B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A

BÜK NAGYKÖZSÉG VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSI KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK DOKUMENTÁCIÓJA

2007. JANUÁR

Bük Nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezésének dokumentációja

T ARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA ................................................................................................................ 7 1.1. BÜK NAGYKÖZSÉG JELENE ...................................................................................................................... 7 1.2. A TELEPÜLÉS MÚLTJA ............................................................................................................................ 10 2. BÜK ÉS TÉRSÉGE .................................................................................................................................... 19 2.1. A TÉRSÉG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI...................................................................................................... 19 2.2. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI HELYZETE .................................................................................. 20 2.3. BÜK SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN .............................................................................................. 21 2.4. TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK ............................................................................................................. 23 2.4.1. A Csepregi kistérség...................................................................................................................... 23 2.4.2. Egyéb településközi kapcsolatok ................................................................................................... 25 2.5. BÜK ÉS TÉRSÉGE FEJLETTSÉGI HELYZETE REGIONÁLIS ÉS MEGYEI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN ................... 29 2.5.1. A kistérség regionális összehasonlításban .................................................................................... 29 2.5.2. Bük és a Csepregi kistérség megyei összehasonlításban ............................................................... 31 3. BÜK NAGYKÖZSÉG A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN .................................... 35 3.1. BÜK NAGYKÖZSÉG A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN .................................................. 35 3.1.1. A Nyugat-dunántúli régió koncepciója, 2006................................................................................ 35 3.1.2. Nyugat-dunántúli Regionális Átfogó Program 2007-13................................................................ 38 3.1.3. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program 2007-13......................................................... 40 3.1.4. Nyugat-Dunántúli Régió regionális termálturizmus fejlesztésének és beruházásának programja 2007-2013 ............................................................................................................................................... 41 3.1.5. Nyugat-dunántúli régió turisztikai helyzetképe és fejlesztési feladatai, 2004 ............................... 42 3.2. BÜK NAGYKÖZSÉG VAS MEGYE FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAIBAN ...................................................... 44 3.3. BÜK NAGYKÖZSÉG A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN ................................................... 46 3.4. BÜK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA .................................................................... 48 3.4.1. Bük önkormányzatának ciklusprogramja – tervezet...................................................................... 55 4. TELEPÜLÉSSZERKEZET....................................................................................................................... 57 4.1. A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA .............................................................................. 57 4.2. BÜK TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK MAI ÁLLAPOTA .................................................................................. 60 4.2.1. A település szerepköreinek térbeli eloszlása ................................................................................. 60 4.2.2. A beépítési módok fajtái és elhelyezkedésük.................................................................................. 62 4.2.3. A lakások és felszereltségük........................................................................................................... 64 4.3. BÜK TELEPÜLÉSKÉPE AZ ELKÖVETKEZENDİ ÉVEKBEN .......................................................................... 67 4.4. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK .............................................................................................................. 72 4.5. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI........................................................................................................... 73 5. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI, DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI....................................................... 76 5.1. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA ............................................................................................................. 76 5.2. A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA .................................................................................................................... 79 5.2.1. Nem- és korstruktúra ..................................................................................................................... 80 5.2.2. Iskolai végzettség........................................................................................................................... 82 5.2.3. Nemzetiségek ................................................................................................................................. 84

2


6. A NAGYKÖZSÉG GAZDASÁGÁNAK JELLEMZİI .......................................................................... 85 6.1. KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLİDÉSE ................................................................................................. 85 6.2. JELENLEGI GAZDASÁGI SZERKEZET, A GAZDASÁGI EGYSÉGEK TÉRSZERVEZİ HATÁSA .......................... 86 6.3. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG ........................................................................................ 91 6.4. FOGLALKOZTATOTTSÁG ........................................................................................................................ 95 6.4.1. A foglalkozási szerkezet alakulása ................................................................................................ 96 6.4.2. Foglalkoztatók Bük településen..................................................................................................... 98 6.5. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLİDÉSÉBEN.............................................................. 103 6.5.1. A termálturizmus infrastrukturális alapja: a Büki Gyógyfürdı................................................... 105 6.5.2. Termál- és gyógyászati létesítmények.......................................................................................... 110 6.5.3. Egyéb turisztikai jellegzetességek................................................................................................ 111 6.5.4. A szálláshelyi kínálat és kereslet jellemzıi Bük településen........................................................ 112 6.5.5. Civilek az idegenforgalom fejlesztéséért ..................................................................................... 116 6.6. A SZOLGÁLTATÓIPAR JELLEMZİI BÜK TELEPÜLÉSEN .......................................................................... 117 6.6.1. Vendéglátóipari egységek a településen...................................................................................... 117 6.6.2. Kereskedelmi egységek................................................................................................................ 120 6.6.3. Gazdaságszervezı- és pénzintézetek............................................................................................ 121 7. A TELEPÜLÉS MŐSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA ...................................... 123 7.1. KÖZMŐHÁLÓZAT JELLEMZİI................................................................................................................ 123 7.2. KÖZLEKEDÉS ....................................................................................................................................... 126 7.2.1. Bük közlekedési kapcsolatai ........................................................................................................ 126 7.2.2. Bük belterületi úthálózatának jellemzıi ...................................................................................... 127 8. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA, KÖZSZOLGÁLATI INTÉZMÉNYEK .......................................... 129 8.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ..................................................................................................................... 129 8.2. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ..................................................................................................................... 132 8.3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS ............................................................................................................................. 134 8.4. EGYÉB KÖZFELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ................................................................................... 134 8.5. KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET ................................................................................................................. 135 8.6. A CIVIL SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEIK ........................................................................................ 139 9. BÜK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK MŐKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA .................. 142 9.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE, MŐKÖDÉSE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE ........................................... 142 9.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB JELLEMZİI ............................................................... 144 ÖSSZEGEZÉS .............................................................................................................................................. 148

3


T ÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A Vas megyei kistérségek településszerkezete, 2005 2. táblázat: A Vas megyei kistérségek népességi adatai, 2005 3. táblázat: A kistérség településinek közigazgatási alapadatai 4. táblázat: Bük lakásállományának korstruktúrája és összehasonlítása Vas megye területi szintjeivel, 2001 5. táblázat: Bük lakásállományának szobaszám szerinti bontása és összehasonlítása Vas megye területi szintjeivel, 2001 6. táblázat: Bük nagyközség lakásállománya 7. táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása 8. táblázat: A nagyközség településrendezési, -fejlesztési tervei, 2006 9. táblázat: Beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása 10.táblázat: Egyedi védettség alatt álló épületek 11. táblázat: Bük népességének alakulása és demográfiai összetevıi megyei összehasonlításban 12. táblázat: Bük demográfiai viszonyainak és népsőrőségének összehasonlítása a különbözı Vas megyei területi szintekkel 13. táblázat: A nemek aránya Bükön és a Vas megyei területi szinteken 14. táblázat: Bük és a Vas megyei területi szintek korstruktúrája 15. táblázat: Az iskolázottság mutatói Bükön és a Vas megyei területi szinteken, 2001 16. táblázat: Nemzetiségi viszonyok Bükön 1880-1920-ig 17. táblázat: Regisztrált vállalkozások számszerő jellemzıi Bükön és az egyes Vas megyei területi szinteken, 2005 18. táblázat: Bük lakónépességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 1990, 2001 19. táblázat: Bük, Csepreg, illetve a Vas megyei településszintek munkanélküliségi rátája, illetve munkanélküliségének strukturális összetevıi, 2005 20. táblázat: Az önkormányzati segélyezés rendszere Bükön és Csepregen, 2005 21. táblázat: Bük és Csepreg aktív keresıinek ágazatonkénti megoszlása, és összehasonlítása a Vas megyei jellemzıkkel, 1990, 2001 22. táblázat: Bük 10 legnagyobb foglalkoztató gazdasági szervezete, 2005 23. táblázat: Egyéb jelentısebb foglalkoztató vállalkozások Bükön, 2005 24. táblázat: Bük aktív keresıinek munkahelyük elhelyezkedése szerinti megoszlása és vonzási indexe összevetve a Vas megyei jellemzıkkel, 2001 25. táblázat: Bük és Csepreg helyben foglalkoztatottjainak iskolai végzettség szerinti bontása és összevetése a Vas megyei adatokkal, 2001 26. táblázat: A Büki Gyógyfürdı medencéi 27. táblázat: A kereskedelmi és magánszálláshelyek néhány mutatója Bükön és Vas megye egyes településszintjein, 2005 28. táblázat: Bük vendéglátó kapacitásának összehasonlítása a nagyobb gyógyhelyekkel, illetve néhány regionális központtal, 2005 29. táblázat: Bük szálláshelyeinek minıségi kategorizálása, 2005 30. táblázat: A nagyközségben található nagyobb éttermek, vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége, 2005 31. táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemzı adatai, 2005 32. táblázat: Bük közüzemi víz- és csatorna-ellátottsága, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel, 2005

4


33. táblázat: Bük villamos energia és vezetékes gázellátása, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel, 2005 34. táblázat: Bük nagyközség úthálózatának jellemzıi 35. táblázat: Bük oktatási-nevelési intézményeinek összefoglaló mutatói 36. táblázat: Bük orvosi ellátottsága, 2006 37. táblázat Szakorvosi rendelések összefoglaló adatai, 2006 38. táblázat: A könyvtári állományok jellemzı adatai 39. táblázat: Bük nagyobb civil szervezetei és tevékenységük, 2006 40. táblázat: A költségvetés alakulása az egyes önkormányzati ciklusokban

Á BRAJEGYZÉK 1. ábra: A Csepregi kistérség és települései 2. ábra: A vállalkozói környezet néhány mutatószáma a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 3. ábra Kereskedelem és turizmus - Kistérségi csoportosítás* 4. ábra Vas megye kistérségeinek idegenforgalmi adatai, 2005 5. ábra Regisztrált vállalkozások aránya, 2005 6. ábra: Bük beépített területének változása 1784-2004 között 7. ábra: Beépítési módok Bükön 2005-ben 8. ábra Bük regisztrált vállalkozásainak megoszlása a Vas megyei településeivel összehasonlításban, 2005 9. ábra Bük gazdasági aktivitásának jellemzıi Vas megyei összehasonlításban, 2001 10. ábra A büki munkanélküliek végzettség szerinti összehasonlítása a Vas megyei jellemzıkkel, 2005 11. ábra Bük foglalkoztatottsági szerkezetének alakulása, 1960-1990 12. ábra: A bevételek és a kiadások alakulása 1990-2005 13. ábra: A kiadásból a fejlesztésre, felújításra fordított összeg 1990-2005

5


B EVEZETÉ S Az 1902-ben alapított Bük Nagyközség, mint kezdetben kevésbé prosperáló település a fürdı megnyitását (1962.) követıen látványos fejlıdésnek indult. Nem csupán nemzetközi hírő turisztikai központtá vált, hanem térségi szerepköre egyértelmően növekedett a település által nyújtott szolgáltatások mennyiségén és minıségén, a település által ellátott funkciók révén. A település rendezett településképe, fejlett gazdasága, mőszaki és szociális infrastruktúrájának kiépítettsége, sokszínő közösségi élete, társadalma egyre inkább városiasodó jellegre utalnak. Bár a település vezetıségében már korábban felmerült a várossá nyilvánítási kérelem benyújtásának szándéka (1993), a korábbi kezdeményezések kudarcba fulladtak. Az önkormányzat Képviselı-testülete 2007-ben az 1/2007 (I.15.) számú határozatával amellett döntött, hogy él várossá nyilvánítási kérelmének lehetıségével, s várossá nyilvánítása esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban elıírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. Az önkormányzat áttanulmányozta a várossá nyilvánításra vonatkozó, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény vonatkozó szabályait, s a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen állította össze jelen dokumentációt.

6


1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a település várossá nyilvánítás iránti szándékáról és ennek valós alapjáról, nem elegendı csupán a statisztikára hagyatkozni. Bár a mennyiségi jellemzık egyértelmően mutatják egy település elmúlt évekbeli fejlıdését, jelenlegi fejlettségét, ezen túl azonban meghatározóak az olyan „soft” jellegő tényezık, mint a település civil élete, rendezvényei, kulturális, történelmi hagyományai. Jelen fejezetben a község jelenének rövid összefoglalása mellett, – mely a késıbbiek során pontos statisztikai adatokkal részletesen bemutatásra kerül - a település története, múltja kerül bemutatásra.

1.1. A TELEPÜLÉS CÍMERE ÉS ZÁSZLÓJA Bük Nagyközség Önkormányzatának Képviselıtestülete12/1991 (IX.23.) számú rendelete határoz a település címerérıl, zászlójáról és pecsétjérıl, valamint azok használatáról. A címer Dombor pajzs kék mezejében arany hullámpólyák fölött jobbra lépı, kétfarkú nyelvét kiöltı, jobbját felfelé nyújtó, baljában három szál búzakalászt tartó arany oroszlán látszik. A pajzs felett lombos rangkorona helyezkedik el. Indoklása: A kétfarkú, jobbra lépı oroszlán Alsó- és Közép-Bük pecsétjében szerepelt, a három szál búzakalász a Felsıbüki Nagy család címerében, a rangkorona Alsó-Bük legkorábbi és Felsı-Bük pecsétjében is megtalálható. Az oroszlán és a rangkorona jelképezi, hogy a három Bük évszázadokig nemesi község volt. A három búzakalász ábrázolja a település gazdálkodásában korábban meghatározó, de ma is fontos mezıgazdaságot, s egy kézben tartva jelzi a három falu egyesülését is. Az arany hullámpólya jelképezi a Répce folyót, de színével utal a gyógyvíz kincsre is.

A zászló Fehér alapon tartalmazza a nagyközség címerét. A címer alatt Bük felirat olvasható. A címer színei: kék és arany (itt sárga szín helyettesíti) a zászló két oldalán 1/16-1/16 nagyságú sávban helyezkednek el egymással párhuzamosan.

7


1.2. BÜK NAGYKÖZSÉG JELENE Bük nagyközség a Nyugat-Dunántúli Régióban, Vas megye észak-nyugati részén, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce völgyében található, a Csepregi kistérségben. A település Szombathelytıl és Sárvártól 27, Soprontól 50 km-re, míg a fıvárostól mintegy 220 km-re helyezkedik el. A 20 km-re lévı osztrák határ közelsége meghatározó jelentıségő a fürdıhely és a térség fejlıdésében. Közigazgatásilag a nagyközség része Bükfürdı, ahol a gyógyfürdı, valamint a kereskedelmi szálláshelyek jelentıs része és a szállodák zöme található. Bük nagyközség hivatalosan 1902-ben jött létre, Alsó-Bük, Közép-Bük és Felsı-Bük összeépülésével. A település és környéke az 1949. évi megyerendezésekig Sopron megyéhez tartozott, akkor Csepreggel együtt Vas megyéhez, a Szombathelyi járáshoz csatolták. A közigazgatás átszervezésével 1980-ban vált – Kıszeg városkörnyéki településhálózatán belül – Csepreg alsófokú központ társközpontjává. A település 1983-ban Megyei Tanácsi Határozattal nagyközség címet kapott, 1990 óta pedig önálló település, saját jegyzıséggel. A közel ezer éves település a két világháború között már olyan unikummal büszkélkedett, mint Magyarország elsı cukorrépamosó berendezése, vagy az üzemeket összekötı föld alatti szállítószalag. A döntıen mezıgazdaságból élı bükiek életében az egyedülálló ásványianyag-tartalommal rendelkezı gyógyvíz felfedezése hozott változást. Ez a település környékén az 1950-es évek végén végrehajtott olajfúrások nyomán tört felszínre. Bük nagyközség hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét elsısorban az 1962-ben megnyitott gyógyfürdınek köszönheti. Ekkor épült az elsı gyógyvizes medence, addig az értékes víz a közeli Répce folyóba vezetı árokban csordogált. Az úgynevezett "árokfürdızés" gyorsan népszerő lett a környék lakossága körében. A gyógyfürdı a következı évtizedekben látványosan bıvült. Napjainkban egy 13 hektáros parkban elhelyezkedı, minden igényt kielégítı, 26 medencés fürdı- és wellnesskomplexum várja a kikapcsolódni, gyógyulni vágyókat. A fürdı köré természetesen számos szálláshely, panzió, szálloda épült, valamint több tucat étterem, sörözı és üzletek sokasága kínálja szolgáltatásait minden kategóriában. A 2005. évben regisztrált fürdıbelépı vendégek száma 930 ezer volt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az 550 ezret. Az ideérkezı pihenni vágyókat számos építészeti örökség, természeti érték és kikapcsolódási lehetıség várja. Itt található az 1696-ban épült Szapáry kastély, a FelsıBüki Nagy Pál kúria, egyedi látnivalót kínál a sajátos történelmi településszerkezet és településkép (alsóbüki parasztpolgár házak, hosszú udvarok, bészegek). A település D-NY-i határában húzódó Répce és a környezı erdık kiváló lehetıséget hordoznak a vadászni, horgászni vágyók, valamint az ökoturizmust kedvelık számára. A közelben fekvı

8


Tömördön a Nagy-tó páratlan madárvilágát vehetik szemügyre a turisták, és itt indulhatnak el az Országos Kéktúra vonalán is. Az aktívturizmust kedvelık számára ajánlja szolgáltatásait a település nemzetközi hírő golfpályája, a Birdland Golf and Country Club, a 13 km-es termál-kerékpárút, az 1998-ban a nemzetközi elıírásoknak megfelelıen felújított Büki Mővelıdési és Sportközpont, Könyvtár. Színes kulturális programokkal várja az érdeklıdıket a Szabadidı és Mővelıdési Központ, a 16 000 kötetes Nagyközségi Könyvtár, és a minden év július-augusztusában, immár XIV. alkalommal megrendezendı Büki Ünnepi Napok rendezvénysorozat, amely 10 napon át nyújt szórakozási, kikapcsolódási lehetıséget a vendégek és a lakosság számára. A település és a térség kínálatában a helyi Tourinform iroda segít eligazodni az idelátogatóknak. Bük nemzetközi hírneve elsısorban a fürdınek köszönhetı, mely helyi adottságra épülve számos turistát vonz a településre. Ahhoz azonban, hogy ezt a bıvülést a település követni tudja, jelentıs fejlesztésekre volt szükség a község életében. Az elmúlt hat év során több mint 1,5 milliárd Ft összegő fejlesztést hajtott végre az önkormányzat. Megszépültek a közterek, felújításra és bıvítésre kerültek a középületek, mentıállomás és szilárd hulladéklerakó létesült, új utak, játszóterek épültek. A település a „Virágos Magyarországért” versenymozgalomban 1994. óta vesz részt, 1998-ban falu kategóriában országos 1. helyezést ért el, majd 1999-ben a nemzetközi értékelésben ezüst minısítést kapott. Új funkciókkal bıvült a község: kistérségi szerepkörben a Csepregi kistérség társközpontja lett, a kistérség 15 települését ellátó Központi Orvosi Ügyelet és a kistérségen túlnyúló ellátási területő Mentıállomás székhelye. Az Alapszolgáltatási Központ és az Egészségügyi Szolgálat a település lakóin túl a környezı falvak lakóinak nyújt szociális és egészségügyi ellátásokat. Az önkormányzat tudatosan készülve a jövıre, fejlesztési terveket készíttetett szinte minden területen (sport, kultúra, ifjúság, esélyegyenlıség, informatika, szociális ellátások), 2006-ban pedig elkészíttette településfejlesztési koncepcióját. Az óvoda és az általános iskola mellett, a munkaerı-piaci igényekhez igazodva a községben Vendéglátóipari Szakiskola mőködik, 120 tanulóval. Bár a település legnagyobb foglalkoztatója Nestlé Hungária Kft. (323 fı), jelentıs gazdasági erıt képvisel a Büki Gyógyfürdı Zrt. (206 fı), Danubius Thermal & Sport Hotel (152 fı), valamint számos további helyi vállalkozás (idegenforgalom, kereskedelem területén, melyek munkaerıigényüket a környezı településekre is alapozzák. A település mőszaki infrastrukturális ellátottságára jellemzı, hogy teljes egészében kiépült a vezetékes ivóvíz /1972/; a szennyvízhálózat /1996/; a vezetékes gáz /1991/, a csapadékvíz elvezetése döntı mértékben megoldott, a kiépítésre váró utcákra az önkormányzat kész tervekkel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévı belterületi utak teljes hosszban, teljes egészében szilárd burkolattal (bitumen) ellátottak. A településen 7,5 km hosszban kiépített kerékpárút van. A kulturális és közösségi élet mozgalmasságát és színességét mutatja, hogy a településen 17 civil szervezet mőködik. A Bíborka és Keltike Népdalkör, Büki Triola Mazsorett Csoport, Clemens Madrigálkórus, Pannon Cigányzenekar, Fınix Tánccsoport, Répcementi Férfikar mellett számos sport és egyéb jellegő csoport fogja össze a település lakosságát.

9


Kiemelkedı kezdeményezés a település idegenforgalmi szolgáltatóinak összefogása, a minıség és garancia érdekében létrejött Büki Szobakiadók Szövetsége. A Csepregi kistérség 17 településének idegenforgalmi koordinálását a büki székhelyő Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulat (BÜKIT) végzi. Bük nagyközség gazdasági, társadalmi jellemzıi, az elmúlt évek fejlıdési tendenciái a késıbbi fejezetek során kerülnek részletes kibontásra.

1.3. A TELEPÜLÉS MÚLTJA Az ıskortól a XIX. századig Mai ismereteink szerint az ember az újkıkorban vette birtokba elıször a Répce- síkot, s annak második periódusában már sőrő településhálózatra utalnak a régészeti leletek. A helységek elsısorban a Répcéhez közeli, ugyanakkor árvízmentes halmokat ülték meg. A középsı bronzkor kezdetén jelennek meg a mai Bük területén az emberi életet bizonyító elsı leletek is. Bük határában, a Csepreg felé vezetı út mentén 1890-ben az ún. álzsinórdíszes kultúrának egy edénye került elı. Az idıszámításunk elıtti IX. században a kora vaskorban a Csepreg-Szentkirály településrészében is volt egy jelentıs település, amelynek temetıje Bük határában lehetett, erre utalnak a nagyközség északnyugati peremén elıkerült vasból készített dísztárgyak (csüngı és kapcsolótő). A Római Birodalom a Borostyánkı út mentén alapította az elsı coloniákat a térségben, Savariát (Szombathely) és Scarbantiát (Sopron). Ezen útvonal egyik kiágazó szakasza éppen a Répce völgyén vezetett keresztül. A mai Bük községig a folyó bal partján haladt, majd itt átvágott a jobb partjára, és tartott Savaria irányába. 1889-ben a cukorgyártól északra, a Hegyi dőlıben, római oltárkı került elı egy-egy sas képével az oldalán. Feliratából az IOM betők olvashatók ki, melynek valószínő kiegészítése: I(ovi) O(ptimo) M(aximo). Az út mentén, Jupiter isten tiszteletére elhelyezett ún. "fogadalmi kı" lehetett. Az i.sz. I-II. századra datálható leletek két jelentıs római települést sejtetnek itt, az elıbbi lelıhelyen egy megerısített katonai tábor állhatott, míg az utóbbi esetleg egy villagazdaság lehetett. A felsorolt régészeti emlékek és lelıhelyek elhelyezkedése alapján megállapítható, hogy az ıs- és az ókor teljes idıszakában embercsoportok lakták a Répce völgyét, ami egyúttal fıközlekedési útvonalként is szolgált. A Répce árterét, térszíneit és teraszait, illetve a csatlakozó vízfolyások völgyeit szállták meg változó sőrőséggel és intenzitással. A mai Bük területe az ıskorban egyszer sem vált centrummá, viszont a középsı bronzkor végétıl folyamatosan fejlett civilizációk vonzásába került, igaz csupán mint annak agrárellátója, azaz periferiális területe. A honfoglaló magyarok a X. század elején vették birtokukba a Répce völgyét, majd az Árpád-korban itt is kialakultak a falvak. Bük a mai település központi részén jött létre, feltehetıen a XI. vagy a XII. században. Egy oklevél 1265-ben Büki Sándort és Istvánt említi, míg a falu nevének elsı elıfordulása 1271-ból való, és talán az említett családnévbıl

10


származik. A település elsı temploma, az egyébként ma is létezı római katolikus szentély egy traktusa, az 1973 és 1979 közötti alapos régészeti kutatás alapján a XII. századra datálható, amelyet a XIII. században késı román stílusban átépítettek. Az Árpád-kor végére Bük nemesi faluvá vált. A népesség növekedésével több család elköltözött Bükrıl, és új falvakat hozott létre. Vizló-Büköt elıször 1428-ban említették (Vynczlófalwa, késıbb Wyzlobywk), ez volt a késıbbi Felsı-Bük. A Mankó-Bük név elıször 1469-ben fordult elı (Mankó-falwa-Byk néven, majd Thywanfalva, aliter Mankobywk-ként), ez a falu lett késıbb Alsó-Bük. A kettı között levı település ekkor kapta az Egyházas-Bük nevet, amely késıbb Közép-Bükre változott. A mai település területén említették még az oklevelekben Sándorfalva-Büköt is, de a falu nem sokáig létezhetett, mert késıbb egyszer sem bukkant fel. A XVI. század végén a büki falvak lakóinak többsége áttért az evangélikus vallásra, a falu közel egy évszázadra a protestantizmus egyik nyugat-dunántúli fellegvárává, központjává vált. A büki települések nemesei aktívan éltek egyik születési elıjogukkal, a politikai életben való részvételi lehetıségükkel is, hiszen nevük a XIII. századtól rendszeresen felbukkan a nyugat-dunántúli vármegyék tisztviselıi között. Kezdetben a Büky-, majd a mankóbüki Balogh-, Káldy- és Horváth-család tagjai kerültek vezetı pozícióba. Közülük legismertebb Mankóbüki Horváth Bálint, aki legalább 1618-tól 1629-ig Sopron, 1634-ben pedig Vas vármegye alispánja volt. A büki nemesek egy része katonatisztként részt vett a XVII. század elejének Habsburg-ellenes küzdelmeiben. A Rákóczi-szabadságharcban mindkét hadviselı fél tisztjei között szolgáltak büki nemesek, közülük a legismertebb mankóbüki Fodor László kuruc generális volt. A XVIII. század elején került Felsı-Bükre a Nagy család. Felsıbüki Nagy István 1691-tıl 1698-ig Sopron megye alispánja és királyi személynöki ítélımester volt, késıbb pedig királyi tanácsos és nádori ítélımester lett. İ építtette át kastéllyá (a mai Szapáry-kastély) 1696-ban a már meglévı felsı-büki udvarházat. A XVIII. század végén Felsıbüki Nagy Sándor építtette azt a kúriát, amelynek mőemléki jellegő épületében ma panzió mőködik. Fia, Felsıbüki Nagy Pál, Sopron megye országgyőlési követe, híres szónok volt. Már az 1807-es diétán kiállt a jobbágyság terheinek csökkentése mellett. Az 1825. évi országgyőlésen a Nemzeti Tudós Társaság létrehozása érdekében elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. A jeles hazafi a kastélyt a felsımajorral együtt eladva felszámolta büki birtokait és elköltözött Bükrıl, de halála után földi maradványait a büki temetıben helyezték végsı nyugalomra

A dualizmus korától a XX. század közepéig Az 1867-es kiegyezést követı robbanásszerő tıkés fejlıdésnek és az indusztrializációnak köszönhetıen a települések fejlıdését elsısorban már nem a helyben található természeti erıforrások határozták meg, hanem a kedvezı közlekedésföldrajzi helyzet, ami a legfontosabb ipartelepítı tényezıvé vált. Bük ebbıl a szempontból szerencsésnek mondhatta magát, hiszen az 1865-ben megnyitott Sopron-Nagykanizsa vonal (az ún. déli vasút) áthaladt rajta (Közép-és Felsıbük között), kivezetve a települést a közlekedési "szélárnyékból". Sıt az 1903-ban felavatott−a büki állomást szintén érintı − Sárvár-

11


Répcevis vonal kisebb vasúti csomóponttá emelte a falut. A helyi ipar "zászlóshajója" kétségkívül az 1867-ben megalapított, és Felsıbükön megépített cukorgyár lett, amely köré a kor színvonalán álló gazdasági épületeket, cselédlakásokat, téglagyárat emeltek, sıt külön iparvágányt létesítettek. Az üzem falusi viszonyok közt hatalmasnak számított, hiszen 1910-ben 706 fınek adott munkát. A korabeli alapítási kedvet mutatja az is, hogy a helyi agyagra települve további két téglagyár is létesült a korszakban. Az iparosítás szinte robbanásszerően formálta át Bük több évszázadig szilárdan álló feudális társadalmát, és a fejlıdés pályájára állította. A Felsıbüki Nagy birtokot a XIX. század közepétıl bíró Jankovics családba beházasodó Markovicsok alakítottak ki egy mintagazdaságot, amely szintén a cukorgyár fı beszállítója lett, de foglalkozott gabonatermesztéssel, illetve istállózó szarvasmarha- és lótenyésztéssel is. A fejlıdés folyamata a bevándorlási hullámnak köszönhetı, aminek következtében 1857 és 1869 között a lakosságszám közel kétszeresére (1614-rıl 2709 fıre) nıtt, majd a korszakban 1880-ban tetızött 3030 fıvel. Az építkezések felgyorsult üteme miatt a három település térben is összeért és 1902-ben közigazgatásilag is egyesült Bük néven. A polgárosodást jelzi az 1870-ben Alsó-Bükön megalakult Olvasó Egylet vagy más néven kaszinó. 1890ben létrejött az Evangélikus Nıegylet, 1895-ben az evangélikus, 1904-ben pedig a cukorgyári dalárda. Nıtt az iparosok és kereskedık száma is a településen, akik 1908-ban létrehozták a Büki Iparos Kört, ami egyébként a legrégebbi ma is mőködı civil szervezete a nagyközségnek. Az I. világháború 97 büki áldozatot követelt, de talán ennél is nagyobb csapásként élte meg a falu lakossága, hogy a helyi gazdaság alapjaiban rendült meg azáltal, hogy 1917-ben leégett a cukorgyár, amelyet tulajdonosai−feltehetıen a már látszódó háborús vereség miatt−nem építettek újjá. Az ezt követı közel 40 év alapvetı vonása, hogy a falu − egyoldalúan a cukorgyárra épülı − gazdasága az üzem leégése után válságba került, és a krízis szinte azonnal begyőrőzött a társadalmi szférába is. A fejlıdéshez szükséges belsı anyagi és humán erıforrások összezsugorodtak, így a község fejlıdése, fejlesztése nagyrészt külsı tényezık függvényévé vált egészen a fürdı 1962. évi megnyitásáig. Az idıközben a gróf Szapáry-család tulajdonába került jelentıs mérető birtoktesten a NyugatDunántúl egyik legmagasabb színvonalú mezıgazdasági nagyüzeme jött létre. A Szapárybirtokon fıként gabonát, cukorrépát és kukoricát termeltek, de elıfordult a kender, a len, a köles, a mustár és a repce is. Az uradalom büszkesége a Csepreg határába átnyúló erdı volt, ahol illusztris vendégeknek (a birtokos gróf Szapáry György Szapáry Gyula egykori magyar királyi miniszterelnök fia volt) rendszeresen körvadászatokat tartottak. A gazdaság−mintegy 60 fı állandó alkalmazottal−egyúttal a község legnagyobb munkaadójává lépett elı, s áttételesen kb. 300-400 ember megélhetését biztosította. A falu iparos társadalma mind létszámában, mind pedig sokszínőségébıl is sokat vesztett a két világháború között, s lényegében ismét csak a helyi igényeket volt képes kielégíteni a 40-50 fıre apadt kisiparos réteg. Megrendelések hiányában az 1920-30-as években bezárt valamennyi téglagyár. Hiába a kedvezı közlekedésföldrajzi helyzet, Bük számottevı ipari potenciál nélkül maradt. Erısödött viszont piacközponti jellege, hiszen 1928-tól Bük engedélyt kapott arra, hogy évente két alkalommal állat- és kirakodóvásárt tartsanak.

12


A korszakban csak a falu civil önszervezıdési képessége értékelhetı pozitívan, hiszen az 1920-as és 30-as évek nehéz gazdasági helyzete ellenére több szociális és kulturális egyesület is alakult. 1925-ben az egykori téglagyári kocsiszínek mellé építették a labdarúgó pályát, amely mind a mai napig ott található. Az 1930-as években épült fel a tanácsháza (a mai polgármesteri hivatal épülete), a gyógyszertár és az evangélikus olvasókör alsó-büki épülete. Új idık szeleként az 1940-es években megjelent a mozgóképkultúra, és a filmszínház a mai közép-büki vasúti híd mellett létesült. Az 1930-as években a cukorgyári gazdaság felszámolása és a gazdasági világválság hatására tovább nıtt Bükön a munkanélküliek száma. A kilátástalanság miatt 1917-tıl kezdve mind többen hagyták el a nagyközséget. 1930-ban már csak 2552, 1941-ben 2442 volt a lakosság száma. A II. világháború pedig újabb jelentıs népességveszteséget követelt a településtıl. Az 1950-ben életbe lépett közigazgatási reform értelmében a megszőnı csepregi járás valamennyi települését Vas megyéhez csatolták. Bük Szombathely járásába tagozódott be. Ugyanekkor, az 1950-ben induló I. Ötéves Terv az ország szocialista iparosítását és a mezıgazdaság egy részének szocialista átszervezését tőzte ki célul, és ezzel beindult mind az ipari mind pedig a mezıgazdasági üzemek államosítása. Bükön a téeszesítésnek nem volt nagy társadalmi bázisa. A Szapáry-birtok több mint felét (100 holdat tarthatott meg a család 1949-ig) ugyanis már 1945-ben kiosztották 112 helybeli nincstelen igénylınek, részben házhely gyanánt, az alsóbüki nagygazdák pedig vonakodtak földjeiket közös mővelés alá vonni. A Szapáry családot megfosztották valamennyi birtokától, s azon 1949ben megalakult a Lenin MTSZ. A példa láttán az alsóbüki gazdák a kisebbik rosszat választották, és Kossuth néven ık is téeszt szerveztek. A két termelıszövetkezet együttesen több mint 3000 holdat, a büki határ mezıgazdasági területének több mint 80 %-át birtokolta. A szocialista iparosításból Bükre szinte semmi nem jutott. A korszak legnagyobb ipari munkáltatója a Tormáspusztáról idetelepített gépállomás volt. Dolgozói létszáma egyenletesen emelkedett, s 1963-as megszőnésekor 150 fı volt. A kisipar 1945 után a csökkenı megrendelések, a kis mértékő anyagkiutalás és az egyre nagyobb adóterhek miatt válságba jutott. Kiutat itt is a szövetkezeti mozgalom kínálta. Elıször a cipészek alakították meg 1952-ben, a Csepregi Cipész KTSZ Büki Cipıjavító-részlegét 5 fıvel. Példájukat 1953-ban további 11 kisiparos követte, akik létrehozták a Büki Vegyesipari Szövetkezetet. A tanács 1958-ban már jónak ítélte a falu iparral való ellátottságát, hiszen ekkor már 41-en rendelkeztek kisipari engedéllyel, s a bognár kivételével szinte minden iparág megtalálható volt. 1945 és 1956 között számottevı büki infrastrukturális fejlesztésrıl nem beszélhetünk. 1946-ban bevezették a villanyt, de ezzel csupán−még a környékbeli aprófalvakhoz képest is −másfél évtizedes lemaradást pótoltak. A közintézmények megfelelı elhelyezéséhez nem tudtak megfelelı mennyiségő és minıségő épületet felhúzni, így azokat kisajátított egyházi és magánházakban helyezték el. A tőzoltószertárat a volt szegényházban, az óvodát a

13


düledezı Jánosa-kúriában, a napköziotthont pedig az evangélikus olvasóköri épületben. Az iskolaügy az államosítás után sem járt sokkal elıbbre, az oktatás három helyszínen (alsóbüki és középbüki iskola, valamint a Szapáry-kastély) folyt. A kora Kádár-korszakban a fejlesztési lehetıségeket tekintve számottevı javulás mutatkozott. A megyei tanács támogatásával 1959-ben a középbüki Eötvös utcában felépült a mővelıdési otthon egy 450 fı befogadására alkalmas nagyteremmel. 1960-ban, a korban modernnek számító négy tantermes iskola épült a régi helyén, tehát az Eötvös utcában.

A fürdı megnyitásától a rendszerváltásig Az elszegényedı, elvándorlással sújtott Bük község határában, 1957-ben egy kıolajfúrás alkalmával hévizet találtak. A fúrások szénhidrogén feltárás és hasznosítás szempontjából meddıknek minısültek, ezért az akkor érvényes rendelkezések értelmében a víznyerı helyet 2-2,5 m vastag betondugóval lefojtották. Bük Község Tanácsa és társadalmi szervei (Vöröskereszt, Hazafias Népfront) mozgalmat indítottak a lefojtott kút megnyitására abból a célból, hogy Bük és a szomszédos községek lakóinak legyen egy idényjellegő strandfürdıje. "Közkívánatra" 1960 végén a kutat újból megnyitották, amelybıl hatalmas erıvel (10-12 bar) tört fel a víz, sártengerré változtatva környezetét. A legelsı teendık közé tartozott a víz elvezetése. Bük és a szomszédos községek lakosságának társadalmi összefogásával és a vízügy szervek irányításával egy hónap alatt elkészült a Répce folyóig a kb. 1,5 km hosszú árok, amely jelenleg is a gyógyfürdı medencéinek túlfolyó és elhasznált vizeit leengedi. Bük község párt-, tanácsi- és társadalmi szervei kezdeményezésére a szombathelyi járási pártbizottság támogatásával a VAS MEGYEITERV elkészítette a büki Lenin Mtsz mezıgazdasági mőveléső 70 ha területének kisajátítási és rendezési tervét. A rendelkezésre álló területbıl 13 ha-t elkerítettek a leendı fürdı számára, a többin pedig parkosított üdülıterületet alakítottak ki. 1962. augusztus 19-én egyetlen félfedett medencével nyitotta meg kapuit a büki fürdı, amely az elsı két szezonban a községi tanács kezelésében állt. 1964-ben átvette a Vas Megyei Víz- és Csatornamő Vállalat és egészen a rendszerváltásig (1976-tól Büki Gyógyfürdı Vállalat néven) az ı tulajdonát képezte. Ezzel az aktussal Bük elvesztette a létesítmény feletti ellenırzés jogát, ugyanakkor a központi irányítás mellett akkora − állami és megyei − fejlesztési források is megjelentek, amelyet Bük nem tudott volna önerıbıl biztosítani. Miután a megye így felkarolta a fürdı ügyét, az egyúttal "kikényszerítette", hogy még a szomszédos aprófalvaknál is nem egy tekintetben (lakásállomány, csatornázás) elmaradottabb Büköt is fejlesszék. A helyi gazdaság és infrastruktúra szinte valamennyi szegmensét megcélzó állami és megyei támogatások, üzemtelepítési akciók révén az 1960-as és 1970-es években Bük a Répce-mente egyik legszegényebb településébıl a legdinamikusabb és leggazdagabb településsé vált.

14


1971-ben két dokumentumban elfogadására került sor: az Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (a továbbiakban OTK) és a Településfejlesztés Irányelvei. E programok stratégiai célja kettıs volt: biztosítani kívánták a népgazdaság erıforrásainak kihasználását és egyúttal mérsékelni a népesség életszínvonalában mutatkozó különbségeket. A településeket 11 hierarchikus kategóriába sorolták, amelyek közül az elsı 10-be tartozókat a szerepköreik erısségétıl függı volumenő fejlesztési forrásokkal kívánták megcélozni. Hazánk korabeli 3209 településébıl 2071, azaz az összes település 64,54 %-a az utolsó kategóriába (11.) került. Büköt a tizedikbe, tehát részleges alsó fokú központtá vált (Csepreget eggyel magasabb kategóriába, az alsó fokú központba utalta). A gazdasági ágak közül a mezıgazdaság mind jövedelemtermelı képességét, mind pedig foglalkoztatottak számát tekintve -Bük történetében elıször - a legutolsó helyre került. 1966-67 telén a tagság elöregedése miatt - az ok jól mutatja a faluban végbemenı nagyon gyors foglalkozási szerkezetváltást - a két tsz egyesült Lenin néven. A profilját bıvítve (broilercsirke-tenyésztés, cementárugyártás) a korban korszerőnek számító szocialista nagyüzem vált belıle. Hosszú idı után az iparban is építés történt, s nem csak leépítés. 1966-ban megszőnt a gépállomás, de helyét azonnal egy fejlettebb technológiát képviselı vette át. A Vas Megyei Vas-Fém-Gépipari Vállalat helyezte ezekbe a mőhelyekbe új üzemét. A budapesti IKARUS-szal kötött kooperációs szerzıdés után megindult az autóbusz alkatrészek (alvázak, ajtók) gyártása, s a munkáslétszám folyamatosan emelkedett, az évtized végére kb. 100 fıre. Az 1968-as "új gazdasági mechanizmus" decentralizációs ipartelepítési elveinek meghirdetése után ugyanezen esztendıben a kıszegi LATEX Bükre − az alkatrészgyár szomszédságába − telepítette fonalkészítı üzemének egy részét, majd 1973ban a Csepregi Állami Tangazdaság a büki vasútállomás és az akkor már létezı lakótelep által közrezárt szegletbe építette fel 500 vagonos − kb. 60 fıt foglalkoztató − hőtıházát, ahol a gazdaság gyümölcsöseiben megtermett almát és ıszibarackot válogatták, csomagolták és szakszerően tárolták. 1983-ban a Vas Megyei Tanács inspirálására szintén a Csepregi Állami Tangazdaság a már mőködı büki hőtıháza mellé közel 170 millió forintos beruházással építette fel hazánk akkori legkorszerőbb technológiával dolgozó jégkrém üzemét (ROLL márkanévvel), amely 70-80 fınek adott munkát. 1982-ben 12 állami vállalat elhatározta, hogy Bükön felépítenek egy olyan üzemet, amely a helyi gyógy- és

15


ásványvízbıl, valamint citrusfélékbıl készítenek diétás és hagyományos üdítıitalokat, és egyben palackozzák is azokat. Együttmőködésük eredményeként 1984-ben a Bı felé vezetı országút mentén nyitotta meg kapuit a 100 fıt foglalkoztató Büki Palackozó Gazdasági Társulás. A központi forrásokkal ösztönzött ipar- és intézménytelepítés lendületet adott a kisiparnak is. Az 1953-ban 11 fıvel megalakult Vegyesipari Ktsz az 1975-ben megszőnt Vas-FémGépipari Vállalat telephelyét kapta meg. A munkáslétszáma az 1970-es évek közepére, 200 fıre duzzadt, köszönhetıen annak, hogy aktívan részt vettek mind a falu (pl. lakótelep), mind pedig a fürdı (pl. pavilonsor) építkezéseiben. A turizmus által idevonzott "tıke" tehát a helyi iparban is multiplikálódott. A büki gazdaság motorja ekkor már a tercier szektor lett. A fürdı megnyitása után a társadalmi és gazdasági szolgáltatások, valamint ezek intézményei lendületes ütemben épültek ki a faluban és a fürdıtelepen egyaránt. A fürdı folyamatosan új létesítményekkel gyarapodott. 1967-ben egy 1200 m²-es nagymedencét és egy gyermekpancsolót avattak, 1968-ban megépült a negyedik medence is (1000 személyes öltözı részleggel), amelyet 1972-ben lefedtek, s így megszőnt a szezonalitás. 1979-ben elkészült egy kültéri, versenyszabványoknak is megfelelı 50x2 m alapterülető, feszített víztükrő úszómedence is, így sportrendezvényeket is lehetett tartani. 1980-ban a gyógyvízkúrára szoruló betegeknek sem kellett ingázni, hiszen átadták a gyógyfürdıhöz csatlakozó, komplex vizsgálatokat, kezeléseket biztosító korszerő rendelıintézetet. A fürdıtelep is gyorsan fejlıdött, hiszen a magánépítkezéseknek is teret adtak azzal, 117 házhelyet kiparcelláztak magánosoknak, illetve állami vállalatoknak (MÁV, Magyar Posta stb.) hogy ott azok üdülıket létesítsenek. 1977-ben adták át a közönségnek a házgyári elemekbıl összerakott 350 férıhelyes SZOT Szállót, illetve a 106 vendég befogadására alkalmas, a Hungarhotels által mőködtetett Hotel Büköt. Szintén a Hungarhotels beruházásában, a Hotel Bük mellett kezdte meg a mőködését egy kemping (a mai Éva Kemping) is, amelyet kezdetben csak 400 személyesre terveztek, de a forgalom növekedésével 1984-ben 1000 személyesre bıvítettek ki hideg-meleg vízszolgáltatással, áramvételi lehetıséggel, hőtıszekrényekkel felszerelve. 1978-ban Budapesten megalakult a Termál Üdülıszövetkezet, azzal a céllal, hogy magánszemélyektıl beszedett tagdíjakból Bükfürdın négy darab háromszintes, egyenként 78 darab lakrésszel rendelkezı szállót építsenek fel. Az ötlet azonnal osztatlan sikert aratott, és a magántıke igénybevételével 1981 és 1985 között mind a négy tömb felépült, és ma is eredeti funkciójában üzemelnek. Az 1980-as évtizedben már kevésbé látványos, de annál fontosabb - a szolgáltatások minıségét javító − beruházások zajlottak. A Vas Megyei Mővelıdési és Ifjúsági Központ 1987-ben egy modern szabadidı központot adott át a közönségnek, ahol egy 250 fıs rendezvényteremben rendszeresen tartottak filmvetítéseket és egyéb mősorokat. 1982-ben ABC áruház, ajándékbolt és nemzetközi autóbusz-állomás épült. Ez utóbbi jelentısen javította a fürdı elérhetıségét, mert 1963-ban a Répcevis- Sárvár vasútvonalon létesítettek ugyan egy megállóhelyet a fürdın, de 1974-ben az egész pályát megszüntették, így nyolc éven át tömegközlekedési eszközzel nehéz volt megközelíteni. A pályaudvarral azonban rögtön bekerült a nemzetközi forgalomba, 1983-ban már Bécsújhellyel rendszeres járatok

16


kötötték össze. A gyógyfürdıhöz kapcsolódó szolgáltatások és szálláshelyek teljes vertikuma kiépült az 1980-as évekre, s ez meglátszott a vendégek számának növekedésében is. 1962-ben 22488 fürdıbelépést regisztráltak, ami az 1980-as évek végéig egyenletesen növekedett, és elérte napjainkban is tapasztalható nagyságát, kb. 900 ezer fıt. A vendégkör összetétele is megváltozott, mert az 1980-as évek végére a látogatók 20-25 %-a már nyugati lett, amelyek közül−a határ közelsége, valamint az Ausztria és Magyarország közti vízumkényszer eltörlése miatt−90 % osztrák volt. A fürdıtelephez hasonló volumenő, de attól jelentısen eltérı irányú fejlıdés valósult meg a községben is. A hasonló ütem oka az volt, hogy egyszerően nem lehetett hagyni, hogy Magyarország egyik legmodernebb fürdıje mellett a Répce-sík egyik legelmaradottabb faluja terüljön el. A fejlıdés eltérı iránya is ugyanerrıl a tırıl fakadt: nem lehetett négycsillagos szállodákat építeni oda, ahol a legelemibb infrastruktúra (vízvezeték, csatorna, telefon stb.) is hiányzott. Ebbıl fakadóan a büki tanács megértı fülekre talált a megyei pártvezetésnél, és az a faluban történı beruházásokat kiemelten támogatta, az 1960as és 1970-es években szinte minden évben a költségek több mint felét állta. Bıven akadt tennivaló, így a fejlıdés itt is látványos volt. Az 1970-es évekre valamennyi utat portalanítottak és felújították a villanyvezeték-hálózatot. 1968-ban megalakult a Büki Vízmő Társulat, amely egy víztorony felépítésével lényegében megteremtette annak feltételét, hogy valamennyi háztartás rácsatlakozzon a vízvezeték hálózatra. 1977-ben egy szennyvíztisztító és 1984-ben szennyvízelvezetı gerinc is létesült, de ezek ekkor még csak a fürdı kiszolgálására voltak elegendıek. A társadalmi szolgáltatások intézményei is bıvültek, szépültek. 1965-ben a kultúrházat, 1967-ben egészségházat, 1970ben postahivatalt avattak. Szintén 1970-ben felújították a Takács-féle villát, és ott berendezték az Öregek Napközi Otthonát. 1985-ben a régi helyén egy teljesen új iskolát építettek, s az oktatás végre teljesen itt összpontosult. 1987-ben, az Eötvös utcában ismét Egészségházat avattak, ahol külön körzeti, gyermek- és fogorvosi rendelı is megkezdhette mőködését. A gazdasági szolgáltatások tárgyi feltételei is minıségi ugráson mentek keresztül. 1971-ben a Csepreg és Vidéke RÉPCE-MENTI COOP már 3-3 élelmiszerboltot és vendéglátóipari egységet, 1-1 cukrászdát, vas-mőszaki üzletet, zöldség-gyümölcs kereskedést és ruházati boltot mőködtetett Bükön. Az 1980-as években megjelent a vendéglátásban is a magántıke, és családi vállalkozásban éttermek egész sora nyílt. Szálloda nem épült a faluban, csupán a Szapáry-kastélyt alakították át 1972-ben egy 70-80 fıt befogadó szállóvá. A falu infrastrukturális fejlettsége azonban már az 1980-as években lehetıvé tette, hogy a vendégek széles köre is megszálljon. Átalakult a telekhasználat, szinte teljesen megszőnt a háztáji állattenyésztés, és a házak mögötti gazdasági épületeket különálló lakórészek, rendszerint saját fürdıszobával és konyhával készült apartmanok váltották fel. A biztos egzisztenciát kínáló szobakiadás megnövelte a házépítési kedvet, és utcák egész sora nyílt a falunak a fürdı felé esı oldalán. A fürdı megnyitásától a rendszerváltásig terjedı idıszak Bük gazdasági és társadalmi szféráját teljesen új mennyiségi és minıségi tartalommal ruházta fel. A gyógyvíz turisztikai célú felhasználása ugyanis állami és megyei támogatású infrastruktúra-fejlesztést kívánt,

17


amelyek eredményei mind a falu mind pedig a fürdı képén megmutatkoztak. A fürdıtelepen az egyre növekvı vendégkör kiszolgálására hivatott gyógyszolgáltatások és szállóhelyek teljes vertikuma épült ki, míg a községben inkább a helyi lakosság életkörülményeit javító társadalmi és gazdasági szolgáltatások intézményei, mőszaki feltételei jöttek létre. Fontos, hogy a beruházásoknál szinte minden esetben helyi munkaerıt is igénybe vettek, tehát a mőködı tıke számottevı része az itteni gazdaságban sokszorozódott meg, s adott esetben magántıkévé is válhatott. A gyógyvíz a falut is revitalizálta, ismét egy növekvı lélekszámú, mind a lakosság életvitelében, mind pedig az épített környezetét tekintve egy urbánus jellegő községgé vált. 1983-ban a településhierarchiában is feljebb lépett, nagyközségi címet kapott.

