h atu n k , am ely ek közül kiem elk ed ik T. S om ogyi M ag d a írása, aki a Jó k ai, C so k o n ai és M o ln á r F erenc m űveib ő l vett p éld ák m ellett érd e k es a d a lé k o k at közöl az írók m ű v é szn e v ein e k társa d alm i-éle trajz i h átterérő l is. A k ö te t m e llé k letéb en ta lálh ató te m atik u s b ib lio g rá­ fia, illetv e a n é v v á lto z ta táso k alap jáu l sz o lg áló hazai

N é h á n y ta n u lm á n y Pest m e g y e m últjából Tanulmányok Pest megye múltjából III. Szerkesztők: Halász Csilla, Tóth Judit Pest megye múltjából 14. Sorozatszerkesztő: Héjjas Pál Pest megyei Levéltár, Szentendre, 20 0 9 , 232 p. ISSN 0 2 0 9 -6 0 1 3 / ISBN 978 953 723 5 47 4

A P est M egyei L ev é ltá r m in d ig is sz éles körű p u b ­ lik áció s m unkával se g íte tte m in d azo n k u tató k és érd e k ­ lő d ő k m un k áját, ak ik a m egye tö rtén etév el fo g lalk o z­ n ak , v ag y az irá n t é rd e k lő d n e k . A P est M egyei Levéltári Füzetek im m á r a h arm in ch eted ik szám án ál tart, m íg a Pest M egye M últjáról cím ű so ro za tu k is tiz en h á ro m k ö tetet élt m eg idáig. E z utóbbin belül 2006 ó ta eg y a lso ro z ato t is m e g jelen te tn ek Tanulm ányok Pest M egye m últjából cím m e l, a m ely n e k so ro za tsz er­ k esztő je dr. H éjjas Pál, a lev éltár korábbi igazgatója. E n n ek az a lso ro z atn ak a harm ad ik kötete főleg a le v é l­ tá r m u n k a társa in ak a 2 0 08-as őszi k o n feren c ián e lh a n g ­ zo tt an y a g ait ta rtalm a zz a, de ezek k ie g ész ü lte k az az ó ta elk ész ü lt, de a k k o r b em u tatásra m ég nem k erült d o lg o ­ zato k k al. A 20 0 9 -b en m eg jelen t harm ad ik k ötet is k ö v ette azt a sz erk esz tési elvet, am ely e t az első két k ö tetn él m e g szo k h a ttu n k , a z az a ta n u lm án y o k a té m á ­ ju k n a k m e g fe le lő k ro n o ló g ia i s o rre n d b e n k ö v e tik eg y m ást: így ju tu n k el a k ö tetb en a k ü lö n b ö z ő ta n u l­ m á n y o k at o lv a sv a a 17. sz ázad tó l a 20. század ig . A k ö tet sz erk esz tése értő kezek re utal, így d ic sérő k ép p e n kell m eg em líten i a szerk esz tő k . H alász C silla és T ó th Ju d it nevét. A p o rtá l is v ag y k a p u a d ó é v s z á z a d o s m a g y a r tö rté n ete jó l ism ert a k u tató k elő tt, azonban az a d ó ü g y ­ ben a feu d ális M a g y aro rsz ág legvégén b ek ö v e tk e ző v álto zá so k m ég so k é rd e k essé g et ta rto g ath a tn ak . E feltárás m eg k ez d ésé b en seg íth et a k ötet e lső ta n u l­ m ánya, am ely S ch ram ek L ászló P éte r n ev é h ez fűződ ik , és a P est m egyei a d ó a la p -m e g h atáro zá s 1 7 -1 8 . századi tö rté n eté t m u tatja be. A sz éle s körű fo rráselem zésen a la p u ló ta n u lm á n y v ég ig v ezeti az o lv a só k a t a 17. századi ad ó re n d sze r h árom legfőbb pro b lém áján : az állan d ó és k isz ám íth ató b ev ételek hián y án , az a rá n y ta ­ lan a d ó k iv e té si g y a k o rla to n és a h ely i a d ó te rh e k k iv e tésén ek elm életi ig a zsá g talan sá g án . B em u ta tja a

jo g fo rrá so k g y ű jte m é n y e h aszn o s k iin d u ló p o n tu l szolg álh at m in d azo k szám ára, ak ik jo b b a n el kívánnak m ély ed n i eb b en a tö b b tu d o m án y terü let h alárán elh e­ ly ezk ed ő . k ev éssé k u tato tt, ezért izg alm as felfed ezé­ seket k ín áló tém ak ö rb en .

Kiss Bernadett

rep artició és a p o rció b ev ezetését ug y an ú g y , m int a d icális, a z az vag y o n - és jö v e d ele m a lap ú adó k iv etés b ev ezetését, vagy a tak safizető szem ély ek körének fo ly am ato s b ő v ítését. A 17-18. század b an ország o s, arán y o s ad ó fizetésrő l nem b eszélh etü n k , ám helyi sz in ­ ten m in d ezen fenti v ál­ to záso k at érd em es fi­ g y elem m el követni. A sz e rz ő p ro b lé m a k é n t TANULM ANYOK és k é ső b b i k u ta tási PEST M EGYE terü letk én t jelö li m eg M Ú L T J Á B Ó L I II . azt az érd ek es kérdést, hogy bár a korszakban te lje se n á ta la k u lt az a d ó re n d sz e r és m e g ­ v á lto z ta k az ad ó zási fo g a lm a k , a k o rsza k tö rv é n y e ib e n m in d eh » i H tom U r ti'M zek nem je le n n e k m eg, am i é rth e tő e n za v art o k o zh ato tt. A k ö tet m áso d ik ta­ n u lm á n y áb a n A radi Ilo n a a Pest M egyei L ev éltár k ö n y v tárán ak tö rtén etét írta m eg a k ezd etek tő l 1945-ig. A tö rtén eti k u tatást je len tő sen m eg n eh ezítette, hogy fen n állásán ak két év század a alatt a k ö n y v tár sz ám talan ­ szo r került n eh éz h ely zetb e h áb o rú k , fo rrad alm ak , tár­ sa d a lm i v á lto z á so k m iatt, így k ö n y v állo m á n y án a k je le n tő s része szétszó ró d o tt, elv eszett vagy elpusztult. A z első - k ö n y v v el k ap cso lato s - feljeg y zés 1731-re d atáló d ik , ám a k ö n y v tár valódi m eg alak u lása ennél k éső b b re, 1785-re teh ető , am ik o r P est várm egye Balla G áb o rt levéltári iktatóvá (re g estráto rrá) nevezte ki. L ajstro m híján az állo m án y a k o rszak b an csak b ecsü l­ hető, d e felteh ető , hogy a 19. század k özepére már 5 0 0 -7 0 0 k özötti kötetből állt. A kön y v ek szám a főleg aján d ék b a k ap o tt vagy hiv atalb ó l m egküldött köny­ vekkel g y arap o d o tt, terv szerű v ásárláso k ró l nincsenek m eg b ízh ató ad ato k . A szerző az állo m án y folyam atos g y a ra p o d ásá ra a k ö n y v tár elh ely ezéséb ő l következtet, hiszen m íg 1830 körül négy terem , addig a 19. század v ég ére m ár hét terem állt ren d e lk ez ésre a könyvtár szám ára. A tan u lm án y m in d ezek m ellett részletesen fo g lalk o zik P est-P ilis-S o lt-K isk u n várm eg y e szabályren d eletév el a v árm eg y e szerv ezetérő l, am ely a könyv­ tá r és m u n k atársai felad atait, m u n k áját is közelebb h o zh atja a m ai k o r em b eréh ez. A várm egyei és a levél­ tári k ö n y v tá r ek k o r m ég nem k ü lö n ü lt el egym ástól, a k ettőt a lev éltáro s szem ély e k ap cso lta össze. A kettő

szétv álására m ajd csak a lev éltárak k ö zp o n to sítá sa után került sor, am ikortól is ö n álló levéltári k önyvtárról tu ­ dunk m eg em lék ezn i. B erén y in é K ovács G y ö n g y i tan u lm á n y áb a n a m a­ g y ar n y elv elterje d ésé rő l ír a refo rm k o ri P est m egye o k tatásáb an : k u tatása az 1831 és 1847 közötti id őszakot fogja át. A hazai szak iro d alo m b an k ö zism ert tény, hogy a refo rm k o r id ő szak áb an fele rő sö d ő n y elv m o zg alo m részek én t m e g jelen t a m a g y ar n yelvű iskolai oktatásért folyó k ü zd e le m is. A korszak b eli o rszá g g y ű lések viszsza-v isszatérő p ro b lem atik á ja volt a k ülönféle iskolák nem zeti je lle g é n e k m eg tartá sa a szü k ség e s m o d e rn izá­ ciójuk m ellett. A sz erző az első R atio E ducationistól (1777) vezeti vég ig a m a g y a r n yelvű o k ta tásért folyó k üzdelm et, táblázato k k al alátá m a sztv a a fo ly am ato s fejlődést a m ag y ar nyelv elterje d ésé t illetően. K ülön érd ek esség k ép p en a sz erző nem csu p án a tan ító k sz e re ­ pének v álto zásáv al, hanem az iskolai tan k ö n y v ek k e l is foglalkozik, például az első hazai áb é cé sk ö n y v v el, a Révai M ik ló s által k észített A B C könyvetske a m agyar falusi oskolák szám ára c ím e t viselővel. A vizsg ált korszak vég én m eg alk o to tt 1844:2. tö rv én y c ik k hozta meg az első je le n tő s áttö rést, hiszen az igazg atás és a bíráskodás m ellett a k ö zo k tatás n y elv ek é n t is a m agyart jelölte m eg. A negy ed ik ta n u lm á n y b an ad a lé k o k at ism erhetünk meg P e s t-P ilis -S o lt-K is k u n v á rm e g y e 1 9 1 5 -1 9 1 9 közötti já rv á n y a in a k tö rtén etéh ez, azaz G aáln é B arcs E szter főleg az első v ilág h áb o rú idején tö rténtekkel foglalkozik. S zerző rész letese n b em u tatja a k ö ze g ész­ ségüggyel k ap c so la to s törvényi sz ab á ly o zá st, külön kiem elve az 1876:14. tö rv én y c ik k et, am ely M agyaro rszág e lső e lfo g a d o tt e g é s z s é g ü g y i tö rv é n y é n e k számít. E tö rv én y k apcsán o lv a sh atu n k a tiszti fő o rv o s szerepéről, illetv e a k ö ze g é sz sé g ü g y i je le n té se k rő l, am elyek a k o rsza k je le n tő s k ö ze g észség ü g y i fo rrá ­ sainak m in ő sü ln ek a k u ta tó k sz ám ára. E je le n té se k b ő l tudhatjuk m eg a b eteg sé g ek neveit, elterjed ési hely ü k et és az esetek sz á m á t u g y an ú g y , m int hogy h án y a n haltak meg, hányan szo ru ltak áp o lásra vagy h ányan g y ó g y u l­ tak meg. E zekből ism erh etjü k m eg a korab eli ó v in ­ tézkedéseket, és a k ö ze g é sz sé g ü g y i sz e rv e z e tre n d sz e r­ ről is fontos in fo rm ác ió k h o z ju th a tu n k . A tan u lm án y b ó l hat járv án y tö rtén etét ism erh etjü k m eg, így a h ólyagos himlő, a tífusz, a k olera, a v érhas. a sp a n y o ln áth a cs a trachom a ( s z e m g y u lla d á s ) já rv á n y o k ró l ju th a tu n k adalékokhoz. E zek közül azo n b an csak a sp an y o ln áth a volt az, am ely ik az eg é sz m eg y ére kiterjedt. Héjjas Pál tan u lm á n y áb a n K osáry D o m o k o sn a k a Pest M egyei L evéltárban b etö ltö tt szerepéről ír. K osáry 1960-as sz ab a d u lásá t kö v ető en k erü lt k ap c so la tb a az intézm énnyel, a m e ly k a p c so la to t e g é sz e n 2 0 0 7 -e s haláláig fenntartotta. A tan u lm án y K osáry p ro fe sszo r életrajzával kezd ő d ik , am ely b ő l kiderül, hogy a k o ráb ­ bi évek tö rténései kihato ttak levéltári m unkájára is. A z 1960-as év ekben nem K osáry v olt az egy etlen a lev éltár munkatársai közül, aki m eg járta a k o rszak b ö rtö n ét, így mondhatjuk, hogy so rstársak közé került, ak ik nem m ellesleg k iv á ló k u ta tó i, tö rté n é s z i, le v é ltá ro si

k ö zö sség et alk o ttak . A Pest M egyei L evéltárban je le n ­ leg k ö rü lb elü l hatv an iratfo ly ó m étern y i K osáry-letét ta lálh ató , am i jó l je lz i a p ro fesszo r m u n k ásság án ak kiterjed tség ét. A tan u lm án y rö v id en vázolja a hatvanas év ek tő l kezd v e k u tatásain ak irán y át, sik ereit és p ro b ­ lém áit is. Á m a szerző nem csu p án szakm ai képet vázol, hanem b em u tatja a lev éltár m in d en n ap i életét is, v e rse k k e l, a n e k d o tá k k a l fű sz e re z v e . A ta n u lm á n y végén p ed ig g azd ag k ép an y ag o t tartalm az a kötet, am ely b en eg y ré szt K osáry k itü n tetéseit cso d álh atju k m eg. m ásrészt a p ro fe sszo r rajzaiból, festm én y eib ő l n y ú jta n ak ízelítőt. M ind a tö rtén elem b en , m ind a k ötetben elő re h alad ­ va a 20. század k ö zep én találju k m agunkat. Balázs G áb o r P est m eg y e erd észeti szak ig azg atásáró l szóló írása u g y an is az 1 9 4 4 -1 9 5 0 közötti időszak b a vezet m in k et. A tan u lm án y n em p u sztán az erd észeti sz ak ­ ig a zg atáso n , hanem az erd észeti szak o k tatás m agyaro rszág i k ialak u lásán is v égigvezeti az olv asó k at. A sz erző d ek laráltan nem fo g lalk o zik a fö ld tu lajd o n n al és k ö zig azg atással k ap cso lato s hatalm i vagy politikai h ar­ co k k al, ellen b en részletesen m eg ism erh etjü k a szakig azg atás g y ak o rlati k érdéseit. Ezek közül k iem elh ető a P est m eg y e erd észetét b em u tató erd ő leírás és a föld­ refo rm során az erdők b irto k b av étele. A tanulm ányból az o lv asó m e g ism erh eti az erdészeti szak ig azg atással fo g lalk o zó általán o s ig azg atási szerv ek felép ítését, az állam i erd ő ig a zg a tó sá g o k m ű k ö d ését és az erd ő felü ­ g y elő ség ek g y ak o rla tát is. A tan u lm án y lezárásaként pedig láth atju k , h o g y an is v álto zo tt m eg a politikai áta­ la k u lá s k ö v e tk e z té b e n a z e rd é sz e ti sz a k ig a z g a tá s , hogyan vette át az erd észettel k ap cso lato s ügyek vitelét a m egyei tan ács m ező g azd aság i o sztály án ak erdészeti cso p o rtja. T ó th Judit izgalm as tan u lm án y a J. V. Sztálint idézi a m ottójában, m iszerint „a sajtó a leghathatósabb eszköz, m elynek segítségével a párt naponta, óránként, saját nyelvén beszél a dolg o zó k h o z” . A m ottó nem véletlen, u gyanis a szocialista időszakban a sajtót olyan eszköznek tekintették, am ely hasznos segítség a szocialista em ber­ típus m egalkotásához. A tanulm ány végigvezeti olvasóit a P est m egyei állam párti sajtóstruktúra kiépítésének folyam atán, hiszen a M agyar D olgozók Pártja (M D P) szám ára az első lépcsőt a velük ellenséges sajtó felszá­ m o lása jelen tette. A tanulm ány bem utatja a m ásodik világ h áb o rú t k ö vető év ek sajtópiacát, az ország o s saj­ tó o rgánum októl kezdve egészen a vidéki sajtó helyze­ téig. A párt szám ára kiem elkedő jelen tő ség ű volt. hogy m inden m egyében érvényesüljön a pártlap prim átusa, am it fő leg azzal a - nem túl szofisztikáit - m ódszerrel old o ttak m eg, hogy egy lap kivételével ellehetetlenítették a többi m űködését. E nnek a lapnak a szerkesztőséget „term észetesen " a m egyei pártbizottságok tartották napi kontroll alatt. A z írás Pest m egyei sajtókörképéből kiderül, hogy ez a folyam at hogyan zajlott Pest m e­ gyében, azaz hogyan lett az 1948-ban m egjelenő nyolc m egyei lap helyett 1950-re egy darab, a Pest Megyei Népújság. K ülön érd ek esség e a tanulm ánynak az elő­ fizető-gyűjtő kam pányok részletes, hiánypótló leírása.

Jog

történeti szemfe

A k ö te tzá ró tan u lm án y a R á k o si-re n d sz er kultúrv erse n y eit veszi g ó rcső alá. H alász C silla b em u tatja, hogy e k u ltú rv e rse n y ek m ilyen m ódon v áltak a korabeli p o litik a i p ro p a g a n d a e s z k ö z é v é , h isz e n c é lju k a m ű v e lő d és és a sz ó ra k o zta tá s m ellett a fo k ozottab b m u n k a v é g z é s elé ré se v olt a tá rsa d a lo m k ü lö n b ö z ő réteg eib en . A k u ltú rv e rse n y ek m ellett e c é lt te rm é sz e te ­ sen a m u n k a v ersen y e k és a sz tah a n o v ista iskolák is elő seg ítették . A R évai J ó z s e f n ev é h ez fűződő kultúrforrad alo m b eteljesítésé n ek eg y ik eszk ö z e v olt a ku ltú ro tth o n o k k ö zö tti v erse n y , a m e ly e t a k u ltú ro tth o n o k k á d e re i s z e rv e z te k a m ű v e lő d é s te rü le té n . M á sik eszk ö z e ped ig a k u ltú rv e rse n y ek igazi fo rm ája, a m e ­

G o n d o la to k e g y m éd iae tik ai tankönyvről M arton Á rpád: A felettes M i - Kulturális és médiaetika a sámánok korától a showmanek koráig, avagy korszerűtlen elmélkedés a szimbolikus és diabolikus világlátás válaszútján Gerhardus Kiadó, Szeged 2009, 202 p. ISBN 978 963 8 8 3 9 60 2

inél m é ly eb b en h ato lu n k a m últ k ö zegébe, annál távo lab b i ara n y k o ro k m e g -m eg ú ju ló n o sz talg iá­ ja je lz i a term észetjo g i sz em léletű ideálistó l való tá v o lo d ás, az „elfaju lás” m e g -m eg ú ju ló m inőség i v álság ait, m ás, o b je k tiv ista szem lélet szerint a c iv iliz á ­ ció s „fe jlő d é st” , illetve - a le g ré szv é tle n eb b fe lfo g á s­ ban - a tö rté n elm i sz ü k ség h ely zetei. M ert sem m i sem új a nap alatt. E lég péld áu l Ju v e n alis ( 6 0 -1 3 8 ) szatíráit fellap o zn u n k , hogy b elelá ssu n k a d icső R ó m a h an y a t­ lásán ak k ezd eteit je lz ő erk ö lcsi ro m lá s an tro p o ló g iai és jo g é le ti válto zataib a. D e ha k issé tovább lapozunk a tö rté n e le m b e n , u g y a n e z e k e t az a m o rá lis je g y e k e t fed e zzü k fel az a v a r k ag a n átu s b iro d alo m v esz tő ro m ­ lása o k ain ak a b izán ci S u d a-lex ik o n b eli kortársi (9. sz ázad i) felso ro lá sáb a n is. D em o n strálv a, hogy az id e­ álo k tó l - a közjótól és az em beri jó tó l - való el-eltávo lo d ás, a m o rális v irág zás és k orhadás. a b u k ás és m e g ú ju lá s örök k ísérő je az e m b erisé g életén ek , m ely ­ ben a m e g tisz tu ló , m e g ú ju ló erk ö lcsi reh a b ilitá ló d á st idővel ism ét az erk ö lc sö k lazulása, a rom lás követi. E lő id é zv e az új ö ssz eo m lást, új és újab b társad alm i fo r­ m áció k at g ö rg etv e s alak ítv a a történelm i táv lato k c ik ­ likus sp iráljáb an . A ro m lás és k ö v etk ez m én y e in ek tö r­ tén elm i tünetei azo n b an csak látszó lag adn ak igazo ló felo ld o zást az egyéni és társad alm i felelő sség alól, m ert m ély eb b en rejlő ta n u lság u k végül is nem a m a g án sz fé­ ráb a vo n u ló elid e g e n e d ő szem é ly es ö n m e g v aló sítási

M

lyen am atő r e lő ad ó c so p o rto k és szó listák versen y eztek e g y m á s sa l. A ta n u lm á n y e z e k kö zü l k ie m e lt te r­ je d e le m b e n fo g lalk o zik az 1 9 5 0 -1 9 5 1 . évi I. és az 1 9 5 2 -1 9 5 3 . évi II. O rszág o s K u ltú rv ersen y leírásával, am ely ek azzal tű n tek ki, hogy a politikai színezet m el­ lett egy m ag asa b b m ű v észi szin tet m e g célzó ren ­ d ez v én y so ro z ato t jelen tettek . A k ö tet ré sz le te s ta n u lm á n y o z á sa után n y u g o d t szív v el k ijelen th etjü k , hogy a Pest M egyei L evéltár m e g tarto tta a m u n k atársaitó l m eg szo k o tt m agas sz ín ­ v onalat, így k ív án csian v árju k so ro zatain ak további k ö teteit. G o s z t o n y i G e r g e ly

ten d en c iák in d iv id u ális an arch iáját igazolja, hanem a társa d alm i-k ö zö ssé g i ö sszeo m lásra, s enn ek eg y é n en ­ kénti in d iv id u ális v eszély eire figyelm eztet. E zek et a tü n etek et m u tatják fel az átm en etileg saját tö rté n etiség é b e v isszav o n u lt term észetjo g napjainkban m eg ú ju ló hazai k utatásai is: ú jó lag is az érték v esztést m u ta tv a fel a jo g é le t leg fo n to sab b k o rtárs-p ro b lém ája k é n t, az érté k sem leg e s alk o tm án y o s sz a b á ly o z á sb ó l1 ere d ő érté k h ián y o s jo g i ak tu so k k al vezérelt jo g életi k ö v etk ez m én y e k et.2 M int az ún. alk o tm án y o s forra­ d alo m b ék és - de m ind ez ideig csak fo rm ális - átm e­ netével elo d ázo tt k atark tik u s m o rális m eg ú ju lás h iá­ n yának d eterm in a tív tüneteit. E ze k h ez a term észetjo g i kutatási ered m én y ek h ez csatlak o zik M arto n Á rpád k ö n y v e a k u ltu rális élet tág ab b körű v izsg álatáv al, de érv eiv el és k ö v etk ezteté­ seivel a jo g tö rté n e tte l ép p úgy, m in t a je len leg i jo g ­ alk o tási felad ato k k al szo ro s ö sszefü g g ésb en és eg y ü tt­ hatásb an . A m int azt alcím is je lzi: a sám án o k - k ö zö s­ ségi felelő sség én ek és jo g é le ti szerep én ek - korától a g lo b a litá s felelő sség h árító k o rán ak piac- és sz ó rak o zta­ tás-k ö z p o n tú sh o w m an isztik u s világáig. A ré g isé g s z o k á sjo g i jo g é le té b e n k ie m e lk e d ő sz erep e volt a könyv idézte sám án o k n ak , kik b ár első d ­ legesen a k u ltik u s élet fő szerep lő i voltak (m ég tisz­ tázatlan , hogy a tálto so k m ellett, avagy a k ultikus irány­ zattól fü g g ő en a m ásu tt tálto sn ak nev ezett m in ő ség ­ ben), de eg y id ejű leg a jo g é le t k ö zrem ű k ö d ő i is. S zer­ ta rtásaik n ak eg y felő l érv én y esítő , leg alizáló funkciója, m ásfelől a szo k ásjo g i jo g é letb en fontos szerep ű k ö ztu­ d o m á st te re m tő volta k ö v etk eztéb en , am ely szerepben m ár a m éd ia elő fu tárain a k is tek in th ető k . A sá m án o k jo g - és m éd iaéleti p artn ereik én t voltak je le n a rég isé g tá rsa d a lm i é le té b e n a reg ö sö k és A n o n y m u s paraszti m esem o n d ó i is. akik a hagyom ányő rzé s és -to v áb b ad ás h iv atása m ellett az ak tu ális újdon­ ság én ek es h írterjesztő i is voltak. A m int azt m ég év­ század o k k al k éső b b is m u tatja T inódi L antos Sebestyén tev ék en y ség e. D e b izo n y o s v o n atk o zásb an a m édium s z e re p p e re m z ó n á já b a s o ro lh a tó k e ljá rá su k jo g k ö ­ v etk ezm én y eiv el eg y ü tt a b illo g o so k vagy a véres kard k ö rü lh o rd o zó i, és - im m ár tén y leg es m édium -szerep­

ben - az egykori levélfutárok is, akik az elv esz íth e tő , elk o b o zh a tó levél betű ire nem b íz o tt titk o s ü zeneteket b iz to n sá g u k k o c k á z a tá v a l to v á b b íto ttá k , sz e m é ly e s érd ek ű , h elyi, hely k ö zi vagy eg y e n esen o rszá g o s d o l­ go k b an já rv a . A vagy p eriférik u sa b b je le n tő sé g b e n az ad o tt k ö zö sség et érin tő hír-, d ö n té s- és e se m é n y -k ik i­ áltó d o b o s kisbírók, k iknek helyi jo g é le ti szerep ét a m eg n ev e zé sü k is je lz i. M ígnem m ár klasszik u s m édiumi m in ő ség b en je le n ik m eg 1705-ben II. R ákóczi F erenc fejed elem M ercurius Veridicus ex H ungaria cím ű h írla p ja is. m ajd a k épes áb rá zo la tú rö p lap o k , és a n álu n k ren d szerin t politikai (fü g g e tle n ség i) töltetű s e je lle g b e n jo g tö rté n e ti je le n tő sé g ű p aszk v illu so k , és így to v áb b . E gészen g lo b a liz ált v ilá g u n k m ár-m ár ön álló halalm i ág g á tere b ély e se d ett m é d ia-b efo ly ású m ű k ö d é­ séig. C sak h o g y m íg a korábbi történelm i példák közös je lle m z ő je a S zerző állal több oldalró l is m egv ilág íto tt m o rális k ívánalom : a m e g b ízh a tó sá g , a k ö zé rd ek ű sé g , a k ö zjó tisztesség es szo lg álata , s az ezirán ti felelő sség , valam in t az „em beri sz em é ly ” tiszte lete - valam en n y i a történeti term észetjognak is alap té te le ad d ig je le n ü n k irány- és é rté k v esz te tt „am i nincs tiltva, az sz ab a d ” v erse n y szem léletű sz ab a d o sság a az é rté k h ián y o s sza-

b á ly o z á s ú tv e s z tő ib e n e lsik k a d ó k ö zjó sé rü lé k en y m o rális m ag ára m a ra d o ttsá g áh o z vezet. A S zerző a sám án o k világától a sh o w m an ek világa felé h alad táb an - b ár te m atik u sán főleg a k u ltu rális és m éd iaetik ai k érd ések et b o n co lja - jo g é leti ö ssz efü g ­ g ések b e k ap cso ló d ó tö rtén ed és ak tu ális k ö v etk ezteté­ seib en is lép ten -n y o m o n ezek k el az eg y k o r éppúgy, m ini m ai élelü n k b en is közp o n ti je len tő ség ű etikai, felelő sség i, m o rális k érd ések k el szem besít. S nem csak k érd ések feltev ésév el, n em csak tünetek és k ö v etk ez­ m ények tö rtén elm i k im u tatásáv al, d e válaszo k at is k e­ resve s felv ázo lv a: a k u ltú ra, a m éd iav ilág és a jo g fele­ lő sség én ek h atárm ez sg y é jén je le n tk e z ő tö rtén eti és je le n k o ri p ro b lém ák ra. H atalm as fo rrásap p arátu ssal, filo z o fik u s, te o ló g u si és a m édiaetikai lém a egyetem i szin tű elő ad á sáb a n o tth o n o s felk észü ltség g el, im m ár csak n e m két év tized es tév és, rádiós, újságírói ru tin b iz­ to n sá g á v a l és b e ls ő te re p is m e re té v e l. A tö rté n e ti k u tatásb an is társtu d o m án y i seg ítség g el, e lg o n d o lk o d ­ tatv a és g y ak o rlati jo g a lk o tá si ak tu alitással is haszn o síth ató an m in d an n y iu n k szám ára, ak ik felvértezettek a filo zó fiai g o n d o lk o d ás eszk ö zren d szerév el.

