TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

ÉL DÁ

NY

Agrárgazdasági Kutató Intézet

ZT EL

ET P

A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN

TIS

AK I Budapest 2010

AK I 2010. 10. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató:

ÉL DÁ

Udovecz Gábor

NY

Agrárgazdasági Információk

Szerkesztőbizottság:

Biró Szabolcs, Juhász Anikó, Kapronczai István, Kemény Gábor, Mihók Zsolt (titkár), Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor

Készült:

ET P

az Agrárpolitikai Igazgatóság Ágazati Ökonómiai Osztályán

Szerzők:

ZT EL

Béládi Katalin Kertész Róbert

Közreműködött:

Benkő Béla Dudás Gyula Kolozsváriné Csontos Magdolna Szlovák Sándor

TIS

Opponensek:

Popp József Stummer Ildikó

HU ISSN 1418 2130 ISBN 978 963 491 560 7

2

AK I

NY

Tartalomjegyzék Bevezetés ...........................................................................................................................................5 1. Adatbázis és módszer .....................................................................................................................7 1.1. Adatbázis .................................................................................................................................7 1.2. Módszer ...................................................................................................................................8

ÉL DÁ

2. A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete...............................................................13 2.1. A szántóföldi növények termelési költségei ..........................................................................13 2.2. A szántóföldi növények hozamai ...........................................................................................20 2.3. A szántóföldi növények önköltsége ......................................................................................23 2.4. A szántóföldi növények értékesítési ára ...............................................................................27 2.5. A szántóföldi növények jövedelemhelyzete ..........................................................................30 3. A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete ..................................................................37 3.1. A kertészeti ágazatok termelési költségei ..............................................................................38 3.2. A kertészeti termékek hozamai ..............................................................................................42 3.3. A kertészeti termékek önköltségei .........................................................................................45 3.4. A kertészeti termékek értékesítési ára ...................................................................................47 3.5. A kertészeti termékek jövedelemhelyzete..............................................................................50

ET P

4. Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete .......................................................55 4.1. Az állattenyésztési ágazatok költségei...................................................................................55 4.2. Az állati termékek értékesítési ára ........................................................................................62 4.3. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemhelyzete ...................................................................65 4.4. Az állati termékek költség- és jövedelemhelyzete eltérő takarmányértékelés mellett ..........70 Táblázatok jegyzéke.........................................................................................................................73

ZT EL

Ábrák jegyzéke ................................................................................................................................75 Mellékletek ......................................................................................................................................77

TIS

Mellékletek jegyzéke .......................................................................................................................79

3

ÉL DÁ

ET P

ZT EL

TIS NY

AK I

Bevezetés

NY

Bevezetés A mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemviszonyainak vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet mindig is kiemelt feladatának tekinti az ágazati szintű információk gyűjtését és elemzését, valamint az elemzések minél szélesebb körben való publikálását. Az évente megjelenő tanulmány adatbázisát 2001 óta a magyarországi tesztüzemi rendszerhez tartozó gazdaságok adják.

ÉL DÁ

Napjainkban az információ iránti igény a korábbiaknál is hangsúlyosabban merül fel. Az EU tagságunkkal gyökeresen megváltozott a mezőgazdasági termékek jövedelemhelyzete. A piaci versenytársak nagyszámú megjelenésével komoly kihívásokkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak, amit csak tovább hatványozott az elmúlt időszak – a fejlett országok gazdaságát is megrengető – pénzügyi-gazdasági válsága.

ET P

Ezen, ágazati mélységű adatok egyrészt hasznos információkat adnak a makroszintű elemzésekhez, ezáltal segítséget nyújtva a gazdaságirányítás különböző szintjein a döntéselőkészítésekben. Másrészt csatlakozásunk óta számos uniós jelentés közvetlen, vagy közvetett adatforrásai. Mikroszinten pedig, a mezőgazdasági termékek árainak, az előállítás költségeinek, valamint a meglévő támogatások összeállításával támpontul szolgálnak a termelők számára gazdasági döntéseik meghozatalában. Így például segítséget nyújtanak a termelési szerkezet kiés átalakításához, a rendelkezésükre álló eszközök és szellemi tőke minél hatékonyabb működtetéséhez, illetve felhasználásához. A gyakorlati szakmai életben történő felhasználás mellett információ bázisa számos kutatási témának, illetve folyamatosan hasznosul a mezőgazdasági, agrárközgazdasági felsőoktatásban is. A különböző mezőgazdasági ágazatok, illetve előállított mezőgazdasági termékek érdekeltségi viszonyainak megismerését kívánjuk segíteni azzal, hogy a korábbi évek hagyományait követve az átlagos értékek mellett, az azok hátterében meghúzódó különbségeket is publikáljuk.

ZT EL

A tesztüzemek 2009. évi gazdálkodásáról már megjelent első – a vállalkozások egészének pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató – és a jelenlegi, második kiadvány remélhetőleg hasznos segítséget nyújt a termelők, a szakemberek, a szakmai szervezetek és a döntéshozók mindennapi munkájához.

TIS

Végezetül köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik adataik rendelkezésünkre bocsátásával, valamint azok összegyűjtésével és feldolgozásával hozzájárultak a tanulmány elkészítéséhez.

5

ÉL DÁ

ET P

ZT EL

TIS NY

AK I

Adatbázis és módszer

NY

1. Adatbázis és módszer A több évtizedes múltra visszatekintő ágazati költség- és jövedelemviszonyokat bemutató információs rendszerek működésénél mindig kiemelt szempont volt, hogy azok megfelelően reprezentálják a hazai mezőgazdasági árutermelésben alapvető és tartós szerepet betöltő gazdaságokat. Ebből következően a termelői kör szerkezetében bekövetkező változásokkal együtt az adatbázisok is folyamatosan módosulnak.

ÉL DÁ

Ezzel párhuzamosan a termékszintű költség- és jövedelemszámítás módszertana is megváltozott, fejlődött. E területen különösen az 1990. évi gazdasági, társadalmi átalakulás, valamint az azt követő EU-csatlakozásunk indokolt nagyobb mértékű változtatást. Fontosnak tartjuk, hogy a költség- és jövedelemadatok bemutatása előtt röviden összefoglaljuk az adatbázist és módszertant érintő legfontosabb kérdéseket, különös tekintettel a rendszeresen megjelenő kiadványunkat először olvasókra, valamint e kérdésekkel kevésbé foglalkozó, de az adatok iránt érdeklődőkre, felhasználókra.

1.1. Adatbázis

ET P

Az információs rendszer kialakítását, fejlődését, szervezeti felépítését, működését a mezőgazdasági vállalkozások 2009. évi tevékenységeinek eredményeit bemutató intézeti kiadvány1 részletesen ismerteti. Ezért itt csak azokat az információkat említjük meg újra, amelyek ezen kiadvány önálló megértéséhez feltétlenül szükségesek, valamint amelyek az ágazati adatok szakszerű felhasználásához segítséget nyújtanak.

ZT EL

Az Európai Unió valamennyi tagállama kötelező jelleggel működteti a „Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot” (angol rövidítéssel: FADN), melynek feladata a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának, jövedelemhelyzetének az elemzése és ezek alapján az ún. Közös Agrárpolitika (KAP) formálásának segítése. Magyarországon ez a rendszer a „Tesztüzemi Rendszer” elnevezést kapta, és a kötelező EU-s adatszolgáltatás mellett napjainkban ez képezi az ágazati költség- és jövedelemvizsgálatok adatbázisának forrását is. A gazdaságok kiválasztása az ún. üzem-kiválasztási terv alapján történt, amelyhez a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságszerkezeti összeírását használtuk fel. A gazdaságok besorolása négy fő szempontot alapján történt. Ezek az üzemméret, termelési irány, cégjogi forma és a területi elhelyezkedés.

TIS

A méret tekintetében a tagországokban használatos – az ökonómiai méretet kifejező – ún. Európai Méretegység (EUME) szerint történt a kiválasztás. Itt a magyarországi üzem és termelési méretet figyelembe véve a 2 méretegységet meghaladó üzemek kerültek be a tesztüzemi rendszerbe. Így 2009-ben több mint 87 ezer mezőgazdasági vállalkozást reprezentál, melyek az összes gazdaság által használt földterület 93%-át művelték, illetve az összes Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) 90%-át állították elő. A méretre vonatkozó minimum kritériumok a vizsgálatba vont gazdaságok egészére vonatkoznak, így az ágazati adatok esetében ennél kisebb méretek is előfordulnak.

Keszthelyi Sz. – Pesti Cs. (2010): A tesztüzemi információs rendszer 2009. évi eredményei. Agrárgazdasági Információk. AKI. 2010. 8. szám.

1

7

AK I


szántóföldi növénytermelő (gabonafélék, cukorrépa, olajos növények stb.); kertészettel foglalkozó (zöldség, virág stb.); ültetvénnyel foglalkozó (szőlő, gyümölcs stb.); tömegtakarmányt-fogyasztó állattartó (szarvasmarha, juh, ló stb. tartása); abrakfogyasztó állattartó (sertés, baromfi stb. tartása); vegyes tevékenységű gazdaságok.

ÉL DÁ

1. 2. 3. 4. 5. 6.

NY

Termelési irány szerint a következő hat alap gazdaságtípust különböztetjük meg a tesztüzemi rendszerben:

A csoportosítás alapja, hogy az üzem (vállalkozás) összes fedezeti hozzájárulásának minimum a kétharmadát az adott tevékenység tegye ki.

ET P

Cégjogi forma alapján alapvetően két csoportot különböztetünk meg. Egyik az egyéni gazdaságok, másik a társas vállalkozások köre. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot fontosnak tartunk kihangsúlyozni a félreértések elkerülése érdekében. Gyakran nem tesznek különbséget az egyéni gazdaságok és a kisüzemek, valamint a társas vállalkozások és a nagyüzemek között. Pedig fontos a különbségtétel, mert bár a társas gazdaságok átlagos mérete valóban többszöröse az egyéniekének, de ezek között találhatók pár hektáros betéti társaságok, vagy néhány tíz hektáros Kft.-k. Ezzel szemben számos, több száz hektáros egyéni (sokszor családi alapon szerveződő) mezőgazdasági vállalkozás keretében folyik a mezőgazdasági termelés. Közismert, hogy a vállalkozási formák megválasztása mögött nem egyszer adó- és pénzügyi megfontolások is meghúzódnak. Az AKI – a KSH gyakorlatával megegyezően – az egyéni gazdaságokhoz sorolja az őstermelőket, az egyéni gazdálkodókat, a családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat. Ez utóbbinak azt tekintjük, amely több őstermelőből, egyéni gazdaságból áll, de a gyakorlatban közös irányítás alatt működik, úgy mint egy önálló, egységes vezetéssel rendelkező vállalkozás. Minden egyéb gazdasági forma a társas gazdasági körbe került besorolásra.

ZT EL

Az adatbázissal kapcsolatban meg kell továbbá említeni, hogy a kiadványban szereplő ágazati adatok 2009-ben 1751 mezőgazdasági vállalkozásból kerültek összegyűjtésre és feldolgozásra. Az üzemkiválasztással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy minden évben a KSH összeírásainak a felhasználásával meghatározásra kerülnek az ún. üzemi „súlyszámok”. Ezek azt mutatják, hogy a tesztüzemi mintában szereplő ágazati adatot is közlő gazdaság hány másik gazdaságot reprezentál az alapsokaság azonos csoportjából. Így a közölt táblázatokban szereplő adatok a reprezentált gazdaságok súlyozott átlagát, azaz az általuk képviselt teljes sokaságra jellemző értékeket jelzik.

TIS

A területi kiválasztásnál az alapegységet a régiók adják, ami egyben azt is jelenti, hogy ez az a szint, amelyre korrekt reprezentációval rendelkezik a tesztüzemi minta. Igaz ez annak ellenére, hogy az adatgyűjtés megyei szinten került megszervezésre.

1.2. Módszer

A tesztüzemek ágazati költség- és eredmény-elszámolásának vizsgálatához olyan adatstruktúra került összeállításra, amely figyelembe veszi az EU-ban alkalmazott mutatórendszert, de a hazai igények kielégítésére is alkalmas. Az egységes értelmezés, az előző évek adataival való összehasonlítás érdekében célszerűnek tartjuk összefoglalni a vizsgált ágazatok költség- és jövedelemszámításának módszertani sajátosságait, a közölt mutatók tartalmát és azok kiszámítási módját. 8

AK I


NY

A költség- és jövedelemszámításhoz szükséges adatokat általunk szerkesztett (egyedi) kérdőíven gyűjtöttük törekedve a legrészletesebb ágazati költségstruktúra összeállítására. Csoportosítási elvként a változó és állandó költség elkülönítést választottuk, mert az Európai Unióban követett gyakorlat is ez. Az adatok tagországi összehasonlítása, az alkalmazott mutatórendszer és adatközlésünk Brüsszel felé is ezt teszi szükségessé. Mindezeket figyelembe véve a költségek tartalma a következő:

•

Változó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés volumenével változnak, ezért ha nincs termelés, ezek a kiadások nem merülnek fel. Állandó költségek: azok a költségek, amelyek nagysága (meglévő eszközstruktúra mellett) változatlan marad függetlenül attól, hogy folytatnak-e termelést, vagy sem.

ÉL DÁ

•

Az EU-ban használatos definíciót (85/377/EEC Bizottsági Határozat és módosításai) figyelembe véve a változó költségeket közvetlen és közvetett részre különítjük el. E csoportosítás abból a gyakorlati elvből indul ki, hogy az üzemek összehasonlítása, kategorizálása, csoportosítása tagországi és közösségi szinten csak a közvetlen költségek alapján lehetséges. Pontosabban fogalmazva: jelenleg még az üzem tipológia alapját képező Standard Fedezeti Hozzájárulások (SFH) kiszámításánál csak ezeket az elemeket lehet figyelembe venni. A növénytermesztésben a közvetlen változó költségek a következők:

ET P

• • • •

vetőmagok és szaporítóanyagok; műtrágyák; növényvédőszerek; öntözés; közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek; szárítás; közvetlen fűtési költség; közvetlen biztosítási költségek; egyéb közvetlen változó költségek.

ZT EL

• • • • •

Az állattenyésztés közvetlen változó költségei: • • • • • •

TIS

• •

állománypótlás költsége; tenyészállatoknál az állatok elszámolt értékcsökkenése; takarmányok költsége; állatorvosi díjak; természetes és mesterséges termékenyítés költségei; teljesítményvizsgálat költségei; közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek; közvetlen biztosítási költségek; egyéb közvetlen változó költségek.

A közvetett változó költségekhez tartoznak a saját gépek változó ráfordításai (üzem- és kenőanyagok, javítás stb.), a fenntartási és egyéb segédüzemek változó költségei, az idegen gépi szolgáltatások díjai. A két csoport együttesen adja az adott ágazat teljes változó költségét. Az összes többi – nem említett – ráfordításelem (földbérleti díj, munkabér és terhei, amortizáció, általános költségek stb.) az állandó költségek között kerül elszámolásra. 9

AK I


NY

Termelési költség összesen: az állandó és a változó költségek együttes összege. Az ágazati költségelszámolásnál a növényeknél figyelembe vételre kerül a mezei leltár, míg az élősúlyos állatoknál az év eleji állomány értéke.

ÉL DÁ

A főtermék önköltsége: az ágazat melléktermékének értékével csökkentett termelési költség és az előállított főtermék mennyiségének hányadosa. Meg kell jegyezni, hogy az EU terminológiát használva az állattenyésztési ágazatoknál a képződött trágya nem része a mellékterméknek. Melléktermék az, ami a főtermék mellett megjelenik, mint eladható áru. Így például a tejtermelő tehenészetekben a tej a főtermék és a melléktermék a borjú. Értékesítési átlagár: az értékesített termék összes árbevételének és az értékesített termék mennyiségének a hányadosa. Amennyiben tényleges értékesítés nem történt, akkor az adott térségben elérhető értékesítési átlagárral számolunk. Az ágazat összes árbevétele: az értékesített fő- és melléktermékek után kapott tényleges nettó árbevétel, mely ezen felül tartalmazza azokat az árbevételt módosító tételeket, amelyeket a termelők ágazati árbevételként számolnak el. Ilyenek pl. a mennyiségi, minőségi felárak.

ET P

Közvetlen állami támogatás: ide tartozik minden olyan támogatás, amelyet az ágazat megléte esetén kap a termelő, illetve amelyek egyértelműen az ágazathoz, illetve tevékenységhez kapcsolódnak, kapcsolhatók. Egyéb bevételek: ide tartozik minden nem ár és támogatás jellegű, de az ágazathoz kapcsolódó bevétel, pl. biztosító térítése. Termelési érték: az ágazatok által előállított főtermék mennyisége és a realizált vagy az adott körzetben elérhető értékesítési átlagár szorzata. Ehhez kerül hozzáadásra a közvetlen támogatások összege, az ágazat egyéb bevételei, valamint a melléktermék értéke. Fedezeti hozzájárulás: a termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete.

ZT EL

Ágazati eredmény: a termelési érték és a termelési költség különbsége. Ez tehát azt jelenti, hogy az ágazatok jövedelemhelyzetének megítélésénél valamennyi bevételi és kiadási tétel figyelembe vételre kerül, valamint a készleten maradó termékek is piaci áron kerülnek értékelésre. A fedezeti hozzájárulás és az ágazati eredmény közötti differencia végeredményben az ágazatok ún. rezsitűrő képességének vizsgálatához is kellő információt szolgáltat. Fajlagos jövedelem: az értékesítési átlagár és az önköltség különbözete. A mutató választ ad arra a kérdésre, hogy támogatások nélkül a tényleges felvásárlási áraknak adott időszakban volt-e jövedelemtartalma, és ha igen, az milyen nagyságú.

TIS

A felsorolt mutatók vetítési alapja növények esetében a földterület, vagyis egy hektár, valamint a főtermék mennyiségi egysége (egy tonna). Az állattenyésztési ágazatoknál az egyik vetítési alap az egységnyi termékmennyiség (liter, db, kilogramm), míg a másik az egyed. Ez utóbbi minden esetben éves átlagos állatlétszámot jelent, ami a takarmányozási napok számának 365 nappal való osztásával kerül meghatározásra. (Ez például vágósertés esetében 2,2-2,4 darab élő állatot jelent egy évben.) A kiadványban szereplő fontosabb mutatók tartalmának ismertetése mellett még két kiemelten fontos módszertani kérdésre kívánjuk felhívni a figyelmet. Az egyik a meghatározó árutermelő gazdaságok kérdése. A mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzetének vizsgálatai mindenkor az ún. árutermelő gazdaságokra irányultak. Ez nem véletlen, mivel ezek állították elő a 10

AK I


NY

termékek döntő hányadát és így piaci súlyuk is jelentős volt. Ezekben a folyamatokban szerepet játszottak ezen gazdaságok által alkalmazott termesztéstechnológiák, illetve az itt megvalósított mindenkori termelési színvonalak is. A különféle szabályozás pedig – legyen az államilag irányított, vagy a piac által kiváltott – elsősorban ezen termelőket célozta meg, illetve ezeket érintette.

ÉL DÁ

Hasonló elvek érvényesülnek napjainkban is azzal együtt, hogy mezőgazdaságunk termelői összetétele a korábbi időszakokhoz képest sokkal változatosabb képet mutat. Ez a heterogén termelői struktúra ugyanakkor az utóbbi időszakban élesen vetette fel – nem egy esetben a politikai csatározások eszközeként is – azt a módszertani kérdést, hogy milyen üzemi kör adatai alapján célszerű vizsgálni a mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzetének alakulását (kisüzemnagyüzem ellentéte stb.). A probléma olyan alapkérdéseket is felvet, hogy miként definiálható a mezőgazdasági üzem fogalma, ezen belül melyik tekinthető árutermelőnek, illetve ezek közül melyek azok, ahol a termelés volumene piacot befolyásoló szereppel bír.

ET P

Az előzőekben említettük, hogy a tesztüzemi rendszer a 2 európai méretegységet elérő üzemek megfigyelésével foglalkozik, és már ez a tény is sok vitát vált ki, holott ezt az alsó küszöbértéket közel 10-20 hektár gabonatermeléssel, vagy 4-5 darab tejelő tehén tartásával el lehet érni. Ezek a méretek ugyanakkor kizárólag jövedelem kiegészítésre nyújtanak lehetőséget, csak ebből megélni nem lehet. Mindezeket figyelembe véve az elmúlt évek kiadványaiban a különböző mezőgazdasági termékek költség- és jövedelemhelyzetének bemutatásához az ún. meghatározó árutermelő gazdaságok ágazati adatait használtuk fel. Mit tekintünk ilyen gazdaságnak? Azt soroljuk ide, amelyik rendelkezik legalább egy olyan ágazattal, amelynek (naturális és értékbeli) méretei megfelelnek az alábbi követelményeknek:

• • •

A gazdálkodók az adott ágazatokban életvitelszerűen végzik a termelést, vagyis megélhetésük alapvető forrását ezen tevékenységből származó jövedelmek biztosítják. Alsó jövedelemküszöbnek a minimálbért tekintettük. Ez 2009-ben éves szinten 858 ezer forintot jelentett. Termelési kvótához kötött ágazatoknál, mint például a tejtermelés, csak a kvótával rendelkező gazdaságok adatait vettük figyelembe. A vizsgált ágazat folyamatos árutermelési céllal szerepeljen az adott gazdaság termelési szerkezetében. Ez alapvetően az állattenyésztési ágazatoknál kiemelt szempont. (Például pecsenyecsirkénél minimum érték volt az évi 4 turnus felhizlalása.) Figyelembe vettük továbbá, hogy ezen gazdaságok összességükben a hazai termelésnek minimum kétharmadát adják.

