Tisztelt Olvasó! Ez a kis munka inkább egy „digitális képeskönyv” mintsem egy valódi prezentáció. Szándékosan nem is annak készült. Sokkal inkább egyfajta vitaindító digitális „szórólap”, melyet terveink szerint horgászegyesületeknek juttatnánk el. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy végre kreatív vitát, együttgondolkodást generálhassunk a balatoni horgászokkal és egyesületeikkel – de talán az ország bármely horgászegyesületének tagságával is – az általunk megálmodott jövőről és az oda vezető lehetséges utakról. Az alábbi majd 40 képkocka messze a teljesség igénye nélkül, szinte csak vázlatosan próbálja áttekinteni a problémákat. Igyekeztünk felvázolni az utóbbi időszak általunk vélt, vagy valós jelentősebb ellentmondásait is. Továbbá szerettük volna megmutatni egy külföldön jól működő rendszer példáját , amely nem csak a Balatonra , de talán akár az ország bármely természetes vízterületére adoptálható lehetne. Kellemes sorok közötti olvasást és kreatív együttgondolkodást kívánunk!
Horgászturizmus fejlesztési terv BALATON
Legfőbb akadályok:
A tó ökoszisztémájának, halállományának megmentésére irányuló koncepció teljesen rossz! Szinte minden teendő meghatározása a fenntartani kívánt halkitermelő halászati tevékenység köré épül!
--Halászati jogokat gyakorló BHN Zrt.és BH Rt. --Tóparti önkormányzatok --Horgászegyesületek --Halállomány
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt.
40 éve túlhaladott gazdasági stratégia Rosszul meghatározott célok és módszerek Ellenőrizhetetlen gazdálkodás és működés Bizonytalan „tudományos” teóriák – átgondolatlan telepítések, busabomba,stb. Esztelen „halgazdálkodás”
Halőrzés helyett halkitermelés Stb.,stb.,stb.,stb.
Balatoni „Halgazdálkodási” „Nonprofit” (BHN) Zrt. Elmulasztott feladatok,bűnök, hibák: – halőrzés, haltetem begyűjtés,
ívóhelyek karbantartása, iszapkotrás, invazív halfajok visszaszorítása, busa hatékony szelektív halászata, ésszerűtlen telepítések, őshonos halfajok védelme, összehangolt szabályozás, táplálék hiány enyhítésére lépések megtétele, horgászegyesületekkel tervegyeztetés, átgondolt telepítések, stratégiája tudományosan megalapozatlan, stb.
És ami teljesült: „Sikeres” kommunikációs stratégia – a közvélemény és horgászok félrevezetése, emelkedő engedély és napijegy árak, csökkenő horgászattal tölthető idő, tilalmi idő eltörlése, csökkenő halállomány, iparszerű halászat, invazív fajok bejutása és térnyerése, a parti „kis” horgászok zaklatása, őshonos fajok eltűnése, a kívánatos halfajok ipari méretű halkitermelése ívóhelyeken és vermeléskor is, tudatosan egyoldalú haltelepítések, ellenőrizhetetlen gazdálkodás, stb.
Eredmény:
Időugrás 2008
KIVONAT
Kerekasztal beszélgetés vitaindító anyaga a balatoni horgászat jövőjéről, a Balaton és vízrendszerén a halászati jog gyakorlásának önkormányzati kezekbe adásáról,a horgászturizmus jelenlegi helyzetéről,és a tó halállományának megmentéséről . ( Keszthely, 2008.július 24.)
...A Következő lépésekre van haladéktalanul szükség: ●
●
●
●
●
1. Azonnal be kell szüntetni a minden halászati tevékenységet úgy a Balatonon, mint a Kis-Balatonon, ill. a Balaton teljes vízrendszerén, kivéve a természetes a tógazdasági hasznosítású vízterületeket. 2. Jelentős mennyiségű fogható méretű és ivadékhalat kell telepíteni. A méretes halk telepítésére a horgászturizmus fenntarthatósága érdekében van szükség .. 3. Megfelelő számú és méretű ívóhelyet kell létrehozni, vagy visszaállítani, és és azokat megvédeni – előremozdítandó a természetes szaporulat növekedése. 4. hatékony védelmet kell kialakítani az orvhalászok és orvhorgászok ellen. 5. Ideiglenesen vissza kell állítani – a fajtatilalmi időszakokon túl – az általános tavaszi fogási tilalmat. A fentiek magvalósítása olyan méretű összefogást és anyagi erőforrásokat igényel, hogy ezt csak a tóparti önkormányzatok teljes összefogásával , az általuk alapított szövetség keretében, határozott állami és uniós támogatás mellett lehet csak megvalósítani. Ezért létre kell hozni egy olyan szövetséget, amelynek tagjai a tóparti települések, amely megtervezi és koordinálja és a rendelkezésére álló eszközökkel finanszírozza a tómentő munkát.
De vajon mit mondanak a szakértők?
