TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV

BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. TEL.: 3175-318, FAX: 3173-296

TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV

BUDAPEST, 2008. NOVEMBER 25.

Törökbálint, Napliget szabályozási terv

TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV Tsz.: I-490-1/2008

Településrendezés:

Albrecht Ute TT1 01-0517/06 Szabóné Homa Anna TT/1É 01-2034/11 Rektor Árpád

………………………………..…..

Cseh András

……………………….…..……....

Lelkes Mihályné TRk-T 01-2319

………………………………...….

Fodor Sarolta VZ-T 01-4016 Román Péter

…………………………..………..

Energiaellátás:

Pető László EN-korlátozott, TE-T, GO-T 01-9743

...........................................…....

Zöldfelület és környezetvédelem:

Pogány Aurél K1 01-5060/05 Tatai Zsombor

……………………………….…...

Közlekedés: Közművek: Vízellátás-csatornázás:

Munkatársak:

Cseh Ildikó, Ujváriné Barabás Ágnes

Ügyvezető:

Albrecht Ute

Altervezők: Régészet Táv - és hírközlés:

……………………….…..…….... ……………………….…..……....

………………………………...….

……………………………….…...

……………………………………

Adorjánné dr. Gyuricza Anna Sz-56/2008 Hódos Jenő TRSZ-T, HI-T, V-korlátozott

A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a Megrendelő csak a szerződésben foglaltak szerint használhat fel.

Budapest, 2008. november 25.

Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

2


TARTALOMJEGYZÉK Előzmények, a tervezés célja 1. VIZSGÁLATOK 1.1. Településrendezési vizsgálat 1.1.1. Településszerkezeti összefüggések 1.1.2. Területfelhasználási és övezeti rendszer 1.1.3. A tervezési terület környezetének tervi vizsgálata 1.1.4. Tulajdonvizsgálat 1.1.5. Jelenlegi területhasználat és telekméret vizsgálat 1.2. Közlekedési vizsgálat 1.2.1. Jelenlegi úthálózat 1.2.2. Jelenlegi tömegközlekedés 1.2.3. Jelenlegi kerékpárút hálózat , gyalogos közlekedés, parkolás 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. 1.3.5.

Közművizsgálat Vízellátás Csatornázás Villamosenergia-ellátás Gázellátás Táv- és hírközlés

1.4. Környezetállapot vizsgálata 1.4.1. Zöldfelületi vizsgálat 1.4.2. Környezetállapot vizsgálat 2.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

2.1. 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

Városrendezési javaslatok Környezetalakítási javaslat (beépítési-, közlekedési- és zöldfelületrendezési javaslat) Nyilatkozat Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti szakvélemény

2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.2.5.

Közlekedési javaslat Településszerkezeti terv tervezési területet érintő közlekedési javaslata Úthálózat fejlesztési javaslat Parkolás Gyalogos- és kerékpáros közlekedés Tömegközlekedés

2.3. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3 2.3.4. 2.3.5.

Közműfejlesztési javaslat Vízellátás Csatornázás Villamosenergia-ellátás Gázellátás Távközlés

2.4. Zöldfelületrendezési és környezetvédelmi javaslatok 2.4.1. Zöldfelületrendezési javaslat 2.4.2. Környezetvédelmi javaslat 3. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Határozat-tervezet a TTSZT részleges módosításáról Rendelet-tervezet a TÉSZ módosításáról Szabályozási tervlap Iratanyagok


3


Előzmények, a tervezés célja Törökbálint Város Önkormányzata megbízásából készül Törökbálint helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása, Törökbálint, Tétényi-fennsík mellett elhelyezkedő, a Mechanikai Művek és a Pistályi - hegy volt zártkertek közé ékelődött 16 ha-os „NAPLIGET” elnevezésű fejlesztési terület -- vonatkozásában. A kb. 16,0 ha nagyságú külterületi, a TTSZT-ben hétvégiházas üdülőterületbe (HÜ/0,2) sorolt terület jelenleg beépítetlen, mint üdülőterület nehezen illeszkedik a csatlakozó kistelkes mezőgazdasági és gazdasági területekhez. A terv készítésének célja a terület kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe való átsorolása, a beépíthetőség feltételeinek meghatározása, a szükséges közterületek kiszabályozása a TTSZT-ben meghatározott paraméterek alapján.

1.

VIZSGÁLATOK

1.1. Településrendezési vizsgálat 1.1.1. Településszerkezeti összefüggések A tervezési terület Törökbálint keleti határán, Törökbálint – Budaörs közigazgatási határa mentén terül el. Így keletről a budaörsi területek határolják, míg nem messze Budapest XI. és XXII. kerületei találhatóak. Északi irányból a „Pistályi-hegyek” területe, délről a „Mechanikai Művek” szegélyezik. A településszerkezeti szempontból perifériális helyzetű terület közműhálózattal még nem rendelkezik, gyűjtő utak nem keresztezik, domboldali elhelyezkedése miatt jó látkép nyílik a Budai-hegyekre, amely adottság a beépítés számára és a telekalakítás szempontjából előnyként értékelhető. A terület perifériális helyzete abból is érzékelhető, hogy a mintegy 3-4 km-re lévő törökbálinti városközpont csak igen nehézkesen, a Raktárvárosi út – Mecsek utca – Rozmaring utca által alkotott útvonalon érhető el. Budaörs irányából a Szajkó utcán keresztül közelíthető meg a terület, azonban az itt meglévő utak kapacitása, vonalvezetése miatt jelenleg nem javasolt az igénybevételük. 1.1.2. Területfelhasználási és övezeti rendszer •

A hatályos TTSZT vizsgálata

Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 251/2002. (IX.19.) Ök. határozatával és a 158/2002. (V.23.) Ök. határozatával módosított 284/2001. (IX.07.) Ök. határozatával elfogadta Törökbálint Nagyközség Településszerkezeti tervét (TTSZT). A hatályos településszerkezeti terv a területet HÜ/0,2 jelű hétvégiházas üdülőterület területfelhasználási egységbe sorolta, a szintterület-sűrűség (0,2) jelölésével. Az előírás szerint a szabályozási terv készítésénél az építési övezetek paramétereinek meghatározásánál a „Pistály és a MECHANIKAI MŰVEK közti területen” a HÜ-3 azonosítót kell figyelembe venni.


4

Törökbálint, Napliget szabályozási terv A hatályos TTSZT a területen alkalmazható területfelhasználási egységhez az alábbi előírásokat rendeli: A HÜ-3 azonosító előírásai: „(1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód

Az építési telek legkisebb területe (m2)

Szabadon álló

1500

A beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb zöldfelületi arány beépítettség építménymagasság (%) (%) (m) 60 15 4,5

(2) A területen a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1500 m2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.” •

Helyi építési szabályzat és szabályozási terv

Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatát a többször módosított 18/2001. (IX. 18.) Ök. számú rendeletével alkotta meg Törökbálint Önkormányzat Képviselő-testülete. A rendelet hatálya az időközben várossá alakult nagyközség közigazgatási területére terjed ki, kivéve a szabályozási tervlapon jelölt területeket, amelyekre a továbbiakban szabályozási terv készítendő (SZTK). A tervezési területre is ezen besorolás volt érvényben 2001-ig.

A területre vonatkozó hatályos szabályozási terv a 24/2001. (X.31.) Ök. számú rendelettel lett elfogadva.


5


A területen hatályos terv: Törökbálint Nagyközség, NEMAX terület (0152/13 hrsz.) szabályozási terve és helyi építési szabályzata (PESTTERV Kft. 2001. október) 24/2001.(X.21.) Ök. sz. rendelet A 0152/13 hrsz-ú terület a Pistály-hegyi volt zártkertek és a volt Mechanikai Művek közé ékelődve Budaörs közigazgatási határáig húzódik. Majdnem teljesen körbeépült. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan gyepfelület a hatályos TTSZT szerint üdülőterületi besorolású. A szabályozási terv a TTSZT-nek megfelelő építési övezeti besorolással határozza meg a beépítés feltételeit. A javasolt külső úthálózati kapcsolat a Mechanikai Művek megközelítő útján keresztül került kialakításra. A terület belső úthálózata illeszkedik a terephez és a környező, volt zártkerti területek telekállapotához. A lakóutcák egységesen 12,0 m szélességgel kerültek kialakításra, a vegyes használatú szakaszok szabályozási szélessége 8,0 m. A terv az utak által határolt tömbökön belül jelöl építési vonalat, a szabályozási vonaltól mindenütt 5,0 m-ben határozza meg. A Mechanikai Művek telekhatára mentén 10,0 m-es kötelezően kialakítandó védőzöld sávot jelöl. A beépítésre szánt terület egységesen a HÉSZ-ben meghatározott HÜ-3 építési övezetbe sorolt. Az építési övezet paraméterei: HÜ-3 jelű üdülőövezet: (Tervezett új hétvégiházas üdülőterület) − beépítési mód: szabadon álló − építési telek legkisebb mértéke: 1.500 m2 − beépítettség: 15% − építménymagasság: 4,5 méter − zöldfelületi arány legkisebb mértéke: 60% Az építési övezetben a legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Az építési övezetben az építési telek területének minden 1.500 m2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. A területen a hatályos terv alapján a telekalakítás mindenütt megtörtént.


6


1.1.3. A tervezési terület környezetének tervi vizsgálata A terület környezetében lévő hatályos tervek: A volt Mechanikai Művek iparterületének szabályozási terve. 33/2007.(XII.3.) Ök.sz. rendelet A terv a volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz-ú területére vonatkozik. A terv a területen tervezett tömböket határoló utakat szabályozza ki, egységesen 12 m szélességgel. A terület építési övezeti, övezeti besorolása: Gip-3 jelű gazdasági ipari építési övezet (volt Mechanikai Művek területe) A HÉSZ kiegészítéseként megállapított építési övezet. (A 18/2001.(IX.18.) Ök. rendelettel jóváhagyott HÉSZ-ben az ipari gazdasági építési övezetek IG betűjellel szerepelnek). Az építési övezet paraméterei: − beépítési mód: szabadon álló − építési telek legkisebb mértéke: 2.000 m2 − beépítettség: 45% − építménymagasság: 12 méter − zöldfelületi arány legkisebb mértéke: 20% Védőtávolságot igénylő tűz-, robbanás-, fertőző-, veszélyes,- bűzös, valamint nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek nem végezhetők. EV jelzésű erdőövezet A tervezési terület határain belül, a szabályozási tervlapon jelölt helyen 30 méter szélességben védőerdősáv létesítése kötelező a szomszédos üdülőterület védelmére.


7

Törökbálint, Napliget szabályozási terv Budaörs, Tétényi-fennsík szabályozási terve (BFVT Kft.) 45/2003.(XII.22.) Ök. sz. rendelet A terület és környezete: A tervezési terület Budaörs legdélebbi része, a Tétényi-fennsíkon helyezkedik el, mely délnyugat felől Törökbálint igazgatási területéhez csatlakozik A tervezési terület (a 0126/4 hrsz.-ú erdő kivételével) belterület. Beépítetlen, többnyire gyepfelület és erdő. A tervkészítés célja az infrastruktúra-fejlesztés (közterületi feltárás, közművesítés), valamint a beépíthetőség feltételrendszerének meghatározása volt. Beépítési javaslat: A tervezési terület fő feltárása Budaörs felől a Fácán utca, Budapest felől a XI. kerület déli határa irányából javasolja a terv. Ez a két irány határozza meg a kialakított tömbstruktúra szervezését, illeszkedve a meglévő tömbszerkezethez. A tervezést befolyásoló meghatározó elem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával kötött megállapodás alapján megtartandó, minimum 3 hektáros beépítetlen terület, melyet a XXII. kerület területén elhelyezkedő, helyi jelentőségű természetvédelmi terület folytatásaként javasol a terv kialakítani.