Szádeczky-Kardoss Irma

Jcgyzetek------------------------------------------------------------------1Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke: az Alkotmány 1990. évi módosításáról (Idézi Horkay Hörcher Ferenc: Konzerva­ tivizmus, természetjog, rendszerváltás. L’ Harmattan Kiadó. Budapest. 2008) 2Horkay Hörcher Ferenc: i. m.; Frivaldszky János: Szempontok a

A

M isk o lci E g y e te m Á lla m - és J o g tu d o m á n y i K arának D eák F erenc Á lla m -és Jo g tu d o m án y i D o k to ri Is k o lá já b a n , A m a g y a r állam - és

jogrendszer, jo g tu d o m á n y továbbfejlesztése különös tekintettel az európai jo g fejlő d ési tendenciákra cím ű doktori p rogram keretéb en , 2010. n o v em b er 26-án, M isk o lco n k erü lt so r S z a b ó S z ilá rd B osznia-H er-

természetjogi gondolkodás kutatásához, a természetjogi elméletek néhány főbb elemének tükrében: uő.: Egy ma vállalható ter­ mészetjogi elmélet körvonalai. In: Természetjog - Szöveg­

gyűjtemény. Szerk. Frivaldszky János (2, jav. és bőv. kiadás. Szent István Társulat. Budapest. 2006)

SZEMLE S z a b ó S zilárd P h d -é rte k ezé sén e k v itája

cegovina közjogi viszonya A usztriához és M agyaror­ szághoz 1878 és 1918 között cím ű d o ktori é rte k ez é­ sének n y ilvános v itájára. A z érte k ez és tu d o m á n y o s v e­ zetője S tip ta István (M E Á JK ) egy etem i tanár, a bíráló bizottság eln ö k e S zab ó M iklós eg y etem i ta n ár (M E AJK), az érte k ez és két b íráló ja K ajtár István egy etem i tanár (P T E Á JK ) és M ezey B arna eg y etem i tan ár (ELTE Á JK ) volt, a b izo ttság b an S zab ó István eg y e te ­ mi d ocens (P P K E Á JK ), H ek a L ászló eg y e te m i do cen s (SZTE Á JK ) és T o rm a A n drás eg y etem i ta n ár (M E ÁJK) kapott helyet. A z elnöki m eg n y itó után a b izo ttság titk ára, S zabó István ism ertette S zab ó S zilárd szakm ai és tu d o m án y o s életrajzát. S zab ó S zilárd 2 0 0 3 -2 0 0 7 kö zö tt a D ebreceni Egyetem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K arának Jogtö rtén eti Tanszékén folytatott o ktatói tev ék en y ség et, 2006-tól a D ebreceni E gyetem B ö lcsészettu d o m án y i K ara P oliti-

k a tu d o m á n y i T a n s z é k é n e k fő á llá sú ta n á rse g é d je . A b szo lu tó riu m át 2 0 0 7 -b en , az M E Á JK D eák Ferenc Á llam - és Jo g tu d o m án y i D oktori Iskolájában szerezte m eg . K u tatási te rü lete a d u a lista O s z trá k -M a g y a r M o n a rc h ia k ö z jo g i v isz o n y á n a k ta n u lm á n y o z á sa , k ü lö n ö s tek in tettel a k ö zö s k ü lp o litik a alkotm ányos sz ab á ly o zá sára és érv én y esü lésére. A v ita in d ításak én t a sz erző ism ertette téziseit és érte k ez ésé n ek fő b b ered m én y eit. A szerző d isszertá­ ció jáb an cé lk é n t fo g alm azta m eg B o szn ia-H erceg o v in a 1878 és 1918 k özötti közjogi h ely zetén ek vizsgálatát, A u sztriá h o z és M a g y aro rsz ág h o z való v iszonyának feltárását. E zen belül a k ö v etk ező alk o tm án y jo g i és n em zetk ö zi jo g i k érd ések et vizsgálta: H ogyan lehet­ ség es B o szn ia-H erceg o v in a b eillesztése a dualizm u s

b o n y o lu lt szerkezetébe? M ik o r szerezte m eg A u s z tria

pro b lé m a

és M agyarország B o szn ia -H e rce g o vin á t? E rtelm ezhető-e b u rk o lt területszerzésnek B o s z n ia -H e rc e g o v in a 1878-as m egszállása? H o g y a n é rte lm e z h e tő n e m ­ zetközi jo g i szem pontból az o kku p á e ió és az annexió fog alm a? K özös ügy v o lt-e B o s zn ia -H e rce g o vin a ig a z­ gatása? Levezethető-e B o szn ia -H e rce g o vin a igazgatása a P ragm atica S anctióból? A z értekezés p rim e r forrásai k ö z ü l legfontosabbak a

utáni a lk o tm á n y jo g i helyzetét nem szabályozta törvény. A szerző a s z a k iro d a lo m b a n le g in k á b b e lfo g a d o tt á llá s p o n to t - a m e ly s z e rin t B o s z n ia -H e rc e g o v in a

m a gya r és az osztrák le v é ltá ri anyagok, többek k ö z ö tt a M a g y a r O rszágos L e v é ltá r, a M a g ya ro rszá g i R e form á ­ tus E gyház Z s in a ti L e vé ltá ra , a bécsi Haus-, H o f- und S taatsarchiv és az A llg e m e in e s F in a n z- und V e rw a ltung sarchiv d o ku m e n tu m a i. A z elsődleges fo rrá so k k ö ­ zé sorolható k továbbá a p a rlam enti n a p ló k, az országgyűlési iro m á n y o k , a m agyar m inisztertanács je g y z ő ­

M a gyarország k ö z ö tt, hanem a közös érdekű, közös e lve k alapján kezelendő ü g ye k egy speciális változatát kép e zte , m ásrészt az, h o g y B o s z n ia -H e rc e g o v in a m egszállásának lényeges k ö z jo g i következm énye a közös érdekű ügyek 1867. évi kiegyezési törvényekben

kö n y v e i. K ülönleg es h elyet fo g la ln a k el a fo rrá so k so­ rában a döntéshozók n a p ló it, felje g yzé se it tartalm azó fo rrá skia d vá n yo k. A szerző szekunder fo rrá ské n t a k ö z ­ jo g i kapcsolat fennállása alatt m e g je le n i tudom ányos p u b lik á c ió k a t, a d u a lizm u s korszakában született ké­ zikö n y v e k e t, tan kö n yve ke t, v a la m in t a M o n a rch ia fe l­ bom lása után ír t m a g ya r és osztrák k ö z jo g i sza k iro d a l­ m at használta fel. A z értekezés négy nagy szerkezeti egységre tago­ ló d ik . A z első fejezet az A u s z tria és M agyarország k ö z ö tti k ö z jo g i viszo n y e le m e it és a két ország k ö zö tti kapcsolat jo g i term észetét v izsg á lja , a m ásodik rész B osznia-H ercego vin a jo g á llá s á n a k kérdéskörével fo g ­ la lk o z ik , az utolsó két fejezetben a szerző B oszniaH e rc e g o vin a 1878 és 1918 k ö z ö tti a lk o tm á n y jo g i h e ly z e té t és igazgatásának a la k u lá s á t e le m z i. A z értekezés rám utat arra, hogy egy idegen te rü le t m eg­ szállása és korm ányzása a klasszikus n em zetközi jo g szerint nem v o lt elég a te rü le t fe le tti szuverenitás megszerzéséhez. A B e rlin i Szerződés b iz to s íto tta a jo g o t a M o n a rch ia számára az á lla m h a ta lo m teljes gyakorlásához, de nem magához az álla m h a ta lo m h o z. A D isszcrtáns nem zetközi jo g i je lle g ű értelm ezései kö z ü l kie m elen dő az o kku p á e ió és az a n nexió fo g a lm á ­ nak elem zése. A rra a m e g á lla p ítá s ra ju to tt, ho g y B o s z n ia -H e rc e g o v in a m egszállása n e m z e tk ö z i jo g i é rte le m b e n nem te k in th e tő o k k u p á c ió n a k , hanem közigazgatási cesszióként határozható meg. A M o n a r­ chia ugyanis egy idegen területen g y a k o ro lt k ö zig a z­ gatási tevékenységet a B e rlin i Szerződést a lá író ha ta l­ m ak m egbízásából. A B e rlin i Szerződés értelm ében B o sznia-H e rceg ovin a fe le tt továbbra is T ö rö ko rszá g rendelkezett szuverenitással, de a ta rto m á n y o k igazga­ tását a közigazgatási cesszió révén A u s z tria és M a ­ gyarország g ya ko ro lta . A z 1908. o k tó b e r 7 -i p ro k la m á ­ c ió nem v o lt képes v é g h e zvin n i az annexiót, B oszniaH e rcego vina a n nexió ja csak részannexióként határoz­ ható meg. A szerző to vá b b i m egállapítása, ho gy az an nexió e gyo ld a lú p ro klam álásával A u s z tria és M a ­ gyarország megsértette a B e rlin i Szerződést. B oszniaH ercegovina a nnexió ja n e m zetközi jo g ila g érvényesen csak a k k o r jö h e te tt v o ln a létre, a m ik o r ahhoz a B e rlin i Szerződés részes á lla m a i h o zzá já ru lta k. U gyancsak

v o lt, hogy

B o s zn ia -H e rce g o vin a annexió

A u s z tria és M agyarország k o n d o m ín iu m a v o lt - e lvi alapon elu ta sítja . Nézete szerint helyesebb BoszniaH erce g o vin á t A u s z tria és M agyarország ko im p é riu m á nak m in ő s íte n i. Lényeges m egállapítás, hogy BoszniaH e rce g o vin a igazgatása nem v o lt közös ügy A u s z tria és

m eghatározott fo rm á já n a k módosulása v o lt. A dolgozat új eredm ényének te kin th e tő tehát annak bizonyítása, hogy az 1880-ban h ozott igazgatási tö rvé n ye k m egal­ kotása és h a tá lyb a lé p é se az 1867. é v i kiegyezés m ódosítását je le n te tte . K a jtá r István opponensi vélem ényében kom p le xn ek és m intaszerűnek nevezte az értekezés alapjául szolgáló p rim e r és szekunder forrásokat. M egjegyezte, hogy a szerző ö n á lló tu d o m á n yo s p ro d u k tu m a fig y e le m re m é ltó , k ü lö n kie m e lte a „b ra vú ro s” forráskezelést. Po­ z itív u m k é n t je g ye zte meg a tém a in te rd is z c ip lin á ris , te­ hát a történeti és a jo g tu d o m á n y i m ódszerekkel történő fe ldolgozását. B írá la tá b a n néhány m egválaszolandó kérdést is fe lte tt a szerző számára. A z opponens véle­ m ényében rám utatott arra, hogy a szerző m unkája je ­ lentős m értékben, és új eredm ényekkel gazdagította a v izsg á lt térség m o d e rn kori tö rté n e ti-jo g tö rté n e ti iro d a l­ mát, és m indezek alapján az értekezés kism o n o g rá fia ként v a ló m egjelenését is ja va so lta . M ezey Barna, a dolg o za t m ásik opponense az érte­ kezés témaválasztására, kidolgozottságára, összehason­ lító módszerére és ú j eredm ényeire te kin te tte l javasolta a P h D -fo k o z a t odaítélését.1 Szabó S zilárd a fe lve te tt kérdésekre és észrevéte­ lekre reagálva részletesen k ife jte tte K á lla y Béni közös p é n zü g ym in iszte r és T h a lló c z y Lajos közös pénzügy­ m in is z té riu m i o s z tá ly fő n ö k tevékenységét. Ismertette továbbá a ta rto m á n yi illetőség kapcsán a bosnyák védkötelezettség m egválthatóságáról rendelkező. 1881-ben m e g a lko to tt vé d erőtörvény vonatkozó szakaszát is. A vcdköteles szem ély és egy h a rm a d ik fél k ö zö tti szer­ ződéses m egállapodás alapján v o lt lehetőség a védkötelezettség megváltására, ugyanis errő l a törvény nem rendelkezett. A delegációk hatáskörének módosulásával kapcso­ latban a szerző uta lt a hivatalos álláspontot tükröző B oszn ia -H e rce g o vin a igazgatásáról kibocsátott 1906. é vi jelentésre. A rra a kérdésre, hogy m ily e n értelemben beszélhetünk a d elegációk hatáskörének bővüléséről, elm o n d ta , ho g y ha B oszn ia -H e rce g o vin a igazgatása közös üg y le tt volna, a vele kapcsolatos m inden kérdés­ ben a delegációk rendelkeztek vo ln a hatáskörrel. Az 1880-ban k e le tk e z e tt tö rv é n y e k nem e m líte tté k a delegációk hatáskörét, hanem a két korm ány jogait rö g z íte tté k . U g y a n a k k o r, ha B oszn ia -H e rce g o vina

igazgatását közös érdekű ügyként érte lm e zzü k, m egál­ la pítható a m agyar delegáció hatáskörének a kiszéle­ sedése. A z osztrák delegáció hatásköre pedig az osztrák kiegyezési törvényben fo g la lta k h o z képest csökkent. R ám utatott továbbá arra a tényre is, hogy ezek az igaz­ gatási jo g s z a b á ly o k nem B o szn ia -H e rce g o vin a , hanem A u sztria és M agyarország számára a lk o tta k norm ákat. E zt követően a b írá ló b izottság zárt ülése és a hatá­ rozathozatal követke zett. A b írá ló b izottság a disszer­ táció alapján Szabó S zilá rd n a k sum m a cu m laude m i­ nősítéssel ja v a s o lta a P h D -fo k o z a t o d a íté lé s é t az E g ye te m i D o k to ri T anács szám ára. A h a tá ro za t

m eghozatalának hátteréről Szabó István titk á r e lm o n d ­ ta, hogy a tá rg ya lt térségben nemrég le za jlo tt ese­ m ényeknek szom orú aktualitása van, am i fontossá és szükségessé teszi a tö rté n e lm i előzm ények kutatását is. Szabó S zilá rd a szakirodalom alapos áttanulm ányozása után lényegre törő téziseket á lla p íto tt meg, am elyek m eg fe le ln e k a P hD -értekezéstől e lvá rt újszerűség, ere­ detiség kö ve te lm é n ye in e k is.

Lehotay Veronika

Mezey Barna opponensi véleményéi alább közöljük. (A szerk.)

/. A dualista állam k ü lp o litik á já n a k je lle g ze te s „ á lla t­ orvosi lo va ” lett B oszn ia-H e rce g o vin a , m e lyn e k tö rté ­ netében visszatükröző dte k a ha ta lm i p o z íc ió v á ltá s o k csakúgy, m in t a d ip lo m á c ia i e rő cso p o rto k harcai. A M o narchia d é li határain, a b a lká n i érdekszférában is érezhető, s a m onarchia k ü lp o litik u s a in a k fig y e lm é t ébren tartó, erőteljes átrendeződés in d u lt meg. A T ö rö k B iro d a lo m á ltal e lfo jth a ta tla n n a k tű n ő b alkáni válsá­ gok, a h ercegovinai és a balkáni fe lke lé s a k tiv iz á lta a dinam ikus terjeszkedésre szám ító cári O roszországot, s az 1870-es évek végére k ia la k u lta k a tö rö k -o ro s z háború fe lté te le i. A m o n archia k ü lp o litik á já t ugyan­ akkor ellehe tetlenítette az összetettségből eredő érdekellentétek egym ást k io ltó hatása. A fő k é n t m agyarok által ké p vise lt, de a le n g ye le k á lta l is tám o g a to tt

Annexió, okkupáció vagy cesszió? Szabó Szilárd: A magyar büntetőjog rendszere. Bosznia-Hercegovina közjogi viszonya Ausztriához és Magyarországhoz 19 79 és 1 9 1 8 között című PhD-disszertációjáról*

oroszéi lenesség m e g b icsa k lo tt a d é lszlá vo k és a csehek oroszbarátságán és az o sz trá k-n é m e te k semlegességet

vezető köreinek k ü lp o litik a i egyetértése hiányában. A m agyarok a k tív oroszelienessége je g y é b e n ke zd e ­ ményezte b e rlin i kongresszus tö b b e k kö zö tt b iz to s íto t­

e g ye n sú lyo k biztosítása is. De a paritás kérdésénél is jele n tő se b b v o lt a megszállás ellen tilta k o z ó lakosság ellenállása, a felkelések sorozata, a szláv nem zeti törekvések „beem elése” a M o n a rch ia keretei közé, me­ lye t tetézett a M o n a rc h ia ellen fo rd u ló délszláv m ozgal­ m ak ellenszenve. A z eredm ény az o kkupációs válság, am elynek e g y ik következm énye az osztrák korm ány bukása, A ndrássy te kin té lyé n e k és népszerűségének elenyészése és a T is za -ko rm á n y lemondása lett. V égül is hatalmas, évtizedes erőfeszítések, anyagi áldozatok, in fra s tru k tu rá lis á lla m i beruházások révén s ike rü lt n yu ­ galm at h o zn i a M o n a rc h ia ezen legelm aradottabb ré­ szébe. A századfordulós fegyverkezési versenyben látvá­ nyosan lem aradó O s z trá k -M a g y a r M o n a rch ia d ip lo m á ­ cia i eljelentéktelenedését fo ko zta a nagyhatalm ak ér­

ta az O s z trá k -M a g y a r M o n a rch iá n a k B o szn ia -H e rce ­ govina és a novib azári szandzsák o k k u p á c ió já t. A k a to ­ nai megszállás re n d k ív ü li gazdasági (kö ze l kétszázezer katona m ozgósítása és bevetése) és je le n tő s é le tá ld o za t­ tal (hét és fél ezer h a lo tt) járt. ráadásul kiélezte a Monarchia belső p o litik a i e lle n té te it is. A je le n tő s területek M a g ya ro rszá g o t e rő s ítő hatása n yo m b a n k ivá lto tta az o s z trá k zóna n yu g ta la n sá g á t. N em véletlenül le tt ko rm á n yzó ja az o k k u p á it területeknek a közös pén zü gym iniszter, a kin e k egyben hivatása lett az

dektelenné váló megítélése a B a lká n ró l, am ely a gazda­ s á g p o litik a i m egfontolások okán más irányba fo rd u lt. A pángerm án és m agyar függetlenségi törekvések, a szláv m ozgalm ak m ia tt m egbénult m o narchikus k ü lp o litik a íg y a b a lká n i status quo megőrzésére törekedett. A trializm u s te rve ive l operáló A ehrenthal kü lü g y m in is z te r szorgalm azására 1908-ban a M o n a rch ia annektálta a korábban m egszállt területeket, am i Szerbia heves reak­ c ió já t vá lto tta k i. nem is beszélve az antant é rdekkö­ zösségének m egerősödéséről. A történeti szakirodalom

eredm ényező é rd e ktelen sé g é n . E zzel e lm a ra d t az Andrássy G y u la által folyam atosan szorgalm azott a k tív részvétel, s helyette a ném etektől is tám o g a to tt „o sz­ tozkodási p o litik a ” a tehetetlen m o n archikus d ip lo m á ­ cia szám ára a sem legesség fe jé b e n B o s z n ia -H e r­ cegovina m egszállásának ígéretét ju tta tta (1877. ja n u á r, budapesti kon ven ció). A z orosz ka to n a i sik e re k ú ja b b esélyt k ín á lta k Andrássy háborús p o litik á já n a k sikerre vite lé h e z (a hatalmi egyensúly stabilizálása m ia tt angol szövetség, katonai és pénzügyi tám ogatás b irtokában k iju tá s a d éli tengerekre), ez azonban újabb kudarchoz vezetett, az aktív háborús p o litik a ú jfe n t m eg b u ko tt a M o n a rc h ia

nem vé le tle n ü l ír a rró l, ho g y az a n nexiő a M o n a rc h ia

kérdés” ) ingatagsága, a H absburgok fo lyto n o s dinasz­ tik u s befolyását és osztrák tú lh a ta lm a t viz io n á ló , vé­ dekező státusa m ia tt je lle m z ő b b a tartó zko d ó hangnem. S om m ázva je lle m z i N agy E rn ő 1901-es értékelése a többségi m a g ya r m e g kö ze líté st: „ Bosznia és Her-

k ü lp o litik á já n a k le g n a g yo b b ku d a rcá vá le tt. K orántsem beszélhetünk tehát a M o n a rch ia történe­ tének p e rifé riá lis ké rd é sé ről, a m ik o r B o s z n ia -H e rcegovina és a d ualista k o n s tru k c ió k ö z jo g i viszo n yá ró l szólunk. E zzel az o k k u p á c ió v a l és az a n n e xió va l kap­ csolatos kö z jo g i kérdésekkel fo g la lk o z ik d o k to ri d iszszertációjában Szabó S zilá rd , izgalm as tab ló t festve a tartom án y nem zetközi jo g i státusáról, a k ö z jo g i stabi­

czegovina nem tartozik sem Magyarországhoz., sem Ausztriához; monarchiánkkal nincsen államjogi összeköttetésben: sem personál- sem reálunióban, hanem általa megszállott tartomány". V a g yis katonai­

lizá lá st célzó te rv e k rő l, a tényleges igazgatás m egszer­ vezéséről, B o sznia-H e rce g o vin a és az O s z trá k -M a g y a r M o n a rch ia negyvenesztendős a lko tm á n yo s és kö zig a z­ gatási kapcsolatának h is tó riá já ró l. A szerző e m e lle tt n y ilv á n v a ló a n nem mehet el szót­ lanul a keretek értelm ezése m e lle tt, va g yis azon k ö z jo ­ gi k o n s tru k c ió k elem zésére is rákényszerül, am elyek

lag o k k u p á it te rü le t, am ely továbbra is egy m ásik szu­ verén á lla m , vagyis T ö rö ko rszá g részét képezi, am ely azonban részben g y a k o rla ti o k o k b ó l (képtelen a ko r­ mányzásra és a rend fenntartására), részben nem zetközi akaratból (1878, b e rlin i kongresszus), T örökország hozzájárulásával ideiglenesen, a m íg alkalm asnak nem b iz o n y u l a belbéke fenntartására, az O s z trá k -M a g y a r

m eghatározták a M o n a rc h ia a lko tm á n yo s stru ktú rá já t. A u sztria , M agyarország és a din a sztia k ö z jo g i v is z o ­ nyát. íg y tem atikájában n é m iképp távo la b b ra te k in t a közvetlen tém aválasztás á lta l e lh a tá ro lt területen. N y ilv á n m eghatározó szerepet já ts z o tt a tém aválasz­ tásban a 2 1. századra s z é th u llo tt ju g o s z lá v u tó d á lla m o k sorsával kapcsolatos érdeklődés, am e ly persze egy te l­ jesen e lté rő kontextusban fogalm azza m eg a k ö z jo g i kérdéseket, viszon t a ta n u lm á n y legalábbis h is tó ria i aktualitását m indenképpen alátám asztja.

M o n a rch ia igazgatása alá helyeztetett. A z a n n e xió ig a m agyar kö zjo g érdem ben nem fo g ­ la lk o z o tt a kérdéssel, az osztrák old a lo n viszo n t egyre többen értelm ezték át a kapcsolatrendszert valam iféle a lk o tm á n y jo g ila g egységes m o n a rc h ik u s ké p le tté.

