4.) Napirend: A Tó-park Szabályozási Terve

4.) Napirend: A Tó-park Szabályozási Terve Turai István tájékoztatja a Képvisel -testület tagjait, hogy a Szabályozási Tervet a TTKB és a JÜB tárgyalta. A JÜB elfogadásra, míg a TTKB elutasításra javasolta a Szabályozási Tervet. Kéri a rendelet-tervezettel kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket, javaslatokat. Gáldi György bejelenti, hogy a végszavazásnál név szerinti szavazást kezdeményez. Csuka Attila röviden össze kívánja foglalni, hogy milyen hasznot jelenthet Törökbálint számára a Tó-park. Ipar zési adó vonatkozásában mintegy egymilliárd forintnyi bevétel várható, az építményadó kapcsán pedig az els id szakban 108 millió forint, a teljes megvalósulás esetén pedig 216 millió forint lehet az építményadó. Mindezek alapján kijelenti hogy ebben az esetben egy olyan beruházásról van szó, ami a település számára évente több mint egymilliárd forintnyi bevételt hozhat, ugyanakkor nem ró különösebb terheket a községre. Direkt közlekedési kapcsolata ugyanis minimális a településsel, hiszen egyrészt a vasút elválasztja a települést l, másrészt pedig a projektben szerepel az a csomópont is, ami meg fogja oldani a terület közlekedését az autópálya felé. A vitás kérdés a lakások száma. Sajnálattal állapítja meg, hogy a történelem ismétli önmagát, mert egyesek a lejáratás és a személyesked kampány részévé teszik ezt a kérdést. Megjelent ugyanis a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület kiadványa, ahol 2.000 lakást prognosztizálnak a területre, ami egy badarság. Amennyiben a jelenleg tervezett állapot valósulna meg, abban az esetben is csupán 500 körüli lakással lehetne számolni. Ugyanakkor valóban szükséges lenne a lakásszám csökkentése, ezért módosító javaslatot terjeszt a Képvisel -testület elé. Azt indítványozza, hogy a Szabályozási Tervben a lakásokra utaló 25 %-os mennyiség 15 %-ra változzon. Felhívja a Képvisel -testület tagjainak figyelmét a Napi Gazdaság mellékleteként megjelent kiadványra, amely Törökbálintról szól. Ebben Polgármester úr vidáman és dinamikusan érzékelteti a település fejl dését, miközben a kiadvány 7. oldalán a következ k olvashatók: „Törökbálint azon kevés település közé tartozik, amelynek hosszú távú stratégiája van. Van elfogadott és helyi határozatban rögzített, széles kör vitákban érlelt településfejlesztési koncepciója, településszerkezeti és településfejlesztési terve, Helyi Építési Szabályzata és fejlesztésre kijelölt területeire készített, egyre gyarapodó számú szabályozási terve.”. A jelek szerint tehát Polgármester úr is egyetért azzal, hogy csak a fejlesztés a járható út, miközben 2001-ben a Településszerkezeti Terv elfogadása kapcsán az azt támogatókat büntet jogi felel sségükre emlékeztette és többször is úgy nyilatkozott, hogy ez a Településszerkezeti Terv romba dönti a települést. Ehhez képest Törökbálint mára az 5 legfejlettebb település közé tartozik és stabil pályán van a gazdasága is. Megítélése szerint akik most meg fogják szavazni a Tó-park Szabályozási Tervét, azok számíthatnak a szokásos támadásokra, amelyeknek egyértelm en politikai okai vannak. Ennek ellenére vállalja ezeket a támadásokat, mert véleménye szerint Törökbálintnak szüksége van erre. Az évi egymilliárd forintos bevétel ugyanis 3 óvodát jelent és ezért érdemes bizonyos nehézségeket is vállalni. Természetesen ezt a kérdést is alá lehet rendelni a pillanatnyi politikai érdekeknek, de mint ahogy a 2001-es Településszerkezeti Terv sem tette tönkre Törökbálintot, úgy ebben az esetben sem kell ett l tartaniuk. Ficsór Bálint egyetért Csuka Attila képvisel úrral abban, hogy igen fontos lenne a település számára ez az igen jelent s adóbevétel, mert az önkormányzati intézmények a jelenlegi bevételb l nem tarthatók fenn, hitelt kellett felvenni. Ugyanakkor annak semmi értelme sincs, hogy a területen még hosszú évekig csak parlagf teremjen. Ennek az innovációs parknak a létrejötte nemcsak Törökbálint adóbevételei szempontjából fontos, hanem Magyarország fejl dése szempontjából is, hogy ki tudjon lépni ebb l a majdnem balkáni helyzetb l. Azzal