Tervezett területfelhasználás: A beépítésre szánt és nem szánt területek közel azonos nagyságrendben kerültek kialakításra a tervezett területfelhasználásban. Lakóterület: A kertvárosias lakóterület (Lke-1/SZ,) lazább, telkes kialakítású része a meglévő, átalakuló lakó-üdülő területhez, valamint a XI. kerület IZ keretövezetű területéhez csatlakozik, az intenzívebb társasházas beépítés (Lke-1/Th) Törökbálint mellett helyezkedik el, kapcsolódva a szomszédos település üdülőházas övezetéhez. A tervezési terület központjában helyezhetők el azok a funkciók, melyek az alapfokú ellátást biztosítják nemcsak a fejlesztési területnek, hanem dél-Budaörs lakóterületének is.


8

Törökbálint, Napliget szabályozási terv Lke-1/SZ jelű építési övezet Az építési övezet a kertvárosias lakóterület laza beépítésű, elsősorban minimum 800 m2-es teleknagyságú, maximum kétlakásos szabadonálló lakóépületek elhelyezésére szolgáló része. Az építési övezet paraméterei − a beépítettség legnagyobb mértéke: 20% 2 2 − a szintterületi mutató (épület bruttó m /telek m ) megengedett legnagyobb mértéke: 0,8 − a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság: 4,5/6,5 m − a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% Lke-1/TH jelű építési övezet Az építési övezet a kertvárosias lakóterület társasházas beépítésű, minimum 3.000 m2-es teleknagyságú, maximum hatlakásos, szabadonálló lakóépületek elhelyezésére szolgáló része. Az építési övezet paraméterei − a beépítettség legnagyobb mértéke: 25% − a szintterületi mutató (épület bruttó m2/telek m2) megengedett legnagyobb mértéke: 1,0 − a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m − a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% Az Lke jelű építési övezetekben megadott szintterületi mutatók a többi beépítési paraméter figyelembevételével összességében kiadják az OTÉK által a kertvárosias beépítésű lakóterület területfelhasználási egységére előírt 0,6-os szintterület-sűrűséget. Intézményterület: (VK-1) A lakóterület alapfokú ellátásához szükséges épületek pl. óvoda, iskola, szolgáltatóház, kereskedelem, vendéglátás épületei elhelyezésére szolgáló terület A központi vegyes területen a szabályozási terv alapján lakófunkció is elhelyezhető. Mivel konkrét elképzelés a tervezési fázisban még nem volt a tulajdonos (önkormányzat) részéről, ezért a terv szerint ez a terület tartalékterületként is fenntartható. Vk-1 jelű építési övezet: Az építési övezet a központi vegyes terület elsősorban az alapfokú ellátást biztosító épületek elhelyezésére szolgáló része, melynek területén elsődlegesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú épület helyezhető el. Az építési övezet paraméterei − a kialakítható legkisebb telekméret: 3000 m2 − a beépítési mód: szabadonálló − a beépítettség legnagyobb mértéke: 30% − a szintterületi mutató (épület bruttó m2/telek m2) megengedett legnagyobb mértéke: 1,0 − a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m − a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% Zöldterületek: (Ev, Má, Z-Kk, Z-Tt) Az erdő művelési ágú, 0126/4 hrsz.-ú, külterületi telket védelmi erdőként javasolja a terv megtartani, mely a volt Mechanikai Művek és a tervezett lakóterület közé ékelődik. A 10358 hrsz.-ú ún. zárványterület marad mezőgazdasági területként, mivel elhelyezkedéséből adódóan alkalmatlan bármilyen hasznosításra. A közkert telke közterületként is kialakítható a szabályozási tervlapon jelölt módon. A természetvédelmi terület folytatásaként megtartott zöldfelület szintén megmarad jelenlegi állapotában. A terület átjárhatóságát meglévő gyalogos-földúthoz, a 9995 hrsz.-ú keskeny földúthoz kapcsolódó gyalogos kapcsolat biztosítja.


9


1.1.4. Tulajdonvizsgálat A tulajdonvizsgálat a Buda-környéki Földhivatal 2008. júliusi adatai alapján készült. A tervezési terület legnagyobb része gazdasági társaságok tulajdonában van és összesen 4 telek található magántulajdonban. A terület külön úthálózattal nem rendelkezik, de egyes telkek útnak megfelelő paraméterekkel vannak kialakítva. Az alábbi táblázat a tervezési terület telkeinek jogi állását mutatja be:


10

Törökbálint, Napliget szabályozási terv Törökbálinti 0152/45-137 hrsz-ú telkek kimutatása Tulajdonos Magántulajdon LJM Kft. LJM Kft. Béta Kft. Bétop Kft. LJM Kft. LJM Kft. Bétop - LJM Kft. Béta Kft. Magántulajdon Bétop Kft. Bétop Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. Bétop - LJM Kft. Bétop - LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. Magántulajdon LJM Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft.

2

Hrsz.

m

0152/45 0152/46 0152/47 0152/48 0152/49 0152/50 0152/51 0152/52 0152/53 0152/54 0152/55 0152/56 0152/57 0152/58 0152/59 0152/60 0152/61 0152/62 0152/63 0152/64 0152/65 0152/66 0152/67 0152/68 0152/69 0152/70 0152/71 0152/72 0152/73 0152/74 0152/75 0152/76 0152/77 0152/78 0152/79 0152/80 0152/81 0152/82 0152/83 0152/84 0152/85 0152/86 0152/87 0152/88 0152/89 0152/90

1545 1504 1502 1539 1503 1504 1532 1941 1505 1527 1542 1533 1510 1526 1518 5437 10844 1530 1503 1521 1510 1535 1524 1517 1532 1524 1539 1526 1504 1519 1516 1520 1512 1515 1504 1511 1515 1503 1529 1539 1515 1512 1518 1537 1524 1530

Beépítetlen terület összesen: Út összesen:


Tulajdonos Bétop - LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Béta Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Béta Kft. Bétop Kft. Bétop Kft. Béta Kft. Bétop Kft. Béta Kft. Béta Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. LJM Kft. Bétop Kft. Magántulajdon Bétop Kft. Béta Kft. Béta Kft. LJM Kft. Bétop - LJM Kft.

2

Hrsz.

m

0152/91 0152/92 0152/93 0152/94 0152/95 0152/96 0152/97 0152/98 0152/99 0152/100 0152/101 0152/102 0152/103 0152/104 0152/105 0152/106 0152/107 0152/108 0152/109 0152/110 0152/111 0152/112 0152/113 0152/114 0152/115 0152/116 0152/117 0152/118 0152/119 0152/120 0152/121 0152/122 0152/123 0152/124 0152/125 0152/126 0152/127 0152/128 0152/129 0152/130 0152/131 0152/132 0152/133 0152/134 0152/135 0152/136 0152/137

6470 1501 1502 1503 1502 1502 1503 1503 1502 1501 1503 1502 1503 1502 1508 1505 1504 2420 2071 1503 1505 1503 1504 1503 1507 1504 1540 1530 1514 1515 1522 1530 1532 1521 1527 1529 1517 1513 1505 1511 1509 1530 1518 1506 1518 1507 1190

134834 m 2 25882 m

2

11

Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.1.5. Jelenlegi területhasználat és telekméret vizsgálat A tervezési terület jelenleg beépítetlen, főként sziklagyeppel borított lankás dombvidék. Helyenként új utak földmunkája látszik, murvaszórással. A területre vonatkozó hatályos szabályozási terv HÜ-3 építési övezetet ír elő, melynek paraméterei: szabadon álló beépítési mód, 60 %-os minimális zöldfelületi arány, 15 %-os beépítési mérték, 4,5 m-es építménymagasság valamint 1500 m2-es kialakítandó minimális teleknagyság. A tervezési terület telkeinek zöme 1500 m2-t valamivel meghaladó területnagyságú. Egy telek marad a határérték alatt (1190 m2), ill. néhány telek, jelentősen meghaladja a minimálisan előírt teleknagyságot (5e, 6e, 10e m2), tehát még tovább oszthatóak.


12


1.2.

Közlekedési vizsgálatok

1.2.1. Jelenlegi úthálózat Országos és városi jelentőségű utak A vizsgált terület Törökbálint keleti részén található, Budaörssel közvetlenül határos és Budapest XI. valamint XXII. kerületeinek a közelében helyezkedik el. Törökbálint közlekedési adottságai az autópályák és vasútvonalak következtében igen jó. A város közigazgatási területének észak-nyugati határán húzódik az M1-M7 autópálya bevezető szakasza 2x3 forgalmi sávval, a főpályához helyenként kollektor pálya kapcsolódik. Az M0 és az M7 autópálya szintén érinti Törökbálint közigazgatási területét. A gyorsforgalmi úthálózati elemek mentén több, jelentős forgalmat vonzó bevásárlóközpont is elhelyezkedik. A gyorsforgalmi utak csomópontjai nem csak a kereskedelmi létesítményeket, hanem Törökbálint lakó területeit is szolgálják. A 7. számú főút – vagy Balatoni út – a térség legjelentősebb főútja, amely a 8102 jelű – Diósdi úton – és a 81101 jelű – Raktárvárosi úton – keresztül közelíthető meg. A 8102 jelű összekötő út a budai oldalon déli irányban Diósd (és Budafok), északi irányba a Budakeszi (és Hűvösvölgy) között teremt kapcsolatot. A 81101 jelű út Budaörs (és Kamaraerdő) irányába ad kapcsolatot, a 8105 jelű úton keresztül pedig közvetlen csomóponti kapcsolatot biztosít az a M1-M7 autópályával is. A bekötőút 2x1 forgalmi sávval rendelkezik és a térség fő feltáró útja, az úton jelentős teherforgalom bonyolódik. Környező utak A vizsgált terület Törökbálint központjától mintegy 3-4 km távolságra helyezkedik el. A megközelítése a városközpont felöl igen nehézkes, a közúti kapcsolatot a Raktárvárosi út - Mecsek utca - Rozmaring utca biztosítja. A városhatár felöl a Kamaraerdei út - Dózsa György utca jelenti a közlekedési lehetőséget. A területtel közvetlenül határos térség – Pistály – közúthálózata kapcsolódó elemeinek vonalvezetése keskeny és meredek, a vizsgált területre vezető utak nagyrészt kiépítetlenek. A vizsgált terület nincs beépítve, a korábbi elképzeléseknek megfelelően tervezett közterületek helyén az új utak földmunkája jól látszik, a burkolatalapot jelentő murva szórás elkészült. 1.2.2. Jelenlegi tömegközlekedés A vizsgált terület térségének tömegközlekedését a BKV buszjáratai szolgálják ki dél-Buda irányából, elsősorban az autópályán és az 1. számú főúton (Budaörs Szabadság út). Valamint – a területhez a legközelebbi buszjárat – a Kamaraerdei úton közlekedő (87, 87/A, 187, 288)járatok, amelyek Kismartoni úti megállója kb. 1 km gyaloglási távolságra van. A Szép utcai megálló ennél közelebb helyezkedik el, de az utca megközelítése közbiztonsági szempontból nem megfelelő. A Kamaraerdei úton közlekedő autóbusz járatok közül a Dózsa György úti végállomástól (87), azaz a Mechanikai Művek főbejáratától a tervezési terület irányába nincs kiépített út. A vizsgált területnek Törökbálint központi területei irányából egyáltalán nincs tömegközlekedési kapcsolata. 2.3. Jelenlegi kerékpárút hálózat, gyalogosközlekedés, parkolás A vizsgált területhez legközelebb elhelyezkedő kiépített kerékpárút a Kőérberki út mentén van. A térségben nincsen más kiépített kerékpárút, de számos kerékpározásra alkalmas kedvelt útvonal található. A jelentősebbek a Kamaraerdei út és a Kolozsvári utca. A vizsgált terület jelenleg beépítetlen, a területen belül gyalogos járda vagy parkoló nem található. Ennek megfelelően a vizsgált területen – figyelembe véve a szomszédos területeket is – gyalogos közlekedési vagy parkolási igény nem jelenik meg.


