18.) Napirend: A Napliget szabályozási terve munkaközi anyagának bemutatása Turai István tájékoztatja a Képviselő-testület tagjait, hogy a napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal hívta meg a BUVÁTI Kht-t és Búza Józsefet, a tulajdonost, aki a meghívást elfogadva megjelent, a BUVÁTI jelezte, hogy nem tud eljönni a testületi ülésre. Az előterjesztést a VFKB tárgyalta. Gyarmati Mihályt, a VFKB elnökét kéri fel, ismertesse a Bizottság határozati javaslatát. Gyarmati Mihály elmondja, hogy a VFKB azt javasolja a Képviselő-testületnek, hogy tartsa fenn a korábbi üdülőövezeti besorolást, tehát ne módosítsa a Mechanikai Művek melletti 16 hektárnyi terület településszerkezeti tervét. Turai István kéri a Képviselő-testület tagjainak kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. Gyarmati Mihály véleménye szerint az előterjesztés szerinti határozati javaslat alapvetően ütközik a Bizottság álláspontjával. Rossz döntést hoz a Képviselő-testület, ha elfogadja ezt a javaslatot, mert az egy olyan területnek a lakóterületi átminősítését tartalmazza, ami Törökbálint területéről közúton nem érhető el. Ez a lakóterüket teljesen idegen lenne ebben a környezetben, mert mezőgazdasági és ipari terület mellett van, legalábbis törökbálinti oldalról. Ez további terheket fog jelenteni az önkormányzat számára.. Ennek tervezési, közlekedésfejlesztési, humáninfrastruktúra-fejlesztési és közműfejlesztési költségei vannak. A szakbizottságon el sem hangzott egy olyan fejlesztés, amellyel a vízellátást lehetne javítani, a a tervezők erre nem utaltak. A határozathozatalnál név szerinti szavazást kér. Turai István kijelenti, hogy az előterjesztés szerinti határozati javaslatot azért fogalmazta meg így, mert az a véleménye, hogy a VFKB-nak az a kategorikus döntése, mely szerint lesöpri az asztalról ennek a kérdésnek a tárgyalását, nem szolgálja a város érdekeit. Elképzelhető, hogy ez a terv maga így ebben az állapotában szintén nem szolgálja ezt a célt, ezért fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyek tisztázása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a kérdésben tisztábban lássanak. A terület átminősítéséről szó sincs, ez még csak a nulladik változata a tervnek, egy munkaközi anyag, amiről véleményt kellene mondani. Gáldi György nem zárja ki, hogy kurta-furcsa a VFKB határozata, de legalább ilyen kurtának-furcsának tartja a határozati javaslat 3. pontját, ami most került be a határozati javaslatba, miszerint a Képviselő-testület kinyilvánítja azon szándékát, hogy a végleges tervdokumentációnak megfelelően módosítja a településszerkezeti tervet. Az eredeti határozati javaslathoz képest ezt egy további lépésnek tartja és egyfajta biztatásnak is. Ez nem jogi kötelezettség, ez egy szándék kinyilvánítása, de ez a szándéknyilvánítás eléggé magáért beszél. Abszolút nem volt véletlen, hogy 2001-ben többek ellenkezése dacára az átminősítésben nem lakóövezeti besorolást kapott ez a terület. A Bizottság elnöke által megfogalmazottak összefoglalják a Bizottság ezzel kapcsolatos 40-45 perces vitáját és alapvetően kérdésessé teszi, hogy ha itt egy lakóövezeti átsorolásnak helyt adnak, akkor milyen alapon, miért maradnak üdülőövezetben más olyan területek, ahol a 2001. évi Településszerkezeti Terv ugyancsak üdülőövezeti besorolást fogadott el. Ennél távolabbi és a település egész rendszerétől elszakadt területet nagyon nehezen lehet Törökbálinton találni és ha erre lehet lakóövezeti besorolást adni, akkor innentől kezdve ez a folyamat megállíthatatlan. Ezért úgy véli, hogy ez egy stratégiai döntés a település életében és egyetért Gyarmati Mihály képviselő úr kezdeményezésével és indokoltnak tartja, hogy erről a kérdésről név szerinti szavazással döntsön a Képviselő-testület.