BLKI 2008 ●
halsűrűség_2008 Balaton Helyzetjelentés a Balaton vízminőségével kapcsolatban, 2008. április hónapban (Kiadva 2008. április 14.) Ez év április első hetében hidroakusztikus módszerrel mértük a Balaton három, eltérő trofitású medencéjének nyílvizében a halállományok területegységre eső egyedszámát, méreteloszlását, valamint biomasszáját. Megállapítottuk, hogy mind a halak egyedszáma, mind pedig biomasszája medencénként jelentős eltérést mutat. A pillanatnyi átlagos egyedszám a keleti medencében (Siófok térsége) 2452±261 egyed/ha volt. Az állomány döntő többségét (90 %) a 10 cm-nél kisebb testméretű (egy- és kétnyaras) egyedek alkották, az ivarérettek aránya 10 % körül változott. A tó középső medencéjében (Zánka térsége) a halegyedszám 66 %-kal volt magasabb (1622±179 ind/ha), mint Siófoknál. Zánkánál a fiatal korcsoportok részaránya a felére csökkent (45 %), az állomány nagy részét (55 %) az ivarérettek tették ki. A Balaton nyugati medencéjének nyíltvízi élőhelyein a halegyedszám nagymértékben szórt (min-max: 6009-10059 ind/ha), átlagos egyedszáma viszont 3-4- szeresen meghaladta a keleti és a középső térségekben mért népesség sűrűséget.
●
A becsült halbiomassza a tó keleti és középső medencéinek nyílt vizében ellentétes tendenciát mutatott. Siófoknál a halbiomassza mindössze negyede (25±2.7 kg/ha) volt a Zánka térségére becsültnek (91.9±8.3 kg/ha). A Balaton nyílt vizében a legmagasabb haltömeget a keszthelyi öbölben mértük. Az itteni halbiomassza (168.2±28.7 kg/ha) több, mint 6-szorosa volt a Siófok térségében mértnek, és csaknem kétszerese a Zánkánál tapasztaltak.
Csak néhány adat – a teljesség igénye nélkül Néhány idézet
„A Balaton halállományának felmérése és az eredmények összevetése a hosszú távú adatsorokkal" --című tanulmányból –
2012
Limnológiai Kutató Intézet „...2012-ben a először a Limnológia történelmében a Keszhelyi-öböl térségében kevesebb halat tudtunk detektálni, mint valaha --ami kevesebb még a keleti medence halállomány sűrűségénél is!...” " ...A vizsgálatok során 20 halfaj és 2 hibrid, összesen 12656 egyedét gyűjtöttük (5. táblázat) Az elmúlt 15 évben a Balatonból kimutatott 33 halfajhoz (Specziár 2010, Specziár és Erős 2010) képest jelen felmérés hatásfoka 61% volt mindössze! A 2012ben kimutatott fajszám jelentősen elmarad a 2010 évitől is, is amikor teljesen azonos mintavétel történt, mind a helyszíneket, mind az intenzitást tekintve! ...” (Az "is" azt jelenti, hogy 1945 óta ilyen rossz adatot nem kaptunk még soha!!)
„Felmerül a kérdés, hogy mi okozhatta az elmúlt 100 év során az őshonos halfajok harmadának eltűnését a tóból? Nagyon valószínű okok lehetnek az élőhely módosítások,a Sió zsilip üzemeltetési gyakorlata,valamint az elmúlt időszak erősen gazdasági szemléletű halgazdálkodása!..” ●
„...A teljes balatoni halállomány 7,7%-a volt található a Keszthelyi- , 21,7%-a Szigligeti- , 33,1%-a Szemesi- és 37,6%-a Siófoki- medencében. Ez meglepő, hiszen eddig a medencék szintjén is mindig markáns csökkenő trendet tapasztaltunk a Keszthelyi medencétől a Siófoki medence irányában. A legutóbbi hasonló felmérésünk során, 2010-ben például a Siófoki medencében a halállomány átlagos sűrűsége mindössze 58%-nak adódott a Keszthelyi medencéhez Viszonyítva!” „ ..A Balatonba és vízgyüjtő területére a továbbiakban nem őshonos halfaj és egyéb idegenhonos élőlény betelepítését és „véletlen” bejutását véglegesen meg kell akadályozni! ..”
