Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet. Megoldások

Forrásközpontú történelem

Kaposi József–Száray Miklós

Történelem I. képességfejlesztő munkafüzet

Megoldások

Nemzeti Tankönyvkiadó

2

14125/M

Megoldókulcs

ISMERKEDÉS A FORRÁSOKKAL MIÉRT KELLENEK A FORRÁSOK? 1. a) 1–5. Bármilyen megoldás elfogadható, hiszen a tanulóknak nem kell a részletből felismerni a teljes képet, hiszen a feladat azt akarja bemutatni, hogy a részelemekből nem biztos, hogy pontosan következtetni tudunk az egészre. b) 1. hieroglifák

2. trónszék

3. időmérésre szolgáló eszköz 4. dobogó

5. fejdísz

c) Nem. Részinformációk alapján nem rekonstruálható az egyes részletek szerepe. d) Szempontok Melyik civilizációhoz kapcsolható? Hol találhatták meg? Hogyan készíthették? Mit ábrázol, mi a témája? Egykorú-e lehet-e a feldolgozott témával?

Következtetések Egyiptom Egy sírban Falra festették Fáraót Igen

2. Szerző Hammurapi német tudós ismeretlen sumér 3. Elsődleges Másodlagos 4. Sorszám 7. 8. 9. 10. 11. 15.

Elsődleges Másodlagos Műfaj Szerző Műfaj törvénygyűjtemény (jogi Gáboriné Csánki Vera ismereterjesztő könyv dokumentum) személyes dokumentunincs megadva tankönyv mok, visszaemlékezések hivatalos dokumentum

Jogi Történeti munka

Politikai Tankönyv

A forrástípus megnevezése térkép képi képi képi képi szöveges

Gazdasági Egyéb

Elsődleges

Mindennapi –

Másodlagos X

X X X X X

3

14125/M

Megoldókulcs

5. Elsődleges

korabeli képek

korabeli plakátok

Másodlagos

színpadi látvány

későbbi képek

6. Forrástípus neve: Forrástípus neve térkép ábra táblázat kronológia

E Másodlagos Másodlagos Másodlagos Másodlagos

Történelmi Államszervezet Diagram Időbeli

korabeli karikatúrák későbbi filmfeldolgozások

korabeli fotó – és filmrészlet későbbi karikatúrák

Földrajzi Nemzetiségi Folyamatbemutatás Vázlat Grafikon Adatsor Tematikus

7. tárgyi emlékek: 2., 5., 6., 7., 8.,16. 17. íratlan források: 3., 13., 14. írott – korabeli (elsődleges): 1., 6., 7., 8., 10., 11. írott – feldolgozások (másodlagos): 4., 9. 12., 15.

A FORRÁSFELDOLGOZÁS LÉPÉSEI ÉS EREDMÉNYEI

89% - barlangi medve

1. a)

11% = farkas, róka, sarki róka, nyest, nyuszt, párduc, oroszlán, mamut, vadló, pézsmatulok, ősbölény, őstulok, vadszamár, orrszarvú, rénszarvas, vaddisznó, óriásgím, gímszarvas, kőszáli kecske, zerge, barnamedve

11%

b) pl. Az ősemberek étrendjében jelentős szerepet kaptak a húsételek. Vadászás során szerezték meg a később elfogyasztott állatokat. Az étkezés során elfogyasztott állatok nem az apró szárnyas állatok közül kerültek ki. c) Időpont Elejtendő állatok kora tavasz medve kora nyár szarvasfajták, vadló, orrszarvú d) Szöveg

Magyarázat

Pl. :Az újszülött állatok hiánya mutathatja, hogy tudatos állattartás még nem volt a korszakban. „…nagyon ritka az újszülött és a kivénhedt állat…” vagy Az újszülött állatok kevés hús tartalmaznak.

„Mindig fiatal vagy érett vadra vadásztak …”

pl. A legjobb korban lévő, életerős állatok volt a legtöbb húsa, és az öreg állatokkal szemben ez volt a legkönnyebben fogyasztható, pl. süthető, főzhető

4

14125/M

Megoldókulcs

e) pl. A szöveg szerint az elejtett állatok közül a medvék döntő többségben voltak, viszont később megjegyzi, hogy medvére csak a korai, tavaszi időszakban vadásztak. f) pl. Nem rekonstruálható, mert a szövegrészlet csak az ősember élelemszerző tevékenységének egyik ágát elemzi. g) pl. Az ősember étrendje nagyban függött az aktuális körülményektől. Amikor a vadászat nem járt sikerrel, olyankor előtérbe került egy másik élelemszerzési mód, a gyűjtögetés. Vadászat útján hús, halászattal hal, gyűjtögetéssel pl. gyümölcsök kerülhettek az ősember étrendjébe2. A forrásból adatokat kellett gyűjteni a megadott szempontok alapján. A feldolgozott adatok alapján összefüggést kellett megállapítani. A forrásban lévő szövegekhez magyarázatot kellett megfogalmazni. Befejezésül két-három mondatos általánosítást kellett készítenem. 3. a) Szempontok Időre vonatkozó adatok Helyre vonatkozó földrajzi adatok Személynevek Tisztségnevek Fogalmak

Információk 1809–1882, a XIX. század közepe angol (Anglia), világ körüli út Darwin, Disraeli miniszterelnök fajok, evolúció

b) Megfelelő mondatok: 2., 3., 6., 8. 4. A) hasonlóság (analógia) B) feltételezés C) felismerés D) összegzés 5. A történelmi múltra vonatkozó könyvek, feldolgozások, a forrásokból kigyűjtött adatok, pl. felismerésekre támaszkodnak. Az adatok alapján a történészek különböző megállapításokat fogalmaznak meg, ezért ezeket a történeti feldolgozás építőköveinek is nevezzük.

A MÚLT MEGISMERÉSÉNEK ÉPÍTŐKÖVEI 1. pl. Kronológia Évszám 1, 476 2, 622 3, 1222 4, 1456 5, 1492 6, 1526

Esemény a Nyugat-Római Birodalom bukása Mohamed futása Aranybulla kiadása nándorfehérvári diadal Amerika felfedezése a mohácsi csata

Egyetemes Magyar X X X X X X

5

14125/M

Megoldókulcs

2. a) i. e. vagy Kr. e. i. sz. vagy Kr. u. Keresztény: Krisztus születése Zsidó: Kr. e. 3761 Arab: 622 b) Keresztény Zsidó Arab 3. a) pl. Város 42/1, 161/2

Kr. e. 500 3261 I.e. 1122

Kr. u. 100 3861 I.e. 522

Városállam 80/10 67/13

b) Térképjel ●

→


Régió 155/3 69/1

Kr. u. 476 4237 I.e. 146

Kr. u. 1492 5253 870

Birodalom 145/9 174/10

Kontinens 174/10 115/14

Magyarázata földművelő falvak (Kr. e 8000-6000) neolitikus kultúra elterjedése az első városok a vadkecske elterjedése ma a vadárpa elterjedése ma

c) pl. szárazföldeket, tengereket, folyókat 4. a) pl. uralkodó Augustus b) pl. Tevékenység ideje Kr.e. V. sz. Kr.e. V. sz. Kr. e. V. sz. Kr. e. III. sz. Kr. e. I. sz .– i. sz. I. sz.

Történelmi személyek csoportosítása hadvezér politikus tudós Hannibál Periklész Hérodotosz Név Müron Hérodotosz Periklész Hannibál Augustus

Csoportja szobrász történetíró sztratégosz hadvezér császár

művész Müron

Tevékenységének jellemzője élethű alkotások hitelességre törekvés az athéni demokrácia kiteljesítése katonai sikerek Itáliában a római béke megteremtése, hódítások

5. a) A fogalmak csoportosítása Általános fogalmak Több korszakra jellemző fogalmak Egy korszakra jellemző fogalmak

Megadott példák pl. fejlődés, társadalom pl. uralkodó, demokrácia pl. kalandozások, hajdúk

Saját példák mezőgazdaság, ipar, kultúra állam, diktatúra, arisztokrácia felvilágosodás, provincia

14125/M

6

b) A) III–V. század B) Európa középső és nyugati részén megjelenő törzsekre C) új területek megszerzése a nomád állattenyésztés számára D) egyrészt letelepedés a Római Birodalom területén, majd annak felbomlasztása

Megoldókulcs

7

14125/M

Megoldókulcs

I. AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET 1. AZ EMBERRÉ VÁLÁS ÉS AZ ŐSKOR 1. a) A) kevés lelet B) töredékes kép C) nincs lezárt, megdönthetetlen kép az őskorról b) árnyaltabbá 2. A) déli majom – 3-2 millió éve – két lábon járt, (nem formatartó) eszközhasználat, talán tűzhasználat B) ügyes ember – 2 millió éve – két lábon járt, eszközhasználat, tűzhasználat C) felegyenesedett ember (Homo erectus) – 1,5 millió – 300 000 év, eszközkészítés, tűzhasználat D) Neander-völgyi ősember – 100 000 – 50 000 év, két lábon járt, eszközkészítés, tűzhasználat, tagolt beszéd, temetkezés E) Crô-magnoni – 30 000 éve, két lábon járt, eszközkészítés, tűzhasználat, tagolt beszéd, mágia, íj és nyíl 3. a) A) kormeghatározás B) egykori életkörülmények feltárása C) biológiai változások, fejlődési szakaszok vizsgálata D) egykori életkörülmények feltárása, kormeghatározás E) szokások vizsgálata és értelmezése b) A fejlett természettudományok hozzásegíthetnek, hogy árnyaltabb képet nyerjünk az őskorról. 4. a) A) embertani jellemzők B) eszközhasználat C) kommunikáció D) munkamegosztás b) egybemosódó

2. AZ ÚJKŐKOR FORRADALMA 1. a) A) alapvető nyersanyag B) a megmunkálás módja C) alacsonyabb D) az élelemszerzés módja b) Az őskőkori ember sokkal inkább ki volt szolgáltatva a természeti viszonyoknak, mert zsákmányoló életmódot folytatott. A neolitikum során megindult a termelés, ami biztosabb megélhetést biztosított.

14125/M

8

Megoldókulcs

2. A) letelepedés B) férfiak C) gyűjtögetés D) földművelés E) ásóbot F) magelszórás 3. A) letelepedés B) vadászat C) állattenyésztés D) szarvasmarha E) igaerő 4. A) agyagedény készítés B) fazekaskorong C) függőleges szövőszék D) kocsi-szekér E) felesleg + tárolás F) kereskedelem 5. A termelés megindulásával felesleg keletkezett, megnőtt az igény a tárolásra, így kialakult egy önálló mesterség, a fazekasság. A textíliák alapanyaga az állatok háziasítása és tenyésztése révén vált nagy mennyiségben elérhetővé. A felesleg hívta életre a kereskedelmet, a szállítás megkönnyítése pedig a szállítóeszközöket előállító mesterségeket.

3. AZ ELSŐ CIVILIZÁCIÓK: MEZOPOTÁMIA 1. a) A) neolitikum Kr. e. 8–4. évezred B) Kr. e. 4. évezred C) Kr. e. 3. évezred D) Kr. e. 2. évezred közepétől b) Adott korszaknak egy fémmel történő megjelölése azt jelenti, hogy az adott korban az a fém volt a szerszámok és a fegyverek alapanyaga. Az idő előrehaladtával egyre jobb és hatékonyabb eszközök készültek, ami mutatja a fémmegmunkálás fejlődését. 2. A) kapa, eke, gereblye B) munkafelügyelők C) munkások D) iskolák, ékírás E) differenciált (tagolt) társadalom F) az állam megjelenése

9

14125/M

Megoldókulcs

3. Az ábra legtetején az állam vezetője a főpap (enszi): őt követi lefelé a katonai és vallási vezető réteg; alattuk egy mezőben a közrendű szabadok; ezen belül kisebb mezőben a kézművesek, nagyobb mezőben a földművesek; a társadalom és így az ábra legalsó rétegét a rabszolgák képezik, s mivel számuk nem jelentős, kis területet foglalnak el. 4. a) Jelölés aláhúzott dőltbetűs félkövér aláhúzott és dőltbetűs

Tartalom Összefoglaló módszerek a felelős testvér irányította az alsós testvér munkáját tananyag írás, olvasás a diákok magatarszorgalmas; engedelmes tása alázatosság, a tanár irányít, a diák befogad, a szorgalom jelennevelési ideálok tősége

b) Fontosnak tartották, hogy a diákok kövessék a tanár utasításait. A szorgalmat alapvetőnek tekintették, az időfecsérlést bűnnek. A tanulók tisztelettel viseltettek a mesterük iránt.

4. HAMMURAPI TÖRVÉNYGYŰJTEMÉNYE 1. a) Bekarikázandó betűk: E, J b) Kifejezések: Társadalmi csoportra vonatkozók: szabad ember, muskénum, rabszolga, félszabadok, közrendű szabadok, előkelők (papság), király Gazdasági életre vonatozók: gát, gabona, ökör, juh, disznó, Családi életre vonatkozók: feleségét, fiát, lányát, apját, Jogi éltre vonatkozók: tanú, per, vádló, bizonyítás, c) Lásd a 3/3-as feladatot. d) apa alá

fölé családtagok

10

14125/M

Megoldókulcs

d) Társadalmi réteg elkövető elszenvedő

Sorszám

Vétségek

8.

szabad ember

muskénum

8.

szabad ember

templom vagy lopás palota

15.

szabad ember

palota vagy muskénum

városkapun kiviszi a rabszolgáját, -nőjét

21.

mindegy

mindegy

betörés

195.

fiú

196.

szabad ember

197.

szabad ember

198.

szabad ember

200. 201.

szabad ember szabad ember

203.

szabad ember

apa megüti szabadok kiszúrja a szemét rendjéhez tartozó szabad ember csontját töri szemét kiszúrja, csontmuskénum ját töri szabad ember kiveri a fogát muskénum kiveri a fogát vele egyenarcul üti rangú szabad

204.

muskénum

muskénum

lopás

arcul üti

Büntetésük tízszeresen térítse meg, ha nem tudja megtéríteni, akkor ölessék meg harmincszorosan térítse meg, ha nem tudja megtéríteni, akkor ölessék meg ölessék meg a tett helyszínén öljék meg és kaparják el vágják le a kezét szúrják ki az ő szemét is törjék el az ő csontját is 1 mina (500 gramm) ezüstöt fizessen üssék ki az ő fogát is 1/3 mina ezüstöt fizessen 1 mina ezüstöt fizessen 10 sékel (8 gramm) ezüstöt fizessen

2. A törvénygyűjtemény már fejlett jogi élet kialakulására utal. Létrejöttek a bíróságok, a vádat bizonyítani is kellett, tanúkat kellett meghallgatni. A törvénygyűjtemény alapvető célja a társadalom működésének biztosítása, ezen belül a magántulajdon védelme. 3. A) szokásjog B) törvénygyűjtemény (igazságos ítéletek gyűjteménye) C) írásba foglalt (kodifikált) törvényszöveg 4. A javítókulcsban a kék esetében keretezést az aláhúzás színével pótoljuk, a zöld esetében kettős aláhúzással. „Mindörökre a jövendő időkben: 1. §. Ha, a kiskorú fiú azt mondja az apjának: „Nem vagy az apám", el kell hagynia a házat, földet kertet, vagyont és rabszolgákat, továbbá kopaszra kell őt nyírni, rásütni a [rab]szolgaság bélyegét, és el kell adni ezüstpénzért. 2. §. Ha a kiskorú fiú azt mondja az anyjának: „Nem vagy az anyám", el kell hagynia a közösséget, le kell vágni a haját kopaszra, és a házi gazdagságból ki kell őt zárni. 3. §. Ha az apa azt mondja a fiának: „Nem vagy fiam", veszítse el házát és gazdagságát.

11

14125/M

Megoldókulcs

4. §. Ha az anya azt mondja a fiának: „Nem vagy a fiam", veszítse el a házát és a felszerelését.” (Su mér törvények, kb. Kr.e. XXI. század) „40. §. Ha valaki rabszolgát, rabszolganőt, ökröt, vagy bánni más dolgot vásárol, de azt nem tudja igazolni, hogy kitől vette, tolvajként kezeltessék. 42. §. Ha valaki megütvén a másik orrát, azt szétzúzza, 1 mina [kb. 500 g] ezüstöt fizessen; ha a sze mét: 1 minát; a fogát: 1/2 minát; ha a fülét: 1/2 minát; egy arculcsapásért pedig 15 sékel [kb. 8 g] ezüs töt köteles lemérni. 36. § Ha egy kutyáról bebizonyosodik, hogy veszett, és a szomszédok a gazda tudomására hozzák ezt, de az nem pusztítja el a kutyáját, s a kutya megharap egy szabad embert, és az meghal: a kutya gazdája büntetésképp 2/3 mina ezüstöt mérjen le. 57. §. De ha a kutya egy rabszolgát harapott meg, s a halálát okozta: a gazdája 15 sékel ezüstöt fizessen.” (Bilalama akkád király törvényeiből, Kr. e. XX. század)

5. EGYIPTOM, A NÍLUS AJÁNDÉKA 1. a és b) A tankönyvi térkép alapján. c) 1. a Nílus áradása, gazdag termőföldben, kőben, aranyban, papiruszban 2. nagyon száraz éghajlat, nincsen fa, vas, a sivatag elzárja a környezetétől zárt terület 2. A) elszigeteltség B) nomád törzsek C) öntözéses gazdálkodás D) évenként megújul a fölt termőereje, nincs szikesedés 3. a) Jelölés aláhúzott dőlt betűs

Cím élelemellátás a termelés megszervezése

Összefoglaló éhínség, gondoskodni kell az ellátásról a Nílus áradásainak nyomon követése

b) a termelés megszervezése (az alattvalók ellátása ezáltal) c) templomgazdaság

12

14125/M

Megoldókulcs

4. a) A) az építőanyag szállítása B) az egyiptomi nép C) háromhavonkénti váltással D) közrendű szabadok E) sanyargatása F) fáraó (Kheopsz) b) állandóan 100 000 ember dolgozott 5. Szempontok Földrajzi viszonyok Gazdaság Állam és társadalom

Csak Mezopotámiára 1. 4. 9.