II. A szerző közel egy évtizede fo ly ta tja a B osznia-H er­ cegovina okkupálásának és annexiójának történetébe vá­ gó kutatásait, s p u b lik á lja eredm ényeit. T u ca tn yi kö z­ lem ény ig azolja érdeklődését és széleskörű tájékozó­ dását a kérdésben. M egalapozott vélem ényalkotással és összefoglaló tudom ánytörténeti biztonsággal alkotta meg ezt a m onográfiát, am ely bizonyos értelem ben h iánypót­ ló. Á tte k in tv e ugyanis a tém akörbe vágó szakirodalm at, a laikus is m egállapíthatja: a kérdés korszerű jo g tö rté n e t­ tudom ányos elemzése meglehetősen hiányos. Legalábbis, a m it a m a g ya r jo g tö rté n e t-tu d o m á n y tud fe lm u ta tn i. A szerző h is to rio g rá fia i áttekintéséből v ilá ­ gosan látható a m agyar tartózkodás a kérdés elem zésé­ ben és feldolgozásában. V aló já b a n k ris tá ly tis z tá n ig a ­ zo lja . hogy az érdem i elem ző m űvek osztrák jo g tu d ó ­ sok és jo g h is tó rik u s o k to llá b ó l szárm aznak. M é g bele sem kezd az általa fe lte tt kérdések érdem i tárgyalásába, m áris fonto s m egállapításhoz ju t el. A z osztrák k ö z jo g i szakiroda lom érdeklődésével szemben a m a g ya r k ö ­ zöm bösség a problém a e lté rő felfogásával á ll összefüg­ gésben. A z osztrák s z a kíró k számára az a v ita tárgya, hogy a m egszállt B o sznia-H ercegovina m ily e n vis z o n y ­ ban á ll az osztrák b iro d a lo m m a l, a G esam tm onarchieval, a G esam tstaattal. A b iro d a lm i alapközelítés va ló d i po lé m iá vá é rle lte L in g g (R e ich sla n d ), S ch n e lle r (nem ­ zetkö zi jo g i kapcsolat), von K o lle sb e rg (közös b iro d a l­ m i terület). Jelűnek (m e llé korszá g ) kö z ö tt a témát. Ezzel szemben a m a g ya r k ö z jo g i iro d a lo m , e g y fe lő l az o k k u p á c ió kezdeti p o litik a i-e m o c io n á lis ellenkezése __ okán. m á sfe lől az o s z trá k -m a g y a r viszo n y („a k ö z jo g i

T a rtv a ennek p o litik a i m etam orfózisától is, a kö zjogá­ szok (és p o litik u s o k ) az a lk o tm á n y jo g , az alkotm ányos kapcsolatokon k ív ü l eső (in ká b b nem zetközti jo g i) tém aként te kin te tte k rá. A jo g tö rté n e t, le g fe lje b b az ősi Ráma m agyar k irá ly o k á lta li m egszállását felidézve, előképet ra jz o lt. A szerző áttekintése érzékelhetővé te­ szi azt is, ho g y m ég az annexió sem eredm ényezett izgalm as o k fe jté st vagy m o n o g ráfiá t m agyar oldalon. M ik ö z b e n az osztrák irá n y b ó l „ö m le n i” kezdtek az elem zések, tudom ányos értékelések, a m agyar szakiro­ d a lo m in ká b b a pra ktiku s kérdésekben (á lla m po lgá ri jo g v is z o n y o k , választójog, ta rto m á n yi illetőség), több­ n y ire kisebb p u b lic is z tik á k b a n reagált. A nem tú l szá­ mos ta n u lm á n y és néhány kism o n o g ra fiku s feldolgozás pedig se m m ifé le egységes álláspontot nem tükrözött. A lig h a véletlen, hogy a B o sznia-H ercegovinával kap­ csolatos kortárs szakm ai passzivitás a jo g tö rté n e t­ tu dom ány későbbi érdeklődését sem keltette fel. A fe ld o lg o zá s tehát, a m il Je lö lt tett le az asztalra, fe ­ hér h o lló n a k szám ít. A disszertáció négy nagy ta rta lm i-te m a tik a i egysége kö zü l az első az o s z trá k -m a g y a r k ö z jo g i keretek fe ld o l­ gozását v á lla lja . A z itt sem hiányzó h is to rio g rá fia i alap­ vetésben a szerző nehézm ényezi. hogy a m agyar jo g tö r­ ténet-tudom ány adós az Á u s z tria és M agyarország k ö z ö tti k ö z jo g i viszo n y elem zésével. E h e lyü tt azonban e lle n t ke ll m ondanunk Szabó S zilárdnak. Ha újabb m o n o g ra fiku s fe ldolgozás nincsen is a k ö z e lm ú lt mun­ kái k ö z ö tt (ő K o z á ri M ó n ik á t nevezi meg egyet­ lenként), a du a lizm u s k ö z jo g i stru ktú rá in a k feldolgozá­ sa folyam atosan z a jlik . Igaz, nem m onum entális élet­ műösszegzésekben, de szám talan tanulm ányban, fo lyó ­ ira to k és tan u lm á n ykö te te k lapjain. Elsősorban rész­ kérdésekben, de o tt szinte va lam ennyi jogtörténetk u ta tó k ife jte tte saját kutatási területéhez igazodó nézeteit, am elyet jó l illu s z trá lt a Jogtörténeti Szemle 2007/2 száma is. Kétségtelen, hogy e g y fe lő l a téma (1 8 6 5 -tő l n a p ja in k ig ta rtó ) re n d k ív ü li kidolgozottsága.

Jog

történeti szemleV — ^ m ásfelől az általános ku ta tó i cs szakm ai érdeklődés közelebbi id ő p o n to kra (a 20. századra) fókuszálása m egkérdőjelezi az újabb m o n o g ra fik u s összefoglalás ig é nyét. P cter L á s z ló n a k Szabó S z ilá rd á lta l v e ­ zérelvként e lfo g a d o tt m egállapítása, hogy ti. „a z újabb irodalom ban m ég h írm o n d ó k é n t sem akad m agáról a 67-es k ie g y e z é s rő l m é ly e b b , ré szletesebb a lk o t­ m ánytörténeti elem zés” úgy vélem ném i ko rre k c ió ra szorul. C sizm adia A n d o r, D ió sze g i István, G alántai József, G erő A ndrás, H anák Péter, K o zá ri M ó n ik a , M áthé G ábor, P ölöskei Ferenc, Révész Tam ás, Sarlós Béla, S om ogyi Éva, S tipta István és m ások m o n o g rá fiá i cs a tö m é n te le n m e n n y is é g ű fo ly ó ir a t- és ta n u l­ m á n y k ö te t-iro d a lo m lá ttá n fe lte h e tő , h o g y nagy merészséggel és kalandvággyal érdem es csak belevág­ ni egy újabb összegzésbe az ism étlések g yanúja n é lkü l. A zzal azonban egyetértek, hogy a részkérdések tisztá ­ zásával lehet m ég tovább lépni. Éppen ezt b iz o n y ítja Szabó S zilá rd d o k to ri disszertációja is. Szabó S zilárd hatá ro zo tt e lő fe lte vé se szerint a M o ­ narchia B osznia-H ercegovin á h o z fű z ő d ő viszo n yá t az o s ztrá k-m a g ya r k ö z jo g i v is z o n y pontosítása n é lkü l nem lehel m egérteni. E n n é lfo g va m unkájának ebben a fejezetében le írn i ig ye k s z ik a M o n a rc h ia keretébe fo g ­ lalt A u sztria és M agyarország helyzetét, v a la m in t az ún. közös szervek és közös ü gyek szerkezetét. A szerző m egállapítása szerint a dualista m onarchia országai kö zö tti kö z jo g i v is z o n y t nem 1867 alkuja teremtette, de még csak nem is a P ragm atica Sanctio, hanem az v is s za n yú lik az első szem élyében közös Habsburg uralkodóra. Ú g y g o n d o lo m , ez a tétel két v o ­ natkozásban is fo k o z o tt óvatossággal kezelendő. E g y ­ részt, ha fe lid é zzü k a szerző jo g i fo g a lm a kka l és in ­ tézményekkel kapcsolatos, s á lta lu n k is helyeselt k o r­ hűségre vo natkozó álláspontját, aligha kereshető a 16. században a „k ö z jo g i vis z o n y” , „k ö z jo g i kapcsolat" kifejezés. Persze, ha mai szóhasználattal élve, a mai fogalomapparátust használva szólunk e rrő l, elfogadható az állítás. De nem fele dhetjü k, hogy a „k ö z jo g i kérdés” a 19. századi M agyarországon egy m eghatározott tar­ talomhoz kötődött, vagyis M agyarország, A u sztria és a dinasztia konkrét a lk o tm á n y jo g i kapcsolatára v o n a tko ­ zott. Másrészt meglehetősen anakronisztikusnak vélem a parlam entáris m o narch ia szerkezeti p ro b lé m á in a k visszavetítését a feud ális-re n d i m onarchia rendi d u a liz ­ musának kora ú jk o ri m odelljébe. V a g yis a kiegyezéses tárgyalások során d e fin iá lt (vagy d e fin iá ln i p ró b á lt) „közös ü g ye k" fo g a lo m keresgélését a rendi közpon­ tosító kirá ly i hatalom b iro d a lm i koncepciójában. H atá­ rozott álláspontom , hogy alapvetően más a tö rté n e lm i és intézményi környezet. A 16. század b iro d a lm a a d i­ nasztiához tartozó területekben és népességben határoz­ ta meg a birodalom határait, az erre vonatkozó jo g o s u lt­ ságot a koronázás, az u ralko d ó által g y a k o ro lt ügyeket a felségjogok köre határozta meg, a rendek alkotm ányos módon az eskü, a h itle v é l és a választás-koronázás tényével befolyásolhatták. U tó b b a napi p o litik a és az erőviszony a laku lásá nak tü kré b e n fo rm á ló d o tt az uralkodó és az á lta la g y a k o ro lh a tó jo g o s ítv á n y o k

(közös) köre. A polgári állam ban a közös és közös érdekű ügyek rögzítése alkotm ányos garanciaként je le n t meg, egy parlam entáris berendezkedés sarokköveinek m eghatározásaként. A kettő kö z ö tt húzott íve t — jó lle h e t magam is a m agyar alkotm ányos folytonosság h íve i közé sorolom magam - nem tartom megalapozottnak. Ú g y gon d o lo m , a Pragm atica Sanctióra történő visszahivalkozás is Deák Ferenc zseniális kö zjo g i ötlete vo lt, am ely h id a l verhetett a dinasztia és a m agyar álláspont k ö z ö tt, e g yfa jta ko m p ro m isszu m o t k ín á lv a m indkét o ldalnak. M e rt hiszen Szabó S zilárd b iz o n y ítja kissé hátrébb, hogy a P ragm atica S anctio csak egyfajta e lv i alapot k ín á lt a közös ügyek kezelésének kim u n ká lá ­ sához. „ Magyar részről a Pragmatica Sanctio az

1790/91. évi X. törvénnyel együtt a magyar alkotmány biztosítéka volt, a dinasztia részéről pedig egy olyan alaptörvény, amely biztosította Magyarország kapcso­ latát a dinasztia többi országához." E g y é b k é n t éppen

a P ra g m a tica

S a n c tio

és az

1790/91:10. tö rv é n y összevetése enged meg egy olyan m egközelítést, a m e llye l szerző nem élt. M iu tá n a Prag­ m atica S anctióban (és az 1723. évi törvényben) rö g ­ z íte tt közös vé d e le m , v a la m in t az fe lo szth a ta tla n , elvála szth a ta tla n , kölcsönös és együttes b irto klá sra a la p íto tt uralkodás és korm ányzás valóban alapot adott a kiegyezéses gondolatnak. A z 1790/91:10. törvény pedig ezt kiegészítve és értelm ezve rögzítette, hogy M agyarország nincsen alávetve sem m ilyen más á lla m ­ nak, nem része s e m m ily e n b iro d a lo m n a k , hanem szabad és független. Saját a lko tm á n n ya l b író állam . A két tö rv é n y h e ly összevetése ö n ké n t k ín á lja a m e g o l­ dást, hogy ti. a kiegyezés és a sokat h iv a tk o z o tt szer­ ződéses m egállapodás nem A u s z tria és M agyarország, hanem M agyarország és a din a sztia kö zö tt jö t t létre, m agyar fe lté te le k akceptálásával. A m ásik o ldalon, az osztrák ta rto m á n yo k irányában a m onarchia úgy o ld o t­ ta m eg a d o lg o t, ahogyan akarta (va g y tudta), s ez v ilá ­ gos választ ad a két tö rvé n y je le n tő s különbségeire. M in t em lékszünk, a kiegyezési ko n s tru k c ió a m agyar fé l ja v a s la ta alapján jö t t létre, úgy a P ragm atica S anctióra történő hivatkozás és alapozás, m iké n t az A p po n yi vezényelte ó k o n z e rv a tív o k in d ítvá n yá b ó l létre­ jö tt delegációs rendszer. A z udvarnak a m agyarokkal törté n ő megegyezés v o lt fontos, osztrák o ld a lo n am úgy sem v o lta k je le n tő s p ro b lé m á ik. A szerzőnek a két tö rv é n y i összehasonlító elemzése pontos, jogtörténészi m unka, élvezetes leírást ad a k o n f­ lik tu s o k ró l (d e k la ra tív - k o n s tu titív je lle g , védelm i k ü lü g y - teljes közös k ü lü g y , közös k ü lü g y - közös ke­ reskedelem ügy), am elyek utóbb k o m o ly k ö z jo g i v itá k ­ hoz, s za kiro d a lm i argum entációhoz vezettek. Izgalmas a különbségtétel elemzése a közös ügyek Pragm atica S a n c tió ra tö rté n ő visszautalása és a rendezetlen kö zö sü g yi „kezelés” különbségében. H iszen 1723-ban nem is g o n d o lh a tta k arra, hogy az 1867-es po lg á ri par­ lam entáris m onarchia b á rm ifé le te ch n ika i alapvetését adják. M ik é n t fo rd ítv a is igaz: nevetséges lenne elvárni a 19. század m á so d ik harm adának vége felé. hogy az iránym utatás lehetséges. Természetes tehát, hogy a

Jog

történeti szemle

közös ügyek kezelési m ód já t a törvé n yb e n és azt k ö ve ­ tően k e lle tt k id o lg o z n i. A k ö z jo g i v ita ism ertetése m e g e rő síti az olvasóban azt a g ondo la tot, hogy a s z a k iro d a lm i érvelés lé n ye ­ gében a p o litik a i állá sp o n to ka t és a kö zö sü g yi alku felem ás levezénylésért fe le lő s din a sztia ko rm á n yza ti p ro b lé m á it, osztrák o ld a lo n a kérdőjelesen szabályozott szerkezet kialakítására v o n a tko zó törekvéseket tü k rö z i vissza. A legm arkánsabb fe lfogása a m a g ya r fé ln e k v o lt, hiszen az a k ö z jo g ila g az 1723. és 1790. évi tö rv é ­ n ye kke l m egalapozott, a H absburg-dinasztiának e líg é r­ kezett, de az uralko d ó h á z jo g a ra alatt a m ásik fé ltő l lehetségességig fü g g e tle n a lk o tm á n y o s álla m képét rö g zíte tte . A z u d va r á llá sp o n tja ennek függvényében a la ku lt: a P ragm atica Sanctióban fo g la lt lehetőségek kiterjesztésével (a közös ü gyek lehetséges k iszé le ­ sítésével) operá lt, a b iro d a lm i szint erősítését, a k ö z jo ­ gi irod a lo m b a n a G esam tm onarchie helyének s ta b ili­ zálását szorgalm azva. A z osztrák p o z íc ió v o lt a leg­ gyengébb, hiszen egy rá ju k o k tro já lt tö rv é n y hatálya alá ke rü lve , folyam atosan a lehetőségek keresésével v o lta k e lfo g la lv a , m e lye k a s z a k iro d a lm i vitá kb a n az egysé gállam tól a m a g ya r álláspont elfogadásán tú l a pe rszo n á lu n ió ig vezettek. E z a h á ro m p ó lu s ú s z e m lé le tm ó d vé le m é n y e m szerint szám talan feszültségre m agyarázatot ad, de kü ­ lönösképpen a m a g y a r-o s z trá k viszo n y e n é lk ü l nehe­ zen m agyarázható p ro b lé m á ira fe lté tle n ü l. K itű n ő a szerzőnek a J e llin c k -k o n c e p c ió német állam tanba ágyazo tt hatásm echanizm usának, a k ö z jo g i nézetek e nnek hatására tö rté n ő á ta la ku lá sá ra vonatkozó , v a la m in t a zseniális D eák Ferenc pengeéles és lo g ik u s a n m e g ve ze tő é rv e lé s e in e k ism ertetése, (re á lu n ió - perszonálunió, állam szövetség - szövetségi állam , közös u ra lko d ó - azonos u ra lk o d ó , b iro d a lo m füg g e tle n á lla m o k). A s z a k iro d a lm i nézetek ismertetése során a szerző e lju t a k o n k lú z ió ig : „ Összegzésképpen

megállapíthatjuk, hogy a Monarchia nem volt állam, hanem államszövetség, ha tetszik, külön országok alkotta monarchikus unió." N e m vilá g o s a szövegből, hog y ez a v ita végkim enetele, a szerző következtetése, a k ö z jo g i iro d a lo m többségi állá sp o n tja vagy a m agyar old a l okfejtésének eredm énye. A recenzensnek a fejezettel kapcsolatos fo rm a i m eg­ jegyzése: a „m a g y a r k ö z jo g ” nem azonos a „m a g ya r k ö z jo g i iro d a lo m m a l” , a m in e k eredm ényeképpen a kö z jo g maga alig h a tud b á rm it is té n ye kke l ig a zo ln i. A u s z tria és M agyarország B osznia és H erce g o vin á ra vo n atkozó te rv e irő l, az o s z trá k -m a g y a r k ö z jo g i kere­ tekbe ig a z íto tt új ta rto m á n y jo g á llá s á ra v o n a tko zó é rv e k rő l, m a jd a tényleges h e lyze t elem zéséről szól a m áso dik tem atika i egység A fölvezetés Bécs B o szn ia -H e rce g o vin á va l kapcso­ latos h ó d ító terveinek összegzése, még a dolgozatban tá rg y a lt esem ényeket m egelőzően. E b b ő l világosan k id e rü l, h o g y az udvar, ille tv e a ka to n a i vezetés a 17. század óta cé lp ontn a k te kin te tte B oszn ia -H e rce g o vin á t. L a jo s badeni ő rg r ó ftó l S a v o y a i Je n ő ig , János __ fő h e rce g tő l Ferenc Józsefig, M a y e rh o fe rtő l R a d e tzkyig

84

számos p o litik a i és katonai vezető szorgalm azta a te rü le t e lfo g la lá s á t. H o l b izto n sá g i sze m p o n to kkal in d o k o ltá k , hol, m in t L o m b a rdia elvesztése kapcsán, kárpótlás gyanánt, hol pedig a Szerbia és M onte n egró lehetséges zsákm ányaként, azok megerősödése elle­ nében. A m i átm enetileg óvatossá tette a dualista állam korm ányzatát, az a d élszláv elem je le n tő s m egnöve­ kedésének szem pontja a b iro d a lm o n be lü l, am i vias­ k o d o tt a határok m e lle tti d élszláv á lla m o k lehetséges megerősödésének veszélyével. A b alkáni lázadások és háborúk eredm ényeképpen szé th u lló tö rö k fennhatóság e lle n s ú ly o z á s a g ya n á n t k e rü lt eg yre tö b b szó a M o n a rc h ia aktivitá sá ra , am it, m in t lá ttu k az 1878-as b e rlin i kon fe re n cia szentesített. A szerző rendre visszatér az alapkérdéshez, am elyet értekezése kezdetén is többször m egfogalm az: V ajon megszerezte-e a szuverenitást Bosznia és H ercegovina fö lö tt A u s z tria -M a g y a ro rs z á g , avagy sem. Egészen pontosan az a jo g filo z ó fia i kérdés izgatja, hogy a terü­ letek fe le tt g y a k o ro lt tényleges hatalom , am elyhez a szuverenitást b irto k ló , s annak realizálását átengedő o r­ szág ho zzá já ru lt, m ennyiben te kin th e tő a szuverenitás átszállásának. B o s zn ia -H e rce g o vin a jo g á llá s a a B e rlin i Szerződés után azáltal v á lt különlegessé, hogy e g y fe lő l a ta rto ­ m ány e lfo g la lá s á v a l, a M o n a rc h ia hatalm a alá voná­ sával, a közigazgatás m egszervezésével lényegében osztrák és m agyar fennhatóság alá ke rü lt, m ásfelől azonban a tö rö k fé l ragaszkodott a szuverenitás fe n n ­ tartásához. A fejezet b riliá n s összefoglalása az osztrák és m a g ya r sza kiro d a lo m ezzel kapcsolatos vitájának, és k iv á ló megalapozása a szerző összegzésének. A szuverenitás fo g a lm i különbözőségeire visszavezet­ hetően e lté rő n é ző p o n to k e g y ik nagy cso p o rtja a tényleges fő h a ta lo m g yakorlásának tényét a szuvere­ nitás m egszerzésével azonosította, a m ásik a kong­ resszus, a résztvevők magatartása, a szövegek elem zé­ se alapján k ib o n th a tó ta rta lo m ism eretében a szuvere­ nitás fe n n ta rth a tó s á g á t és fe n n ta rtá sá t ké p vise lte , va g yis a szuverenitás, m in t jo g és a hatalom gyakorlás, m in t tény elválasztását képviselte. A szerző végül m eggyőző érvelés után a m ásodik nézetcsoporthoz so ro l, s határozottan szögezi le, ho g y m iv e l a k o r nem­ ze tkö z i jo g a szerint a te rü le ti fe lsé g jo g gyakorlásának ténylegessége nem v o lt fe lté te le a szuverenitás fenn­ maradásának, ezért pusztán a te rü le t fe le tti folyam atos, hosszantartó h a ta lo m g ya ko rlá s nem v o lt elegendő a szuverenitás megszerzéséhez; a B e rlin i Szerződés 25. c ik k e ly e alapján a B o szn ia -H e rce g o vin a fe le tti szuve­ renitás továbbra is az oszm án b iro d a lm a t érintette. (E rősen tám ogatta ezt A ndrássy vilá g o s elemzése is, am e ly nem területátengedésként, nem a szultán szuve­ renitásának m egszűnéseként d e fin iá lta a megszállást.) E zt követően a szerző a rró l is m eggyőzi az olvasót, hogy a ko ra b e li nem zetközi jo g szerint az általam eddi­ g i ta n u lm á n ya im nyom án gyakran használt okkupáció (uratlan te rü le t megszállása és elfoglalása) kifejezés sem a lkalm as a B oszn ia -H e rce g o vin a fe le tti hatalom átvételének meghatározására, s a jö v ő b e n a

közigaz-

Jog

történeti szemle

gatási cesszió

kife je zé st a lka lm a zza (va g yis egy adott

te rü let közigazgatásának és ko rm ányzatának jo g á t), m ely nem fo g la lja magában a te rü le tte l v a ló rendelke­ zést, azaz a szuverenitás jo g c ím é t. Ugyanebben a részben e le m zi a szerző Ferenc József 1908. o k tó b e r 7-én m egjelent le g fe lső b b kéziratát, am elyben e gyo ld a lú n y ila tk o z a tta l p ro k la m á lta szuve­ ren itásá nak kite rje s z té s é t B o s z n ia -H e re e g o v in á ra . Szabó S zilá rd o t az fo g la lk o z ta tja leg in ká b b , ho g y az annexió jo g ila g érvényesnek te kin th e tő -e az arra fe ljo ­ gosító, szerződésben részes á lla m o k k o n kré t (m e g is­ m ételt) hozzájárulása n é lkü l. Itt kön n ye b b és rö vid e b b a lépés értékelése, hiszen szinte azonnal tilta k o z ta k a b e rlin i konfe rencia résztvevői. A z európai nag yh a ta l­ m ak barátságtalan lépésnek ta rto ttá k és tilta k o z ta k a M o n a rch ia e gyo ld a lú lépése ellen. Ennek okán a d ip ­ lom áciai szalonképesség és a n e m zetközi jo g i elism erés m iatt a M o n a rch ia d ip lo m á c iá já n a k be k e lle t g y ű jte n ie a részvevő nagyhatalm ak (egyébként rendben m eg­ érkező) h ozzá já ru ló n y ila tk o z a ta it, s részben m egálla­ podást k e lle tt tető alá hoznia a tö rö k á lla m m a l, am ely lem ondott (va g y legalábbis íg y is értelm ezhető d e kla rá ­ ciót te tt) a B o szn ia -H e rce g o vin á t é rin tő szuverenitás­ ról. A z 1909 februárjában T ö rö ko rszá g g a l k ö tö tt egyez­ mény nyom án kérte meg a M o n a rc h ia az európai hatal­ m aktól a beleegyező n y ila tk o z a to k a t, am elyek u tolsója 1909. á p rilis 9-re érkezett be. E k k o r vá lt az annexió nem zetközi jo g ila g érvényessé. A do lg ozat le g kitű n ő b b része a B osznia-H ercegovina helyzetének rendezésére vo n a tko zó tervek és tá r­ gyalások összefoglalásával fo g la lk o z ó III. rész. Ez a rész a B osznia-H ercegovina a lk o tm á n y jo g i helyzetének rendezése kapcsán a M o n a rch iá n b e lü l egym ásnak fe ­ szülő, tra d icio n á lisa n , p o litik a ila g cs em ocionálisan meghatározott álláspon tok ütközéseivel, ille tv e egyez­ tetési kísé rle te ive l fo g la lk o z ik . A n n a k ellenére, hogy a B o s z n ia -H c rc c g o v in a a n n e ktá lá sá va l ka p cso la to s teendők alapjaiban nem a dualista k o n c e p c ió k ró l s zó l­ tak, mégis annak a n o m á liá it hozták napfényre. N em vo lt kérdés, ho gy az an nexió esetén k o m o ly a lk o t­ mányos-szerkezeti kérdésekről k e lle tt dö n te n i, am elyek alapjaiban ké rdőjelezték meg a kiegyezéses ala ku la to t. Andrássy egyenesen új kiegyezést szorgalm azott arra az esetre, ha az annexió be kö ve tke zik. T is z tá z n i k e lle tt pl. a ta rtom án yok k ö z jo g i viszo n yá t ahhoz, hogy n y i­ latkozni lehessen a bekebelezés m ik é n tjé rő l. A z a lehetőség értelem szerűen elesett, hogy akár A u sztria , akár M agyarország kebelezze be B o sz n ia -H c rc e g o v i-

m egoldási ja v a s la to k ism ertetésével, összevetésével és értékelésével kitű n ő e n ábrázol. A m agyar álláspont n y ilvá n va ló a n a szentkorona jo g á ra h ivatkozva a M a ­ gyar K irá lysá g h o z tervezte csatolni B o sznia-H ercegovi­ nát. am e lyn e k jo g c ím e az „ő s i k ö te lé k” v o lt. A h is tó ri­ ai jo g c ím e t az osztrák o ld a l értelem szerűen kevéssé lelkesen fogadta, kü lö n ö s te kin te tte l arra is, hogy az igazgatási kö lts é g e k k ö ze l 7 0 % -á t A u s z tria á llta . N yom atékosan hangsúlyozták az osztrák fé l ké p vise lő i, ho g y az osztrák ko rm á n y nem engedheti meg M agyarország és A u s z tria M o n a rch iá n b e lü li erőviszonyainak fe lb o rítá sá t B o szn ia -H e rce g o vin a a nnexiójával. Ezért in ká b b tá m o g a ttá k azt az á llá sp o n to t, ho g y e g y ik á lla m h o z se tartozzon az új terület. Érdekessége a v itá ­ nak, hogy az eredm ényeképpen m egszületett annexiós tö rv é n y ja v a s la to t sem a m agyar képviselőház, sem az o sztrák A bgeordnetenhaus nem tá rg ya lta sohasem. Szabó S zilá rd szikrázóan világos k ö z jo g i érveléssel é rtelm ezi a k ü lö n fé le álláspontokat, és helyezi el abban a k ö z jo g i képletben, am elyet a kiegyezés erővonalai határoztak meg, s am e ly logikusan vezetett egy olyan m egoldáshoz, am ely nem érin te tte B o sznia-H ercegovinának a két á lla m h o z való viszonyát, és nem rendezte azt az a lk o tm á n y jo g i vis z o n y t, a m ely B osznia-H erce­ g o vin a , A u s z tria és M agyarország kö zö tt form á ló d o tt. Jogosan á lla p ítja meg szerző, hogy m iután sem m iféle jo g sza b á ly nem adott választ ezekre a kérdésekre, a sza kiro d a lo m h o z fo rd u lh a tu n k m egoldásért, a m it ter­ mészetesen ugya n ú g y uralnak az osztrák és m agyar szem pontok, va la m in t a szuverenitást é rin tő fejtege­ tések, m in t a p o litik u s o k , ille tv e jo g sza b á ly-e lő ké szítő k p o lé m iá it. V é g ü l a negyedik, a m egvalósítás kérdéseit elem ző részben a m egszállt ta rto m á n yo k igazgatásának k ié p í­ téséről, az irá n yítá si vis z o n y o k alakulásáról, az a lk o t­ m á n y jo g i háttér m egterem téséről é rtekezik a szerző. A z ide ille szte tt fejezeteket a szerző a m egszállt tartom á­ n y o k igazgatási kérdéseinek szenteli, va la m in t az igaz­ gatásra vonatkozó norm ák és tervek bemutatására fo r­ d ítja fig y e lm é t. Ennek izgalm as kérdése v o lt az a d m i­ n isztrá ció költsé g e in e k kiterhelése, am e llye l kapcsolat­ ban m in d k é t fé l e lfogadta azt az álláspontot, hogy am ennyire lehetséges, azokat a B osznia-H ercegovina tartom ány bevételeihez igazítsák. N em érdektelen a ka­ tonai igazgatás és a p o lg á ri irányítás k ö zö tti penge­ váltás sem, am elyek ké p vise lő i m ögött e g y ik oldalon értelem szerűen táb o rn o ko k vo n u lta k fe l, a m ásik o l­ dalon le g in ká b b a nem zetközi szalonképességre is e rő ­

nát. A közvetlen b iro d a lo m h o z csatolás egy h a rm adik, szláv többségű egységet h ozott vo ln a létre a M o n a r­ chián belül, am i k o m o ly veszéllyel já rt vo ln a , ism erve Dalm ácia és H o rvátorszá g tria lis z tik u s tö re kvé se it. B o sznia-H e rceg ovina m egosztása és egy részének M agyarországhoz, más részének A u s z triá h o z csatolása (m ely igaz, hogy történe ti jo g o k a t és célszerűségi szempontokat is fig ye le m b e v e tt) g y a k o rla tila g m eg-

sen ko n ce n trá ló d ip lo m á c ia , ille tv e p o lg á ri korm ányzat. M in t lá ttu k, az osztrák és a m agyar kiegyezési törvény tartalm ában je le n tő s eltéréseket m utatott, am elyek rész­ legesen fe lv illa n to ttá k esetleges újabb ügyek kelet­ kezését.