Rejtélyes fordulatok Edward Snowden „A szeptember 1-én életbe lépett halászati törvény alapján szünetelt a busa gyérítésére végzett halászat a Balatonon. A Nébih határozata alapján vasárnap este a halászatot újrakezdjük. A Nébih határozatban kötelezte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-t kiemelt közfeladatának, a busa gyérítésének ellátására. A határozat 2013. október 01-től a busa halfaj nyakzó hálóval történő gyérítését rendeli el azzal a kitétellel, hogy tilos a védett növény- és állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A határozat indoklásában kifejti, hogy a busa, busa mint idegenhonos halfaj a Balaton vízterületén jelentős veszélyeztető hatással bír az őshonos halfajok táplálékkonkurenseként, valamint esetleges tömeges elhullás az ökológiai problémák mellett idegenforgalmi szempontból is komoly károkat okozna. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek, mint halgazdálkodásra jogosultnak kiemelt közfeladata a Balaton busaállományának a gyérítése, amelynek leghatékonyabb módszere a Balatonon a nagy szembőségű, ezáltal megfelelő szelektivitást biztosító nyakzó háló. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII törvény 10§ (3) bekezdése értelmében a halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés – különösen az ökológiai célú, szelektív halászat – elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat. Bár a Hhvtv 46.§(4) bekezdés h.) pontja alapján vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősíti a 2 §21. pontja szerint a nyakzó háló alkalmazását (ami olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet), de a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése alapján a 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10.§ (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából alkalmazzák. A halászati hatóság kötelezése alapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2013október 6-án ismételten elkezdi kiemelt közfeladatának teljesítését, a busa halászatát."
Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatóság 2013. November, Budapest
Mélyen alábecsültnek tűnik! Minimum ötszörös érték közelítené!
Csak az ár függvénye a kereslet!
Ez a bevallott „hivatalos” adat. Vajon mennyi a valódi mennyiség???
Megbízhatatlan adatokból nehéz jó következtetéseket levonni
Egy pillantás a tóparti önkormányzatokra Példa 1 – TIHANY Idézetek Tihany településfejlesztési koncepciójából
2014
… 12. oldalon: ..”Gyengeségek:
..A horgászok keleti partszakasz terhelése akadályozza a minőségi turizmus fejlesztését - Elégtelen közegészségügyi körülmények;
- Közterületek elfoglalása Veszélyek címszó alatt a 61. oldalon: 10. Horgászok a partszakaszon - Hová megy WC-re?, hol alszik?
- Nem hoz pénzt, hűtőtáskából étkezik, elfoglalja a sétányt, a padokat... „ Stb.
Egy pillantás a tóparti önkormányzatokra Példa 2 – Keszthely Példamutató aktivitás 2007 óta . --Kísérlet az horgász egyesületek átszervezésére, összevonására 2008-2009. --Önkormányzati feljelentés a BHNZrt. ellen. --Számtalan írás, nyilatkozat és kezdeményezés.
2012 óta a Keszthelyi Önkormányzat nem foglal állást, nem nyilatkozik e témában.
.. és a legérintettebbek: Tóparti
HORGÁSZEGYESÜLETEK
41 ? horgászegyesület legalább 35000 fő tagság,plusz évente x Balatonhoz látogató vendég horgász 400.000.000ft-os árbevétel a területi jegyekből, Mely összeg felett egyáltalán nem rendelkezik.
Vízhasznosítási joga nincs! A tóparti egyesületek továbbra is átláthatatlan, szétforgácsolt – együttműködésre alig képes, „rendszere” okán képtelen a hatékony szerepvállalásra . Tagsága véleményét sem igazán Ismeri. Ismeri Könnyű prédája a háttérben zajló erősebb lobbiérdekeknek, ellenállni képtelen. Tagsága jellemzően passzív. Saját, területileg illetékes önkormányzatai terveiben nem segíti, törekvéseit nem támogatja. Véleményét, céljait képtelen artikulál ni. stb.
Körülnéztünk a világban
A RUHR-SZÖVETSÉG Nordrhein-Westfalen
WISSEN-WERTE-WASSER
A térképen világoskék terület 120km hosszú, legnagyobb szélessége 70km Szövetség hasznosítása alá tartozó 8 óriási víztározók a következők – Henne, Möhnesee, Sorpe , Bigge, Lister, Ennepe, Verse és Fürwigge
"Seit über zehn Jahren können alle Ruhrverbandstalsperren
Víztükör -1067 ha Vízmennyiség 135 mil. m³
A 8 völgyzárót egy haltenyésztő kezeli a többi völgyzáró is innen kapja a halat, az ivadéktermelő állományt kizárólag a 8 tóból nyerik, az ivadékot mesterségesen felnevelik a Möhnesee-n, majd elosztva helyezik a 8 tóba, szükség szerint. Fontos, hogy kizárólag "Hegefischen" = állománykezelő halászat folyik, ( Markus Kühlmann)
oligotrophe Gewässer eingestuft werden und erfüllen damit die Vorgaben der EG-WRRL."
magyarul: „10 év óta a Ruhrverband összes völgyzárója oligotróf besorolású, ezért megfelel az Európai Közösség Vízügyi Keretirányvonalainak.”(azaz ivóvíz-tározók!).
Nincs kereskedelmi célú halászat!