Mindkettőre jellemző 2. 6.,7. 10.,11., 12.

Csak Egyiptomra jellemző 3. 5., 8.

6. a) A) mumifikálás B) a vérkeringés felismerése b) C) Amon, Aton, Ré, Izisz, Ozirisz, Széth, Ptah stb. c) Mivel a természeti körülmények alakulása (a Nílus áradása, csapadék) döntően befolyásolta az egyiptomiak életét, nem véletlen, hogy mindez az egyiptomi hitvilág kialakulására is nagy mértékben hatott (meghaló és újjáéledő istenség). A forró éghajlat, az állandó napsütés következtében a Napistennek nagy jelentőséget tulajdonítottak. A mumifikálásnak is a természeti példa adhatott teret.

6. KIS ORSZÁGOK – NAGY ÖRÖKSÉG 2. a) Jelölés aláhúzott

Cím egy társadalmi csoport

Összefoglaló szolga

dőlt betűs

bűnök

félkövér

büntetések

szülők bántalmazása; lopás; szülők átkozása; kisebb bántalmazás; gyilkosság; rágalmazás; hamis tanúzás. halállal haljon, élet adassék életért

aláhúzott és dőlt betűs

jogi elvek

szemet szemért, fogat, fogért

b) A törvényekben még tükröződnek az ősközösségi szokásjog maradványai, ilyen pl. a talio-elv (szemet szemért, fogat fogért). Az idősek tiszteletét roppant fontosnak tekintették, ezt a törvények nagy mértékben alátámasztják. Igyekeztek a hamis tanúzásnak elejét venni, és objektivitásra törekedni.

13

14125/M

Megoldókulcs

3. a) A) kényszermunkások B) összesen 30 000-en C) felváltva, havonta 10 000 ember (1 hónapig Libanonban dolgoztak, 2 hónapig otthon voltak) D) 70 000 teherhordó, 80 000 kőfejtő E) 3300 F) köznép, közrendű szabadok G) közrendű szabadok b) despotikus királyi hatalom Az uralkodó hatalmas tömegeket mozgat meg egy középítkezés céljából az egyiptomi piramisépítésekhez hasonlóan. 4. a) A) monoteista vallás B) Dávid C) Salamon D) Júdea E) Asszír Birodalom F) Újbabiloni Birodalom b) A hódítások együtt jártak idegen hatásokkal, így az ősi kultusz ezekkel szemben fogalmazva meg önmagát megerősödött, ami elősegítette az egyistenhit kialakulását.

7. A KÖZEL- KELETET EGYESÍTŐ BIRODALMAK 2. a) A kereskedelmi érdeket szolgáló társadalmi berendezkedés. b) Katonai jellegű társadalom létrejötte. c) A bányák kimerülése folytán csökkentek az állam bevételei, melynek pótlására zsákmányszerző hadjáratokat folytattak. Ez vezetett a társadalmi szerkezet átalakulásához. 3. lovasság és gyalogság, íjjal, nyíllal és dárdával felszerelve – egységes fegyverzete van a katonáknak 4. a) Jel

Cím aláhúzott

deportálás

dőlt

fizikai erőszak

kövér

megaláztatás – elrettentés

Tömör jellemzés Az uralkodót Asszíriába hurcolják; a lakosság elhurcolása. Az ellenállók és nem engedelmeskedők legyilkolása. Az uralkodót ugyan életben hagyja, de roppant megalázó helyzetbe hozza – kutyapórázra köti, ketrecbe zárja.

b) Kegyetlen uralmat gyakoroltak felettük. Jellemző volt az ellenség megalázása és tömegeinek legyilkolása. Családok ezreit hurcolták el (deportálták) erőszakkal Asszíriába, ahol velük végeztettek termelőmunkát.

14

14125/M

Megoldókulcs

6. a) a hadseregen b) a szatrapiák adóiból hatalmas jövedelem folyt be c) a meghódoló helyi vezetők megtarthatták tisztségüket d) a meghódoló vezetők közreműködésével tartották fenn uralmukat a perzsák e) Az asszírok a megfélemlítésre építettek, míg a perzsák a meghódított népek vezető rétegével való együttműködéssel kívánták fenntartani és megszilárdítani az uralmukat.

8. DÉL-ÁZSIA ÉS A TÁVOL-KELET BIRODALMAI 1. a) öntözéses földművelés b) Mohendzsodaro és Harappa c) despotikus d) A tények megkérdőjelezik a despotikus rendszer létét. 2. Kaszt neve brahmanák ksatriák vaisák sudrák érinthetetlenek

Feladata papok – a Szent Könyv tanulmányozása és oktatása, áldozatok bemutatása harcosok – az alattvalók védelme dolgozók (közrendűek) – nyájak legeltetése, kereskedés szolgák – felsőbb kasztot szolgálnak tisztátlan foglalkozások űzői (a legalantasabb munkákat ők végezték)

3. b) Hegységek által körülzárt alföld, így a karavánutak és a tengerparton nyílt lehetőség. e) a hunok támadásai ellen 4. Egy tetszőleges alakzat, amely felülről lefelé keskenyedik (pl. piramis): uralkodó előkelők közrendű szabadok (parasztok) foglyok (rabszolgák) 5. Jelölés aláhúzott

Cím Települési forma

dőlt betűs

Hadművészetük

félkövér félkövér és dőlt betűs

Gazdálkodás Művelődés

Összefoglaló nincsenek városaik lovas nomád harcmodor, fegyvereik: dárda, íj, nyíl, kard, páncélt viseltek nomád (legeltető, vándorló) állattartás az írásbeliség még nem jelent meg

15

14125/M

Megoldókulcs

6. a) Bekarikázandó betűk: E, M b) Jelölés aláhúzott

Cím települési forma

dőlt

hadművészetük

félkövér

gazdálkodás

Összefoglaló nincsenek városaik. gyermekeiket korán kezdik tanítani a lovaglásra és az íjászatra; lovas íjászok; páncélba öltözve lovagolnak; gyakorlatoznak; távolra íjjal, közelre karddal és dárdával harcolnak; mozgékonyak, kudarc esetén gyorsan visszavonulnak. Nincs földművelés; legeltető állattartás; vadászat.

c) Nincsen állandó lakhelyük, hanem folyókat és legelőket követve vándorolnak. Állattenyésztéssel foglalkoznak. Lovas harcmodor jellemző rájuk, legfontosabb fegyvereik az íj és a nyíl.

AZ ÓKORI KELET. TÉRKÉPES FELADATOK 11. oldal/6. a) 1. tér 2. téma/tematika 3. idő b) 1. színek 2. nyilak 3. speciális jelek c) l. kereskedelmi utak 2. ásványkincsek 3. iparcikkek d) 1. az irány nyila és szöveg 2. az irány nyila és stilizált jelek e) 1. hadjáratok 2. kereskedelmi utak 3. gazdasági folyamatok 4. népek vándorlása f) Pl.: Sumer hanyatlása – szikesedés (szín) + támadó hadjáratok (nyilak) 6/5. c) Kételkedett benne. Hiteltelennek tartotta a beszámoló azon részét, mely a nap jobb és balkéz felé eső részét taglalja. d) „Azt is állították (…) hogy Libüa körülhajózása alatt a Nap jobb kézről esett.”

14125/M

16

Megoldókulcs

7/1. c) Igyekeztek ellenőrzésük alatt tartani a fémek kereskedelmét. Biztosították birodalmuk hadserege számára a fémeket, így a vasat is. 7/5. c) A Perzsa Birodalom gyakorlatilag teljes mértékben ellenőrzése alá vonta a Közel-Keleten áthaladó közvetítő kereskedelmet, így annak hasznát is. d) Természet: Tengerek, sivatagok, sztyeppe Politikai: India, Hellász, nomád népek

VALLÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI KELETEN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. A) állattenyésztés és növénytermesztés B) a termés beérése az állatszaporulat biztosítása C) termékenység 2. a) A) hatvanas számrendszer B) 12 hónapos naptár b) Sok kis városállam, különböző istenekkel. Számtalan természeti jelenséget más-más isteneknek tulajdonították c) Kultikus épületek (Hatalmas toronytemplomok (zikkuratok) épültek.), istenvilág, mondavilág. 3. a) A) képírás B) szóírás C) szótagírás D) ékírás E) klasszikus sumer b) Amikor kialakultak az első államok, az állam feladatai (pl. irányítás, adók nyilvántartása) szükségessé tették az írás kialakulását. Az akkád hódítás során a jeleket és a hangzótartalmat átvették, de a jelentést nem. 4. A) szóírás B) szótagírás C) hangjelölő írás 5. a) taoizmus, konfucionizmus b) Mindkét vallás az embert, az emberi boldogságot állította a középpontba, a harmónia elérésére törekedett. c) konfucionizmust – idézet: „a nép közt kétséget és nyugtalanságot keltsenek…”

17

14125/M

Megoldókulcs

d) Időpont Kr. u. II–IV. század Középkor XVI. század XVI-XVII. század

Ország, terület Római Birodalom

Üldözött vallási irányzat kereszténység

Üldöző hatalom Római Birodalom

Európa országai Spanyolország Spanyolország

zsidóság muzulmánok protestánsok

Pl. Franciaország, Anglia Spanyolország Spanyolország

18

14125/M

Megoldókulcs

II. AZ ÓKORI HELLÁSZ 9. A KRÉTAI ÉS A MÜKÉNÉI KULTÚRA 1. a) Balkán, Égei-tenger szigetvilága, Kis-Ázsia b) A) tenger B) hegyláncok C) mediterrán D) nincsenek nagy folyók E) nincs öntözéses földművelés F) kereskedelem/a hajózás szerepe jelentős G) központosított despotikus állam 2. A) gazdasági központ B) kereskedők, hajótulajdonosok C) gabona, bor, olaj D) nyersanyagok (pl. réz, ón) E) olaj, bor b) A Keleten már megismert irányítási módszerekkel. c) Palotagazdaság. Kulcsfontosságú a tengeri kereskedelem
kereskedő – hajótulajdonos arisztokrácia. 3. a) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szereplő Minósz Poszeidon Minotaurusz Thészeusz Ariadné Daidalosz Athéné

Ki ő? krétai király a tenger istene ember testű, bika fejű szörny athéni királyfi Minósz lánya híres építész, a labirintus építője városvédő istennő, a mesterségek és a bölcsesség istene

b) Kréta fennhatósága alatt álltak, adófizetéssel tartoztak. c) Ezt követően nem kellett áldozatokat küldeniük. d) trójai háború, vérszerződés, magyarok eredete az Emese álmában stb. 4. a) Szereplő Poszeidón Zeusz Héra Aphrodité Pallasz Athéné Párisz Heléna

Meghatározás a tenger istene a főisten a főisten felesége a szépség és a szerepel istennője a bölcsesség istennője trójai királyfi a világ legszebb asszonya

19

14125/M

Megoldókulcs

b) Ki kapja Párisztól az aranyalmát, azaz ki a legszebb? c) Athéné bölcsességet, Aphrodité a legszebb asszony szerelmét, Héra az Ázsia fölötti uralmat d) a legszebb asszony, Heléna e) Trója pusztulása f) a vendégjoggal g) van – Valóban bekövetkezett a görögök és a trójaiak közötti viszály 6. Évszám Kr.e. 3 évezred Kr.e. 2. évezred eleje Kr.e. 2000 körül Kr.e. 1600 körül Kr.e. XIII. század Kr.e. 1100 körül Kr. e. 950 körül

Esemény az első városok alapítása Krétán a krétai városok virágkora az első akháj és ión törzsek benyomulása Peloponésszoszra a mükénei kor kezdete megindul a mükénei államok hanyatlása a dórok elpusztítják Mükénét Athén vezetésével egyesül Attika

10. A POLISZ SZÜLETÉSE ÉS A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS 1. A) központi hatalom B) a közmunkán alapuló C) nyersanyag D) tengeri kereskedelem E) a keleti típusú 2. a) 1. őrlés, 2. fonás, 3. szövés b) ügyességgel és jeles ésszel c) fürge hajóval a tengert szelni d) kézimalom, orsó, szerszám e) hajókészítő, molnár, takács f) jónak tartja, mert a verseny jobb munkára ösztönzi az embereket g) 1. palota, 2. ház h) Az első szöveg a szép munkára ösztönöz, a második a vetélkedést tartja a fő ösztönző erőnek. 3. a) 1. város 2. vidék b) 1. polgárjog 2. földtulajdon c) 1. arisztokrácia (legjobbak) 2. nép (démosz) - parasztok, kézművesek, kereskedők 4. a) A) király B) parasztok C) arisztokratikus köztársaság D) parasztok, kézművesek és kereskedők b) a föld c) demokrácia

20

14125/M

5. a) Kérdések

Válaszok

Mit hozott létre Thészeusz?

Az athéni államot.

Mivel győzte meg az attikaiakat Thészeusz? Mivel győzte meg a hatalmasokat Thészeusz? b) démosz (nép),

Összefogással elérhetők a közös célok, megszűnik a viszály. Megosztja velük a hatalmat.

Megoldókulcs

A választ igazoló forrásrészlet „egy állam egységes népévé tette azokat, akik eddig szétszórtan éltek” „összefoghatók mindnyájuk közös java érdekében” „király nélküli alkotmányt ajánlott”

arisztokraták, arisztokratikus köztársaság

11. A GÖRÖGSÉGET ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS: A HITVILÁG 1. a) Az isten neve Gaia Kronosz

Funkciója földanya idő

Felesége

Zeusz Zeusz

főisten főisten

Héra Létó

Rheia

Gyermekei titánok Hádész, Poszeidón, Zeusz, Hesztia, Déméter, Héra Árész Artemisz, Apollón

b) 1. Vétek: gyermekeit lenyelte. – Büntetés: A legkisebb fia, Zeusz legyőzte őt. 2. Elrejtette Kréta szigetén, és férjének egy bepólyált követ adott az újszülött helyett. 3. Anya nélkül. Zeusz fejéből pattant ki teljes fegyverzetben, sugárzó szépségben. 4. Mert Létó engedett Zeusz csábításának. 5. Egész nap az erdőt-mezőt járta a vad után. 6. Jósdát alapított. Püthonnal, a hatalmas sárkánykígyóval küzdött meg. 7. Kétértelmű jóslatokat. c) Igaz: 2., 4., 5., 7. 2. A) totemizmus B) sokistenhit (politeizmus) C) szeretnek, harcolnak, irigykednek D) hierarchia 3. a) Az életet nagyon szépnek, de rövidnek látták. b) Féltek tőle, tartottak a túlvilágtól. c) csúf, hideg, szűk, ijesztő

14125/M

21

Megoldókulcs

4. a) Jel Címszó Tömör jellemzés aláhúzott szertartás a polgár végzi; combokat égess; tömjénnel, itallal. félkövér cél vagyon, biztonság; „áldozz, hogy kapj valamit” b) Az áldozatok bemutatásán keresztül próbálták megnyerni az istenek segítségét, jóindulatát. c) A szertartásokat nem papok, hanem a polisz választott tisztségviselői irányították. Az áldozatra szánt állatokat, illatszereket elégették. Az áldozatot a templom előtt végezték. Nagyobb áldozatok alkalmával az áldozati állatok jelentős részét elfogyasztották.