viszont semmiképpen sem tud egyetérteni, hogy a területen akár csak 15 %-nyi lakás is megépüljön, amint azt Csuka Attila képvisel úr módosító indítványában javasolta. A t ke azt nézi, hogy hol hasznosul legel bb, ezért ha a t kének most az az érdeke, hogy itt lakótelepet építsen, akkor azt fogja tenni és csak valamikor a távoli jöv ben fog megépülni az innovációs park. Ahhoz, hogy a tudósok a munkahelyük közelében lakhassanak, nincs szükség sem 25, sem 15 %-nyi lakásra. A másik igen fontos kérdés a nagy sebesség vasút nyomvonala. A jelenlegi tervet elfogadhatatlannak tartja, mert az igen közel vezeti a nyomvonalat a lakóövezethez. Hosszú távon szükség van erre a vasútra és ez egész Európa ügye, nemcsak Magyarországé és elismeri, hogy nyugat felé itt kell vezetni a nyomvonalat, de azt ezen a 100 hektáron keresztül kell megtenni, akár még a föld alatt is. Mindezek alapján sem az eredeti javaslatot, sem a módosító indítványt nem fogja megszavazni. Gáldi György elismeri, hogy a Tó-park a település alulhasznosított területei közé tartozik, ezért is értett egyet azzal júliusban, hogy kerüljön sor a szakhatósági egyeztetésekre – annak ellenére, hogy a lakásokra vonatkozó módosító javaslat nem kapta meg a szükséges Képvisel -testületi többséget. A 2001-es Szabályozási Tervet megel ÁRT tartalmazta a terület hasznosítását szolgáló funkciót, amivel egyetért. Az eredeti szándék véleménye szerint lakásépítés nélkül is megvalósítható és voltak a Képvisel -testületnek olyan tagjai, akik ennek érdekében er feszítéseket tettek. Még a 15 %-ra csökkentett lakásépítést sem tartja elfogadhatónak. Viszont az egy héttel ezel tt a Képvisel -testület által támogatott javaslat igen fontos változtatás, mert e szerint az autópálya – gyorsforgalmi úthálózat csatlakoztatási kötelezettség kerüljön bele az eredeti szövegbe, ezért azt kéri Polgármester úrtól, hogy ezzel a változtatással együtt bocsássa szavazásra a határozati javaslatot. Scheiblinger Péter idézi Gáldi György képvisel úrnak a 2006. január 19-i Képvisel testületi ülésen elmondott hozzászólásából. Ebben Képvisel úr „megjegyzi, hogy a 2,2 milliárdos helyi adó nélkül a település m ködtetése lehetetlenülne el. Természetesen lehet kifogásokat hozni mindazokra, akik a település bármelyik részén m ködnek, de az nem kétséges, hogy a település relatív jólétéhez az közrem ködésük is hozzájárul. Az igazi dilemma a terület kapcsán az, hogy az eddigi paraméterekhez képest milyen változtatásokat igényelnek a fejleszt k. Ezeket a többleteket természetesen nem azért kérik, mert a területnek nincs értéke. Számukra a területérték ezekkel a fejlesztésekkel, kérésekkel növekszik és ennek fejében teszik meg felajánlásaikat az Önkormányzat számára. Ez tehát tulajdonképpen egy szigorú üzlet és ennek azt a részét kell mérlegelnünk, hogy ebb l mi vállalható. Az igazi kérdés az, hogy mit kezdjünk azzal az elvvel, amely szerint a jöv ben nem kívánunk foglalkozni a település lélekszámát b vít átmin sítésekkel. Ilyen jelleg fejlesztések annak idején ugyanis nem merültek fel és Magyarországon jelenleg még nincs is sok példa ilyen ingatlanfejlesztésre. Véleményem szerint egy egészséges és vállalható mérték kialakítható és err l kellene részletesen beszélnünk.” A 25 % lecsökkentése 15 %-ra véleménye szerint teljes egészében vállalható mérték. Hivatkozik a TTKB 2006. február 16-i nyilatkozatára, amely a következ ket tartalmazza: „Hochbaum Pál ismerteti a Képvisel -testület tagjaival a TTKB határozati javaslatát. A Bizottság a kért 17 méteres szintmagasság elfogadását úgy tudja javasolni, ha legfeljebb 4 föld feletti szintet lehet létesíteni, beleértve az esetleges tet téri szintet is. A Bizottság javasolja, hogy a lakóterület aránya az összterület legfeljebb 10 %-a lehessen és azok ne létesülhessenek el bb mint az irodák. Amennyiben a Képvisel -testület úgy határoz, hogy a Településszerkezeti Tervét az el terjesztésben foglaltak szerint módosítja, abban az esetben a Bizottság azt javasolja a Képvisel -testületnek: kérje fel a Polgármestert, hogy az innovációs park teljes egészére a Szabályozási Tervet rendelje meg, melynek költségei a beruházót terheljék.” Ezt a szakbizottsági javaslatot a Képvisel -testület elutasította, azóta pedig milyen változások történtek! Emlékezete szerint Ficsór Bálint