13

Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.3. Közművizsgálat 1.3.1. Vízellátás Törökbálint vízellátását az Érd és Térsége Viziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja. A Vízmű Érd, Törökbálint, Diósd és Tárnok szinte már összeépült területeit, valamint Sóskútat és Pusztazámort és Budaörs egy részét látja el ivóvízzel a saját illetve a Fővárosi Vízművek vízbázisairól. Saját vízbázisai a Sasvárosi telep 7db rétegvízkútja és a Dunaparti Vízműtelep 11 db partiszűrésű csőkútja. Ezen vízmennyiségen felül a Fővárosi Vízművektől további vízmennyiséget vesznek át egy kontingensszerződés keretein belül. A Fővárosi Vízművek a vizet a Csepel-szigeti, szigetcsépi telepéről szolgáltatja DN 600-as meder alatti átvezetéssel a budai oldalra. A Törökbálint hálózati rendszer az Érdi Vízműtelep felöl az Érd, Mecsek utcai 2x1000 m3-es + 3000 m3-es tározók felöl nyomásfokozón keresztül kapja. A tározótól egy DN 300 mm-es átmérőjű vezetékkel töltik az un. Virágtanyai 2x1000 m3-es tározókat (folyásfenékszintje: 236,56 mBf.) . A települést ellátó hálózatban a víznyomást ennek a tározónak a vízszintje határozza meg. A biztonságos ellátás érdekében a kétoldali betáplálás másik ágaként Diósd felöl egy DN 300-as vezeték érkezik, mely a DEPO és a belterület közötti NA 200-as vezetékre csatlakozik. A tervezési területet délről a Mechanikai Művek ipari területe, nyugatról és északról a Pistályi zártkertek, míg északkeletről és keletről Budaörs határolja. A tervezési terület közelében nem üzemel ivóvízhálózat, a legközelebbi vízvezeték nyugati irányban kb. 500 méterre található, DN 100 mm átmérőjű elosztóvezeték, valamint a területtől még délre található a fent említett DN 300 mm-es betápláló gerincvezeték. A tervezési terület keletről határoló budaörsi területek ellátását a Fővárosi Vízművek végzi a Beregszászi nyomásfokozott zóna által. A zóna legközelebbi vezetéke a Szajkó utcai DN 100 mm-es KPE vezeték. A tervezési terület déli oldalán lévő Mechanikai Művek saját, önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely betáplálását a Fővárosi Vízművek Budafoki felső zónája felöl kapja. A Mechanikai Művek területén található a zóna 50 m3-es térszíni ellennyomó tározója. 1.3.2. Csatornázás Törökbálinton elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője a TÖRS Csatornamű Kft. A szennyvizek befogadója az 1996-ban a DEPO-tól nyugatra a Husszúréti-patak mentén épül és átadásra került szennyvíztisztító telep. A telep kapacitása 5000 m3/d, melyből jelenleg 1600 m3/d mennyiséget használnak ki. A már megtisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak, mely a II/2 befogadói kategóriába van besorolva. A település belterületi részein elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, mely kiépítettsége teljesnek mondható. A település külterületi részein azonban legnagyobb részben nem épült még ki a csatornahálózat, így tervezési területünknél sem. A tervezési terület azonban a szomszédos budaörsi terület közelsége miatt kedvezőbb helyzetben van. A szomszédos területen a Szajkó utcában már megépült az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna, valamint a gravitációs rendszer üzemeltetéséhez szükséges szennyvízátemelő is. A tervezési terület a Tétényi-fennsíkon fekszik. Törökbálint fő vízfolyása a Hosszúréti-patak, mely befogadója a térség másik két jelentős vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Hosszúréti-patak keleti irányba Budapest XI. és XXII. kerületeit érintve vezeti el a vizeket a Dunáig. A patak Rózsavölgyi szakaszán a meder vízszállító kapacitása teljes mértékben kihasznált, ezért a patak vízgyűjtő területén újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyzi.


14

Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.3.3. Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségű ellátását 20 kV-os hálózat biztosítja, amelynek táppontja a Diósd 120/20 kVos alállomás. Az állomásból kiinduló 20 kV-os szabadvezeték a vizsgált területen halad keresztül keletnyugati irányba. Erről a gerincirányról a közelben két leágazás létesült: - az egyik déli irányba a vizsgált területre, ahol jelenleg nincs transzformátor, - a másik a Szurokfű utca és Trafó utca sarkán lévő 0152-es számú transzformátor megtáplálására létesült. A vizsgált területen a Budapesti Elektromos Művek Zrt. kisfeszültségű hálózata nem található. 1.3.4. Gázellátás A település gázellátását a TIGÁZ Zrt. nagyközép- és középnyomású hálózatról biztosítja, amelynek vezetékei a vizsgált terület közelében nem üzemelnek. 1.3.5. Táv- és hírközlés A település vezetékes távközlési- és adatátviteli hálózata a Magyar Telecom Rt. kiépítésében, üzemeltetésében, biztosításában jó ellátással üzemel. A távközlési hálózatot a Kazinczy Ferenc utcában lévő RSS típusú távbeszélő központ kapcsolja be az országos ill. nemzetközi hálózatba. A központból kiinduló hálózat egyik vezetéke a vizsgált terület észak-nyugati szélén halad keresztül. A mobil telefonálás a területen megfelelő minőségű a környékben elhelyezett antennáknak köszönhetően.


15


1.4. Környezetállapot vizsgálata 1.4.1. Zöldfelületi vizsgálat Tájtipológia A vizsgált terület, táji szempontból a Tétényi-fennsík kistájban helyezkedik el, melynek névadó területe a Tétényi-fennsík a Budai-hegység előterében fekvő, környezetéből mintegy 100–150 méter magasan kiemelkedő, nagyrészt szarmata mészkő alkotta rög. Északon a Budaörsi-medence és annak lefolyása, a Hosszúréti-patak völgye, keleten és délen a Duna-völgye határolja. Nyugaton a Szidónia-völgy választja el a jellegében hasonló Érd-Sóskúti-fennsíktól. A kistáj területének jelentős része beépített; települések, ipari létesítmények és különböző eredetű tájsebek találhatók itt, ugyanakkor mozaikszerűen természetes, illetve természetközeli területek is előfordulnak. Domborzati viszonyok, látványkapcsolatok A Budai-hegység D-i szegélyén elhelyezkedő kistáj szerkezeti vonalakkal határolt alacsony fennsík. Genetikailag lenyesett, letarolt felszíntípus, amely korábban a Budai-hegység hegylábfelszínéhez tartozott, és csak a negyedidőszakban, a Budaőrsi-medence lemélyülésével különült el. A kistáj geomorfológiai tekintetben a tagolatlan fennsíkok kategóriájába tartozik. Az átlagos relatív relief 54 m/km2. A tervezési területen a terep viszonylag egyenletesen, 10 méteres magasságkülönbséggel lejt északi irányban. A terület északi határától a felszín meredek lejtővel esik a Budaörsi-medence irányába, ezáltal a határoló földútról kedvező kilátópontok adódnak a szomszédos kistáj irányába. Az átellenes oldalon, az egykori Mechanikai Művek irányába viszont kifejezetten zavaró látványkapcsolatok adódnak a telep ipari létesítményei (pl. gyárkémény) miatt. Természeti adottságok, zöldfelületi jellemzők „A Tétényi-fennsík mai növényzete nagyrészt emberi beavatkozások (erdőirtás, legeltetés) hatására alakult ki. A hajdani, valószínűleg mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum) és bokorerdő (CornoQuercetum) borította terület fás vegetációja e hatások miatt visszavonult és helyüket főként sztyeprétek foglalták el. E társulások fajai a bokorerdők sztyepfoltjaiból származnak és bár állományaikban dominánssá váltak a nagy toleranciájú, zavarást tűrő fajok, mégis számos értékes faj populációját őrizték meg. A fennsíkot járva ma a sztyeptársulások mellett megtalálhatók a dolomit területeinek jellemző sziklagyep társulásai. Néhány apró folt, egy-egy maradvány faj utal csak a valamikori fás társulásokra.” írta Kecskés Ferenc 1991. és 1994. között végzett vizsgálatai összegzésében a területről. A tervezési területen zárt mészkő-dolomit sziklagyep (Festuco pallenti-Brometum erecti) és árvalányhajas löszpusztarét (Salvio-Festucetum rupicolae) maradványfoltok voltak megtalálhatók. A területen több védett növényfaj egyedei is előfordultak, ilyenek pl. a sárga len (Linum flavum), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a hangyabogáncs (Jurinea mollis), a henye boroszlán (Daphne cneorum) és az árvalányhajak (Stipa). A területet az emberi beavatkozások tovább károsították, először a katonai tevékenység, majd a lakossági hulladéklerakás. Mindezek megváltoztatták a talajt, a felszínt; ezáltal megszüntetve az értékes növény- és állategyedek élőhelyeit. Mindezeken túlmenően a területre legjelentősebb hatással az üdülőterületté való átsorolás bírt. A korábbi tulajdonos 2003-ban megkezdte a beépítés előkészítését. A meglévő értékes növényzet megmentése érdekében még a munkálatok megkezdése előtt, 2002-ben áttelepítést hajtottak végre a területen. Mintegy 2000 négyzetméternyi gyepet ültettek át


16

Törökbálint, Napliget szabályozási terv a fennsík déli oldalára, az egykori BM-lőtér 140 hektáros területére illetve a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az áttelepítés sikertelen volt. A felszínrendezési munkálatokkal a foltokban megmaradt értékes élőhelyek is megszűntek. Ennek következtében az időközben elindított védetté nyilvánítási eljárás oka-fogyottá vált. Mindezek ellenére a terület azóta regenerálódni tudott valamelyest, és ismét megjelentek olyan értékes növényegyedek, mint a fokozottan védett henye boroszlán (Daphne cneorum) és a védett tavaszi hérics (Adonis vernalis). Ugyanakkor ezen növényfajok élőhelyei megsemmisültek, ezért a terület teljes helyreállítása nem lehetséges. A tervezési területen és a kapcsolódó zöldfelületeken olyan társulások találhatók, amelyek nem tekinthetők e helyen őshonosnak és terjedőképességük további veszélyt jelenthet a természetes, természetközeli élőhelyekre. A területtől délkeletre (már Budaörs területén) üzemtervezett erdősáv található, amelyben ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), feketefenyő (Pinus nigra), erdei fenyő (Pinus sylvestris) virágos kőris (Fraxinus ornus), körte (Pyrus sp.), mezei juhar (Acer campestre) fordul elő, az állomány besűrűsödött, kezeletlennek látszik. Erdőtelepítés található a tervezési területen is. A nyolcvanas évek közepén a főváros körül ún. „Zöld Gyűrű” telepítését kezdték. Ennek keretében a terület közepén csertölgy erdősávot telepítettek, azonban a kedvezőtlen termőhely miatt nem volt sikeres a program, a csertölgy növekedése lassúnak bizonyult. A növénytelepítés nyomai a durva tereprendezés után még így is felfedezhető, 2-3 m magas facsemetékből álló 20-25 m széles csemete-erdősáv húzódik keresztül a terület közepén. A tölgycsemeték mellett a közeli feketefenyvesek magterméséből kikelt szoliter fekete fenyő (Pinus nigra) faegyedek találhatók. Értékes csertölgy (Quercus cerris) facsoport egyedül a terület északi szélén a földút mellett található. A vizsgált terület állatföldrajzi szempontból az Ősmátra (Matricum) faunakörzet DunántúliKözéphegység (Pilisicum) faunajárásához tartozik. A zavartság és a viszonylag kis kiterjedés mellett a fajok jelenlétét a növénytársulások is meghatározzák. A gyeptársulásokhoz kapcsolódóan a gerinctelenek, ezen belül is a rovarok osztálya mutat nagy fajgazdagságot. Azok a területrészek, ahol záródott a cserjeszint gazdagabbak gerincesekben, itt elsősorban énekesmadarak találják meg az életfeltételeiket. A közelmúlt emberi beavatkozásai miatt megváltozott vegetáció maga után vonta a terület faunájának módosulását, szegényedését. A tervezési terület országos jelentőségű védett, illetve védelemre tervezett területet nem érint. Továbbá természeti területek jegyzékében nem szerepel.


