Ütõs téma Országos kampány és helyi tapasztalatok a stroke megelõzésében

Itthon, Tolnában

Megyei Napló TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA

2010. június

Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban

www.tolnamegye.hu

Két kápolnaszentelés egy hónapon belül

Vasemberek Tolna megyei vb-je Tolna megyére figyel ezen a hétvégén az ultratriatlon sportág színe-java. Lapunk megjelenésével egy idõben, június 24-27. között rendezik meg Közép-Európa elsõ Dupla Ultratriatlon Világbajnokságát, amelynek helyszíne Bonyhád és Dombóvár-Gunarasfürdõ. A 7,6 km úszásból, 360 km kerékpározásból, és 84,4 km futásból álló penzumra 11 ország 54 sportolója nevezett be. A vasemberek számára csábító a vb, hisz’ a világkupa futamokhoz képest itt másfélszeres szorzójú pontszámot kapnak a célba érkezõk, és az elnyerhetõ pénzdíjak is magasabbak. (folytatás a 7. oldalon)

XII. ÉVFOLYAM 6. szám

A szekszárdiban télen, a gunarasiban nyáron lesznek misék Kívülrõl ismét régi fényét mutatja Szekszárdon a kórházi kápolna, felújították. Újraszentelését lapunk megjelenésével egy idõben végzi Mayer Mihály megyéspüspök. Néhány héttel korábban egy másik, egy vadonatúj kápolnát is szentelt a fõpap, Gunarasban. (folytatás az 5. oldalon)

A gunarasi Nagy Szent Gergely kápolnában május 29-én tartották az elsõ misét

Ezen a hétvégén vehetik újra birtokba a hívek a kórházi kápolnát

Fotó: Tilinger Sándor

A versenyzõk közül elsõként a jászberényi Véghelyi Árpád érkezett meg Bonyhádra hétfõn este, Tamás Zsolt, a vb projektmenedzsere fogadta

Újoncokkal erõsödött a rendõri állomány Öt város rendõrkapitányságán – velük együtt a kisebb településeken is – megnövekedett az állományi létszám az elmúlt két és fél hónapban. Az újoncokkal a lakosság fõként utcai járõrszolgálaton találkozhat, ezzel tovább nõtt a megyében a közbiztonság. Az elmúlt évek Tolna megyei rendõrségi beszámolóiban rendre szerepelt a kitétel: az országos átlagnál jobb eredmények az állandó létszám hiány miatt csak túlórákkal, a személyi állomány fokozott leterheltségével érhetõ el, ami hosszú távon nem tartható. (folytatás a 3. oldalon)

Lapunk további tartalmából 2. oldal ♦ NYILATKOZNAK A KISEBBSÉGEK

3. oldal ♦ SZEMLÉLETVÁLTÁSSAL A SZEGÉNYSÉG

„Ütõs” téma

Zsong a megye Nyári fesztiválok megyeszerte

Országos kampány és helyi tapasztalatok a stroke megelõzésében A WHO szerint 2020-ra világviszonylatban a szívbetegségek mellett a stroke lesz a vezetõ ok, mind a halálozás, mind a rokkantság terén. A prevenció országos szinten épphogy elkezdõdött, most a helyi akciókon a sor. A Tolna megyei kórház idegosztálya eseteinek 60%-át már ma is ez a betegség teszi ki.

– 43 éves koromban kaptam közepes fokozatú agyvérzést, aminek következtében a bal oldalam teljesen lebénult. Hetekig feküdtem kórházban, majd masszázst és gyógytornát rendeltek el, de semmi sem változott. Egyre kedvetlenebb lettem, semmi sem tudott örömet okozni – vall egy stroke betegséggel sújtott Tolna megyei nõ. Az orvosok

akkor közölték vele, valószínû soha nem fog teljes életet élni. Otthon jórészt a férje segítségére volt utalva, olyan alapvetõ dolgokban is, mint a tisztálkodás. A történet végül mégis szerencsésen végzõdött, az illetõ mára egy természetgyógyász módszernek köszönhetõen szinte teljesen felépült. (folytatás a 2. oldalon)

Házakat döntött romba, földeket ostromolt az áradás Nincs vége a kárfelmérésnek a megyében Ezrek dolgoztak azon, hogy megfékezzék az utóbbi idõszak soha nem látott áradásait. Hatalmas károkat okozott a hetekig szakadó esõ. Tolnában több mint 20 településen volt készültség. A gazdáknak kár, a madaraknak öröm – ez maradt az áradás után Tolna megyében. Békésen pihennek a nagy kócsagok

a szántókon, le-leszállnak a búzaföldeken keletkezett tavakra. Õcsény mellett például igazi kócsagparadicsomot láthatunk. A termelõk által ezúttal rombolónak ítélt víz az állatok éltetõje: élõhelyként szolgálnak az áradás rögtönzött tavai, amelyekben a búza, mint vízinövény bújik meg itt-ott. (folytatás a 3. oldalon)

Fotónk másfél hete készült, azóta a hét elejei szakadatlan esõzés újra tavakká változtatta a földeket. A károkat nem lehet megbecsülni, amíg a víz az úr

ELLEN

4. oldal ♦ RÁKÓCZI HÛ MÁRTÍR KATONÁJA

5. oldal ♦ A TABU ÁTKA TINI ÉS FELNÕTTKOR BAN IS HAT

6. oldal ♦ A HELYTÖRTÉNETI KIADVÁNYOKTÓL A SZAKÁCSKÖNYVIG

7. oldal ♦ „MINDENKI ATLÉTA”

Igazi nyári fesztivállázban ég Tolna megye. Hétvégenként több település is várja az érdeklõdõket programokkal. Legutóbb többek között Nagyszékelyben, Váralján, vagy éppen Tolna-Mözsön kapcsolódhattak ki a résztvevõk.

Fotó: Ótós Réka

Fotó: Ótós Réka

Nagyszékelyben és Tolna-Mözsön (képünkön) Falunapot rendeztek. Az elõbbi településen a népi hagyományok, míg az utóbbin többek között különbözõ versenyek várták az érdeklõdõket. Volt fõzõ- és borverseny, a településrész futballistái is összemérhették tudásukat. Délután, Nagyszékelyhez hasonlóan, itt is a hagyományoké volt a fõszerep: a helyi közösségek adtak mûsort. A rendezvényen Szabó Imre alpolgármester és dr. Puskás Imre, országgyûlési képviselõ, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki a váraljai, hagyományos Kuglóffesztiválra is kilátogatott. A helyi kuglófot idén is a parkerdõben gyúrták és sütötték az asszonyok. Szombaton délután itt is a tradíciókra helyezték a hangsúlyt a környékbeli hagyományõrzõk közremûködésével. W.J.

2. oldal

HÍREK RÖVIDEN ♦

BOGYISZLÓ Eddig csak a paprikájáról,

T O L N A

Király József gyûjteményének java, mintegy 400 jelvény került vitrinekbe, teljes készletének körülbelül az egyharmada. A tolnai vállalkozó bogyiszlói telephelyén rendezte be az Elsõ Magyar Jelvénymúzeumot. Megnyitása a falunapok egyik legfontosabb eseménye volt. A tárlaton láthatók a hadi, az ifjúsági, a párt-, a rendõr, a tûzoltó, az egészségügyi és a szövetkezeti jelvények mellett, szûkebb pátriánkból származó darabok is: bogyiszlói, tolnai, faddi és paksi kitûzõk. A kiállítás elõzetes bejelentkezést követõen látogatható.

♦

KAKASD 86 millió forintot nyert pályá-

zaton a község belterületi vízrendezésre. Az összegbõl lelapozzák a faluárkot 625 és a Keszli árkot 322 méter hosszan. Elõbbi egy

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

Nyilatkoznak a kisebbségek Õsszel karcsúsodik az önkormányzati testületek létszáma

most már jelvénymúzeumáról is híres a község. Igazi unikum, ami itt a közönségre vár.

M E G Y E

Az októberi önkormányzati választásokkal együtt a kisebbséghez tartozók szavazhatnak a települési kisebbségi önkormányzatok összetételérõl is. Viszont csak azok vehetnek részt a voksoláson, akik rajta vannak a kisebbségi névjegyzéken. Ehhez kisebbségi hovatartozásukról nyilatkozniuk kell. Új törvény lépett életbe az önkormányzati testületek létszámával kapcsolatban: csökken a képviselõk száma a településeken. Az illetékes polgármesteri hivataltól május 31-ig mindenkinek meg kellett kapnia a szükséges nyomtatványokat, amin a személyes adatok mellett jelölni kell, hogy melyik kisebbséghez tartozik. Ha valaki nem kapta meg a papírokat, az a www.valasztas.hu oldalról letöltheti. Csak egy kisebbséget lehet

megjelölni a nyomtatványon, különben a nyilatkozat érvényét veszti, és a választópolgárt nem veszik fel a kisebbségi névjegyzékbe. A kitöltés után a nyomtatványt az illetékes polgármesteri hivatalba kell visszajuttatni személyesen, vagy postai úton. Szekszárdon a hivatal portáján gyûjtik a nyilatkozatokat. Lapzártánkig a német, a horvát és a roma kisebbséghez tartozókat regisztráltak. Ahhoz, hogy az adott kisebbség választható legyen, minimum 30 választópolgárnak kell szerepelnie a névjegyzékben. A megyeszékhelyen eddig a németek adták le a szükséges számú dokumentumot. A nyilatkozatok beadási határideje 2010. július 15., 16 óra. Aki ezt nem tartja be, ezek után már nem adhatja le nyilatkozatát. A 2006-os választáson Tolna megyében 62 településen jöhetett létre kisebb-

ségi önkormányzat. Három népcsoport kérte felvételét a listára. Ez alapján akkor 53 településen cigány, 36-ban német és egyben szerb testület alakulhatott. Az õszi helyhatósági választások változást hoznak a települési önkormányzatok szerkezetében. Az országgyûlés már elfogadta a helyi önkormányzati képviselõk létszámát meghatározó törvényt, amely csökkenti a testület létszámát. A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú település egyéni listás választási rendszerben egy választókerületet alkot, amelyben a képviselõk létszáma: – 100 lakosig 2 fõ – 1000 lakosig 4 fõ – 5000 lakosig 6 fõ – 10 000 lakosig 8 fõ. A 10 000-nél több lakosú településen és a fõvárosi kerületben a képviselõk

vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma: – 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum – 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum – 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum – 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum Arról, hogy a törvényhez igazodva, hogyan alakulnak át a választókerületek a 10 000 fõ feletti településeken, a helyi választási iroda vezetõje dönt. Bor Boglárka

részét még kikotorják. több átereszt cserél-

önti el a víz. A faluárok másik oldalát és a

A lakosság örül, a méhészek aggódnak

mélyebben fekvõ részek vízelvezetését is

Elkezdõdött a szúnyogirtás Tolna megyében

nek. Így a nagy esõzésekkor már sem a Templom teret, sem a lakóépületeket nem

tervezik a késõbbiekben rendezni.

♦

SZEDRES–SZEKSZÁRD Minden vára-

kozást felülmúlt a Szedresi Lovas Udvarház és a szekszárdi Garay János Általános Iskola által megrendezett rajzpályázat. Felhívásukra 1200 alkotás érkezett, 137 településrõl, Szlovákiából és Romániából is, ezzel országossá, sõt nemzetközivé vált a verseny. A téma a lovak, a lovak gondozása, a lovaglás élményének megörökítése volt. A legjobbnak tartott 300 mû augusztus 20-ig megtekinthetõ Szedresben, a Lovas Udvarházban.

