Tisztelt Jegyző Úr!

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA

Ügyszám: 09/101-1/2011. Ügyintéző: Körtvélyfáyné dr. Sztán Kinga Elérhetőség: 34/515-185

Tárgy: Tájékoztatás jogszabály módosításról

Valamennyi Települési Önkormányzat Jegyzője részére Székhelyén Tisztelt Jegyző Asszony/Tisztelt Jegyző Úr! Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény módosította a Gyvt.-t, egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 360/2010.(XII.30.) Kormányrendelet pedig a Gyer.-t. Mind a Gyvt.-t, mind a Gyer.-t érintő változások 2011. január 1. napjával léptek hatályba, és az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni, kivéve a Gyvt. 20/C. § (1) bekezdését (óvodáztatási támogatás), amelyet 2011. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2011. július 1. napjával lép hatályba a Gyvt. 5. § sb) alpontját érintő módosítás, amely az értelmező rendelkezéseknél a fenntartó vonatkozásában tartalmaz változást.) Az egyes, települési önkormányzatokat, illetve jegyzői gyámhatóságokat érintő módosításokról az alábbiakban tájékoztatom. I. A Gyvt. Alapvető rendelkezéseiben történt változások - Az értelmező rendelkezésekben a várandós anya válsághelyzete kifejezés szerepel, a módosítást követően tehát nem csak a szociális, hanem egyéb, családi, környezeti, társadalmi okok - amelyek az anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozzák, és ezáltal a gyermek egészséges megszületését veszélyeztetik – is eredményezhetik az anya válsághelyzetét. (Gyvt. 5. § o) pontja) Ezzel összhangban módosult a Gyvt. 21. § (2) bekezdésének – rendkívüli gyermekvédelmi támogatás – szövege is. - A Gyvt. 17. § (1) bekezdése újabb jelzőrendszeri taggal egészült ki, a munkaügyi hatóság is gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat lát el, és köteles jelzéssel élni, ezzel kapcsolatosan a Gyvt. 17. § (4) bekezdése is kiegészült. A munkaügyi hatóságot tájékoztattuk a jogszabályváltozásról. II. A Gyer. Alapvető rendelkezéseiben történt változások - A Gyer. 5/A. § (3) bekezdés a) pontjában az Igazságügyi Hivatal elnevezés fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatra változott. - Környezettanulmány készítésére a gyámhatóság továbbra is felkérhet más személyt vagy szervet, különösen a gyermekjóléti szolgálatot. Amennyiben a gyámhivatal örökbe fogadhatóvá nyilvánításra irányuló 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Tel: (34) 515-181 Fax: (34) 515-199 [email protected]

-

eljárást folytat, a gyermekjóléti szolgálatot kérheti fel, amennyiben örökbefogadás előtti eljárás, vagy örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás van folyamatban, a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel környezettanulmány elkészítésére. (Gyer. 9. § (1)-(2) bekezdése) A szakértői vélemény elkészítésének határideje 30 nap. (Gyer. 13/A. §)