18


2. B ÜK ÉS TÉRSÉGE

Bük Nagyközség térségi szerepkörét több aspektusból szükséges vizsgálni. A fejezetben egyrészt bemutatásra kerül a térség természetföldrajzi és közlekedésföldrajzi helyzete, a település Vas megye és a kistérség településhálózatában elfoglalt helye, ezt követıen pedig Bük településközi kapcsolatai kerülnek elemzésre.

2.1. A TÉRSÉG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI A Répce-sík nevő kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron–Vas megyeisíkság középtájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevő nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Gyır-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. Kelet felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. A Sopron- Vas megyei-síkság az Alpok keleti nyúlványai és a Rába völgye között északdéli irányban hosszan elnyúló mintegy 1500 km²-nyi kiterjedéső alföldies jellegő kavicstakarós síkság, amelyet négy kistáj alkot: Gyöngyös-síkság, Rába-síkság, Rába-völgy és a Répce- sík. Ez utóbbi központi részén található Bük. A Répce gyakori folyásirány-változtatásai miatt a Répce- síkság viszonylag nagy területő (550 km²), a Sopron–Vas megyei-síkság több mint egyharmad részét foglalja el. Északkelet, kelet és dél felé teljesen nyitott, észrevétlenül olvad össze a másik három kistájjal, s közben a 170 m-es átlagos tengerszint feletti magassága kb. 150 m-re csökken. Északról és nyugatról markánsabb természeti akadályok emelkednek, az Alpok legkeletibb nyúlványai, amelyek éppen ebben a térségben süllyednek a felszín alá, s folytatódnak a Rába völgyéig. A Kıszegi-hegység legutolsó lankái a Bükkel szomszédos Csepreg határában (Bene- hegy) húzódnak, s ebbe vágta a Répce folyó egykori teraszait és mai völgyét. A vízfolyás mentén kialakult falvak beépített területe ezeket a teraszokat követve kissé elnyúlva, a rájuk esı folyószakasz minél nagyobb szakaszát hasznosítva terjedt ki. Három ilyen szalagtelkes falu 1902. évi egyesítésével alakult ki Bük község. Abszolút földrajzi helyzete alapján Bük síksági, folyó menti településként tipizálható. A térség fı vízfolyása a Répce. Az Alpok keleti lábainál eredı kis folyó vízjárása meglehetısen szeszélyes, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek fıként tavasszal keletkeznek, de az ıszi árvizek sem ritkák. Kisvizek jellemzıen nyár végén jelentkeznek. Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentısebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kıris és a Metıc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települı kavicsos hordalékkúpok is jelentıs mennyiségő rétegvizet tárolnak, ezért a

19


Répcét övezı vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminısége I. osztályba sorolható. A térség a mérsékelten hővös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap, ebbıl a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhımérséklete 9,5-9,7 oC, a tenyészidıszaké 15,5-16 oC. A maximális hımérséklet 32-33 oC körül várható, a leghidegebb napokon –15 és –15,5 oC körül alakul a minimum hımérséklet. A csapadék évi összege kevéssel meghaladja a 650 mm-t, ebbıl 410-420 mm jut a tenyészidıszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. A Répcétıl délre esı csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdıtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvő kilúgozódás hatására csernozjom barna erdıtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erıforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységbıl, a devon korú dolomitból feltörı 58 C-os Ca-Na-hidrogénkarbonátos jellegő, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységő és 3000-4500 mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdı gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntı hatással van a térség fejlıdésére. Nagy lehetıséget rejt a Répce folyó, bıvítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvezı természeti erıforrásként értékelhetı a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsısorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhetı szarvasmarha tartás szempontjából. A kistérség talaj adottságai jók, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében.

2.2. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI HELYZETE A kistérség közlekedésföldrajzi helyzete összességében kedvezı és a 2007-2013 közötti idıszakra tervezett fejlesztési elképzelések megvalósulása esetén középtávon is jelentısen javulni fog. Autópályák és autóutak ugyan még elkerülik, de mégsem mondható rá, hogy közlekedési árnyékhelyzetben fekszik. Közúti fıközlekedési út kettı érinti. A különösen nyáron nagy forgalmú 84-es fıút (Bécs-Sopron-Balaton) a kistérség keleti részén halad át. Az európai utak rendszeréhez is tartozó E65-ös út (magyar számozása 86-os fıút) az egész Nyugat-Dunántúl szempontjából elsırendően fontos észak-déli tengely, amelynek forgalma az Európai Uniós csatlakozásunk óta rendkívüli módon megnıtt. Ez a fıút a kistérséget déldélkeletrıl érinti. A Nyugat-Dunántúl számára is rendkívül fontos és sürgetı lépés, a 86-os fıúttal párhuzamosan az M9-es, négysávos gyorsforgalmi út mielıbbi megépítése, az É-D-i tengely részeként. Az út nyomvonala kijelölésre került. A gyorsforgalmi út a tervek szerint

20


átmegy a kistérségen, Tormásligetnél éri el északon, Bük és Csepreg között halad Meszlen irányába. A kistérségben igen sőrő a mellékútvonal hálózat, de annak minısége sok kívánnivalót hagy maga után. 2001. december 1-én megnyílt a zsirai határátkelı és az odavezetı út felújítása megtörtént. Kerékpárutak tekintetében a Sárvár- Hegyfalu- Bük- Kıszeg között vezetı "termál kerékpárút" büki 7 km-es és a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárút-szakasz PHARE CBC uniós és UKIG hazai forrás támogatásával épült meg, 2005. május 28-án került átadásra (EuroVelo). A kistérséget egy vasúti fıvonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely-Csorna-Gyır (Budapest) nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a Szombathely-Lövı-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztül halad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve. A vonal mőködtetésében történt változás óta (GYSEV) minıségi ugrást jelentett annak villamosítása. Iparvágány jelenleg Bükön és Hegyfalun található. Bük majdnem a Csepregi kistérség pontos mértani közepén helyezkedik el, közlekedésföldrajzi szempontból pedig egyértelmően annak centruma. A Bükfürdın található a térség egyetlen nemzetközi autóbusz-pályaudvara. Az innen induló autóbuszjáratok közvetlenül három fıvárost (Budapest, Bécs, Pozsony) céloznak meg, és nagy a helyközi járatok sőrősége is. A régió légi közlekedésében a sármelléki és a gyır-péri repülıtér a legfontosabb, de Bük számára a legideálisabb a szombathelyi Savaria Airport megépítése lenne. Amíg ez nem készül el, addig a bécsi légikikötı a legoptimálisabb alternatíva a Nyugat-Európából repülıgéppel érkezı turisták számára.

2.3. BÜK SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Vas megye az ország harmadik, a nyugat-dunántúli régiónak pedig legkisebb kiterjedéső megyéje. 216 település található itt, amely az ország helységeinek 6,9 %-át, a régióban lévık pontosan egyharmadát teszi ki. A megyében 10 település rendelkezik városi ranggal (a legfiatalabb várossal, İriszentpéterrel együtt), Szombathely megyei jogú város. A megyében kilenc statisztikai kistérség kialakítására került sor. A településhálózat fı jellemzıje az 500 fı alatti települések dominanciája. A sajátos településstruktúrát jellemzi, hogy a 216 település közül 130 lakossága nem haladja meg az 500 fıt (települések 60 %-a sorolódik ebbe a kategóriába). A városok átlagos népessége (15 237 fı) alacsonyabb az országos átlagnál. Egyik város lakosságszáma sem éri el a százezret. Egyedül Szombathely lélekszáma 80 ezer fı, négy városé (Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kıszeg) 10 és 15 ezer közötti, míg Szentgotthárdé valamivel tízezer alatt marad. Vasvár, Csepreg és Répcelak

21


lakossága az ötezer fıt sem éri el. A megye legfiatalabb, egyben az ország második legkisebb városa, İriszentpéter lakónépessége az 1 300 fıhöz közelít. A kistérségek centrumtelepülései városok. Egy városra 26 falu jut, ami hasonló a régiós átlaghoz, ugyanakkor 2,3-szorosa az országosnak A Csepregi kistérségben (jelzıszáma 4802) 17 település található, ebbıl egy város (Csepreg), egy nagyközség (Bük) és 15 község. Ennél kevesebb számú település Vas megyében csak a kıszegi és a szentgotthárdi kistérségben van (1. táblázat). A kistérség településhálózata sőrő, 100 km2-re 8,6 település jut, ami magasabb az egyébként nagy településsőrőségő Vas megyénél (6,6), és több mint kétszerese az országos átlagnak. A kistérség, hasonlóan a megyéhez, erısen aprófalvas szerkezető. A Csepregi kistérség a harmadik leginkább aprófalvas kistérség (70,6 %), ennél magasabb arányt csupán az İriszentpéteri (81,8 %) és a Körmendi (80 %) kistérség mutat. A 17 településbıl 15 lakossága nem éri el az ezer fıt, közülük 12 lakossága 500 fı alatti. Lakosságszámot tekintve mindössze Bük (3305 fı) és Csepreg (3551 fı) tartozik a nagyobb települések közé. 1. táblázat: A Vas megyei kistérségek településszerkezete, 2005 Kistérség

Település (db)

Ebbıl város

A települések nagyság szerinti (fı) megoszlása (%) 500-999 10002000500010 0001999 4999 9999 Celldömölki 28 1 60,7 32,1 3,6 3,6 Csepregi 17 1 70,6 17,6 11,8 Körmendi 25 1 80,0 4,0 12,0 4,0 Kıszegi 15 1 60,0 20,0 13,3 6,7 İriszentpéteri 22 81,8 13,6 4,6 Sárvári 31 2 41,9 38,7 12,8 3,3 3,3 Szentgotthárdi 15 1 66,7 26,7 6,6 Szombathelyi 40 1 42,5 27,5 17,5 10,0 2,5 Vasvári 23 1 60,8 30,4 4,4 4,4 Vas megye 216 9 60,2 24,5 8,0 4,2 0,5 2,3 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2005, KSH Szombathely Megjegyzés: İriszentpétert 2005-ben várossá nyilvánították -499

A nagy településsőrőség és az aprófalvak nagy aránya következtében a kistérségben a települések átlagos népessége csupán 682 fı, ez a megyében az ıriszentpéteri és a vasvári kistérség után a legkisebb. 2005-ben a kistérség az ıriszentpéteri térség után a megyében a legkevésbé urbanizált kistérség volt, mivel a városlakók aránya csupán 30,8 %, mely arány Bük városi rangra emelkedésével változhat.

22


2. táblázat: A Vas megyei kistérségek népességi adatai, 2005 Kistérség

Népsőrőség Települések Városok Falvak (fı/km2) átlagos népessége (fı) Celldömölki 55,4 938 11478 548 Csepregi 59,3 687 3597 505 Körmendi 67,3 891 12468 409 Kıszegi 98,7 1217 11903 454 İriszentpéteri 23,8 330 330 Sárvári 62,4 1187 9016 647 Szentgotthárdi 65,6 1019 9136 439 Szombathelyi 175,8 2839 80530 847 Vasvári 40,0 650 4617 470 Vas megye 79,8 1233 16862 553 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2005, KSH Szombathely

Városlakók aránya (%) 43,7 30,8 56,0 65,2 49,0 59,8 70,9 30,9 57,0

2.4. TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Egy település térségi szerepkörét, környezetére gyakorolt hatását, vonzásközponti szerepkörét településközi kapcsolatainak száma, intenzitása mutatja meg leginkább. A fejezetben bemutatásra kerül Bük Nagyközség különbözı területeken aktívan mőködı térségi szerepköre, települési kapcsolatai.

2.4.1. A CSEPREGI KISTÉRSÉG A Csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Gyır-Moson-Sopron megyével, szomszédos kistérségei: északon a soproni, keleten-délkeleten a sárvári, délen a szombathelyi és nyugaton a kıszegi térség. A kistérség 17 településébıl 14 helység 1950 február 1-ig Sopron vármegyéhez tartozott, ugyanakkor 3 község (Tömörd, Gór és Répceszentgyörgy) mindig is Vas megyéhez tartozott. A késıbbi közigazgatási átszervezés sem eredményezte a Répce középsı folyása mentén elhelyezkedı falvak valamiféle egységbe szervezését, hiszen a Vas megyébe átkerült települések zömét a Répce jobb partján elhelyezkedı falvakkal együtt a sárvári járáshoz csatolták. Bük, illetve a tıle nyugatra fekvı helységek egy része a kıszegi, 4 pedig a szombathelyi járáshoz került, majd a járásrendszer megszőnte után az említett városok "városkörnyékében" maradtak. Az önkormányzati rendszer létrejöttével Csepreg és Bük egyaránt arra törekedett, hogy alsó fokú központként gazdasági és közigazgatási tekintetben is kiterjessze és megerısítse vonzáskörzetét a környezı falvakra. A folyamat eredményeként Csepreg 1995-ben visszakapta korábban elvesztett városi rangját, majd vezetésével 1997 szeptemberében 16 környezı településsel közösen életre hívta a Felsı-Répcementi Területfejlesztési Társulást. Ennek területe megegyezik a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl szóló 244/2003. (XII.18) Kormányrendelet melléklete által

23


2004. január 1. hatállyal határozott, az uniós NUTS 4-es statisztikai-tervezési szintnek megfelelı Csepregi kistérség területével. 1. ábra: A Csepregi kistérség és települései 1. Csepreg 2. Bı 3. Bük 4. Chernelházadamonya 5. Gór 6. Hegyfalu 7. Iklanberény 8. Lócs 9. Mesterháza

10. Nagygeresd 11. Nemesládony 12. Répceszentgyörgy 13. Sajtoskál 14. Simaság 15. Tompaládony 16. Tormásliget 17. Tömörd

15

7 8

1 3

11 10

13

2

9

15

4

17 5

12 6

Gyır-MosonSopron megye Csepreg

Kıszeg

14

Répcelak

Bük

Sárvár

AUSZTRIA

Celldömölk

Veszprém megye

SZOMBATHELY

Vas megye Jánosháza

Vasvár Körmend

Szentgotthárd

İriszentpéter

Zala megye

SZLOVÉNIA

Hivatalosan a kistérség központja Csepreg városa, de valójában a kistérségnek két, egymást már most is jól kiegészítı központja van. 2004 októberétıl a csepregi képviselıtestület 170/2004 (X.20.) számú határozata alapján Bük a Csepregi kistérség társközpontja lett. A döntés hően tükrözi a jelenlegi erıviszonyokat, egyszerre ismeri el Csepreg gazdag múltját és Bük jelenkori gazdagságát. Az egymást kiegészítı viszonyt jelzi, hogy bizonyos térségi szerepköröket Bük Nagyközség lát el (pl. rendırırs, vízmő, mentıállomás, orvosi ügyelet), más funkciókat pedig Csepreg biztosít (okmányiroda, RÉPCE-MENTI COOP központ, tőzoltóság). Így a két település csak közösen, a központi funkciókban osztozva, egymást kiegészítve képes ellátni központi szerepét. 2005. április 21-én alakult meg a FelsıRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás mőködik, amely komplex kistérségi társulásként mőködik, amelynek az a célja, hogy bizonyos ellátórendszereket a települések között összehangolja. A korábbi években, a területfejlesztési társulás idıszakában a kistérség elnöki tisztét két éves váltásban Bük, illetve Csepreg mindenkori polgármestere töltötte be. A jelenlegi többcélú társulás elnöke a többcélú kistérségi társulás tanácsának döntése alapján jelen idıszakban a Büki Nagyközség polgármestere. 2006 tavaszán létrejött egy, az operatív feladatokat ellátó kistérségi munkaszervezet. A Felsı-Répcementi Kistérség Többcélú Társulása a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény alapján mőködik. A szakfeladatok az alábbiak: • területfejlesztés, • közoktatás, • szociális ellátás, • közmővelıdés (mozgókönyvtár),

24


•

egészségügyi ellátás.

A Csepregi kistérség társulási tanácsa 2006. augusztus 22-én határozatot hozott a kistérségi LEADER akciócsoportjának megalkotásáról, elkötelezve magát, hogy a kistérség aktívan bekapcsolódjon a sikeres európai LEADER programba, mely az Európai Unió egyik legsikeresebb helyi vidékfejlesztési programja. A Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulat (BÜKIT) 1999-ben alakult meg Bük és térsége idegenforgalmának koordinálása és segítése céljából, a kistérség turizmusában érdekelt szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások összefogásával. Az eredetileg 10 tagú egyesület jelenleg 18 taggal mőködik, területileg pedig kiterjed a Felsı Répcementi kistérség egész területére, ami 17 települést fog össze. Fı célja a kistérségi településmarketing koordinálása, idegenforgalmi reklámtevékenység, érdekképviselet, információgyőjtés és szolgáltatás. Jelentısebb tevékenységei:

kiállítási képviselet külföldön és belföldön, papíralapú és digitális információs és szóróanyagok összeállítása, terjesztése, internetes megjelenés, szakmai érdekképviselet

2.4.2. EGYÉB TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK Az elızı fejezetrészben bemutatásra került a törvényi szabályozás alapján, statisztikai határokhoz kötötten létrejött településközi kapcsolati háló, a kistérségi társulás. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem említenénk meg az olyan, tipikusan egyedi módon lehatárolt, meghatározott feladatra létrejött társulásokat, településközi együttmőködéseket, melyek eltérve a kistérség és társulások határaitól – többnyire a kistérségi társulástól függetlenül – párhuzamosan léteznek és mőködnek. Ezek a társulások önkéntesen, alulról szervezıdtek, megalakulásuk általában sem törvényhez, sem rendelethez nem kötıdött és idıben is többször megelızte a kistérségi társulások megalakulásának idıpontját. Létrejöttüket a funkció és a méretgazdaságosság határozta meg. Jellegük szerint alapvetıen négy típusú településközi együttmőködést/ funkcionális társulást mutatunk be ebben a fejezetben: hatósági igazgatási, az infrastruktúra szociális és mőszaki elemei és a testvérvárosi kapcsolatok szerint. Hatósági igazgatási társulások A kistérségben a hatósági ügyek helybeli intézésére egy helyen mőködik okmányiroda: Csepregen. A térségben az alábbi körjegyzıségek mőködnek (3. táblázat). Bük Nagyközség önálló polgármesteri hivatalt mőködtetı önkormányzat.

25


3. táblázat: A kistérség településinek közigazgatási alapadatai Helység megnevezése Csepreg Tömörd Tormásliget Bük Hegyfalu Bı Chernelházadamonya Gór Répceszentgyörgy Mesterháza Sajtoskál Lócs Iklanberény Simaság Tompaládony Nemesládony Nagygeresd

Igazgatási rang

Körjegyzıség kódja* 3 6 6 1 1 4 6 6 6 6 4 6 6 4 6 6 6

város község község nagyközség község község község község község község község község község község község község község

* Körjegyzıségi kódok: 1 = önálló polgármesteri hivatalt mőködtetı önkormányzat 3 = önálló polgármesteri hivatalt mőködtetı és körjegyzıségi szék-hely megyei jogú város, város, nagyközség önkormányzata, ahol a városi, nagyközségi jegyzı látja el a körjegyzıi feladatokat Forrás: KSH – A Magyar Köztársaság Helységnévtára

Körjegyzıség székhelye helyben Csepreg Csepreg – – helyben Bı Bı Bı Bı helyben Sajtoskál Sajtoskál Helyben Simaság Simaság Vasegerszeg

4 = körjegyzıséghez csatlakozott község önkormányzata, amely egyben a körjegyzıség székhelye 6 = körjegyzıséghez csatlakozott község önkormányzata, a körjegyzıség székhelye más helységben van

Belsı ellenırzési társulás Belsı ellenırzési társulás ugyan nem mőködik, de a települések közösen oldják meg ezt a feladatot. A társulás megbízási szerzıdéssel foglalkoztat egy belsı ellenırt, aki a kistérség 17 településén az önkormányzati intézményeket ellenırzi. Építésügyi igazgatási társulás Bük nagyközség kiemelt építésügyi hatáskörrel rendelkezik, az építésügyi igazgatási társulás további tagjai: Nemesládony, Nagygeresd, Lócs, Iklanberény, Sajtoskál. Gyermekjóléti Szolgálat, idısellátás Az 1970-ben alapított Alapszolgáltatási Központ három fı tevékenységet lát el Bük Nagyközség: idısellátás, Családsegítı - és Gyermekjóléti Szolgálat, információs szolgálat. A Központ 7542 fı ellátásáról gondoskodik Bük és a környezı 13 település területén: Bı,

26


Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Iklanberény, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony.

Alapfokú intézményfenntartó társulások A szociális infrastruktúra területén megszokott gyakorlat az intézmények közös üzemeltetése, fenntartása, irányítása. Az oktatás és egészségügy területe élen jár az együttmőködések területén, elsısorban anyagi, másrészt törvényi háttere okán. A büki központú óvoda-fenntartó intézményi társulás további tagja: Sajtoskál (8 fı), a kistérség területén ezen kívül még Csepreg, Bı, Simaság települések látják el a további társulások központjának szerepét. A büki központú iskola-társulás további tagja: Sajtoskál (19 tanuló). A térségben ezen kívül négy településen mőködik iskola-fenntartó társulás (Csepreg, Bı, Hegyfalu, Simaság). A településen zeneiskolai oktatás is folyik, mely a csepregi intézmény (Bognár Ignác iskola) kihelyezett tagozata. Bükön található a Csepregi kistérség valamennyi települését ellátó központi orvosi ügyelet és a mentıállomás épülete. A 2000-ben átadott létesítmény egyik részében helyezkedik el a kistérség mőködtetésében álló központosított orvosi ügyelet, amelynek orvosi gárdáját (10 fı) a környékbeli körzeti orvosok adják. Az épület másik részében helyezkedik el az Országos Mentıszolgálat Büki Mentıállomása. A létesítmény központosított orvosi ügyelete 15 településre terjed ki: Bı, Bük, Csepreg, Chernelházadamonya Gór, Lócs, Iklanberény, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd. A mentıszolgálat ellátási területe a kistérség határain túlnyúlik (Sárvár, Szombathely, Kıszeg), valamint a kistérség a 17 településére terjed ki: Bı, Bük, Csepreg, Chernelházadamonya Gór, Hegyfalu, Lócs, Iklanberény, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd. A rendészeti szervek közül kiemelkedik a 11 fıs állományú Büki Rendırırs, amely a kistérség 8 településének - Bük, Csepreg, Tormásliget, Tömörd, Kiszsidány, Horvátzsidány, Peresznye, Ólmod - lakóinak biztonságát szavatolja. Újkelető kezdeményezés (2007) a településen a Polgárır Egyesület beindítása. Infrastrukturális társulások A kistérségben hét vízbázis szolgáltatja az ivóvizet. A büki vízbázisról kapja a vizet Bı, Chernelházadamonya, Gór és Répceszentgyörgy. Néhány éve megépült a rendszerhez a vastalanító. A kistérségben kettı vízmőtársulás mőködik. Az egyik a Bük és Térsége Vízmő Kft., amelyhez Bük és még 9 település tartozik (Acsád, Bı, Chernelházadamonya,

27


Gór, Meszlen, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság és Vasszilvágy), a többi településen a Vas megyei Víz Rt. szombathelyi üzemegysége végzi a vezetékes víz szolgáltatását. Szennyvíztisztító Bükön, Csepregen és Chernelházadamonyán mőködik. A büki biológiai tisztító csak a nagyközségi szennyvizet tisztítja, kapacitása 3000 m3/nap, kihasználtsága 75 százalékos. A csatornahálózat kiépítésére létrehozott társulást hat, a kistérségen belüli település alkotja. A gesztor önkormányzat Bük, ide tartozik még Iklanberény, Lócs, Sajtoskál, Simaság és Tormásliget. Megalakulásuk óta hétszer adtak be pályázatot csatornázásra és a büki tisztítóra való rácsatlakozásra, de eddig egyik sem járt sikerrel, pénzhiány miatt mindig elutasították a pályázatot. A szervezett hulladékgyőjtés megoldott, a kistérség 16 településén a csepregi Városgazda Kft. vagy a büki PARKOM Bt. végzi és szállítja a Tormásliget határában létesített új, regionális hulladéklerakóba. A kommunális szemetet intézményesen győjtik, és igény szerinti sőrőséggel a PARKOM Bt. elszállítja a Csepreg-Szakony falvak határában létesített szilárd regionális kommunális hulladéklerakóba.

Testvérvárosi kapcsolatok Bük Nagyközség Önkormányzata sikereket ért el mind a hazai, mind pedig a nemzetközi települések közti kapcsolatépítésben. 2001. májusában a németországi Illingen várossal, 2002-ben pedig Törökbálint nagyközséggel kötött testvérvárosi szerzıdést. A németországi Saarland tartományban fekvı Illingennel az Önkormányzat mellett a Német Kisebbségi Önkormányzat is aktívan tartja a kapcsolatot. Évenkénti több alkalommal közösen megszervezett találkozók során fıképp a kulturális, hagyományırzı programok a kiemelkedık. Bükön évente megrendezett Büki Ünnepi Napok rendszeres résztvevıi, old-timer traktoraikkal, mezıgazdasági gépeikkel színesítik a rendezvényt. Mindezeken túl a testvérváros polgárai rendszeres vendégei a fürdınek is. A jó kapcsolatok fenntartása, illetve az együttmőködés bıvítése, a további programok szervezése kiemelt jelentıséggel bír mind az Önkormányzat, mind a Német Kisebbségi Önkormányzat számára. A Törökbálint nagyközséghez főzıdı testvérvárosi kapcsolatok fenntartásából és folyamatos fejlesztésébıl fıleg a civil szervezetek veszik ki részüket. Leginkább a Nyugdíjas Klub, a Faluvédı Szépítı Egyesület és a labdarúgó, kézilabda szakosztályok szervezte közös programok jellemzıek. A törökbálinti polgárok szintén rendszeres résztvevıi a hagyományos kézi aratóünnepségnek, kulturális hagyományaikkal, gasztronómiai különlegességeikkel bıvítve a rendezvény sokszínőségét.

28


2.5.

BÜK

ÉS TÉRSÉGE FEJLETTSÉGI HELYZETE REGIONÁLIS ÉS MEGYEI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

Az elızı fejezetrészekben megismerhettük Bük és térségének településszerkezeti jellemzıit, a térségen belüli kapcsolati rendszereket. Bük nagyközség részletes jellemzése és elemzése elıtt szükséges még rátekinteni a térség fejlettségi színvonalára. Egy adott település, térség általános fejlettségi színvonala, gazdasági és társadalmi jellemzıi azonban csak abban az esetben szolgáltatnak reális képet, ha tudjuk mihez hasonlítani, ha az összehasonlításra kerül hasonló területi egységek fejlettségével.

2.5.1. A KISTÉRSÉG REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Az alábbi elemzés nagymértékben támaszkodik az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézete által 2005 tavaszán összeállított „Nyugatdunántúli kistérségek sajátosságai, a régió helyzetelemzése térségi megközelítésben” címő munkára. A fejezetrésznek nem célja, hogy az elérhetı legfrissebb adatok alapján mondjon képet a térségrıl (s ezt nem is teheti, hiszen a tanulmány az akkor elérhetı 2003. évi statisztikai adatok feldolgozásával történt), pusztán arra szolgál, hogy Bük Nagyközség és térsége elhelyezhetıvé váljon egy képzett mutatók alapján felállított regionális fejlettségi rangsorban. A vállalkozói környezet, a foglalkoztatottság, az iskolázottság tekintetében a térség a regionális átlag körüli mutatókkal rendelkezik. A régió 22 kistérségében elfoglalt helyzete alapján a térséget a szolgáltató szektor dominanciája, kedvezı jövedelmi viszonyok, ám az átlagnál kissé alacsonyabb képzettségi mutatók jellemzik.

29


2. ábra: A vállalkozói környezet néhány mutatószáma a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003 120 M őködı vállalkozások száma, 1000 fıre jutó, 2003 (év végén)

100 80

M őködı egyéni vállalkozások száma, 1000 fıre jutó, 2003 (év végén)

60 40 20

Csornai Gyıri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmai Sopron-Fertıdi Téti Celldömölki Csepregi Körmendi Kıszegi İriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Keszthely-Hévizi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti

0

A 250 fınél nagyobb vállalkozások száma, 10000 lakosra jutó, 2003

Forrás: MTA RKK NYUTI

Az oktatás területén az infrastrukturális ellátottság jónak mondható, a képzett mutató értékét a felnıttoktatás hiánya csökkenti. Az egészségügyi ellátás, a kórházi mutatók a régiós átlagnál alacsonyabbak. Valamennyi mutató közül azonban kiugróan magas, s így a regionális rangsorban elsı helyre emeli a térséget (a Keszthely-Hévízi kistérséggel együtt) a kereskedelem és idegenforgalom dimenziója. Bük Nagyközség, mint országos és nemzetközi turisztikai központ kiugró értékeket szolgáltat a térség számára is, mind az idegenforgalom területén foglalkoztatottak számát, mind a vendégéjszakák számát tekintve is.

30


3. ábra Kereskedelem és turizmus - Kistérségi csoportosítás*

* A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, mindegyik térkép esetében a sötét szín jelöli a kedvezıbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelzı mutatók fokozatos romlását fejezik ki.

Forrás: MTA RKK NYUTI

2.5.2. BÜK ÉS A CSEPREGI KISTÉRSÉG MEGYEI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN Vas megye területe kilenc tervezési-statisztika kistérségre oszlik. A Csepregi kistérség területét tekintve a második legkisebb kistérség (197 km2), a megye területének 5,9 %-a, nála csupán a Kıszegi kistérség kisebb (185 km2). Településszerkezetére jellemzı, hogy a Körmendi és az İriszentpéteri kistérségeket követıen itt a legmagasabb az 500 fı alatti települések aránya (70, 5 %), s a megyében legmagasabb a 2000 és 5000 fı közötti települések aránya (11,8 %). A megye lakónépességének 4,3 %-a él itt, az İriszentpéteri kistérség után a második legkevesebb lakossal rendelkezı kistérség. A regisztrált munkanélküliek aránya (4,8 %) a megyei átlagnál (4,9 %) némiképp kedvezıbb képet mutat, ennél jobb arányt csupán a Sárvári és a Szombathelyi kistérség mutat. A kiskereskedelmi üzletek száma viszonylag magas, fajlagos értéke (1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet) pedig Vas megyében a Csepregi kistérségben a legmagasabb (24). A

31


vendéglátóhelyek száma a Szombathelyi és a Sárvári kistérség értékeit követıen a harmadik helyen kiemelt. Bük, mint nemzetközi idegenforgalmi attrakció, az idegenforgalmi mutatókban többszörösen haladja meg a megye egyéb kistérségeinek mutatóit. 4. ábra Vas megye kistérségeinek idegenforgalmi adatai, 2005 5000 4500 4000 3500 3000 Kereskedelmi szálláshelyek száma (férıhely)

2500 2000 1500

Magánszálláshelyek (férıhely)

1000 500

Ce l

ld öm Cs ölk e i Kö pr e rm gi e İ Kı n d ris s i ze ze nt gi pé te Sz en Sá ri rv Sz tg o ári t t om há b a rd th i e Va lyi sv ár i

0

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv, 2005

A közmőellátottság tekintetében a közüzemi vízhálózatba a kistérség lakásainak 93,8 %-a bekapcsolásra került, s a megye többi kistérsége is hasonlóan magas értéket képvisel. Kiugróan magas a vezetékes gázt fogyasztók aránya (75 %), csak a Szombathelyi kistérség mutat magasabb értéket. A kistérségben regisztrált vállalkozások száma nem túl magas, azonban fajlagos értéket vizsgálva megállapítható, hogy az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma itt a legmagasabb (133) a Szombathelyi kistérséget követıen. Az e tekintetben harmadik helyen álló Kıszegi kistérség ugyanezen értéke „csupán” 94.

32


5. ábra Regisztrált vállalkozások aránya, 2005 140 120 100 Regisztrált vállalkozások száma 1000 lakosra vetítve

80 60 40 20

Ce l

ld öm Cs öl e ki Kö pr e rm gi İ K en d ris ıs i ze ze nt gi pé Sz t S en á eri r Sz tg o vá om tt h ri b a á rd th i Va elyi sv ár i

0

Forrás: Vas megyei statisztikai évkönyv, 2005

Vas megye településsoros adatait vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb mutatót tekintve Bük Nagyközség a községek között a legjobb helyen (1-3.) szerepel, maga mögé utasítva olykor még adott, városi jogállású településeket is. Ezen adatok és elemzések megkérdıjelezhetetlenül támasztják alá Bük jelenlegi fejlettségét és az utóbbi évek prosperáló fejlıdését. 2005-ben a lakónépességet tekintve a községek (207 db) közül egyedül Vép lakosságszáma (3488 fı) haladta meg Bük nagyközség lakosságszámát (3305 fı). Ez az érték a megye városai közül azonban meghaladta Répcelak város lakosságszámát (2550 fı), s megközelítette Csepreg lakosságát (3551 fı). A természetes szaporodás értéke (4) az egész megyében itt a legmagasabb, İriszentpétert (12) követıen. A 2005. évben épített lakások száma – elsısorban az idegenforgalmi szerepkörbıl adódóan – Szombathelyt követıen szintén itt a legmagasabb a megyében (84), meghaladva ezzel a megye további nyolc városának adatait is. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (23,5) a megyei településeinek rangsorában a 7. helyet jelenti. A községek közül egyedül Vép (27,5) mutatója magasabb, a városok közül pedig ez az érték meghaladja Csepreg (13,3), Répcelak (12,7) és Vasvár (9,0) értékeit, s alig valamivel marad le Csepreg (24,3) mutatójánál.

33


A háziorvosok és házi gyermekorvosok száma alapján a települési rangsorban a 6. helyet foglalja el, a községek közül Jánosháza és Vép, a városok közül pedig Csepreg és Répcelak adataival megegyezve (3). Ugyanez a rangsor jellemzı az óvodai férıhelyek számát tekintve (125), a megye hét legfejlettebb városának adatait követıen egy soron helyezkedik el a községek közül Jánosháza és Vép, a városok közül pedig Csepreg. Az általános iskolai osztálytermek száma (14) a községek közük csupán Jánosházán és Vépen magasabb, a városok közül azonban meghaladja Csepreg és Répcelak vonatkozó adatait. A kiskereskedelmi üzletek (160), a vendéglátóhelyek (84) és a távbeszélı fıvonalak (1400) száma valamennyi község adatait jelentıs mértékben meghaladja, s maga mögé utasítja – mindhárom mutatót tekintve - Csepreg, Répcelak vonatkozó mutatóit (a kiskereskedelmi üzletek számát tekintve a városok közül Vasvárt is, a vendéglátóhelyek számát tekintve Celldömölköt és Kıszeget is). Regisztrált vállalkozások tekintetében (796) az elıkelı 7. helyet foglalja el a települési rangsorban, a községek közül elsıként, a városok közül meghaladva Csepreg, Répcelak és Vasvár adatait. Bár a felsorolt települési adatok nem közölnek információt arra vonatkozóan, hogy milyen a nyújtott szolgáltatás minısége, milyen térbeli hatást fejt ki az adott tevékenység, azonban összességében megállapítható, hogy 2005-ben a statisztikai adatok alapján Bük Nagyközség Vas megye 207 községi jogállású településének 98,6 %-nál kedvezıbb mutatókkal rendelkezett, s legtöbb mutatója meghaladta a 9 városi jogállású település 22 %-ának statisztikai mutatóit.

34


3. B ÜK N AGYKÖZSÉG A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN

A Nyugat-dunántúli régióban (az országban egyedülálló módon) a régió 5 megyei jogú városa, a régiót alkotó 3 megye és maga a régió együtt, egy összehangolt tervezési folyamat keretében készíti el a 2007-2020 évekre vonatkozó területfejlesztési koncepcióit és a 20072013. évekre vonatkozó stratégiai programokat. A tervezés eredményeként elkészülnek az egyes térségekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelı területi tervek, ezek egymással összhangban kerülnek kialakításra, továbbá a finanszírozás szempontjából a 2007-13-as EU források felhasználását alapozzák meg. A tervezéshez a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2005. évi TRFC keret terhére biztosított támogatást, a szükséges saját forrást pedig a 9 partnerszervezet (megyei területfejlesztési tanácsok, érintett városok önkormányzatai, valamint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) biztosítja. A kistérségi, valamint települési szintő stratégiai tervezésnek a 2007-13-as idıszakot tekintve mindenképpen új irányt kell vennie annak érdekében, hogy olyan ténylegesen megvalósuló programok kerüljenek megfogalmazásra, melyek elıre ütemezetten tervezhetıvé válnak mind a potenciális pályázatokhoz való hozzájárulások miatt, mind az egyes partnerszervezetek koordinációja érdekében.

3.1. BÜK NAGYKÖZSÉG A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN 3.1.1. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KONCEPCIÓJA, 2006 A régió fejlesztését megalapozó regionális dokumentumrendszer a fentebb említett összehangolt tervezés eredményeként 2006 decemberében került elfogadásra a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által. A program megalapozását szolgáló regionális helyzetelemzést és koncepciót 2006. júniusában készítette el a „Partnerség 2007-13” elnevezéső konzorcium. A regionális program szerkezete követi a jövıben várható állami támogatások (EU támogatású operatív programok) szerkezetét, így választ ad arra, hogy a régió mely operatív programban mely fejlesztéseit valósíthatja meg. A dokumentumban megfogalmazott régió jövıképe: „Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttmőködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország – gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújulni képes - zöld jövırégiójává válik. A régió:

A természeti környezetét társként - és nem forrásként- kezeli;

35


Az örökségét, sajátosságait és az emberi értékeket ápolja;

Az itt élık számára a sajátos településszerkezethez illeszkedı, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatásokat mőködtet;

Elısegíti az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejlıdését és megújulását, segíti a demográfiai egyensúly kialakulását; Fı fejlesztési irányok

Környezeti állapot javítása

Társadalom megújítása, kohézió erısítése

Gazdasági versenyképesség javítása

Területi felzárkóztatás

Területi együttmőködések bıvítése

Területi megközelítés

nagyvárosok és közvetlen agglomerációjuk fejlesztése kis-, középvárosokkal rendelkezı kistérségek fejlesztése o kistérségi központok fejlesztése o kistelepülések lakókörnyezetének, alapszolgáltatásainak fejlesztése

A fı fejlesztési irányoknál javasolt meghatározni a térségi sajátosságokból következı fejlesztési célokat. A térségi dimenziók a következık:

regionális szintre egységesen értelmezett célok;

meghatározó nagyvárosokra és közvetlen agglomerációjukra (Gyır, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) megfogalmazott fejlesztési sajátosságok;

A nagyvárosokon kívüli kistérségekre vonatkozó fejlesztési irányok, ezen belül amennyiben lehetséges megkülönböztetve o a kistérségi központok és o a falvak, ezen belül az aprófalvak egyedi problémáinak kezelését.

A régióban a különbözı területi szinteknek az alábbi kihívásokkal kell szembe nézni:

Regionális szinten: o A különbözı térségeknek demográfiai helyzetük javítása mellett a saját gazdasági-társadalmi-földrajzi helyzetükhöz viszonyított versenyképes fejlesztése; o Az erıforrások fenntartható használatára építve a régión belüli gazdasági, társadalmi kapcsolatok bıvítésének ösztönzése;

36


o A régió észak-déli térségei közti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a tranzit-forgalom biztonságos és lehetıleg kevésbé környezetszennyezı megoldásokkal történı levezetése; o A vidéki térségekben és különösen az aprófalvas területeken élık életesélyeinek javítása, a lakosság csökkenésének, öregedési tendenciájának megállítása; o A jelentıs természeti értékek megırzése és a fejlesztésekkor a természetes területek lehetıség szerinti legkisebb igénybevétele, a táji, kulturális értékek megırzése.

Nagyvárosok: o Regionális és megyei szintő kulturális és közszolgáltatások megfelelı színvonalon való mőködtetése és az igénybe vételt figyelembe vevı racionális megosztása, valamint bizonyos területeken (pl. egészségügy) a szolgáltatások specializációja a magasabb minıségő szolgáltatások nyújtása érdekében; o A gazdasági modernizálás alapjaként a kutatás-fejlesztési tevékenységek bıvítése, a tudás-, innováció-transzfer szerepük kialakítása, mely során Gyırnek - a versenyképességi pólus program megvalósítása révén - a régióban vezetı szerepet kell játszania, míg a többi városnak a felsıoktatási intézményeihez kapcsolódóan kell specializált k+f, innovációs tevékenységeiket fejlesztenie; o Funkcionális, egymást kiegészítı együttmőködések kialakítása a városok között; o A nemzetközi és hazai nagytérségi közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítása; o A városokban a motorizált közlekedés bıvülésébıl és új fejlıdı településrészek növekvı közlekedési terhelésébıl következı közlekedési kihívások kezelése; o Az agglomeráció bıvülı lakossága okozta növekvı közlekedési, környezeti terhelés problémáinak kezelése, valamint közszolgáltatásban jelentkezı ellátási hiányosságok kezelése;

Kisvárosi kistérségek: o

Hátrányos helyzető vidéki jellegő kistérségek (pl. kapuvári, csornai, téti, pannonhalmi, ıriszentpéteri (İrség), vasvári (Hegyhát), celldömölki, lentii, letenyei, zalaszentgróti és a nagykanizsai déli részének (Mura mente) kistérség) felzárkóztatása, így a munkahelyteremtés és a népességmegtartóképességük ösztönzése;

o A régió funkcionális városhiányos térségeiben a központi településeknek „városi rangra” és/vagy a térsége ellátására történı fejlesztésének támogatása (pl. Pacsa, İriszentpéter, Zalalövı, Zalakaros, Tét), a kb. 2500-

37


3000 lakos fölötti kistérségi központok térségszervezı, szolgáltató funkcióinak erısítése; o Kistérségek központi településeinek vonzó gazdasági környezetének megteremtése a munkahelyteremtés, vállalkozások indításának ösztönzése érdekében; o Elfogadható minıségő közszolgáltatások elérhetıségének szervezettségének biztosítása a kistérség egészében;

és

jó

o Az aprófalvak magas színvonalú lakó-, üdülıfunkcióinak biztosítása, jó környezeti állapotának megırzése, helyi kulturális értékek ápolása, a közösségi feladatok ellátásába való integrálása, illetve lehetıség szerint a helyi erıforrásokon alapuló foglalkoztatás bıvítése; o Kistérségek, így települések arculatát meghatározó sajátos kultúrák fenntartása, ápolása és a mindennapi életben való szerepük biztosítása; Bük számára a kisvárosi kistérségek nyújtotta fejlesztési irányok jelenleg érvényes prioritást élveznek, hiszen a városi rang megszerzése, valamint kistérségi központként való erısítése mindenképpen indokolt volna, megosztva Csepreggel.

3.1.2. NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁTFOGÓ PROGRAM 2007-13 Meghatározza 2007-13-as középtávú tervezési idıszakra a finanszírozási forrásokhoz (II. NFT) illeszkedve a regionális koncepció alapján a régió fejlesztési céljait és a támogatások szempontrendszerét. PRIORITÁSOK Prioritás Regionális szintő Középtávú cél

1 Gazdaságfejlesztés

2 Humán erıforrás fejlesztés

3 Közlekedés

4 Környezetvédelem

5 Energia

6 Településfejlesztés

7 Turizmus

Pannon Gazdasági Kezdeményezés a regionális gazdasági szerkezet megújításáért

A Nyugatdunántúli emberkincsért – a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása

Az öt országot összekötı NyugatDunántúli régió nemzetközi és belsı elérhetıségé nek javítása

Életterünk az élı és megújuló NyugatDunántúl – környezetgazdálkodás, a környezeti tudatosság erısítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

Hatékony és biztonságos energiaellátás és a megújuló energiaforrások széles körő alkalmazása

A településszerkezet megerısítése integrált településfejle sztési programok révén

A Pannon örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért

38


Ágazati program (központi)

K+F, innováció Vállalkozások fejlesztés Informatika

Regionális program

Mikrovállalkozások támogatása Klaszterek támogatása Kisvállalkozáso k innovatív alkalmazásaina k támogatása Környezetbarát energiaipar fejl., mezıgazd. szerkezet vált., energia erdı + célnövény termesztés

Foglalkoztathatósá g javítása Alkalmazkodókép esség javítása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erısítése az innovációs potenciál fejlesztésében Társadalmi részvétel és befogadás Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések Önkormányzati hatáskörbe tartozó humán közszolgáltatások fejlesztése Alapfokú nevelésoktatás egészségügy energetikai oktatás

nemzetközi elérhetıség térségi elérhetıség az áruszállításlogisztika közlekedés

Egészséges, tiszta települések A környezetbiztonság növelése Vizek kezelése Természeti értékek kezelése Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Környezetgazdálkodás

Energia felhasználási struktúra javítása, energiatakaréko sság növel. Megújuló energia-forrás hasznosítások növelése Energia-ellátási rendszerek biztonsági növelése, korszerősítése Hazai + nemzetközi kooperáció bıvítése, energiapiac nyitás kiterjesztése

Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyő utak, mellékvasútv onalak) városi és agglomeráci ós közösségi közlekedés bioüzemanya g elıállítás, bıvítés

Kistelepülések szennyvízkezelése

Megújuló energiahordozó termelés (célnövénytermesztés) kiterjesztése Megújuló energiaátalakító mővek kistérségi szintő preferálása Kistérség bekapcs. az energiapiacba Energetikusképzés

Nagyvárosok fejlesztése Térség központok fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településrész ek rehabilitációj a

Bük esetében elsıdleges prioritást élvez – adottságaiból kifolyólag és a településfejlesztési programjában megfogalmazottak szerint – a turisztikai jellegő fejlesztések, továbbá a humán infrastruktúra fejlesztését magába foglaló intézkedések nyújtotta lehetıségek beépítése a rövid- ill. középtávú települési szintő stratégiákba. Amennyiben Bük városi rangot nyer, számos olyan intézkedés lesz számára „elérhetı” a Nyugat-dunántúli régió programja által kiírandó pályázatok révén, melyek nagyközségként való elérhetısége nem lehetséges.