Tollforgatók, ha találkoznak „Szerzõi és szereplõi is az élet színpadán zajló darabnak. Sõt kritikusai is. A tollforgató fontos figura. Formálhatja és minõsítheti a kort, informálhatja a máról a holnapot. Beszéljük meg, mit üzenünk a jövõnek!” Így szól az invitálás az ezen a hétvégén Szálkán zajló VII. Tolnai Tollforgató Találkozóra és az V. Plakettes Partira. Elsõ találkozójuk 1998-

Tarthatatlan volt a szúnyoghelyzet, ezért elõrehozta a szekszárdi önkormányzat az elsõ szúnyogirtás idõpontját. A lakosság örül, a méhészek viszont aggódnak, mivel a használt vegyszertõl elpusztulhatnak a családok. A csapadékos tavasz és nyár, az árvíz és a megmaradt belvíz is az oka annak, hogy a szokásosnál több a szúnyog az idén országszerte. Az árvízi területeken csak egykét hét múlva lesz súlyos a helyzet, de már most elkezdték az irtást. A szekszárdi kistérségbe tarozó települések többségében a június 21-vel kezdõdõ héten kezdték meg az idei elsõ szúnyogirtást, amit a többcélú kistérségi társulás koordinál. A legtöbb

ban volt, Tolnán, majd jött Szálka, azóta a helyszín jól bevált. 2007 óta már több mûvészeti ág képviselõi adnak randevút egymásnak, írók, zenészek és képzõmûvészek. Egy-egy tudományos ismeretterjesztõ elõadást is beiktatnak a könyvbemutatók közé. A program laza, aki akar irodalmárkodik, aki akar kirándul vagy pecázik, mondta el lapunknak Wessely Gábor fõszervezõ. -k-

Nagyobb a kár, mint elsõre gondolták

Duna menti településen ugyanis most vonul le az árhullám, kelnek ki a szúnyoglárvák és ekkor van értelme a gyérítésnek. A társulás idén egy irtás költségét állja, de a hatékonyság növelése érdekében – ha a települések igénylik – összefogják a további akciókat is. Szekszárdon már június 16-án megtörtént az elsõ légi és földi kémiai irtás, mivel a május végi június eleji erõs csapadék azt indokolttá tette, egyre több jelentés érkezett ugyanis a lakosságtól is az elviselhetetlen mennyiségû szúnyogcsípés miatt. 2010-ben a megyeszékhely költségvetésébe négy-négy légi és földi irtás van bekalkulálva, de ha az idõjárás

Az esõzés miatt Szekszárdon az Epreskert utcát két alkalommal is elöntötte a víz. Az ipartelepen az útmenti nyílt árkokkal összegyûjtött csapadékvizet egy zárt csatornán keresztül a gravitáció vezeti be a befogadó Séd-patakba, melynek kezelõje és fenntartója a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnöksége. Az elõzõ lapszámunkban megjelent információkkal ellentétben ebben a gravitációs rendszerben nincs átemelõ. Az utólagos vizsgálatok alapján kiderült, hogy nem az önkormányzat hibájából öntötte el az ipaterületet a víz. Leposa Gyula a polgármesteri hivatal kommunális és közlekedési osztályvezetõje elmondta: a nyílt és zárt csapadékvíz elvezetõ rendszer jól mûködött és mûködik, azonban a rendkívüli esõzések miatt a befogadó Séd patak vízszintje oly mértékben megemelkedett, hogy nem tudta fogadni az iparteleprõl beérkezõ csapadékot. A vis maior helyzet követ-

keztében beállt visszaduzzasztás okozta a telep elöntését. Az önkormányzat a második esõzés alkalmával a gravitációs rendszert megszüntette. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakaszmérnökségétõl béreltek egy robbanómotor szivattyút, amivel átemelték a vizet a Sédbe. A végsõ megoldás egy állandó csapadékvíz átemelõ kialakítása lesz, melynek terveire az önkormányzat már megkérte az ajánlatokat. Szekszárdon még a Béke telepen voltak hasonló problémák, illetve a Tartsay u. 10 szám elõtt, ahol parkolókat öntött el a víz. A nagy esõzések hatására az Alisca utcában megcsúszott a partfal. Ennek helyreállítását, egy támfal építését és az útburkolat helyreállítását is vis maior keretbõl szeretnék. Szintén támfal csúszott meg a Bocskai utcában, ahol már lakóépület is veszélybe került. Itt az önkormányzat azonnal megkezdte a támfal tehermentesítését és megtámasztását. A Munkácsy és a Sárvíz utcából két családot kellett kiköltöztetni, mivel mindkét helyen beázott és leszakadt a pince, amelynek következtében megrepedt a házak fala. Az illetékes hatóság életveszélyessé nyilvánította az épületeket. A szekszárdi önkormányzat összesen 50 millió forint feletti összeget igényel vis maior pályázaton a károk helyreállítására. Bor Boglárka

de a méhekre veszélyes. Ezért az önkormányzatnak idõben értesítenie kell a méhészeket a védekezésrõl. Kékes Gábor szálkai méhész szerinte késõbb kéne kezdeni a permetezést, a csillagászati naplemente elõtt egy órával, fél nyolc körül, mert ekkor már nem repülnek a méhek. A családokat bezárni nem lehet ilyen melegben, mert az is a pusztulásukhoz vezet. Elszállítani õket pedig hatalmas kiadás. Így nem marad más, minthogy a méhészek elszenvedik a kárt, vagy párbeszédet kezdenek az önkormányzatokkal. Tolna megyében már van jó példa. Szálkán például évek óta éjszaka írtják a szúnyogokat. Bor Boglárka

Idén is váltható nyaralókártya a rendõrségen! A nyaralókártya nem kedvezményes múzeumlátogatásra jogosító dokumentum – mielõtt bárki félreértené, hanem azért van, hogy minél hatékonyabb legyen a lakosság értékeinek védelme, amíg egy esetleges nyaralás miatt távol vannak otthonuktól. A kártya inkább a betörõk belépõjeként szolgálhat a rendõrség celláiba. A nyaralókártya programot azért indította a rendõrség, hogy a nyári melegben nyaralni induló lakosok otthonát megvédje a bûnözõktõl. A programot néhány éve hívta életre a Szekszárdi Rendõrka-

Szekszárd sem úszta meg a hatalmas esõzéseket Több mint 50 millió forintot igényel a károk helyreállítására vis maior pályázaton Szekszárd a május közepén, két alkalommal lezúduló hatalmas esõzés miatt. A város három pontját öntötte el a víz, két helyen megcsúszott a partfal, két családot pedig ki kellett lakoltatni, mert lakóépületük életveszélyessé vált.

indokolja, van lehetõség a források átcsoportosítására és plusz védekezés beiktatására. Egy-egy gyérítés költsége körülbelül 2,5 millió forint. A Dombóvári kistérségben már június 9-én megvolt az elsõ légi irtás, amit egy hét múlva egy újabb követett. Pakson a DC Dunakom Kft. végzi a szúnyogmentesítést. Erre az évre 6 földi és légi akció van betervezve, amelybõl egy már megtörtént. Az újabbat június 24-re tervezik. A paksi kistérség más települései maguk oldják meg a gyérítést, itt nincs összefogás. A szúnyoggyérítésre használt szer az emberre és a melegvérû állatokra nem,

pitányság. Hogy is mûködik ez a program? A lakástulajdonos postai úton, vagy személyesen a rendõrséghez juttatja el nyaralásának megkezdése elõtt a nyaralókártyát, ami a tulajdonos lényeges adatait tartalmazza: nevét, lakcímét, nyaralási helyét, idejét, ottani elérhetõségét, valamint igény esetén annak a személynek a nevét, akit lakásbetörés esetén értesíteni kell. A szükséges adatlap a rendõrségen szerezhetõ be. A kártyán megadott lakóingatlant a rendõrjárõr rendszeresen ellenõrizi a tulajdonos távolléte alatt, ennek idejét szintén fel kell tüntetni a kár-

tyán. Kívülrõl szemrevételezi a lakás nyílászáróit, bejárati ajtaját, megnézi, hogy van-e betörésre utaló nyom. Ezt követõen a járõr a látogatókártyán rögzíti az ellenõrzés idejét, aláírja, majd elhelyezi a lakáshoz tartozó postaládában. A kártya sikerét mutatja, hogy amíg a programot kezdetben csak a megyeszékhelyen élõk vehették igénybe, addig idén már a szekszárdi kistérség öszszes településén és Pakson is elérhetõ. A rendõrség szóvivõje elmondta, ahol igényelték a nyaralókártyát, ott betörés nem történt. W.J.

„Ütõs” téma (folytatás az 1. oldalról)

Ám nem mindenki ilyen szerencsés. A stroke világviszonylatban is a harmadik leggyakoribb halálok. Az elmúlt év során hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében, és becslések szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett él közöttünk. A szakirodalom a stroke két fõ típusát különbözteti meg. Iszkémiás stroke esetében az agyi erekben elzáródás, érszûkület alakul ki, aminek következtében zavart szenved az agy vérellátása. A másik eset a vérzéses stroke, ennek során állományvérzés következik be. Az iszkémiás stroke négyszer gyakoribb, mint ez utóbbi, a kockázati tényezõk – magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, mértéktelen alkoholfogyasztás, magas vérzsír-szint, az elhízás, mozgásszegény életmód – azonban mindkét esetben megegyeznek. Az iszkémiás stroke-nak elõjele van. A tünetegyüttes – tudományos néven TIA – a stroke-hoz hasonló, és megszûnik, az esetek többségében néhány percen belül. Nem úgy a vérzéses stroke, ami hirtelen, fejfájással, hányingerrel kísérve lép fel. Magyarországon évente 42 ezer ember szenved szélütést, a betegség Tolna megyében is komoly problémát jelent. A Balassa János Kórház idegosztálya betegforgalmának 60%-át a különbözõ

agyi katasztrófa esetek adják – tájékoztatott Dr. Kiss Mihály osztályvezetõ fõorvos. Szerinte a legnagyobb gond, hogy a probléma súlya ellenére átfogó megelõzõ program helyi szinten nem létezik. Pedig a szekszárdi I. sz. felnõtt háziorvosi rendelõben is rengeteg beteg jelentkezik magas vérnyomással. Az esetek 80%-ában a problémát orvosolni is tudják – mondja Dr. Pozsonyi György háziorvos. A stroke legnagyobb rizikófaktoraként számon tartott hipertónia átfogó, aktív szûrését azonban nem tervezik. Pedig most országos program keretében foA vérnyomás rendszeres ellenõrzése, az orvosi utasítás betartása alapvetõ a stroke megelõzésében

lyik a megelõzés. A Magyar Hypertonia Társaság tavaly õsszel indította el az „Éljen 140/90 alatt!” elnevezésû mozgalmat. Ennek elsõ kezdeményezése a hipertónia és a stroke összefüggéseinek megismertetésére helyezte a hangsúlyt. A program 2010 elsõ félévében továbblép, és a tervek szerint a kampányban részt vevõ háziorvosok felkeresik a legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó – 35-60 éves – potenciálisan érintett pácienseiket. Nekik külön idõpontokat ajánlanak föl a célzott állapotfelméréshez és vizsgálatokhoz. Holdházy Erika

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

3. oldal

K Ö Z É L E T E

Szemléletváltással a szegénység ellen „Odafordulással és nem leereszkedéssel” – Lipták Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa egy írásában mutat rá arra, hogy a társadalmi szegénység és kirekesztés problémája egyedül ezzel a szemlélettel kezelhetõ. A dunaföldvári szociálpolitikus lapunknak adott interjújából kiderül: bár a különbözõ szegénységi mutatók terén Tolna megye sem dicsekedhet, a segítséget azonban szerencsére a többség nem tagadja meg attól, akinek szüksége van rá. – A szegénység fogalma nem ismeretlen számunkra, nap mint nap találkozunk a jelenséggel híradásokban, szakmai párbeszédek során, a közvetlen környezetünkben, vagy tapasztaljuk saját bõrünkön. De ki számít ma szegénynek? – Többféle szegénységrõl is beszélhetünk. Természetesen az elsõdleges szempont a jövedelmi viszonyoké, ám nem csak azért számít szegénynek valaki, mert nincs, vagy az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Hátrányt jelent az is, ha valaki elveszíti hozzátartozóját, esetleg idõs, beszûkült, vagy akár teljesen elmaradnak kapcsolatai.