Turai István kijelenti: le sem írta ebben a határozatban azt, hogy a tervdokumentációnak bármilyen része elfogadásra kerülne. A Településszerkezeti Terv módosítása nem kimondottan és csakis az övezet-besorolásra vonatkozik, ezernyi egyéb dolgot is tartalmaz, tartalmazhat. Gyurasits Tamás elismeri, hogy mindez elsőre elég rémisztően hat mindenkinek, de el kell ezen gondolkodni. Pistály-felsőn elég sokan laknak, ott a víz szinte nulla, a terület megközelítése szintén. Azoknak az embereknek is joguk van ahhoz, hogy normálisan éljenek. Ennek a területnek a fejlesztése csak önkormányzati pénzből lassan valósulna meg. Azt szeretné tudni, hogy mi lenne a befektetők közérdekű felajánlása. Ha a vízkérdést teljesen meg tudnák oldani, ha a Mechanika nullás felőli oldala mellett lévő utat teljesen szilárd burkolatúvá tudnák tenni és a Pistály-felső feltáró útját is leaszfaltoznák, akkor el kéne gondolkodni, hogy milyen feltételekkel állapodjanak meg. Nyilván a 280 lakás kicsit eltúlzott, de ezek mind alku tárgyát képezhetik. Egyetért Polgármester úrral abban, hogy elviekben támogassák az elképzelést, de ki kéne munkálni azt, hogy mit kap az Önkormányzat és mit ad ezért. Dr. Győrfi László egyetért Gyurasits Tamás véleményével. Valóban stratégiai kérdésről van szó, ugyanis erre a területre a budafoki víztározótól egy 300-as átmérőjű vezetéken át jön a víz, ami azt jelenti, hogy ezen a vonalon napi 8.000 m3 lehet Törökbálint területére eljuttatni. Törökbálintnak nyári időszakban 3.500 m3 a vízfogyasztása és ez azt jelenti, hogy ha úgy alakulnak a dolgok, akkor ebből az irányból teljes mértékben el lehet látni Törökbálintot vízzel. Kétségtelen, hogy víz, illetve csatorna ügyben elég sok vita folyt a múltban, de ebből mindenki egy valamit leszűrhetett, mégpedig azt, hogy Törökbálintnak Érd városával, a technikai ellátó rendszerrel való összefüggése, illetve az attól való függése elég kellemetlen Törökbálint számára. Annak idején stratégiai döntés volt, hogy Halásztelekről áthozták a vizet és ennek a területnek a vízellátását úgy képzelték el, hogy ebből az irányból fogják megoldani 50 év múlva is ezt a kérdést. Az Érddel való együttműködés ebben az ügyben soha nem volt problémamentes. Úgy ítéli meg, hogy az új tulajdonosi felállás mellett sem tisztázódtak a kérdések. Ezért mégsem egy ilyen bizottsági döntéssel kéne kezelni egy olyan lehetőséget, ahol közvetlenül tudnának a Fővárosi Vízművektől vizet vásárolni ilyen mennyiségben. A Polgármester úr által előterjesztett határozati javaslat azt mondja, hogy továbbtervezésre alkalmasnak tartja ezt a kérdést. Azt állítani, hogy az esetleges átsorolásért Törökbálint nem kap semmit cserébe, enyhe politikai alapú véleményalkotás. A polgármester úr által előterjesztett határozati javaslatot támogatni fogja. Csuka Attila megítélése szerint több olyan érdek is van, ami miatt nem ért egyet a VFKB javaslatával, vagyis azzal, hogy ne is tárgyaljanak erről a kérdésről. Az egyik a Diósdi úti esetleges átjövő vízvezeték, a másik sok embernek személyes érdeke. A Pistály Építő és Fejlesztő Egyesület ebben a kérdésben levelet juttatott el hozzá és ebben tájékoztatják álláspontjukról. Arra kérik a Képviselő-testületet, hogy támogassa ezt a javaslatot, legalábbis vizsgálja meg. Azt is leírták ebben a levélben, hogy a közművekre szükségük lenne és a a közműhöz való hozzájutásukat segítené ez a fejlesztés. Ők sem most, sem a jövőben nem kívánnak lakóövezeti besorolást Pistály részére, csak