MAGYAR
KAJAK-KENU
SZÖVETSÉG
GYORSASÁGI KAJAK-KENU VERSENYSZABÁLYOK
2014. (Átdolgozott kiadás)
1
A Magyar Kajak- Kenu Szövetség megbízásából írta és összeállította: dr. Saly Ferenc
Átdolgozta: 2014-ben MKKSZ Szakmai Bizottság egyetértésével az MKKSZ Versenybíró Bizottsága Átdolgozták:
Dénes György Iker László dr. Janza Péter Kovács Béla Tarcsafalvi József
A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) versenyszabályait angolból fordította és 2011-ben pontosította: dr. Janza Péter Iker László Tarcsafalvi József
Jóváhagyta: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Elnöksége
Érvényes: 2014.
FELHÍVÁS: A szabálykönyvben az ICF versenyszabályait technikai megoldásként eltérő (dőlt) betűtípussal szedtük. A szabálykönyv az ICF érvényes versenyszabályaira épülve, azokat adaptálva, a hazai sajátosságokat és hagyományokat figyelembe véve fogalmazza meg a belföldön lebonyolítandó versenyeken alkalmazásra kerülő szabályokat.
2
I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A gyorsasági kajak-kenu versenyszabályok a nemzetközi versenyszabályokon alapulnak, ezért minden esetben, ahol hazai szabályok nincsenek, megfogalmazva a nemzetközi szabályokat kell alkalmazni. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által évente kiadott „Zebra” szabályai érvényesek 1. 1.1.
A versenyszabályok célja A kajak-kenu versenyek célja, hogy emberek versenyezzenek egymással kajakban és kenuban a szabályoknak megfelelően, világosan meghatározott, akadály nélküli versenypályán a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni a szabályoknak megfelelően azt.
1.2. A hazai versenyszabályok célja Biztosítsanak egységes irányelvet a versenyek lebonyolításához, teremtsenek alapot a felvetődő vitás kérdések tisztázásához. Minden kiírt kajak-kenu versenyt a Magyar Kajak Kenu Szövetség (továbbiakban MKKSZ) által kiadott Versenyszabály és a „Zebra” és az egyes versenyek kiírásaiban szereplő előírások alapján kell lebonyolítani. 2. Nemzetközi versenyek 2.1.
Minden nemzetközi versenyt a Nemzetközi Kajak Kenu Szövetség (továbbiakban ICF) szabályai szerint kell megtartani. Nemzetközinek tekintendők azok a versenyek, amelyeket nemzeti szövetségek, vagy azok egyesületei rendeznek, ha idegen ország versenyzőit is meghívják részvételre.
2.2.
Az ilyen versenyeket legalább egy, érvényes Nemzetközi gyorsasági Versenybírói igazolvánnyal rendelkező, erre felhatalmazott tisztségviselőnek kell ellenőrizni.
2.3.
Csak azok a nemzetközi versenyek, amelyeket a Nemzetközi Versenynaptár tartalmaz, és ezekre a nevezés nem korlátozható (kivéve a Szervező általi korlátozás)
2.4.
Az ICF nemzetközi versenyeinek 3 típusa van: - felnőtt VB (lásd a IV. fejezetet) - Ifjúsági- és U23 VB (lásd a V. fejezetet) - Világkupa (lásd a VII. fejezetet)
2.5.
A kajak-kenuversenyek közül a Kontinentális-, Regionális-, és Multisport Játékokat és Bajnokságokat, az ICF világbajnokságokra vonatkozó szabályok és előírások szerint kell megrendezni. Az Olimpiai Játékok olyan események, amelyeken az Olimpiai programot kell alkalmazni. A Multisport Játékok kajak-kenu versenyeinek szervezése és programja globális szinten az ICF előírásainak kontinentális szinten, a kontinentális kajak-kenu szövetség előírásainak kell megfelelnie.
2.6.
Dohányáru és rövidital reklámozása tilos.
2.5. Hazai versenyek Hazai versenyek azok, amelyeket az MKKSZ, vagy a hozzátartozó területi Szövetségek, illetve egyesületek rendeznek, és amelyeket előzőleg az MKKSZ szabályainak megfelelően az adott évi versenynaptárban szerepeltetnek, vagy az MKKSZ külön engedélyével soron kívül, de időben meghirdettek. Az MKKSZ előzetes engedélye nélkül verseny nem rendezhető. A hazai versenyek a következők szerint csoportosíthatók: 2.5.1. Jellegük szerint 2.5.1.1.
Egyéni versenyek, azok a kajak-kenu versenyek, amelyekre a versenyzőket (egységeket) egyénileg nevezik be, és csak a versenyzők (egységek) egyéni teljesítményét értékelik. 3
2.5.1.2
Egyéni csapatversenyek, azok a kajak-kenu versenyek, amelyekben az induló versenyzők (egységek) egyéni eredményei egyben a csapat eredményét is adják.
2.5.2. Céljuk szerint 2.5.2.1.
Bajnokságok, amelyek az MKKSZ, vagy valamelyik területi szövetsége bajnoki címéért folynak (Magyar Köztársaság, Budapest, megye, város, vidék, stb.).
2.5.2.1.1.
A bajnokságokon a pontverseny és az egyesületi rangsor a Vaxholm táblázat alapján kerül megállapításra, amely szerint az első helyezett 10, a második 8, majd helyezésenként egy-egy ponttal kevesebb pontot kap az egyesület az alábbiak szerint: 10, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 pont.
2.5.2.1.2.
A gyermek és kölyök III. évfolyamban a versenyszámok I-IX. helyezettjei, plusz kettő bajnoki pontban részesülnek.
2.5.2.1.3.
Masters bajnoki versenyszámokban a pontozás függ az indulók számától az alábbiak szerint: 9 fős döntő esetén a pontozás a Waxholm táblázat szerint ( 10,8,7…stb.) 8 fős döntő estén : 9-7-6-5-4-3-2-1, 7 fős döntő esetén: 8-6-5-4-3-2-1, és így tovább, 3 fős döntő esetén: 4-2-1.
2.5.2.2.
Válogató és tájékoztató versenyek, amelyeket a válogatott keret, vagy a válogatott csapat összeállítása céljából rendeznek.
2.5.2.3.
Korosztályos és felmérő versenyek, amelyeken a versenyzők születési évük szerinti csoportosításban indulnak.
2.5.2.4.
Emlékversenyek, amelyeket egy bizonyos ünnep, esemény, illetve annak évfordulója alkalmából, vagy kiemelkedő személyiségről való megemlékezés céljából rendeznek, ahol bármilyen típusú versenyszámok megrendezhetők.
2.5.2.5.
Vándordíj-, vagy kupaversenyek, amelyeket a versenyszabályok alapján, de a vándordíj alapítólevelében meghatározott különleges előírások szerint rendeznek, ahol bármely típusú versenyszámok megrendezhetők.
2.5.2.6.
Ügyességi versenyek, a kiegészítő sportágakkal bővített, vagy próbatételekkel nehezített gyorsasági, versenyek.
2.5.2.7.
Népszerűsítő versenyek, amelyeket a sportág meghonosítása és népszerűsítése céljából rendeznek.
2.5.2.8.
Nemzetközi találkozók, külföldi versenyzők, nemzeti válogatottak, vagy külföldi klubok versenyzőinek részvételével lebonyolított versenyek a nemzetközi sportkapcsolatok ápolását és a magyar versenyzők világversenyekre való felkészülését szolgálják.
2.5.2.9.
Különleges felmérő sportesemények, ezek egyedi előírásait az MKKSZ esetenként külön szabályozza és körlevélben, vagy szakkiadásban teszi közzé.
2.5.3. Távjuk szerint 2.5.3.1.
Rövidtávúak a 200 , 500 és 1000m-es versenyek (200 m-es versenyt csak célfotó alkalmazásával lehet megtartani, kivéve, ha kieséses rendszerben bonyolítják le)
2.5.3.2.
Hosszú távúak az 1000 m-en felüli versenyek, a 2000 m, a 4000 m, és az 5000 m-es versenytávúak
2.5.4. Indítási módjuk szerint 2.5.4.1.
Együttes indítású versenyek, ha az adott futam minden résztvevője egyszerre indul.
4
2.5.4.2.
Egyenkénti indításos versenyek, ha a futam (versenyszám) résztvevői üldözéses rendszerben egyenként indulnak és a táv megtételét az időmérők órával mérik. A verseny végeredményét a versenyzők időeredményeinek összehasonlítása alapján döntik el.
3. A versenyzők 3.1.
Nemzetközi versenyen csak a nemzetközi Szövetség tagjaként működő nemzeti Szövetséghez tartozó egyesületek versenyzői vehetnek részt.
3.2.
A versenyzők nemzetközi versenyen nemzeti Szövetségük külön engedélye alapján egyénileg is részt vehetnek.
3.3.
Külföldön élő versenyző képviselheti a külföldi ország szövetségét, ha ahhoz az eredeti szövetség jóváhagyását megkapta. Ezt a jóváhagyást az adott évet megelőző év november 30-ig kell az ICF Titkárságnak megküldeni, és egy másolatot a Gyorsasági Versenybizottság vezetőjének. Ugyanez az eljárás alkalmazandó, amikor a versenyző versenyzési joga visszakerül az eredeti szövetséghez
3.4.
Ha egy versenyző egy országban két éve, vagy ennél hosszabb ideje telepedett le, akkor nem kell az eredeti ország szövetségétől külön engedélyt kérnie.
3.5.
Egy naptári évben egy versenyző csak egy szövetséget képviselhet. Ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra a versenyzőkre, akik házasságkötés következtében hagyták el hazájukat és ezután a külföldi országban élnek. Ilyen esetben a versenyző a két év kivárása nélkül, azonnal az új nemzet színeiben indulhat.
3.6.
Az első év, amikor egy versenyző nemzetközi versenyen ifjúsági versenyszámban indulhat, azaz esztendő, amikor betölti a 15. életévét, és azaz utolsó év, amikor még elindulhat nemzetközi ifjúsági versenyen, amikor betölti a 18. életévét. U23 versenyzőnek, azaz utolsó év, amikor még elindulhat nemzetközi U23-as versenyen, amikor betölti a 23. életévét.
3.6.1.
U23-as korosztály első indulására nincs alsó életéves határ előírás
3.7.
Az első év, amikor egy versenyző a MESTEREK között indulhat nemzetközi versenyen, azaz év, amikor betölti a 35. életévét. Életkori kategóriák vannak, melyek 5 éves korcsoportokat jelentenek. Vagyis: 35-39, 40-44, 45-49, 50-54, 55-59, stb. Az utolsó év, amikor egy korosztályban indulhat, azaz év, amelyben betölti a korosztályi kategória felső határát (pl. 39. év, 44.év, 49.év, stb.)
3.7.1.
A K2, K4, C2, C4 hajókban a résztvevő versenyzők, számtani átlag életkora számít. (pl. a páros egyike 39 éves, a másik 54 éves = összesen: 93/2 = 46,5, vagyis a 45-49-es évfolyamban versenyezhetnek)
3.8.
Minden nemzeti szövetségnek biztosítania kell, hogy a versenyzői olyan jó egészségügyi és erőnléti állapotban legyenek, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az adott versenyen. Minden nemzeti szövetségnek olyan megfelelő élet-, baleset- és vagyonbiztosítással kell rendelkezni, amely biztosítja a csapat valamennyi résztvevőjének, felszerelésének és vagyon tárgyainak biztonságát.
3.9. A hazai versenyek résztvevői 3.9.1.
Amatőr sportoló (későbbiekben versenyző) Amatőr sportoló az a versenyszerű sportoló, aki sportegyesület tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói szerződés alapján sporttevékenységet folytat.
3.9.1.1.
Minden az MKKSZ hivatalos versenynaptárában szereplő kajak-kenu versenyen indulhat az amatőr sportoló ha: a) tagja a Szövetség valamelyik sportszervezetének b) a Szövetség nyilvántartásba vette, c) az adott évre érvényes sportorvosi igazolás alapján éves versenyzési engedéllyel rendelkezik, és azt a versenyen kérésre be tudja mutatni, d) a versenyre sportköre szabályszerűen benevezte, 5
e) korosztálya, versenytávja és évfolyama megfelel a versenykiírásnak, f) elfogadja az MKKSZ egyéb szabályait 3.9.2.
Szabadidős sportoló Szabadidős sportoló - az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként, nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve aki szervezett formában folytatott sporttevékenység során nem vesz részt az MKKSZ hivatalos versenynaptárában szereplő versenyeken
3.9.2.1
Részt vehet a Nemzeti Szabadidősport Szövetség tagjaként működő Magyar Diáksport Szövetség által rendezett Diákolimpián, illetve egyéb vízi szabadidősport rendezvényen, ha: a) nem rendelkezik az adott évre szóló versenyzési engedéllyel, b) 18 év alatt szülői, 18 év felett saját felelősség vállalási nyilatkozattal rendelkezik, c) a rendezvényre szabályszerűen benevezésre került
3.9.2. 2 Szabadidős sportolókra vonatkozó külön szabályok A szabadidős sportolók - akik nem rendelkeznek versenyzési engedéllyel - részére megfelelő számú nevezés esetén, külön mezőnybeli sorsolást és futamot kell biztosítani a versenyen. Ezt a Diákolimpia versenykiírása alapján kell elvégezni. 3.9.3.
A versenyzők korosztályait és évfolyamait az adott évre érvényes hazai versenynaptár (Zebra) tartalmazza. A korosztály eldöntésénél a versenyző születési éve a mértékadó.
3.9.4.
Felnevezési lehetőségek A versenyzők általában csak a saját korosztályuk részére kiírt versenyeken indulhatnak. Egy-egy versenyre azonban egyidejűleg több korosztályba nevezhetők, összességében a saját korosztályára engedélyezett nevezési számot egy versenyző sem lépheti túl.
3.9.4.1.
A gyermek korosztályú versenyző nem nevezhető fel magasabb korosztályba (kivétel a kölyök váltó versenyszámok, ahová csak a II. korcsoport nevezhető fel.
3.9.4.2.
A kölyök korosztályú versenyző csak a serdülő korosztályba nevezhető fel, de csak a korosztályának megfelelő számú és távú versenyszámban.
3.9.4.3.
Serdülő versenyző csak ifjúsági korosztályba nevezhető fel, de csak a korosztályának megfelelő számú és távú versenyszámban. (Zebra szerint)
3.9.4.4.
Ifjúsági versenyző bármely korosztályba felnevezhető, de csak a korosztályának megfelelő számú versenyszámban, (Zebra szerint)
3.9.4.5.
Alacsonyabb korosztályban magasabb korosztályhoz tartozó versenyző nem indulhat.
3.9.5.
Nevezési lehetőségek
3.9.5.1.
Férfi, női felnőtt és U23-as versenyzők ugyanazon a versenyen tetszés szerinti (akár az összes) versenyszámba nevezhetők.
3.9.5.2.
Férfi és női ifjúsági versenyzők ugyanazon a versenyen négy versenyszámba nevezhetők, amelyből három lehet nem 200m .
3.9.5.3.
Serdülő versenyzők ugyanazon a versenyen négy versenyszámba nevezhető, de kettőnél több nevezésnél egynek 4000m, vagy 2000m-nek kell lennie. Háromnál több nevezésnél az egyiknek 200m-nek kell lenni.
3.9.5.4
Kölyök IV. évf. versenyzők ugyanazon a versenyen három versenyszámba nevezhetők, de egynél több indulás esetén az egyiknek 4000m. vagy 2000m-nek kell lennie. (kivéve a válogató versenyeket, ahol nincs 4000m , ott 2 db 1000 m-t indulhatnak)
3.9.5.5
Kölyök III. évf. versenyzők ugyanazon a versenyen csak két versenyszámba nevezhetők, de az egyiknek 2000m, vagy 4000m-nek kel lennie.
6
3.9.5.6
Gyermekversenyzők ugyanazon a versenyen maximum 2 versenyszámban nevezhető, melyből egy 2000m, és egy váltó lehet. Váltót csak akkor indulhat, ha előtte 2000m-t indult Diákolimpián maximum kettő versenyszámban nevezhető táv megkötése nélkül
3.9.5.7.
Mester versenyzők ugyanazon a versenyen öt versenyszámban nevezhetők, amelyből maximum 3 db 200m-es lehet.
3.10. A versenyzők jogai és kötelezettségei 3.10.1.
A versenyzők és edzőjük kötelesek a versenyszabályokat, a versenykiírás feltételeit ismerni és azokat betartani, és betartatni.
3.10.2.
Kötelesek a verseny rendjét megőrizni, a versenybírók utasításait vonakodás nélkül végrehajtani, felszólításra személyazonosságukat igazolni, illetve igazoltatni.
3.10.3..
Az egyes futamok célba érkezése után külön felszólítás nélkül, - nevük, sportegyesületük és rajtszámuk jól hallható bemondásával - a mérlegelőbírónál, vagy a VB elnöke által erre kijelölt és a tájékoztató bíró által bejelentett bírónál kötelesek jelentkezni.
3.10.4..
A kiválasztott versenyzők a befutás után azonnal kötelesek megjelenni a mérlegelő bírónál, és a hajójukat mérlegeltetni. A mérlegelés elmulasztása azonnali kizárást von maga után. A mérlegelést legkésőbbi a következő futam beérkezéséig kötelesek befejezni.
3.10.5.
Kötelesek a versenyen tiszta, sportszerű öltözékben megjelenni.
3.10.6.
A versenyzőknek – a Magyar Bajnokságon, a Diákolimpián, a válogató és a tájékoztató versenyeken – egységes (egyesületi vagy semleges) felszerelésben kell indulniuk, melyeknek a csapathajók esetében egyformának kell lenniük (kivéve a versenyegyesülést). Egységes felszerelésen az egységes trikó értendő! Válogató versenyen a magyar válogatott felszerelésében is lehet versenyezni.
3.10.7.
A díjazásban részesülő versenyzők kötelesek az eredményhirdetésen időben, és sportszerű öltözékben megjelenni.
3.10.8.
A versenyzők sportegyesületi megbízottjuk útján a Versenybírósághoz kérelemmel és kéréssel fordulhatnak.
3.10.9.
A verseny előtt a kijelölt területen bemelegítő gyakorlatokat végezhetnek, de a rajthoz álló, vagy futamban lévő versenyzőket ezzel nem zavarhatják.
3.10.10.
Rajtidőnél legalább öt perccel előbb kötelesek jelentkezni, és a rajtidő előtt két perccel nem távozhatnak 50 m-nél távolabb a rajtvonaltól. Ha ezt a szabályt megsértik, a futamból kizárhatók.
3.11. A sportegyesületi megbízott 3.11.1.
A sportegyesületi megbízottat - aki egy személyben képviseli a szakosztályt - a versenyre a benevező sportegyesület (szakosztály) jelöli ki.
3.11.2.
Minden sportegyesület a kijelölt vezető irányításával jelenik meg a versenyen.
3.11.3.
A sportegyesületi megbízott köteles a Versenybírósági ülés megkezdése előtt 30 perccel írásban nevezési lapon leadni a versennyel kapcsolatos változásokat, észrevételeit (ez a szabály csak a nem On-line nevezésű versenyekre vonatkozik).