hattuk. Mégis, amit a legnagyobb gond– Ez milyen következnak tartok, hogy a döntéshozók egyáltaménnyel járhat? lán nem figyelnek, nem informálódnak – A problémák a továbbiaka szakma képviselõitõl. ban egymást erõsítik. Ezt én a – Ön nem csak szociálpolitikusként, de lefelé tartó spirálnak hívom, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munde mondják kirekesztõdésnek katársaként is sokat jár az emberek köis. A lényeg, hogy az ember zött. Milyen problémákkal találkozott? ilyen helyzetben alapvetõ lehetõségektõl esik el. – A létminimum körül, illetve az alatt élõk száma jelentõsen emelkedik az országban. A KSH adatai szerint már ma is minden ötödik magyar él átlagosan kevesebb, mint 50 ezer forintból. Tolna megyében milyen méreteket ölt a szegénység? – A jövedelmi adatok tekintetében nincs okunk dicsekedni, a munkanélküliség és az átlag jövedelmek terén is az országos statisztikákat igazoljuk. – Hogyan alakult a szegénység Civil összefogásban több mint mértéke az elmúlt években, milyen 1 tonna adományt vittek a dunaföldváriak strukturális, gazdasági, vagy jog- a szendrõi árvízkárosultaknak szabályi változások hatottak a je– Ugyanúgy, mint az országban bárhol, lenségre? itt Tolna megyében is a legsúlyosabb gon– Nem akarok politizálni, de az eldot a cigányság helyzete jelenti. A mélymúlt évek pártpolitikai intézkedéseinek szegénység veszélye ma leginkább a roma hatását az intézményektõl kezdve a táretnikumot sújtja. Ezért úgy gondolom, ki sadalom különbözõ csoportjain át, kell mondani, hogy a problémával foglalmindannyian saját bõrünkön tapasztal-

Újoncokkal erõsödött a rendõri állomány (folytatás az 1. oldalról)

beosztottairól elmondta, hogy az ország különbözõ területeirõl érkeztek, gyorEzért is örvendetes, hogy 2010 áprilisásan beilleszkedtek. Sikerült lakhatási ban az ország 4 rendészeti szakközépisgondjaikat is megoldani. Egyre jobban kolájában (Adyliget, Körmend, Szeged megkedvelik a kisvárost, illetve az illeés Miskolc) végzett közel 1000 rendõrtékességi körzetüket. Tamásiban a fokobõl 50 Tolnába került. A Tolna megyeiek zott jelenlét nemcsak a közterületeken abban a szerencsés helyzetben voltak, tapasztalható, hanem az üdülõtelepen, a hogy ha kérték, haza kerülhettek, s nem termálfürdõben és környékén is, ahol vezényelték õket el más megyékbe. Farkas Kingától, a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtóreferensétõl megtudtuk: 16 fõ a szekszárdi, 12 a tamási, 7-7 a paksi és a dombóvári, 6 a bonyhádi kapitányságra került, míg két fõ az M6 autópálya rendõrséget erõsíti. A fiatal tiszthelyetteseket az elsõ hónapokban fõleg járõrszolgálatokra vezénylik, így megnõ a gyalogos Bognár alezredes Vecsei János (Iregszemcse) és Kerti Péter (Szakály) rendõri jelenlét a települé- õrmestereknek eligazítást tart seken, ami már önmagában is visszatartó erõt jeújra szolgálatba lépnek a közkedvelt kelent a bûnelkövetõk számára. rékpáros rendõrök. A létszámnövekedés Dr. Bognár Szilveszter alezredes, a azt is lehetõvé teszi, hogy az illetékesséTamási Rendõrkapitányság vezetõje új

gi terület valamennyi települése körzeti megbízottal lefedetté vált. A tamási kapitányságon jelenleg 21 körzeti megbízott dolgozik, valamint Páriban létesült önálló körzeti megbízott székhely. Magyarkeszi és Simontornya 1-1 fõvel bõvült. A rendõri vezetés bízik abban, hogy az újonnan érkezettek közül sokan a rendõrkapitányság kötelékében maradnak, Tamásiban alapítanak családot, és futnak be sikeres rendõri karriert. Bognár kapitány már egy sikeres felderítésrõl is beszámolt: az egyik újonc és egy tavaly végzett járõrtársa tetten ért egy országosan körözött bûnözõ párost, akik nagyon jó minõségû hamis tízezreseket próbáltak játékgépek segítségével valódi forintokra váltani. A lakosság országszerte nagy várakozással tekint az új Orbánkormánynak a bûnelkövetések visszaszorítására, a közbiztonság erõsítésére tett intézkedéseire is. Ennek egyik sarkalatos eleme, hogy minden településen legyen állandó rendõri jelenlét. Örményi János

kozni kell, sürgõsen megoldást kell rá találni. De ezen túl az idõsek, és a különbözõ fogyatékkal élõk társadalmi vérkeringésbõl való kiesése is örök probléma. – Kik tartoznak még a mélyszegénységgel veszélyeztetettek közé? – Amivel munkám során a leggyakrabban találkoztam, a hiteltartozással rendelkezõk egyre nagyobb köre. Ez egy óriási probléma, amire a Máltai Szeretetszolgálat keretében megoldást is keresünk. Úgy gondolom, sokat segíthet, ha a bankoknak és a különbözõ szolgáltatóknak emberbarát szemlélettel kezelnék a problémát. – Milyen esélye van ennek? Egyáltalán, a társadalom mennyire érzékeny a szegénység problémájára? – Úgy tapasztalom, ezzel nincs gond, az emberek többségének elég egy szó, és máris tesznek, ahogy és amit tudnak. Mindenki szeretne segíteni, nem is kell messzire menni, gondoljunk csak a mostani árvízkatasztrófára. Ráadásul szervezett formában is sokat tehetünk a szegénység és a kirekesztés ellen. A civil szervezõdéseknek van jövõje, ebben hinni kell. Holdházy Erika

HÍREK RÖVIDEN ♦

DOMBÓVÁR Elkezdõdött a mûvelõdé-

si ház felújítása. A Pécs EKF 2010 programsorozat keretein belül Dombóvár a diákszínjátszás központjaként vállalta a programok megszervezését. A város közel 590 millió forintot nyert a beruházásra az EU-tól, az összérték 790 millió forint. A munkálatok áprilisi 1-jei kezdése az elõzõ városvezetés idejében kiválasztott tervezõ hibás teljesítése és az e körül kialakult jogi helyzet miatt csúszott. Az elõkészítés során lényegesen alacsonyabb beruházási összeg volt betervezve, emiatt növekedett a város önrésze 270 millió forinttal. A tervek szerint a felújítás

októberre befejezõdik,

amelynek során megújul az épületgépészet, a belsõ technika és külsõ homlokzat.

♦

TOLNA 200 millió forintból megújulhat

a Dunapart. Komplett terv áll készen a 41 millió forint önrészt tartalmazó pályázathoz, ami Tolna kikötõvárosi múltját idézi. Úgynevezett vízi tér épülne ki, ez városi teret jelent a vízparton, csónakkikötõvel, világító árboctoronnyal, hajós emlékmûvel, új vízi színpaddal, új játszótérrel, vízi tanösvénnyel. Az önkormányzat reméli, hogy 2011-ben lesz már pozitív döntés, és elindulhatnak a munkálatok.

Magyar–Vietnámi emlékmûvet avattak Pakson A magyar–vietnámi barátság hosszú évtizedek óta tart. A két ország 60 éve diplomáciai kapcsolatban áll. Pakson 1970-ben magyar–vietnámi parkot nyitottak, ahol most egy olyan szobrot avattak, ami a kapcsolat megerõsítését jelképezi. Az avató ünnepségen jelen volt Nguyen Lam, a Vietnámi Szocialista Népfront alelnöke, dr. Puskás Imre, országgyûlési képviselõ, a Tolna Megyei

Önkormányzat Közgyûlésének elnöke és Süli János, a Paksi Atomerõmû Zrt. vezérigazgatója. Az alkotást Fusz György, szobrászmûvész készítette az atomerõmû költségvállalásával és a Magyar–Vietnámi Kapcsolatért Közhasznú Alapítvány közremûködésével. Látható rajta a magyarok szimbóluma, a Csodaszarvas, illetve a vietnámiak õsi jelképe a Dong Son bronz dob. W.J.

Ez a barátság ideológiáktól független

Házakat döntött romba, földeket ostromolt az áradás (folytatás az 1. oldalról)

A vizet még mindig nem szívta el a talaj, de talán jobb is – mondják a gazdák. Legalább nem látják, hogy mekkora a kár… Három héttel ezelõtt majdnem 10 ezer hektár föld állt víz alatt a megyében. Az anyagi kár felmérése még zajlik. Nem úgy Csikóstõttõsön, ahol családonként milliós pluszköltséget okoz az áradás. Egy élet munkája…minden elúszik – mondta elcsukló hangon a csikóstõttõsi Baloghné Gaál Irma vízben álló házát nézve. Az utcát elárasztotta a víz, mivel az oda vezetõ gyalog- és kocsiúton folyóként hömpölyögött át a Hádi-csatorna és Baranya-patak vize, megrengette, kidöntötte a vékony kerítéseket, ha szerencséjük volt a tulajdonosoknak, akkor megállt a ház lábánál. Sokaknak nem volt, elúszott a vályogtéglából készült lakhelye… Csikóstõttõsrõl összesen 23 családnak, 38 embernek kellett kiköltöznie. Az egyik helyi vállalkozót is óriási kár érte: 13 ezer csirkéje úszott el. Megállás nélkül dolgoztak és dolgoznak az ár levonultával a felázott utak, eláztatott házak felújításán. A falu már több millió forintot költött védekezésre, most pedig a helyreállítás szedi el a lakosságtól a sûrû forintokat. A polgármester azt mondja, nem tudja mi lesz, hiszen mû-

ködésre is alig van pénze az önkormányzatnak, nemhogy az ilyen mértékû károk helyreállítására. Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke örömhírt közölhetett ebben a válságos helyzetben a helyiekkel: a kormány megduplázta a természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására fordítható vis maior keretet. Csikóstõttõs pedig gyorsított eljárásban juthat pénzhez. Az ilyen szélsõséges idõjárás hatásainak kezelése több szakma összefogását és az ágazati érdekek összehangolását sürgeti – vélik a Duna–Dráva Nemzeti Park szakemberei. Ennek eredménye hosszútávon a termõföld- és tájhasználati harmonizálás, a veszélyeztetett területeken a gazdálkodást meg lehetne változtatni. Ilyen például, hogy ahol erre lehetõség van, ott a vízfolyások partján, az árral veszélyeztetett területeken a gyepgazdálkodás kerülne elõtérbe, mivel a füves területeken – szemben a szántóföldi kultúrákkal – a pár napos elöntés nem okoz számottevõ károkat – mondja Parrag Tibor, a nemzeti park osztályvezetõje. A Duna áradása közvetlenebbül érintette a Duna–Dráva Nemzeti Parkot, mivel a védett terület nagyrészt ártéren helyezkedik el. Parrag Tibor kiemelte: az árvízi elöntés természetes, sõt kívánatos

jelenség. Az árvizek elmaradása kifejezetten káros hatással lehet az ártéri ökoszisztémára. Probléma viszont, hogy a teljes hullámteret vadkerítés övezi, ami megakadályozza azt, hogy a vadak átjár-

A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság olyan élõhely-rehabilitációs beavatkozások megvalósítására törekszik, ami lehetõvé teszi a víz visszatartását a hullámtéren, ezáltal kiküszöbölve a száraz Fotó: Ótós Réka