képvisel úr korábban a teljes területre vetítve 7 %-os beépítést javasolt! Megdöbbent egyesek színeváltozása. Dr. Gy rfi László felhívja a Képvisel -testület tagjainak figyelmét a módosított el terjesztés azon részére, amelyben a Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervre hivatkoznak, amely szerint a nyomvonal nem szentírás. Miután ezt Keller László országgy lési képvisel úr mondta, feltételezi, hogy ez a kijelentés mérvadó. Az el terjesztés másik részén ugyanerr l a kérdésr l azt írják, hogy nézetük szerint a megfelel , a lakott területekt l legtávolabbi nyomvonal kialakításához a legcélszer bb a kész helyzet kialakítása, az építkezés lebonyolításának minél gyorsabb véghezvitele. Ennek hiányában a település számára a legkedvez tlenebb variáns, a jelenlegi BATRT-ben szerepl nyomvonal kivédhetetlen keresztülvitele várható. Ennek elkerülése érdekében terjesztették el javaslatukat. A 15 %-kal kapcsolatban felhívja a Képvisel -testület tagjainak figyelmét, hogy az elfogadásra váró Szabályozási Terv ezt a mértéket írja el és ezt kifejezetten a meglev , más funkciójú épületeken belül, szolgálati lakásként. Ennek az építményadó szempontjából van jelent sége, mert ezek a területek is beleszámítanak abba a területbe, amelynek mértéke képezi az építményadó alapját. A vitánál hiányolja a tervez véleményének meghallgatását, ezért azt kéri, hogy most adjanak lehet séget a jelenlev szakembernek érvei ismertetésére – különös tekintettel a Gáldi György képvisel úr által is jelzett autópálya kapcsolatra. Ficsór Bálint meger síti Scheiblinger Péter úr azon állítását, amely szerint mértéket javasolt.

korábban 7 %os

Turai István a tervez höz kíván néhány kérdést intézni a kiadott anyaggal, illetve a Településszerkezeti Terv módosításával kapcsolatban. A kiadott Településszerkezeti Terv módosításának van egy rajzi melléklete, amin megjelenik a nagy sebesség vasút pontosított nyomvonala is. A Településszerkezeti Tervb l ezen kívül más nem látszik, így nem lehet megállapítani, hogy az miként csatlakozik a két végpontján a törvény által meghatározott vonalhoz. Bemutat egy évekkel ezel tt készült légi felvételt, amin a bevásárlóközpont és a lakott terület egy része látható és szinte teljes egészében látszik a Tó-park területe is. A felvételen jelölve van az Országos Területrendezési Terv, illetve a Budapesti Agglomerációs Törvény által meghatározott nyomvonal. Ett l a nyomvonaltól valóban el lehet térni, erre az 1996. évi XXI. Törvény ad lehet séget, amelynek 23./A § (2) bekezdése szerint: „az országos és térségi jelent ség m szaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/- 5 %-kal térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól – kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi hatásvizsgálatok a nagyobb eltérést nem indokolják”. Ez vonatkozik Törökbálint Településszerkezeti Tervére, illetve Helyi Építési Szabályzatára. A légi felvételen bejelölte a tervez által tervezett nyomvonalat, aminek a közigazgatási határon belül vissza kellene térnie az eredeti nyomvonalhoz, de látszik, hogy ez nincs meg. Nyomatékosan felhívja a Képvisel -testület tagjainak figyelmét, hogy amennyiben a Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat módosításával elfogadják ezt a változatot, abban az esetben törvénysért helyzet alakul ki. A MÁV tervez inek véleménye szerint is 3 feltétele van a nyomvonal korrekciójának. Ezek közül az egyik a m szaki feltételek biztosítása. Az egyeztetésen elhangzott, hogy a nagy sebesség vasút nyomvonalának görbületi sugara nem ötezer méternél kisebb, az itt szerepl görbületi sugár viszont nem felel meg ennek a kritériumnak. A jelenlegi vasútpálya legkisebb görbületi sugara 1.680 méter, azaz alig több, mint harmada a m szakilag megkövetelt görbületnek. Ha figyelembe kellene venni a görbületi sugarat, akkor az alig térne el a jelenlegi görbületi sugárként jelölt egyenes vonaltól. Elhangzottak becslések a Tó-park területén építend