III. A Gyvt.-ben foglalt, egyéb eljárási szabályokkal kapcsolatos változások - A Gyvt. 131. § (5) bekezdése alapján az állami adóhatóság 15 napon belül köteles az adatközlésre. IV. A gyermek családi jogállásával kapcsolatos ügyekben bekövetkezett változások - A Gyer. 54. § (2) bekezdésében foglalt, az apai elismerő nyilatkozat felvételére nyitva álló – az anyakönyvvezető értesítésétől számított - 22 munkanapos határidő 30 napra változik. - A Gyer. 58. § (1) bekezdése akként módosult, hogy a gyámhivatalt kell megkeresni az eseti gondnok kirendelése iránt – kivéve, ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a jegyző. V. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos változások Gyvt. - A 20/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a pénzbeli támogatás folyósítására augusztus hónapban kerül sor, ha ebben a hónapban fennáll a jogosultság. A b) pont szerint a második folyósítás továbbra is novemberben történik, ha ekkor fennáll a jogosultság. A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2011. évben 5800 Ft. Gyer. - A 66/A. § (4) bekezdése szerint illetékességváltozás esetén a jogosult kérelmére vagy az illetékessé vált jegyző megkeresésére 8 napon belül kell áttenni az iratokat, a korábbi 5 munkanap helyett. - Módosult a Gyer. 68. §-a a pénzbeli támogatás folyósítására vonatkozó határidők tekintetében. A jegyző augusztus 10., illetve november 10. napjáig értesíti a MÁK területi szervét (Igazgatóság) a megállapított pénzbeli támogatás összegéről, továbbra is a Gyer. 4. sz. melléklete szerinti adatlapon. Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és augusztus 18-áig, illetve november 18-áig megküldi a Minisztériumnak. A Minisztérium augusztus 21., illetve november 21. napjáig rendelkezik az önkormányzatok felé történő átutalásról. A módosítással egy új, (5) bekezdés is beiktatásra került, mely szerint a települési önkormányzat által határidőn túl legfeljebb 30 nappal benyújtott igény teljesítéséről a miniszter dönt. E határidő elmulasztása jogvesztő. VI. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos változások Gyvt. - A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdés a) pontjában szabályozott pótlék folyósításának időpontja változik annyiban, hogy a korábbi júliusi folyósítás helyett augusztus hónapban történik a folyósítás, amennyiben augusztus elsején a jogosultság fennáll. 2011-ben a pótlék összege 8400 Ft. Gyer. - Gyer. 68/D. § (2) – (3) bekezdése módosul a határidők tekintetében, az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozást követően minden hónap 18. napjáig küldi meg a Minisztériumnak, a Minisztérium pedig minden hónap 21. napjáig gondoskodik az utalásról.

2

-

A pótlék összegének folyósítása tekintetében is változtak a határidők, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél részletezettekkel egyezően. A meghatározott határidőn túl legfeljebb 30 nappal benyújtott igény teljesítéséről a miniszter dönt, e határidő elmulasztása jogvesztő.

VII. Óvodáztatási támogatással kapcsolatos változások Gyvt. - A Gyvt. 20/C. § (1) bekezdésében előírt, óvodai nevelésben való részvétel két hónapra változik. - Amennyiben első alkalommal természetbeni támogatást nyújtanak a jogosult részére, azt a beíratást követő 21 napon belül (korábban 15 munkanap) kell a szülő rendelkezésére bocsátani. Gyer. - Lakcímváltozás esetén nyolc munkanapon belül kell az iratok áttételéről gondoskodni. (Gyer. 68/F. § (5) bekezdés) - Az óvodába járás igazolásának határideje is változott: az óvodának első alkalommal a rendszeres óvodába járást május 5-ig, illetve november 5ig kell igazolnia. Ezzel összhangban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságnak is május 5. és november 5. napján kell fennállnia. (Gyer. 68/G. § (3)-(4) bekezdése) Ezt követően az óvodának a rendszeres óvodába járást minden év május 8. és november 8. napjáig kell megküldenie a jegyzőnek, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállítása napjától tárgyév május 5. illetve november 5. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia. Amennyiben a gyermek óvodát vált, vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt, az óvodának legkésőbb 8 napon belül kell erről a jegyzőt értesítenie. (Gyer. 68/I. § (2) bekezdés a-b) pontja) - A Gyer. 68/K. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzatot a támogatás kifizetéséhez előleg illeti meg. A támogatás igénylésének, átutalásának, kifizetésének, valamint a fel nem használt összeg visszautalásának határideje a Gyer. 68/K. § (2) –(5) bekezdése, valamint a Gyer. 68/L. § ((1) – (4) bekezdésében foglaltak szerint változott. VIII. Gyermekjóléti alapellátásokra vonatkozó szabályok változása a Gyvt.-ben A Gyvt. 39. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt szociális válsághelyzetben lévő várandós anya kifejezés válsághelyzetben lévő várandós anya kifejezésre módosult. - A Gyvt. 39. § (4) bekezdése a) pontjának megfogalmazása módosult. - Módosult a gyermekjóléti szolgáltatásnak a Gyvt. 39. § (4) bekezdés c) pontjában előírt feladata. E szerint kezdeményezi o Egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét o Szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét o Eü.-i alapellátások igénybevételét o Pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét o A gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét - A gyermekjóléti szolgálat feladatai közül kikerült a Gyvt. 40. § (2) bekezdés h) pontja, mely szerint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. (A szintén módosult Gyvt. 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a körülmények vizsgálatát a szakszolgálat végzi el.) - A bölcsődére vonatkozó szabályokat tartalmazó 42. § kiegészült egy (5) bekezdéssel. Ez alapján a nyári nyitvatartási rendet a fenntartó hagyja