szeretnének egy közműellátottsághoz hozzáférni. Az Önkormányzatnak elemi érdeke, hogy olyan külterületet ne soroljon sehova, aminek a közműfejlesztése nincs meg. Azt gondolom, hogy ha azok a közművek teljesen kialakulnak ott, akkor bizony túl sok esélyük nem lesz arra, hogy ennek ellene menjenek. Emlékezteti a Képviselő-testület tagjait, hogy az időközi önkormányzati választásokon minden politikai erő a Pistállyal kapcsolatos álláspontját is bizonyos övezeti átsorolásokban határozta meg. Azért is örül a név szerinti szavazásnak, hogy az ott élő emberek név szerint is
megtapasztalhassák, hogy ki az, aki a választási kampány időszakában támogat bizonyos kérdéseket és ki az, aki, ha a helyzet úgy hozza, akkor úgy is gondolja. Gyarmati Mihály véleménye szerint az előterjesztés egyértelműen arra utal, hogy lakóterület irányú fejlesztés van, bár ez a szó nem szerepel a határozati javaslatban, de az előterjesztés, ami alapján született, egyértelmű. Tudni kell, hogy a terület közúton 5-6 kilométerre van Törökbálint lakóterületétől, és Törökbálint területéről csak földúton, járhatatlan utakon érhető el, gyakorlatilag arra senki se jár. Ha a csatornát, a szennyvizet innen el kell juttatni a törökbálinti szennyvíztelepre, ami 6 kilométerre van körülbelül, több átemelő kell és olyan területen kell levezetni, nem Budaörsön, ahogy a tervező említette, hanem a Pistály területén, ami ugyan Törökbálint területe, viszont mezőgazdasági területet. 3 méteres utak vannak, ahol több közművet, vizet, csatornát, gázt, elektromos hálózatot nem igen lehet elvezetni. Azért probléma ez a terület, mert a környezet nem alkalmas arra, hogy a közműveket fogadja, tehát Budaörsre kell támaszkodniuk, olyan fejlesztés alakulna ki, ami elsősorban Budaörs közműveivel oldható meg. Erre célozgatott a tervező is, meg erre gondolnak a fejlesztők is. Bár Pistály területe a távlatosban fejlődni fog, de ennek csak egy része, a Szabadházi-hegy jutott el oda, hogy ki van jelölve üdülőterületnek és ha az utak szabályozva lennének, akkor már lehetne építeni is. Pistály egyéb része mezőgazdasági terület, alkalmatlan arra, hogy a közműveket rendesen el lehessen vezetni rajta. Gáldi György megjegyzi, hogy a közművekkel kapcsolatos érv felmerült 2000-2001-ben is. Ez volt az egyik legfontosabb indok, ami miatt, akik támogatták az üdülőövezeti átsorolást, azt mondták, hogy ez azért is fontos, mert a Pistály-felsőben életszerűen lakók helyzetét lehet ezzel segíteni, támogatni. Senki semmilyen formában nem tiltja az üdülőövezeti besorolásban sem azt a fejlesztést, amelynek alapján nemcsak a közvetlen területnek az ellátása biztosított. A dr. Győrfi László képviselő úr által felvetett stratégiai kérdésre természetesen csak igent lehet mondani. Meg lehet, meg kell vizsgálni, hogy milyen alternatív betáplálási lehetőségek létesülhetnek Törökbálinton, amelyek az Érd felől történő egyoldalú függőséget, akár Biatorbágy irányából, akár pedig Budapest-Budaörs irányából biztosítják. Nem állja meg a helyét, hogy egy átsorolást, a populáció közel 1000 fős emelkedését azért minősítsék továbbtárgyalásra alkalmasnak, mert ez teremti meg ennek a közvetlen lehetőségét. Meg kell nézni, hogy hol vannak olyan pontok még, akár itt, akár máshol, ahol a két vízrendszer egymáshoz való csatlakoztatását meg lehet oldani. Csuka Attila elvileg egyetért mindazzal, amit Gáldi György mondott, csak az odavezető utat látják másképp. Az a véleménye, hogy ha a Napliget övezet befektetői a