17

Törökbálint, Napliget szabályozási terv A növényállomány alakulása 2001-2006 között: 2001: A tervezési területen jól elkülöníthető fás- és cserjefoltok találhatók.

2001

2004: A tereprendezés után kialakult vegetáció.

2004

2006: Az útépítési munkálatok során kialakult helyzetkép.

2006


18

Törökbálint, Napliget szabályozási terv 1.4.2. Környezetállapot vizsgálat Földtani és talajtani viszonyok A vékony talajréteg alatt felső-miocén szarmata durvamészkő, mészmárga található homokos mészkővel keverve. Ennek felső rétege fellazult, valószínűleg a pleisztocénban történt fagyás folytán. Lejjebb alsó-miocén kavicsos homok, homok és agyag rétegződött. Mindezek alatt középső-oligocén agyag, csillámos-finomhomokos agyag, pectunculusos finom homok található. A kistáj jelentős részén rendzinák alakultak ki. Ezek a szarmata mészkövön kialakult igen sekély termőrétegű, rossz vízgazdálkodású talajok az erdősültség csökkenésével tovább romlottak, váztalajokhoz hasonló minőségűek. Mivel a vizsgált terület korábban a honvédség tulajdonában volt és robbantási gyakorlótérként használták, emiatt a talaj helyenként, valószínűsíthetően nehézfémekkel és szén-hidrogénekkel szennyezett lehet. Felszíni és felszín alatti vizek A terület fokozottan vízhiányos. Forrás a vizsgálati területen nem található, talajvíz is csak a peremi lejtőkön észlelhető, mélysége itt 4-6 m, mennyisége jelentéktelen. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny kategóriába esik. A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti besorolás szerint a vizsgálati terület nitrátérzékeny. Levegőminőség A térség a 1/2005. (I. 13.) KvVM rendelet melléklete szerint a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációba tartozik. A tervezési területen levegőszennyező forrás nem üzemel. A szomszédos telepen (az egykori Mechanikai Művek helyén) működő üzemek sem jelentenek jelentősebb terhelést a vizsgált területre nézve. Az aktuálisan fedetlen, bontott területek porképző felületként működnek. Zajterhelés A tervezési területen zajforrás nincs, csak a szomszédos, egykori Mechanikai Művek területén (elsősorban a hulladékhasznosító telephelyen) észlelhető időszakos, üzemi jellegű zajemisszió. Hulladékkezelés A legjelentősebb környezeti ártalom az illegális hulladéklerakásból adódik. Elsősorban kommunális jellegű hulladékot lehet találni; de inert, építési jellegű törmelékhalmok is előfordulnak.


19


2.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

2.1. Városrendezési javaslatok 2.1.1. Környezetalakítási javaslat Problémaelemzés, a terület adottságai A szabályozási terv a terület új fejlesztési elképzeléseinek megfelelő beépítés feltételeit határozza meg. A „Problématérkép” című tervlap azokat az elemeket ábrázolja, amelyek a terület fejlesztése során fokozott figyelmet és intézkedést igényelnek. •

A vizsgálatok készítése során felszínre kerülő problémák egy része a terület északi határán, a volt zártkerti területhez csatlakozó területrészen jelentkezik − helyenként meredek rézsű, partfal található; − a szomszédos terület telkeinek gépkocsival történő megközelítését továbbra is biztosítani kell. • A terület közvetlen közúti kapcsolatainak vonalvezetése meredek, keresztmetszete keskeny nagyrészt kiépítetlen. A tervezési terület megközelítésére, a terület feltárására kialakított úthálózat több, fontos szempont figyelembevételével került meghatározásra. (Részletes elemzést a közlekedési javaslat tartalmaz) Több lehetőség elemzése után alakult ki a javasolt megoldás. − a Mechanikai Művek déli telekhatáránál meglévő közterület, nagyrészt földút – a Fecske utcán, ill. a Trafó utcán keresztül biztosíthatta volna a terület megközelítését, azonban azok jelentős bővítést igényelnének meglévő telkek rovására, továbbá a Natura 2000 természeti területet érintené. − A területhez északon csatlakozó Kékes utca lejtésviszonyai és szélessége miatt szintén nem alkalmas a terület feltárására. A részletes elemzések eredményeképp a terület feltárására, megközelítésére javasolt megoldás: Nyugati irányból a Zöldfa utcán keresztül, ez az irány vezet Törökbálint központja felé. Keleten a megközelítési irány a Budaörs területén lévő Szajkó utca felől javasolt, amely kiépített, nem igényel bővítést, a Szajkó utcáig tartó szakasz kiépítése szükséges. Fontos eleme az úthálózatnak a Törökbálint-Budaörs közigazgatási határa mentén tervezett 16,0 m szabályozási szélességű gyűjtőút. A budaörsi védett erdő területéig Törökbálint közigazgatási területén, attól délre, Budaörs közigazgatási területén javasolt kialakítani a XXII. kerület és Törökbálint közötti kapcsolatot, amely megépítése esetén Budaörs számára is fontos közlekedési kapcsolatot jelent. A tervezési terület kedvező és hátrányos adottságokkal egyaránt rendelkezik. Kedvező adottságnak tekinthető, hogy a terület még beépítetlen, így a terepadottságoknak, a tájolásnak legjobban megfelelő beépítés valósítható meg. Figyelmet igényelnek az úthálózat kialakításánál, a telekalakításnál a helyenként 10-15%-os, ill. 1520%-os esésű területrészek. Beépítési koncepció Az úthálózat kialakításánál elsődleges szempont volt a terület lejtésviszonyainak a figyelembe vétele, a telekalakításnál a Budai hegyekre néző panoráma. A tervezési terület közigazgatási határa mentén 16,0 m-es gyűjtőút került kialakításra, a lakóterületet 14,0 m és 12,0m széles lakóutcák tárják fel. A területen laza, kertvárosias és intenzívebben beépíthető kertvárosias lakóterület kialakítása a cél az alapellátást szolgáló intézmények biztosításával. A javasolt beépítés kialakításánál fontos szempont volt a környező területek meglévő, ill. tervezett beépítése, a terepadottságok, a lehetséges közlekedési kapcsolatok figyelembevétele. A terület keleti részén intenzív, társasházas beépítésű terület kialakítása javasolt, alkalmazkodva a csatlakozó Budaörs területén tervezett társasházas beépítésű lakóterülethez (ott a beépítés 25%, max.


20

Törökbálint, Napliget szabályozási terv építménymagasság 7,5 m, szintterületi mutató 1,0 m2/m2 lehet). A javasolt beépítés főbb paraméterei alacsonyabb értékben kerültek meghatározásra: beépítés max. 25%, építménymagasság max. 5,0 m, szintterületi mutató 0,4 m2/m2. A telkeken több épület helyezhető el, épületenként 4 lakással. A Mechanikai Művek beépített területétől az épületeket a hátsó telekhatár mentén kötelezően kialakítandó 15,0 m széles zöldterület választja el védősávot alkotva az esetleges környezeti hatások ellen. Az intenzívebb beépítési lehetőséget biztosító lakóterületek egy lazább beépítésű, egy ill. kétlakásos lakóépületek elhelyezését szolgáló lakóterületet öveznek. A Budaörs mentén lévő tömbben a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézményterület kialakítását javasolja a terv, amely központi szerepet betöltve a környező lakóterületek ellátását is szolgálja. Beépítési javaslat A környezetalakítási javaslat intenzív és lazább beépítésű, kertvárosi lakóterület, Budaörs közigazgatási határa menti tömbben intézményterület kialakítását ábrázolja. Itt a lakosság alapfokú ellátását biztosító intézmények helyezhetők el, amelyek a szomszédos, Budaörs területén tervezett lakóterület ellátását is szolgálhatják. A terv a terület keleti, a Budaörsön tervezett lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódó részén intenzív beépítést, nagyobb méretű telkek kialakítását, azokon többlakásos épületek elhelyezését javasolja. Ezen a területen négylakásos épületek helyezhetők el. Egy telken több épület is telepíthető, minden megkezdett 1000 m2 után egy lakóépület. Ezzel a beépítéssel min. 6000m2-es telkeken összesen 140 db lakás alakítható ki. A terület déli határán húzódó teleksávban szintén négylakásos épületek elhelyezése javasolt, de itt telkenként csak egy épület. Az 1200m2-es telkeken így összesen 84 lakás alakítható ki. A védettebb belső, kedvezőbb panorámával rendelkező tömbökben lazább beépítés javasolt. Itt az 1200 m2-es telkeken telkenként egy ill. két lakás kialakítását javasolja a terv. A javaslat szerint ezen a területen összesen 66 db lakás létesíthető. A javasolt elrendezéssel a területen összesen 290db lakás alakítható ki. Az intézményterületen elsősorban kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás helyezhető el, a terv szerinti javaslaton összesen 1500 m2 szintterületen. Az alapellátás keretében létesítendő óvoda és bölcsőde elhelyezését is itt javasolja a terv elhelyezni. Az építménymagasság – a teljes településen megengedett építménymagasságokat figyelembe véve – lakóterületen max. 5,0 m, intézményterületen max.. 6,0 m lehet.