39

Gyógy- és termál turizmus Kulturális turizmus Tájegységi ökoturiz-mus Turisztikai menedzsment, marketing Turisztikai szolgáltatások


3.1.3. A NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM 2007-13 A NYDOP a 6 magyar konvergencia régió egyikeként elsısorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv 5. Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió 2007-2013-as idıszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. A ROP átfogó célja: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedı gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglakoztatás elısegítése érdekében. Prioritás/intézkedések 1. Regionális gazdaságfejlesztés 1.1. A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása 1.2. Komplex befektetés ösztönzés, a befektetıi környezet fejlesztése 1.3. A gazdaság fejlıdését szolgáló humánerıforrás-fejlesztés 2. Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása 2.1. Pannon-termál program kiszélesítése 2.2. Pannon Kulturális Út 2.3. Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése 2.4. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minıségi fejlesztése 2.5. Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése 3. Városfejlesztés 3.1. Városközpontok érték-ırzı megújítása 3.2. Integrált város rehabilitáció leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken 3.3. Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 4. Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra 4.1. Kistelepülési környezetvédelmi beruházások 4.2. Felszíni vizek minıségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése 4.3. Környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése 4.4. Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 5.1. Egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.2. Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.3. Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.4. A regionális információs társadalom kiteljesítése 5.5. Közszolgáltatási és civil együttmőködési hálózat kialakítása

40


3.1.4. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ REGIONÁLIS TERMÁLTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK ÉS BERUHÁZÁSÁNAK PROGRAMJA 2007-2013 A „Nyugat-Dunántúli Régió regionális termálturizmus fejlesztésének és beruházásának programja 2007-2013” címő dokumentum két korábban készült anyagot is elemez. Ezek az alábbiak: • „Nyugat-Dunántúl Termálvízkincsének Komplex Turisztikai Hasznosítási Programja”, melyet a Regionális Ügynökség készített; • „Nyugat-Dunántúli Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja”, mely a Gazdasági Minisztérium megrendelése alapján készült. Az egészségturizmusra fordított összes fejlesztés összegének 36.6% a régióban valósult meg, ugyanakkor a projektek számában egy darabbal Észak-Alföld megelızi a 24,8%-os részesedéső Nyugat-Dunántúlt. A támogatásból való részesedés arányszáma (34,1%) alatta marad az összes fejlesztésben elfoglalt helyének. Ez jelzi, hogy a befektetési hajlandóságot jobban sikerült mozgósítani ebben a térségben. A régióban 2000 és 2004 közötti idıszakban közel 30 milliárd forint értékő, fejlesztés történt. A befektetések nagyobbik része a fürdık fejlesztését szolgálta, kisebbik pedig a szállodai kapacitás növelését, a szállodák egészségturisztikai kínálatának növelését. A rendelkezésre álló anyagok alapján a tanulmány a Nyugat-Dunántúli Régió jövıképét továbbra is az „Erıt adó régió” szlogenben látja aktuálisnak. Ehhez kapcsolódóan az alábbi célokat látják megvalósítandónak a továbbiakban: • Nemzetközi jelentıségő fürdık egyedi kínálati elemeinek kialakítása, erısítése, versenyképességük növelése; • A térség abszolút értékét jelentı Hévíz-gyógytó és környékének teljes rekonstrukciója; • Gyógyturizmus klinikai (kórházi) hátterének fejlesztése; • Nagy gyógyfürdık, mint kutatóközpontok kiépítése; • Regionális jelentıségő fürdık, amelyek kimaradtak a fejlesztésekbıl pótolják az elmaradást; • Kis települések kisfürdıi olyan fejlesztésen mennek keresztül, amely eredményeként a falusi turizmus „támogató mozzanatává” válnak; • A víznek, mint a termál- és gyógyturizmus alapjának kutatása, innováció támogatása. Ennek következtében új, a turizmus szempontjából piacra vihetıtermékek létrehozása, amely egyrészt hasznot hoz a vendég számára, másrészt a régió specializálódását tovább növeli.; • A települések is egyértelmően pozícionálják magukat; • Minden fürdı rendelkezik fedett medencével. Ez egyben hozzájárul a helyi lakosság szabadidejének eltöltési lehetıségének bıvüléséhez.; • Ez a régió, amely a különbözı fizetési képességő-hajlandóságú turisták keresletét, igényeit a térség egy-egy pontján, képes kielégíteni; • A fürdıszolgáltatások a szabadidı eltöltésre a legkülönbözıbb élményt nyújtják;

41


• • • • • • • • • • • •

Fürdık köré kialakultak azok a szolgáltatási rendszerek, amelyek biztosítják a nyereséges mőködést; A Pannon Termál Klaszter a gyógyturisztikai kínálati elemek mindegyikét prezentálják; átfogja és vállalkozásjellegő mőködése az egyes fürdık piaci helyzetét erısíti és segíti az üzemi ráfordításaik optimalizálását; A régióra jellemzı a gyógyturizmust kiegészítı kínálati elemek bısége. Különösen az aktív turizmust szolgáló és a kulturális hagyományokra alapozott kínálati elemek.; A régió olyan szabadidı-eltöltési lehetıségeket biztosít, amely támogatja a termálturisztikai kínálat erejét és sokszínőségét; A fürdık egy komplex térségi turisztikai kínálat részei, ahol az egyes kínálati elemek kölcsönösen kiegészítik, erısítik egymást; Szakképzés kielégíti a munkaerı szükségletet; Társadalmi és környezeti harmónia; Térségi szemlélet megléte, és folyamatos erısítése; Egységes térségi arculat, imázs megléte; Törekvés az üdülıhely hangulat megteremtésére és fenntartására.

A hosszú lista szinte mindegyik eleme tökéletesen illeszthetı Bükre, amely így önmaga is erıt adhat nem csak a vendégeinek, hanem a régiónak is.

3.1.5. NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI, 2004 A tanulmány egy optimista irányultságú stratégia, mely szerint a 2000-ben készült turizmusstratégia helyes célkitőzései nagyban segítették azokat a folyamatokat, amelyek a régiós fejlesztésben lezajlottak és ezeket folytatni szükséges. A térségspecifikus trendekre és a fent említett stratégiában megfogalmazottakra alapozva az alábbi intézkedéseket javasolják foganatosítani: Termál- és gyógyturizmus területén a térségben új kínálati elemek jelentek meg, nagyszabású projektek valósultak meg, megalakult és mőködik a Pannon Termál Klaszter. E területen változatlanul kiemelt feladatként kell kezelni a már meglévı fürdık megfelelı szintre hozását, a kihasználatlan gyógyászati lehetıségek és kapacitások hasznosítási fokának javítását. A wellness-típusú fejlesztéseknél elsı lépcsıben a nagyobb településekre és a turisztikai célpontokra célszerő koncentrálni. A térség ilyen típusú kínálatát permanensen meg kell jeleníteni kiadványokban és szakrendezvényeken. Az aktív turizmuson belül: Ha lassan is, de bıvült a kerékpárút-hálózat, miközben az összefüggı hálózatok változatlanul hiányoznak. A kerékpározást kiszolgáló infrastruktúra és háttérszolgáltatási kör változatlanul szegényes, ide értve az információs táblarendszert is.

42


Ebbıl kifolyólag a kerékpáros turizmus területén elsısorban az autós forgalomtól elválasztott, lehetıleg önálló vonalvezetéső fejlesztési elképzelések ösztönzése és támogatása a feladat, ill. az összefüggı kerékpárúthálózat kiépülésének segítése az önkormányzaton keresztül. A kapcsolódó szolgáltatási háttér esetében pedig közvetlen, vállalkozókra szabott pályázati rendszer mőködtetése lenne célszerő. A víziturizmus területén kizárólag az osztrák mércével is versenyképes fejlesztéseket indokolt felkarolni a Fertı-tó körüli településeken és közvetlenül a parton. Támogatni kell a tóhoz kötıdı, ill. ahhoz közeli falvak kulturális, mővészeti és sportrendezvényeit a szezon széthúzása érdekében. A vadvízi evezést segítendı támogatni érdemes a kijelölt sátorozó helyek kialakítását és azok üzemeltetését. A lovasturizmus területén ugyan nıtt a lovas bázisok száma, de ennek ütemével nem tartott lépést a szakképzettségi szint és a szolgáltatási háttér. Ezért javasolt megkövetelni minden támogatási pályázatnál és kiadványba kerülésnél a Magyar Lovasszövetség által alkalmazott patkós minısítési rendszerhez csatlakozást és az ott megfelelı eredmény felmutatását. A horgász- és vadászturizmus területén célszerő kialakítani kooperációt az erdészetekkel, a nemzeti parkok igazgatóságaival és a vadásztársaságokkal. A kulturális- és örökségturizmus területén a helyzet nem javult, a rendezvényszervezés változatlanul esetleges, az utazásszervezési és a turizmusmarketing szempontjából jelentıs fáziskésésben van, továbbá sok meglévı objektum kihasználatlan. Ezért további szervezımunka és támogatás szükséges minden részterületen, így a fentebb említetteken kívül a tematikus utak kialakítása esetében is. A falusi turizmusban a fejlıdés nem kézzelfogható, kevés a támogatás, alacsony a tájékozottsági szint a lehetıségekrıl és a kilátásokról. Alacsony a regisztrált és a minısített házak aránya. Szükséges a falusi vendéglátók képzésének, továbbképzésének támogatása. A regionális marketingstratégia terén a régiótudat, a régiós gondolkodás ma még nem jellemzı. Ehhez illeszkedve a térség turisztikai kínálatának összehangolása, együttes megjelenítése, a közös termékfejlesztés additív elemként történı bekapcsolódása a régiótudatot pozitívan formáló tényezıvé válhat, különösképpen a belföldi turizmus és a régió térségei, települései között ma még inkább nyomokban fellelhetı turisztikai aktivitás erısítésével. A kistérségek marketingmunkájának támogatása terén a tervezésen túl indokolt a kistérségek termékfejlesztési törekvéseinek patronálásában, piaci bevezetésükben és jelenlétük fenntartásának biztosításában közremőködni. Forrásokat célszerő biztosítani a tıkeszegény civil szervezetek turisztikai szakvásárokon, rendezvényeken történı megjelenésének biztosításához. A települések marketing munkájának támogatása terén megoldásra vár a megyei és a települési Tourinform-irodák nyitásában, illetve üzemeltetésükben tapasztalható egyenetlenség kiküszöbölése, a szakmai színvonal és a térségi szemlélet erısítése. A tervezésen túl szükséges a közremőködés a kistelepülések termékfejlesztési törekvéseinek patronálásában, piaci bevezetésükben és jelenlétük fenntartásának biztosításában. A szakmai képzések terén a nagyobb turisztikai és vendéglátó vállalkozásokat leszámítva gond a szakképzettség és a gyenge nyelvismeret. A poszt-szekunder jellegő idegenforgalmi

43


szakmenedzser, falusi turizmus menedzser és más kapcsolódó OKJ-s képzések felkarolásával a helyzetkép javítható. A településmenedzsmenthez kapcsolódó képzések fontossága továbbra is hangsúlyozandó. Az önkormányzati képviselık, önkormányzatoknál dolgozók, kistérségi menedzserként foglalkoztatottak turisztikai képzésének, továbbképzésének szorgalmazása nem OKJ-s jelleggel, az érintett önkormányzatokkal és közigazgatási hivatalokkal kooperálva célszerő megoldani.

3.2. BÜK NAGYKÖZSÉG VAS MEGYE FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAIBAN Vas megye területfejlesztésének alapdokumentuma1 a 2001-ben elkészített, Vas megye területfejlesztési programja címő tanulmány, amely fıbb céljaiban és prioritásaiban koherens a Nyugat-dunántúli régió stratégiai programjához. A fejlesztési stratégiának mottója a "Vas megye: a nyitott kapu". Ennek szellemében Vas megye kívánatos jövıképének alapját abban látja, hogy a megye a pannon térség szívében fekszik, amely két növekedési térség − Bécs-Pozsony- Budapest tengely, valamint az észak-olaszstájer−között található, tehát jó földrajzi helyzetben. A megyének bele kell illeszkednie a Nyugat-dunántúli régióba úgy, hogy közben megırizze sajátosságait, erısítse helyzetét a régión belül, illetve nemzetközi értelemben is versenyképessé váljon. A bérmunkát egy fejlettebb iparnak kell felváltania, illetve bıvülnie a pénzügy- üzleti- gazdasági szolgáltatások körének. A folyamat eredményeként Szombathely regionális funkciói megerısödnek, melyek révén a város a nagytérség vezetı szellemi központjává válik. Mindezek mellett növekedni fog a megyében élık életszínvonala, életminısége, mind demográfiailag, mind gazdasági értelemben megújulnak. Fenntartható módon használják fel a természeti erıforrásaikat, így a táj vonzó lehet nem csak a helybelieknek, hanem a turisták számára is. A felvázolt jövıkép érdekében hat stratégiai célt fogalmaz meg: 1. A versenyképesség növelése, a belsı erıforrások optimális hasznosításával és a nemzetközi együttmőködési lehetıségek maximális kihasználásával. 2. Felkészülés az európai integrációra, ráfőzıdés a stájer-olasz növekedési övezetre. 3. Integrálódás a régióba, a kapcsolatok erısítése a Nyugat-Pannónia Eurégión belül úgy, hogy a megyei érdekek érvényesüljenek. 4. Az életminıség javítása, az EU életszínvonalhoz közelítése. 5. A megyén belüli elmaradott térségek felzárkóztatása. 6. Környezetmegóvás, környezetvédelem és fenntarthatóság.

1

A Partnerség 2007-2013” konzorcium az összehangolt stratégiai tervezés érdekében 2006-ban Vas megyére is elkészítette az új – aktualizált – megyei fejlesztési dokumentumokat. Várhatóan 2007. január hónap folyamán a megrendelı megye elfogadja és a vonatkozó jogszabály alapján egyeztetésre bocsátja a területfejlesztési dokumentumot.

44


A fél tucat stratégiai cél elérését a négy kiemelt prioritás segíti, amelyek egyúttal a konkrét intézkedéseket is tartalmazzák: 1. Humán erıforrások fejlesztése 1.1. Intézkedés: Felsıoktatás, kutatás-fejlesztés 1.2. Intézkedés: Munkaerıpiac fejlesztése 1.3. Intézkedés: Alap- és középfokú oktatás fejlesztése 2. A gazdaság versenyképességének erısítése 2.1. Intézkedés: Vállalkozásfejlesztés 2.2. Intézkedés: Innováció orientált gazdaságfejlesztés 2.3. Intézkedés: Turizmusfejlesztés 3. Megyeépítés: külsı kapcsolatok, belsı kohézió erısítése 3.1. Intézkedés: Elérhetıség javítása 3.2. Intézkedés: Agrár- és vidékfejlesztés, belsı kohézió erısítése 3.3. Intézkedés: Külsı kapcsolatrendszer erısítése 4. Az életminıség javítása 4.1. Intézkedés: Természet- és környezetvédelem 4.2. Intézkedés: Egészségügyi és szociális csomag 4.3. Intézkedés: Kulturális értékek erısítése és ırzése Büköt mind a négy prioritás egy-egy pontja is közvetlenül érinti, és néhány meg is valósult belılük. Az elsı prioritásrendszerbıl Bükre az 1.3. vonatkoztatható, amely fontosnak tartja, hogy a megyébe települt multinacionális vállalatok, valamint az egyre szélesebb kis- és közepes vállalkozások igényeihez alkalmazkodva magasabb hozzáadott értéket elıállítani képes, szakképzett munkaerı szükséges. Bükön ez a cél lényegében megvalósult, hiszen a helyi munkaerı kereslethez adekvát középfokú képzés, a vendéglátó szakiskola is megtalálható. Ezen kívül a büki Mővelıdési Központ a kistérség felnıtt képzésének centrumává vált, ahol a HEFOP keretében különbözı célcsoportok vehetnek részt nyelvi, számítógépes és egyéb oktatásokon. A gazdaság versenyképessége prioritás rendszerbıl Büköt kétségkívül a turizmus érinti leginkább. A dokumentum az idegenforgalmi kínálatot és így fejlesztési lehetıségeket több részre bontja. A megye legerısebb turisztikai ágának az egészségturizmust tartja, és ebben az egész megye „zászlóshajójának” Büköt, mint az egyetlen igazán erıs nemzetközi vonzással rendelkezı gyógyfürdıt nevezi, amelyet kiemelten kell fejleszteni. Ez meg is történt 2001 és 2004 között a Széchenyi Terv keretében több mint 2 milliárd forintos beruházás által. Fontosnak tartja továbbá a vidéki turizmus fejlesztését is, amelynek komoly tradíciói elısegítik a komplex turisztikai kínálati paletta kialakítását. Ennek egyes ágai: a falusi, a vízi- és természetjáró, valamint lovas és kerékpáros turizmus. Szorgalmazza egy Répceprojekt kidolgozását, amely azóta szintén elkezdıdött, hiszen a Régiófókusz Kht. többször

45


szervezett közös kirándulásokat, programokat a folyó magyar és osztrák oldalán élık részvételével. Immár hagyományosnak mondható a Csepregben minden évben megrendezésre kerülı Répce Gasztrofesztivál, amely a Répce-menti identitás tudatot hivatott kialakítani, megerısíteni. Új kerékpárútvonalak kialakítására is ötletet ad, ezekbıl éppen a Bük-Zsira-Locsmánd valósult meg. A megyeépítés fejezetben a külsı és belsı kohézió megerısítésére fókuszál. Szorgalmazza a testvérvárosi hálózat kiépítését, az ebben rejlı lehetısége kiaknázását. Ez Bük esetében is megindult: 2001-ben Illingennel (Németország, 2002-ben pedig Törökbálinttal kötött testvérvárosi szerzıdést). A külsı kapcsolatrendszer megerısítését hivatott közlekedés fejezetben nem említi az M9-es gyorsforgalmi utat, pedig az nem csak egy-egy kistérség (pl. a csepregi) fejlıdését állítaná új pályára, hanem az egész megyéjét is. A belsı összetartást az összehangolt agrár- és vidékfejlesztés, a településhálózat komplex fejlesztése, illetve ez utóbbival összefüggésben a kistérségi intézményhálózat együttmőködése erısítheti. Harmonikus kapcsolat szükséges városok és környékük között, amelynek során a központi helyek egy ápolt, megújult rurális térbe ágyazódnának be úgy, hogy közben egyre magasabb, urbánus szolgáltatási színvonalat biztosítanak vonzáskörzetüknek. Ennek érdekében az aprófalvas Vas megye városhiányos térségeiben ösztönözni kell a várossá nyilvánításokat. A tanulmány Répcelakot, İtiszentpétert és Jánosházát tekinti potenciálisan új városnak, amibıl az elıbbi kettı az is lett. Érdekes módon Bük nem szerepelt a javasoltak között, pedig a nagyközség turisztikai és gazdasági kisugárzása bizonyosan javítja a térségben lakók életminıségét.

3.3. BÜK NAGYKÖZSÉG A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN A Felsı-Répcementi kistérség komplex területfejlesztési koncepciója és programja a kistérség jövıképét 2015-re a következıképpen fogalmazta meg: „A kistérség a domináns minıségi gyógy- és termálturizmus mellett sokszínő idegenforgalmi kínálattal, a turizmus ágazathoz sok szálon kötıdı, szerkezetileg átalakult agrárgazdasággal és közepes ipari potenciállal rendelkezı térség, mely egyaránt vonzó a tiszta környezetet és sokoldalú szolgáltatásokat keresı vendégek és a magas szintő infrastruktúrát és a kultúrával átitatott, társadalmi konfliktusoktól mentes települési légkört élvezı, s térséghez kötıdı életstratégiáikban joggal bízó helybéliek számára.” A jövıkép hangsúlyos elemei: A minıségi gyógy- és termálturizmus dominanciája: a jelenlegi fı erısség, a gyógy- és termálturizmus tovább fejlıdése, erısödı nemzetközi versenyképessége; Az idegenforgalmi kínálat sokszínősége: az újabb és újabb turisztikai termékek, melyek valóban kistérségivé teszik a helyi turizmust és új szegmenseknek is feltárják a vidéket; A turizmus ágazathoz sok szálon kötıdı, szerkezetileg átalakult agrárgazdaság: piacképes, nagy hányadban magas hozzáadott értékő agrártermékek, melyek részben a turizmus révén találnak piacot;

46


Közepes ipari potenciál: a foglalkoztatás szempontjából fontos ágazat bıvülése, de csak a környezet és a turizmus szempontjainak is megfelelı formában és mértékben; A tiszta környezet és sokoldalú szolgáltatások vonzereje a turisták irányába: egy, a XXI. századi keresleti trendeknek megfelelı és fenntartható turizmusfejlesztési modell; A magas szintő infrastruktúra és a kultúrával átitatott, társadalmi konfliktusoktól mentes települési légkör vonzereje a lakosság és (potenciális) lakók irányába: egy, nemcsak anyagi értelemben magas életszínvonalat kínáló lakókörnyezet; A térséghez kötıdı perspektivikus életstratégiák: a lakosság stabil és nem távoli centrumoktól függı megélhetési bázisa, és annak fenntarthatóságába reálisan vetett bizalom. A jövıkép eléréséhez szükséges stratégiai fejlesztési célok: Az életminıség emelése, mely területen a jövedelmi szint mellett a társadalmi jólét egyéb aspektusai (életkörülmények, biztonságos, tiszta és jó minıségő lakókörnyezet, kulturális feltételek, szabadidı, egészség stb.) is hangsúlyosak. Ezen életminıség fenntarthatósága, aminek környezeti, gazdasági és társadalmi vetületei egyaránt fontosak. Társadalmi béke és kohézió, ami egyfelıl – úgy a belsı társadalmi konfliktusok mérsékeltsége, mint az erıs interperszonális kapcsolati hálók és együttmőködési készség tekintetében – alapfeltétele a kiegyensúlyozott fejlıdésnek, másfelıl az életminıséghez önmagában is hozzájáruló körülmény. Gazdasági versenyképesség: egy olyan helyi gazdaság kívánatos, melynek teljesítıképessége, versenyképessége folyamatosan javul. E tekintetben a kistérségben konkrétan megfogalmazható cél egy minıségi turizmuson és az ehhez kapcsolódó üzletigazdasági szolgáltatásokon, valamint a helyi adottságokra épülı, fejlett agrárgazdaságon alapuló gazdasági potenciál kialakítása, erısítése. Humán erıforrások minısége, ami a gazdaság versenyképességének, ezáltal a tartós növekedésnek is meghatározó tényezıje. Az emelkedı képzettségi szint, a javuló demográfiai jellemzık, vagy a kedvezıbbé váló morbiditási mutatók e cél megvalósulása irányába mutatnak. Infrastrukturális fejlıdés: A vállalkozások telephelyi feltételeit és a lakosság életkörülményeit jelentısen befolyásoló infrastrukturális viszonyok terén komoly elırelépés szükséges a következı néhány évben. Ide sorolható feladatot jelent a közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellett az infokommunikációs hálózatok kiépülése, a teljes csatornázás, a szennyvíztisztítás, az átgondolt hulladék-elhelyezés és –hasznosítás is. Erıs identitás, erıs kapcsolatrendszerek: A lakosság kistérségi kötıdése, identitása és kohéziója stabil alapot nyújthat a fejlıdéshez; ez erıs interperszonális kapcsolati hálókban és együttmőködési készségben, erıs kapcsolatrendszerekben, a kistérség települései közti fejlettségi különbségek csökkentésében, kiegyensúlyozottabb fejlıdésben, hatékonyan mőködı, szoros, kooperatív kistérségi együttmőködési formákban valamint a szomszéd kistérségekkel és más külsı szereplıkkel kialakított partneri kapcsolatokban nyilvánulhat meg.

47


A kistérségi területfejlesztési koncepció stratégiai prioritásai: Idegenforgalom fejlesztése Agrár- és vidékfejlesztés Infrastruktúra fejlesztés, környezet-minıség javítása Humánerıforrás fejlesztés Belsı és külsı kapcsolatok erısítése A stratégiai prioritások nem egyforma súlyúak a Csepregi kistérségben, az idegenforgalom fejlesztése determináns, amely nélkül tulajdonképpen a másik négyet nem lehet, vagy nem így lehet értelmezni. A két fı fejlesztési feladat a büki gyógyfürdı nemzetközi versenyképességének megırzése és erısítése, illetve a helyi turizmus kiterjesztése a kistérség egészére alternatív termékek kialakításával, kapcsolódási pontokkal. A dokumentum egy erıs kölcsönös függıségi (kodependens) viszonyt lát Bük és a környéke között, ahol a nagyközség már több mint egy ágazat, a turizmus nemzetközi szintő zászlóshajója, hanem egy közigazgatási egység, kistérség egyértelmő térszervezı centruma, jövıre vonatkozó terveinek katalizátora.

3.4. BÜK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Büknek a 2006. november 27-én a helyi képviselıtestület által a 267/2006.(XI.27.) határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciója a Nemzeti Fejlesztési Terv idıintervallumával összhangban a 2007-2013 év közötti idıszakra fogalmaz meg konkrét célokat, de egyes prioritásainak végrehajtása azon is túlnyúlik. A dokumentumban a különbözı hatósugarú fejlesztési stratégiák, területfejlesztési tervek áttekintése során, az azokban megfogalmazott célokból következıen olyan jövıkép rajzolódott ki, mely Bük települést mint egy egészségturisztikai „zarándokhelyet”, komplex nemzetközi gyógyhelyet láttatja, és ugyanakkor a fiatalok és középkorúak számára is alternatívát kínál a szabadidı sportos, egészséges, és kultúrált eltöltésére. A kitőzött cél elérése érdekében az alábbi három prioritást, illetve az azokhoz kapcsolódó operatív intézkedéseket tartja kívánatosnak: A. Turizmusfejlesztés: A.1. Fürdıhelyfejlesztés. A.2. Szálláshely-fejlesztés. A.3. Az üdülıhelyi imázs erısítése, gyógyhelyi üdülıcentrum kialakítása. A.4. A szabadidı aktív eltöltésének lehetıségei. A.5. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévı adottságok jobb kihasználása. B. Infrastruktúra- és településfejlesztés: B.1. Élhetı, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása. B.2. Vonalas infrastruktúra fejlesztése.

48


B.3. Közmőfejlesztés. C. Szervezet- és intézményfejlesztés: C.1. Önkormányzati szolgáltatások, a településmarketing és a kistérségi együttmőködés fejlesztése. C.2. Turisztikai desztinációs modell kialakítása. C.3. Civil szervezetek. A prioritásokat a következı konkrét tartalmakkal tölti meg a dokumentum: A. Turizmusfejlesztés: A.1. Fürdıhelyfejlesztés A Gyógyfürdı fejlesztése magában foglalja a teljes turisztikai kínálati paletta bıvítését és minıségi fejlesztését. Bıvül a gyógyászat, Fizioterépiás Központ, a rekreációs park, wellness- élményfürdı rész, a fedett fürdı rész új medencéket és pihenıtereket kap, illetve szaunavilággal gazdagodik. A strandi területeken is bıvülnek a medencék, megújulnak a nyári öltözık. A fürdı egész területén parkrendezési munkálatok, térburkolatok, ülıbútorok, jelzırendszerek egységesítése, illetve a hévízelvezetı árok lefedése szolgálja a fürdızık kényelmét. A fürdı négycsillagos gyógyszálloda építését tőzi ki célul, amelynek keretében magas színvonalon alakítja ki azokat a mozgásszervrendszeri és izületi bántalmak gyógyítására alkalmas és szükséges kezelıhelyiségeket és technológiát is, amelyet a vendégek a fürdı helyett a szállodában vesznek igénybe, így a szálloda vendégeinek nem kell a fürdı alacsonyabb fizetıképességő, ezáltal alacsonyabb árú és színvonalú szolgáltatásokat igénylı látogatóival keveredniük. A.2. Szálláshely-fejlesztés a) Gyógyszálló létesítése Ebben a tekintetben a Büki Gyógyfürdı Fejlesztési Koncepciójában is szereplı, négycsillagos gyógyszálló létesítése javasolt, amelynek keretében magas színvonalon kerül kialakításra a mozgásszervi és izületi bántalmak gyógyítására alkalmas és szükséges kezelıhelyiségek és technológiák. Az ide érkezı vendégek a fürdı helyett a szállodában tudják igénybe venni a gyógyászati kezeléseket, így a szálloda vendégeinek nem kell a fürdı alacsonyabb fizetıképességő, ezáltal alacsonyabb árú és színvonalú szolgáltatásokat igénylı látogatóival keveredniük. Gyógyszálló megvalósításának helye a Gyógyfürdı területén javasolt. b) Sportszálloda kialakítása A sportélet jelen van Bük esetében. Ennek megfelelıen gondoskodni kell a kapcsolódó szálláshely ellátásról is. Ebben a tekintetben javasolt egy sport hotel kialakítása, 50-60 szobás kapacitással, amely alkalmas edzıtáborok, sportesemények célcsoportjainak a fogadására, és egyúttal megfelelı edzésterv lebonyolítására is. A Sportszálloda megvalósításának helye a sportcentrum közelében, a sportpályák közvetlen környezetében, vagy alternatívaként az Európa út mentén megvalósítani javasolt szállodasorban, annak is a település felıli végén (ahol az aktív idıtöltés is jelen van) képzelhetı el.

49


c) További szálláshelyek kialakítása A település hosszú távú fejlesztési irányvonala a további turisztikai bıvítéseket generálja. Ennek megfelelıen, a már kialakításra került Európa út jelenti azt a tengelyt, amelynek feladata térben összekötni a települést és a fürdı területét, ugyanakkor a már elindult tendencia szerint, az Európa út turisztikai szolgáltatásokkal történı feltöltése zajlik. Mindezeknek megfelelıen javasolt az Európa út fürdı felé vezetı bal oldalán, a már meglévı szálloda mellett további szállodák számára helyet biztosítani, és a jövıben történı szálláshelybıvítések ilyen formában történı koordinálását (településrendezési terv) ellátni települési szinten. További szálláshelyek kialakítása középtávon az Európa-út mindkét oldalán javasolt. A.3.

Az üdülıhelyi imázs erısítése, gyógyhelyi üdülıcentrum kialakítása

a) Gyógyhelyi centrum Bükfürdın, valamint a szállodák és a Gyógyfürdı környékén javasolt a gyógyhelyi centrum kialakítása. Ennek megfelelıen javasolt a megfelelı térrendezés, parkosítás, sétányok, vendéglátóipari egységek kialakítása, kávézók, cukrászdák létrehozása. Ezen helyszínek különbözı programoknak, szabadidı eltöltésének is teret adnak s jövıben. b) Gyógyhelyi közpark A gyógyhelyi közpark kialakítása elengedhetetlen feltétele a nemzetközi gyógyhelyi központtá való fejlıdésnek. Ebben elhelyezésre kerülnek többek között padok, pihenıhelyek, zenepavilon, kiszolgáló vendéglátóipari egységek (pl. fagylaltozó, stb.) és összességében a Bükre érkezı gyógyvendégek számára egy csendes pihenıhely kerül kialakításra. Ebben a tekintetben ideális helyszínt jelent a gyógyhelyi közpark kialakításához a Gyógyfürdı közvetlen környezete, amely szoros összefüggésben kerül kialakításra a gyógyhelyi üdülıcentrummal. c) Sétautak kialakítása A gyógyhelyi centrumot és a települést térben az Európa út köti össze. A fejlesztési javaslatoknak megfelelıen, az Európa út célja funkcióban is az összekötı szerep a két településrész között. Ennek elengedhetetlen feltétele a sétaútvonalak kialakítása, a meglévık fejlesztése. A sétaút szerepe a gyógycentrum és a település között. Az Európa út mentén javasolt szálláshelyfejlesztések, valamint a vendéglátó, kereskedelmi, kulturális, szórakoztató típusú szolgáltatások megjelenése szintén ezt a célt szolgálják. A sétaút ezáltal kellemes idıtöltést is biztosít padokkal, pihenıhelyekkel, adott esetben pihenı pergolákkal, esti hangulatos világítással, szorosan kapcsolódva a sétaút mentén kialakított üzletekkel, vendéglátóipari egységekkel, tovább színesítve a kínálatot. A sétautak kialakítása a javasolt szállodasor (amelynek megvalósítása már folyamatban van, 1.2. intézkedés) elıtt futna, párhuzamosan az Európa út fürdı felé vezetı jobb oldalán futó kerékpárúttal. Az Európa út ennek megfelelıen célforgalom bevezetésével forgalomcsillapítást élvezne. Mindkét komponens megvalósításának feltétele a Gyógyfürdı elıtti terület, valamint ezzel összefüggésben az Európa út területrendezése. Ez magában foglalja a terület infrastrukturális fejlesztését (utak, szennyvízhálózat), illetve lehetıséget teremt az alternatív energiahasznosítás (geotermikus energia) térnyerésének is.

50


A.4.

A szabadidı aktív eltöltésének lehetıségei.

a) Sporttevékenységek bıvítése A nagyközség jelenlegi sportcsarnoka és annak környezetében lévı sportpályák megfelelı alapot nyújtanak a további fejlesztések számára. A fedett sportközpontnak alkalmas kell lennie kosár-, kézi-, röp-, tollas-, stb. labdajátékok pályaigényét kiszolgálni, olyan formában, hogy akár nemzetközi versenyek, sportrendezvények fogadására is alkalmas legyen. A település közvetlen környezetében lévı golf-pálya a minıségi célcsoport számára jelent kikapcsolódási lehetıséget, és a magasabb költéső vendégek számára teszik még vonzóbbá Büköt. A térségben jelen lévı horgásztavak szintén a horgászturizmust hivatottak szolgálni, elsısorban a térség lakói számára jelentenek kikapcsolódási lehetıséget. A kerékpárutak jelenléte (az Európa út mentén futó kiemelkedı jelentıségő a település kétpólusú jellegzetessége miatt) és azok bıvítése (Répce gátkoronáján, egészen a Bük- Bı- Góri víztározóig) további aktív turisztikai szegmenst jelentenek. b) Bük- Bı- Gór jóléti víztározó A Bük- Bı- Gór árvízi víztározó jóléti tározóvá alakítása jelentıs turisztikai potenciált rejthet magában. Az egészségturisztikai dominancia a település életében ezáltal kiegészülhet egy mozgalmas, aktív, vízi- és ökoturisztikai, szabadidıs, szórakoztató és nem utolsó sorban családi programok számára is kielégítı turisztikai szolgáltatással. A tározó vizén elkülönített vízfelület egyúttal a vízi sportok és a horgászat számára is teret biztosít. Középtávon, ezen fejlesztés megvalósulásával a szolgáltatás csomag bıvítése is javasolt, így a területen lovasturizmus, rendezvények számára szabadtér, szórakoztató centrum, játszótér, kalandpark kialakítása képzelhetı el, megfelelı tereprendezéssel párosulva. A település vezetése számára csak abban az esetben jelenthet turisztikai szolgáltatást a fent említett víztározó, amennyiben szükséges engedélyezések megvalósulnak. Éppen ezért javasolt kistérségi összefogással, hasonló lehetıségek kihasználása (pl. Csepregi víztározó), és ilyen formában az egymást kiegészítı, kistérségi szolgáltatáscsomagok hatékony összeállítása. A.5.

Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévı adottságok jobb kihasználása.

a) Az intézményi-, sport-, kulturális központ kialakítása A település kétpólusú fejlıdése miatt két településközpont létesítése javasolt. Ennek megfelelıen a település központjának fejlesztése is komplex értelemben kezelendı, azaz a szolgáltatások jelenléte ebben az esetben is releváns. Az ide érkezı vendégek egyrészt a fürdı környezetében a nyugalmas, csendes, elsısorban a gyógyvendégek kielégítésére alkalmas környezetet találják meg, ugyanakkor a nagyközség központjába érkezık, valamint a Bükön élık számára egy attraktív elemként jelenhet meg egy intézményi-, sport-, kulturális központ kialakítása az Eötvös-Baross utca mentén, a következı elemekkel: • Intézményi központ (jelen lévı rendırség, posta, orvosi rendelı, valamint javasolt a Polgármesteri Hivatal ezen területre történı áthelyezése, nagyobb kapacitással

51


• • •

történı ellátása, nagyobb tárgyalóterem kialakítása az Eötvös utca bal oldalán, a jelenlegi szabad területen); Sportközpont (a jelenlegi sportcsarnok minél intenzívebb kihasználása, valamint a sportpályák további hasznosítása, amelyek jelenleg is fedett lelátóval rendelkeznek, és nem utolsó sorban a Répce gátkoronájára javasolt kerékpárút kiépítése); Kulturális központ (a Mővelıdési Házban különbözı kulturális, szabadidıs tevékenységek, rendezvények, koncertek, hangversenyek, elıadások szervezése); Szabadidıs központ (központi park kialakítása a Baross utcaés a sportpályák által határolt területen dísznövényekkel, padokkal, vendéglátóipari egységekkel, esti világítással. Sétálóút kialakítása javasolt az Eötvös utcán, valamint a Répce gátkoronáján díszburkolatokkal, padokkal, pihenıhelyekkel, esti világítással, párhuzamosan és elválasztva a szintén a gátkoronán javasolt kerékpárúttal. A horgásztó bekapcsolása javasolt a térrendezésbe, amely körül szintén futhat sétálóút, további pihenıhelyekkel, padokkal, hasonlóan a korábban javasolt sétautak funkciókkal valót ellátásához.);

b) Fedett üzletközpont A jelenlegi Forrás-üzletközpont jelenti az Európa-út, mint összekötı kapocs végét a település irányába a fürdı felıl. Az Európa-út menti fejlesztések egyik alapkoncepciója az, hogy az útszakasz összeköttetést, ugyanakkor átmenetet teremtsen a fürdı (ezáltal a gyógyturisztikai szegmens kiszolgálása) és a település (lakóterület, valamint aktív, pezsgı turisztikai hangulatot teremtı milliı) között. A gyógycentrumtól elindulva az Európa-út sétáló és/vagy kerékpárútján, érintve a különbözı szolgáltatásokat ezen szakasz mentén (szálláshelyek, vendéglátóipari egységek, kávézók, cukrászdák, szórakozó helyek, üzletek), eljutunk az Európa-út végéig, ahol a fedett üzletközpont egyesíti a kínálatot, rossz idı esetén is kellemes idıtöltést biztosít, és nem utolsó sorban a lakosság számára is bevásárlási és kellemes idıtöltési lehetıséget jelent. Így a helyi lakosokon túl a vendégek kényelmét és szórakozását is szolgálná egy fedett bevásárló centrum létesítése üzletekkel, éttermekkel, kávézókkal, akár mozival és más szórakozási lehetıségekkel. c) Vendéglátóipari egységek, kiszolgáló üzletláncok A tervezett fejlesztések kiépítésével párhuzamosan elengedhetetlen a vendéglátóipari egységek, üzletek minıségi és mennyiségi jelenléte. B. Infrastruktúra- és településfejlesztés: B.1. Élhetı, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása. a) Egészségügyi-, intézményi-, sport-, kulturális településközpont Bük közigazgatási központjában (1.5. intézkedéshez kapcsolódóa) javasolt a településközpont kialakítása. Ennek megfelelıen a település központjának fejlesztése is komplex értelemben kezelendı, azaz a szolgáltatások jelenléte ebben az esetben is releváns. Az intézményi és közigazgatási szolgáltatások ellátása térben is egy helyen a legideálisabb, ezt szolgálja az Eötvös utca ilyen irányú bıvítése. Itt található az orvosi rendelı, rendırség, posta, iskola, mővelıdési ház, sportcsarnok,és a Polgármesteri Hivatal ezen területre történı áthelyezésével válhat komplexszé a közigazgatási intézményrendszer. Ugyanakkor

52


az Eötvös utca sétálóúttá történı átalakítása (1.5. intézkedés, 1. komponens) a településközpont jellegzetességének kialakulását hivatott szolgálni. b) Szapáry-kastély Kitőnı lehetıség rejlik a Szapáry-kastély hasznosításában, mely egyben a település legjelentısebb világi mőemléképülete, és rendelkezik egy jó adottságú védett történeti kerttel, valamint egy majorsággal. Az épületegyüttes további hasznosítása javasolt, egy kellemes hangulatot árasztó sétáló-pihenı park létesíthetı. A majorság területén lovaglásra is elkülöníthetı a terület. Sétálóutcák köthetnék össze a településen található híresebb kúriákat (Nagy Pál kúria, Kóczán-ház), összefüggésben a markáns településközponttal. A kastély végleges hasznosítása a tulajdonjog tisztázását követıen várhatóan a település vezetésének döntési kompetenciája, ugyanakkor mindenképpen a turisztikai hasznosítás javasolt. c) Lakópark kialakítása A település fejlıdésének megfelelıen várható lehet a lakosság számának növekedése is, egyrészt a munkahelyteremtésnek, másrészt a külföldi vendégek megtelepedésének, és nem utolsó sorban a városi rang elnyerésének is köszönhetıen. A település hosszú távon értelmezett fejlıdési tengelye az Európa út lesz. Ezen utat keresztezı, a település fı útvonalával párhuzamosan futó útszakasz mentén képzelhetık el további fejlesztések, mindenképpen az Európa út funkciókkal való megtöltését követıen. Hosszú távon ezen szabad területeken lehetséges lakóparkokat kialakítani, a demográfiai és társadalmi igényeknek megfelelıen.

B.2. Vonalas infrastruktúra fejlesztése. a) Közúti közlekedés Az M9-es út megvalósulásával az észak-déli közlekedés ugrásszerő javulása várható, ennek köszönhetıen Bük közlekedés-földrajzi pozíciója is javuló tendenciát mutat. Bük több belterületi szakaszának forgalomcsökkentését jelentené az Acsád-Bükfürdı között tervezett országos mellékút megépítése. Ezáltal Bükfürdı anélkül lehetne megközelíthetı, hogy az átmenı forgalomterhelést jelentene a településnek. Ennek köszönhetıen Bük belterülete, a településközpont egy csendesebb, biztonságosabb miliıként jelenne meg. Jelenleg büki vasútállomásról Volán helyi járat és Dottó-vonat szállítja a vendégeket Bükfürdıre. b) Kerékpárút fejlesztés Korábban csak a Bük-Zsira-Locsmánd útvonalon épült meg a kerékpárút. További bıvítések indokoltak ebben a tekintetben. A Kıszeg-Sopron felé az úgynevezett termál kerékpárút, amely Sárvártól Bükön át Kıszegig tartana, több helyen a vasúti töltésen, Csepreg és Kıszeg között pedig az erdıben vezetne. Középtávon szükséges lenne a 84-es úttól, Sajtoskáltól kerékpárutat építeni Bükfürdıig. Ugyanakkor a környezı települések felé is lehet terjeszteni a kerékpárút hálózatot: Gór, Bı, Lócs irányába, különös tekintettel a Bük-Bı-Gór tározó jóléti átalakítását követıen. Ezt a célt szolgálja a Répce gátkoronájának kerékpárútként történı hasznosítása.

53


c) Vasúti közlekedés A település vasúti összeköttetés szempontjából kisebb jelentıséggel bír, elsısorban személyvonatok közlekednek Bükre a Sopron - Szombathely vonalon. A gyorsforgalomra alkalmas vonalfejlesztések a megközelíthetıség javítását eredményezi. A Bécs – Bécsújhely – Mattersburg – Sopron – Bük – Szombathely útvonalon közlekedik a ’Therme Bük’ vonat járat, amely lehetıséget biztosít a fürdı egynapos látogatására is.

B.3. Közmőfejlesztés. a) a közüzemi vízellátási hálózat bıvítése; b) a szennyvízcsatorna hálózat bıvítése; c) hulladékgyőjtés kiterjesztése a teljes településre; d) szelektív hulladékgyőjtı helyek bıvítése; e) a víztisztító kapacitásának bıvítése a környezı települések rácsatlakoztatásával, valamint kihasználtsági fokának emelése.

C. Szervezet- és intézményfejlesztés C.1. Önkormányzati szolgáltatások, a településmarketing és a kistérségi együttmőködés fejlesztése. a) Településmarketing fejlesztése A község ismertségének növelése, további pozícionálása – elsısorban a nemzetközi gyógyhelyi központ, mint csomag értékesítése- , az attrakciók, valamint a 3.2. Intézkedésben bemutatott turisztikai desztinációs modell erısítése miatt szükség van tudatos települési marketing tevékenységre, ezt kiszolgáló önkormányzati szervezetfejlesztésre. b) Információs szolgáltatások a község több pontján Célszerő lenne a község több pontján, a turisztikailag leginkább frekventált helyeken az információs szolgáltatásokat bıvíteni (arányosan a fejlesztésekkel táblák kihelyezése, irodák létesítése), ahol az általános turisztikai tájékoztatás mellett konkrét segítségnyújtásban részesül az ide érkezı vendég. Honlapok folyamatos bıvítése is az információáramlást, a tájékoztatást hivatott szolgálni. c) Turisztikai információs táblarendszer kialakítása A személyes tájékoztatás mellett szükséges a figyelem felkeltésével történı tájékoztatás, szintén lépést tartva a turisztikai paletta bıvítésével. A különbözı turisztikai kínálati elemek, vonzerık jelzıtábláinak, információs térképeinek és tábláinak elhelyezésével lehet megvalósítani nemcsak Bük területén, hanem a település környékén is, akár kistérségi kitekintésben is.

d) Kapcsolódó humánerıforrás fejlesztés A turisztikai szolgáltatás bıvítésének megfelelıen elengedhetetlen a kapcsolódó humánerıforrás fejlesztési intézményi szinten. Mindez egyrészt a tudatos és célirányzott

54


oktatásban, felnıttképzésben, átképzésben realizálódik, valamint a szükséges intézményi bıvítést is maga után vonhatja.

C.2. Turisztikai desztinációs modell kialakítása. a) Település és kistérségi szintő TDM szerv létrehozása A TDM szervezet feladatai: - Térségi marketing (kutatás, termékfejlesztés, kommunikáció, e-marketing); - Gyógyhelyi igazgatóság; - Információnyújtás (Tourinform iroda); - Tervezés (tervek kidolgozása, a megvalósítás menedzselése, monitoring); - Információs adatbank létrehozása és fenntartása; - Projektmenedzsment (projektek kidolgozása, pályázatfigyelés, -írás, tanácsadás); - Befektetık vonzása a térségbe (ösztönzı rendszer kialakítása); - Minıségbiztosítás (a rendszer kidolgozása és mőködtetése); - Együttmőködés a turizmus szereplıivel, koordináció; - Szakmai érdekképviselet, lobbizás, tanácsadás; - Oktatás és képzés (elıadások, szakmai továbbképzı tanfolyamok szervezése, gyakornok program, a turizmusbarát szemlélet kialakítása a térségben)

C.3. Civil szervezetek. a) turisztikai tevékenységek összehangolása b) a civil élet szereplıinek támogatása c) tudatos településszépítés d) összehangolt tevékenység, összefogás a közös célok érdekében.

Bük településfejlesztési koncepciója tisztában van Bük alapadottságaival, és így olyan jövıképet képes felvázolni számára, amellyel egyaránt megfelel mind a régió, mind pedig a megye fejlesztési dokumentumaiban a nagyközségre megfogalmazott elvárásoknak. A településfejlesztési koncepció koherens a valamennyi NUTS szintben megjelenı vetületéhez, valamint a tematikus szakmai operatív programokhoz.

3.4.1. BÜK ÖNKORMÁNYZATÁNAK CIKLUSPROGRAMJA – TERVEZET Jelenleg elıkészítés alatt áll az önkormányzat ciklusprogramja, melyben 2006-10 idıszakra vonatkozóan kerülnek megfogalmazásra a megvalósítani kívánt célok és eszközök. Ez alapján az elsıdleges projektlista a következı: • A település új központjának kialakítása az önkormányzat épületétıl a mővelıdési központig • Bükfürdı új központjának kialakítása figyelembe véve az új egészségügyi és turisztikai beruházásokat • A gyógyvízellátás bıvítése, új kutak fúrása

55


• • • • • • • • • • • • • • • •

Új fürdırész építése a területfejlesztési koncepciónak megfelelıen Az új településrészek bekacsolása a település életébe (kulturális, sport, stb.) Szakrendelı megvalósítása Rehabilitációs fekvı betegellátás Mikrotérségi központ egészségügy, szociális ellátás, oktatás területén Oktatás bıvítése, érettségizés lehetıvé tétele, felnıttképzés az egészségügy és a vendéglátás terén Átképzés indítása az új beruházások igényeinek megfelelıen Jóléti és árvízi víztározó létrehozása és bekapcsolása a fürdı szerkezeti átalakításába Csapadékvíz-elevezetés bıvítése kistérségen belül Az önkormányzat épületének átépítése Az önkormányzat vállalkozói vagyonának növelése A vagyongazdálkodás intézményi rendszerének átalakítása Csatlakozási lehetıségek kiépítése a környezı országok fürdıtelepüléseihez Új turisztikai ágak beindítása (kerékpáros, sport, stb.) Környezetkímélı és biogazdálkodás bevezetése Alternatív eneregiaforrások felhasználása (szél, termálvíz)

Bük és térségének potenciáljának szakszerő feltérképezésével egy idıben és területileg is kiterjeszthetı, kivitelezhetı fejlıdési pályát ír le. Megvalósítása által egy olyan organikus fejlıdési pályára állítható Bük, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv idıintervallumán túlmutat, továbbá nem áll meg a falu (vagy talán már város) közigazgatási határainál, és pozitív visszacsatolási folyamatot indít el valamennyi tervezési szint irányába, legérzékelhetıbb módon kistérsége felé, amely csak általa és vele tervezhet.