ZT EL

•

TIS

Fontos kiemelni, hogy minden ágazatnak önállóan, külön-külön kell megfelelnie a szempontoknak. Ez azt is jelenti egyben, hogy az ebbe a körbe tartozó gazdaságok között vannak olyanok, amelyeknél minden ágazat bekerült az ágazati adatbázisba, míg vannak olyanok, amelyeknél csak egy-két ágazatot tudtunk figyelembe venni.

Általánosságban úgy is fogalmazhatunk, hogy a gazdaságok azon ágazatát tekintettük meghatározó árutermelőnek, amelyek feltételei (például eszközállomány, humánerőforrás) potenciálisan lehetővé teszik életképes, versenyképes működésüket. Ez független attól, hogy jelenleg az átlag feletti, vagy átlag alatti szinten helyezkednek el, nyereségesek vagy veszteségesek, egyéni vagy társas gazdaságokhoz tartoznak. 11

AK I


NY

A másik fontos módszertani kérdés az a közismert tény, hogy a mezőgazdasági üzemek átlagos költség-jövedelem adatai mögött a legkülönbözőbb gazdaságok sokasága húzódik meg, amelyek ökológiai és ökonómiai feltételeikben differenciáltak. Ezért a korábbi évek kiadványaiban is igyekeztünk az átlag mögött meghúzódó valóság minél részletesebb bemutatására, amelyre többféle statisztikai módszer áll rendelkezésre. Számunkra a kiemelt feladatot az egy konkrét számmal jellemzett átlag kiszélesítésének kérdése jelentette.

ÉL DÁ

Ezt úgy teremtettük meg, hogy azon üzemek adatait vettük figyelembe, melyeknél egy-egy mutató értéke a teljes minta átlagától plusz-mínusz irányban 10 százalékkal tért el, és ezeknek az átlaga adta az adott költség-jövedelem mutatónak az ún. „centrumát”, míg a többi gazdaság az ettől „jobb”, illetve „rosszabb” elnevezésű csoportba került. Az előző években ezt a megoszlást csak az önköltség alapján közöltük, most valamennyi kiemelt költség-jövedelem mutatóra elvégeztük a számításokat, melyeket a hozzájuk tartozó vetésterület, állatlétszám és termésmennyiségi adatokkal együtt szerepeltetjük a kiadványban.

TIS

ZT EL

ET P

Végezetül az 1-84. számú mellékletekben továbbra is megtalálhatók a meghatározó árutermelő gazdaságokon túl az egyéni és a társas vállalkozások és ezek összegét jelentő országos adatok teljes költségszerkezeti bontásban.

12

AK I

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

NY

2. A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi vetésszerkezetet évek óta a gabonafélék dominanciája jellemzi. Ez részben annak tudható be, hogy az EU-csatlakozásunkat követően ezen ágazatok jövedelem pozíciója viszonylag stabilan alakult. Különösen a búzával és a kukoricával hasznosított területek aránya bővült, amit az is jelez, hogy a gabonafélék szántóterületen belüli részesedése 2004-ben már elérte a 70 százalékot.

ÉL DÁ

Igaz ugyanakkor, hogy a gabonatermelést az elmúlt években a korábbinál fokozottabb termés- és áringadozás jellemezte egész Európában. Ennek tudható be, hogy ezen növények hazai vetésszerkezeti aránya, ha kis mértékben is, de csökkent 2004 és 2009 között. Ez a területi aránymérséklődés főleg a kalászosokat érintette, míg a kukoricánál inkább lassú növekedés alakult ki. A 2007-es év igen kedvezőtlen időjárása miatt 2008-ban változtak a tendenciák, és a szántóterületen belül nőtt a búza vetésterületi részesedése, míg a kukoricáé nagyjából a 2004-es szintre esett vissza, és ugyanezek az arányok jellemezték a 2009-es esztendőt is.

ET P

Az ipari növények közül a cukorrépa betakarított területe 2008-ra 10 ezer hektárra csökkent, ami a szántóföldi vetésállomány 0,3 százalékát jelentette. 2009-ben ugyan 3 ezer hektárral nőtt a cukorrépával hasznosított terület, de ez nem változtatott az ágazat vetésszerkezeti arányán. Ennek oka egyértelműen az EU cukorrendtartásával (kvóta csökkenés, termeléssel felhagyók támogatása) hozható összefüggésbe. Az olajnövények elmúlt években tapasztalt terület növekedése 2009-ben nem folytatódott, arányuk ugyanúgy 20 százalék volt, mint 2008-ban. Ugyanakkor a két jelentős olajnövényünk közül a napraforgót 3 százalékkal kisebb területen termelték a gazdaságok az előző évhez viszonyítva, míg a repce vetésterülete 6 százalékkal bővült. A változások mögött egyértelműen az olajos magvak sokszor könnyebb értékesíthetősége húzódik meg.

ZT EL

Összességében tehát a szántóföldi vetésszerkezetről elmondható, hogy 2009-ben is – hasonlóan a korábbi évekhez – a GOFR növények túlsúlya érvényesült, sőt arányuk meghaladta a 90 százalékot.

2.1. A szántóföldi növények termelési költségei A mezőgazdasági ágazatok költségalakulását döntően a termékelőállításhoz felhasznált anyag- és anyagjellegű kiadások határozzák meg. Kiemelt szerepe van az ipari eredetű anyagok, gépek és eszközök felhasznált mennyiségének, és nem utolsó sorban árszínvonalának. Az elmúlt években az üzemi tevékenység összes ráfordításaiból ezek a kiadások többnyire 50-60 százalékos arányt képviseltek. Mindebből következik, hogy a termelők igen érzékenyen reagálnak a felhasznált ipari anyagok és eszközök árváltozásaira.

TIS

Természetesen az anyagjellegű ráfordítások mellett még számos más tényező hatása is kifejezésre jut a termelési költségek alakulásában, illetve azok változásának irányában és ütemében. Ilyen például a bér- és bérjellegű kifizetések, a kamatkiadások, a beruházásokkal változó amortizáció, a szolgáltatások díjai stb. Értelemszerűen az általános költségtendenciák ágazatonként másképpen jutottak előtérbe (mértéküket és intenzitásukat tekintve) az egyes gazdaságokban. A KSH adatai szerint a mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2009-ben átlagosan 5,8 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. Ezen belül a folyó termelő felhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 7,0 százalékkal csökkentek, míg a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 2,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. 13

AK I


NY

A növénytermelést leginkább érintő ráfordítások közül a műtrágya ára 11,2, a vetőmagé 3,4, az energiáé 5,2 százalékkal csökkent 2008 és 2009 között. Ezzel szemben a növényvédőszerek átlagosan 4,8 százalékkal drágultak ebben az időszakban.

ÉL DÁ

A termeléshez felhasznált anyagok árcsökkenése ugyan kedvezően érintette a gazdaságokat, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy az előző mérési időszakban (2007 és 2008 között) az árcsökkenés mértékével szemben esetenként sokkal magasabb árszínvonal növekedés történt, és a változást ehhez képest kell értékelni. Elég talán a műtrágya 2008. évi 61 százalékos áremelkedésére utalni. A termelők erre a drasztikus drágulásra reagáltak a felhasználások jelentős visszafogásával, és döntően ez kényszerítette ki a forgalmazók árcsökkentését. A legjelentősebb, 17,7 százalékos ármérséklődés a takarmányoknál következett be 2009-ben, ami a később tárgyalandó állattenyésztési ágazatok kiadásait érintette kedvezően. A többi ráfordításelem ára nőtt 2008-hoz viszonyítva, melyek közül említést érdemel a gépfenntartás és javítás 5,0, valamint az épületfenntartás és javítás 4,2 százalékos emelkedése, de 3 százalékkal drágább volt a gép- és épületberuházás is 2009-ben, mint az előző évben.

ET P

Mindezek együttes hatásaként összességében elmondható, hogy a szántóföldi növények területegységre vetített termelési költsége 2009-ben többnyire csökkent, vagy érdemben nem változott a 2008. évi szinthez képest. A költségcsökkenés nagysága mindössze két ágazatnál (triticale és a silókukorica) haladta meg a termeléshez felhasznált anyagok és eszközök átlagos árváltozásának mértékét. Ez részben a ráfordítások mennyiségi növekedését jelzi, hasonlóan a többi termékhez melyeknél nem változtak, illetve nőttek a termelés költségei az előző évhez viszonyítva. Emellett természetesen az időbeli elcsúszást is figyelembe kell venni, hiszen a 2009-ben betakarított növények termelése 2008-ban kezdődött (szántás, vetés stb.), és ekkor még néhány ráfordításelem drágább volt.

ZT EL

A szántóterület jelentős részét elfoglaló kalászos gabonáknál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az egy hektárra jutó termelési költség 120 és 158 ezer forint között alakult 2009-ben. A csoport vezető növényénél, a búzánál található a legmagasabb érték a maga 158 ezer Ft/ha-jával. Ez gyakorlatilag megegyezett az előző évi átlagos költségszinttel, vagyis a folyó termelő felhasználás árindexének átlagos 7 százalékos mérséklődése ennél az ágazatnál nem jelentkezett (1. táblázat). A mellékletekben közölt részletes költségszerkezetekből ugyanakkor megállapítható, hogy ez a változás nem feltétlen a búzatermelés anyagi ráfordításainak növelését jelenti, mert a közvetlen változó költségek közül mindössze a műtrágyáé nőtt 13 százalékkal, míg a többi kiadás – köztük a vetőmagra és a növényvédelemre fordított összeg – csökkent. A műtrágyának egy része pedig, mint említettük 2008-as áron került felhasználásra. Ezen túl mérséklődtek a gépköltségek is 2009-ben, ami a kisebb hozamokkal és az olcsóbb energiával hozható összefüggésbe.

TIS

Ezzel szemben nőttek az állandó költségek, melyek közül a földbérleti díjat érdemes kiemelni. Ennek átlagos mértéke ugyan csak 2 százalékkal emelkedett 2009-ben, de a hektáronkénti átlagosan fizetett 17 ezer forintos díj már évek óta meghaladja a vetőmagra vagy éppen a növényvédelemre fordított kiadásokat, és nem elhanyagolható szempont, hogy az állandó kiadások között a legnagyobb tételt jelenti.

14

AK I


1. táblázat

NY

A szántóföldi növények termelési költsége és megoszlása Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

Ft/ha

Termelési költség megoszlása, 2009

Ágazat

Centrumtól jobbak

Termelési költség centrum (átlag±10%)

Centrumtól rosszabbak

2009

Búza

159 300

157 970

118 119

159 039

197 506

Őszi árpa

141 606

140 364

102 414

142 303

179 804

Tavaszi árpa

143 803

140 969

106 250

139 622

190 741

ÉL DÁ

2008

135 292

120 284

89 895

121 363

159 506

Zab

132 078

132 796

96 179

131 419

164 497

Kukorica

214 052

199 165

149 113

198 883

253 633

Napraforgó

172 365

167 727

127 751

168 411

212 509

Repce

173 738

184 593

136 841

184 665

231 011

Cukorrépa

331 304

400 430

280 165

409 155

469 116

Szója

176 736

188 128

124 537

181 563

220 752

Silókukorica

179 572

161 718

121 367

164 277

212 996

88 091

82 661

54 640

82 309

130 584

Lucerna

ET P

Triticale

Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

ZT EL

A kisebb jelentőséggel bíró kalászos gabonaféléket többé-kevésbé a búzához hasonló költségváltozások jellemezték 2009-ben. Így ezeknél a növényeknél szintén csökkentek a területegységre jutó költségek, kivéve a zabot ahol nem történt változás az előző évhez képest. Ezen belül mindegyik növénynél megfigyelhető, hogy a gazdaságok csökkentették az anyagjellegű kiadásaik többségét, sőt ennek mértéke általában nagyobb volt a búzához viszonyítva, illetve az őszi árpa kivételével ezeknél az ágazatoknál a műtrágyára fordított kiadások is elmaradtak a 2008-as szinttől.

TIS

Szántóföldi növénytermesztésünk másik meghatározó növényét a kukoricát a búzához hasonló költségmozgások jellemezték 2009-ben. Eltérés inkább a változás mértékében figyelhető meg. Az előző évhez viszonyított 7 százalékos költségcsökkenés azt jelentette, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az egy hektárra jutó kiadások nem érték el a 200 ezer forintot. A folyó termelő felhasználás átlagos árindex változásával megegyező mértékű termelési költségcsökkenés egyértelműen az ágazat romló jövedelem pozíciójára vezethető vissza. A kukorica esetében ugyanis már 2008 végén drasztikusan zuhantak a felvásárlási árak, így a 2009-es termelésnél a gazdaságok már ennek figyelembe vételével igyekeztek minimalizálni ráfordításaikat. Ez jelenik meg mind a változó, mind az állandó költségek mérséklődésében. Az utóbbiak közül a kukoricánál is a földbérleti díjat érdemes kiemelni, mert ennek átlagos értéke 6 százalékkal nőtt 2008 és 2009 között, vagyis ez a ráfordításelem viszonylag független az ágazat jövedelemhelyzetétől.

A kukorica ágazat költségelemzésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a termelést, pontosabban annak termelői érdekeltségét közvetlenül befolyásolja az abrakfogyasztó állattartás helyzete, mint az egyik fő felhasználó. Az utóbbi években e téren inkább kedvezőtlen visszajelzéseket (pl. az állatállomány csökkenéséből adódó kisebb takarmányigények) kaptak a ter15

AK I


NY

melők. Az ágazat kedvező termelői megítélését mindössze a földalapú támogatás megléte segítette, mert a korábban meglévő intervenciós értékesítés lehetősége gyakorlatilag megszűnt.

ÉL DÁ

Az ipari növények költség-jövedelem viszonyainak alakulásával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ezen ágazatok helyzete nagymértékben függ az ipari háttértől, a feldolgozó szervezetek pénzügyi helyzetétől, magatartásától, üzletpolitikájától. A termelésszervezés és irányítás, szűkebb értelemben a gazdálkodás előfinanszírozása itt valósult meg a legnagyobb mértékben, illetve a legszélesebb körben. Ebből adódóan a szántóföldi kultúrák közül ezeket a növényeket jellemzi a leginkább kötött termesztéstechnológia és a legzártabb termékpálya. Részben ez tükröződik a napraforgónál, ahol a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában közel 3 százalékkal csökkent a termelési költség 2008 és 2009 között, ami elmarad a folyó termelő felhasználás árváltozásának mértékétől. Természetesen ennél az ágazatnál is megfigyelhető az anyag jellegű kiadások mérséklése, ami összességében a közvetlen változó költségek 4 százalékos csökkenését jelentette, de az állandó kiadások közül is mindössze az általános költségek emelkedtek számottevően. Az eddigiektől eltérő folyamatok jellemezték a repce ágazatot, ahol a termelési költség 6, ezen belül az anyag jellegű kiadások 16 százalékkal emelkedtek 2009-ben az előző évhez viszonyítva. Itt a termelők – a bioüzemanyag gyártással összefüggésben – egyrészt a terület növelését tartották fontosnak, másrészt pedig a termeléshez szükséges ráfordításaikat növelték. Mindezek összességükben azt eredményezték, hogy a repce egy hektárra jutó 185 ezer forintos költsége 17 ezer forinttal meghaladta a napraforgó termelési költségét 2009-ben.

ZT EL

ET P

Az Unió cukorrendtartásának reformja, a répacukor iránti kereslet visszaszorulása komoly gondokat jelentett az utóbbi években a hazai cukorrépa-termelő gazdaságainknak. Ennek tudható be, hogy 2009-ben a termelők mindössze 13 ezer hektáron foglalkoztak ezzel az ágazattal. A korábbi években a bizonytalan helyzet miatt a gazdaságok a még elégséges szintre szorították ráfordításaikat, így csökkentve költségeiket. Ehhez képest 2009-ben a megmaradt és biztos felvevő piaccal rendelkező üzemek már ismét fokozták anyagfelhasználásukat. Ennek következtében a közvetlen költségek közel 40 százalékkal nőttek az előző évhez képest és összességében pedig az egy hektárra jutó kiadások a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában meghaladták a 400 ezer forintot, ami 21 százalékkal magasabb a 2008-as szintnél. Fehérjenövény-termelésünk méltánytalanul csekély figyelmet kapott az elmúlt években. Ennek okai összetettek, azt azonban meg kell említeni, hogy az állattenyésztés igényli a viszonylag olcsó fehérjetakarmányokat, de az állattartás romló jövedelemhelyzete ugyanakkor nem segíti ezen növények termelését. Az ésszerű földhasználat viszont indokolná ezen kultúrák termelését is.

TIS

Ez a kettősség részben tükröződött szójatermelésünk elmúlt évekbeli költség alakulásában is. A 2009. évi átlagos költségváltozásban a termelők pozitív várakozása tükröződik. Az egy hektárra jutó kiadások 6 százalékkal haladták meg a 2008-as szintet, és ezen belül az anyagköltségek többségét tartalmazó közvetlen változó költségeké pedig 10 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy ebben az ágazatban a gazdaságok növelték ráfordításaikat az előző évhez képest. A tömegtakarmányt fogyasztó állatok két meghatározó növénye a lucerna és a silókukorica, amelyek esetenként kizárólagos szerepet töltenek be a téli etetésben, de szerepük a nyári időszakban (természetesen tartástechnológiától függően) sem elhanyagolható. Költségvizsgálatukkal kapcsolatban feltétlenül utalni kell néhány speciális sajátosságra, amelyek a tömegtakarmány-termelést általában jellemzik. Ezek a következőkben foglalhatók össze: •

általánosan elmondható, hogy az állattartók a tömegtakarmány-szükségletüket saját termelésből igyekeznek biztosítani, ebből adódóan csak a feleslegek kerülnek piaci forgalomba; 16

AK I


•

ÉL DÁ

•

a gazdálkodók szempontjából nem közömbös, hogy az állati termékelőállítás eredményességét a jó színvonalú (hatékony) takarmánytermeléssel javítani tudják-e vagy fordítva, a gazdaságos állattartást a költséges (drága) tömegtakarmány-előállítás hátráltatja; jellemző, hogy az állattartók egy részének nincs megfelelő takarmánytermő területe, így a tömegtakarmányokat is vásárlás útján tudják csak biztosítani állataiknak. Ez egyrészt drágítja az állati termékelőállítást, másrészt kiszolgáltatottabbá teszi a termelőket; az elmúlt évtizedben az állatállomány csökkenésével megbomlott a tömegtakarmánytermelés korábbi egyensúlya és ez komoly bizonytalanságot okozott mind a takarmánytermelésben, mind az állatok takarmányozásában.

NY

•

ET P

Ezeket a sajátosságokat is figyelembe véve elmondható, hogy a tömegtakarmányokat hoszszabb időtávot tekintve hullámzó költségmozgás jellemezte. Az előző két évi növekedéssel szemben 2009-ben egyértelműen csökkenő tendencia figyelhető meg. A silókukorica termelési költsége például 10 százalékkal mérséklődött 2008-hoz viszonyítva és a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában értéke alig haladta meg a hektáronkénti 160 ezer forintot. Ebben szerepet játszott a visszafogott anyagfelhasználás (műtrágya, növényvédőszer), valamint az állandó költségekkel való takarékoskodás is. A lucerna esetében az összes termelési költség valamivel több mint 6 százalékkal csökkent 2009-ben, de ezt főleg az állandó költségek mérséklődése adta, mivel a drága műtrágya felhasználás következtében a közvetlen változó költségek 2 százalékkal meghaladták az előző évi szintet. A takarmánytermeléssel kapcsolatban továbbá szükséges megjegyezni, hogy az alacsony színvonal hosszabb távon kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztés költségeit és eredményeit. Ezért fontos, hogy ezen ágazatokban is megfelelő érdekeltsége legyen a termelőknek, illetve az állattenyésztés igénye és a takarmánytermelés összhangban legyen. Az eddigiek során már többször utaltunk rá, hogy a termelési költség alakulását egy-egy ágazatnál döntően mely ráfordításelem vagy elemek változása határozza meg.

ZT EL

A termés mennyiségével szorosan összefüggő vetőmag, műtrágya és növényvédelmi kiadások a termelési költség valamivel több mint egyharmadát tették ki 2009-ben, sőt az árcsökkenés ellenére még mindig drága műtrágya miatt egyes ágazatoknál megközelítették a 40 százalékos arányt. Elemenként átlagosan 10-21 százalékkal részesedtek a teljes kiadásból. Ágazatonkénti arányeltolódások leginkább a növényvédőszereknél figyelhetők meg, ami abból adódik, hogy ezek a kiadások csak részben tervezhetők és sokszor csak külső környezeti tényezők (időjárás miatt fellépő fertőzöttség stb.) esetenkénti hatására merül fel.

TIS

A másik jelentős költséghányadot a gépi munkák adják. Ezek aránya a szántóföldi növényeknél 20-30 százalék között mozog. Egy részük, amint azt a mellékletek részletes költség szerkezetei szemléletesen mutatják, szintén a termés mennyiségével (betakarítás) változnak. Ebből következik, hogy az energia árainak mérséklődése és a kisebb hozamok miatt csökkentek a gépköltségek 2008-hoz képest, és a termelési költségen belüli arányuk is mérséklődött. Ugyancsak érintettük a földbérleti díjak változását, amelyek 2009-ben egyes ágazatokban nőttek, míg másokban kismértékben csökkentek. Ebből következik, hogy a termelési költségekből való részesedésük az előző évi 8-12 százalékról 10-14 százalékra változott. Hangsúlyozni kell, hogy ez az érték a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagára igaz. Azokban az üzemekben ahol teljes egészében bérelt területen történik a termék előállítása, ettől 1-2 százalékkal magasabb arányok figyelhetők meg.

17

AK I


NY

A munkabérre (és járulékaira) fordított kiadásokat részben visszafogták a gazdaságok 2009-ben, de az összköltségen belüli arányuk (7-9 százalék) nem változott érdemben a korábbi évekhez viszonyítva. Gyakorlatilag a felsorolt költségek adják az ágazatok kiadásainak 75-80 százalékát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a versenyképesség tekintetében ezek azok a költségelemek, amelyek hatékony felhasználásával befolyásolni lehet egy-egy ágazat eredményességét a ráfordítások oldaláról.