lakások területével, illetve számával kapcsolatban. Megkérdezi a tervez információi, amelyek szerint mintegy 70 hektár a tervezési terület.

l: jók-e azok az

Pekár Zoltán közli, hogy hozzávet leg annyi. Turai István kijelenti, hogy a számítások szerint ez 630.000 négyzetméternyi területet jelent, mert a teljes beépíthet területet 10 %-kal csökkenteni kell az utak, közterületek miatt. A lakásépítés lehet sége két övezetben jelenik meg, ebb l az egyikkel kíván most foglalkozni. A GKSZ 5/A jel , 553.000 négyzetméternyi területen fekv övezetben a beépíthet ség 30 % és 15 méter az építménymagasság. Ezzel a 30 % beépíthet ségi százalékkal számolva 165.900 négyzetméter a beépíthet terület, a 15 méteres magasságban 4 szint helyezhet el, a létesíthet alapterület tehát 663.600 négyzetméter, ennek a 25 %-a 165.900 négyzetméter. Tehát csak a GKSZ 5/A jel övezetben 165.900 négyzetméteren építhet lakás! Ha ez 15 %ra csökken, az mintegy 100.000 négyzetméternyi terület és 100 négyzetméteres lakásokkal számolva ez még mindig ezer lakást jelent. Mindezt azért tartotta fontosnak ismertetni, mert szeretné hallani a tervez ezzel kapcsolatos véleményét. A számítást egyébként Nánay Éva építész Asszony készítette. Az a véleménye, hogy a Településszerkezeti Tervnek ez a kivonatos része, az ezen megjelen nyomvonal m szaki adottságai és a bemutatott tervezési nyomvonal nem tudja teljesíteni az épített környezet védelmér l szóló törvény el írásait, emiatt törvénysért lesz a Képvisel -testület által megalkotott rendelet. Dr. Gy rfi László az iránt érdekl dik, hogy Polgármester úr az imént szóban el adottakat miért nem juttatta el írásban is a Képvisel -testület tagjainak, hogy az adatokat ellen rizni tudják. A nyomvonal vonatkozásában nem kíván véleményt nyilvánítani, mert az ilyen prompt el terjesztéseknek csak az a célja, hogy zavarja a másik oldal képvisel it. A kézhez kapott jegyz könyv tartalma eltér attól, amit Polgármester úr állít. Ebben a MÁV Zrt. képvisel i úgy nyilatkoznak, hogy a mellékelt tervben bemutatott vasúti nyomvonal megfelel az országos területrendezési tervben rögzített távlati nagysebesség vasút nyomvonalának, valamint a hatályos jogszabályoknak, mint véd távolság, mint nyomvonal tekintetében. Lehet, hogy ha elfogadják ezt a tervet, az nem fog tetszeni a Megyei Közigazgatási Hivatalnak sem, Polgármester úrnak sem, de a közelmúltban Polgármester úr azt javasolta, hogy akinek nem tetszik a döntése, az forduljon a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz, ezért most is ugyanezt javasolja Polgármester úr számára: ha a Képvisel -testület elfogadja ezt az el terjesztést, akkor Polgármester úr elmehet a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. Turai István jelzi, hogy élni fog ezzel a lehet séggel. Pekár Zoltán a lakófunkcióval kapcsolatos felvetésekre kíván reagálni, a MÁV-val kapcsolatos kérdésekre pedig Kádár úr fog friss információkkal szolgálni. Hangsúlyozza: alapvet félreértés az önálló lakóépületek megjelenésének feltételezése, a szabályozás szerint mindkét övezetben más els dleges – els sorban gazdasági – funkciójú épületen belül helyezhet el korlátozott mértékben lakás. Ez min ségileg más, mint az önálló lakóépületek, lakóterületek. Ezt a lehet séget egyébként a hatályos Településszerkezeti Terv elvi döntésén keresztül a Képvisel -testület már korábban biztosította a mindenkori befektet részére. Ehhez képest a Helyi Építési Szabályzat mennyiségi korlátozása viszonylag komolyabb kordában tartja az ilyen típusú fejleszt i igényeket, így például nem létesíthet önálló lakóépület. A vasúttal kapcsolatban kijelenti: a tervez k is érzékelik a település problémájának súlyosságát. A m szakilag kialakítható, egyedül még elfogadható nyomvonal szerepel a terven. Tudomásuk szerint egyébként a nagy sebesség vasút nyomvonalával nemcsak Törökbálinton van probléma, hanem Biatorbágyon is és ott már kezdeményezték az