közműelgondolásokat megterveztetik, átgondolják és megcsinálják, az egy tárgyalási alap lehet. Itt most egy munkaanyagról vitatkoznak. Teljesen nyilvánvaló, hogy amíg a közművek helyzetét nem oldják meg, addig értelemszerűen semmiféle átsorolásról nem lehet beszélni. Ez az előterjesztés, illetve a polgármester úr javaslata nem is erről szól, csupán egy szándékot fejez ki. Emlékezteti a Képviselő-testület tagjait, hogy amikor az ÉTV privatizációja volt, micsoda szavakat hallhattak a szakmai kompetenciáról, a tudásról, arról, hogy mi minden fog érkezni a privatizáció során. Ehhez képest most Papp Béla néhány percben ecsetelte, hogy miként működik az ÉTV Kft. Úgy ítéli meg, hogy ez egy áterőltetett, nem túl ésszerű privatizáció volt, annak idején elég sarkosan hangot is adott ennek a véleményének és úgy tűnik, hogy az élet ezt igazolja. Pontosan ezért legalább ilyen fontos stratégiai kérdés ez a bizonyos becsatlakozási pont, az, hogy ezen keresztül meg lehet-e oldani a diósdi átkötést. A Fővárosi Vízművek irányába egy újabb csatlakozási pont mindenképpen a település ivóvízellátásának a biztosítását szolgálja.
Dr. Győrfi László emlékezteti a Képviselő-testület tagjait, hogy amikor korábban ezt a területet NEMAX területként kezelték, akkor is az volt a legfontosabb szempont, amit érvényesíteni akartak, hogy a közműveket olyan keresztmetszetekkel terveztessék meg a partnerrel, hogy a Pistály ellátása biztosítható legyen erről a területről. Véleménye szerint ez a mostani elképzelés megőrzi ezt a koncepciót. 10 éves ÉTV-s tapasztalata az volt az állandó érzése, hogy a rendkívüli módon tönkrement érdi hálózatnak, az érdi műszaki létesítményeknek a felújítását és egyéb ügyét a vízdíjjal finanszírozták éveken keresztül, pláne akkor, amikor egy bizonyos politikai erőnek a képviselői rendszeresen veszteségesen állapították meg az érdi vízdíjat. Gyarmati Mihály megjegyzi, hogy az üvegzseb programban olvasottak szerint ezt az Önkormányzat tervezteti, a 6 millió 620 ezer forintban benne van ennek a költsége, bár nem emlékszik rá, hogy döntöttek volna ennek a tervezéséről. Turai István kijelenti, hogy ebben az Önkormányzatnak nincs egyetlen forintja sem, ezt a vállalkozó fizeti meg, de csak az Önkormányzat rendelheti meg ezt a tervezést. Emlékezteti a Képviselő-testület tagjait, hogy amikor még NEMAX néven vitatkoztak ennek a területnek a besorolásáról, már akkor nagyon markánsan jött az elő, hogy bár üdülőterület, ennek ellenére lakóterületi funkcióként fog működni – ugyanúgy, mint azok a területek, amik ma Törökbálinton már elfogadva, vagy még csak kijelölve a Településszerkezeti Tervben üdülőterületi besorolással szerepelnek és gyakorlatilag lakófunkcióként használatosak. A vízbekötéssel kapcsolatban alternatív irányok már most vannak. A volt 100-as, ma újra 1-es útnak nevezett út alatt megépült egy 600-as gerincvezeték, amire Törökbálint 2005-ben rákötést kapott, ez azonban nem biztosítja a város teljes körű és stabil ellátását, különösen akkor nem, ha valamilyen okból Érden keresztül nem tud hozzájutni a megfelelő mennyiségű vízhez. A Virág-tanyai tározó közvetlen töltése ugyanis ezen keresztül nem valósítható meg. Az igazi biztonságot soha nem jelentheti egyetlen bekötés, ilyen értelemben nagyon komoly stratégiai kérdés az, hogy meg tudja-e Törökbálint építtetni ezt az összekötő vezetéket a Diósdi út alatti gerincvezeték, és a budafoki víztározó között. Megjegyzi, hogy minél többet utazik a víz, annál drágább. Az