ÉL DÁ

A termelési költségek megoszlása viszonylag egységes képet mutat a szántóföldi növényeknél. A költség centrumtól kevesebbet, illetve többet költő gazdaságok kiadásai között 1,7-1,8-szeres különbség alakult ki 2009-ben, mely alól egyedül a lucerna jelentett kivételt, ahol ez a differencia 2,4-szeres volt. A búzánál például a centrumhoz tartozó üzemekben átlagosan 159 ezer forint volt az egy hektárra jutó kiadás 2009-ben. Az ettől kedvezőbb csoportba tartozóknál 26 százalékkal kevesebbet, 118 ezer forintot fordítottak a termelésre, szemben a kedvezőtlen gazdaságok csoportjával, ahol a termelési költség megközelítette a 200 ezer forintot. Ez összességében hektáronként közel 80 ezer forintos különbséget jelentett a két szélső kategóriába tartozó gazdaságok között. Az eltérés döntően (több mint 40 százalékban) az anyagfelhasználásra vezethető vissza.

ET P

Hasonló arányok jellemezték a többi kalászos gabona költség megoszlását is, de ezeknél az ágazatoknál a centrumtól való eltérés többnyire mind negatív, mind pozitív irányban a búzát meghaladó mértékű volt.

ZT EL

A kukoricánál a termelési költség centruma hektáronként 199 ezer forint volt 2009-ben. Az átlagtól olcsóbban termelők ettől 50 ezer forinttal kisebb költséggel termeltek, míg az ún. roszszabbak kiadásai 55 ezer forinttal haladták meg az átlagos költség szintet. Ez összességében valamivel több mint 100 ezer forintos különbséget jelentett hektáronként a két szélső csoport értéke között, ami a búzához hasonlóan főleg (45 százalékban) az anyagjellegű kiadásokat tartalmazó közvetlen változó költségeknél mutatható ki. A vizsgált olajnövényeknél figyelmet érdemel, hogy a termelési költség centrumtól drágábban termelő gazdaságok kiadásai meghaladták a 200 ezer forintos szintet, valamint mindhárom csoportban a repce területegységre jutó költsége meghaladta a napraforgóét. Az eddigiektől részben eltérő a cukorrépa és a szója termelési költségének a megoszlása. Ezeknél az ágazatoknál ugyanis a jobbak az átlagos szinttől 32, illetve 31 százalékkal költöttek kevesebbet egy hektárra, míg a drágábban termelők mindössze 15, illetve 22 százalékkal haladták meg a centrum körül termelők költségeit, szemben a gabona és olajnövényekkel, ahol többnyire a drágábban termelők tértek el nagyobb arányban az átlagtól.

TIS

A meghatározó árutermelő gazdaságok által előállított szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének termelési költség szerinti megoszlását a 2. számú táblázat tartalmazza. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a búzaterület 35 százalékán átlagos költségszinten folyt a termelés 2009-ben, míg a másik két csoport között közel azonos arányban (32 és 33%) oszlott meg a termelés. Gyakorlatilag hasonló területi részesedések jellemezték az őszi árpát is, míg a többi kalászos növénynél már jelentősebb differenciák alakultak ki. Így például a triticale-nál átlagos költséggel mindössze a terület 9 százalékán termeltek a gazdaságok és 51 százalék tartozott az ún. jobb gazdaságok csoportjába, de a tavaszi árpánál (28%), valamint a zabnál (29%) is a centrumhoz tartozó vetésterület aránya volt a legkisebb. 18

AK I


Vetésterület megoszlása Termelési költség centrum (átlag±10%)

Búza

33

35

Őszi árpa

34

35

Tavaszi árpa

42

28

51

9

Zab

32

29

Kukorica

37

29

Napraforgó

35

35

Repce

37

25

Cukorrépa

24

40

Szója

13

Silókukorica

37

Lucerna

52


Centrumtól jobbak



32

29

34

37

31

28

37

35

30

38

29

33

40

40

9

51

39

25

31

44

34

33

29

38

30

31

36

33

38

32

25

43

36

24

36

40

51

36

11

52

37

36

27

28

38

34

18

30

45

17

38

ET P

Triticale

Termésmennyiség megoszlása

ÉL DÁ

Centrumtól jobbak

Ágazat

NY

2. táblázat A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék


ZT EL

Figyelmet érdemel, hogy a kukoricánál szintén a termelési költség centrumban található a legalacsonyabb (29%) területi arány, szemben a jók 37 és a rosszabbak 34 százalékos részesedésével. Mindebben szerepet játszik, hogy ezekkel az ágazatokkal a termelők legszélesebb rétegei foglalkoznak, és ezzel összefüggésben a termelés-technológiai megoldások is szélesebb skálán mozognak. Ez főleg az anyagfelhasználásban, a gépköltségben, az elszámolt értékcsökkenésben, a fizetett földbérleti díjban és munkabérben jut kifejezésre. Hasonló arányok jellemezték a repcetermelést, sőt itt az átlagos költségszinttel mindössze a terület 25 százalékán folytatták a termelést az üzemek. Ezzel szemben a napraforgónál közel azonos mértékben oszlott el a vetésterület a három költségcsoport között 2009-ben.

TIS

A gabona és olajnövényektől eltérő a cukorrépa és a szója vetésterület megoszlása. Ennél a két ágazatnál az átlagos költségszinten termelő gazdaságok foglalják el a terület 40, illetve 51 százalékát, míg a centrumtól magasabb költségű csoporthoz tartozik a vetésterület 36 százaléka. Ez egyértelműen a koncentráltabb termelői körrel és az ebből adódó egységesebb termeléstechnológiával hozható kapcsolatba. A termelési költség vizsgálatánál a terület mellett ugyancsak fontos szempont a termésmenynyiség megoszlása a különböző kategóriákban. A magasabb ráfordítások ugyanis önmagukban még nem jelentenek hátrányt, amennyiben ezek többlethozamot eredményeznek. A későbbiekben a hozamok és az önköltségek bemutatásánál ezekre a kérdésekre részletesebben kitérünk, most annyit tartunk szükségesnek kiemelni, hogy a vizsgált szántóföldi növények felénél a drágábban termelő gazdaságok részesedése a legnagyobb az előállított termékből. 19

AK I


NY

Ide tartozik például a búza, ahol ennek a csoportnak 37 százalékos a részesedése az összes termésből, de átlagos költségen állították elő a termés további 34 százalékát is 2009-ben a meghatározó árutermelő gazdaságokban. A kukoricatermés kétharmada ugyancsak ebben a két költségcsoportban található, hasonlóan a napraforgóhoz és a repcéhez.

ÉL DÁ

A kisebb vetésterületű szántóföldi kultúrákról ugyanez állapítható meg, kivéve a tavaszi árpát és a lucernát. Ez utóbbiaknál ugyanis a termelési költség centrumtól olcsóbban termelő üzemek részesedtek a legnagyobb arányban (38 és 45%) a termésmennyiségből 2009-ben.

2.2. A szántóföldi növények hozamai

A mezőgazdasági ágazatok jövedelemhelyzetét alapvetően a ráfordítások és a hozamok egymáshoz való viszonya határozza meg. Amint említettük a területegységre jutó költségnövekedések ugyanis önmagukban még nem tekinthetők kedvezőtlennek, ha ezek az emelkedő, illetve többletkiadások megtérülnek a többlethozamokban.

ET P

A terméseredmények alakulásával kapcsolatban a korábbi évekhez hasonlóan most is szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a növénytermesztésben a természeti adottságoknak, és az időjárási tényezőknek közvetlen termelést befolyásoló szerepük van, melyeknek pozitív és negatív hatásai a gazdasági feltételektől, a fajok és fajták biológiai termőképességétől részben függetlenül az évenkénti hozamingadozásokban érvényre is jutnak (3. táblázat). 3. táblázat

A szántóföldi növények átlaghozama és megoszlása Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga Ágazat

Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Kukorica Napraforgó Cukorrépa Szója

Silókukorica Lucerna

4,21

5,37

Átlaghozam centrum (átlag±10%) 4,18

Centrumtól rosszabbak 3,04

4,77

3,83

5,09

3,87

2,66

4,18

3,46

4,24

3,44

2,40

3,99

2,89

4,03

2,89

1,66

3,13

2,50

3,77

2,55

1,58

8,36

7,04

8,85

7,08

5,17

2,91

2,43

3,10

2,44

1,72

2,83

2,49

3,41

2,49

1,78

63,97

58,44

70,57

57,59

50,09

2,70

2,36

3,10

2,41

1,83

29,21

26,01

37,49

27,36

16,30

5,98

5,66

8,59

5,75

3,43

TIS

Repce

5,42

Átlaghozam megoszlása, 2009

Centrumtól jobbak

2009

ZT EL

2008

tonna/ha


20

AK I


ÉL DÁ

NY

Az elmúlt években igen változatos időjárási körülmények kísérték a növénytermesztést. A példátlanul aszályos 2002-es és 2003-as év után a 2004. évi növénytermesztést meghatározó meteorológiai viszonyok igen kedvezőek voltak. Ehhez képest 2005-ben már átlagos időjárás alakította növénytermesztésünket, 2006-ban és 2007-ben pedig már megint inkább kedvezőtlenebb oldalukat mutatták a hőmérsékleti és csapadék viszonyok. A 2008-as esztendő a kedvező évek közé sorolható, a növénytermesztés szempontjából szinte optimálisan alakultak az időjárási körülmények. Ehhez képest 2009-ben ismételten aszályos, kedvezőtlen időjárással kellett megküzdenie a gazdaságoknak Mindezek következtében valamennyi vizsgált szántóföldi növény hozama romlott az előző évhez képest. Az általunk vizsgált meghatározó árutermelő gazdaságokban a búza termésátlaga átlagosan 4,2 t/ha-os szintet ért el, ami 22 százalékkal maradt el a 2008. évi értéktől. Hasonló változások jellemezték a többi kalászos gabonát is. Gyakorlatilag 4 t/ha alatt maradtak a termésátlagok és a triticale és a zab esetében a hektáronkénti 3 tonnát sem érték el az üzemek.

ET P

Kukoricából rekordterméseket takarítottak be a gazdaságok 2008-ban. A meghatározó árutermelő gazdaságok által elért hektáronkénti 8,4 tonnás hozamról már akkor lehetett tudni, hogy átlagos időjárási körülmények között ezt nem lehet megismételni. Ez is történt 2009-ben, amikor több mint egy tonnával (16%) csökkent a termésátlag az előző évhez képest. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az átlagosan elért 7 t/ha-os hozam nem tekinthető rossznak különösen akkor, ha több év adatait vesszük figyelembe. Az olajnövényeket gyakorlatilag hasonló tendenciák jellemezték. A 12 és 17 százalékos repce és napraforgó hozamcsökkenés csak az előző évi kiváló terméseredményekhez viszonyítva jelent visszaesést, mert mindkét ágazatnál hektáronként átlagosan 2,5 tonnás termést takarítottak be a gazdaságok 2009-ben.

ZT EL

A cukorrépáról és a szójáról szintén az állapítható meg, hogy a 2009-es átlaghozamok elmaradnak ugyan az előző évi szinttől, de hosszabb időszakot figyelembe véve elfogadhatónak ítélhetők az elért terméseredmények. A cukorrépát külön is érdemes kiemelni, mert ennél az ágazatnál 10 százalék alatt maradt a hozamcsökkenés mértéke. A vizsgált tömegtakarmányok közül a silókukorica átlagtermése 11 százalékkal mérséklődött 2008-hoz viszonyítva. Ezzel szemben a lucernatermelők hektáronként mindössze 5 százalékkal takarítottak be kevesebb terméket 2009-ben, mint az előző évben. Ez azért érdemel figyelmet, mert az állattenyésztés jövedelemhelyzete nagymértékben függ a takarmány költségektől, illetve az áraktól.

TIS

Természetesen az ökológiai és ökonómiai feltételeikben differenciált mezőgazdasági üzemekben az elért termésátlagok is eltérőek. A közölt adatokból megállapítható, hogy a szántóföldi növények hozamaiban az átlagtól kedvezőbb és kedvezőtlenebb csoport között 1,4-2,5-szeres különbség alakult ki 2009-ben. A legkisebb eltérés (1,4-szeres) a cukorrépánál található, melynek oka a már említett koncentrált termelői körrel és az ehhez kapcsolódó egységesebb termesztéstechnológiával hozható összefüggésbe. A meghatározó vetésterülettel rendelkező ágazatoknál a két szélső csoportba tartozó üzemek hozamai között 1,7-1,9-szeres volt a különbség. Így például a búzánál a kedvezőbb csoportba tartozó gazdaságok egy hektáron 5,4 tonna termést takarítottak be 2009-ben. Ezzel szemben a kedvezőtlen kategóriába tartozó üzemek átlaga alig haladta meg a hektáronkénti 3 tonnát. 21

AK I


NY

Hasonló arányok jellemzik a kukoricát is. A jók közel 9 tonnás termésátlaga igen jónak ítélhető, de figyelmet érdemel, hogy az átlag alattiak is elérték az 5 t/ha-os szintet. A napraforgóról és a repcéről ugyancsak elmondható, hogy az átlagtól jobb csoport 3 tonnát meghaladó termésátlaga kedvezőnek tekinthető. Az utóbbi két ágazatnál viszont az ún. rosszabb csoportban a gazdaságok hozama alig haladta meg az 1,7 t/ha-os szintet, ami nem teszi lehetővé a jövedelmező termékelőállítást.

ÉL DÁ

Az átlaghozamok megoszlásával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az átlagtól kedvezőbb csoportban elért hozamok gyakorlatilag minden növénynél meghaladták az igen kedvező 2008-as év átlagos terméseredményeit. A vetésterület megoszlásáról elmondható, hogy a búzánál, a kukoricánál, a tavaszi árpánál és a triticale-nál a magas hozamú csoportba tartozó gazdaságoknál található a legnagyobb területi arány, míg a napraforgónál, a cukorrépánál és a szójánál ez az átlagos hozamú üzemeknél fordul elő. A többi vizsgált ágazatnál az átlagtól rosszabb gazdaságok területi aránya a legnagyobb, melyek közül a repcét (45%) érdemes külön megemlíteni (4. táblázat).

ET P

A termésmennyiségből való legnagyobb részesedés értelemszerűen az ágazatok többségénél a kedvező termésátlag mellett található. Ez alól csak a napraforgó, a cukorrépa és a szója jelent kivételt, mert ezeknél a növényeknél az átlagos hozamú csoportba tartozik a legmagasabb termésmennyiség aránya. Ez a cukorrépánál és a szójánál megközelíti az 50 százalékot, de a napraforgónál is több mint 40 százalék. 4. táblázat A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Ágazat

Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Zab Kukorica Repce


Centrumtól jobbak

Átlaghozam centrum (átlag±10%)


Centrumtól jobbak



35

31

34

44

31

25

34

29

37

45

29

26

43

25

32

53

25

22

48

7

45

67

7

26

35

17

48

52

18

30

35

31

34

44

31

25

30

40

30

38

41

21

35

20

45

48

20

32

TIS

Napraforgó

ZT EL

Vetésterület megoszlása

Cukorrépa

23

48

29

28

47

25

Szója

20

47

33

26

48

26

Silókukorica

37

17

46

53

18

29

Lucerna

35

19

46

53

19

28


22

AK I


NY

2.3. A szántóföldi növények önköltsége A kedvezőtlen időjárási körülmények már év közben jelezték, hogy a szántóföldi növények termelési színvonala 2009-ben elmarad az előző évi szinttől. Az év egészét jellemző adatok pedig csak megerősítették ezeket az előrejelzéseket. Valamennyi ráfordítást és elért hozamot figyelembe véve (a lucerna kivételével) a vizsgált szántóföldi kultúráknál nőtt az önköltség 2009-ben az előző évhez viszonyítva.

ÉL DÁ

A negatív változásokkal kapcsolatban ugyanakkor szükséges hangsúlyozni a külső környezeti tényezők termelést befolyásoló szerepét. A ráfordítás-hozam viszonyok optimalizálása ugyanis nem könnyű feladat, mert az időjárási viszonyok a legkörültekintőbb gazdálkodást is tönkretehetik, vagy éppen javíthatják. Ezt láttuk 2008-ban, amikor az optimális környezeti – főleg meteorológiai – feltételek segítették a gazdálkodókat költségeik mérséklésében, míg 2009-ben ez a helyzet megváltozott és az időjárási körülmények rontották a gazdálkodók munkáját.

ET P

Az ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a búza önköltsége a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 29 százalékkal nőtt 2008-hoz viszonyítva, így tonnánként 37 ezer forint volt 2009-ben, ami 8 ezer forinttal haladta meg az előző évi fajlagos költség szintjét. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy hasonló irányú változások jellemezték a többi kalászos gabonát is, de mértékük elmaradt a búzáétól. Az őszi árpa kivételével így is meghaladta az átlagos költségszint a 40 ezer forintos tonnánkénti mértéket (5. táblázat). 5. táblázat

A szántóföldi növények önköltsége és megoszlása Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga Ágazat

Ft/tonna Önköltség megoszlása, 2009

2009

Centrumtól jobbak

Önköltség centrum (átlag±10%)


29 016

37 316

28 167

36 884

48 444

29 434

36 454

27 810

36 340

49 481

Tavaszi árpa

34 333

40 729

30 137

38 673

53 564

Triticale

33 463

41 221

29 315

40 958

57 877

41 700

53 052

39 721

49 793

81 106

25 594

28 291

21 518

28 328

37 321

Napraforgó

59 311

69 341

52 059

69 698

91 906

Repce

61 576

74 036

54 667

74 171

103 132

Búza Őszi árpa

Zab

TIS

Kukorica

ZT EL

2008

Cukorrépa Szója

Silókukorica Lucerna

5 179

6 852

4 918

6 753

8 392

65 438

80 124

65 012

81 427

107 345

6 148

6 218

4 600

6 160

9 240

14 777

14 594

9 012

14 576

23 892


23

AK I


NY

Az időjárás a kalászosokhoz képest talán kevesebb kárt okozott a kukorica termelők számára és döntően ennek tudható be, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az önköltség mindössze 10 százalékkal emelkedett 2008-hoz viszonyítva. Az így kialakult 2009-es tonnánkénti 28 ezer forintos költségszint 9 ezer forinttal kisebb, mint a búzáé szemben az előző évvel, amikor a két kiemelt ágazat fajlagos kiadása között mindössze 3 ezer forint volt a különbség.

ÉL DÁ

Az ipari növények közül a cukorrépa önköltsége 32 százalékkal nőtt 2008-hoz viszonyítva. Ennek oka a termelési költségalakulással kapcsolatban már említett anyagfelhasználás növekedésre, és a hozamok egyidejű csökkenésére vezethető vissza. A napraforgó 17 százalékos önköltség növekedése egyértelműen a csökkenő hozamokkal hozható összefüggésbe, míg a repce 20 százalékos emelkedésében a fajlagos terméscsökkenés mellett a növekvő költségfelhasználás is szerepet játszott. Az olajnövényekről megállapítható továbbá, hogy 2008-hoz hasonlóan 2009-ben is a repce önköltsége érte el a magasabb értéket, ami 7 százalékos különbséget jelentett a két ágazat között. A szója ágazatnál – a repcéhez hasonlóan – nőtt a területegységre jutó kiadás, valamint a kedvezőtlen időjárás miatt a hozamok elmaradtak az előző évi szinttől, és ez együtt okozta a 22 százalékos önköltség növekedést 2008 és 2009 között.

ET P

A szántóföldi növényekkel szemben a vizsgált tömegtakarmányoknál gyakorlatilag nem változott a fajlagos költség 2009-ben az előző évhez képest, és ez az állattartó ágazatok szempontjából kedvezőnek ítélhető.

ZT EL

Az önköltség kategóriánként szétválasztott adatok az átlaghoz képest árnyaltabb képet takarnak. Így a búzánál a kedvezőtlenebb csoportba tartozó gazdaságok tonnánként 48 ezer forintot fordítottak termékelőállításra, ami 11 ezer forinttal több, mint az önköltség centrumhoz tartozó termelőknél. Ezzel szemben az ún. jobbak csoportjában 28 ezer forint volt a fajlagos költség. Ez azt jelenti, hogy a szélső értékek között 1,7-szeres különbség alakult ki 2009-ben, ami tonnánként 20 277 forint eltérést jelent a két csoport átlaga között. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az aszályos 2007-es, az optimális 2008-as, és a csapadékos 2009-es esztendőben a szélsőértékek közötti differencia egyaránt 1,7-szeres volt. A különbségek tehát nem elsősorban az időjárásban keresendők, hanem ebben szerepet játszanak az egyéb környezeti feltételek, mint pl. a talaj minősége, területi elhelyezkedés, termesztéstechnológia, valamint a szaktudás. Hasonló differenciák jellemzik a kisebb jelentőséggel bíró kalászos gabonákat is, sőt ezeknél az ágazatoknál a szélső értékek közötti különbség a búzáét meghaladó mértékű. A kedvezőtlen önköltségű csoportban gyakorlatilag mindegyik terméket 50 ezer forintnál drágábban termelték meg a gazdaságok, sőt a zabnál ez az érték meghaladta a 80 ezer forintot is. A jobbaknál ugyanakkor – a zab kivételével – minden megfigyelt növénynél 30 ezer forint alatt maradt egy tonna termék előállítási költsége.