3.11.3.1.
On-line nevezésű versenyeken a versenyzőt (betegség kivételével) lemondani nem lehet. Betegség esetén a sportegyesületi megbízott köteles a beteg sportoló lemondását orvosi igazolással dokumentálni (orvosi igazolás hiányában a sportegyesületi vezető köteles versenyszámonként 1000 Ft díjat megfizetni).
3.11.3.2.
Ugyancsak 1000 Ft díjat kell megfizetni a sportegyesületi megbízottnak a rajtnál meg nem jelent versenyzők után is. 7
3.11.4.
Az egyesületi megbízott köteles megjelenni a Versenybírósági ülésen akkor is, ha nincs bejelenteni valója.
3.11.5.
A vezető erkölcsi kötelessége, hogy a verseny lebonyolításának sikerét minden erejével támogassa.
3.11.6.
Az egyesületi megbízott tartja a kapcsolatot a verseny kezdetétől befejezéséig a Versenybíróság elnökével és a rendezőséggel, de azok munkáját nem zavarhatja. Felelősséggel tartozik a versenyzői és az edzői magatartásáért.
3.11.7.
Az egyesületi megbízottak és edzőjük kötelesek a versenyszabályokat, valamint a versenykiírás feltételeit ismerni és azokat betartani és a versenyzőikkel betartatni.
3.11.8.
Kötelesek a verseny rendjét megőrizni, a versenybírók utasításait vonakodás nélkül végrehajtani, felszólításra személyazonosságukat igazolni, illetve igazoltatni.
3.12. Az edző 3.12.1.
Csak úgy segítheti versenyzőit, ha azzal nem zavarja a verseny rendjét, a többi versenyzőt, a Versenybíróság munkáját és a nézőket. Az edző versenyzőinek - amíg azok a pályán tartózkodnak tanácsokat és utasításokat adhat a partról, vagy közvetlenül a part mellett lehorgonyzott tutajról, illetve vízi járműből. Mozgó vízi járműből utasítást, tanácsot nem adhat, a futamot nem kísérheti a vízen.
3.12.2.
Válogató jellegű versenyeknél - a Versenybíróság elnökének engedélyével - meghatározott futamokat a pályabírói motoros mögött a válogatott edzői követhetnek.
3.12.3.
Az edzők kötelesek a versenyszabályokat, valamint a versenykiírás feltételeit ismerni, azokat betartani és a versenyzőikkel betartatni.
3.13. A nézők Csak a részükre kijelölt helyen tartózkodhatnak. Nem zavarhatják sem a versenyzőket, sem a Versenybíróságot. Aki a verseny rendjét zavarja, a verseny területéről kiutasítható. 3.14. Vegyes versenyek
3.14.1.
Nem engedélyezhetők azok a versenyek, amelyben férfi és női versenyzők egy hajóban, vagy egy versenyszámon belül vesznek részt.
3.14.2.1.
A fenti szabály alól a Diákolimpia kivételt jelent, ahol a TC-4 és a PC-7 versenyszámokban a vegyes hajók indulása engedélyezett.
3.14.2.2.
A fenti szabály alól a Budapest Duna Maraton kivételt jelent.
3.14.2.3.
Kivétel továbbá a Mester korosztály vegyes versenyszámai.
4. Versenynaptár 4.1.
Csak Nemzeti Szövetség adhat javaslatot egy versenynek a Verseny Naptárba való bekerülésére. Csak az ICF tagjai tehetnek javaslatot.
4. 1.1
Verseny rendezésére való jelentkezéshez az ICF honlapján közzétett forma nyomtatvány kell alkalmazni.
4.1.2.
Az aktuális év január 1-e előtti évben az ICF versenynaptárt közzé kell tenni (VB, VK). A nemzetközi versenyek megrendezésére a jelentkezési határidő az eseményt megelőző év március1. (2 hónappal az ICF Nemzetközi versenynaptár megjelenését követően).
8
4.3. Hazai versenynaptár 4.3.1.
A hazai versenynaptárt az egyesületekkel, területi Szövetségekkel előzőleg egyeztetve, a külföldi versenyek, illetve hazai bajnokságok és válogatók figyelembe vételével a Magyar Kajak- Kenu Szövetség állítja össze és az Elnökség hagyja jóvá.
4.3.2.
A hazai versenynaptárt minden év március 31-ig kell elkészíteni és közzétenni ("Zebra").
5.
Legkevesebb résztvevők száma Egy versenyszám akkor nevezhető nemzetközi versenynek, ha legalább két nemzet és három hajó vesz azon részt.
9
II. HAJÓOSZTÁLYOK, VERSENYTÁVOK, MÁRKAJELZÉSEK - ÉS HAJÓÉPÍTÉSI SZABÁLYOK 6. Hajóosztályok és versenytávok 6.1.
6.2.
Az ICF által elismert hivatalos versenyszámok a következők: Férfiak:
K1, K2, K4, C1, C2, C4, 200, 500 és 1000 méter K1, K2, K4, C1, C2, 5000 méter, K1, C1 200m váltó
Nők:
K1, K2, K4, C1, C2, C4 200, 500 és 1000 méter K1, K2, K4, C1, C2 5000 méter, K1 200m váltó
Az ICF által hivatalosan elismert versenytávok a következők: Férfiak és nők:
200, 500, 1000 és 5000 méter
7. Határméretek 7.1.
Az ICF által nemzetközi versenyhajónak elismert hivatalos hajók a következők: Férfiak és Nőknek: K1, K2, K4, C1, C2 és C4
7.2.
Hajók:
K-1
K-2
K-4
C-1
C-2
C-4
max. hossz.
520
650
1100
520
650
900 cm
min. súly
12
18
30
16
20
30 kg
Valamennyi hossz centiméterben, súly kilogrammban van megadva. 7.2.1. Hazai versenyeken használatos hajók 7.2.1.1.
A K-1, K-2, K-4, a C-1, C-2, C-4 hajók méretei megegyeznek az ICF által előírt méretekkel.
7.2.1.2.
Használatosak még a következő, az MKKSZ által kötött formaként meghatározott hajótípusok: MK-1
MC-1
PC-2
TC-4
MK-2
MK-5
420
465
520
630
550
850
cm max. hossz
50
52
75
85
50
50
cm min. szél.
11
11
20
40
16
30
kg min. súly
7.3 Márkajelzések 7.3.1.
A hajókon, a felszereléseken és a ruházaton viselhető márkajel és hirdetés márkajelzés, hirdetési szimbólum és írott szövegként a hirdetésekre vonatkozó előírásokat a felszerelés és ruházat vonatkozásában az ICF Gyorsasági versenyein (beleértve az olimpiai játékokat, lásd IV fejezet) részletesen az ICF „Útmutató a hirdetések és márkajelzések a felszereléseken” című kézikönyv tartalmazza.
7.3.2.
A felszereléseken (hajókon és lapátokon) meghatározott helye és mérete van a márkajelnek és reklámnak. Ezen a területen kell megjeleníteni a sportoló azonosítását (nevét, nemzeti szövetségét) a gyártót a szervezőt és az ICF-et (bele értve a szponzorokat).
7.3.3.
A sportoló nevét a hajó mindkét oldalán a beülő legmagasabb pontja alatt kell elhelyezni.
10
7.3.4.
A versenyzőknek viselniük kell a hivatalos és előre bejelentett ruházatokat, amelyek a nemzeti hova tartozást megmutatja.
7.3.5.
Tilos a hajóra az alábbiakat feliratozni: sporttal nem összeegyeztethető képmás, jelkép, szlogen, vagy politikai hirdetések, üzenetek.
7.5. Előírások az Olimpiai Játékokra
7.5.1.
Reklám, hirdetés, kereskedelmi, vagy más propaganda egyetlen formája sem jelenhet meg a sportolók, vagy az Olimpiai Játékok más résztvevői által hasznát ruházaton, felszerelésen, pontosabban a ruházat, vagy felszerelés egyetlen darabján sem. Kivétel, az adott termék gyártójának azonosítóját. Az ICF szabályai meg kell, hogy egyezzenek a NOB szabályaival, abban az esetben, ha a NOB nem ad előírást, akkor az ICF szabályai érvényesek.
7.5.1.1.
Az áru gyártójának neve "gyártási" szövegként való normál megjelenítése, megjelölése, kereskedelmi jele, vagy bármely megkülönböztető jelzése egy darabon csak egy lehet.
7.5.1.2
A hivatalos pozíciót betöltő személyek és a versenyzők formaruháján szerepelhet a nemzeti zászló, a nemzeti OB olimpiai emblémája, valamint az olimpiai játékok szervező bizottsága (OCOG) hozzájárulásával az OCOG olimpiai emblémája. Az ICF hivatalos képviselői viselhetik a szervezet egyenruháját és a nemzetközi szövetség emblémáját.
7.5.2.
Bármely hajó, felszerelés, ruházat, amely nem felel meg az említett feltételeknek, a verseny során nem használható. A csapatok felelősek a saját felszerelésükért.
7.6.
Hazai versenyek reklám szabályai A mindenkori, hazai, hatályos - MKKSZ által kiadott - „Reklám Szabályzat”-ot kell alkalmazni.
8. Hajóépítés
Semmilyen módon sem szabad a versenyző testét rögzíteni a hajóhoz. Ha találnak a bírók ilyen rögzítő eszközt, akkor azt el kell távolítani a hajóból.
Minden hajót úgy kell építeni, hogy ne süllyedjen el, ha vízzel megtelik. 8.1.
Hajótest: a metszete és a hajótest építési vonala kajakban és kenuban nem lehet homorú.(A hosszmetszetére és a keresztmetszetére vonatkozik)
8.2.
A fedélzet egyetlen vízszintes pontja sem lehet magasabb, mint az első beülő felső szélének magasabb pontja.
8.3.
Olyan idegen anyag a hajó anyagához nem adható, amely a versenyzőt tisztességtelen előnyhöz juttatja.
8.3.1.
Nem lehet része a hajónak (beleértve az ülést és a lábtámaszt) olyan mozgó alkatrész, amely segíti a hajó haladását és tisztességtelen előnyhöz juttatja a versenyzőt (meglévő mozgó ülés rendszer, amelyet már korábban jóváhagytak, elfogadott).
8.4.
A hajó, vagy a versenyző felszerelhető olyan eszközzel, amely a verseny közben tájékoztatást nyújt a TV-nek vagy a verseny tájékozató eszközeinek a versenyről. Hasonló eszközt használhatnak a versenyzők verseny utáni elemzésre, de ez az eszköz nem adhat visszajelzést a versenyző számára. Kajakok:
8.5.
Hajónként csak egy kormány engedélyezett. A kormánynak a hajótest alatt kell lennie.
8.5.1.
A hajót úgy kell tervezni, hogy bele kelljen ülni (kajak típus) és nem rá kell ülni (surf, ski típus) 11
Kenuk: 8.6.
A kenut a hossztengelyére szimmetrikusan kell építeni.
8.6.1.
Kormány, vagy bármilyen más, a kenu irányát szabályozó berendezés használata tilos.
8.6.2.
A C-1 és C-2 hajó lehet teljesen nyitott, de lehet részben zárt is. A nyílás minimum hossza 280 cm és az oldal széle maximum 5 cm-re benyúlhat a teljes nyílás mentén. A hajóban maximálisan három erősítő keresztgerenda lehet, mindegyike maximum 7 cm széles.
8.6.3.
A C-4 lehet teljesen nyitott, vagy részben zárt. A nyílás minimum hossza 390 cm és az oldal széle maximum 6 cm-re benyúlhat a teljes nyílás mentén. A hajóban maximálisan négy erősítő keresztgerenda lehet, mindegyike maximum 7 cm széles.
8.6.4.
A versenyzők felelősek azért, hogy a hajóik feleljenek meg a versenyekre vonatkozó technikai előírásoknak.
8.6.4.1.
Hazai versenyeken a versenyzők csak a vízi rendészet előírásainak megfelelően épített, felszerelt és jelzéssel ellátott kajakokban, vagy kenukban indulhatnak. Az előírások betartásáért, azaz egyesület, vagy személy a felelős, amelynek, vagy akinek tulajdonát a hajó képezi.
Fejlesztések 8.7.
A felszerelésekben történő jelentős fejlesztéseknek (amelyek vonatkoznak a kapcsolódó felszerelésekre és ruházatokra is) mielőtt engedélyezik azok használatát az ICF nemzetközi versenyein beleértve a Világ Bajnokságokat és Olimpiai Játékokat - meg kell felelni az alábbi előírásoknak: a.) minden versenyző számára elérhetőnek kell lennie (a fejlesztőnek nem lehet kizárólagos joga) b.) az árnak ésszerűnek kell lennie c.) egyforma esélyt kell biztosítani minden versenyző számára d.) meg kell őrizni az egészséges környezetet A fejlesztést be kell nyújtani az ICF Gyorsasági Bizottságához értékelésre. Amennyiben a bírálat találkozik a fenti feltételekkel és a bizottság azt megfelelőnek találja bevezetésre, azonnal hozzáférhetővé kell tenni minden versenyző számára, annak az évnek január 1-ig, amelyben a fejlesztés bevezetésre kerül. A csapatoknak tilos jóvá nem hagyott fejlesztéseket használni a versenyeken. Az ICF Gyorsasági Bizottság kizárólagos hatóság minden ilyen szabály kérdésének eldöntésébe, beleértve, hogy az újítás jelentős-e?, hogy az azonnal elérthető-e?, a költsége ésszerű –e?, és a környezet megfelelő védelmét kielégíti-e? 9. Hajóellenőrzés
9.1.
A kajak, vagy kenu hosszát a hajó orrának és farának külső végpontjai között kell mérni. Ha az orrnak, vagy a farnak bármiféle védőberendezése van, azt is be kell számítani.
9.2.
A kajakokon, vagy kenukon a verseny előtti méret és súly megállapítás után semmit sem szabad változtatni a versenyszám befejezéséig.
9.3.
Mérlegeléskor minden elmozdítható berendezést el kell távolítani a hajóból. Állandó rögzítésű, valamint a vízszívó anyagból készült térdeplőnek valamint a hajó úszóképességét biztosító anyagoknak is tökéletesen száraz állapotban kell lenni a verseny előtti mérlegeléskor. A Versenybíróság döntésétől függően és véletlenszerűen a versenyszám részvevői közül kell kiválasztani azt a három, vagy több egységet, akiknek a hajóit a futam után azonnal újból le kell mérni.
9.3.1.
Hazai versenyeken, a verseny utáni mérlegelés kötelező (a verseny előtti mérlegelés ajánlott)
12
III. A VERSENYEK MEGSZERVEZÉSE ÉS VERSENYSZABÁLYOK 10. Tisztségviselők 10.1. A Szervező Bizottság kötelezettségei A Szervező Bizottság felel a verseny előkészítéséért és lebonyolításáért, feladata különösen: 1.) Rögzíti a verseny programját és pontos idejét a versenyben érintett szövetségek egyetértésével. 2.) Elkészíti és kiosztja az előre kisorsolt verseny programot, amelynek tartalmazni kell a csapatvezetői értekezlet pontos idejét. 3.) Biztosítsa, hogy a versenypálya vízfelülete és technikai felszereltsége feleljen meg az érvényes Verseny Szabályoknak. 10.2.
Verseny Bizottság
10.2.1.
A Verseny Bizottság irányítja a versenyt, és az alábbi személyekből áll: 1.) Versenybíróság Vezetője 2.) Főbíró 3.) Főbíró helyettese A Verseny Bizottság két tagjának rendelkezni kell érvényes Nemzetközi Gyorsasági Tisztségviselői igazolvánnyal.
10.2.2
A Verseny Bizottság kötelezettségei: a) Megszervezni a versenyt és annak rendezése felett felügyeletet gyakorolni. b) Kedvezőtlen időjárás, vagy más olyan előre nem látott körülmény esetén, amely lehetetlenné teszi a verseny lebonyolítását, elhalasztani a versenyt és más időpontot meghatározni, amikor a versenyt folytatni lehet. c) Meghallgatni és eldönteni minden benyújtott óvást és a felmerülő vitákat. d) Dönteni a kizárások ügyében olyan esetekben, amikor a verseny közben a versenyszabályokat megsértették. e) Ha valamelyik előfutam során egy versenyző megsérül, a bizottság engedélyt adhat másik futamban való indulására. f.)
A Verseny Bizottság döntésének mindig az ICF Gyorsasági Verseny Szabályokon kell alapulnia.
g) A kirótt büntetéseknek összhangban kell állniuk az ICF alapszabályával is, pl.: az adott verseny időtartamánál hosszabb időszakra szóló kizárás esetén. h) A szabályok megsértése címén hozott bármiféle döntés előtt a bizottság köteles meghallgatni annak a bírónak a véleményét, aki azt a versenyszámot ellenőrizte, amelyben állítólag a szabálysértés történt. A bizottság a versenyszámban közreműködő más bírók véleményét is köteles megkérdezni, ha úgy véli, hogy az állítólagos szabálysértés tisztázása szempontjából ennek jelentősége lehet. 10.3
A nemzetközi versenyeket a következő tisztségviselők felügyelete mellett kell rendezni: - Versenybíróság vezetője - Főbíró - Főbíró helyettese - Versenyigazgató - Hajó ellenőrök - Indítók - Előindítók - Pályabírók - Fordulóbírók - Célbírók - Tájékoztató bíró - Sajtótájékoztató
10.3.1.
Ha a körülmények lehetővé teszik, egy személy két feladatot is elláthat. 13
10.3.2.
Hazai versenyeken a Versenybíróság a következő személyekből állhat: - elnök - célbíróság-vezető (elnök helyettes) - titkár - jegyző /informatikus - mérlegelőbíró - tájékoztatóbíró - kiértékelő bíró - célbírók - célbíró jegyző
10.3.2.1
- indítóbírók - hajóbeállítók, (előindítók) - vezető pályabíró - pályabírók - forduló- és sorsoló bírók - időmérő vezetőbíró - időmérő bíró - tartalék
A Versenybíróság Zsűrijének tagjai: 1. elnök 2. célbíróság vezetője (elnökhelyettes) 3. egy az elnök által kijelölt bíró
10.3.2.2
Adott versenyen legalább a Versenybíróság egy tagjának országos minősítésűnek kell lennie.
10.3.2.3
A versenyen közreműködő bírók létszámát a versenyen indulók számától, a verseny fontosságától függően a bíróküldés szempontjából illetékes Versenybíró Bizottság határozza meg.
10.3.2.4.
Egyéb közreműködők: - minősítő - video kezelő - technikai vezető (felelős) - motorvezető
- orvos - célfotó-kezelő - hangosító - stb.
10.3.2.5.
A felelős rendező /akinek nevére a verseny megrendezésére szóló engedélyt a Vízi rendészet megadta/ köteles a verseny helyszínén a verseny teljes időtartama alatt elérhető helyen tartózkodni, és a verseny lebonyolítását folyamatosan segíteni. A versenybíróság elnökének a verseny technikai problémái megoldására vonatkozó utasításait köteles végrehajtani. Ha a versenyen nem működik informatikai rendszer abban az esetben a verseny rendezője köteles az MKKSZ honlapjáról a versenyzési engedéllyel rendelkezők listáját lekérni, melyet a sorsolás napján a verseny elnöke részére biztosítania kell
10.3.2.6.