valósíthatatlannak tűnt. A vita , am elyet a bekebelezés form ájáról fo ly ta tla k , a d ualista k o n s tru k c ió m inden

A fe n tie k okán a Szabó S zilárd disszertációjában fo g la lt e re d m é n ye k b iz o n y íto ttn a k te k in th e tő k . A

rákfenéjét felszínre hozta, am elyet a szerző a k ü lö n fé le

szerző m eggyőzően ig a z o lja d o lgoztában

III.

B osznia-

H ercego vina m egszállásának, m ajd a n n exiójának je le n ­ tős a lk o tm á n y jo g i pro b lé m á t o ko zó m iv o ltá t, ille tv e annak kizártságát, ho g y közös üggyé lehessen. Ennek okán a k o rm á n y o k közös m egegyezéssel, a közös érdekű ü gyek m in tá já ra v o lta k kénytelenek a pro b lé m á t kezelni. S ze rke ze tile g kü lö n ö se n érdekes a szerzőnek a ku ta tá s a it ö s s z e fo g la ló m o n o g ra fik u s fe ld o lg o z á s in d ításaként b e ille s z te tt p ro v o k a tív kérdéssorra, am e­ ly e t az értekezés cé ljának összefoglalása e lő tt rö g zíte tt. Részben a kérdésekre te le p íte tt h ip o te tik u s építkezés, részben az ed d ig i tö rté n e ti e redm ényekkel szem beni ké telye ket v a ló szín ű s ítő te ch n ika m egalapozza a szerző felfogásához igazodó o lva só i szem léletet. A m in d e n ki á lta l ism ert (m e rt íg y ta n u lt) törté n e ti ism eretekkel kapcsolatos szkepszis kitű n ő e n m egágyaz az aggályos vizsgálódásoknak. A célkitűzés, tehát a B osznia-H ercegovina B e rlin i S zerződést k ö v e tő n e m z e tk ö z i jo g i helyze té n e k, A usztriához és M agyarországhoz va ló viszonyának és a d ualista szerkezethez va ló kapcsolatának tisztázását kitűnően m egalapozzák a m agyar és osztrák levéltárak­ ban, gyűjtem ényekben fo ly a to tt kutatások. Ha valahol, leginkább a h e lyi viszonyokban tanúskodó boszniai, h e rce g o vin a i fo rrá s o k és s z a k iro d a lo m k ö rn yé ké n lehetne to vá b b lé p é st e lé rn i, le h e te tt v o ln a to vá b b m é ly íte n i a kutatás eredményességének esélyeit. Ez azonban nem je le n dolgozat érdemére, inkább a teljesség irányába történő elm ozdulásra vonatkozó megjegyzés. A szerző választo tt m ódszertana alig h a m e gkérdő­ je le zh e tő . A z O s z trá k -M a g y a r M o n a rc h ia képleteibe ille szte tt vizsgálat, a k o m p a ra tív elem zési tech n ika , az elsőd leges és m áso d la g o s fo rrá s o k fe lk u ta tá s a és összevetése, a lehetségesen teljes történeti iro d a lo m egybegyűjtése és értékelése biztos talapzatra he lye zi a m e g foga lm azott következtetéseket. A m agyar és német n yelve n elérhető tervezetek, jo g s z a b á ly o k , nem zetközi jo g i szerződések és egyéb fo rrá s o k , h iva ta lo s jelentések és ira to k m e lle tt a döntéshozók n a p ló in a k, leveleinek, fe ljegyzéseinek és em lé ke in e k feldolgozása k e llő in fo r­ m á ció kka l szolgál a döntéshozatali m echanizm usok hátterének értelm ezéséhez. A fe ld o lg o zá s hitelességét fo k o z z a szerző azon tétele, am ely szerint következetesen ra gaszkodik a jo g in té z m é n y e k ko rh ű ta rta lm á n a k m egállapításához és

„egy jogin­ tézmény vagy egy jogviszony jelentésének megál­

ennek m eg fe le lő értelm ezéséhez. M in t írja ,

l t ____,v 9 .

lapításakor a vizsgált korszakban érvényes jelentéstar­ talmat kell alkalmazni." Ezt az általánosan elfo g ado tt jo g tö rté n e t-tu d o m á n y i p rin c íp iu m o t sokszor, nagy fá j­ d a lm u n kra , a jo g h is tó ria területére bekalandozó szak­ jo g á szo k és történész ko llé g á k rendre fe le d ik , am inek a lka lm a n k é n t e lb o rza sztó tu d o m á n yta la n k ö ve tke z­ tetésekben m an ife sztá ló d ó eredm énye szokott lenni. E g y jo g tö rté n e t-tu d o m á n y i d o lg o za tb a n azonban alapvető elvárás a ko rh ű te rm in o ló g ia és a fogalom ap­ parátus használata. Szabó S zilárd B o sznia-H ercegovina megszállása és a n n exiója történetét hiteles ecsetvonásokkal megfestve, gazdag d o ku m e n tá ció va l alátám asztva, bő tudom ányos sza kiro d a lo m felhasználásával tárta elénk. A felhasz­ n á lt fo rrá s o k m ennyisége, a s z a k iro d a lo m bősége k ie lé g ítő . M agam részéről annyiban egészíteném k i a felhasznált iro d a lm a t, hogy szemben az o n lin e k ö n y v ­ tárak többségével, ahol le g inkább az ö n á lló kötetes tételek elérhetőek, érdemes célpont lett vo ln a a d u a liz­ mus k ö z jo g i stációjára vonatkozó fo ly ó ira t-iro d a lo m és a ta n u lm á n ykö te te k anyagának bővebb felderítése is. E gyébként a m unka által is tanúsított szakm ai tá jé ko­ zottság és jártasság, a forráskezelés korrektsége, az ab­ ból le vo n t következtetések összefoglalása nem hagy k ív á n n iv a ló t maga után. K ü lö n kiem elendő a J e lö lt k o r­ re k t és tá rg y ila g o s vé le m é n ya lko tá sa , tudom ányos távolságtartása. M egjegyzendő, hogy - am i mostanában egyre kevés­ bé tapasztalható - a m unka élvezhető m agyar nyelven író d o tt. K ülönösen érdem teljes ez a tulajdonsága a szerzőnek (s m űvének), ha fig y e le m b e vesszük, hogy végső so ro n jo g f ilo z ó fia i, p o litik a i és k ö z jo g i elem zésre v á lla lk o z o tt, a m e ly te rü le te k n é m iké pp egym ástól e ltérő fogalom apparátussal, te rm in o ló g iá va l és szóhasználattal dolgoznak.

IV. Szabó S zilárd disszertációja témaválasztására, k id o l­ gozottságára, összehasonlító módszerére és új ered­ m é n ye ire te k in te tte l a lka lm a s a P h D Javaslom a P h D -fo k o z a t odaítélését.

m inősítésre.

Mezey Barna

* Mezey Barna Szabó Szilárd disszertációjára írt opponensi véleményét az értekezés témavezetője, Stipta István kérésére közöljük.

fit.___

eghalódotlsággal tö lti el a fia ta K n a k m ár csak igen nagy jó in d u la tta l nevezhető) o k ta tó t je le s ü l e sorok író já t ha o lya n k o llé g á já n a k szakm ai, tudom ányos előm eneteléről van lehetősége beszám olni, aki az egyetem i évek alatt szeretett tanára v o lt, a ki P h D -h a llg a tó korában a legnagyobb akadá­ lyo ko n segítette át, m ajd aki a tanszéki „e g y ü tté lé s " im m á r több m in t egy évtizede során - büszkén m on­ dom - barátja lett.

M

D r. H orváth A ttilá ró l van szó, aki 2010. decem ber 2án a P ázm ány Péter K a to lik u s E gyetem Jog- és Á lla m tud om ányi K arának díszterm ében tartotta h a b ilitá c ió s előadását. A ttilá t, nem e lv ita tv a tőle felbecsülhetetlen szerepét a „v e rs e n y tá rs ” pesti jo g i k a r lé tre jö tté b e n és jo g tö rté n e ti m űhelyének m egszilárdításában, m i ennek ellenére, sőt ezzei e g yü tt is E L T E Á J K -s ko llé g á n kn a k fo g ju k te kin te n i, am i tö b b m in t in d o k o lt, hiszen legen­ dás elhivatottságának és m unkabírásának köszönhetően m ind a mai napig é p p o ly m egkerülhetetlen résztvevője karunk és tanszékünk o k ta tó i, tudom ányos közössé­ gének, m in t társkarunkénak. K iem elend ő, hogy A ttila a szó „n y e lv ta n i é rte l­ mében" is va ló d i jo g tö rté n é sz, am i még a m i k ö re in k ­ ben sem g y a k o ri: 1986-ban szerezte jo g á sz d ip lo m á já t, 1987-ben pedig a B ölcsészettudom ányi K a rt is e lv é ­ gezte történelem tanári szakon. N em m eglepő hát, hogy az E L T E Á lla m - és Jogtu do m á n yi K arán h a llg a tó kora óta jo g tö rté n e tte l fo g la lk o z ik , igen magas szinten. M á r 1986-ban (végzős ko ráb an !) tanulm ánya je le n t meg a

Jogtörténeti értekezések 15. kötetében A jog moderni­ zációjának kezdete, Széchenyi István magánjogi reformkoncepciója c ím m e l, és nevét o tt ta lá lju k a Jogtörténeti Szemle első (szintén 1986. é v i) számának szerzői kö zö tt is. Kutatásai alapvetően két irányban fo ly ta tó d ta k : a kezdetektől nagyon hangsúlyos m agyar m agánjogi (és kereskedelmi jo g i) vonal m e lle tt egyre nagyobb fig y e l­ met szentelt a 20. századi d ik ta tú rá k , elsősorban a b o l­ sevik típusú á lla m a la ku la to k a lk o tm á n y - és jo g tö rté n e ­ tének (íg y az a lko tm á n yo s rendszer sajátosságai m e lle tt a jogrendszer átform álásának is). M in d e m e lle tt re n d k ív ü l magas szintű tudással, párat­ lan o lva so ttsá g g a l és tu d o m á n y o s ig é n ye ssé g g e l mélyedt el a m agyar és egyetem es á lla m - és jo g tö rté n e t szinte v a la m e n n yi részterületében. Legendaszám ba megy ta n szé kü n kö n , h o g y „ A t tilá r a m in d ig lehet számítani” : ha b árki m egbetegszik és h irte le n szük­ ségünk van va la kire , ő m e g ta rtja az előadást. „É n vagyok a fre g o lie m b e r” - m ondja tréfásan a tanszéki értekezleteken. E zt a legkevésbé sem irig y e lt, re n d k ív ü l nehéz szerepet a h a llg a tó k irá n t e lkö te le ze tt o kta tó ké n t a legnagyobb természetességgel v á lla lta magára. A kari közéletben és a h a llg a tó k oktatása-m űvelése érdekében végzett klasszikus o k ta tó i tevékenysége a már e m líte tt, igen népszerű és nagy látogatottságú egyetem i előadásai m e lle tt ta n k ö n y v fe je z e te k és oktatási segédanyagok írásával, szerkesztésével vált teljessé (e körben a Magyar alkotmánytörténet és

Horváth Attila habilitációs előadása Magyar jogtörténet ta n kö n yve i m e lle tt e m líté st é r­ dem el a V ö lg y e s i L e ve n té ve l közösen 1999-ben kiadott Jogtörténeti atlasz is). E m e lle tt - b á rm ily e n nehéz is néha a lelkiism eretes, h a llg a tó k k a l napi kapcsolatot ápoló o kta tó és a d o lg o ­ zószobája fé lh om ályában tudom ányos m űvekbe mélye d ő ku ta tó szerepének összehangolása - a legkevésbé sem han ya g o lta el tu d o m á n yo s tevékenységét. A z 1990-es években és az e z re d fo rd u ló t követően is sorra je le n te k meg p u b lik á c ió i, m e lye k felsorolását aligha b írnák el je le n sze m le cikk te rje d e lm i keretei. 2003-ban - tanszékünk o k ta tó i kö zü l elsőként, a M ezey Barna professzor ú r vezette jo g tö rté n e ti m űhely tágabb értelem ben vett tagjai k ö zü l (Szenté Z oltán után) m áso d ikké n t - szerezte meg P hD tudom ányos fo ko za tá t. D o k to ri értekezésének cím e A részvénytár­

sasági jog története Magyarországon, te tt és á td o lg o z o tt vá lto za tb a n

am ely szerkesz­ 2005-ben (A rész­

vénytársaságok és a részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon címmel) k ö n y v alakban is m egjelent. T u dom ányos munkásságának (e d d ig i) fő m űve a sorozatban 2006-ban m egje­ lent ö n á lló m o n o g rá fiá ja , A magyar magánjog törté­ netének alapjai, s talán nem á ru lu n k el nagy titk o t, ha e lm o n d ju k : hamarosan újabb k o m o ly , á tfo g ó m unkára

Jogtörténeti értekezések

szám íthatunk tőle m ásik k e d ve lt kutatási tárgykörében, a „lé te ző szocia lizm u s” á lla m - és jo g tö rté n e té rő l. 2010. decem ber 2-ai h a b ilitá c ió s előadása e két k ie m e lt szakterület ta lá lko zá si pontjának tekinthető, m in t az m ár a cím é b ő l is k itű n ik : a szovjet típusú d ik ­ tatúra po lg á ri jo g á ró l szólt. A tudom ányos előadás s ú ly p o n tjá t H o rvá th A ttila egy manapság ism ét a k tu a li­ tást nye rt kérdésre, a m agánjogi k o d ifik á c ió ra helyezte, ennek körében elsősorban az 1959. évi első (és hatály­ ba lépését te kin tve m in d m á ig egyetlen) m agyar Polgári T ö rv é n y k ö n y v lé tre jö tté n e k tö rté n e lm i, p o litik a i és tudom ányos hátterét, va la m in t a kódex fő jo g in té z m é ­ n ye it vizsgálta. A Ptk., am elyet im m á r több m in t két évtized óla próbálnak „le v á lta n i” , m in d m á ig nehezen m e g ke rü l­ hető és p ó to lh a tó forrása a m agyar jo g n a k - em ellett pedig (a születésének id ő p o n tjá b ó l kikö ve tke zte th e tő tö rté n e lm i nehézségek dacára) re n d k ív ü l sikeres és tudom ányosan is magas színvonalú m unka. H orváth A ttila m egállapításai szerint m indez két alapvető okra vezethető vissza: egyrészt, m in t az közism ert, a „k o d ifik á to ro k ” rendelkezésére á llt a nem csak M a g y a ro r­ szágon, hanem az e ls z a k íto tt területeken is élő jo g ké n t a lk a lm a z o tt 1928. é v i M a g á n jo g i tö rv é n y ja v a s la t, am elyben igen nehéz hibát ta lá ln i (m ég keresni sem kö n n yű ). M ásrészt - és ez talán kevésbé ismeretes - az 1956. utáni új ko rm á n yza t m ár a k k o r gondot fo rd íto tt önm a­

ga elfogadtatására (a m it „k á d á ri k o n s z o lid á c ió k é n t”

p o lg á ri tö rv é n y k ö n y v e in e k összehasonlítására. Csöppet

ism e rü n k), és a m agánjog p o litik a ila g kevésbé érzé­ keny területe m egfe le lő n e k tű n t arra, ho g y ez a jo g tu ­ d om án yt m ű v e lő érte lm isé g köreiben is bekövetkezzék. Ennek is betudható tehát, ho g y a M a g á n jo g i tö rv é n y ja va sla to t je le n tő s részben s ik e rü lt „m e g m e n te n i" a jo g tu d o m á n y és a jo g i szakm a számára, és a Ptk.

sem m eglepő, hogy ko m p a ra tív m egközelítésben is éle n já ró n a k te k in th e tő az 1959. évi P tk., a m ellyel le g fe lje b b a m ár 1864 óta a Code C iv ilre ép ü lő rom án m agánjog versenyezhetett (de az is csak elm életben, és le g fe lje b b a Ceau§escu-féle d ikta tú ra kiépüléséig). T e k in te tte l arra, hogy H o rvá th A ttila m ár 2010.

a lk o tó i (k ö z tü k k iv á ló jo g tu d ó s o k ) vis z o n y la g szabad kezet kaptak. A hatalom tehát (a szo vje t jo g szolgai átvételének kikényszerítése h e ly e tt) ko m p ro m isszu m ké sz m ódon m egelégedett néhány, az adott p o litik a i környezetben

n o v e m b e r 4-én m e g ta rto tta úgynevezett „ta n tá rg y i előadását" ( A j 1949. évi XX. törvény: a Magyar Nép­ köztársaság Alkotmánya c ím m e l); továbbá a (Jobbágyi G á b o r e gyetem i tanár á lta l vezetett. M áthé G ábor és S tip ta István jo g tö rté n é sz p rofesszorok k ö z re m ű kö ­

lényegesnek te kin te tt - a m agyar m agánjog tö rté n e ti rendszerében, a m a g ya r jo g i ku ltú rá b a n a kezdetektől id e g e n n e k ha tó - jo g in té z m é n y b e ille s z té s é v e l. H o rvá th A ttila a h a b ilitá c ió s előadás során jó néhány példával szolgá lt ezekre az in s titú c ió k ra : e h e lyü tt a szem élyek jo g á b ó l az á lla m i v á lla la to t (m in t nem saját tu la jd o n á v a l gazdálkodó, m égis sok tekintetben a régi

désével m ű k ö d ő ) szakértőbizottság m ár az előzetes eljárás során m e g g yő ző d ö tt fe lké szü ltsé g é rő l, szakm ai és tu dom ányos alkalm asságáról, a 2010. decem ber 2-ai (m a g ya r és ném et n y e lv ű ) h a b ilitá c ió s előadás után m ár csak az értékelés, és a m egérdem elt ünneplés v o lt

kereskedelm i társaságokra e m lé ke zte tn i p ró b á ló furcsa ké p ződm ényt), a v a g y o n jo g b ó l pedig az á lla m i és szövetkezeti tu la jd o n szuprem áciáját ta rtju k in d o k o lt­ nak kie m e ln i. V ége zetü l az előadó - a szakértői bizottság e g y ik kérdésére válaszolva - részletesen is k ité ri a m ú lt rend­ szer m agyar m agánjogának és a „s z o c ia lis ta tö m b ” más

Tudós a politika viharában - Hóman Bálint emlékezete

m a g y a r tu d o m á n y o s és k ö z é le t 2 0 1 0 -b e n em lékezett m eg H óm an B á lin t születésének 125. é v fo rd u ló já ró l. A z e m lékév - a k iv á ló tudós és k u ltú r p o litik u s m unkásságának fe le le v e n íté s é n , értékelésén tú l - ism ét fe ls z ín re hozta tudom ányos és p o litik a i re h a b ilitá c ió já n a k kérd é sé t is. H ó m a n m e g íté lé se v ita to tt: tö rté n é s z i és k u ltú r p o litik a i tevékenységét e g yé rte lm ű elism erés, p o litik a i szerepét v is z o n t erős kétségek és v itá k ö v e z ik . A R á kosi-rendszer börtönében e lh u n y t tudóst és p o litik u s t a rendszerváltás után újrate m e tte k, de tevékenységéről, re h a b ili­

A

tá c ió já ró l m áig nem fo ly ta ttá k le az érdem i v itá t. E zt a hiányosságot ig ye ke ze tt p ó to ln i a 125. é v fo r­ d u ló a lk a lm á b ó l, 201 0 . novem ber 2 4 -é n , a S zékesfehérvár M e g y e i Jogú V á ro s Ö n ko rm á n yza ta , a F ejér M e g y e i K özg yű lé s, a K o d o lá n y i János F ő isko la T ö rté n e ti és H u n g a ro ló g ia i M ű h e ly e , S zékesfehérvár M e g ye i Jogú V áros L e vé ltá ra , a Fejér M e g y e i M ú ­ zeum ok Igazgatósága és a M a g y a r T ö rté n e lm i T á rsu la t által rendezett egész napos ko n fe re n cia , am e lyn e k cím e :

Tudós a politika viharában.1

hátra. A sza ké rtő b izo ttsá g u g yanis természetesen e g y­ hangú szavazással arra tett in d ítv á n y t, hogy a Pázmány Péter K a to lik u s E gyetem Jog- és Á lla m tu d o m á n y i K ará n a k H a b ilitá c ió s B izottsága a h a b ilitá c ió t íté lje oda H o rvá th A ttila részére. Jelen sorok író ja e javaslathoz csak a n n yit tehet hozzá: többszörösen megérdem elten.

