Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Pénzügyi és Gazdasági Bizottság! Tisztelt Jogi és Ügyrendi Bizottság! A 2015. február 25. napjára összehívott ülés anyagaként kiküldött előterjesztés és mellékleteit lényegében változatlan tartalommal tartalmazza a jelen előterjesztés és mellékletei. Tekintettel arra, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szoc.tv.) 134/E § kötelező rendeletalkotási feladat, az ülés határozatlanképtelensége okán a későbbi elfogadás miatt a jogosultak érdekében szükséges az átmeneti szabályokat tartalmazó 24.§ (2) bekezdés tartalmát módosítani. Az átmeneti szabály módosítása szerint a 2015. február 28-ig beérkezett, de el nem bírált kérelmek esetén marad alkalmazásban a korábbi rendelet.
formázott: Betűtípus: Nem Félkövér formázott: Betűtípus: Nem Félkövér formázott: Betűtípus: Nem Félkövér formázott: Betűtípus: Nem Félkövér formázott: Középre zárt
______________________ A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel módosította a Szoc.tv.-t. A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban Szoc.tv.). A módosítás értelmében 2015. február 28. nappal megszűnnek a Szoc.tv.-ben addig biztosított jegyzői és képviselő-testületi hatáskörök, nevezetesen: az aktív korúak ellátása - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, méltányos közgyógyellátás, méltányos ápolási díj. Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos iratokat 2015. március 6-ig át kell adnunk a Kecskeméti Járási Hivatal részére. A Szoc.tv. 25.§.(3) bekezdés b) pontja kimondja: „a képviselő-testület – az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).” Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve tehát 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást, saját költségvetésük terhére. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. A Szoc.tv. 45.§ (3) bekezdés által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározása is. A Szoc.tv. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szoc.tv. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló önkormányzati rendeletet legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia a képviselő-testületeknek.(Szoc.tv.134/E §.) A helyi szociális feladatok ellátására a központi költségvetés 19 M/Ft-ot biztosít, mely összegből a települési támogatásra fordítandó összeg 4 M Ft. E költségvetési szám ismeretében kell úgy megalkotni a rendeletet, hogy a rászorulóknak tudjunk támogatást adni, szociális biztonságukat teremtsük meg, ugyanakkor ösztönözzük is a családokat az öngondoskodásra, az aktív korúakat pedig a munkavállalásra. Tisztelt Képviselő-testület! Az előzetes egyeztetés és a fentiek alapján javaslom, hogy az alábbi segélyezési formákról alkosson települési rendeletet: Települési pénzbeli támogatások: 1. Települési gyógyszertámogatás A méltányosságból adható közgyógyellátást eddig részben a Szoc.tv. részben a helyi rendeletünk szabályozta. Ez az ellátási forma is megszűnt, azonban lehetőségünk van helyi rendeletben szabályozni, hogy milyen jövedelemhatár és milyen magas gyógyszerköltség esetén adunk települési gyógyszertámogatást és milyen összegben, egyszeri alkalommal, vagy egy évben többször is. Továbbá szabályozni szükséges még, hogy háziorvos, szakorvos, vagy esetleg a gyógyszertár igazolja a gyógyszerköltséget. 2014. évben 8 fő – kivétel nélkül nyugdíjas – részesült méltányossági alapon közgyógyellátásban, az Egészségbiztosításhoz utalt hozzájárulás 220 ezer Ft volt. A jelenlegi rendelet-tervezetben figyelemmel voltunk arra is, hogy ne csak a nyugdíjasoknak, hanem az aktív korúaknak és gyermekes családoknak is tudjunk szükség esetén támogatást nyújtani. 