a víz, ami Törökbálinton van, szintén a Fővárosi Vízművek által termelt víz, csak éppen keresztülmegy Érden, tehát drága. Egyelőre nem volt más lehetőség, de ha a budafoki víztárolóból tudná a település kapni a vízellátását, akkor lényegesen biztonságosabb lenne. Nagy kérdés, hogy mit vállal ebből a terület tulajdonosa, mit bír el a beruházás maga. Ezt kell végignézni, megtárgyalni. Az biztos, hogy nem azt a 80 millió forintot, amit a közérdekű kötelezettségvállalásban a tulajdonos leírt, abból azt nem lehet megcsinálni. Ennél lényegesen többet kell vállalnia a tulajdonosnak és ennek szeretne esélyt adni ezzel a határozati javaslattal. Dr. Albert Gábor véleménye szerint ez nem stratégiai kérdés, egyszerűen településpolitikai nézőpontok feszülnek egymásnak. Véleménye szerint a VFKB elnöke azt az álláspontot képviseli, hogy alapvetően a település belsejétől távollévő külterületeket ne fejlesszék és elsősorban baloldali frakció az, aki a külterületeket fejlesztené. De mi van azokkal a területrészekkel, ami volt mezőgazdasági terület, legyen az Pistály vagy Anna-hegy és a szomszédságában megjelenik valamilyen beruházó, aki fejleszti a saját területrészét is és közben ez a területfejlesztés előmozdítja egy-egy külterületi településrésznek a további alakítását? Megítélése szerint ez a Napliget-féle téma teljesen ugyanaz, mint az Új Bázis Ingatlan Kft-nek a fejlesztése Anna-hegy vonatkozásában. A Független Platform Egyesület azt megszavazta, éppen azért, hogy az Anna-hegy és a Bunth-oldal, tehát a területrész további fejlesztése, nem titkoltan lakóövezeti átsorolása megtörténjen. Ez egy ugyanilyen területrész, ugyanilyen ingatlanfejlesztés, ami meg fogja oldani a pistályi közműcsatlakozást, további
fejlesztést. Felhívja a Képviselő-testület tagjainak figyelmét arra is, hogy amikor néhány hónappal ezelőtt napirend volt az Integrált Városfejlesztési Stratégia, akkor abban a település két további növekedési irányaként Pistályt és térségét, valamint Anna-hegy és térségét jelölték meg. A Független Platform Egyesület támogatni fogja ezt a javaslatot. Amire figyelni kell, az az, hogy az ingatlan-befektető által felajánlott közérdekű kötelezettségvállalást hogyan, miként fogják végrehajtatni, végrehajtani és ebben hathatós segítséget kér a Hivataltól. Elvárja, hogy a közérdekű kötelezettségvállalásokat keményebben hajtsák be. Beruházási alpolgármester úrtól pedig azt várja el, hogy ahogy a Független Platform kőkeményen próbálja a részterületeket, többek között a Pistály fejlesztését előmozdítani, ugyanaz legyen az Anna-hegy Szabályozási Tervének elfogadásakor is. Amikor pár hónappal ezelőtt az Annahegyi üdülőövezet szabályozási tervét tárgyalta Képviselő-testület, akkor a tervező cég javasolta a Hegyalja út, Szőlő utca, Hegyfok utca, Kilátó utca, Vadvirág utca közötti terület KEL 12-be besorolását, de ezt a Képviselő-testület nem fogadta el, maradt az üdülőövezeti besorolás, holott ezt módosító határozati javaslatként fogalmazta meg. Emlékezteti a Képviselő-testület tagjait szem, hogy amikor korábban a további mezőgazdasági területek átsorolásának stopjával kapcsolatos kérdésről tárgyaltak, akkor felmerült, hogy a Rác-zug helyett miért nem a Pistály. A Független Platform Egyesület az IVS mellett halad és a Pistály térségének, valamint az Anna-hegy térségének fejlesztését képzeli el. A Rác-zug témájában folytatott szavazásban nem vettek részt, politikailag, településpolitikailag sarkosan elkülönültek mind a két