21


2.1.2. Nyilatkozat Jelen tervmódosítás megfelel a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény előírásainak.

Napliget

Módosítási javaslat a TSZT-ben

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Települési térség

Eltérés

HÜ >> KEL, TV, KP, K

Városias települési térség

nincs

Budapest, 2008. november hó Albrecht Ute TT1 01-0517/06


22

Törökbálint, Napliget szabályozási terv 2.1.3. Örökségvédelmi hatástanulmány Településtörténet A település területén az I. század előtt kelta avariszkok éltek, akiket a rómaikat váltottak fel. A telep (kasztrum) fejlődése a II.-III. században, Pannónia útjainak kiépítésével indul meg. A IV. és V. században különféle barbár törzsek (kvádok, szarmaták, hunok, gótok, osztrogótok, majd langobárdok és gepidák) támadásainak eredményeképp a területet éhínség és pestis pusztította, és az itteni települések a népvándorlások következtében egészen a VI. századik eltűnnek. Ezt követően az avarok telepedtek le, akiknek uralma egészen a Honfoglalásig (896) tartott. Törökbálint nevét Török Bálintról kaphatta, aki a XIV. század végén valószínűleg a csiki völgyre néző hegyre épített várat. Sajnos, az 1541-1686 közötti török uralom majdnem minden múltra vonatkozó írást, épületet megsemmisített. A XVIII. században Törökbálintot Turbal és Gross-Turbal néven is emlegetik. A Gross-Turbal névalak a szomszédos Torbágytól (Turbal) való megkülönböztetést szolgálta. Törökbálint a török uralom után a jezsuiták tulajdonába került (1693), akik nagy erőkkel láttak neki az ország újjáépítéséhez. Az elnéptelenedett vidékre először rácok (szerbek), majd a Fekete-erdő környékéről sváb telepesek (németek) érkeztek, és a német anyanyelvű lakosság hamarosan meghaladta a szerbek létszámát. Ekkoriban (1699) épült újjá a falu barokk stílusú temploma a XV.-XVI. századi gótikus templom maradványaira. A jezsuiták rendjük feloszlatásáig, 1773-ig birtokolták a települést. A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia Majláth József királyi kamarai tanácsosnak adományozta a falut, aki lelkesen nekiállt szépítésének. Sajnos, fia nem volt méltó hozzá, mivel apja halála után pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosította, így az a Festetics család tulajdonába került. A település fejlődését segítette az 1884-ben átadott Budapest – Újszőny közötti vasútvonal. A település a század végére nyaralóhellyé vált, helyi omnibusz- és bérkocsi járatai voltak. A sváb és a rác lakosság jól megfért egymással, eltérő szokásaik, egyházi és iskolai viszonyaik ellenére. A XX. század elejére a rácok beleolvadtak a német lakosságba. Lassan a magyar nyelv is terjedni kezdett, egyre többen iskoláztatták gyermekeiket magyar nyelvű iskolákban. 1900 őszétől a település neve Török-Bálint helyett hivatalosan is Törökbálint lett. A népesség elérte a háromezret, és a falu jó levegője miatt népszerű üdülőhellyé vált. Budapest közelsége egyre inkább érezhető, 1912-ben megindult a HÉV a budapesti Gellért térig, a főúri kastély tüdőbeteg szanatóriummá alakult, a faluban fiú- és leányiskola is működött, zenekarok és színjátszó csoportok, mozi szórakoztatták az itt élőket. A szinte idilli képnek a II. Világháború vetett véget. A háború után megindult a kitelepítés, és 1946-ban a sváb (német anyanyelvű) polgárok nagy részét kitelepítették, és helyükre az Alföldről és a határokon túlról érkeztek betelepülők, ami az addig homogén, közös történelemmel rendelkező lakosságot felváltotta egy heterogén népességgel, ahol a svábok mint kisebbség szerepeltek. Törökbálint háború utáni fejlődését alapvetően befolyásolta Budapest terjeszkedése, fejlesztése. A nyolcvanas évektől egyre többen települtek ki az agglomerációba, a község dinamikus fejlődésnek indult, elkezdődött városiasodása. Kulturális örökségi elemek Műemlék A területen műemléki védettségű épület, építmény nem található. Régészet A területre készült régészeti szakvélemény önálló régészeti fejezetként kerül dokumentálásra (2.1.3. fejezet). Táji, természeti értékek A tervezési területen védett természeti érték nem található. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

23


Változtatási szándékok A jelenleg beépítetlen terület a fejlesztési elképzelések szerint kertvárosias lakóterületté alakul. A terv új közterületeket szabályoz ki, a teljes területen új beépítés kialakítását javasolja. A lakóterületen a beépítés max. 25%-os lehet, az építménymagasság 5,0m. A terv a Budaörs közigazgatási határa menti területen, a környező (meglévő és tervezett) lakóterületeket is ellátó alapintézmények (kereskedelem, szolgáltatás, óvoda) elhelyezését teszi lehetővé. Itt a beépítés a lakóterületénél intenzívebb lehet, de az építménymagasság itt sem haladhatja meg a 6,0m-t.. Ez átmenetet jelent Budaörs csatlakozó területén tervezett, 7,5m-es megengedett építménymagasságú, társasházas beépítésű lakóterület és a tervezett kertvárosi lakóterület között. Infrastrukturális változások: Az új közterületek a kialakításra kerülő telkek megközelítésére szolgálnak, a települési úthálózat vonatkozásában a terv nem javasol fejlesztést. Közműellátás: A szükséges közműhálózatok kiépítése a területen, települési szinten nem jelent változást. Hatáselemzés A terület megváltozó hasznosítása, a jelenleg beépítetlen terület beépítése, jelentős tájképi, városképi változást eredményez az adott területen. Tekintettel a városon belüli elhelyezkedésére, a kialakult beépítésű belső városrészre érdemi hatást nem jelent. A szükséges infrastrukturális fejlesztések (útépítés, közművesítés) a környező beépítés számára is kedvező változást eredményeznek. Összefoglalás A területen országosan védett műemlék épület, építmény nem található. A régészeti szakvélemény szerint a tervezési terület keleti, Budaörssel határos területsávját régészeti érdekű terület érinti. Táji, természeti érték nem található a területen. A szabályozási terv a terület új fejlesztési szándékok szerinti beépítésének a feltételeit határozza meg. Megvalósulás esetén igényesen kialakított, rendezett terület megjelenése várható rendezett úthálózattal és igényesen kialakított zöldfelületekkel.

NYILATKOZAT A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá jelen hatástanulmány elkészítésére (mint a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére) jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2008. november hó

Szabóné Homa Anna TT/1É 01-2034/11


24

Törökbálint, Napliget szabályozási terv 2.1.4. Régészeti szakvélemény 1. Vizsgálat A régészeti örökség vizsgálatát a BFVT Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (1061 Budapest, Andrássy út 10.) megbízásából a Törökbálint „Napliget” Szabályozási Tervéhez szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítéséhez végeztük. A régészeti örökség leírásánál az ide vonatkozó szakirodalmat, a helyszíni szemle tanulságait használtuk fel. 2. Történeti leírás, régészeti örökség védelme Törökbálint teljes területére, úgymint a szomszédos Budaörs területére is a kutatás rendelkezésére áll a Magyarország Régészeti Topográfiája budai járását feldolgozó 7. kötete. A vizsgálat alá vont terület esetében mindkét település anyagát figyelembe kell vennünk, mivel a jelenlegi településhatár, mely keletről határolja a szóban forgó területet, újkori képződmény. Az említett topográfiai munka a vizsgálat alá vont területen nem jelez régészeti lelőhelyet. Ellenben közvetlen a vizsgálat alá vont terület mellett, de már Budaörs közigazgatási területén található több lelőhely is, melyből az Árpád-kori, illetve középkori lelőhelyként nyilvántartott Horhi faluval azonosított lelőhelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. 1958-ban a Kamaraerdei Törzsgyümölcsös (Kertészeti és Szőlészeti Egyetem Tangazdasága) területén végzett talajforgatási munkák során 10 sírt bolygattak meg. A Budapesti Történeti Múzeum által végzett leletmentés során még két sírt találtak. A sírban talált mellékletek alapján (hajkarikák, aranyozott bronzpityke) a temető az Árpád-korba tehető. A síroktól nyugatra egy másik megforgatott sávban XIIIXV. századra datálható cserép és vastárgyakat gyűjtöttek össze. A tárgyak a föld felszínétől 60 cm-re kezdődő sárga homokos talajban kerültek elő, kisebb-nagyobb faragatlan épületkövekkel együtt. E területtől DK-re húzott kutatóárokban épületmaradványok kerültek elő. Az igen rossz állapotban levő, helyenként teljesen kiszedett alapfalrészletek többnyire csak foltban mutatták meg a fal irányát. Tört kőből épültek, rossz minőségű mészszegény sóderes habarccsal kötve. A falmaradvány melletti épületomladékban középkori méretű téglákat és vasszegeket találtak. A beültetett területek meggátolták az épület teljes feltárását és az alaprajz meghatározását. A korai temető és környékének leletanyaga, valamint az építkezés módja hosszú időn keresztül folyamatos települést feltételez.1 Magyarország Régészeti Topográfiája szerint ugyaninnen már korábbról is ismertek régészeti emlékeket. 1908-ban került a Magyar Nemzeti Múzeumba egy XI-XII. század fordulójára keltezhető vassarkantyú,2 XII-XIII. századi karikás és csónak alakú fülű, egyszerűen tagolt tollú vas kulcs,3 kézi korongon készült spiráldíszes XIII. századi edény,4 egy valószínűleg Árpád kori, bronz lemezből készített tál töredéke.5 További leletek ismertek mg innen: XV. századra keltezhető kulcsok,6 csillagtaréjos sarkanytyúk, XV-XVI. századi un. Keleti típusú lópatkók, széles, ovális talpalójú enyhén ívelt szárú kengyel és a hengeres testű lakat.7 A lelőhelyet a középkori Horhi (Horhy) faluval azonosítják. Lokalizálását a török adóösszeírások tették lehetővé: 1546-ban és 1559-ben Budánál írták össze Korcsolás Péter és a budai papok majorságát, 1

A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1958. évben. BudRég 19(1959) H. Gyürki Katalin jelentése 265. oldal. 2 MNM Fegyvertári lsz.53.1008 3 MNM lsz. 134/1908.13, 15. 4 MNM lsz. 134/1908.9. 5 MNM lsz. 134/1908.12. 6 MNM lsz. 124/1908. 14, 18. 7 MNM Fegyvertári lsz: 54.2100, 2389, 2398, 55.2858, 2887, 53.1147 Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

25

Törökbálint, Napliget szabályozási terv amelynek egyik oldala Kánya puszta és Csun puszta határával és egy oldala Eben nevű puszta határával szomszédos. Az 1562. évi összeírásból derül ki, hogy ez a majorság Horhi pusztán volt. Az említett helyek a középkori Kána és Csőt (Bp. XI. és XXII. ker) helyén fekvő puszták, valamint Eben (Törökbálint) egyértelműen erre a lelőhelyre lokalizálják Horhit, amelyről az 1580. évi defterben azt írják, hogy Örs közelében feküdt. Horhi neve a szakadék, mélyút jelentésű magyar horh szóból származik. Első említése 1300-ból való. A falu a török kor legelején válhatott lakatlanná, az 1546-tól kezdődő összeírásokban már pusztaként szerepel. A XVIII. századra emléke teljesen elenyészett.8 Budaörs 1778-ban készült térképén9 egy Rudera feliratú négyszögletes romot ábrázolnak, ettől ÉNy-ra kb. 500 méterre egy nagyobb méretű négyzet alakú Rudera Castelli feliratú épületmaradvány látható. Utóbbin keresztülhalad Budaörs és Csík mesterségesen meghúzott határa. A két rom valamelyikét az 1515-ben, 1519-ben és 1528-ban említet nemesi kúriával azonosította H. Gyürki Katalin. A falu templomos hely volt. 1334-ben Pál horhi plébános 4 garas pápai tizedet fizetett. 1478-ban János horhi plébánost említik. Templomának helye jelenleg még ismeretlen. 3. A terület régészeti állapota A vizsgálat alá vont területen a Budaörssel határos, a helyszínrajzon bejelölt sáv topográfiai elhelyezkedése okán a 2001. évi LXIV. tv. 7. §. (17) bek. alapján régészeti érdekű terület. Ezen a területen egy próbafeltárás során tisztázni kell, hogy a törökbálinti-határ mentén a budaörsi Kamaraerdő területén lokalizált középkori falu kiterjedt-e idáig. 4. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A vizsgálat alá vont terület földrajzi-domborzati viszonyait tekintve a Tétényi fennsík része. A törökbálinti-budaörsi határvonal mentén érintkezik a Kamaraerdő területével. Itt egy igen keskeny sávban jelenleg sűrű bozótos, aljnövényzettel teljesen elfedett terület található, ahol a régészeti terepbejárás módszerével adatokat gyűjteni az elfedettség miatt nem lehet.

8

9

Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötet Budai járás 5/12 lelőhely Magyar Országos Levéltár Jelzet: S 11 No 1781


26


Ugyanakkor ezen a keskeny sávon belül is csak annak legszélén lehet valószínűsíteni, hogy az Árpádkorban települt és a későközépkorig fennállt, a 2. pontban említett falu maradványai idáig kiterjedtek. Mai elhagyatott állapotában is következtetni lehet azonban arra, hogy ez lehetett a mezőgazdasági művelés határa. A terület fennmaradó, a szabályozás nagyobbik részét kitevő felét Ny-K-i irányban, valamint D-É-i irányban is kettészeli egy már lemélyített út. Az egyébként változatos, de Nagytétény irányába erősen emelkedő talajfelszínbe mintegy 50-60 cm-re is bemélyed a kialakított úttükör. Így az út nyomvonalán végigmenve, a terep rétegviszonyairól is képet alkothatunk.