12. A DÉMOSZ POLGÁRJOGI KÜZDELME ATHÉNBAN 1. 1. Akropolisz (fellegvár), vallási és védelmi funkció, itt helyezkedik el pl. a Parthenon; 2. Agóra (piac), a polisz központja; 3. Árész dombja – itt ülésesett az Areioszpagosz; 4. Héphaisztosz temploma – az istenség hatalmas temploma; 4. A tanács épülete (Buleterion) – a bulé tanácskozási helye 2. a) munkakerülés, zöldség- és gyümölcstolvajlás b) templomrablás, gyilkosság c) halálbüntetés d) Drakón szerint a kis bűnök is megérdemlik a halálbüntetést, a nagyobbakra pedig nem talált súlyosabbat. e) Túl szigorúnak tartja őket f) Drakónéhoz, mert bár idézi Démadész bírálatát, nem adja a tudtunkra, hogy egyetértene vele. 3. Politikai ellentétek Athénban A démosz módosabb csoportjai harcot indítottak, hogy az arisztokratákhoz hasonló politikai jogokat szerezzenek. Az adósrabszolgaság kérdése a démosz szegényebb csoportjait is szembeállította az arisztokráciával. 4. a) Minta: a tankönyvi ábra. b) a 4. vagyoni osztályról, a thészekről, vagyis a napszámosokról 5. a) A görög gyarmatosítás következtében az arisztokrácia fokozatosan vesztett a gazdasági erejéből, míg az iparosok, kereskedők és a parasztok egy része egyre gazdagodott, erősödött. A hadseregben a démosz adta nehézgyalogság és a flotta szerepe erősödött meg. b) A) írásba foglaltatta a törvényeket (Kr. e. 621) B) adósrabszolgaság eltörlése C) az adóságok elengedése D) a lakosság vagyon szerinti csoportosítása E) területi egységeken nyugvó új berendezkedés bevezetése F) a hatalom birtokosa a népgyűlés lett G) a cserépszavazás bevezetése

22

14125/M

6. a) Jelölés aláhúzott félkövér

Megoldókulcs

Cím

Összegzés mértéktartó; alkotmányos türannosz; emberszerePeiszisztratosz az ember és a politő; szelíd; megbocsátó; mindig békét teremtett; tikus népbarát és emberséges intézkedései pénzsegély; adószedés; bírák kirendelése vidékre.

b) Arisztotelész alapvetően pozitív képet fest Peiszisztratoszról. Erényei között kiemelte a mértéktartást, a szelídséget és az emberszeretet. A szövegben is jól látható, hogy Peiszisztratosz a kilengésektől tartózkodó, szelíd, de erős hatalmat tartotta jónak. 7. a) csak személyek kezdeményezhettek b) az agóra egy bizonyos helyén c) az arkhónok testülete d) 6000 résztvevő e) akit a legtöbben írtak fel f) a zsarnokság, az egyeduralom megakadályozására g) ha valakit politikai okból szerettek volna eltávolítani Athénból 8. Résztvevők

Szolón Az athéni születésű férfiak

A részvétel alapján

A vagyoni helyzet

A kiválasztás módszere

Meghatározta, hogy az egyes vagyoni csoportok tagjai milyen hivatalokat tölthettek be

Kleiszthenész Teljes jogú athéni polgárok Területi egységek, sorsolás, illetve választás (katonai vez.) A területi felosztás alapján sorsolták az ötszázak tanácsának tagjait, a katonai vezetőket pedig választották

9. Itt hozták a törvényeket. Itt készítik a törvényjavaslatokat. Dönt a háború és a béke kérdésében. Többször és folyamatosan ülésezik. 10. Kr. e. 621 – Drakón írásba foglalja a törvényeket Kr. e. 594 – Szolón arkhón Kr. e. 560–510 – türannisz Athénban Kr. e. 508 – Kleiszthenész reformjai Kr. e. 492 – a görög–perzsa háborúk kezdete

Népgyűlés X

Ötszázak tanácsa X

X X

23

14125/M

Megoldókulcs

13. EGY MÁSIK GÖRÖG ÚT: SPÁRTA 1. a) a föld felosztása b) tulajdonviszonyokat c) polgároknak: 9000, d) igen a körüllakóknak: 30 000 e) az emberek mozdítható értékeit f) nem g) a vaspénzt h) szerette volna megőrizni a belső egységet a spártaiak között i) mérő j) Az csak a teljes jogú spártai polgárokra érvényes, és rájuk sem maradéktalanul. Rajtuk kívül éltek Spártában a körüllakók és helóták is. De a spártai polgárok sem voltak teljesen egyenlők, hiszen pl. a hatalmat a tekintélyes arisztokrata nemzetségek birtokolták. 2. a) Bekarikázandó betűk: E, P,G b) „Spárta közvetlen határát pedig 9000 részre [osztotta]. Ennyi lett a spártaiak osztályrészeinek száma (…). Mindegyikük része akkora volt, hogy egy férfinak 70, egy nőnek 12 mérő árpát, a nedvet adó gyümölcsökből hasonlóképpen arányos mennyiséget teremjen. Úgy gondolta, hogy ennyi táplálék elég lesz erejük és egészségük fenntartására, másra meg úgysem lesz szükségük. (…) nem sajnálta polgártársaitól a szabadidőt, viszont teljesen eltiltotta őket a köznapi mesterségektől (…). A földet (…) is a helóták művelték meg helyettük. Egy spártai éppen törvénykezési napon tartózkodott Athénban, és megtudta, hogy valakit dologtalanság miatt ítéltek el. (…) Erre a spártai azt kérte az ott állóktól, hogy mutassák meg neki azt, akinek szabad emberhez méltó életmódja miatt kell büntetést elszenvednie. Ennyire szolgainak tartották a mesterségekkel való foglalkozást.” (Plutarkhosz: Lükurgosz élete) Jelölés

Társadalmi csoport

piros aláhúzás

spártai polgárok

kék aláhúzás

helóták

A társadalmi csoport jellemzői Azonos nagyságú földet birtokolnak, katonáskodnak és nem dolgoznak. A spártaiak földjeit művelik.

b) a körüllakókról (perioikoszokról) 3. Kik lehettek a tagjai? 30 éven felüli spárNépgyűlés tai polgárok 60 év feletVének ti spártai tanácsa polgárok 30 év feletFelügyelők ti spártai polgárok

Hogyan Á SZ M váltak tagokká? X

betöltötték a 30. életévüket

X

választás útján

X

választás útján

Á SZ M Jogköre

X

Á SZ M

a vének tanácsának előterjesztéseinek jóváhagyása

X

előterjeszt, feloszlathatX ja a népgyűlést X

tényleges irányítók

X X

24

14125/M

4. Társadalmi csoportok / Államszervezet Politikai jogokkal rendelkezők A politikai jogok gyakorlásának korhatára Szabadok politikai jog nélkül Alávetettek Választással betöltött tisztségek A törvényeket előterjeszti A törvényeket elfogadja A legfőbb katonai vezető A politikai meghatározó társadalmi csoport

Megoldókulcs

Athén

Spárta

athéni polgárok

spártai polgárok

20 év

30 év

idegenek (metoikoszok) rabszolgák sztratégosz, arkhón, bulé tagjai, esküdtek bulé népgyűlés sztratégosz

körüllakók (perioikoszok) helóták vének tanácsa népgyűlés királyok

arisztokrácia/démosz

polgárok

felügyelők, vének

5. a) 1. polgár, 2. 60., 3. választás, 4. népgyűlés (ekklészia), 5. lármáját 6. a kiabálás, 7. a gerúszia, 8. hányadiknak, 10. legerősebb és leghosszabb b) 1. 30 = 28 vén + 2 király 2. a felügyelők 3. a spártai polgárok 4. hogy megakadályozza a népgyűlés túlkapásait 5. a teljes jogú spártai polgárok érdekei 6. a) Állítások Folyamatosan ülésezett. Csak polgárjoggal rendelkező felnőtt férfiak vehettek részt a népgyűlésen. A körüllakók is részt vehettek a gyűlésen. A legfőbb államügyekben döntési joggal rendelkezett. Csak egyetértési joga volt az elé tárt ügyekben. Ellenőrizte az állam vezetőit. Minden résztvevője javasolhatott törvényeket.

Athéni Spártai népgyűlésre jellemző X

Egyikre sem X

X X

X X X X

b) A két népgyűlés összetétele alapvetően megegyezett, a szabad polgárok vehettek részt munkájukban. A különbség a jogkör tekintetében figyelhető meg. Míg Athénban a legfőbb döntéshozó szerv volt, melynek döntéseit senki sem bírálhatta felül, addig Spártában ezt a vének tanácsa megtehette. 7. a) a vének tanácsa (geruszia) elé b) Ha erősnek találták, kiutaltak neki egy földdarabot és elrendelték a felnevelését. Ha gyengének találták, akkor pusztulásra ítélték és kitették a Taügetoszra. c) puhaságról, önállóságról stb. d) 1. csak kezdetben 2. közösségben, katonai fegyelem alatt nevelték őket e) a hatalom megtartását, kiképzést f) a helóták ellen

25

14125/M

8. 1. 2. 3. 4.

Megoldókulcs

5., 7., 9., 10., 12. 3., 4., 5.,10. 1., 2. 6., 8.

14. A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK (KR. E. 492–448) 1. a) Elsősorban kereskedelmi érdekek, másrészt az, hogy a perzsák a görögök kárára kívántak terjeszkedni, és több kis – ázsiai várost foglaltak el. b) Athén (kis erőkkel) segítette a ión városok felkelését a perzsák ellen – a gazdag görög poliszok vonzó hódítási célpont voltak a perzsák számára. c) A behódolás a perzsáknak, de ez adófizetési kötelezettséget és belső életük korlátozását jelentette volna. 2. Sorszám Szakasz címe I. átkelés II. partraszállás III. IV. V. VI.

Jellemzése A perzsa támadás a tenger felől érkezett. Hippiasz vezetésével Marathonnál, mert a síkság alkalmasnak tűnt a lovasság bevetésére az athéni sereg felvonu- 10 sztratégosz vezetésével, a szárnyak alapos megerősítésével lása a csata kezdete A hadrend közepén perzsa fölény, de a két szárnyon az athéniak kerekedtek felül a végső győzelem Az athéniak a két szárny egyesítése után középen is győzelmet arattak az üldözés A menekülő perzsákat a tengerig üldözték, és még a hajóikat is megtámadták

3. a) Az volt a kérdés, hogy Athén a tengeri vagy a szárazföldi haderejét erősíti meg. b) 1 – tengeri: fontos érdek a kereskedelmi utak biztosítása, ráadásul a hajóépítés munkalehetőséget teremt 2 – szárazföldi: támogatói földjeik és a város védelmére hivatkoztak c) 1 – kereskedő és kézműves réteg 2 – az arisztokrácia és a parasztság d) az utánpótlási vonalak elvágása 4. a) A) szárazföldi hadsereg B) flotta b) szárazföldi haderő megerősítését d) az arisztokrácia és a parasztság e) a kereskedőket, kézműveseket f) Ariszteidész 5. a) Látta, hogy a Szalamisz melletti szűk tér nagyban elősegítené a győzelmet. Látta, hogy a flottaparancsnok nem tud úrrá lenni a tömeg indulatán. b) Csellel – azt a hírt tudatta Xerxésszel, hogy a Szalamisznál lévő görög flotta menekülésre készül. c) Az egyiptomi hajókat elküldték, így nem voltak jelen a döntő ütközetnél. d) Amíg széles tér állt rendelkezésre, szabályos rendben hajóztak, de amikor a szorosba értek, kénytelenek voltak több hajót a rendből leszakítani.

14125/M

26

Megoldókulcs

e) a flottaparancsnok f) Általános zűrzavar lett úrrá, sokan adtak ellentétes parancsokat. g) Ezután a perzsák nem tudták irányítani a hadihajóikat. h) Jól megválasztott hadszíntér és jó taktika. i) A szöveg hangnemével. j) Xerxész a tengeren elveszítette a fölényét, ezáltal az utánpótlás és a biztos visszavonulás lehetőségét. k) ellenség, barbárok stb. 7. Kr.e. 492 – Athosz-hegyfok Kr.e. 490 – Marathón Kr.e. 480 – Thermopülai, Szalamisz Kr.e. 478 – déloszi szövetség

15. AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA FÉNYKORA ÉS HANYATLÁSA 1. a) D ) jogi egyenlőség A) minden szabad ember vagyoni alapon különbségekkel B) minden szabad polgár C) minden szabad polgár b) A vagyoni helyzet szabhatott határt, hiszen a szegényebb polgároknak nem engedhették meg maguknak az időigényes közéleti szereplést. c) Bevezették a napidíjat, kezdetben az esküdtbíróságban és az ötszázak tanácsában való szerepvállalásért, Periklész után pedig a népgyűlésben való részvételért is. 2. a) Bekarikázandó betűk: E, G b) 1. az okker kereskedelméről 2. az athéniak kéréseit, határozatait fogadják el, amelyek az athéniak érdekeit szolgálták 3. mindenben az athéniak álláspontja érvényesül 4. elkobozzák a hajóját és a hajón lévő javakat 5. amelyet az athéniak kijelölnek 6. ha az athéniak úgy döntenek 7. vagyonának fele az iuliuszi népé, fele a feljelentőké lesz 8. az iuluisziak népgyűlésén c) A) az iuliusziak B) Athén C) monopóliumot D) mutatja Athén döntő fölényét E)Athén egyeduralmat gyakorolt a déloszi szövetségben, szövetségeseit saját gazdasági és katonai érdekeinek rendelte alá. 3. a) A) Athén védtelen marad B) Athén elveszíti hadereje ékkövét, a flottáját C) Spárta szövetségi rendszerébe kényszerülnek D) Spártai segédpolisszá silányul Athén

27

14125/M

Megoldókulcs

E) másodrangú F) Jó színben feltüntetni Athént (a spártaiak nem pusztították el teljesen Athént). G) A békeszerződést követően Athén nem tudott többé jelentős mértékben beleszólni a görög történelembe. b) 1. Spártában 2. a spártaiak szövetségesei voltak 3. kereskedelmi érdekeik érvényesülését így látták biztosítottnak 4. a) 1. az állam alkotmányának rendezésére hivatott törvények megszövegezésére 2. nem 3. a tanács tagjait és a többi tisztviselőt számukra kedvező módon kicserélték, majd megkezdték a tisztogatást 4. a hatalom megragadása5. „A következőkben azonban már azt kezdték fontolgatni, hogyan rendelkezhetnék teljesen saját belátásuk szerint…” 6. akik feljelentésekből éltek a demokrácia idejében üldözték az arisztokratákat 7. kezdetben egyetértett vagy passzív volt 8. Közvetlen cél: megszálló különítmény odairányítását az államrend megszilárdítására. – távolabbi cél: tetszésük szerint fogathassanak el bárkit. b) h) 30 tisztviselő megválasztása

A tisztviselők (pl. az ötszázak tanácsának tagjai) kicserélése számukra kedvező emberekre

Tisztogatá s kezdete

Zsarnokság létrejötte

Spártai megszálló különítményt kértek az „államrend megszilárdítására”

5. a) Hogyan próbálták megnyerni a népet? Honnét volt ehhez anyagi fedezetük? A politikai harc győztese (x)

Kimón pénzt osztogatott, adakozott saját vagyonából magánvagyon

Periklész állami juttatások biztosítása az állam forrásai X

b) 1. letörték az areioszpagosz hatalmát 2. Kimont osztrakizmosszal száműzték. c) a népgyűléssel mondatta ki d) Kiteljesítette a demokráciát azzal, hogy bevezette a napidíjak rendszerét. Nagy építkezéseivel csodálatos várossá varázsolta Athén központját. Ugyanakkor a szövetségesek kiszipolyozásával a későbbi háború alapjait vetette meg.

14125/M

28

Megoldókulcs

16. GÖRÖG HÉTKÖZNAPOK ÉS MŰVÉSZETEK 1. a) magasabbra kell építeni, hogy ne rekesszük ki a téli napsütést b) természeti tényezőket, pl. tájolást, domborzatot és a vagyonbiztonságot c) a ház belsejének esztétikumait kevésbé tartja fontosnak d) Célszerűség: Kevésbé érvényesül a rajzon mint a szerző elveiben. A díszítés szerepe: Nagyobb szerepet kap a rajzon, mint amit a szöveg szerzője szán neki. 2. a) A) khitón B) rövidebb C) hosszabb D) a divat változása b) 1. kényelmi 2. vagyoni 3. a) I. építőanyag II. díszítőelemek III. szerkezet b) A) frízsor B) tümpanon C) oszlopsor D) lépcsősor c) A görög középületek alapvetően faragott kőből készültek. A nagy terek befedését oszlopok segítségével oldották meg. Az építészet szerves részét képezték a szobrászati elemek (faragások, szobrok, domborművek). 4. a) 1. Athén szövetségeseinek pénzével (adóival) 2. hogy Athén megvédje őket a barbár támadásoktól 3. olyasmire kell fordítani, amiből örök dicsőség, a most élők számára pedig kész jólét származik 4. a város a háborúhoz szükséges dolgokkal kellőképpen el van látva 5. elsősorban a köznép, a démosz számára 6. igen, mert a köz javát szolgálták vele 7. pozitívan, nem mutat rá a belső ellentmondásra

29

14125/M

Megoldókulcs

b) A szövetségesek hozzájárulása

Védelmi okokra adják

Athén teljesíti vállalását

A pénzből fölösleg adódik

Megvédjük őket

A pénz azé, aki kapja

Szabadon felhasználható

5. Összehasonlítási szempontok Témaválasztás Emberábrázolás A mozgás ábrázolása Valósághűség, kidolgozottság

Archaikus kor (Kr. e. VIII–VI. század)

Klasszikus kor (Kr. e. V–IV. század) H mitológiai téma ősök, politikusok életszerű (ebben talán felülmúlfrontális, az emberi test szépsége hatatlan) merev testtartás mozgalmas, élethű alakok sejtelmes „archaikus” mosoly kidolgozott, érzelmeket kifejező, teszi kifejezővé, valósághűvé valósághű

6. a) A) vezetésre B) engedelmességre C) engedelmességre D) képesség b) A képesség szerinti elvvel úgy véli orvosolja a társadalom igazságtalanságait, azonban merev és embertelen rendszerével újakat teremt. c) Platón szerint a férfiak szükségszerűen uralkodnak a nőkön, akiknek megfontoló képessége csak részleges. A nők engedelmességre vannak hivatva. 7. A) „a lányok testét edzette” B) „leszoktatta őket az elpuhult és elkényeztetett életről, a fiatal lányokat nemes versenyzésre ösztönözte” C) cél: edzett és egészséges lányok, katonaéletre alkalmas fiúknak adjanak életet. D) Az anyaszerep miatt a nőket Spártában nagyobb tisztelet övezte, nagyobb önállóságot kaptak, mint a görög poliszok többségében.