2. Települési temetési támogatás Véleményem szerint új szabályozásra nincs szükség, a jelenlegi önkormányzati rendeletünkben megfelelő szabályok kerültek azzal, hogy egy részét az akkori szabályoknak a Szoc.tv. szabályozza, tehát ennek helyi szabályozására nincs módunk. 2014-ben 20 fő részére állapítottunk meg temetési segélyt, összesen 300 ezer Ft mértékben. 3. Települési lakásfenntartási támogatás A normatív alapon nyújtott lakásfenntartási támogatások fokozatosan szűnnek meg, mert 2015. március 1-jétől új jogosultságot már nem állapíthatunk meg, azonban a múlt évben 1 évre megállapítottakat a lejáratukig folyósítani kell (az összeg 90 %-át is visszaigényelhetjük). Ez a támogatási forma 2005-től létezett, havi 240-270 családot érintett. A támogatás összege 2.500-10.000 Ft-ig terjedt, a jövedelem és a családtagok számától függően. A megszüntetése igen nagyszámú családot érint, ezért javaslom – amennyiben a költségvetésünk megengedi – hogy ezt a segélytípust ne szüntessük meg. 2014. évben a kifizetett bruttó normatív támogatás 13,3 millió Ft volt, ami azt jelenti, hogy ilyen magas számú családnak az eddigi szabályok szerint nem tudjuk a támogatást folyósítani. Javaslatom az, hogy kizárólag természetben nyújtsuk, ami azt jelenti, hogy a DÉMÁSZ vagy egyéb szolgáltató részére folyósítsuk a támogatást, kérelmező számláján ezt jóváírják, így a jogosultnak nem lesz módja másra költeni.
További szabályozásra javaslom, hogy a támogatást sávosan állapítsuk meg az egy főre jutó jövedelem alapján. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően határozott időre – egy évre – javaslom megállapítani, úgy, hogy a támogatás a költségvetéstől függően a folyósítás ideje alatt megszüntethető, vagy felfüggeszthető legyen. A támogatás folyósításának feltétele az is, hogy a lakókörnyezet rendezettségét meg kell követelni már a kérelem benyújtásakor, és a támogatás folyósításának ideje alatt is, melyet ellenőrizni kell. Ezzel a szabályozással sokat tehetünk településünk tisztasága, rendezettsége érdekében. 4. Rendkívüli települési támogatás Alig kíván új szabályozást, mivel a 19/2013.(XII.19) önkormányzati rendeletünk 9.§-ban szabályoztuk. Az eddigi gyakorlat szerint évente 3-400 ezer forintot használtunk fel rendkívüli segélyre. Javaslom azonban, hogy az e rendelet 10.§-ában foglalt kamatmentes kölcsönként nyújtott segély kerüljön megszüntetésre, mivel a havi rendszerességgel nyújtott normatív támogatások, kifizetések megszűnnek, így a havi törlesztő részletek beszedése lehetetlenné válik. 5. Köztemetés Részben a Szoc.tv. 48.§-a szabályozza, a jövedelemhatárt az önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A jelenlegi rendeletünkből átemelhető. Évente általában 1-2 esetben fordul elő, költsége alkalmanként 60 ezer Ft. Egyéb szabályok Nagyszámú kérelem fog érkezni ezért javaslom a hatáskör átruházást a polgármesterre első fokon. A tervezet méltányossági szabályokat is rögzít, amely szintén polgármesteri hatáskörben maradna. Továbbra is minden esetben a másodfokú döntések a Képviselő-testület elé kerülnének. A tervezet természetesen tartalmazza az eljárási szabályokat, melyek között helyet kaptak többek között a döntés előkészítése során beszerzendő környezettanulmány elkészítésének, a Polgármesteri Hivatallal való együttműködés, a különféle igazolások és nyilatkozatok benyújtásának rendje, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, illetve a méltánylás gyakorlásáról szóló szabályozás. Ehhez kapcsolódóan a tervezet 6 mellékletet tartalmaz a szükséges formanyomtatványokról, mely az eljárás gyorsítását hivatott biztosítani. Több eljárási szabály, illetve a rendeletben használatos fogalmak a Szoc.tv. rendelkezéseire utalnak vissza, ezért ezeket kötelezően alkalmazni kell.