27


Mivel a kimélyített út mindkét irányban is teljesen átszeli a területet, így az ott tapasztaltakat az alábbiakban lehet összefoglalni: A terület domborzatilag változatos felszínén az alacsony, száraz legelőre emlékeztető növényzet között gyakran a felszínre bukkan a fehér mészköves altalaj, nagyobb szikla, de inkább morzsalékos, apró köves formában.


28


Ezeket a foltokat megvizsgálva régészeti emlék nyomaira nem akadtunk. A bevágott úttükör metszetfalában az általában csak 20 cm vékony barna humusz alatt teljesen érintetlen, minden, még újkori beásástól is mentesen a fehér mészkő altalaj található mindenütt.

Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a fennsík Kamaraerdőhöz tartozó részén megtalált középkori falu idáig már nem terjedt ki. 5. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei. A régészeti érdekűnek bejelölt területen várható középkori emlékek mind földobjektumokhoz kapcsolódnak (gödör, kemence), ezért előkerülésük során magával a földmunkával lelő-körülményeik megsemmisülnek. A falu oklevelekkel is igazolható kőemlékei (kúria, templom) nagy valószínűséggel egymás közelében lehettek. Jóllehet a templom maradványaira eddig még nem akadtak rá, de az udvarház a vizsgálat alá vont területtől messzebbre esik, így nem valószínű, hogy a területen kőemlék előkerülésével kell számolni. Arra a terület korábbi használatából adódóan- mezőgazdasági művelés miatt nagyfokú bolygatottság, illetve a korábbi évszázadok legeltetése miatt a földfelszín nagyfokú kopásakövetkeztetni lehet, hogy nem kell számolni olyan maradványok előkerülésével, melyek megtartásra érdemesek lennének. Így az esetleg előkerülő objektumok szakszerű dokumentálása után a területen az eredeti beruházás minden korlátozás nélkül megvalósítható.


29

6. Összefoglalás és javaslat az építési engedélyezési eljárás során történő előírásra a régészeti örökség védelme érdekében A budaörsi Kamaraerdő területén lokalizált Horhi falunak eddig Árpád-kori temetője 12 sírját, valamint a későközépkori kúria néhány részletét tárták fel. A két jelenség közötti tág időintervallum, valamint az a tény, hogy a falu helyéről minden régészeti megfigyelés nélkül leletbeszolgáltatásként a Magyar Nemzeti Múzeumba igen változatos, a XI. századtól a XVI. századig keltezhető tárgyak kerültek be, arra enged következtetni, hogy a több évszázadon át élő falu a dombtetőn nagy területet foglalhatott el, melynek a kutatás hiánya miatt egyik irányban sem ismerjük határait. A vizsgálat alá vont terület nagy része meglehetősen kopár, vékony humusztakaróval rendelkező, domborzatilag változatos, ugyanakkor régészeti szempontból érdektelen terület. A törökbálinti-budaörsi határ menti területsáv a vizsgálat alá vont terület közelében megtalált Horhi középkori falu határához tartozik, ahol nem lehet kizárni a középkori gazdálkodás emlékeinek előkerülését. Ezért a szabályozás alá vont terület helyszínrajzán régészeti érdekű területként bejelölt területen az alábbi örökségvédelmi előírás beiktatása szükséges: A szabályozás alá vont területen a helyszínrajzon bejelölt terület régészeti érdekű terület A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető.

7. Nyilatkozat Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II.20) NKÖM rendelet 6 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel.

Budapest, 2008. november 21. Adorjánné dr. Gyuricza Anna Szakértői Eng. sz: Sz-56/2008


317-3540

2.2. Közlekedési javaslat 2.2.1. Településszerkezeti terv tervezési területet érintő közlekedési javaslatai A hatályos Településszerkezeti terv közlekedési javaslata a tervezési területet határoló, ahhoz kapcsolódó utak tekintetében nem tartalmaz fejlesztést. A tervezési területet a kerékpárút hálózat fejlesztése sem érinti. A közelmúltban készült el a Törökbálint, Raktárvárosi út és térsége budaörsi kapcsolat c. közlekedési hatástanulmány (FŐMTERV Zrt. 2007), amely a tervezési területet szintén nem érinti közvetlenül. 2.2.2. Úthálózat fejlesztési javaslat A tervezési terület Törökbálint keleti oldalán, Budaörssel határos területen fekszik. A jelenleg beépítetlen területet déli oldalon a volt Mechanikai Művek, északi oldalon a Pistály dűlő külterületi (volt zártkerti) lankái határolják. A tervezett úthálózat tervezési területen belüli kialakításán túl a terület megközelítésének biztosítása a fő feladat. A tervezés során megvizsgáltuk a lehetséges közúti kapcsolatokat, elsősorban Törökbálint központjának irányából, figyelembe véve a Településszerkezeti terv és a fenti közlekedési hatástanulmány úthálózati javaslatait, mint lehetséges közúti kapcsolatokat.

A vizsgált változatok: 1. A Raktárvárosi út – Mecsek utca, Fürt utca – Zöldfa (Rozmaring – Kékes) utca; 2. Raktárvárosi út – Pistályi út – Hortenzia utca – Kékes utca (Pistály dűlő utca); 3. Diósdi út – katonai terület irányából; 4. Budapest XXII. ker. Dózsa György utca – Mechanikai Művek déli oldali új út – Fecske utca; 5. Veréb utca – tervezési terület határa – közigazgatási terület határa – Dózsa György utca.

TÖRÖKBÁLINT, NAPLIGET SZT

31


317-3540

Az 1-es és 2-es útvonalak fejlesztése a vonalvezetés töredezettsége, az alacsony szabályozási szélesség miatt csak kisajátítások árán lehetséges, amelyet a meredek szakaszok továbbra is nehezítenének. A kiépítendő, fejlesztendő útvonal hossza kb. 2,0, illetve 2,5 km lenne. A 3-as útvonal által biztosított megközelítés a katonai terület fejlesztésének függvénye, a megvalósulás időtávlata így bizonytalan. A 4-es útvonal jelenleg földút, amely a Natura 2000 hatálya alá eső természeti területet érinti, illetve a Fecske utca építési területének szélesítését igényli. Az 5-ös útvonal a lehetséges változatok közül a javasolt kapcsolat, mely a közút úthálózat c. rajzon is ábrázolt Veréb utca - tervezési terület határa - Mechanikai Művek (közigazgatási terület határa) nyomvonalat jelenti. Megvalósítása esetében a budapesti Dózsa György utcáig történő kiépítésnek van realitása. A javasolt útvonal ugyan érinti az ökológiai zöldfolyosó területét, illetve a Budapest helyi jelentőségű természetvédelmi területének védőövezetét, azonban az érintett terület jelenleg is burkolt út illetve a Mechanikai Művek telepének része. Ez az útvonal feltárja a Törökbálinti Pistály dűlőt, a tervezési terület, valamint a budaörsi Kamaraerdő területét is. Az új út kapcsolatot teremt a Kamaraerdei úton keresztül dél-Buda irányába, a Temető út – Vasút utca pedig Budaörs felé. A tervezési terület belső úthálózatát a beépítési javaslat, ill. a lehetséges külső közlekedési kapcsolatok figyelembevételével alakítottuk ki. A Veréb utcai nyomvonalat 16m széles szabályozási szélességgel, a terület belső tagolását jelentő lakó utcákat 14,0m-es és 12m-es szabályozási szélességgel, a gyalogos átkötéseket 5,0m szabályozási szélességgel javasoljuk kiépíteni, melyek javasolt keresztmetszeti kialakításait a Mintakeresztszelvények című rajzon ábrázoltuk. 2.2.3. Parkolás A tervezési területen javasolt beépítéshez a telken belüli a parkolás problémamentesen biztosítható a vonatkozó jogszabályok szerinti mennyiségben (legalább 1lakás/1parkoló). A tervezési terület közterületeinek kiépítése során javasoljuk az egységes utcakép kialakítását, ahol a járda és a fasor mellett helyenként rendezett közterületi parkolók is kiépítésre kerülnek, különös tekintettel a vendég forgalomra és kiránduló forgalomra a várható helyszíneken. Parkolási mérleg Megnevezés

kereskedelem óvoda bölcsőde vendéglátás lakás Összesen:

Bruttó m2

1500 m2 2 foglalkoztató 2 foglalkoztató 400 m2 290 db

Nettó m2

Parkoló OTÉK szerint szükséges

Tervezett

600 m2

30 db

30 db

20 m2/1 db

8 db

8 db

200 m2 290 db

15 db 290 db

15 db 290 db 343 db

2.2.4. Gyalogos és kerékpár közlekedés A kialakuló utcákban a beépítés függvényében legalább egyoldali járda kiépítése szükséges. Kerékpárút hálózat fejlesztési terv Budapest, XXII. kerület irányából és Budaörs határán javasol önálló kerékpárút építést.


32


317-3540

A tervezési területen belül a kiszolgáló úthálózat forgalmi rendjét Tempó 30-as övezetként javasoljuk kialakítani, amely kerékpározásra alkalmas forgalmi helyzetet eredményez, így önálló kerékpár sáv építése a kiszolgáló utakon nem indokolt. A gyűjtő út esetében a szabályozási szélességen belül az önálló kerékpársáv, vagy kerékpárút kiépítésére szükséges hely biztosított. 2.2.5. Tömegközlekedés fejlesztés A tervezési területet ma érdemben a Kamaraerdei úton közlekedő 87-es autóbusz viszonylat látja el, de a területet a végállomásától a Mechanikai Művek területe elzárja. A 2.2.2. pontban javasolt új út – az 5-ös útvonal – megépülte lehetőséget nyújt a Kamaraerdei úton közlekedő meglévő viszonylatok meghosszabbítására a tervezési területen belülre. A 288-as busz (Budaörsi lakótelep - Kamaraerdei körforgalom) útvonalának a meghosszabbítása a legalkalmasabb a jelenlegi ismereteink szerinti a terület feltárására.