Dr. Puskás Imre a védelmi bizottság elnöke Pintér Szilárd polgármesterrel nézte meg a csikóstõttõsi árvíz károkat

hassanak az úgynevezett mentett oldalra, ami a vadgazdálkodó számára anyagi hátrányt okozhatna – húzta alá a szakember. Tehát itt sem az árvíz a fõ probléma, hanem az, hogy annak hatásait a vadgazdálkodó hogyan kívánja kezelni.

periódusok káros hatásait úgy, hogy az árhullámok levonulását nem akadályozzák, az árvízi biztonságot nem veszélyeztetik. A Közép Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint a hatékony vízelvezetést, a védekezési munkákat és azok irányítását

nagyban megnehezíti, hogy a vízrendszerek egyes része állami tulajdonban, másik részei önkormányzati, megint másik részei magán-, esetleg üzemi tulajdonban van. Nehézkesen mûködik a szervezetek közti kommunikáció. Sajnálatos tapasztalat – állítja a vízügy –, hogy az árvízzel, belvízzel és helyi vízkárral érintett önkormányzatok az elmúlt évek keserû tapasztalatai ellenére sem készítették el a területükre vonatkozó vízkár elhárítási tervet. Továbbá a mezõgazdasági üzemek, egyéni gazdálkodók nem tartják karban a vizek levonulása szempontjából fontos meliorációs rendszereket. Bátán idén is hatalmas lakossági összefogással várták az áradást a helyiek, már a Duna tetõzése elõtt napokkal megkezdték a gátak építését, nem is okozott gondot a víz a faluban. A vízügyi igazgatóság úgy véli, ez az eset is bizonyítja, hogy a jelenlegi és az elmúlt évekhez hasonló árvizeket megelõzõ módszerekkel lehet kivédeni: ideiglenes védmûvek kiépítésével és fenntartásával, illetve a veszélyeztetett lakóingatlanok kisajátításával, felvásárlásával. A felelõsség tehát mindenkié és jóllehet, ez esetben hasznosabb a megelõzés, célszerû összefogni és együtt tenni azért, hogy ha már esik és árad, akkor a víz ne okozzon ilyen óriási károkat. Wessely Judit

4. oldal

T O L N A

M E G Y E

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

A kézimunka dicsérete Rákóczi hû mártír katonája Béri Balogh Ádám

Hagyományõrzés Nagyszékelyben Régi kézimunkákat készítenek a nagyszékelyiek a ráérõs, kellemes hangulatú faluban. A 450 lelkes településen évek óta együtt igyekszik idõs és fiatal azért, hogy megmentse és tovább adja a település hagyományait. Összegyûjtötték a korabeli fotókat, használati tárgyakat, bútorokat, amibõl egy állandó kiállítást hoztak létre. A tájházban részletesen lát-

ható, hogyan éltek Nagyszékelyben a felvidékiek és székelyek, a svábok, a németek. Milyen ruhákat hordtak, és azokat milyen motívumokkal díszítették. A hagyományõrzõ kezdeményezést, a kézimunkázást a 29 éve mûködõ Új Élet Nyugdíjas Klub indította el és folytatja most is. A hölgyek – lányok, asszonyok – hetente egyszer összejönnek és megmutatják egymásnak, most éppen azt, milyen tutyikat hordtak elõdeik. A mintákat aztán megtanulják, így õrizve meg az utókornak. Fontosnak tartják, hogy ezt a folyamatot idõsek és fiatalok közösen végzik. A nyugdíjas klub tagjai úgy gondolják, „nem kell tanárnak lenni ahhoz, hogy taníthassunk, és nem kell iskolai diáknak lenni, hogy tanulhassunk”. A lelkes hagyományõrzõket a Tolna Megyei Idõsügyi Tanács is támogatta. A frissen elkészült, de az õsi motívumokkal díszített, hímzett lábbeliket, a tutyikat a június 19-i falunapon láthatta elõször a közönség. W.J.

Fotó: Ótós Réka

A Rákóczi-szabadságharc idején megnõtt Tolna megye szerepe, erõdítményei – Dunaföldvár és Simontornya – felértékelõdtek. Miután 1704 januárjában a Duna befagyott jegén a kurucok átkelve elfoglalták a Dunántúlt, Rákóczi nagyobb lehetõséget kapott a hadsereg szervezésre. Ekkor tûnt fel neki Béri Balogh Ádám, aki zalai birtokait elcserélve 1701–1702 fordulóján költözött Tolna megyébe. Fadd és Hencse földesura lett. (Faddon sokáig állt kúriája, de már lebontották). A megyei nemességnek szinte õ volt az egyetlen birtokosa, aki szerepet játszott a szabadságharcban. Tolna és Baranya megyében a katonaállítás vezetõje volt. Munkáját jól végezte, mert már az akkor is kicsinek tartott megyébõl 40

portája után csak 160 embert volt köteles kiállítani, de Béri Balogh teljesen feltöltötte ezredét. Legfényesebb haditette az 1708. szeptember 2-i kölesdi gyõzelem volt, ahol 5-6000 fõs seregével a 3000 rác és 400 labanc katonából álló csapatot szinte teljesen megsemmisítette. Ez a gyõzelem azonban csak idõlegesen hoszszabbította meg a kurucok dunántúli fennhatóságát a túlerõben lévõ Habsburgokkal szemben. Simontornya 1709. augusztus 28-án elesett. Béri Balogh Ádám katonai pályafutása 1710-ben tragikus véget ért. Október 29-én Szekszárd határában a császáriak bekerítették, erõs õrizetben Budára vitték, ahol 1711. február 6-án kivégezték. Emlékét ma Szekszárdon, feltételezett elfogásának helyén egy

Kölesden az 1708-as gyõztes csata emlékére 2002-ben avatták fel Béri Balogh Ádám mellszobrát

emlékoszlop õrzi. Életének, katonai tevékenységének súlyát nemzeti múltunkban az a hõsi kitartás teszi becsessé, amellyel akkor is ragaszkodott a felkelés ügyéhez, amikor az már elbukott. Forrás: Történelmi utak Tolna megyében

Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros 300 éve Történelmi vetélkedõ – F E L H Í V Á S A Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület fennállásának 20. évfordulója alkalmából 3 fordulós történelmi vetélkedõt szervez „Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros 300 éve” címmel. A vetélkedõ kérdéseit a Megyei Napló közli le három egymást követõ számában. I. forduló beküldési határideje 2010. július 30. II. forduló beküldési határideje 2010. augusztus 30. III. forduló beküldési határideje 2010. szeptember 30. Eredményhirdetés 2010. október 10. Díjazás a három forduló összeredménye alapján az elsõ tíz helyezett kerül díjazásra a Babits kiadó, a Szekszárdi Nyomda, a Séd Nyomda, a Kerényi Nyomda és a Páskum Nyomda által felajánlott értékes könyvekbõl. A vetélkedõ fõvédnöke Dr. Pálos Miklós, a Tolna Megyei Közgyûlés alelnöke. A megoldásokat a Honvéd Hagyományõrzõ Egyesület Szekszárd Megyei Jogú Városi Tagozat címére kérjük beküldeni: 7100 Szekszárd, Dr. Hirling Ádám utca 13. II/7.

I. forduló kérdései 1. Béri Balogh Ádámnak Vas megyében ringatták a bölcsõjét de, hogy hol, arra biztos választ nem adott a történelmi kutatás. Feltételezések két lehetséges helyet említenek meg. Melyek ezek? 2. A Béri Balogh család nevével már 1598ban találkozunk, kinek a kézirat gyûjteményében olvasható ez az évszám? 3. Hogy hívták Béri Balogh Ádám elsõ kimutatható õsét név szerint? 4. Ki írta meg ez idáig leghitelesebbnek tartott Béri Balogh Ádám 1598-ig visszavezethetõ családfáját? 5. A Béri Balogh családnak elõkelõ szerepe van Vas Vármegyében. Több helyen birtokosok, hol találhatók ezek a birtokok? 6. Hogy hívták Béri Balogh Ádám édesanyját? 7. Ki írt elõször Béri Balogh Ádámról gondosan összeállított életrajzi füzetecskét? 8. Ki írta, és mikor „Béri Balogh Ádám vértanú halált halt kuruc brigadéros” címû könyvecskét?

9. Béri Balogh Ádám nótája a: „Török bársony süvegem Most élem gyöngyéletem Balogh Ádám a nevem Ha vitéz vagy gyer velem!” Mikor írták? 10. A császári hadsereg mivel akarta átcsábítani Béri Balogh Ádámot a saját soraiba? 11. XIV. Lajos díszkardját adományozta Rákóczi, Béri Balogh Ádámnak. Hol található ma ez a gyönyörû fegyver? 12. Ki volt Foster István földbirtokos? 13. Béri Balogh Ádámra illik leginkább e két sor: „Senki nem tölt be szebben földi célt: mint-ki holtával: hazájának élt!” Hol található ez a felírat Szekszárdon? 14. Ki volt Béri Balogh Ádám felesége? 15. Balatonkenesén 1707. február 10-én gyõzelmet aratott a császári csapatok felett. Mi emlékezteti erre az eseményre a Balatonkenesén sétáló embereket, és hol?

az Csatl ZK õd S SZL ako I T v SZL os jö lye csa TIS zz pat ZKizt he ho es A b mû NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A SZENT LÁSZLÓ TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÕ KÖZPONTBAN z!

„A RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSÉNEK KIRÁLYA”

Vályis csapat Törökországban, nemzetközi erdõ ültetés Sanliurfa-ban

A Szent László TISZK Tolna megye három városának (Szekszárd, Bonyhád, Tamási) hét intézményegységében (Székhely Intézmény, Egészségügyi – Szociális, Vendéglátó, Bezerédj, Jókai, Perczel, Vályi) kínálja 19 szakmacsoport szakközépiskolai és szakiskolai képzéseit több mint ötezer diáknak. Az intézmény a szakmai erõforrások összehangolásával, a pedagógusok minél szélesebb körben történõ bevonásával igyekszik kihasználni a pályázati lehetõségeket, amelyek segítik az eredményes oktató-nevelõ munkát, ugyanakkor a pályázati céloknak megfelelõen tapasztalatszerzést, módszertani fejlõdést, csapatmunkát, élményeket nyújtanak pedagógusoknak és diákoknak egyaránt. Az intézményegységek a pedagógiai-szakmai hagyományaikat, arculatukat megõrizve, ugyanakkor jó gyakorlataikat, tapasztalataikat megosztva segítik egymást a sikeres pályázati tevékenységekben.

A nemzetközi együttmûködés és idegen nyelvi kommunikáció erõsítését, szakmai gyakorlati tapasztalatok szerzését szolgálják a Tempus Közalapítvány Comenius és Leonardo projektjei. A Bezerédj és a Vályi tagintézmények több mint tíz éves tapasztalattal rendelkeznek nemzetközi pályázatok írásában, lebonyolításában, nemzetközi projekttalálkozók, szakmai gyakorlatok szervezésében. Az idei tanévben a Jókai és a Vendéglátó iskolák is sikeres pályázatokat nyújtottak be és kapcsolódnak be külföldi szakmai gyakorlat megvalósításába.

zösen a diákok és tanárok tanulmányozták a környezetbarát turizmust, üzleti tervet készítettek a közös virtuális utazási iroda számára. A „Know your past, live the present, innovate your future” címû kétéves projektben Portugália, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Görögország részvételével a diákok bemutatják saját országuk, városuk történetét, kultúráját, nemzeti hagyományaikat, és helyi szokásaikat. Bezerédj: 2010. februárban Leonardo – négy hetes szakmai gyakorlaton vett részt 12 diák Svédországban. A diákok pénzügy, számvitel, marketing és logisztika területén bõvítették szakmai ismereteiket és fejlesztették angol nyelvtudásukat. Vályi: Comenius iskolai együttmûködés „EU-ECO-SCH” angol nyelvû projektben tanárok és diákok környezetvédelem témában tanulmányozták a káros környezeti hatásokat, végeztek környezeti méréseket, fotóztak, filmeket készítettek, ültettek „nemzetközi erdõt” len-

Új nemzetközi pályázatok:

Mezopotámia Tigris folyó

Az SZFP mobilitás szakiskolások szakmai gyakorlata pályázat keretében az idei tanévben a Bezerédj, a Vályi, a Jókai és a Vendéglátó iskolákból öszszesen 48 diák nyert pályázati támoga-

bolti eladó tanuló és 2 kísérõ tanár, a Vályiból 12 hegesztõ, szerkezetlakatos, szakács, pincér, asztalos tanuló és 2 kísérõ tanár tartózkodik Hollandiában. 2010. szeptemberben a Jókaiból 12 gázvezeték szerelõ, nõi szabó, asztalos tanuló, a Vendéglátóból 12 szakács és pincér tanuló utazik szakmai gyakorlatra. A Jókai és a Vályi már a 2010/2011. tanévre is rendelkezik nyertes pályázattal szakmai gyakorlat teljesítésére. A nemzetközi pályázati tevékenységben kiemelt feladatunk a nyertes projektek eredményes megvalósítása, további tagintézmények bevonása, a meglévõ kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok kialakítása.