Tisztelt Képviselő-testület! A rendelet tervezete tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet által megkívántakat, így az előzetes hatásvizsgálatot és az indokolást. A tervezetet előzetes véleményezésre benyújtjuk az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendeletének 33.§ (4) bekezdése alapján a tárgykör szerint érintett, mindkét bizottság elé véleményezésre, melynek eredményéről az ülésen tudunk beszámolni.
A fentiek és a mellékeltek alapján kérem a t. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjék megtárgyalni, és a rendeletet megalkotni.
A rendelet megalkotása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§ 1. pontjának figyelembe vételével a Mötv. 50.§ szabálya szerint minősített többséget igényel.
Orgovány, 2015. február 16. Dr. Lóczi Boglárka polgármester
TERVEZET Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének …./2015.(II….) önkormányzati rendelete Egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról
Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdés, 25.§ (3) bekezdés, 26.§, 32.§ (1) bekezdés b) pont, 32.§ (3) bekezdés, 45.§, 48.§ (4) bekezdésében, 60.§ (4) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, valamint a 132.§ (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete 2. melléklet I.4.2. pontja alapján a Jogi- és Ügyrendi Bizottság, valamint Orgovány nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete 2. melléklet II.4.4. pontja alapján a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja 1.§ (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermekeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, gyermeküket egyedül nevelőkre, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása. (2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót és telhetőt annak érdekében, hogy a családjuk eltartásáról elsősorban keresőtevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösségek aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából. 2. A rendelet hatálya 2.§ A rendelet hatálya kiterjed az orgoványi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében, valamint az Szoc.tv. 7.§-ában meghatározott személyekre.
3. Eljárási szabályok 3.§ (1) A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet – az igénylésre rendszeresített nyomtatványon – egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz, személyesen vagy postai úton. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a háztartásban, rendkívüli települési támogatás esetében a családban együtt élő személyek jövedelméről szóló igazolást és vagyonnyilatkozatot, b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot, ezek hiányában gyámhatóság által felvett jegyzőkönyv másolatát,
c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, köznevelési vagy felsőoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, d) nyilatkozatot a háztartásban együtt lakó személyekről, és e) a rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás, b) álláskereső esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás, c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény, d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat, e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás, f) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata, g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata, h) ösztöndíjról a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, vagy i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás. 4.§ (1) A Polgármesteri Hivatal a döntés előkészítése során megvizsgálja a kérelmező szociális helyzetét az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok szerint, valamint, ha a kérelmezőre vagy a vele együtt élő személyekre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak, de azok felülvizsgálata indokolt, környezettanulmányt készít a kérelmező lakásán. (2) A környezettanulmány felvételét a Polgármesteri Hivatal mellőzi, ha a kérelmező lakásán már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően környezettanulmányt készítettek. 5.§ (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásokról, valamint a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítéséről, és az arra vonatkozó méltányosságról első fokon a polgármester dönt. (2) Méltánylást érdemlő esetek: a) hosszan tartó súlyos betegség vagy
b) a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és az ellátásra jogosult három vagy több személy eltartásáról gondoskodik; c) egyedülálló esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át (3) Az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a polgármester ellenőrizheti. (4) Az ellátásban részesülő köteles a) az ellenőrzést tűrni, b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni, c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani, és d) a rendeletben előírt esetekben az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.
II. Fejezet TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 4. A települési támogatás formái 6.§ Az önkormányzat települési támogatást nyújt a) a gyógyszerkiadások, b) temetési kiadások, a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. 7.§ A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot, egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család vagy egyén létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. 5. Települési gyógyszertámogatás 8.§ (1) Települési gyógyszertámogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni eseti támogatás állapítható meg annak, aki közgyógyellátásra nem jogosult és az igazoltan esetenként felírt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja: a) egyedül élő esetében a jövedelme 15%-át, feltéve, hogy jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át; b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem 20 %-át, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%át. (2) A kérelem elbírálásához csatolni kell a felírt gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz 3. számú melléklet szerinti háziorvosi, szakorvosi vagy gyógyszertári igazolást. (3) A települési gyógyszertámogatás összege esetenként maximum 6.000 Ft lehet, de nem haladhatja meg a felírt gyógyszer fizetendő összegét. (4) Egy naptári évben gyógyszertámogatás legfeljebb 3 alkalommal adható. (5) A települési gyógyszertámogatást a határozat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kell a Polgármesteri Hivatal pénztárában a jogosult, vagy törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére kifizetni. (6) Az (1) bekezdésben szabályozott települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
6. Települési temetési támogatás 9.§ (1) Települési temetési támogatásban részesíthető az a kérelmező, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a számlával igazolt temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át.