Országos Területrendezési Terv, ezen keresztül pedig a budapesti agglomeráció rendezési tervének a módosítását is. Amennyiben ez valóban így van, abban az esetben célszer lenne, ha Törökbálint minél el bb csatlakozna ehhez a kezdeményezéshez. Kijelenti, hogy egy igen komoly, nagy projektr l van szó, ami további egyeztetéseket igényel, ezért a Szabályozási Terv készítésével párhuzamosan több ágazati, szakmai egyeztetés is készül, készült. Kádár András pontosítani kívánja a Polgármester úr által jelzett 1996. évi törvényben foglaltakat. A Polgármester úr által 5 %-ban jelölt eltérés +/- 10 %. Idézni kíván abból a jegyz könyvb l, amelyre már az el Képvisel -testületi ülésen is hivatkozott. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág igazgatója, Tabajdi Tibor, valamint Köller László, az Infrastruktúra Fejlesztések F osztályvezet je a következ ket mondta: „A nagy sebesség vasútvonal terv szerinti nyomvonala id közben több létesítménnyel beépült, így a vasútfejlesztési terv felülvizsgálata, aktualizálása ebb l a szempontból is szükséges. A MÁV Zrt. részér l Törökbálint Tó-park Szabályozási Tervét azzal a feltétellel tudják elfogadni, ha a beruházó vállalja a fejlesztési területen a távlati vasútfejlesztési terv módosítási javaslatának elkészíttetését, amely figyelembe veszi az id közi beépítéseket és egyben elkerüli a tárgyi területfejlesztési terv létesítményeit.”. Kádi István, a MÁV Zrt. stratégiai fejlesztési szakért je a következ ket nyilatkozta: „A MÁV Zrt. részér l ismertették, hogy a mellékelt terven bemutatott vasúti nyomvonal megfelel az Országos Településrendezési Tervben rögzített távlati nagy sebesség vasút nyomvonalának, amely a jelenlegi Budapest – Hegyeshalom vasútvonal véd távolságában, annak északi részén helyezkedik el és jóváhagyják Törökbálint Tó-park Szabályozási Tervét vasútfejlesztési szempontból, mivel megfelel a hatályos jogszabályoknak, mind nyomvonal, mind véd távolságok tekintetében.” Turai István megkérdezi Kádár urat: melyik törvény melyik szakasza módosította az 1996. évi XXI. törvény általa idézett szakaszát, mert a rendelkezésére álló hatályos szöveg az általa elmondottakat tartalmazza. Kádár András közli, hogy a GKM II.134/2005. iktatószámú leveléb l idézett, amely szerint az 1996. évi XXI. törvény nyomvonalak pontosítására vonatkozó 23./A § 1/b pontjával kapcsolatosan ad tájékoztatást. Turai István kijelenti, hogy a hivatkozott 1/b pont a kiemelt térségek területrendezésére vonatkozik és a településrendezési tervekre a (2) bekezdés vonatkozik, abban viszont a +/- 5 % szerepel. Kádár András véleménye szerint Budapest agglomerációja a kiemelt térségek közé tartozik. Turai István hangsúlyozza, hogy jelenleg Törökbálint településrendezési tervér l van szó. Gáldi György ügyrendi hozzászólásában bejelenti, hogy élni kíván az SZMSZ adta lehet séggel és 5 perc szünetet kér. Turai István elrendeli az SZMSZ által biztosított 5 perc szünetet. Szünet után megadja a szót Janku József részére. Janku József a fejleszt cég képvisel jeként arról kívánja tájékoztatni a Képvisel -testület tagjait, hogy els dleges céljuk nem a lakásépítés. Egy olyan innovációs parkot szeretnének létrehozni, ahol ez kiegészít funkció lenne, mert így kaphatnak munkavállalási engedélyt a külföldiek. Szó sincs tehát nagy szabású lakópark építésr l!