17. GÖRÖG TUDOMÁNY KEZDETEI 1. a) A) a világ keletkezése B) a világ megismerhetősége C) a világ keletkezése D) a változások okai E) társadalmi és politikai változások

14125/M

30

Megoldókulcs

b) A görög mitológia más kultúrákhoz hasonlóan az élet alapvető kérdéseire (pl. élet eredete) keresett választ. A mitológiából kiemelkedő görög tudományosság, a filozófia szintén ezekkel a problémákkal került szembe. Míg a mitológia mitikus válaszokat adott, addig a filozófia a logikára alapozva ésszerűnek tűnő megoldásokat keresett. A filozófia kérdéseit a gyors társadalmi átalakulás a változások felé sarkallta, s így e kérdést is logikai alapon kívánták kezelni. 2. A) emberré B) rabszolgává C) gazdaggá D) legszegényebbé E) embernek pusztító F) minden változik, mozgásban van G) a világ jelenségei ellentétek egységén épül fel (dialektika) 3. 1.csoport a) a fogalmak, az ideák világában b) az ideák, eszmék világából visszatükröződő árnyképek c) A valóságos világban létező fogalmak csak árnyképei az ideák világában létezőknek, valójában csak az ideák világában létező fogalmak a valóságosak. 2. csoport a) A) tökéletlen anyagi világ része B) az ideák világában létező valóságos megjelenés C) elsődleges D) másodlagos b) A valóságos világban létező fogalmak csak árnyképei az ideák világában létezőknek, valójában csak az ideák világában létező fogalmak a valóságosak. 4. a) 1 – aranyat, 2 – ezüstöt, 3 – vasat, illetve bronzot b) Az utódaikra (lelkükbe milyen anyagok vannak belekeverve) c) Egyikhez sem, hiszen több rendszer hibáit akarja kiküszöbölni. Leginkább mégis az arisztokratikus köztársaságra, a spártai modellre a vezetők szerepére utaló részletek d) Nem a vezetők éberen figyeljenek e) Azt, hogy arra alkalmatlanok irányítsák az államot 5. a) A történetíró szerepéről. b) A) meg akarja őrizni az utókornak a történéseket B) kárhoztatja a tudatlanságból fakadó mondákat C) jelzi, hogy az eddig írottak hitelesek, a továbbiakra nincs biztosíték, hogy azok D) ha valami érdekeset hall, azt feljegyzi, de ő maga sem hisz minden információ igazában, hitelében E) A történetíró megörökíti a történéseket, összegyűjti a különböző véleményeket és megkísérli értelmezni azokat..

31

14125/M

Megoldókulcs

6. Történetírás célja módszere

Hérodotosz Az emberek cselekedetei idővel feledésbe ne merüljenek Saját megfigyeléseinek és másoktól hallott információknak a feljegyzése

Thuküdidész A történtek igaz lefolyásának ismertetése, örök időkre szóló érték teremtése Objektivitásra törekvés, csak saját szemével látott dolgok leírása, ill. a másoktól hallottak csak alapos ellenőrzés után

18. A KELET MEGHÓDÍTÁSA – NAGY SÁNDOR 1. a) 1. A görögök távoli rokonai, szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban álltak a görögökkel 2. II. Philipposz megerősíti királyságukat (pénzügyek megszilárdítása) 3. A kor legütőképesebb hadseregét hozták létre 4. A görögség nem volt egységes Philiposszal szemben b) Pozitív hatások: A belső háborúskodások megszűnése, összefogással van esély hódításra, új piac szerzésére. Negatív hatások: Elveszik a poliszok függetlensége és megszűnik a demokrácia. c) Kr. e. 338. egész Görögország II. Philipposz fennhatósága alá került. 2. a) A tengeren kalózok garázdálkodnak, a városokat zsoldosok foglalják el, a polgárok egymás ellen harcolnak, a városok idegen uralom alá kerültek, mindenütt nyugtalanság. b) Egy részük zsarnokok, türannoszok uralma alatt áll, némelyekben idegen (pl. perzsa, más esetben spártai helytartó) uralom van. c) Megosztó és megnyerő. d) Az ő javukra lemondott Anthemusz városról, Poteidaiát az athéni gyarmatosok kiűzése után adta át nekik. e) A zsarnokoknak nincsenek barátai, előbb utóbb kihasználják ezt, és meghódítják a kis szabad államokat. f) Nem Hellász érdekében, hanem annak rovására növeli a hatalmát. Peloponésszoszt a saját hatalma alá akarja juttatni. g) Philipposz irigyei h) Szokratész azt tekinti közös érdeknek, hogy a görögség makedón vezetéssel sikeres hódító háborút vívjon (perzsák ellen), ezzel új piacot teremtsen, hogy a belső feszültségek is megszűnjenek. 3. a) A) csak előre-hátra tud mozogni B) átkarolás C) védtelen oldal b) A makedón falanx egyes alapegységei külön-külön is mozoghattak, ami növelte a hatékonyságot. A makedón gyalogság jellegzetes fegyvere volt a hatméternyire megnyújtott lándzsa, a sarisa.

32

14125/M

Megoldókulcs

4. a) Hogy elszakítsák az itt található államokat, hogy azokat maguk mögé állítsák, s így azok ne veszélyeztessék az utánpótlási vonalaikat. b) Fekvése okán úgy gondolhatta, hogy megvédheti az önállóságát, s erős flottával rendelkezett. A föníciaiak a görögök kereskedelmi vetélytársai voltak. c) Nyitva állt az út Perzsia belseje felé, és Alexandrosz becsvágyó hódító volt d) Természeti körülmények, a sztyeppvidék és az ott élő nomádok. e) Alexandrosz a hadjárat elején közvetlenebb viszonyban volt a katonáival, a hódítások után keleti despotaként kezdett viselkedni. A katonák kezdetben a zsákmányért is küzdöttek, de már nem azonosultak az öncélú hódításokkal. 5. a) Alexandrosz (Nagy Sándor) b) a perzsa c) III. Dareiosz perzsa uralkodóé d) a tábor és a málha e) A győzelem egyetlen esélyét a támadás sikere adhatta, így nem gyengíthette meg a védelmet a támadás rovására. f) Az Alexandrosz vezette átkarolás. g) Azért, mert Alexandrosz a megvert ellenséget középre szorította, ahol Dareiosz volt. 6. a) Jel aláhúzott

Cím A keletiek pompája

dőlt

A makedónok (Nagy Sándor) reagálása

Összegzés A kincsek felsorolása; azok kidolgozottságát, méreteit hangsúlyozva. Lekicsinylő gúny, magába szívta a pompa illatát – a csodálat kifejezése.

b) A gazdag és fényűző kelet magasabb életszínvonala egyszerre taszította és vonzotta a katonákat. Megvetették és elpuhultságnak tartották számos elemét, de megismerve azok előnyeit, a hódítókat meghódította és átalakította a meghódított világ. 7. a) A) „Alexandrosz 13 lovas osztag élén a folyó árjába vetette magát. A támadást ellenséges nyilak közepette, a sodró és háborgó folyón keresztül vezette” B) személyes példamutatás C) „Makacsul küzdött az átkelésért” D) tűzön-vízen keresztülviszi elképzeléseit, és képes váratlan húzásokra E) „Kénytelen volt azonnal rendezetlenül harcba kezdeni, és kézitusába elegyedni a rájuk törő ellenséggel anélkül, hogy embereit csatarendbe állíthatta volna. b) Alexandrosz kitűnő taktikai érzékkel rendelkezett. Ez párosult a vakmerőségig menő bátorsággal, így több csatát a kellő pillanatban mutatott merész helytállásával és példájával tudott győzelemre vinni.

33

14125/M

Megoldókulcs

19. A HELLENIZMUS KORA (KR. E. III–I. SZÁZAD) 1. a) Alexandrosz hadvezérei b) a hadseregre c) Ptolemaida Birodalom, Szeleukida Birodalom, Antigonidák 3. a) ruhakészítők („mindenféle női gyapjúcikk készítésének a mesterei”) b) görögök c) munkát kérnek és szállást, cserébe felajánlják szolgálataikat, munkaerejüket és szakértelmüket d) felajánlják, hogy kérdezzen meg olyan megbízható embereket, akik ismerik őket e) Megbízható emberek igazolásával. f) Mellette: szükség van a jó szakemberekre, ráadásul megbízhatóságuk ellenőrizhető. Ellene: ne engedjünk be idegeneket a városba. Elvehetik a megélhetést másoktól. 4. a) A) rendszerezés, logika B) szabad megközelítés, világi jelleg C) kultikus jelleg D) a kultúra támogatói az uralkodók b) A keleti és görög kultúra összeolvadásából. A görögség tudományos rendszerező gondolkodását, míg a keletiek hatalmas tudományos ismeretanyagukat adták. A két elem összeolvadásából csodálatos kulturális fellendülés indult meg. c) az uralkodók és a kereskedők d) A hatalom és a jövedelmek a despotikus uralkodók kezében volt. E mellett a fellendülő gazdasági viszonyok révén még a gazdag kereskedők voltak képesek a kultúra támogatására. 5. A halál nem érdekel bennünket

amíg élünk nincs jelen a halál

ha meghalunk már nem érzékeljük a halált

mentesülnünk kell félelmeinktől (vágyainktól)

Testünk mentes legyen a fájdalomtól, lelkünk pedig a zavaroktól

b) A despotikus rendszer nem tette lehetővé a polgárok számára, hogy a közösség problémáival foglalkozzon, így a hellenisztikus filozófia is más témákat kínált. Az emberek úgy érezték, hogy a sors, a végzet játékszereivé váltak. Epikurosz éppen ezért azt javasolta, hogy maradjanak távol a zavart keltő dolgoktól, inkább élvezzék az élet kellemes oldalát. 6. a) Szempontok Tengerek nevei Kontinensek nevei Népek, államok nevei

Hekataiosz (Kr. e. VI. sz.) Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaszpitenger, Óceán Európa ibérek, itáliaiak, trákok, libiaiak, etiópok, szírek, egyiptomiak, lűdiaiak, örmények, indiaiak

Eratoszthenész (Kr. e. III. sz.) Fekete-t, Kaszpi-t, Északi-óceán, Atlanti-óceán Európa, Ázsia, (Líbia) kelták, ibérek, szkíták

34

14125/M

Megoldókulcs

b) Politikai változások: Nagy Sándor hadjárata során és után megismerték Ázsia belsejét, felmérhették a valós távolságokat, így lényegesen árnyaltabb a kép. Tudományos felfedezések: pl. Arkhimédesz csavarja stb. 7. heliocentrikus (napközpontú) világkép (Arisztarkhosz) 8. a) Az emberek (az egykori görög polisz-polgár) elvesztették befolyásukat életük irányítására. b) Az emberek elfordultak a közélettől. c) 1. az élet örömeinek élvezete 2. lemondás az élet örömeiről 9. Összehasonlítási szempontok Témaválasztás Emberábrázolás Mozgás Valósághűség

Archaikus kor

Klasszikus kor

Hellenizmus kora

mitológiai témák

az ember istenek

mindennapi élet istenek

frontális

életszerű, érzelmeket kifejező

a szobroknak nincs főfrontja, bármely oldalról nézhetjük őket

merev testtartás

mozgalmas, élethű alakok

nagyon mozgalmas

sejtelmes „archaikus mosoly” teszi kifejezővé, valósághűvé

kidolgozott, valósághű

realizmus, bizonyos esetekben túlzások

AZ ÓKORI HELLÁSZ. TÉRKÉPES FELADATOK 10/6. c) A gyarmatvárosok növelték az anyavárosok piaci lehetőségeit, biztosították nyersanyag utánpótlásukat, így az anyavárosokban a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fellendülését eredményezték.

35

14125/M

Megoldókulcs

A GÖRÖG TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM JELLEMZŐI (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. 1. Kr. e. 2000 körül 2. Kr. e. II. évezred eleje; 3. Kr. e. XVIII–XIII. század; 4. Kr. e. XIII. század; 5. Kr. e. 1100 körül; 6. Kr. e. 508; 7. Kr. e. 490; 8. Kr. e. V. század közepe; 9. Kr. e. V. század közepe; 10. Kr. e. 404; 11. Kr. e. IV. század közepe; 12. Kr. e. 336–323; 13. Kr.e. II–III. század 2. a) Szempontok Néptörzsek neve Társadalmi, gazdasági egységek nevei

Kréta krétaiak

Mükéné acháiok

Athén iónok

Spárta dórok

templomgazdaság

templomgazdaság

piaci viszonyok

parcella

despota arisztokrácia közrendű szabadok rablóvállalkozások mezőgazdaság

arisztokrácia démosz metoikoszok rabszolgák

polgárok perioikoszok helóták

kézműipar kereskedelem

mezőgazdaság

királyság arisztokratikus köztársaság demokratikus köztársaság

arisztokratikus királyság

Társadalmi csoportok

despota arisztokrácia közrendű szabadok

Jellemző gazdasági tevékenység

kereskedelem mezőgazdaság

Államforma

despotikus királyság

despotikus királyság

b) Felismerés: Krétán jelentős szerepe volt a kereskedelemnek Megállapítás: → ezért a kereskedő arisztokrácia fontos szerepet játszott az állam életében. 3. a) Idő

Korszak

A gazdasági életet meghatározó réteg

Politikai jogokkal rendelkezők

arisztokrácia

arisztokrácia

arisztokrácia, démosz arisztokrácia, démosz

polgárok vagyoni alapon polgárok korlátozott mértékben

Kr.e. 621

Drakón

Kr.e. 594

Szolón

Kr.e. 560-527

Peiszisztratosz

Kr.e. 508

Kleiszthenész

démosz

minden polgár

Kr.e. V. század közepe

Periklész

démosz

minden polgár

Államforma arisztokratikus köztársaság köztársaság zsarnokság, egyeduralom demokratikus köztársaság

b) Kérdés: Kik és milyen alapon vehettek részt a politikai életben Szolón idején? Válasz: Minden polgár, de vagyonuk arányában eltérő beleszólással az állam életébe. c) Felismerés: Drakón idején a gazdasági hatalom teljes mértékben az arisztokrácia kezében volt, Megállapítás: → ez is indokolta, hogy a politikai hatalom is az irányításuk alatt álljon.

36

14125/M

Megoldókulcs

4. a) A hatvanévesnél időseb polgárok közül. b) Az első három vagyoni osztály tagjai. c) Vének tanácsa Bulé Hasonlóságok tanácskozó testület, előkészíti az ügyeket a népgyűlés számára Különbségek vétójoggal rendelkezik az ügyek végrehajtását felügyeli d) 1. kezdetben a volt arkhónokból 2. az arisztokrácia térvesztésével párhuzamosan e) közel a fele f) az arisztokratákból álló Areioszpagosz térvesztésének az oka az arisztokrácia visszaszorulása g) Kleiszthenész korától h) 1. a szegényebbek is részt vehessenek a politikai életben 2. a kisebb befolyású, kevésbé tehetséges embereknek is legyen esélye i) 1.kiszélesedett a demokrácia 2. megnőtt a tömegek befolyása j) 1. a zsarnokság megakadályozására 2. politikai ellenfelek eltávolítására Következtetés: a politikai szabályokat többféleképpen lehet felhasználni, illetve kijátszani k) napidíjak rendszere l) befolyásolhatóak lettek a polgárok m) A demokrácia kialakulása egyrészt a jogok és az intézményrendszer átalakulásaként jön létre, vagyis mindenkinek azonos joga legyen és élhessen is ezekkel a feltételekkel. Ugyanakkor a jólét biztosítja azt, hogy a polgárok önállóan tudjanak dönteni, erre legyen idejük és rálátásuk, s ne legyenek kénytelenek árúba bocsátani jogaikat se közvetett, s közvetlen módon. 5. Testületek

Szolón tagság

kiválasztási mód

Népgyűlés

létszám

tagság

kiválasztási mód

létszám

minden szabad polgár

Bíróság Tanács

Kleiszthenész

választás A 4 ősi iónattikai phylét 100-100 polgár képviseli

választás

sorsolás 400 fő

phylénként 5050 athéni pol- sorsolás gár

6000 fő felváltva 500 fő

6. a) A mükénei keleti típusú erős arisztokráciával. Spárta esetében a rabszolgák hiányoznak. Athénról több korszakot tanultunk, így szerepeltethetjük külön az arisztokráciát és a démoszt, de egybe is vonhatjuk ha a periklészi kort választjuk. A hellenisztikus korban a döntő a közrendű szabadok és a hellén városok külön ábrázolása. b) pl. Miért növekedett meg a Kr.e. VII. században a démosz szerepe? A görög gyarmatosítások révén fellendült a gazdaság minden ága, amely megerősítette a kézműveseket és a kereskedőket. c) Valóban a történelem úgy tűnik megismétli önmagát, birodalmak emelkednek fel, majd buknak el, nagy hadvezérek tűnnek fel, majd buknak el, a gazdaság virágzik, majd hanyatlik. Ám az események más szinteken és körülmények között csak a fenti vonatkozásokban ismétlődnek meg.