(2) Nem állapítható meg temetési támogatás, ha az elhalt és a kérelmező között tartási, vagy öröklési szerződés volt, illetve az elhalt temetéséről köztemetés keretében gondoskodtak. (3) A települési temetési támogatás iránti kérelmet a 4. számú mellékleten kell benyújtani, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát is. 7. Települési lakásfenntartási támogatás 10.§ (1) Települési lakásfenntartási támogatás nyújtható a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. (2) A támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, minden hónap 5.-ig napjáig, utólag. A támogatás összegét a szolgáltató a támogatásban részesülő számláján jóváírja. (3) Települési lakásfenntartási támogatásra az az orgoványi lakcímmel rendelkező jogosult, aki a) az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint életvitelszerűen lakik aa) magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, ab) magántulajdonú lakás albérlője ac) önkormányzati lakás bérlője és b) vagyonnal nem rendelkezik. (4) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát, b) a lakásban lakás jogcímét igazoló használatbavételi szerződést, vagy tulajdoni lapot, c) adásvételi, vagy albérleti, bérleti szerződést, d) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakásfenntartási támogatás utalását kéri. (5) A lakásfenntartási támogatás mértéke, ha: a) a családban az egy főre jutó jövedelem aa) 20.000 Ft alatt van, havi 5.000 Ft, ab) 20.000-30.000 Ft között van, havi 4.500 Ft, ac) 30.000-40.000 Ft között van, havi 4.000 Ft, ad) 40.000-57.000 Ft között van, havi 3.000 Ft; b) egyszemélyes háztartás esetén a jövedelem ba) 25.000 Ft alatt van, havi 5.000 Ft, bb) 25.000-35.000 Ft között van, havi 4.500 Ft, bc) 35.000-45.000 Ft között van, havi 4.000 Ft, bd) 45.000-65.000 Ft között van, havi 3.000 Ft. (6) A települési lakásfenntartási támogatás folyósításának feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó alábbi feltételeket teljesítse: a) köteles onnan eltávolítani a nem rendeltetésszerű használathoz tartozó dolgokat, különös tekintettel szemétre, gyomra, lomra, b) köteles gondoskodni a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítésről, c) belterületi kérelmező, jogosult köteles a hulladék gyűjtésére alkalmas szeméttároló edényt elhelyezni, rendeltetésszerűen használni, d) köteles az állattartásra vonatkozó szabályokat betartani, e) köteles a járdát, a kerítéssel kívül határos területet, az ingatlan közterület felőli határától számított legalább három méter szélességben tisztán tartani, ennek keretében ea) köteles a szemét- és gyommentesítésre, télen a hó- és síkosság mentesítésre,
eb) köteles gondoskodni róla, hogy a cserjék, fák ne akadályozzák a forgalmat, az úttestre való kilátást, ec) köteles annak megléte esetén a csapadékvíz elvezető csatornát, átereszt tisztán, rendeltetésszerű állapotban tartani. (7) A lakókörnyezet rendezettség vizsgálatára az. 6. számú melléklet szerinti környezettanulmány szolgál. (8) A lakókörnyezet rendezettségének teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább 5 napos határidő kitűzésével az elvégzendő feladatok, tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni. 11.§ Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetében csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 12.§ A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, és a) a hónap 15. napjáig benyújtott kérelmek esetében a hónap első napjától, b) a hónap 16. napjától benyújtott kérelmek esetében a következő hónap első napjától kell folyósítani. 13.§ Települési lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg annak, akinek a rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig. 8. Rendkívüli települési támogatás 14.§ (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás nyújtható. (2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni a Szoc.tv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl: a) a tartós betegséget, b) a munkanélkülivé válást, c) térítésköteles egészségügyi szolgáltatás fizetését, feltéve, hogy ca) az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, cb) egyedül élő esetén 200 %-át. (3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben (baleset, súlyos fertőző betegség, életmentő műtét, tűzkár, lakás céljára szolgáló ingatlanban bekövetkező belvíz kár stb.), - amennyiben a károsult biztosítással nem rendelkezik -, kivételes méltányosság gyakorlásával, jövedelemre tekintet nélkül, legfeljebb 100.000 Ft összegű települési támogatás állapítható meg. (4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (4) A rendkívüli települési támogatás kifizetése a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján házipénztár útján, postai úton vagy banki átutalással történik. 