Gáldi György módosító javaslatot terjeszt a Képvisel -testület elé. Egyrészt azt indítványozza, hogy a 7. és 8. § 2.) pontjába egyaránt szúrják be a következ ket: „a tulajdonos, a használó és a személyzet számára magánszemélyek tulajdonába nem kerül lakások, stb.”. Ugyanez vonatkozik a 3.) pontra is, a százalékokra vonatkozóan pedig a Ficsór Bálint képvisel úr által javasolt 7 %-os mértéket javasolja. Ez a változás érinti a 7. és 8. § 3.) pontját. Ez a javaslat az egész területre vonatkoztatva – 100 négyzetméteres lakásmérettel számolva – lehet séget ad olyan lakásállomány kialakítására, ami megfelel a fejleszt k által megfogalmazott célnak. Turai István el ször a Településszerkezeti Terv elfogadását bocsátja szavazásra, 2006. október 15-i hatályba léptetési nappal. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért Törökbálint Nagyközség többször módosított 284/2001. (IX. 7.) ÖK. számú Településszerkezeti Tervének részleges módosításával, az az igen gombot nyomja meg. Határozathozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 16

Ellene: 1

Tartózkodás: 1

Távollev : Sándor Péter

382/2006. (IX. 28.) ÖK: A Képvisel -testület 2006. október 15-i hatálybalépéssel elfogadja Törökbálint Nagyközség többször módosított 284/2001. (IX. 07.) ÖK. számú településszerkezeti tervének részleges módosítását a Tó-park szabályozási tervére vonatkozóan. (16 igen, 1 ellene, 1 tartózkodás, 1 távollev ) Határid : folyamatos Felel s: polgármester, jegyz Turai István az elhangzott módosító javaslatokat bocsátja szavazásra. El ször a 7. és 8. §-ok (3) bekezdésére vonatkozó javaslatról kéri a Képvisel -testület döntését. Emlékezteti a Képvisel -testület tagjait Gáldi György képvisel úr módosító javaslatára, amely szerint ezekben a szövegrészekben a 25 % helyett 7 % szerepeljen. Dr. Gy rfi László kijelenti, hogy nem a 7. §-ról van szó, hanem a Helyi Építési Szabályzat 35./A § (3) bekezdésér l, illetve a 36/A. § (3) bekezdésér l. Turai István kijelenti, hogy a módosító rendelet paragrafusszámát ismertette. Most a Helyi Építési Szabályzat módosításáról van szó és ennek a módosító rendeletében a 7. és 8. paragrafusokról, amelyek létrehozzák a 35./A és a 36/A. paragrafusokat. Gáldi György hangsúlyozza, hogy javaslata nemcsak a 7 %-ra vonatkozott, hanem arra a kiegészítésre is, amely szerint lakás magánszemély tulajdonába nem kerülhet. Turai István a Helyi Építési Szabályzat 7.§ és 8. §-ának módosításáról kéri a Képvisel testület döntését, amelyek létrehozzák a 35./A és 36./A paragrafusokat. Mindkett második bekezdésére vonatkozóan módosító indítványként hangzott el, hogy egészítsék ki azzal, hogy

„… használó, magánszemély tulajdonába nem kerül , személyzet számára szolgáló…”. Ugyanezzel egészítend ki a 3. § is és az alapterület mértéke 25 %-ról 7 %-ra változik. Dr. Gy rfi László véleménye szerint az elhangzott javaslat értelmetlen, ezért azt az alábbiak szerint kívánja pontosítani: „… a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, magánszemélyek tulajdonába nem kerül …”. Turai István emlékezteti a Képvisel -testület tagjait, hogy Gáldi György képvisel úr név szerinti szavazást kezdeményezett. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslatról név szerinti szavazással kíván dönteni, az az igen gombot nyomja meg. Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 12