3

-

-

jóvá, a fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának megszervezéséről. A családi gyermekfelügyeletet biztosító személyre vonatkozó előírások szigorodtak a módosítással. A Gyvt. hatályos 43/A. § (6) bekezdése értelmében az biztosíthat családi gyermekfelügyeletet, aki személyisége, és külön jogszabályban meghatározott körülményei alapján alkalmas a gyermek napközbeni ellátására, és külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett, feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok. Korábban a gondozotti létszám volt meghatározva, egyéb követelmény nem. A Gyvt. 44. § (4) bekezdése értelmében házi gyermekfelügyeletet szintén az a személy biztosíthat, aki megfelel az előzőekben felsoroltaknak. A családok átmeneti otthonára vonatkozó rendelkezések közül a Gyvt. 51. § (3) bekezdés b) pontja kiegészült azzal, hogy a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét is befogadja.

IX. Védelembe vétellel kapcsolatos változások Gyvt. - A módosítással a Gyvt. 68/C. §-a új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, mellyel az eseti gondnok által okozott kár megtérítésének kérdését rendezi. Ez alapján a települési önkormányzat az eseti gondnok által a családi pótlék felhasználásával összefüggésben a gyermeknek vagy családjának okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a gyermek vagy családjának felróható magatartása okozza. A települési önkormányzat követelheti az eseti gondnoktól kárának megtérítését. A megfizetett kárösszegnek a gyermek, fiatal felnőtt érdekében történő felhasználását az újonnan kirendelt eseti gondnok biztosítja. - Változott (pontosításra került) a Gyvt. 69. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt megszüntetési ok. Az új rendelkezés szerint a védelembe vételt meg kell szüntetni, ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét rendelték el. - A védelembe vétel főszabály szerint továbbra is megszűnik a gyermek nagykorúságával. Ez alól a jelenlegi módosítás eredményeként két kivétel van, a Gyvt. 69. § (3) bekezdését 2010-ben is tartalmazta a jogszabály, ez az eset csak a fiatal kérelme esetén volt alkalmazható. Az újonnan módosított szabály szerint, ha a gyermek nagykorúvá válásakor a rá tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás fel van függesztve, a védelembe vétel az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének megszüntetéséig meghosszabbodik. (Gyvt. 69. § (4) bekezdés.) Ebben az esetben tehát kérelem hiányában is fennáll a védelembe vétel a nagykorúság után. Ha azonban a fiatal az eljárás megindítása előtt, vagy azt követően, de még a jogerős döntés meghozatala előtt nagykorúvá válik, a védelembe vétel, és így a felfüggesztés sem rendelhető el, illetve a már korábban, iskoláztatási támogatás felfüggesztése nélkül elrendelt védelembe vétel megszűnik. Gyer. - A Ket. módosításával összhangban a Gyer.-ben is napokban történik a határidők számítása, ezzel kapcsolatban az alábbi rendelkezések módosultak. o o

Amennyiben a védelembe vételi eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a Gyer. 84. § (2) bekezdése szerinti javaslat 15 napon belül történő megküldésére. A határozatban a Gyer. 87. § b) pontja értelmében a kirendelt családgondozót fel kell hívni a gondozási-nevelési tervnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül történő elkészítésére és a