15.§ (1) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem esetén a) a hajléktalanság tényét hajléktalan személyeket ellátó intézmény eredeti igazolásával, b) a büntetés-végrehajtási intézet elhagyását az intézet eredeti igazolásával, c) a kórházi kezelést a kórházi zárójelentés másolatával,
d) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az érintett egészségügyi szolgáltató igazolásával, a gyógyászati segédeszköz megvásárlását a gyógyászati segédeszközről kiállított számlával, e) a fűtés költségeit a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló eredeti számlával. f) a gyermek születését – amennyiben a gyermek nem Kecskeméten született – a születési anyakönyvi kivonat másolatával, g) a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozat másolatával, h) a tanulói jogviszonyt eredeti iskolalátogatási igazolással, i) az óvodai nevelést az óvoda által kiadott eredeti igazolással, j) a várandósságot eredeti orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyv másolatával kell a kérelmezőnek igazolnia. (2) A rendkívüli települési támogatást a határozat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárában a jogosult, vagy törvényes képviselője vagy meghatalmazottja részére kell kifizetni, vagy a kérelmező által megadott számlára utalni.. III. Fejezet TERMÉSZETBENI TÁMOGATÁSOK 9.
Köztemetés
16.§ (1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól a) mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülélő esetében 150 %-át; b) 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetében 200 %-át.
(2) A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülélő személy esetében a négyszeresét nem haladja meg. IV. Fejezet SZOCIÁLPOLITIKAI KEREKASZTAL 17.§ (1) A Képviselő-testület helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre Orgovány Nagyközség szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának és végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A Kerekasztal tagjai: a) a polgármester, b) a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője, c) a családsegítő családgondozó, d) a védőnő, e) a mozgáskorlátozottak helyi csoportjának vezetője, f) a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, g) nyugdíjasok helyi csoportjának vezetője.
(3) A Kerekasztal vezetője a polgármester.
V. Fejezet SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK, ELLÁTÁSOK 18.§ (3) A személyes gondoskodás körébe tartozó alábbi szociális alapszolgáltatásokat a Helvécia és Mikrotérsége Szociális és Gyermekjóléti Feladatellátó Társulás (a továbbiakban: Társulás) által fenntartott Helvéciai Mikrotérségi Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Intézmény) nyújtja: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) támogató szolgáltatás, d) nappali ellátás, e) családsegítés, f) gyermekjóléti szolgáltatás. 19.§ (1) Az étkeztetés szolgáltatás célja, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről való gondoskodás, akik ezt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségügyi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Kora miatt szociálisan rászorultnak tekinthető a 62. életévét betöltött egyedülálló, valamint a 65 éven felüli családban élő kérelmező, amennyiben e tekintetben nem képes önmagát ellátni. (3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést (pl. erősen legyengült, fekvőbeteg, stb.). (4) Fogyatékosság, vagy pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést (pl. testi fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot). (5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést (pl. olyan szenvedélybeteg, amely miatt képtelen az ellátás biztosítására). (6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. 20.§ (1) A Társulás keretében biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a Társulás által létrehozott Intézmény vezetőjéhez (a továbbiakban intézményvezető), vagy az intézmény Orgoványi Házigondozói Szolgálatánál kell benyújtani.