Modellezzük a rendszert! 2. Fischereierlaubnisvertrag (FEV) Möhnetalsperre Tages-FEV 6 Euro 2-Tages-FEV 11 Euro Wochen-FEV 20 Euro Jahres-FEV 60 Euro Jugend-Jahres-FEV 30 Euro Hecht 45 Zentimeter Zander 40 Zentimeter See- und Bachforelle 50 Zentimeter Aal 50 Zentimeter Karpfen 35 Zentimeter Schleie 25 Zentimeter A területen gazdálkodó halászati szervezet kizárólag hidro- ökológiai és biológiai halászatot folytat. A cél létrehozni és fenntartani a változatos és egészséges halállományt amely ideálisan alkalmazkodik a tározók bioszférájához, beleértve nem csak a " kereskedelmi hal " , hanem a legkisebb halak , rákok és kagylók tekintetében is. A terület mérete és jellege miatt a halfogási tevékenységet egyedül a szabadidős tevékenységként folytatott horgászatnak engedélyezett. Kizárólag a megfelelő halpopuláció értékeléséhez, annak kezelésére tartja fenn a hivatásos halászatot a Ruhr-Szövetség a területein. A halászok kopoltyúhálókkal , hal csapdákkal, húzó hálókkal, vonóháló és elektromos halászati módszerekkel nyernek ki további tudományos vizsgálatokhoz halakat. A halászok szorosan együttműködnek a Ruhr-szövetség más részlegeivel , mint például a vízgyűjtő-gazdálkodás és a laboratóriumok . A halállomány közvetlen védelmét szolgáló intézkedések : a patakok helyreállítása, az ívóhelyek létrehozása, a fiatal és kifejlett halak természetes élőhelyeinek optimalizálása . Ezért ezek ez területek híresen jó horgászhelyek a Sauerland területen túl is. Ezért nem megengedett a horgászat védett és ivóhelyeken és közelében, a műszaki létesítmények és a tározó szakaszok más célokra vannak szentelve. Így gondoskodik a Ruhr-szövetség arról, hogy a tározók különböző sportolási és horgászati célokra vonzóak maradjanak a távoli jövőben is.
A modern ökológiai szemléletű vízgazdálkodás nem boszorkányság! A Ruhr-Szövetség hasznosításában lévő vízterületen érvényes szabályok: – csak horgász módszerekkel lehet a vizeiből halat kifogni! – területein nincs kereskedelmi célú halászat! – nem kerülhet a vízterületei egyikébe sem idegen vizekből, haltenyészetekből hal, ivadék, kagyló, rák, stb.! – a kifogott halakat a területről élve nem lehet elszállítani! – élő csalihallal horgászni tilos! – a fenti szabályok megszegői ellen lopás, és a természetkárosítás elkövetése címén indul eljárás! – halászati módszerekkel kifogott halak és egyéb vízi élőlények kizárólag tudományos vizsgálatok céljából kerülhet kifogásra! ( kivétel sporthorgászat) – a kíméleti és ívó területek megközelítése partról és minden nemű járművel egyaránt tilos!
Haltenyésztés, telepítés, halőrzés --A 8 nagy tározó ivadék szükségleteit egyetlen telephelyen, a Möhnesee partján egy mindössze 200 négyzetméteres halnevelőben és az udvaron elhelyezett 20db medencében termelik meg!
– A mintavételi halászatot, halőrzést, telepítést, és a környékbeli erdőterületek vadőrzési feladatait 4 (négy) szakember látja el! – A víz- és halbiológiai vizsgálatokat a Ruhr-Szövetség tulajdonában lévő kutató állomáson végzik!
Mitől működik? Nem lopnak, nem csalnak, nem dolgoznak saját zsebre – mert lehetetlen!
Külső profit érdekek nem képesek a rendszert befolyásolni, mert az tejesen önfenntartó minden tekintetben. – a halőrzést, a haltenyésztést, a kutatási célú és állomány felmérő halászatot ugyan azok végzik. – a tórendszer komplett ökoszisztémájával, halfaunájával kapcsolatos kutatásokat végzők nem érdekeltek hamis eredményeket kreálni – a tudományos halbiológia állományfelmérési kutatásokhoz szükséges halmennyiségeket kilókban és nem megatonnákban mérik.
Mert tisztességes a rendszer!
Halszaporítás, haltelepítés
Szigorúan csak a 8 tározóból származó tenyészállatok szolgálhatnak szaporítási célokat. Külsős halgazdálkodási érdekeltségektől nem kerülhet a területre sem ivadék, sem növendék hal.
A tényleges éves telepítés a 7 völgyzárón: (1999-es adat) angolna 20.000, pisztáng 23.000, szaibling 1.300, rák 500, óriás maréna 500.000 , Folyt.