37

14125/M

Megoldókulcs

7. Szempontok Kik irányítsák az államot? Mi az állam jó működésének a garanciája? Kik a legveszélyesebbek az államra?

Platón a tudósok a tehetségek irányítsanak

Arisztotelész a közösség választott vezetői a mérsékelt elemek irányítsanak

a tehetségtelen emberek

a túlzó, szélsőséges elemek (zsarnokok, korlátozatlan nép)

8. király: Leonidász, Nagy Sándor, Szeleukosz sztratégosz: Themisztoklész, Periklész arkhón: Szolón hadvezér: Themisztoklész, Szeleukosz türannosz: Peiszisztratosz

42

14125/M

Megoldókulcs

3. Társadalmi folyamatok 1. nő a rabszolgák száma – 2. romló életkörülmények Politikai folyamatok: 1. szabadokon belüli ellentétek – 2. polgárháborús időszak 4. a) Jellemző forrásrészlet

Eszközök

1. csoport: Plutarkhosz a proscriptióról (5.) „a halálraítéltek névsorát nyilfeketelista vánosságra hozta…” „soknak vagyonát kobozták el”

vagyonelkobzás

Hogyan szolgálja az intézkedés a hatalom megtartását? teljes körű leszámolás az ellenfelekkel célja a leszámolás, gazdasági alapot teremt hívei számának növelésére

2. csoport: Plutarkhosz az ellenfelek lemészárlásáról (6.) „…a szűk helyre összezsúfolt célja az elrettentés – erőfitogtatás, véres leszámolás emberek lemészárlása…” megfélemlítés „…nyugodt, szenvtelen arckifemegfélemlítés jezéssel felszólította őket, hogy képmutatás a beszédre hallgassanak…” 3. csoport: Appianosz az elkobzott földekről (7.) „A meggyilkolt polgárok rabcélja megteremteni a hatalmának a szolgái közül tízezer (…) ema tulajdonviszonyok bert felszabadított, római polbázisát megváltoztatása gárjoggal…” „23 légió között az (…) elkoba tulajdonviszonyok célja megteremteni a hatalmának a zott földeket szétosztotta.” megváltoztatása bázisát Értékelés: Sulla a köztársaság védelme nevében valójában diktatúrát gyakorolt, ellenfeleivel kegyetlenül leszámolt. b) Sulla példája megmutatta, hogy egy hadvezér, akinek jelentős erő van a háta mögött, semmibe veheti a törvényeket, és bár a köztársaság védelmét hangsúlyozta, tetteivel éppen aláássa ezt az államformát, hiszen cselekedetei az egyeduralom felé mutatnak. 5. Különösen nehéz a gladiátorok helyzete. A rómaiak szórakoztatására kell élethalálharcot folytatniuk egymással vagy vadállatokkal szemben. A jó felépítésű, erős rabszolgákat alkalmazzák e célra, akiket alaposan ki is képeznek. Fegyverzetüket kard, háló, pajzs és szigony alkotta. Néhány esetben a legsikeresebb gladiátorok olyan tiszteletet vívnak ki maguknak a közönségtől, hogy a népakarat nyomására felszabadítják őket. 7. a) Bekarikázandó betűk: E, P b) Állítások Mi volt Crassus célja?

Szövegrészletek

„A menekültek négy csapatba oszlottak, és úgy harcoltak ellene, míg 6000 ember híján mind el nem estek. Az élve elfogottakat Crassus a Capuától Rómába vezető út teljes hosszá elrettentés ban keresztre feszítette.” Hogyan viszonyul a szerző a felkelőkhöz és a rómaiakhoz? „Rengetegen menekültek a csata után a hegyek közé. Cassus ezeket is  távolságtartó, tényközlő megtámadta.” „Hosszú ideig tartott és hevesen dúlt a harc, hiszen több tízezer halálra  elismerő, objektív elszánt ember vívta. Spartacus egy lándzsától a combján megsérül, térdre esett, de pajzsát maga előtt tartva tovább harcolt az ellene törőkkel.”  a felkelők megsemmisítése

43

14125/M

Megoldókulcs

24. AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA 1. Szempontok Testi adottságok Műveltség Személyiség Életvitel Politikájának jellemző vonása A szerző megítélése

Marius durva katonai szenvedélyes, fékezhetetlen harcias hatalomvágyó, bosszúvágyó negatív

b) 1. külső megjelenés

Sulla szederjes színész

Caesar törékeny alkatú alapos

gátlástalan, becsvágyó

eltökélt

kicsapongó

egyszerű, puritán

kegyetlen, bosszúvágyó

szilárd

negatív

pozitív

2. életmód

3.cselekedetek

2. A) a táborhelyek állandó ellenőrzése B) a katonáékhoz hasonló puritán életmód C) személyes példamutatás (bátorság) D) katonái kötődnek hozzá, és tűzön-vízen át követnék → személyéhez kötődő hadsereg 3. Jellemzők személyes példamutatás

Nagy Sándor pl. Gaugamélánál

sok időt tölt a katonái között

Plutarkhosz leírása

a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás

pl. Gaugamélánál

Caesar pl. a gallok ellen táborhelyek vagy kaszárnyák megszemlélésével töltötte az idejét pl. a gallok ellen

5. a) Áthúzandó: örökös diktátor, új tagok kinevezése (a senatusba), személyhez hű légiók b) Reformok Társadalmi csoportok földosztás plebs római polgárjog széles körű adományozása provinciabeliek a kereskedelem fejlesztése (aranypénz) lovagrend 6. a) A) megoszlik a felelősség B) a gyilkosság előkészítői C) merénylők D) összeesküvők E) Caesarral szimpatizál b) Lényegi elemek a fogalmazásban: gyilkosság, összeesküvés, törvénytelen, népellenes, a szükséges reformok elleni támadás stb. c) Lényegi elemek a fogalmazásban: a köztársaság megmentése, a gyilkos kivégzése, ítélet a nép nevében stb.

14125/M

44

Megoldókulcs

25. AUGUSTUS ÖNÉLETRAJZA 1. a) lila – köztársasági maradványok narancssárga – Augustus kezében lévő köztársasági tisztségek, melyek révén az egyeduralmat gyakorolja rózsaszín – új császári intézmények és testületek b) censor, pontifex maximus, consul, néptribunus, proconsul c) cenzorként a senatus összeállítását, pontifex maximusként a vallási (erkölcsi) életet, néptribunusként – a vétójog révén – a tövényhozást, consulként a végrehajtó hatalmat és a hadsereget d) Fenntartotta a köztársasági látszatot, de emellett hogy halmozta a tisztségeket, az általa viselt hivatalok terjedelme és jellege többnyire eltért a hagyományos köztársasági formáktól. e) testőrség, imperator 2. a) A) a hatalmat szerette volna megszerezni B) célja az állam ügyeinek a rendbehozatala és a zűrzavaros polgárháborús állapot megszűntetése b) c1. a zűrzavaros polgárháborús időszaktól megszabadította Rómát, de egyúttal c2 a köztársasági államformát is felszámolta, hiszen burkolt egyeduralmat gyakorolt c) A polgárháborús időszak valóban véget ért, és Augustus egyeduralma következett, amely békés időszakot hozott (Pax Romana). b) A) a köztársasági látszat keltése a köztársasági intézmények és címek halmozásával B) összemossa az állam érdekeit hatalmi céljaival C) egybemossa a köztársasági és az egyeduralmi címeket c) A) fellépésének igazolása B) a polgárháború elfedése d) A) a köztársasági látszat ellentmondással B) törvényesség látszata C) a látszat erősítése képmutatással e) A) köztársasági intézményre való hivatkozás – és azzal ellentétes megállapítások B) az ősi, a köztársaság kori hagyományok erősítője – ellensúlyozza a köztársaság felszámolását 3. A leplezett egyeduralommal hatalmát akarta elfogadtatni. Az emberek így könnyebben megbarátkoztak a változással, nem volt drasztikus a váltás. A leplezett egyeduralom révén Augustus ugyanúgy minden területet ellenőrizet és irányított (gazdaság, politika, stb.), de mindezt nem közvetlenül, hanem közvetetetten tette. A hagyományok látszólagos figyelembevételére is azért szükség volt, hogy megkönnyítse az emberek lélektani megtörését.

45

14125/M

Megoldókulcs

26. RÓMAI HÉTKÖZNAPOK, ÜNNEPEK 1. a) Lásd a tankönyvi ábrát! b)

szobák

szobák (ebédlo)







szobák




szobák


házi szentély




szobák

szobák (írószoba)


































c) A mai villákra nem jellemző a belső udvar. Az oszlopcsarnok is az ókori villáknak volt velejárója. Így a mai épületek nem egy udvar köré szerveződnek a mi éghajlatunkon. 2. 1. szép fekvés 2. kikötők 3. védettség A) a természeti környezet által biztosított előnyök I. utak építése II. csatornarendszer B) vízvezeték-hálózat 3. a) Bekarikázandó betűk: E, M b) Jelölés Cím aláhúzott családi nevelés dőlt betűs rabszolgák alkalmazása a nevelésben

Összefoglaló A gyereknevelés az anya feladata. A leghitványabb görög rabszolgákat alkalmazzák a feladatra, akik más komoly szolgálatra nem használhatók. Emiatt a gyereknevelés nem megfelelő a szerző szerint.

c) Családi nevelés (az anya központi szerepe), illetve görög rabszolgák gondjaira bízott neveltetés d) A szerző a családi nevelést tekinti a helyénvalónak. Ennek jellemzése pozitív jelzőkkel történik, míg az általa kárhoztatott nevelési módot negatív jelzőkkel illeti. 4. a) A görögöknél döntő szerepe volt az oszlopoknak, a sűrűn alátámasztott belső tereket alkalmazták. A rómaiaknál már inkább esztétikai célokat szolgált. b) A boltozat elterjedése lehetővé tette a nagyméretű terek boltozását, közbülső alátámasztás nélkül. c) A római templomok magasabb fekvésűek voltak, ezért több lépcsősorra volt szükség, viszont csak elől vezettek fel lépcsők.

14125/M

46

Megoldókulcs

5. a) A) szórakozási lehetőségek B) társas együttlét C) élvezetek D) zajosnak találja E) negatívan viszonyul a fürdőkultúrához b) Seneca a sztoikus filozófia híve volt, márpedig a sztoikusok a vágyakról, a szenvedélyekről lemondást választották, hogy a külvilágnak így ellenállva, az egyén belül szabad maradhasson. c) A funkcióknak megfelelő források. 6. A térkén bal oldalán levő épületek (föntről lefelé): XX. századi emlékmű (ókori előzményeket követ), amphiteatrum (pl. gladiátorviadalok), fürdő (tisztálkodás, társasági élet) A térképen levő épületek (balról jobbra): diadalív (a győztes hadvezér ünneplése, Róma hatalmának hirdetése), templom (pl. áldozat az isteneknek, jóslás) A térkén jobb oldalán levő épületek (föntről lefelé): vízvezeték (kommunális ellátás), fórum (piac, politizálás, törvénykezés), színház (szórakozás)

27. A CSÁSZÁRSÁG ELSŐ SZÁZADA 1. Megállapítások Igaz Hamis 1. A római császári dinasztiák öröklési rendjében kötelező volt az egyenes ági vérséx gi leszármazás. 2. A római császári dinasztiák esetében nem vették szigorúan az egyenes ági örökx lést. 3. A római öröklési rend biztosította, hogy minden esetben rátermett uralkodók kex rüljenek az állam élére. 4. A római öröklési rend kiküszöbölte az uralkodóváltáskor esetleg fellépő trónviszáx lyokat. 2. a) A) olcsó rabszolga B) belső piac bővülése b) A gazdasági fellendülés sokak számára lehetővé tette a meggazdagodást, így sok előkelő a politikai szerepvállalás helyett a gazdasági életben vállalt szerepet. 4. A) garázdaság uralkodott B) követik példáját C) növeli visszaélési 5. a) Kiegészítések a „külpolitika” oszlopba (fentről lefelé): Britannia, Dacia, Pannónia megvédése Kiegészítések a „belpolitika” oszlopba (fentről lefelé): provinciabeliek a hadseregben, császári közigazgatás kiépítése, barbárok betelepítése b) 1. Julius–Claudius-dinasztia

2. Flavius-dinasztia

3. Antoninus-dinasztia

47

14125/M

Megoldókulcs

c) 1. a belső nyugalom megteremtése, hódítások 2. az államszervezet újjászervezése, túlkapások elkerülése, szelídebb egyeduralom 3. a védelem tudatos megerősítése, a külön köztársasági hivatalok megszűnése, a senatus jogkörének a csökkenése

28. A VÁLSÁG SZÁZADA, A DOMINÁTUS KIALAKULÁSA 1. a) A) „Adományozom tehát az én világom valamennyi embernek a római polgárjogot…” B) hálából az isteneknek, akik megmentették a merénylettől C) a sokaságnak nemcsak viselnie kell mindent, hanem a győzelemben is részesedni D) propagandisztikus cél E) a bevételek növelése b) A trónváltás általában a hatalmi harcok újjáéledését is magával hozta. Egy ilyen hatalmi harc áldozata volt Caracalla öccse is. Caracalla a szövegben azt állítja, hogy öccse merényletet készített elő ellene, és azért ölette meg, holott valójában saját hatalmának biztosítása miatt. 2. a) 1. colonusokat b) Csoport

2. rabszolgákat Előnyök

Hátrányok

1.

lelkiismeretesebb munkavégzés, érdekelt a termelés fokozásában, szabad → adóztatható

családjával jóval többet fogyaszt, mint a rabszolga

2.

olcsóbb, kevesebbet fogyaszt

hanyag munkavégzés, nem érdekelt a termelés növelésében

c) A hódítások megszűnése után megszűnt a rabszolga utánpótlás is, így munkaerőhiány lépett fel, amit a nagybirtokosok szabad bérlők alkalmazásával próbáltak orvosolni. 4. a) Lásd a tankönyvi ábrát. b) Bekarikázandók: testőrség, hivatalnokok, császári provinciák (légiók, adók) c) Mert így a központi hatalom mindenütt közvetlenebbül volt jelen. d) Hasonlóságok: a birodalom élén a császár állt, jellemzőek voltak a trónváltás időszakában a harcok a hatalomért, és mindkét rendszerben jelentős szerepe volt a hadseregnek. Különbségek: a császári hatalom a dominátus idején megerősödik, és nyílt egyeduralom jellemző, a köztársasági címek még meglévő tartalma is semmivé lett. 6. a) 1. rabszolgák számának csökkenése

2. járványok

b) piac beszűkülése, a rabszolgaság visszaszorulása c) A colonusok a nagybirtokosoknak terményadóval tartoztak. A colonusokra az állam felé is magas adóteher hárult. Ráadásul az uralkodó kötött árakat vezetett be. Büntették az élelmiszerek és közszükségleti cikkek elrejtését, ily módon is növelni próbálták a piacra kerülő áruk mennyiségét.

48

14125/M

Megoldókulcs

29. A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE 1. A) farizeusok B) Ószövetség C) a Megváltó, a Messiás E–F) jó, világosság – rossz, sötétség G–H) az országot elnyomóitól megszabadítja, a népet szenvedéseitől megszabadítja 2. a) Bekarikázandó betűk: E, M b) Jelölés Cím aláhúzott

hitük

dőlt betűs

gazdaság

félkövér

életmód

Rövid tartalom a lélek hallhatatlan, mindent Isten akaratára kell bízni, nem mutatnak be áldozatot csak földműveléssel foglalkoznak, vagyonközösségben élnek, jövedelmeiket papjaik kezelik erényesen, erkölcsösen, a legkívánatosabb jó az igazság

c) Az esszénusok zárt szektát alkottak, melynek tagjai teljes vagyonközösségben éltek. Erényes, erkölcsös életre törekedtek, és azt vallották, hogy mindent rá kell bízni Isten akaratára. Hittek a lélek hallhatatlanságában, fölműveléssel foglalkoztak, jövedelmeiket pedig papjaik kezelték. 3. a) A) vallás (hitük) B) diaszpóra C) hellenisztikus, görög D) keresztény b) vallásuk, hitük megtartása c) Részben eltávolodtak a zsidó hagyományoktól (szertartások és előírások), görög nyelven beszéltek, s a hellenisztikus kultúrát megismerve tágabb látókörre tettek szert. A Biblia görög fordításának hatására a hellenisztikus világ megismerte vallásuk alapján, az egyetlen, mindenható istenről szóló tanítást. 4. a) evangéliumok b) Ellenfelek Farizeusok, papság Helyi hatalom Római hatalom

Okok Jézus nem tartotta fontosnak az aprólékos szertartásokat, tilalmakat. Egyenlőséget hirdetett, ostorozta a vagyonszerzést. A sokaság hallgatott rá, híveinek száma gyorsan gyarapodott. Nem ismerte el a császárok istenségét.

5. a) kapzsiság, önzés, gyűlölet stb. b)  szeretet Isten és embertársaink iránt  a megbocsátás fontossága  Isten előtt mindenki egyenlő  kárpótlás a földi kínokért a túlvilágon – a feltámadás ígérete

49

14125/M

Megoldókulcs

7. a) A) nyitás a pogányok felé B) nyitás a vagyonosok és az állam felé c) a kereszténység minden ember számára nyitottá lett – a vallás megerősödése d) Pál működésének köszönhetően az új vallás megbékült kora valóságával, az államhatalommal és a társadalmi különbségekkel. A kereszténység kilépett a zsidóság köréből, minden ember számára nyitottá lett, és gyorsan terjedni kezdett. 8. a) római, konstantinápolyi, jeruzsálemi, antiochiai, alexandriai b) hierarchikus (a magasabb tisztségűek feltétlen tiszteletén alapul)

30. A RÓMAI BIRODALOM SZÉTESÉSE 1. a) 1. a keresztényeknek 2. az összes többi kultusz követőinek b) a császár istenségét tagadó keresztényeket is elismeri c) 1. közjólét 2. közbiztonság d) visszaszolgáltatják nekik gyülekezési helyeiket 2. A) az állam s a vallási élet összeforrt B) megbékélnek a világi hatalommal C) felismerik, hogy az új vallás a birodalom összetartó ereje lehet 3. a) Bekarikázandó betűk: E, J b) A) „katolikus keresztény” B) eretnek keresztények C) pogányok D) isteni bosszú E) a világi hatalom büntetése 4. A) a hadsereg létszámának növelése B) elvándoroltak lakhelyeikről C) a colonusok és a kézművesek helyhez és foglalkozáshoz kötése D) a birodalmon belüli területi különbségek nőttek (nyugaton hanyatlás) 5. a) Jelölés aláhúzott dőlt betűs félkövér dőlt betűs és aláhúzott

Címszó a szerző nézetei a hunokról településmód gazdálkodás, életmód harcmodoruk

Összegzés Otthon és törvény nélküli, roppant vad nép, amely a csatákban rendkívüli ügyességet mutat és nagyon félelmetes. Nincsenek épületeik, kóborolnak, szekereik szolgálnak lakásul. Adásvétellel foglalkoznak, földműveléssel nem. Hirtelen rajtaütés, íjjal-nyíllal harcolnak, ék alakban vonulnak a csatába.