Képes György

A S zékesfehérvár M e g ye i Jogú V áros Polgárm esteri H iv a ta la nagy tanácstermében és a K o d o lá n y i János F ő isko la K önyvtárában m egtartott rendezvény előadói fo g la lk o z ta k H óm annal. a p o litik u s s a l és m agánem ber­ rel, tö rté n e tíró i m unkásságával, a közin té zm é n ye k élén. ille tv e a m a g y a r tu d o m á n y o s életben b e tö ltö tt szerepével, S z é ke sfe h é rvá rh o z és B a la to n fü re d h e z fű z ő d ő k a p c s o la ta iv a l. C s e r-P a lk o v ic s A n d rá s, S zékesfehérvár polgárm estere. V argha Tamás, a Fejér m egyei kö zg yű lé s elnöke, Szőcs Géza, a N em zeti E rő fo rrá s M in is z té riu m á n a k k u ltú rá é rt fe lelős á lla m titk á ra , L . S im on László, a M a g y a r Országgyűlés K u ltu rá lis és S ajtóbizottságának elnöke, M ezey Barna, az F.LTE rektora, Csorba László, a M a g y a r Nemzeti M ú z e u m fő ig a z g a tó ja . V íz i L á s z ló , a M a g ya r T ö rté n e lm i T á rsu la t Igazgatóválasztm ányának tagja, Szabó Péter, a K o d o lá n y i János fő is k o la rektora kö szöntőjét követően ke rü lt sor a konferencia előadá­ saira. A p lenáris ülésen (e ln ö k: Izsák L a jo s) Rom sics Ignác Hóman Bálint és a magyar történetírás, Tőkéczki Lá szló Hóman Bálint szellemi-politikai arcképe, Pritz Pál Hóman Bálint és a magyar külpolitikai irányok, Dénes Iván Z o ltá n Hóman Bálint és Szekfű Gyula cím ­ m el ta rto tt előadást, m ajd le ve títe tté k Hanák Gábor H óm an B á lin tró l szóló d o k u m e n tu m film jé t. D élután az I. szekcióban (e ln ö k: S zakály Sándor) Szögi László Hóman Bálint az Egyetemi Könyvtárban. DebreczeniD ro p p á n B é la Hóman Bálint a Magyar Nemzeti

Múzeum élén (1923-1932), M á rfi A ttila „ Nem rombol­ ni akarok, hanem építeni... ” Hómon Bálint és a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem viszonya az 1930-as évek­ ben, G edai István Hótnan Bálint a magyar közgyűj­ temények élén, U jv á ry G á b o r A tudós politikus és a ma­ gánember; a 2. szekcióban (e ln ö k : N agy József Z s ig m ond) L u g o si A nd rá s „A történelem útja. ” A magyar történetírás megújulási kísérletei a két világháború között, K ovács D á vid Hómon Bálint nemzetről form ált gondolatainak helye a korszak nemzetszemléleti irányai között. Farkas G ábo r Hómon Bálint és a modem jobb­ oldali politika Székesfehérváron (1932-1945). D em eter Z s ó fia „V olt valaki..." Hóman Bálint, a modern várospolitika székesfehérvári támogatója, V íz i L ászló A biztos befutó (Hóman Bálint és az 1939-es választá­ sok). Katona Csaba Hóman Bálint és Balatonfüred; a 3. szekcióban (e ln ö k : Dénes Iv á n Z o ltá n ) Szabados G yörg y Hóman Bálint, a korai magyar állam és etno­ genezis kutatója. D raskóczy István Hóman Bálint, a

magyar gazdaság- és pénztörténet művelője. Szende László Hóman Bálint és a Magyar történet középkori víziója, Erős V ilm o s Hóman Bálint és Mályusz Elemér kapcsolata. K. L e n g ye l Z s o lt Deér József és Bogyay Tamás. Emigráns magyar tudománypolitika barát­ ságuk tükrében c ím m e l ta rto tt előadást. A ko n fe re n ciá n ism e rte te tt kutatási eredm ények, gondolatok k ö zü l - fő ké n t te rje d e lm i o k o k b ó l - csak néhányat tu d u n k k ie m e ln i. H óm an tudom ányos m unkásságának alapját - m in t Romsics Ignác m eg á lla p íto tta - az a g o n d o la t adta, hogy a történelem ben a szellem , az eszme, az idea az elsődleges. E lvetette a pénz, az an ya g ia k szerepét kiem elő m aterialista felfo g á st. Ú ja t m u ta to tt abban, hogy a törté nelm e t az élet és a valóság, azaz a p o litik a , a kultúra, a gazdaság, sőt a fö ld ra jz i és a term észeti környezet e gység eké nt fo g ta fe l. V a rg h a Tam ás kiemelte, hogy H óm an a m agyarságot különleges nép­ nek tartotta; szkítá k. keltá k, szlá vo k és germ ánok is m egfordultak a K árpát-m edencébcn, de csak a ma­ gyarok v o lta k képesek arra, hogy itt évezredes á lla m o t alapítsanak. R om sics u ta lt arra, hogy H óm an kedvenc kutatási területe, a 13-14. századi m agyar tö rténelem az a korszak, a m ik o r M a g y a ro rs z á g n a g y, e u ró p a i összevetésben is igen je le n tő s , stabil álla m v o lt. A z állam fogalm a H óm annái egyébként is je le n tő s szerepet játszott. K o vá cs D á v id s z e rin t H ó m a n a nem zet fogalmát is az á lla m kérdéséhez kö tö tte , s úgy vélte, hogy az a n y e lv i és e tn ik a i közösség te k in th e tő nemzetnek, am ely képes á lla m o t alapítani. A „h iv a ta ln o k ” H ó m a n ró l - aki vallás- és k ö z o k ­ tatásügyi m iniszterké nt is a M a g y a r N em zeti M ú ze u m igazgatói lakásában la ko tt - T ő k é c z k i Lá szló beszélt. Hóman alapelve a fegyelem , a feszesség, a m inőség, eszményképe a szigorú hierarchiában pontosan és produktívan m űködő állam apparátus v o lt, am ely példaként szolgálhatott az alsóbb társadalm i rétegek számára is. K u ltu szm in iszte rké n t fo ly ta tta K le b e ls b e rg K u n ó népiskolai kezdem ényezését; az isko lá t a tudatform álás legfontosabb terepének tartotta, s a népből fele m e lt

te h e tsé g e kke l szerette v o ln a m e g v á lto z ta tn i és m e g e rő s íte n i a m a g y a r k ö z é p o s z tá ly ka ra kte ré t. M in iszte rsé g e idején évente hatszáz tehetséges paraszt­ fia ta l k e rü lt v a la m ily e n fe lső o kta tá si intézm énybe. A p a ra szti tehetségek fe le m e lé se H óm an sze rin t m egtörte vo ln a a m agyar középosztályban, a m agyar polgárság rétegében a k k o r dom ináns zsidó elem et. Ezzel azonban H óm an m ár veszélyes terepre tévedt. A z o k k a l a súlyos p o litik a i vádakkal, am elyekkel H ó m a n t ille tté k , többek k ö z ö li P ritz Pál fo g la lk o z o tt, fejére olvasva a szerinte téves k ü lp o litik a i elképzelé­ seit. H óm an a magyarság n y u g a ti o rie n tá ció já t szorgal­ mazta. s a német kapcsolatot, vagy - ahogy fogalm azott - a sorsközösséget erőltette. U jv á ry G ábor szerint a németbarátság csupán kényszerű választás v o lt Hóman részéről, am elyben egyébként sokan osztoztak a ko r m eghatározó p o litik a i és é rte lm isé g i szem élyiségei k ö z ü l - kife je ze tte n b a lo ld a li g o n d o lko d ó k is. P ritz szerint H óm an a Szent Is tv á n -i b iro d a lo m visszaál­ lításának illú z ió já b a n élt. T ő k é c z k i László viszont fe l­ h ív ta a Figyelm et arra is, hogy Hóm an, le lk i b e á llí­ tottságából következően, m in d ig és m inden tekintetben elutasította és az éthosszal helyettesítette az erőszakot. S úlyos vád v o lt H óm an ellen az antiszem itizm us is. U jv á ry G á b o r s z e rin t az a n tis z e m itiz m u s sok é rte lm is é g it ragadott m agával a két vilá g h á b o rú kö zö tti korszakban az 1919-es ko m m ü n véres és szom orú nap­ ja i m ia tt. Ez a h u llá m so d o rta H ó m a n t is, aki u g ya n a kko r b izo n yíth a tó a n lo já lis v o lt az a sszim ilált, vagyis a m agyarrá lett zsidósággal szemben. 1944-ben igen sok zsidó m űvészt és é rte lm isé g it mentett meg az ún. m entesítő levelek kiadásával, am elyeket az általa vezetett T e le k i Pál T u dom ányos Intézet alagsorában nyo m ta ttá k ille g á lisa n . N em véletlen, hogy 1946-ban, a H óm an ellen rendezett perben a m ellette szóló m entő­ ta n ú k többsége z s id ó szárm azású v o lt, a k ik e t m egdöbbentett, hogy H óm ant közönséges g y ilk o s o k k a l k e z e li eg y sorban a nép b író sá g . H óm an B á lin t e g y é b k é n t m agának E d m u n d V ce se n m a ye r német nagykövetnek és te ljh a ta lm ú m egbízottnak írt tilta k o z ó levelet 1944-ben, M agyarország m egszállásakor. Csak a csodával lehet m agyarázni, hogy a k o r szokásaitól eltérően nem fog ta el a Gestapo. T ő k é c z k i Lá szló sze rin t súlyos hiba v o lt, hogy H ó m a n a háború végen S opronba is k ö ve tte az O rszággyűlést, s elm ent annak üléseire. U jv á ry G ábor úg y vélte: H óm an lépésének nincsenek id e o ló g ia i okai. T á v o l tartotta magát a szélsőségektől és a szélsősége­ sektől vagy például a fa je lm é le ttő l. Ném et orie n tá ció ja sem azt je le n te tte , hogy vo n zó d o tt volna a nácikhoz. A z é rt m ent S opronba, m ert szeretett a történések cent­ rum ában lenni. M é g a k k o r is, a m ik o r m ár nem k e lle ti vo ln a o tt le n n ie ... H óm an B á lin t rehabilitálására több kísé rle t történt az 1990-es években, ám a törekvés m in d ig zátonyra fu to tt a számos e lle n ző m ia tt. S zakály Sándor szerint eleve téves az a H óm annal kapcsolatos felfogás, am ely össze­ mossa szem élyében a tudóst és p o litik u s t. S zakály úgy v é li, H óm an tu d o m á n y o s re h a b ilitá c ió ja e le n g e d ­

hetetlen, de kísé rle tet k e ll tenni az 1946-os népbírósági íté le t m egsem m isítésére is. A H óm an B á lin t re h a b ilitá ­ c ió já t s ü rg e tő k nem csak tu d o m á n y o s , de h iv a ta li m unkáját, sőt 1932-től 1945-ig ta rtó országgyűlési képviselőségét is kie m e lke d ő n e k ta rtjá k. U jv á ry G ábor s z e rin t p a ra d o x m ó d o n épp az a re n d sze r íté lte b örtönre, am ely azután több elképzelését is m e g va ló sí­ totta: például a nyo lco sztá lyo s általános isko lá t vagy a N É K O S Z m ozgalm at. Szőcs Géza k u ltu rá lis á lla m ­ titk á r szerint re h a b ilitá ln i k e ll H óm an B á lin t tu d o m á ­ nyos m unkásságát, ism e rn i és érteni k e ll a k o r szellem i á ram latait, s ebben az összefüggésben k e ll vizsgá ln i H óm an nézeteit. L . S im on L á szló a 20. század legna­ gyo b b g o n d o lk o d ó i közé helyezte H ó m a n t, kie m e lve híres nézetét, am e ly szerint a le lk i d o lg o k irá n yíta n a k m inde nt, ezek adják meg a d o lg o k m értékét, s ho g y a m agyar tö rténelem nem egyéb, m in t a m a g ya r lélek története. A ko n fe re n cia résztve vő i m e g á lla p íto ttá k : „a H óm an m unkásságával fo g la lk o z ó k többsége szerint p o litik a i re h a b ilitá c ió ja nem, tu dom ányos re h a b ilitá c ió ja viszont m indenképpen in d o k o lt” . E zért neves történészek és tö b b tu d o m á n yo s in té z e t v e ze tő je le v é lle l fo rd u lt H ó m a n B á lin t (1885. december 29. Budapest - 1951. június 2. Vác): történész, egyetemi tanár, kultúrpolitikus.

Család. Német eredetű (eredeti neve: Hohmann). de már a 19. század első felére elmagyarosodott középosztálybeli értelmiségi családból származott. Apja. Hóman Ottó klasszika­ filológus, a pesti egyetem magántanára, a kolozsvári tudomány­ egyetemen a klasszika-filológia rendes tanára, 1885-től a Budapest környéki tankerület főigazgatója, majd 1897-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium középiskolákkal foglalkozó ügyosztályának vezetője, anyja. Darányi Borbála Darányi Ignác földművelésügyi miniszter unokahúga volt. Tudományos pályafutás. A budapesti tudományegyetemen történeti stúdiumokat végzett (1903-1908). 1907 novem­ berében középiskolai tanári szakvizsgát tett. majd A magyar városok az Árpádok korában című értekezésével, bölcsészdok­ tori oklevelet szerzett (1908. június 7.). 1903-tól a budapesti Egyetemi Könyvtár segédtisztje, 1909-től könyvtártisztje. 1915— 1922-ben könyvtárőre; a Tanácsköztársaság idején a könyvtári tanfolyam előadója volt. 1922-1923-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (Országos Széchényi Könyvtár) igazgatójaként. 1925. júliustól a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének főfelügyelőjeként, 1923. decem­ ber-1932. oklóber között a Magyar Nemzeti Múzeum főigaz­ gatójaként tevékenykedett. 1917-től a budapesti egyetemen a középkori magyar művelődéstörténet magántanára, Marczali Henrik nyugdíjazása után, 1922-től a középkori magyar történelem (1526-ig) helyettes. 1925-1932-ben nyilvános ren­ des tanára, 1925-1929-ben tanszékvezető volt. 1926-tól egyéb elfoglaltságai miatt többször helyettesítette Szentpétery Imre és Mályusz Elemér, majd 1929 júniusában Hóman felmentését kérte Kelbelsberg Kuno minisztertől, végül 1931. szeptember 5-én mondott leegyetemi tanári állásáról, egyetemi előadásokat azonban egészen 1940-ig tartott. A Magyar Nemzeti Múzeumot elsődlegesen nemzeti jellegű, tudományos intézménynek, műhelynek tekintette, háttérbe szorítva a múzeum népművelő és oktatói hivatását. 1925-től az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (a könyvtárakat, levéltárakat, múzeumo­ kat tömörítő csúcsszervezet) tanácsának alelnöke. 1933-1937

90

Pálinkás Józsefhez, az M T A elnökéhez: „...javasoljuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vizsgálja meg újólag Hóman Bálint tudományos rehabilitációjának, vagyis akadémiai tagsága posztumusz visszaállításának a lehetőségét. Bízunk benne, hogy erre a politikai tevékenysége miatt 1946-ban rá kirótt súlyos nép­ bírósági ítélet felülvizsgálata nélkül is sor kerülhet. ” A konferenciához kapcsolódóan a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeumban Hóman Bálint és Székesfehétvár, a Székesfehérvár M egyei Jogú V áros Levéltár Szekfű G yu la Term ében pedig Hóman Bálint, Székesn yito tta k meg kiá llítá st.

feliétrá r képviselője cím m e l

É. L. A konferencia-beszámoló összeállításához felhasznált internetes források: http://tortenelemportal.hu/2 0 l0/1 l/tudos-a-politikaviharaban-homan-balint/; hitp://ww w . magyarhirlap.hu/pp_hir_ nyomtat.php?hir_id=212726 (Létrehozás ideje: 2010-11-26. Szerző: Sinkovics Ferenc): http://fmh.hu/cimlapon/20101124_homan_tudomanyos_konferencia (Fejér Megyei Hírlap); http://www.sülinél. hu/eIetestudomany/archiv/2000/0031/politika/homan/homan.html (Romsics Ignác: Egy miniszter a „tévesztett úton”): http://multkor.hu/20090512.homan_balint. között elnöke, 1938-1945 között a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1942. július és 1945 között a Teleki Pál Tudományos Intézet elnöke volt. A történész. Tudományos munkásságának középpontjában a középkori magyar történelem, a gazdaság- és tár­ sadalomtörténet. valamint a történeti segédtudományok álltak. Kezdettől foglalkoztatta a magyarság őslörténete. a honfoglalás és a magyarok elhelyezkedése, a székelyek eredete. Magyar pénztörténet 1000-1326 című. korszakalkotó munkájában elsőként foglalta össze a magyar pénz metrológiáját. kro­ nológiáját és gazdaságtörténetét. Másik, kiemelkedő gaz­ daságtörténeti műve a Károly Róbert gazdaságpolitikájáról írt értekezése (A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitiká­ ja Károly Róbert korában, 1921). A Szent Ltíszló-kori Gesta Hungarorum című tanulmányában elsőként határozta meg a középkori magyar krónikák 11. századi ősforrását. Az 1920-as évek végétől - Szekfű Gyulával együtt - a magyar történettudomány vezető személyisége lett. Közösen írták meg a ma­ gyar történelem máig legteljesebb és legnépszerűbb szintézisét, a Magyar Történetei (I—VII. kötet, 1929-1933). amely alap­ vetően befolyásolta több nemzedék történetszemléletét. Megindította a történeti segéd- és résztudományokat kisebb monográfiákban összegző, A magyar Történettudomány Kézikönyve című sorozatot. 1931-ben szerkesztésében jelent meg A magyar történetírás új útjai című kötet, amelyben a humán tudományok legjelesebb képviselői, többek között Eckhart Ferenc. Gerevich Tibor, Mályusz Elemér, Szekfű Gyula fejtette ki véleményét a történetkutatás metodológiai kérdéseiről. A könyv historiográfiai jellegű bevezető tanul­ mányában Hóman a szellemtörténet hívének vallotta magát, s úgy vélte, hogy a 19. századi pozitivista örökség továbbfej­ lesztése és a részletekben való elmerülés helyett az egyes korok lényegét, az irányító „korszellemet", vagyis a nagy tenden­ ciákat kell megragadni és felmutatni. Kisebb történeti, heraldikai, diplomatikai, numizmatikai, nyelvtudományi, tudománypolitikai tanulmányait 1938-ban a Magyar Történelmi Társulat adta ki három terjedelmes gyűjteményes kötetben. A közéleti szereplő. Elismerései, kitüntetései. A Magyar Szemle Társaság elnökségi tagja, a Magyar Numizmatikai Társulat, a Tudományos Társulatok és Egyesületek Országos Szövetsége, a Minerva Társulat, 1933-1945-ben a Magyar

Jog

történeti szemleV.

Történelmi Társulat. 1942-1945-ben a Körösi Csonia Társaság elnöke, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, majd védnöke volt. A budapesti tudományegyetem 1935-ben, a pécsi tudománye­ gyetem 1935-ben, a budapesti műszaki és gazdaságtudományi egyelem 1935-ben, a kolozsvári tudományegyetem 1940-ben avatta tiszteletbeli doktorrá. Számos külföldi egyetem (Berlin, Heidelberg. Bologna. Varsó stb.) és tudományos társaság (a Porosz Tudományos Akadémia, a Lengyel Történelmi Társulat, a helsinki Finnugor Társulat stb.) választotta díszdoktorává, illetve tiszteleti tagjává. 1936-ban magyar királyi titkos taná­ csossá nevezték ki. Megkapta a pápai Nagy Szent Gergely-rendet, az olasz királyi Korona-rendet, a lengyel Polonia Restitutarendet. a finn fehér Rózsa-rendet stb., valamint a korszak leg­ magasabb magyar kulturális kitüntetéseit: 1930-ban a Corvinkoszorút, 1935-ben pedig a Corvin-láncot. A Magyar Tudományos Akadémia 1918. május 2-án levelező, 1929. május 10-én rendes tagjává választotta. 1933. május 19-én igaz­ gató tag lett. 1945. július 20-án kizárták a tagok közül. 1918-tól a Szent István Akadémia II. osztályának 1918-tól rendes, 1935től tiszteletbeli tagjai közé emelték. A politikus. 1932-ben sorsdöntő pályamódosítás következett be életében, amikor Gömbös Gyula meghívta kormányának miniszterévé. 1932. október 2-ától 1938. május 13-áig a Gömbös-és a Darányi-kormányban, majd 1939. február 16-ától 1942. július 3-áig a Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban vallás-és közoktatásügyi miniszter, illetve 1936. május 14.-július 11. között tárca nélküli miniszter volt. A székesfe­ hérvári választókerület képviselőjeként 1932 novemberétől, kormánypárti programmal országgyűlési képviselő; mandá­ tumát 1935-ben és 1939-ben is megerősítették. Városa díszpol­ gárrá és a törvényhatósági bizottság örökös tagjává is megválasztotta. 1938 januárjától a Nemzeti Egység Pártja pártvezér-helyettese volt a párt Magyar Élet Pártjává alakulásáig. Kultúrpolitikai tevékenysége. Csaknem tízéves kultuszminisztersége elődje, gróf Klcbelsberg Kuno miniszterségével állítható párhuzamba. Hozzá hasonlóan alapvető nemzetstraté­ giai kérdésnek tekintette a tudományt, a kultúrát és az oktatást, nagy súlyt helyezett az iskolákban közvetített műveltséganyag nemzeti jellegére, az úgynevezett nemzet ismereti tárgyak középpontba állítására. Folytatta a népiskolai hálózat fejlesztését, kiemelten kezelte az elitképzés feladatát. A leg­ nagyobb hangsúlyt a szegény, de tehetséges gyermekek értelmiségivé válására helyezte. Az. általa 1937-ben létrehozott Horthy Miklós-ösztöndíj keretében évente majdnem ezer „szegény sorsú, szorgalmas és nemzethű” középiskolás, egyetemista és gyakornok kapott évi 200-600 pengőt. Miniszterségének jelentős állomása volt a közoktatásügyi igaz­ gatásról szóló 1935:6. te., az új középiskolai törvény, az 1934:11.te., a gyakorlati irányú középiskolákról szóló 1938:13. te., valamint a tanítóképző akadémiákról rendelkező 1938:14. te. A közgyűjteményi igazgatás újjászervezését tetőzte be a Magyar Nemzeti Múzeum új önkormányzati szervezetét megál­ lapító 1934:8. te., illetve az annak alapján készült új szervezeti szabályzat. 1939-ben támogatta a Bolyai Kollégium (1942-től Györffy Kollégium) megalakítását Budapesten, amely a második világháború utáni népi kollégiumoknak is mintaként szolgált. Az 1941-ben felállított Országos Tehetségkutató Intéző Bizottság évente halszáz lehetséges, de szegény sorsú falusi gyermek ingyenes középiskolai beiskolázásáról gondos­ kodott. Szervezeti változtatásai közül legnagyobb jelentőségű a négy-, illetve hatosztályos elemi iskola felváltása a nyolcosztá­ lyos alapoktatással. A nyolcosztályos tanterv alapján tanuló első évfolyamok 1941-ben indultak, de a háborús viszonyok miatt a rendszer nem válhatott általánossá. A középiskolai oktatás terén Hóman az addig különböző tantervek szerint

J

működő humán- és reálgimnáziumokat, illetve a ter­ mészettudományos tárgyakat előnyben részesítő reáliskolákat 1934-ben egységes középiskolákká alakította, majd 1938-ban gazdasági középiskolákat (szakközépiskolákat) állított fel négyéves tanulmányi idővel. A németbarátság útvesztőjében. Politikusként Hóman az 1930-as évek elejétől mindinkább a németbarát orientációt képviselte. A német-magyar szövetséget „történeti szükségszerűségként" fogta fel. s ezen belül Magyarország szerepét „a németek védőbástyájaként a keleti erőkkel szemben vívott küzdelemben" - nem azért, mert elfogadta volna az ország tel­ jes kiszolgáltatását a Harmadik Birodalomnak, és azonosult volna a hitleri Németország eszméivel, hanem azért, mén - sok politikustársához hasonlóan - azt vallotta: a rettegett, elfogad­ hatatlan orosz kommunizmussal szemben Magyarország számára egyedül a német út járható. Kormánytagként elkerül­ hetetlenül részesévé vált olyan döntéseknek is, amelyeket az 1945 utáni új rendszer súlyos vétségként értékelt. Ilyen volt a Szovjetunió elleni hadba lépés megszavazása 1941. június 26án. Ellenezte Magyarország 1943-as béketapogatózásait az angolszász szövetségesek felé. Viszont Magyarország német megszállása, 1944. március 19. után a magyar elit még szabadlábon lévő tagjai közül egyedül ő tiltakozott Veesenmayer német követnél a megszállás ténye és a németek magatartása miatt. Az utóbb ellene felhozott vádak szerint mint országgyűlési képviselő és kormánytag része volt a zsidó­ törvények és az összes, a magyar állampolgárok jogait csonkító jogszabály elfogadásában, s részben előkészítésében. Hóman a zsidóságot a „felforgató mozgalmakban” és a „romboló eszmeáramlatok terjesztésében vitt vezető szerepük”, valamint „magyar fajtánk eszményeivel, társadalmunk gondolkodásával és a kereszténység eszméivel szembehelyezkedő szelle­ miségük" alapján kirekesztette a magyarságból. A korra jellemző „szelektív antiszemitizmus” szellemében a beillesz­ kedni vágyó és tudó „jó zsidókat" a magyar társadalom hasznos tagjainak tartotta, míg a főleg az újonnan, Galíciából érkező, az asszimilációra képtelen, a magyar „nemzettesttől” idegen „rossz zsidók” adminisztratív korlátozását, esetleges kite­ lepítésüket. illetve további „beszivárgásuk" megakadályozását szükségesnek vélte - fizikai megsemmisítésük azonban fel sem merült. Elítélte a fajelméletet, s többször fel is emelte a szavát ellene. Számos zsidó művészt, tudóst mentett meg a nyilasok­ tól: az ellene folytatott népbírósági eljárás során a legtöbb tanú hangsúlyozta: Hóman a legnehezebb időkben is emberségesen viselkedett zsidó honfitársaival. Az utolsó évek. A törvényhozás munkájában meg az októberi nyilas puccs után is részt vett. Szálasiékkal együtt vonult vissza a Dunántúlra, 1944 novembere-1945 márciusa között Sopronban tartózkodott, s alkalmanként részt vett a nyilas országgyűlés (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) ülésein. Szálasira azonban nem esküdött fel. tisztségei nem vállalt, s az országgyűlésben többször felemelte szavát a nyilasok túlkapá­ sai ellen. 1945. március végén Nyugatra távozott. 1945. július 2-án Bad Aussee-ben tartóztatták le az amerikai hatóságok. Az Amerikai Egyesült Államok katonai rendőrsége, a CIC (Counter Intelligence Corps) kiadta a magyarországi kommu­ nista hatóságoknak, s 1945 novemberében visszaszállították Budapestre. Perében többen - például Kosáry Domokos és Szekfű Gyula - is kiálltak mellette. A Népbíróság Gálfalvytanácsa 1946 augusztusában mint háborús bűnöst életfogytig­ lani fegyházra és vagyonelkobzásra ítélte; az ítéletet a Nép­ bíróságok Országos Tanácsa 1945. augusztusában jóváhagyta. Előbb a budapesti Gyűjtőfogház ún. Kisfogházában, majd 1950 márciusától az Á V H fennhatósága alá tartozó váci börtönben raboskodott. A megpróbáltatásokat szervezete nehezen viselte, rövid idő alatt 60 kilóra fogyott, a börtönben hall meg - a fogház nyilvántartása szerint „szívizom-elfajulás, szívelégte­ lenség állapotában tüdővizenyő” következtében. A rabtemető

91

jeltelen sírjában megtalált földi maradványait 20 0 1-ben azonosították, ugyanebben az évben, október 14-én Tasson, a Darányi sírkertben temették újra. Fő művei: A magyar városok az Árpádok korában (Budapest, 1908; új kiad.: Máriabesnyő-Gödöllő. 2005); Magyar pénztörténet 1000-1325. (Budapest, 1916; hasonmás kiad.: 1991); A székelyek eredete (Budapest, 1921); ,4 magyar királyság pénzügyei és gazdasági politikája Károly Róbert korában (Budapest, 1921; hasonmás kiad.: Budapest. 2003); A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése (A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve. I. 7. Budapest. 1923); A forrásku­ tatás és a forráskritika története Magyarországon (A Magyar Történettudomány Kézikönyve. 1. 3a. Budapest. 1925); A Szent László-kori Gesta Ungarorum és a XII-XIII. századi leszár­ mazol (Budapest, 1925); A magyar hun hagyomány és hun monda (Budapest, 1925; hasonmás kiad.: MáriabesnyőGödöllő, 2010); Magyar Történet. Társszerző: Szekfű Gyula