33


317-3540

2.3. Közműfejlesztési javaslat 2.3.1. Vízellátás Törökbálint vízellátását az Érd és Térsége Viziközmű Kft. (ÉTV) szolgáltatja, mely egy regionális rendszert üzemeltet. Saját vízbázisai mellett a regionális rendszerről naponta akár 35.000 m3 vizet is vételeznek. A tárgyi tervezési terület, melyet a Tétényi-fennsíkon található Mechanikai Művek, a Pistályi zártkertek és Budaörs határol, jelenleg beépítetlen zöldterület. A fejlesztési szándék szerint 290 db lakás, 1500 m2-en kereskedelem, vendéglátás és 500 m2-en óvoda kerülne itt elhelyezésre. A tervezett funkciók becsült vízigénye 245,6 m3/d, mely a nyári locsolási vízmennyiséget is tartalmazza. A mértékadó tüzivízigény: 1500 l/perc. A területhez legközelebb eső vezeték észak-nyugatra található DN 100 mm-es elosztóvezeték sem méretében, sem pedig víznyomásban nem tudja ezen vízigényeket biztosítani. A térség vízellátási problémáinak megoldására, valamint a Törökbálinti hálózat magasabb fokú, biztonságosabb üzemét is szolgáló gerincvezeték kiépítése szerepel az „A” változatban, mely a Budafoki víztorony és a Törökbálinti Diosdi úti DN 300 mm átmérőjű vezeték között létesülne. A gerincvezeték a telkek ellátását nem szolgálhatja, a lakossági ellátás a főnyomócsőről leágazó elosztóhálózati vezetékkel lehetséges. Az ÉTV Kft. hálózatáról a vízellátást a Diósdi út mentén kiépített DN 300 mm-es vezetékről lehet megoldani (tervlapon: „B” változat). Bár a hálózatban uralkodó nyomás még most sem elegendő, a vízoldali betáplálás biztosítottnak tekinthető. A nyomás előállításához először egy legalább 2 x 50 m3-es szívómedence megépítésére van szükség. A medence a fogyasztással együtt járó napi ingadozásokat hivatott kiegyenlíteni, magassági helyét pedig a vezetékben uralkodó nyomás határozza meg. A terület ellátását szolgáló vezetékek nyomásbiztosításához pedig a medence mellé telepített nyomásfokozó gépház megépítése szükségeltetik. A tárolómedence és a gépház közel 700 m2-es terület igényel, továbbá gépjárművel mindenkor megközelíthető helyen kell legyen. A vezetékeket lehetőleg közterületen kell vezetni, vagy szolgalmat kell biztosítani a részükre. A tervezési területre érve az elosztóhálózatot DN 100 mm átmérőjű vezetékekből javasoljuk megépíteni. A vezetékeket a kiszabályozott utak északi vagy keleti oldalán kell vezetni. Az ÉTV Kft.-vel folytatott egyeztetés során a vízellátás megoldására ezen egyetlen lehetőség megvalósíthatósága került csak szóba. Mivel a fejlesztés nem csak elosztóhálózat fejlesztéssel, hanem új nyomásövezeti zóna létrehozásával jár, így a közműfejlesztés összegét egyedi szerződésben fogják meghatározni. A Fővárosi Vízművek Zrt.-vel folytatott egyeztetési tárgyaláson a terület ellátását a hálózatukról az alábbi három módon tudnák biztosítani: • (tervlapon: „C” változat): A törökbálinti Mechanikai Művek területén található medence DN 200 mm átmérőjű töltő vezetékéről történő leágazással új gerincvezeték kiépítése Budaörs, Szajkó utca végéig, ahol egy víztározó medence és nyomásfokozó gépház megépítés szükségeltetik. A gépházból kiinduló DN 200 mm átmérőjű vezeték szolgálná a tervezési terület vízoldali betáplálását. • (tervlapon: „D” változat): Kapacitás szempontjából alkalmas gerincvezeték Budaörsön a Vasút utca nyomvonalán található. Ezen vezetékről szintén DN 300 mm átmérőjű gerincvezetéket kellene kiépíteni a Szajkó utca végén létesítendő tározó és nyomásfokozó gépházhoz. A tervezési terület ellátását biztosító gerincvezeték a 1. változatban szereplő megoldással azonos.


34


•

317-3540

(tervlapon: „E” változat): A vízellátás egy viszonylag egyszerűbb formája, ha a Mechanikai Művek területén található víztározó medence mellé nyomásfokozó gépházat lehetne telepíteni. Ez esetben a Műveken belül, illetve onnan a tervezési területre történő kicsatlakozást biztosító közterület kiszabályozása szükséges.

Összefoglalva: A térség távlati vízellátást is kielégítően megoldó „C” és a „D” változat hosszabb távon a Fővárosi Vízművek érdekes is. Megvalósításához az érintett önkormányzatoknak különkülön, valamint a Fővárosi Vízművekkel együttesen is szükséges megegyezni (területbiztosítás, finanszírozási kérdések). A tárgyi terület vízellátását biztosító „E” változat megvalósításához a Mechanikai Műveken belüli közterületek kiszabályozása és útkapcsolat kiépítés szükségeltetik. 2.3.2. Csatornázás Szennyvízelvezetés Törökbálinti elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemeltetője a TÖRS Csatornamű Kft. A szennyvizek befogadója az 1996-ban a DEPO-tól nyugatra a Husszúréti-patak mentén épült szennyvíztisztító telep. A már megtisztított szennyvizek befogadója a Hosszúréti-patak, mely a II/2 befogadói kategóriába van besorolva. A tervezési területünkön jelenleg nincs kiépített közcsatorna hálózat, a területhez legközelebb keletre a Budaörsi Szajkó utcában létesült ø 30 cm-es gravitációs csatorna. A tervezett létesítmények által keletkező becsült szennyvízmennyiség: 139,1 m3/d. A szennyvizek elvezetése a meglévő hálózati rendszerhez történő csatlakozással, azaz a Budaörsi Szajkó utcai csatornára történő rávezetéssel történhet. Az elvezetéshez ø 30 cm-es gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatot javaslunk kiépíteni a tervezett utak nyomvonalának tengelyében. A tervezési terület északi oldalán a kedvezőtlen terepviszonyok miatt szennyvízátemelő építése szükségeltetik, ahonnan a vizeket a magasabban fekvő gravitációs csatornához nyomóvezetéken keresztül kell elvezetni. Csapadékvízelvezetés A tervezési terület a Tétényi-fennsíkon fekszik. Törökbálint fő vízfolyásai a Hosszúréti-patak, mely befogadója a térség másik két jelentős vízfolyásának, a Törökbálinti pataknak és a Budakeszi ároknak. A Hosszúréti-patak keleti irányba Budapest XI. és XXII. kerületeit érintve vezeti el a vizeket a Dunáig. A patak Rózsavölgyi szakaszán a meder vízszállító kapacitása teljes mértékben kihasznált, ezért a patak vízgyűjtő területén újabb nagyobb méretű burkolt felületek létesítését a Vízügyi Hatóság csak záportározók létesítése mellett engedélyezi. Az útburkolatra hulló csapadékvizeket az utak melletti burkolat nélküli szikkasztó árkokba javasoljuk elvezetni. A telkek csapadékvizeit telken belüli záportározókba lehet gyűjteni, ahonnan a meleg időszakban a locsoláshoz szükséges vízmennyiség egy része biztosítható. A zárt tározó túlfolyó szintjén kivezetett többlet csapadékvizeket a telek egy félreeső részébe kialakított szikkasztó kútján keresztül lehet elhelyezni. A tervezési terület keleti oldalán található nagyobb alapterületű épületek vizeit a Veréb utcán kiépítendő csapadékvízcsatornán keresztül északi irányba lehet elvezetni a Hosszúréti-patakhoz. A tervezett ( kezdő szakaszán ø 30-as ) csatorna tovább fogadni tudja majd a Veréb utcai útburkolatról lefolyó vizeket is.


35


317-3540

2.3.3 Villamosenergia-ellátás A térség középfeszültségű ellátását 20 kV-os hálózat biztosítja, amelynek egyik szabadvezetéke a vizsgált területen halad keresztül kelet-nyugati irányba. A jelenleg üdülő övezetben lévő beépítetlen területen a fejlesztési szándék szerint lakások, kereskedelem, vendéglátás és óvoda kerülne elhelyezésre. A tervezett létesítmények becsült villamosenergia-igénye: 1000 kW A megnövekedett villamos energia biztosítására a területen lévő 20 kV-os szabadvezeték alkalmas. Az új telekosztás és közterület miatt a területen lévő szakaszt ki kell váltani. Az energia vételezésére két új 20/0,4 kV-os transzformátor létesítését és a szabadvezeték kiváltására és a transzformátorok felhurkolására 20 kV-os kábelt javasolunk kiépíteni. 2.3.4. Gázellátás A tervezett létesítmények becsült gázigénye: 310 gnm3/óra. Törökbálint közép- és nagyközépnyomású gázhálózata Anna-hegy, Égett-völgy, vagy a Bp. XXII kerületben a Balatoni út és Dózsa György út találkozásánál található. Ehhez a területhez legközelebb Budaörs középnyomású hálózata üzemel, azonban ezek a vezetékek csak kisméretűek ( DN 63 ), amelynek gerincvezetéke a Temető utca és Kolozsvár utca nyomvonalon lévő DN 300mm-es vezeték. A TIGÁZ Zrt.-vel történt előzetes egyeztetés alapján Ettől a gerincvezetéktől a Pistály dűlőn keresztül kiépítendő DN 110-mm-es vezetékről tervezik a Kamaraerdő Budaörsi területén tervezett lakópark gázellátását. Arra jelenleg nem kaptunk választ, hogy a Törökbálint területén kialakításra kerülő hasonló beruházás részére ez a megoldás alkalmas-e. Az Önkormányzat, mint Diósd esetében ragaszkodhat ahhoz, hogy olyan megoldás szülessen Pistályon keresztül, hogy az a területén belüli fogyasztók ellátására is megfelelő legyen.( tervkapunkon ez a 3. változat ) A mennyiben ennek műszaki akadálya van abban az esetben az ellátás bázisa a nagyközépnyomású hálózat. A nagyközépnyomású gázvezetéket két felöl lehet kiépíteni: - Az I.-es változat: a Diósdi út térségében lévő DN 400-as vezetéktől lehet ezt a vezetéket indítani. A város közlekedésfejlesztési tervei között szerepel a Diósdi utat a Dózsa György úttal összekötő út terve, amely a katonai terület és a Mechanikai Művek alatti területek feltárására létesül. Ezen a nyomvonalon lehet kiépíteni a vezetéket, amely a Fecske utcában és a Trafó utcában folytatódva érni el a tervezési területet. - A II. változat: a XXII. kerületben a Dózsa György úton lehet létesíteni a vezetéket a Mechanikai Művekig, majd tovább a terület feltárására kiépítendő úton lehet folytatni. A két változat hossza közel egyforma, becslésünk szerint az első változatban 2260 fm, a második változatban 2210 fm. vezetéket kell kiépíteni. Összefoglalva: - A I. változat esetében Törökbálint területén épül a vezeték, még burkolatlan nyomvonalon. A nyomvonal jelenleg jogi szempontból ( szabályozás ) még nem biztosított, az útépítés időpontja nem ismeretes. - A második esetben a vezeték nagy része XXII. kerület területén létesülne, burkolt úton, a további szakasza a területet feltáró úton folytatódik tovább. A területre érkező gázvezeték egy nagyközép/középnyomású körzeti nyomásszabályzót táplál majd meg. A nyomásszabályzó telepítésére a kereskedelmi létesítmény telkét, vagy zöldterületet javasolunk igénybe venni. Az első esetben nem csökken az építésre figyelembe vehető terület. A nyomásszabályzóból kiinduló középnyomású hálózatot úgy alakítottuk ki, hogy arról minden ingatlan ellátható.


36


317-3540

2.3.5. Táv- és hírközlés A település vezetékes távközlési- és adatátviteli hálózata a Magyar Telecom ( T-Com ) Zrt. kiépítésében, üzemeltetésében, biztosításában jó ellátással üzemel. A távközlési hálózatot a Kazinczy Ferenc utcában lévő RSS típusú távbeszélő központ kapcsolja be az országos ill. nemzetközi hálózatba. A tárgyi tervezési terület, melyet a Tétényi-fennsíkon található Mechanikai Művek, a Pistályi zártkertek és Budaörs határol, jelenleg üdülő övezetben lévő beépítetlen zöldterület A területen tervezett létesítmények távközlési ellátására a T-Com Zrt. saját hatáskörben fogja hálózatát a területen kiépíteni. Az előfizetők a hálózatra történő csatlakozáskor a mindenkor esedékes csatlakozási díjat fizetik ki. Amennyiben a mobil szolgáltatók hálózatukat bővíteni kívánják, azt a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet előírásait figyelembe véve helyezhetik el.