50

14125/M

Megoldókulcs

b) Marcellinus a Kr. u. IV. században örökítette meg a hunokat, akik állítása szerint az Azovi-tenger mocsarain túl, a Jeges-óceán mellett tanyáztak. A szerző őket minősítette a világ legfélelmetesebb harcosainak, akiknek vadsága minden képzeletet felülmúl. Elképedt az életmódjukon: földműveléssel egyáltalán nem foglalkoztak, állandó lakóhelyük nem volt, ehelyett kóboroltak és szekereik szolgáltak lakásukul (lovas nomád nép).

31. A KÁRPÁT-MEDENCE A RÓMAI KORBAN 1. a) A) a Duna – jelentős kereskedelmi útvonal + Pannónián át húzódott a Borostyánút B) a Duna vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben C) a lakosság kirablása, rabszolgaszerzés b) bekarikázandó: B c) népvándorlás d) 1. hódítás 2. első virágzás 3. germán háborúk 4. második virágzás majd bukás e) támadások, gazdaság fejlődése 2. a) katonai és kereskedelmi b) A Duna mellett (vonalán) helyezték el a légiókat, s a városok többsége a katonai táborok mellett jött létre. Éppen emiatt jellemző volt a városok részben katonai jellege (két részből, egy katonai és egy polgárvárosból álltak). c) A Duna vonala könnyen védhető volt, ezért ideális határnak tűnt. (Az is szerepet játszhatott, hogy Pannóniát, a Dunántúlt is csak véres harcok árán tudták meghódítani, és a további területek nem értek volna meg ennyi véráldozatot.) 3. a) Jelölés aláhúzott dőlt betűs félkövér dőlt betűs és aláhúzott

Mit bizonyít? Hadsereg elősegítette a betelepülést és az építkezéseket. Az urbanizáció előrehaladását. A gazdaság fejlettségét, hiszen kollégiumok voltak Pannóniában. A romanizációt és azt, hogy sok katona letelepedett Pannóniában.

b) Jelentős forrásértékkel bírnak, mert következtethetünk belőle a korabeli életmódra, gazdasági fejlettségre és társadalmi viszonyokra. 4. amfiteátrum vízvezeték

amfiteátrum, erőd

5. A) nemesfémbányák, sóbányák B) a Duna jól védhető természetes határ, a dákok támadásainak kivédése C) rabszolga D) betelepülés E) kulturális hatások F) római polgárjog

14125/M

51

Megoldókulcs

AZ ÓKORI RÓMA. TÉRKÉPES FELADATOK 20/2. b) görög, római, etruszk, pun 27/7. c) 1. katonai okok 2. kereskedelmi okok 22/2. 3/b Róma és Karthágó a Földközi-tenger nyugati medencéjének egyenrangú nagyhatalmává vált 22/4. b) 1. meglepetés – egyesülni akart a gallokkal 2. mert Hannibált nem követték a gallok Afrikába, így hadseregének jelentős részét elveszítette c) Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének urává vált. Hatalmas tartalékok (ásványkincsek, ember) állt rendelkezésére, uralta a térség kereskedelmét. 23/7. c) 1. Szicíliában – nagy gabonatermő latifundiumok volta a szigeten, ahol rengeteg rabszolgát dolgoztattak 2. talán el akarta hagyni Itáliát – nem merte megkísérelni az átkelést 3. dél felé elhagyni Itáliát 4. Róma belső válságára 24/8. c) 1. jól védhetők 2. tartós békét biztosíthatnak 28/5. 3. b) a határok közvetlen védelme mellett az összevont erők összpontosíthatnak egy erős külső támadásra c) erősödtek a külső támadások

52

14125/M

Megoldókulcs

RÓMA: TÁRSADALOM, ÁLLAM, HÓDÍTÁSOK (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. a) A) 1. politikai jogok 2. lovas katonaság 3. nagybirtok B) 1. nincsenek politikai jogaik 2. nehézgyalogos katonaság 3. kisbirtokosok C) gazdasági fejlődés D) hódító háborúk E) politikai jogok kiterjesztése b) Események Patríciusok plebejusok küzdelme Kr. e. 494 a plebejusok kivonulása a Szent Hegyre Kr. e. 451–450 a XII táblás törvények Kr. e. 367 a Licinus-féle földtörvény Kr. e. 326 az adósrabszolgaság eltörlése Kr. e. 300 papi tisztségeket is betölthetnek a plebejusok a plebejus népgyűlés határozatai kötelező érvényűek az egész Kr. e. 287 római népre Időpont

Hódítások Etruria Latium Capua Camparia Dél-Itália

3. a) Asszírok Irányok

Közel-Kelet

Okok

kereskedelem hanyatlása

Következmények

erős katonai birodalom

Görögök Földközi-tenger partvidéke túlnépesedés, kereskedelmi érdekek a görög kultúra elterjedése

Rómaiak Földközi-tenger medencéje föld- és zsákmányszerzés a Földközi-tenger medencéjét összefogó birodalom

b) Társadalom: Átalakul a társadalom (asszíroknál katonai jellegű, görögöknél a démosz előretörése, a rómaiak esetében a rabszolgatartás és az antik proletariátus létrejötte, stb.) Gazdaság: a gazdaság is alapvetően átalakul – fellendülés, új gazdasági ágazatok előretörése (pl. kereskedelem fellendülése) Állami felépítés: A nagy területű birodalom kialakulása az egyeduralom megerősödésével vagy kialakulásával jár együtt.

14125/M

53

Megoldókulcs

A KORA KÖZÉPKOR 32. ÚJ KIRÁLYSÁGOK A NYUGATRÓMAI BIRODALOM ROMJAIN 2. a) 1. frank; 2. burgund; 3. vandál; 4. angol; 5. nyugati gót; 6. keleti gót; 7. gepida megjegyzés: a vandál és a gepida királyság megszűnt a VIII. századra megszűnt. b) a Frank Birodalom volt a legszervezettebb 3. A) zsákmány B) legyőzte társait C) felveszi a kereszténységet D) birtokadományokkal E) írásbeliség 4. a) Intézkedések: Nagy Theodorik keleti gót uralkodó volt, Itália meghódítása után az ottani római lakosságra is támaszkodott (figyelembe vette a római hagyományokat). Tulajdonságok: bölcs, bátor és igazságos, szilárdan védelmezi a törvényeket és megoltalmazza országát a barbárok betöréseitől. c) Azért, mert nem engedett meg magának és másnak sem túlkapásokat alattvalóival szemben, a gót haderő távol tartotta Itáliától az idegen seregeket (viszonylagos nyugalom, regeneráció). d) Nem támaszkodhattak az erős itáliai egyházra, a római vezető réteg nagy része elégedetlen volt, a bizánci császár, Justinianus pedig a Római Birodalom restaurációját tűzte ki célul. 5. a) Soissonban b) pl. mert a kehelyben tartják az ostyát, ami a keresztény hagyomány szerint Krisztus testét jelenti c) pl. mert Klodvig örökösei kerültek a trónra, így a krónikaírók nem ábrázolhatták teljesen pogánynak a dinasztiaalapító egyik őst; vagy: tiszteletben tartotta a püspök kérését és magát a kereszténységet is – éppen ezért később népével együtt csatlakozott a római egyházhoz d) pl. a hódítás során szerzett zsákmány elosztása mert itt sorsolással lehet értékekhez jutni 6. a) pl. az akkori keresztelésnél teljes megmártózás történt a keresztvízben b) egyházi személyek, illetve a király c) Klodvig a megkereszteléssel egyben a Római Birodalom örökösévé vált, és az egyház támogatása révén írástudókat és erős szervezetet kapott, valamint hatalmának isteni igazolását 7. a) Itália nagy része, Bajorország, Szászország, Pannónia (pannon őrgrófság), Hispánia északkeleti része (spanyol őrgrófság) b) Aachen: innen irányított birodalmát Róma: itt koronázták császárrá 800-ban

14125/M

54

Megoldókulcs

c) Megtermett, izmos, magas növésű, de nem rendkívüli termetű. Gömbölyű fejű, ősz hajú, nagy szemű és eleven tekintetű. Az arckifejezése viElőnyös fizikai adottságai dámságot, derűt áraszt. Bár a nyaka vastag és rövid volt, hasa pedig kissé előreugrott, egyéb testrészének arányossága mindezt elfeledtette. egyik lábára bicegett Testi hibái lovaglás, vadászat, úszás Tevékenységei d) pl. az orvosok rá akarták venni, hogy mondjon le a sült ételekről, és barátkozzon meg a főtt étellel e) Bizonyítékok: pl. „Akár állt, akár ült igen méltóságos jelenségnek látszott.” „Határozott lépésekkel járt.” „Úszástudását méltán tartották legkülönbnek.” Magyarázat: Einhard Nagy Károly életrajzírója és bizalmas munkatársa volt. f) pl. Nagy Károly a kora középkorban uralkodott. Bár udvarában korának legjelentősebb tudósaival vetette körül magát, csak fáradság árán volt képes olvasni, az írás művészetét pedig holta napjáig sem sikerült elsajátítania. Egyéniségében számos ellentmondás ötvöződött: mélyen vallásos volt, ugyanakkor sokszor kegyetlen; a keresztény erkölcs elszánt harcosaként hódított, miközben több feleséget is tartott. Birodalmának összefogása és irányítása nagy problémát jelentett, a csekély számú királyi küldött nem oldhatta meg maradéktalanul e feladatot. Bár sokan úgy beszélnek Nagy Károlyról, mint az „első európairól”, a frank uralkodó személyiségének negatív vonásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. 8. a) Aachen b) pl. Csak így lehetett a meglévő óriási területeket összefogni és irányítani. Épp ezért szinte folyamatosan járta az országot, s miközben udvartartásával felélte a királyi birtokok készleteit, igazságot szolgáltatott és egyben érzékeltette hatalmát alattvalói körében. c) 1. az írásbeli teendők ellátása (pl. a befolyó jövedelmek összeírása) 2. oklevelek kiadása 3. írásbeliség terjedése, Karoling-reneszánsz d) katonai és közigazgatási feladatok, helyi igazságszolgáltatás, adószedés irányítása e)Az őrgrófságok a birodalom veszélyeztetett szakaszainak katonai védelmét látták el. 9. a) gyalogosok, könnyűlovasok, páncélos lovasok, íjászok b) a frank sereg c) a gyalogságnak d) a nehézlovasság Öltözet: páncélozott bőrvért, fém sisak, fém lábvédő Fegyverek: lándzsa, pajzs, hosszú kard, íj, nyíl Tudósítások a csatáról Arab nézőpont: pl. „732-ben Allah segedelmével seregünk átkelt a Pireneusokon, hogy folytassa a szent háborút, és sikerrel terjessze hitünket további területeken is. Harcosaink sikerrel küzdöttek a hitetlenek ellen Poitiers nevű település mellett. Hős vezérünket, Abd ar-Rahmant azonban magához szólította Allah. Seregünk emiatt félbehagyta a győzelemmel kecsegtető csatát, és az éj leple alatt viszszavonult, hogy megadhassa a megfelelő végtisztességet vezérének.”

14125/M

55

Megoldókulcs

Frank nézőpont: pl. „732-ben Poitiersnél lecsapott a „kalapács”. Martell Károly majordomusunk vezetésével és Isten segedelmével hős seregünk döntő győzelmet aratott a Galliára törő arabok felett. Lovasaink becsülettel állták az ellenség rohamait, és hősies helytállással megfutamodásra késztették a muszlinokat. Gyalogságunk és íjászaink is becsülettel helytálltak. Remek húzásnak bizonyult, hogy harcosainkat erős vasfegyverekkel láttuk el, így az ellenség kevés kárt tudott csak tenni sorainkban. A győzelmünk nagyságát jelzi, hogy a csatában az arabok vezére is halálos sebet kapott. Az egész keresztény világ büszke lehet a dicső frank seregre!”

33. A PÁPASÁG ÉS A NYUGAT ÁLLAMAI 1. A) egyházi hatalom B) egyházi hatalom C) világi hatalom D) Alexandria E) Konstantinápoly F) Antiochia G) Jeruzsálem H) pápaság 2. Aláhúzottak: a frank uralkodóház törvényesítése – új népek csatlakozása a valláshoz – arab előretörés 3. a) Levélíró: I. Gelasius pápa – Címzett: a bizánci császár b) A legfőbb papok megszentelt tekintélye – királyi hatalom c) pl. „Az Isten ítélőszéke előtt az embereken uralkodó királyaként is nekik kell számot adniuk.” d) pl. Az egyház jelentőségét akarja kiemelni és bizonytani ezáltal, továbbá jelezni azt is, hogy ennyiben még a császár felett is állnak. e) pl. A nyugati világ Rómára figyel és ad a szavára. f) 1. hatalmi versengés 2. liturgia 3. hittétel 4. személyi ellentét g) Felismerés: a megerősödő nyugati kereszténység nem kért a másodhegedűs szerepből Konstantinápollyal szemben. Megállapítás: miután a pápák megerősödése kiélezte az ellentétet Konstantinápollyal, 1054-ben a pápa és a konstantinápolyi patriarcha kölcsönösen kiközösítették egymást és híveiket az egyházból. 4. a) a keleti egyház alárendelődik az államnak, míg a nyugati nem (mellérendelt szerep) b) Nyugati: latin; Keleti: görög vagy nemzeti

14125/M

56

Megoldókulcs

5. a) A) általános keresztény előírások B) szerzetesrendi előírások b) „Segítsd a szegényeket!” „Testedet sanyargasd!” c) pl. könyv, írótábla, íróvessző d) A szerzetesek könyveket másoltak, hozzájárulva a latin írásbeliség átmentéséhez. e) pl. mezőgazdasági munka, könyvmásolás f) Azt, ha a szerzeteseknek tulajdona van. g) pl. a szegénységhez és az erkölcsi tisztasághoz való ragaszkodás nem engedte, hogy tulajdonnal bírjanak. 6. a) A harcoló felek normannok frankok Vallásuk pogány keresztény Jellemző harcmodoruk dúlás, pusztítás, rombolás folyóknál erődítményeket emeltek Az összecsapás helyszíne Párizs A győztes fél normannok A győzelem oka (húzza alá) bátorság; vallási hovatartozás; új harcmodor; elszántság b) 1. püspök, gróf 2. a frankoké 3. dölyfös, gyilokra és tűzre szomjas 4. a szerző a keresztény, frank oldalon áll c) Piros aláhúzás: Nem ütköztek számottevő ellenállásba, és a hajókon vonulva hirtelen rajtaütésszerűen tudtak támadni, sikerek nyílt csatákban. Kék aláhúzás: A frankok kerülni kezdték a nyílt csatákat, a folyóknál erődítményeket emeltek, hogy megakadályozzák a normannokat a hajón vonulásban. Az erődített települések ellen a normannok harcmodora kevésbé érvényesült. 7. a) adományozó: Constantinus adományozott: Silvester pápa b) A IV. században c) 1. egyházi főhatalom a földkerekségen 2. birtokadomány: Róma városa és Itália nyugati vidékei d) Rómát e) azzal, hogy ott kell lenni a székhelynek, ahol a megváltó parancsára szent Péter elfoglalta apostoli székét f) Hatalmi jelképek: palást, jogar, császári zászló, császári öltözék Birtokok: Róma városának és Itáliának vagyis a nyugati vidékeknek minden tartománya, helysége és városa. Egyházi központok: Róma, Antinochia, Alexandria, Konstantinápoly, Jeruzsálem

57

14125/M

Megoldókulcs

34. A FELLENDÜLÉS KEZDETE NYUGATON 1. A) gazdálkodás módja B) kétnyomásos C) VIII. D) háromnyomásos E) nehézeke F) szügyhám G) árutermelés H) nő a népességszám, társadalmi átalakulás 2. a) jobbágyok, földbirtokosok b) pl. szántás, vetés, boronálás, kertészkedés c) pl. nehézeke, borona, szügyhám d) pl. jól működő, tevékenykedő kis gazdaságokat ábrázol, hitelesen e) pl. templomok díszítésére f) pl. a keresztény tanítás szerint a munkás élet jutalma a mennyország vagy a kép tetején látható a templom 3. Hűbéres: szolgálat, védelem, segítség Hűbérúr: védelem, támogatás, föld adományozása, segítség 4. a) Senior: Bernard algróf

Vazallus: Rajmond

b) 1. hűség „csalárdul el nem hagyom” 2. védelem „sem abban, ami életére vonatkozik, sem abban, ami testének tagjaira…” 3. becsületesség „becsületesen és álnokság nélkül segítőd leszek” c) pl. Kölcsönösségen alapuló kapcsolat a társadalom különböző rangú személyei között, melynek lényege a védelem és a szolgálatért kapott földbirtok. 5. 1. sértetlenség 2. megbízhatóság 3. becsületesség 4. hasznosság 5. könnyedség 6. lehetőség

„hogy ura testében kár ne essék” – urának védelmét biztosítani pl. tudjon titkot tartani és biztonságot szolgálni pl. úgy élni, hogy az igazságszolgáltatásnak ne legyen oka elmarasztalni pl. gondoskodás a birtokok megfelelő működéséről pl. ne nehezítse ura dolgát pl. ne nehezítse ura dolgát

14125/M

58

Megoldókulcs

6. a) földet kér művelésre (jobbágytelket) b) a föld művelése, adózás a földesúrnak (pénzben vagy terményben), robot c) abban az esetben a földesúr elűzheti földjéről. d) jobbágyává szegődött e) Ezt követően földesurának joga lesz őt és leszármazottait birtokolni, eladni, elajándékozni, szabaddá tenni vagy szükség esetén megbüntetni. f) 1. ábra: 14. 2. ábra: 13. g) azért, mert a korábbi szolga számára nem jelentett lesüllyedést a jobbágyi függésbe kerülés h) pl. a jobbágy védelmére a rabló lovagok ellen i) A) Alaviadus B) Berterius C) jobbágy, alattvaló lesz Berterius D) földet; E) védelem F) szolgálat, munka 7. a) A földbirtokok függetlenednek az államhatalomtól b) mezőgazdaság c) nagybirtok d) francia forradalom idején e) „amelyek a hűbérből, vagy a hűbér és a vazallus közti kapcsolatból adódnak” f) az állam felbomlása g) pl. akkor helytelen a feudalizmus kifejezés, ha az egész politikai rendre értjük, és nem a hűbéres és a vazallus kapcsolatára.