Ivadék előállítás, előnevelés – eredmény: Európa egyik leghíresebb horgászvize! ponty 5.600, compó 10.000 tavi pisztráng 70.000, tavi szaibling 70.000, süllő 111.000 db, 4 millió csuka, 10 millió kis takarmányhal,stb
Ezzel szemben a Balatonnál: idézetek a
„ Balatoni busa intézkedési terv 2013-14”
Azonnali intézkedések 2013-2014 évekre: 1.”..A Balatonon folyó szelektív busahalászat új módszerének tesztelése, hatékonyságának elemzése ...” ( 20 év intenzív szelektív busa halászat után tesztelés?) 2.”..a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program forrásaira pályázni tudjon (Halastavi Környezetgazdálkodási Program, beruházási támogatások – tórekonstrukció és halfeldolgozó építés). , belső forrásátcsoportosítással a balatoni busaállomány felmérésére, monitoringjára, illetve az ökológiai célú szelektív busahalászatra nagyobb forrásokat tudna fordítani a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., így az intézkedési terv elkövetkező éveiben nagyobb busafogási mennyiségekkel tudna tervezni. ” ( a halállomány elmúlt években történt eltűnéséért leginkább felelős céget pénzhez és még nagyobb lehetőségekhez juttatná a terv. Jutalmazzuk meg a bűnösöket elv keretében?!)
3.” .. „állami” tógazdaságok esetében meg kell vizsgáltatni a szerződéseket, hogy bármiféle busát érintő termelési korlátozás egyáltalán kivitelezhető-e a haszonbérleti szerződés határozott időtartama alatt. (ezek az állami tulajdonban lévő halgazdaságok juttatták a Balatonba a busát és a többi nem kívánatos halfajt is – felbecsülhetetlen kárt okoztak! Miért kéne haladékot kapniuk?? Miért nem bírságolják őket!?)
4. ”.. ivadékcsapda alkalmazására való hatósági kötelez és lehetőségének vizsgálata, illetve az ivadékcsapdák ellenőrzése a hatóságok részéről...” ( lehetőség, vizsgálat? Ez valami vicc?)
Összegezve:Továbbra is a halászati érdekeltségek kapnak jelentős forrásokat, hogy tovább folytathassák elavult gazdálkodásukat, a busa szelektív halászatának álcája mögé rejtett balatoni halkitermelést, továbbá meggondolatlan és ellenőrizetlen telepítéseiket!
Ezzel szemben a Balatonnál:
„ Balatoni busa intézkedési terv 2013-14”
idézetek a
Középtávú intézkedések a 2014-2015. évekre: 8. „Busa halászat fokozása új módszerek üzemi szintű rendszerek alkalmazásával.Felelős: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ( Ez a kecskére káposztát elv 20 éve nem működik!! Miért erőltetni tovább?A busát leghatékonyabban a déli part nagyobb vízhozamú befolyóin a tavaszi felúszásukkor lehet kifogni. A Balaton nyílt vizén történő további „szelektív” halászat kifejezetten kártékony és tovább folytatása elfogadhatatlan a horgászok számára is.) 9. „ETHA forrásokból új, önkéntesen választható intézkedés bevezetése. A busatenyésztést beszüntető
gazdaságok kieső jövedelmének kompenzálására a Halastavi Környezetgazdálkodási Program mintájára önálló célprogram kidolgozására teszünk javaslatot,...”
Az eddig is elképesztő mennyiségű pályázati forráshoz jutó halászati ágazat további segítése, pénzel pumpálása ez a terv. Sem az önkormányzatok, sem a valódi érdekeltek --a horgászegyesületek --semmilyen esélyt, lehetőséget, pénzt nem kapnak e terv szerint. A halászati érdekeltségek a Balaton térségében így még erősebb befolyással fognak bírni a jövőben . Felelőtlen gazdálkodásuk, károkozásuk ellenére segíséget, pénzt, támogatást kapnak. Beláthatatlan ideig folytathatják a busa és egyéb szelektív halászat mögé rejtett elavult halkitermelési tevékenységüket. Ez a terv további hosszú évekre megpecsételi a Balaton halfaunájának és álományának sorsát. A jelenleg már fennálló katasztrofális helyzetet fixálja, és tovább ronhatja. Ez a terv a sporthorgászok népes táborának teljes és végső reményvesztését fogja eredmenyezni, ami a választásokkor esetleg sok százezer kormány ellenes szavazatban is megnyilvánulhat!
Egy lehetséges megoldási javaslat :
Egy lehetséges forgatókönyv 10 pontban
1.
1. A Balaton vízhasznosítási jogának a tóparti önkormányzatokhoz kell kerülnie. ( vagy az összevont horgászegyesületek szervezetéhez –ez a szervezet nem lehet a MOHOSZ!!)
2. A tóparti önkormányzatok feladatait koordináló szervezet létrehozása elengedhetetlen.( 41 tóparti települési önkormányzatot kell összefogni és irányítani. Jó lehetne egy Kht.) 3. Az összes tóparti horgászegyesület összevonása egy név alá, de 4-6 térségileg logikus nagy alközpontokkal. ( a leginkább a jutalékokra spekuláló egyesületek bevonása, vagy ellehetetlenítése – egy központosított Kht. tagjaként jó lenne)
A BHN Zrt. vízhasznosítási, halászati jogát sürgősen meg kell szüntetni, mert nincs rá ebben a formában szükség.(A BH Rt. birtokában lévő halgazdaságok haszonbérleti jogát vagy 4.
az önkormányzati koordinációs Kht.-nak , vagy az összevont horgászegyesületek Kht.-jának kellene átadni.)