4

o

o

o

o

o o

o o o o

o

o o

o o

jegyzőnek történő megküldésére. Ezzel összhangban módosult a Gyer. 89. § (1) bekezdése is, mely szerint a családgondozónak az egyéni gondozási nevelési tervet a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell – a szülővel és a gyermekkel együttműködve - elkészítenie. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása esetén a jegyző – amennyiben nem a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte – a tárgyalás megtartása előtt megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 15 napon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet, tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére. (Gyer. 91/A. § (2) bekezdés) Ha felmerül a családi pótlék természetben történő nyújtásának szükségessége, a jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően 10 napon belül (korábban 8 munkanap) tart tárgyalást. (Gyer. 91/A. § (4) bekezdés) A családi pótlék természetben történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező részében fennálló védelembe vétel esetén a kirendelt családgondozót fel kell hívni az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül (korábban 22 munkanap) történő megküldésére. (Gyer. 91/B. § (1) bekezdés h) pontja) A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról hozott, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő 8 napon belül közli a Magyar Államkincstárral. (Gyer. 91/B. § (4) bekezdés) A jegyző az átutalást követő követően legkésőbb 8 napon belül gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak az eseti gondnok felé történő kifizetéséről. (Gyer. 91/B. § (6) bekezdés) Ha a családi pótlék természetbeni nyújtásának felülvizsgálata során az időtartam megváltoztatásáról vagy a megszüntetésről születik döntés, a jegyző a határozatot a jogerőre emelkedéstől számított 8 napon belül közli a MÁK-kal. (Gyer. 91/C. § (4) bekezdés) Eredménytelen védelembe vétel esetén a jegyző a döntés jogerőre emelkedését követő 8 napon belül közli döntését a gyámhivatallal, és terjeszti fel az iratokat. (Gyer. 91/E. § (2) bekezdés) A gyámhivatal az eredménytelen védelembe vételről szóló jegyzői döntés közlésétől számított két hónapon belül hozza meg döntését. (Gyer. 91/E. § (4) bekezdés) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése iránti eljárásban 21 napon belül kell döntést hozni. (Gyer. 91/G. § (2) bekezdés b) pontja) Az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló határozat ellen 8 napon belül lehet fellebbezést benyújtani. (Gyer. 91/I. § (1) bekezdés) A módosítás a Gyer. 91/I. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte, így a másodfokú eljárás lefolytatásának időtartama az elsőfokú eljárásra irányadó ügyintézési határidővel egyezik meg, a Ket. 95. §-ára is figyelemmel. A jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről szóló jogerős határozatot 8 napon belül közli a MÁK-kal. (Gyer. 91/I. § (5) bekezdés) A felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatot szintén 8 napon belül kell a Mákkal közölni. (Gyer. 91/K. § (1) bekezdése) A jegyző fennálló védelembe vétel esetén a kirendelt családgondozót felhívja, hogy 30 napon belül vizsgálja felül és küldje meg az egyéni gondozási nevelési tervet. (Gyer. 91/I. § ((6) bekezdés) A felülvizsgálatot továbbra is 3 tanítási hónapot magába foglaló időszakonként kell elvégezni, a tanév lezárását követően azonban az új szabályozás szerint 30 nap áll a jegyző rendelkezésére a felülvizsgálat lefolytatására. (Gyer. 91/J. § (1) b) pontja) Az eseti gondnok az iskoláztatási támogatás felhasználását követően 8 napon belül számol el a jegyző felé. (Gyer. 91/J. § (8) bekezdése) Az iskola igazgatójának 50 órás jelzését követően a jegyző haladéktalanul megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy 15 napon belül (korábban 10

5

o

o

o

-

-

-

-

-

munkanap) vegye fel a kapcsolatot a családdal. (Gyer. 91/M. § (1) bekezdése, Gyer. 91/P. § (1) bekezdése) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek esetén, ha a felfüggesztés ideje alatt jogosulttá válik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, vagy a felfüggesztés megszűnt, a gyermekjóléti szolgálatnak a jegyző megkeresésétől számított 15 napon belül kell elkészítenie a pénzfelhasználási tervet, és kell javaslatot tennie az eseti gondnok személyére. (Gyer. 91/N. § (3) bekezdése) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén havonta, az átutalást követő 8 napon belül fizeti ki a jegyző az eseti gondnok felé az iskoláztatási támogatás összegét. (Gyer. 91/P. § (5) bekezdése) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek esetén a felülvizsgálat során a jegyző felhívja a gyermekjóléti szolgálatot, hogy amennyiben a támogatás felhasználási módjának megváltoztatását szükségesnek tartja, 15 napon belül (korábban 10 munkanap) gondoskodjon új pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