Ellene: 2

Tartózkodás: 4


Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy határoz, hogy név szerinti szavazással dönt a Helyi Építési Szabályzat 7. és 8. §-ának módosításáról. (12 igen, 2 ellene, 4 tartózkodás, 1 távollev ) Turai István megállapítja, hogy a Képvisel -testület 12 tagja csatlakozott Gáldi György képvisel úr kezdeményezéséhez, ezért az SZMSZ értelmében név szerinti szavazást rendel el. Emlékezteti a Képvisel -testület tagjait, hogy Csuka Attila képvisel úr módosító javaslatot terjesztett be a 7. és 8. § (3) bekezdésére, amelyek létrehozzák a 35./A és 36./A §okat. Ezek (3) bekezdése rendelkezik a mértékr l és a tervezet 25 %-ot javasol, míg Csuka Attila képvisel úr ezt 15 %-ra javasolta módosítani. El ször az utolsóként elhangzott módosító javaslatról kéri a Képvisel -testület döntését. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért Gáldi György képvisel úr módosító javaslatával, amely szerint a 7. és 8. § (2) bekezdését egészítsék ki azzal, hogy „… használó, magánszemély tulajdonába nem kerül , személyzet számára szolgáló…”, továbbá ugyanezzel egészítsék ki a 3. §-t is és az alapterület mértéke 25 %-ról 7 %-ra változzon, az a név szerinti szavazásnál igennel szavazzon. Dorka Ágnes urnából húzza a képvisel k nevét és kéri szavazataikat. Marton Géza Turai István Dr. Csepregi András Hajdu Ferenc Palkóné Sz. Gabriella Dr. Albert Gábor Hochbaum Pál Pekk József Fürész János Dr. Somogyvári Gyula Ficsór Bálint Papp Béla Dr. Mátyássy Szabolcs Scheiblinger Péter Gáldi György

nem igen nem nem tartózkodik tartózkodik igen tartózkodik igen nem igen igen tartózkodik tartózkodik igen

Dr. Gy rfi László Csuka Attila Gyurasits Tamás

tartózkodik nem tartózkodik

Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 6

Ellene: 5

Tartózkodás: 7


Közbens döntés: A Képvisel -testület elutasította Gáldi György képvisel úr módosító javaslatát, amely szerint a 7. és 8. § (2) bekezdését egészítsék ki azzal, hogy „… használó, magánszemély tulajdonába nem kerül , személyzet számára szolgáló…”, továbbá ugyanezzel egészítsék ki a 3. §-t is és az alapterület mértéke 25 %-ról 7 %-ra változzon. (6 igen, 5 ellene 7 tartózkodás, 1 távollev ) Turai István szavazásra bocsátja Csuka Attila képvisel úr módosító javaslatát, amely szerint az alapterület mértéke 25 %-ról 15 %-ra változzon. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az a név szerinti szavazásnál igennel szavazzon. Dorka Ágnes urnából húzza a képvisel k nevét és kéri szavazataikat. Dr. Mátyássy Szabolcs Gyurasits Tamás Papp Béla Scheiblinger Péter Gáldi György Dr. Gy rfi László Fürész János Pekk József Dr. Somogyvári Gyula Dr. Albert Gábor Ficsór Bálint Palkóné Sz. Gabriella Hajdu Ferenc Dr. Csepregi András Turai István Marton Géza Csuka Attila Hochbaum Pál

igen nem nem igen nem igen nem igen igen igen nem tartózkodik igen igen nem igen igen nem

Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 10 Közbens döntés:

Ellene: 7

Tartózkodás: 1


A Képvisel -testület elfogadta Csuka Attila képvisel úr módosító javaslatát, amely szerint a 7. és 8. § (3) bekezdésében az alapterület mértéke 25 %-ról 15 %-ra változzon. (10 igen, 7 ellene, 1 tartózkodás, 1 távollev ) Turai István az el Képvisel -testületi ülésen elhangzott módosító javaslatokat bocsátja szavazásra, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat 4. § (9) bekezdése a következ képpen módosul: „A Tó-park területén útcsatlakozás, kapubehajtó az M0 autópályáról nem létesíthet , az autópályával szomszédos telkek megközelítése az M0-tól függetlenül kialakítandó bels kiszolgáló utakon lehetséges, de biatorbágyi területen a közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolódást biztosítani kell.”. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az az igen gombot nyomja meg. Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 17