Az egészségügyi és technikai munkatársak - orvos, rendezők, motorvezetők, pályaépítők, hangosítók, stb.- a verseny időtartama alatt a Versenybíróság elnökének, vagy megbízottjának irányítása mellett végzik munkájukat.
10.3.2.7.
A versenyen résztvevő versenyző és érdekelt edző nem bíráskodhat, akkor sem, ha érvényes versenybíró igazolvánnyal rendelkezik (kivéve a Mesterek versenyek részvevői).
10.3.3. Bíróküldés 10.3.3.1.
Az érvényes versenybíró igazolvánnyal és MKKVT tagsággal rendelkező versenybírókat nemzetközi versenyre, országos bajnokságokra, országos területi versenyekre, válogatóversenyekre az MKKSZ Versenybíró Bizottsága; a budapesti, valamint a megyei és városi jellegű versenyekre az illetékes területi Versenybíró Bizottság küldi.
10.3.3.2.
A világversenyekre történő bíró jelöléséről a Versenybíró Bizottság javaslatára az MKKSZ Elnöksége dönt.
10.3.3.4.
Az a bíró, aki valamelyik versenyen nem tud részt venni, azt a meghívó kézhezvétele után azonnal köteles jelezni a megbízólevélben feltüntetett ügyintézőnek.
14
10.3.3.5.
A bíróküldés beosztásonként, név szerint történik. A verseny elnöke a verseny folyamán a beosztásokon változtathat. Az esetleges változtatást elnöki jelentésben kell indokolnia.
10.3.4. A versenybíró magatartása 10.3.4.1.
Legyen példamutatóan sportszerű, döntéseiben versenyszabályoknak megfelelően hozza.
igazságos
és
határozott,
10.3.4.2.
Minden versenyen az előírt bírói formaruhában (trikóban) kell bíráskodnia, a kiegészítő öltözéknek sportszerűnek kell lenni.
10.3.4.3.
Az adott versenyre meghívott minden bíró köteles a verseny első napján a meghívóban közölt helyen és időpontban megjelenni. A verseny további napjain az adott nap első versenyszámának kezdési időpontja előtt fél órával az elnöki eligazítón köteles megjelenni.
10.3.4.4.
Az ülésen elhangzottakat rögzítse a műsorban, vegye át a beosztásához szükséges felszereléseket és időben foglalja el a helyét. A verseny közben nem hagyhatja el a beosztási helyét. Ha múlhatatlanul szükséges, a verseny elnökének engedélyével eltávozhat. Köteles a verseny végéig a helyszínen maradni, a felvett felszerelési tárgyakért anyagi felelősséggel tartozik, és az illetékesnek verseny végén visszaadni.
10.3.4. 5.
A versenybírónak erkölcsi kötelessége minden segítséget megadni a versenyt rendező szervnek a verseny minél sportszerűbb, akadálytalanabb lebonyolításához.
10.3.4.6.
Köteles pártatlanul megítélni a beosztásához tartozó- és a szabályokban foglalt kérdéseket, helyzeteket. Az olyan bírót, aki a verseny folyamán nyilvánvalóan pártosan ítélkezik, vagy aki a szabályokban járatlannak bizonyul, vagy sportszerűtlen magatartást tanúsít, a Versenybíróság elnöke köteles leváltani, vagy olyan beosztásba tenni, amit el tud látni. Ezt a verseny után jelenteni kell a Versenybíró Bizottság elnökének.
döntéseit
a
10.3.5. A Versenybírósági ülések ügyrendje verseny előtt 10.3.5.1.
A technikai értekezlet előtt 30 perccel a sportegyesületi megbízottak kötelesek leadni a lemondásokat, és az orvosi igazolásokat. Orvosi igazolás nélküli lemondásokért a Zebrában meghatározott mindenkori „lemondási büntetést” kell fizetni.
10.3.5.2.
Technikai értekezlet Jelen vannak: a versenybírók, a felelős rendező, a Szövetségi képviselők és a sportegyesületi megbízottak.
10.3.5.3.
Lebonyolítás rendje Megnyitó: a Versenybíróság elnöke A rendező szerv képviselőjének tájékoztatója. A szövetségi, illetve sportegyesületi megbízotti, vagy egyéb közérdekű bejelentések ismertetése. A változások kihirdetése és átvezettetése a versenyműsorban: a Versenybíróság elnöke. Pályaismertetés: felelős rendező A versenyidő egyeztetése: a Versenybíróság elnöke és az időmérők vezetője. Elnöki zárszó: a Versenybíróság elnöke.
10.3.5.4.
Versenybírósági eligazítók Jelen vannak: a versenybírók, és akit a Versenybíróság elnöke még szükségesnek tart. Lebonyolítás rendje: Elnöki megnyitó: a Versenybíróság elnöke. A megjelent bírók számbavétele és javaslat a szükséges átcsoportosításra: a Versenybíróság elnökhelyettese. Eligazítás: a Versenybíróság elnöke.
15
10.3.5.4.1.
A verseny jegyzőkönyv 1 példányának hitelesítése a Versenybíróság elnökének és titkárának kézjegyével (A verseny titkárának minden oldalt szignálnia kell)! Ezt a példányt a Versenybíróság elnökének a minősítő bíróhoz kell eljuttatnia.
10.4. Tisztségviselők kötelezettségei 10.4.1. A Versenybíróság vezetője (hazai versenyeken a verseny elnöke) Egyben az elnöke a versenybizottságnak. Dönt a verseny folyamán felmerülő minden olyan kérdésben, amelyekkel a jelen szabályok nem foglalkoznak. A verseny az ő irányítása alatt van. A versenybíróság elnökét és a többi bírót a Gyorsasági Bizottság jelöli ki a 10.4 pont szerint 10.4.1.1.
A versenybíróság elnöke köteles a verseny előtti sorsoláson (MKKSZ versenyeken hétfőn) részt venni, a változásokat, lemondásokat ellenőrizni és elbírálni, valamint a válogató versenyeken a kiemelés alapján a versenyszámokat besorsolni.
10.4.1.2.
A Versenybíróság elnöke készíti elő, vezeti és ellenőrzi a Versenybíróság munkáját, ő a versenyfelelős vezetője, és legfőbb irányítója. A verseny lebonyolításával kapcsolatos rendelkezései a bírókra, a versenyzőkre, a sportegyesületi vezetőkre, a rendezőkre, a technikai munkatársakra, és a nézőkre egyaránt kötelezőek.
10.4.1.3.
A verseny megkezdése előtt ellenőrzi, vagy ellenőrizteti a pálya kitűzését. Megvizsgáltatja a technikai felszereléseket, hogy azok megfelelnek-e a technikai minimumnak (versenyengedély, légzőkészülék, orvos, versenyengedélyben előírt számú mentő-pályakísérő motorcsónak hangosbeszélők, mérleg, célbenéző, órák, stb.). Az esetleges hiányosságok pótlásáról azonnal intézkedik. Annak megtörténtéig a verseny kezdésére nem adhat engedélyt.
10.4.1.4.
A verseny előtti technikai értekezletet pontosan időben megnyitja. Felkéri a rendezőt, a Szövetségi és az egyesületi megbízottakat, hogy közérdekű bejelentéseiket tegyék meg.
10.4.1.5.
A Versenybíróság titkára által a technikai értekezlet előtt az egyesületi megbízottaktól átvett, lemondásokat, és az ezzel kapcsolatos indokolt változásokat kihirdeti és átvezetteti a programban.
10.4.1.6.
Felkéri a felelős rendezőt, hogy ismertesse a pályát.
10.4.1.7.
Javaslatot kér a Társadalmi Zsűribe választható szakosztályi edző személyére, majd ennek elfogadása után ismerteti a Társadalmi Zsűri személyi összetételét. Kijelöli a Versenybírság Zsűrijének harmadik tagját.
10.4.1.8.
Egyezteti a versenyidőt.
10.4.1.9.
Az első futam előtt 5-10 perccel ellenőrizteti az elnökhelyettessel, hogy a korábban észrevételezett hiányosságokat megszüntették-e, és hogy a bírók a szükséges felszereléssel együtt a helyükön vannak-e.
10.4.1.10.
Ha a verseny szabályszerű és sportszerű lebonyolításának feltételeit biztosítva látja, megadja az engedélyt a verseny megkezdésére.
10.4.1.11.
Verseny közben a célbíróság körül tartózkodik, ahonnan a futamokat a lehető legjobban látja. Észrevételeit feljegyzi a műsorába.
10.4.1.12.
A beérkező jelentéseket tudomásul veszi, és ha szükséges, a további intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A benyújtott óvásokat átveszi, igyekszik tisztázni a tényállást, majd ezt véleményével együtt a Versenybíróság Zsűrije elé terjeszti, a döntést a Versenybíróság titkárával rögzítteti a verseny jegyzőkönyvében.
Amennyiben a Versenybíróság Zsűrije által hozott döntés ellen óvás érkezik, köteles összehívni a Társadalmi Zsűrit és az óvást a Társadalmi Zsűri elé terjeszti. A Társadalmi Zsűri által hozott döntést a versenybíróság titkárával rögzítteti a verseny jegyzőkönyvébe. Levezeti a Versenybírósági Zsűri, illetve a Társadalmi Zsűri ülését. 16
A Társadalmi Zsűri döntésének mindig a gyorsasági versenyszabályokon kell alapulnia. 10.4.1.13.
Ha egy versenyszám egyik résztvevőjének szabálysértése befolyásolta ellenfelei eredményét, új versenyt rendelhet el.
10.4.1.14.
Elkészíti az elnöki jelentést. Aláírja a versenyjegyzőkönyvet és az eredeti példányt átadja a Versenybíró Bizottság elnökének.
10.4.1.15.
Az elnöki jelentést és a Társadalmi Zsűri jelentését három napon belül elküldi a Versenybíró Bizottság elnökének.
10.4.2.
Főbíró Folyamatosan együtt működik a Verseny Elnökével és szükség esetén helyettesíti
10.4.2.1
Technikai szervező: felügyeli (kiosztja) a technikai és az elektromos felszereléseket, amelyeket a versenyen használnak (rajtgép, célfotó, hajó ellenőrzés, stb.)
10.4.3.
Főbíró helyettese Szorosan együtt működik a Versenybíróság Elnökével és a Verseny Igazgatóval. Kézben tartja a verseny adminisztrációját. A Csapatvezetői értekezlet előtt begyűjti a résztvevő országok csapatvezetőitől a változásokat, és versenyprogramnak megfelelően rendszerezi azt. A Csapatvezetői értekezleten rögzíti a Versenybíróság Elnöke által bejelentett változásokat és bevezeti a saját műsorába. Ha szükséges, ellenőrzi a versenyzők személyes adatairól szóló dokumentumokat és az életkorukat. Összeállítja a versenyhez szükséges forma nyomtatványokat és a titkárságnál használatos egyéb dokumentumokat. Folyamatosan kapcsolatot tart a számítástechnikai munkatársakkal. A verseny alatt ellenőrzi az eredményeket, és listát készít a továbbjutott egységekről. Rögzíti a Versenybíróság döntéseit és továbbítja a fellebbezésben érintetek számára, és elkészíti a jegyzőkönyvet, és felelős a jegyzőkönyv pontosságáért. Biztosítja, hogy a feladatok elkészüljenek és ehhez alkalmazhat hivatali szervezetet amennyire az szükséges.
10.4.3.1. A versenytitkár (hazai versenyeken) 10.4.3.1.1.
A Versenybíróság ülése előtt összegyűjti, és futam szerint rendezi a sportegyesületi megbízottak bejelentéseit, változtatásait és lemondásait. Az ülésen a Versenybíróság elnöke által bejelentett változásokat feljegyzi a saját műsorába.
10.4.3.1.2.
Ellenőrzi a jegyző munkájához szükséges eszközök meglétét. Ahol számítógépes adatfeldolgozás van, ott ellenőrzi a számítógép készenléti állapotát és kapcsolatot tart fenn a számítógépet kezelő informatikussal.
10.4.3.1.3
Verseny közben futamról futamra a következőket végzi: Átveszi a célbíróságtól a befutólistát, megnézi a vezető célbíró kézjegyét, összehasonlítja a befutólistát (névsort) a műsorban szereplő névsorral, átveszi az időmérőlapot. A befutólista és az időmérőlista alapján bevezetteti a futamot a jegyzőkönyvbe. Számítógépes adatfeldolgozás esetén ellenőrzi az elkészült jegyzőkönyv anyagát és összehasonlítja a befutási sorrenddel és a befutó névsorral, valamint az időmérési lappal.
10.4.3.1.4.
A jegyzőkönyvbe bevezetteti először a befutókat, befutási sorrendben, névvel, sportkörrel és idővel, majd a meg nem jelenteket, borultakat és kizártakat névvel, sportegyesülettel és indokkal; valamint a verseny közben orvosival a lemondottakat. Kapcsolatot tart a minősítővel és ellátja őt anyaggal. Ha külön sajtótájékoztató nincs, ellátja az azzal kapcsolatos feladatokat is.
10.4.3.1.5.
Írásba foglalja az óvások tárgyában a Verseny Zsűrije és a Társadalmi Zsűri által hozott döntéseket, gondoskodik ezek jegyzőkönyvbe rögzítéséről. Felelős a jegyzőkönyv vezetésének helyességéért. Az írásbeli munka elvégzésére a versenytitkár szükséges létszámú segéderőt és irodai beosztottat vehet igénybe.
17
10.4.3.1.6
Számítógépes adatfeldolgozás esetén ellenőrzi a jegyzőkönyvek helyességét, és a jegyzőkönyv 1 példányának minden lapját kézjegyével ellátja.
10.4.3.2. A jegyző (ahol nincs számítógépes adatfeldolgozás) A versenytitkár jegyzője a versenytitkár irányítása alapján elkészíti a versenyjegyzőkönyvet. Vezeti az óvások és fegyelmik jegyzőkönyvét 10.4.4. A versenyigazgató (hazai versenyeken az elnökhelyettes) Folyamatos kapcsolatot tart a szervezőkkel, hogy megoldjanak minden felmerülő problémát. Felügyeli a futamokat és felel azért, hogy azok a versenyműsornak megfelelő sorrendben, indokolatlan késedelem nélkül bonyolódjanak le. Megfelelő időben értesíti az érdekelt tisztségviselőket az új futamok elindítása előtt. Az ő feladata, hogy jó működjön a verseny adminisztráció (programok, sorsolások, technikai dokumentumok, hajó ellenőrzés, sajtó, óvások, stb.) Gondoskodik arról, hogy a tájékoztató bíró a nézőket a versenyről megfelelően tájékoztassa, pl. az indulások sorrendjéről, az esetleg nem rajtoló versenyzőkről, az eredményekről, stb. Ellátja a sajtófelelőst a futamok lefolyását és eredményét illető minden szükséges felvilágosítással. 10.4.4.1.
Verseny előtt ellenőrzi a technikai felszereléseket, ügyel arra, hogy a bírók a megfelelő felszerelést megkapják; hogy a bírókat és a hajófogókat a Versenybírósági ülés után a motorcsónakok azonnal a helyükre szállítsák. Az első futam előtt 5-10 perccel ellenőrzi, hogy a bírók a szükséges felszelésekkel együtt a helyükön vannak-e.
10.4.4.2.
A Versenybíróság elnökének akadályoztatása esetén ellátja az elnöki teendőket.
10.4.4.3.
Az elnökhelyettes egyben a célbíróság vezetőjének funkcióját is elláthatja.
10.4.5. Hajóellenőr (mérlegelő bíró) A hajó ellenőrök feladata engedélyezni azon versenyzőknek a versenyen való részvételét, akiknek az azonosítása megtörtént. Továbbá engedélyezik azon hajók, felszerelések, ruházatok, rajtszámok, és testszámok használatát, amelyek megfelelnek a szabályoknak. Ellenőrizniük kell minden idegen anyagot és tiltott eszközt, amelyet a szabályzat 8. pontja említ. A hajó ellenőröknek kötelező azonnal tájékoztatást adni a Versenybizottságnak a hiányos hajókról. Minden versenyzőről. aki átmegy az ellenőrzésen írásos jelentés készül. Amelyik hajó nem felel meg az előírásoknak, ki kell zárni a versenyből. A szervezőknek biztosítani kell két hitelesített mérleget és mérő eszközöket. Az előírásszerű mérési eljárásokat kell alkalmazni. A verseny befutása után legalább három hajót véletlenszerűen kell kiválasztania hajó ellenőrzéshez. 10.4.5.1.
A mérlegelő bíró feladata a hajók súlyának és a légzsáknak, vagy az azt helyettesítő eszköz meglétének ellenőrzése (amely biztosítja a hajó úszóképességét, amikor vízzel telik meg.) Továbbá feladata a befutó versenyzők jelentkezésének fogadása, és azonosítása. Szabálytalan hajó, vagy a jelentkezés elmulasztása esetén az elnöknek jelentést tesz.
10.4.5.2.
A mérlegelő bíró a futam után azonnal köteles lemérlegelni a kiválasztott hajókat. A mérlegelést legkésőbb a következő futam beérkezéséig be kell fejeznie. A mérlegelés elmulasztását, vagy a szabálytalan hajókat azonnal jelenteni e kell a verseny elnökének.
10.4.6.
Az indítóbíró Dönt a futamok rajtjára vonatkozó kérdésekben és egy személyben felelős a hibás rajtokra vonatkozó döntésekért. Az indító döntése végleges. Az indítás angol nyelven történik. Ha szükséges egyéb ICF által elfogadott hivatalos nyelven megismételheti a szavait. Meg kell vizsgálnia, hogy a rajtfelszerelés megfelelő állapotban van-e? Kapcsolatot kell tartania a Versenybizottsággal. Ha onnan jelt kap, hogy minden rendben van, helyükre küldi a versenyzőket és a versenyszabályoknak megfelelően, elindítja a versenyszámot. Az indítóbíró kizárólagos felellősége, hogy meggyőződjön a körülményekről, és hogy az indítás akadály nélkül megtörténhet. 18
10.4.6.1.
Az indítóbíró átveszi az előindító által az előrajt és a rajtvonal közötti térközre állított hajókat.
10.4.6.2.
Ellenőrzi a rajtvonalra álló futam létszámát, hogy a hajók szabályszerűen, sorrendben a pályán vannak-e. Szükség esetén felhívja a versenyzők figyelmét a szabályos rajtra. Oldalszél esetén a szél felőli oldalra tereli a hajókat, hogy megakadályozza egymásra csúszásukat. Rajtvonalra állítja a hajóorrokat.
10.4.6.3.
Nyugalomba hozatja a hajókat, indítja a futamot. A futam elindítása után jelentést tesz, a célbíróság vezetőjének (rádión, telefonon, vagy a pályabíró útján), hogy kik késték le a futamot, kik nem jelentek meg a rajtnál és, hogy az adott versenyszámból kit és miért zárt ki.