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről az intézményvezető a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és erről értesíti a kérelmezőt. (3) A kérelmező számára kedvezőtlen döntés esetén az intézményvezető az ügyet véleményével együtt a Társulás Társulási Tanácsa elé terjeszti, amely az önkormányzati hatósági ügyek szabályai szerint eljárva hozza meg döntését. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. 21.§ Az egyes, Társulás keretében ellátott szolgáltatások ellátásának részletes szabályait, a szolgáltatás feltételrendszerét és működését a szolgáltatásokra vonatkozó, a törvényi és helyi rendelet rendelkezésein alapuló szakmai program tartalmazza. VI. Fejezet TANYAGONDNOKI SZOLGÁLTATÁS 22.§ (1) Az alapszolgáltatási feladatok közül a tanyagondnoki szolgáltatást az Önkormányzat saját fenntartásában két tanyagondnoki körzetben biztosítja. (2) A tanyagondnoki szolgáltatásról a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot. VII.
Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23.§ Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. 10. Átmeneti rendelkezések 24.§ (1) Az a személy, aki a rendelet hatályba lépését követően, a 2015. február 28-án hatályos Szoc.tv. alapján normatív lakásfenntartási támogatásban részesül, a lakhatási kiadásokra vonatkozó települési támogatásra első ízben a normatív lakásfenntartási támogatás megszűnését követően szerezhet jogosultságot. (2) A rendelet hatálybalépése előtt, 2015. február 28-ig benyújtott és még el nem bírált önkormányzati segély iránti kérelmek esetében Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének – a 13/2014.(XII.01.) önkormányzati rendeletével módosított – az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 19/2013.(XII.19.) 13/2014.(XII.01.) önkormányzati rendelete vonatkozó rendelkezései az irányadók. 11. Hatályon kívül helyező rendelkezés 25.§ Hatályát veszti 1. Orgovány Nagyközség Képviselő-testületének az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 19/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelete, 2. Orgovány Nagyközség Képviselő-testületének az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 19/2013.(XII.19.) önkormányzati rendeletét módosító 13/2014.(XII.01.) önkormányzati rendelete.
formázott: Betűszín: Automatikus
Dr. Lóczi Boglárka polgármester
Spádáné dr. Pelsőczi Kovács Marianna jegyző
ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetése 2015. február „…”. napján a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.
Spádáné dr. Pelsőczi kovács Marianna jegyző
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ alapján az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló …/2014.(…) számú önkormányzati rendelethez A tervezett önkormányzati rendelet a) társadalmi hatásai: A rendelet tervezetben melynek széles körű társadalmi hatásai lesznek szabályozásra kerül a 2015. március 1-jétől hatályos települési támogatások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai. A szabályozás lehetőséget nyújt az Önkormányzati rendeletben meghatározott rászorulok támogatására. Az egyes ellátások jogosultságainak szűkítése a lakosság egy részénél – elsősorban a magasabb jövedelműeknél érdeksérelmet okozhat, ugyanakkor erősebben érvényesül a szociális rászorultság elve. b) gazdasági és költségvetési hatásai: Az Önkormányzat állami támogatás keretében a helyi szociális feladatok ellátásához támogatásban részesül, valamint saját forrás is felhasználható szociális ellátásokra. A települési támogatás által támogatott élethelyzetek bővítése növekvő forrásszükségletet igényel, melyet elsősorban saját bevételből kell biztosítani. A települési támogatás iránti igény valószínűleg meg fogja haladni a 2014. évi önkormányzati segély iránti kérelmek számát, mert több szociális ellátás (pl.: lakásfenntartási támogatás, méltányossági közgyógyellátás) megszűntetésre kerül. A szociális ellátásokhoz kapott 2015. évi költségvetési fedezetből