TIS

A kukoricánál ugyancsak 1,7-szeres különbség alakult ki a szélső értékek között 2009-ben. Az átlagtól rosszabb csoportban valamivel több mint 37 ezer forintba került egy tonna termék előállítása, míg a jók nem érték el a 22 ezer forintos szintet. Ez gyakorlatilag közel 16 ezer forintos eltérést jelentett a szélső értékek között. Az önköltség kategóriánkénti adatok az ipari növényeknél is összetett képet tükröznek. A napraforgót az átlagtól drágábban termelő gazdaságok közel 92 ezer forintért állították elő, míg a jobbak 52 ezerért. Ettől nagyobb eltérés alakult ki a repce szélső értékei között (103 és 55 ezer Ft/t) 2009-ben, sőt említést érdemel, hogy ez utóbbi növénynél a fajlagos kiadások a drágán termelő üzemeknél meghaladták a 100 ezer forintos szintet. 24

AK I


NY

A cukorrépánál és a szójánál a vezető gabonaféléknél tapasztalt 1,7-szeres különbség figyelhető meg az átlagtól jobb és rosszabb üzemek önköltsége között 2009-ben. A tömegtakarmányok közül a lucerna szélső értékeit a gabona és ipari növényeknél nagyobb, 2,7-szeres különbség jellemzi, melynek oka nyilvánvalóan a változatosabb termesztéstechnológiában keresendő.

ÉL DÁ

Az önköltséggel és azok megoszlásával kapcsolatban két általános dolgot feltétlenül meg kell említeni. Az egyik, hogy a fajlagos költséget alakító két tényező a területegységre jutó termelési költség és a termésátlag közül többnyire az utóbbi az, amelyik nagyobb hatást gyakorol az önköltségre. Különösen így van ez az átlagosnál rosszabb kategóriában. Itt a centrumtól való eltérésben a tavaszi árpa kivételével minden esetben a termésátlagok játszották a nagyobb szerepet, sőt többnyire arányuk is jelentősnek mondható. Ez azt jelenti, hogy 70 százalékot meghaladó arányban hatottak az önköltségekre. A kedvező önköltségeknél is általában a hozam a meghatározó, de itt több kivételt is találunk 2009-ben. Ilyen volt a búza, a kukorica, a cukorrépa, a szója és a lucerna. Ezeknél döntően a termelési költség határozta meg az önköltséget és kevésbé a hozam.

ET P

A másik fontos tényező, hogy a szélső értékek centrumtól való eltérése a rosszabb kategória felé mindig nagyobb mértékű, mint az alacsonyabb önköltségűek felé. Részben ezzel is összefügg az a tény, hogy a szélső értékek közötti különbség (abszolút értékben) nagysága 51-102 százaléka az átlagot jellemző önköltség centrumnak. Így például a búzánál 55, a kukoricánál 56, a napraforgónál 57 százalék ez az érték, míg a legnagyobb eltérést (102%) a lucernánál találjuk.

ZT EL

Megítélésünk szerint a bemutatott önköltség megoszlási adatok azt tükrözik, hogy a hazai termelők még tehetnek az önköltség javításáért. A közel kétszeres önköltség különbségek egy része ugyanis a nem körültekintő gazdálkodásból adódik, egy részük a tőke hiánnyal magyarázható (drága, nem megtérülő öntözés stb.), és csak egy része olyan környezeti tényező, amelyek negatív hatása semmiképpen sem védhető ki. Mindezek tükröződnek a vetésterület és a termésmennyiség önköltség kategóriák szerinti megoszlásában is. A 2009. évben a vizsgált ágazatok többségénél a legnagyobb területi arány az átlagtól magasabb önköltségű csoportban található. Így például a búzánál ide tartozik a terület 35 százaléka, de ezzel megegyező a centrumban lévő gazdaságok vetésterülete, míg a jók a terület 30 százalékán gazdálkodtak. A többi kalászos növénynél a rosszabb csoport területi aránya 39-53 százalék között helyezkedett el. Figyelmet érdemel, hogy ezeknél az ágazatoknál viszonylag kicsi (7-23%) a centrumban található üzemek részesedése (6. táblázat).

TIS

A kukoricánál és a napraforgónál teljesen megegyeznek a területi arányok 2009-ben. Az olcsóbban termelők foglalják el a terület 36, míg a rosszabbak a 37 százalékát. Részben hasonló a repce és a cukorrépa vetésterület megoszlása. Kiemelést érdemel a szója és a lucerna, mivel ennél a két ágazatnál a költséghatékony csoportban található a legnagyobb (47 és 43%) terület.

25

AK I


Vetésterület megoszlása

NY

6. táblázat A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Termésmennyiség megoszlása



Centrumtól jobbak



30

35

35

34

36

30

Őszi árpa

38

23

39

46

23

31

Tavaszi árpa

43

8

49

50

8

42

Triticale

35

12

53

50

14

36

Zab

45

7

48

62

7

31

Búza

Kukorica

36

27

Napraforgó

36

27

38

21

28

29

Szója

47

Silókukorica

38

Lucerna

43

37

41

28

31

37

42

26

32

41

47

22

31

43

30

30

40

ET P

Repce Cukorrépa

ÉL DÁ

Centrumtól jobbak

Ágazat

19

34

52

20

28

17

45

53

18

29

17

40

51

19

30


ZT EL

Az önköltség szerinti termésmegoszlás még a területi megoszlásnál is egységesebb képet mutat 2009-ben. A búza és a cukorrépa kivételével valamennyi növénynél az átlagtól olcsóbban termelő gazdaságok állították elő a termés legnagyobb (42-62%) hányadát. Emellett azonban meg kell jegyezni, hogy ezeknél az ágazatoknál viszont 28 és 42 százalék között mozog a drágán megtermelt termékmennyiség aránya. A legtöbb (36%) búzát átlagos önköltségen termelték, míg 34 százalékát ettől olcsóbban és kevésbé költséghatékonyan mindössze a termés 30 százalékát állították elő a gazdaságok.

TIS

Mindezek a hozam, pontosabban a hozambiztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. A költséghatékonyság oldaláról talán itt vannak a legnagyobb tartalékok a termelők kezében. A közölt adatok alapján egy-két tényezőt célszerű kiemelni. A termesztéstechnológia megújításával (esetenként a meglévő maradéktalan betartásával) bizonyos szintig mérsékelhetők a klimatikus viszonyok termelést gátló hatásai, aminek következtében csökkenthetők az önköltségek. Hangsúlyozzuk: nem egyszerű költségcsökkentésre gondolunk, hanem olyan költségszint kialakítására, amely adott környezeti feltételek mellett optimális ráfordítás-hozam elérésével kecsegtet, illetve ennek elérhetőségét növeli. Ez esetenként pótlólagos befektetések, ráfordítások megvalósítását igényli. Természetesen ezeket akkor szabad alkalmazni, ha a hozamokban megtérülnek, és így javítható a termékelőállítás költséghatékonysága.

26

AK I


NY

2.4. A szántóföldi növények értékesítési ára

ÉL DÁ

A szántóföldi növények termelési költségeivel kapcsolatban már részben utaltunk rá, hogy az ágazatok jövedelempozíciója, illetve annak változása befolyásolja a termelőket ráfordításaik menynyiségi és strukturális összetételének megválasztásában. E gazdálkodói magatartás alapvetően abból adódik, hogy az üzemek gazdasági és ágazati szintű eredménye végső soron a kiadások és a bevételek nagyságától, pontosabban ezek egymáshoz való arányától függ. A két tényezőre viszont nem tudnak egyformán hatni a termelők. A többéves költség adatok is azt jelezik, hogy az input oldalon a mezőgazdasági vállalkozásoknak még mindig van mozgástere. Ez természetesen nem mond ellent annak a közismert ténynek, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva az utóbbi években e területen szűkültek a lehetőségek, egyre inkább csökkennek a termelők tartalékai. Ugyanakkor az is igaz, hogy az output oldalhoz (értékesítési árakhoz) viszonyítva még mindig itt rendelkeznek szabadabb mozgási lehetőségekkel a gazdák.

ET P

A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termékek felvásárlása 2009-ben gyakorlatilag nem változott (0,3%-os csökkenés) az előző évhez képest. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek értékesített volumene 6,9 százalékkal emelkedett. A felvásárlás több mint egyharmadát a növénytermesztési termékek adják, melyek közül a gabonafélék értékesítése 15,7 százalékkal haladta meg a 2008-as szintet, míg az ipari növényeké már csak 4,8 százalékkal nőtt. A kertészeti termékek közül a zöldségfélék felvásárlása 11,1, a gyümölcsöké pedig 2,6 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez viszonyítva.

ZT EL

A KSH adatai alapján ugyancsak elmondható, hogy országos szinten a mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala 2009-ben összességében 9,5 százalékkal alatta maradt az előző évinek. Ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek árai éves szinten átlagosan 12,7 százalékkal csökkentek. A fontosabb növényi csoportok között már jelentősebb különbségek alakultak ki. Így a gabonafélék átlagos termelői ára 14,2 százalékkal kisebb volt az előző évi szintnél, annak ellenére, hogy 2008-hoz képest csökkent a termelés. Ez is azt jelzi, hogy a hazai gabonák árviszonyait az utóbbi években főként az exportkereslet határozza meg. Az ipari növények termelői árindexe hasonló mértékben, 14,1 százalékkal csökkent, ezen belül is kiemelkedik biodízelgyártás alapanyagát adó repce 32 százalékos ármérséklődése. A friss zöldségféléknél 6,9, míg a gyümölcsöknél 19,3 százalékkal csökkent a termelői ár 2009-ben, amit alapvetően a hazai termésmennyiség változása határozott meg. Természetesen ezek az átlagos változások eltérő mértékben jelentkeztek az egyes ágazatokban és gazdaságokban. Ez látható a tesztüzemi rendszer által megfigyelt termelőknél, illetve a szűkebb körű meghatározó árutermelő üzemeknél is (7. táblázat).

TIS

A 2004 óta tartó gabonaár csökkenés 2006-ban megállt, és főleg külpiaci kereslet hatására ismét emelkedett. Ez a folyamat ugrásszerűen folytatódott 2007-ben, melyet a világpiac robbanásszerű kereslet bővülése váltott ki. Ez a tendencia 2008-ban megtorpant, és a búza felvásárlási ára a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában előbb 19 százalékkal, majd a következő évben további 20 százalékkal csökkent. A folyamat egyértelműen a külpiaci kereslet mérséklődésére vezethető vissza, de hozzájárult az is, hogy a hazai malmok likviditási problémáik miatt szakaszosan vásárolták a búzát. Ez összességében 30 ezer Ft/t alatti átlagárat jelentett 2009-ben.

27

AK I


7. táblázat

NY

A szántóföldi növények értékesítési ára és megoszlása

Ft/tonna

Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

Értékesítési ár megoszlása, 2009

Ágazat 2009

Búza

37 400

29 878

Őszi árpa

34 423

27 121

Tavaszi árpa

38 701

30 696

Triticale

31 331

25 667

Zab

33 925

28 359

Kukorica

27 660

27 661

Napraforgó

79 393

58 487

101 294

69 319

7 905

8 249

78 868

75 171

Cukorrépa Szója Silókukorica Lucerna

8 197 13 820


36 813

29 828

24 414

35 842

26 742

22 929

38 041

30 506

23 650

30 877

24 917

21 429

35 000

28 558

23 846

32 856

27 616

23 171

72 168

57 890

49 218

82 459

69 219

56 113

9 607

7 938

6 596

88 310

75 835

64 281

7 636

10 116

7 544

5 462

16 425

20 165

16 661

11 667

ET P

Repce

Értékesítési ár centrum (átlag±10%)

Centrumtól jobbak

ÉL DÁ

2008


ZT EL

A kisebb jelentőséggel bíró kalászosok felvásárlási ára is a búzához hasonló mértékben (16-21%) csökkent, ami összességében 26-31 ezer forintos árbevételt eredményezett tonnánként a termelőknek. A tavaszi árpa kivételével tehát ezeknél a növényeknél is tonnánként 30 ezer forint alá esett vissza a felvásárlási ár. A kalászos gabonákkal ellentétben a kukoricánál nem történt érdemi változás 2009-ben, mivel a külpiaci kereslet folyamatos volt. Ennél az ágazatnál ugyanis már 2008-ban drasztikusan, 37 százalékkal mérséklődtek az éves átlagárak a meghatározó árutermelő gazdaságokban. Természetesen a tonnánkénti 27661 forintos árban szerepet játszott az állattenyésztés helyzete, mint az egyik legfontosabb felhasználója a terméknek. A folyamatos állatállomány csökkenés e téren inkább kedvezőtlenül érintette a kukorica-termeléssel foglalkozó gazdaságokat. Ugyancsak nem kedvezett a termelőknek, hogy a tervezett bioetanol gyártás felfutását elodázták, így nem teremtődött új piac a kukoricának.

TIS

Az ipari növények felvásárlási árai eltérően alakultak. A cukorrépát 4,3 százalékkal drágábban értékesítették a gazdaságok, mint az előző évben. Az olajos növények közül a napraforgót 26, míg a repcét 32 százalékkal olcsóbban értékesítették a meghatározó árutermelő gazdaságok 2009-ben, mint az előző évben. A keresletcsökkenés miatti árzuhanásban – főleg a repcénél – jelentős szerepet játszott a biodízel gyártás körüli bizonytalanság, a beruházások lassuló üteme. A fehérjenövények közül a szója termelői ára 5 százalékkal csökkent a vizsgált évben, és így alig haladta meg a tonnánkénti 75 ezer forintos szintet a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. Ennek fő oka az olcsóbb fehérje takarmányok iránti kereslet mérséklődése.

28

AK I


NY

Az értékesítési árak megoszlását vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi árunövényeknél az átlagtól magasabb és attól alacsonyabb kategória között 1,4-1,6-szeres különbség alakult ki 2009-ben. Ez többnyire kisebb differenciát jelent, mint amit az önköltség és a hozam megoszlásánál tapasztaltunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az árak tekintetében ne lennének eltérések a gazdaságok között. Elég talán utalni a termék minőségére, az értékesítési csatornák sokszínűségére vagy az értékesítés időpontjára. Az elmúlt időszakban főleg ez utóbbi jelentett fontos differenciáló tényezőt a termelők között.

ÉL DÁ

A közölt adatok alapján összességében megállapítható, hogy az átlagtól kedvezőbb csoportban a gabonaárak minden növénynél meghaladták a tonnánkénti 30 ezer forintot. A búzánál például az átlagár alig maradt el a tonnánkénti 37 ezer forinttól, de a kukoricát is 33 ezer forintért értékesítették ebben a csoportban a gazdaságok. A meghatározó vetésterülettel rendelkező ágazatok közül említést érdemel még a napraforgó 72 és a repce 82 ezer forintos értékesítési ára. Az említetteken túl szembetűnő továbbá, hogy az értékesítési árcentrumtól való eltérés minden növénynél nagyobb a magasabb árak irányába, mint az alacsonyak felé. Ez részben a már említett okokkal függ össze, de ebben a tendenciában nem hagyható figyelmen kívül az egyes gazdaságok árérvényesítő képessége, a felvásárlókkal szembeni alkupozíciója, a hosszabb távon kialakított korrekt üzleti kapcsolata sem. Ezt azért tartjuk fontosnak külön is hangsúlyozni, mert ezen a területen szintén markáns különbségek jellemzik a termelőket.

ET P

A vetésterület, de főleg a termésmennyiség felvásárlási ár szerinti megoszlása ugyanakkor összességében azt jelzi, hogy a költségekhez képest az árak tekintetében kiegyenlítettebbek a gazdaságok. A tavaszi árpa kivételével ugyanis valamennyi vizsgált árunövénynél az értékesített termékek több mint felét átlagáron adták el az üzemek (8. táblázat).

ZT EL

8. táblázat A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Vetésterület megoszlása

Ágazat

Búza Őszi árpa


Értékesítési ár Értékesítési ár Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%) 19

53

28

21

53

26

14

58

28

15

58

27

Tavaszi árpa

28

44

28

29

41

30

Triticale

14

73

13

19

69

12

Zab

19

8

76

16

17

8

61

22

18

61

21

Napraforgó

19

55

26

19

56

25

Repce

16

68

16

14

72

14

Cukorrépa

29

55

16

32

51

17

8

77

15

7

79

14

TIS

73

Kukorica

Szója

Silókukorica

36

30

34

31

35

34

Lucerna

27

51

22

30

45

25


29

AK I


NY

A búzánál például az árcentrumon került értékesítésre a termés 53, a kukoricának 61 százaléka, és kiugróan magas a repce (72%), valamint a szója (79%) aránya is. Ezek az adatok tehát részben visszaigazolják azt a korábbi megállapítást, miszerint a termelőknek a költségeikre nagyobb a ráhatásuk, mint a felvásárlási árakra.

2.5. A szántóföldi növények jövedelemhelyzete

ÉL DÁ

A szántóföldi növényi termékek jövedelmét alapvetően az előállítási költségek és az értékesítésért kapott bevételek nagysága határozza meg. Ebből következik, hogy az értékesítési árak mozgása, azok nominális értéke fontos ugyan, de végső soron a termelők szempontjából az árak tisztajövedelem-tartalma az igazán kiemelt kérdés. A mezőgazdasági termékek értékesítési árának és az önköltségnek a különbsége tehát azt mutatja meg, hogy a piaci viszonyok az árakon keresztül biztosítanak-e jövedelmet a termelők számára, vagy sem.

ET P

E tekintetben igen kedvezőtlen kép jellemezte a 2009-es esztendőt, különösen az előző évhez viszonyítva. A vizsgált árunövények döntő többségénél a termelői felvásárlási árak elmaradtak a termékek előállítására fordított kiadásoktól, mindössze a cukorrépa-termelők tudtak jövedelmet realizálni az árakon keresztül. Itt most nem érintjük a tömegtakarmányokat, mert ezeknél ugyan az árak tartalmaztak jövedelmet, de alapvetően a silókukoricát és a lucernát nem eladásra termelik a gazdaságok.

ZT EL

A legnagyobb jövedelemhiány a kalászos gabonáknál jelentkezett 2009-ben. A búzánál ez tonnánként 7438 forint volt, az őszi és tavaszi árpánál pedig 10 ezer forint körüli összeggel maradtak el az értékesítési átlagárak az önköltségtől, szemben az előző évvel, amikor mindhárom növény felvásárlási ára tartalmazott jövedelmet. A triticalenál és a zabnál igen jelentős volt (16 és 25 ezer Ft/t) a jövedelem kiesés a vizsgált évben, de ezek az ágazatok már a 2008-as évet is negatívan zárták (9. táblázat). 9. táblázat

A szántóföldi növények jövedelemhelyzete (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

Ágazat Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale

Ágazati eredmény** (Ft/ha)

2008

2009

2008

2009

2008

2009

8 384

-7 438

95 604

19 023

60,02

12,04

4 989

-9 333

75 586

14 213

53,38

10,13

Kukorica

100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény (Ft)

4 368

-10 033

63 765

15 893

44,34

11,27

-2 132

-15 554

46 033

8 272

34,02

6,88

-7 775

-24 693

23 522

-10 814

17,81

-8,14

2 066

-630

62 815

46 787

29,35

23,49

TIS

Zab

Fajlagos jövedelem* (Ft/tonna)

Napraforgó

20 082

-10 854

106 683

22 437

61,89

13,38

Repce

39 718

-4 716

163 781

40 904

94,27

22,16

2 726

1 396

362 650

235 062

109,46

58,70

13 430

-4 954

89 655

39 231

50,73

20,85

Cukorrépa Szója

* Nem tartalmaz támogatást. ** A támogatásokat is tartalmazza. Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

30

AK I


NY

Figyelmet érdemel a kukorica, amelynél az árak ugyancsak elmaradtak a költségektől, de a tonnánkénti 630 forintos jövedelemhiányt értékelhetjük úgy, hogy ennél az ágazatnál az értékesítési árak többé-kevésbé fedezték a költségeket.

ÉL DÁ

Az ipari növények felvásárlási ára igen összetetten alakult 2009-ben. Igen rossz évet zártak a napraforgót termelő gazdaságok, mert az általuk realizált értékesítési ár több mint 10 ezer forinttal elmaradt az önköltségtől, de közel 5 ezer forintos hiány keletkezett a repcénél is. Egyedül – mint már említettük – a cukorrépa ára nyújtott fedezetet az önköltségre, de ennek nagysága mindössze fele volt a 2008-as szintnek. A szójánál, hasonlóan a többi ágazathoz az ár elmaradt az előállítás költségétől 2009-ben (1. ábra). 1. ábra

A fontosabb szántóföldi növények költség-, ár-, jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

06 6

43 8 -7

ezer Ft/tonna

25 20 15 10

0

Repce

08 2

20

71 8

100 80

71 6

39

85 4

TIS

30

2009

-4

40

2008

120

ezer Ft/tonna

50

Napraforgó

-1 0

60

10

2009

ZT EL

70

15

0

2008

80

20

5

5

ezer Ft/tonna

25

ET P

ezer Ft/tonna

30

2

4 38 8

35

Kukorica

30

-6 30

Búza

40

60 40

20

20

10

0

0

2008

Önköltség

2008

2009

Értékesítési ár

Forrás: Az AKI ágazati adatgyűjtése alapján készült saját szerkesztés

31

Jövedelem

2009

Jövedelem hiány

AK I


NY

Az ágazatok eredménye – közismerten – a kiadások és a bevételek nagyságától, ezek egymáshoz való viszonyától függ. Ez utóbbiak mértékét pedig döntően az előzőekben bemutatott értékesítési árak, pontosabban az értékesítésből származó bevételek határozzák meg. Emellett azonban kiemelkedően fontos az ágazatokhoz kapcsolható támogatások szerepe is. E téren gyökeres változást jelentett a 2004-es esztendő. Uniós taggá válásunkkal alapjaiban megváltozott az agrártámogatás rendszere, aminek következtében a szántóföldi növények esetében átlagosan a négyszeresére nőtt az egy hektárra jutó támogatás.