10.4.7. A hajóbeállító (előindító bíró) A hajóbeállító kötelessége, hogy a hajókat késlekedés nélkül a rajtvonalhoz jutassa. Ha rajtgépet használnak az előindító bíróknak két különböző hajóban kell elhelyezkedni a rajtvonal mögött, olyan pozícióban, amely biztosítja az akadálytalan rálátást a rajtgépre. Amikor valamennyi hajó beállt a rajtgépbe, az indítót fehér zászló felemeléssel értesíti. Amikor a hajók nincsenek a rajtgépben, vörös zászlót emel fel. Ha nincs rajtgép, az előindítónak egy pontonon kell elhelyezkedni a vízen, vagy a parton a pálya mellett és a feladata, hogy ellenőrizze a versenyzők felszerelését, ruházatát a háton lévő testszámát, és a rajtszámot. Amikor minden hajó vonatba állt, fehér zászlóval jelez az indító bírónak. Angol nyelven beszéljen. 10.4.7
Az előindítónak (aligner) ellenőrizni kell a versenyzők ruházatát, a rajtszámát, és a testszámát (ha van olyan) Kötelező angolul beszélni! Ha nincs rajtgép, az előindítónak kell beállítani a versenyzőket a pályákra.
10.4.7.1.
A versenyzőket a következőképpen rendezi futamokba:
10.4.7.1.1.
Együttes indítás A versenyzők név szerinti jelentkezésekor az előindító megvizsgálja, hogy a jelentkezéskor bemondottak megfelelnek-e a versenyműsorban foglaltaknak, így különösen a név, keresztnév, rajtszám, egyesület és a futam helyességét, továbbá csapathajóban a hajóban lévők számát.
10.4.7.1.2.
Ellenőrzi, hogy a versenyzők egyforma mezt viselnek-e. A műsorban feljegyzi a megjelenteket, a meg nem jelenteket, a kizártakat, a kizárás okát, és a lekésetteket. Lekésni a következő futam rajtjáig lehet. Az előindító a fentiekről jelentést tesz a célbíróság vezetőjének.
10.4.7.1.3.
Rajt előtt a készenlétben levő futamot az elő rajtvonalra állítja. (Az elő rajtvonal párhuzamosan elképzelt vonal a rajt mögött, álló vízben rajtvonaltól 20-30 m-re, folyóvízben 100-200 m-re.) Az elő rajtvonalon a futamot létszám szerint átadja az indítónak, közli vele, hogy a futamból kik és mi okból nem jelentek meg.
10.4.7.1.4.
Egyenkénti indítás A versenyzőket a rajtszámuknak megfelelő sorrendben egyenként a rajthelyre küldi. Egyebekben úgy jár el, mint az együttes indítás alkalmával.
10.4.8. A pályabíró Ügyel arra, hogy a versenyzők a versenyszám folyamán a szabályokat betartsák. Ha szabálysértés történt a szabálysértést azonnal jelenti a Verseny Bizottságnak. a) A Verseny Bizottságnak kell, eldönteni, hogy a szóban forgó versenyzőt kizárják-e, vagy sem. Ha a pályabíró szabálysértést akar bejelenteni, a futam után vörös zászlót mutat fel, és a következő futam megkezdése előtt írásban jelentést küld. Ebben az esetben a Verseny Bizottság azonnal - a futam eredményének kihirdetése előtt - dönt. b) Ha a pályabíró nem tapasztalt szabálysértést, fehér zászlót mutat fel.
19
c) A pályabíró 1000m-es futamokat motorcsónakban követi Az 1000 m-es bajnoki futamban a pályabírók két elkülönített, katamarán típusú motoros hajóban követik a futamot. A 200 m-es futamokat a pályabírók nem követik. Két pályabírónak a rajt előtt, ill. két pályabírónak a célvonal mögött kell elhelyezkednie. Az 500 m-es versenyszámoknál vagy az 1000 m-es vagy a 200 m-es rendszer szerint kell teljesíteni a pályabírói feladatokat. A verseny elnöke dönt a pálya tulajdonságait figyelembe véve, melyik rendszert alkalmazza. A pályabíró követi és elbírálja a futamokat, figyelembe véve a verseny elnökének az utasításait is. d) A versenyszám alatt szabad mozgást kell a számára biztosítani. A pályabírón és a motorvezetőn kívül senki sem foglalhat helyet a pályabíró számára fenntartott motorosban. A motorvezető köteles a pályabíró utasításait betartani. e) Hosszútávú, népes mezőnyt több pályabírónak kell kísérnie. Ilyenkor, ha lehetséges, az egyik pályabíró a futam folyamán az élcsoportot kövesse, úgy, hogy ezzel ne zavarja a többi versenyzőt. f) Előre nem látható akadályoztatás esetén a pályabíró le kell, hogy állítsa a versenyt. Ezt úgy végzi, hogy a versenyszámban résztvevő hajók előtt elhalad, és piros zászlót lobogtatva hangjelet használ mindaddig, amíg valamennyi hajóban abba nem hagyják az evezést. Ezután minden hajónak vissza kell mennie a rajthoz. A pályabíró a szabálysértést, vagy eseményt azonnal jelenti a Verseny Bíróságnak 10.4.8.1.
Rövidtávú versenyek alkalmával a rajt után olyan távolságról követi a mezőnyt, hogy a motoros által keltett hullámokkal ne zavarja a reális versenyzést. A pályabíró köteles az indítóbíró és a fordulóbírók jelentéseit a célbíróság számára eljuttatni, ha más üzenési mód nincs.
10.4.8.2.
Amikor az indító rajtvonalra állítja a versenyzőket, a pályabíró nem zavarhatja őket. Ha az indítóbíró a rálátásban akadályoztatva van, a pályabíró köteles segíteni a versenyzők beállítását.
10.4.8.3.
Bójafolyosós pályán: folyosóelhagyás, vagy szabálysértés esetén a versenyszám után írásban jelentést tesz a Versenybíróság elnökének.
10.4.8.4.
Folyosó nélküli pályán: irányítja a mezőnyt, hogy a versenyzők megtartsák az egyenes irányt és ügyel arra, hogy a rajtnál felvett helyes térközök a lehető legkisebb mértékben változzanak. Durva irányeltérés esetén figyelmezteti a versenyzőt, ha ezzel nem ér el eredményt, javasolja kizárásra.
10.4. 9 A fordulóbírók, vagy váltóbírók Ha egy futam egy, vagy többfordulós pályán bonyolódik le, minden egyes fordulónál egy, vagy több fordulóbírónak és egy-egy jegyzőnek kell elhelyezkedni olyan helyen, ahonnan a fordulót legjobban látják. a)
A fordulóbíró ellenőrzi a versenyzők szabályos fordulását. A jegyző jegyzéket állít össze azokról, akik áthaladnak a fordulón.
b)
Közvetlenül a futam után a fordulóbíró jelentést ad a Verseny Bizottságnak arról, hogy kik és milyen sorrendben haladtak el a fordulónál és történt-e szabálysértés.
10.4.9.1.
A fordulóbíró az elnök utasítása szerint, de legalább a futam rajtideje előtt 20 perccel a felszerelés átvétele után elhelyezkedik a fordulóban a jegyzővel együtt. Figyeli a forduló felé tartó versenyzőket. Ellenőrzi, hogy a versenyzők követik-e a forduló ívét. Elbírálja, hogy a versenyzőnek a bója érintéséből származott-e előnye. A megtörtént szabálysértést írásban, rádión, vagy a pályabírón keresztül jelenti az elnöknek.
10.4.9.2.
Látókörén belül - ha nincs jelen a pályabíró - pályabíróként is működik, helyét azonban nem hagyhatja el. Jegyzője feljegyzi a fordulóban elhaladt hajókat, a fordulóbíró észrevételeit.
10.4.9.3.
A fordulóbírói és jegyzői munkát összevontan egy személy is végezheti, ha a várható feladatnagyság és az egyéb feltételek erre lehetőséget adnak.
20
A váltóbíró rajtgép nélküli versenyen a rajtszám hangos közlésével indítja a versenyzőket és figyeli, hogy a váltás balkézről történjék. Rajtgép használata esetén két pályánként egy segítő szükséges, aki a rajtgép kinyitásával indítja a versenyzőt.
10.4.9.4.
10. 4. 10. A célbírók Eldöntik a versenyzők áthaladási sorrendjét a célvonalon. Világbajnokságon a hajók sorrendjét célfotó segítségével kell eldönteni. A versenyzők hajóbeli helyzetét videó kamerával rögzíteni kell abban az időpontban, amikor elérik a célvonalat. A vezető célbíró eldönti a felvétel alapján, hogy a versenyző (k) a célba érkezéskor a hajóban volt (ak)-e, és jelenti a versenybizottságnak. Amennyiben nincs célfotó, a befutási sorrendet a célbírók döntik el. A célbíróságot olyan pozícióban kell elhelyezni, ahonnan minden pályát és azok célvonalát tisztán lehet látni. Ha a bírók véleménye két, vagy több versenyző helyezésére vonatkozóan eltérő és célfotó nem áll rendelkezésre, a vitát egyszerű szótöbbséggel döntik el. Egyenlő szavazatszám esetén a célbíróság vezetőjének szavazata dönt. Ha nincs célfotó, a célbírók feladata az időmérés is, amelyet stopperórával, vagy megfelelő elektronikus rendszerrel kell végezni. A célbíróság vezetőjének felelőssége biztosítani a megfelelően és korrekten működő időmérő rendszert. A célbíróság vezetője osztja szét a munkát a célbírók között. A futam végén a célbírók összehasonlítják az időket, és azonnal tájékoztatják a célbíróság vezetőjét azokról. Minden futamot két órával kell mérni. Ha az órák nem mutatnak azonos időt, a rosszabb időt kell helyesnek tekinteni. A stopperórákat akkor kell indítani, amikor a bírók a rajt elektromos vagy optikai jelét észlelik. b)
Amikor célfotót használnak, a célbíróság által meghatározott eredményt a célfotóval össze kell hasonlítani. A célfotó a döntő. A videó felvétel nem helyettesíti a célfotót, az a célbíróság kisegítő eszköze.
10.4.10.1.
Verseny előtt a célbíróság vezetője átveszi a célbenézőt, ellenőrzi annak helyes beállítását, a célbíróság elhelyezkedését, gondoskodik annak zavartalan működéséről és beosztja a célbírókat. A célbírók száma mindig páratlan. Ellenőrzi - ha van - a célfotó, illetve a videó helyes beállítását.
10.4.10.2.
A célbíróság vezetője verseny közben futamról futamra megállapítja a befutási sorrendet. Amikor a hajó orra a célvonalra ér, hangosan bemondja a befutó rajtszámát. A többi célbíró ellenőrzi a vezető célbíró által bemondott sorrendet és közli az esetleges véleményeltérést.
10.4.10.3.
Ha videokamerát használnak, ez a célbíróság objektív ítéletét segíti. Amennyiben a célba érkezés szoros volt, a videó felvételt meg kell nézni, s ha az egyértelmű döntésre ad lehetőséget, annak alapján kell a sorrendet meghatározni. Ha az sem ad megfelelő támpontot, akkor bajnokságokon, vagy válogató versenyeken a 30. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni, egyéb versenyeken a döntést a célbíróság szavazattöbbséggel dönti el.
10.4.10.4.
A célbírák döntése végleges.
10.4.10.5. A célbíróság jegyzője (csak magyar versenyeken) Vezeti a befutólistát. A befutólista fejrészén szerepeljen a futam száma, időpontja, megnevezése, majd alatta függőleges oszlopban kell leírni a beérkezés sorrendjében a rajtszámokat, a lekésetteket és a meg nem jelent versenyzőket. 10.4.10.6.
A kész befutólistát a vezető célbíró aláírása után átadja a titkárnak, illetve a tájékoztatónak, kizárás esetén először a Versenybíróság elnökének, aki rávezeti a kizárásokat, majd így kerül a titkárhoz, illetve a tájékoztatóhoz.
21
10.4.10.7. Az időmérők (részidőmérők) (csak magyar versenyeken) Felelősek az idők méréséért. Az időmérés órával, vagy megfelelő elektronikus berendezéssel történik. a) Az időmérők vezetője a verseny kezdete előtt és minden hosszabb szünet után ellenőrzi, hogy az időmérő berendezéseket kipróbálták-e, valamint beosztja az időmérők munkáját. b) Az időmérők vezetője az egyes futamok végén összehasonlítja az időmérők által mért időket a hivatalos időkkel és a végleges időeredményt azonnal közli a versenytitkárral. c) Minden futamot legalább két órával kell mérni. Ha az órák nem azonos időket mutatnak, akkor a rosszabb időt kell számításba venni. Az időmérő órákat akkor kell megindítani, ha a rajttól az elektronikus, vagy optikai jelzés megérkezik. Az időmérőket célbíróként is lehet alkalmazni. 10.4.10.7.1.
A vezető időmérő az első versenyszám előtt ellenőrzi az összes órát és a helyszínen meggyőződik a segédeszközök (rádió, telefon, stb.) állapotáról. Az első futam előtt 10-15 perccel jelzésvételi próbát tart. A verseny közben ellenőrzi az időmérők munkáját. Az időmérőlap jobb felső sarkában feljegyzi a rajtidőt is.
10.4.10.7.2.
Hosszútávon az időt futamonként külön órával kell mérni.
10.4.10.7.3.
A tiszta időket az időmérőlapra kell vezetni és a versenyszám lefutása után a vezető időmérő és jegyző aláírásával a titkárhoz juttatják el.
10.4.10.7.4.
Rövidtávon a rajt pillanatában az időmérő az órákat egy időben megindítja és a befutás alapján állítja meg az órákat. Az időket az időmérőlapra vezetik, majd az órákat nullázzák.
10.4.10.7.5.
A 200 méteres versenyszámoknál az időeredményeket, különösen, ha a továbbjutást dönti el - ha rendelkezésre áll - a célfotóról kell leolvasni.
10.4.10.7.6.
Kiemelt versenyeken olyan versenyszámban, ahol a futamokból a jobb időeredményt elérő továbbjutó lehet, egy időmérő az(oka)t külön órával is mérni köteles.
10.4.10.7.7.
Üldözéses versenyen az indítónál és az időmérőnél egy-egy óra van. Mindegyik mellett egy-egy kontroll órát is el kell helyezni. A versenyző rajtidejét le kell vonni a befutási időből. Ezek az időmérési módszerek és eszközök jelentik a szükséges technikai minimumot.
10.4.10.7.8.
Részidőmérők vezetője felelős a részidőmérők munkájáért. A részidőmérő pontokon legalább egy versenybírónak kell működnie kisegítő személyzettel.
10.4.10.7.9. Időméréssel kapcsolatos fogalmak a) b) c) d) e) f) g) h) i)
Zónaidő: a posta időjelző szolgálata által mért és közvetített kronometrikus idő. Versenyidő: a Versenybírósági ülésen az elnök felszólítására az időmérők vezetője adja, amelyet mindenki köteles tudomásul venni és óráját a közölt időhöz igazítani. Rajtidő: a rajt tényleges versenyideje. Befutási idő: a befutás versenyideje. Tiszta idő: a versenyórával mért idő, amely a "rajt" vezényszó és a versenyző célba érkezése között telik el. Alapidő: a rajtidő és az előre megbeszélt kerek két, vagy három, esetleg négy perc elteltével a futamot kísérő időmérő inti be a célbíróságnál ülő időmérőnek. Különbségidő: a beintett alapidő és a versenyzők célba érkezése között eltelt idő, vagy ha a rajt semmilyen módon nem észlelhető, az egyes versenyzők befutása között eltelt időtartam. Részidő: egy adott résztáv tiszta ideje. Az időmérőlap: tartalmazza a futam számát, megnevezését, esetleg a szélsebességmérő állását, a tisztaidőket, vagy a különbségidőt és a vezető időmérő aláírását.
22
10.4.11. A tájékoztatóbíró (bemondó) A versenyigazgató utasítására bejelenti a futamok rajtját, az indítások sorrendjét és a versenyzők helyzetét a verseny folyamán. A futam befejezése után közli az eredményeket. 10.4.11.1.
Hazai versenyeken a hivatalos információkat a célbíróság vezetőjétől, a sorsolóktól és az elnöktől kapja.
10.4.12. A sajtótájékoztató bíró A sajtó, a rádió, a televízió képviselőit tájékoztatja a futamokról és a verseny alakulásáról. Ilyen célból joga van felvilágosítást kérni a különböző tisztségviselőktől, akiknek kötelességük, hogy a hivatalos eredmények másolatát megszerezzék számára. 10.4.12.1.
Hazai versenyeken, ha külön sajtótájékoztató bíró nincs, a titkár látja el ezt a feladatot.
10.4.13
Minden bírónak kötelezettsége, hogy feladatait az ICF szabályai szerint végezze. Minden bíró köteles ellenőrizni, hogy a szükséges felszerelései minden körülmények között biztosítsák feladatainak ellátását. Ha verseny közben valami hiányosság merül fel, azt jelenteni köteles az elnöknek vagy a versenyigazgatónak. Arra fel nem jogosított személynek tilos a bírói területre belépni, kivéve, ha a versenybizottság vagy a zsűri küldi a bírókhoz a csapatok képviselőit, hogy rendezni tudják a felmerült problémákat.
10.4.14
Az Olimpiai Játékokon és a Világbajnokságokon minden tisztviselőnek elismert nemzetközi gyorsasági versenybírónak kell lennie, és rendelkeznie kell érvényes gyorsasági bírói igazolvánnyal.
10.4.15. A sorsoló bírók (nem online nevezés esetén) A sorsoló bírók a verseny előtt az előre kitűzött időpontban a sorsolásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtják a sorsolást és összeállítják a műsort. A verseny előkészítése során a sorsoló bírók létszáma a nevezések várható számától függően három-hat fő. 10.4.15.1.
A versenyek alatt a középdöntők és a döntők sorsolását minimum két főnek kell végezni - amelyhez számítógép is igénybe vehető - az adott versenyen alkalmazott és a szabálykönyv mellékletében feltüntetett sémák szerint.
10.4.16. A minősítő A versenyek előtt ellenőrzi a nevezéseket a Zebrában meghatározott időben és módon. 10.4.16.1.
A versenyműsorban ellenőrzi a benevezett versenyzők: a) korosztályok szerinti besorolásának helyességét; b) túlnevezéseiket; c) keresztnevezéseiket; d) a versenyzési engedélyét,
10.4.16.2.
A technikai értekezleten javaslatot tesz a Versenybíróság elnökének: a) a korosztály szerinti nem megfelelő besorolás miatti törlésekre, vagy átsorolásokra; b) a túlnevezések, és c) a keresztnevezések miatti kizárásokra, törlésekre; d) a versenyzési engedélyek, érvényes orvosi igazolás hiánya miatti törlésekre.
10.4.16.3.
A versenyévad befejezése után megállapítja az egyesületi rangsort és arról tájékoztatja az MKKSZt.