Tekintettel arra, hogy a védelembe vétel akkor is elrendelhető, ha a gyermek nem szülői felügyelet, hanem gyámság alatt áll – kivéve a szakellátásban lévő gyermeket – a 85. § (2) bekezdésének, és a 86. § (2) és (4) bekezdésének szabályai kiegészültek. Ezek szerint az együttműködés vállalása a gyámra is vonatkozik, illetve a tárgyalást úgy kell megtartani, hogy annak okát, célját és jogkövetkezményeit a gyám is megismerje. Természetesen a szakellátásban élő gyermekek vonatkozásában a védelembe vétel továbbra sem alkalmazható. A Gyer. 91. § (2) bekezdése kiegészül a Gyvt. módosítással összhangban azzal a rendelkezéssel, hogy a védelembe vétel a nagykorúsággal megszűnik, ez alól azonban a Gyvt. 69. § (3) és (4) bekezdésében foglalt két eset kivétel. Tekintettel arra, hogy a korábbi módosítás miatt a felülvizsgálat eredményéről szóló határozat tartalmát a Gyer. 90. § (5) bekezdése szabályozza, az illetékességváltozás miatt történő felülvizsgálat során is ez alapján kell dönteni. (Gyer. 90. § (5) bekezdése) Ha a közoktatási intézmény igazgatója olyan gyermekre tekintettel tesz 10, illetve 50 órás jelzést, aki nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban van elhelyezve, a jegyző – amennyiben indított eljárást, annak megszüntetésével - a jelzést megküldi a gyermekvédelmi szakszolgálatnak a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében. (Gyer. 91/F. a) pontja, 91/G. § (2) bekezdés a) pontja) Az ezt követően beiktatott b) pontban a korábbi szabályozásnak megfelelő eljárás szerepel. (Gyer. 91/F. § b) pontja, Gyer. 91/G. § (2) bekezdés b) pontja) A módosítás kiegészítette, illetve pontosította az iskoláztatási támogatás megszüntetésének eseteit. A tankötelezettség megszűnése esetén a jegyző megszünteti a felfüggesztést, azonban a jelenleg hatályos rendelkezés (Gyer. 91/J. § (2) bekezdés b) pontja) a gyermek szót nem tartalmazza. A Gyer. 91/J. § (2) bekezdés c) pontja szerint a gyermek családba fogadása már nem megszüntetési ok, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a szabadságvesztés büntetés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése miatt azonban a továbbiakban is meg kell szüntetni a felfüggesztést. Amennyiben a gyermek családba fogadására került sor, a felfüggesztés felülvizsgálatát kell elvégezni, mivel a gyermek a családbafogadással gyámság alá került, ez pedig a Gyer. 91/J. § (1) bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálati ok. A korábbi szabályozásban nem szerepel, a Gyer. jelenleg hatályos 91/J. § (2) bekezdés d) pontja