frakciónak a megnyilvánulásától, álláspontjától. Csuka Attila hangsúlyozza, hogy Anna-heggyel kapcsolatos álláspontja 1998. óta változatlan. Már akkor felvázolta Anna-hegy útját egészen a lakóövezeti besorolásig. Gáldi György egyetért dr. Albert Gáborral abban, hogy az a kérdés: extenzív, vagy intenzív településfejlesztésben gondolkodnak-e. Megítélésük szerint Törökbálinton jelen pillanatban a lakó- és nem lakóövezeti besorolású területek is rászorulnak az intenzív jellegű fejlesztésre és további területeknek az átsorolása megítélésünk szerint nem az ehhez vezető utat jelenti. Gyarmati Mihály kéri Polgármester úrtól, hogy a határozathozatalnál először a VFKB javaslatát bocsássa szavazásra, mint módosító indítványt. Csuka Attila reagálni kíván Gáldi György hozzászólására. A szóban forgó területek esetében a fejlesztési igényeket a befektetőnek kell megtenni és nem a településnek. A Rác-zug fejlesztése nem lakóövezeti irányú fejlesztés lenne, de azt sem támogatják. Az a véleménye, hogy ebből a szempontból nem konzekvens az álláspontjuk, hiszen a nulla fejlesztést támogatják mindaddig, amíg a belterületi kérdéseket le nem zárják, viszont a belterületi kérdéseket nem lehet lezárni a külterületeknek valamilyen módon történő rendbetétele és fejlesztése nélkül. A külterületeknek a minősége a belterületek minőségére is rányomja a bélyegét, ezért ezt a kettőt csak közösen lehet ésszerűen fejleszteni. Elek Sándor felhívja a Képviselő-testület tagjainak figyelmét, hogy amennyiben Polgármester úr először a VFKB javaslatát bocsátja szavazásra és arra nemet mondanak, akkor kategorikusan kijelentik, hogy nem kívánják fenntartani az üdülőövezeti besorolást, de ebben a pillanatban nem erről van szó. Rothauszky Györgyné hangsúlyozza, hogy bármilyen döntést hoznak a Pistállyal kapcsolatban, az kihat majd nemcsak az ott élőkre, hanem mindenkire. Jelenleg ott egy jól működő közösség alakult ki, aki tenni akar az életminősége érdekében. Előbb-utóbb ezek az emberek meg fogják unni a jelenlegi állapotokat, tovább fognak állni és olyan emberek
fognak oda beköltözni, akikkel nem lesz előnye Törökbálintnak. Ezért mint a SZEB elnöke arra kér mindenkit, hogy jól gondolja meg, hogy milyen döntést hoz most. Turai István szavazásra bocsátja Gáldi György ügyrendi javaslatát. Képviselő úr név szerinti határozathozatalt kezdeményezett. Kéri a Képviselő-testület tagjait, aki csatlakozik Képviselő úr kezdeményezéséhez és határozathozatalnál név szerinti szavazással kíván dönteni, az igennel szavazzon. Döntéshozatalkor 18 fő van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 18 (egyhangú) Közbenső döntés: A Képviselő-testület egyetért Gáldi György ügyrendi javaslatával és úgy dönt, hogy a napirendi ponttal kapcsolatosan név szerinti szavazással dönt. Turai István megállapítja, hogy a Képviselő-testület 18 tagja csatlakozott Gáldi György kezdeményezéséhez, ezért az SZMSZ értelmében név szerinti szavazást rendel el. Először a VFKB javaslatát bocsátja szavazásra. Kéri a Képviselő-testület tagjait, aki egyetért azzal, hogy továbbra is tartsák fenn az üdülőterületi besorolást és ne módosítsák a Mechanikai Művek melletti 16 hektáros területen a településszerkezeti tervet, az igennel szavazzon. Dr. Horti István urnából húzza a képviselők nevét és kéri szavazataikat. Rothauszky Györgyné Gyurasits Tamás Elek Sándor Csuka Attila Papp Béla Dr. Albert Gábor Gyarmati Mihály Hajdu Ferenc Gáldi György Fürész János Kiss István Hámoriné Olár Mária Palkóné Szabó Gabriella Géczy Krisztián Szalczinger József Pénzes Józsefné Turai István Dr. Győrfi László