23
10. 4. 17. A kiértékelő bíró A verseny közben vezeti a pontverseny alakulását a versenyzők által elért eredmények alapján, tájékoztatást ad ezek állásáról. A vándordíjas csapatversenyek eredményét kiszámítja. Gondoskodik arról, hogy a végeredményt helyesen rögzítsék a versenyjegyzőkönyvben, azt a Versenybíróság elnökével és titkárával hitelesítteti. Ha nincs kiértékelő bíró, a feladatot a titkár és a minősítő közösen végzi. 11.
11.1.
ICF síkvízi versenybírók A nemzetközi versenybíróvá válás eljárása A vizsga megszervezése: 1.) Bírói vizsga szervezhető az ICF Gyorsasági Szeminárium végén, ha van megfelelő számú jelentkező. A szeminárium és vizsga megtartására a Kontinentális, vagy Nemzeti Szövetségek jelölhetők ki. Erre a jelentkezést ugyanazzal a jelentkezési lappal kell megtenni, mint amely az ICF Verseny Naptárba való bekerüléshez szükséges, és amely az ICF web lapján van közzé téve. A jelentkezési határidő azonos az ICF Verseny Naptárba történő jelentkezési határidővel. A vizsganaptárt a Nemzetközi Verseny Naptárral egy időben kell kiadni. 2.) Csak a Nemzeti Szövetségeknek van joguk vizsgázót jelölni legkevesebb 30 nappal a vizsga időpontja előtt. A jelentkezéseket az ICF Központhoz kell elküldeni az ICF honlapján lévő nyomtatványon. Az ICF Központ összeállítja a vizsgázók listáját és továbbítja az illetékes bizottság elnökének. 3.)Vizsga eljárás A vizsgáztató albizottság két tagból áll, akiket az ICF Technikai Bizottságának elnöke jelöl ki. Ezt a vizsgát a bírói szeminárium után kell megtartani, amely nemzetközi szinten mutatja be az elméleti és gyakorlati ismereteket, A vizsga angol nyelven történik, ha a tisztségviselő részt akar venni az ICF versenyein is. A tudásának az Alapszabályon, a Versenyszabályokon és a gyakorlati ismereteken kell alapulnia. Ha valaki az ICF másik hivatalos nyelvé, vagy a szemináriumon való részvétel nélkül tesz vizsgát, az nem vehet részt tisztségviselőként az ICF versenyein. 4.)Tisztségviselői igazolvány A vizsga befejezése után az illetékes bizottság elnöke elkészíti a vizsgajelentést, és megküldi azt az ICF központnak, ahol azoknak, akiknek a vizsga sikerült elkészítik és érvényesítik az igazolványát, majd elküldik az illető Nemzeti Szövetségének. A vizsgára jelentkezőknek a vizsgát a Kontinentális- vagy ICF Technikai Bizottság vezetője által meghatározott feltételek szerint kell letenni. A Kontinentális szintű vizsgával rendelkező bírók részt vehetnek új vizsgán, szemináriumon való részvétel nélkül. Azok a bírók, akik a vizsgáikat az ICF előírásai szerint tették le, Világbajnokságra való kijelölésük előtt 4 éves kontinentális gyakorlattal kell rendelkezniük. . 5.)Érvényesítés és megújítás A bírói igazolványok megújítása és érvényesítésére vonatkozó feltételeket a Technikai Bizottság elnöke határozza meg. Ha a bírói igazolvány lejárt, elveszett vagy megsemmisült, 20 Euró díjat kell fizetni az újra kiállításért.
11.2 Pénzügyi felelősség A Nemzeti Szövetségnek pénzügyileg felelnek a tisztségviselőkért (vizsga előtt és után egyaránt). Minden jelölt esetében a Nemzeti Szövetség 20 Euró vizsgadíjat köteles fizetni. A jelentkezőnek csatolnia kell a vizsgához a Nemzeti szövetség által befizetett 20 Eurós díj igazolását. A számlát a Nemzeti szövetségnek az év végén küldik meg. .A Nemzeti Szövetségnek biztosítani kell a vizsgáztatás költségeit, beleértve a vizsgáztatók szállásés utazási költségeit. A Nemzeti Szövetségek fedezhetik a vizsgázók hasonló költségeit és kiadásait. 11.3 Javaslattétel és kijelölés az ICF rendezésű események tisztségviselőinek (bíróinak) Csak a Nemzeti szövetségek javasolhatnak Tisztségviselőt (bírót) az ICF eseményeire. 24
A javaslattétel határideje a verseny évének január 1-e A javaslatokat az illetékes Technikai Bizottság Elnökének kell megküldeni, és egyidejűleg, másolatban az ICF központjába is. Az Technikai Bizottság Elnöke a kiválasztott bírók listáját megküldi az ICF Igazgató Tanácsának jóváhagyásra.
11.4. Hazai versenybírók Hazai versenyeken csak a Magyar Kajak Kenu Szövetség Versenybíró Bizottsága által szervezett alapfokú versenybírói tanfolyamon részvett és azt sikeres vizsgával záró, valamint érvényes MKKVT tagsággal rendelkező versenybírók működhetnek közre. Működő edző csak akkor működhetnek közre területi versenyeken, ha bírói létszám nem biztosított. 11.4.1.
Az alapfokú tanfolyamon bárki részt vehet, aki betöltötte a 18. de még nem érte el az 55. életévét.
11.4. 2.
A vizsgabizottság - amelynek legalább egy tagja az MKKSZ Versenybíró Bizottságának elnöksége képviseletében vesz részt a vizsgáztatáson - igazol, és a területi Szövetség tart a továbbiakban nyilván.
11.4.3.
Az alapfokú tanfolyamot sikeres vizsgával záró olyan volt versenyző, aki világversenyen I-III. helyezést ért el, vagy aki főiskolai, illetve egyetemi sportedzői képesítéssel rendelkezik, II. osztályú versenybírói minősítést kaphat. Ezt az MKKSZ Versenybírói Bizottságától kell kérni.
11.4.4.
A III. osztályú minősítés a vizsga évében érvényes.
11.4.5.
A III. osztályú versenybíró II. osztályúvá minősítéséhez egy éves III. osztályú versenybíróként való közreműködés szükséges hazai versenyeken (évente legalább három versenyen kell részt venni) és a versenybíró továbbképző tanfolyamon minimálisan 75 %-os eredményt kell elérni.
11.4.6.
I. osztályú versenybíró az lehet, aki két éven át évente legalább négy alkalommal részt vett II. osztályú versenybíróként hazai versenyeken, és a versenybíró továbbképző tanfolyamon minimálisan 80 %-os eredményt ért el. Az I. osztályú minősítést az MKKSZ Versenybíró Bizottsága a területi bizottság felterjesztése alapján adja.
11.4.7.
Országos minősítésű versenybíró lehet az, aki négy éven át, évente legalább öt alkalommal I. osztályú versenybíróként részt vett hazai versenyeken, szakmai felkészültsége magas színvonalú, erkölcsi magatartása példamutató, valamint a versenybírói továbbképző tanfolyamon minimálisan 90 %-os eredményt ért el.
11.4.8.
Az országos minősítést az MKKSZ Versenybíró Bizottsága adományozza a területi felterjesztés alapján.
11.4.9.
Nemzetközi minősítés megszerzésére az MKKSZ Versenybíró Bizottságának előterjesztése alapján az MKKSZ Elnöksége azt a legalább öt éve országos minősítésű versenybíróként működő személyt javasolja, akit erre alkalmasnak tart, és aki az ICF valamelyik hivatalos nyelvét olyan szinten beszéli, hogy ez a sikeres vizsga letételét biztosítja.
11.4.10.
A versenybírók versenyeken való foglakoztatásának nyilvántartását az MKKSZ Versenybíró Bizottsága, illetve területi képviselői kötelesek vezetni és nyilvántartani.
11.4.11.
A versenyévad befejezését követően az MKKSZ Versenybíró Bizottságához jelenteni kell írásban az éves foglalkoztatást, valamint felterjeszteni az I. osztályú és az országos minősítésre javasolt azon versenybírók névsorát, akik lakóhelyük szerint az adott területi testület hatáskörébe tartoznak.
11.4.12.
Az MKKSZ Versenybíró Bizottsága külön is nyilvántartja az I. osztályú, az országos és a nemzetközi minősítésű versenybírókat.
12. Meghívások 12.1.
A nemzetközi versenyre szóló meghívásnak a következő felvilágosításokat kell tartalmaznia: a) A verseny helye és ideje. 25
b) A pálya helyzete és tervrajza. c) A versenyszámok osztályai és távjai. d) A versenyszámok sorrendje és rajtideje. e) A versenyt álló-, vagy folyóvízen rendezik, ár ellen, vagy árral azonos irányban is a minimális vízmélységet f) A cím, amelyre a nevezéseket meg kell küldeni g) A nevezések beküldésének határideje. Ez az időpont nem lehet korábbi, mint a verseny első napját megelőző 14. nap. h) A részvétel feltételeit is tartalmazza 12.2.
Amennyire lehetséges, a versenyszámok sorrendjének összhangban kell lennie a felnőttek és ifjúságiak világ- és kontinentális bajnokságaira meghatározott sorrenddel.
12.3.
A meghívást a verseny előtt két hónappal kell kiküldeni.
12.4.
Versenykiírás hazai versenyeken
12.4.1.
Tájékoztatja az érdekelt sportszervezeteket, vagy sportegyesületeket, valamint a versenyzőket a versennyel kapcsolatos lényeges körülményekről, feltételekről, tudnivalókról.
12.4.2.
A versenyrendező szerv, vagy egyesület köteles a versenykiírást az MKKSZ-nek jóváhagyásra bemutatni.
12.4.3.
A versenykiírást az MKKSZ-hez az általa kért időpontra kell beküldeni, hogy azokat időrendi sorrendben az éves versenynaptárban szerepeltetni lehessen. Amennyiben a versenynaptárban nem szereplő verseny megrendezését tervezi egy szakosztály, úgy az MKKSZ engedélyével a verseny megrendezése előtt legalább egy hónappal a kiírást el kell juttatni a szakosztályokhoz.
13. Nevezések 13.1.
Nemzetközi versenyre csak a nemzeti Szövetségeken keresztül lehet nevezéseket beküldeni a meghívóban megjelölt szabályok szerint.
13.2.
Minden nevezésnek mindenkor tartalmaznia kell a következőket: a) b) c)
d)
e)
g) f)
A Szövetség, vagy egyesület neve, amelyhez a versenyzők tartoznak. A hajóosztályokat és távokat, amelyben a csapatot indítják. Minden versenyző vezeték- és utóneve, valamint születési év, hónap, nap és állampolgársága. Az Ifjúsági és U23 Bajnokság nevezési lapján a versenyző vezeték- és utónevén, állampolgárságán, nemén kívül születési helyét, időpontját, klubjának nevét is meg kell adni. Az első versenyszám előtt a versenyző csapatvezetője útlevéllel, vagy hasonló okmánnyal (fényképes dokumentummal) kell, hogy igazolja a versenyző életkorát. A tartalékokról is - amennyiben vannak - hasonló adatokat kell megadni. A benevezett versenyzőkön kívül a Szövetségek minden egyes versenyszámban korlátlan számban tartalékokat nevezhetnek minden férfi, női kajak és kenu versenyszámban. Nevezni írásban kell (levélben, E-mail, távirat, stb.) Ahol nem írásbeli nevezést adtak le, ott a nevezési zárlat utolsó napjának 24. órájáig írásban is meg kell erősíteni. Ellentétes információ esetén az írásban leadott nevezést kell érvényesnek tekinteni. Az elkésett nevezések nem vehetők figyelembe. A nevezések beküldésekor a Szövetségnek közölni kell, hogy milyen színű öltözéket viselnek versenyzőik. Ezeket a színeket a verseny folyamán nem szabad megváltoztatni.
13.3. Nevezések hazai versenyekre 13.3.1.
Nevezni csak az adott verseny versenykiírásban meghatározott formájú űrlapon lehet.
13.3.2.
Az érvényes nevezési lapnak tartalmaznia kell a nevező sportegyesület nevét, vagy rövidített megnevezését, a verseny idejét és helyét, a benevezett versenyző (k) teljes nevét, (számítógépes feldolgozás esetén a versenyző azonosító számát) versenyszámát, versenytávját, a hajóosztályt, az évfolyamot, a nevezés keltét, a nevező sportegyesület megbízottjának olvasható(!) aláírását.
26
13.3.3.
A hagyományos nevezést zárt borítékban kell elküldeni, és a versenynaptárban megadott időpontig kell a nevezési helyre beérkezni. Számítógépes, vagy e-mail-es nevezés esetén is a beérkezés időpontját kell betartani. (a feladás időpontja nem meghatározó!)
13.3.4
Az MKKSZ által megrendezett versenyeken, vagy ahol a szövetség informatikai rendszer működik, csak on-line rendszerbe lehet nevezni. Az egyéb módon leadott, nevezések érvénytelenek és nem kerülnek bele a versenyműsorba.
1. Versenyre csak az nevezhető, aki a nevezés leadásakor rendelkezik az adott évre érvényes versenyengedéllyel. Ellenkező esetben a nevezését a rendszer nem fogadja el. 2. A versenyre az on-line nevezési rendszeren, névvel és versenyzési engedélyszámmal lehet nevezést leadni. 3. Nevezési határidő Online módon a verseny hetébe hétfőn 16.00 óráig Későbbi módosításra lehetőség nincs, nevezéskor a rendszer csak a megfelelő nevezéseket fogadja el. 4. A leadott nevezések alapján kedd 22.00 óráig elkészül a versenyműsor, amelyen már csak a versenyen, a technikai értekezleten, az oda vonatkozó szabályok alapján lehet változtatni. 13.3.5.
Minden versenyző csak a korosztályára engedélyezett mennyiségű versenyszámba nevezhető.
13.4. Keresztnevezések 13.4.1.
Párosban és csapategységekben 50 %-os cserét lehet végezni, de a keresztnevezés tilos, minden keresztnevezett egységet ki kell zárni, kivéve a válogató versenyeket, ahol a Szövetségi kapitány kérésére bármely válogatott egység összeállítása lehetséges.
13.4.2.
Keresztnevezésnek minősül, ha az egy versenyszámhoz tartozó futamokban két, vagy több egységet a nevezés után úgy kombinálnak össze, hogy kedvezőbb pályára, vagy előfutamokba kerüljenek.
13.4.3.
Keresztnevezés az is, ha ugyanabból a versenyszámból az egyik egységet azért mondják le, hogy a másikat kiegészítsék a lemondott egység bármelyik versenyzőjével. Más versenyszámba benevezett versenyzővel az egységet ki lehet egészíteni.
13.5. Versenyzési engedély 13.5.1.
Nevezni csak azokat a versenyzőket lehet, akiknek a nevezés napján érvényes versenyzési engedélyük van.
13.5.2.
A sportolók érvényes versenyzési engedélyét az MKKSZ honlapján, a versenyzői adattár, versenyzési engedéllyel rendelkezők listáján kell ellenőrizni.
13.5.3.
Amennyiben a versenyzési engedély nem érvényes, a versenyző nem vehet részt a versenyen.
13.5.4.
Az egyesület megbízott képviselője felelőssége tudatában felel a versenyzők versenyzési engedélyének érvényességéért.
13.6. Felnevezés 13.6.1.
A magasabb korosztályba történő felnevezés változatai:
13.6.1.1.
A gyermek korosztályú versenyző nem nevezhető fel magasabb korosztályba (kivétel a kölyökváltó versenyszámok, ahová csak a II. korcsoport nevezhető fel).
13.6.1.2.
A kölyök korosztályú versenyző csak a serdülő korosztályba nevezhető fel, de csak a korosztályának megfelelő számú és távú versenyszámban nevezhető fel,
13.6.1.3.
Serdülő versenyző csak az ifjúsági korosztályba nevezhető fel, de csak a korosztályának megfelelő számú versenyszámban. 200m-re - a 3x200m-es váltóverseny kivételével - nem nevezhető fel. Serdülő női kenus ifjúsági női 200m-es versenyszámba felnevezhető
. 27
13.6.1.4.
Ifjúsági versenyző bármely korosztályba felnevezhető, de csak a korosztályának megfelelő számú versenyszámban.
13.6.1.5.
a junior korosztályból korlátlan indulási lehetőséggel a magasabb korosztályba.
13.7. Versenyegyesülés 13.7.1.
A versenyegyesülés a különböző szakosztályok sportolóinak kialakított páros és csapathajós egységek összeültetését biztosítja.
13.7.2.
Gyermek, kölyök és serdülő korosztályok versenyein, a négyes hajóegységekben két egyesület közötti versenyegyesülés lehetséges
13.7.3.
Felnőtt és mesterek bajnokságain, versenyein.
13.7.4.
Válogatóversenyeken, valamint a bajnokságokon a kapitányok által meghatározott válogató versenyszámokban,
13.7.5.
Váltó versenyszámokban versenyegyesülés egyik korosztályban sem lehetséges.
13.7.6.
Női kenu páros versenyszámokban minden versenyen lehetséges a versenyegyesülés
14. Előfutamok és döntők 14.1.
Egy versenyszám megrendezéséhez legalább három kajak, vagy kenu előzetes benevezése szükséges. Ha az 1000 méternél rövidebb, vagy az 1000 méteres távon a nevezések száma olyan nagy, hogy előfutamok szükségesek, a kajakok, vagy kenuk száma sem az előfutamokban, sem a döntőkben nem haladhatja meg a kilencet.
14.2.
A versenyzőket sorsolással kell az előfutamokba beosztani.
14.3.
A döntőben nyolc, vagy kilenc kajak, vagy kenu kell, hogy részt vegyen. Ha ennél nagyobb számú versenyzőt neveztek be a versenybe, akkor a következő módon kell eljárni: 3 -9 versenyző nevezésnél Közvetlen döntő 10-18 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „A” táblázat szerint 19-27 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „B/1,és „B/2” táblázat szerint 28-36 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „C/1”és „C/2” táblázat szerint 37-45 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „D/1”és „D/2” táblázat szerint 46-54 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „E/1” és „E/2”táblázat szerint 55-63 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „F/1” és „F/2”táblázat szerint 64-72 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás az „G/1” és „G/2”táblázat szerint 73-81 versenyző (csapat) nevezésnél a sorsolás a „H/1” és „H/2”táblázat szerint
14.3.1.
„B” döntőt csak akkor tartanak, ha több mint 18 hajó indul a versenyen. „C” döntőt csak akkor tartanak, ha több mint 36 hajó indul a versenyen.
14.4.
A sorsolásnál a verseny előfutamaiban részt vevő versenyzők létszáma közötti különbség nem lehet egynél nagyobb. Ha az előfutamban részt vevő versenyzők létszáma különböző, akkor a korábbi előfutamokban kell a nagyobb létszámot indítani.
14.5.
Egyetlen olyan egység sem vehet részt a döntőben, amely a megelőző előfutamokban nem vett részt.
14.6.
Az egyes csapatok összetételét - ha azok tovább jutottak a középdöntőbe, vagy a döntőbe - nem lehet megváltoztatni. Az előfutamokat és a döntőt ugyanazon a pályán és ugyanazon a vízszakaszon kell megrendezni.
14.7.
Az 1000 m-nél hosszabb távú versenyeken előfutamokat nem kell tartani, és az összes részt vevő hajónak egyszerre kell indulnia. 28
14.9.