ÉL DÁ

A támogatások részletes ismertetésével – terjedelmi korlátok miatt – nem foglalkozunk. Itt csak annyit kívánunk megemlíteni, hogy a területalapú támogatások elvileg lehetséges összege – EU forrásból és nemzeti kiegészítésből – a GOFR növényeknél 42,9 ezer Ft/ha volt 2009-ben. Ez a lehetséges maximumot jelenti, de a mellékletekben nem minden ágazatnál található meg ez a támogatási összeg. Ennek az az oka, hogy a gazdaságok egy része nem élt valamennyi jogcímen kapható területalapú támogatás igénylésével, valamint a közvetlen ágazati támogatás soron ezen felül még egyéb az ágazathoz kapcsolódó támogatást is elszámolhatnak a gazdaságok.

ET P

A növénytermesztési ágazatok eredményének megítéléséhez – az elmondottakon túl – még egy fontos szempontra kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Ez pedig a föld szerepének a kérdése. Közismert ugyanis, hogy a termőföld az agrártermelés legfontosabb – semmi mással nem pótolható, de évről-évre termőerejében megújítható – termelési eszköze. Hazánk természeti erőforrásokban szegény, ezért a termőföld jelentőségét az erőforrások között kiemelten kell hangsúlyozni, és a termőföldet ennek megfelelően kell kezelni. Azt, hogy a gazdálkodók a földdel összefüggő potenciális lehetőségeket ki is használják, vagyis a rendelkezésükre álló földterületet (akár saját, akár bérelt) meg is műveljék, alapvetően az érdekeltségi viszonyok döntik el. A területegységre vetített ágazati eredmények tehát az általános jövedelmi helyzeten túl egyben a termőföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik.

ZT EL

Mindezeket figyelembe véve és a közölt adatok alapján összességében megállapítható, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a zab kivételével valamennyi vizsgált ágazatban eredményes évet zártak a gazdaságok 2009-ben. Emellett azonban azt is meg kell említeni, hogy valamennyi árunövénynél csökkent az elért ágazati eredmény az előző évhez viszonyítva.

TIS

A legjelentősebb visszaesés a kalászos gabonákat érintette. Például, amíg a búzánál 2008-ban az ágazati eredmény hektáronként megközelítette a 100 ezer forintot, addig 2009-ben ez az érték nem érte el a 20 ezer forintot, ami 80 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Közel hasonló (81, illetve 82%) mértékben zuhant az őszi árpa és a triticale területegységre jutó ágazati eredmény is, melyekhez képest a tavaszi árpa 75 százalékos eredményromlása kevésbé tekinthető rossznak. A zabnál pedig, mint már említettük az árak és a támogatások együtt sem tudták kompenzálni a felmerült költségeket 2009-ben. A szántóföldi növénytermelésben a legkisebb kár a kukorica termelőket érintette. A 2008-as esztendőben elért hektáronkénti 63 ezer forintos eredmény 2009-ben 47 ezer forintra csökkent, ami 25 százalékos visszaesést jelentett. Ezzel szemben a napraforgónál 79, míg a repcénél 75 százalékkal kisebb ágazati eredményt realizáltak a meghatározó árutermelő gazdaságok az előző évhez képest.

32

AK I


NY

Az ipari növények közül sajátságos a cukorrépa helyzete. Ennél az ágazatnál az eredményromlás egyértelműen az alacsonyabb hozamok és a megemelkedett költségek következménye, mert a felvásárlási árak, mint láttuk javultak, sőt egyedüli termékként szerény jövedelmet is tartalmaztak. Összességében tehát elmondható, hogy a vizsgált szántóföldi növényeknél – a zab kivételével – a felvásárlási árakban meglévő jövedelemhiányt a támogatásokkal sikerült kompenzálni a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában.

ÉL DÁ

A mezőgazdasági termékek jövedelme, az ágazatok eredménye pontosan jelzi, hogy egy adott időszakban miként alakulnak a termelők érdekeltségi viszonyai. Emellett azonban lényeges kérdés az is, hogy a termelők rendelkezésére álló erőforrások hogyan hasznosulnak a különböző termékek előállításával. A költségarányos ágazati eredmények erre a kérdésre adhatnak választ, vagyis arra, hogy miként alakul az ágazatok egymással összevethető jövedelempozíciója egy adott időszakban. Az ágazati eredmények alakulásából következik, hogy valamennyi szántóföldi árunövénynél csökkent az átlagos jövedelmezőségi szint 2009-ben az előző évhez viszonyítva.

ET P

A legjelentősebb változás a kalászos gabonáknál következett be. A 2008-as évet jellemző 34-60 százalék közötti jövedelemráta 7-12 százalékos szintre mérséklődött 2009-re, sőt amint már említettük a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában a zab az állami támogatás ellenére veszteséges volt. Az ágazatcsoport vezető növényénél, a búzánál 100 Ft termelési költséggel mindössze 12 forint eredményt tudtak előállítani a gazdaságok 2009-ben. Ellentmondásosan változott a kukorica jövedelmezősége a vizsgált évben. Az kétségtelenül igaz, hogy a többi ágazathoz képest itt történt a legkisebb (20%) jövedelemromlás. Ez annak tudható be, hogy ennek a terméknek a jövedelemrátája már 2008-ban mindössze 30 százalék volt, és ehhez mérten csökkent 23 százalékra 2009-ben.

ZT EL

Ugyancsak jelentősen romlott a két vizsgált olajnövénynél a 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény 2008 és 2009 között. A napraforgónál például 15 százalék alatt maradt, de a repcénél is alig haladta meg a 20 százalékot. Egyedül talán a cukorrépa-termelés jövedelmezősége tekinthető elfogadhatónak 2009-ben, de a meghatározó árutermelő gazdaságok által elért 59 százalékos jövedelemráta így is mindössze fele a 2008. évi szintnek.

TIS

A szántóföldi növények jövedelem megoszlását az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A közölt adatok alapján elmondható, hogy az átlagtól rosszabb csoportban a vizsgált növények többsége veszteséges volt. Kivételt a kukorica és a cukorrépa jelentett, mivel ennél a két ágazatnál ha szerény mértékben is, de pozitív eredménnyel zárták a 2009-es évet a gazdaságok. Ezen felül figyelmet érdemel a repce, amely ugyan veszteséges lett ebben a csoportban, de ennek mértéke alatta maradt a hektáronkénti 4 ezer forintnak. A többi ágazatnál 10 ezer forintot meghaladó veszteségek keletkeztek 2009-ben (10. táblázat).

33

AK I


10. táblázat

NY

A szántóföldi növények ágazati eredményének megoszlása, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

Ft/ha

Ágazati eredmény megoszlása Ágazati eredmény centrum (átlag±10%)

Centrumtól jobbak

Búza

49 738

Őszi árpa

54 603

Tavaszi árpa

58 102

Triticale

34 777

Zab

13 252

Kukorica

90 155

Napraforgó

62 714

Repce

93 164

Cukorrépa

395 219 74 096

19 479

-13 278

14 786

-12 658

16 144

-27 440

7 815

-16 386

-11 030

-41 818

46 565

1 130

22 930

-15 517

40 213

-3 774

224 617

62 991

-

-11 542

ET P

Szója


ÉL DÁ

Ágazat


Külön ki kell emelni a kukoricát és a cukorrépát. Mindkét ágazatnál a kedvező csoportban elért ágazati eredmény meghaladja a kiválónak tekinthető 2008-as év átlagos értékét.

ZT EL

Sajátságos képet jelez a vetésterület és a termésmennyiség ágazati eredmény szerinti megoszlása (11. táblázat). A felvásárlási áraknál azt figyelhettük meg, hogy mind a terület, mind a termés többsége az átlag körüli csoportban található. Ezzel szemben az ágazati eredménynél az átlagtól jobb vagy attól rosszabb csoportban helyezkedik el a terület és a megtermelt termék döntő többsége, az átlag részesedése minden ágazatnál 10 százalék alatt marad. Így például a meghatározó árutermelő gazdaságok az általuk előállított növényi termékek több mint felénél az átlagos szintnél magasabb ágazati eredményt realizáltak 2009-ben. A búzánál ez az arány 53, a kukoricánál 54 százalék, de az ipari növényeknél is 51-53 százalék ezen csoport részesedése az összes termésmennyiségből. Kivételt az őszi árpa jelent, mert ennél az ágazatnál a legnagyobb (55%) arány az ún. rosszabb csoportban található.

TIS

Ezek az adatok is az eddigiek során már többször említett ráfordítás-hozam viszony fontosságára hívják fel a figyelmet. Ennek az optimális arányának a megtalálása ugyanis jelentősen hozzájárulhat az eredményes gazdálkodás megteremtéséhez, ami különösen igaz a kedvezőtlen időjárású években.

34

AK I


Vetésterület megoszlása Centrumtól jobbak

Ágazati eredmény centrum (átlag±10%)

Búza

49

4

Őszi árpa

39

2

Tavaszi árpa

49

3

Triticale

48

0

Zab

52

7

Kukorica

49

4

Napraforgó

45

7

Repce

43

7

Cukorrépa

50

Szója

59

Silókukorica

41

Lucerna

42

Termésmennyiség megoszlása Ágazati eredmény centrum (átlag±10%)


Centrumtól jobbak

47

53

4

43

59

42

3

55

48

52

3

45

52

57

0

43

41

63

7

30

47

54

4

42

48

51

6

43

50

ÉL DÁ

Ágazat

NY

11. táblázat A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék


7

41

46

53

4

43

ET P

52

4

-

41

65

-

35

2

57

56

2

42

12

46

53

11

36

TIS

ZT EL


35

ÉL DÁ

ET P

ZT EL

TIS NY

AK I

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

NY

3. A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

ÉL DÁ

A kertészeti kultúrák termelése – ide sorolva a burgonyát is – továbbra is fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaság termelési szerkezetében, azt azonban hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt években az e körbe sorolt ágazatok teljesítménye elmaradt a korábbiaktól, illetve az elvártaktól. E tény megítélése ellentmondásos: mert amíg sokan ökológiai adottságaink jelenleginél nagyobb kiaknázását feltételezték, addig más vélemények szerint kedvezőnek mondható, hogy a többi ágazathoz viszonyítva az alig támogatott zöldség- és gyümölcsfélék egyáltalán termelésben maradtak.

ET P

A bemutatott szántóföldi növényekhez hasonlóan − sőt még azoknál is hatványozottabban − a burgonya, a zöldség-, gyümölcsfélék és a szőlő ágazat helyzetét is számos átmeneti, illetve elhúzódó piaci hatás alakította az elmúlt években. Az Unióhoz történő csatlakozással az ágazatcsoport korábban nem tapasztalt versenykörnyezetbe került. Itt hangsúlyozottan nem csak a tagországokkal, hanem a feltörekvő harmadik országokkal való piaci versenyről is beszélünk, úgy a friss, mint a feldolgozott termékek tekintetében egyaránt. Ezek a folyamatok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ezen ágazatok 2009. évi termelési mutatói számottevő különbségeket mutatnak az előző évhez képest. Továbbá a két év közötti elmozdulásokban fontos szerepet játszottak a környezeti tényezők is, mert a 2008-as kedvező külső termelési feltételekkel szemben 2009-et ismét a jelentős csapadékhiány és a nagy hőség jellemezte, természetesen vidékenként eltérő mértékben. Hangsúlyozni kell, hogy a kertészet problémáinak jelentős része nem ágazat specifikus. A KSH információi szerint a hazai mezőgazdasági területet, a szántóföldi vetésszerkezet folyamatos átalakulás jellemzi, szinte minden kultúránál történt változás a korábbi időszakokhoz és az előző évhez képest egyaránt. Az ágazatok egy részénél ez csak az egymást követő évek közötti hullámzást, míg a főágazatot tekintve összességében terület csökkenést jelent.

ZT EL

A burgonyánál a termőterület ismét csökkent, ami már amúgy is fele a kilencvenes évek második felét jellemző átlagos méretnek. A vetésterület 2009-ben mindössze 22 ezer hektár volt, ami több mint 10 százalékkal maradt el az előző évitől. A betakarított termés pedig, ennél is jobban csökkent, 21 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban.

TIS

Az előzetes adatok szerint a zöldségfélék területének szerény mérséklődése mellett a betakarított termésmennyiség is mintegy egytizedével volt alacsonyabb 2009-ben az előző évi szinthez képest. Az ágazatcsoport összetételén belül ismét jelentős változások tapasztalhatók, amelyek különösen a meghatározó, a hazai termesztés döntő hányadát adó zöldségeknél szembeötlőek. Az összes termésből és területből a legnagyobb részarányt képviselő csemegekukorica vetésterülete az előző évi 9 százalékos csökkenés után 2009-ben közel 9 százalékkal növekedett. A paradicsom területe 10 százalékot meghaladó mértékben bővült, de ez a méret így is csak a 2000-es évek első felének 39 százalékát jelenti. A zöldpaprikánál a csemegekukoricához hasonló folyamat zajlott le, a terület az előző évi 40 százalékos visszaesés után ismét közel 40 százalékkal nőtt. Az előzőekkel ellentétben a második legnagyobb részarányban termelt zöldségféle, a zöldborsó térnyerése nem folytatódott tovább, sőt – ha csak minimális mértékben is – területcsökkenés következett be 2009-ben. A termő gyümölcsösök területe az előzetes adatok alapján 2009-ben alig változott, ennek ellenére a betakarított termés mennyisége kismértékben nőtt, meghaladta a 850 ezer tonnát. Az EU által a szőlő ültetvényekre kötelezően előírt alapösszeírás előzetes adatai szerint 2009-ben országosan 9 százalékkal csökkent a termőterület 2001-hez képest, a szőlőültetvények területe 82 479 hektár. Az 550 ezer tonnás szőlőtermés kis mértékben elmaradt az előző évi szinttől.

37

AK I


NY

A kertészet több művelési ágban – szántó, kert, gyümölcsös és szőlő – viszonylag kis területen, a mezőgazdasági terület mintegy 6 százalékán (ami, gyakorlatilag az összes repce vetésterülettel megegyező méret), évente a mezőgazdasági termelés értékének 12-14 százalékát adja.

ÉL DÁ

A szántóföldi növények érdekeltségi viszonyait tárgyaló fejezetben már bemutatásra kerültek azok a KSH által közölt információk, amelyek a termékelőállításhoz felhasznált anyag és anyagjellegű kiadások árszínvonalának változását mutatják 2008 és 2009 között, így azokra e fejezetben csak visszautalunk.

ET P

A statisztikai adatok áttekintése mellett még néhány dolgot szükséges kiemelni. Különösen a fajtakérdést, ugyanis valamennyi növény közül a zöldségféléket jellemzi talán a legdinamikusabb fajtaváltás. E téma annyiban függ össze a területcsökkenéssel, hogy a potenciálisan magasabb hozamot adó fajták termesztésbe állításával, kisebb területről is biztosíthatók a piaci igényeknek megfelelő termésmennyiségek. Hasonlóan lényeges kérdés, hogy a szántóföldi növényekhez és az állati termékekhez hasonlóan folyamatosan változnak a felhasználói-fogyasztói igények és szokások (bioüzemanyag gyártás, vagy a vörös húsokról az egészségesebb baromfihúsokra történő áttérés, egészségesebb táplálkozásra történő nagyobb odafigyelés stb.), így a kertészeti termékekkel szembeni elvárások is átfogalmazódnak, új fogyasztói-trendek alakulnak ki. A hajtatott technológiáknak köszönhetően, illetve a folyamatosan jelenlévő import termékek következtében szezonálisan kitolódott, ezáltal nőtt az egyes friss zöldség-gyümölcsfélék fogyasztása, hiszen gyakorlatilag az év minden napján elérhető a paprika, a paradicsom vagy például az uborka. Ezek az „új szokások” a termelőket és a feldolgozói hátteret állandó változtatásra ösztönzik.

ZT EL

A burgonya, valamint a fontosabb zöldségfélék és ültetvények érdekeltségi viszonyainak bemutatása előtt utalni kell az „Adatbázis és módszer” fejezetben leírtakra, miszerint a tesztüzemi adatgyűjtési rendszerben az üzemkiválasztás módszeréből következően csak arra vállalkozhatunk, hogy zöldség-gyümölcstermelő gazdaság kerüljön a mintába. Ezen üzemek ágazatai azonban nem minden esetben fedik le a szántóföldi növényeknél tapasztalt mértékben a hazai kertészet termelési szerkezetét.

3.1. A kertészeti ágazatok termelési költségei

TIS

A kertészeti ágazatok termelési költségeinek alakulásával kapcsolatban még fontos hangsúlyozni, hogy azok évek közötti mozgása, illetve eltérése általában sokkal markánsabb, mint a szántóföldi kultúráknál. Ezeknél a növénycsoportoknál a szélsőséges időjárási hatások hatványozottabban befolyásolják az átlagos ráfordítás szükségletet. A környezeti feltételek mellett a termesztéstechnológiák és a felhasználási módok sokszínűsége (helyrevetett, palántázott, támrendszeres, szabadföldi tömegtermelés, friss fogyasztásra, konzerv célra, vagy például kézi, gépi, esetleg vegyes betakarítás stb.), a különböző fajták igényei is változatosabbak, amelyek szintén jelentős differenciát eredményeznek egy-egy ágazat összköltségén belül. A burgonyát a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában hektáronként közel 9 százalékkal olcsóbban, 567 ezer forintért állították elő, ami azt jelenti, hogy a termelési költség 2008 és 2009 között a folyó termelő-felhasználásnál (7%) jelentősebben csökkent. A mellékletek adatai azt mutatják, hogy a változások elsősorban a közvetlen változó költségeknél, elsősorban az anyag- és anyagjellegű kiadásoknál jelentkeztek. Ezek közül is kiemelkedően csökkent a vetőgumó, a műtrágya, a növényvédőszer és a csapadékhiányos esztendő ellenére az öntözés költsége. Itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a változás két olyan meghatározó költség-nemnél, a szaporítóanyag- és az öntözési költségnél is jelentkezett, amelyek önmagukban is az ágazat kritikus pontjai. E növény38

AK I


NY

nél a minőségi szaporítóanyag és az öntözés egyértelműen az eredményes termelés záloga. Fontos megjegyezni azt is, hogy az összes költség a közvetlen változó költségnél szerényebb mértékben növekedett. (12. táblázat) 12. táblázat

A kertészeti termékek termelési költsége és megoszlása

Ágazat


ÉL DÁ


Ft/ha

Centrumtól jobbak



2008

2009

Burgonya

622 570

567 117

399 410

567 929

Zöldborsó

303 219

397 794

302 902

388 365

454 625

Paradicsom

895 417

812 075

544 080

774 413

1 180 822

Zöldpaprika

1 404 322

1 366 602

927 417

1 415 708

1 807 796

Fejeskáposzta

830 255

1 113 767

736 627

1 177 606

1 744 798

345 221

407 649

299 889

437 866

468 439

Alma

719 344

702 440

488 399

710 043

1 028 004

Meggy

611 212

537 264

397 734

543 402

809 990

Kajszi

388 686

430 201

262 852

421 580

762 332

Őszibarack

646 714

683 629

403 206

741 413

1 043 899

Borszőlő

542 053

548 066

365 938

533 423

785 867

ET P

1 280 717

Csemegekukorica


TIS

ZT EL

A termelési költség változásának mértéke alapján a zöldségfélék több jól elhatárolható körbe sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, amelyeknél az egy hektárra jutó kiadások a termeléshez felhasznált anyagok és eszközök átlagos árindexének csökkenése ellenére is nőttek, a másikba amelyeknél a változás nagyságához képest kisebb, valamint amelyeknél az index értékénél nagyobb arányban csökkentek a kiadások. Az első kategóriába tartózó zöldborsónál markáns növekedés történt 2008-hoz képest, melynek mértéke meghaladta a 31 százalékot. Ezzel együtt az egy hektárra jutó összes költség átlagosan még 400 ezer forint alatt maradt 2009-ben. Szinte valamennyi költségelem értéke emelkedett, ezek közül külön is érdemes kiemelni a növényvédőszert, az öntözés költségét, a gépköltséget és a földbérleti díjat. Említést érdemel még, hogy a közvetlen változó költségek emelkedésének mértéke a zöldborsónál csak néhány százalékkal haladta meg az összes költségnél tapasztaltakat. A csemegekukoricánál az előző növénynél szerényebb, de így is jelentős, 18 százalékot meghaladó kiadásemelkedés történt 2009-ben. Szintén emelkedett a legtöbb költségtétel értéke. Itt is elsősorban a műtrágyára, a munkabérre, az öntözésre, valamint a földbérleti díjra fordított kiadásokat kell megemlíteni. Mindezek következtében a csemegekukoricát átlagosan már csak hektáronként 400 ezer forintnál drágábban tudták előállítani a termelők 2009-ben.

Az előzőekkel ellentétben a paradicsomnál, a zöldpaprikánál és a fejeskáposztánál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában csökkent (3-13 százalékkal) a termékelőállításra fordított összkiadás. A zöldpaprikánál az átlagos árindex értéke alatt, a másik két növénynél a 39

AK I


NY

fölött történt az elmozdulás. Itt azonban azt is meg kell jegyezni, hogy ezeknél az ágazatoknál hektáronként lényegesen nagyobbak (kétszeresek, több mint háromszorosak) a termelés érdekében befektetett kiadások, mint az előző három növénynél, ugyanis a paradicsomot átlagosan 812 ezer, a zöldpaprikát 1367 ezer, míg a fejeskáposztát hektáronként 1114 ezer forintért tudták megtermelni a gazdálkodók.

ÉL DÁ

Az ültetvényeket 2009-ben a zöldségfélékhez hasonló termelési költségváltozás jellemezte a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. Amíg a kajszinál, az őszibaracknál és a borszőlőnél 1-11 százalék közötti növekedés következett be, addig az almánál, az átlagos ráfordítás árindexnél csekélyebb (2,2%) mértékben, a meggynél viszont az input anyagok átlagos árváltozásánál markánsabban (12,1%) csökkent az egy hektárra a vetített termelési költség. Az egységnyi területre jutó összes költség a különböző ültetvényeknél is számottevő különbségeket mutat, de azt meg kell jegyezni, hogy ezek elmaradnak a zöldségféléknél tapasztaltaktól. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában hektáronként a legkisebb éves kiadással (430 ezer forintért) a kajszit, 537 és 548 ezer forintért a meggyet és a borszőlőt, míg a bemutatott ültetvények közül legdrágábban az almát (702 ezer forintért) állították elő a termelők.