5. Ki kell nevezni egy tudományos szervezetet, amely képes elfogulatlan, és alapos vizsgálatokra, helyes következtetésekre a tó átfogó ökoszisztémájának áttekintése érdekében. ( a Tihanyi Limnológiai Intézet sajnos a jelenlegi támogatottsági formájában nem elég „ütőképes”. Az intézmény adatsorai a vizsgálataihoz rendelkezésére álló technológia és anyagi lehetőségeik szerény mértéke okán sajnos nem elég átfogóak . Gyors és megbízható vizsgálatokat kell végezni a tó valódi haleltartó képességének megismeréséhez.)
Egy lehetséges forgatókönyv 10 pontban 6. Meg kellene szüntetni a térségben működő halgazdaságok busa tenyésztését. A megújult halkeltetőket kiszolgáló ivadék előnevelő tavakat kellene preferálni.(Pl. Buzsák, Irma-puszta) ( minden eddigi beszállítót, a telepítésekben megrendeléseket kapott halgazdaságok technológiai fegyelmét ki kell vizsgálni – triploidok(?) és invazív fajok behurcolása!? Ők a kommerciális haltermelésben kell hogy tovább működjenek) 7. A nagy horgász vagy önkormányzati Kht.-k üzemeltetésében létre kellene hozni kb. 10 tóparti ( logikus területi megosztásban) haltenyésztő egységet, amelyek bőséges ivadék utánpótlásról gondoskodnak a tudományos háttér instrukciói alapján. (egyenként közel akkora kapacitással kell rendelkezniük, mint minimum a Möhnesee példájában láthattuk. Ezekben részben őshonos, horgászati szempontból fontos halfajokat, és TAKARMÁNY halakat kellene előállítaniuk) 8. A tervünk szerint már nem létező BHNZrt. flottáját és technikáját az új tudományos szervezet és/vagy a új összevont HE. Kht. rendelkezésére kellene bocsájtani. ( a tó rendszeres hidrobiológiai és halbiológiai célú kutatásaik fontos eszköze lesz ez a „flotta”.) 9. A meglévő egyesületek csónak kikötőit engedélyeztetni, és modernizálni kell a Nemzeti Park szakmai együttműködésével. ( a horgászok már nem férnek a vízhez. A csónakkikötők fejlesztése a legolcsóbb és vonzó megoldás. A kis horgászoknak azonnali bevételecskét hozhat a csónakbérbeadás. Így mentesülhet némiképp a vízpartpart a parti horgászoktól. A csónakos horgászok ellenőrzése könnyebb.) 10. A tó haltelepítésére legkézenfekvőbb megoldás nem egyoldalúan a ponty, hanem a ragadozó állomány felé való eltolása. ( oligotróf víz? A tápláléklánc csúcs fajai könnyen takarmányozhatók „mesterségesen” – takarmányhal, bőséges ivadék formájában .Természetesen lépéseket kell tenni a tó halfajai számára szükséges tápláléklánc helyreállítására)
2.
És mitől fog működni itthon is? Vissza a 17. dia
Ebben a rendszerben alakulhat ki egyedül a 40 ezer fős balatoni horgásztársadalom tulajdonosi szemlélete. A tó halállományát a sajátjának fogja érezni. Figyel a rendre, a szabályokra és a haltolvajokra.
Ennek hiányában a tó halállománya védhetetlen. Az általános halőri technikák mellett ez a kialakuló új szemlélet védelmet jelenthet a modern rapsicok ellen is.
Továbbá temérdek munkahelyet is teremt, mely hosszútávon is bevonja a helyi lakosságot a munkálatokba, és a várható sikerek révén segíti a közösség összekovácsolódását is .
●
A Marcali-tározóban ma busát tenyésztenek annak ellenére, hogy a Duna egyezmény kimondja, hogy Duna vízgyűjtő területén idegen halfajokat csak elkülönített vízrendszerekben, halastóban szabad tenyészteni! ( a Marcali tározó a Duna vízgyűjtőjén van, és főképpen szennyvíz tározó, nem elkülönített halastó!)
●
Ha nem halastóként üzemelne a Marcali tározó, tavasszal, amikor megnyitják a tározó zsilipjét, akkor a Balatonból a busa felúszik és ott egyszerűen kifogható! Egyedül ezzel a technikával több busát lehetne kivenni a Balatonból, mint az egész éven át tartó,költséges „szelektív” busahalászattal!
●
Így több mint 100.000.000 forintot lehetne azonnal megspórolni.
Táplálékszegény (Oligotróf) vizekben Ivadékhal, nevelés,
telepítés
SÜLLŐ (Sander lucioperca,Stizostedion lucioperca) ●
Az ívóhelyek száma lecsökkent – eliszapolódás
●
A régen létező kidolgozott módszereket kell elővenni! A borókára ívatás technológiája használhatatlan!