Ellene: 0

Tartózkodás: 1


Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy döntött, hogy a Helyi Építési Szabályzat 4. § (9) bekezdése a következ képpen módosuljon „A Tó-park területén útcsatlakozás, kapubehajtó az M0 autópályáról nem létesíthet , az autópályával szomszédos telkek megközelítése az M0-tól függetlenül kialakítandó bels kiszolgáló utakon lehetséges, de biatorbágyi területen a közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolódást biztosítani kell.”. (17 igen, 1 tartózkodás, 1 távollev ) Turai István az 5. § (27) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatot bocsátja szavazásra, amely szerint ’A Tó-park területén a csapadékvizek szennyez désének veszélye fennáll, ezért a csapadékvizeket a víztározóba vezetés el tt szénhidrogén-eltávolító berendezésben és hordalékfogó m tárgyban kell megtisztítani. A SASAD I. víztározóba történ bevezetés el tt be kell építeni egy olyan m tárgyat, amely havária esetén biztosítja az eredményes kárelhárítás, védekezés lehet ségét.’ Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki az elhangzott határozati javaslattal egyetért, az az igen gombot nyomja meg. Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 18 (egyhangú)


Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy dönt, hogy az alábbiak szerint módosítja a Helyi Építési Szabályzat 5. § (27) bekezdését: ’A Tó-park területén a csapadékvizek szennyez désének veszélye fennáll, ezért a csapadékvizeket a víztározóba vezetés el tt szénhidrogéneltávolító berendezésben és hordalékfogó m tárgyban kell megtisztítani. A SASAD I. víztározóba történ bevezetés el tt be kell építeni egy olyan m tárgyat, amely havária esetén biztosítja az eredményes kárelhárítás, védekezés lehet ségét.’ (18 igen – egyhangú, 1 távollev )

Turai István rendelet-alkotásra kéri a Képvisel -testület tagjait. Felhívja a Képvisel -testület tagjainak figyelmét, hogy rendelet-alkotáshoz min sített többség szükséges. Gáldi György név szerinti szavazást kezdeményez. Turai István kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért Gáldi György képvisel úr kezdeményezésével és név szerinti szavazással kíván dönteni Törökbálint Helyi Építési Szabályzatának módosításáról, az az igen gombot nyomja meg. Döntéshozatalkor 18 f van jelen. A szavazás eredménye: Igen: 17

Ellene: 0

Tartózkodás: 1


Közbens döntés: A Képvisel -testület úgy határoz, hogy és név szerinti szavazással kíván dönteni Törökbálint Helyi Építési Szabályzatának módosításáról. (17 igen, 1 tartózkodás, 1 távollev ) Turai István megállapítja, hogy a Képvisel -testület 17 tagja csatlakozott Gáldi György képvisel úr kezdeményezéséhez, ezért az SZMSZ értelmében név szerinti szavazást rendel el. Kéri a Képvisel -testület tagjait, aki egyetért a Tó-park területének Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Törökbálint Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 18/2001. (IX. 18.) ÖK. rendelet módosításáról szóló rendeletnek az elhangzott és elfogadott módosításokkal történ megalkotásával és 2006. október 15-én történ hatályba léptetésével, az a név szerinti szavazásnál igennel szavazzon. Dorka Ágnes urnából húzza a képvisel k nevét és kéri szavazataikat. Marton Géza Palkóné Sz. Gabriella Turai István Gáldi György Scheiblinger Péter Hajdu Ferenc Dr. Gy rfi László Papp Béla Gyurasits Tamás Dr. Mátyássy Szabolcs Ficsór Bálint Dr. Albert Gábor Dr. Csepregi András Dr. Somogyvári Gyula Pekk József Hochbaum Pál Fürész János Csuka Attila Rendelet-alkotáskor 18 f van jelen.

igen igen nem nem igen igen igen nem nem igen nem igen igen igen igen nem nem igen

A szavazás eredménye: Igen: 11

Ellene: 7

Tartózkodás: 0


30/2006. (X. 03.) ÖK.: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képvisel -testülete megalkotta 30/2006. (X. 3.) ÖK. rendeletét a Tó-park területének helyi építési szabályzatáról, valamint Törökbálint Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 18/2001. (IX. 18.) ÖK. rendeletének módosításáról. (11 igen, 7 ellene, 1 távollev )

4.) Napirend: A Tó-park Szabályozási Terve

Recommend Documents