ET P

A kertészeti ágazatok termelési költségének alakulásával kapcsolatban összességében elmondható, hogy a termelők az input árcsökkenések miatt számottevően tudták mérsékelni kiadásaik egy részét 2009-ben. Nem volt ez igaz a földbérleti díjra, ami ugyanis minden bemutatott ágazatnál emelkedett. A munkabért és közterheit érdemes még megemlíteni, mert az előző időszaknál szigorúbb munkaügyi ellenőrzések, illetve a legális munkaügyi keretek betartatásának hatására a korábbiaknál nagyobb érték jelenik meg a költségek között. Nem mondható kedvezőnek azonban, hogy két ágazat kivételével minden ágazatban csökkentek az amúgy sem jelentős biztosítási költségek, ami közvetve is, de ellentmond a költségtudatos gazdálkodásnak.

ZT EL

Az átlagos értékek áttekintése mellett a kertészetnél is számításokat végeztünk az azok mögött meghúzódó eltérések megismerése érdekében. Ezek alapján elmondható, hogy a termelési költség szerint csoportosított adatokban a zöldségféléknél jelentős eltérések figyelhetők meg, úgy mértéküket, mint abszolút értékéküket tekintve. A megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a burgonyánál a termelési költségcentrumhoz tartozó gazdaságokban 568 ezer forint volt az egy hektárra jutó kiadás 2009-ben. Ennél a költséghatékony csoportban a termelők 30 százalékkal olcsóbban, míg a rosszabb csoportban 46 százalékkal drágábban állították elő a burgonyát. Ez utóbbiban a költségek meghaladták a 830 ezer Ft/ha-os szintet. A zöldség-gyümölcsfélék esetében a különbségek értelmezésénél meg kell említeni, hogy a nagy szántóföldi kultúráktól eltérően a közölt adatok itt nem feltétlenül a gazdálkodás hatékonyságát, hanem az egymástól költségfelhasználásban eltérő termelési célokat jelzik.

TIS

A zöldborsó előállítása hektáronként 302 és 455 ezer, míg a csemegekukorica 300 és 468 ezer forint között változott. A burgonyához hasonlóan az ún. jobbaktól a rosszabbak felé hasonló ütemben emelkedtek a költségek 2009-ben. A paradicsomnál több mint kétszeres különbség tapasztalható a legmagasabb (1181 ezer Ft/ha) és a legalacsonyabb (544 ezer Ft/ha) költségen termelő üzemek között, de a centrumtól való eltérésben nagy a különbség. A centrumtól jobbak mintegy 250 ezer, míg a rosszabbak több mint 400 ezer forinttal térnek el a 774 ezer forint nagyságú centrumtól.

40

AK I


NY

A zöldpaprikánál az alacsonyabb (927 ezer Ft/ha) és a magasabb (1808 ezer Ft/ha) csoport közötti különbség nem éri el a kétszeres mértéket, de értékben az eddig felsorolt ágazatoknál lényegesen nagyobb eltérés – több mint 880 ezer forint – alakult ki a termelési költség tekintetében.

ÉL DÁ

A fejeskáposzta-termelésnél a zöldpaprikánál tapasztaltat meghaladó mértékű, több mint 1 millió forintos eltérés mutatkozott a centrumnál alacsonyabb (737 ezer Ft/ha) és magasabb (1745 ezer Ft/ha) értékű kategória között, de amíg a jók 441 ezer forinttal maradtak el a centrumtól, addig a rosszak közel 600 ezer forinttal haladták meg a centrum átlagát. A termelési költség nagysága szerint csoportosított adatokat vizsgálva a gyümölcsöknél és a borszőlőnél úgyszintén összetett kép jellemzi a 2009. évet. Összességében elmondható, hogy a zöldségfélékhez hasonlóan jelentős különbségek adódtak az egyes csoportok között. Az almánál az alacsonyabb (488 ezer Ft/ha) termelési költségű kategória 222 ezer forinttal, míg a magasabb 318 ezer forinttal tér el a centrumtól. Ez több mint kétszeres különbség az úgymond alacsonyabb és magasabb hektáros költségű csoport között. Érdemes megjegyezni, hogy a centrumnál nagyobb értékű csoportban az alma egy hektárra jutó termelési költsége 2009-ben meghaladta az 1 millió forintot. A meggynél a legalacsonyabb és a legmagasabb értékek között 412 ezer forint volt a különbség.

ET P

Az ültetvények közül a kajszinál tapasztalható a legnagyobb, gyakorlatilag háromszoros eltérés a két centrumtól elváló kategória között. A termelési költségcentrumtól kedvezőbb kategóriába eső termelők 263 ezer, míg a kedvezőtlenebbe tartozók 762 ezer forintért tudták megtermelni a gyümölcsöt. Az őszibarack esetében szintén jelentős, több mint két és félszeres a különbség a legkisebb és legmagasabb hektáros költségű gazdaságok között.

ZT EL

A borszőlővel foglalkozó meghatározó árutermelő gazdaságok termelési költségét csoportosítva több mint kétszeres – összegszerűen 420 ezer forint – különbséget tapasztaltunk a centrumtól jobbak és rosszabbak között. Továbbá az is megállapítható, hogy az ún. jobbak kisebb (167 ezer Ft/ha) mértékben maradtak el a centrumtól, mint amennyivel a rosszak (252 ezer Ft/ha) azt meghaladták.

TIS

A szántóföldi növényekhez hasonlóan megvizsgáltuk, hogy a kertészeti ágazatok termőterülete és termésmennyisége miként alakult a termelési költség nagysága szerint meghatározott kategóriákban. A legkisebb területarányok az ágazatok többségénél a centrumhoz tartozó gazdaságoknál jelentkeztek, jelentős hányad csak az őszibaracknál (40%) és az almánál (30%) alakult ki. A legnagyobb területarányok általában a centrumnál jobbak csoportjában alakultak ki, így a burgonya területének 57, a paradicsoménak 51, a meggynek 60, a kajszinak pedig 62 százaléka sorolódott ide. A centrumnál kedvezőtlenebbeknél csak a zöldborsó (48%) és a csemegekukorica (42%) vetésterület aránya csúcsosodott ki (13. táblázat). A termésmennyiség termelési költség szerint csoportosítása érdemben más eredményt hozott. A vetésterület megoszlásnál tapasztalt súlyok fokozatosan áttolódtak a magasabb költségű csoportba. A fejeskáposzta, az alma, a meggy és a borszőlő kivételével a nagyobb termésmennyiségek a magasabb költségű csoporthoz sorolódtak.

41

AK I


NY

13. táblázat A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Vetésterület megoszlása Centrumtól jobbak

Termelési Termelési költség Centrumtól Centrumtól költség Centrumtól centrum rosszabbak jobbak centrum rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%)

Burgonya

57

7

Zöldborsó

27

25

Paradicsom

51

11

Zöldpaprika

40

23

Fejeskáposzta

47

28

31

27

Alma

43

30

Meggy

60

10

Kajszi

62

6

Őszibarack

37

Borszőlő

42

36

46

5

49

48

27

21

52

38

44

6

50

37

22

35

43

25

39

24

37

42

30

23

47

27

38

26

36

30

56

10

34

32

43

8

49

40

23

20

46

34

25

33

40

23

37

ET P

Csemegekukorica

ÉL DÁ

Ágazat



ZT EL

A kertészeti ágazatok termelési költségingadozása az évek és az egyes csoportok között is lényegesen szélsőségesebb, mint azt a szántóföldi kultúráknál láttuk. Ezért ezeknél az ágazatoknál még inkább kiemelt fontossággal bírnak a termésátlagok, mert végső soron ezek döntik el, hogy a ráfordítások milyen hatékonysággal hasznosulnak.

3.2. A kertészeti termékek hozamai

TIS

A kertészeti ágazatok hozamainak áttekintésénél ismét hangsúlyozni kell, hogy két egymástól klimatikus és csapadék viszonyaiban eltérő év adatait mutatjuk be. A termésátlagokat természetesen a termelői döntésektől független, objektív tényezőkön túl, a termelői magatartás is nagyban befolyásolja, hiszen például a technológiai fegyelem megsértése is idézhet elő úgy hozamkiesést, mint minőségromlást. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a külföldi versenytársak eredményeivel való összehasonlításban ezek a hazai értékek még mindig közepesek. A meghatározó árutermelő gazdaságokban a burgonya termésátlaga több mint 5 százalékkal maradt el az előző évitől. Ez a hektáronkénti 24,62 tonnás mennyiség azonban a hazai viszonyok között nem jelentett nagy visszaesést, mert hosszabb idősort vizsgálva csak a 2008. esztendő eredménye volt kedvező. A zöldség ágazatok 2009. évi hozamairól elmondható, hogy a paradicsom és a csemegekukorica kivételével a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában elmaradtak az előző évitől, és az elmozdulás mértékében is különbségek alakultak ki. Számottevően, 10 százalékot meghaladóan mindössze a paradicsom termésátlaga nőtt, közel 56 tonna volt hektáronként. A hozam növeke42

AK I


NY

dése a csemegekukorica esetében alig érte el a 2 százalékot. A fejeskáposzta termésátlag csökkenése 3 százalék körül alakult, de a zöldborsóé és a zöldpaprikáé már meghaladta a 10 százalékot. E kedvezőtlen változások következtében a fejeskáposzta 45,48 tonna, a zöldborsó 4,49 tonna, míg a zöldpaprika 22,88 tonna termést biztosított hektáronként 2009-ben (14. táblázat). 14. táblázat

A kertészeti termékek átlaghozama és megoszlása

Ágazat

Burgonya

ÉL DÁ


tonna/ha

Átlaghozam megoszlása, 2009

2008

2009

Centrumtól jobbak



26,03

24,62

37,81

23,07

17,43

5,04

4,49

6,14

4,58

2,93

49,69

55,81

80,70

51,05

44,77

Zöldpaprika

26,27

22,88

37,76

25,03

14,07

Fejeskáposzta

46,99

45,48

66,13

49,12

30,73

Csemegekukorica

14,99

15,28

19,16

15,72

12,16

Alma

25,89

22,83

37,85

22,89

14,50

Meggy

6,98

7,45

10,80

7,73

5,26

Kajszi

3,82

4,85

10,17

5,02

2,99

ET P

Zöldborsó Paradicsom

Őszibarack

7,62

8,88

15,30

8,95

4,65

Borszőlő

9,37

8,51

11,69

8,31

4,95


ZT EL

Az ültetvényeknél a zöldségfélékhez hasonló hozamkülönbségek alakultak ki 2008 és 2009 között. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az alma és a borszőlő fajlagos hozama több mint 10 százalékkal visszaesett, hektáronként 22,83 és 8,51 tonnára. Ezekkel ellentétben a meggy mintegy 7, a kajszi 27 és az őszibarack is 17 százalékkal kedvezőbb termést adott az előző évihez viszonyítva, azonban e három gyümölcsnél hangsúlyozni kell, hogy bár itt kedvező változásról van szó, valójában az előző évi eredmények maradtak el jelentősen a korábbiaktól és ezekhez a viszonylag alacsony értékekhez képest történt pozitív elmozdulás.

TIS

A hozam nagysága alapján történt csoportosítás természetesen a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagánál is markáns különbségeket hozott felszínre a burgonyánál és az egyes zöldségféléknél. A burgonyánál a legjobb és a rosszabb hozam között 20 t/ha-os különbség alakult ki 2009-ben, de az figyelmet érdemel, hogy pozitív irányba lényegesen nagyobb volt az eltérés, mint az alacsony hozamok felé. A közel 38 tonna hektáronkénti eredmény példa arra, hogy az európai szintek nálunk is elérhetők.

A legjelentősebb hozammegoszlás a zöldpaprikát jellemezte, ugyanis a kedvezőbb és a kedvezőtlenebb kategória között csaknem háromszoros, a többi zöldségfélénél gyakorlatilag kétszeres a differencia 2009-ben. A zöldségféléknél az átlag mögött meghúzódó különbségeket vizsgálva elmondható, hogy a jobbak csoportjának eredményei már nemzetközi összehasonlításban is elfogadhatók. 43

AK I


NY

A gyümölcsöknél átlaghozam kategóriánként még markánsabbak – különösen a kajszinál és az őszibaracknál szembetűnőek – a különbségek, de abban kivétel nélkül megegyeznek az ágazatok, hogy a centrumtól jobbak kategóriájában valóban jók, míg a rosszabbak kategóriájában már nagyon alacsonyak a termésátlagok. A borszőlőt a gyümölcsökhöz hasonló megoszlások jellemezték 2009-ben, az egyes kategóriákban elért eredmények is a szerint értékelhetők.

ÉL DÁ

A vetésterület átlaghozam szerinti megoszlásáról elmondható, hogy a legalacsonyabb területhányad – a csemegekukorica kivételével – a centrumban található, és a terület döntő hányada (46-64%) az alacsonyabb hozamú csoportba tartozó termelőknél található. A csemegekukorica területének legnagyobb része a centrumhoz (41%) és az attól rosszabb csoporthoz (35%) tartozott 2009-ben. A gyümölcsféléknél szintén az átlagnál rosszabb gazdaságokhoz (40-72%) sorolódtak a legnagyobb és a centrumhoz a legkisebb területarányok. A termésmennyiségek megoszlása a szántóföldi ágazatokhoz hasonló, vagyis a zöldségfélék többségénél és valamennyi ültetvénynél az átlagosnál kedvezőbb átlaghozamú kategória részesedése (41-59%) a meghatározó. Ez alól csak a paradicsom és a csemegekukorica kivétel, mert előbbinél a legnagyobb mennyiség az átlagnál rosszabb, míg az utóbbinál a centrumhoz tartozó gazdaságokban található (15. táblázat).

ET P

15. táblázat A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Vetésterület megoszlása

Burgonya Zöldborsó Paradicsom Zöldpaprika

ZT EL

Ágazat


Átlaghozam Átlaghozam Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%) 33

9

58

50

9

41

43

11

46

59

11

30

30

6

64

43

6

51

32

11

57

53

12

35

Fejeskáposzta

28

26

46

41

28

31

Csemegekukorica

24

41

35

30

42

28

Alma

30

15

55

50

15

35

30

22

48

43

23

34

Meggy

25

3

72

53

3

44

Őszibarack

26

34

40

45

34

21

Borszőlő

39

28

33

54

27

19

TIS

Kajszi


44

AK I


NY

3.3. A kertészeti termékek önköltségei A területegységre jutó kiadások és az elért terméseredmények együttes alakulását vizsgálva a bemutatott kertészeti termékek fajlagos költségei eltérően változtak 2009-ben az előző évhez képest.

ÉL DÁ

A burgonyánál a termelési költség és a hozam is mérséklődött, és mivel ez utóbbi a termelési költségnél nagyobb mértékű volt, ezért ha szerény mértékben (3%) is, de az önköltség is mérséklődött. A változás hatása tonnánként nem érte el az ezer forintot. A paradicsomnál és a fejeskáposztánál szintén az előző évinél kedvezőbben alakult a termékegységre jutó költség. A paradicsomnál a termelési költségcsökkenés és a hozamnövekedés együttes hatására 20, a káposztánál a nagyobb költség és szerényebb hozammérséklődés következtében több mint 10 százalékkal csökkent a tonnánkénti költség 2008-hoz képest.

ET P

A zöldségfélék közül a zöldborsónál játszódott le a legkedvezőtlenebb folyamat. A drasztikus hektáronkénti költségnövekedést, jelentős hozamvisszaesés kísérte, így 2009-ben összességében közel másfélszeresére emelkedett a termékegységre jutó költség a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. A zöldborsó tonnánkénti kiadása meghaladta a 88 ezer forintot. A zöldpaprikánál és a csemegekukoricánál szintén nőtt az önköltség, de annak mértéke a zöldborsónál tapasztalthoz képest alacsonyabb, 12 és 16 százalékos volt. A két növény között abban van változás, hogy a zöldpaprikánál a burgonyához hasonló tendencia okozta az elmozdulást, a csemegekukoricánál pedig a hozamnövekedés nem volt elegendő a költségnövekedés kompenzálására.

ZT EL

A gyümölcsfélék közül az előző évinél alacsonyabb termelési költség és a romló hozam együttes hatására az alma önköltsége 30 ezer forint fölé emelkedett a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagánál, ami 7 százalékos emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az almával ellentétben a többi megfigyelésbe vont gyümölcs fajlagos költsége csökkent. A meggyet közel 18, a kajszit 13, az őszibarackot pedig, közel 10 százalékkal olcsóbban állították elő, mint a megelőző évben. A borszőlőnél az almához hasonlóan a termésátlag csökkenésére vezethető vissza az önköltség 11 százalékos romlása (16. táblázat). Az önköltség szerint csoportosított adatok alapján elmondható, hogy az ágazatok kedvező és kedvezőtlenebb kategóriája között általában másfél-kétszeres a különbség, valamint az ágazatok többségében az alacsonyabb hozamok közelebb állnak a centrumhoz, mint az attól magasabbak.

TIS

Itt a zöldborsó érdemel figyelmet, ahol a rosszabbak csoportjában az önköltség megközelítette tonnánként a 149 ezer forintot. Ennél az ágazatnál, amely termesztés- technológiai feltételeit tekintve a szántóföldi ágazatokhoz áll közelebb, a jobbak és rosszabbak közti több mint kétszeres eltérés igen jelentős. Ezen túl a burgonyánál és a zöldpaprikánál alakult ki ilyen mértékű különbség, de ezeknél a zöldborsóval ellentétben az önköltség centrumtól alacsonyabb értékek kifogásolhatók, ugyanis a korábbi évek fajlagos költségadatainak ismeretében feltételezhető, hogy ezek az értékek csak számottevő ráfordítás visszafogás következtében alakultak ki. A másik három zöldségfélénél a zöldborsóhoz hasonlóan a centrumtól rosszabbak kategóriájában tapasztaltunk az átlagtól való jelentősebb eltérést, de ezek nem indokolnak külön említést.

45

AK I


16. táblázat

NY

A kertészeti termékek önköltsége és megoszlása

Ft/tonna


Önköltség megoszlása, 2009

Ágazat

Centrumtól jobbak



2009

Burgonya

23 914

23 038

15 430

23 442

35 192

Zöldborsó

60 177

88 519

64 615

90 247

148 703

Paradicsom

18 020

14 550

11 831

15 241

23 952

Zöldpaprika

53 453

59 723

38 368

61 446

80 533

Fejeskáposzta

27 256

24 488

14 682

23 973

34 301

Csemegekukorica

23 036

26 685

21 214

26 439

32 360

Alma

28 759

30 763

18 768

31 247

46 790

ÉL DÁ

2008

87 511

72 115

49 838

71 106

120 085

Kajszi

101 796

88 622

61 264

83 475

172 149

Őszibarack

84 888

76 948

56 950

81 750

133 838

Borszőlő

57 946

64 550

43 797

63 040

104 147

ET P

Meggy


ZT EL

Az önköltség nagysága alapján történt csoportosítás a gyümölcsféléknél azt az eredményt adta, hogy a két szélső csoport átlaga között két és fél, közel háromszoros differencia alakult ki 2009-ben, és a centrumtól drágábban termelő gazdaságok egyértelműen nagyobb mértékben térnek el a centrumtól, mint az annál olcsóbban termelők. Különösen a kajszira igaz ez, mert a jobbak 61, a centrumba esők 83, míg a rosszabb tonnánként 172 ezer forintért termelték meg a gyümölcsöt. Az almánál, a meggynél, az őszibaracknál, valamint a borszőlőnél kisebb eltérésekkel, de a kajszihoz hasonló a tendencia. A kedvező önköltségek kialakulásában a hozam, míg a kedvezőtlenekében a termelési költség játszotta a döntő szerepet.

TIS

A vetésterület és termésmennyiség önköltség alapján történt megoszlása a kertészeti ágazatoknál igen vegyes képet mutat. A zöldségféléknél a fejeskáposzta kivételével a centrumhoz minimális (3-15 százaléknyi) területek tartoznak, és a nagy területi arányok sem egységesen oszlanak meg a két szélső kategória között. A fejeskáposzta az egyedüli ágazat, ahol viszonylag egységes a megoszlás (26-37-37%). A burgonyánál (44%), a zöldborsónál (48%), a paradicsomnál (70%) a legnagyobb területarányok a centrumnál kedvezőbb, míg a zöldpaprikánál (66%) és a csemegekukoricánál (51%) a kedvezőtlenebb csoportban helyezkednek el (17. táblázat). A gyümölcsöknél a centrumhoz szintén kisebb területek kapcsolódnak, ami alól csak az őszibarack (35-35-30%) kivétel. Ezen túlmenően csak az almánál találkoztunk azzal az esettel, hogy a vetésterület nagyobb része a centrumnál magasabb önköltségű kategóriába sorolódott volna. A borszőlő ágazatban 46-16-38 százalékban oszlott meg a meghatározó árutermelő gazdaságok területe az önköltség növekvő aránya alapján 2009-ben.