35. BIZÁNC ÉS A SZLÁV NÉPEK 2. A) világkereskedelem B) adó C) adó és megrendelés D) város 3. a) pl. keresztény alapon támogassák a rómaiakat az etiópok a selyemkereskedelemben b) A) perzsák B) etiópok c) 1. azonos hitbeli meggyőződés; 2. közös haszon lehetősége

C) indiaiak

4. a) császárné; főhivatalnok; rabszolga b) nehéz bejutni a császárnéhoz, még a főhivatalnokoknak is; a főhivatalnokoknak sem lehetett önálló véleményük, szolgalelkűség az úr c) pl. különböző ajándékokkal, melyek az ügyintézők, ajtónállók megvesztegetését szolgálták d) a korrupciót

59

14125/M

Megoldókulcs

5. a) keleti nép orosz

vallás keleti ker.

Szlávok nyugati nép vallás cseh nyugati ker. lengyel nyugati ker.

déli nép bolgár horvát

vallás keleti ker. nyugati ker.

b) pl. A szlávok a szláv őshazából való távozás után olyan területeken telepedtek le, ahol hasonló földrajzi viszonyok voltak, mint az őshazában (lombos és kevert erdő). c) pl. letelepedett életmód, földművelés 6. Piros aláhúzás: Biztosítja kísérete ruházatát, fegyverzetét és ellátását. Gondoskodik feleségéről, jegyajándékról és gyermekeiknek tartásdíjról. Kék aláhúzás: A fejedelem hűséges és hősies szolgálata. Házasságuk nem szabad akaratukból történik. 7. a) A) Rasztiszláv B) Szvjatopolk C) Kocel b) a szláv ábécé megalkotása, és a Biblia lefordítása c) hittérítő vagy szerzetes

D) Cirill

E) Metód

36. AZ ISZLÁM MEGJELENÉSE ÉS TÉRHÓDÍTÁSA 2. A) Mohamed futása B) Medina C) Visszatérhet, miután vallási előírássá tette a Kába tiszteletét és a mekkai zarándoklatot és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel 3. Események ábécérendben Mohamed „futása” Nagy Károly császárrá koronázása Német-római Császárság kialakulása Nyugatrómai Birodalom bukása poitiers-i csata

Keresztény időszámítás 622

Iszlám időszámítás 1

800

178

962

340

476 732

Mohamed futása előtt 146 110

4. a) Korán b) 1. Allah az egyetlen Isten (és Mohamed az ő prófétája). 2. A Ramadán havi böjt betartása (ekkor napkeltétől napnyugtáig tilos enni). 3. Kötelező alamizsnaosztás a szegények támogatására. 4. Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el Mekkába, a szent városba. c) 5. Napi ötszöri ima a szent város, Mekka felé fordulva (ezt rituális mosakodás előzi meg).

60

14125/M

Megoldókulcs

5. a) Piros aláhúzás: „Harcoljatok Allah ösvényén” „öljétek őket, ahol csak rájuk találtok, és űzzétek őket onnan, ahonnan ők elűznek benneteket” „üssétek őket agyon” „Harcoljatok ellenük” Kék aláhúzás: „Ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti kezditek elsőnek a harcot” „ a szent mecsetnél mégse harcoljatok” „ Ha Allah hite győz, akkor viszont már nincs több ellenségeskedés, csak az igazságtalanok ellen.” b) Nem túl nagy a szerepe, mert csupán a közös imát vezeti, nem közvetít Isten és az emberek között. c) Az iszlám tanaira jelentős hatást gyakorolt a pogány arab hitvilág. Az iszlám tanai alkalmasak voltak arra, hogy az addig egymás ellen harcoló arab törzseket összefogja nagy hódító hadjáratra (dzsihád). A harcias életformának tökéletesen megfelelt ez a hódítást szorgalmazó vallás. 7. a) Szempontok A városok nevei

11. forrás Damaszkusz

12. forrás Ankara Amurija keresztény

A városok vallása A védők vezetője Az arab hadvezérek nevei A közvetítő neve Az arabok követelése

keresztény Püspök Khálid-ibu-al-Walid a püspök adó

Al-Mutaszim

A városok sorsa

épségben maradt

Elfoglalták és felégették Ankarát. Amuriját is bevették, lakóit legyilkolták, ill. fogságba hurcolták.

fejadó

b) pl. Az iszlám türelmes volt más kultúrákkal és vallásokkal szemben, de az adófizetést és a meghódolást elvárta a városoktól. c) pl. Kisebb volt a veszteségük, és a városok ép állapotukban többet is értek számukra. d) pl. „Khálid-ibn-al-Walid, igazhitű muszlim jelen szerződésben garanciát vállal a következőkre: nem tör Damaszkusz város lakóinak életére, vagyonuk érintetlenül megmaradhat a birtokukban, házuk, templomuk és városfaluk is sértetlen marad. A megállapodás hatálya Khálid-ibn-al-Walid harcosaira is kiterjed. Mindezért cserébe Damaszkusz város lakói adófizetési kötelezettséggel tartoznak.” 8. a) 1. Jézus Krisztus 2. keresztény 3. a Római Birodalom 4. Mekka b) Omar célja: a mohamedánok tiszteletben tartják a más kultúrákat is. c) tolerancia, türelem

61

14125/M

Megoldókulcs

A KORA KÖZÉPKOR. TÉRKÉPES FELADATOK 35/1. a) b) csak térképre kell írni c) pl. Mindkét fél érdekelt volt a kereskedelem fenntartásában. A hódító iszlám vallásilag türelmes volt, így számos konfliktust el tudott kerülni. Az arab világnak a távolsági kereskedelemből származott a legnagyobb bevétele. 36/1. a) zsidó, keresztény b) Az arab hagyományok mellett a zsidó és a keresztény vallásra épültek az iszlám tanok. c) 1. Allah 2. Az egység gondolata 36/6. a) Sötét: Arab-félsziget Halvány: 630–660 között meghódított területek Világos: 660–720 között meghódított területek b) 1. Róma; 2. Bizánc (Konstantinápoly); 3. Alexandria ; 4. Bagdad; 5. Medina; 6. Mekka; 7. Szamarkand; 8. Córdoba; 9. Poitiers

GAZDASÁG, NÉPESSÉG, ANYAGI KULTÚRA A KORA KÖZÉPKORBAN (ÖSSZEFOGLALÁS) 1. Idő

Mezopotámia

Hellász

Itália és Ny. Európa

Kína

India

Öntözéses földművelés

Öntözéses gazdálkodás, falka

Kétnyomásos gazd. nehézeke, borona

Szőlő- és gyümölcstermesztés

Öntözéses gazdálkodás

Öntözéses gazdálkodás

Kr.e. 4000 Kr.e. 3000 Kr.e. 2000 Kr.e. 1000 Krisztus születése Kr. u. 1000

Egyiptom

2. a) A külterjes termelés egységnyi területen kevesebb ráfordítást igényel, a belterjes termelés viszont nagyobb haszonnal kecsegtet. b)A külterjes termelésre a gabonafélék, belterjes gazdálkodásra a szőlő, az olajbogyó és a zöldségek. c) A belterjes gazdálkodás egységnyi területen nagyobb hasznot hoz. d) Intenzív gazdálkodás, olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez. e) 1. Rómában a köztársasági kor végén 2. a görög történelemben a gyarmatosítás után f) pl. A belterjes gazdálkodás elősegíti a földbirtokosok meggazdagodását. Bevezetésére akkor volt lehetőség, ha a gabonát be tudták szerezni a gyarmatvárosokból, ill. a provinciákból. Rómában mindez magával hozta a parasztpolgárok elszegényedését és városba özönlését, és a rabszolgák számának növekedését.

14125/M

62

Megoldókulcs

3. a) Lásd tankönyv. b) Változás: a koraközépkorban rabszolgát szállítottak Európából a luxuscikkekért Állandóság: pl. évszázadokon át luxuscikkeket szállítottak Keletről c) 1. Közvetítő szerep, a Távol-Kelet cikkeinek eljuttatása Európába. 2. Amikor Nyugat-Európa nagyrészt visszaesik az önellátás szintjére, a Közel-Keleten továbbra is fennmarad a pénzgazdálkodás. 3. A pénzgazdálkodás következtében fennmaradtak a virágzó városok, és volt pénz a központi hatalom számára a zsoldos haderő, a hivatalnokok és a magas szintű kultúra fenntartására. 4. a) Közvetlenül: elvándorlás, kivándorlás Közvetett módon: a feltételek romlása b) kedvez a népességnövekedésnek (népességnövekedést hoz magával) c) Azt az ideális állapotot, amikor a fejlettebb gazdaság, a jobb feltételek lehetővé teszik a nagyobb népesség eltartását. Amikor a gazdaság fejlettségi szintje és a hozzá kapcsolódó népességszám arányban van egymással az adott területen. d) Relatív túlnépesedésről akkor beszélhetünk, ha egy adott területen a stagnáló vagy visszaeső gazdaság már képtelen eltartani az ott élő stagnáló vagy nagyobb népességet. e) A görög történelemben, a poliszok kialakulását követően jelentősen nőtt a népesség, túlnépesedés lépett fel, mert mindezt nem követte a gazdaság fejlődése. A népességfelesleg levezetése következtében volt szükség a gyarmatosításra, ami aztán visszahatott a gazdaságra – fellendítette azt.

63

14125/M

Megoldókulcs

A MAGYAR TÖRTÉNELEM AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG 37. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KÉRDÉSEI 1. a) Bekarikázandó: M, T b) Noé → Jafet → Mágóg → Attila → Ügyek → Álmos → Árpád c) Regényes elemek: pl. Attila valójában a Tisza vidékén rendezte be központját. pl. A nemzet nem „Mágóg” királytól nyerte a magyar nevet. Valóságos elemek: pl. A hunok megjelenése vetett véget a római uralomnak Pannóniában. pl. A magyarok ősei valóban éltek az egykor szkíták lakta, a Fekete- tengertől északra elterülő pusztákon. d) Szkítia, Dentü-mogyernak, szittya földnek e) pl. Azért, mert a szerző nem határolja be őket pontosan. vagy Ő is keveri a leírásban a különböző helyszíneket. f) pl. Anonymus természetszerűen nem vett részt a magyarság vándorlásában az őshazától a Kárpátmedencéig, így a saját korában (XII. század) fellelhető mendemondákra, illetve korábban létező (szintén bizonytalan forrásokra támaszkodó) történeti munkákra alapozva írta meg művét. Ráadásul egy Árpád-házi király (III. Béla) jegyzőjeként csak olyat írhatott le, mely az uralkodócsalád számára kedvező volt. Így írása nem tekinthető sem hitelesnek és valószínűleg eredetinek sem, hiszen valamilyen művekre (pl. Ősgesta) támaszkodhatott. 3. A) finnugor eredet B) török eredet C) pl.. A nyelvtudomány nyelvünk finnugor eredetét támasztja alá az alapszókincs, illetve a nyelvi rendszerre hivatkozva. D) pl. a magyar mondák, (hun-magyar rokonság) illetve török eredetű szavak a magyar nyelvben 4. A terület neve Eviláth Maetosi ingoványok

Személyek Ősapa: Ménrót Ősanya: Eneth Fiaik: 1. Hunor

2. Magyar

Életmód gyűjtögető, halászó, vadászó nomád állattartás

5. a) Anonymus: Gesta Hungarorum Kézai Simon: A magyarok cselekedetei Bölcs Leó: Taktika Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról b) 1. csodaszarvas 2. Emese álma c) 1. A magyarok elnevezései: türkök, jürkák, ungrok, hungárusok A magyarok lakóhelyei: Dentü-mogyer, meótiszi ingovány, Pannónia, szittya föld A magyarok eredet, ősei: hunok, szkíták, finnugor eredet, török A magyarok szomszédai: szkítiaiak, thüsszageták, hunok

64

14125/M

Megoldókulcs

2. Következtetés: – az elnevezésből: pl. Azért van több neve a magyaroknak a forrásokban, mert a korabeli Európa írástudói nem tudták mi alapján pontosan azonosítani a népeket. – a lakóhelyekből: pl. Azért szerepel több lakóhely, mert őseink nomád állattenyésztést folytattak, mely együtt járt a folyamatos vándorlással. – az eredetre vonatkozó elképzelésről: pl. Mivel hiteles írásbeli források nem maradtak fenn népünk eredetéről, így a bizonytalan igazságtartalmú mondákra lehet csak támaszkodni. – a magyarok szomszédaiból: pl. A feldolgozók a szomszéd népek jellemzőivel voltak tisztában, így nemcsak őseinket, hanem szomszédaikat is sok esetben keverték. 3. pl. A magyarság őstörténetéről nem, vagy alig maradtak fenn korabeli írásos emlékek, így sok esetben a tudomány feltételezésekre kényszerül. Az írott források hiányában az őstörténet-kutatásban előtérbe kerültek más tudományok, elsősorban a nyelvészet és a régészet által feltárt ismeretek. Jelenleg nyelvünk finnugor származása az uralkodó nézet a tudományban. A régészeti leletek elsősorban az életmód jellemzőire, a kulturális sajátosságokra és a hasonlóságokra utalnak. Sokszor nehéz egymásnak megfeleltetni a nyelvészet és régészet eredményeit, és a kevés írásos forrás miatt az írásos emlékekkel való egyeztetés is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a magyar őstörténettel kapcsolatban több a feltevés, mint a bizonyított tény.

38. NÉPÜNK VÁNDORLÁSA A PUSZTÁN 1. a) A) termelő életmód B) halász-vadász életmód C) neolit kultúra D) halász-vadász E) paleolit kultúra F) nomadizálás 3. Idő

Kr. e. 3. évezred

Földrajzi hely

az Urál és az Ob közötti terület

Népközösség neve Szomszédos hatások Életmód

finnugorok déli népek hatása halász-vadász életmód, csiszolt kőeszközök

A változás oka: A növekvő népességszám miatt a finnek nyugat felé húzódtak. Az éghajlat melegebbé, szárazabbá vált – erdős sztepp.

A változás oka: Az éghajlat Az Uráltól keletszárazabbá re, az Irtis és a vált – sztepp. Tobol folyók Az ugorok egy között része észaugorok kabbra költözött. déli népek hatása A sztyeppei országúton fémmegmunkálás, nyugat felé az állattenyésztés tartó népek kezdetei hatása. Kr. e. 2. évezred

Kr. e. 1. évezred A sztyeppvidék (Baskíria) magyarok török népek, permi hatás nomád állattartás, gabonatermesztés, törzsek

65

14125/M

Megoldókulcs

4. a) 1. szkíták; 2. hunok; 3. avarok; 4. bolgárok; 5. kabarok; 6. úzok; 7. besenyők; 8. magyarok b) Idő A magyarokat ért hatások Nyelvi változások Társadalmi változások Gazdasági változások Következtetések

Vándorlás a sztyeppén Baskíria kb. Kr. e. 500 – Kr. u. IX. század kb. V–VIII. század átveszik a török környezet anyagi műveltségét, de finnugor nyelvüket nagyrészt megőrzik török szavak átvétele (pl. ökör, bika, permi nyelvi hatás (pl. a kenyér búza, szőlő, bor, törvény, sereg, bűn szavunk, számneveink –nc, -van, stb.) -ven végződése). törzsi szervezet fejlődése fejlődő mezőgazdaság A nomád népek a sztyepp vidékén nagy mértékben hatottak egymásra. Jellemző a közös, vagy legalábbis nagyon hasonló kultúra.