Ha ezt a víz szélessége nem teszi lehetővé, akkor megengedhető a szabályos időközökben történő egyenkénti indítás. Hazai versenyeken a futamok száma a verseny jellegéből, céljából adódóan változik. Törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb elő- és középfutam kerüljön megrendezésre oly módon, hogy lehetőleg 9 fős döntő futamok alakuljanak ki.
14.10.
Bajnokságokon 9 fős döntőt eredményező elő- és középdöntőszámot kell választani, vagy 10 fős döntőt kell tartani, ha erre a pálya alkalmas.
14.11.
Ezektől a sémáktól indokolt esetben el lehet térni. Így pl. a nemzetközi előírásoktól eltérő, a hazai sajátosságok és pályaadottságok szerint kialakított a és B döntős lebonyolítás, 0-ás pályán rajthoz állítás, 5 fős középfutamok és döntők, stb.
14.8.
14.12.1. A sorsolás A sorsolás nyilvános, amelynek időpontját legalább a verseny előtt két héttel úgy kell kitűzni, hogy azon részt vehessenek a benevezett sportegyesületek képviselői. A nevező sportegyesületek képviselőik távolléte miatt a sorsolást nem kifogásolhatják. 14.12.2.
A sorsoláson egy személy több sportegyesületet is képviselhet, de írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie.
14.12.3.
Egy versenyszám kisorsolásához legalább két egység benevezése szükséges. Ez a szabály érvényes az előre kiírt magyar bajnoki futamok versenyszámaira is! (Mestereknél nincsen létszám megkötés)
14.12.4. A sorsolás menete (hagyományos módon) 14.12.4.1.
A sorsoló bírók a nevezéseket tartalmazó borítékokat átveszik a verseny rendezőjétől.
14.12.4.2.
Ellenőrzik, hogy arra a versenyre szólnak-e, amelynek sorsolását végzik.
14.12.4.3.
Összeállítják a nevező egyesületek névsorát, megszámlálják a nevezéseket és rögzítik a versenyműsorban.
14.12.4.4.
Ellenőrzik a nevezései lapok szabályszerűségét, majd versenyszámonként tasakokba osztják.
14.12.4.5.
A tasakok feliratának tartalmaznia kell a futam megnevezését, a nevezések számát, az elő- és a középfutamok, valamint A-B döntő számát, valamint a műsor összeállítása után megállapított futamsorszámot és a rajt tervezett időpontját. Például: _______________________________________________________
87.
15,45
sorsoló bíró aláírása
C-1 ifjúsági I.o. 500 m Döntő ef: 3 kf: 0
24 db
_______________________________________________________
14.12.4.6.
A tasakok tartalmának ismételt ellenőrzése után a versenyzőket előfutamokba sorsolják.
14.12.4.7.
Egy-egy sportegyesület versenyzőit az előfutamokba arányosan kell elosztani. Az MKKSZ kívánságára az előfutamba sorsolás helyett erőlista is alkalmazható, amelynek sémáját a Szövetségi kapitányok közlik. Az erőlista esetén egy egyesületből azonos futamba több versenyző is kerülhet.
29
14.12.4.8.
Futamon belül a versenyzőket a pályákra minden esetben sorsolni kell. Ha egy-egy futamban a nevezettek száma kevesebb, mint a pályák száma, akkor azokat a rajtszámokat kell kisorsolni, amelyekkel a reális verseny a pálya adottságai alapján a legjobban biztosítható.
14.12.4.9.
Számítógépes sorsolás esetén a beérkezett nevezések egyesületenkénti felvitele után a sorsolást a számítógép programja végzi el. A sorsolás ebben az esetben is nyilvános! Pontos menete az érvényes ZEBRA szerint A számítógépes sorsoláson a verseny elnökének jelen kell lennie.
14.12.5. A versenyműsor összeállítása Ha nem dolgoztak ki mintaműsort, ezt a következő főbb szempontok alapján kell elkészíteni:
14.12.5.1. a)
Egy korosztályon belül először az egyes-, majd a kettes-, végül a csapathajók indulnak.
b)
Két futam rajtja között általában minden versenyzőnél legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani.
c)
Csapathajóknál lehetőséget kell biztosítani a hajócserére.
d)
A kezdési és befejezési időpontoknál, valamint a déli szünetnél figyelembe kell venni az évszakot és a helyi körülményeket, valamint biztosítani kell a rendezők, és közreműködők étkezési idejét.
14.12.5.2.
A nevezési lapokat és minden egyéb írásos bejelentést, valamint a versenyzési engedéllyel rendelkezők listáját a versenyfelelős rendezője viszi magával a versenyre.
14.12.5.3.
A program elején a sorsolók kötelesek feltüntetni a különböző versenyszámok időrendi sorrendjét és a továbbjutás rendszerét.
14.12.5.4.
A hagyományos sorsolás alapján elkészített versenyműsort, valamint a bajnokságok versenyműsorát – a résztvevő egyesületek legkésőbb a verseny kezdete előtt három nappal kell, hogy megkapják.
15. A nevezések elfogadása és a program 15.1.
A nevezési kérelmekre beérkezésük után 48 órán belül válaszolni kell.
15.2.
A Szervező Bizottságnak el kell fogadnia a nevezéseket és meg kell azt erősíteni a részvételi feltételekkel. Ezért, a Szervező Bizottság elutasíthatja, vagy törölheti azon résztvevők nevezését, akik nem fogadják el a feltételeket
15.3
A végleges programnak a versenypályán lekésőbb a verseny első versenyszáma előtt 24 órával rendelkezésre kell állnia. Ebben meg kell adni a versenyzők nevét, állampolgárságát, valamint a sorsolás eredményeit.
15.4
Csapatvezető A Csapatvezető képviseli a saját csapatát és tartja a kapcsolatot a Főbíróval, és a szervezőkkel a verseny kezdetétől a végéig , de nem zavarhatja a munkájukat. A Csapatvezető a csapatvezetői értekezlet előtt 30 perccel nyújthat be változtatást írásban. Ha szükséges a csapatvezető adja be az óvást és a fellebbezést.
30
15.4.1
Csapatvezetői Értekezlet Legalább 12 órával az első versenyszám előtt Csapatvezetői Értekezletet kell tartani! Ezen az értekezleten kell tájékoztatni a Csapatvezetőket. A szervezőknek ismertetni kell a versenypályát és minden más a pályával kapcsolatos felszereléseket a verseny időtartamára. A Főbíró ismerteti a versenyprogramot és kéri az összes változtatásokat a nevezésekben.
16. Módosítások a nevezésekben és a lemondások 16.1.
A benevezett versenyzőket az adott versenytípusba benevezett másik versenyzővel lehet helyettesíteni a saját országából (férfi kajak, női kajak, férfi kenu). A változásokról szóló közléseket írásban kell megadni a verseny elnöknek, legkésőbb a versenynap délelőtti, illetve délutáni első futamának megkezdése előtt 1 órával.
16.2.
A nevezés visszavonását véglegesnek kell tekinteni és ugyanaz a csapat újból nem nevezhető be.
16.3.
Az a csapat (versenyző), amelyik nem vesz részt a számára kijelölt előfutamban, nem vehet részt a döntőben sem.
16.4.
A kevés nevezés miatt elmaradt versenyszám versenyzőit a technikai értekezleten át lehet nevezni másik versenyszámba.
16.5.
Azt a versenyzőt, akit a technikai értekezleten nem mondtak le és nem állt rajthoz, a további versenyből ki kell zárni. A gyermek versenyszámok kivételével, versenyenként 1000,-Ft pótdíjat köteles fizetni. Az a versenyző nem állt rajthoz, aki a futamát követő rajt időpontjáig az előindítónál nem jelentkezik.
16.6.
A verseny elnöke köteles a felnőtt válogatott szövetségi kapitányának, és az utánpótlás válogatott kapitánynak, írásban a technikai értekezletet megelőzően benyújtott kérésére, a válogatott versenyzőket a válogató versenyszámokba pótlólag elhelyezni.
16.7.
A túlnevezett versenyzőket a túlnevezett számokból törölni kell, még akkor is, ha a megelőző számokból már lemondták, amennyiben csapathajót érint a lemondás, versenyzőcsere lehetséges.
16.8.
Azt a versenyzőt, akit orvosi igazolással, vagy pótdíjjal lemondanak egy versenyszámból, azt az egész további versenyből törölni kell.
17. A versenyszámok sorrendjének megváltoztatása 17.1.
A meghívásban közölt versenyprogram és az egyes futamok közötti idő - ahogyan ezek a programban szerepelnek - kötelező a rendezőkre. Ezeket nem lehet módosítani, csak akkor, ha ahhoz az érdekelt csapatvezetők, vagy azok nemzeti képviselői egyöntetűen hozzájárulnak.
17.2. A megváltoztatás módja 17.2.1.
A verseny sorrendjének megváltoztatása az egyesületek számára is indokolt lehet, például hajócserék lehetőségének biztosítása céljából. Ilyen esetben a kérelmező, vagy kérelmezők együttes kéréssel, írásban fordulhatnak a Versenybíróság elnökéhez, aki a versenyszabályok szerint a kérést teljesítheti. A versenyszámok rajtidejét nem lehet előre hozni.
18. Pályák (versenypályák) Versenypályák (1000m-500m-200m) 18.1
A standard (szabványos) versenypálya ICF Nemzetközi Kontinentális Bajnokságok, Világbajnokságok, Olimpiai Kvalifikációs versenyekre, az Olimpiai Játékokra tiszta versenyt és mind a kilenc csapat számára egyforma versenykörülményeket biztosít, elkülönített, párhuzamos vonalvezetéssel a teljes távolságon át. 31
Az Olimpiákra, az Olimpiai Kvalifikációs versenyekre, a Világbajnokságokra és a Világkupákra standard (szabványos) versenypálya technikai feltételét és eszközeit a „Az ICF kézikönyv kajak-kenu bajnokságra” határozza meg. 18.2
A bajnoki pálya besorolási (elfogadási) rendjének megfelelően a besorolási kérelmet a pálya összes részlet adatával együtt a Kajak Kenu Gyorsasági Bizottság elnökéhez írásban kell benyújtani és a pálya ellenőrzésének szakértői költségeit is csatolni kell. Az ICF Igazgató Tanácsa külön előírásokat határozhat meg a Világbajnokságok, Olimpiai Játékok, Olimpiai Kvalifikációs versenyek, Regionális Játékok, és Világkupák esetén. Az ICF Igazgató Tanácsa (vagy a Kajak Kenu Gyorsasági Bizottság) kivételeket engedélyezhet, ezen szabályok alól a multisport játékok, vagy egyéb bajnokságok esetén.
Pályajelzések 18.3
A versenypályát legkésőbb 5 órával a verseny előtt ki kell tűzni és meg kell jelölni tisztán látható zászlós bójákkal. Az egész pályát és a közbenső távolságokat egy független, minősített ellenőrrel ellenőriztetni kell, és egy megfelelően minősített tervvel kell a Rendező Bizottságnak rendelkeznie. A terveknek a Versenybíróság elnökének minden időpontban, ellenőrzés céljából, rendelkezésre kell állni.
18.4.
Mind a rajtvonalat, mind a célvonalat piros zászlóval kell megjelölni azokon a pontokon, ahol azok a pálya szélét jelzik. A rajt és a célvonalnak megfelelő szögben kell metszenie a pályát.
18.5
A versenypálya 9 bójasorból áll. Minden pályasáv legalább 9 méter szélesnek, egyenesnek és akadálymentesnek kell lennie. A versenypálya legfeljebb 9 pályából állhat. A víznek az egész versenypálya alatt legalább 2 méter mélynek kell lennie. A pályasávokat bójákkal, vagy más úszó anyagokkal kell megjelölni. A bóják közötti távolság nem lehet több 25 méternél. Az utolsó bójákat egytől kilencig kell megszámozni. A számozás balról jobbra történik, és azoknak a céltoronyból jól láthatónak kell lenniük. A számozott bójáknak a beérkező versenyzőknek jobb kezéhez kell esniük, és amikor a versenyző elhalad mellette, jól kell, hogy lássa a számot. A bójákat a célvonaltól számított 1 métertől 2 méterig tartó távolságban kell rögzíteni.
18.6
Ha a televízió közvetíti az eseményt, a pályák számozása ellenkező irányból is növekedhet, hogy a versenyzők listája és az ő pályaszámuk a képernyőn azonos legyen.
18.7
Azok a pályák, amelyek nem szabványosak, egyéb paraméterekkel is rendelkezhetnek így például a pályák szélessége, a víz mélysége, hajók száma esetén. A versenypálya lehet folyóvízen is, és nem szükséges egyenesnek lennie.
18.8
Az előfutamokat és a döntőket azonos vízen kell megtartani.
1000m-nél hosszabb versenypályák 18.9
Az 1000m-nél hosszabb versenyeknél forduló beépítése megengedett. A fordulók sugarának legalább 31,5 m-nek kell lennie. (forduló legalább 7 pályaszélességűnek kell lennie)
18.10
A fordulót legalább 6 db zászlós bójával kell megjelölni. zászlóknak átlósan megosztott piros és sárga színűnek kell lenniük. Egyéb előírások: a.) Mind a rajtnak, mind a verseny végének a céltoronynál kell lennie b.) A piros zászlót a cél vonalon úgy kell elhelyezni, hogy a legszélesebb módon mutassa a célvonalat. c.) Minden startpontont a hosszú távú versenypályáról el kell távolítani. d.) A rajthelyek számozása mindig a céltoronnyal ellentétes oldalon kezdődik, vagy a TV közvetítésnél a TV kamerák elhelyezésével ellentétes oldalon
18.11.
A szükséges területek biztosítása és kijelölése a versenyrendező egyesület, vagy szerv feladata.
32
18.12.
A pályát minden esetben a rendező egyesület, vagy szerv rendezi, vagy rendezteti be és idejében gondoskodik a műszaki berendezések helyszínre szállításáról.
18.13.
A pálya kitűzését és berendezését a rendező által kijelölt és megbízott személy végzi, aki felelős a szabályos felmérésért, valamint a műszaki berendezések elhelyezéséért. Hazai versenyeken a nemzetközi szabályoktól eltérő módon is kijelölhetők a versenypályák, ha azok megfelelő körülményeket biztosítanak a verseny lebonyolítására.
18.14.
A pálya kitűzésének és berendezésének elmulasztása miatt, továbbá ha a technikai eszközök és a személyzet a verseny minden kezdési időpontja (reggelente, délutánonként) előtti szükséges időpontban nem áll rendelkezésre, a versenyrendező egyesület, vagy szerv felelősével szemben az illető szövetség fegyelmi eljárást indíthat.
18.15. A kajak-kenu versenypálya részei 7. a versenybírók öltözője 8. a versenyzők öltözője 9. a versenyhajók tárolási helye 10. a vízre szálló tutaj 11. a mentőmotorosok helye 12. a díjkiosztás helye
1. pálya 2. felvonulási vízsáv 3. bemelegítő hely 4. az előindító bíró, és az indító bíró helye 5. a célbíróság helye 6. a versenybírósági ülések helye
18.15.1. A pálya (amelyen a verseny zajlik) valamely tó, folyó, stb. lezárt, műszakilag kitűzött, bójákkal, táblákkal kijelölt területe. Magában foglalja a rajttól a célig tartó vízszakaszt, amelynek kimérését és kijelölését (zászlókkal felszerelt jól látható bójákkal) a versenyek előtt legalább két órával el kell végezni. A rajtnál minden hajó számára legalább 5 méter "tiszta vízszélességet" kell biztosítani. 18.15.2. Felvonulási vízsáv Biztosítani kell, és bójákkal ki kell jelölni egy, legalább tíz méter széles vízsávot a pálya és a partvonal között. (amennyiben a pálya adottsága erre alkalmas), hogy a versenyzők zavartalanul vonulhassanak a tárolóhelyről az előrajtig, vagy a bemelegítő helyre, illetve a célba érkezéstől a tárolóhelyig 18.15.3. Bemelegítő hely 18.15.3.1.
A rendező szerv, vagy egyesület köteles kijelölni egy megfelelő nagyságú vízterületet, ahol a versenyzők a rajt előtt szükséges bemelegítő gyakorlatukat elvégezhetik, anélkül, hogy azzal akár a versenyre felvonuló, akár a versenyben lévő versenyzőket, akár a Versenybíróság munkáját zavarnák.
18.15.3.2.
Az előindító bírónál, a rajt-, illetve a célvonalnál, vagy a versenypályán sem felvonulni, sem bemelegíteni, csónakázni, vagy fürödni nem szabad.
18.15.3.3.
Azokat a versenyzőket, akik ezeket a rendelkezéseket nem tartják be, a Versenybíróság zsűrije a versenyből kizárhatja.
18.15.4. Az előindító és az indító helye Biztosítani kell egy megfelelő nagyságú vízterületet a rajthely mögött, ahol az előindító a futamok résztvevőit rajthoz rendezheti, valamint azt a helyet, ahonnan az indító zavartalanul, jól látható helyről tudja feladatát végezni. 18.15.5. A célbíróság helye Biztosítani kell a parton (a cél vonalában, közel a pályához), vagy a vízen elhelyezett mozgásmentes tutajon olyan fedett területet, ahol a célbíróság munkájának zavartalanul eleget tehet. A célbíróság
33
működési területén, valamint a terület és a víz között illetéktelenek nem tartózkodhatnak. A versenybírók munkáját hangoskodással, a versenyzők buzdításával nem szabad zavarni. A célbíróság területét megfelelő távolságban kordonnal le kell zárni az illetéktelen személyektől. 18.15.6. A Versenybírósági ülés helye A verseny rendezőjének a Versenybíróság részére a pálya közelében egy fedett helyiséget kell biztosítani, hogy az üléseket - a zárt üléseket is - zavartalanul megtarthassa. A helyiségben megfelelő számú asztal, szék, vagy pad álljon a bírók rendelkezésére. 18.15.7 A Versenybíróság öltözője A működő versenybírók részére öltözőhelyiséget kell biztosítani, ahol átöltözhetnek és ahol a verseny tartama alatt utcai ruháikat biztonságban tarthatják. 18.15.8. A versenyzők öltözője Amennyiben lehetséges, öltözködési és fürdési lehetőséget kell biztosítani a versenyen résztvevő versenyzők számára. 18.15.9. A versenyhajók tárolási helye A versenyen résztvevő versenyhajók számára az egyes versenyszámok közötti időben hajótároláshoz szükséges helyet kell biztosítani, a megfelelő talajú, lehetőleg árnyékos helyen és sportegyesületenként csoportosítva. 18.15.10. A vízre szálló ponton (kikötői stég) Gondoskodni kell a part mentén vízre szálló stégről - ha szükséges - ezekre bejárási alkalmatosságról is a várható igénybevétel mértéke szerint. Ezen a stégen (pontonokon) használaton kívül álló hajók nem tárolhatók. A Versenybíróság elnökének jogában áll a rendelkezést be nem tartó egyesületet, vagy versenyzőt a verseny további részvételéből kizárni és ellene fegyelmi eljárást indítani. 18.15.11. A pályabíró és mentőmotorosok helye A vízre szálló stégen, vagy a part mellett kell helyet biztosítani a pályabíró- és a mentőmotorosoknak úgy, hogy a bírók és a mentő személyzet zavartalanul végezhesse munkáját. 18.15.12. A díjkiosztás helye Olyan helyet kell választani, ahol a tájékoztató (hangosbemondó) rálátással van a díjkiosztás menetére.