56


4. T ELEPÜLÉSSZERKEZET 4.1. A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA Bük elsı hiteles ábrázolása, az 1784-es katonai térkép három, a társadalmi-gazdasági tér közel azonos pontján fekvı, de ennek ellenére különbözı alaprajzi vonásokkal rendelkezı települést mutat. Bük alaprajzi vonásait, növekedésének irányát elsısorban a Répce folyó irányította. Településmorfológiai szempontból mindhárom település a szalagtelkes típusba sorolható.

A középkori Bük utcaképét az akár több egész telekre épített nemesi kúriák és a melléjük települt jobbágyviskók váltakozása határozta meg. Alsóbükön a népességgyarapodás telekigényét úgy elégítették ki, hogy a már kiparcellázott jobbágytelkeken álló házakhoz folytatólagosan építtettek újabbakat. Ezek az utcára merıleges, hosszan elnyúló házsorok az ún. "hosszú udvar"-ok mind a mai napig szerves részei a település szerkezetének (mai Kossuth utca, ld. kép). Felsı- és Középbükön a folyóval nem párhuzamosan, hanem arra merılegesen kiépített utcákkal tolták ki a lakóterületet. Így jöttek létre Közép- és Felsıbükön a túlsó végükön a folyó által lezárt zsákutcák, amelyeket a népnyelv ma is "bészeg"-eknek (a "beszögellés" szóból) nevez. Ilyen bészeg tipikus példája a Torkos sor és Baross utca, valamint a Hunyadi utca (ld. kép). A beépítés jellege mindhárom Bükön fésős volt, ami egyértelmően a mezıgazdasági tevékenység túlsúlyára utal.

Hosszú udvar Bükön, 2005

Egy büki „bészeg”, 2005

Bük településszerkezetében a feudalizmus kora elsısorban az alaprajzi kontúrokat alakította ki, ami egyúttal hosszú évszázadokra kijelölte a horizontális növekedés irányait. Bük alapvetıen még ma is két egymással nagyjából párhuzamos útra felfőzıdı szalagtelkes falu.

57


Az iparosítás, illetve az azt követı népességrobbanás következtében Bük beépített területe a kétszeresére nıtt, e növekmény azonban szinte teljes egészében ipari létesítményekhez kötıdött. A vasútállomás, a cukorgyár, a három téglagyár és a Répce mentén sorakozó malmok és a Baross utca végi vágóhíd lényegében egy egységes ipari övet alakítottak ki a község északi és nyugati részén, emellett városokra jellemzı formai elemekkel (vasúti terület, cukorgyár) gazdagították a települést. Az ipari területek expanziójához képest feltőnıen csekély volt a lakóöv bıvülése, különösen a demográfiai viszonyokat ismerve. Igazából a falu egyetlen olyan része, ahol jelentıs lakásépítés folyt (a cukorgyári munkáslakásokon kívül), a mai Deák utca. A cukorgyár révén a falu északnyugati részén megvalósuló vertikális tagoltság mellett a városias fejlıdés másik morfológiai szegmense a település horizontális zártsága is megvalósult. Bük településképe 1920 és 1958 között szinte semmit sem változott. A beépített terület nagysága alig növekedett, sıt, ha a megszőnt téglagyárak telepeit kivesszük, akkor lényegében változatlan maradt. A korszakban a kevés számú lakóház többsége adminisztratív támogatással épült, s ennek megfelelıen három nagyobb hullámban: 1920-as években a FAKSZházak, az 1940-es évek elején az ONCSA-házak (ld. kép), 1945-ben pedig az ingyenesen kiosztott grófi telkeken. Míg a II. világháborúig a lakóövezet mennyiségi növekedése volt tapasztalható, addig az utána következı másfél évtizedben inkább minıségileg javult a lakások állaga. A település alaprajzi karaktere azonban nem alakult át, mert a nagyobb szabású építkezések nem az addig kialakult településtesten belül történtek, hanem annak peremein. 1960-ban Bük településképe a korábbi faluképet konzerválta, kontúrjai változatlanok maradtak. A fürdı megnyitása utáni Bük társadalmi és gazdasági szférájának robbanásszerő mennyiségi és minıségi fejlıdését a település infrastrukturális szférája hasonlóképpen követte. A fürdı és a falu azonban egymástól eltérı utakon járt, s ebbıl adódik a különbözı építészeti, szerepköri és településszerkezeti karakterük. A hirtelen növekedés következtében a további fejlesztéseket már szabályozni, tervezni kellett, ekkor jelennek meg elıször általános rendezési tervek. Az 1960-as évtizedben még külön-külön dokumentum készült Bükre (1965) és Bükfürdıre (1961), ezt követıen, az 1981-es dokumentumban már összevontan kezelték, értékelték ıket. Az 1965-ös településrendezési terv nem számolt Bük olyan mértékő demográfiai fejlıdésével, mint ami az 1970-es évek elején bekövetkezett. A természetes szaporodás növekvı üteme egy váratlan nagy volumenő vándorlási aktívummal bıvült és néhány év alatt lakáshiány jelent meg Bükön. A Bük Községi Tanács elhatározta, hogy egy lakótelepet épít fel. A terveket készítı Zalaterv szerint a szükséges a kb. 400-450 fı elhelyezésére alkalmas, 128 db lakás a Petıfi utca északi

58


oldalán a legpraktikusabb módon. Ide helyezték el a 32 db egyemeletes, négylakásos, garázzsal rendelkezı, téglából készült tömbházakat. A Petıfi-lakóteleppel (ld. kép) a település északnyugati része vertikálisan tagolttá, városias megjelenésővé vált. Az elsı rendezési tervek hatására Bükfürdı teljes turisztikai vertikuma kiépült és Bük intézményhálózata és lakásállománya megújult. Idıszerővé vált a két, egymástól jelentısen eltérı szerepkörő községrész lehetséges kapcsolódási pontjainak megfogalmazása. Erre elsıként az 1981-ben a "Bük község és fürdı összevont rendezési terve" címő munkában (VAS MEGYEITERV 1981) került sor. A dokumentum javaslatként azt fogalmazta meg, hogy a falut és a fürdıt mielıbb össze kell kapcsolni, hogy a fizikai kontaktus megteremtése után további fejlıdésük is szinkronban haladjon egymással. Az 1991-ben készült "Bük, Bükfürdı összevont rendezési terv program" (VAS MEGYEITERV 1991). kisebb-nagyobb módosításokkal 2004-ig érvényben volt. Sok újat nem hozott a korábbi rendezési tervekhez képest, de ez deklarálja elsı ízben hivatalosan, hogy a belterület már nagyon sőrőn beépült, ezért a szántókat kell feltörni, hogy az építési igényeket kielégítsék. Nem számolt viszont jelentısebb ipartelepítéssel, így annak területigényével sem. A tercier szektor bıvülésével viszont igen. A dokumentumon végigvonuló alapgondolat, hogy a falu és fürdıjének fizikai kontaktusát meg kell teremteni. Ennek módja az, hogy egy parkosított, sportpályákkal ellátott rekreációs övezetet építenek ki a kettı közt. Azt javasolta, hogy az új családi házak építése esetén azok utcafrontban záródjanak, s ezzel a sorházas beépítési móddal városiasabb külsıt lehet kölcsönözni legalább az új utcáknak. Bük beépített területének expanziója az 1990-es évektıl kezdıdıen kiemelkedıen magas volt. Ugyan nem jöttek létre újabb funkciójú területek, de valamennyi a korábban kialakult négy övezetre (ipari-, üdülı-, lakóterület, valamint a településközpont) kiterjedt, egyre határozottabb saját karaktert, arculatot öltött.

59


6. ábra: Bük beépített területének változása 1784-2004 között

Forrás: NÉMETH S. 2004

4.2. BÜK TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK MAI ÁLLAPOTA 4.2.1. A TELEPÜLÉS SZEREPKÖREINEK TÉRBELI ELOSZLÁSA Bük nagyközség területén a különbözı intézmények, munkahelyek területi elhelyezkedésében bizonyos koncentráció fedezhetı fel. Rendkívül erıs a falut és vonzáskörzetét kiszolgáló igazgatási, mővelıdési, egyházi, egészségügyi-szociális és oktatási intézmények összpontosulása az Eötvös és Széchenyi utcák (ld. kép) vonalában. Az elıbbi egyértelmően a falu központja, erıs a "city-funkciója". Mivel a területnek nincs állandó lakója, megvalósult a lakó- és munkahely térbeli elkülönülése. Központi funkciója ellenére az oktatás kivételével nem összpontosít valamennyi központi szerepkört. A gázmővek kirendeltsége például a Baross utcában, a vízmő vezetısége pedig a Damjanich utcában található. A mővelıdés területén sem kizárólagos a helyzete, hiszen a Szabadidı Központ révén a fürdıtelepen is mőködik

60


mővelıdési intézmény. A két mőködı egyházközösség intézményei közül a katolikus egyházé jelenik meg a településmagban, az evangélikusoké hagyományos módon Alsóbükön. Az egészségügyi-szociális intézmények közül az orvosi rendelı, a gyógyszertár és a mentıállomás az Eötvös utcában koncentrálódik, de a gyógyfürdıben is van egy hasonló nagyságú rendelı, valamennyi nagyobb szállodában mőködik gyógyszolgáltatás és rendel egy-egy ügyeletes orvos is, továbbá a fogorvosi magánrendelık száma is folyamatosan gyarapodik. A tömeg- és a versenysportra két helyen nyílik mód: az Eötvös utcabeli sportcsarnokban, valamint a Széchenyi utcáról nyíló sporttelepen. Utóbbi helyen két füves futballpálya és egy kézilabdapálya várja a sportkedvelıket, és a pályák mögött, a néhai Feiglstock-féle téglagyár agyagbányászata következtében létrejött tó rekultiválásával kialakítottak egy horgásztavat is. Szabadidıs sporttevékenységet szinte valamennyi szállodában és nagyobb panzióban is lehet őzni, s általában egy-egy teniszpálya és úszómedence biztosítja ennek intézményi feltételeit. A kereskedelmi szálláshelyek száma jelentıs, több helyütt egész, nagy kiterjedéső funkcionális övet alkotnak. A szálláshelyek száma nagyjából azonos Bükön és a Bükfürdın, jellegük azonban részben különbözı. Szállodák a Hotel Piroska kivételével csak a fürdın találhatók, az újonnan épülık is kizárólag ide összpontosítanak. Súlyuk a vendéglátásban nıni fog, komplex szolgáltatásaikkal a vendégeket a fürdın tartja, s egy részük a falut meg sem látogatja. Üdülık is csak a fürdıtelepen fordulnak elı, számuk szinte semmit sem változik, minıségileg viszont megújulnak. A kempingek azonos számban képviseltetik magukat Bükön és Bükfürdın, de a fürdıtelepen jóval nagyobb kapacitásúak. A panzió szálláshely-típus inkább falubeli specialitás, s ezek a településtest valamennyi részén megjelennek. A vendéglátóipari egységek − túlnyomórészt éttermek − területileg csak részben esnek egybe a szálláshelyekkel. Természetesen mindegyik szállodában, panzióban mőködik étterem, de a szálláshelyektıl elszakadva is szép számmal elıfordulnak vendéglátó egységek. Koncentrációjuk nagyon erıs a falu fıútvonalán, s Felsıbükön is. A kereskedelmi egységek, mivel jellegüknél fogva az átmenı forgalomra erısen ráutaltak, a fıút közvetlen közelében találhatók. A speciális profilú üzletek Bükön négy helyen összpontosulnak: 1. Eötvös-Széchenyi utca sarka: itt az élelmiszerboltok mellett zöldség-gyümölcs, papírírószer és vas-mőszaki üzletek találhatók; 2. Petıfi-Kossuth utcák keresztezıdésében (körforgalmi csomópont): itt, a falu legforgalmasabb részén a településközpontnál színesebb áruválasztékú üzletek nyíltak meg, s ezzel itt a falunak lényegében egy "másodlagos központja" alakult ki. Kifejezetten városias igényszintő kereskedelmi tevékenység szinte csak itt fordul elı, úgymint számítástechnikai szaküzlet, órajavítás, valamint pénzügyi tanácsadó és biztosítási profilú cég. 3. Forrás Üzletház: 1997-ben nyitotta meg a kapuit az RÉPCE-MENTI COOP kezelésében álló üzletház Alsóbük végén, amely − amellett, hogy a falu legnagyobb

61


élelmiszerboltjának is otthont ad − fedett sétálóutcájában sokféle kiskereskedelmi tevékenységet (zöldség-gyümölcs, parfüméria, drogéria, játékbolt stb.) összpontosít. 4. A vasútállomás melléke: az 1990-es évtizedben két üzletházépült a vasúti terület utcafront közeli részére, amelyet kereskedık bérelnek. Az áruválaszték egyre színesebb lett: ma videokazetta-kölcsönzı, illatszer- és divatáru üzletek, valamint pizzéria és bár is mőködnek. A mindennapi igényeket kielégítı kereskedelmi tevékenységek térbeli eloszlása már arányosabb, szinte minden második utcában található egy-egy kisebb vegyeskereskedés. A fürdıtelepen a kereskedelmi tevékenység sokkal koncentráltabban jelenik meg. A települések legnagyobb kiterjedéső területi egysége a lakóövezet, amely 2004-ben Bük beépített területének (387,2 ha) közel felét (166,4 ha) tette ki, és a legdinamikusabb növekedést produkáló terület-felhasználási egysége volt a falunak az utóbbi másfél évtizedben. Ezzel szemben a fürdıtelepen továbbra sem jelent meg a lakófunkció, hiszen ott a 2001-es népszámlálás alkalmával csupán 9 fı volt a lakónépesség.

4.2.2. A BEÉPÍTÉSI MÓDOK FAJTÁI ÉS ELHELYEZKEDÉSÜK Az intézmények, munkahelyek, valamint a lakóterület településtesten belüli szóródásának vizsgálata után szükséges a hozzájuk kapcsolódó morfológiai elemek, épületek térbeli eloszlásának és minıségi jellemzıinek a feltárása is ahhoz, hogy a funkciók és a számukra fizikai teret adó épületek térbeli konstellációja alapján a település szerkezeti felépítése, az egyes területhasználati övek megjelenése meghatározható legyen (. ábra). Alapvetı jellemzıje, hogy Bük kisvárosokra jellemzı szerepköri gazdasága egy falusi arculatú környezetbe ágyazódik, valamint hogy Bük és Bükfürdı építészeti karaktere teljesen elüt egymástól.

62


7. ábra: Beépítési módok Bükön 2005-ben

Forrás: NÉMETH S. 2005

Bükön 2006-ban az alábbi beépítési módok különíthetık el: 1. Családi házas: a falu arculatát döntıen meghatározó beépítési mód, hiszen beépített területének zömét, kb. 3/4 részét foglalja el, ugyanakkor a fürdıtelepen egyáltalán nem fordul elı. A magyarországi viszonyokhoz képest nagyon fiatal és gyorsabban újul. 2. Tömbös: Bükön és Bükfürdın egyaránt elterjedt, és a legdinamikusabban terjedı beépítési mód. Bükön két helyen összpontosul. Felsıbükön a tisztán lakófunkciójú Petıfi-lakótelep és közvetlenül mellette a modern ipartelep (a VOG és a Nestlé csarnokai) sorolható ide, amelyek együttese urbánus megjelenésővé varázsolja az északnyugati faluvéget. Rajtuk kívül még az Eötvös utcára lokalizálható nagyobb mértékő koncentrációjuk. 3. Sorházas: ez a legifjabb és legkisebb területet érintı beépítési mód Bükön. Klasszikus, városok peremére jellemzı sorházak csak két helyen találhatók: a Gyár

63


utca végén és a Petıfi-lakótelep elıtt. Ezek nem tipikus sorházak, hanem önálló családi házak láncszerő összekapcsolódásai. 4. Üdülık: tipikusan fürdıtelepi beépítési mód. A hétvégi házas terület az 1980-as évek végére elérte mai kiterjedését. A lakásállománya nem egységes karakterő. Megtalálható itt az 1970-es évek betonalapra helyezett házgyári eleme éppúgy, mint a nagyobb családi ház mérető összkomfortos üdülı. A házak derékszögő, gyalogos forgalomra tervezett (egy autó szélességő) utcahálózaton állnak. 5. Egyéb: ide tartozik minden olyan beépített övezet, amely az elıbbi kategóriák egyikébe sem sorolható. Általában kereskedelmi és egyéb kiszolgáló létesítmények képezik ezt a kategóriát. Gazdasági szempontból a legfontosabb a vasút melletti iparforgalmi-közlekedési terület, valamint a hasonló jelentıségő, csak inkább a személyforgalomra épülı szolgáltató létesítmények (autóbusz-pályaudvar, kempingek stb.) a fürdıtelepen. A rendszerváltástól napjainkig terjedı idıszakban Bük beépített területe nagyon gyors ütemben bıvült. Új funkcionális öv nem jött ugyan létre, de az eddig kialakult négy (ipari-, üdülıterületek, településközpont és a lakóövezet) mindegyike progresszív módon növekedett. Mivel a növekedés nem hosszanti irányú volt, a település szélessége is megnıtt. Ennek ellenére továbbra is szalagtelkes falu maradt, mert az új építések addig feltöretlen szántókon történtek.

4.2.3. A LAKÁSOK ÉS FELSZERELTSÉGÜK A kistérségben található Vas megye lakásállományának 4,6 %-a (4914 db). Ez az arány jelenleg is növekvı, ugyanis a kistérségben jóval nagyobb az új lakások építésének mértéke, mint a megyében, sıt a legmagasabb a megye kistérségei közül. Ez a tendencia tartós, hiszen már közel 10 éve jellemzı. 2005-ben a Csepregi kistérségben volt a legtöbb, a 10 ezer lakosra jutó épített lakás (93,8), ami kétszerese a Vas megyei átlagnak. A tartós tendenciát erısíti, hogy a 2000-2005 között épült lakások aránya szintén a kistérségben a legmagasabb, a lakásállomány 10,6 százaléka épült az elmúlt 5 évben. Végül kedvezınek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (236 fı), vagyis egy lakásban átlagosan 2,4 ember lakik. Összességében tehát imponálóak a kistérség lakásállományának, elsısorban bıvülési adatai, de a település szintő adatok egyértelmően kimutatják, hogy mindez csak néhány dinamikusan fejlıdı település miatt van így, s a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak. A kistérségi lakásállománynak több mint a fele Bükön és Csepregen van. Meghatározó tehát mindaz, ami a két településen a lakásállománnyal kapcsolatban történik. A kistérség lakásállomány változásában történı kedvezı folyamatok, a nagymértékő új lakás építés, döntıen a büki építkezésekkel függ össze, ma már itt van a települések közül a legtöbb lakás (1472). Bükön építették fel az elmúlt öt évben a kistérség új lakásainak közel felét. A nagyközség lakásállományából minden tizedik az elmúlt öt év alatt épült.

64


Bük nagyközségben 2005-ben 1472 darab lakás volt. A korstruktúrájuk más közigazgatási egységekkel történı összehasonlítására a 2001. évi népszámlálás adatai nyújtanak megbízható adatbázist. 4. táblázat: Bük lakásállományának korstruktúrája és összehasonlítása Vas megye területi szintjeivel, 2001 Köziga zgatási egység

-1919

19201944

Bük

120 (10,1)

100 (8,4)

Csepreg

174 (14,3)

Lakások száma és aránya (db és %) 1945-1959 1960-1969 1970-1979 35 (3,0)

198 127 (10,4) (16,2) Csepregi 679 (15) 671 410 (9,1) kistérség (14,9) Vas megye 7041 (12,5) 5611 3336 (5,9) városai (9,9) Vas megye 7592 (16,5) 8445 6667 községei (18,5) (14,6) Forrás: a KSH 2001-es népszámlálási kötete

229 (19,3)

210 (17,7)

173 (14,2)

244 (20)

738 (16,4)

726 (16,1)

9363 (16,5)

16568 (29,3) 6246 (13,7)

7629 (16,7)

19801989

19902001

239 (20,1) 175 (14,4) 628 (13,9) 10541 (18,6) 5515 (12,1)

252 (21,4) 128 (10,5) 660 (14,6) 4157(7,3 ) 3630 (7,9)

Összes en(db, illetve %) 1185 (100) 1219 (100) 4512 (100) 56617 (100) 45724 (100)

2001-ben Bük lakásállománya 1185 darab volt, a Csepregi kistérség lakásállományának több mint egynegyedét összpontosította, így laksőrősége (2,6 fı/lakás) közel azonos volt a kistérségi átlaggal (2,55 fı/lakás). Ebben az évben Bükön további 260 üdülıingatlan került bejegyezésre, amelyek statisztikailag nem számítottak a lakóegységek közé. Ha azonban egybeszámítva kerülne megállapításra a laksőrőség, akkor 1,6 fı/lakás adódna, ami páratlanul jó lakásellátottságot jelent nem csak a megyében, hanem az egész régióban is.

Dinamikáját tekintve a II. világháború utáni Magyarországon a lakásépítések üteme az 1970-es években volt a leggyorsabb, köszönhetıen a gyors népességnövekedésnek, illetve az állami ösztönzıknek (pl. OTP-kölcsönök). Az állami támogatások kifulladásával a lakásépítési kedv is lecsökkent, hiszen a rendszerváltás utáni viszonylag alacsony átlagos jövedelmi szint, illetve létbizonytalanság következtében önerıbıl egyre kevesebben tudtak belevágni új otthon alapításába. Ezért mind városaink, mind falvaink karakterét az 1970-es évtizedben létesített lakóegységek határozzák meg, elıbbiek esetében a lakótelepek, míg utóbbiaknál a családi típusházak. Bük esetében éppen fordítva volt: az 1970-es években a kis lakásépítési kedv az 1980-as években vált ellentétes irányúvá, és tartott egészen az ezredfordulóig. E kedvezı folyamat motorja a korszakban tapasztalható természetes szaporodás és a pozitív vándorlási egyenleg együtthatása, illetve a lakóegységek gazdasági célú hasznosításának, a fizetıvendéglátásnak a perspektívája. Ennek eredményeként Bük lakásainak 40 %-a akkor 20 évesnél fiatalabb volt, míg a többi településszinten egynegyede, egyötöde.

65


A büki lakásállomány intenzív turisztikai célú hasznosítására utal azok magas átlagos szobaszáma is 5. táblázat: Bük lakásállományának szobaszám szerinti bontása és összehasonlítása Vas megye területi szintjeivel, 2001 Közigazgatási egység Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei

Lakások aránya a teljes állományból (%) 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás 5,7 23,3 33,5 37,5 8,9 34,5 30,3 26,3 7,3 33,8 33,3 25,6 12 44,9 27,4 15,7 10,9 40,7 32 16,4

Forrás: a KSH 2001-es népszámlálási kötete

Bükön minden más területi szintnél alacsonyabb az 1 és 2 szobás lakások aránya, hiszen együttesen sem érik el a teljes állomány egyharmadát, együttesen alacsonyabb a számuk, mint külön-külön a 3, illetve a 4 és többszobásak. Ilyen jellegő szórásra egyik területi szinten sincs példa, elsısorban Bükre jellemzı e tandencia. Ennek nyilvánvaló oka az idegenforgalmi szerepkör, s a lakásállomány magánszállásként történı kiadása. Ennek hatása érzıdik a környezı településeken is, így a 3 és 4 szobás lakások aránya a Csepregi kistérségben a legmagasabb. Bükön 2000 után sem csökkent a lakásépítési kedv, azonban a szobaszám szerinti megoszlásukban már némi változás mutatható ki. 6. táblázat: Bük nagyközség lakásállománya Megnevezés

1990 2001 2005 Lakások Lakások Lakások Lakások Lakások Lakások száma megoszlása száma megoszlása száma megoszlása (db) (%) (db) (%) (db) (%) 1 szobás 165 17,11 67 5,65 69 5,00 2 szobás 489 50,73 276 23,29 353 25,36 3 szobás 187 19,40 397 33,50 480 34,48 4 vagy több szobás 123 12,76 445 37,56 490 35,12 Összesen 964 100 1185 100 1392 100 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. 2005-ös adat: használatbavételi engedély alapján számítva.

A házak szobaszám szerinti összetételében az 1990-es népszámlálásig nyomon követhetı széttartó tendencia a rendszerváltás után megfordult, az ezredforduló után pedig felerısödött. Mind az 1 szobás, mind pedig a 4-nél több szobát számláló lakóegységek csökkennek, azaz a legtöbb büki ház mérete ténylegesen közelít a többi település átlagához. A lakásméret várhatóan tovább csökken, és megjelenik a társasházi forma. A lakások gazdasági célú hasznosításának lehetıségei beszőkültek, a lakosság foglalkozási szerkezete

66


pedig erısen tercierizált. Így egyre inkább a kis alapterülető, udvar nélküli, energiatakarékos lakóegységek, azaz tömblakások lesznek kívánatosak. A tömbházépítés az utóbbi 5 évben lendült fel, és elsısorban az újonnan megnyitott Európa út és a falu fıútja (Kossuth és Petıfi utcák) mentén létesülnek. Így a település ha lassan is de biztosan vertikálisan tagoltabbá válik, hiszen amíg 2001-ben a lakások mindössze 3 %-a volt tömbházban, addig 2005-ben már 4,8 %-uk. A büki lakások komfortfokozatát a magas színvonal jellemzi, hiszen alacsony átlagéletkoruknak is köszönhetıen a mai kor követelményeinek maximálisan megfelelnek és folyamatosan javul minıségük. 7. táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása Komfortfokozat

1990 2001 2005 Lakások Lakások Lakások Lakások Lakások Lakások száma aránya száma aránya száma aránya (db) (%) (db) (%) (db) (%) Összkomfortos 492 51,04 860 75,57 1067 76,65 Komfortos 247 25,62 200 16,88 200 14,36 Félkomfortos 50 5,19 33 2,78 33 2,37 Komfort nélküli 142 14,73 68 5,74 68 4,88 Szükséglakás 32 3,32 24 2,03 24 1,74 Összesen 964 100 1185 100 1392 100 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Bük Nagyközség Önkormányzata, 2005 - használatbavételi engedély alapján számítva.

Mivel a lakásépítési kedv növekedése éppen az 1989 utáni építıipari technológiaváltással esett egybe, a lakásállomány a leggyorsabban a rendszerváltás után újult meg, akkor, amikor a hazánk gazdaságát elérı általános recesszió országszerte visszavetette az építkezések számát. Addig, amíg 1990-ben a büki lakásoknak mintegy háromnegyede legalább komfortos volt, addig 2001-re már több, mint 90 %-uk. Az ennél gyengébb komfortfokozatúak száma stagnál, így arányuk csökken az állomány egészébıl. Kedvezı tendenciaként fogható fel, hogy a komfortos lakások száma sem változik, tehát az újonnan épült lakások szinte már kivétel nélkül összkomfortosak. Bük lakásellátottsága és felszereltsége is kedvezı arányt mutat Vas megye többi települését és területi szintjeit tekintve. Bük turisztikai vonzereje nem csak a helyi, hanem a környezı, a büki idegenforgalomhoz eredményesen kapcsolódó falvak lakásállományának minıségi és mennyiségi paramétereire is kedvezıen hatott, városi színvonalat hozott a falusi térségbe.

4.3. BÜK TELEPÜLÉSKÉPE AZ ELKÖVETKEZENDİ ÉVEKBEN Bük településrendezési/-fejlesztési elképzeléseinek, perspektíváinak három alapdokumentuma van: a ma is érvényben lévı, 2004-ben elfogadott Bük nagyközség

67


településrendezési terve, illetve az azt kiegészítı, operatív feladatokat tartalmazó Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat. Ezeket az önkormányzat rendelettel szabályozza. Több, a településszerkezet alakítását megfogalmazó fejezettel a 2006-ban érvénybe lépett Bük településfejlesztési koncepciója is foglalkozik, melyet a képviselıtestület határozatként szabályoz. Bük tervellátottsága kiemelkedıen jónak mondható. E három dokumentumon kívül még a települési élet különbözı területeire kiterjedı, közép- és hosszú távú tervekkel is rendelkezik a nagyközség, azonban e tematikus koncepciók a településszerkezeti vetületet kevésbé érintik, így ezek ismertetése a jelen írás vonatkozó fejezeteiben indokolt. Bük idegenforgalmi súlyának megfelelıen az egészségturizmushoz és a gyógyfürdı fejlesztéséhez kapcsolódó Bük egészségturizmusának fejlesztése (2004), illetve a Büki Gyógyfürdı fejlesztési koncepciója (2005) a Büki Gyógyfürdı bemutatásánál történik. 8. táblázat: A nagyközség településrendezési, -fejlesztési tervei, 2006 Megnevezés

A jóváhagyó rendelet, határozat

Elfogadás ideje

6/2004.(V.12.) 6/2004.(V.12.) 267/2006.(XI.27.)

2004.05.10. 2004.05.10. 2006.11.27.

9/2002. (IX.30.) 10/2003. (XII.15.) 8/2001. (V.25.) 27/2005. (II.25.) 151/2004.(IX.27.) 171/2004.(X.25.)

2002.09.30. 2003.12.15. 2001.05.25. 2005.02.25. 2004.09.27. 2004.10.25

Településszerkezeti tervek Bük Nagyközség településrendezési terve Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Településfejlesztési koncepció Egyéb fejlesztési tervek, koncepciók Környezetvédelmi program Sportkoncepció Kulturális koncepció Szociális koncepció Ifjúsági koncepció Informatikai stratégia Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006

Bük nagyközség településrendezési terve alapján a falu legnagyobb területi egysége a lakóterület, amely 2004-ben Bük beépített területének (387,2 ha) közel felét (166,4 ha) tette ki, és a legdinamikusabb növekedést produkáló övezete volt a falunak az utóbbi másfél évtizedben. A gyors növekedésbıl adódóan a település összképébe nem illeszkedı házak, házcsoportok is létesültek, ezzel párhuzamosan a települési zöldfelületek csökkentek. Fontosnak tartotta, hogy a falut és a fürdıtelepet mielıbb belterületi közúttal összekössék. A terv a belterületet határozottan megjelölt terület-felhasználási egységekre osztotta, amelyekre külön-külön építési és hasznosítási szabályozásokat rendelt el, így a településtest harmonikus tagolását. Bük nagyközség rendezési terve 2004-ben az alábbi belterületi terület-felhasználási övezeteket különítette el: 1. Településközpont vegyes terület: az egykori Pap közben (mai Eötvös utca, ld. kép) kialakult természetes (mértani) centruma a falunak, amely az 1960-as évektıl tudatosan tervezett településközpont. Az utca városi funkciója nyilvánvaló, mivel nincs állandó lakosa, s a nagyközséget, valamint a vonzáskörzetét ellátó intézmények nagy része

68


(általános és középiskola, posta, rendırırs, mentıállomás, orvosi rendelı, gyógyszertár, mővelıdési központ) itt összpontosul. Mőemlék épületei nincsenek, ezért intézményei kifejezetten a célnak megfelelı tömbépületekben helyezkednek el. Az épületei újak vagy felújítottak, jól felszereltek. Az utca két végén egy-egy foghíj található és a tervek szerint a Petıfi utca felılire fog felépülni az új községháza, míg a Széchenyi utca felıl a pázsiton álló három diófát várhatóan egy díszes tér fogja felváltani. Távlati (20-30 év) célként megfogalmazható, hogy összekapcsolható lenne a körforgalomnál spontán módon létrejött "másodlagos" központtal. 2. Központi vegyes terület: sokféle − fıleg kereskedelmi, kisipari, vendéglátóipari és itt-ott igazgatási − szerepkörrel rendelkeznek, de szinte teljes egészében családi házas beépítésőek, azaz lakófunkciójuk legalább olyan erıs, mint egyéb szerepköreik. Elnevezése ellenére nem csak a központban fordul elı, hanem több helyen, ahol valamilyen olyan szolgáltató tevékenységek koncentrálódnak, amelyek nem tekinthetık központinak, de mégis nagy forgalmat bonyolítanak (pl. speciális áruválasztékú kiskereskedések, éttermek) le. A településtervezés feladata, hogy ezeket a funkciókat adminisztratív beavatkozással ésszerősítse. A közeljövıben alighanem ez a központi vegyes terület lesz az egyik legdinamikusabban növekvı terület-felhasználási egység. A fürdırıl kiindulva, az Európa úton, majd a Kossuth-Petıfi utcák vonalában fog kiterjedni, s egyúttal ezen utcákban a lakófunkció csökkenése várható. 3. Kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági terület: ezek az Alsóbükre lokalizálható területek még nem épültek be, de a településtervezés célja, hogy ide a vendégkört komplex módon kiszolgáló − nem ipari − létesítményeket telepítsenek, amelyek a központi vegyes területhez csatlakozva, városi jellegő képet adnak a településperemnek. 4. Ipari gazdasági terület: a dualizmus kori iparosításkor alakult ki a cukorgyári komplexumhoz kötıdı ipartelep a település északnyugati végén. Funkciója többször is változott, de ipari karaktere mindvégig megmaradt. A korábbi üzemek (hőtıház, jégkrémüzem) leépültek, de az 1990-es évek végén a VOG és a NESTLÉ megjelenésével két modern, a turizmussal is összeegyeztethetı, környezetkímélı nagyipari üzem létesült, amellyel revitalizálódott ez az öv. Esetleges növekedéséhez szükséges terület biztosítható tıle északra a vasúti iparvágány mentén. Kisebb ipari terület a Büki Palackozó révén az alsóbüki faluvégen is megtelepedett, de 2004-ben ez bezárt, így várhatóan innen eltőnik az ipari tevékenység. 5. Vasúti terület: az 1865-ben megnyitott déli vasutat, annak kiszolgáló létesítményeit (forgalmi iroda, pályafenntartás, utasellátó), valamint az 1960-as években leaszfaltozott rakodóterületet foglalja magába. 2001 végén a GYSEV Zrt. átvette a SopronSzombathely szakaszt a MÁV-tól. Egy év alatt villamosította a vonalat és kicserélte a teljes vaspályát. Olyan IC vonatokat állított forgalomba, amelyek a Vas megyei megyeszékhelyet (és így Büköt is) közvetlenül Béccsel kötik össze. A közeljövı fejlesztési elképzelései közt szerepel, hogy az ÖBB a Bécs-Graz között közlekedı szerelvényeit is erre irányíja, s a pályát 200 km/h-ás sebességre alkalmassá építik át. A megnövekedı átmenı forgalom feltehetıen további beruházásokat igényel, s néhány év

69


múlva valószínőleg egy épületállományában is megújult, tényleg európai színvonalú büki vasútállomás fogja várni az erre járó turistákat, utasokat. 6. Különleges területek: ez egy győjtıfogalom, hiszen olyan szerepkörő területeket foglal magába, amelyek a többi kategóriába nem sorolhatók be. Így ebbe a csoportba tartozik például a néhai TSZ méregraktára, a Szapárykastély, vagy a kavicsbányászat által kialakított bányató. A legnagyobb kiterjedéső különleges terület az Európa út (ld. kép) mentén található, amelyek a beépítésük után a központi vegyes területekhez fognak kapcsolódni. 7. Zöldterület: Bük legnagyobb zöldterülete a 100 ha-os golfpálya, a beépített területek gyors expanziója miatt erısen összezsugorodtak az egyéb zöldfelületek a településtesten belül, s jelenlegi kiterjedésük mindössze 17,1 ha, azaz a teljes belterület 4,3 %-a. Emiatt a 2004-es településrendezési terv a zöldterületek kiterjesztését javasolta 55,24 ha-ra. Ennek az impozáns növekedésnek a legjavát a Gór, Bı és Bük települések által a közeljövıben kialakítandó komplex hasznosítású (horgászat, vízisportok) Répcementi jóléti tározó környéki sport- és rekreációs zóna adhatja. 8. Üdülıházas terület: csak a fürdıre jellemzı területfelhasználási öv, lényegében a szállodák tömbjeit jelöli. Az öv kiterjedése várhatóan növekedni fog, hiszen újabb három- és négycsillagos szállodák épülnek. 9. Hétvégi házas terület: szintén csak a fürdıtelepen fordul elı. Az üdülık építése az 1960as évek végétıl az 1990-es évek elejéig történt. Azóta az öv kiterjedése nem változott a körbeépítés miatt. A lakások abszolút a szálláshelykiadásra rendezkedtek be, hiszen csak 9 fı állandó lakosuk volt 2001-ben. 10. Falusias lakóterület: Bük Nagyközség legnagyobb kiterjedéső beépítési módja. Az öv egységes abból a szempontból, hogy a hajlékok az oldalhatáros, fésős beépítési módot követnek és a nemesi falu két egykori fıutcája képezte a növekedési tengelyüket. A lakásállomány kora változatos. Mőemléki szempontból értékesek, többségük védettséget élvez. Az öv kiterjedése várhatóan nem növekszik tovább. Várhatóan az épületek utcafrontban záródni fognak és egy urbánus megjelenéső zárt beépítési mód alakul ki. 11. Kisvárosias lakóterület: területe viszonylag csekély, két sorházat foglal magába Felsıbükön. Területe várhatóan csupán hosszabb távon növekedhet. 12. Kertvárosias lakóterület: ide került besorolásra a Petıfi-lakótelep és a fürdı felé terjeszkedı új építéső családi házas övezetet. Közös bennük, hogy tervezett módon

70


hálós alaprajzú utcahálózaton állnak, továbbá, hogy még a mindennapi igényeket kielégítı, alapfokú intézményi ellátottságuk is hiányos. A lakótelep csak lakófunkcióval rendelkezik, míg ez Alsóbükön kiegészül egy nagyon erıs szállásadó szerepkörrel. Ebbıl fakadóan a két zóna beépítési módja is eltér egymástól. A korábbiakban tapasztalható mértékő növekedése a közeljövıben várhatóan nem fog megismétlıdni A Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat már konkrétan elıírja a területfelhasználási övezetek fejlesztésének területi expanzióját, és részletezi az azokra vonatkozó építési módokat. 9. táblázat: Beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása A terület-felhasználás növelésével nyerhetı területek Terület-felhasználás típusa Tervezett területfejlesztés A tervezett fejlesztési terület és a nagysága összesen belterület viszonya Lakóterület 36000 m2 1,4 % Településközpont vegyes terület 40000 m2 1,5 % Különleges terület 410000 m2 16 % Kereskedelmi, szolgáltató, 20000 m2 0,8 % gazdasági terület 506000 m2 19,7% Összesen Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006

A szabályzat a belterület kb. ötödrészével való megnövekedésével számol. Az expanzió esetében a különleges területeket − ebbe a csoportba értve a zöldfelületeket − preferálja, ugyanis megfelelı kialakításukkal a település funkcionális övezeteit hangulatosan, a gyógyhelyi igényeknek megfelelıen lehetne tagolni. A fejlıdés szempontjából a második legnagyobb egység a településközpont, amit az Eötvös utca - Széchenyi utca egy szakaszára lokalizál. Bük településfejlesztési koncepciója (AQUAPROFIT Zrt. 2006.) is tartalmaz településszerkezeti terveket. Mivel a koncepció legfıbb prioritásként Bük és a Bükfürdı együttes, gyógyhelyi miliıjének kialakítását nevezi meg, a fejlesztéseket a három települési övezetre (településközpont vegyes, közlekedési, illetve zöldfelületek) összpontosítja, úgy, hogy valamennyit együttesen, komplex módon alakítaná át. A koncepció fontosnak tartja, hogy hangsúlyos településközpont alakuljon ki, nem is egy, hanem kettı. Az egyik egy adminisztratív, sportolási és kulturális profilú lenne és az Eötvös utcában kapna helyet, ráépítve az utca már meglévı alapadottságaira. Helyzeténél fogva ez az öv a Baross-parkon keresztül összeköthetı lenne a Répce parttal, így a folyó ezen szakasza, illetve az ott kiépítendı, gátkoronán vezetı kerékpárút integrálható lenne a településközponthoz. A "belváros" közvetlenül egy természet közeli rekreációs területtel érintkezne. A másik településközpont az alsóbüki faluvégen egy promenád jellegő, nyüzsgı bevásárló övezet lenne, amely az Európa út mentén terjedne ki, és teremtene funkcionális kapcsolatot Bük és a fürdıtelep között, azaz a városi funkciókkal ellátott, városias jellegő övezetek érintkeznének és alkotnának egységet.

71


4.4. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Mivel Bük több ezer éve kultúrtáj, illetve az utóbbi az utóbbi négy évtizedben különösen intenzív, elsısorban turisztikai célú terület-felhasználás jellemezte, a nagyközségnek különösebb biodiverzitást mutató természetvédelmi területe nincs, azonban több, rendszerint egy-egy utca kiöblösödésben kialakított, szépen gondozott park jellemzi. Közülük a legértékesebb a településközpontban elhelyezkedı templompark, ahol mintegy 20 telepített, különleges növényfaj található (pl. tatárjuhar, varjútövis benge stb). Szintén a településmagban foglal helyet az egyik "bészeg", a Baross-park. Örökzöldekkel övezett sétánya kedvelt rekreációs tere a helybelieknek és turistáknak egyaránt, továbbá kapcsolatot teremt a nagyközség centrumának tekinthetı Eötvös utca, illetve a Répce között. Megırzésével hangulati átmenetet képezhet a két funkcionális öv között, elısegítheti a folyó legalább egy szakaszának a településtestbe történı organikus illesztését. A nagyközség többi parkja (pl. Széchenyi-, Rákóczi-parkok) játszóterekkel felszereltek, emlékmővel díszítettek, így harmonikusan tagolják Bük térszerkezetét. A fürdıtelep is nagy zöldfelülettel rendelkezik, bár sajnos a sőrő beépítés miatt periferiális az elhelyezkedésük, így a 2006-os településfejlesztési koncepcióban célként fogalmazódott meg egy karakteres, zöldövezettel is rendelkezı fürdıtelepi centrum kialakítása. Természetes élıhelyként a Répce nyújt kedvezı lehetıségeket a horgászok és az ökoturizmus kedvelıi részére. Mesterséges élıhelynek számítanak a falu vízfelületei is, úgymint a sportpálya melletti horgásztó, illetve a golfpálya mesterséges tóvilága. A Horgásztó Bük nagyközség sporttelepén a 288/1 és a 288/2 hrsz-ú ingatlanok összevonásából kialakított 1496 hrsz-ú területen létesült. Megközelítése kavicsolt földúton lehetséges. A 1496 hrsz-ú ingatlan területe 57769 m2, ebbıl a horgásztó területe 11800 m2, a vízzel borított felület 9200 m2, melynek felszíni vízutánpótlása nincs. Vízcseréjük, vízutánpótlásuk szívárgás útján, a talajvízáramlás következtében a kavicsos altalajban biztosított. A vízgyőjtı területen vízminıséget károsan befolyásoló szennyezı források nincsenek. Fıbb mőszaki paraméterek: 1. Vízfelület: 0,92 ha 2. Víztérfogata: 27300 m3 3. Vízmélység: 1,80-4,30 m 4. Rézsőhajlása: 1:1,5-1:2 5. Hullámvédelem: nádas, füvesítés 6. Vízcseréje, vízutánpótlása szivárgás útján talajvízáramlással Az adott helyen a tó létrehozása, kialakítása a környezetet értékes létesítménnyel gazdagította, sokrétő és értékes területhasználatot tesz lehetıvé az ember számára, egyben biztosítva a pihenést, kikapcsolódást. Parkosításával, különleges mikroklímájával kirándulóhelyként is szolgál. A tó megfelelı életfeltételeket biztosít a potenciálisan elıforduló kétéltő állatfajoknak. Az újonnan telepített fák, bokrok a parti sávban kedvezı feltételeket nyújt a vízhez kötött állat- és növényfajok számára. A helyi Horgász Egyesület az Önkormányzattól jelképes összegért bérli a tavat, melynek fejében az Egyesület a tó gondozását, felügyeletét végzi.

72


A természet közeli vízfelületek a közeljövıben várhatóan tovább nınek azáltal, hogy a Bı, Gór és Bük önkormányzata döntött arról, hogy a közigazgatási határaikon elhelyezkedı, egyelıre még üres víztározót a Répce vízével feltöltve jóléti tározóvá alakítják, ahol egy horgásztó, illetve egy sportolásra alkalmas vízfelület is létesülhet.

Répce az alsóbüki Öreg-hídról

4.5. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI Az Országos Területrendezési Koncepció szerint a község a kulturális örökség fokozottan érzékeny területeinek alövezetébe tartozik. Bük nagyközség területén két mőemlék található. A nagyközség országos jelentıségő világi mőemléképülete a volt Szapárykastélyegyüttes, mely XVI. századi erıdített kastélyból korai barokk stílusban épült 1696ban. A Szapáry-kastély parkja védett történeti kert. Sajnos a bizonytalan tulajdonosi háttér miatt üresen áll, állapota folyamatosan romlik. A kastélyegyütteshez tartozhatott valamikor a mőemléki értéket képviselı Szapáry-majorság, ahol a XVIII. század végérıl származó, késı barokk cselédlakások és istálló található. A másik, regionális jelentıségő mőemlék a Petıfi Sándor utcában található XIII. században épült római katolikus (Szent Kelemen) templom, melyet az idık során többször átépítettek, illetve hozzáépítettek. 1980-ban a románkor kihangsúlyozásával az Országos Mőemléki Felügyelıség állította helyre. A templom elıtti téren virágosított környezetben áll egy hısi emlékmő. A centenáriumi és millecentenáriumi emlékkövek, virágosított környezetben álló Mária-szobor, valamint Felsıbüki Nagy Pál rendbe hozott sírhelye történelmi hangulatot áraszt. A római katolikus templom szomszédságában álló temetı rendbehozatala, az 1848-as szabadságharc honvédsírjainak ápolása az itt élık együttmőködésének szép példája. Az ısök és a történelmi korok iránti tisztelet követendı példája, hogy a régi fejfák, síremlékek részére kegyeleti emlékparkot alakítottak ki.

73


Mőemlék-jellegő épület a Felsıbüki Nagy Pál kúria. A copfstílusú, nyeregtetıs, földszintes épületet névadója, Felsıbüki Nagy Pál építtette 1790 körül, majd 1880 körül eklektikus stílusban átalakították. Jelenleg felújítás alatt áll, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján továbbiakban panzióként kívánják hasznosítani. A szintén mőemlék-jellegő alsóbüki evangélikus templom története 1784-ben kezdıdött, amikor a törvény adta lehetıséggel élve 101 család templomépítési engedélyt kért és kapott. A szent hajlék felszentelésére 1785 ádventjén került sor. A templommal egy idıben felépült az egyházközség iskolája, lelkész- és tanítólakása is. Természetesen minden kor hozzájárult a templom szépítéséhez, mégis azt mondhatjuk, hogy 215 esztendı elteltével is megırzıdött a templom jellegzetes, késı barokk stílusa. Az egykori Kóczán-ház, a XIX. századi népi tájház szintén mőemlék-jellegő épület, egyedülálló zsuptetıs szerkezettel. Sajnos állapota nem kielégítı, de a közeljövıben a Kincstári Vagyon Igazgatóságtól várhatóan az önkormányzat tulajdonába kerül, mely már határozott a felújításáról, az erre szánt forrást elkülönítette. Tervezett funkciója falumúzeum, vagy a térségi kézmőves hagyományokat bemutató kézmővesház. Külön színt jelentenek Bük településképében az egykori építési hagyományokat örzı hosszú udvarok és a bészegek. Fontos lenne ezek turisztikai célú hasznosítása, pl. tematikus utcákként (bor utca, mesterségek utcája stb.). A helyi védettségő mőemléki épületek sora szerencsére hosszú, nagy részük az egykori parasztpolgári miliıt ırzı lakóház. Bük Nagyközségi Önkormányzat Képviselıtestülete a 11/2004. (X.28.) számú Rendelete szabályozza és részletesen felsorolja a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületeket. E Rendelet a korábban már módosított 5/1994. (IV.25.) számú, az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl szóló rendeletet módosítja. Ebben a dokumentumban részletesen felsorolásra kerülnek a mőemlékké nyilvánított épületek, tartalmazza a rájuk vonatkozó különleges építési és állagmegóvási szabályokat, illetve a megfogalmazott kritériumrendszer ellenırzését is. Annak ellenére, hogy ezek az objektumok magántulajdonban vannak, az épületek eredeti karaktere megırzıdött, egy egész közösség és a nagyközség számára 10.táblázat: Egyedi védettség alatt álló épületek Felsı-Bük Nagy Pál u.30. Hrsz 420. Tornácos ház

Közép-Bük Baross u. 11. Hrsz 317/2. Takács-ház

Gyár u. 17. Istálló-épület Petıfi u. 6. Walkó-kastély Petıfi u. 8. Riedingerkastély

Hrsz 580.