A MUNKA A JÖVÕN

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT SZENT LÁSZLÓ SZAKKÉPZÕ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZÕ KÖZPONT

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2–14. • telefon: 74/501-099 • fax.: 74/ 529-330 www.szltiszk.hu • [email protected] OM azonosító: 200914 TISZK nyilvántartásba vétel száma: RT01-003/2008. Felnõttképzési nyilvántartásba vételi szám: 21173-2007 Akkreditációs lajstromszám: AL-1749

tást 3 hetes szakmai gyakorlat megvalósítására. Jelenleg 24 diák vesz részt szakmai gyakorlaton Hollandiában. A ROC Eindhoven szakképzõ központ koordinálásával a Bezerédj iskolából 12

Hangulatos projekttalálkozó a Bezerédj-ben hat ország részvételével

Vályi: 2009-ben az iskola többéves sikeres külföldi szakmai gyakorlatok szervezése eredményeként elnyerte a Leonardo Mobilitási Tanúsítványt, így ennek keretében 2010. májusban 10 hetes szakmai gyakorlatra utazott Németországba 10 szakmunkástanuló a Berlinhez közeli Nachst-Neuendorfba, a Pro Arkades céghez.

Folyamatban levõ nemzetközi pályázatok: Bezerédj: Comenius iskolai együttmûködés pályázat, „EnvironMentally Educated Tourist” címmel, amelynek keretében két tanéven keresztül, angol nyelven folytatott munka során finn, lengyel, észt és olasz partnerekkel kö-

gyel, osztrák, román, török iskolák együttmûködésével. A kétéves projekt során a diákok és tanárok képviselõi projekttalálkozókon vettek részt, meglátogatva valamennyi partneriskolát.

TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0027

K!

A 2010/2011. tanévre még fogadunk jelentkezéseket szakképzõ évfolyamokra a Szent László TISZK tagintézményeibe. Részletes információ a www.szltiszk.hu honlapon található.

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

A tabu átka tini és felnõttkorban is hat A szexuális felvilágosítás megyei tapasztalatai Statisztikák szerint uniós szinten Szlovákia és Málta mellett Magyarországon a legmagasabb a fiatalkorú anyák körében végzett abortuszok száma, évente több mint 5 ezer kiskorún végeznek terhesség-megszakítást. Közülük 180-an – 2008-as adatok szerint – a mûtét idején még a 14 életévüket sem töltötték be. A felvilágosítás még mindig sok családban hiányzik, tabunak számít. A nyári szünidõ, a hosszabb kimaradások, az ilyenkor szabadabb élet pedig csábítóan hathat, és bajba sodorhatja a tudatlan tiniket.

széles a skála, amivel megkeresték a diákok, ám legyen bármilyen intim a téma, a védõnõ állítása szerint az sosem zavarba ejtõ számukra. Mindezek ellenére egy nagy óvszergyártó cég által 1500 fõs mintán végzett kutatás igazolja, a magyar fiatalok többsége elégedetlen a jelenlegi szexuális felvilágosítással. Sokan szeretnék, ha az érzelmekrõl, kapcsolatokról és a nemi szerepekrõl is szó esne. Iskolán belül erre osztályfõnöki órák keretében kerül-

Sajnos ma már nem ritka, hogy az általános iskolás korú, 7-8 osztályos korúak is élnek nemi életet. Felmérések szerint 8,7 %-uk az intim együttlét során egyáltalán nem védekezik. A szexuális felvilágosítás hazai problémái számtalan helyen mutatkoznak. Nem tisztázott például a kérdés, kinek a feladata átadni a szexuális egészséggel kapcsolatos információkat. Általában a szülõk felelõsségének tartják, a legtöbb fiatal azonban csak a barátaitól (illusztráció) hall elõször ezekrõl a kérdésekrõl. hetne sor, hiszen egy népesedéspolitikai Iskolai keretek között lehetõség van vékormányhatározat már 1973-ban ezek dõnõhöz fordulni, az õ foglalkoztatásukra kötelezõ részévé tette a családi életre azonban csak a 700 fõs tanulólétszámot nevelést. Jellemzõ azonban, hogy a szex meghaladó iskoláknál van mód. a mai napig tabutéma az iskolákban. Nincs átfogó program, egyéni egész– És nem csupán az iskolákban, haségfejlesztési munkatervek vannak – nem a családokban is – meséli Pócs mondja Hámorszky Ildikó, a Szent LászMargit. A szekszárdi mentálhigiénés ló TISZK védõnõje. Õ nem csak szekszakember szerint a prüdéria a családoszárdi, de egyéb Tolna megyei tagiskokon belül óriási méreteket ölt, ennek leglák fiataljaival is foglalkozik. Tapasztajellemzõbb megnyilvánulása, hogy az lata szerint a tinédzserek nyitottak a téönkielégítésrõl egyáltalán nem beszélmára, igazolja ezt az elmúlt évi 650 fõs nek. A tabu témák megléte azonban veforgalma. A menstruációs problémáktól szélyes, mivel ez a fiatal saját önértékea fogamzásgátló szerek használatán át

lésére, így a késõbbiekben kapcsolataira is rányomja bélyegét. És teszi is, hiszen a különbözõ okokból kialakult ismerethiány súlyos következményekkel jár. Bár az elmúlt néhány évben csökkent a fiatalkorúak körében végzett terhesség-megszakítások száma, a mûvi abortuszok több mint 7 %-át még mindig a 13-18 éveseken végzik el. A megyei Balassa kórház szülészeti osztályának esetei is az országos statisztikákat igazolják. Az osztályvezetõ fõorvos-helyettes, Dr. Varga József szerint elgondolkodtató, hogy éves szinten egy szülésre egy terhességmegszakítás jut, úgy, hogy míg az elõbbit a megyében egyedül itt, abortuszt viszont több helyen is végeznek Tolnában. A magyar férfiak 75, míg a nõk 65%-a vallotta be, hogy idõnként akadnak szexuális problémái. Nem könnyít ezen, hogy az érintettek sokszor nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. A probléma a szekszárdi Mentálhigiénés Mûhely Õszinte Szó lélekvédõ szolgálatánál sem ismeretlen. A szolgálat vezetõje, Dr. Régi Lajosné szerint a fiatal korban történõ szexuális felvilágosítás hiányosságai és egyéb problémái elõször komolyabban a 20-as évek elején üthetnek vissza, a tünetek pedig a merevedési problémáktól az agresszív párkapcsolatig széles spektrumon mozognak. Ez is oka volt, hogy létrejött annak idején az A-HA! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program. Az idei VIII. évad keretében megvalósult országos szexuális felvilágosító kerékpártúrán olyan hírességek vettek részt, mint a színész-énekes Sári Évi és Orosz Barbi mûsorvezetõ. HE

Két kápolnaszentelés egy hónapon belül (folytatás az 1. oldalról)

Ritka ünnep a templomszentelés. A Pécsi Egyházmegye püspöke, Mayer Mihály most egy hónap leforgása alatt két kápolnát is megáld. Az egyik most épült a Dombóvár melletti üdülõhelyen, Gunarason, a másik az 1842-ben emelt egyemeletes szekszárdi „régi kórház” mellett áll, és 250. születésnapjára újult meg. A gunarasi Nagy Szent Gergely kápolnában május 29-én tartotta a püspök az elsõ misét. Mivel nyaranta szabadsága egy részét itt tölti, misézni is fog még a kis kápolnában. Az építmény egy vállalkozó, Papp Zoltán adománya. Megfogadta, hogy ha 20 éves lesz a cége, ily’ módon áldoznak Istennek. Talpon maradt a Rutin Kft. a válság közepette is, így hát a fogadalmát teljesítette. Eredeti tervei szerint egyedül finanszírozta volna a 45 milliós beruházást teljes egészében, ám menet közben rengeteg önzetlen segítõre talált. Volt, aki a szakipari munkák árából engedett, volt, aki díszkaput, volt, aki Máriaszobrot adományozott. A felajánlások összértéke meghaladta a hétmillió forintot. A kápolnában 60 ülõhely van, s nagyjából negyvenen férnek el állva. A szentelésen mintegy háromszázan vettek

részt. Aki nem fért be, kivetítõn követhette az eseményeket az épület elõtt. A pécsi egyházmegyében 500 misézõ hely van, s mindössze 97 aktív pap. Munkájukat diakónusok, plébániaigazgatók, kántorok, hitoktatók és más civil segítõk teszik könnyebbé. De még így is van, ahová csak esztendõs ünnepeken jutnak el misézni. Gunarasban sem lesz sok istentisztelet. Az új kápolna elsõsorban arra szolgál, hogy nyaranta, amikor fürdõvendégek ezrei érkeznek, legyen helyben tartható vasárnapi mise. A szekszárdi Szent János és Pál kápolnában viszont jobbára csak hétköznapi misék lesznek, azok is inkább télen. A helyi plébános, Bacsmai László nagyon leterhelt vasárnaponként, többet nem tud vállalni. A június 25-i szentelésen dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke, Horváth István polgármester és Bíró László tábori püspök és Balázsi László református lelkész is részt vesz. A környezõ utcákat lezárják, a forgalmat elterelik, a várhatóan nagy tömeget az épület elé helyezett székekre ültetik. Az eddig végzett állagmegóvási és felújítási munkáról, az azt koordináló

Az adományozó Papp Zoltán is köszöntötte a gunarasi kápolnaavatón megjelenteket

5. oldal

K Ö Z É L E T E

Szekszárd-Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület elnöke, Kovács Józsefné, és alelnöke, Elekes Eduárdné elmondta, hogy pályázati pénzekbõl és adományokból mintegy 17 millió forint jött össze. De sokat köszönhetnek a társadalmi munkát végzõ, illetve anyagáron Elekes Eduárdné sok szervezõmunkával járult hozzá a kórházi kápolna felújításához

dolgozó iparosoknak, vállalkozóknak is. Kívülrõl gyakorlatilag minden kész. Belül egyelõre csak az oltár és környéke van rendben, máshol a fallal, a mennyezettel még van tennivaló, nem is kevés. De misézésre ettõl még alkalmas a kápolna. Az újraszentelés alkalmából megjelenik egy érme, amely Farkas Pál szobrászmûvész munkája. Könyvet is adnak ki, Ékes László szerkesztésében. Az elõzetes belsõ feltárást végzõ szakemberek három réteg freskót találtak. A plébános szerint a restaurálásra még biztos, hogy több mint 10 millió forint kell. Ám, ha egyelõre nem is tündöklik teljes pompájában a kórházi kápolna, szolgálhatja a híveket. Bacsmai László szeretné, ha az évtizedeken át bezárt ajtó ezután napközben mindig nyitva lenne, hogy aki akar, betérhessen imádkozni, vagy ha turista, nézelõdni, barátkozni Istennel. Ehhez szükség lesz egy odaillõ vasrácsra, amivel a szentélyt leválasztják, hogy oda azért ne mehessen be bárki. Wessely Gábor