19. Hajó (rajt)- és testszámok 19.1.
Valamennyi kajakon és kenun függőleges, nem átlátszó anyagból készült táblát kell elhelyezni, amelyen, fehér alapon fekete számmal jelzik a pálya számát. A táblán a szám 15 cm magas és 25 mm vastag legyen!
19.2.
A táblákat a fartetőzet középvonalában kell elhelyezni (kenunál a keresztlécen is elhelyezhető).
19.2.1.
A tábláknak 18 x 20 cm méretűnek kell lenniük.
19.2.2.
A testszámokat, amelyekről a rendező szövetség gondoskodik, a versenyző hátán, és ha szükséges a versenyző mellén kell elhelyezni, ahogy a szervező szövetség ezt előírja. A verseny neve vagy fő szponzora megmutatható elől e testszámon.
19.3.
Fontos, hogy a rajtszámtáblát mindkét oldalról lehessen látni és mindként oldalon ugyanaz a rajtszám legyen.
34
19.3.1.
A számok mérete 15 cm magas, 7 cm széles és 25 mm vastag. Az előírt rajtszámtáblát nem lehet más, úgynevezett szükségmegoldásokkal helyettesíteni (pl. ceruzával írt számokkal).
19.3.2.
Az egyesület köteles gondoskodni rögzített rajtszámtartóról, amely a rajtszámokat biztonságosan megtartja és lehetetlenné teszi a rajtszám elfekvését, vagy elvesztését. A Versenybíróság elnöke ilyen hiányosságok esetén az illető versenyző eredményét megsemmisítheti.
20. Eligazítás a versenyzők számára 20.1.
A futamok megkezdése előtt legalább öt órával minden csapatvezetőnek a következő tájékoztatást tartalmazó nyomtatott, vagy írásos eligazítást kell kapnia: a) Részletes tájékoztató a pályáról és annak jelöléseiről. b) A rajtidőkről. c) A rajtvonal helyéről. d) A célvonal helyéről. e) A versenyzők rajtszámáról. f) A hajóellenőrzés módjáról. g) A díjátadás ideje és helye
21. Evezés módja 21.1
A kajakokat kizárólag kéttollú lapáttal kell hajtani
21.2
A kenut kizárólag egytollú lapáttal kell hajtani
21.3
A lapátot semmilyen módon nem lehet rögzíteni a hajóhoz.
22. Rajt 22.1.
A versenyzőknek 5 perccel a rajt előtt az indítási területen kell lenniük. Az indítási terület a rajtvonaltól számított 100m-en belül van. A versenyzőknek 2 perccel a rajt idő előtt a pályájukra be kell állni.
22.2.
A versenyzőknek időben a rajt területen kell lenniük, a megfelelő rajtolás érdekében.
22.3
Az indítást a hiányzókra való tekintet nélkül el kell végezni.
22.4.
Ha egy versenyző nem indul el, és erre nincs elfogadható indoka a Verseny Bizottság számára, az egész versenyből ki kell zárni. Ha egy versenyző lekési a rajtot, azt úgy kell tekinteni, hogy önként visszalépett a versenytől, és e szabály alapján a versenyből ki kell zárni.
22.4.1.
Magyar versenyeken, azokat a versenyzőket, akiket a technikai értekezleten nem mondtak le, és a futamát követő rajt időpontjáig nem jelent meg a rajtnál, ki kell zárni az egész versenyből.
35
22.5
Az indító bíró hívására a versenyzőknek el kell helyezkedni a rajtvonalon (a hajók orra a rajtvonalon legyen) rajtgépes indítás esetén a versenyzőknek a hajó orrát a rajtgépbe be kell állítani. Ha a hajók megfelelően beálltak a rajtvonalra, az előindítónak fehér zászlót kell felemelnie.
22.6.
Ha a starter nincs megelégedve a versenyzők beállásával, Stop vezényszó után visszaadja az előindítónak a mezőnyt újra beállításra.
22.7.
A rajt vezényszó „READY-SET-GO” (A „GO” vezényszó helyett lehet lövés, vagy egy erős hangjelzés). A „READY ” utasításra versenyzőknek el kell kezdeni a felkészülésüket az evezéshez. A „SET” vezényszó elhangzása után a versenyzőknek el kell foglalniuk az indulási pozíciót. A versenyzők e vezényszó után már nem evezhetnek előre vagy különben ez a tevékenységük hibás rajnak minősül. A hajó nem mehet túl a rajtvonalon. Amikor az indító elégedett a versenyzők helyzetével és figyelmével kimondja a „GO” vezényszót (vagy lő, vagy erős hangjelzést alkalmaz). A versenyzőknek tilos bármilyen reakciót (mozgást) végezni az indítási vezényszó (hangjelzés) előtt. A versenyző csak akkor evezhet, ha meghallotta a rajtjelet vagy a „GO”vezényszót.
22.8.
Hibás rajt esetén az indítóbírónak erős hangjelet kell adnia. A versenyzőknek a megállító jel hallatára abba kell hagyniuk az evezést és követniük kell az indító bíró utasításait az új rajtra vonatkozóan. Az új rajt előtt az indítóbírónak azonosítani kell a szabálysértő versenyzőt, vagy versenyzőket, és a hibás startért figyelmeztetni kell őket. Ugyanazon versenyző(k) második alkalommal hibásan rajtolnak, kizárásra kerülnek a futamból és azonnal el kell hagyniuk a rajt területét.
22.9
Az indítóbíró visszahívhatja a versenyzőket, ha versenyen előre nem látható körülmény következik be (pl. rajtgép meghibásodása) Ebben az esetben egy hasonló erős hangjelet kell adni. Abban az esetben, ha a rajtgép meghibásodást egy hajó okozza, akkor az érintett hajót a 22.8 fejezetben leírtak szerint, a csapatnak figyelmeztetést kell adni a 22.9 fejezet szerint és ebben az esetben sem haladhat át a hajó a rajtvonalon. Ha a meghibásodást nem a versenyzők okozták senkit nem kell megbüntetni.
22.10.
Az indítóbíró, ha elégedett a beállással azonnal indít. Hibás rajtokról írásbeli jelentést küld a Főbírónak. A kizárásoknál az indítónak mindig kell írásbeli riportot készíteni rajzzal, a minta szerint
22.11.
Hosszú távú versenyszámoknál az indítónak fel kell hívni a versenyzők figyelmét a rajtig hátralévő időre: „START WITH IN ONE MINUTE" („Egy percen belül rajt következik!"), és ha elégedett a rajtra való felállással, a rajtjelet egy lövéssel, vagy rövid, erőteljes hangjellel adja meg. Hibás rajtokról írásbeli jelentést küld a Főbírónak. A kizárásokról mindig kell írásbeli riportot készíteni rajzzal és a minta szerint
22.12. 22.12.1
Indítás a hazai versenyeken Hazai versenyeken az indítás magyar nyelven történik. Az indító oda hívja a rajthelyre a versenyzőket, közli a hátralévő időt, és ha elégedett a beállással "FIGYELEM-KÉSZ-RAJT”vezényszavakkal indítja a futamot. A „FIGYELEM ” utasításra versenyzőknek el kell kezdeni a felkészülésüket az evezéshez. A „KÉSZ” vezényszó elhangzása után a versenyzőknek el kell foglalniuk az indulási pozíciót. A versenyzők e vezényszó után már nem evezhetnek, vagy különben ez a tevékenységük hibás rajtnak minősül. A hajó orra nem mehet túl a rajtvonalon. Amikor az indító elégedett a versenyzők helyzetével és figyelmével, kimondja a „RAJT” vezényszót (vagy lő, vagy erős hangjelzést alkalmaz). A versenyzőknek tilos bármilyen reakciót (mozgást) végezni az indítási vezényszó (hangjelzés előtt. A versenyző csak akkor evezhet, ha meghallotta a rajtjelet vagy a „RAJT”vezényszót.
36
22..12.2.
Hosszú távú versenyeken az indítás a maratoni versenyekhez hasonlóan a „KÉSZ - RAJT” vezényszavakkal történik. Az indító, ha elégedett a rajt felállással bemondja a "RAJT!" vezényszót, vagy lövéssel elindítja a futamot. A lövés helyettesíthető bármilyen egyéb, jól hallható elektronikus hanggal.
22.12.3.
Ha valaki " KÉSZ” felszólítás és a "RAJT!" vezényszó, illetve a pisztolylövés elhangzása közötti időben evezni kezd, hibásan rajtol.
22.12.4.
Az indító bíró a "RAJT!" vezényszó, vagy a lövés elhangzása előtti indulás esetén minden alkalommal szóval ("STOP!", vagy "ÁLLJ!"), illetve dupla pisztolylövéssel visszahívja a mezőnyt. Név és rajtszám szerint figyelmezteti a szabálytalankodókat. Újra a rajtvonalra állítja a versenyzőket és indít. Rajtgép esetén a visszahívás hangjelzéssel történik
22.12.5.
A szabálysértőket a második hibás rajt után kizárja és kiállítja a futamból, majd jelentést küld a versenybíróság vezetőjének. Az indító döntése végleges.
22.12.6.
A futamot az indítóbíró legfeljebb egy perccel hamarabb indíthatja a műsorban kijelölt időpontnál, ha a vezető időmérő ehhez hozzájárul és a mezőny minden indulója jelen van.
22.12.7.
A versenyzőknek 1000 m-en, vagy 1000 m alatti versenyszámoknál, amennyiben az indítópontonok a bójafolyosó szélén vannak, rajt után haladéktalanul törekedni kell a pálya közepére.
22.12.8.
Amennyiben a helyszíni körülmények (időjárás, pálya kialakítás stb.) nem teszik lehetővé a rövidtávú indítási vezényszavakat. A Versenybíróság Zsűrije engedélyezheti a „rövid” KészRajt indítási módot.
22.13.9
Indítás üldözéses versenyen
22.13.9.1.
Üldözéses versenyen az indítás egyenként történik. (Egyenkénti indításos verseny) Ilyenkor az indító az előindító bíró által a versenyműsor szerint rendezett sorrendben egy, vagy félpercenként indítja a versenyzőket "RAJT!" vezényszóra. Figyelmeztetni kell a versenyzőt, hogy mennyi ideje van a rajtig. Be kell mondani: 10 mp, 4, 3, 2, 1, és a "RAJT!" vezényszóra indulhat a versenyző.
22.13.9.2
Üldözéses verseny esetén a lemondott hajók helyét a technikai értekezleten fel kell tölteni. A rajtnál meg nem jelent, vagy az előrajtnál kizárt hajók helyét ki kell hagyni.
22.14. A váltás 22.14.1.
Váltóversenyek esetén a két egymást váltó hajónak balkézről kell egymás mellett elhaladnia.
22.14.2
A váltás csak a két hajóorr találkozásakor a bíró indítására történhet (pl. a rajtszám hangos bemondásával), ez vonatkozik az TC-4-es hajók irányváltására is.
37
23. Pályán való haladás 23.1.
Az 1000m-ig tartó versenyszámoknál a versenyzők kötelesek a pálya közepén haladni egy 4 méteres sávba a rajtól a célig. Ha egy versenyző eltér a pálya közepétől, azonnal vissza kell mennie a pálya középvonalába. Egyetlen hajó sem mehet egy másik hajóhoz semmilyen irányból 5 méternél közelebb. Ez azt jelenti, hogy a hajó szélétől a hajó széléig, vagy a hajó elejétől a hajó végéig.
23.2.
Ha a hajó elhagyja a 4 méteres középső sávot és nem tér vissza, ki lehet zárnia versenyből.
23.3
Azt a hajót, amelyik elhagyja a pályáját, ki kell zárni a versenyből
23.4.
Ha egy versenyszám érvénytelenítve van, az új rajtnál a csapat összeállítás nem változtatható.
23.5
Ha egy versenyző vagy csapat felborul, kiesik a versenyből.
23.6.
A pályabírónak joga van megszakítani egy versenyszámot, ha előre nem látható akadály tűnik fel. A pályabírónak vörös zászlóval és hangjelzéssel kell leállítani a futamot. A versenyzőknek azonnal abba kell hagyniuk az evezést és várni kell a következő utasításokat.
23.7.
Ha egy versenyző lapátja eltörik, nem kaphat újat a segítőtől.
23.8.1.
Hazai versenyeken, a bójafolyosós pályán a versenybíró nem irányít és a távolságtartás és követés szabályait megsértő versenyző(ke)t köteles kizárásra javasolni - írásban - ha e szabály megsértéséből a versenyzőnek előnye származott, vagy ezzel a mellette haladónak hátrányt okozott.
23.8.2.
Bójafolyosó nélküli pályán a versenybíró azt a versenyzőt, aki jobbra, vagy balra több mint két méterrel eltér, először figyelmezteti, hogy térjen vissza saját egyenesére. Második esetben - írásban - kizárásra kell javasolni.
24 Távolságtartás és követés 24.1.
Oldal, vagy farvízen történő evezés, iram diktálás illetve egy versenyen kívüli hajótól érkező segítség elfogadása és egyéb eszköz igénybe vétele tilos.
24.2.
Verseny közben a futamban részt nem vevő hajóknak szigorúan tilos a futamot kísérni a pálya egész hosszán, vagy egy részén, akár a bóján kívül is.
38
25. Hosszú távú és váltó versenyek 25.1.
1000 méter feletti versenyszámok Az 1000 méter feletti távokon a versenyzők pályájuktól eltérhetnek, azonban csak olyan módon, hogy más versenyzőt ne zavarjanak.
25.2.
Fordulós pályán a fordulókat jobbról balra (azaz az óramutató járásával ellentétes irányban) kell megkerülni.
25.3.
Nem kell kizárni a versenyből azt a versenyzőt, aki fordulójának bójáját megérinti, kivéve, ha a fordulóbíró véleménye szerint ebből előnye származott. Forduláskor a hajónak a lehető legszorosabban követni kell a fordulókban elhelyezett bóják által megjelölt pályát.
25.4.
Ha egy versenyző vagy csapat felborul, kiesik a versenyből, ha nem képes külső segítség nélkül
25.5
visszaszállni a hajóba. Az a versenyző, aki felelős egy ütközésért, vagy rongálásért (kajak, kenu vagy lapát) ki kell zárni a futamból, és kötelezhető a kár megtérítésére.
25.6.
Amikor egy hajó előz egy másik hajót az Előző hajó kötelessége, hogy az előzés ideje alatt megfelelő távolságot tartson az előzöttől. - Csoportban haladásnál a csoport minden versenyzőjének kötelező megfelelő távolságot tartani az előzött versenyzőtől Ez a szabály minden egyes csoporton belüli irányváltoztatásra is érvényes Ütközés és rongálás Kizárható az a versenyző, akit a pályabíró az ütközésért, vagy károkozásért fellelősnek tart, vagy az a versenyző, aki szükségtelenül eltér a pályájától. Lekőrözött hajó A lekörözött hajókat ki kel zárni a futamból és nekik azonnal el kell hagyniuk a pályát.
25.7
Váltó versenyek: K1 férfi, C1 férfi, K1 nő, a váltó versenyek Távja: 4x200m Nincsen vegyes váltó! Nincs óvás az előfutamok alatt! Startgép szükséges mindkét oldalon! A rajt és a cél egy helyen, a célban van! Javasolt a 7-es döntő, és 7 db pálya kiépítése szükséges Továbbjutási rendszer: 2 ef.: 3-3 + jobb idővel a 4-ik (6 + 1) 3 ef .: 2-2 + jobb idővel a 3-ik (6 + 1) 4 ef. : 1-1 + jobb idővel a 3 db 2-ik (4 + 3)
25.8.
Fordulón belül előzni, vagy pályát változtatni csak a vonatkozó előzési szabály betartásával lehet.
25.9.
Ha a kajak, vagy a kenu a versenyen egy másik kajakot, vagy kenut megelőz, az előzést végző versenyzőnek kötelessége, hogy az előzendő hajótól megfelelő távolságot tartson.
25.10.
A megelőzött hajónak viszont tilos pályát változtatni abból a célból, hogy az előzést végző hajónak nehézséget okozzon.
25.11.
A gyermek, kölyök és serdülőkorú kajakosok és kenusok versenyeztetésének előírásai a) az ide tartozó leány és fiú versenyzőket 2000 méteren, egyenesen kitűzött pályán kell versenyeztetni. Ettől eltérni - a pálya sajátosságaiból eredő feltételek miatt - lehetséges; b) a gyermek I-II. és kölyök III. évfolyam TC-4-es hajóosztály kenusai 2000 méteres versenyét 1000 méteres egyenes pályán kell megrendezni. 1000 méter megtétele után oldal- és irányváltást kell a versenyzőknek végrehajtani. c) PC-2-es hajóosztályhoz tartozó kenusok 2000 méteres versenyét egyenes pályán kell megrendezni, nem kell oldalcserét végrehajtani.
39
26. Célba érkezés 26.1.
A hajó akkor érkezik célba, ha a kajak, vagy kenu orra eléri a célvonalat valamennyi benne ülő versenyzővel együtt. A célbírók megállapítják a befutási sorrendet a szabályosan beérkezett hajók között.
26.2.
A Döntőben, ha két vagy több hajó egy időben érik el a célvonalat, akkor azonos eredményt értek el. Előfutamoknál abban az esetben, ha a továbbjutó helyen holtverseny van, a következő szabályokat kell alkalmazni: a) Ahol elegendő pálya áll a verseny lebonyolításához rendelkezésre, ott sorsolással kell meghatározni ezeknek a hajóknak a továbbjutását a további versenybe. Ha lehetséges, akkor használható a 10. vagy 0. számú pálya is. b) Ahol nincs elegendő számú pálya a verseny további lebonyolításához, ott a napi, vagy napszaki (délelőtt, vagy délután) versenyprogram után egy órával az érdekelt hajók között új futamot kell lebonyolítani. c) Ha az új futamban is holtverseny alakul ki, akkor sorsolással kell meghatározni a továbbjutót.
26.3
Ha a célfotó is holtversenyt állapít meg, ennek megfelelően kell meghatározni az eredményt. Így lehet több első, második vagy harmadik, stb. helyezett.
26.4.
Hazai versenyeken az eljárás azonos, mint a nemzetközi versenyeken. A holtverseny esetén a többi futamból továbbjutottakat és a holtversenyben célba érkezők előtt befutókat kell először besorolni. Az ezután fennmaradó pályára kell a holtversenyben érkezőket besorolni. A további hajók pályájának megállapítása során a 10. és a 0. pályát is igénybe lehet venni.
27. A versenyzők feladata a verseny után 27.1
A versenyzőnek a befutás után azonnal el kell hagynia a pályát és nem zavarhatja a következő futamot.