37


317-3540

2.4. Zöldfelületi és környezetvédelmi javaslatok 2.4.1. Zöldfelületi javaslat A tervezési terület jelenleg beépítetlen, többnyire már degradált gyeptársulásokkal fedett terület, ezért a terület beépítésének nincs akadálya. Ugyanakkor maradványfoltokban felfedezhetők a korábbi értékes gyeptársulások védett növényegyedei a területen. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében gondoskodni kell a védett növényfajok fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. A védett növényfaj áttelepítéséhez természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A terület beépítésekor lehetőség nyílik a környező lakóterületek igényeit kielégítő zöldterületi fejlesztésekre is. A tervezési terület belsejében egy kisebb közpark létesítése javasolt, ahol játszóteret lehet telepíteni a környező lakóterületek kiszolgálására. Ezenkívül a tervezett kereskedelmi–szolgáltató létesítmény mellett is ki lehet alakítani egy kisebb közcélú zöldfelületet. Itt elsősorban a pihenő és a díszkert funkció kialakítása javasolt. A közeli természetvédelmi terület védelme és a tájidegen fajok terjedésének megakadályozása érdekében javasoljuk a honos, a termőhelyre jellemző növényfajok alkalmazását mind a közterületeken, mind az építési telkeken. A tervezett közutak mentén lehetőség van kétoldali fasor kialakítására, melyet utcánként azonos korú, honos egyedek telepítésével javaslunk. A gyalogutak mentén elegendő az egyoldalú fásítás is. A tervezési terület feltárására a Mechanikai Művek mellett, illetve azon keresztül tervezett útvonal kis mértékben ugyan, de érinti az ökológiai zöldfolyosó területét illetve a Budapest helyi jelentőségű természetvédelmi területének védőövezetét. Az érintett terület jelenleg is burkolt út illetve a Mechanikai Művek telepének beépített része, ezért természetes és természetközeli élőhelyek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését nem veszélyezteti. A tervezett lakóterületre mind vizuális-esztétikai, mind környezetvédelmi szempontból zavaró hatással van a szomszédos Mechanikai Művek. Vizuális szempontból különösen zavaró a gyárkémény látványa. A zavaró hatások mérséklésére a Mechanikai Művek mentén környezetvédelmi és vizuális–lehatárolási célból zöldsáv alakítandó ki a telken belül 15 m széles sávban. A zöldsávban többszintes növényállomány alakítandó ki honos, a termőhelyre jellemző növényfajokból. 2.4.2. Környezetvédelmi javaslat Zajviszonyok A tervezési területen jelentős zajforrás nincs, csak a szomszédos, egykori Mechanikai Művek területén (elsősorban a hulladékhasznosító telephelyen) észlelhető időszakos, üzemi jellegű zajemisszió. A tervezett lakóterület időszakos zajterhelésének csökkentése érdekében a szomszédos építési telkek építési helyét célszerű a gazdasági területektől távolabb kijelölni, illetve az övezethatár mentén 15 m széles zöld védősáv kialakítása javasolt. Jelentősebb zajvédelmi intézkedés a területen nem szükséges tekintettel arra, hogy a Mechanikai Művek helyén nagy zajjal járó gazdasági tevékenységek telepítése nem megengedett a Törökbálinti Helyi Építési Szabályzat szerint. A területen a tervezett területhasználatból jelentősebb zajszennyezés nem várható, csak a terület feltárásából adódóan növekszik meg a közúti forgalomból származó zajterhelés.


38


317-3540

Levegőminőség A szomszédos telepen (az egykori Mechanikai Művek helyén) működő üzemek nem jelentenek jelentősebb terhelést a vizsgált területre nézve és a tervezett területhasználatból sem várható jelentősebb légszennyezés. Az aktuálisan fedetlen, bontott területek megszűnésével a porképző felületek területe lecsökken, ugyanakkor a közúti forgalom miatt a légszennyezés valamelyest növekedni fog. A Mechanikai Művek irányából jó pormegkötő-képességű fa-, és cserjefajok telepítendők a védő zöldsávba. Földtani viszonyok Tekintettel a tervezési terület érzékeny földtani adottságaira a szennyvízszikkasztás nem engedélyezhető a területen. Mivel a vizsgált terület korábban a honvédség tulajdonában volt és robbantási gyakorlótérként használták, emiatt a talaj helyenként nehézfémeket és szén-hidrogének származékokat tartalmazhat. A tereprendezési, bontási és építési munkák során kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményei alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve a kármentesítés szükségessége. Hulladék-gazdálkodás A tervezési területen az építési munkálatokat megelőzően az illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni. Az építési és tereprendezési munkálatok során keletkező hulladékokat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletének előírásai szerint kell kezelni. A hulladék kizárólag olyan szervezeteknek adható át, akinek annak átvételére és ártalmatlanítására illetve hasznosítására érvényes hatósági engedélye van. A terület beépítésével együtt a kommunális hulladék gyűjtésének és elszállításának rendszerét ki kell alakítani. A tervezési területen szelektív hulladékgyűjtő-sziget kialakítása javasolt.


39


3.

317-3540

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……./2009. (……..) ÖK határozata Törökbálint Nagyközség településszerkezeti tervének részleges módosításáról

Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján részlegesen módosítja a településszerkezeti tervről szóló 284/2001. (IX.07.) ÖK. határozatát és egyúttal jóváhagyja a településszerkezeti tervlap részleges módosítását. I. A határozat hatálya 1. A határozat területi hatálya a településszerkezeti tervlap részleges módosításán meghatározott területre terjed ki. 2. A határozat 1. számú mellékletét a területre vonatkozó településszerkezeti tervlap részleges módosítása képezi. II. A 284/2001. (IX.07.) ÖK. határozat A területfelhasználási egységek hasznosításának feltételei IV. fejezet módosítása 1. A fejezet (3) bekezdés h) pontja törlésre kerül. III. A 284/2001. (IX.07.) ÖK. határozat Közművek VI. fejezet módosítása 1. A fejezet 4. pontja az alábbiak szerint módosul: „A településen a csapadékvíz elvezetésre előírás szerint zárt gyűjtős elvezetés kialakítása javasolt, de a területről elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyisége nem haladhatja meg a beépítetlen állapotban jelenleg elvezetésre kerülő mennyiséget, ezért a csapadékvizek visszatartásáról, zöldfelületi hasznosításáról az ingatlan területén belül kell gondoskodni, valamint a közterületi sávok víztelenítésénél nyílt árkos megoldásra kell törekedni mindaddig, amíg a csapadékvíz befogadó (Hosszúréti-patak) alkalmassá nem válik többlet csapadékvíz fogadására.” IV. Záró rendelkezések 1. A határozat 2009. év …………………….hó …………napján lép hatályba. 2. A határozat előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. Felelős: Polgármester Határidő: folyamatos Kelt: Törökbálint, 2009. év …………………….hó …………nap Turai István polgármester TÖRÖKBÁLINT, NAPLIGET SZT

Dr. Horti István jegyző 40


317-3540

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének ……../2009.(…..) rendelete TÖRÖKBÁLINT, NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERVÉRE vonatkozó, Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról szóló 18/2001.(XI.18.) számú rendelet módosításáról Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1.§ (1) bekezdésében foglaltakra megalkotja Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatának módosításáról szóló rendeletét. 1.§ (1)

A TÉSZ 15.§ (1) bekezdése kiegészül az alábbiak szerint: „b) kertvárosias lakó építési övezetek (jelük: KEL-1, KEL-2, KEL-3, KEL-4, KEL-5, KEL-6, KEL-7, KEL-8, KEL-9, ………….., KEL-12, KEL-13, KEL-14) … d) településközpont vegyes építési övezetek (jelük: TV-2, TV-3, TV-4)”

(2)

A TÉSZ 25.§-át az alábbi 25/A. §, 25/B. és 25/C § követi: „A KEL-12 jelű lakóövezet (Napliget területén lévő szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/A.§ KEL-12

SZ 1200

25

0,4 3,5-5,0

50 25

(1) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

Beépítési mód

Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

Szabadonálló

1200

(2) (3) (4)

telek

A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Zöldfelületi Építményarány (%) magasság (m)

50

3,5

Beépítettség (%)

25

Legnagyobb Terepszint alatti Szintterületi beépítettség mutató (%) (m2/m2)

0,4

25

Építménymagasság (m)

5,0

Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 20m-nél. Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d), és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.


41


317-3540

A KEL-13 jelű lakóövezet (Napliget területén szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/B.§ KEL-13 (1)

Beépítési mód

Szabadonálló

1200

(3)

25

0,4 3,5-5,0

50 25

Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

(2)

SZ 1200


50

Beépítettség (%)

3,5

25


0,4

25


5,0

Az építési övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d), és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A KEL-14 jelű lakóövezet (Napliget területén intenzív beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/C.§ KEL-14

(1)

Beépítési mód

Szabadonálló

6000

(3) (4)

25

0,4 3,5-5,0

50 25

Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

(2)

SZ 6000


50

3,5

Beépítettség (%)

25


0,4

25


5,0

Az építési övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d), és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Az építési övezet területén minden teljes 1000 m2 telekterületen helyezhető el egy lakóépület.”


42


(3)

317-3540

A TÉSZ 28.§-át az alábbi 28/A. és 28/B § követi: „A TV-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (Napliget területén lévő településközpont vegyes terület) 28/A.§ TV-3

(1)

Beépítési mód

Szabadonálló

2000

(3) (4) (5)

35

0,5 3,5-7,5

30 35

Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

(2)

SZ 2000


30

Beépítettség (%)

3,5

35


0,5

35


6,0

Az építési övezet területén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi épület helyezhető el. Az építési övezet területén lakófunkció nem helyezhető el. A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d),és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Az 5,0 m szabályozási szélességű közterület menti előkert felől árufeltöltés nem megengedett. A TV-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (Napliget területén lévő településközpont vegyes terület) 28/B.§ TV-4

(1)

Beépítési mód

Szabadonálló

800

(4)

35

0,5 3,5-7,5

30 35

Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

(2) (3)

SZ 800


30

3,5

Beépítettség (%)

35


0,5

35


6,0

Az építési övezet területén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. Az építési övezet területén lakófunkció elhelyezhető, az épület földszintjén lakás nem alakítható ki. A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d),és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.”


43


(4) (8)

317-3540

A TÉSZ 48.§-a kiegészül az alábbi bekezdéssel:

„Napliget területén az 5,0m szabályozási szélességű közterületek gyalogos útként alakítandók ki.” (5)

A TÉSZ 49.§-át az alábbi 49/A. § követi: „A KP-1 jelű zöldterületi övezet (Napliget területén a közparkok területe) 49/A.§ KP-1

(1)

SZ

2

3,5

-

Az övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni A telek Legkisebb Területe (m2) Beépítési mód

Szabadonálló (2) (3) (4)

-

A beépítésnél alkalmazható Legnagyobb Beépítettség Építmény(%) magasság (m)

2

3,5

Az övezet telkein az OTÉK 27.§ (4) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. 1000 m2 alatti telekterületen épület nem helyezhető el. A közparkot legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (6)

A TÉSZ 63.§-át az alábbi 63/A. § követi: „Régészeti érdekű terület előírásai 63/A.§

A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető.” 2.§ Kiegészítő rendelkezések (1) (2) (3) (4)

A 16m szabályozási szélességű közterület hálózati szerepe gyűjtőút. 14m és 12m szabályozási szélességű közterületek hálózati szerepe kiszolgálóút. Az 5m szabályozási szélességű közterület hálózati szerepe gyalogút. A terület beépítésének feltétele a Veréb utca - közigazgatási határ – Dózsa György utca gyűjtőút kapcsolat kiépítése.


44


317-3540

3.§ Záró rendelkezések (1) (2) (3) (4)

Jelen rendelet 1. számú mellékletét a területre vonatkozó szabályozási tervlap képezi, mely egyben a TÉSZ M-5/…….. számú melléklete. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 24/2001.(X.31.) számú rendelet hatályát veszti. A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Turai István polgármester


Dr. Horti István jegyző

45


317-3540

IRATANYAGOK


46

TÖRÖKBÁLINT NAPLIGET SZABÁLYOZÁSI TERV

Recommend Documents