Széchenyi 47. Széchenyi 38. Széchenyi 36.

u.

Hrsz 806/1.

u.

Hrsz 285.

u.

Hrsz 284.

Petıfi

Hrsz 568.

Széchenyi

u.

Hrsz 793.

u.10.

Hrsz 565/2. Hrsz 567.

74

Alsó-Bük Kossuth u. 4. Hrsz 143. volt Gyógyszertár Kossuth u. 6. Hrsz 119. Kossuth u. 12. volt Mozi Kossuth u. 14. volt evangélikus iskola Kossuth u. 18.

Hrsz 107/2. Hrsz 107/5.

Hrsz 106.


Riedingerkastély

35.

Tornácos ház

Baross u. 29.

Hrsz 301.

Kossuth u. 22. Mankóbüki-ház Kossuth u. 24. Horváth ház Kossuth u. 36. Mogyorósy ház Kossuth u. 27. Kossuth u. 37. Kosáríves ház Kossuth u. 55. Kossuth u. 75. Kossuth u. 77. Kossuth u. 79. Szabó-ház Kossuth u. 101. Kossuth u. 28. idıs gesztenyefa a kertben. Jókai u. 16. Jókai u. 14.

Hrsz 99/2. Hrsz 98/2. Hrsz 71. Hrsz 222. Hrsz 203. Hrsz 184. Hrsz 171. Hrsz 170. Hrsz 169. Hrsz 156. Hrsz 93.

Hrsz. 128/3. Hrsz 127.

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata

Területi védelem alatt állnak a Kossuth utca 4-24. szám alatti épületek (Hrsz: 118, 108, 107/3, 105, 143, 119, 107/2, 107/5, 106, 98/2, 99/1, 99/2, 99/3)

75


5. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI , DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI 5.1. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA Vas megyében 2005-ben a lakónépességet tekintve a községek (207 db) közül egyedül Vép lakosságszáma (3488 fı) haladta meg Bük nagyközség lakosságszámát (3305 fı). Ez az érték a megye városai közül azonban meghaladta Répcelak város, s az idıközben városi rangot nyert İriszentpéter lakosságszámát, s megközelítette Csepreg lakosságát. A természetes szaporodás értéke (4) az egész megyében itt a legmagasabb, İriszentpétert (12) követıen. A népességnövekedés utóbbi évtizedekben tapasztalható dinamikáját tekintve pedig abszolút elsı mind a városi, mind a községi jogállású településekkel összevetve. A fürdı megnyitása Bük eddigi történetének legnagyobb hatású mozzanata volt, amely teljesen átformálta, sıt új, minıségileg magasabb szintő fejlıdési pályára állította a falu gazdasági szféráját. Ez a hatalmas változás, illetve tovagyőrőzı hatása a társadalmi szférában is megjelent. Bük lakosságszáma ebben a harminc évben nem egyenletesen változott. 1960 és 1970 között még 5,3 %-os csökkenés tapasztalható, de ez utóbbi idıponttól viszont egy kiegyensúlyozott, 6-7 %-os tízévenkénti növekedés a rendszerváltásig. 11. táblázat: Bük népességének alakulása és demográfiai összetevıi megyei összehasonlításban Lakó népesség (fı)

1970

1980

1990

2001

Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei

2548 3564 13147 126301 151318

2721 3606 12641 152052 133446

2904 3547 11688 154773 121171

3084 3546 11525 150962 117161

Demográfiai összetevık alakulása 1970-1980

1980-1990

1990-2001

Bük Természetes szaporodás Ill. fogyás (%) Vándorlási különbözet (%) Tényleges szaporodás Ill. fogyás (%)

+5,9

+1,7

-0,1

+0,9

+5,1

+6,3

+6,8

+6,8

+6,2

76


Csepreg Természetes szaporodás Ill. fogyás (%) Vándorlási különbözet (%) Tényleges szaporodás Ill. fogyás (%)

+3,5

-1,1

-1,3

-2,3

-0,6

+1,3

+1,2

-1,7

≅0

-0,2

-4,1

-5,8

-3,8

-3,4

+4,4

-4,0

-7,5

-1,4

+7,9

≅0

-1,8

+12,4

+1,8

-0,6

+20,3

+1,8

-2,4

-5,0

-7,8

-4,2

+4,5

-9,2

-3,3

Csepregi kistérség* Természetes szaporodás Ill. fogyás (%) Vándorlási különbözet (%) Tényleges szaporodás Ill. fogyás (+ ill.-)

Vas megye városai Természetes szaporodás Ill. fogyás (%) Vándorlási különbözet (%) Tényleges szaporodás ill. fogyás (%)

Vas megye községei -3,3 Term. Szap. Ill. fogyás (%) -8,5 Vándorlási különbözet (%) -11,8 Tényleges szaporodás ill. fogyás (%) Forrás: KSH népszámlálási kötetei *az idézett népszámlálások közül csak 2001-ben létezett ez idıpontban az adatok az adott területegységre vetítettek.

a közigazgatási egység, így a többi

1960 és 1970 között a tényleges szaporodás teljes egészében a természetes szaporulatnak köszönhetı, mivel a vándorlási egyenleg erısen negatív volt. Ebben a dekádban a lakónépesség közel 10 %-a hagyta el Büköt, hogy másutt találja meg boldogulását. 1970 és 1980 között hirtelen megnıtt a természetes szaporodás, amit - az országos és megyei tendenciákkal összhangban−az ún. GYES- gyerekek népes kohorszai okoztak. Kivételt képez ez alól a Csepregi kistérség egésze, ahol a népesség elöregedése okán csökkent a reprodukciós képessége, így természetes fogyás ütötte fel a fejét. Az 1980-as évektıl lényegében Vas megye egészében és mindegyik területi szintjén a lakosság tényleges szaporodása csak a pozitív vándorlási különbözettel volt elérhetı, mert a népesség természetes fogyása volt tapasztalható. Ebben az évtizedben Vas megyében még mindig a városokba vándorlás volt a jellemzı, így a falvak népessége továbbra is

77


erodálódott elég kritikus, éves átlagban mintegy 1 százalékponttal. Igaz ez az adminisztratív funkcióinak zömét elvesztı, nagyközséggé visszaminısített, stagnáló gazdaságú Csepregre csakúgy, mint az aprófalvas Csepregi kistérség egészére. Bük demográfiai viszonyaiban azonban ekkor kezdett érvényesülni a gyógyfürdı által generált prosperáló gazdaság jótékony hatása, és a község népesedési viszonyai elszakadtak mind a megyei, mind pedig a falvak trendjeitıl, és új, önálló pályára álltak. Az 1970-es évektıl beáramló - zömében fiatal, illetve fiatal felnıtt - pozitív tartományban "tartotta" a természetes reprodukciós képességet, ami egy évszázad óta nem tapasztalt pozitív vándorlási különbözettel interferálva mintegy 7 %-kal növelte a népességet 1980 és 1990 között. A rendszerváltást követı évtizedben minden települési szinten egyre erısebb lett a természetes népességvesztés, és ez a mutató Bükön is - igaz a többi településhez képest jóval mérsékeltebb formában - negatív tartományba váltott. Vas megye egésze ekkor lépett be az urbanizáció második szakaszába, a szuburbanizációs ciklusba, amelynek során a városi lakosság növekedése megállt, sıt elindult a kitelepülés a városokat övezı rurális térbe. Hosszú idı után csökkent a városok lélekszáma és aránya a teljes megyei népességen belül, ugyanakkor az elöregedett, sorvadó falvak egy része ismét növekvı demográfiai pályára állt. A Bükre a bevándorlás továbbra sem lankadt, és így népességnövekedésének 1990-2001 közötti nagyságrendje azonos maradt az azt megelızı két évtized mutatóival, közelítıleg 7%-kal. Gazdasági hatásai mellett a kistérséggel ellentétes népesedési trendjének köszönhetıen a kistérségen belüli demográfiai súlya is növekedett. Az ezredfordulón a 3084 fıs lakónépességével a kistérség össznépességének 26,8 %-át adta, szemben az 1970-es 19,4 %-kal. Csepreg ugyanezen mutatója 1970-ben 27,1 %, 2001-ben 30,1 %, azaz némileg a csepregi lakosok aránya is nıtt a kistérségi lakosság körében, de ez nem a város népességi dinamikájának, hanem a kistérség nagyobb volumenő népességvesztésének tudható be. Felértékelıdött lakóhellyé vált a Csepregi kistérség is, hiszen 1990-2001 között mintegy 4 ezrelék/év volumenő vándorlási aktívumot képes felmutatni. Az bizonyos, hogy az aprófalvak népességmegtartó ereje általában annál nagyobb, minél közelebb fekszenek Bükhöz, illetve Bükfürdıhöz. Az utóbbi két népszámlálás között a Csepregi kistérség 17 települése közül−Bükön kívül−mindössze négy helység (Bı, Iklanberény, Hegyfalu, Sajtoskál) tudta növelni a népességét, valamennyien a pozitív vándorlási szaldójuknak köszönhetıen. Az említett négy településbıl három (Bı, Iklanberény, Sajtoskál) közvetlenül határos Bükkel. A legnagyobb - mintegy 25 %-os - növekedést Iklanberény tudta felmutatni. Az is igaz, hogy ez a törpefalu 35 lakosát növelte 41 fıre, tehát torzítja az adatokat, de aligha önmagában jelent vonzóhatást, hiszen a pusztán lakófunkcióval rendelkezı község újdonsült, tercier ágazatokban dolgozó lakói bizonyosan figyelembe vették Bük közelségét lakó- és munkahelyválasztásuk alkalmával. A kitőnı közlekedési expozícióban (a 84-es fıút és a Bükfürdı között) lévı Sajtoskál 7,4 %-kal növelte a népességét, azonban a vándorlási pozitívumát tekintve abszolút elsı, hiszen vándorlási nyeresége óriási, 40, 7 %-os volt. A népesedési rangsor másik végén a Büktıl viszonylag

78


távoli, városhiányos térségben elhelyezkedı Répceszentgyörgy áll, amely az 1990-es években lakóinak 47 %-át veszítette el. 12. táblázat: Bük demográfiai viszonyainak és népsőrőségének összehasonlítása a különbözı Vas megyei területi szintekkel TELEPÜLÉSI SZINT

Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megyei városok Vas megyei községek

LAKOSSÁGSZÁM (Fİ) 2004 2005 3306 3305 3597 3551 11686 11584 151409 150511 114141 113877

VÁLTOZÁS 2004-2005 (%)

NÉPSŐRŐSÉG, 2005 (Fİ/KM2)

0,00% -1,29 -0,8 -0,6 -0,2

158,3 71,78 58,86 296,1 40

Forrás: Vas Megye statisztikai évkönyve, 2004, 2005

A különféle területi szintekkel összehasonlítva megállapítható, hogy míg a többi település és területi szint lakossága erıteljes mértékben csökkent, addig az utóbbi két évben Bük lakosságszáma stagnált. Bük demográfiai súlya mind a megyén, mind pedig a kistérségen belül nıtt. Ez utóbbin belül 2005-ben immár a lakosságszám 28,5 %-át adta. A településen belüli népesség-koncentrációt reprezentáló népsőrőség Bükön kétszerese a csepregi értéknek, de alig több mint fele a Vas megyei városok átlagának, a községekének pedig négyszerese. Ha a megye népességének közel egyharmadát adó Szombathelyt kivesszük a sorból, akkor a többi város értéke 171,88 fı/km², amely alg több, mint Bük vonatkozó paramétere. Fontos megjegyezni, hogy Bük valós népességkoncentrációja a belterületen ennél jóval magasabb - ténylegesen városi mértékő, hiszen Bük beépített területének közel egyharmadát adó fürdıtelep állandó lakosságszáma 2001-ben mindössze 7 fı volt, egyéb külterületi népessége pedig 6 fı. Bük népességszáma a közeljövıben várhatóan stagnálni fog, és beáll a 3300 körüli szinten, így mind a kistérségen, mind pedig a megyén belüli népességi súlya nıni fog.

5.2. A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA Egy térség humán erıforrás állományának egyik legfontosabb tényezıje a korstruktúra. Azokra a vidéki térségekre, melyekre az elöregedés, a népesség erózió a jellemzı a gazdaságfejlesztésük is problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna. A munkaerıpiac sajátosságait pedig a munkaerı, a lakosság végzettsége, képzettsége határozza meg. Sajátos színfoltot jelent a népesség összetételében a nemzetiségek száma, aránya, hiszen hagyományaik, kultúrájuk, civil szervezıdéseik színesíti a település kulturális életét, dimenzióit.

79


5.2.1. NEM- ÉS KORSTRUKTÚRA Bükön 2001-ben 1281 férfi élt, és ezzel arányuk 42,4 %-ot tett ki, ami jóval kedvezıbb a valamennyi Vas megyei települési átlagnál. Az érték kedvezınek mutatkozik, mivel a férfiak magas fokú mortalitása miatt a jelentıs nıtöbblet öregedı társadalomra utal, továbbá az erıs elvándorlásra enged következtetni, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatal férfiak alkotják a társadalom legmobilisabb rétegét. A szomszédos Csepreg városban a férfiak aránya még a megyei községi átlagot sem éri el, az elvándorlás és a természetes fogyás értékének ismeretében pedig egy borús demográfiai kilátást sejtet. 13. táblázat: A nemek aránya Bükön és a Vas megyei területi szinteken TELEPÜLÉSI SZINT

NEMEK ARÁNYA (%) Férfi Nı 42,4 57,6 39 61 40,4 59,6 40,1 59,9 39,4 60,6

Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megyei városok Vas megyei községek

Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

Egy település népességmegtartó erejének egyik legfontosabb fokmérıje a korstruktúra, hiszen önmagában is megmutatja az adott populáció reprodukciós képességét, a fiatalok helyben maradási esélyeit és hajlandóságát, vagyis a helyi életperspektívák kitőnı indikátora. 14. táblázat: Bük és a Vas megyei területi szintek korstruktúrája TELEPÜLÉSI SZINT

KORSTRUKTÚRA, 2001 014

Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei

1540-59 39 Éves (%)

17,1 17,7 16,3 15,8 7,4

36,9 37,7 34 36,3 41,7

28,4 24,8 26,9 29,6 27,7

ÖREGEDÉSI INDEX

60-x

17,6 19,8 22,8 18,3 23,2

1,03 1,12 1,4 1,16 3,14

Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

A korstruktúra akkor tekinthetı kedvezınek, ha a legfiatalabbak és a legidısebb korosztály közel egyensúlyban van, és közöttük egy széles, a társadalom gerincét alkotó középkorú réteg található. Vas megye településeit és területi szintjeit tekintve a legközelebb áll ehhez az ideális állapothoz. A 0-14 évesek aránya az össznépességen belül egyaránt magasabb a

80


városok és a kistérség hasonló mutatóinál, és messze meghaladja a községi átlagot. Csepreg legfiatalabb rétege szélesebb ugyan a bükinél, és egy viszonylag népes fiatal felnıtt korcsoportja is van, de ott az idısek aránya is magasabb. Bükön a 15-39 évesek bázisa több mint kétszeresen haladja meg a legifjabbakét, ami optimális, hiszen ık a társadalom legaktívabb rétegei, ık állnak családalapítás elıtt vagy közben, és ık alkotják az aktív keresık derékhadát is. Így az sem kedvezı, ha túl széles a rétegük (mint például a községekben), mert az azt jelenti, hogy nem azonnal követi ıket utánpótlás a fiatalabbak körébıl, azaz fellép a népesség fluktuációja. Ez pedig jelentıs megterhelést okoz az ıket befogadó intézményhálózatra, mivel azoknak gyorsan kell reagálni a "keresleti oldal" idıbeli ingadozásaira. Az sem szerencsés, ha szők a csoportjuk (mint a Csepregi kistérségben), hiszen ık képezik a helyi gazdaság motorját, illetve sokoldalú tevékenységeikkel (a gyermekneveléstıl a kulturális intézmények igénybevételéig) ık tartják életben a település társadalmi-gazdasági szolgáltatásainak szféráját, fogyasztási szokásaikkal döntıen meghatározzák a település igény- és mőveltségi szintjét. İk képezik annak a rétegnek a zömét, akik az utóbbi bı két évtized Bükre történı bevándorlási hullámában jelentek meg a faluban, és mind demográfiai, mind pedig kulturális szempontból frissítették annak társadalmát. Bükön a 60 év felettiek aránya valamennyi Vas megyei területi szint, illetve Csepreg adatánál alacsonyabb értékő, ami nem a nagyfokú halandóságot mutatja, hanem a fiatalabb korosztályok népes voltát. Az öregedési index Bükön 1 körüli értéket mutat, ami azt jelenti, hogy a társadalom nagyjából képes az önreprodukcióra, és ezzel a tulajdonságával szinte egyedül van a Vas megyei községek között, hiszen azokban már-már kritikus méreteket ölt a lakosság elöregedése, hiszen a 60 év felettiek közel háromszor annyian vannak, mint a gyermekkorúak. Bük adataihoz leginkább a városok közelítenek, de azok sem érik el szintjét. A 40-59 év közöttiek azért érdemelnek különös figyelmet, mert ık jelentik a kapcsolatot, átmenetet a fiatalabb és idıs generációk között. İk azok, akik még gyermeket nevelnek, de ık azok is, akik hamarosan nyugállományba vonulnak, így létszámuk meghatározza a szociális ellátórendszerek, juttatások kapacitásbeli igényeit. Bükön ez a korcsoport viszonylag népes, melyben a Ratkó-korszak hatása érezhetı. Fontos népesedéspolitikai cél a helyi ellátórendszereket ennek megfelelıen történı átszervezése annak érdekében, hogy azok megbízhatóan és költséghatékonyan mőködjenek. Bük nem- és korstruktúrája jelenleg kedvezınek mondható, így a feladat ennek a szinten tartása. Továbbra is vonzóvá kell tenni a települést mind gazdasági struktúrája, mind pedig a sokoldalúan fejlett egyéb központi funkciói révén, hogy a pozitív vándorlási különbözet tendenciája megmaradjon.

81


5.2.2. ISKOLAI VÉGZETTSÉG Nagyon fontos mutató egy település társadalom-földrajzi jellemzésénél az ott élık átlagos iskolai végzettsége, ami bizonyos mértékben összefüggésben van a városiasodással, az urbanizáltság szintjével, és hatással van a lakosság életmódjára, életvitelre, a gazdaságra, és részben a lakosság kulturális, szellemi igényeire is. Hazánkban a népesség átlagos iskolázottsága 1990 óta 1,4 osztállyal növekedett, és a Budapest nélküli vidéki átlag 2001-ben 9,71 osztály volt. Vas megy iskolázottsága a vidéki átlagnál némileg magasabb, 9,74 osztály. A Csepregi kistérség mutatói folyamatosan fejlıdnek, de 9,25 osztályos átlagával a megye kilenc kistérsége közül csupán a hetedik. Bük esetében az iskolai végzettség mutatói némileg alacsonyabbak a Vas megyei városokénál, viszont messze meghaladják mind a községi, mind pedig a kistérségi átlagot, sıt némileg meglepı, de a komoly oktatási tradíciókkal bíró, még ma is viszonylag erıs kulturális kisugárzású Csepreget is megelızi.

82


15. táblázat: Az iskolázottság mutatói Bükön és a Vas megyei területi szinteken, 2001

TERÜLETI EGYSÉG

ÁTLAGOSAN ELVÉGZETT OSZTÁLY

10-X

Bük

9,57

Analfabét a 0,2

Csepreg

9,45

Csepregi kist.

15-X

18-X

évesek közül (%) 8 osztály Érettségi

25-X Diploma

90,3

33,5

7,7

0,3

90,2

32,6

8,7

9,25

0,5

87,4

28,5

6,5

9,82 Vas megyei városok 9,31 Vas megyei községek Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

0,2

93,7

45,1

14,8

0,6

85,9

23,7

5,3

Az átlagos iskolai végzettség mellett fontos mutató az egyes iskolatípusokat elvégzett lakosok aránya. Bükön a 15 évesnél idısebbek 90,3 %-a végezte el a 8 osztályt, és ez csaknem azonos a csepregi adattal, jócskán meghaladja a kistérségi és a községi átlagot, de némileg elmarad a többi várostól. Az érettségizettek tekintetében már nagyobb a szórás, hiszen az azt adó középiskola már általában városokban található, és így az ott élık nagyobb eséllyel abszolválják ezt az iskolatípust. Így Bük ebben a mutatóban jelentısen elmarad a Vas megyei városok összességétıl, de a kistérséget és a községeket megelızi, sıt Csepregnél is némileg jobb pozícióban van. Kiemelten fontos a diplomások aránya, hiszen egy-egy településen − fıleg ha néhány ezer lakosú − a felsıfokú végzettségőek a szellemi bázisai a községnek, hordozói, mozgatói és szervezıi a polgári kezdeményezéseknek, hagyományoknak, rendezvényeknek, kultúrcsoportoknak. A kisebb települések közül általában ott nagyobb a koncentrációjuk, ahol diplomásokat igénylı munkahelyek, intézmények találhatók. Bükön vannak ilyen munkahelyek, de a diplomásainak 7,7 %-os aránya csak a községek és a kistérségi átlagnál jobb, a városok szintjétıl elmarad, mindössze fele azok rátájának. Ebben a tekintetben már Csepreg is megelızi. A kistérségben nincs felsıoktatási intézmény, így az itteni hallgatók más településen, illetve közigazgatási egységben végzik azt el, így nagyobb az esélyük arra, hogy a tanulmányaikat befejezve nem térnek vissza, hanem a képzettségüknek megfelelı munkahelyet nyújtani képes−rendszerint városi jogállású településen−keresnek állást. Bük népességének iskolázottsága kiegyenlítettnek, átlagosnak mondható. Nincsenek nagy iskolázatlan tömegek, és viszonylag kevés a felsıfokú végzettségő, ugyanakkor nagy arányban van jelen az általánosan mővelt, érettségizett réteg.

83


5.2.3. NEMZETISÉGEK Bük története során szinte végig színmagyar település volt, és ma is annak tekinthetı. Története során mindössze egy viszonylag rövid periódusban, a dualizmusban jelentek meg nagyobb arányban más nemzetiségiek. 16. táblázat: Nemzetiségi viszonyok Bükön 1880-1920-ig

ÉV 1880 1890 1900 1920

ÖSSZLAKOSSÁG

MAGYAR

3030 2394 2971 2431 2848 2648 2804 2749 Forrás: ROZINEK E., 2002

DÉLSZLÁV

NÉMET

EGYÉB

240 236 98 9

306 297 81 41

90 7 21 5

Ezeket a zömmel német és délszláv csoportokat a cukorgyár kínálta munkalehetıség vonzotta a községbe, tehát valamennyien bevándorlók voltak. Arányuk a cukorgyár fénykorában az 1880-as években volt a legmagasabb, ekkor az összlakosság kereken egyötödét adták, és közülük a németeké volt a népesebb kolónia (10 %), de szép számban voltak itt délszlávok is. A cukorgyár leégése után nagy részük elvándorolt, egy kisebb hányaduk pedig asszimilálódott, és csak jellegzetes családneveikben (Popovits, Kolrosz stb.) maradt fenn emlékük a helyi köztudatban. A 2001-es népszámlálás adatai alapján 73 fı vallotta magát nem magyar nemzetiségőnek. Ez az összlakosság 2,2 %-a. A legnagyobb a német (32 fı) közösség, ıket a horvátok (16 fı), illetve a cigányok követik. Ennek a három etnikumnak helyi kisebbségi önkormányzata is mőködik.

84


6. A NAGYKÖZSÉG GAZDASÁGÁNAK JELLEMZİI 6.1. KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLİDÉSE A Vas megyei falvak közül Bük egyértelmő nyertese volt a rendszerváltásnak. A központi támogatások elapadtak ugyan, de egyúttal létezett az OTK által rögzített státusz is. A szabadságnak itt megvoltak az anyagi feltételei, hiszen 1992-ben Bük nagyközség a Büki Gyógyfürdı Vállalat által kezelt vagyon 50 %-nak tulajdonosa lett (a másik fele Vas megyénél maradt). A létrejött Büki Gyógyfürdı Rt. jóvoltából Bük közvetlenül is részesült a tetemes bevételekbıl és immár meghatározhatta ennek a kivételes értéknek a jövıjét is. A kivethetı helyi adók közül az idegenforgalmi képezte az egyik legnagyobb tételt, mert a falusi jogállás miatt az állam minden évben megduplázta azt. Bük büdzséje rohamosan nıtt és az ezredfordulón már meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez a hatalmas, aktivizált belsı erıforrás elég volt ahhoz, hogy a település "kivédje" a magyar gazdaságnak a kilencvenes évek közepéig tartó lejtmenetét, sıt arra is futotta, hogy szerepköreit, s így a térségre gyakorolt vonzó hatását növelje. Ezzel szemben a vidék tradicionális központja, Csepreg 1995-ben visszanyerte ugyan városi címét, de komolyabb attrakció híján, közlekedési szélárnyékban és adminisztratív központ szerepének csorbulása miatt többé már nem egyértelmően a Répce-vidék centruma. Csepreg kulturális és oktatási értelemben továbbra is ırzi vezetı helyét, de gazdasági ereje és munkaerıvonzása össze sem hasonlítható Bükével. A rendszerváltás után Bük gazdaságában is leépült a mezıgazdaság és az ipar, majd más üzemméretben (zömmel kis- és középvállalkozások formájában) szinte azonnal újjáéledtek. A község termıföldjei a privatizáció és a kárpótlás révén magánkézbe kerültek, a Lenin Mtsz. megszőnt (ingatlanai kihasználatlanul állnak), s mezıgazdasági termelés családi gazdaságok keretei közt történik, amelyek szinte csak gabona- és takarmánynövények termesztésével foglalkoznak, az állattenyésztés erısen visszaesett. A kis üzemméretbıl fakadóan a termények feldolgozottsági mértéke alacsony, kialakultak − turizmus miatt igen jelentıs − a helyi piacra termelı élelmiszeripari bázisok csírái (pékségek, hentesüzlet stb.). Az ipar termelési és tulajdonosi szerkezete is megváltozott, a jelentısebb ipari üzemek mindegyike megszőnt vagy jelentéktelenné zsugorodott. Ez lett a sorsa a Csepregi Állami Gazdaság hőtıházának és jégkrém üzemének, és Bük 1999-ig komolyabb ipari létesítmény nélkül maradt. Ekkor ezen az elhagyott ipartelepen építette fel állateledel-gyárát a Nestlé Hungária Kft. és alig egy hónappal késıbb a vele a csomagolásban és a szállításban kooperáló osztrák érdekeltségő VOG Kft. Megtelepedésüket az önkormányzat aktívan szorgalmazta, mivel munkaerıigényükkel és tetemes iparőzési adóikkal csökkentették Bük egyoldalúan a turizmusra épülı, s így annak konjukturális hatásaira felettébb érzékeny gazdasági szerkezetét. A Büki Palackozó Gazdasági Társulást 1990-ben adták el az osztrák érdekeltségő JUVINA-nak, aki a sikeres termékstruktúra-váltással (az üdítıitalok helyett a BOMBA energiaital forgalomba hozatala) felfuttatta ugyan a céget, de 2004-ben a vevıpiac

85


közelébe, Budapestre helyezte a termelést, így a büki üzem ma üresen áll az alsóbüki faluvégen. Ami a kisipart illeti, megszőnt ugyan a Vegyesipari Ktsz., de a lakosság viszonylag magas életszínvonala által támasztott kereslet révén a kisiparosok száma nıtt, 1993-ban elérte az 50-80 fıt, míg 2005-ben már 105 iparban érdekelt egyéni vállalkozót írt össze a statisztika. Tényleges számuk ennél némileg nagyobb lehet, mert akadnak olyanok, akik fıállásuk mellett folytatnak ilyen jellegő magántevékenységet. A primer és szekunder szektor átmeneti visszaesésével, átstrukturálódásával szemben a tercier szektorban töretlen volt a fejlıdés, ami egyúttal az egész települést is megóvta a gazdasági recessziótól. Az egyéb ágazatok szinte csak a gyógyturizmust és a hozzá kapcsolódó háttérszolgáltatásokat jelentik. A gyógyfürdı látogatottsága a rendszerváltás utáni néhány évben némileg visszaesett, de aztán állandósult a kb. 900 ezer fı/év. A kissé elavult komplexumot 2001-2003 között - a Széchenyi-terv segítségével - közel 2,5 milliárd forintnyi összegbıl bıvítették, modernizálták, új arculatot adtak neki. Ez a beruházás a legnagyobb volumenő volt a fürdı történetében. A gazdasági élet szereplıi minıségi és mennyiségi értelemben is diverzifikálódtak az 1990es évtizedben, napjainkban pedig egy újrainduló tıkekoncentráció indult meg szinte minden gazdasági ágazatban, amelyek méreteik folytán folyamatosan igénylik és vonzzák a büki és a környékbeli aktív keresıket. Napjainkban Bük gazdasága nem csak a nagyközség, hanem egy tágabb térség munkaerıpiaci stabilitásának elsıdleges letéteményese, egészséges állapota és fejlıdési iránya döntıen meghatározza a Répce menti helységek társadalmi egyensúlyát.

6.2. JELENLEGI

GAZDASÁGI TÉRSZERVEZİ HATÁSA

SZERKEZET,

A

GAZDASÁGI

EGYSÉGEK

Egy település gazdasági térszervezı erejének, és rajta keresztül megvalósuló munkaerı vonzó hatásának nagyszerő indikátora az adott helységben mőködı vállalkozások mennyiségi és minıségi jellemzıinek feltárása. A gazdasági egységek számának és mértének megadásával meghatározható egy nagyobb társadalmi-gazdasági egységben (megyében, régióban stb.) betöltött tényleges súlya, míg az általuk igényelt munkaerı ismeretében egy kisebb térségben elfoglalt relatív expozíciója. Bük gazdaságának a Csepregi kistérségen belüli súlyát leginkább az reprezentálja, hogy Csepreggel közösen a kistérség regisztrált vállalkozások 70 %-át összpontosítja úgy, hogy közben Bük és Csepreg között is másfélszeres a különbség.

86


17. táblázat: Regisztrált vállalkozások számszerő jellemzıi Bükön és az egyes Vas megyei területi szinteken, 2005

VÁLLALKOZÁSI TÍPUSOK (DB, ILLETVE ÁTLAG)

Regisztrált vállalkozások száma Ebbıl: Társas Egyéni 1 000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás

BÜ K

VAS MEGYE 2000 fınél népesebb községei községei

városai

ÖSSZES EN

796

1 979

8 661

20 226

28 887

166 630 241

506 1 473 115,7

2 162 6 499 76,9

6 454 13 772 133,3

8 616 20 271 109,3

Forrás: Vas Megyei Statisztikai Évkönyv, 2005

A Bükön 2005-ben regisztrált 796 vállalkozás a megyei jogi személyiségek 2,75 %-át adta, ami önmagában nem tőnik jelentısnek, viszont a település lakónépességéhez viszonyítva számottevı. Bük az 1000 lakosra jutó vállalkozások tekintetében ugyanis több mint kétszeresen haladja meg mind a hasonló nagyságú községek, mind pedig a megyei mutatókat. A vállalkozói sőrőség a városokénál is nagyobb, mintegy 80 %-kal, tehát a munkaképes népesség kezdeményezı képessége nagyobb, mint a Vas megyei településhierachia csúcsain. Az üzemméret tekintetében már némileg elmarad mind a községi, mind pedig a megyei átlagtól, és számottevıen a városi szinttıl, hiszen amíg az elıbbi két településcsoportban az összes vállalkozás kb. egyharmada társas formában mőködik, addig a városokban kétötöde, Bükön pedig csak egynegyede. Ez nem jelenti azt, hogy a büki vállalkozások tıkeszegényebbek lennének, hanem más olyan hely specifikus tevékenységet (pl. szobakiadás) folytatnak, amely többnyire nem igényel társas vállalkozási formát. Emellett a városok az elsıdleges befogadói a nemzetközi tıkének, így ott eleve nagyobb a gazdasági társaságok összpontosulása, felülreprezentáltsága a többi gazdasági szereplı közt. Az ott megtermelt javak azonban nem jelentkeznek olyan egyértelmően a munkaerı oldalán, mint az egyéni vállalkozóknál, így a jövedelmi szint az utóbbi esetében akár magasabb is lehet. Bük jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben eltolódik a tercier szektor felé, mutatva ezzel is a turizmus, mint fı gazdasági ág domináns szerepét.

87


8. ábra Bük regisztrált vállalkozásainak megoszlása a Vas megyei településeivel összehasonlításban, 2005

egyéb tevékenység egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

100% 90%

egészségügyi, szociális ellátás

80%

oktatás

70%

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

60%

pénzügyi közvetítés

50%

szállítás, raktározás, posta, és távközlés

40%

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

30%

kereskedelem, javítás

20%

építıipar

10% 0% Bük

községek

városok

feldolgozó-ipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás

Forrás: KSH 2005-ös Statisztikai Évkönyv Vas megyei kötete

Bük turizmus vezérelte gazdasági életét jól illusztrálja, hogy a vállalkozásainak közel fele közvetlenül a turizmusban (43%), egynegyede pedig bizonyosan annak valamelyik háttérágazatában (ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás – 24%) mőködik. Más szempontból Bük vállalkozásainak tevékenysége tekinthetı egysíkúnak is, mivel a nem tercier ágazatokban érdekelt gazdasági szervezetek, jogi személyek együttes aránya alig haladja meg a 10 %-ot, gyaníthatóan amiatt, mert a turizmussal szemben Bükön sem az agrárium sem pedig az ipar nem jelent komoly alternatívát ár-érték arány tekintetében.

88


Mezıgazdaság A mezıgazdaság a községekben jelenlevı arányt jóval alulprezentálja. Az egyéni vállalkozók és ıstermelık száma a rendszerváltás óta fokozatosan növekszik és a földhasználati és állattartási tendenciák az egyéni gazdálkodói kör egyértelmő megerısödését mutatják Bükön 194 ıstermelı, 5 családi gazdaság , 6 mezıgazdasági vállalkozó és egy szövetkezet tevékenykedik, melybıl 40 regisztrált termelı. A kárpótlási és a szövetkezeti törvény eredményeként a mezıgazdaságilag hasznosítható földterület közel 100 %-a magántulajdonban került. Az országos adatok szerint az egy hektár alatti tulajdon az összes földterület 11 %-át, a 10 ha alatti terület pedig 52 %-át adja, mely Bükön is jellemzı. Bükön az egyéni gazdálkodók által mővelt szántó terület átlagos nagysága 30,6 ha. A mővelési ágak esetében a szántó aránya meghatározó. A jó minıségő termıföld (36 AK/ha) a kedvezı, kiegyensúlyozott éghajlati viszonyok biztosítják a szántóföldi növénytermesztés prioritását. A gabonafélék a vetésforgóban nehezen helyettesíthetık, ezért nagyságrendjük viszonylag állandó (60-70%). A megtermelt termény értékesítését segítik a térségben mőködı gabonaforgalmazásával, malmi tevékenységgel, illetve állateledel gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégek. Az ipari növények cukorrépa, napraforgó, káposztarepce termesztése elsısorban a gazdasági társaságokra jellemzı, de egyre több magángazdálkodó kezd foglalkozni vele az elérhetı magasabb jövedelem reményében. Az ökológiai viszonyok kedvezı feltételeket biztosítanak a szılı- és gyümölcstermesztés számára. Az itt termelt gyümölcsök, elsısorban almafélék különleges íz és zamatanyagokkal rendelkeznek, melyek keresettek a világpiacon. A gyümölcstermesztésnek hagyományai vannak a térségben. Megkezdıdött a hagyományos almafajták piaci igényekhez jobban igazodó intenzív fajtákra való cseréje. Az állattartást tekintve az elmúlt évtizedben a szarvasmarha állomány harmadára csökkent, annak ellenére, hogy hagyománya van a szarvasmarha tenyésztésnek, a tenyésztési körülmények jók, a takarmánytermelés feltételei adottak és gazdaságosan végezhetık. A Répce mellett elterülı rétek és legelık olcsó, jó minıségő takarmányt biztosítanak. Bükön a csirke és pulykahízlalásnak is tradíciója van. A baromfitartáshoz megfelelı épületállomány áll rendelkezésre, mely napjainkban kihasználatlan. A feldolgozó (Sárvár) közelsége is azt indokolja, hogy ezekben az épületekben újra lehet indítani a termelést. A lótenyésztés jelenleg periférikus ágazat a térségben, pedig az idegenforgalom miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a lovagoltatásra és bértartásra. A méhészet a részmunkaidıs gazdálkodás egyik fı bázisa lehet. Nı a kereslet a jó minıségő mézre, fıleg az akácmézre, melynek termelési feltételei a nagy akácerdı területek miatt adottak. Térségünkben az erdı gazdasági szerepe jelentıs, önálló tevékenységként és a gazdálkodást kiegészítı jövedelemszerzı lehetıségként vehetı számításba. 2001-ben jött létre Bükön 28 fı részvételével a Répce Beszerzı és Értékesítı Szövetkezet. A magántulajdonon alapuló szövetkezet a szövetkezeti önkormányzat alapján mőködik. A Répce BÉSZ mőködése megfelel a nemzetközi szövetkezeti értékeknek. A szövetkezés alapvetı célja, hogy elégítse ki a tagok szükségleteit, gazdasági és szociális érdekeit is és

89


segítse elı gazdasági tevékenységük folytatását, termelési, beszerzési, értékesítési, feldolgozási és egyéb szolgáltatásokat. Ipar Bük ipara hazánk egészéhez hasonlóan a rendszerváltás után összeomlott. Valamennyi ipari nagyfoglalkoztató (pl.: Csepregi Állami Gazdaság, ROLL Jégkrémüzem stb.) megszőnt, így 1999-ig egyetlen szekunder szektorban érdekelt nagyvállalat sem maradt Bükön, így a helyi ipar a legfeljebb családi kerető üzemméretet jelentette. Ekkor mindjárt kettı, egymással szoros kooperációban álló multinacionális vállalat, a NESTLÉ és a VOG alakított ki Bükön telephelyet a vasútállomás mellett, az ipari vágányra csatlakozva. Jelenleg ez a két legnagyobb ipari foglalkoztató a nagyközségben, és együttes munkáslétszámuk 400 fölötti, tehát több dolgozót foglalkoztat, mint amennyi iparban érdekelt aktív keresı van Bükön, tehát erıs munkaerı-vonzásuk van, és mint a büki ipar zászlóshajóit célszerő egy kicsit részletesebben bemutatni. NESTLÉ Hungária Kft. Frieskies Száraz Állateledel-gyára A Frieskies márkanév annak a svájci NESTLÉ-csoportnak a tulajdonában van, amelyik a világ második legnagyobb élelmiszeripari cége, és óriási termékprofillal (a csokoládétól az ásványvízen át a kutyaeledelig) rendelkezik, amelyek köré egy-egy külön gyárláncolatot szervezett. A Frieskies több európai országban is jelen van, és hazánkban 4 kutyaeledel gyára található, az egyik közülük Bükön. A 2005-ben 323 fıt foglalkozató büki üzem évente 30 ezer tonna gabonát és nyershúst vásárol, illetve dolgoz fel, és 55 ezer tonna terméket állít elı, azaz óriási agrárbázist mozgat meg. A jelentıs tömegő be- és kiszállított anyagot nem csak közúton mozgatják, hanem a gyárhoz közvetlenül beérkezı iparvágányon keresztül a vasúton is. VOG Export-Import Kft. A linzi székhelyő vállalat az elıbbinél jóval szerényebb múltú, hiszen csak 1991-ben alapították, azonban fejlıdése látványos volt. az elsı év forgalma még csak 90 millió forintnak megfelelı schilling volt, jelenleg azonban átlépte a 10 milliárd forintot. A dinamikus növekedése annak is köszönhetı, hogy saját csomagoló- és reexportáló tevékenysége mellett a NESTLÉ állandó partnereként is végez hasonló tevékenységet. Foglalkoztatotti létszáma Bükön is dinamikusan növekszik, és stabilan 70 felett van. A nagyközségben a 13 ezer m²-es csarnokukban egyidejőleg 15 ezer EU-szabványos raklap fogadását, rendszerezését, és az erre a kapacitásra épülı food és nonfood termékek raktározását és a szárazgyümölcs csomagolását lehet egyidejőleg megoldani. Az elıbbi cégeken kívül az iparban a harmadik legnagyobb foglalkoztató 33 fıs Büki Cipó Bt., tehát összességben Büknek a szekunder szektorban az élelmiszeriparnak van a legnagyobb bázisa, és ez kedvezınek tekinthetı, mert egyszerre segíti a vidék mezıgazdasági tradícióinak megırzését, illetve oldja a térségnek a turizmus ingadozó trendjeivel szembeni egyoldalú függését.

90


2005-ben a településen összesen 65 ipari vállalkozást írtak össze, azonban ezek zömmel egyéni jogi személyek, és az építıiparban (festık, villanyszerelık stb.) találják meg számításukat. A település kisipari ellátottsága tehát jónak mondható, hiányszakmák nincsenek. Veszélyt rejt magában a tevékenységi körök viszonylag alacsony szintő diverzifikációja, hiszen a gazdaság meghatározó szereplıi szinte kivétel nélkül vagy közvetlenül a turizmusból élnek, vagy annak háttérágazataihoz kapcsolódnak. A turizmus pedig nagyon trendfüggı, erıs konjukturális hatásai vannak, így a tıle való ennyire egyoldalú függés hosszabb távon veszélyeztetheti a gazdasági stabilitást. Bük középtávú gazdasági céljai közt kiemelt helyen kell szerepelnie a gazdasági sokszínőség kialakítására történı törekvésnek, hiszen immár nem csak saját dolgozóiért felel, hanem a kistérség elsı számú gazdasági centrumaként azok lakónépességének egzisztenciájáért, létbiztonságáért is.

6.3. GAZDASÁGI AKTIVITÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG A lakosság gazdasági aktivitása az ország egészéhez hasonlóan viszonylag alacsony, és folyamatosan romlik, de - helyi sajátosságok révén − mégsem annyira kedvezıtlen. 18. táblázat: Bük lakónépességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 1990, 2001 Gazdasági 1990 Aktivitás (fı és %) 1 325 (45,6) Aktív keresı 630 (21,7) Inaktív keresı 906 (31,2) Eltartott 43 (1,5) Munkanélküli 2 904 (100,0) ÖSSZESEN /LAKÓNÉPESSÉG/ Forrás: a KSH 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei

2001 1 336 (43,3) 876 (28,4) 768 (24,9) 104 (3,4) 3 084 (100,0)

A bükiek életszínvonalát egyébként egy kérdıíves felmérésen alapuló tanulmány dolgozta fel 1997-ben (KOLTAYNÉ ÉLIÁS ZS.-SZABÓ G. 1997). A legfontosabb megállapítása az, hogy itt kialakult az országos szinten csak áhított célként megfogalmazott ún. kétharmados társadalom. A bıség kosarából tehát − ha nem is egyaránt, de − mindenki vehet. A gond csak az, hogy ez az impozáns társadalmi formáció zömmel szürkejövedelmekbıl táplálkozik. Az idıbeli aspektus után a térbeli összehasonlításban is kidomborodik Bük ezen sajátossága.

91


9. ábra Bük gazdasági aktivitásának jellemzıi Vas megyei összehasonlításban, 2001

100%

80%

60%

Munkanélküli Eltartott Inaktív keresı

40%

Aktív keresı 20%

0% Bük

Csepreg

Csepregi kistérség

Vas megye városai

Vas megye községei

Forrás: KSH 2001-es népszámlálási kötete alapján saját szerkesztés

Munkanélküliség A munkanélküliség 2001-ben némileg magasabb volt (3,2%) valamennyi Vas megyei települési szint átlagánál, azonban a magasabb fokú foglalkoztatás ezt a hátrányt ellensúlyozta. 2005-re egyébként Bükön csökkent a munkanélküliségi ráta, 3,2 %-ra (KSH 2005). Ezzel szemben Csepregen nıtt, 3,0 %-ra. Ezzel az értékkel Bük éppen a megyei átlagot érte el, és községeknél némileg jobb pozíciót mondhat magáénak. A munkanélküliség számszerő jellemzıi mellett legalább annyira fontosak annak minıségi jellemzıi is.

92


19. táblázat: Bük, Csepreg, illetve a Vas megyei településszintek munkanélküliségi rátája, illetve munkanélküliségének strukturális összetevıi, 2005 A MEGYE községei városai

BÜK

CSEPRE G

A munkanélküliek aránya a lakónépességbıl (%)

3,2

3,0

3,6

3,0

3,2

Ebbıl: fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású

87,6 12,4

88,1 11,9

87,2 12,8

78,3 21,7

82,5 17,5

Férfi

56,2

58,0

54,6

50,9

52,6

MEGNEVEZÉS

össze sen

Nı

43,8

42,0

45,4

49,1

47,4

Tartósan munkanélküli

34,3

43,0

43,9

41,1

42,4

Forrás: KSH 2005-ös Statisztikai Évkönyve, illetve Bük és Csepreg 2005-ös Törzskönyvének adatai

10. ábra A büki munkanélküliek végzettség szerinti összehasonlítása a Vas megyei jellemzıkkel, 2005

100%

80% Felsıfokú végzettséggel 60%

Középiskolai végzettséggel Szakiskolai végzettséggel

40%

Szakmunkásképzı végzettséggel 20%

Legfeljebb ált. iskolai végzettséggel

0% Bük

Csepreg

községek

városok

megye

Forrás: KSH 2005-ös Statisztikai Évkönyve, illetve Bük és Csepreg 2005-ös Törzskönyvének adatai

93


A munkanélküliség kezelésének helyi lehetıségeinek, módszereinek megismerésével további információk kaphatók az adott település munkanélküliségének jellegérıl. Az önkormányzati segélyezési rendszer alapján érzékelhetı különbségek mutathatók ki a hasonló népességő és munkanélküli réteggel rendelkezı Bük és Csepreg esetén mind a célra rendelkezésre álló források, mind pedig a támogatást élvezı körének meghatározását illetıen. 2005-ben Bükön több mint négyszer annyi segélyezést folyósítottak, és az általuk elért célcsoport nagysága több mint kétszerese a csepreginek. A 2437 fınyi segélyezetti szám természetesen nem azt jelenti, hogy ennyien lennének a rászorultak, hanem a ténylegesen lecsúszóban lévı személyek, családok több keretbıl is részesülnek. Közvetlenül a munkanélküliség mérséklését szolgáló közcélú foglalkoztatásba Bükön 7, Csepregen 10 fıt vontak be, a rájuk fordított fajlagos összeg azonban Bükön magasabb. Ez azt jelenti, hogy a - zömmel szezonális (pl. parkrendezés) - közmunkába bevont rétegek magasabb jövedelmet kapnak, így a munkájuk letelte után magasabb munkanélküli járadékra jogosultak. A Büki Önkormányzat szociális segélyezési szisztémájának fontos eleme azoknak a támogatása, akik önhibájukon kívül lettek állástalanok, de némi ösztönzéssel reális esélyük van arra, hogy ismét aktív keresık legyenek. İk azok, akik átmeneti segélyezést, illetve a rászorultságtól függı egyéb juttatást kapnak. E két célcsoporthoz jut az összes segélyezési összeg mintegy fele, míg Csepregen alig több, mint egynegyede. Ez azt jelenti, hogy a büki segélyezési rendszer jobban ösztönzi a helyi munkaképes korúakat, hogy intenzívebben fogjanak a munkakeresésbe. Jelentıs azoknak a rétege, akik eleve hátrányos helyzetbıl indulnak az állásokért folytatott versenyben, ık elsısorban a nagycsaládot nevelı anyák, akik a mai munkahelyi elvárásokhoz (pl. élethossziglani tanulás, rugalmatlan munkaidı) kevésbé képesek alkalmazkodni. Számukra Bükön több mint 1 millió forintot folyósítottak 2005-ben. Nem közvetlenül a munkaerıpiaci helyzettel függ össze, de hosszú távon foglalkoztatáspolitikai eredményei is van a lakáshoz jutás támogatásának, hiszen az elsısorban azokat a fiatalokat érinti, akik maguk is általában pályakezdı aktív keresık, illetve várhatóan rövidesen családalapításba fognak. Megtartásuk létfontosságú egy település számára demográfiai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Bükön minden fiatal házaspár egyszeri maximum 1 millió forintnyi vissza nem térítendı támogatást kap az elsı lakásának megvásárlásához vagy építéséhez, ha megfelel az ifjú házasok elsı lakásához jutásának támogatásáról szóló 14/2004 (XII.18) számú helyi rendelet szabályainak. Csepregen ilyen támogatás nem létezik, s Vas megye többi településén is ritka az ekkora összegő támogatás.