Kultúrakedvelõk estéje Ezreket mozgatott meg a Múzeumok Éjszakája Tolna megyében Több százan voltak kíváncsiak a III. Borok és Húrok címû fesztiválra, ami idén is a Múzeumok Éjszakájának egyik társprogramja volt Szekszárdon. Az eseményt a Szekszárdi Gitárkvartett szervezi évrõl évre. A Sütianap zenekar mediterrán hangulatú koncertjével kezdõdött a III. Borok és Húrok, bor- és kultúrakóstoló délután a megyeszékhelyen egy igazán impozáns környezetben, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum elõtt. A nézõsereget kora délutántól várták a szervezõk, kellemes zenével, üdítõ italokkal, köztük a legkiválóbb szekszárdi borokkal. Az ingyenes eseményre rengetegen voltak kíváncsiak. Az illatos hársfák alatt gyerekek és felnõttek együtt hallgatták

programot. Ugyanis 19 órakor kezdõdött a Múzeumok Éjszakája. Az országos programsorozathoz negyedik alkalommal csatlakozott a megyei múzeum. Idén egy tárlat megnyitóval indult az esemény: „...nur dem dritten Brot – A német kisebbség megtelepülése Tolna megyében” címû új, idõszaki kiállítást Dr. Józan-Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Ezen az éjszakán szinte minden lehetséges volt a múzeumban: a nézõk oda is bepillanthattak, ahova egyébként nem lehet. A pincétõl a padlásig átnézhették az intézményt. A megyeszékhely összes múzeuma nyitva volt, az intézményekben több, mint 2000 ember fordult meg néhány óra alatt. Emellett Tolna meSzekszárdon gye több településén várták a kultúfellépett a Misztrál rakedvelõket. Bátán, Bonyhádon, együttes is Dombóváron, Dunaföldváron, Simontornyán, Ozorán és Tamásiban is csatlakoztak a kulturális intézmények a múzeumok éjszakájához, ezzel több ezer embert mozgattak meg és fogadtak a múzeumok. W.J. A megyei múzeumban tárlat nyílt a német kisebbség megyei betelepülésérõl

a négy fellépõ zenekar koncertjét. A szervezõ Szekszárdi Gitárkvartett is színpadra állt, õket Csötönyi László követte, aki mediterrán hangulatú versekkel szórakoztatta a nagyérdemût, majd az Õskestar és végül a Misztrál koncertje zárta a délutánt és egyben nyitotta meg az esti

Fotó: Ótós Réka

Zrínyi beveszi Simontornyát Az idei, 15 éves városi jubileumra sikerült a régóta dédelgetett nagy terv: Zrínyi Miklós Simontornyára jön. Persze csak jelképesen, de itt lesz, hogy egy rock musical fõszereplõjeként Szigetvár után elkápráztassa a Színházi Nyár és Fesztivál látogatóit is. A vármúzeum igazgatója, Endreffyné Takács Mária aktív, szakavatott és kitartó programszervezõ, aki a 35 éve megnyitott kultúra fellegvárában eddig már 160 kiállítással, számtalan rendezvénynyel örvendeztette meg az érdeklõdõket. Ilyen nagyszabású produkciót szeretett volna már 15 éve is megvalósítani, mint a „Zrínyi 1566” címû rock musical, amelyet július 3-án mutatnak be. Az anyagiak eddig viszont mindig közbeszóltak. Az idén azonban egy sikeres pályázaton közel 11 milliót nyert a város, így a megyében párját ritkító kulturális rendezvényt valósítanak meg ezekben a hetekben. A már lezajlott programok, az eddig eltelt két hét szinte minden napján jó szórakozást biztosítottak valamennyi korosztálynak. A Miss Amerika címû revü operett mellett, a múzeumi gyerektábor zárásaként a „Mátyás a csillagok között”

gyerekszínháznak tapsolhattak a nézõk. Két kiállítás is megnyílt: a mûvelõdési házban helyi amatõr alkotók munkái, míg a Vármúzeumban Vinczellér Imre festõmûvész képei láthatók. Lapunk megjelenésekor, június 26-án Családi nap lesz a múzeumban, haditornával, lovaglási lehetõséggel, tánccal fûszerezve, majd este a Lángvirág Tûzszínház bemutatója zárja a napot. A rendezvénysorozat fénypontja július 3-án lesz, e napon ünnepli várossá avatásának 15. évfordulóját Simontornya. Az ünnepi testületi ülésen elismerõ díjakat adnak át, egész napos kívánság mûsort ad a jubiláns Fortuna Rádió. Este 21 órakor kezdõdik a „Zrínyi 1566” musical két felvonásban, Sasvári Sándor címszereplésével, valamint Feke Pál és Csengeri Attila fõszereplésével. A több mint 100 szereplõs produkciót eddig még csak Szigetváron mutatták be. A vár elõtti téren – mintegy díszletként használva az ódon falakat – állítják fel a 14×28 méteres színpadot és az 1000 férõhelyes nézõteret. Jegyek korlátozott számban még kaphatók az Inter Ticket hálózaton és a Vármúzeumban 74/486-354 telefonon. Varga László A múzeumi gyerektábor kézmûves foglalkozásán a gyerekek meseillusztrációt készítettek

6. oldal

T O L N A

Megyénk rejtett kincsei

Nagyvejke elpusztult falut Mercy gróf Hessen tartományból németekkel telepítette újra 1747-ben, majd 200 évvel késõbb jelentõs részüket kitelepítették, s helyükre 34 istensegítsi székely család került. Nagyvejke egyetlen mûemlék jellegû épülete az 1777-ben emelt római katolikus templom, hajójában helyezték el II. világháborúban elhunyt nagyvejkeiek emléktábláját. A templom mellett gondosan ápolt sírkert található. A székely eredetre utal Beréti István bukovinai székely fafaragó portáját díszítõ székely kapu. Rendezvényei közül a május végi gyermeknap és a szeptember elsõ szombatján tartott falunap a kiemelendõ. A falut körülölelõ erdõt nem õshonos fajokból telepítették. Néhány jellemzõ növénye a szálkás pajzsika és az illatos hunyor. A szép fekvés, a tiszta levegõ kiválóan alkalmas kirándulásra, a légúti betegségek enyhítésére. Ezeket az értékeket a külföldiek is felfedezték, jó néhányan vásároltak már házat, s renA polgármesteri hivatal is egy gondosan helyreállított dezték be üdülõnek. Ö.J. gangos házban mûködik

A 185 lakosú község a Bonyhádi kistérség, a Mecsek északi nyúlványának elõhegyei közt fekszik. A Hõgyész–Bonyhád összekötõ útról Aparhant elõtt lekanyarodva egy mellékúton érhetjük el. Érdekes a település szerkezete, egyetlen széles, 800900 m hosszú utcából, az útra merõlegesen épített cseréptetejû vályogházakból áll. Wosinszky Mór kutatása szerint a területet már a kelták is lakták. A honfoglalás után a Monoszló nemzetség birtoka volt. Egy 1374-ben kelt határjáró levél szerint Tolna Miklós birtokolta. A hódoltság alatt

Nyári kukoricasaláta Dudás Bettina, a Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetem végzõs hallgatója otthonában, Tamásiban szívesen süt-fõz szabadidejében. Nyáron viszont elõszeretettel készít hideg salátákat. Saját receptjét ajánlja fõként a kánikulára, mert az könnyû, mégis tápláló, és nem kell miatta a tûzhely mellett állni. Hozzávalók: 4 személyre: 2 paradicsom, 15 dkg sárgarépa, 2 szál újhagyma, 10 cm hosszú kígyóuborka, 1 csokor petrezselyem, 1 doboz kukoricakonzerv, 1 teáskanál méz, valamint mustár, 1 evõkanálnyi fehérborecet, 3 evõkanál étolaj, ízlés szerint só és bors. A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk. A paradicsomot vékony cikkekre vágjuk, a répát a reszelõ durva fokán lereszeljük, az újhagymát vékony karikára szeljük, az uborkát vékony szeletekre aprítjuk. A petrezselymet összevagdaljuk, a kukoricát leszûrjük. A mézet, a mustárt, a borecetet összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, majd hozzákeverjük az étolajat. A zöldségeket egy tálban összekeverjük és ráöntjük az öntetet. Félórára hûtõszekrénybe tesszük. Jó étvágyat!

M E G Y E

K Ö Z É L E T E

MEGYEI NAPLÓ

A helytörténeti kiadványoktól a szakácskönyvig Tarka volt a kínálat a jubileumi Völgységi Könyvfesztiválon Június derekán 10. alkalommal rendezték meg a nagysikerû Völgységi Könyvfesztivált a bonyhádi Perczelkertben. A Solymár Imre Városi Könyvtár munkatársai mindig az országos könyvhét utáni hétvégén várják gazdag programkínálattal az irodalombarátokat. A parkban 12 kiadó kínálta legújabb kiadványait, kézmûvesek mutatták be

az Üdvözlet Bonyhádról! címû könyv alapja a Hofmeister Lajos által gyûjtött képeslapsorozat, a Továbbélõ kultúránk címû könyv pedig a 20 éves Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének tevékenységét mutatja be. A háromnapos rendezvényre meghívást kaptak Bonyhád németországi testvérvárosának, Wernaunak a képviselõi is. A vendégek és a Bonyhádi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetõi közösen mutatták be az együtt készített szakácskönyvet: „Kommt essen! Gyertek enni!” címmel. A színes kötet a sváb konyhát mutatja be, magyar és német nyelven is olvashatók az ételreceptek, amelyeknek egy részét a Völgységben gyûjtötték. A könyvben szereplõ 46 ételbõl

többet meg is kóstolhattak a jelenlévõk a könyvbemutató után. A jubileumi könyvfesztiválon Stekly Zsuzsa zománcmûves vehette át a Solymár Imre Városi Könyvtár munkatársai által alapított Veréb-díjat, a kultúra terjesztéséért, és a könyvtárosok munkájának önzetlen segítéséért. Ez alkalommal mutatták be a Kedvenc könyvborítóm címû rajzpályázat alkotásait, a kiírásra 214 mû érkezett. A X. Völgységi Könyvfesztivál zárónapján rendezték meg a TakarékPont futást. Az 50 éves Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet irodaházánál volt a rajt, és 150-en kocogták le az egy kilométeres távot a városi könyvtárig. Oberling József és Lisztes Dániel együtt futott be a célba, így ketten nyerték el a megosztott elsõ díjat. má-ré

portékáikat, kiállítások és író–olvasó találkozók sora várta a felnõtteket, míg játszóház és vetélkedõk a gyerekeket. Sokan voltak kíváncsiak Kóka Rozália „Egy asszony két vétkecskéje” címû mûsorára, valamint a Lõrincz L. László íróval való beszélgetésre. A legnagyobb érdeklõdés a helytörténeti kiadványok bemutatóját kísérte: a készülõ Bonyhád lexikonról a szerkesztõk beszéltek, a Cipõgyár történetét bemutató könyvtervezetet Dr. Sós Csaba tárta a közönség elé,

EGYHÁZI

GONDOLATOK:

Fotó: Máté Réka

Szent László király! Könyörögj érettünk!