6

-

-

-

tartalmazza, hogy a magántanulóvá válás esetén is meg kell szüntetni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Fentiekkel összhangban módosult a Gyer. 91/J. § (3) bekezdése, mely szerint a magántanulóvá válás miatt megszüntetett felfüggesztést követően is rendelkezni kell a gyámhatósági fenntartásos betétben történő elhelyezésről vagy a természetbeni nyújtásról, valamint Gyer. 91/J. (4) bekezdése szerint ekkor is meg kell hallgatni a gyermeket, fiatal felnőttet, szülőt, más törvényes képviselőt a felhasználási mód meghatározásához. Mind a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, mind az abban nem részesülő gyermek esetén a felfüggesztést elrendelő határozatban tájékoztatni kell a 17. életévét betöltött gyermeket és szülőjét vagy más törvényes képviselőjét arról, hogy a védelembe vétel a Gyvt. 69. § (4) bekezdése értelmében a nagykorúvá válást követően meghosszabbodik (Gyer. 91/M. § (2) bekezdés i) pontja, Gyer. 91/P. § (4) bekezdés l) pontja) A Gyer. korábban hatályos 91/N. § (4) bc) pontja szerint a felülvizsgálatkor tartott tárgyalás időpontjáról értesíteni kellett védelembe vett gyermek esetén a kirendelt családgondozót. Ez a kitétel azonban felesleges, hiszen a felülvizsgálatkor a gyermek védelembe vétele mindenképpen fennáll, a felfüggesztés anélkül nem volt elrendelhető. Ezért a jelenlegi szabályozás csak a kirendelt családgondozó szófordulatot tartalmazza, őt természetesen továbbra is értesíteni kell a tárgyalás időpontjáról.

X. Ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatos változások Gyvt. - A Gyvt. 73. § (1) bekezdése kiegészült azzal a szabállyal, hogy a gyámhivatalnak az ideiglenes hatályú elhelyezést követően attól függetlenül le kell folytatnia az eljárását és meg kell hoznia az a)-c) pontban foglalt döntések valamelyikét, hogy a döntést megfellebbezték-e. - A Ket. módosításával összhangban, napokban, hónapokban történik a határidők számítása. o A Gyvt. 73. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján a gyámhivatal 30 napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn; 35 napon belül elrendeli a gyermek átmeneti és tartós nevelésbe vételét; két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. A Gyvt. 74. § (1) bekezdésében és a Gyvt. 75. §ában foglalt határidő is két hónapra módosult. Gyer. - A fellebbezés benyújtására 8 nap határidő áll az ügyfelek rendelkezésére, melyet a szociális és gyámhivatal 15 napon belül bírál el. (Gyer. 97/A. § (1)-(2) bekezdése) - Változott a Gyer. 97/A. § (2) bekezdésének megfogalmazása is, eszerint az ügyészség és a bíróság kivételével a beutaló szerv által hozott határozat elleni fellebbezést a beutaló szerv székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal bírálja el. Korábban azon beutaló szervek felsorolását tartalmazta a jogszabály, amelynek határozata elleni fellebbezést a szociális és gyámhivatal bírálja el. - Szintén változott a Gyer. 98. § (1) bekezdés c) pontjának megfogalmazása, a jelenlegi szabály szerint a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során kikéri mindazon szervek véleményét, amelyek a gyermekkel az ideiglenes hatályú elhelyezést megelőzően foglalkoztak. Korábban a vélemény beszerzéséről rendelkezett a jogszabály.

7

XI. A Gyvt. Gyermekvédelmi feladatok ellátása és irányítása részében történt módosítások - A Gyvt. 94. §-a kiegészült egy (8) bekezdéssel, mely szerint a települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet. - A Gyvt. 96. §-a kiegészült egy (10) bekezdéssel, mely szerint a miniszter a módszertani feladatok ellátásához a módszertani intézmények kijelöléséről és feladatairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egyedi támogatást nyújt. - A Gyvt. 100/A. § (8) bekezdése kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy a gyermekvédelmi igazgatási bírság behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik. - A Gyvt. 104. § (8) bekezdésében megjelölt 10 munkanapos határidő 15 napra módosult. XII. Térítési díjra vonatkozó Gyvt.-módosítás - A Gyvt. 148. § (3) bekezdése alapján a bölcsőde intézményi térítési díjára eltérő szabály vonatkozik, itt a térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege, amely a nyersanyagköltségnek legfeljebb 50%-át teheti ki. - A Gyvt. 148. § (5) bekezdésének ac) pontja értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után is az intézményi térítési díj 100%-át kell kedvezményben biztosítani, a korábban hatályos 50% helyett. Tatabánya, 2011. január 26.

Tisztelettel:

Vidáné Vági Judit mb. hivatalvezető

8