94


20. táblázat: Az önkormányzati segélyezés rendszere Bükön és Csepregen, 2005 AZ ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLYEZÉS Rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma

MÉRTÉKEGYS ÉG

BÜK

CSEP REG

fı

22,1

18,0

Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg

1000 Ft

4 801

3 540

Rászorultságtól függı egyéb támogatásban részesültek száma Rászorultságtól függı egyéb támogatásokra felhasznált összeg

fı 1000 Ft

1 320 15 227

523 2 624

Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg

fı 1000 Ft

120 7 178

16 434

Átmeneti segélyezésben részesültek száma Átmeneti segélyezésre felhasznált összeg

fı 1000 Ft

661 4 827

290 396

244

188

1 170

1 249

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma

fı

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg

1000 Ft

Közcélú foglalkoztatásban résztvettek száma

4

10

Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg

1 000 Ft

fı

1 754

3 131

Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma Lakáscélú helyi támogatás összege

fı 1 000 Ft

14 12 100

– –

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában részesültek Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására kifizetett összeg

fı 1 000 Ft

74 574

37 319

fı

2437

1064

1 000 Ft

47057

11693

Segélyezettek száma összesen Segélyezések összköltsége Forrás: KSH 2005

Összegezve Bük lakosságának gazdasági aktivitását, megállapítható, hogy a falu jelentıs mérető és sokoldalú gazdasági potenciálja képes aktivizálni a munkaképes korú lakónépességének a zömét. Jelentıs azoknak a száma, akik nem aktív keresık, de képesek arra, hogy elsısorban a turizmus valamely ágában tevékenykedve inaktív keresıként önmagukról gondoskodjanak. Viszonylag szők a munkanélküliek és a rászorulók tábora, és ıket a viszonylag sőrőn szıtt helyi szociális háló megtartja, és ösztönzi ıket az öngondoskodó életvitelhez történı visszatérésre. Erıs a középosztály, amely mind gazdasági tevékenységével, mind pedig fogyasztási szokásaival meghatározza a helység arculatát.

6.4. FOGLALKOZTATOTTSÁG A lakóhely népességmegtartó ereje, illetve munkaerıvonzása nagymértékben függ attól, hogy ott milyen és mennyi munkaalkalom kínálkozik. A minıségi mutatók − legalább részben − megragadhatók a foglalkozási szerkezet bemutatásával.

95


6.4.1. A FOGLALKOZÁSI SZERKEZET ALAKULÁSA Mivel Bük sohasem volt városi jogállású település, lakosai nem csak a középkorban, hanem még a XX. század elsı felében is elsısorban a mezıgazdaságból éltek. A primer ágazatban dolgozott a helybeliek zöme, és jövedelmük csaknem teljes egészében onnan származott. Ezt a helyzetet−csupán epizódszerően − a cukorgyár megépítése, és termelésének felfutása változtatta meg. Részben a helybeliek foglalkozási átrétegzıdésével, részben pedig az idetelepülı ipari népesség következtében 1910-re a lakónépesség közel felét már nem az agrárium, hanem 28 %-ban az ipar, 20 %-ban pedig az egyéb ágazatok foglalkoztatták (SZABÓ J. 1985/a p. 42.), amely az adott korban egy kifejezetten urbánus foglalkozási struktúrát jelentett. A cukorgyár 1917-es leégését követıen a mobilisabb és kvalifikáltabb fiatal munkaerı elhagyta Büköt, így a helyben maradottak foglalkoztatását, egzisztenciáját így szinte teljes egészében ismét a mezıgazdaság biztosította. Ebben a tekintetben Bük visszasüllyedt a környékbeli falvak színvonalára. A második világháború utáni években alakult át ismét jelentısen, és úgy tőnik, hogy visszafordíthatatlan módon Bük foglalkozási szerkezete. 11. ábra Bük foglalkoztatottsági szerkezetének alakulása, 1960-1990 100% 90% 80%

548

398 725

70%

829

60% 50%

Egyéb 203

Ipar 432

Mezıgazdaság

40% 327

30% 20%

266 569 303

10%

284

230

0% 1960

1970

1980

1990

Forrás: a KSH 1960-as, 1970-es, 1980-as és 1990-es népszámlálási kötetei

1960-ban Bük egy stagnáló, lassú sorvadásra ítélt falu képét tárja elénk. A község életkörülményeit döntıen a külsı tényezık irányították, így annak ciklikusságaival szoros

96


korrelációt mutat. Fontos momentum, hogy a lakosság − különösen a II. világháború után− elvesztette kötıdését a földhöz, amely, évszázadok óta szinte egyetlen megélhetési forrását jelentette, hagyományos agrártársadalma felbomlott. Így a népesség foglalkozási struktúraváltása nagyon drasztikus volt, nem generációk közti, hanem generáción belüli. A hanyatló helyi ipar és tercier szektor nem tudta ezt a munkaerıt felszívni, ezért Bük népességmegtartó ereje lecsökkent, szinte állandósult az elvándorlás és egyre nagyobb mértéket öltött az ingázás, elsısorban Szombathely és Sopron, részben pedig Csepreg és Sárvár irányába. A büki fürdı 1962-es megnyitása óriási hatással volt nem csak Bük, hanem a környezı települések gazdasági szférájára, rajta keresztül pedig a lakónépesség foglalkozási szerkezetének mennyiségi és minıségi paramétereire is. A foglakozási szerkezet átrétegzıdése 1960 és 1970 között a magyar trendekkel összhangban alakult: a mezıgazdasági dolgozók egy részét az ipari szektor szívta fel. 1970 után is leképezte a makroszintő változásokat, de nem szinkronban, hanem megelızte azokat. Az iparban dolgozók aránya ugyanis sokkal gyorsabban csökkent, s ezzel párhuzamosan nıtt az egyéb ágazatokban dolgozók száma és részesedése a nemzetgazdaság által foglalkoztatottakból. 1980-ra kerültek a tercier szektorban dolgozó aktív keresık abszolút többségbe, akkor, amikor hazánkban a dolgozók mindössze 39,3 %-nak adott ez a gazdasági ág munkát, és a szomszédos Csepregben is mindössze 37,7 % volt az arányuk. Bükön a rendszerváltásra olyan nagy fokúvá vált a foglalkozási struktúra tercierizációja, hogy azt az országos átlag is csak az ezredfordulóra érte el. 21. táblázat: Bük és Csepreg aktív keresıinek ágazatonkénti megoszlása, és összehasonlítása a Vas megyei jellemzıkkel, 1990, 2001 Közigazgatási egység

Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei Szombathely

Aktív keresık foglalkozási áganként (%) Mezıgazdaság Ipar Egyéb 1990 2001 1990 2001 1990 2001 17,4 3,4 20,1 29,1 62,5 67,5 32,2 6,6 30,1 37,2 37,7 56,2 30,4 7,5 22,3 37,2 47,4 55,3 8,2 2,6 39,9 43 51,9 54,4 32 10 31,5 48,7 36,5 41,3 6 2,1 37,6 39,3 56,4 58,6

Forrás: a KSH 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei

A turizmus generálta tercier szektor Bükön 1990-ben már az aktív keresık közel kétharmadát foglalkoztatta, és ez olyannyira urbánus volt, hogy a megye gazdasági, kulturális és igazgatási életében is "vízfej" szerepet betöltı Szombathelyen is alacsonyabb volt ez az érték. A rendszerváltásra Bük a foglalkozási szerkezet tekintetében levetkızte falusi múltját, hiszen a megyei községi szint településeivel össze sem hasonlíthatók a mutatói, és a Vas megyei városok átlagát is jócskán meghaladta. A munkaképes korúak egyéb ágazatokba történı áramlása az ezredfordulóig sem hagyott alább, intenzitása továbbra is minden más települési szintnél gyorsabb volt, és 2001-ben már a büki munkát

97


vállalók kétharmada a szolgáltatási szférában dolgozott, arányában másfélszer annyian, mint a Vas megyei városokban. Az iparban dolgozók aránya a szocialista üzemek összezsugorodása miatt az 1980-as években visszaesett a századforduló szintjére, de az 1990-es dekádban az ipari kínálat és üzemek újrastrukturálódásával, valamint a multinacionális vállalatok (VOG, Nestlé) megtelepedésével ismét növekedésnek indult, és a büki dolgozók közel egyharmada a szekunder szektorban helyezkedett el. A mezıgazdaságban dolgozók rétege drámai mértékben zsugorodott össze Bükön és valamennyi szinten egyaránt, köszönhetıen az ágazat válságának, alacsony jövedelmezıségének, Bükön pedig más alternatív lehetıségek meglétének. Az aktív keresık foglalkozási mutatóinak területi eloszlásából nagyon fontos adatok nyerhetık Bük tényleges gazdasági potenciálja mellett annak térségi hatásairól is. Csak Bük gazdasági vonzásával magyarázható például, hogy az alig több mint 600 fıs átlagos településmérettel rendelkezı Csepregi kistérségben magasabb a tercier ágazatban dolgozók aránya, mint a Vas megyei városi átlag. Ezen aprófalvak mintegy háromnegyedében a lakófunkción kívül szinte csak a vegyesbolt és a kocsma jelenti a szolgáltatásokat, illetve a "gazdasági" bázist, így a szolgáltatásokban dolgozók magas aránya csak az elingázásukkal magyarázható. A kistérségi átlagot persze Bük erısen torzítja, de önmagában Csepreg mutatói is egyre "urbánusabbak", holott az intézményi kapacitása nem lett nagyobb, ipara pedig még mindig stagnál a rendszerváltás utáni leépülés óta. Bük foglalkozási szerkezete tehát a fürdı megnyitása óta dinamikusan, a rendszerváltástól kezdve pedig robbanásszerően alakult át, tercierizálódott. A folyamat azonban nem állt meg a település közigazgatási határainál, hanem hasonló − bár némileg kisebb volumenő − hatást indított el a kistérség aprófalvaiban is. Ebbıl egyrészt Bük gazdaságának térségi kisugárzása állapítható meg, másrészt pedig az a jótékony hatása, hogy az elvándorlással sújtott Répce menti települések aktív keresıit a magasabb hozzáadott értéket képviselı ágazatokba vonta be, így nem csak a saját, hanem azok gazdasági mozgásterét és ezen keresztül népességmegtartó erejét növelte.

6.4.2. FOGLALKOZTATÓK BÜK TELEPÜLÉSEN A vállalkozások mennyiségi és minıségi együttes mutatóit a legnagyobb foglalkoztatók rangsora illusztrálja legszemléletesebben, amely egyúttal a település munkaerıvonzásának intenzitását és irányait is feltárja. 2005-ben Bük 10 legnagyobb foglalkoztatója együttesen 1214 aktív keresıt alkalmazott, azaz önmagában ez a 10 vállalat elméletileg képes lenne lekötni Bük aktív keresıinek 90 %-át. A listát ugyan egy az élelmiszeriparban érdekelt multinacionális vállalat vezeti, de az utána következık kivétel nélkül a szolgáltató szektorban tevékenykednek, 8-an pedig kifejezetten a turisztikai szférában, köztük másodikként maga a gyógyfürdı. Örvendetes,

98


hogy a legnagyobb tízben két családi vállalkozás (Préri Kft., Hotel Caramell) is megvetette a lábát, jelezve azt, hogy a társadalomnak kezd formálódni egy módosabb−a késıbbiekben akár népesebb, a közügyek intézésébe konstruktív módon bekapcsolódni képes−polgári rétege. 22. táblázat: Bük 10 legnagyobb foglalkoztató gazdasági szervezete, 2005 VÁLLALKOZÁS

TEVÉKENYSÉ GI KÖR

FOGLALKOZTAT OTTAK SZÁMA 323

EBBİL BEJÁRÓ

HONNAN BEJÁRÓ

Nestlé Hungária Kft

Kutyaeledel gyártás

266

206

115

Danubius Thermal & Sport Hotel

Gyógyfürdı, gyógyszolgáltatások Szállodai szolgáltatás

Szombathely, Bı, Csepreg, Sárvár, Tompaládony, Simaság, egyéb, Szombathely, Bı Kıszeg, Csepreg, egyéb

Büki Gyógyfürdı Zrt

152

93

RDS Birdland Hotel

Szállodai szolgáltatás

142

111

Hunguest Hotels Répce Gold


94

71

Hunguest Hotels Répce


76

68

VOG ExportImport Kft

Kereskedelem, Export-Import

74

56

99

Rábapaty, Bı, Mesterház, Tompaládony, Répcelak, Gór, Hegyfalu, Sárvár, Zsira, Acsád, Peresznyeg, Gencsapáti, Sopron, Vaskeresztes, Salköveskút, Csepreg, Sajtoskál, Lócs, Szakony, Kıszeg, Lukácsháza, Szombathely, Kıszegszerdahely, Vasszilvágy Szombathely, Bı, Kıszeg, Simaság, Lócs, Csepreg, Horvátzsidány, Sárvár-Hegyfalu, Répcelak, Sopronkövesd, Vasegerszeg, Celldömölk, Gencsapáti Bı, Simaság, Sopron, Szombathely, Gór, Tompaládony, Csepreg, Újkér, Iván, Sárvár, Szakony, Nagycenk, Lövı, Mesterháza, Kıszeg, Répcelak Bı, Simaság, Sopron, Szombathely, Gór, Csepreg, Újkér, Iván, Sárvár, Szakony, Lövı, Mesterháza, Répcelak Csepreg , Szombathely, egyéb


Préri Vendéglátó és Kereskedelmi Kft Termál Üdülıszövetkezet

Éttermi és cukrászdai vendéglátás Szállodai szolgáltatás

56

39

48

36

Csepreg, Lövı, Újkér, egyéb

Gór, Szombathely, Csepreg, Mesterháza, Répceszentgyörgy, egyéb Hotel Caramell Vendéglátás, 43 39 Szomathely, Csepreg, szállásadás Sárvár Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok

A mezıgazdasági és ipari vállalkozások a foglalkoztatottság szerinti rangsorban csak a középmezınyben jelennek meg. 23. táblázat: Egyéb jelentısebb foglalkoztató vállalkozások Bükön, 2005 VÁLLALKOZÁS

Bük és Térsége Vízmő Kft

Büki Cipó Kft

TEVÉKENYSÉGI KÖR Víztermelés- kezelés és elosztás, szennyvízelvezetés és kezelés Kenyér és friss tésztaféle gyártása

FOGLALKOZTAT OTTAK SZÁMA 34

EBBİL BEJÁRÓ

HONNAN BEJÁRÓ

11

Bı, Lócs, Szombathely, egyéb

33

19

Csepreg, Bı Egyházasfalu, Hegyfalu, Ölbı, Répceszentgyörgy, Zsira, Gyalóka, Horvátzsidány, Tompaládony, Nagygeresd, Vassurány, Nárai, Vát, Szombathely, Csepreg, Lócs, Szombathely, Bı, Répcelak, Kıszeg, Horvátzsidány, Meszlen, Csepreg, Sopronkövesd, Bı, Tompaládony, Vassurány, Szombathely Csepreg, Bı, Kiszsidány Sajtoskál Peresznye, Csepreg

Birdland Golf Kft

Sportlétesítmény mőködtetés

20

13

Vadásztanya KKT

Éttermi és cukrászdai vendéglátás

18

6

Ötödik Forrás Élelmiszer kereskedelem 15 7 Coop Kft Büki Panel Kft Építıipar 14 5 Parkom Bt Kommunális szolgáltatás 18 2 Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok

100


A legnagyobb, lényegében egyetlen agrárfoglalkoztató a mindössze 28 fınek munkát adó Répce Beszerzı és Értékesítı Szövetkezet. Az építıipar is még ırzi a régi "maszek" tradíciókat, hiszen az is családi vállalkozás keretein belül mőködik. Rajtuk kívül mindössze néhány közszolgáltatást végzı üzem képes 10 fınél több embernek munkát adni. A foglalkozási rangsorból az is kiderül, hogy szinte valamennyi nagyfoglalkoztató többségében bejáró munkaerıt alkalmaz. A kibocsátó területek meghatározásánál általános tendenciának tőnik, hogy minél nagyobb egy büki vállalat, annál nagyobb a városokból felvett munkaereje. Ez elsısorban azzal magyarázható, hogy a nagyobb üzemméret tagoltabb irányítást igényel, amihez magasabb iskolai végzettségőek szükségesek, akik nagyobb eséllyel városból érkeznek, Bük esetében Szombathelyrıl, Kıszegrıl, Sárvárról. A kisebb vállalkozásoknál egyre több a büki és a környékbeli aprófalvakból származó, közepesen képzett munkaerı. Bük vállalkozói szférája tehát nagy, és mennyiségi szempontból jól strukturált, hiszen egyaránt jelen vannak a tömeges foglalkoztatást biztosító multinacionális vállalatok, és a helyi társadalomba ágyazódó kisvállalkozások tömege is. Köztük egy viszonylag szők, de izmosodó középvállalkozói réteg formálódik. Ez a széles méretbeli spektrum a foglalkoztatás, a munkaerı piac egyensúlyának szempontjából nagyon fontos, mivel Bük egyaránt képes magához vonzani a városok−urbánus munkaszemlélettel, életvitellel bíró − képzett munkaerejét, és a saját, illetve a kistérség településeinek közepesen kvalifikált munkaerejét. Egy település gazdasági értelemben akkor tekinthetı központi helynek, ha akkora munkaerıpiaccal rendelkezik, amely saját aktív keresıin kívül máshonnan érkezı munkaerıt, ingázót is le tud kötni. 24. táblázat: Bük aktív keresıinek munkahelyük elhelyezkedése szerinti megoszlása és vonzási indexe összevetve a Vas megyei jellemzıkkel, 2001 KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG

AKTÍV KERESİK MUNKAHELYÜK ELHELYEZKEDÉSE SZERINT (Fİ)


Aktív keresık összesen 1336 1428 4613 68679 46617 37946

Eljáró 371 675 2334 11218 31365 4243

Bejáró 1177 238 1819 27191 9883 13178

Helyben dolgozó 2142 991 4098 84652 25135 46851

VONZ ÁSI INDEX 1,6 0,69 0,89 1,21 0,54 1,23


Bük helyben dolgozóinak csoportja közel egynegyedével növekedett a két cenzus között úgy, hogy a lakónépesség gazdasági aktivitása csökkent, így a hiányzó munkaerıt a bejárók mintegy másfélszeres növekedése ellensúlyozta. A helyben dolgozók és a helyi aktív keresık hányadosából képzett mértékegység nélküli szám, a vonzási index fejezi ki

101


legjobban egy település munkaerıvonzását. Ha egynél nagyobb értéket ad, akkor az adott helységnek munkaerıvonzása van. A Csepregi kistérség egészének, de egyetlen városának, Csepregnek is egy alatti a vonzási indexe, ami azt jelenti, hogy mind a térség, mind a központja napi rendszerességgel kénytelen kibocsátani munkavállalóinak zömét, hogy azok egyáltalán dolgozni tudjanak. Bük 1,6-os vonzási indexe páratlan nagyságú nem csak a kistérségben, hanem Vas megye egészében is. Fajlagosan háromszor annyi munkaerıt képes foglalkoztatni, mint a községek, két és félszer annyit mint Csepreg, illetve 30 %-kal többet, mint a Dunántúl harmadik legnagyobb ipari parkjával rendelkezı megyeszékhely, Szombathely. Azt közvetlenül nehéz meghatározni, hogy mely településekre és milyen mértékben gyakorol munkaerıvonzást, de az általa igényelt munkaerı képzettségébıl közvetve közelítıleg megadható, mégpedig a helyben foglalkoztatottak iskolai végzettségi struktúrája alapján. 25. táblázat: Bük és Csepreg helyben foglalkoztatottjainak iskolai végzettség szerinti bontása és összevetése a Vas megyei adatokkal, 2001 KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉG


HELYBEN FOGLALKOZTATOTTAK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT (%) Érettséginél Ebbıl: szakmai Érettségi Fıiskola, alacsonyabb oklevél egyetem 53,8 56,3 55,6 52,4 62 47,5

57,2 52,7 56,3 60,1 54,5 59,9

34,8 27,6 31,8 32,9 26,5 35

11,4 16,1 12,6 14,7 11,5 17,5


Mivel Bükön, Csepregen és a kistérség egészében a helyben foglalkoztatott diplomások aránya magasabb, mint a 25 évesnél lakónépességben a felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya, a Csepregi kistérség a kvalifikált munkaerejének zömét máshonnan szerzi be. Kizárásos alapon ezek a városok, közelebbrıl Szombathely és Sárvár lehet. Velük szemben is Büknek biztosan pozitív ingázási szaldója lehet. A büki munkerıpiac szinte valamennyi településszintnél jobban igényli a közepesen képzett, érettségizett dolgozókat, ami viszont éppen a Csepregi kistérség egészében alacsonyabb a megyei átlagnál, azaz valószínőleg ezek a csoportok járnak Bükre dolgozni, nyilván magas számban, hiszen a büki piac munkaerıigényéhez tökéletesen idomul a kistérség egészének képzési struktúrája, népességének iskolai végzettsége. A Bükrıl eljárók a helyben dolgozók képzettségi szerkezetébıl adódóan két szélsıséges csoportra oszthatók. Az egyik nyilvánvalóan az alacsonyabban képzett vagy teljesen képzetlen munkaerı, amelyek a környezı városok bedolgozói iparaiban találnak munkát,

102


míg a másik részük nyilvánvalóan azoknak a diplomások köre lehet, akiknek olyan munkahely betöltésére van végzettségük, amelyek eleve csak nagyobb népességszámú helységekben jelenhetnek meg (pl. megye hivatalnok, fıiskolai tanár stb.). Bük fajlagosan Vas megye legnagyobb munkaerıvonzó képességő települése, és mint ilyen kiemelt szerepe van a térség gazdasági fejlıdésében, lakosságának egzisztenciális alapjainak megteremtésében, azaz társadalmi egyensúlyának fenntartásában.

6.5. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLİDÉSÉBEN A büki termálturizmus természeti alapja: a gyógyvíz. Az 1282 m mélyen fekvı devon korú Büki Dolomit Formációból mint tároló kızetbıl feltörı gyógyvíz a kistérség és Bük legfontosabb turisztikai terméke. Köré és rá – számos kiegészítı szolgáltatással – épül a térség turizmusa. Az alap azonban a gyógyhatású termálvíz, melynek gyógyító ereje évrılévre tömegeket vonz. A víz kémiai összetétele

Kálium K+ Nátrium Na+ Ammónium NH4+ Kalcium Ca2+ Magnézium Mg2+ Vas Fe2+ Mangán Mn2+ Lítium Li+ Kationok összege: Nitrát Nitrit Klorid Bromid Jodid Fluorid

NO3NO2ClBrJF-

mg/l

mmol/l

Than-féle egyenérték (%)

200 3800 29,5 164 55

2,77 89,45 0,89 4,43 2,46

4249

5,12 165,22 1,64 8,18 4,54 nd. nd. 184,70

100,00

1920 5,3 0,87 3,8

nd. nd. 54,17 0,07 0,01 0,20

29,92 0,04 0,01 0,10

103


Szulfát SO42Hidrogénkarb. HCO3Szulfid S2Öszes foszfát PO43Anionok összege: Metaborsav HBO2 Metakovasav H2SiO3 Szabad szénsav CO2 Oldott oxigén O2 Összesen:

520 7060 0,08 9510 40 43 843 13842

10,82 115,8 0,00 181,07 365,77

5,98 63,95 100,00 -

A gyógyvíz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvizek közé tartozik. Így kiválóan alkalmas csaknem valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére.

A büki gyógyvíz az alábbi betegségek gyógyításánál alkalmazható hatásosan: • • • • • • • • • • • • • • •

meszesedés (spondylosis) porckopás (arthrosis) csontritkulás (osteoporosis) porckorong elváltozás (discopathia) lumbágó Bechterew-kór krónikus izületi gyulladás köszvény lágyrész reumatizmus ortopédiai és idegsebészeti mőtétek utáni rehabilitáció baleseti utókezelés krónikus nıgyógyászati és urológiai gyulladások krónikus gyomorhurut fekélybetegség emésztési zavarok

A gyógyvíz ivókúrára, inhalációra is alkalmazható, ezen esetekben a gyógyítás a kémiai összetétel függvénye. Ivókúránál a kalcium gyulladáscsökkentı, a magnézium epehajtó, a keserősó hashajtó hatását használják ki. Az ivókúra napi mennyisége 1,5 - 2 liter. Inhalálva a kalcium gyulladáscsökkentı, a konyhasó nyákoldó, köptetı hatása érvényesül. Reggel éhgyomorra elfogyasztott 0,5 - 1 liter gyógyvíz köptetı hatása kifejezetten elınyös.

104


6.5.1. A TERMÁLTURIZMUS INFRASTRUKTURÁLIS ALAPJA: A BÜKI GYÓGYFÜRDİ A fürdıhely kialakulása A húszas években megkezdett és az 1950-tıl intenzíven és tervszerően folytatott szénhidrogén kutatások Bük és Bı települések között 1957 ıszén 1004-1282 m közötti mélységben nagy mennyiségő ásványvizet tártak fel. A kedvezı szakvélemény alapján a csövezést bennhagyták a fúrólyukban és cementdugózták. Az ötvenes évek végén Bük község tanácsa és társadalmi szervezetei erıfeszítéseket tettek a lefojtott kút megnyitására. 1960. december 6-án a cementdugó eltávolításával újra szabaddá tették a hévíz útját és a hatalmas erıvel - 10-12 bar nyomás mellett - feltörı 65-70 m magasságú gejzír a fúrótornyot is ledöntve került a felszínre. A kitörés 1961. január 24én érte el tetıpontját, amikor a kút gázos vízhozama 9000 l/perc, hımérséklete pedig 58 oC volt. Az 1960. decemberében az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott szakvélemény szerint az alkáliákat is tartalmazó, kalcium- magnézium- hidrogénkarbonátos termálvíz jelentékeny mennyiségő fluoridot is tartalmazott. A víz szabad szénsav tartalmánál fogva agresszív, oxigén fogyasztása 0,8 mg/l, a pH érték pedig 6,76 volt. 1961 év tavaszán a feltörı hévizet a kútfejre szerelt tolózárral lefojtották mintegy 1100 l/perc vízhozamra és az 54,5 oC-os elfolyó vizet közel másfél kilométer hosszúságú földcsatornán át vezették a Répce folyóba. A hévízkút megnyitását követıen a fürdı fejlesztése az 1961-ben elkészült rendezési tervnek megfelelıen szabályozott keretek között indult el, meghatározva a terület felhasználás, valamint a létesítmény-elhelyezés fıbb irányait. Az elsı 500 m2 vízfelülető, kétharmadában fedett medence és a kiszolgáló épületek átadására 1962. augusztus 19-én került sor, amikor is a fürdızésre, illetve gyógyulásra vágyók elsı ízben hivatalosan is igénybe vehették a büki hévizet. A fürdı 1962-tıl a községi tanács kezelésében üzemelt 1964-ig, amikor mőködtetésére a Vas megyei Víz- és Csatornamő Vállalat kapott megbízást. A hévizes fürdı medencéjének rendelkezésre állásával egy idıben, 1963-ban, megindultak a víz gyógyhatásának tudományos igazolására és bizonyítására vonatkozó orvosi elemzések is. A szakbizottság véleményével egyetértésben a megyei kórház az orvosi vizsgálatok megállapításait a következıképpen összegezte: "A büki víz hatásos fürdıkúra formájában mozgásszervi betegségek esetében; ivókúra formájában gyomorsav-túltengésben, gyomor-, bél-, és epehólyaghurutban; gyomor- és vékonybélfekélyben; inhaláció- és orr-, toroköblögetés formájában a légutak hurutjainak kezelésére." A dokumentumok alapján az Egészségügyi Miniszter az ásványi anyagokban gazdag büki hévizet 33.729 / 1965. szám alatt gyógyvízzé minısítette. Ezt követıen indult meg intenzíven a fürdı továbbfejlesztésének tervezése és idényjellegének megszüntetése. A bıvítés jegyében 1966-ban megépült egy ovális alakú 1200 m2 vízfelülető medence, a mellette lévı 40 m2 vízfelülető gyermekpancsolóval. 1968-ban elkészült a második 500 m2 alapterülető medence is - a szükséges kiegészítı létesítményekkel. Az állandó, téli-nyári igénybevétel biztosítására az utóbbi medence lefedésével - további medencék, kád- és

105


súlyfürdı megépítésével, a balneoterápiás kezelések biztosítására - 1972-ben befejezıdött a fedett gyógyfürdı létrehozása. Az egyre fokozódó hévízfelhasználás pótlása érdekében 1972-ben elkészült az 1100 m talpmélységő Bük III. számú termálkút, amely a Bük I. vizéhez hasonló összetételben a teljes üzemeltetési biztonságot is megteremtette. A már megvalósult és folyamatban lévı fejlesztések, valamint a kedvezı gyógyászati tapasztalatok figyelembe vételével a fürdıt az Egészségügyi Miniszter 202/GYF/1973. szám alatt gyógyfürdıvé nyilvánította. 1976. január 1. napjával Vas megye Tanácsa létrehozta a Büki Gyógyfürdı Vállalatot, a gyógyfürdıvel kapcsolatban egyre növekvı hazai és külföldi érdeklıdés teljesebb kielégítésére, valamint az egyre szélesebb körő fejlesztések megvalósítása érdekében. Az új vállalat által üzemeltetett fürdı a rendezési tervekben megfogalmazott elképzeléseknek megfelelıen 1978-tól fokozatosan számos új létesítménnyel gazdagodott, emiatt a gyógyfürdıt és annak több mint 67,5 ha területő környezetét a 116/GYF/1979. számú miniszteri rendelet gyógyhellyé minısítette. A bıvülı fürdıben 1980. júniusában vehették használatba a fürdıvendégek a versenyek rendezésére is alkalmas 50 x 21 m-es úszómedencét, melynek 1650 m3 térfogatú, 26 oC-os vizét 1984-tıl korszerő, 500 m3/óra kapacitású, vízforgató berendezés tisztítja folyamatosan. Elsıdlegesen a gyógyvízkincs védelme, valamint a takarékos, célirányosabb vízgazdálkodás megvalósítása érdekében a gyógyfürdı területén új, 782 m-es talpmélységő kút lemélyítésére került sor. A felsıpannon rétegeket megcsapoló hévízkút - mint az elvégzett vizsgálatokból kiderült - Vas megye legjobb mőszaki-hidrológiai paraméterekkel rendelkezı hévízforrása lett. A búvárszivattyúval tartósan kitermelhetı, 540 l/perc vízhozamú, 41 oC-os ásványvíz további medencebıvítésekre biztosította a hévízkapacitást. Ezen lehetıség kiaknázásaként épült meg 1991. júniusában a fürdı leglátványosabb, 4 kazettás medencekomplexuma, amelynek építése során a legkorszerőbb építıanyagokat használták fel. A rendszerváltásra a Büki Gyógyfürdı hazánk leglátogatottabb gyógyfürdıinek egyike lett, ahol a gyógyszolgáltatások teljes vertikumát igénybe vehetı vendégek száma egyenletesen emelkedett a nyitás óta. Az 1960-as évtizedben az évi 150-200 ezer fınyi vendégbelépés állandósult, ami 1980-ra már 750 ezerre nıtt, és a rendszerváltás körül tetızött 900 ezer fı fölött. A gyógyfürdı mőködése 1993-tól napjainkig Az 1990-es évek elejére Bükfürdı már Nyugat-Magyarország nemzetközi jelentıségő fürdıjévé fejlıdött. A közel 13 hektáros fürdıkombinát parkterületén, valamint a fedett fürdıben már több mint 4100 m2-es vízfelülettel, 4300 m3 víztérfogattal 19 db medence köztük egy feszített tükrő, korszerő vízforgatóval ellátott úszómedence és két gyermekmedence - szolgálta a felüdülést, gyógyulást.

106


A büki gyógyfürdı mőködésében, történetében új fejezetet nyitott a rendszerváltozás, melynek során az önkormányzati törvényben foglaltak érvényesítésével a Vas megyei Vagyonátadó Bizottság 20.025-3/92. határozata alapján a Büki Gyógyfürdı Vállalat által kezelt állami vagyont 50-50 %-os részarányban Vas megye Önkormányzatának, valamint Bük Nagyközség Önkormányzatának adta tulajdonába. Az új tulajdonosok 1992. szeptemberében döntöttek arról, hogy a vállalatot 1993. január 1-jével zártkörő részvénytársasággá alakítják. Céljául a társaság birtokába került vagyon hatékony mőködtetését jelölték meg azzal a feltétellel, hogy a gyógyfürdıt ellátó hévíz kutak és tartozékaik továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradnak. A cégbíróság 18-10-100542/02. sz. határozatával jegyezte be a Büki Gyógyfürdı Részvénytársaságot. Fejlesztések 1993-2000 Új vendéglátó pavilonsor a fürdı strandterületén A fedett fürdı fogadóképességének növelése a meglévı elıtér bıvítésével A termálfürdı és strand területén új szociális épületek kivitelezése, a régiek felújítása Új, exkluzív igényeket kielégítı, ún. Rekreációs Park építése A fedett fürdı szociális blokkjainak átépítése, bıvítése A gyermekmedencék bıvítése A gyógyfürdı területén kívüli üzletsor kialakítása A termálenergiát hasznosító hıközponti egység építése Fizioterápiás Intézet létrehozása A Konferencia-központ lehetıségeinek bıvítése Új autós gyógykemping megépítése Használati vízellátást biztosító 2 db mélyfúrású kút létesítése A számítógépes ügyviteli és információs rendszer létrehozása Fejlesztések 2001-2003 A Büki Gyógyfürdı Rt. 2001. szeptembere és 2003 szeptembere között – 1 milliárd forintos állami támogatás – segítségével kétmilliárd forintot meghaladó beruházáscsomagot valósított meg. „A Büki Gyógyfürdı Rt. egészségturisztikai célú komplex fejlesztése” címet viselı projekt a gyógyfürdı olyan minıségi és kapacitásnövelı fejlesztését tette lehetıvé, amely nem csupán a részvénytársaság hosszútávú fejlıdésének záloga, hanem kedvezı kihatással bír Bükfürdı, az itt mőködı turisztikai szolgáltatók, valamint a környezı kistérség fejlıdésére is, s jelentısen hozzájárul a magyarországi minıségi turizmus fejlıdéséhez. A fejlesztés után a gyógyászati szolgáltatásokat biztosító Fizioterápiás Intézettel, háromcsillagos minısítéső kempinggel, konferencia-központtal is rendelkezı Büki Gyógyfürdı 26 – gyógy-, termál-, ivóvizes, fedett, félig fedett, nyitott – medencével, széleskörő szolgáltatási kínálattal fogadja a vendégeket. A fejlesztés-sorozat elemei: A fedett fürdı bıvítése

107


A fedett fürdı elıtér bıvítése Tanmedence építése Fizikoterápiás Intézet emeletráépítése

Pavilonsor rekonstrukció Nyári bejárat építése Rekreációs Park élményfürdı építése 7. számú medence rekonstrukciója Közmő-rekonstrukció Fedett fürdı medencetér rekonstrukció Gyógyászati eszközbeszerzés A beléptetı rendszer kiépítése

Fejlesztések 2004-2006 7/1-es számú medence – árnyékoló tetıszerkezet építése 7/1-es számú medence – medencefenék burkolása Gyógyászati kezelıágyak beszerzése Masszázsfolyosó rekonstrukció medence rekonstrukciója 9. számú medence rekonstrukciója Víztároló medencék építése, Bük-3 külterületi vezetékszakasz rekonstrukció Férfi öltözıblokk rekonstrukció Személyzeti öltözıblokk kialakítása Fürdıszolgáltatási mőszakvezetı iroda, ügyeleti orvosi rendelı felújítása Medencetéri masszázshelyiség felújítása Fedett fürdı épület – homlokzati rekonstrukció tervezés Kültéri hulladéktárolók cseréje Játszótér átépítése Kemping infrastrukturális fejlesztése Gazdasági bejárat – bekötıút felújítása Hangosítási rendszer rekonstrukciója, kiépítése Kültéri órák beszerzése Infraszauna kialakítása A Büki Gyógyfürdı fejlesztési koncepciója Informatikai fejlesztések, beruházások Fizioterápiás Intézet – gyógytornaterem felújítása Konferencia-központ – emeleti tárgyalóterem felújítása Relax-masszázs kialakítása Tájékoztató táblarendszer bıvítése Kültéri hulladéktárolók cseréje Játszótér átépítése Kemping – területrendezés Kemping melletti kerékpárút kialakítása Hangosítási rendszer rekonstrukciója, kiépítése Kültéri órák beszerzése 8. számú medence rekonstrukció Gépek, berendezések beszerzése

108


Öltözıkonténer beszerzése Informatikai fejlesztések, beruházások Nıi öltözıblokk, kádfolyosó rekonstrukció Fı téri kerítésszakasz cseréje Büki Gyógyfürdı – beépítési tervlap elkészítése Nyári öltözı és szociális vizesblokk tervének készítése Nyári bejárat – földszinti üzletsor – elıtetı 26. táblázat: A Büki Gyógyfürdı medencéi

MEDENCE NEVE

BELTÉ RI

1.sz.gyógymedence 2.sz.gyógymedence 3.sz.súlyfürdı 4/1.sz.gyógymedence 4/2.sz.gyógymedence 5.sz.gyógymedence 6/1.sz.gyermekpancsoló 6/2.sz.gyermekpancsoló 7/1.sz.gyógymedence 7/2.sz.strandmedence 8.sz.úszómedence 9/1.sz.gyermekmedence 9/2.sz.gyermekmedence 10/1.sz.élménymedence 10/2.sz.termálmedence 10/3.sz.termálmedence 10/4.sz.élménymedence 11.sz.szaunamedence 12.sz.csúszdamedence 13.sz.vízalatti torna medence 14/1.sz.nyitott úszómedence 14/2.sz.fedett úszómedence 15.sz.tanmedence 16.sz.élménymedence 17.sz.pezsgımedence 18.sz.gyermekmedence Összesen

X X X X X

KÜLTÉ RI

30 30 20 205 205 482 36 55 615 514 1050 63 151 113 113 113 113 7 41 31

VÍZ HİMÉRSÉ KLET (0C) 38 32 34 37 35 35 30 30 34 28 26 30 30 33 33-35 33-35 33 16 26 34

VÍZ TÉRFOGA T (M3) 25 26 25 216 216 550 26 15 580 570 1650 58 62 134 134 134 134 8 45 35

195

28

235

157

28

188

400 246 12 12 5009

26 33 35 34

520 285 11 6 5888

VÍZFELÜ LET (M2)

x x x x x x x x x x x x X x X x X x x x x

Forrás: Büki Gyógyfürdı Zrt., 2005

109


A rendszerváltás óta eltelt idıszakban Büki Gyógyfürdı vendéglétszáma az 1990-es évek közepén tetızött 1 millió körüli értéken. Azóta némileg csökkent a látogatók száma, és 900 ezer körüli szinten állandósult. Pozitív tendencia, hogy nagy a visszatérési hajlandóság (kb. 80 %-os), illetve megnıtt az átlagos tartózkodási idı is. Az 1990 óta eltelt bı másfél évtized legnagyobb eredményei közé tartozik, hogy a Büki Gyógyfürdı Zrt. stabilizálta magát a hazai piacon, és nemzetközi kapcsolatba ágyazott elismert tevékenységet folytathat: a) Pannon Termál Klaszter A Klaszter 2001. június 22-én Bükfürdın jött létre 27 taggal: a Nyugat-Dunántúli Régió három megyéjébıl többek között kórházak, fürdık, szállodák és egyéb turisztikai szervezetek, tanácsadó cégek léptek laza szövetségre egymással. A létszám azóta bıvült, illetve a tagok cserélıdtek. A Klaszter elsıdleges célja elısegíteni a térségi gyógy-és termálturizmus területén tevékenykedı vállalkozások, szervezetek együttmőködési hálózatának kialakulását, illetve az együttmőködés hatékonyságának növelését, új egységes térségi arculat kialakítását, a Klaszteren belüli egységes és közös marketing tevékenység folytatását, a humán erıforrások fejlesztését, a termál- és gyógyturisztikai kutatások támogatását a régióban, a térségi vállalkozások innovációs tevékenységének fokozását. A Pannon Termál Klaszter másodlagos célja elısegíteni a partnerek közötti koordináció és együttmőködés fejlesztését, a piaci pozíció, valamint a versenyképesség javulását szolgáló beruházások elindítását és összehangolását, a fejlesztések nyomán az újrapozícionálást a régióban, szolgáltató hálózat kialakítását és folyamatos bıvítését, valamint az európai vállalati központokkal való kapcsolat kialakítását. A kezdeményezés a jól szervezett, összehangolt, regionálisan integrált turizmusfejlesztési modell jó példája, amely segíti tagjainak hatékony mőködését, a térség általános versenyképességének növekedését. b) European Spa World A Pannon Termál Klaszterrel párhuzamosan és ahhoz kapcsolódóan jött létre ez a regionális, három országot (Pannon Régió - Magyarország, Burgenland és Stájerország - Ausztria, valamint Szlovénia) magában foglaló marketing szervezet és képviseleti rendszer, amely egyben a határon túli együttmőködési kapcsolatok alapját is képezi.

6.5.2. TERMÁL- ÉS GYÓGYÁSZATI LÉTESÍTMÉNYEK Bükön jelenleg két olyan intézmény található, ahol a büki gyógyvíz jótékony hatását gyógyászati célokra igénybe vevı gyógyászati kapacitás található. A Büki Gyógyfürdıben 1980-ban létesült Fizioterápiás Rendelı, amelyet 17 éven keresztül a szombathelyi Markusovszky Kórház üzemeltetett, ezután 1997-ben vásárolta vissza a Gyógyfürdı és építette át a mai Fizioterápiás Intézetté, amelynek révén magas szolgáltatási színvonalú egészségügyi ellátásra nyílik lehetıség. A mozgásszervi megbetegedések esetében a gyógyvíz sikeresen alkalmazható izületi és gerincbántalmak enyhítésére, valamint elfajulással járó izületi elváltozásoknál. Balesetek után utókezelésnél gyógytornával és

110


fizioterápiával kiegészíthetı és jelentıs mértékben lerövidíthetı a rehabilitációs idı. A vízben szabadon mozoghatnak a betegek és olyan gyakorlatokat tudnak végezni, amelyekre más körülmények között nem volnának képesek. Viszonylag új kezelési eljárás a parafango-, illetve az elektromos kezelés. A másik ilyen központ az 1986-ban megnyílt Danubius Thermal & Sport Hotel, amelyik csıvezetéken közvetlenül a Büki Gyógyfürdı Zrt.-tıl kap gyógyvizet, így a helyi vízre alapozott gyógyszolgáltatások ott is létrejöhettek. Egyéb orvosi szolgáltatások, masszázsok valamennyi szállodában fellelhetık,de ezek nem a büki gyógyvíz hatására építenek, hanem inkább az általános felüdülést wellnessszolgáltatást helyezik elıtérbe, sıt egyes szálláshelyeken megjelentek a holisztikus gyógyászati módok, ahol a test felfrissülése mellett a lélek egyensúlyára is ügyelnek.

6.5.3. EGYÉB TURISZTIKAI JELLEGZETESSÉGEK Bük nagyközség történelmi múltja és természeti környezete alapvetıen maghatározza az építészeti értékek és védett természeti jelenségek széles spektrumát. Az építészeti értékek közül kiemelkedı a mőemlék Szapáry-kastélyegyüttes mőemléképülete és védett történeti kertje, a XIII. században épült római katolikus templom és temetıkert, a mőemlék jellegő Felsıbüki Nagy Pál kúria, az alsóbüki evangélikus templom és a Kóczán-ház. Településképét sajátos történelmi védett és védendı településszerkezetek (alsóbüki parasztpolgár házak, hosszú udvarok, bészegek) jellemzik. Ugyanakkor ezek kínálatban való megjelenése még nem kellıképpen megoldott, pedig akár egy-egy fıútról nyíló udvar idıszakosan egy-egy tematikus utcaként (pl. mesterségek, bor utcája stb.) mőködhetne, ahová betérve közvetlenül az ıstermelıtıl juthatna hozzá a turizmust kiegészítı „tipikus” helyi termékekhez. A település építészeti és természeti értékei a 4. fejezetben kerülnek részletesen bemutatásra. A község számos kulturális lehetıséggel, színes programokkal, rendezvényekkel és sportolási lehetıséggel várja a település és térsége lakóit és az ideérkezı látogatókat. Ezek bemutatása jelen dokumentum 8. fejezetében található. A tervezett fejlesztéseket tekintve az Önkormányzat elképzelései szerint a Birdland Club golfpálya és Bük község között húzódó, jelenleg Európa útként ismert területen sétányt hoznak létre, ezzel is rövidítve Bük és Bükfürdı közötti távolságot, valamint erısíteni a település üdülıhely jellegét. Bıvíteni kívánják továbbá az Európa utat a település és a gyógyfürdı közötti összeköttetés színvonalasabbá tételével, további gyalogos sétányok kialakításával. Az osztrák határtól egészen a gyógyfürdıig kiépítésre került egy 13 kilométeres termál kerékpárút (Lutzmannsburg – Bükfürdı). A község vezetısége az 1996-ban átadott Bük-Góri szükség víztározót jóléti víztározóvá tervezi alakíttatni (jelenleg folyamatban van a szakhatósági egyeztetés) és ezzel a 169,4 hektáros vízfelülettel a pihenést, kikapcsolódást szolgáló lehetıségek számát növelni. Tervezett: • 1000 m hosszúságú evezıs edzıpálya kijelölése,

111


• • • •

kör alakú vízisí pálya kialakítása, jetski pálya kijelölése, megfelelı vízminıség esetén strand kialakítása, 1500 m parthosszúságú, nyugodt horgászterület kijelölése.

A vízhez kapcsolódó sportolási, szórakozási lehetıségek mellett felmerült egy szabadtéri színpad létesítése is, illetve a tározó környékén kereskedelmi-szolgáltató terület kerülhet kijelölésre, mely lehetıséget biztosítana különbözı kereskedelmi, vendéglátási, kölcsönzési, öltözı, szociális szolgáltatások elhelyezésére. Az elképzelések szerint a tó mellett közel 38 hektár zöldterület létesül, ahol ifjúsági táborok, sportpályák és egyéb nagymérető zöldterületet igénylı létesítmények kaphatnak helyet. A kiépülı komplexum egy új turisztikai célcsoport − az ifjúsági turizmus szereplıinek − megcélozásával nem csak Bük idegenforgalmi palettáját színesítené, hanem aktivizálná Bı és Gór települések potenciálját is. Térségi multiplikátor hatása szinte felmérhetetlenül nagy lenne.