46

AK I


NY

17. táblázat A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Vetésterület megoszlása Centrumtól jobbak

Önköltség Önköltség Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%)

44

15

Zöldborsó

48

13

Paradicsom

70

3

Zöldpaprika

28

6

Fejeskáposzta

26

37

Csemegekukorica

42

7

Alma

36

7

Meggy

45

23

Kajszi

54

10

Őszibarack

35

Borszőlő

46

41

51

17

32

39

63

13

24

27

76

2

22

66

48

3

49

37

26

46

28

51

48

6

46

57

53

7

40

32

52

24

24

36

70

6

24

ET P

Burgonya

ÉL DÁ

Ágazat


35

30

47

40

13

16

38

56

14

30


ZT EL

A termésmennyiség a területi megoszlásnál kissé egységesebb képet mutat. Valamennyi bemutatott kertészeti ágazat közül csak a zöldpaprika és a fejeskáposzta kivétel az alól, hogy a legnagyobb mennyiségi arányokat a centrumtól kedvezőbb csoportba tartozó termelők állították elő. A zöldpaprikával kapcsolatban meg kell azért jegyezni, hogy ennél az ágazatnál a jobbakhoz tartozó mennyiség mindössze egy százalékkal marad el a kedvezőtlenebb csoportétól. A fejeskáposztánál pedig a centrumhoz tartozóknál található a legnagyobb (46%) mennyiség, és a két másik csoport majdnem azonosan osztozkodik a többi mennyiségen. A gyümölcsöknél és a borszőlőnél egyöntetűen a centrumnál jobbakhoz tartoznak a meghatározó mennyiségek, a centrumhoz az őszibaracktól eltekintve itt sem kapcsolódnak nagy értékek. Érdemes még megemlíteni, hogy az almatermés 40 százalékát a kevésbé költséghatékony csoportban állították elő.

3.4. A kertészeti termékek értékesítési ára

TIS

A KSH megfigyelései szerint – mint már említettük – a kertészeti termékek termelői ára átlagosan 12,7 százalékkal, ezen belül is a zöldségféléké 7, míg a gyümölcsféléké közel 20 százalékkal csökkent 2009-ben az előző évhez képest. Természetesen a szántóföldi növényekhez hasonlóan ezek az átlagos változások ágazatonként irányában és mértékében is differenciáltan jutottak érvényre. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában a vizsgált termékek értékesítési átlagára egy kivételével csökkent 2008-hoz képest.

A legkedvezőbb változás a burgonya termelőket érintette, mert e termék ára, közel 5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ez egyértelműen arra vezethető vissza, hogy az előző évinél kisebb vetésterületről kisebb termésmennyiséget takarítottak be, ami kissé javította az árat. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy a tonnánként mintegy 1600 forinttal magasabb ár 47

AK I


ÉL DÁ

NY

csak a 2008-ban elérthez viszonyítva kedvező, hiszen az olcsó import folyamatos jelenléte miatt az elmúlt években jelentősen visszaszorultak a korábban már elért 50-60 ezer forintos árak. Magyarországon évek óta gond, hogy a szerződéssel, saját tároló kapacitással nem rendelkező termelők kénytelenek ősszel az elérhetőnél alacsonyabb áron eladni a betakarított termést, mert a téli fagyok tönkreteszik a terméseket. Az ágazatban még mindig nem jellemző a termelői csoportok működése. Szervezettség hiányában a termelők sem érdekeiket nem tudják érvényesíteni, sem a megváltozott fogyasztói igényekhez nem tudnak alkalmazkodni. Az elmúlt néhány évben jelentősen visszaszorult a burgonya házi tárolása, az ősszel nagytételben vásárolt burgonya helyett a kis kiszerelésű, mosott termék került előtérbe. A nagy kereskedelmi hálózatok is szinte csak ilyen formában hajlandók a burgonyával foglalkozni. A bemutatott zöldségfélék értékesítési ára a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában eltérő mértékben csökkent az előző évhez viszonyítva. A zöldborsó ára átlagosan 1 százalékot alig meghaladóan, a paradicsomé és a fejeskáposzté szinte azonosan, több mint 15 százalékkal, míg a zöldpaprikáé több mint 5 százalékkal esett vissza 2009-ben. Legjelentősebben a csemegekukorica változott, ugyanis közel 20 százalékkal maradt el a 2008. évitől. A zöldborsó, a paradicsom és a csemegekukorica áralakulásával kapcsolatban azonban hangsúlyozni kell, hogy mindhárom ágazatban 2008-ban igen kedvező árakat értek el a termelők, és a csökkenés azokhoz képest következett be.

ET P

A gyümölcsöket és a borszőlőt összességében a zöldségféléknél drasztikusabb árváltozás jellemezte a vizsgált időszakban. Az alma (4,5%) kivételével valamennyi vizsgált terméknél jelentős mértékben csökkentek a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagos értékesítési árai 2008-ról 2009-re. A meggy ára 18, a kajszié 12, az őszibaracké pedig közel 26 százalékkal csökkent, ami azért is igen kedvezőtlen a termelők számára, mert a meggy és a kajszi ára már 2008-ban is jelentősen romlott. Abban az évben mindössze az őszibarack ára alakult kedvezően. A borszőlő értékesítési átlagárát a 2007. évi pozitív változás óta szintén negatív tendencia jellemzi, mert a 2008. évi 30 százalék után, 2009-ben további 16 százalékkal esett vissza az ár (18. táblázat). 18. táblázat

ZT EL

A kertészeti termékek értékesítési ára és megoszlása Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

Ágazat

Burgonya Zöldborsó Paradicsom Zöldpaprika

Ft/tonna

Értékesítési ár megoszlása, 2009 Centrumtól jobbak

Értékesítési ár centrum (átlag±10%)


36 229

42 743

35 023

30 166

72 146

114 533

70 939

57 431

20 649

26 551

19 896

-

87 802

118 639

83 280

60 983

2008

2009

34 633

72 947

24 331

92 730 41 319

35 052

41 168

32 754

26 961

Csemegekukorica

32 688

26 500

32 000

26 779

22 450

Alma

31 300

29 885

50 316

29 362

15 999

Meggy

75 615

61 938

87 363

59 561

47 682

Kajszi

114 024

100 546

129 944

101 594

65 047

Őszibarack

116 964

86 926

115 091

85 706

59 177

62 102

52 400

77 862

50 992

41 124

TIS

Fejeskáposzta

Borszőlő


48

AK I


NY

Az értékesítési árak megoszlását vizsgálva elmondható, hogy azok mérsékeltebbek, mint azt az önköltségnél tapasztalhattuk, és a két szélső csoport árai között legfeljebb kétszeres differencia található. A legnagyobb árkülönbség a zöldpaprikánál alakult ki. Valamennyi zöldségnél a centrumtól jobbak, vagyis a magasabb árak jelentősebben haladták meg az átlag értékét, mint amennyivel a rosszabbak elmaradtak attól. A paradicsomnál a rosszabb kategóriába nem is került üzem.

ÉL DÁ

Az almánál több mint háromszoros differencia képződött az alacsonyabb és magasabb árkategória között, ami egyértelműen az eltérő felhasználási módokra vezethető vissza. A tonnánkénti 16 ezer forintos ár az ipari célú felhasználáshoz, míg az 50 ezer forintos a friss fogyasztáshoz kapcsolható. A többi gyümölcsnél és a borszőlőnél kétszeres eltérések alakultak ki. A gyümölcsöknél – a kajszi kivételével – és a borszőlőnél szintén a jobbak csoportjához tartozó árak jelentősebben tértek el a centrumhoz viszonyítva 2009-ben, mint a rosszabbak. A vetésterület, de mondhatni a termésmennyiségek tekintetében is a szántóföldi növényekhez hasonlóan az értékesítési árak megoszlása a zöldségféléknél kiegyenlítettebb, mint azt a költségeknél tapasztaltuk. A főleg élelmiszeripari feldolgozásra kerülő zöldborsó, paradicsom és csemegekukorica döntő hányada gyakorlatilag az átlagáron kerül értékesítésre. A gyümölcsféléknél és a borszőlőnél viszont az alacsonyabb árkategóriába került a termőterület és a megtermelt mennyiség nagyobb hányada is (19. táblázat).

ET P

19. táblázat A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Vetésterület megoszlása

ZT EL

Ágazat

TIS

Burgonya Zöldborsó Paradicsom Zöldpaprika Fejeskáposzta Csemegekukorica Alma Meggy Kajszi Őszibarack Borszőlő


Értékesítési Értékesítési Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól ár centrum ár centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%) 34 8 12 38 45 3 40 31 33 45 27

28 84 88 37 11 85 19 14 10 22 26

38 8 25 44 12 41 55 57 33 47

39 6 11 37 54 4 31 31 42 38 23

25 85 89 24 7 85 25 18 22 25 27

36 9 39 39 11 44 51 36 37 50


A kertészeti termékek értékesítési árainak vizsgálatánál végezetül néhány, talán természetesnek tűnő és már a korábbi években is hangsúlyozott szempontra irányítjuk rá ismételten a figyelmet: •

ezeknél a termékeknél a minőségi különbségek a szántóföldi növényeknél sokkal markánsabban differenciálják a termelői felvásárlási árakat (pl. I. osztályú és léalma); 49

AK I


•

ÉL DÁ

• •

többnyire könnyen romló, nehezebben tárolható árukról van szó, ami a gyors értékesítést indokolja, ezáltal lerövidül az értékesítési időszak hossza; az előzőekkel szoros összefüggésben a fajtaösszetétel ugyancsak jelentős árkülönbségeket okoz az egyes termékeknél, még azonos minőségen belül is, amit tovább differenciál az exportpiacok értékítélete; tovább nőtt az elmúlt években uralkodóvá vált kereskedelmi láncok áralakító szerepe; a kertészeti termékek áralakulására rendkívül károsan hat a szinte kiirthatatlannak tűnő szürke-fekete kereskedelem is.

NY

•

3.5. A kertészeti termékek jövedelemhelyzete

Az értékesítési árak növekedése-csökkenése, előző évhez viszonyított mozgása, önmagában még kevés információval szolgál. Lényeges megvizsgálni azt is, hogy ezek miként viszonyulnak az önköltséghez, vagyis tartalmaznak-e jövedelmet vagy sem.

ET P

A zöldségféléknél 2008-ban a termelői felvásárlási árak teljes egészében fedezték az előállítás költségeit, így az ágazatok csak a jövedelemváltozás mértékében különböztek egymástól. Ezzel ellentétben 2009-ben a zöldborsó és a csemegekukorica már veszteségessé vált. Ez a zöldborsónál különösen nagymértékű volt, hiszen tonnánként meghaladta a 16 ezer forintot. A csemegekukoricánál a tonnánkénti 185 forintos jövedelemhiány inkább csak jelzés értékű. A másik három ágazatnál – a paradicsomnál (3%), a zöldpaprikánál (28%) és a fejeskáposztánál (25%) – különböző nagyságrendű jövedelemvesztés következett be, ami egyértelműen a csökkenő árnak tudható be. Pozitív elmozdulás csak a burgonyánál történt (20. táblázat). 20. táblázat

A kertészeti termékek jövedelemhelyzete (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

ZT EL

Ágazat

Fajlagos jövedelem* (Ft/tonna) 2008

Burgonya Zöldborsó Paradicsom

2009

Ágazati eredmény** (Ft/ha) 2008

2009

100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény (Ft) 2008 2009

10 718

13 192

318 441

377 032

51,15

66,48

12 771

-16 373

105 720

-20 187

34,87

-5,07

6 310

6 100

362 160

386 838

40,45

47,64

39 277

28 080

1 069 651

695 313

76,17

50,88

14 063

10 565

695 101

525 083

54,27

47,14

Csemegekukorica

9 652

-185

188 173

46 290

54,51

11,36

Alma

2 541

-878

168 831

101 124

23,47

14,40

Zöldpaprika

Fejeskáposzta

-11 896

-10 177

-16 749

11 308

-2,74

2,10

Kajszi

12 228

11 924

136 836

153 444

35,20

35,67

Őszibarack

32 076

9 978

314 369

174 376

48,61

25,51

4 156

-12 150

117 518

-14 114

21,68

-2,58

TIS

Meggy

Borszőlő


50

AK I


NY

A zöldségfélékkel ellentétben a gyümölcsök értékesítési árának jövedelemtartalma összességében már 2008-ban is kedvezőtlenül alakult, mert a fajlagos jövedelem a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az őszibarack kivételével a romlott az előző évhez képest. Ez a negatív tendencia folytatódott 2009-ben, és a meggy mellett az alma, valamint a borszőlő értékesítési ára is számottevően az önköltség alatt maradt.

ÉL DÁ

Összességében a bemutatott kertészeti termékek jövedelemtartalma igen vegyes, és a korábbi évekhez képest lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat 2009-ben (2. ábra).

2. ábra

A fontosabb kertészeti termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) Burgonya

40

10

-1 6

77 1

ezer Ft/tonna

12

13

Alma

Önköltség

2009 Borszőlő

-1 2

4

60

15 0

15 6

70

50 40 30 20 10 0

0

2008

2008

80

ezer Ft/tonna

54 1

2

TIS

5

30

2009

ZT EL

15

40

0

2008

20

50

10

0

25

60

20

5

30

70

ET P

15 10

ezer Ft/tonna

19 2

8 71 10

20

-8 78

ezer Ft/tonna

25

35

80

37 3

90

35 30

Zöldborsó

100

2008

2009



51

Jövedelem

2009

Jövedelem hiány

AK I


NY

Az előzőekben már említettük, hogy az ágazati eredmény valamennyi, a termékhez közvetlenül kapcsolódó kiadási és bevételi tétel különbözetét tükrözi, így az árbevételen kívül a támogatások is figyelembevételre kerülnek.

ÉL DÁ

A kertészeti ágazatok eredményét tekintve megállapítható, hogy a zöldség ágazatok eredménye lényegesen összetettebben alakult, amint azt az árak jövedelemtartalmát vizsgálva láthattuk. A zöldborsó és a csemegekukorica kivételével a hektáronkénti 377-695 ezer forintos ágazati eredmények még kedvezőnek mondhatók. Fontos megjegyezni azonban, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában csak a burgonya és a paradicsom előállítás nyeresége javult 2009-ben, a többi ágazaté pedig csökkent az előző évhez viszonyítva. A legdrasztikusabban a – már többször kiemelt – zöldborsó eredménye romlott, mert itt már a támogatások sem tudták ellensúlyozni az alacsony ár negatív hatását, így a termelők tonnánként több mint 20 ezer forintos vesztességgel zárták az évet. Az árak jövedelemtartalmának áttekintésénél már számszerűsítettük, hogy 2009-ben az érdekeltségi viszonyok a gyümölcstermelők számára romlottak, ami többnyire az ágazati eredményekben is megmutatkozik. Ez alól kivétel a meggy, ahol a 2008. évi veszteség után, ha szerényen is, de eredményessé vált az ágazat, és ilyen a kajszi ágazati eredménye is, amely mintegy 12 százalékkal javult. Az alma és az őszibarack eredménye 40, illetve 45 százalékkal maradt el az előző évitől, míg a borszőlő három kedvező eredményű év után ismét veszteségessé vált.

ET P

A folyamatos ráfordítások együttes hatékonyságát kifejező 100 forint termelési költségre jutó jövedelem, a jövedelemhelyzetről eddig leírtakból következően, szintén összetett képet mutat a kertészeti ágazatoknál.

ZT EL

A burgonyánál és a zöldségféléknél e mutató szempontjából is vegyes kép alakult ki 2009-ben. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagát tekintve csupán a burgonya és a paradicsom jövedelmezősége javult az előző évhez képest, míg a többié romlott. Megállapítható továbbá, hogy a 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény nagysága az előző évhez képest kiegyenlítetlenebb 2009-ben, az ágazatok között többszörös különbség alakult ki, különösen a zöldborsó miatt, ahol ez a mutató is negatív előjelűvé vált. A gyümölcsöknél és a borszőlőnél értelemszerűen az említett jövedelem visszaeséssel együtt járt a jövedelmezőség romlása is. Így meg kell említeni, hogy a veszteségessé vált borszőlő és az alacsony eredményű meggy mellett az alma jövedelmezősége is igen alacsony.

TIS

A kertészeti növények jövedelemmegoszlását szintén az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A számítások eredményei alapján elmondható, hogy az ágazati eredmény centrumába csak a burgonya és zöldpaprika termelő gazdaságok adatai kerültek. Megállapítható továbbá, hogy míg a szántóföldi növényeknél a centrumtól rosszabbak csoportjában az ágazatok többsége már veszteséges volt, addig a zöldségfélék közül ez csak a zöldborsónál és a csemegekukoricánál fordult elő. A centrumtól jobbaknál kiemelkedően nagy nyereséget értek el a burgonyával, a zöldpaprikával és a fejeskáposztával foglalkozó gazdaságok (21. táblázat). Az ültetvényeknél kisebb különbségek alakultak ki a csoportok között, de a borszőlőnél már a centrumban is veszteség mutatkozott. A centrumnál rosszabbak kategóriájában kivétel nélkül minden ágazat veszteségessé vált. A centrumnál kedvezőbb csoportban az alma, a kajszi és az őszibarack az átlagot többszörösen meghaladó eredményt hozott.

52

AK I


21. táblázat

NY

A kertészeti termékek ágazati eredményének megoszlása, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

Ft/ha

Ágazati eredmény megoszlása Ágazati eredmény centrum (átlag±10%)

Centrumtól jobbak


Csemegekukorica

128 973

Alma

458 440

Meggy

172 382

Kajszi

630 942

Őszibarack

377 234

ÉL DÁ

Ágazat

-

-91 027

139 839

-13 597

-156 943

Burgonya

913 544 78 911

Paradicsom

515 649

Zöldpaprika

1 502 846

Fejeskáposzta

1 305 213

Borszőlő

82 460

-

-140 578

-

32 440

644 427

140 036

-

103 252

-

-23 021

102 786

-143 758

11 009

-161 894

-

-74 399

ET P

Zöldborsó

387 463


TIS

ZT EL

A terület és a termésmennyiség megoszlása a kertészet ágazatokban szintén sajátos képet ad. A burgonya vetésterülete a centrumhoz tartózóknál és a rosszabbaknál szinte megegyező, a jobbakhoz csak 21 százalék tartozik. A zöldborsónál 55-45 százalékban a jók és rosszak között oszlik meg a terület, míg a paradicsom közel kétharmada az átlagnál jobb csoportban helyezkedik el. A többi zöldség területének jelentős része a kedvezőtlenebb kategóriába esik. A termésmennyiségeknél az ágazatok többségében a jobbak kategóriája a meghatározóbb. Az ültetvényeknél a termőterület és a termésmennyiség gyakorlatilag a két szélső kategória között oszlik meg. A területnél a rosszabbak, a mennyiségnél a jobbak dominanciája a jellemző (22. táblázat).

53

AK I


NY

22. táblázat A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Vetésterület megoszlása Centrumtól jobbak

Ágazati Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól eredmény Centrumtól centrum rosszabbak jobbak centrum rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%)

21

40

Zöldborsó

55

-

Paradicsom

73

-

Zöldpaprika

38

8

Fejeskáposzta

35

-

Csemegekukorica

46

-

Alma

40

2

Meggy

52

0

Kajszi

32

Őszibarack

57

Borszőlő

47

39

34

38

28

45

68

-

32

27

78

-

22

54

58

5

37

65

48

-

52

54

50

-

50

58

51

1

48

48

61

1

38

59

-

41

ET P

Burgonya

ÉL DÁ

Ágazat


-

68

-

43

60

-

40

2

51

54

2

44

TIS

ZT EL


54

AK I

Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

NY

4. Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

ÉL DÁ

A magyar mezőgazdaság folyó áron számított bruttó termeléséhez a kétezres évek elejéig a növénytermesztés és állattenyésztés közel fele-fele arányban járult hozzá. Az egyes évek között meglevő ingadozások többnyire csak a növények időjárásnak való nagyobb kitettségéből adódtak. Az utóbbi években ez a viszonylag stabil arány tartósan megváltozott, és a kibocsátásból a növénytermesztés minden évben növekvő mértékben vette ki a részét. 2004-ben már 62-38 százalékos részesedés jellemezte a két fő tevékenység egymáshoz való viszonyát, mely 2008-ban 65-35 százalékra változott. Ez az arány 2009-ben 60-40 százalékra módosult, ami alapvetően abból adódik, hogy a növényi termékek termelésének volumene közel nyolcszor nagyobb mértékben csökkent, mint az állattenyésztésé.

ZT EL

ET P

Az állattartás 2009. évi teljesítménye ugyanis (a KSH adatai alapján) összességében 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül tovább folytatódott az állatállomány térvesztése. A szarvasmarhák száma egy ezerrel csökkent 2008 és 2009 között. Ezen belül a gazdasági szervezetek állománya 2 százalékkal fogyatkozott, az egyénieké viszont 3 százalékot meghaladó mértékben nőtt. A szarvasmarhán belül a tehénállomány 12 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. A csökkenés főleg a tej- és a kettőshasznosítású állományt érintette (16 ezer darab), míg a húshasznú tehénállomány 4 ezerrel gyarapodott. A juhállomány minimális mértékben (1%) csökkent a vizsgált időszakban, de figyelmet érdemel, hogy az anyajuhok száma 4 ezerrel nőtt. A sertésállomány 4 százalékkal maradt el az előző évitől, míg a kocák száma (226 ezer) ettől kisebb (2%) mértékben mérséklődött. Ez a változás főleg az egyéni gazdaságokat érintette. Arányuk az országos sertésállományból 2009 decemberében már csak 30 százalék volt, szemben a 2003. év végét jellemző 46 százalékkal. A kisméretű ún. „háztáji” sertéstartás tehát folyamatosan az önellátás szintjére szorul vissza. A baromfi ágazat az, ahol pozitív változás történt. Összességében ugyan csak valamivel több mint 1 százalékkal nőtt az állomány, de ezen belül a tyúkfélék száma 3, a kacsáé 28 százalékkal haladta meg a 2008-as szintet. Ezzel ellentétben pulykából 14, libából pedig 34 százalékkal kevesebb állatot tartottak a gazdaságok 2009-ben, mint az előző évben. Az állomány változásából adódik, hogy az állati termékek előállítása többnyire elmaradt a 2008. évet jellemző szinttől. Az összességében 1,4 millió tonnás vágóállat termelés 33 ezer tonnával (2%) maradt el az előző évi szinttől. Ezen belül a sertés előállítása 5, a vágómarháé 6 százalékkal csökkent, míg vágóbaromfiból 3 ezer tonnával több került ki a gazdaságokból. Az állati termékek közül a tehéntej termelése 5, míg a tyúktojásé 3 százalékkal elmaradt az előző évi szinttől.