csak kis mértékben tud az Önkormányzat a települési támogatásokhoz hozzájárulni. c) környezeti és egészségi következményeit: A települési lakásfenntartási támogatás folyósításának egyik feltétele, hogy a kérelmező lakókörnyezetét tartsa rendbe. A rendelet bevezetése tehát kedvező környezeti hatással járhat. A lakókörnyezet rendezettségének megkövetelése által az udvar, a lakás, a háziállatok tisztán tartása csökkentheti a paraziták, élősködök korokozók elszaporodását. d) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait: Jelentős többlet terheket eredményező hatása nincs a rendelet megalkotásának. e) megalkotásának szükségessége és a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
Az önkormányzati rendelet megalkotása kötelező, melyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E.§ ír elő, határideje 2015. február 28. A rendelet megalkotása elmaradásának következménye, mivel azt magasabb színtű jogszabály írja elő, egyrészt a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés, mely törvényességi intézkedést vonhat maga után. Másrészt a széles körű negatív társadalmi hatásokra kell számítani az elmaradó helyi szociális gondoskodás miatt. f) a rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet a meglévő szervezeti, személyi és tárgyi feltételekkel alkalmazható. Alkalmazása valószínűleg további pénzügyi feltételek biztosítását igényli majd, a tényleges támogatási igény és szükséglet szerint. A rendelet a meglévő állapotokat nem érinti.
INDOKOLÁS az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a …/2014.(…) számú önkormányzati rendelethez Általános indokolás
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban Szoc.tv.). A módosítás értelmében 2015. február 28. nappal megszűnnek a Szoc.tv.-ben addig biztosított jegyzői és képviselő-testületi hatáskörök, nevezetesen: az aktív korúak ellátása - foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, méltányos közgyógyellátás, méltányos ápolási díj. Az aktív korúak ellátása a Kecskeméti Járási Hivatal hatáskörébe kerül. Az önkormányzati rendeletet legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia a képviselőtestületeknek.(Szoc.tv.134/E §.)
Részletes indokolás 1.§-hoz: A rendelet célját rögzíti, miszerint az a szociális biztonság megteremtése és megőrzése – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermekeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, gyermeküket egyedül nevelőkre. Figyelemmel kell lenni azonban az Önkormányzat teherbíró képességére is. Fontos szempont az össztársadalmi igény, miszerint az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván úgy kell javítani, hogy ösztönözni kell a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót és telhetőt annak érdekében, hogy a családjuk eltartásáról elsősorban keresőtevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. 2.§-hoz: A rendelet hatályát fogalmazza meg, amely elsősorban a magyar állampolgárokra terjed ki, illetve a Szoc.tv. 3.§ meghatározottakra.
3-5.§-hoz: A hatásköri és eljárási szabályokat rögzíti. Eddig is jól működött, a hatáskörök polgármesteri hatáskörben legyenek első fokon. A tervezet méltányossági szabályokat is rögzít, amely szintén polgármesteri hatáskörben marad. Továbbra is minden esetben a másod fokú döntések a Képviselő-testület elé kerülnek. A tervezet természetesen tartalmazza az eljárási szabályokat, melyek között helyet kaptak többek között a döntés előkészítése során beszerzendő környezettanulmány elkészítésének, a Polgármesteri Hivatallal való együttműködés, a különféle igazolások és nyilatkozatok benyújtásának rendje, az
esetleges jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok. Ehhez kapcsolódóan a tervezet 6 mellékletet tartalmaz a szükséges formanyomtatványokról, mely az eljárás gyorsítását hivatott biztosítani. Több eljárási szabály, illetve a rendeletben használatos fogalmak a Szoc.tv. rendelkezéseire utal vissza, mert nem szükséges újat alkalmazni.