6.5.4. A SZÁLLÁSHELYI KÍNÁLAT ÉS KERESLET JELLEMZİI BÜK TELEPÜLÉSEN Bük, mint hazánk harmadik leglátogatottabb gyógyfürdıjének, illetve a gyógyturizmusból, mint hosszabb tartózkodási idıvel együtt járó turisztikai ágnak köszönhetıen nagy szálláshely-kapacitással rendelkezik. Olyannyira, hogy a megyén belül akkora a súlya, hogy ott más településsel nem is vethetı össze, csak a megye egészével. 27. táblázat: A kereskedelmi és magánszálláshelyek néhány mutatója, 2005

Férıhelyek száma (db) Vendégek száma (fı) Ebbıl: a külföldiek aránya (%) Vendégéjszakák száma (db) Ebbıl: a külföldiek aránya (%) Kereskedelmi szállásférıhely 1000 lakosra Magánszálláshelyek

4 754 109 600 53,2 512 128 69,9 1447,4

2000 fınél népesebb községei 5 200 113 489 52,1 525 783 68,6 304,3

Férıhelyek száma (db) Vendégek száma (fı) Ebbıl: a külföldiek aránya (%) Vendégéjszakák száma (db) Ebbıl: a külföldiek aránya (%)

3 015 13 903 77,9 101 048 79,8

3 047 14 247 76,1 103 486 77,9

KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK

BÜK

Forrás: Vas megye Statisztikai Évkönyv, 2005

112

VAS MEGYE községei városai

összesen

6 882 135 898 48,5 578 211 66,1 61,1

4 602 131 703 26,9 330 284 37,8 30,3

11 484 267 601 37,9 908 495 55,8 43,4

5 030 22 292 55,3 131 989 66,3

1 302 7 630 26,7 43 651 15,4

6 332 29 922 48 175 640 53,7


A szálláshelyek egyik eloszlási sajátossága Vas megyében, hogy azokat zömmel a községek összpontosítják, tehát a városok nem olyan jellegőek, hogy ott huzamosabb ideig tartózkodjanak a turisták. Vas megye 10 városa közül az egyetlen tömegturizmust vonzó helység Sárvár, a többit inkább csak az egynapos tartózkodási idıvel járó látogatási − pl. vásárlási − céllal keresik fel. Mindenesetre a kereskedelmi szálláshelyeket (szállodák, panziók stb.) tekintve, azok Bükön nagyobb számban vannak, mint az összes Vas megyei városban együttvéve. A magánszálláshelyek (pl. fizetı vendéglátás) eloszlásában már némileg kisebb Bük súlya, de még így is két és félszer több található ebbıl a fajta szálláshelybıl Bükön, mint a városokban, és a megye összkapacitásának közel felét adja. A szálláshelyek típusa és kihasználtsága alapján Vas megye kínálatának kettıs arculata mutatható ki, amelynek egyik oldalán a falusi turizmus, a másikon pedig Bük áll. Köztük egy óriási, és sajnos a városok összességében gyenge vonzereje miatt azokat is magában foglaló, turisztikailag szinte feltáratlan, „üres” terület húzódik. Bük szálláshely-kapacitását a nagyobb hazai fürdıhelyek valamelyikével, illetve a regionális központok adataival is érdemes összevetni. 28. táblázat: Bük vendéglátó kapacitásának összehasonlítása a nagyobb gyógyhelyekkel, illetve néhány regionális központtal, 2005 Megnevezés

Vendég

Elızı év= 100 %

Vendégéjszaka

Elızı év= 100 %

Város

Külföld

Belföld

Összes

Külföld

Belföld

Összes

Külföld

Belföld

Összes

Külföld

Belföld

Összes

Hévíz Hajdúszoboszló

87 868 37 848

83 544 113 938

171 412 151 786

98,6 96,9

111,4 110,9

104,5 107,1

629 345 277 860

283 604 394 679

912 949 672 539

95,7 97,2

108,1 106,9

99,2 102,6

Zalakaros Pécs Gyır Szeged Bük

20 377 27 827 56 472 38 566 57 384

64 114 112 856 38 480 94 839 50 339

84 491 140 683 94 952 133 405 107 723

102,5 90,7 90,1 98 100,7

155,9 92,1 93,7 107,6 129,4

138,5 91,8 91,5 104,6 112,3

133 915 58 408 116 670 65 124 350 578

181 845 199 640 110 736 205 994 151 652

315 760 258 048 227 406 271 118 502 230

96,1 86,5 88,3 105,9 94,8

160,2 85,5 79,6 118,5 130,5

124,9 85,8 83,9 115,2 103,3

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Az adatokból kitőnik, hogy Bük mind a vendégek, mind pedig az általuk eltöltött éjszakákat tekintve a harmadik helyet foglalja el a hazai gyógyhelyek rangsorában Hévíz és Hajdúszoboszló mögött. Ha a külföldiek helyi turizmusban betöltött szerepét illetıen már a második, hiszen Hajdúszoboszlót zömmel honfitársaink keresik fel, tehát Bük nemzetközi vonzerejét tekintve megelızi azt. Legalább ennyire fontos mutató a növekedési dinamika is. Ebben a rangsorban a jelentısebb magyar fürdık közül csak Zalakaros elızi meg, a nagy vetélytársak közül például Hévíz látogatottsága némileg csökkent 2004-hez viszonyítva. Bük a regionális központokkal is kiállja az összehasonlítást. A kiemelt Pécs, Szeged és Gyır közül az elıbbi kettıt többen látogatják ugyan mint Büköt, de az eltöltött vendégéjszakák számát nézve már Büknél mutatkozik az elıny. A külföldiek által eltöltött

113


vendégéjszakák terén pedig Bük egymaga nagyobb forgalmat bonyolított le, mint legnagyobb vidéki centrumaink. Bükön 2005-ben 2 951 vendéglátásra berendezett szoba, illetve 8 138 férıhelynyi szálláshely mőködött. Ez azt jelenti, hogy a nagyközség infrastruktúrája egy Kıszeg nagyságú kisvárosnak lakosságának megfelelı vendégtömeget képes megfelelı színvonalon ellátni. A szálláshely vertikum valamennyi típusa képviseltette magát a turista szállások kivételével. A szálláshelyeken összesen 109 327 vendég fordult meg, és 566 252 éjszakát töltött el, ami 5,2 napos átlagos tartózkodási idıt mutat. A szálláshelyek közül a legnagyobb súlya még a magánszálláshelyeknek van, de arányuk a nagy volumenő szállodaépítések miatt csökken. 2003 óta a szállodai kapacitás több mint harmadával növekedett, hiszen azóta nyitott meg a Radisson SAS Birdland Resort & Spa, a Hunguest Hotel Répce Gold, illetve a Hotel Caramell. A panziók és a kempingek részaránya minden tekintetben visszaesett. Bük szálláshelyeinek abszolút, illetve egymáshoz viszonyított súlyát mutatja be a táblázat. 29. táblázat: Bük szálláshelyeinek minıségi kategorizálása, 2006 LÉTESÍTMÉNY MEGNEVEZÉSE

SZOBÁK SZÁMA

Corvus Hotel Bük*** Apartman Hotel** Hotel Piroska*** Danubius Thermál & Sport Hotel Bük**** Hotel Anna** Radison SAS Birdland Resort & SPA***** Hunguest Hotel Répce Gold**** Hunguest Hotel Répce***+ Hotel Caramell**** Összesen Ingrid Panzió Seitner Panzió Liget Panzió Walter Panzió Elfi Panzió Büki Éden Panzió Aranyhordó Panzió Kúria Panzió SOL Panzió Viktória Panzió

VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA

VENDÉGEK SZÁMA/ÉV

71 300 68 200

FÉRİHELYEK SZÁMA (Fİ) Szállodák 151 600 144 380

20 459 51 216 20 440 91 023

4 671 11 010 3 097 18 126

10 208

22 400

605 56 607

166 20 879

200

400

53 232

14 529

70 493 Nincs adat 364 075

11 769 Nincs adat 84 274

1 659 733 201 1 818 16 Nincs adat 399 56 627 210

312 94 Nincs adat 387 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 141 Nincs adat

163 80 1 300 13 8 16 15 6 25 16 16 9 16

336 170 2 603 Panziók 34 20 32 36 15 50 32 32 28 31

114


Éva Apartmanház EMAN Üdülıház MONTEX Üdülıház Összesen Garfield Kemping Romantik Kemping Elisabeth Kemping Kocsis Centrum Kemping Gyógyfürdı Kemping Éva Kemping Összesen Egyéb Fizetıvendéglátás Bük Fizetıvendéglátás Bükfürdı Összesen Mindösszesen

9 6 10 165

1 179 220 1 355 8 888

190 Nincs adat 248 1 372

-

20 12 24 366 Kempingek 50 800 40 30 350 800 2 070

Nincs adat 5 059 Nincs adat Nincs adat 77 705 9 477 92 241

Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 9 778 Nincs adat 9 778

1 158 328 1 486 2 951

Magánszálláshelyek 2 413 686 3 099 8 138

68 950 32 098 101 048 566 252

10 587 3 316 13 903 109 327

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006

Általánosságban elmondható, hogy a szállodák aránya a helyi turizmusban egyre erısebb, és kizárólag a fürdıtelepre koncentrálják − hiszen szinte csak ott vannak − a vendégeket, de a tipikusan faluban elıforduló magánszálláshelyek sem tőnnek el, hanem egyre inkább tolódnak a gazdaság szürke zónája felé, hogy a piaci versenyben talpon tudjanak maradni. A szálláshelyek szempontjából tehát a szállodák jelentik a gazdaság egésze szempontjából annyira fontos adófizetıt és nagyfoglalkoztatót, a magánszálláshelyek pedig az egyéni egzisztenciák bázisát. A szállodák éltetnek, a magánzók pedig élnek. Jövedelmük persze nem tőnik el, hanem fogyasztásaikon keresztül a hely gazdaságban multiplikálódik. A szálláshelyek közül várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak a szállodák, amelyek sokszínő szolgáltatásaival az igényesebb turista rétegeket célozzák meg, így ezeket az intézményeket érdemes egy kicsit részletesebben bemutatni. •

•

•

Az ötcsillagos Radisson SAS Birdland Resort & Spa komplex gyógy-, wellness és fitness szolgáltatási struktúrával rendelkezik. A szálloda a fürdıtıl függetlenül, mint önálló desztináció kíván megjelenni, megcélozva az egyéni szabadidıs, sport és wellness vendégek szegmensét, valamint a belföldi felsıkategóriás szeminárium és training piacot. A négycsillagos Danubius Thermal és Sport Hotel saját termál részleggel, kül- és beltéri medencékkel, önálló, 2004-ben felújított gyógyászattal rendelkezik, melyekhez sportlétesítmények (nyitott és fedett teniszpályák, squash, minigolf, fitness terem) és 2001 áprilisa óta élményfürdı tartozik, ebbıl adódóan a szálloda vendégeinek mindössze néhány százaléka veszi igénybe a fürdı szolgáltatásait. A szálloda vendégkörének megközelítıleg 70 %-át gyógyvendégek adják. A háromcsillagos Hunguest Répce és a 2004-ben megnyílt, négycsillagos Hunguest Répce Gold a gyógyfürdıvel közvetlen összeköttetésben állnak. Mindkét szálloda

115


•

•

vendégei a fedett gyógyfürdı ingyenes látogatására jogosultak, de tárgyalások folynak a gyógyfürdı vezetésével a fürdı szabadtéri rekreációs parkjának ingyenes (szobaárba vagy csomagárba épített, allokált) látogatásáról is. A vendégek a fedett fürdıbe folyosón és beléptetırendszeren keresztül juthatnak be, a szállodák teljes egészében a gyógyfürdı gyógyászati kapacitására támaszkodnak. A szállodák vendégmixében meghatározó a gyógyszegmens, ugyanakkor a Répce Gold esetében az egyéni üdülı vendégek aránya is jelentıs. A Bükön található három- és kétcsillagos szállodák, valamint az egyéb kereskedelmi szálláshelyek gyógyulási céllal érkezett vendégei is a fürdı gyógyászati szolgáltatásait veszik igénybe. A büki szálláshelykínálatot régiós viszonylatban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a büki kínálat felzárkózott a hévízihez, sıt az egyetlen ötcsillagos szállodával büszkélkedhet országos szinten a fürdı desztinációk körében. Tovább bıvíti majd a kínálatot egy idén megkezdett beruházás is: a Fontana Bük Kft. új, négycsillagos wellnesshotel építésébe akar kezdeni Bükfürdın. A mintegy 2 milliárdos beruházással létesülı szálloda 128 lakóegységbıl áll majd, ezek közel 30 %-a apartman lesz, melyek akár meg is megvásárolhatók. A Hotel Fontanában egy teljes szintet mozgássérültek számra alakítanak ki, és a szálloda érdekessége lesz, hogy mintegy 20 szobájában a házi kedvenceket is szívesen látják majd. Az új hotel a gyermekes családokra fókuszál, szolgáltatásai több generáció együttes pihenését teszik majd lehetıvé. Parkjában bio-tó, fedett wellness részlegében termálvizes élmény-, ülı és gyermekmedence, örvényfürdı és jakuzzi szolgálja a felfrissülést. Az építkezés 2006 nyarán kezdıdik, az új hotel a tervek szerint egy év múlva már vendéget fogadhat. A Forrás Üzletközpont és a Danubius Thermal & Sport Hotel Bük között elkészült összekötı és sétálóút mentén további szállodák – és esetleg lakóparkok – építésére van lehetıség, lásd például a Hotel Caramell. Az elmúlt évek jelentıs kínálati növekedése ellenére Bükfürdın további fejlıdésre látunk lehetıséget egy, a gyógyfürdı szolgáltatásaira és fejlesztéseire épülı, minıségi specializált szolgáltatást nyújtó szálloda (pl. gyógyhotel jellegő szálloda) létrehozásával.

6.5.5. CIVILEK AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSÉÉRT Az elmúlt években nıtt a büki turizmusban valamint a területfejlesztésben a hagyományırzésben szerepet vállaló civil szervezetek száma és aktivitása. Így a helyi idegenforgalom szervezését már nem csak az önkormányzat látja el. A civil szervezetek közül kiemelendı a Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulat (BÜKIT), mely egyesület Bük és térsége idegenforgalmának koordinálása és segítése céljából, a kistérség turizmusában érdekelt szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások összefogásával alakult 1999-ben. Az eredetileg 10 tagú egyesület jelenleg 18 taggal mőködik, területileg pedig kiterjed a Felsı Répcementi (Csepregi) kistérség területére, ami 17 települést fog össze. Fı célja a kistérségi településmarketing koordinálása, idegenforgalmi reklámtevékenység, érdekképviselet, információgyőjtés és szolgáltatás.

116


A Társulat fıbb tevékenységei a következık: • Kiállítási képviselet külföldön és belföldön; • Papíralapú és digitális információs és szóróanyagok összeállítása, terjesztése; • Internetes megjelenés; • Szakmai érdekképviselet. A büki turizmus legnagyobb és legfontosabb érdekvédelmi szervezete a 84 tagot számláló Büki Szobakiadók Szövetsége. Elsıdleges feladatuk, hogy a helyi turizmus egyik jellegadó rétegét, a magánszálláshely kiadókat összefogja, és érdekeiket megvédje, valamint eredményesen lobbizzon, mind az önkormányzatnál, mind pedig más testületeknél anyagi forrásokért. Fontosnak tartja a vendéglátóhelyek magas minıségi színvonalát, ezért tagjai olyan táblákkal jelölik házukat, amelyek felhívják a vendégek figyelmét, hogy ezeken a helyeken megbízható szolgáltatásokat vehet igénybe. A szervezet profilja gyorsan bıvül, immár rendszeresen jelentkezik önálló szálláshelykatalógussal, illetve a kereskedelmi egységek egy részével együttmőködve olyan kártyákat adott, ki, amelyeket a náluk megszálló vendégeknek kiadva a megjelölt üzletekben vásárlási kedvezményekre jogosítanak. A Büki Szobakiadók Szövetsége tehát egy jó példa a civil együttmőködésre, illetve a kapcsolt turisztikai elemek egy csomagban történı megjelenítésére. A Bük Mővelıdési Központjában mőködik a kistérség egyetlen Tourinform Irodája 1 fınyi személyzettel. Feladata sokrétő: egyrészt a Magyar Turizmus Zrt. számára rendszeresen adatot szolgáltat a helyi turizmus pillanatnyi állapotáról, turisztikai attrakcióiról, másrészt tájékoztatja a betérı turistát a térség látnivalóiról, aktuális programjairól. A tevékenysége közben felhalmozódott információkat tárolja, hogy azok a régiós szórólapokra, helyi kiadványokba kerülve tartalmasan mutassák be a kistérséget, illetve azon belül Büköt.

6.6. A SZOLGÁLTATÓIPAR JELLEMZİI BÜK TELEPÜLÉSEN A gyógyfürdı vonzerejére építve Bükön jelentıs szolgáltató ágazat települt. A település állandó lakosai mellett a nagyszámú kiránduló és szálláshelyet igénybevevı vendégek kiszolgálására épült ki a kereskedelem és javítószolgáltatás, de regionális szerepük nem számottevı, az egységek profilja, helye száma gyakran változik.

6.6.1. VENDÉGLÁTÓIPARI EGYSÉGEK A TELEPÜLÉSEN A szállodák mellett találhatunk elég éttermet és egyéb vendéglátással foglalkozó egységet is. A településen mintegy 88 vendéglátóegység található: • Melegkonyhás vendéglátó üzletek: 33 db

117


• • •

Cukrászda: 1 db Bár, borozó, italbolt, kocsma: 14 db Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely: 40 db.

A nagyközségben található vendéglátóhelyek alapterülete alapján egy diverz, profiljuk szerinti bontásából pedig egy meglehetısen egysíkú választék rajzolódik ki. 30. táblázat: A nagyközségben található nagyobb éttermek, vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége, 2005 Területe (m2)

Megnevezés Étterem Aranyhordó Étterem Fürdı Étterem Club Taverna Étterem Vadásztanya Vendéglı Roccó Pizzéria Étterem Piroska Étterem Rigótanya Étterem Fehérló Étterem Jaffa Pub Étterem Viktória Étterem Répce Étterem Danubius Étterem Caramell Étterem Vadvirág Csárda Kes Pub Étterem Romantik Vendéglı Four Season Étterem Laguna Étterem Répce Gold Étterem Halászcsárda Étterem Csopaki Étterem Bajor Étterem Mátyás Étterem Rózsakert Étterem Étterem összesen

350 2000 80 300 80 200 303 200 269 97 485 836 600 200 269 120 150 150 115 275 100 170 160 275 6948 Büfé, eszpresszó

Komlósi Büfé Nyírfa Büfé Grill Büfé I. Grill Büfé II. Táncsics Büfé Forrás Büfé Hordó Büfé Takács Büfé

65 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 37

118


Aranyhordó Büfé Cafe Cairoca Büfé Resti Büfé Sport Büfé Laura Büfé Jégkocka Büfé Nikolaus Büfé Büki Pecsenye Büfé Buszmegálló Büfé Vitamin Büfé Pék Büfé Dav-So Eszpresszó Németh Fagylaltozó Horváth Kávézó Vinko Fagylaltozó Pukler Eszpresszó Robertó Kávézó Komlósi Ételbár Favorit Eszpresszó SOL Cafe Kávézó Malibu Eszpresszó Oh La La Kávézó Illy Cafe Elixir Kávézó Büfé, eszpresszó összesen

30 42 70 70 53 4 32 8 40 46 12 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 72 199 30 28 45 25 738

Cukrászda Hegedüs Cukrászda 162 Cukrászda összesen 162 Italbolt, borozó, bár, sörözı Matróz Kocsma 70 Halászcsárda Borozó 80 Öreg Fenyı Borozó 120 Piroska Borpince 80 Danubius Bár I 30 Danubius Bár II 30 Viking Bár 40 Vörös és Fekete Bár 80 Piano Bár 25 Albatros Bár 25 Wellness Bár 25 Répce Gold Bár 18 Lobby Bár 104 Calvados Cafe és Drinkbár 38 Cameleon Bár 52 Tarcsi Sörözı 25 Gerzson Sörözı 68 Kes Pub Sörözı 65

119


Danubius Sörözı Elisabeth Sörözı Italbolt, borozó, bár, sörözı összesen Mindösszesen

30 35 1040 8888

Forrás: Nagyközség önkormányzata, 2006

A vendéglátóhelyek legalább 8,6 ezer négyzetméternyi felülete imponáló nagyságú, amelynek több mint kétharmadát az éttermek adják. Ezek területi alapú szórása is nagy, hiszen ugyanúgy megtalálható közöttük az egyszerre több rendezvényt is lebonyolítani képes nagy étterem (pl. Fürdı Étterem), mint a kisebb hangulatos étkezde. A többi vendéglátóhely jellegénél fogva már kisebb helyet hasít ki a térbıl, gyakran egy-egy szálloda kiszolgálóhelyeként üzemel. A vendéglátóhelyek mindegyike arányosan oszlik el a településtestben, valamennyi típus egyaránt megtalálható a nagyközségben, illetve a fürdıtelepen. A nagyobb probléma inkább a kínálat egysíkú mivolta, hiszen a vendéglátóhelyeknek csak a fenti négy alaptípusa lelhetı fel Bükön. Hiányoznak a helyi gasztronómiai jellegzetességeket prezentáló vendéglık csakúgy, mint a fiatalabb korosztályokat lekötni képes profilúak, úgymint diszkó, vagy internet kávézó.

6.6.2. KERESKEDELMI EGYSÉGEK Élelmiszer- és iparcikk árusító egységek a jelenlegi igényeknek megfelelı színvonalon és számban állnak rendelkezésre. • Élelmiszer jellegő áruház 2 db • Élelmiszer jellegő vegyes üzlet 26 db • Zöldség- és gyümölcsüzlet 6 db • Kenyér- és pékáruüzlet 2 db • Édesség üzlet 1 db • Ruházati üzlet 60 db • Cipı- és bıráruüzlet 5 db • Hírlapbolt 2 db • Fotó-optikai cikkek üzlete 11 db • Ajándéktárgy-kereskedés 19 db • Szórakozási és szabadidıs cikk kölcsönzése 2 db • Egyéb személyi, háztartási cikk kölcsönzése 2 db • Egyéb jármőkölcsönzı 2 db • Egyéb fogyasztási cikk javító mőhely 1 db

120


31. táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemzı adatai, 2005 Megnevezés Alapterülete (m2) Lakótelepi Coop Áruház 300 Széchenyi utcai Coop 180 Áruház Forrás Üzletház 998 Pócza Kereskedıház 160 Csécsenyi Üzletház 800 Balogh Üzletház 689 Smatch ABC 576 Kocsis Centrum 450 Külsı Pavilonsor 576 Belsı Pavilonsor 320 Boltosház 962 Pilz (Csébics) Üzletház 559 Malibu Üzletsor 160 Összesen 6730 Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2005.

Profil Élelmiszer Élelmiszer Élelmiszer, vegyes Iparcikk Iparcikk Hús, kenyér, ajándék Élelmiszer Élelmiszer, vegyes Ruházat, ajándék Ruházat, ajándék Ruházat, ajándék Élelmiszer, iparcikk Élelmiszer, vegyes ----------------------------

A kereskedelmi egységek esetében is ugyanaz a helyzet, mint a vendéglátóegységeknél: nagy az összterületük, de kicsi és egynemő a választékuk. A legnagyobb kereskedelmi egységek által lefedett terület megközelíti a 7000 m²-t, ami a település méretéhez képest jó ellátottságot mutat. A legnagyobb kiterjedéső a Forrás Üzletház, amelynek az élelmiszer részlege mellett egy belsı bevásárló utcája is van, de gyakorlatilag az egyetlen fedett bevásárló övezet Bükön. Az üzletek választéka nagyon szők spektrumban mozog, nagy része vagy ruházati, vagy élelmiszer-jellegő üzlet. A ruházati boltok kizárólag butikokat jelentenek, nincs egyetlen márkabolt sem ebben a vertikumban. Az élelmiszerellátást teljes egészében a kis magánüzletek, illetve a COOP-áruházlánc vegyeskereskedései biztosítják, és nincs egyetlen multinacionális vállalat sem, amelyik megjelent volna a helyi piacon.

6.6.3. GAZDASÁGSZERVEZİ- ÉS PÉNZINTÉZETEK A településen egyetlen gazdaságirányító cég sem mőködik, az itteni gazdasági szervek, termelı egységek kivétel nélkül kisvállalkozások vagy egy másutt székhellyel rendelkezı cég leányvállalatai, telephelyei. Az állami gazdaságirányítás, koordinálás alapvetı intézményei (pl. kamarák) is hiányoznak nem csak Bükrıl, hanem az egész kistérségbıl. A települések mérete nem is indokolja a jelenlétüket, így az itt lakók azokat a legközelebbi városokban, Szombathelyen, Sárváron vagy Kıszegen kereshetik fel.

121


Bük pénzintézetekkel való ellátottsága a rendszerváltás követı években látványosan javult, majd a 2000 utáni idıszakban némileg megtorpant. Jelenleg két bankfiók mőködik Bükön, mindkettı a nagyközségi részen. Mind az OTP Bank Zrt., mind pedig a Savaria Takarékszövetkezet egy-egy modern épületben 4-4 alkalmazottal mőködik, és így csak a lakosság alapvetı pénzügyi igényeit elégíti ki. Az egész kistérségben mindössze 5 ATM automata mőködik, ebbıl 3 Bükön (2 a fürdıtelepen, 1 a faluban), tehát a bankszektort még lehet fejleszteni.

122


7.

A

TELEPÜLÉS ELLÁTOTTSÁGA

MŐSZAKI

INFRASTRUKTURÁLIS

A kommunális infrastruktúra állapota, valamint a közúthálózat képezte vonalas infrastruktúra stratégiai fontosságú mind egy térség, mind az egyes települések fejlıdése szempontjából. Az infrastruktúra-fejlesztések csökkenése vagy elmaradása kedvezıtlenül, negatívan érinti a gazdaság és a szolgáltatások fejlıdésének, strukturális megújulásának feltételeit és a települések, az azokban élı népesség életkörülményeit. Az érdembeli és hatékony környezetvédelmet csak megfelelıen fejlett infrastruktúra biztosíthat. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúra olyan elemei, mint a biológiai szennyvízderítık és az azokhoz kiépített csatornahálózat, a korszerő szemét égetı mővek vagy a hulladékok másodlagos hasznosítását szolgáló berendezések meghatározók szerepet töltenek be a környezet védelmében is. Ez utóbbi szempont pedig Bük esetében kiemelkedı, nem csak a helyi népesség, hanem az idelátogató turisták százezreinek közérzete miatt is. A hazai infrastruktúra-fejlesztés egyik központi kérdése az 1960-as és 70-es évtizedekben a tömeges lakásépítés volt. Mivel ez alapvetıen a városokra összpontosított, az ahhoz kapcsolódó kommunális infrastruktúra is a városi jogállású településekre összpontosított. Az aprófalvas települési textúrájú Vas megyét ez kifejezetten hátrányosan érintette, hiszen falvainak nagy részét elkerülték, vagy csak részlegesen érintették az infrastrukturális beruházások. Napjainkra a korábbi években elmaradt fejlesztéseket csak a népesebb községeknek sikerült pótolnia. Bük ebbıl a szempontból kivételnek számított, hiszen a megyei kezelésben lévı gyógyfürdı vonzotta az állami infrastruktúra-fejlesztéseket, majd jelentıs saját anyagi forrásokkal rendelkezı – az önkormányzat vette át a szerepet, így a fejlıdés töretlen maradt, és Bük infrastrukturális helyzete valamennyi Vas megyei településszintnél kiépítettebb és magasabb színvonalú.

7.1. KÖZMŐHÁLÓZAT JELLEMZİI Vas megyében a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 100 %-osnak tekinthetı, így abban szignifikáns különbségek nem mutathatók ki. Ellenben a csatornahálózat esetében már tapasztalható egy "települési lejtı" a városoktól a falvak irányába, mivel a szocializmus idıszakában a költséges szennyvízkezelés infrastrukturális beruházásait a nagy laksőrőségő, így költséghatékonyabb városokba összpontosították. Bükön már az 1980-as években kiépült a csatornarendszer, és a lakások zöme rá is csatlakozott, így a helyi közmőolló a városi átlagnál is szőkebbre záródott. A lakásállomány természetes cserélıdésével egy fél évtizeden belül reálistás lehet, hogy valamennyi vezetékes vizet fogyasztó lakás szennyvizét is zárt rendszeren vezetik el és kezelik.

123


Bük üdülıhelyi jellegére utal a magas fokú vízfelhasználása, amely mintegy negyedével haladja meg mind a kistérségi, mind pedig a megyei szintet. A Csepregi kistérségben két vízmő társulás mőködik. Bük és a vonzáskörzetében lévı községek (Acsád, Bı, Chernelházadamonya, Gór, Meszlen, Répceszentgyörgy, Sajtoskál és Simaság, Vasszilvágy) 1996-ban kiléptek a Vas Megyei Víz- és Csatornamő Társulatból, és önkormányzati tulajdonban álló vállalatot alapítottak a víz- és csatornahálózat mőködtetésére Bük és Térsége Vízmő Kft. néven. Szennyvíztisztító Bükön, Csepregben és Chernelházadamonyán mőködik. A büki biológiai szennyvíztisztító csak a büki szennyvizet tisztítja, és így 3000 m³/napos kapacitásának kb. 75 %-át használja ki. 32. táblázat: Bük közüzemi víz- és csatorna-ellátottsága, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel, 2005

MEGNEV EZÉS

LAKÁSÁLLO MÁNY

KÖZÜZEM KÖZÜZEMI I SZENNYVÍZCS VÍZHÁLÓ ATORNAZATBA HÁLÓZATBA bekapcsolt lakások aránya, %

1 472 90,4 Bük Csepreg 1 261 96,4 Csepregi 4 914 93,8 kistérség Városok 60 843 96,8 összesen VAS 106 871 96,7 MEGYE Forrás: Vas Megye statisztikai évkönyve, 2005

83,6 88,3 55,2

KÖZMŐOLLÓ (EGY KM KÖZÜZEMI VÍZHÁLÓZATR A JUTÓ KÖZÜZEMI SZENNYVÍZCSA TORNAHÁLÓZAT, M 910,9 711 478

EGY LAKOSRA JUTÓ ÉVI VÍZFOGYASZ TÁS, M3

44,7 29,7 34,3

86,6

652,0

35,9

63,3

486,5

33,7

Bük az energiahordozók közül az elektromos áramhoz viszonylag késın, a térség települései közül szinte utolsóként, csak 1946-ban jutott hozzá, ekkor kötötték be a villamos fıvezetéket. Az utcai villanyoszlopok kezdetben fából készültek, amelyeket az 1970-es években betonból öntöttekre cseréltek. Zömmel még ezek a légvezetékes oszlopok hálózzák be a települést, kivéve az újonnan épült utcákat, ahol földkábel-rendszert alakítottak ki. a hagyományos wolframszálas izzókat teljes egészében energiatakarékos halogénégıkre cserélték, ami kb. 20 %-kal csökkentette a közvilágítás költségeit. A hálózatba bekötött lakások száma alapján nincs nagy különbség Vas megye egyes települési szintjei közt (lényegében mindenütt 100 %-os), az egy fıre jutó fogyasztásban már annál inkább. A büki lakások fajlagos villamos energia fogyasztás magasabb ugyan a Vas megyei és a városi átlagnál, de közel 10 %-kal alacsonyabb a csepregi, illetve kistérségi mutatóknál, holott a büki turizmus nagyságrendje okán magasabb érték lenne várható. Ennek a magyarázata az lehet, hogy mind a büki háztartásokban, mind pedig az intézményi fogyasztást tekintve már elıbbre járnak az energiatakarékos rendszerek, eszközök beszerzésében, mint a környezı települések. Egyébként a nagyközség

124


áramellátása biztonságosnak mondható. Az EON Észak-Dunántúli − Gyır központú − kirendeltségéhez tartozik az egész kistérség, és Kapuvár felıl jó minıségő 220 KV-os vezetéken érkezik az elektromos energia a Csepregi kistérségbe, és ezen belül Bükre. A napjainkban az innovatív főtési módok egyikét biztosító gázvezeték 1991-ben érte el Büköt. Azóta a kistérség valamennyi települése rácsatlakozott a fıgerincre, amely Tormásliget felıl érkezik, de a fajlagos gázfogyasztást tekintve már jelentıs különbségek mutatkoznak az egyes helységek között. Vas megye egészében a háztartások közel kétharmada főt gázzal, a Csepregi kistérségben háromnegyede, míg Bükön 83 %-a, ami magasan a Vas megyei városi átlag felett van. Mivel olyan jelentıs gázfogyasztók is találhatók Bükön, mint a nagyipari létesítmények, a gyógyfürdı, a 7 szálloda vagy az összes közintézmény, az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás 25 %-kal haladja meg a megyei, 30 %-kal pedig a városok átlagát. 33. táblázat: Bük villamos energia és vezetékes gázellátása, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel, 2005 Megnevezés

Kisfeszültségő villamos energia elosztóhálózat

Gázcsı hálózat

hossza, km

19,9 19,9 Bük Csepreg 30,4 30,8 Csepregi 55,2 62,8 kistérség Városok 1 290,7 1863 összesen VAS MEGYE 2 574,6 2 690,1 Forrás: Vas Megye statisztikai évkönyve, 2005

Háztartási villamos energia fogyasztók

Háztartási vezetékes-gáz fogyasztó

a lakásállomány %-ában

Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás

100 99 97,9

83,0 63,5 75,0

villamo s energia , kWh 2 315,4 2 526,8 2 384,5

Vezeté kes gáz, m3

100

73,7

2 174,5

1 245,1

99,0

63,6

2 269,0

1 302,6

1 871,5 1 618,8 1 601,1

Mind a kistérség, mind pedig Bük egyik nagy problémája a szemétgyőjtés, illetve a megfelelı hulladékkezelés, bár ezen a téren jelentıs fejlesztések azért történtek az utóbbi másfél évtizedben. Bár a kistérség minden településén - így Bükön is - megoldott a hulladék győjtése−melyet a csepregi Városgazda Kft. vagy a büki PARKOM Bt. végez és szállítja a Phare támogatással megvalósult tormásligeti regionális hulladéklerakóba −, a kezelése még nem megfelelı, ugyanis a lakossági hulladékot hetente egyszer, szétválogatás nélkül szállítják el. A háztartások 86 %-a veszi igénybe a hulladékelszállítási szolgáltatást. Komoly probléma az illegális szemétlerakás, több ilyen, a lakosság által önkényesen kijelölt helyen találkozni törvénytelenül elhelyezett szeméttel. A kistérségben egyetlen településen, Bükön létesítettek hulladékgyőjtı szigeteket, melybıl három a faluban, egy pedig a fürdıtelepen üzemel, és bár az általuk összegyőjtött szemét elenyészı az összhulladékhoz képest, a környezettudatra nevelés elsı lépésének tekinthetı.

125


Bükön a telefonellátottság megfelelınek mondható, 2005-ben 1468 fıvonalat tartottak nyilván, amelybıl 44 nyilvános, 897 egyéni, 175 üzleti és 352 ISDN vonal volt. A világháló ADSL rendszerben, illetve mőholdas kapcsolatban is igénybe vehetı a településen a több szolgáltató (T-Online, Pannon Pipics Kft. és PR Telekom Zrt.) versenyhelyzete miatt. Hasonló a helyzet a kábeltévével is, amelynek pontos elıfizetıi létszáma nem ismert, de az idegenforgalmi szerepkör miatt a szálláshelyek és lakások többsége használja.

7.2. KÖZLEKEDÉS 7.2.1. BÜK KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAI Bük a Csepregi kistérség közlekedési centruma. Bük az osztrák határtól 12 km-re fekszik, de a legközelebbi nemzetközi határátkelı a 25 km-re fekvı Kıszegen érhetı el. A soproni határállomás 50 km-re található, ezáltal Bécsbıl alig több, mint 1 óra az út gépjármővel, míg Budapesttıl az út 2,5 óra alatt tehetı meg az M1-es autópályán Gyırig haladva, majd arról letérve a 86-os és 84-es utak érintésével. Bükön egy fıút sem halad át, Szombathelyrıl mellékútvonalakon, Acsádon vagy Csepregen keresztül lehet megközelíteni. A Bükfürdı − egyébként a kistérség egyetlen - nemzetközi autóbusz-pályaudvaráról induló autóbuszjáratok közvetlenül három fıvárost (Budapest, Bécs, Pozsony) céloznak meg, valamint az Észak-Dunántúl jelentısebb központjaival és a fıvárossal is direkt összeköttetést teremtenek, s nagy a helyközi járatok sőrősége is. A kerékpárutak építése a turizmus szempontjából kiemelt kérdés. A korábbi tervekbıl napjainkig a Bük-Zsira-Locsmánd (Lutzmannsburg, Ausztria) vonalvezetéső, 20 km-es kerékpárút épült meg. A közeljövıben fontos elem lenne, ha megépülne a Sopron-Kıszeg kerékpárút is, különösen az un. Termál-kerékpárút, amely Sárvárról indul, majd az elkészült büki szakaszon továbbhaladva Csepreg érintésével Kıszegre érnek. A tervek már készen állnak, és osztrák-magyar Phare-keretbıl a kivitelezéshez szükséges rendezési tervek is elkészültek. Mindemellett középtávon szükséges lenne a 84-es úttól, Sajtoskáltól kerékpárutat építeni Bükfürdıig. A régió észak-déli irányú vasúti közlekedésében elsıdleges szerepe van a Bécs-SopronNagykanizsa vonalnak, az ún. déli vasútnak, amelynek Bükön is van egy állomása. Ennek a vonalnak a Sopron-Szombathely közé esı szakaszát 2001 decemberében a GySEV Zrt. vette át a MÁV Zrt.-tıl. Ütemezett menetrendet alakított ki, amelynek során szinte óránként indulnak vonatpárok Szombathely és Sopron között – Bükön is megállva -, ebbıl kettı Bécsig közlekedik. Kiemelten fontos a Bécs-Pécs között közlekedı Corvinus nemzetközi intercity büki megállása is az elérhetıség szempontjából.

126


Bük nagyközség saját vasútállomásához a nagyközség északnyugati szegletében elhelyezkedı ipari létesítmények (VOG és NESTLÉ) ipari vágánnyal kapcsolódnak a vasútállomáshoz. A Bécs−Bécsújhely−Nagymarton (Mattersburg) − Sopron − Bük − Szombathely desztinációban közlekedı Therme Bük vonatjárat lehetıséget biztosít a büki gyógyfürdı egynapos látogatására. A vonatok a nagyközségbe érkeznek, majd onnan a helyi járatos, illetve a helyközi buszokra szállva lehet megközelíteni a fürdıtelepet. 2000ben Szombathelyen külföldi tıke bevonásával részvénytársaság alakult, amelynek céljai között szerepel magánvasutak alapítása is. Ezek közül az elsı a Bük-Bükfürdı vonal lenne. A régió légi közlekedésében a sármelléki és a péri repülıtér a legfontosabb, de Bük számára a legideálisabb a szombathelyi Savaria Airport megépítése lenne. Amíg ez nem készül el, addig a bécsi légikikötı a legoptimálisabb alternatíva a Nyugat-Európából repülıgéppel érkezı turisták számára.

7.2.2. BÜK BELTERÜLETI ÚTHÁLÓZATÁNAK JELLEMZİI Az országos úthálózathoz kapcsolódó belterületi úthálózat minıségi és mennyiségi paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze. 34. táblázat: Bük nagyközség úthálózatának jellemzıi

Megnevezés

Összesen (km)

Megoszlás (%)

Teljes úthossz 21,4 100 Ebbıl: belterületi 19,0 88,8 Belterületi szilárd 19,0 88,8 burkolatú Járda hossza 30 100 Ebbıl: kiépített 28 93,3 Kerékpárút 7,0 Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata

Összesbıl: Önkormányzati Állami (km) (km) 14,1 7,3 14,1 4,9 14,1 4,9 30 28 7,0

0 0 0

Megoszlás: összesbıl Önkormányzati Állami (%) (%) 66 34 74 26 74 26 100 93,3 100

Bük közigazgatási területén áthaladó úthálózat a közutakból, a járdákból, illetve az un. Termál-kerékpárút egy szakaszából tevıdik össze. Állami tulajdonban csak a közutak egy része, mintegy egyharmada áll, így az úthálózat kitőnı minıségi állapota az önkormányzat gondoskodásának köszönhetı.

127

0 0 0


A közutak portalanítása és ezzel együtt a járdák kiépítése az 1970-es években vette kezdetét akkor, amikor a Bük turisztikailag igazán frekventálttá vált. Jelenleg valamennyi közút és járda szilárd burkolatú, ami páratlan Vas megyében. A Kossuth-Petıfi utcák vonalában, azaz a falu fıútján térkıvel burkolt parkolóhelyek is kialakításra kerültek. A településközpont nagy intézményi koncentrációja, és így átmenı forgalma miatt azonban az ottani parkolóhelyek száma nem elegendı, továbbiak kialakítása indokolt. A fürdıteleprıl indul és a nagyközségen halad át a kistérség egyetlen kerékpárútja is (20 km), amely Európai Uniós források bevonásával épült 2004-ben és a két fürdıhelyet, Büköt és Lutzmannsburgot (Locsmánd) köti össze. Összességében Bük mind vonalas, mind pedig kommunális infrastruktúrája kiépített, szinte egy szegmensében sem marad el le a városok elvárható szinvonalától sıt legtöbb tekintetben megelızi azokat is. A turisztikai frekventáltságának köszönhetıen itt megvalósuló viszonylag nagy volumenő infrastruktúra-fejlesztések nem csak saját maga, hanem a környezı települések számára is lehetıséget jelentett, így az egész kistérség infrastrukturális fejlettsége is jobb, mint a többi Vas megyei NUTS 4-es szintté.

128


8.

H UMÁN

INFRASTRUKTÚRA ,

KÖZSZOLGÁLATI

INTÉZMÉNYEK

A települési infrastruktúrában fontos szerepe van a különféle közösségi szolgáltatást nyújtó intézményeknek. Ezek az intézmények tevékenységük jellegét tekintve különbözı csoportokra oszthatók: • oktatási, • egészségügyi, • szociális, • kulturális, intézményekre. Alapvetı funkciójuk a települések ill. településcsoportok lakosságának különféle jellegő igényeinek kielégítése, az ezzel kapcsolatos szolgáltatások biztosítása. Ebben a fejezetben kerül bemutatásra az egyházak, a kisebbségi önkormányzatok és az egyéb védelmi, szolgáltatási intézmények köre is.

8.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Ezen csoportba a gyermeknevelés minden intézménye helyet kap az óvodától a középfokú oktatási intézményig. A közoktatási intézmények esetében az óvodák, általános iskolák és középiskolák adatai kerülnek bemutatásra. Bük oktatási intézményeinek tárgyi és humán feltételeit, valamint képzési kínálatát tekintve a gyermekkorúak magas színvonalú oktatására-nevelésére alkalmas település. Ebbıl a szempontból a település erıs vonzóhatással bír a környezı településekre, hiszen e szolgáltatásokat nem csak a helybeli gyermekek veszik igénybe, hanem a környékbeliek is. Jellemzı, hogy minél magasabb képzettséget nyújt az intézmény, annál több bejáró tanulója van, hiszen bizonyos településméret-határ szükséges egy-egy magasabb fokú intézmény kialakításához. Bük oktatási-nevelési kapacitását a 35. táblázat foglalja össze. 35. táblázat: Bük oktatási-nevelési intézményeinek összefoglaló mutatói

Oktatási intézmény megnevezése

Férıhely száma fı

„Csodaország ” Óvoda

130

Óvodai ellátás Beírt Bejáró gyermekek gyermekek száma Fı Száma (fı) Aránya (%) 130 14 7

ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS

129

Pedagóguso k száma fı 11


Oktatási Tanulók Más településrıl bejáró Pedagóguso intézmény száma tanulók k száma megnevezése fı Száma (fı) Aránya (%) fı Felsıbüki 294 58 19,7 31 Nagy Pál Általános Iskola, Vendéglátóipa ri Szakiskola SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK OKTATÁSA Felsıbüki 5 2 40 1 Nagy Pál Általános Iskola, Vendéglátóipa ri Szakiskola SZAKISKOLAI OKTATÁS Felsıbüki 120 109 90,8 31+8 Nagy Pál szakmai Általános óraadó Iskola, Vendéglátóipa ri Szakiskola ZENEISKOLAI TAGOZATOS OKTATÁS Bognár Ignác 41 9 22 2,5 Zeneiskola Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006

Tantermek száma db 21

1

6

2

Bükön mintegy 50 pedagógiai végzettségő dolgozó vesz részt valamilyen formában az oktatási-nevelési intézmények munkájában, és eközben közel 600 (közülük 204 bejáró) gyermeknek adják át tapasztalataikat, erkölcsi értékrendjüket. A településen bölcsıdei nevelés nincs, s a tapasztalat azt mutatja, hogy a büki kismamák rendszerint gyermekük hároméves koráig Gyes-en maradnak. Aki mégis korábban vissza kíván térni a munkába, az legközelebb Csepregen tudja igénybe venni a bölcsıdei szolgáltatást. Bük óvodai ellátásában 1993-ban történt minıségi javulás, amikor százszázalékos önkormányzati forrásból (41 millió Ft) felépítették a teljesen új, a környezetéhez organikusan illeszkedı épületegyüttest, amiben helyet kapott az 1954ben alapított, immár "Csodaország Óvoda" nevő intézmény. A tárgyi feltételek (pl. EU-szabványos

130


játszótér) tekintetében nyugat-európai színvonalú. Jelenleg 11 óvónı és 3 dajka, valamint 1 fı mőszaki személyzet gondoskodik a gyermekek színvonalas ellátásáról. Jelentıs térségi vonzása van az intézménynek, ami a környékbeli óvodák nehéz anyagi helyzetét látva várhatóan tovább nı. Az óvodában ellátott gyermekek 7 %-a bejáró (14 fı), többségük Bırıl, Csepregrıl, Sajtoskálról érkezik. A büki általános (elemi) iskolai oktatás jelentıs hagyományokkal rendelkezik, 1993-ban az általános iskolát mai méretére és formájára, 21 tantermessé bıvítették, ekkor vette fel Felsıbüki Nagy Pál nevét, és ekkor valósult meg ténylegesen a büki általános iskolai oktatás tényleges térbeli koncentrációja (Eötvös utca 1-3.). Az intézmény azóta a kistérség 4 iskolája közül a legmodernebb, legjobban felszereltnek számít. Öt éve bevezették a szaktantermi beosztást, így valamennyi tantárgyat az ahhoz legideálisabb helyszínen vehetik igénybe a tanulók. Az iskolának saját, mintegy 2000 kötetes könyvtára, illetve szélessávú Internet hozzáférést biztosító számítástechnikai terme is van. Konyhája HACCP rendszerő, 500 adagos kapacitású, így nem csak az iskolások, hanem az óvodások, az idısek otthonának lakóit, továbbá korlátozott számban külsı igénylıket is ellát ebéddel. A 31 fıs tanári kar biztosítja a 100 %-os szakos ellátást, illetve a közel 300 fınyi diákság megfelelı színvonalú oktatását. A büki iskola nem csak kistérségi, hanem megyei, sıt immár megyehatáron túlnyúló vonzáskörzettel bír. Az iskola Sajtoskállal és a szombathelyi kistérséghez tartozó Vassuránnyal szorosan együttmőködve fogadja az onnan érkezı tanulókat, míg a GyırMoson-Sopron megyei Szakony felsı tagozatosainak a kizárólagos képzési helye. Szerepe tovább erısödik, hiszen az újonnan épülı, 31 termes csepregi iskola mellett várhatóan a büki lesz a másik általános iskolai alapintézmény. A hegyfalui és a bıi iskola jövıje bizonytalan, így nem elképzelhetetlen, hogy a kistérségi integrációs törekvéseknek, és gazdasági megfontolásoknak megfelelıen a büki iskola fogadja az onnan érkezı tanulók egy részét is. Az általános iskolai oktatásban részt vevı tanulók közel 20 %-a bejáró (58 fı), ık az alábbi településekrıl érkeznek: Acsád (1 fı), Bı (1 fı), Chernelházadomonya (3 fı), Csepreg (5 fı), Gór (2 fı), Lócs (1 fı), Peresznye (1 fı), Répcevis (1 fı), Sajtoskál (19 fı), Salköveskút (3 fı), Simaság (1 fı), Szakony (8 fı), Tormásliget (1 fı), Vassurány (10 fı) és Vasszilvágy (1 fı). Az iskolák közti együttmőködésnek a szép példája, hogy Bük képzési palettáját egy csepregi intézmény, a Bognár Ignác iskola kihelyezett zenei tagozata színesíti. A zeneiskolában tanuló gyerekek közel egynegyede a szomszédos településekrıl érkezik. A sajátos képzéső gyermekek nevelése is megoldott Bükön (5 fı), akiknek közel fele (2 fı) más településrıl érkezik. A kistérséggel közösen alkalmazott 3 logopédus (Csepreg, Bük, Bı 1-1-1 fı) végzi a beszédnehézségekkel küzdı tanulók képzését. Bük oktatási vertikumában a legújabb elem az 1995-ben a szépen felújított katolikus iskolaépületben berendezett, az általános iskolával egy irányítás alatt álló vendéglátóipari szakiskola. Az alapítást az a megfontolás vezérelte, hogy a büki vendéglátáshoz, mint munkaerıpiachoz idomuló középfokú oktatási intézményt hozzanak létre. Az intézménybe

131


rendszeresen 3-4-szeres a túljelentkezés és az itt végzık szinte kivétel nélkül találnak munkát. Ezt igazolja a szakiskolát végzett bükiek alacsony munkanélküliségi rátája. Az általános tantárgyak tanításához szükséges tanári állományt az általános iskola pedagógusai adják, míg a szakoktató gárdát a helyi vendéglátó intézmények vezetıi. A gyakorlati hely is adott mind a pincér, mind pedig a szakácstanulók számára akár az iskola konyháján, akár valamely büki szállodában vagy étteremben. A büki oktatási intézmények közül a szakiskola gyakorolja a legnagyobb térségi vonzó hatást, hiszen csaknem valamennyi tanuló másutt lakik. A szakoktatásban részt vevı tanulók 90 %-a bejáró (109 fı) az alábbi megoszlás szerint: Bı 4 fı, Csepreg (12 fı), Hegyfalu (2 fı), Horvátzsidány (3 fı), Ikervár (1 fı), Jákfa (1 fı), Káld (1 fı), Körmend (1 fı), Kıszeg (20 fı), Nemesbıd (4 fı), Nyıgér (1 fı), Rábapaty (1 fı), Répcelak (1 fı), Sajtoskál (2 fı), Sárvár (24 fı), Sé (1 fı), Sitke (1 fı), Sótony (1 fı), Szombathely (7 fı), Tompaládony (1 fı), Tormásliget (2 fı), Tömörd (1 fı), Und (2 fı), Uraiújfalu (2 fı), Vámoscsalád (2 fı), Vasegerszeg (3 fı), Vasszilvágy 3 (fı), Vép (1 fı), Zsédeny (1 fı) és Zsira (2 fı).