Vajon miben volt Szent László királyunknak a

folytatta az Istváni örökséget, és még jobban

Istennek dicsõség. Jézus nélkül semmire nem

varázsereje? Talán Prohászka Ottokár fogal-

elmélyítette az emberekben a hazaszeretet

megyünk, ezért figyeljünk Õrá, aki azt mondta:

mazta meg legkifejezõbben: „A magyar esz-

és az Isten, az egyház szeretetet. Jó lenne,

„Én, vagyok az út, az igazság és az élet.” Szent

mény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté.

ha manapság sem akarnánk Szent Lászlót

László ezt felfedezte, a saját életében megvaló-

A kereszténység ezen túl már nemzeti életté, a

csak féloldalasan tisztelni, nemcsak államfér-

sította, és a népe figyelmét is erre irányította.

keresztény király a nemzet hõsévé lett.”

fit, nemcsak hadvezért kellene benne lát-

Kérjük az õ közbenjárását, országunk és váro-

Mi azzal büszkélkedhetünk, hogy õ lett vá-

nunk, hanem hívõ embert, aki össze tudta

sunk vezetõiért, hogy tudják õt követni mindab-

rosunk védõszentje. Miért? Mert annak a Bé-

kulcsolni a kezét és tudott imádkozni, mert

ban, ami õt naggyá tette, és mindig a nép javát

la királynak fia volt, aki alapította a Bencés

érezte azt, hogy õ hiába fáradozik, ha nincs

tudják szem elõtt tartani, akkor hiszem azt, hogy

apátságot ezen a helyen. De ez kevés lenne,

rajta az Isten áldása, mit sem ér az.

ennek a népnek lesz jövõje. Ehhez az kell, hogy

ha csak az apja miatt tisztelnénk Szent Lász-

Jó volt látni és hallani, hogy az új kormányfõ

lót. Õt önmagáért kell tisztelni, mert õ a ma-

Isten segítségét is kérte az esküjéhez és kife-

gyar népnek olyan királya volt, aki tovább

jezte azt, hogy Soli Deo Gloria!, vagyis Egyedül

visszatérjünk a tiszta forráshoz, és ne elégedjünk meg a pocsolyák vizével. Bacsmai László, szekszárdi plébános

Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata

Mitõl jó a falusi turizmus, mitõl lesz vonzó egy település? Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Pálfy János, Szálka község polgármestere. Találkozásunk apropója a nyári szabadságok kezdetén a nagy kérdés: hová mehetnénk el pihenni, kikapcsolódni, ha szép, gondozott, igazi falusi környezetre vágyunk, és nem kívánunk több száz kilométert utazni? Ki a természetbe!!! Ez a vágya több ezer panelban lakónak: friss levegõ, víz, erdõ, házias ételek… De vajon mitõl mûködik jól a falusi turizmus, és miért lesz vendégcsalogató egy kis település? A választ a szálkaiak jól ismerik. – Tolna megyében sok szép, jó adottságú település van, a falusi vendégfogadás azonban sehol nem ölt olyan méreteket, mint Szálkán. Évente 40 ezer látogatója van a településnek. Ön 8 éve elsõ számú vezetõje a községnek, s miután családom egy közeli tagja is a szekszárdi panel helyett a csodálatos panorámás Napfény utca egyik házát építette otthonának, mindig nagy figyelemmel kísértem a község fantasztikus fejlõdését… – Szálkai születésû vagyok. Korábban Szekszárdon voltam 8 évig a képviselõ-testület tagja, ezt követõen jutottam arra az elhatározásra, hogy próbálok valamit tenni szülõfalumért. Szálka gyönyörû környezetben fekszik, ezért megérdemli a jó infrastruktúrát, amellyel elérjük, hogy jó legyen Szálkára jönni, s akik idelátogatnak, jól érezzék magukat. A vonzó környezet, valamint a közelség miatt sokan költöztek ide Szekszárdról, sõt más városokból is, és sokan vannak, akik ideig-

lenesen tavasztól õszig élvezik a település adta adottságokat. – Melyek voltak az elsõ és legfontosabb feladatok? – Meg kellett találni azokat a vonzerõket, amelyek csalogatják a látogatókat. Az elsõ volt, hogy a mi kis falunk rendezett legyen. A kulturált környezet, a virágok, a sok zöldfelület, a tisztaság elengedhetetlen. Ezeket persze karban kell tartani. Fontosnak tartottuk a Szálkához kötõdõ híres szarvas szobor hû másának a felállítását. Ez azt a kapitális szarvasbikát ábrázolja, amelynek 14,5 kg-os agancsa 60 évig a világranglistát vezette. Farkas Pál szobrászmûvész alkotását mindenki megcsodálja. A település területén 67 hektár tórendszer található, ami a víz szerelmeseinek legkülönfélébb csoportjait vonzza: nálunk lehet horgászni, fürdõzni, napozni, csónakázni, vízibiciklizni is egyszerre. – Az a tó valóban egy paradicsom a víz szerelmeseinek… – Vonzza a környék lakóit, jönnek az ország különbözõ pontjairól, sõt az országhatáron kívülrõl is. Sokan fürdõzés után körbesétálják a tavat, a környezõ erdõben gyönyörködnek. Sok családnak minden nyáron, minden hétvégén a Szálkai tó jelenti a kikapcsolódást, a feltöltõdést, a pihenést. De kilátogatnak hozzánk baráti társaságok is, egyszerûen csak jól érezni magukat, hogy a szabadban legyenek. – Kétségtelen, hogy a jó természeti adottság sarkalatos pontja egy falu vonzerejének. De ez önmagában kevés. A község rendezettségét gondolom csak céltudatos tervezéssel lehetett elérni… – Valóban céltudatos volt a település

fejlesztése, ezért egy hosszú távú programot készítettünk. Fontos volt meghozni a településre vonatkozó köztisztasági rendeletet is, ez volt a legelsõ feladatunk. Az önkormányzat a saját területeit folyamatosan gondozza, s ebbe bevontuk a lakosságot is, akik a saját házuk elõtti területet tartják karban, rendben. Nagy öröm látni, hogy a lakosság ezt milyen szorgalommal és szívesen teszi. Az önkormányzati tulajdonban lévõ intézményeknél a településfejlesztés során azt is fontosnak tartottuk, hogy színharmóniában legyenek,

elhelyezve (a Tövisháti testvérek keze munkája), amelyek a községünkben s a körülötte lévõ erdõkben megtalálhatók. Fontosnak tartom, hogy a szálkai mesterembereknek, akik ott élnek, vagy korábban éltek, de már elköltöztek, vagy éppen odaköltöztek, kikérjem a véleményét, bevonjam õket abba a munkába, amely által még szebb, még egyénibb lesz a mi kis falunk. – Sok elnéptelenedett, lepusztult falut láttam, mibõl telik önöknek a fejlesztésre? – Mindig annyit tervezünk, amennyit teljesíteni tudunk, ezért az önkormány-

amelyhez a mahagóni, zöld és sárga színt választottuk. Ezt a lakosság is követte. Ahogy azt is, hogy amit lehet, fából készítünk, hiszen Szálkához – amelyet erdõ vesz körül – a természetes anyag illik. Az utcákat jelzõ táblák felett fából kifaragva olyan madarak vannak

zatnak nincs hitelállománya. A fejlesztések önerejét úgy tudjuk megoldani, hogy sem én magam, sem a képviselõtestület egy fillért nem vett fel az elmúlt nyolc évben. Ha írunk egy pályázatot, akkor önerõnek ezt a pénzt használjuk fel, s ezzel 100 milliós fejlesztést tu-

dunk csinálni. Ezt minden évben tartjuk. Ha a 82 milliós belterületi vízrendezés II. üteme elkészül, teljes egészében megoldódik a vízelvezetés a községben. Fejlesztési terveinket 2013-ig tudatosan alakítottuk ki, s mindez azért lehetséges, mert a képviselõ-testülettel, közös gondolkodással, közös munkával egy dologra törekszünk: még szebbé, még kulturáltabbá és még vonzóbbá tenni Szálkát! Kollégáim a polgármesteri hivatalban szintén mindent megtesznek azért, hogy a község lakossága bizalommal forduljon feléjük, felénk, amit rendkívül fontosnak tartok. – A vendéget nemcsak odacsalogatni kell, hanem ott is kell tartani, megfelelõ szállást kell biztosítani. Szálka ebbõl a szempontból mennyire felkészült? – Községünkben 19 szállásadással foglalkozó vállalkozás van, amelyek a falusi turizmus keretében mûködnek. Egyszerre 240 személyt tudnak vendégül látni, ami éves szinten 40 ezer embert jelent. Turistáink falusias környezetben pihenhetnek, ugyanakkor minden kényelem és fejlett infrastruktúra biztosított számukra. Kábelhálózatunk van, parkolókat alakítottunk ki, az utcákban rendbe tettük a járdákat, virágokkal, díszcserjékkel tettük vonzóvá az egész községet. Útjelzõ táblákat helyeztünk ki, könyvtárat, iskolát, sportpályát, óvodát és még sorolhatnám, újítottunk fel, modernizáltunk. A fõ cél az, hogy Szálka lakossága és az ide látogatók egyformán otthon érezzék magukat. Számunkra fontos, hogy akár állandóan, akár pár napig, esetleg egy hétig, vagy hoszszabb ideig tartózkodnak községünkben, érezzék a gondoskodó, kényelmüket szem elõtt tartó intézkedéseket.

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

„Mindenki atléta” Több évtizede mûködik a veterán atléták klubja Tolna megyében. A Szekszárdi Senior Atlétika Club tagjai az elmúlt majdnem 30 év alatt szinte az öszszes veterán világ- és Európa-bajnokságon indultak. Az egykori élsportolók most is dobogós helyekre hajtanak. – Egész albumot lehetne készíteni, én magam 61 éve atletizálok… 27 éve hoztuk létre a klubot – meséli Török Sándorné (portré képünkön), a Senior Atlétika Club vezetõje. – Ez úgy kezdõdött, hogy minden évben szoktunk találkozni fehér asztalnál, azt követõen, hogy abbahagytuk a sportot. Gondoltam, érdekes lenne kimenni a pályára – sok kilóval –, hogy mit tudunk még. Egyszer jött egy olyan csoda – amikor még törõdtek az atlétikával is –, hogy lesz egy veterán verseny. Szolnokon, 1983ban. 10 fõvel indultunk. Azóta rengeteg versenyen voltunk, külföldön és itthon is. Csak az az én nagy bánatom, hogy nálunk a vb-n és E-b-n elért eredményeket a kutya sem jegyzi. Nem törõdnek velünk. Tavaly a fedett pályás Európa bajnokságon például 5 érmet szereztünk. Az atlétika alap sportág. Mindenki atléta, mert mindenki futott már, ugrott

Betty megmenekült Szörnyû tartási körülmények közül menekítették ki az utolsó pillanatban Nagydorogon Bettyt, a fehét színû keverék kutyát H. Józsefné udvarából. Fiath Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédõ Alapítvány elnöke elmondta, a szerencsétlen állat nyakába teljesen belenõtt a rozsdás vaslánc. Rendkívül sovány volt, genynyes, véres sebe dögszagot árasztott. A kiérkezõ rendõrök és az állatvédõk hamar megállapították az állatkínzás bûncselekményét. A meg-

csinálni kell. A veterán atlétika arról szól, hogy ha szereted a mozgást, gyere, edzzél, versenyezz, amíg élvezed. De eszméletlenül tudnak küzdeni is a veteránok. Júliusban megyünk 27-en a Veterán Európa bajnokságra, Nyíregyházára. 5en futnak, a többiek dobnak majd. Remélem, hogy döntõbe jutunk, dobogóra nem merek esküdni. Több eséOláh Annamária nyugdíjas testnevelõ is lyesünk is van, köztük Ruzsinindul az Európa-bajnokságon ka István és Tóth Ferenc, mindketten dobók. – Várnak új tagokat? Menynyire nyitott a klub? – Teljesen nyitottak vagyunk! Fiatalokat is várunk, 35 éves kortól már lehet jelentkezni. A versenyek ebben a korban már nem csak a versenyzésrõl szólnak. Ha megyünk valahova, akkor várost is nézünk, ismerkedünk a hellyel. Fiatalkorban az ember csak elrohan a versenyre, és semmi másra nem figyel. – Van jövõje a veterán atlétiFotó: kának? Ótós Réka – Szerintem megyei és városi szinten is úgy van jövõje, ha egy klubként mûködik az összes. Most, csak sünk van. Ezek inkább szinten tartó edzéSzekszárdon, 4 klub van. Már vannak tösek. Itt az a lényeg, hogy mindenki akkor rekvések az atléták összehozására, remélhagyja abba, amikor elfárad. Nincs meg jük, ez meg is valósul. az, ami a fiataloknál, hogy minden áron Ótós Réka; W.J.