A II. fejezetben kerültek részletezésre a Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások. 6-7.§-hoz A 4. alcím szereplő az ellátási formák felsorolását és az általános szabályokat tartalmazza: pénzbeli támogatás: aa) települési gyógyszertámogatás, ab) települési temetési támogatás, ac) települési lakásfenntartási támogatás, Az 5. alcím a rendkívüli települési támogatás Valamint a természetbeni támogatás – a köztemetés-. 8.§-hoz: Települési gyógyszertámogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni eseti támogatás állapítható meg a részletezett feltételekkel. A támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához csatolni kell a felírt gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz 3. számú melléklet szerinti háziorvosi, szakorvosi vagy gyógyszertári igazolást. A gyógyszertámogatás összege esetenként maximum 6.000 Ft lehet, de nem haladhatja meg a felírt gyógyszer fizetendő összegét. Egy naptári évben gyógyszertámogatás legfeljebb 3 alkalommal adható. 9.§-hoz: A polgármester a rendeletben szabályozott feltételekkel pénzbeli települési temetési támogatásban részesítheti azt a kérelmezőt, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a számlával igazolt temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A települési temetési támogatás iránti kérelmet a 4.sz. mellékleten kell benyújtani, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. 10-13.§-hoz: Lakásfenntartási támogatás formájában települési támogatás állapítható meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez. A részletes feltételrendszert a rendelet tartalmazza.
Melyek közül az egyik a lakókörnyezet rendezettsége. Ennek vizsgálatára az. 6. számú melléklet szerinti környezettanulmány szolgál. A lakásfenntartási támogatás mértéke, ha: c) a családban az egy főre jutó jövedelem aa) 20.000 Ft alatt van, havi 5.000 Ft, ab) 20.000-30.000 Ft között van, havi 4.500 Ft, ac) 30.000-40.000 Ft között van, havi 4.000 Ft, ad) 40.000-57.000 Ft között van, havi 3.000 Ft; d) egyszemélyes háztartás esetén a jövedelem ba) 25.000 Ft alatt van, havi 5.000 Ft, bb) 25.000-35.000 Ft között van, havi 4.500 Ft, bc) 35.000-45.000 Ft között van, havi 4.000 Ft, bd) 45.000-65.000 Ft között van, havi 3.000 Ft. 14-15.§-hoz: A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás nyújtható. részletes szabályokat tartalmaz a Szoc.tv.-ben meghatározott feltételrendszer átemelésével együtt. A támogatás legkisebb összege alkalmanként 1.000-10.000 Ft lehet, egy naptári évben legfeljebb 20.000 Ft lehet, kivéve a baleset, vagy életmentő műtét, elemi kár eseteket, amikor jövedelemre tekintet nélkül legfeljebb 100.000 Ft nyújtható. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
16.§-hoz: A polgármester önkormányzati hatáskörben köztemetést rendel el, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Azonban a köztemetés költségének megfizetése alól teljes részben vagy egészben mentesítést adhatunk, figyelemmel az egy főre jutó jövedelemre. 17.§-hoz A III. fejezet tartalmazza a Szociálpolitikai Kerekasztal már jól ismert szabályait. 18-21.§-hoz: A IV. fejezetben kaptak helyet a szociális alapszolgáltatások, ellátások szabályai szintén nem változtak. 22.§-hoz: Az V. fejezetben a tanyagondnoki szolgáltatás szabályai sem, ezeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza továbbra is. 23.§-hoz: A VI. fejezet a záró rendelkezéseket rögzíti, így a rendelet hatálybalépésének napját.
24.§-hoz: Az átmeneti rendelkezésben szabályoztuk, hogy addig települési lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, amíg a 2015. február 28-án hatályos Szoc.tv. alapján a kérelmező normatív lakásfenntartási támogatásban részesül. Továbbá rendelkezik még arról, hogy a hatálybalépés előtt 2015. február 28-ig benyújtott önkormányzati segély iránti kérelmeket még a jelenleg hatályos önkormányzati rendeletek alapján kell elbírálni.
25.§-hoz: Fel kell sorolni, hogy e rendelet hatálybalépésével egy időben mely rendeletek vesztik hatályukat. Jelen esetben hatályát veszti Orgovány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 19/2013.(XII.19.) és az ezt módosító 13/2014.(XII.01.) önkormányzati rendelete.
formázott: Betűtípus: 11 pt