8.2. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A kistérségben több helyen mőködik körzeti orvosi rendelı (Bı, Simaság, Hegyfalu), valamint megyei hatáskörő egészségügyi, rehabilitációs (és részben szociális) intézet is: Vas Megyei Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet − Simaság, Vas Megyei Markusovszky Kórház Telephelye − Hegyfalu, Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona − Sajtoskál. Mégis a legfontosabb két központ Bük és Csepreg, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást. Csepregen egy részleges járóbeteg ellátásra is alkalmas Egészségház mőködik, fül-orr-gégész és nıgyógyász szakorvossal, míg Bükön a falura és Bükfürdıre kiterjedı hatáskörő területi ellátású kötelezettségő 2 felnıtt-, 1-1 gyermek- és fogorvos. Ugyanakkor Bükön található a Csepregi kistérség valamennyi települését ellátó Központi Orvosi Ügyelet és a mentıállomás épülete. A 2000-ben átadott létesítmény egyik részében helyezkedik el a kistérség mőködtetésében álló központi ügyelet, amelynek orvosi gárdáját a környékbeli körzeti orvosok adják. Az ügyeleti idı a rendelési idık végétıl a következı nap rendelési idejéig tart, így a kistérség mind a 11 ezer lakója számára a nap 24 órájában elérhetı a szakszerő orvosi ellátás. Az orvosok munkáját három gépkocsivezetı segíti. Az épület másik részében helyezkedik el az Országos Mentıszolgálat − szintén a kistérség egészét ellátó − Büki Mentıállomása. A gyors helyszínre érkezésüket két korszerő mőszerekkel felszerelt esetkocsi garantálja.

132


36. táblázat: Bük orvosi ellátottsága, 2006

ELLÁTÁSI FORMA

ORVOSO K SZÁMA

Felnıtt háziorvosi ellátás Gyermek háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Központi Orvosi Ügyelet és mentıállomás

RENDELÉSI

ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK

IDİ (ÓRA/HÉT/F İ)

MEGNEVEZÉSE

2

20

Bük, Bükfürdı

1

20

Bük, Bükfürdı

1 10

15 123

Bük, Bükfürdı Bı, Bük, Csepreg, Chernelházadamonya Gór, Hegyfalu, Lócs, Iklanberény, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006 A Csepregi kistérségben 4 gyógyszertár (Csepreg, Bük, Sajtoskál, Hegyfalu) és egy fiókgyógyszertár mőködik. A büki és a csepregi gyógyszertár hétvégi nyitvatartási ügyeletet tart, így ezen idıszakokban ellátási szerepe jelentısen megnövekszik. A település tervei szerint a régi gyógyszertár épülete hamarosan újra eredeti funkciójának megfelelıen, gyógyszertárnak ad majd otthont. Az idegenforgalom kiszolgálására még több helyütt, rendszerint magánvállalkozásban mőködı orvosi rendelı található. A gyógyfürdı fizioterápiás intézetében három, valamennyi szállodában egy-egy általános orvos dolgozik. Emellett 10-15 magán fogorvosi praxis is található a településen. Nehéz meghatározni pontos számukat, mert többen közülük csak idıszakosan, a nyári idegenforgalmi fıszezonban végzi a szolgáltatást. 37. táblázat Szakorvosi rendelések összefoglaló adatai, 2006 Szakrendelés

Fogászat Fogászat Fogászat Fogászat Foglalkozásegészségügy Rheumatológia I. Rheumatológia II Fizioterápia

Beindítás éve 1996 1996 1990 1999 1999 1998 1998 1998

Orvosok száma 1 2 1 1 1 1 1 1

133

Rendelési idı (óra/hét) 40 36 36 38 10 30 30 30

Betegforgalom (fı/év) n.a. n a. 1300 644 n.a. 4953

Ellátott települések megnevezése Bárki Bárki Bárki Bárki Thermal Hotel alkalm. Bük, Acsád, Meszlen, Vasszilvágy, Bı, Gór, Chernelházadamonya,


Rheumatológia

2004

1

10

Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye, Kıszeg, Simaság, Sajtoskál, Lócs, Iklanberény, Tompaládony, Mesterháza, Nemesládony, Nagygeresd Hotelvendégeknek

Forrás: Nagyközség intézményei

8.3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az intézményi egészségügynél nagyobb múltra tekint vissza a büki szociális ellátás, bár jelenlegi intézményi feltételei szerényebbek az elıbbi ágazatnál. Az Öregek Napközi Otthona 1921-ben kezdte meg mőködését. Napjainkban Alapszolgáltatási Központ néven 30 fı nappali és további 12 fı bentlakásos rendszerben történı elhelyezésére alkalmas. Dolgozói létszáma 7 fı, akik az intézményben tartózkodó idısek gondozása mellett szociális munkásként az otthonukban maradt rászoruló embereket is felkeresik, napi egyszeri meleg ételt visznek számukra, illetve figyelemmel kísérik lelki és egészségi állapotukat. A többcélú társulás két szociális ellátó intézményt koordinál: a Csepregi Területi Gondozási Központot és a Büki Alapszolgáltatási Központot. Bük Nagyközség ez utóbbi szolgáltatásainak igénybevételével látja el a családsegítési és gyermekjóléti szolgálatokat. A Csepregi Területi Gondozási Központhoz tartozik a kistérség 3 települése: Csepreg, Tömörd és Tormásliget, a Büki Alapszolgáltatási Központhoz tartozik a kistérség további 14 település: Bük, Bı, Gór, Répceszentgyörgy, Hegyfalu, Mesterháza, Chernelházadamonya, Nemesládony, Tompaládony, Nagygeresd, Simaság, Sajtoskál, Lócs, Iklanberény.

8.4. EGYÉB KÖZFELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK A kistérségi társulási tanács operatív szervezete, a 4 közalkalmazottal dolgozó, 2005. decemberében életre hívott Felsı-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete Bükön önálló épületben (állandó 4 fı) és Csepregen (heti egy alkalommal 1 fı) is rendelkezik egy-egy irodával. Még viszonylag kevés szereppel felruházott, de feladatkörei és így anyagi forrásai is bıvülnek. Jelenleg négy szakfeladatot lát el a kistérségben: a nappali általános iskolai oktatási tevékenység összehangolását, a családsegítést, a mozgókönyvtári szolgáltatást és az orvosi ügyelet megszervezését. Éves költségvetése 100-150 millió Ft között mozog.

134


A rendészeti szervek közül kiemelkedik a 11 fıs állományú Büki Rendırırs, amely a kistérség 8 településének − Bük, Csepreg, Tormásliget, Tömörd, Kiszsidány, Horvátzsidány, Peresznye, Ólmod − lakóinak biztonságát szavatolja. A tőzoltóság Csepregen fejlettebb infrastruktúrájú, ezen irányú feladatokat Csepreg látja el a települések megállapodása keretében. Az 1995-ben megszőnt büki tőzoltóság tőzoltóautóját ingyenesen átadta a csepregi tőzoltóság részére. A közfeladatokat ellátó intézmények közé lehet sorolnia postai szolgáltatást is. A Magyar Posta Zrt. azon döntése következtében, hogy a 600 fınél kisebb lélekszámú községekben megszőnteti a postát, és a szolgáltatást ún. mobilpostával látja el, a Csepregi kistérségben a posta mindössze 6 településen (Bı, Bük, Csepreg, Hegyfalu, Simaság, Tompaládony) maradt meg. Több mint egy évszázad után a posta ismét központi funkcióvá vált az aprófalvas régiókban. Bükön két postahivatal található, egy a faluban, egy pedig a fürdıtelepen (a két településrésznek eltérı az irányítószáma). A legközelebbi munkaügyi központ, gyámhivatal, gimnázium Kıszegen, Sárváron, illetve Szombathelyen található. Okmányiroda Csepregen található. A Szent Kelemen Római Katolikus Plébánia a Gyıri Egyházmegyéhez tartozik. Bükön jelenleg két lelkipásztor mőködik. A szokásos lelkipásztori feladatokat (vasárnapihétköznapi szentmisék, keresztelés, esketés, temetés, betegellátás) a szomszédos bıi plébánián és a apró falvaiban is ellátják: Gór, Lócs, Iklanberény, Mesterháza, Nemesládony, Tompaládony. A hitoktatatás Bükön és Bıben az általános iskolákban folyik, osztályonkénti csoportokban, heti két órában, Bükön óraadó hitoktató segítségével. A szorosan vett lelkipásztori feladatok mellett zarándoklatokat, kirándulást, hittantábort szervez a Plébánia.

8.5. KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET Ma az oktatási intézményeken kívül elsısorban a Mővelıdési és Sportközpont, Könyvtár nevő komplexum tölt be központi szerepet a település kulturális életében. 1998ban került kialakításra a korábbi kultúrház és a könyvtár épület összevonásával egy karakteres épületté alakítva, ekkor jött létre a Sportcsarnokkal kialakított részlegesen közös irányítási egysége is. Az intézmény humánerıforrása − a Sportcsarnokot nem számítva − 11 fı, amelybıl 5 diplomás mővelıdésszervezı/könyvtáros. İk szervezik a falu legnagyobb rendezvényeit (pl. Büki Ünnepi Napok) is. Szinte valamennyi civil szervezet, egyesület, sıt a három kisebbségi (német, cigány, horvát) önkormányzat székhelye. Programkínálata változatos, itt tartják az iskolások tanórán kívüli oktatásainak, szakköreinek zömét (pl. jazzbalett, népdalkör, angol szakkör), de az évnyitó, és -záró, valamint a középiskolai szalagavatót is. Sokféle, audiovizuális eszközökkel jól felszerelt termei számos rendezvény egyidejő lebonyolítására alkalmasak. Nagytermében színi elıadásokat, bálokat tartanak, elıadóterme

135


a kismamatornától a kézimunka szakkörig terjedı egyesületi élet helyszíne, míg galériájában tárlatot is lehet rendezni, de itt ül össze havonta egyszer a Bük Nagyközség Önkormányzat Képviselıtestülete, illetve a Csepregi kistérség legfıbb döntéshozó szerve, a Felsı-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulásnak a 17 polgármesterbıl álló Társulási Tanácsa. Helyi mőkedvelı zenekaroknak is szorítanak egy-egy gyakorlótermet. Az intézmény a 2006-ban elnyert 35 millió forintnyi HEFOP pályázatnak köszönhetıen erısíti felnıttképzési központ jellegét, ugyanis az összeget a kistérség egyes lakossági célcsoportjainak (pl. tartósan munkanélküliek, közalkalmazottak) részére szervezett tanfolyamokra fordítja. A földszinten mőködik a könyvtári részleg, amely Csepreg 25.000 kötetes könyvtárát követıen a második legnagyobb a kistérségben. A könyvtárnak külön fiókkönyvtára is mőködik a szállóvendégeket megcélozandó a bükfürdıi, egyébként a Büki Gyógyfürdı Zrt. tulajdonában álló Szabadidı- és Konferenciaközpontban. A büki könyvtár kistérségi szerepkört is betölt, ugyanis 2006. óta mozgókönyvtárat mőködtet a Csepregi kistérség 5 településén: Gór, Sajtoskál, Lócs, Iklanberény, Nemesládony. Külön értéket képvisel a Nagyközségi Könyvtár kis helytörténeti győjteménye, ahol a település történetét érintı, gyakran máshonnan már nem beszerezhetı archívum kezeli a múlt értékes forrásait. A több mint 16 ezer kötet háromnegyede a büki anyaintézményben kapott elhelyezést, de olvasói igényre megoldható a kívánt olvasnivaló el- és visszaszállítása. Az olvasók száma közel azonos a két helyszínen, de a kölcsönzık, és a helyben használók arányából kiderül, hogy más-más igényő vendégkört szolgálnak ki. A faluban lévı könyvtárat zömmel a helybeliek, míg a fürdıit inkább a turisták használják. Mindkét könyvtárban a könyvállományon kívül mintegy 80 féle folyóirat és 300 videokazetta hozzáférhetı, valamint 8 illetve 4 géppel nyilvános e-pont mőködik. 38. táblázat: A könyvtári állományok jellemzı adatai Könyvtár megnevezése

Könyvek száma

Olvasók száma

Büki 12309 426 Mővelıdési és Sportközpont, Könyvtár Bük Büki 4181 418 Mővelıdési és Sportközpont, Könyvtár Bükfürdı 16490 834 Összesen Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006.

Személyes használók száma 9288

Kölcsönzık száma

Kikölcsönzött kötetek száma

3780

10516

Helyben használók száma 5547

3487

1026

7081

5008

12725

4806

81326

10555

Az épületben kapott elhelyezést a kistérség egyetlen Tourinform Irodája 1 fı személyi állománnyal. Feladata sokrétő: egyrészt a Magyar Turizmus Zrt. számára rendszeresen adatot szolgáltat a helyi turizmus pillanatnyi állapotáról, turisztikai attrakcióiról, másrészt tájékoztatja a betérı turistát a térség látnivalóiról, aktuális programjairól. A tevékenysége

136


közben felhalmozódott információkat tárolja, hogy azok a régiós szórólapokra, helyi kiadványokba kerülve tartalmasan mutassák be a kistérséget, illetve azon belül Büköt. Büknek térségi szerepkörébıl és idegenforgalmi jellegébıl fakadóan szüksége van olyan kulturális rendezvényekre, amelyek a helyi lakosság igényeinek kielégítésén túlmenıen a térség lakói és az idelátogató vendégek számára kiegészítı turisztikai szolgáltatásként jelennek meg. Az események megtervezésénél tehát nem csak a bükieket és környék lakói, hanem a sok szabadidıvel rendelkezı, és azt tartalmasan eltölteni kívánó turistákat is figyelembe kell venni. Bük viszonylag sok és sokféle állandó rendezvénnyel, ünneppel bír, amelyek közül az év bármely szakára jut legalább egy. A hatókörét tekintve a legnagyobb az 1993 óta minden év júliusában megrendezésre kerülı Büki Ünnepi Napok rendezvénysorozat, ami valójában egy multikulturális fesztivál, hiszen a népdaltól az operetten át a könnyőzenéig minden mőfaj kedvelıje megtalálja a neki való programot.

Hasonlóan a nyári turistadömpingre számítva rendezik meg a Juniálist, az Augusztusi Kulturális Fesztivált, illetve a Gyógyés Bornapokat.

Az elıszezonból a Pünkösdi Vígasságok, a Büki Majális, illetve az Ivó-napi borkóstoló, az utószezonból pedig a decemberi Évzáró Sportgála és a Falukarácsony számottevı. Szintén jelentıs rendezvény a nagyközség életében az általában május utolsó hetében megrendezett Fürdıvárosok sporttalálkozója, melyre idén immáron 10. alkalommal kerül sor. Rendszeres résztvevık Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló és Bük. Természetesen a felsoroltakon kívül még több kisebb rendezvényt (pl. Asszonyfarsang, Nyusziváró) is tartanak, de ezeket inkább a szervezık önmaguk, illetve egy viszonylag szők célcsoport szórakoztatására, semmint turisztikai attrakció gyanánt. A büki rendezvények általános jellemzıje, hogy elsısorban a kedélyességet, az önfeledt szórakoztatást garantáló rendezvényeket preferálják, nem pedig egy szők rétegkultúrát közvetítenek. A büki sport már több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A település méretéhez képest sokszínő sportélet, illetve a színvonalas rendezvények visszhangja mutatkozik meg abban, hogy Bük 1996-ban megkapta a Nemzet Sportvárosa címet. Az elsı sportegyesület a labdarúgás területén alakult amely Büki Testedzık Köre néven 1920-ban. Az 1990-es években teljes átépítésre, bıvítésre került a labdarúgó pálya. A nagypálya mellé egy kisebb füves, illetve egy bitumenes kézilabdapályát helyeztek el. A villanyvilágítással ellátott

137


nagypályát két oldalról lelátó határolja, akár egy stadion. 1995-ben átadták a szabványméreteknek megfelelı küzdıterő, 250 ülıhelyes, öltözıkkel, testedzı-teremmel ellátott sportcsarnokot, amely immár egy irányítás alatt áll a sportpályával. Erre az idıszakra kialakult a Büki Testedzık Körének hat szakosztályos struktúrája, úgymint asztalitenisz (NB I/A), birkózás, férfi kosárlabda, sakk (megyei I.), labdarúgás (NB III.), nıi kézilabda (NB II.). A legnagyobb volumenő élsportrendezvény a 2005-ben Magyarországon rendezett U 19-es nıi labdarúgó Európa-bajnokság volt, amelynek − Hévíz, Pápa és Zalaegerszeg mellett − Bük is otthont adott. További nemzetközi érdeklıdésre számot tartó esemény a 2005 óta hagyományteremtı szándékkal minden év novemberében megrendezett Kárpát-medencei Összmagyar Diák-találkozó, amikor valamennyi szomszédos országból érkeznek magyar anyanyelvő diákok, hogy sportversenyeken mérjék össze tudásukat, képességeiket. Kedvelt a rendszerint egy-egy magyar közismert személyiség meghívásával megrendezett Karácsonyi Sportgála, mint ahogy a Kihívás Napja programsorozata is. Ezek mellett természetesen több olyan sportesemény (pl. Szélesy József Labdarúgó Emléktorna stb.) is van, amely nagyobb tömeget megmozgat. Bükön kezd egymástól egyre markánsabban elkülönülni az él- és a tömegsport, azonban az is fontos, hogy a kettı között lehet átmenet. Valamennyi szakosztálynak vannak saját neveléső versenyzıi is.

Kiemelt jelentıségő - a nem önkormányzati irányítású - a hazánkban nem igazán hagyományos és ismert sport, a golf. Bükön található az ország elsı, a rendszerváltás után épült, nemzetközi versenyekre is alkalmas golfpályája, a Birdland Golf and Country Club, mely hozzávetılegesen 100 hektáron terül el, és egy 18-lyukas, 72-ütéses (par) versenypálya tartozik hozzá, valamint egy kilenc-lyukas vezetıi pálya, golfakadémia, céllövı gyakorló pálya, gyakorlásra szánt zöldterületek, privát villák, teniszpályák, fallabda pályák, fitness center, de lovaglási lehetıség is elérhetı. A Club számos nemzetközi szervezet, így a PGA által is jegyzett és ajánlott sportlétesítményként van számon tartva, emellett rendszeresen ad otthont különféle versenyeknek. A gyermekek szabadtéri szabadidıs tevékenységi palettáját szélesítik és szolgálják a Bük Nagyközség területén található, európai színvonalú játszóterek. A település közigazgatási területén közterületen összesen 7 helyen 39 db játszóeszköz található, melyek építése 19982002-ig történt. A fa-játékok a 78/2003.(XI.27.) GKM rendelet alapján felülvizsgálatra kerültek, s jelenleg folyamatosan zajlik a játszótéri eszközök felújítása az alábbi területeken:

138


1. József A. u. játszótér (hrsz:1031): 4 db játszóeszköz (mászóka csúszdával, kombinált mászóka, kettes hinta, mérleghinta) 2. Rákóczi park (hrsz: 501/5 ): 2 db játszóeszköz (Kettes hinta, mászóvár csúszdával) 3. Széchenyi park (276/3 hrsz.): 3 db játszóeszköz (Kettes hinta, függeszkedı mászóka, mérleghinta ) 4. Béke u. játszósziget (hrsz: 182/49.): 2 db játszóeszköz (Kettes hinta, mászóvár csúszdával) 5. Deák Ferenc park: 2 db játszóeszköz (Kettes hinta, függeszkedı mászóka) 6. Általános iskola udvara ( hrsz: 731.): 11 db játszóeszköz (Mászóka, csúszdával, mászó pihenıház, kombinált mászóka, kettes hinta 3 db, mérleghinta 2 db, mászóháló, Lengı ló, lengıteke állvány) 7. Csodaország Óvoda ( hrsz: 783.): 17 db játszóeszköz (Vonat, mászóka, csúszdával, kombinált mászóka, mérleghinta 3 db, mászóháló, Lengı ló)

8.6. A CIVIL SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEIK A büki társadalom önszervezı képessége az ország egészéhez hasonlóan a dualizmus korában erısödött meg. A sokszínőbbé váló társadalmi igények hívták életre például 1870ben az alsóbüki Olvasó Egyletet, 1895-ben az Evangélikus Nıegyletet, 1895-ben az evangélikus, 1904-ben a cukorgyári dalárdát, 1908-ban a Büki Iparos Kört. A település kulturális kisugárzása azonban sokkal szerényebb volt a szomszédos Csepregénél. A két világháború között részben a régebbiek mőködtek tovább, de alakultak újabb civil kezdeményezések is, úgymint a Katolikus Legényegylet vagy a Büki Keresztyén Ifjúsági Egyesület. A szocializmus évtizedeiben aztán valamennyi elsorvadt az Iparos Kör kivételével, ami így a legrégebbi, ma is mőködı civil szervezete nagyközségnek. A létezésének közel egy évszázada alatt nagyon sokat tett a falu épített környezetének ápolásáért, gazdagításáért. Több helyen (pl. az általános iskola falán) még ma is találkozunk emléktábláival. Nevükhöz főzıdik Bük legpatinásabb társadalmi összejövetele, a farsangi idıszakban megtartott Iparos Bál. A mai Bük legnagyobb egyesületeinek alapítási dátumai arra utalnak, hogy a rendszerváltás óta ismét megpezsdült a közösségi élet. Talán ismét kibontakozóban van egy új, igényesebb polgári réteg. A szervezetek pontos számát nehéz megmondani, hiszen többük inkább csak papíron létezik, illetve rendszertelenül tart összejöveteleket. Emiatt inkább csak a nagyobb és régebbi tömörüléseket célszerő megvizsgálni, hiszen az összlakosság tekintélyes hányadát, mintegy ötödét reprezentálják, és a többit elegendı felsorolásszerően ismertetni.

139


39. táblázat: Bük nagyobb civil szervezetei és tevékenységük, 2006 Ssz. 1.

Civil szervezet, egyesület Alakulás éve megnevezése Büki Faluvédı és Szépítı 1990 Egyesület

2.

Postagalamb Egyesület

1999

3.

Büki Horgász Egyesület

2002

4.

Iparos Kör

1908

5.

Büki Nıikar Egyesület

1994

6.

Büki Testedzık Köre

1920

7.

Bük és Térsége Idegenforgalmi 1999 Társulás Büki Szobakiadók Szövetsége 2003

8.

Fı tevékenységi kör szerinti besorolás Kulturális tevékenység, településszépítés Postagalamb tenyésztés és versenyzés Horgászok teljes körő kiszolgálása, sporthorgászat Helyi iparosok támogatása Helyi és kistérségi dalok ápolása Helyi szakosztályok mőködtetése, segítése Szakmai érdekképviselet Érdekképviselet, marketing tevékenység

Tagok létszáma 34 fı

12 fı

145 fı

186 fı 25 fı 140 fı 25 fı 85 fı

Összesen: 652 fı

Forrás: Bük Nagyközségi Önkormányzat, 2006. A második legnagyobb taglétszámú civil kezdeményezés a Büki Horgász Egyesület, amely 2002. évi alapítású. Kezelésükben áll a labdarúgó pálya mögötti Büki Horgásztó, annak haltelepítésérıl, illetve környezetének tisztán tartásáról gondoskodnak. A Büki Testedzık Köre is népes, hiszen 6 szakosztály sportolóit tömöríti. Ezeket számszerőleg a Büki Szobakiadók Szövetsége követi, amely azonban a Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulattal együtt − Bük erıs turisztikai szerepkörébıl adódóan − a turizmus helyi irányító testületei közé tartozik, így bemutatásuk az idegenforgalomról szóló fejezetben indokolt. A Faluvédı- és Szépítı Egyesület 34 tagja aktívan részt vesz a település természeti értékeinek és építészeti örökségének védelmében. Nevükhöz főzıdik például a templom park különleges növényeinek feltérképezése és táblákkal való megjelenése, de több jeles történelmi személy (Deák Ferenc, Rákóczi Ferenc, Felsıbüki Nagy Pál) alakját megörökítı emlékmővek létesítése. Bük legnépesebb énekkara, a Büki Nıi Kar. Annak ellenére, hogy még alig több, mint 10 éve mőködik, komoly repertoárja és szép számú meghívása van. Az újabb generáció

140


képviselıi, a gyermekekbıl álló Keltike Népdalkör is méltó az elıdökhöz, már országos helyezéseket is értek el. Ebben a mőfajban még a Büki Férfikar érdemel említést. A tevékenység jellegébıl fakadóan létszámában ugyan csekély, de ismertségét tekintve mégis jelentıs a Postagalamb Egyesület, amely évente országos galambkiállítást rendez a mővelıdési Központban. Az imént említett egyesületeken kívül még számtalan korosztályi (Nyugdíjas Klub), kézmőves- (Kézimunkaszakkör), tánc- (mazsorett, jazzbalett) mőködik, többnyire helyi, esetleg kistérségi vonzással.

141


9. B ÜK N AGYKÖZSÉG Ö NKORMÁNYZATÁNAK MŐKÖDÉSE , GAZDÁLKODÁSA

AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS MEGNEVEZÉSE: BÜK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Címe: 9737 Bük, Széchenyi u. 44. Telefonszáma: 94/358-006, 94/358-007 Faxszáma: 94/558-312 Honlap: www.buk.hu e-mail: [email protected]

9.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE, MŐKÖDÉSE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE Egy település életében, annak alakításában meghatározó jelentıségő az irányítótestülete, a testület törvény által szabályozott jogi-, gazdasági helyzete, sıt bizonyos körülmények között a vezetık személye is. Ma ezek az intézmények − az önkormányzatok − számos aspektussal rendelkeznek: az önkormányzati törvény 1990-es megalkotása óta tekinthetık civil képzıdménynek, mint a helyi önszervezıdés speciális intézményének, 1991 óta − mióta pénzügyi helyzetük függetlenné vált finanszírozási, pénzellátási szempontból − önálló gazdasági szereplıként is jelentıs a súlyuk, de a bürokratikus funkciójuk − bár relatíve visszaesett − is fontos maradt számos területen. Szervezeti felépítés Jogelméleti, politológiai szempontból legfontosabb tulajdonságuk ma az, hogy demokratikus választások nyomán nyerték el legitimitásukat. Bükön a választások eredményeként felálló önkormányzati képviselıtestület 12 fıs, ebbıl 1-1 fı a polgármester, illetve az alpolgármester. A polgármestert a választásokon a képviselıktıl függetlenül választják, míg az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot az alakuló ülésen, de általában a képviselı választásokon legtöbb szavazatot elért jelöltet kandidálja erre, amit a képviselıtestület jóváhagy, esetleg elvet. A grémiumot frakciók, pártok nem tagolják, valamennyi képviselı függetlenként nyerte el a mandátumát. Üléseiket a munkaterv szerint havonta egy alkalommal tartják. Szakmai feladatok megoldására 4 bizottság alakult: − Idegenforgalmi és Településfejlesztési Bizottság, − Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság, − Pénzügyi Bizottság, − Szociális és Egészségügyi Bizottság.

142


Mindegyik bizottság 5 fıs, amelybıl 3 fı a választott képviselık közül kerül ki, kettı pedig külsıs tagként dolgozik. Elıbbiek közül kerül ki a bizottság elnöke. A bizottság feladata, a szakterületükhöz kapcsolódó témák rendszerezése, megvitatása, és az önkormányzati testület elé vitele elıtt azok döntési elıkészítése. A település irányításának, illetve az önkormányzati fenntartású intézmények ellenırzésirányítási feladatait a 21 fıs köztisztviselıi kar végzi. Munkájukat a fıállású jegyzı koordinálja.

Önkormányzatok közötti kapcsolatok Bük polgármestere nem csak a nagyközség irányító testületében tölt be tisztséget, hanem döntési helyzetben van magasabb közigazgatási szinten is, így településközi kapcsolatai is erısek. A Csepregi kistérség legfıbb döntéshozó szervében, a 17 helység polgármestere képezte Felsı- Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsában jelenleg Bük polgármestere tölti be a társulási tanácsi elnöki címet a Tanács 45/2006 (X.27.) számú határozata alapján. Feladata ebben a rendszerben a tanácsi ülések napirendi pontjainak összeállítása, azok levezetése, egyben az operatív feladatokat ellátó kistérségi munkaszervezet vezetıjének munkáltatói jogát is ellátja. Bük Nagyközség Önkormányzata sikereket ért el mind a hazai, mind pedig a nemzetközi települések közti kapcsolatépítésben. 2001. májusában a németországi Illingen várossal, 2002-ben pedig Törökbálint nagyközséggel kötött testvérvárosi szerzıdést. A testvérvárosi kapcsolatok részletesen a 2.4. fejezetben kerültek bemutatásra. Bük Nagyközség Önkormányzata aktív tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének. A település ezentúl számos intézmény-fenntartási társulásban vesz részt, melyek a korábbi fejezetek során bemutatásra kerültek. A községben horvát, német és cigány kisebbségi önkormányzat mőködik. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat 2002. november 4-én alakult azzal a céllal, hogy képviselje az itt élı horvát nemzetiségiek érdekeit, segítse ıket kultúrájuk, nyelvük és identitástudatuk fenntartásában. 2003. ıszén az önkormányzat látogatást tett a horvátországi Kaprovnica Bregi városrészében, kulturális, hagyományırzı jellegő testvérvárosi kapcsolat kiépítése, valamint az anyaországgal való megismerkedés céljával. Az Önkormányzat tagja a Vas Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének. Bük Nagyközség Német Kisebbségi Önkormányzata 1998. novemberében alakult. Feladatának elsısorban a nagyközségünkben élı német nemzetiségi lakosok képviseletét tekinti, valamint kulturális programok szervezését, a német nyelv ápolását. Az önkormányzat évente német nyelvő tábort rendez iskoláskorú gyermekek részére.

143


Együttmőködik a Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálattal, valamint a Mővelıdési és Sportközponttal. Támogatója és kialakítója az Illingeni és a Törökbálinti testvérvárosi kapcsolatoknak. Az Önkormányzat tagja a Vas-Zala Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének. Bük Nagyközség Cigány Kisebbségi Önkormányzata 2006. októberében alakult, elsısorban kulturális események szervezésében, érdekképviseletben jeleskedik. Bük Nagyközség Önkormányzata a helyi irányítási teendık elvégzésén túlmenıen aktívan részt vállal mind a kistérség, mind pedig a régió belsı kohéziójának és külsı kapcsolatrendszerének megszilárdításában, ápolásában.

Önkormányzati nyilvántartások A képviselı-testület által hozott határozatokat, rendeleteket és rendeletmódosításokat naprakészen nyilvántartják. Ezek kezelése egyenlıre még nagyrészt manuálisan történik az aljegyzı által, de folyamatban van ezek számítógépre vitele (az elmúlt három év már ebben a formában is elérhetı) és a község honlapján elérhetıek. A határozatok és rendeletek jelenleg tökéletesen visszakereshetık tárgymutatós nyilvántartás alapján.

Lakossági tájékoztatás, média Bük településén a médiát két orgánum is képviseli. A helyi televízió és a havonta megjelenı Büki Újság a legfontosabb eseményeket és az önkormányzat híreit közvetítik olvasóiknak és nézıiknek. Az önkormányzat munkájáról, a kiadott határozatokról és rendeletekrıl több fórumon is tájékozódhat a lakosság. A képviselı-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A képviselı-testület nyilvános ülésein való részvétel lehetséges. Az ülések idıpontjáról, napirendjérıl hirdetıtáblákon, helyi újágban és kábel TV-n tájékoztatják a lakosságot. A képviselı-testület üléseinek jegyzıkönyve elolvashatók a helyi könyvtárban. Az önkormányzat rendeletei olvashatók a helyi újságban, a könyvtárban és a honlapon Néhány rendeletet (pl. idegenforgalmi adó rendelet) közvetlenül is eljuttatnak a lakossághoz, illetve az ingatlan tulajdonosokhoz.

9.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK FİBB JELLEMZİI Hazánk legtöbb önkormányzatának gazdasági önállósága egyértelmő elırelépés a tanácsrendszerhez képest, azonban ez a gazdasági mozgástérnek csak kismértékő szélesedését vonta maga után. Az állami redisztribúció továbbélése és a helyi adók kis bevételtartalma miatt a felhasználható forrásaik továbbra is szerények maradtak.

144


Bük Nagyközség esetében azonban a költségvetési fıösszege a rendszerváltás óta egyenletesen emelkedett, és az ezredfordulón haladta meg az 1 milliárd forintot, 2005-ben pedig átlépte az 1,3 milliárdot, amivel hazánk 10 legnagyobb költségvetéső nagyközsége közé került. 12. ábra: A bevételek és a kiadások alakulása 1990-2005 1800 1600 1400 1200 1000 Bevétel (millió Ft) 800

Kiadás (millió Ft)

600 400 200 0 1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006 A bevétel és a kiadási oldal között mindig minimális volt a különbség, tehát feszes volt a költségvetés, az önkormányzat a maximális mozgásterét kihasználta. Fontos szempont, hogy valamennyi évben szufficites volt a költségvetés, azaz mindig volt lehetıség tıkefelhalmozásra, tartalékolásra, beruházásra. Az elmúlt évek országszerte tapasztalható infrastrukturális fejlesztései állami forrásokból, címzett- és céltámogatások segítségével valósultak meg. Így az önkormányzatok nagy része továbbra is erısen függ a központi újraelosztási rendszer bıkezőségétıl vagy éppen szőkmarkúságától. Bük esetében ez kevésbé igaz, hiszen itt éppen az önkormányzati törvény szabadított fel és tartott helyben olyan erıforrásokat, amelyeket korábban a megyei tanács vont el és osztott újra. Az elmúlt hat évben az önkormányzat csaknem 1,7 milliárd Ft összeget fordított beruházásokra. A fejlesztések részletes adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza. A fejlesztések kiadáson belüli részaránya 14-72 % között mozgott az elmúlt 15 évben, az utóbbi 7 évben átlagosan 20 %-t tett ki ez az arány.

145


13. ábra: A kiadásból a fejlesztésre, felújításra fordított összeg 1990-2005 2500

2000

1500

Kiadásból a fejlesztésre, felújításra fordított összeg Kiadás (millió Ft)

1000

500

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05

0

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzat, 2006

Bük költségvetésének fıbb számaiban tehát egy erıs gazdasági lábakon álló település képe bontakozik ki. 40. táblázat: A költségvetés alakulása az egyes önkormányzati ciklusokban Megnevezés Bevétel (millió Ft) Kiadás (millió Ft) Bevételbıl központi támogatás (millió Ft) Bevételbıl központi támogatás (%) Kiadásból fejlesztés, felújítás (millió Ft) Kiadásból fejlesztés, felújítás (%) Az egy fıre jutó SZJA (Ft/fı), adóerı

1990 73 70 26 36 27 39 4070

1991 236 213 44 19 153 72 3291

1992 271 214 64 24 130 61 4611

1993 244 195 81 33 69 35 3402

Megnevezés Bevétel (millió Ft) Kiadás (millió Ft) Bevételbıl központi támogatás (millió Ft) Bevételbıl központi támogatás (%) Kiadásból fejlesztés, felújítás (millió Ft) Kiadásból fejlesztés, felújítás (%) Az egy fıre jutó SZJA (Ft/fı), adóerı

1995 404 381 83 21 197 52 6157

1996 525 500 100 21 252 50 7121

1997 725 659 162 22 218 33 9663

1998 565 535 205 36 108 20 12060

146

1994 274 246 82 30 96 39 4493

Átlag 256 217 68 26 112 52 3949

Átlag 555 519 140 25 194 37 8750


Megnevezés Bevétel (millió Ft) Kiadás (millió Ft) Bevételbıl központi támogatás (mFt) Bevételbıl központi támogatás (%) Kiadásból fejlesztés, felújítás (millió Ft)

1999 750 692 209 28 110

2000 811 752 120 15 167

2001 1091 1052 131 12 146

2002 1181 1111 151 13 214

Átlag 958 902 153 16 159

Kiadásból fejlesztés, felújítás (%) Az egy fıre jutó SZJA (Ft/fı), adóerı

16 10663

22 43365

14 36105

19 56162

18 36574

Megnevezés 2003 2004 Bevétel (millió Ft) 1677 1228 Kiadás (millió Ft) 1610 1175 Bevételbıl központi támogatás (millió Ft) 162 180 Bevételbıl központi támogatás (%) 10 15 Kiadásból fejlesztés, felújítás (millió Ft) 471 240 Kiadásból fejlesztés, felújítás (%) 29 20 Az egy fıre jutó SZJA (Ft/fı), adóerı 66035 62417 Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006 Megjegyzés: A 2006. év adatai az 1-6. hónapra vonatkoznak

2005 1334 1256 237 18 243 19 80927

2006 693 673 98 14 138 21 42015

Átlag 1233 1179 169 14 273 23 62849

A központi támogatás költségvetésen belüli részaránya egy átlagos magyar település inverz képe, tehát nem az állami invesztíciók (cél- és mőködési támogatások) tették ki a bevétel kétötödét, hanem a saját források, bevételek. A bevételek legnagyobb részét az iparőzési adó biztosítja, amely az ezredforduló óta erıteljesen növekedett, hiszen szinte egyszerre több ipari vállalat, illetve szálloda nyitotta meg a kapuit. A bevételek bázisát a helyi gazdaság nagyfokú aktivitása, ereje biztosítja. Az egy fıre jutó SZJA a településen 1990 és 2006 között nominálértéken meghúszszorozódott (4070 Ft/fı; 80927 Ft/fı). Bük költségvetése egy, a külsı hatásokat nagyszerően pufferelni képes, önmagában megálló, életképes rendszer, ahol a település megújulásához szükséges belsı források mintegy tízszeresen haladják meg a központi támogatások mértékét. A jelentıs beruházási összegek mellett a költségvetés több mint 25 %-a fordítódik fejlesztési célokra. Ez ekkora kiadási tételek mellett egy nem várt bevételi kiesés (pl. nagyvállalat megszőnte) esetén komoly mőködési problémákat okozhat. Az intézményhálózat racionalizálásával ezt a problémát kezelni lehet, így még nagyobb hányadban állhatnak készen források, amelyeket adott esetben pályázati önrészként lehetne felmutatni, hogy aztán azok a helyi gazdaságban megtöbbszörözıdjenek. Bük költségvetése tehát stabil alapokon nyugszik és ezen állapot megtartása további befektetések ösztönzésével, illetve újszerő gazdálkodási szemlélettel érhetı el.

147


Ö SSZEGEZÉS A 3305 lakosú Bük település Vas megye három nagyközségi jogállású településének egyike, egy tipikusan aprófalvas térségben tölti be vonzáskörzeti funkciót. A fı közlekedési útvonalak megközelítik, elérhetısége, közlekedés-földrajzi helyzete a következı évek állami fejlesztései következtében tovább fog javulni. Vas megye településeivel összehasonlítva, statisztikai mutatói messze jobbak, mint a többi község mutatói. 2005-ben a társadalmi mutatókat, a gazdasági, a mőszaki és humán infrastruktúrát tekintve Bük Nagyközség Vas megye 207 községi jogállású településének 98,6 %-nál kedvezıbb mutatókkal rendelkezett, s legtöbb mutatója meghaladta a 9 városi jogállású település 22 %-ának statisztikai mutatóit is. Településközi kapcsolatait tekintve kiterjedt hálózattal rendelkezik, a környezı településekre egyértelmően hatással van. Ez a hatás nem csupán a közszolgáltatásokban, de foglalkoztatásban is kiemelkedı szerepet tölt be, az ingázás mindennapos, jelentıs mértékő jelenség a településen. Gazdasági fejlettsége, idegenforgalmi szerepköre, foglalkoztatási mikrocentrummá emeli a községet. Az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és az igazgatási funkciók tekintetében fejlett, a térségben egyedüli szolgáltatásokat nyújt a település. Társadalmi életét formáló közösségi szervezetei mozgalmassá és színessé teszik a községet. Az elmúlt évek expanzióját a településkép is követte, megjelentek a tipikusan kisvárosi elemek, tömbházak és kereskedelmi szolgáltató központok, kialakult a falu központi funkcióját ellátó település-mag. Összességében elmondható, hogy Bük Nagyközség gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyai megérettek a váltásra, s hogy fejlettségét, a térségben ellátott funkcióját elismerve tekintsen az új kihívások elé.

148


I RODALOMJEGYZÉK SZAKIRODALOM ÁDÁM L.-MAROSI S. (1975): Magyarország tájföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 652 p. BAKÓ E.-HORNYÁK I-NÉ-PÓCZA G. (1996): A büki óvoda története. In: Dancs L. et al. (szerk.): Pedagógiai írások 1996. Vas Megyei Pedagógia Intézet, Szombathely, pp. 11-38. BELUSZKY P. (2003): Magyarország településföldrajza (Általános rész). Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 568 p. CSAPÓ T. et al. (1994): Csepreg várossá nyilvánításának terület- és településfejlesztési alapjai. MTA RKK Észak-dunántúli Osztály, Vas Megyei Kutatócsoport, Szombathely, 112 p. CSAPÓ T. (2000): Humán erıforrások. Infrastruktúra. In: Boda L. (szerk.): Élet a Répce mentén 2000. Felsı-Répce menti Településfejlesztési Társulás, Csepreg, pp. 42-54. FÜLÖP J. (1990): Magyarország geológiája − Paleozoikum I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 192 p. GYURÁCZ F. (2000): Bük. Száz Magyar Falu Könyvesháza Közhasznú Társaság, ("Száz magyar falu könyvesháza" sorozat), Budapest, 199 p. ILON G. (1996): Régészeti adatok Csepreg és vidéke ıstörténetéhez. In: Dénes J. (szerk.): Tanulmányok Csepreg történetébıl. Csepreg Város Önkormányzata, Csepreg, pp. 643. KOLTAYNÉ ÉLIÁS ZS.-SZABÓ G. (1997): Bük, a kiváltságos falu. Egészségügyi Fıiskola, Szombathely, 33 p. KSH. (2004): Törzskönyvi adatok 2002-2003. − Bük. Központi Statisztikai Hivatal Vas Megyei Igazgatósága, Szombathely, 17 p. MAROSI S.-SOMOGYI S. (1990): Magyarország kistájainak katasztere. Akadémiai Kiadó, Budapest, 612 p. NÉMETH I. (1997): A 35 éves Büki Gyógyfürdı múltja, jelene és jövıje. In: Vasi Szemle LI. évf. 2.sz. pp. 141-152. NÉMETH S. (2003): Bük településmorfológiai sajátosságai és változásai 1848-1920-ig. In: Vasi Szemle LVII. évf. 5.sz. pp. 599-609. OTK (1971): Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Budapest, 49 p. PAJOR G. (1987): A büki gyógyfürdı 25 éve. Büki Gyógyfürdı Vállalat, Bükfürdı, 20 p. ROZINEK E. (2002): Felsı-, Közép- és Alsó-Bük egyesítése. In: Büki Újság IV. évf. 5. sz. p. 11. SÁGI F. (2004): A Répce-sík vázlatos története − 1. rész. In: Büki Újság VI. évf. 3. sz. pp. 8-9. SÖPTEI I. (2000): A kistérség története. In: Boda L. (szerk.): Élet a Répce mentén 2000. Felsı-Répce menti Településfejlesztési Társulás, Csepreg, pp. 30-41.

149


SZABÓ J. (1977): Az ókori és középkori településszerkezet alakulása Bükön és a Répce vidékén. Kézirat, Büki Nagyközségi Könyvtár, 260 p. SZABÓ J. (1978): Bük története és szokásai. Kézirat, Büki Nagyközségi Könyvtár, 207 p. SZABÓ J. (1979): Bük. Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Szombathely, 68 p. SZABÓ J. (1985/a): Bük község másfél évszázada. I. kötet. Kézirat, Büki Nagyközségi Könyvtár, 326 p. SZABÓ J. (1985/b): Bük község másfél évszázada. II. kötet. Kézirat, Büki Nagyközségi Könyvtár, 180 p. SZABÓ J. (1996): A büki iskola fejlıdésének története. In: Dancs L. et al. (szerk.): Pedagógiai írások. Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szombathely, pp.86-118. SZELE F. (1997): Egy falu megújulása, városias fejlıdése. In: Vasi Szemle LI. évf. 2. sz. pp. 131-139. VARSÁNYI L. (2006): Bük mezıgazdaságnak helyzetelemzése. Kézirat, Bük, 8 p. VÁTI. (1965): Bük egyszerősített általános rendezési terve. Építésügyi Minisztérium, Budapest. (Lelıhely: Bük Nagyközség Polgármesteri Hivatala) ZENTAI Z. (1997): Bük tágabb térségének földtani és vízföldtani viszonyai. In: Vasi Szemle LI. évf. 2. sz. pp. 153-162. ZENTAI Z. (2000): A táj természetrajza. In: Boda L.(szerk.): Élet a Répce mentén 2000. Felsı-Répce menti Településfejlesztési Társulás, Csepreg, pp. 4-13. ZOLTÁN Z. (1993): Bük várossá fejlesztési programja. NOVECO Gazdaságszervezı és Tanácsadó Iroda, Budapest, 249 p. AQUAPROFIT (2006): Bük településfejlesztési koncepciója. Aquaprofit Zrt., 101 p. MÁTIS L. (2004/a): Bük nagyközség településrendezési terve. Mátis és Mangliár Bt., Szombathely, 113 p. MÁTIS L (2004/b): Bük Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata. Mátis és Mangliár Bt., Szombathely, 51 p. NÉMETH S. (2005): Bük településképe egykor és ma. Egyetemi diplomamunka. Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, 83 p. SZABÓ J. (1977): Az ókori és középkori településszerkezet alakulása Bükön és a Répce vidékén. Kézirat, Büki Nagyközségi Könyvtár, 260 p. VASITERV (1981): Bük község és fürdı összevont rendezési terve. Vasiterv, Szombathely. (Lelıhely: Bük Nagyközség Polgármesteri Hivatala) VASITERV (1991): Bük, Bükfürdı összevont rendezési terv program. Vasiterv, Szombathely.(Lelıhely: Bük Nagyközség Polgármesteri Hivatala) VÁTI. (1965): Bük egyszerősített általános rendezési terve. Építésügyi Minisztérium, Budapest. (Lelıhely: Bük Nagyközség Polgármesteri Hivatala) ZALATERV (1972): Bük község új lakótelepének részletes rendezési terve. Zalaterv, Zalaegerszeg. (Lelıhely: Bük Nagyközség Polgármesteri Hivatala) ZOLTÁN Z. (1993): Bük várossá fejlesztési programja. NOVECO Gazdaságszervezı és Tanácsadó Iroda, Budapest, 249 p.

150


TÉNYADATOK FORRÁSAI KSH 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei, Vas megyei Statisztikai Évkönyv 2005. évi kötete, KSH Bük és Csepreg 2005-ös törzskönyvi adatai, 2005

FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK A Nyugat-Dunántúli régió Területfejlesztési Programja, 2000 Nyugat-Dunántúli Régió regionális termálturizmus fejlesztésének és beruházásának programja 2007-2013. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai helyzetképe és fejlesztési feladatai, 2004. Vas megye területfejlesztési programja, 2001 Felsı-Répcementi kistérség komplex területfejlesztési koncepciója és programja, 2005 Bük településfejlesztési koncepciója, 2006

HELYI RENDELETEK: Bük Nagyközség településrendezési terve 6/2004.(V.12.) Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat 6/2004.(V.12.) Településfejlesztési koncepció 267/2006.(XI.27.) Építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl 5/1994. (IV. 25.)

151


M ELLÉKLETEK

1.

Bük Nagyközség Képviselıtestületének 1/2007 (01.15.) számú határozata a várossá nyilvánítási kezdeményezésrıl

2.

Horvát Kisebbségi Önkormányzat határozata

3.

Német Kisebbségi Önkormányzat határozata

4.

Cigány Kisebbségi Önkormányzat határozata

5.

KSH által szolgáltatott adatok

6.

Bük Nagyközség által biztosított adatok

7.

A település építészeti értékei képekben

8.

Bük Nagyközség fejlesztései 2000-2006

9.

2005. évi költségvetés mérlege

10.

Az önkormányzat vagyoni helyzetének részletes bemutatása vagyonmérleg alapján

11.

Bük Nagyközség kiadványai és prospektusok a településrıl

152

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A

Recommend Documents