27.2
A Versenybíró Bizottság kiválasztja azokat az egységeket, akiknek mérlegelniük kell, és azt azonnal közli a hajó ellenőrökkel
27.3
Ha a versenyzőt kiválasztják dopping ellenőrzésre, teljes egészében be kell tartani az ICF és a VADA idevonatkozó szabályait.
27.4.
Az ünnepélyes Díjkiosztó előtt a döntő első három helyezettje köteles a megjelölt helyen és időben megjelenni.
27.5.
A Világbajnokságon, és Világkupán és az Olimpiai Bajnokságok díjkiosztó ünnepségein a versenyzők kötelesek a nemzeti egyenruhájukat és cipőiket viselni.
27.51.
A kiemelt versenyeken (bajnokságokon és válogató versenyeken) a versenyzők a versenyprogramban előre megadott időpontban, tiszta, sportszerű szerelésben kötelesek megjelenni. Ennek elmulasztása fegyelmi eljárást vonhat maga után.
28. Kizárás
28.1
Az egész versenyből ki kell zárni azt a versenyzőt, aki: - tisztességtelen eszközökkel törekszik megnyerni a versenyt; - a versenyszabályokat megszegi; - figyelmen kívül hagyja a versenyszabályok szellemét;
28.2.
A kérdéses versenyszámból ki kell zárni azt a versenyzőt, aki: 40
-
olyan kajakban, vagy kenuban evezte végig a távot, amely a felülvizsgálatnál nem felel meg az ICF versenyszabályainak;
28.3.
- A versenyszám idején külső segítséget elfogad
28.4.
- Tilos más hajónak a pálya mentén, még pályafolyosón kívül is a versenyszámot kísérni.
28.5.
- Vízbe dobott tárgyat igénybe vesz. A kizárást a Verseny Bizottság azonnal közölje írásban, az okok megjelölésével, az illető csapat vezetőjével. A csapatvezető köteles az átvétel pontos időpontjának megjelölésével az egyik másolaton a kizárásról szóló határozat átvételét igazolni. Az óvási időtartam ezzel az időponttal veszi kezdetét. Ha a csapatvezető nem vette át a kizárási határozatot, később azt nem fellebbezheti meg.
28.6.
A Verseny Bizottság bármely versenyzőt, vagy tisztségviselőt figyelmeztethet, akinek Viselkedése a verseny rendjét és lebonyolítását zavarja. A Verseny Bizottság az ismételt szabálysértőt kizárhatja a versenyből.
28.7.
Figyelmeztetni kell (a figyelmeztetést a versenybíró szóban közli a versenyzővel, hangsúlyozva, hogy figyelmezteti) azt a versenyzőt, aki:
28.8.
28.8.1.
- rövidtávú versenyszámokban rajtszámát bármely okból elhagyta, vagy a rajtszám nem olvasható le a célnál (egyidejűleg az egyesületi képviselő figyelmét fel kell hívni a szabálytalanságra);
28.8.2.
- sportszerűtlenül viselkedik;
28.8.3.
- nem hajtja végre rajthoz állásnál a kapott bírói irányító utasításokat;
28.8.4.
- nem áll be a pálya egyenesbe (pl. nem veszi figyelembe a térköz képzésére vonatkozó utasításokat és valamelyik part, vagy versenyző felé húzódik);
28.8.5.
- nem áll be a rajtvonalba (jogtalan taktikai előnyökre törekszik);
28.8.6.
- a "Rajt!" vezényszó, vagy jel előtt elindul;
28.8.7.
- rövidtávon elhagyja a pálya egyenest (bójafolyosó nélküli pályán, ha saját egyenesét jobbra, vagy balra több mint két méterrel elhagyja);
28.8.8.
- nem követi szorosan a bóják által kitűzött fordulót (továbbvezetés nagy ívben elvezetés);
28.8.9.
- nem követi a pálya egyenest (elvezet);
28.8.10.
- a vízreszálló tutajon tárolja hajóját (az egyesületet is).
28.9.
Ki kell zárni a versenyfutamból a versenyzőt
28.9.1.
- a második hibás rajtért;
28.9.2.
- fordulóbója kihagyásáért, vagy a fordulóbója érintéséért, ha ebből előnye származott;
28.9.3.
- ha rövidtávon oldal-, vagy farvízen halad és 5 méternél közelebb megy egy másik hajóhoz, ha ebből előnye származott, vagy ezzel másnak hátrányt okozott;
28.9.4.
- bójafolyosós pályán a saját folyosó elhagyásáért;
28.9.5.
- szabálytalan hajóért (futam utáni ellenőrzés);
28.9.6.
- szabálytalan rajtszámért (nem műsor szerinti, vagy nem előírás szerinti);
41
28.9.7.
- ha rövidtávon rajtszáma a rajt után verseny közben leesett és a rajtszám hiánya miatt egyesületéből előzőleg az adott versenyen napon már egy versenyző(k) figyelmeztetésben részesült(ek);
28.9.8.
- külső segítség igénybe vételéért (saját futamon kívüli hajó, vagy motoros hajó hulláma);
28.9.9.
- aki keresztnevezéssel jogtalan előnyre törekszik (kivéve a Szövetségi kapitány igényeiből eredőket);
28.9.10.
- aki a rajtot lekéste és a következő rajtig nem jelentkezett az előindítónál (kivéve a napszak utolsó versenyszámát, ott a várakozási idő 5 perc!)
28.9.11.
- aki a rajt időpontja előtt 5 perccel nem jelentkezik az előindító bírónál;
28.9.12.
- aki a rajt időpontját megelőző 2 percen belül nem áll be a rajtvonalra;
28.9.13.
- aki váltóversenyen jobb kéz felől vált;
28.9.14.
- aki váltóversenyen a bíró indítása előtt elindul;
28.9.15.
- aki(k) olyan TC-4-es egységben evez(nek), amelyiknek az orra irányváltásnál nem éri el az 1000 méteres fordító-vonalat, vagy nem végez oldalváltást;
28.9.16.
- akit a futamon kívüli hajó kísér ;
28.9.17.
- aki borulás után külső segítséget vesz igénybe;
28.9.18.
- célbóján kívüli befutásért;
28.9.19.
- ha előzés közben nem tartott megfelelő távolságot az előzött hajótól (az előzött hajó mozgásában akadályozva volt);
28.9.20.
- ha irányváltoztatásával akadályozza, vagy nehezíti egy másik hajó előzési szándékát;
28.9.21.
- ha a befutás után nem jelentkezik a kijelölt bírónál (mérlegelőnél) a következő futam rajtjáig (kivéve a napszak utolsó versenyszámát, ott a várakozási idő 5 perc!)
28.9.22.
- ha az előfutam és a döntő között engedély nélküli személyváltoztatást hajt végre a csapatban (engedélyt csak a Versenybíróság zsűrije adhat kivételesen indokolt esetben);
28.9.23.
- aki olyan csapategységben evez, amely a döntőben nem visel egységes és sportszerű szerelést;
28.9.24.
- akiknek az öltözéke nem kellő tisztaságú, vagy sportszerűtlen ( mezítelen felsőtest.);
28.9.25.
- akiknek nem megfelelő a lapátjuk (kenus kajaklapáttal, vagy fordítva);
28.9.26.
– mérlegelés elmulasztása
28.9.27.
- ha a vízre szálló tutajról figyelmeztetés után hajóját nem távolítja el.
28.10. 28.10.1. 28.10.2.
Ki kell zárni a futamból és az egész versenyből azt a versenyzőt - akit a technikai értekezleten nem mondtak le és a futamát követő rajt időpontjáig nem jelent meg a rajtnál; - akinek nincs érvényes versenyzési engedélye
28.10.3.
- aki a rajt-, vagy cél vonalon, illetve a versenypályán vonul fel, illetve bemelegítést végez, továbbá, aki 200 méteres versenyszám futama alatt a pálya mellett elhalad.
28.10.4.
- aki a befutás után szándékosan kiugrik a hajójából
28.10.5.
- ha a versenyző már tiltólistán szerepel és újra jelentkezik a rajtnál. 42
28.11.
Ki kell zárni a futamból és az egész versenyből, egyben fegyelmi büntetést kell adni a versenyzőnek
28.11.1.
- aki futam alatt vízről egy versenyben résztvevő hajót kísér (Büntetés: 1 verseny)
28.11.2.
- akik nincsenek benevezve, vagyis nem szerepelnek a műsorban és elindulnak (Büntetés:2 verseny)
28.11.3.
- ha nem jelentették be a változást a csapat összeállításában (Büntetés:2 verseny)
28.11.4.
- akik nem a saját nevükön akarnak indulni, illetve indulnak el (Büntetés:2 verseny)
28.11.5.
- szándékos összeütközésért (minden esetben az a vétkes, akinek a szándéka miatt keletkezett az összeütközés); (Büntetés: 3 verseny)
28.11.6.
- szándékos hajó, vagy lapáttörésért (minden esetben az a vétkes, akinek a szándékából ered az összeütközés, kölcsönös rongálásért mindkét fél büntetendő); (Büntetés: 3 verseny)
28.11.7.
- verekedésért, testi sértésért (a verekedés minden aktív résztvevőjét meg kell büntetni); (Büntetés: 1 év)
28.11.8.
- tisztességtelen versenyzői magatartásért (hajóra, tutajra, kötélre rávezetés, fordulóban való elvezetés, az ellenfél hajójának visszahúzása, stb.); (Büntetés: 3 verseny)
28.11.9.
- versenybíró megsértéséért, vagy egyéb sportszerűtlen magatartásért (beszéd, mozdulat, megjegyzés, stb.), (Büntetés: 1 év)
29. Óvások 29.1.
Valamely csapat részvételi joga elleni óvásokat a Verseny Bizottság egy tagjának kell leadni legalább egy órával a versenyszám rajtja előtt. A későbbi, a versenyszám napjától eltelt 30 napon belül leadott óvás csak akkor engedhető meg, ha az óvást leadó szövetség vezetői igazolják, hogy a tényeket, amelyekre az óvást alapítják, csak később mint egy órával a rajt előtt ismerték meg.
29.2.
A később beadott óvásokat továbbítani kell, a Nemzetközi Kajak Kenu Szövetség Igazgató Tanácsához és a meghatározott óvási díjat mellékelni kell. Az óvást az eredmény közzé tételétől 20 percen belül kell benyújtani a Verseny Bizottsághoz.
29.3.
A verseny alatt benyújtott óvásokat a Verseny Bizottsághoz kell címezni legkésőbb 20 perccel azután hogy a csapatvezető a versenyzői, illetve a csapata elleni döntésről értesült és az értesítést aláírta.
29.4.
Minden óvást írásban kell leadni 25 Euró óvási díj befizetésével egyidejűleg. (vagy ennek megfelelő összeget kell lefizetni annak az országnak a pénznemében, ahol a versenyt lebonyolították.) Ezt az óvási díjat visszafizetik, ha az óvásnak helyt adnak.
29.5.
Amikor egy óvást, egy versenyző, vagy csapat ellen nyújtottak be az érintett csapatvezetőnek jelen kell lennie és az óvást, vagy a jelentést el kell olvasnia.
29.6
Ha egy versenyző megszegte a szabályokat, a Versenybíróság Zsűrijének (elnök, elnökhelyettescélbíróság vezetője és egy az elnök által kijelöl bíró) a versenyző soron következő futamáig kell a döntést meghozni. Ha a szóban forgó kérdést nem lehet azonnal eldönteni, a szabálysértő versenyző feltételesen (óvás alatt) tovább versenyezhet.
29.7.
Óvást a Versenybíróság Zsűrijének döntése ellen írásban kell benyújtani, melyet csak a sportegyesületi megbízott nyújthat be a Versenybíróság elnökéhez.
29.8.
A hazai gyakorlatban a versenyszámok gyakorisága miatt az óvási szándékot a kifogásolt eljárás, vagy döntés nyilvánosságra hozatala (pl. hangosbemondó) után azonnal jelezni kell a Versenybíróság elnökének, és 20 percen belül az óvást írásban is be kell nyújtani.
29.9.
Az óvásban meg kell pontosan jelölni azt az intézkedést, vagy döntést, amely ellen az óvás irányul. Meg kell nevezni azt az okot, amire az óvást alapítják. Elő kell adni a kérelmet, hogy a sérelmes döntést, vagy intézkedést miképpen kívánják megváltoztatni.
43
29.10.
Az első fokú döntést mindig a Versenybíróság Zsűrije hozza meg.
29.11.
A Versenybíróság Zsűrijének döntése ellen a bajnokságokon és válogató versenyeken az MKKSZ képviseletében működő Társadalmi Zsűri felé fellebbezéssel (óvással) lehet élni, melyet a verseny elnökének írásban kell átadni az óvási díj egyidejű letétbe helyezésével. (Országos Felnőtt Bajnokságokon 4.000.-Ft, az Országos Utánpótlás Bajnokságokon és egyéb kijelölt versenyeken 2.000.-Ft óvásonként.)
29.12.
Ezt az összeget az óvás, vagy fellebbezés elfogadása esetén visszafizetik, elutasításkor az MKKSZ, vagy területi szövetség számlájára kell befizetni.
29.13.
Az óvást a Versenybírósági ülésen megválasztott Társadalmi Zsűri tárgyalja meg, amelynek tagjai: 1. a Versenybíróság elnöke 2. az MKKSZ képviselője 3. valamelyik résztvevő egyesület e célra megválasztott edzője. 4. egy póttag, arra az esetre, ha a kérdéses óvás érinti valamelyik zsűritagot.
29.14.
A Társadalmi Zsűri az óvások elbírálásán kívüli versennyel kapcsolatos egyedi kérdésekben is javaslatot tehet.
29.15.
A Társadalmi Zsűri másodfokú döntése végleges. A döntésnek a gyorsasági versenyszabályokon kell alapulnia.
29.16.
Azokon a versenyeken, ahol a Társadalmi Zsűri megválasztása nem indokolt, az óvások elbírálása továbbra is a Versenybíróság Zsűrijének hatáskörébe tartozik.
29.17.
A Zsűri ülései
29.17.1.
Lebonyolítás rendje: a) b) c) d) e) f)
A bejelentés szabályszerűségnek vizsgálata. A cselekmény tárgyi tisztázása (az előzőleg hozott döntés jogosságának megvitatása). Szabálysértés esetén a vétkes megállapítása. Milyen büntetés jár a szabálysértésért. A döntés és a rövid indoklás (ez kerül a jegyzőkönyvbe). A döntés ismertetése az érdekeltekkel.
29.17.2.
Az elnök a lehetőségekhez képest vizsgálja felül az óvást és a véleményével együtt terjessze a Versenybíróság Zsűrije, vagy a Társadalmi Zsűri elé, amely az óvást elbírálja, szükség szerint meghallgatja a versenybírók, az érdekeltek (versenyzők), vagy egyéb személyek véleményét. Az elfogadást és az elutasítást a Társadalmi Zsűri egyaránt megindokolja. Hosszú távú versenyszámok után a Versenybíróság Zsűrije, vagy a Társadalmi Zsűri azonnal üljön össze, hallgassa meg a pályabírók és fordulóbírók jelentéseit, tárgyalja meg az óvásokat.
29.17.3.
Az óvásra a Versenybíróság elnöke írásbeli határozattal válaszol a Társadalmi Zsűri véleménye (döntése) alapján. A határozatot az óvás benyújtásától számított egy órán belül, ha pedig bizonyításra van szükség, a verseny befejezése után, de még a verseny napján kell meghozni.
29.17.4.
Az óvásokat és a döntést a versenyjegyzőkönyvbe be kell írni.
30. Fellebbezések 30.1.
A versenyzőknek a saját nemzeti szövetségeiken keresztül joguk van a Verseny Bizottság döntése ellen a verseny megtartásának időpontjától számított 30 napon belül fellebbezést benyújtani.
A fellebbezéshez 25 Euró-t kell mellékelni. Ha a fellebbezést elfogadják, a fellebbezési illetéket vissza kell adni. A végső döntést az ICF Igazgató Tanácsa hozza meg. 30.2.
A Versenybíróság Zsűrijének határozata ellen - ha nincs a versenyen Társadalmi Zsűri - az MKKSZ-hez , vagy területi szövetséghez írásban lehet fellebbezni, a verseny napjától számított 15 napon belül.
44
Ha az adott versenyen Társadalmi Zsűri működött, akkor a Társadalmi Zsűri döntésével szemben fellebbezést az illetékes Bírósághoz lehet benyújtani 15 napon belül.
30.3.
31. Dopping használat tilalma Az Olimpia Mozgalom dopping ellenes kódexében meghatározott szereket szigorúan tilos használni. A dopping szabályok ellenőrzését az ICF dopping ellenes előírásai szerint az ICF Orvosi és Dopping ellenes Bizottsága felügyeli. 32. Eredmények és Információk Világ- és kontinens bajnokságokról, valamint valamennyi nemzetközi rendezvényről, amelyek az ICF versenynaptárában fel vannak tüntetve, két eredménylistát kell elküldeni a versenyek befejezése után az ICF Központjának
32.1.
32.2. A versenyjegyzőkönyv 32.2.1.
Valamennyi versenyről jegyzőkönyvet kell készíteni legalább három másolattal. Az egyik másolatot a lehető legrövidebb időn belül el kell juttatni a területileg illetékes Szövetséghez, a minősítőnek és a sajtónak. Az eredeti példány a rendezőnél marad. Vezetéséért és helyességéért a versenytitkár felelős. Ő készíti el a kapott eredménylapok stb. alapján. A jegyzőkönyv eredeti példányának minden oldalát a verseny titkárnak aláírásával hitelesíteni kell.
32.2.2.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a következőket: A verseny rendezőjét és a verseny elnevezését (pl. VVSI-SZK által rendezett Dunai Imre emlékverseny); 2. A verseny jellegét (pl. válogató verseny); 3. A verseny helyét, idejét, a pálya tájolását, a szél irányát és erejét, a vízállást, hőmérsékletet; 4. A Versenybíróság névsorát. A nevező egyesületek felsorolását; 5. Valamennyi kiírt versenyszám sorszámát, idejét, elnevezését; 6. A befutók sorrendjét, nevét, utónevét, sportegyesületét; 7. Az időeredményeket; 8. A kizárt versenyzők nevét, sportkörét, a kizárás okát. Az esetleges óvásokat és a döntést; 9. A rajtnál meg nem jelentek nevét, sportkörét; 10. Az elnöki összefoglalót, melynek tartalmaznia kell a verseny lebonyolításának minősítését, valamint a verseny során felmerült rendkívüli eseményeket; 11. Az esetleges fegyelmi javaslatokat és egyéb észrevételeket; 12. A Versenybíróság elnökének és titkárának hitelesítő aláírását. 1.
32.2.3.
A versenyjegyzőkönyvet a versenyt rendező sportegyesület, vagy szerv a verseny után 14 napon belül köteles megküldeni, vagy elektronikus úton (honlapon) közzé tenni. Sokszorosítás esetén a jegyzőkönyvet meg kell küldeni : a)
az MKKSZ-nek,
b)
az Országos Szövetség minősítőjének,
c)
valamennyi résztvevő sportegyesületnek,
d)
a helyi sportszövetségnek.
45