Falusi nyár VÍZSZINTES: 1. Illyés Gyula költeményébõl idézünk. 11. Kínai származású amerikai színész (Bruce). 12. Az antimon vegyjele. 13. Az emberi emésztés szerve. 14. Ritka nõi név. 16. Szemcsés állományú. 18. UE. 19. Megbízott, röv. 20. A lítium vegyjele. 22. A tûzhely sütõje. 23. Engedély röv. 24. Határtalanul siet! 25. Lyukacsos szerkezetû. 26. Kettõs betû. 27. Az egyik nemesgáz. 29. Mosás páratlan betûi. 31. Török evezõs csónak. 32. BPY. 33. Kovács István ökölvívó beceneve. 35. A ceruza része is lehet. 36. Uralkodói jelkép. 37. Fõrangú személy. 39. Az idézet utolsó része. 40. A radon vegyjele. 41. Sporttrikó. 42. A felületére költõies szóhasználattal. 43. Nemesgáz vegyjele. 44. DY. 45. Minisztérium névjele. 46. Csongrád megyei település. 48. …Miklós, Mikszáth regényhõs. 50. Számítógépes programot át-

Áldozathozatal

már, dobott már, ha máshogy nem, akkor kergették vagy át kellett ugrania egy pocsolyát. Nem? Mindenki atléta. – Ez megnyugtató, tehát akkor én is sportolok… Hogy mûködik most a klub, hányszor edzenek egy héten? – Van versenynaptárunk, van szövetségünk. Általában hetente két-három edzé-

kínzott ebet egy paksi rendelõben szállították, ahol sürgõs mûtétet hajtottak rajta végre. A kedves, barátságos kutya türelmesen tûrte. A mûtét után már sokkal jobban érezte magát, most a Szekszárdi Kutyamenhelyen ápolják. Legalább 3-4 hónap alatt kerülhetett ebbe az életveszélyes állapotba, ami alatt borzasztóan szenvedett, ennek ellenére emberszeretõ és barátságos tudott maradni. H. Józsefné állatkínzás vétsége miatt bíróság elé fog kerülni. -f-k-

másol. 52. Részvénytársaság, röv. 54. Francia gyarmattartók szervezete volt. FÜGGÕLEGES: 1. Alapvetõ. 2. Színpompás virág. 3. Japán pénz. 4. …királya, Lalo zenemû. 5. Ibolya becézve. 6. A Szózat megzenésítõje (Béni). 7. Nagytõkés. 8. A végén fagyos! 9. Norvég és máltai gépkocsik nemzetközi jelzése. 10. A Holdon is járt amerikai ûrhajós (John Watts). 15. Európai hegységrendszer. 17. A vízsz. 1. számú sor folytatása. 21. Elektromos töltésû anyagi részecske. 27. Az idézet második része. 28. Boróka ízû rozspálinka. 30. Kézben tart. 32. A belsõ oldalát melegítõ réteggel látta el. 33. Mérgeskígyó. 34. Vívó eszköz része. 35. Térítési díj ellenében használt. 36. Vas megyei település. 38. „Kiváló” cseh ûrhajós. 46. Ételt készít. 47. Neves gépészmérnök (Huba). 49. Nagyobb elkülönülõ idõszakasz. 51. Növényi rész. 53. A múltidõ jele. 55. Szintén ne.

7. oldal

K Ö Z É L E T E

Petõfi Sándor egyszerûen és nagyszerûen így fogalmazta meg a magyar mentalitást: Szabadság, szerelem! E kettõ kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Ha az utolsó két sort elhagyjuk, megkapjuk a roma mentalitást. A szerelem mindenek elõtt. Azon túl meg semmi. Áldozathozatal a cigányoknál nemcsak magasztos célokért – tudomány, hit, erkölcs, haza –, de még a saját környezetük rendbetételéért is elképzelhetetlen. (Természetesen tisztelt a kivételnek.) A borsodi árvízmentesítésen dolgozók mesélték, hogy nem nagy hajlandóságot mutattak a cigánysor lakói, még saját házaik védelmére sem. Nem az õ dolguk

Tájképek, fák, virágok… Még július 2-ig láthatóak Szekszárdon, az Esélyek Házában (Béla király tér 8.) Tálosné Violányi Marianna képei. A somogyi születésû festõnõ jelenleg Budapesten él. Közel 20 éve, édesapja példáját követve kezdett el

volt a homokzsákolás. Olyan esetrõl is beszámoltak a Tolna megyébõl odavezényelt tûzoltók és rendõrök, hogy a családtagok ott ültek a bokáig érõ vízben, a konyhában, és nézték a tévét. Miközben õk nyúlgátat építettek a küszöb elõtt. A szerelemért viszont bármire képesek. Egy roma asszony beszélt a buszon a begipszelt lábú fiával. A srác egy rosszéletû férjes nõbe szerelmes. Egy éjszaka hazajött a férj, õ kiugrott az ablakon, át a kerítésen, és kitört a bokája. De már tervezi, hogy gipszes lábbal is visszaoson hozzá, ha a férj – aki éjjeliõr – szolgálatban lesz. – Mit lehet csinálni, ha szerelmes az ember… – sóhajt az asszony, és biztosan a régi szép idõkre gondol, amikor valaki érte is kerítést mászott… Wessely

szabadidejében akvarelleket festeni. Tájképeket, fákat, virágokat, néha állatokat fest. „A természet lenyûgöz, nagyon közel áll hozzám, a színek világa szívemet-lelkemet melegséggel tölti el és megnyugvást hoz” – mondta a megnyitón. -k-

Olvasólámpa

Torzképek csarnoka

Ismét az utcán zsákoltak

Megjelent Wessely Gábor új kötete, a Torzképcsarnok. A Tolnán élõ szerzõ könyvsorozatának 12. darabja ez. A többségében humoros írásokat tartalmazó kötet illusztrációit neves grafikusok, karikaturisták készítették: Török Levente, Szatmári Juhos László, Könyv István János, Sziráki Zsolt és Weisz Béla. A könyv elsõ bemutatója Szálkán, az ifjúsági alkotótelepen lesz, június 26-án.

A vártnál kevesebb, 90 csapat részvételével rendezték meg június 12-én a 18. OTP Junior Streetball Fesztivált Szekszárdon. Két korosztályban, férfi, nõi és vegyes kategóriában, illetve egyéni dobóversenyeken céloztak a kosarakra a sportolók. -k-

Vasemberek Tolna megyei vb-je (folytatás az 1. oldalról)

A férfi és a nõi kategóriában egyaránt 1000 eurót vehet át a gyõztes, 600-at a második, míg 300-at a harmadik helyezett. A verseny keretében Magyar Bajnokot is hirdetnek. Idén rekord létszámban neveztek be hazai sportolók a vb-re: 2 nõ és 21 férfi, köztük a tavalyi bonyhádi világkupa futam magyar bajnoka, Török-Ilyés László is. A külföldi versenyzõk között több favoritot is találunk. A svájci Adrian Brennwald, a sportág „Terminátora” 2007-ben világbajnoki, 2009-ben Európa-bajnoki címet szerzett a dupla Ironman távon. A francia Guy Rossi, akit az ultratriatlon sportágban csak úgy emlegetnek: „A Legenda”, három évben nyerte meg az ultratriatlon világkupa sorozatot, és 1968-ban az olimpiai lánggal is futhatott. Az olasz Vincenzo Catalano 2004-ben 32 Ironman-t teljesített, ezzel megdöntötte a világrekordot, és a Guinness-rekordok könyvébe is beírta a nevét. Két évvel késõbb megdöntötte a saját világcsúcsát, hiszen 2006-ban 36 Ironman-t teljesített! A francia világbajnok Emmanuel Conraux-tól is tartanak versenytársai, hiszen a hajdani légiós nem kíméli magát. A négyfõs nõi mezõnyben Suraya Oliver büszkélkedhet a legjobb eredményekkel: õ az egyetlen nõ Nagy-Britanniában, aki világbajnok lett az ultratriatlon sportágban.

Az ultratriatlon világbajnoksághoz nevét adta: Schmitt Pál, az Országgyûlés elnöke, (a vb fõvédnöke), Potápi Árpád János országgyûlési képviselõ, Bonyhád polgármestere (a vb védnöke), Patay Vilmos országgyûlési képviselõ, Dombóvár polgármestere (a vb védnöke), Czene Attila olimpiai bajnok úszó, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának sportügyeket felügyelõ államtitkára (a rajtnál köszönti a versenyzõket), Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó, a MOB tagja (a konferencia védnöke), Ónodi Szabolcs, a MOB tagja, a bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus

Gimnázium igazgatója (a konferencia védnöke), Buzánszky Jenõ, az Aranycsapat dombóvári tagja (magasba rúgott labdával indítja a versenyt), és Barabás Éva, az RTL Klub bonyhádi származású mûsorvezetõje (a vb háziasszonya). A négy nap során a versenyközpontban egészségügyi mérések, sportversenyek- és bemutatók, szórakoztató programok is várják az érdeklõdõket. A világbajnokság június 25-én, pénteken 9 órakor rajtol Gunarasfürdõben. Az eredményhirdetés vasárnap lesz Bonyhádon. További információk találhatók a www.vasember.hu oldalon. Máté Réka

Fotó: Máté Réka

A június 2-i budapesti sajtótájékoztatónkon részt vett a VB magyar indulói közül négy sportoló: Török-Ilyés László, Varga Csaba, Józsa Sándor, és Véghelyi Árpád is

MÉDIAPARTNERÜNK

2010. július 17–18.

EuroMóka – Bátaszék www.tolnataj.eu

MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a vizszintes 1. és a függõleges 15., 31. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2010. július 10. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: A névtelen levélíró nem vágyik személyes dicsõségre Nyertesek: Bauer Gyõzõ (Szekszárd), Béda Imre (Tolna), Cseh József (Belecska). A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.

M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l : [email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu

ISSN 1585 – 5481

„Együtt Európában” – Nemzetközi Ifjúsági találkozó a sport, kultúra és hagyományok jegyében Ismét Bátaszék a házigazdája július 17-18-án

Július 18. (vasárnap) 15 órakor

az EuroMóka elnevezésû rangos nemzetközi if-

EuroMóka – játékos ügyességi vetélkedõ

júsági találkozónak. A magyarokon kívül négy

a sportpályán (esõ esetén a sportcsarnokban)

ország képviselteti magát: Franciaországból

Közben: Karate bemutató (helyi szakosz-

két város, Ay-Champagne és Condé csapata

tály); Baranta bemutató (õsi magyar harc-

érkezik, Németországból a besigheimiak

mûvészet), mazsorett bemutató

küzdenek, Romániából, Erdélybõl Ditró,

21 órakor Tábortûz, búcsúest

Szlovákiából, a Felvidékrõl Nagysalló fiataljai

a mûvelõdési ház udvarában

mutatják meg játékos, ügyességi tudásukat.

A szervezõk számítanak arra, hogy az ügyessé-

Program:

gi vetélkedõt szurkolásukkal minél nagyobb lét-

Július 17. (szombat) 21 órakor

számban segítik a bátaszékiek. A megye más te-

Rockbuli a mûvelõdési házban

lepüléseirõl is szívesen látják az érdeklõdõket.