5. a) Irányító tisztségek kündü (kende) kultikus – vallási hatalommal rendelkezik

A tényleges irányító: gyula

gyula dönt háború dolgában, védelemben és más ügyekben

b) Földrajzi környezet: két folyó közötti vidék, bővelkedik fákban és vizekben, sok a szántóföld Alapvető gazdasági tevékenység: nomád állattartás Kiegészítő gazdasági tevékenység: földművelés Kiegészítő gazdasági tevékenység: kereskedelem Lakóhely és lakás: Sátraik vannak. Lakhelyeik két folyó között vannak, télen mindegyikük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez épp közelebb van. Következtetés: Levédia a Volga és Don folyó között terülhetett el. A földrajzi környezet itt kedvezett a nomád állattartásnak, de a fölművelésnek is. A korabeli magyarok ezen kívül kereskedelemmel foglalkoztak. c) Szlávok: állandóan legyőzik őket és adókat vetnek ki rájuk Bizánciak: kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn velük d) Kinézet: szemrevaló, szép külsejű emberek, ruhájuk brokátból készül Fegyverzet: fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak Társadalmi szokások: leánykéréskor vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot Következtetés: A magyarok gazdag népnek számíthattak a korszakban a leírás alapján. A gazdagság fontos fokmérője az állatállomány nagysága lehetett. 6. a) Bekarikázandó betűk: E, T b) elsődleges c) pl. Bölcs Leó műve hiteles forrásnak tekinthető, mert a szerző abban a korban élt, és közvetlen kapcsolatai voltak a magyarokkal. vagy Munkájában tárgyilagos, pontos adatközlésre törekedett, mert a bizánciak is harcba keveredhettek a magyarokkal, így fontos volt a lehetséges ellenség harci szokásainak szakszerű megörökítése.

66

14125/M

Megoldókulcs

d) Információk: pl. fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja. „Jobbára a távolharcban, a lesvetésben, az ellenség bekerítésében … lelik örömüket” Következtetések: pl. „nem szeretet, hanem félelem tartja őket féken” „mindaddig szorítják, amíg csak teljesen fel nem morzsolják az ellenséget, minden eszközt felhasználva e célból” e) Rajzos feladat ! A csata kezdeténél azt kell jelölni, hogy a magyaroknál van tartalék, és a mélységre fordítják a gondot, hogy a harcvonal vastag legyen. A csata kezdeténél be kell rajzolni a magyarok színlelt meghátrálását és szétszóródását. A csata befejezésekor az ellenfél megfutamítását és felmorzsolását, esetleg a zsákmányszerzést. f) 1. A magyarok nagyon bátrak, és az eszüket is használják harcaik során. Gyakran alkalmaznak cseleket, s ennek köszönhetően a csata kezdetén ellenségük alábecsülheti számukat. Sokszor megfutamodást színlelnek, majd hirtelen visszafordulnak, és a korábban elrejtőző, most azonban előtűnő társaikkal bekerítik és felmorzsolják ellenfelüket. Remekül lovagolnak, ennek köszönhetik rendkívüli gyorsaságukat. Nagyon jól bánnak legveszélyesebb harci fegyvereikkel, az íjjal és a nyíllal, így távolról is célba találnak. 2. A magyarok roppant könyörtelenek. Sokszor alkalmaznak aljas cseleket, melyekkel megtévesztik gyanútlan ellenfelüket. Olyan hirtelen támadnak, hogy arra lehetetlen felkészülni, és öldöklésre szomjasan morzsolják fel áldozataikat. Hitvány cseleik sikerében nagy szerepe van gyors mozgásuknak, amit jó lovaglótudományuknak köszönhetnek. Nyilaikkal mindig célba találnak, ezért rettegnek tőlük a civilizált népek.

39. A HONFOGLALÁS 1. Időszak Kr. u. 300 V. sz. közepe V. sz. vége – VI. sz. eleje V. sz. vége – VI. sz. eleje V. sz. második fele – VI. sz. első fele VI. sz. közepe – IX. század IX. század IX. század IX. század

A nép vagy a A néptörzs neve birodalom neve Római Birodalom ––––– Hun Birodalom hunok

A Kárpát-medence mely részét birtokolták Dunántúl Drávától északra

gótok

Dunántúl déli része

longobárdok

germánok

gepidák

Dunántúl északi része Tiszától keletre eső része

Avar Birodalom

avarok

az egész Kárpát-medence

bolgárok morvák Keleti Frank Birodalom

bolgárok szlávok

délkeleti rész északnyugati rész

frankok

Dunántúl

2. Rajzos feladat! a) Azt kellene jelölni az A térképen, hogy a szlávok Észak-Magyarország, és a volt Pannónia egész területét lakják. A B térképen pedig, hogy a románok gyakorlatilag Tiszántúltól kezdődően egészen a Kárpátokig, sőt tovább birtokolják a területet. b) A szomszédos népek saját korai jelenlétüket kívánják bizonyítani a Kárpát-medencében.

14125/M

67

Megoldókulcs

3. a) Pannónia → ez volt a terület római kori neve b) a föld örökös jogú birtokosának → a honfoglalás jogosságának bizonyítása c) megvették a földet lovon, a füveket féken, a vizet nyergen → szimbolikusan jelezte a honfoglalást d) fehér ló → a földet; nyereg → a vizet; kantár → a füvet 4. a) Bekarikázandó betűk: M, T b) Tétény ↔ Gyalu c) A győztes: Tétény Következmény: a föld lakosai önként békejobbot nyújtottak és urukká választották Tétényt. d) Személynevek: Tétény, Gyalu, Horka Földrajzi nevek: Szamos folyó, Kapus patak, Esküllő e) pl. Anonymus nem volt résztvevője a honfoglalás körüli harcoknak. Ő valamelyik Béla király jegyzőjeként kb. 2-300 évvel korábban történt eseményeket írja meg, tulajdonképpen bizonytalan forrásokra támaszkodva. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan mit vett át szájhagyományból, miket a korabeli feljegyzésekből, oklevelekből. Ennek nyomán a honfoglalásra vonatkozó megállapításai nem feltétlenül hitelesek történelmileg. Ettől függetlenül munkája mégis komoly forrásértékű, de sokkal inkább saját kora (XII. század vége) társadalmi és birtokviszonyaira vonatkozóan. 5. a) A) fehér ló B) Árpád C) kővár – mert az ábrázolás XIV. századi, amikorra már elterjedtek a kővárak D) Szent István – mert a Képes Krónika az Árpád-ház örököseinek megrendelésére készült, így a dinasztiaalapító szerepeltetése természetesnek tekinthető b) Az ábrázolás a XIV. században készült. Szembetűnő, hogy nehézfegyverzetű lovasság jelenik meg a képen, ehhez kapcsolódó harci eszközökkel, így ez segít a kép keletkezésének kormeghatározásához. 7. Szóbeli feladat A vita megrendezésénél kiemelt szempont, hogy a résztvevők különbségeket tudjanak tenni a tények és a feltételezések között, valamint felismeréseiket, megállapításaikat mindig igazolják tényekkel, támasszák alá magyarázatokkal.

40. A LETELEPEDÉSTŐL AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG 1. Okai: pl. saját biztonságuk növelése érdekében, a harckészség fenntartása, a nomád társadalom bomlása Feltételei: pl. Nyugat-Európa széttagoltsága, a nomád harcviselés korabeli eredményessége, NyugatEurópában az állam kialakulatlansága, gyengesége Irányai: nyugati és déli Céljai: zsákmányszerzés Jellemzői: nomád harcmodor alkalmazásának sikere, sikeres hadjáratok Következményei: pl. a nyugatiak összefogása, kiismerik a magyarok harcmodorát, és vereségeket mérnek rájuk – a törzsi társadalom átalakulása a fejedelmi hatalom és kíséretének megerősödése 2. A) IX–X. század B) a nomád magyarokra C) támadó hadjáratok Európa nyugati és déli területeire D) zsákmány, felderítés E) A sikeres magyar hadjáratok összefogásra késztetik a nyugatiakat, akik ezután vereségeket mérnek a kalandozókra.

68

14125/M

Megoldókulcs

3. a) A magyarok harcmodora

meglepetésszerű támadásra épít, fontos fegyverük a nyíl, megfutamodás színlelése

A szerző véleménye a magyarokról

öldöklésre szomjasak, harcra vágyódnak, aljas természetűek

b) pl. A kalandozó magyarok meglepetésszerűen támadták meg kiszemelt áldozataikat, időnként megfutamodást színlelnek, majd nyílzáporukkal nagy pusztítást végeznek az ellenség soraiban. c) pl. A szerző szerint – aki a keresztények szemszögéből ítéli meg őket – a kalandozó magyarok aljas természetűek, öldöklésre szomjasak, harcra vágyódnak. 4. a) Kézai Simon krónikája szerint A magyarok származása, rokonaik

Tisztségek

A büntetések oka

A büntetés formája

karddal kettéhasították, vagy törvényen kívül állónak nyilvánították a hunok bíró, kapitány, vezér vagy közszolgaságba taszították Következtetés – a krónika által bemutatott társadalmi folyamat: A hadakozás fontosságát mutatja a szöveg a korabeli magyarok között, és azt, hogy a társadalomban lényegesen nagyobb volt a jogi egyenlőség, mint a későbbi századokban. ha valaki nem jelent meg ott és akkor ahova és amikorra fegyverbe hívták

b) az összes magyar előkelők vagy a fejedelem és a kíséret (bárók) szabad köznép, harcosok köznemesség c) nemesség (köznemesség) Indoklás: pl. a középkori történetírásban alapvetően a nemesség, és ezen belül is a köznemesség nézőpontja jelenik meg, A társadalmi különbségek, a szolgasorba kerülés egyéni bűnök következményeként fogható fel. A köznemességnek szükséges annak tudata, hogy magyar és magyar között nincs jogi különbség. Ezért kell hangsúlyozni az egyenlőséget. 5. nomád öröklési rend 2., 4., 6., 8.

keresztény öröklési rend 1., 3., 5., 7., 9.

6. A) Megyer, Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi + a kabarok B) kende, gyula C) fejedelem D) a törzsszövetség megerősítése E) vérszerződés 8. a) 1. Szent István 2. az egyház b) a tized fizetéséről c) az egyház megszilárdítása d) az egyház működését e) pénzügyi feltételeket

69

14125/M

Megoldókulcs

8. (fentről lefelé soronként) fölső: latin korona alsó: görög korona zománclemez, amely egy apostolt ábrázol drágakő

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG. TÉRKÉPES FELADATOK 37/2 a) szkíták, szarmaták, beduinok, thüsszageták, jürkák c) jürkák d) pl. az életmód alapján a magyarokra jellemző a nomád életmód, nyíl használata, lovak 38/2 a) I. finnugor őshaza II. ugor őshaza III. Magna Hungaria (Baskíria) b) 1. Ob 2. Irtis 3. Tobol 4. Volga 5. Káma c) A) a finnek nyugatra költözése (finn és ugor szétválás) B) az ugorok egy részének északra költözése az Ob mentén C) a magyarok és az ugorok szétválása, a magyarok Baskíriába költözése 39/6. a) I. Erdély II. az Alföld III. Felvidék IV. Dunántúl morva területek 1. Vereckei-hágó 2. Gyalu 3. Garam folyó 4. Pozsony a) László Gyula szerint a magyarok első hulláma a Kárpát-medencébe érkezik b) Árpád vezetésével a magyarok többsége benyomul a Kárpát-medencébe c) az Etelközben maradt magyarok a besenyő támadás után a Kárpát-medencébe menekülnek b) A honfoglaló magyarok száma lényegesen nagyobb volt, mint az itt talált népességé, melynek nagy része beolvadt a magyarságba, más része (szlávok) a Kárpát-medence peremterületeire szorult.

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG (ÖSSZEFOGLALÁS ) 1. Évszámok 895-900 955 973 1000 1038

Események honfoglalás Augsburg Géza követeket küld a német-római császárhoz (Quedlinburgba) Szent István megkoronázása Szent István halála

2. Politika, állam, jog

Társadalom

Gazdaság

Eszme és vallás

államalapítás, vármegye, törzsszövetség, kettős fejedelemség, vérszerződés

törzsfőnök, nemzetségfők, bőség, ínség, fejedelem

nomád állattartás, zsákmány, termelőmunka, marhatenyésztés, sókereskedelem

pogány, hittérítő, megkeresztelkedés, egyházszervezet, tized

14125/M

70

Megoldókulcs

3. Személyek Álmos Árpád I. (Szent) István Szent Gellért Koppány Géza

Leírások IX. század, Etelköz → magyar fejedelem, a honfoglaló Árpád apja → nevét a születésével kapcsolatos mitikus körülmények miatt kapta. A törzsszövetség vezetője, a monda szerint az új haza határán halt meg. Kb. 850-907, Etelköz, Kárpát-medence → magyar fejedelem → Álmos fia, a honfoglaló törzsszövetség vezetője, az 1301-ig uralkodó Árpád-ház őse 975–1038, Kárpát-medence → magyar fejedelem (997–1000), majd király (1000–1038) → államalapítás, egyházszervezés, a feudális államszervezet kiépítése (pl. a lázadó törzsfők és lázadó rokonai legyőzése) 980–1046, velencei születés, az 1020-as évektől él Magyarországon → csanádi püspök → Imre herceg nevelője, püspökséget szervezett X. sz. vége, Somogy megye → nemzetségfő, 997-ben az árpád-ház legidősebb tagja, aki a szeniorátus elve alapján igényt támasztott a trónra → fegyveres harcot kezd István ellen 940–997, Kárpát-medence → magyar fejedelem (970–997) → megteremti a külső és belső feltételeket a feudális magyar állam felépítéséhez

4. a) közös nyelv, közös hagyományok, azonos hitvilág, közös azonosságtudat, azonos anyagi kultúra, közös ősök. Legfontosabb: közös azonosságtudat b) pl. belgák (két népből a flamandokból és a vallonokból épül fel) c) türkök, jürkák, ungrok, hungárusok, venger, magyari d) pl. az első találkozás a néppel, esetleg az akkor vezető neve, megszólítása 5. a) Gazdaság Szervezettség Életmód Harcmodor

A nomád népek általában A magyarok konkrétan nomád állattartás, kisebb jelentőségű nagy állatállományt neveltek, ló- és juhtea földművelés nyésztés, dús füvű jó legelők keresése 7 törzs: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, törzsi szervezetben éltek Jenő, Kér, Keszi Az állatállomány miatt folyamatosan jó legevándorló (legeltető) lőkre volt szükség, ezért őseinkre a vándorló életmód volt jellemző. A kalandozások sikereit őseink a könnyűlovas könnyűlovas, fontos fegyverük az íj, nomád harcmodornak és taktikának köszönmeglepetésszerű támadás hették.

b) könnyűlovas harcmodor – könnyű fegyverzet és öltözet íj-nyíl – távolharcban eredményes gyorsak – bekerítés módszerének sikeres alkalmazása 1. Bekarikázandó betűk: E, M 2. pl. nyíl, íj c) Folyamatábra kiegészítés: Baskíria, Kárpát-medence d) Miután a magyarság kivált az ugor népek közül, kikerült a sztyeppére, a nomád nagyállattartó népek országútjára. Itt leginkább török-iráni eredetű népekkel került kapcsolatba, velük keveredett, ami nyelvünkben is nyomot hagyott. Levédiában a szomszédos Kazár Birodalomtól átvették a kettős fejedelemség intézményét és fejlettebb földművelést ismertek meg tőlük. A következő szálláshelyen, Etelközben a magyar törzsek szövetsége szorosabbá vált, ezáltal megerősödtek, ami elősegítette a Kárpátmedence elfoglalását, a honfoglalást.

14125/M

71

Megoldókulcs

6. a) Etelköz Árpád vezetésével a Vereckei-hágón át a honfoglalás első szakasza a Dunántúl elfoglalása sikeres kalandozások a honfoglalás második szakasza

972-997 Géza fejedelem uralkodása 955: vereség Augsburgnál a kalandozások befejezése

b) pl. A magyarok honfoglalásakor nem volt jelentős államalakulat a Kárpát-medencében, az itt élő népesség beolvadt a magyarságba. A kezdeti időkben jót tettek az éppen csak berendezkedő magyaroknak a kalandozó hadjáratok, mert ezek megelőző támadásként is felfoghatóak. (senkinek nem jutott eszébe a rettegett magyarokra támadni). Géza fejedelem helyesen és jó pillanatban ismerte fel, hogy a magyarság megmaradásának útja a keresztény európai rendbe való betagozódás, s ennek érdekében tett intézkedéseit fia, István teljesítette ki. 7. Szóbeli, nyitott feladat – a megadott vitakérdések és szempontok felhasználásával. 8. a) Széleskörűen elfogadott intézkedések: pl. Magyarország csatlakoztatása a nyugat-európai társadalmi, gazdasági, vallási kultúrához, jogbiztonság megteremtési kísérlete, államalapítás, megyerendszer kiépítése, egyházalapítás. Vitatott intézkedések: pl. A keresztény hit erőszakos terjesztése, az idegenek behívása az országba, az ellenfelek kíméletlen legyőzése. b) Néhány tézis a vitához: „Veled Uram, de nélküled” „Kard által vész, ki karddal él.” „Te kit választanál?” „Mondd, mennyit ér az ember…” 9. Kreatív, manipulatív és nyitott feladat, hiszen táblajátékot kell csinálni. Bármilyen megoldás jó lehet, csak fogadják el a résztvevők. 10. Kreatív feladat, a megadott szempontok segítenek.