nem nem tartózkodik nem igen igen igen nem igen igen igen nem nem tartózkodik igen igen nem nem
Döntéshozatalkor 18 fő van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 7
Nem: 9
Tartózkodás: 2
Közbenső döntés: A Képviselő-testület elutasította Gyarmati Mihály módosító javaslatát, amely szerint továbbra is tartsák fenn az üdülőterületi besorolást és ne módosítsák a Mechanikai Művek melletti 16 hektáros területen a településszerkezeti tervet. Turai István megállapítja, hogy a Képviselő-testület elutasította Gyarmati Mihály módosító javaslatát, ezért az előterjesztés szerinti, általa megfogalmazott határozati javaslatot bocsátja szavazásra. Eszerint Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megismerte a Tétényi-fennsík melletti 16 ha „Napliget” elnevezésű terület Szabályozási Terv módosításának munkaközi anyagát, az abban foglaltakat továbbtervezésre alkalmasnak tartja. Felhívja a tulajdonos és a tervező figyelmét arra, hogy a tervdokumentáció véglegesítéséhez a következő témakörökben további pontosító tárgyalásokat, egyeztetéseket tart szükségesnek. A lakásszámok csökkentésének a terület- és közműfejlesztés gazdaságosságára gyakorolt hatásáról, a terület közműellátásának Törökbálint város stratégiai fejlődésével kapcsolatos kérdéseiről (különös tekintettel a Diósdi út alatti gerincvezetéknek a Budafoki víztározóval való, nagykapacitású vezetékkel történő összeköttetésére), a közlekedési kapcsolatoknak Budaörs várossal közös érdekeltségű megvalósításáról. A Képviselő-testület kinyilvánítja azon szándékát, hogy a végleges tervdokumentációnak megfelelően módosítja a Településszerkezeti Tervet. Kéri a Képviselő-testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az a név szerinti szavazás során igennel szavazzon. Dr. Horti István urnából húzza a képviselők nevét és kéri szavazataikat. Gyurasits Tamás Hámoriné Olár Mária Hajdu Ferenc Palkóné Szabó Gabriella Turai István Rothauszky Györgyné Géczy Krisztián Elek Sándor Csuka Attila Dr. Albert Gábor Gáldi György Dr. Győrfi László Pénzes Józsefné Szalczinger József Papp Béla Gyarmati Mihály Kiss István Fürész János
igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen nem igen nem nem nem nem nem nem
Határozathozatalkor 18 fő van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 11 482/2008. (XII. 11.) ÖK
Nem: 7
Tartózkodás: 0
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. megismerte a Tétényi-fennsík melletti 16 ha „Napliget” elnevezésű terület szabályozási terv módosításának munkaközi anyagát, az abban foglaltakat továbbtervezésre alkalmasnak tartja. 2. Felhívja a tulajdonos és a tervező figyelmét arra, hogy a tervdokumentáció véglegesítéséhez a következő témakörökben további pontosító tárgyalásokat, egyeztetéseket tart szükségesnek. • • •
a lakásszámok csökkentésének a terület- és közműfejlesztés gazdaságosságára gyakorolt hatásáról, a terület közműellátásának Törökbálint város stratégiai fejlődésével kapcsolatos kérdéseiről (különös tekintettel a Diósdi út alatti gerincvezetéknek a Budafoki víztározóval való, nagykapacitású vezetékkel történő összeköttetésére), a közlekedési kapcsolatoknak Budaörs várossal közös érdekeltségű megvalósításáról
3. A Képviselő-testület kinyilvánítja azon szándékát, hogy a végleges tervdokumentációnak megfelelően módosítja a településszerkezeti tervet. Határidő: azonnal Felelős: jegyző