(I-VII. Budapest. 1928-1934; 7. kiad. I-V. Budapest. 1941; hasonmás kiad.: I-V., Budapest, 1990); A történelem útja. A magyar történetírás új útjai. Szerk. (Budapest, 1931); Egyetemes történet. I—IV. Szerk. Szekfű Gyulával, Kerényi Károllyal (Budapest, 1935-1937); Szent István (Budapest. 1938; németül: Breslau. 1941; új kiad.: Budapest, 2000); H á m a n Bálint munkái. I—III. (Budapest. 1938); Geschichte des ungarischen Mittelalters. I—II. (Berlin. 1940); Gestaltende

38. Német Jogtörténész Napok Münsterben

Kraefte dér ungarischen Geschichte (Budapest, 1941); Magyar sors - magyar hivatás (Budapest, 1942); Ősemberek - ősma­ gyarok. Kiad. Szendrcy Tamás, Clementis-Záhony Botond (Atlanta, 1985); A történelem útja. Válogatott tanulmányok. Vál.: Búza János (Budapest 2002): Háman Bálint Munkái (CDROM. Budapest. Arkánum. 2003); Történetírás és forráskriti­ ka. 1-11. (Hóman Bálint Munkái II. - História incognita, Máriabesnyő-Gödöllő, 2003); Magyar Középkor. I—II. (Hóman

Bálint Munkái I. - História incognita. Máriabesnyő-Gödöllő, 2003). Irodalom: Glatz Ferenc: Előszó a ..Hóman-Szekfu'-höz. In: Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar Történet. A reprint mel­ léklete (Budapest, 1990; újraközlése: Történelmi Szemle. 2010. 4. sz.)); Horváth László Béla: Hónum Bálint utolsó évei. 19451951 (Sic itur ad astra, 1993); Tőkéczki László: Hóman Bálint művelődési és művelődéspolitikai eszményei (Protestáns Szemle. 1995); Farkas Gábor: H ó m a n Bálint pályaképe. 18X5-1951 (Árgus. 2001); Gedai István: H óman Bálint. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok (Budapest. 2002); Hóman Bálint, az őstörténet és az Arpád-kor kutatója (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 119. 2004); Ujváry Gábor: Kultárfölény és nemzetnevelés: Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kultúrpolitikája (Rubicon. 2009, 1-2. sz.); F.rős Vilmos: Hóman Bálint és a historiográfia (Magyar Szemle, 20 10 , 1 1 - 12 .sz.).

m ajd U lric h Berges professzor ta rto tt ünnepi előadást az Ó testam entum igazságosságfogalm áról. A kö ve tke ző két napon, a szokásoknak m egfelelően d é le lő tt két plenáris előadást hallgathattak meg a részt­ ve vő k, délután pedig párhuzamosan két szekcióban fo ly t a m unka. A z első nap teljes egészében a vallás és a jo g egym ásra hatásának jegyében szerveződött. A

jo g tö rté n e t-tu d o m á n y n e m ze tkö zile g talán legje­ lentősebb, kétévente m egrendezésre ke rü lő k o n ­ fe re n c iá ja a Deutscher Rechtshistorikertag, am ely, nevétől eltérően, hosszú ideje nem csak a német, hanem az e u ró p a i jo g tö rté n é s z e k ta lá lk o z ó ja . A résztvevők száma idén re k o rd o t d ö n tö tt, több m in t 300

A

professzor, o ktató, ku ta tó , ille tv e d o ktorandusz érkezett fő k é n t a ném et n y e lv te rü le trő l, S k a n d in á v iá b ó l és K ö z é p -E u ró p á b ó l. V o lta k ré s z tv e v ő k az U S A -b ó l, Japánból és D é l-A m e rik á b ó l is. M a g ya ro rszá g ró l az E L T E , a Pázmány Péter K a to lik u s E gyetem , a Debrece­ ni E gyetem és a Szegedi T u d o m á n ye g ye te m o k ta tó i k ö ­ zül összesen tizen vettek részt a rangos eseményen, am e lynek 2010. szeptem ber 15 -1 7 . kö z ö tt a W e s tfä li­ sche W ilh e lm s -U n iv e rs itä t jo g i kara adott o tth o n t. P rof. D r. N ie ls Jansen, P ro f. D r. Peter O sterm ann és P rof. Dr. R einer Schulze vezetésével, a Politik und Religion c í­ mű kutatási program tám ogatásával szervezték az ez évi ko nferen ciát. A program tém ájához ille szke d ve a fő hangsúly az előadások során az e gyházjogon, ille tv e az egyházjog és a va llá si n o rm á k egyéb jo g á g a kra g y a k o ­ ro lt hatásán v o lt. A rend ezvényi fia ta l, h a b ilitá c ió e lő tt á lló k u ta tó k ku ta tá si p ro je k tje in e k bem utatása ve ze tte be, ezt követte a hivatalos m e g n y itó , ahol az egyelem rektora _és a ka r dékánja köszöntötte a m egjelent vendégeket,

p lenáris előadások k ö zü l az elsőn a b u rg undiai ko los­ to ro k róm ai jo g i m ásoló és k o m p ilá ló tevékenységéről, és ezzel kapcsolatban egy kódex datálásának nehéz­ ségéről h a llh a ttu n k a fre ib u rg i W o lfg a n g K a ise rtő l. A m ásodik előadást a fra n k fu rti M a x -P la n k -In s titu t fü r Europäische Rechtsgeschichte új igazgatója. Thom as D uve tartotta, Kirchliche Rechtsgeschichte in Hispa-

noamerika. Bilanz und Perspektiven der Forschung (L a tin -A m e rik a egyházi jog tö rté n e te . A kutatás m ér­ lege és p e rsp e ktívá i) c ím m e l. A je le n tő s vitá t k iv á ltó előadás a jo g tö rté n e ti kutatás perspektívaváltásának és az E u ró pa-központúság m eghaladásának szükséges­ ségét, m in t a tudom ányág e g y ik lehetséges to vá b b fej­ lődési ú tjá t vázolta fe l. A délutáni szekciók kö zü l az e g y ik a vallási norm ák­ nak az ö rö klé si jo g ra g y a k o ro lt hatását vizsgálta. A z U S A -b ó l é rk e z e tt Shael H e rm a n n a z s id ó jo g , B e n já m in Jokisch, az iszla m isztika kutatója a m uzul­ mán jo g , a k ö ln i M a rtin A ve n a riu s a róm ai jo g , a fre i­ b urgi B ernd K a n n o w ski a germ án jo g o k , a C hicagóból érkezett R ichard H e lm h o lz pedig a com m on la w szem­ p o n tjá b ó l vizsg á lta a kérdést. A R einhard Z im m erm ann á ltal m oderált szekció jó l példázza, hogy a Deutscher R e c h ts h is to rik e rta g m á r csak nevében a német jo g tö rté n é s z e k ko n fe re n c iá ja : im m á r angol nyelvű előadások is elhangzanak, és más tudom ányterületek

k é p vise lő i is bem utathatják jo g tö rté n e ti irá n yú kutatási

A m ásik szekció egy igen aktuális tém ával, a történeti­

eredm ényeiket. A párhuzam osan z a jló m ásik szekció az egyház és az állam p olgári eljárásjogban va ló szerepét vizsgálta. T h o m a s R ü fn e r ( T rie r) a h a rm a d ik s z e m é lye k részvételét elem ezte a róm ai perekben, a m üncheni Susanne Lepsius a tisztsé gvise lő k e lle n i eljárások ket­

k ritik u s ko m m entárokkal fo g la lk o z o tt, a jogtörténet a jog-összehasonlítás és a jo g i dogm atika határterületén. L o rd R odger o f E a rlsfe rry előadása ism ét a com m on lo w világába vezetett a b rit bíróságokon alkalm azott történeti érvelések bemutatásával. F ilip p o Ranieri (Saarbrücken) a jog-összehasonlítás és a jo g tö rté n e t szerepére h ívta fel a fig y e lm e t a p o lg á ri jo g fe jlő d é s i lehetőségeinek elemzésében. Sonja M e ie r a B G B -h e z kiadott H isto ­ ris c h -kritisch e r K om m entar példáján ism ertette a törté­

tős term észetét: a p o lg á ri eljárás keretében k ö z jo g i kérdésekről született döntéseket ism ertette. A z ü ric h i Andreas T h ie r nagy v itá t k iv á ltó referátum a a kánoni perek és az id ő viszo n yá ró l szólt, m ajd T ilm a n Repgen (H a m b u rg ) a b iz o n yítá si teher kérdését boncolgatta előadásában. A kö ve tke ző nap főelőadásai a m odern k o r jo g ­ történetébe vezettek. A T rie rb ő l érkezett L u tz Raphael az ideg enrendészeti jo g k ia la k u lá s á t, az idegenek helyzetének jo g - és tá rsa d a lo m tö rté n e ti aspektusait mutatta be. Inga M a rk o v its (A u s tin , U S A ) előadásából a szocializm us évei a b e rlin i H u m b o ld t Egyetem en témájában végzett kutatást, a karnak és a jo g á szo kn a k az N D K -b a n e lfo g la lt helyzetét ism erhettük meg. A délutáni szekciók kö zü l az e g y ik ism ét az álla m , az egyház és a jo g kapcsolatát vizsgálta, ezúttal a bün­ te tőjogon k e re sztü l: H a ra ld M a ih o ld (B a s e l) igen érdekes előadásában a ho lta ko n , ille tv e képeken végre­ hajtott büntetések kérdését elem ezte a erim en exceptum tükrében. U lrik e L u d w ig (D re zd a ) a bosszú és a ke­ gyelem kérdését tárgyalta, a bonni M a th ia s S chm oeckel az 1512-es R eichsnotariatsordnungot. m in t az a lk o t­ mány- és a bünte tő jo g -tö rté n e t forrását vizsg á lta referá­ tumában. A g ö ttin g e n i R ebekka Habermas egy igen egzotikus h elyszínre. T o g ó ra ka la u zo lta hallgatóságát, a m isszionáriusok és a g ya rm a to s ító k jo g ra g y a k o ro lt, nem fe lté tle n ü l p o z itív hatását bem utatva.

A

Szemere B ertalan R e n d védelem -történeti T ársa­ ság a nagy sikerű ta v a ly i ko n fe re n ciá já t k ö v e ­

tően 2010. decem ber 7 -8 -á n tarto tta a szokásos évenkénti tudom ányos összejövetelét. A Társaság nevéből adódóan elsősorban a tö r­ ténelem tudom ány m ű ve lő i v o lta k je le n a rendezvé­ nyen, a m e lyn e k során az é rd e k lő d ő k két napon keresztül, d é le lő tt és délután hallgathatták az előadá­ sokat. B ár a Társaság eredeti célkitűzése az v o lt, hogy az előadók a rendvédelem közép-európai k ih ív á s a it ismertessék, a beszám olók je le n tő s része hazai tá rg y ­ kört dolgozott fe l és m u ta to tt be. M in d k é t napon v o lt azonban néhány, aktu ális pro b lé m á t b o n co lg a tó e lőa­ dás, íg y nem csak a törté n é sze k, hanem a re ndé­ szettudomány m ai helyzetét fig y e le m m e l kísé rő szak­ emberek számára is hasznos lehetett a konferencia. Sajnálatos m ódon a rendezvényen ezúttal sem sike ­ rült m egalapozott szakm ai álláspontot k ia la k íta n i azzal kapcsolatban, hogy m i a rendészettudom ány és a rend­ védelem tudom ánya k ö z ö tti lényegi különbség, ille tv e beszélhetünk-e érdem ben „re n d vé d e le m rő l” , ezért az előadások többségében zavaróan összem osódott a két

n e ti-k ritik a i elemzés tudom ányos elemzési módszerét. M ilo s Vec, a fra n k fu rti M a x-P la n k -In s titu t munkatársa a jogtörténetnek, m in t történeti jo g i szövegeknek a ko m ­ mentálásával fo g la lk o z o tt számos tudom ányelm életi kér­ dést fe lv e tő előadásában. A z előadások után és a szekcióülések során lehető­ ség v o lt kérdéseket fe lte n n i, egyes tém ák kapcsán érdekes, számos érvet fe lv o n u lta tó v ita a la ku lt k i m inden főelőadást kö ve tő v itá t és szekciót egy-egy p ro ­ fesszor m oderált. A rendezvényt a jogtö rté n é sze k kö z­ gyűlése zárta, ahol d íja k átadására is sor k e rü lt. M a g y a r szem pontból kü lönös jelentőséget adott a díjátadónak, hogy Jakab Éva, a Szegedi T u dom ányegyetem Róm ai Jogi Tanszékének egyetem i tanára Risikomanagement beim Weinkauf - Periculum und Praxis im Imperium Romanum c ím ű m o n o g ráfiá já é rt - az első közép-keleteurópai szerzőként - elnyerte a D eutscher R cchtshistorik e rta g d íjá t, am elyet egy rangos szakm ai k u ra tó riu m kétévente íté l oda a legkie m e lke d ő b b , német nyelven m egjelent jo g tö rté n e ti tárgyú m o n o g ráfia szerzőjének. A z igen rangos, német tudom ányos k ia d ó k által a lapí­ to tt d íjh o z Professzor asszonynak magam és ko llé g á im nevében ezúton is g ra tu lá lo k.

Frey Dóra

Rendvédelem-történeti konferencia fo g a lo m . T o v á b b i hiányosságként értékelhető, hogy a tu d o m á n yte rü le t fia ta l ku ta tó i nagyon csekély számban ké p vise lte tté k m agukat - am i talán a szervezés hibáinak tudható be, hiszen a rendészeti ágazat d o kto ra n d u ­ s a in a k országos kon fe re n ciá ja nem sokkal a Társaság rendezvénye e lő tt, 2010. novem ber 17-én v o lt, és m ind ezen, m in d a n o v e m b e r 2 3 -2 5 -é n m e g rendezett K rim in á le x p ó n számos fia ta l szakem ber adott elő olyan tém ában, am e ly a Társaság ko nferenciájának program ­ já b a n is helyet kaph a to tt volna. íg y a je le n le v ő k az első napon több o lya n előadást (Parádi József, S zakály S ándor) is h allhattak, am elyek részben az e lő ző évi k o n fe re n ciá ró l is ism erősek lehet­ tek. Ú jszerű v o lt viszo n t Boda József és Csapó Csaba előadása a K E R A (K ö zé p -E u ró p a i R endőr A ka d é m ia ) lé tre jö tté rő l és je le n tő sé g é rő l, va la m in t az e rd é lyi dua­ liz m u s k o ri igazgatásrendészet m űködéséről. T öbb

előadó (Parádi József, G áspár L ászló, Hegedűs E rn ő ) érkezett a határőrize tte l kapcsolatos előadással, am e­ ly e k esetében szerencsés le tt vo ln a , ha azokat a szer­ vezők egy napra vagy egy tem atikus b lo k k b a csopor­

törté n e té rő l. A hatályos rendészet iránt érdeklődőknek K a b ó d i Csaba m utatta be vázlatosan a 20. századi rendőrségi „k ö z n y u g a lm i tevékenységét.”

to s ítjá k , m iv e l íg y a ko n fe re n cia p ro g ra m ja is lényege­ sen egységesebb és kie g ye n sú lyo zo tta b b képet m utatott volna. H asonlóan m eggondolásra érdemes lehet a jö v ő é vi rendezvény szem pontjából az is, ho g y az azonos ko rsza ko t va gy in té z m é n y t tá rg y a ló e lő a d ó ka t egy

A ko nferencián hallgatóságként je le n le v ő k vegyes é rze lm e kke l távoztak a rendezvényről. A konferencia ko n cepciójának következetlensége és az újszerű ism e­ reteket kevéssé ta rtalm azó előadások m ia tt h iá n yé r­ zetünk tám adt. Jóval hitelesebb és élvezhetőbb referá­

szekcióban g yű jtsé k össze. U gyanez a rendezőelv g ö rdülékenyebbé tette vo ln a a

tu m o k ra vo ln a lehetőség a jö v ő b e n , ha a rendészet vagy rendvédelem - g y a k o rla ti m ű v e lő i számára is le­ hetőség n y íln a kutatási eredm ényeik ismertetésére a Társaság kö ve tke ző összejövetelei a lkalm ából.

m ásodik napi pro gra m so ro za to t is, am elyen a közönség előadást ha llg a th a to tt meg a p o lg á ri korszak m agyar rendőrségéről (Parádi József), a K ü lfö ld ie k e t E lle n ő rz ő O rszágos K ö z p o n tró l (K o vá cs Tam ás), a b ö rtö n fe jlő d é s

H ÍR EK • 2010. július 1-jén, az E L T E Á lla m - és Jogtu d o m á n yi K a r K a ri Tanácsterm ében k e rü lt sor a ka ri k ia d ­ v á n y o k n y á ri b e m u ta tó já ra . R o z s n y a i K ris z tin a Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban c ím ű kö n yvé t K ozm a G y ö rg y , a L e g fe lső b b B író sá g b író ja , ko llé g iu m ve ze tő , F öldesi Tam ás: Mikor igen, mikor

nem? Gondolatok az engedelmességről és az en­ gedetlenségről c ím ű kötetét Egresi K a ta lin egyetem i docens, S te ig e r J u d it-K e le m e n K a ta lin - L ő r in c z i G y u la Közgazdaságtan jogászoknak. I. Mikroökonó-

mia c ím ű

• 2010. szeptember 4-én, életének 83. évében e lh u nyt D r. K u lc s á r K álm án, ny. egyetem i tanár, igazságügym in is z te r, az M T A rendes tagja, az E L T E Á lla m - és J o g tu d o m á n y i K a r J o g s z o c io ló g ia i Tanszékének ala p ító professzora.

• 2010. szeptember 15-én, Zalaegerszeg M e g ye i Jogú V áros Ö nkorm ányzatának díszterm ében rendezte meg a Z a la M e g y e i L e v é ltá r a Pártok, választók, képvi­

selők - Fejezetek Zala megye politikatörténetéből c ím ű tu d o m á n y o s k o n fe re n c iá t. E lő a d á st ta rto tt M o ln á r A ndrás (A követválasztás ára. K o rte skö ltsé­ gek Z a la m egyében 1843-ban), H erm ann R óbert (N é p ké p vise le ti választások Z ala megyében 1848ban), D obszay Tam ás (Z a la i ké p vise lő k az országgyű­ lésen 18 6 1 -1 8 7 5 ), F o ki Ib o ly a (P o litik a i viszonyok Z ala m egyében az 1905/1906-os ko rm á n yza ti válság

szerkesztette, Igazságszolgáltatás a ta n u lm á n ykö te te t S z ilá g y i Péter tanszékvezető egyetem i tanár m utatta be.

o rs z á g g y ű lé s i választás Z a la m egyében), M ező Ferenc (O rszággyűlési választások Z ala megyében

• 2010. július 6-án, a P o litik a tö rté n e ti Intézet k ö n y v ­

• 2010. szeptember 20-21-én a S zéchenyi István

tárában O rosz István a kadém ikus m utatta be Izsák L a ­ jo s Pártok és politikusok Magyarországon 1944-1994 c ím ű kö nyvé t.

E gyetem D eák Ferenc Á lla m -é s Jogtudom ányi Kara. az oktatási intézm ény m egalapításának 15. é v fo rd u ló ­ ja a lka lm á b ó l Symposium lubilaei Facultatis lauriensis c ím m e l tudom ányos ko n fe re n ciá t rendezett. A ko n fe re n cia első napján megem lékezésekre és plená­ ris előadásokra k e rü lt sor, am elyeket a m ásodik napon

F le c k Z o ltá n

• 2010. július 6-án, M T A T á rsa d a lo m ku ta tó K ö z p o n t K ongresszusi T erm ében, az M T A T ársa d a lo m ku ta tó K ö zp o n t és a Budapesti E urópa Intézet szervezé­ sében, a Közös dolgaink rendezvénysorozat kereté­ ben, Magyar Nemzeti Tanácsok a Vajdaságban 2010 c ím m e l re n d e zte k k o n fe re n c iá t. E lő a d á st ta rto tt N ém eth Z s o lt, a K ü lü g y m in is z té riu m á lla m titk á ra (M a g y a rs á g p o litik a és D é lk e le t-E u ró p a ), P á szto r István, a V ajdasági M a g y a ro k Szövetségének elnöke (K is e b b s é g p o litik a a D é lv id é k e n ), K o rh e cz Tam ás, a M a g y a r N e m ze ti Tanács elnöke (A M a g y a r N em zeti

94

K. B.

ta n kö n yvé t K ovács Á rp á d egyetem i tanár, a V a rg a István által szerkesztett, A polgári nemperes eljárások joga c ím ű m u n ká já t K e n g ye l M ik ló s tan­ székvezető egyetem i tanár, P rin c z in g e r Péter Sportjog I. c ím ű kötetét H o ffm a n István egyetem i adjunktus, a

tudomány tükrében című

__

te n d e n c iá iró l (L ő r in c z Jó zse f) és a pénzügyőrség

Tanács program ja ).

id e jé n ), Paksy Z o ltá n (Z ala m egye p o litik a i arculata a k é t vilá g h á b o rú kö z ö tt), K á li Csaba (A z 1947. évi

1 990-2010).

szekcióülések követtek. - A szeptem ber 20-ai. hagyo­ mányosan Széchenyi István születésének évfo rd u­ ló já h o z ka p cso ló d ó a n m e grendezett A k a d é m ia i N a p o n N avracsics T ib o r m in iszte re ln ö k-h e lye ttes, közigazgatási és igazságügyi m in iszte r és B ih a ri M i­ h ály egyetem i tanár ta rto tt előadást. A Sym posium lu b ila e i Facultatis laurinensis plenáris ülésén, Szalay G yu la , a S zéchenyi István E gyelem dékánja m egnyi­ tó ja után L a m m V anda ( A nem zetközi bíráskodás k i­ lenc é vtizede), L e n k o v ic s Barnabás (A fenntartandó

m agánjog), Szente Z o ltá n (P arlam enti jo g u n k m e g o l­ datlan talányai: az a lko tm á n y o z ó és a tö rvé n yh o zó hatalom elválasztásától a kisebbségek ké p vise le té ig ), G e llé r Balázs József (W ie n e r A . Im re m unkásságának jelentősége a nem zetközi b ü n te tő jo g hazai m űvelése és k o d ifik á c ió ja terén) ta rto tt előadást. Szeptem ber 21-én a ko n fe re n cia sze kció ü lé se ire k e rü lt sor a Széchenyi István E gyetem D eák Ferenc Á lla m - és Jogtudom ányi K arán. Révész T . M ih á ly referátum át (D r. C sizm adia A n d o r professzor é le tm ű ve ) követően az Alkotmányjogi Szekcióbán (e ln ö k: K u k o re lli Is t­ ván) Dezső M á rta (K is e b b parlam ent - választási rendszer és képviselet), H o lló A ndrás (A lk o tm á n y o s ­ ság és parlam enti jo g ), Petrétei József (A kétharm ados többség hatása a tö rvé n ya lko tá sra ), P olt Péter (Á ld á s vagy átok-e a m e n te lm i jo g ? ), S m uk Péter (E g y ké t­ harmados ko rm á n y ellenzékének jo g a i); a Bűnügyi Tudományok szekcióbán (e ln ö k: K o vá cs G á b o r), M . N y itra i Péter (W ie n e r A . Im re szerepvállalása a nem ­ zetközi bű n ü g yi jo g se g é ly jo g á n a k hazai fejlesztésé­ ben), K is N o rb e rt (A közigazgatási b ü n te tő jo g k ia la ­ kulásának és m űvelésének hazai a la p ja i), Sántha Ferenc ( A nem zetközi bűncselekm ény általános fo ­ galm ának hazai fejlődése), H o llá n M ik ló s (Gazdasági vesztegetés - gazdasági bűncselekm ény?), B a rtk ó Róbert (A te rro rizm u s és a n em zetközi bűncselek­ mény k o d ifik á c ió ja ); a Jogelméleti Szekcióbán (e ln ö k: Szigeti Péter) Szabó M ik ló s (Esendő lo g ik a ), Bencze Mátyás (A ténym e gálla p ítá sra irá n y u ló b író i m ér­ legelés e m p irik u s vizsgálata: m ódszertani k ih ív á s o k ). Rigó A n e tt (Jogo k és érdekek: kérdések a jo g a la n y i­ ság körében), V ig h E d it (Jogvédők a jo g á szi h iva tá ­ sokban), Cs. K iss L ajo s (A to tá lis álla m értelmezése az általános á llam tanban). Egresi K a ta lin (P u lszky Ágost és C oncha G yő ző v itá ja az á lla m fe lfo g á s á ró l); a Jogtörténeti Szekcióbán (e ln ö k: Révész T . M ih á ly ), Barna A ttila köszöntője után, Bana József (A Széc henyi-kultusz G yő rb e n ), H o m o k i-N a g y M á ria (A magyar m agánjog fejlődése a re fo rm k o rb a n ), H o rvá th A ttila (S zéchenyi jo g i re fo rm k o n c e p c ió ja ), M ezey Barna (S zéchenyi és a m agyar b ö rtö n ü g y), V ö lg y e s i Levente (S zéchenyi gondolatai az é p íte tt környezet szabályozásáról); a Közigazgatási Jogi Szekcióban (elnök: V e re b é lyi Im re ) V a rg a Zs. A n d rá s (A kö zigazgatás fe le tti k o n tro lle s z k ö z ö k általános á tte k in ­ tése), K altenbach Jenő (A közigazgatás fe le tti c iv il kontroll eszközei), S tu m p f István (D e m o k ra tik u s és p o litika i k o n tro ll a közigazgatás fe le tt), Patyi A ndrás (A bírói k o n tro ll kih ív á s a i), S om ody B em adette (A z om budsm anok által g y a k o ro lt k o n tro ll), Seereiner Imre (A z ügyészi k o n tro ll és a közigazgatás); a Magánjogi Szekcióbán (e ln ö k : L e n k o v ic s Barnabás) Menyhárd A ttila (A tu la jd o n jo g tá rg y a i), Papp T e kla (A z atipikus szerződések és a Ptk. K o d ifik á c ió ja ), Kecskés László (A z á lla m i felelősség szabályozása az új Ptk. Tervezetében), Csécsy G y ö rg y (Egyeztetés alatt), B író G y ö rg y (E lő re m u ta tó és v ita th a tó megoldások a k ö te lm i jo g kö z ö s s z a b á lya ib a n ), Jobbágyi G ábor (Házasság és családi jo g az új P tk.-

ban), Szegedi A ndrás (A jo g i szem élyek rendszere az új P tk.-b á n ); a Nemzetközi és Európai Jogi Szekcióbán (S ection o f In te rn a tio n a l and European L a w - elnök: L a m m V anda) S u ly o k G á b o r (R e fo rm o f the U nited N ations S e cu rity C o u n c il: A C ritic a l Assessment), E rich H o c h le itn e r (T he European U n io n as an In te r­ n ational A c to r), A rn o ld H . K a m m e i (D ire c t D cm ocracy in the European U n io n : T he Q uestion o f D em ocra tic D e fic it o f the European U n io n ), M ila ssin László (F lig h t C lu b - The U n ite d States o f A m e ric a vs. E u ro ­ pean U n io n A irc ra ft D isp u te ) tartott előadást. A k o n ­ ferenciához kapcsolódóan a Széchenyi István E gye­ tem D eák Ferenc Á lla m - és J o g tu d o m á n y i K a r K ö nyvtárában n y ito ttá k meg a C sizm adia A n d o r é le t­ m ű vé rő l szóló k iá llítá s t.