●
Mesterséges keretes süllőfészkek kihelyezése – (a lerakott ikraszám szinte pontosan meghatározható –Csapó-féle síkkeretes rendszer)
●
●
CSAK olyan halnevelő gazdaságok jöhetnek szóba, melyek KIZÁRÓLAG a Balatonba szánt ivadékot és növendékhalat nevelik! (a tó egyedi genetikai állományának fenntartása!)
Egy kis halbiológia
--oligotróf ? vizeken-vizeken SÜLLŐ ●
A ragadozók lárva állapotukban zooplanktonokkal táplálkoznak (zooplankton,kandicsrákok,vízibolha,szúnyoglárvák,majd 1cm-es átlátszó rákfélék)
●
●
A ragadozóvá válás átmenete a Balaton természetes környezetében nehézkes! (4-5cm-es kor -lassuló növekedés) A tél beálltáig 7-10cm-es mérettel aligha túlélő!
VAN MEGOLDÁS! ●
Intenzív etetés és jól megválasztott tápláléksűrűség mellett
9-10hónap alatt 15-20cm-re növeszthető –
így kihelyezhető!
Egy kis halbiológia
– Oligotróf ? Vizeken -●
●
●
HARCSA (Silurus glanis)
balatoni harcsapusztulás 2011 június-július
Átértékelődött a harcsa megítélése – régen ellenség volt ma a vizek „házmestere” Intenzív nevelése a legjobban kidolgozott --száraz táppal eredményesen nevelhető
re-cirkulációs rendszerekben. ●
●
●
A 1,5-2 kg-os méret 9-12 hónap alatt elérhető ! Oligotróf vizeken is kiválóan növekszik – dögevés, invazív fajok pusztítása, szélsőséges időjárás és vízminőség változásokhoz kiválóan alkalmazkodó, Kiváló sporthal, és a nemzetközi horgászturizmus kifejezett célhala!
Szaporítása, előnevelése hagyományos tógazdasági rendszerekben is problémamentes.
… de mégis -- Mennyibe kerülhet egy „Möhnesee típusú” és méretű halkeltető telep? A rendszer legköltségesebb technológiai eleme a folyamatos oxigén szint analizáló-, adagoló-, és keringetett szűrőrendszerű automatizált egysége. Egy eleve 10 darab 1m3-es, közösített vízterű, modulrendszerű, bővíthető, kül- és beltéri használatra alkalmas, automatizált vezérlésű halivadék keltető és előnevelő rendszerre kértünk árajánlatot a hazai piacon is jelen lévő, legnagyobb német, vízanalitikai és keringési rendszereket forgalmazó cégtől. „Átvehető a gyártó magyarországi telephelyen a megrendeléstől számított 4-6héten belül LCD kijelzős érintő képernyős, programozható kivitelben, logó használattal a fenti paraméterekkel:” 601.330Ft + ÁFA Beszerelés és helyszínre adoptálás: 237.400Ft+ ÁFA Gondoljunk a 26. dián látott összegre.
Tilalmak, kíméleti területek, halvédelem, Kis-Balaton ●
A Balaton egész területén több jelentős kíméleti területet kellene kijelölni.
●
Kézenfekvő lenne a tó nagy természetes öbleit így védeni.
(Ez viszont a helyi
lakosság és a horgászok jogos tiltakozását válthatná ki.) ●
Megfontolandó továbbá a tó teljes belső területeinek, azaz a parti sávtól számított 1,5-2 km-nél távolabb eső összes területét egész éven át tartó horgászati tilalom alá vonni legalább 3-4 évre. ( ez a rendelkezés meggátolná a
vitorlásokról történő szinte ellenőrizhetetlen horgászatot, és egyben a halrablást is. Nyugalmat biztosítva a tó halfajainak. Nem utolsó sorban a halőri, halőrzési feladatokat is és a Vízrendészet feladatait is nagyban leegyszerűsítené.) ●
A Balaton ökoszisztémájának rehabilitációja elképzelhetetlen a Kis-Balaton bevonása nélkül! (E terület ma élő , talán egyetlen tudós ökológusa Plósz Sándor, Sándor akinek holisztikus ismeretei e témában pótolhatatlanok.)
Plósz Sándor
tájrendező ökológus
6 pontban „A történeti Kis-Balaton területe és a Zala-völgy alsó szakasza valamikor együtt lélegzett a Balaton víztestével, annak öblözete és litorális régiója volt. E területnek együtt kellene lélegeznie a Balaton víztestével. Ennek működését a vízszintváltozással és árhullámokkal összefüggő viselkedését kellett volna megérteni. Ez alapján a vízvédelmi rendszert megtervezni és működtetni, hogy a Balaton vízminőségének és fajvédelmének kulcsát a Kis-Balatont ne pusztítsák el.”
A Kis-Balaton pusztulása 1982-től napjainkig folyamatos! Egy kis történelem:
1979-től (a Vízügy a szakmaiság, a tudományos eredmények és a tisztesség mellőzésével) a Vízügy „zárt körben” építi a Kis-Balaton vízvédelmi rendszert. Már az építés, I. ütem-nek nevezett tározót az elárasztás első éveiben pusztítják, az elárasztott területen a nádas-sásosgyékényes területet zölden levágják, befullasztják. Kialakul az évenkénti rendszeres kék alga (kékbaktérium) tömegszaporulat amely toxinja pusztítja az élővilágot.