• 2010. szeptember 22-én a C o lle g iu m H u n g aricu n i, az Ö s te rre ic h is c h e S ta a tsa ch iv és a Z e n tra lv e rb a n d U ngarischer V ereine und O rganisationen in Österreich o s z trá k -m a g y a r tudom ányos szim p ó ziu m o t rendezett az Ö sterreichische S taatsarchiv, Haus-, H o f- und S taatsarchiv épületében, Széchenyi und Wien. Eine Beziehung auf Leben und Tod c ím m e l. A konferencián O p la lka András (U n g le ich e enge Partner: Széchenyi und M e tte rn ic h ), V e lk e y Ferenc („ E r sucht unter 30 M e m o ire n das M e in e heraus...” . Széchenyi und sein M e m o ra n d u m in M etternichs V o rz im m e r), G ergely A ndrás (D as letzte Lcbenskapitel Széchenyis in W ien: in der H e ilan sta lt von D ö b lin g ) és Stefan M a lfe r (A p ril 1860. G ra f Stephan Széchenyi, K a rl L u d w ig Freiherr v. B ru c k und die H absburgerm onarchie: ein R ü c k b lic k und ein A u s b lic k ) ta rto tt előadást.

• 2010. szeptember 22-én, a P o litik a tö rté n e ti Intézet konferenciaterm ében Az önkormányzatiság 20 éve c ím m e l rendeztek konferenciát. Előadást tartott R ipp Z o ltá n (A z ö n ko rm á n yza ti rendszer születése és az e l­ ső választások 1990-ben), W ie n e r G y ö rg y (Ö n k o r­ m ányzati re fo rm tö re kvé se k a rendszerváltás után). V íg v á ri A ndrás (M e g te lt-e a k o n flik tu s k o n té n e r? N é­ hány g o n d o la t a m agyar ö n k o rm á n y z a ti rendszer je le n é rő l és jö v ő jé rő l), Pálné K ovács Ilo n a (A közép­ szintű ö nkorm ányzás húsz éves ká lvá riá ja ), Szegvári Péter (E lképzelések a főváros ö nkorm ányzásáról). A z eseményen m utatták be a Barta G y ö rg y i, K eresztély K ris z tin a és Sipos A ndrás szerkesztésében készült. A világváros Budapest - két századfordulón c ím ű ta n u l­ m ánykötetet.

• 2010. október 8-án, E L T E Á lla m - és Jo g tu d o m á n yi K a r A u la M agnájában az E L T E Á J K B üntető E l­ já rá s jo g i és B ü n te té s-vé g re h a jtá si Jogi Tanszéke Hat évtized az ELTE jo g i karán c ím m e l tudom ányos k o n fe re n c iá t re n d e z e tt a k ile n c v e n éves K irá ly T ib o r, az E L T E d ís z d o k to ra és p ro fe sso r em eritusa tiszte le té re . K irá ly T ib o r S zé ch e n yi-d íja s egyetem i ta n á r, a k a d é m ik u s , a b ü n te tő e ljá rá s -jo g neves k u ta tó ja , 1 9 6 1 -1 9 6 7 , v a la m in t 1 9 7 6 -1 9 8 0 k ö z ö tt az E L T E Á J T K dékánja, 1 9 6 7 -1 9 7 0 k ö z ö tt az E L T E

re kto rh e lye tte se v o lt. M e ze y B arna, az E L T E re k to ­ ra, K ir á ly M ik ló s , az Á J K d é ká n ja és G ö n czö l K a ta lin e g y e te m i ta n á r k ö s z ö n tő je után K a b ó d i C saba (E g y ö tv e n éve m e g je le n t k ö n y v r ő l, a tu d o m á n y ró l és a b ü n te tő e ljá rá s ró l), B á rd K á ro ly (A m agánszférához v a ló jo g és a b ű n ü ld ö zé s h atárai). Farkas Á k o s (H ib a fo rrá s o k a b ü n te tő e ljá rá s i b i­ z o n y ítá s b a n ), N a g y F erenc (F o g v a ta rto tti rá tá k n e m ze tkö zi összehasonlításban), T ó th M ih á ly (A b ü n te tő jo g ö rö k kérdései - m íto s z o k , m ondák és m agyarázatok K ir á ly T ib o r m ű ve ib e n és azok ü rü ­ g y é n ), G y ö r g y i K á lm á n ( A z O L A F - r ó l) , H o lé K a ta lin (A z e ljárá s a la p e lv e in e k újra é rte lm e zé se ) és H a c k P éter (A vé d e le m és a vé d ő szerepének a k tu á lis kérdése i) ta rto tt előadást.

2010. október 15-én, a H o n v é d e lm i M in is z té riu m H a d tö rté n e ti Intézet és M ú z e u m M á rv á n y T e rm ében

gróf Hadik András tábornagy születésének 300. évfordulója a lka lm á b ó l tudom ányos k o n fe re n c iá t és te m a tiku s k iá llítá s t rendeztek. M a rk ó G y ö rg y ezre­ des, a H M H a d tö rté n e ti Intézet és M ú z e u m tu d o ­ m ányos fő ig a zg a tó -h e lye tte se bevezető előadása után L e n k e fi Ferenc (H a d ik A n d rá s é le tp á lyá ja ), C sáky Im re ( G r ó f fu ta k i H a d ik A n d rá s c ím e re ), Kincses K a ta lin M á ria ( „ A tanulási hajlandóság... díszé tő l ékesültek te tte i” . H a d ik A n d rá s m ű veltsége), M a k a i Á gnes (H o v á le tt H a d ik A ndrás M á ria T e ré zia rend­ je ? ), Soós Péter (H a d ik A n d rá s szablyája), V la d im ír Seges (K a to n a é le t, k a to n a i m e n ta litá s a X V I I I . század m á so dik fe lé b e n ), C z ig á n y István (P o rtya va g y d iv e rz ió , a „ b e r lin i k a la n d ” ), Soós Istvá n (H a d ik A ndrás b e rlin i p o rty á já n a k európai vissz­ hangja), T ó th Ferenc ( „ A háború is k o lá ja ” . H a d ik A n d rá s az 17 37 -3 9 . é v i tö rö k e lle n i háborúban), L á z á r B alázs (H a d ik o k a n a p ó le o n i h áborúban), H erm a nn R óbert (H a d ik G usztáv ezredes az 1848/49. é v i szaba d sá g h a rcb a n ), Bene János ( A H a d ik huszá rha gyo m án yo k 1918 után) ta rto tt előadást.

emlékezés az 1956. évi forradalom és szabadságharc 54. évfordulójára c ím ű , kétfelvonásos perjátékot, a m ely A n g y a l István, T ó th Ilona, va la m in t egyete­ m ista d iá k o k perét d olgozta fel.

•2 0 1 0 . október 19-én, az E L T E B T K T ö rté n e ti In té ze té n e k S z e k fű G y u la K ö n y v tá rá b a n H uba i László fő is k o la i tanár és P ritz Pál egyetem i magán­ tanár m utatta be G e rgely Jenő A Keresztény Községi (Wolff) Párt (1920-1939) c ím ű k ö n yvé t, am ely a G o n d o la t K ia d ó és az M T A - E L T E P ártok, pártrend­ szerek. p a rla m e n ta riz m u s K u ta tó c s o p o rt g o n d o ­ zásában je le n t meg.

• 2010. október 20-án, az M a g y a r T u dom ányos A k a ­ d é m ia S zékházának F e lolvasóterm ében Az alkot­ mány preambulumának jelentősége: hazai és nemzet­ közi nézőpontok c ím m e l n e m ze tkö zi tudom ányos k o n fe re n c iá t

re n d e ze tt

az

M TA

J o g tu d o m á n yi

Intézete. A k o n fe re n c ia e ln ö ke L a m m Vanda, a J o g tu d o m á n y i In té z e t ig a z g a tó ja v o lt. P álinkás József, az M T A elnöke m e g n y itó ja után K u k o re lli Istvá n és M á th é G á b o r (K ö z jo g i é rté ke in k a pream b u lu m b a n ), Fekete Balázs (T ö rté n e ti elem ek az E U ta g á lla m o k a lk o tm á n y a in a k p re a m b u lu m á b a n ). V ö rö s Im re (A z A lk o tm á n y pream bulum a és a jo g a l­ kalm azás), M ic h a e l S ila g i (A ném et A la p tö rvé n y prea m b ulu m a ), M a rie -P ie rre G ra n g e r (A fra n cia al­ k o tm á n y o k pre a m b ulu m a i - ta rta lm u k , státusok, m ó­ d o sítá su k), E w a Paplaw ska (É rté ke le m e k a lengyel a lk o tm á n y pream bulum ában) és Jan Kadrna (A ket­ tős p re a m b ulu m a Cseh Köztársaság alkotm ányos rendszerében) ta rto tt előadást.

• 2010. október 21-én, az E L T E B T K Tanácstermében rendezte meg az E L T E B T K D o k to ri Tanácsa és a T ö rté n e le m tu d o m á n y o k D o k to ri Is k o la N é p rajzE urópai E tn o ló g ia D o k to ri P rogram ja B ognár Szabina

A népi jogélet kutatása Magyarországon - Tagányi Károly jogszokásgyűjtő programja c ím ű d o kto ri

2010. október 18-án, az E L T E Á J K főépületének fö ld s z in ti előcsarnokában M e ze y Barna, az E L T E rektora és F ö ld i A ndrás, az Á J K dékánhelyettese, a k iá llítá s t létrehozó ad hoc m un ka cso p o rt vezetője n y i­ to tta m eg - a „3 7 5 éves az E L T E " ju b ile u m i rendez­ vénysorozathoz kapcsolódóan - A jogi kar professzo­

(P h D -) disszertációjának n yilvá n o s védését. A b izo tt­ ság elnöke K ósa László akadém ikus, egyetem i tanár, a hivatalosan fe lk é rt b írá ló k H o rvá th G ergely K risz­ tián P hD , egyetem i adjunktus és M o h a y Tamás CSc., egyetem i docens, a bizottság tagjai K ocsis Gyula P hD , Ress Im re CSc., T ó th Z o ltá n DSc., a témave­

rainak hozzájárulása a hazai jogtudomány fejlcídéséhez 1667-1948 c ím ű , időszakos k iá llítá s t, v a la m in t A jo g i kar története képekben c ím ű , állandó fo tó k iá l­

zető: S z ilá g y i M ik ló s DSc. vo lta k.

lítá st, am ely 1635-től az 1 9 8 9 -1 990-es rendszervál­ tásig m utatja be a K a r történetéhez kapcsolódó d o k u ­ m entum o kat, tárgyakat. A z időszakos k iá llítá s o n , 14 tárlóban és a ho zzá ju k csatlakozó ta b ló ko n a K a r 48 e g y k o ri neves professzorának 56 db, 1722 és 1947 k ö z ö tt m egjelen t k ö n y v é t m utatták be.

2010. október 19-én, az E L T E Á J K A u la M agnájá b a n m utatta be az E L T E Á lla m - és Jo g tu d o m á n yi K a r Perjátszóköre az Ezerkilencszázötvenhat. Meg­

• 2010. október 21-én, az E L T E B T K Tanácster­ mében, A kisegyházak és az 1947. évi XXXIII. tön’ény c ím m e l tartotta meg h a b ilitá ció s tudom ányos előa­ dását R a jk i Z o ltá n .

• 2010. október 25-én, a F iu m e i ú ti T em ető kápol­ nájában, halálának 25. é v fo rd u ló ja a lka lm á b ó l le á n ya , B ó n is G a b rie lla és u n o k á i, Bacsinszky Z s ó fia és D á n ie l ke zd e m é n ye zé sé re Bónis G y ö rg y re e m lé ke zte k csa lá d ta g ja i, e g y k o ri munka­ társai, tis z te lő i.

2010. október 27-én, a bécsi J u rid icu m b a n m utatták

• 2010. november 9-12-én az E L T E Bölcsészettu­

be, ille tv e adták át W erne r O g ris professzornak a 75.

d o m á n yi K ara tudom ányos program sorozattal ünne­ pelte alapításának 375. é v fo rd u ló já t. A N agyszom bati E gyetem első m ű kö d ő fakultása, a bölcsészeti kar ünnepélyes keretek k ö z ö tt, 1635. novem ber 13-án n y ílt meg. az a la p ító Pázmány Péter, egyházi és v ilá ­ gi előkelőségek jelenlétében. N o ve m b e r 9-én egész

Grundlagen der österreichischen Rechtskultur. Festschrift für Werner Ogris zum 75. Geburtstag (V e rla g B öhlau. W ie n születésnapja a lka lm á b ó l

ké szü lt

K ö ln -W e im a r, 2010, X l l + 606 S.) c ím ű kötetet.

2010. október 28-án, az E L T E B T K K a ri T anácster­ mében. a M a g y a r T ö rté n e lm i T ársulat szervezésében

napos v a llá stu d o m á n yi ko n fe re n ciá t rendeztek a B T K K a ri T aná cste rm é b e n A liturgikus gondolkodás

V e lik y János, a D ebreceni E gyetem egyetem i docense

alakzatai Pázmány Péter korában

A változás lehetőségei és korlátúi. Politikai program­ viták a reformkor második évtizedében c ím m e l ta rto tt előadást.

2010. november 5-én, a M a g y a r T u d o m á n yo s A k a ­

Meg­ torlás és elrettentés vagy megelőzés és jóvátétel c ím ­ dém ia O rszágház utcai Jakobinus T erm ében

m el rendezett n e m ze tk ö z i k o n fe re n c iá t az M T A Jogtud om án yi Intézete és a F rie d ric h E bért A la p ít­ vány budapesti irod ája . L a m m V anda a kadém ikus m e g n yitó ja után előadást ta rto tt T ó th M ih á ly ( A b ü n ­ tetőjog újab b fe jlő désén e k ham is d ile m m á i), Fehér Lenke (M e g to rló vagy h e ly re á llító igazságszolgál­ tatás? A re sto ra tív igazságszolgáltatás eszm éjének hatása a m agyar b ünte tő jo g b a n ), H o llá n M ik ló s (A jo g p o litik a hatása a k o rru p c ió b ü n te tő jo g i sza b á lyo ­ zásának m ódosulásaira), Frech Á gnes (A b ü n te tő jo g változásai b író i szem m el). K erezsi K lá ra (A k rim in á lp o litik a i d isku rzu s zsá ku tcá i), D a m jan K orosec (L ju b lja n a i E gyetem - S y s te m k ritis c h besondere Re­ gelung der V e rjä h ru n g bei S traftaten gegen das K in d (A g y e rm e k e k s é re lm é re e lk ö v e te tt b ű n c s e le k ­ mények elévülésének szabályozása]), M a rtin A s h o lt (Hageni E gyetem - D ie D ebatte über das F e indstrafrecht in D eutschland [A z „e lle n s é g -b ü n te tő jo gról” fo ly ó v ita az N S Z K -b a n j). A t t ilio N is c o (B o ­ lognai E gyetem - S iche rh e it und S tra fre ch t in der jüngsten ita lie n is c h e n G e se tzg e b u n g ), R in ce a n u , Johanna (M a x P lanck N e m ze tkö zi és Ö sszehasonlító B üntetőjogi Intézet, F re ib u rg - Z u r R e fo rm des

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettu­ dományi Karának története 1635-2010 képekben c ím ű kötetet, am ely B orsodi Csaba és Tüskés A nna közös m unkája, va la m in t Az Eötvös Loránd Tudo­

mányegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetének éremgyűjteménye c ím ű m un­ kát (szerzői: K á ln o k i-G y ö n g y ö s s y M á rto n , Mészáros O rso lya , T ó th Csaba, V id a István). N ovem ber 12-én Jacques R oubaud, az E L T E B T K francia díszdoktora ta rto tt előadást a szo n e ttfo rm a történetéről. A négyna­ pos program sorozat ünnepi fá klyá s felvonulással ért véget az E gyelem té rrő l a T re fo rt-k e rtb e .

• 2010. november 11-én, az E L T E Á J K K a ri Tanács­ term ében P rof. D r. M asahisa D eguchi, a k y o tó i R itsum eikan E gyetem jo g i karának professzora tartotta meg német n ye lvű előadását Die Kodifikation des Zivilprozessrechts in Japan - Überblick, Meilensteine und Erfahrungen mit fremden Einwirkungen (A japán p o lg á ri p e rjog k o d ifik á c ió ja - Á tte k in té s , m é rfö ld ­ kö v e k és idegen hatások kapcsán szerzett tapasztala­ to k ) c ím m e l.

• 2009. november 16-án, az E L T E Á J K K a ri Tanács­ term ében rendezte meg az E L T E Á lla m - és Jogtu­ do m á n yi D o k to ri Isko lá ja Barna A ttila Az állam elleni

rumänischen S trafrechts).

•2010. novem ber

c ím m e l. Este az E gyetem i T e m p lo m b a n a Pázmány Péter által be­ vezetett trid e n ti rítu s szerinti la tin m isére ke rü lt sor. N o ve m b e r 10-1 l-é n . a K a ri Tanácsterem ben Immota stabil ~ az első 375 év c ím m e l kétnapos kartörténeti ko n fe re n ciá t ta rto tta k, am elyen a bölcsészkar oktatói ta rto tta k előadást. N o ve m b e r 11 -én bem utatták Az

8-án,

az E L T E Á J K A u la Magnájában rendezték meg a Római jog, jogösszeha­ sonlítás, európai jog c ím ű k o n fe re n c iá t, a m elyre a M agyar T u d o m á n y Ü nnepe keretében k e rü l sor. Előadási ta rto tt C sehi Z o ltá n , F ö ld i A n d rá s, H am za Gábor, Jakab É va, W e rn e r O g ris , P óke cz-K o vá cs A ttila és Szabó Béla. (A k o n fe re n c iá ró l bővebb

bűncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon, különös tekintettel a bűntettekről és vétsé­ gekről szóló 1878. évi 5. törvénycikk előzményeire és megalkotására c ím ű PhD-értekezésének nyilvános vitá já t.

• 2009. november 19-én, az E L T E Á J K A u la M a g ­

k ö v e tk e z ő

nájában - a „3 7 5 éves az E L T E ” ju b ile u m i év p rog­ ram sorozatához kapcsolódva - adta elő az E L T E Á J K Perjátszóköre a Fráter György esztergomi érsek pere

• 2010. november 9-én, az E L T E B T K T ö rté n e ti

c ím ű p e rjátékot, am ely egy Pázmány Péter korához kö ze li időszakban já ts z ó d ik , s a Fráter G y ö rg y eszter­ g o m i érsek m e g g yilko lá sá va l kapcsolatos szentszéki

beszám olót számában.)

k ö z lü n k

fo ly ó ir a tu n k

Intézetének S zekfű G y u la K ön yvtá rá b a n Péter K a ­ talin, az M T A T T I tudom ányos tanácsadója m utatta be a Színlelés és rejtőzködés. A kora újkori magyar

pert dolgozza fe l.

politika szerepjátékai

c ím ű ta n u lm á n ykö te te t, am e­ lyet G. E tényi N óra és H o rn Ild ik ó szerkesztett, s a L ’ Hannattan kia dó gondozásában je le n t meg.

• 2010. november 19-én, az Á lla m b iz to n s á g i S zol­ g á la to k T ö rté n e ti L e vé ltá ra aulájában Révész Béla

egyetem i docens (Szegedi T ud o m á n ye g ye te m P o lito ­

• 2010. december 7-én, az E L T E B T K K a ri Tanács­

ló g ia T anszék) m utatta be az O kvá th Im re szerkesz­ tésében ké szült Allumbiztonság és rendszerváltás c ím ű kötetet, v a la m in t a Szigorúan titkos '89. A ma­ gyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói c ím ű d o k u m e n tu m g yű jte m é n y t, am elyet M ü lle r R o lf és T a ­ kács T ib o r szerkesztett.

term ében, Erős V ilm o s egyetem i docens (D ebreceni E gyetem ), N agy Péter T ib o r egyetem i tanár (W esley János fő is k o la ) és Pók A ttila tudom ányos fő m u n ­ katársa ( M T A T T I) részvételével rendezték meg A

2010. november 23-án, az E L T E Á J K A u la M a g -

• 2010. december 7-én és 8-án, a N em zetközi Oktatási

nájában, az E L T E Á J K . az A m e rik a i E gyesült Á lla ­ m o k N agykövetsége és a M a g y a r A lk o tm á n y jo g á s z o k

és P olgári Válságkezelő K özpontban rendezte meg a Szem ere B e rta la n M a g y a r R e n d vé d e le m -tö rté n e ti Társaság és a Szemere Bertalan M a g ya r Rendvéde-

Egyesülete szervezésében, a 2010— 2 0 1 1-ben z a jló alko tm á n yo zá si fo ly a m a th o z kapcsolódva rendezték meg az Alkotmány - alkotmányosság c ím ű k o n fe re n ­ ciát. K irá ly M ik ló s dékán köszöntője után a n y itó előadást S ó lyo m Lá szló ko rá b b i köztársasági e ln ö k tartotta. Az alkotmányozás történelmi modelljei. Az alkotmányozás sarokkövei c ím ű panelben B ragyova A ndrás a lk o tm á n y b író , Sári János, T ró csá n yi L ászló, Sonnevend Pál, T ó th K á ro ly és S o m o d y B em adctte:

Az alkotmány stabilitása, az alkotmány védelme c ím ű pan elben P aczo la y P éter, az A lk o tm á n y b író s á g e ln ö k e , S a lam on L á s z ló , D ezső M á rta , Schanda Balázs és Szente Z o ltá n ta rto tt re fe rá tu m o t. Z árszót K u k o r e lli Is tv á n , a M a g y a r A lk o tm á n y jo g á s z o k Egyesületének elnöke m ondott.

2010. november 23-án, az E L T E Á J K K a ri Tanács­ term ében, az E L T E Á J K és az M T A - E L T E Jo g tö r­ téneti K u ta tó cso p o rt m eghívására A o . U n iv .-P ro f. D r. T hom as O le ch o w s k i, a Bécsi E gyetem jo g - és a lk o t­ m ánytörtén eti intézetének professzora ta rto tt előadást

Biographische Untersuchungen zu Hans Kelsen (É le t­ ra jzi adaléko k Hans K e ls e n rő l) c ím m e l.

125 éve született Eckhart Ferenc és a magyar törté­ netírás c ím ű kerekasztal-beszélgetést.

le m -történeti A la p ítv á n y A közbiztonság közös Kár­ pát-medencei örökségünk c ím ű tudom ányos konferen­ ciát. Előadást tartott Boda József (A közép-európai R endőr A k a d é m ia [K E R A ] m egalakulása és m ű­ ködése), Csapó Csaba (A z átm enet éve: E rdé ly, 1867 -1 8 8 1 ), S zakály Sándor (É lt és szolgált 65 évet. A M a g ya r K irá ly i Csendőrség 1881-1943), Parádi Jó z s e f ( A p o lg á ri m a g ya r á lla m határőrizete. 1 8 6 7 -1 9 4 5 ), G áspár L á szló (A m a g ya rt állam határőrizete 1945-től a rendszerváltásig). Suba János (A m a g y a r-s z o v je t határ kije lö lé se ). Csóka Ferenc (M á g Bertalan a nyom ozó és regényíró). Parádi József (A po lg á ri m agyar állam rendőrsége). Kovács Tamás (A K E O K H létrejötte és m űködése 1944-ig). Kabódi Csaba (A rendőrség a X X . század utolsó harmadában g y a k o ro lt kö z -n y u g a lm i tevékenysége), S im on F. N á n d or (A polgári fegyveres őrség). M ezey Barna (A m agyar polgári b ö rtö n íig y fejlődésének tendenciái), L ő rin c z József (B ö rtö n ü g yü n k a rendszerváltás idő­ szakában), Hegedűs E rn ő -F rö h lic h D ávid (Katonai erő re ndvédelm i szerepkörben. A m agyar lovasság szerepe a partizán-elhárításban) és V a rró István Tamás (A m agyar pénzügyőrség a két világháború között).

2010. november 26-án, a M is k o lc i E gyetem Á lla m és Jo gtudo m án yi K ara dékáni tanácstermében ke rü lt sor Szabó S zilárd Bosznia-Hercegovina közjogi viszo­

nya Ausztriához és Magyarországhoz 1878 és 1918 között c ím ű PhD-értekezésének n y ilv á n o s vitájára. (A z esem ényről e szám unk 7 9 -8 6 . oldalán k ö z lü n k részletesebb ism ertetést.)

• 2010. december 8-án, az E L T E Á J K K a ri Tanács­ term ében rendezte meg az E L T E Á J K M a g y a r Á l­ la m - és Jo g tö rté n e ti Tanszéke a Kormányformák c ím ű v ita so ro za t m á so d ik m ű h e ly v itá já t, am elynek té m á ja : Dualizmus és parlamentáris monarchia. Szente Z o ltá n (A dualizmus kori Magyarország kor­

mányformája) 2010. december 2-án, a Pázmány Péter K a to liku s Egyetem 11. János Pál Dísztermében, A szovjet típusú dik­

tatúra polgári joga cím m el tartotta meg habilitációs tudományos (szakmai) előadását H orváth A ttila , a PPKE és az E L T E Á J K egyetemi docense. (A z eseményről folyóiratun k 87-88. oldalán közlünk ismertetést.) 2010. december 6-án, az E L T E Á J K VII. elő a d ó te r­ mében, ille tv e az E L T E R e kto ri H iv a ta l tanári k lu b ­ já b a n köszöntö tté k k o llé g á i, pályatársai, barátai a 65. születésnapját ünneplő Révész T. Mihályt, az E L T E Á J K M a g y a r Á lla m - és Jo gtörténet T anszékének cím zetes egyetem i tanárát, fo ly ó ira tu n k a la p ító já t, szerkesztőbizottsági tagját. A je le s a lk a lo m ra ünnepi ta n u lm á n y k ö te t b o rító o ld a lá n ).

k é s z ü lt (lá sd

fo ly ó ir a tu n k

hátsó

és W ie n e r G y ö rg y előadása után, Képes G y ö rg y m o d e rá lá sá va l é lé n k v ita bontako­ z o tt k i a je le n lé v ő jo g tö rté n é s z e k és történészek k ö z ö tt.

• 2010. december 9-én, az E L T E Á J K K a ri Tanács­ term ében, az E L T E Á J K Egyetemes Á lla m - és Jogtö rté n e ti Tanszéke rendezésében k e rü lt sor a Polgári

jogi kodifikációk a XIX. században - ABGB, BGB c ím ű ko n fe re n c iá ra . A z ABGB c ím ű szekcióban (e ln ö k: Vékás L a jo s) H a rm a th y A ttila (Megjegyzések a klasszikus európai p o lg á ri tö rv é n y k ö n y v e k évfor­ d u ló i a lk a lm á b ó l), T ó th Á d á m (A z osztrák közjegyzői szervezet hatása a m agyar közjegyzőség kialakulá­ sára), F ö ld i A ndrás (R ó m a i jo g i elem ek az OPTKban, kü lönös te kin te tte l a „bona fides” ausztriai recep­ c ió já ra ), H o m o k i-N a g y M á ria (A z O P T K öröklési

jo g á n a k

hatása a m agyar m agánjogban), N ém eth

k ö z ö tti s z e n tszé ki-m a g ya r kapcsolatok történetének fo rrá sa i), Soós V ik to r A ttila (K ís é rle t az Á lla m i E g yh á zü g yi H iv a ta l m unkatársai életútjának re ko n ­ struálására). M illis its M áté (A re fo rm á ció és a re fo r­

Ágnes (A d o lo g fo g a lo m és a tulajdonátruházás az O P T K -b a n és a B G B -b cn . hatásuk a m agyar m agán­ jo g b a n ), K u ru c z M ih á ly ( A jo g lá ts z a to n a la p u ló jo g vé d e le m m egterem tésének e g y ik m esterm űve az osztrák-ném et jogcsaládb a n : a te le k k ö n y v ). Szalma József (A z A B G B továbbélése a M o n a rch ia u tó d á lla ­ maiban - kü lönös te kin te tte l a v o lt Jugoszláviára és u tó d á lla m a ira ), a BGB c ím ű sze kció b a n (e ln ö k : K irá ly M ik ló s ) B u riá n L á s z ló ( A t ilt o tt cs e le k ­

m á to ro k e m lé k e z e tk u ltú rá já n a k adatbázisa), D iera B ernadett (A pécsi „Fekete H o lló k ” , avagy a h ito k ­ tatás e lm é le ti és g y a k o rla ti keretei az 1960-as é ve k­ ben) tartott előadást.

• 2010.

decem ber 10-én, a P a rla m e n t G o b e lin Term ében, az O rszággyűlés A lk o tm á n y ü g y i, igaz­ ságügyi és ü g yre n d i bizottsága és az Országgyűlés A lk o tm á n y -e lő k é s z ítő Eseti B izottsága Történelmi tradíciók és az új alkotmány c ím m e l tudom ányos k o n ­ fe re n ciá t rendezett. Balsai István, az O rszággyűlés A lk o tm á n y ü g y i, igazságügyi és ü g yrendi bizottságá­ nak elnöke m e g n y itó ja után P okol Béla (M e n n yib e n kösse magát az új a lk o tm á n y a régi g o n d o la ti keretei­ hez?), S zathm áry B éla (K eresztyén értékek az a lk o t­ m ányozásban), Z é té n y i Z s o lt (A történeti alko tm á n y

m ényekre vo n a tko zó eg yo ld a lú k o llíz ió s szabály, az ún. „ p r iv ilé g iu m g e rm a n ik u m ” k o d ifik á c ió já n a k története és hatása a m agyar n e m zetközi m agánjogra). Csehi Z o ltá n (A B G B ge n e rá lkla u zu lá i és a N ém et Szövetségi A lk o tm á n y b író s á g döntései). Illé s Géza (K ö te lm e k szerződésszerű té n ye kb ő l - quasi co n tra c­ tus ü gyle tek az O P T K -b a n és a B G B -b e n ), F u g lin s z k y Á dám (Felelősségi cs ká rté ríté si jo g a B G B -b c n , s am i kim aradt a kó d e x b ő l). M á rk u s Eszter (Társasági jo g i szabályozás a X IX . századi német jo g b a n ), H orváth A ttila (A német kereskedelm i k o d ifik á c ió hatása a magyar m agánjogra), V arga István (A B G B és a né­ met eljárásjog) ta rto tt előadást.

időszerűsége), Z lin s z k y János (A Szent K o rona és a szuverenitás). Kapa M átyás (B író sá g i ítéletek a Szent K o rona nevében?), T anka Endre (A fö ld közérdekű fu n k c ió in a k a lk o tm á n y v é d e lm i ig é n y e ), N ó tá ri T am ás (T ö rté n e lm i je lk é p e k az ó k o ri Róm ában), B e rté n yi Ivá n ( A „népszuverenitás” jelentkezése I. U lá szló 1440. jú liu s 17-i k irá lly á koronázásakor). Takács A lb e rt (Á felvilágosodás öröksége és az a lk o t­

• 2010. december 9-10-én, az M T A T á rsadalom kutató K özpont Jakobinus term ében és E L T E B T K T ö rté n e ti Intézet S zekfű G y u la K ön yvtá rá b a n ko n fe re n ciá t ren­ deztek G erge ly Jenő professzor halálának első é v fo r­ dulóján. A z első nap d é le lő ttjé n e k eseménye a Tör­ ténetírás. kutatás, kutathatóság és az egyházak c ím ­

m ány). Pandula A ttila (A m agyar á lla m i je lk é p e k v á l­ tozásai a rendszerváltozáskor), H o rvá th A ttila (A ma­ g y a r történeti a lko tm á n y tra d íc ió i), Stathis Banakas, a S trasbourgi R óbert Schum an Egyetem Ö sszehasonlító Jogi K a r és a K e le t-A n g lia i Jogi E gyetem professzora (T he C ro w n and the p ro te ctio n o f reál property in E ngland), T é g lá si A ndrás (A Szent K orona és a tu la j­ don a lko tm á n yo s védelm e). T ó th Z o ltá n József (A S zent K o ro n a 20. századi tö rté n e tis é g e ) ta rto tt előadást. Z á rszó i Salam on L ászló, az O rszággyűlés A lk o tm á n y -e lő k é s z ítő Eseti B izottságának elnöke

mel nem zetközi kerekasztal-beszélgetés v o lt, am elyet Borsodi C saba, az E L T E B T K re k to rh e ly e tte s e vezetett. D é lu tá n b e m u ta ttá k az E L T E T ö rté n e ttudom ányok D o k to ri Is k o la idegen n y e lv ű k ia d ­ ványait, va la m in t G ianone A ndrás A zActio Catholica története Magyarországon c ím ű m unkáját. D ecem ber 10-én ke rü lt sor a n em ze tkö zi d o ktorandusz ko n fe re n ­ ciára, amelyen az 1. szekcióban K le ste n itz T ib o r (A katolikus s a jtó m o z g a lo m tö rté n e té n e k fo rrá s a i), Lénár A n d o r (A ka to lik u s sajtó néhány je lle m z ő je a Váci Egyházm egyében H anauer Á . István püspöksége [1919-1942] alatt). Farkas N o é m i T ü nde (H a lo tti beszédek, nyelvhasználat, re to rik a ), B o g n á r Szabina („M ivé lesz a s tyl? ” T a g á n yi K á ro ly tö rté n e tíró i pályakezdése). K ozák Péter (K é t világnézet. Balázs Béla és Prohászka O tto k á r összecsapása az e lm ú lt századelőn). B akó Balázs (E g y v ilá g k ö rü li út - 1928ban), C síky Balázs (B őség és h iá n yo k. N éhány m ód­ szertani kérdés és ku ta tá s i le hetőségek S erédi Jusztinián hercegprím ási tevékenységének vizsgálata kapcsán), a II. szekcióban Tam ási Z s o lt (A z e rd é lyi római katolikus egyházm egye az 1849-cs fo rra d a lo m ­ ban), Sztyahula Lá szló (A z észak-m agyarországi latin szertartású ka toliku s egyházi közigazgatás története a 20. században), F e jé rd y A n d rá s (A z 1 9 5 9 -1 9 6 5

.1*------- ^

m ondott.

• 2010. december 15-én, a M is k o lc i Egyetem Á J K dékáni tanácsterm ében ke rü lt sor P etrasovszky A nna:

Szibenliszt Mihály természetjoga, különös tekintettel az államra c ím ű P hD -értekezésének m u n k a h e ly i vitájára.

• 2010. december 26-án, 75 éves korában e lhunyt L ő rin c z L ajos, a M a g y a r T udom ányos A kadém ia ( M T A ) rendes tagja, az á lla m - és jo g tu d o m á n yo k d o k ­ tora, a k ö z jo g és a közigazgatás-tudom ány kutatója, 1978-tól az Á lla m ig a zg a tá si Főiskola tanszékvezetője, főigazgató-helyettese, majd professzora. 1989-1990 k ö zö tt főigazgatója, 1990-től az E L T E Á lla m - és Jogtudom ányi Karának egyetem i tanára volt.

w

^

99

E SZÁMUNK SZERZŐI Beke Martos Judit, Phd h a llg a tó . E ötvös L o rá n d T udom á n ye g ye te m M a g y a r Á lla m - és Jogtörténeti Tanszék: Borbás Beatrix, egyetem i ad ju n ktu s, B udapesti C o rv in u s E gyetem K ö zig azgatás-tudom ányi K a r. A lk o tm á n y jo g i Tanszék; Dobszay Tamás, PhD , ha b il. egyetem i docens, E ötvös L o rá n d T udom ányegyetem B ölcsészettudom ányi K ar, Ú j- és Jelen ko ri M a g y a r T ö rté n e ti Tanszék; Domaniczky Endre, PhD , jo g á sz, je g y z ő , L ő rin c ; Frey Dóra, tudom ányos segédm unkatárs. M a g y a r T u d o m á n yo s A ka d é m ia - E ötvös Lo rá n d T u dom ányegyetem . Jogtörténeti K u ta tó c s o p o rt; Gosztonyi Gergely, e g y e te m i

tanársegéd, E ö tv ö s L o rá n d T u d o m á n y e g y e te m

Á lla m - és

Jogtud om án yi K a r, M a g y a r Á lla m - és Jogtörténeti Tanszék; Göndör Éva, egyetem i adjunktus, Széchenyi István E gyetem , D eák Ferenc Á lla m - és Jo g tu d o m á n yi K a r, K e re ske d e lm i, A g rá r- és M u n k a jo g i Tanszék; Herke

Csongor, P hD . hab il. tanszékvezető e g yetem i docens, Pécsi T udom á n ye g ye te m . Á lla m - és Jogtudom ányi Kar. B ün tető E ljá rá sjo g i és K rim in a lis z tik a i Tanszék; Hörcsik Lajos Kálmán, ü g y v é d je lö lt, M u csy Ü g yvé d i Iroda; Képes György, P hD , egyetem i ad ju n ktu s, E ötvös L o rá n d T u dom ányegyetem , Á lla m - és Jogtudom ányi Kar. M a g y a r Á lla m - és Jo g tö rté n e ti Tanszék; Kiss Bernadett, P h D -h a llg a tó , E L T E Á lla m - és Jogtudom ányi Kar. M a g y a r Á lla m - és Jogtörténeti T anszék; Kői Gyula, tudom ányos segédmunkatárs. M T A Jogtudom ányi Intézete, A lk o tm á n y jo g i és K özigazgatási Jogi O sztá ly; Lehotay Veronika, egyetem i tanársegéd. M is k o lc i E gyetem Á lla m és Jo gtud om ányi K a r; Mezey Barna, C Sc, tanszékvezető egyetem i tanár, E ötvös Lo rá n d Tudom ányegyetem , Á lla m - és Jog tudom á n yi K a r, M a g y a r Á lla m - és Jogtörténeti Tanszék: Pálvölgyi Balázs, PhD, egyetem i docens. Széchenyi István Egyetem , D eák Ferenc Á lla m - és Jogtu d o m á n yi K a r : Révész T. Mihály, C Sc, cím zetes egyete­ m i tanár, E ötvös Lo rá n d T u d o m á n ye g ye te m Á lla m - és Jogtu d o m á n yi K a r. M a g y a r Á lla m - és Jogtörténeti Tanszék;

Szádeczky-Kardoss Irma, ügyvéd, tis z te le tb e li tanár, E ötvös Loránd T udom ányegyetem Á lla m - és Jogtudom ányi K ar, M a g y a r Á lla m - és Jogtörténet Tanszék; Töttős Gábor, fő is k o la i docens, Pécsi T udom ányegyetem Illyés G y u la F ő isko la i K ar, M a g y a r N y e lv i és Iro d a lm i Tanszék

E szám unk m egjelenését a Széchenyi István Egyetem D eák Ferenc Á lla m - és Jogtu d o m á n yi Kara támogatta.

T IS Z T E L T SZ E R Z Ő IN K ! A Jogtörténeti Szemle Szerkesztőbizottsága a szoros szerkesztési határidőre tekintettel, valamint a szerkesztés és a nyomdai előállítás megkönnyítése érdekében kéri, hogy írásaikat e-mail-en az [email protected] vagy az elesztosl@ ajk.elte.hu címre küldjék el. Kérjük, hogy nevük feltüntetése mellett közöljék jelenlegi beosztásuk és munkahelyük pontos és tel jes megneve­ zését is. annak érdekében, hogy hiteles adatokat tudjunk közölni! A szerkesztőség legfeljebb I íves (= 40 000 n) tanulm ányokat fogad el. A szerkesztőség k éri a következő előírások szíves figyelem bevételét: - a szöveget World programmal (6/95-ös mentéssel), 12 pontos Times New Román betűtípussal beírva kérjük megküldeni; - a szövegben - az egyedi szerzői kiemeléseken túl - kérjük a mű-, valamint a folyóiratcímek kurziválását, továb­ bá a nevek, intézmények teljes nevének kiírását: - az irodalomban közölt szerzőik) teljes nevét és a mű pontos, teljes címét kérjük feltüntetni: - az idézett vagy külön szakirodalom-jegyzékben közölt műveknél a megjelenés helyét (rövidítés nélkül), évét, a könyv kiadóját, a teljes mű (pl. recenzióban) vagy a hivatkozott oldalak számát, folyóiratoknál sorrendben - az év­ folyamot, évet, lapszámot, valamint a hivatkozott oldal(ak) számát zárójelben kérjük megadni; - az évszámok és az oldalszámok között hosszú kötőjelet kérünk használni; - a jegyzetekben az ismételt hivatkozás (már említett mű) jelzése: i. m. + oldalszám; - az oldalszámot a magyar „o.” helyett „p.” (pagina) jelzéssel kérjük ellátni; - a lábjegyzetek formázását kérjük mellőzni. A szerkesztőség a cikkekhez köszönettel fogad illusztrációs anyagokat. Nyomdatechnikai okokból sajnos csak fekete-fehér fotók vagy vonalas ábrák közlésére van módunk. Az illusztrációkat digitalizált formában (min. 300 pi­ xel/inch. 300 dpi felbontásban, TIFF vagy JPEG formátumban), a fent megadott e-mail-címre vagy fényképeredeti­ ként postai úton kérjük megküldeni. Köszönettel a Szerkesztőbizottság 1 00

INHALT STUDIEN DOBSZAY, Tamás: Kommunikationskanäle zwischen den Komitaten und der Landesversammlung in der Reformzeit .. .1 GÖNDÖR. Éva: Entstehungsgeschichte der M utterschaftshilfe in der ungarischen Sozialversicherung .................................8 HERKE, Csongor: Begriff des Strafverschärfungsvcrbots aus historischer und aus rechtstheoretischer Sicht Entwicklung des Rechtsinstituts in Ungarn bis 1962......................................................................................................................16 PÁLVÖLGY1, Balázs: Anfänge der ungarischen Auswanderungspolitik (1881-1903) Auswanderungssesetze und die Auswanderung nach A m erik as..................................................................................................27 WERKSTATT BEKE-MARTOS, Judit: Krönung des Königs vs. Inauguration - Parallele und G eg e n sä tz e ...................................................35 BORBÁS. Beatrix: Entstehung der hoheitlichen Verantwortung in U n g a rn ................................................................................45 HŐRCSIK, Lajos Kálmán: Antwort der Gesetzgebung auf das rumänische Bodengesetz von 1921 in Nordsiebenbürgen. II. Ungarische Agrarpolitik in Nordsiebenbiirgen .......................................................................................................................... 55 QUELLE TÖTTŐS, Gábor: Ein vergessenes Kuriosum der Rechtsgeschichte - Der zweimal an einem Tag gestorben ist ............... 61 ÜBER BÜCIIER Grundriss der Meinungsfreiheit - Über das Buch von András Koltay - RÉVÉSZ, T. M ih á ly .................................................64 Autonomiefragen - Über die Monografie von Frau Herger (Csabáné) - MEZEY, Barna ....................................................... 66 Auf den Spuren der langen Reformzeit Über das Buch von László Katus - DOMANICZKY, E n d r e ...............................69 Handwörterbuch der ungarischen Verfassungs- und Rechtsgeschichte - KOI, Gyula .............................................................. 72 Geschichten der Familiennamensänderungen in Zeit, Raum und Gesellschaft - KISS, B ern ad ett.......................................... 75 Einige Studien zur Geschichte des Komitats Pest - GOSZTONYI, Gergely ..............................................................................76 Gedanken über das Lehrbuch der Medienethik von Árpád Marton - SZÁDECZKY-KARDOSS, Irma ...............................78 RUNDSCHAU Diskussion über die PhD-Dissertation von Szilárd Szabó - LEHOTAY, Veronika .................................................................. 79 Annexion, Okkupation oder Zession? - Über die PhD-Dissertation von Szilárd Szabó - MEZEY, B a r n a .......................... 81 Der Habilitationsvortrag von Attila Horváth - KÉPES, G y ö rg y ........... ........................................................................................ 87 Wissenschaftler im Sturm der Politik - Erinnerung an Bálint Hóman - É. L................................................................................88 Der 38. Deutsche Rechtshistorikcrtag in Münster - FREY. Dóra ..................................................................................................92 Konferenz zur Ordnungsschutzgeschichte - K. B............................................................................................................................... 93 NACHRICHTEN ......................................................................................................................................................................................... 94 Autoren dieser Nummer ...........................................................................................................................................................................100

Ungarische Akademie der Wissenschaften - Rechtsgeschichlliche Forschungsgruppc der F.ötvös-Loränd-Universität

A u f der Titelseite:

Bálint Hóman (1885-1951)

Historiker, Universitätsprofessor, Kuiturpolitiker, Minister für Religion und öffentliche Bildung, Mitglied der Ungarischen Akademie der Wissenschaften

R

e c h ts

geschichtlicheRundschou

Internationales Redaktionskollegium: Prof. Dr. Wilhelm Brauneder (Wien), Prof. Dr. Izsák Lajos (Vorsitzender des Redaktionskollegiums), Prof. Dr. Peeter Järvelaid (Tallinn), Prof. Dr. Günther Jerouschek (Jena), Prof. Dr. Srdan Sarkic (Novi Sad), Prof. Dr. Kurt Seelmann (Basel), Dr. Erik Stenpien (Kosice) Redaktion: Prof. Dr. Máthé Gábor, Prof. Dr. Mezey Barna, Prof. Dr. Révész T. Mihály, Prof. Dr. Stipta István Redakteur: Élesztős László (e-mail: [email protected]) Anschrift der Redaktion: 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. 2. Stock Zi. 211 Tel./Fax: +36-1-411 65 18 ISSN 0237-7284 Herausgeber: Lehrstuhl für Ungarische Staats- und Rechtsgeschichte der Eötvös-Loränd-Universität, Institut für Rechtsgeschichte und Rechtstheorie der Károli-Gáspár-Universitat der Reformierten Kirche, Lehrstuhl für Rechtsgeschichte der Széchenyi-István-Universitat, Lehrstuhl für Rechtsgeschichte der Universität zu Miskolc Verantwortlicher Herausgeber: Prof. Dr. Mezey Barna Druck: GB Kft. 2000 S zentendre, Pátriárka u. 7

ÜNNEPI TANULMÁNYOK RÉVÉSZ T. MIHÁLY 65. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE Szerkesztette: Mátfié Gábor, Mezey Barna Révész T. Mihály a klasszikus jogtörténész nemzedéket közvetlenül követő nagy generáció karakterisztikus tagja, a magyar jogtörténet-tudomány jeles személyisége, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karain a jogtörténeti és médiajogi tan­ székek megkerülhetetlen oktatója-kutatója. Tehetséges és eredményes professzor, aki a tudomány és sajtójog intézményi szervezése diktálta mostoha körülmények ellenére is igyekezett és tudott mind többet, kiválót teljesíteni. Tanítványai, kollegái és barátai e tanulmánykötettel köszöntik 65. születésnapján. A kötetben megtalálható Révész T. Mihály munkáinak válogatott bibliográfiája is. ISBN 978 963 693 303 6 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2010, 508 p.

JURISPRUDENTIA SPLENDIDISSIMA. TANULMÁNYOK NAGYNÉ SZEGVÁRI KATALIN TISZTELETÉRE Szerkeszti az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének munkaközössége Bibliotheca Juridica. Libri Amicorum 37. / „Ámor populi est robur Status". Acta Wenzeliana 8. A tanulmánykötettel pályatársai, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének, valamint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Magyar, illetve Egyetemes Jogtörténeti Tanszékének oktatói tisztelegnek a 2010-ben az M T A Eötvös József koszorújával kitüntetett Nagyné Szegvári Katalin professor emerita előtt 80. születésnapja alkalmából. Professzor Asszony több évtizedes, új területekre is kiterjedő jogtörténeti kutatásai során a magyar tudományosságban elsőként vizsgálta a női választójo­ gon keresztül a nők alkotmányjogi helyzetét. ISSN 1587-1509 / ISSN 1786-0326 - Martin Opitz Kiadó. Budapest, 2010, 222 p.

Kengyel Miklós: PERKULTÚRA. A BÍRÓSÁGOK VILÁGA - A VILÁG BÍRÓSÁGAI Kengyel Miklósnak, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara professzorának kötete a bíróságok érdekes, a hétköznapi emberek számára néha titokzatosnak tűnő világába vezeti be az olvasót. A több mint hatszáz színes és fekete-fehér fényképet, rajzot és egyéb illusztrációt tartalmazó mű tudományos igénnyel, de olvasmányosan mutatja be a világ és Magyarország igazságszolgáltatását, az igazságügy palotáit, a bírósági szervezet főbb fórumait (ítélőtáblák. Kúria stb.) és épületeit, a tárgyalótermek világát, a bírósági tárgyalást - a szakmabelieken túl a szélesebb olvasóközönséget is megszólítva. „A könyv monografikus igényű tablóként fogja át a bíróságok világát. Az eddigi fel­ dolgozások csupán cizellálták a témát, annak meritumát Kengyel Miklósnak kellett az olvasó elé tennie. S ez most megtörtént." (Mezey Barnának a könyvhöz készült Előszó-tanulmányából) ISBN: 978-963-9950-33-7 - Dialóg Campus Kiadó, 2010, 320 p., ill.

Degré Alajos: MAGYAR ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET Készült Dr. Degré Alajos egyetemi tanár 1950/51. tanévben tartott előadásai nyomán Szerkesztette: Béli Gábor Degré Alajos 1950-ben kezdte el a magyar jogtörténet oktatását a pécsi jogi karon. 1950/51. tanévi előadásai alapján tette közzé egyetemi jegyzetét, amely A4-es méretű, rossz minőségű papíron, gépírással, gyenge minőségű sok­ szorosítási eljárással készült. Annak ellenére, hogy - a Rákosi-korszak tudományos és tankönyveihez, oktatási kiad­ ványaihoz hasonlóan - a jegyzet csak a marxista-leninista ideológia alapján, a pártállam erős kontrollja alattjelenhetett meg, a nagyobbrészt az 1848 előtti alkotmány- és jogtörténetet tárgyaló szöveg megállapításai máig megállják a helyüket. A Pécsi Tudományegyetemen, Degré egykori tanszékén őrzött egyetlen példány alapján, igényesebb kivitel­ ben újra kiadott jegyzet így a magyar jogtörténet-tudomány fontos, értékmentő kiadványa. ISBN 978-963-5001-13-0 - IDResearch Kft./Publikon Kiadó - Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2010

A MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS (1870) ÉS A MAGYAR JOGÁSZ EGYLET (1879) ALAPÍTÁSA / Foundation of tfie Hungárián Jurists' Convention (1870) and the Hungárián Jurists' Association (1879) Szerkesztette: Máthé Gábor A Magyar Jogász Egylet ezzel a jubileumi, magyar és angol nyelvű emlékkötettel emlékezik meg a Magyar Jogászgyűlés 140 évvel ezelőtti alapítására, egyúttal tisztelegve a minta, a 150 éves Német Jogászgyűlés előtt is. A könyv első része - amely Dr. Richter Richard: A Magyar Jogászegylet alapítása című, a teijedelmi korlátok miatt a szerző engedélyével Máthé Gábor által átdolgozott munkája - a jogász fórumok alapítását, egymáshoz való viszonyát, első negyedszázados működésük főbb eredményeit mutatja be. A második rész az intézmények jelenkori tevékenységéről, a rendszeres jogász vándorgyűlések, illetve a kétévenkénti Jogászgyűlések tematikájáról ad áttekin­ tést. A kötet mellékletben közli a Magyar Jogász Egylet alapszabályát. Kódexpress Kiadó, Budapest, 2010, 200 p.