1984 ●
Kialakul a kék alga toxinja okozta pusztítás.
(A víz a kazettába csak a tározón át vezethető be, pl. egy olajfolt elkülönítése és kezelése sem oldható meg a kazettában. Kidobott, kilopott pénz az egész.)
1986 ●
1986. közel 4-6Km2 terület már elpusztult!
A vízvédelmi rendszer Zala völgyére jutó feladatok (szilárd anyag kiülepítése, a vízhozamok ártéri jellegű lassítása)
helyett tározót, halastavat és működésképtelen kazettát építettek.
1990 ●
●
1990-re a Balaton vízminősége katasztrofálissá válik. Elárasztják a terelőtöltésekkel átszabdalt Kis-Balaton északi medencéjét,az eredeti Zala medret megszüntetik. A nádasok területe óriási pusztulásnak indult. A Balaton vízminősége ismét „labilissá” válik.( Dr. Somlyódi és Dr. Herodek „felülvizsgálata” alapján megkezdődik az un. „algás tó” kialakítása. 1990-és 2002 között leleplezett csalás ellenére sem változtat a Vízügy semmit a beavatkozásán, sem a módszerein. A pusztító algatoxin továbbra is bekerül a Balatonba.
2013 A Kis-Balaton un. I. ütemét továbbra is halászati kezelésben működtetik. A természetvédelem vagy tehetetlen vagy tovább asszisztál a pusztításhoz! Fel kell tennünk a kérdést:
Megállítható a pusztítás? IGEN! A Kis-Balaton eredeti funkcióinak helyreállítását és a Balaton eredeti fauna rekonstrukcióját mind munkaprogram, fenntartás és működtetés szintjén
együtt kell kezelni!
Megoldás a
„Plósz terv” Kutatás és fejlesztés
Programvázlat 6 pontban:(a teljesség igénye nélkül) 1. A károk és pusztítások állapotfelmérése --programterv kidolgozása. 2. A Zala-völgyi tározó (Kis-Balaton I-es ütemtervének nevezett „algás halastó” ) iszap-hordalékából elkészíteni a völgy védendő objektumainak védőgátját, véd-erdejének helyét hidro-mechanizáióval. 3. A Zala-völgyi tározó fokozatos lehalászással ( a nem invazív fajokat behelyezni ma Balatonba) egybekötött leeresztése a növényállomány regenerálódását biztosító ökológiai szintig. Szabályozási program kidolgozása ártéri tározókénti működtetéshez. 4. A Zala csatorna helyreállítása a Kis-Balaton területén ideiglenes vízszint szabályozással a vízi növényzet regenerálódása érdekében. 5. Vízkormányzási, halbiológiai és ökológiai létesítmények építése. 6. Irányító és fenntartó szervezet kijelölése – üzemeltetési szabályzat, kutatási program. Plósz Sándor Tájrendező ökológus Budapest-Solymár 2014
nélkül nincs tartós siker ! Az alkalmazott lopási technikák jelentősen megváltoztak. A bárki által könnyen beszerezhető elektromos halászgépek a szomorú jelen. Ellenőrzése , tettenérése szinte lehetetlen. E módszer létezése az ország összes természetes vizét súlyosan veszélyezteti. A Balatont különösen. Hasonlóan a lőfegyver tartás törvényi előírásaihoz, vagy az engedély nélküli lőfegyver birtoklásának törvényi rendelkezési szigorához hasonlóan kellene sürgősen a halászgépek engedély nélküli birtoklását és nem csak a használatát büntethetővé tenni, amíg nem késő!
http://electro-fisher.com/indexHU.html
●
Köszönöm megtisztelő figyelmüket Rendetzky János Tel.:06309832473 e-mail:
[email protected] ●
A prezentációban felhasznált képek jegyzéke:
●
●
Rendetzky János fotóarchívuma
●
Plósz Sándor fotóarchívum
●
Www.google-earth.com
●
www.ruhrverband.de
●
Olivier Portrat fotoarchivum Deutschlad engedélyével
●
Uli Beyer -angel.de Ussat-zoo – engedélyével
●
Her.Marcus Khülmann-Ruhrverband halásztelep vezető hozzájárulásával
●
https://www.google.hu/search?q=balaton+légifotók&client
●
Bardócz Tamás nyilvános prezentációja -- egy kép
●
www.legifotozas.hu
●
http://www.legifoto.com/magyar/galeria
●
http://www.hirhatar.hu/hir/
●
http://rosszerjulcsi.lapunk.hu/?modu
●
http://www.haltapok.hu/
●
http://internationalfishingnews.blogspot.hu/2012/02/france
●
http://balatonblog.typepad.com
●
www.szakemberek.hu
●
●