TIS

Az említettek jól mutatják, hogy az állattenyésztés kedvezőtlen jövedelemhelyzete következtében nincs meg a termelési érdekeltség az állattartásban, ami végeredményben a csökkenő takarmányigényen keresztül visszahat a növénytermesztésünkre is. Éppen ezért fontosnak tartjuk az állattenyésztési ágazatok költség-jövedelemhelyzetének vizsgálatát, mivel a tények ismeretében, a kritikus pontok feltárásával enyhíteni lehet a főágazat gondjait. Az agrártársadalom célja ugyanis nem lehet más, mint a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása, és ebben az állattenyésztés szerepe nem elhanyagolható.

4.1. Az állattenyésztési ágazatok költségei

Az állattenyésztés költség- és jövedelemhelyzetének bemutatása előtt fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet néhány olyan szempontra, amelyeket az ágazatok költségeinek értékelésekor célszerű szem előtt tartani. Így a létfenntartó takarmányozás, az alapvető állategészségügyi követel55

AK I


NY

mények, és nem utolsó sorban a tartástechnológia által megkövetelt ráfordítás struktúra végrehajtása mindent megelőz. A költségek – állatfajtól függően – 40-60 százalékát a takarmányköltségek teszik ki, emellett a többi ráfordításelem is évről-évre drágul. Mindebből következik, hogy az állattenyésztésben – szemben a növénytermesztéssel – korlátozottabbak a termelők lehetőségei a ráfordítás szerkezetének megváltoztatására.

ÉL DÁ

A másik ugyancsak lényeges szempont, hogy az állattenyésztésben a külső környezeti tényezők közvetlenül nem éreztetik hatásukat, bár a takarmányokon keresztül indirekt módon befolyást gyakorolnak az eredményekre. Így a termékelőállítás költségei között kisebb hullámzások figyelhetők meg az egyes évek között, mint a növénytermesztésben. Az állattenyésztés hozamai döntően a fajtától, a tartástechnológiától, és ez utóbbiak maradéktalan betartásától függenek, nem pedig külső (pl. időjárási) tényezőktől, ezáltal meglehetősen állandónak tekinthetők az egyes évek között. A következőkben ismertetett adatokkal kapcsolatban még egy, a módszertani részben már említett dologra kívánjuk felhívni a figyelmet. Az állatokra vetített mutatóknál éves átlagállatot kell érteni, mely például a vágósertés esetében (folyamatos termelést feltételezve) 2,2-2,4 db vágóállatot jelent egy évben.

ET P

Az állattenyésztés adatait áttekintve, összességében elmondható, hogy a tejelő tehenészetben, a bikahizlalásban és a húscsirke tartásban csökkentek az éves átlagállatra vetített termelés költségei 2009-ben. Ezzel szemben az étkezési tojás előállítására, a kocatartásra és a sertéshizlalásra többet költöttek a termelők, mint 2008-ban. A változás mértéke természetesen eltérően alakult a különböző állatfajoknál. Ebben meghatározó szerepet játszott az egyes termékek jövedelempozíciója, illetve az erre alapozott termelői elvárás, magatartás.

ZT EL

A költségalakulásokkal kapcsolatban néhány a 2009. évre jellemző fontos tényezőt kell kiemelni, mely általánosságban hatott valamennyi állattenyésztési ágazatra. A KSH megfigyelései szerint a piacon beszerezhető takarmányok éves átlagára 17,7 százalékkal csökkent, míg az állatgyógyászati termékeké 9,3 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Természetesen ezek a változások eltérő mértékben érintették az egyes ágazatokat és a különböző termelőket. Igen nagy különbség alakult ki abban, hogy ki meddig tudta használni a 2008-as olcsóbb takarmányokat, és mikortól kellett azokat felváltani a 2009-es új termelésű, drágábbal.

TIS

Ezek után részletesen áttekintve az ágazatok egy állatra jutó kiadásait elmondható, hogy a tejelő tehén tartásánál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 6 százalékkal csökkent a költség 2008 és 2009 között. Kiemelést érdemel, hogy a termelési költségcentrumhoz tartozó üzemeknél ez 505 ezer forint kiadást jelentett egy tehénre a vizsgált évben. Ezzel szemben az átlagosnál olcsóbban termelő gazdaságokban 25 százalékkal kevesebbet költöttek egy állatra, ami 379 ezer forintos költséget jelentett 2009-ben. Az ún. rosszabb csoportban szintén 25 százalékkal tértek el a költségek az átlagtól, így ennek nagysága meghaladta a 600 ezer forintos szintet. Az átlagtól való eltérésben kétségtelenül szerepet játszik a gazdaságok tömegtakarmány-termelésben meglévő különbsége is. Rendelkeznek-e elég területtel, valamint mennyiért állítják elő a takarmányt, illetve mikor történt az előző évi és az új termelésű takarmány váltása (23. táblázat).

56

AK I


23. táblázat

Ágazat

Mértékegység


Tejelő tehén Étkezési tyúktojástermelés Bikahizlalás

Ft/tehén Ft/tojó

530 377 4 344

Ft/egyed

222 429

Kocatartás

Ft/egyed

151 722

Sertéshizlalás

Ft/egyed

73 870

Csirkehizlalás

Ft/egyed

4 015

2009


Centrumtól jobbak

Termelési költség Centrumtól centrum rosszabbak (átlag±10%)

ÉL DÁ

2008

NY

Az állati termékek termelési költsége és megoszlása

498 808

379 339

504 507

628 291

5 684

3 593

5 776

6 878

179 499

130 117

174 317

318 466

164 947

103 450

174 375

352 832

83 713

56 175

78 962

104 704

3 793

2 581

3 806

4 873


ET P

A szarvasmarha tartás másik fő termelési iránya a hizlalás. Ez a tevékenység hosszú időn keresztül rendkívül nehéz helyzetben volt Magyarországon. Ennek okai összetettek, de végső soron jövedelmezőségi problémák húzódtak meg mögötte. Az Európai Unióban fellépő szivacsos agyvelőgyulladásos betegség következtében jelentősen visszaesett a fogyasztás, ami mind belső piacainkat, mind külföldi értékesítési lehetőségeinket hátrányosan érintette. A csökkenő, illetve a költségeket nem fedező árak pedig veszteségessé tették a termékelőállítást hazánkban.

ZT EL

Ez vezetett oda, hogy a 2000-es évek elejére gyakorlatilag megszűnt a klasszikus húsmarhatartásunk, a termelés döntően a tehenészetekből kikerült ún. tej- és kettőshasznosítású bikaborjak hizlalására redukálódott. Az EU-csatlakozásunk várható hatásait vizsgáló elemzések a változó ár és támogatási rendszer eredményeként pozitív jövőképet jeleztek ebben az ágazatban. Ezek a 2004. évi számokban még csak elemeiben tükröződtek vissza, azonban 2006-ban és 2007-ben, ha szerény mértékben is, de már igazolódni látszottak a prognózisok. Ez a folyamat 2008-ban megtorpant, és azóta inkább a stagnálás jellemzi az ágazatot. Számottevő kereslet hiányában nem javul a termelői érdekeltség, csökken a vágóállat-termelés, és továbbra sem bővül érdemben a kifejezetten hústermelési céllal történő állattartás. Arányait tekintve ismét a tej- és kettőshasznú bikaborjak hizlalása kerül előtérbe, ami más minőséget jelent, és ezzel az ágazat nem tud kitörni jelenlegi jövedelem pozíciójából.

TIS

A 2009. évi tényleges költségeket tekintve elmondható, hogy éves szinten az egy állatra jutó kiadások átlagosan 19 százalékkal csökkentek a 2008. évihez viszonyítva. Ez azt jelentette, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 179 ezer forintot fordítottak hizlalásra. A költségmegoszlást tekintve a szélső értékek között 2,4-szeres különbség jellemezte a marhahizlalást a vizsgált évben. A költséghatékony termelők – hasonlóan a tejtermeléshez – a centrumhoz képest 25 százalékkal kevesebbet fordítottak egy hízóállatra, és így alig haladták meg a 130 ezer forintos költségszintet. Ezzel szemben a drágábban termelők csoportjánál az éves átlagállatra jutó kiadás meghaladta a 300 ezer forintot. Ezek az átlaghoz viszonyított relatív nagy különbségek részben a tartástechnológiából, az ehhez szorosan kötődő takarmányozásból, illetve annak költségéből adódnak. 57

AK I


NY

Állattenyésztésünk másik meghatározó ágazata a sertéstartás, amely – hasonlóan a szarvasmarhához – ugyancsak komoly gondokkal nézett szembe az elmúlt 5-10 évben. Annyiban különbözött a két ágazat problémája, hogy a sertéstartó gazdaságoknak nem egy tartósan elhúzódó, hanem hullámzó jövedelemhiánnyal kellett együtt élniük. Itt a fő gondot a rendkívül gyorsan változó feltételekhez való alkalmazkodás jelentette. A kereslet-kínálattal egyébként természetesnek tekinthető ármozgások hihetetlen mértékben felgyorsultak, és ezek szélső értékei a termékpálya fejlődését korlátozó drasztikus értékeket vettek fel időnként.

ÉL DÁ

A termelők ehhez ráfordítás (költség) oldalról alig tudtak igazodni. Az átlagos vagy az átlag alatti szinten termelő gazdaságok gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem mertek, illetve nem tudtak vállalni, ezért ráfordításaikat megpróbálták a minimálisan szükséges szinten tartani. Az ennél kedvezőbb eredményeket elérő üzemek voltak azok, amelyek lehetőségeik határain belül megkísérelték növelni termékkibocsátásukat az ágazat számára kedvező időszakokban. A 2009-es esztendő változatosan alakult a termelők számára. Az év első fele még kedvezőnek tekinthető, de a második félévtől már csökkentek a felvásárlási árak. A drágább, új termésű takarmány miatt a termelők kiadásai is megemelkedtek. Ez a két tényező ismét növelte a termelőkre nehezedő gazdasági nyomást.

ET P

Mindezek a folyamatok megjelentek a költségek alakulásában is. Az alapanyagot biztosító kocatartásban a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 9 százalékkal nőttek az egy tenyészállatra jutó kiadások 2008 és 2009 között. Ez 165 ezer Ft/koca költséget jelentett a vizsgált évben. Figyelmet érdemel, hogy ennél az ágazatnál több mint háromszoros differencia alakult ki a két szélső csoport kiadásai között. Az átlagtól kisebb költséggel termelő üzemek kiadásai alig lépték túl a kocánkénti 100 ezer forintos szintet. Ezzel szemben a drágábban termelők a termelési költség centrumát jelentő 174 ezer forintnak több mint dupláját, 353 ezer forintot fordítottak egy anyaállatra 2009-ben. Ezek az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a gabona ára és az ezzel összefüggő takarmány költség az állattenyésztésben időben eltolódva jelentkezik, és ez a tartástechnológiával együtt igen szélsőséges eredményeket okoz az egyes termelők között (saját, vásárolt takarmányok aránya stb.).

ZT EL

A hizlalási fázisban szintén nőttek az éves átlagköltségek 2008 és 2009 között. Ez döntően az eddig említettekből adódik. Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy 2009 első félévében emelkedett a hízósertés felvásárlási ára, melynek pozitív üzenete volt a termelők számára, és ennek következtében a gazdaságok a lehetőségeiken belül növelték ráfordításaikat, ami hozzájárult a 13 százalékos költségszint emelkedéshez. Az előzőekben említettük, hogy a baromfiágazatnál többnyire pozitív változások történtek 2009-ben. A pulyka és a liba kivételével mindenütt nőtt az állatállomány. Ebben a fogyasztói igények növekedése jelentős szerepet játszott. A romló gazdasági helyzetben ismét megnőtt a relatív olcsóbb húsok iránti kereslet, ami mindig a baromfi felfutását eredményezi.

TIS

A vizsgált baromfiágazatok költségalakulásáról elmondható, hogy az egy átlagállatra jutó kiadások az étkezési tojástermelésben 31 százalékkal nőttek 2008 és 2009 között, és a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 5684 Ft/tojó költségszintet értek el. A szélső értékeket közel kétszeres különbség jellemezte 2009-ben. Az átlagtól kedvezőbb csoportba tartozó üzemek átlagosan 3600 forintot költöttek el egy tojótyúkra, míg a drágán termelők megközelítették az egy tenyészállatra vetített 7 ezer forintos szintet. A különbségek döntően a takarmányokra és az alapanyagra fordított kiadásokból, valamint az általános költség eltéréséből adódnak. Az input anyagok árnövekedésénél magasabb költségnövekedés egyértelműen a ráfordítások fokozását tükrözi. Ez pedig azzal függ össze, hogy 2008 után a vásárlók elfogadták a magasabb fogyasztói árakat, ezért a termelők vállalták a magasabb termelési költségeket, mivel bíztak azok megtérülésében. 58

AK I


ÉL DÁ

NY

A tyúkfélék tartásának másik fő termelési irányát a csirkehizlalás adja. Ennél az ágazatnál a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 5 százalékkal mérséklődtek a költségek 2008 és 2009 között. Az egy átlagos állatra jutó kiadás így 4 ezer forint alatt maradt a vizsgált évben. Ez a változás gyakorlatilag megegyezik a mezőgazdasági ráfordítások átlagos árváltozásának mértékével. A különböző termelők között természetesen a csirkehizlalásban is markáns különbségek figyelhetők meg. A szélső értékek a tojástermeléshez hasonlóan közel kétszeres differenciát mutatnak. A kedvezőbb csoport üzemeinek átlaga egy hízó állatra vetítve alig haladja meg a 2500 forintot, míg a másik oldalon a gazdaságok kiadása közel 5 ezer forint volt 2009-ben. A különbség itt is döntően a takarmányok, az alapanyag és az általános költségek eltéréseire vezethető vissza. Az állatlétszám, a főtermék-kibocsátás és az egy állatra jutó költségek kapcsolatát, illetve megoszlását mutatja a 24. táblázat. Mivel a termelési költséget egy állatra vetítve mutattuk be, így elsősorban az állatlétszám megoszlását vizsgáltuk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a tejelő tehenészetnél, a bikahizlalásnál és a kocatartásnál a termelési költségcentrumtól kedvezőbb csoportban találhatók a legnagyobb arányban az állatok. Külön említést érdemel, hogy ez utóbbi két ágazatnál az állatok több mint fele tartozik ebbe a kategóriába.

ET P

A hízósertéseknél az átlagos költségcsoportba tartozik az állatállomány 50 százaléka, míg a két megfigyelt baromfi ágazatnál az állatlétszám nagyobb része az átlagos termelési költségnél drágábban termelő gazdaságokban található. A hazai állattartásban a tartástechnológia viszonylag egységes meglétét jelzi, hogy az ágazatok állatlétszáma többnyire egy költségcsoportba koncentrálódik. 24. táblázat Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása termelési költség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék

ZT EL

Állatlétszám

Ágazat

Főtermék-kibocsátás megoszlása

Termelési Termelési Centrumtól költség Centrumtól Centrumtól költség Centrumtól jobbak centrum rosszabbak jobbak centrum rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%) 43

18

39

34

19

47

31

16

53

28

15

57

61

17

22

59

19

22

Kocatartás

51

34

15

44

34

22

Sertéshizlalás

17

50

33

14

52

34

Csirkehizlalás

35

25

40

26

27

47

TIS



Természetesen az állattenyésztésben ugyancsak fontos kérdés, hogy az egy állatra fordított kiadások miként térülnek meg az előállított állati termékekben. Az egy állatra jutó produktumnak, vagyis a hozamoknak itt is jelentős a szerepe, de mint már említettük, ezeknél az ágazatoknál kisebbek az ingadozások az egyes évek között, mivel az időjárásnak való kitettség a növényekkel ellentétben alig kap szerepet az állattenyésztésben. Igaz ugyanakkor, hogy az állatoknál a hozam mellett több tényező is befolyással van a fajlagos költségek nagyságára. Ez különösen a hízó állatokra 59

AK I


NY

igaz. Az élősúly önköltségét ugyanis a napi súlygyarapodáson túl befolyásolja még például az év eleji nyitó állomány értéke, az állatok értékesítési, vágási átlagtömege, a termelési ciklusok hossza, illetve azok száma.

ÉL DÁ

Mindezeket figyelembe véve az állati termékek önköltségéről összességében elmondható, hogy a vizsgált fontosabb ágazatok közül kettőben nőtt az egységnyi termékelőállításra fordított kiadás 2008 és 2009 között, míg három ágazatnál csökkent az önköltség ezen időszak alatt (25. táblázat). 25. táblázat

Az állati termékek önköltsége és megoszlása

Tejelő tehén (tej) Étkezési tyúktojás Bikahizlalás Sertéshizlalás Csirkehizlalás

Mértékegység

Ft/l Ft/db Ft/kg Ft/kg Ft/kg

2008 70,10 16,56 451,16 295,82 226,69

Önköltség megoszlása, 2009

2009

Centrumtól jobbak



63,88 20,43 467,61 288,25 215,77

51,96 13,14 373,84 239,90 180,16

63,50 21,48 451,59 288,24 209,67

79,52 24,60 824,32 337,04 265,83

ET P

Ágazat



ZT EL

A tehéntej 2009-ben a második ágazatcsoportba tartozott, mivel az önköltsége2 9 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, és a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában literenként 64 forint volt. A változás a már említett kiadáscsökkenésnek tudható be, de szerepet játszott benne, hogy emelkedtek az egy tehénre jutó hozamok. Ez utóbbival kapcsolatban említést érdemel, hogy az évek óta tartó állománycsökkenés többnyire a versenyt nem bíró gazdaságokat érintette, ezért a fajlagos hozamok folyamatosan javultak Magyarországon. Az általunk vizsgált gazdaságkörben például az előző évhez képest 3 százalékkal javult az egy tehénre jutó tejtermelés, ami 2009-ben megközelítette a 7200 literes szintet. Természetesen a gazdaságok között meglévő különbségek az önköltségekben is fellelhetők. Az ún. jobb üzemekben egy liter tejet 52 forintért állítottak elő 2009-ben. Ez 18 százalékkal kisebb, mint a centrumhoz tartozók átlaga. Ezzel szemben a kevésbé költséghatékony csoportba tartozó termelőknél 80 forintba került a tej előállítása, ami 25 százalékkal haladta meg az átlagos szintet. Ez összességében azt jelentette, hogy a szélső értékek között 28 Ft/l önköltség különbség alakult ki a vizsgált évben.

TIS

Az eltérés alapvetően a költségekre, ezen belül is a takarmányozásra fordított kiadásokra vezethető vissza. Számításaink szerint a költséghatékony csoportban az egy tehénre jutó kiadások 76 százalékban határozták meg a fajlagos költséget, míg a hozamok csak 24 százalékban befolyásolták azt. A drágábban termelőknél az önköltséget alakító két tényező aránya 66 és 34 százalék volt 2009-ben. Mindez azt jelzi, hogy a növények többségével szemben a tejtermelésben a ráfordítások önköltség alakító szerepe a meghatározó. Az önköltség mindig a főtermékre kerül meghatározásra. A tej esetében ennek kiszámítása a következő összefüggés alapján történik: tehenészet teljes költsége csökkentve a borjak értékével (mint melléktermék) és ez osztva a főtermék (megtermelt tej) mennyiségével. Lásd még „Adatbázis és módszer” c. fejezetet! 2

60

AK I


NY

Az étkezési tyúktojás a fajlagos költsége jelentősen, 23 százalékkal nőtt 2008 és 2009 között. A változás összességében azt eredményezte, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az étkezési tojás önköltsége 20 forint fölé emelkedett a vizsgált évben. A megoszlást tekintve elmondható, hogy a szélső értékek között közel kétszeres különbség jellemezte az üzemeket. A költséghatékony csoportba tartozó termelők egy tojást 13 forintért állítottak elő, szemben az átlagtól rosszabbakkal, ahol ez az érték megközelítette a 25 forintot.

ÉL DÁ

A tejtermeléshez hasonlóan, ennél az ágazatnál is döntően az egy állatra jutó kiadások határozták meg az önköltséget, illetve annak változását. Ezek szerepe a jó üzemeknél 88, de a rosszabbaknál is 85 százalék volt 2009-ben, és ennek megfelelően az egy tojóra jutó hozamé mindössze 12 és 15 százalék között mozgott.

ET P

A hústermelő ágazatok közül a bikahizlalás önköltsége nőtt 2008 és 2009 között. A közel 4 százalékos növekedés a romló napi tömeggyarapodással, a kisebb értékesítési súllyal és a magas januári állományértékkel hozható összefüggésbe. Mindezeket figyelembe véve a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 468 forintért állítottak elő egy kilogramm élő marhát a vizsgált évben. A többi hízóágazathoz viszonyítva a marhahizlalást viszonylag változatos tartástechnológia jellemzi. Részben ebből is adódik, hogy relatív magas, 2,2-szeres fajlagos költségkülönbség alakult ki a szélső értékek között. A költséghatékony csoportban átlagosan 374 forintba került egy kilogramm élősúly megtermelése, ami 17 százalékkal kisebb az átlagos szintnél. Ezzel szemben az ún. rosszabb üzemekben kilogrammonként 824 forintot fordítottak a marhahús előállítására 2009-ben. Ezeknél a gazdaságoknál úgy tűnik inkább csak a megszerezhető támogatás volt a fő cél, és kevésbé figyeltek oda a hatékony termelésre. Ezt jelzi például a magas alapanyag költség, a vásárolt tömegtakarmányok magas aránya és a szerény napi tömeggyarapodás.

ZT EL

Az abrakfogyasztó ágazatok számára viszonylag kedvezően alakult a 2009-es esztendő. A sertéshizlalásban közel 3 százalékkal mérséklődött az önköltség 2008-hoz viszonyítva. Ez élősúly kilogrammonként ugyan mindössze 8 forintot jelentett, de az ágazat elmúlt időszaki mélyrepülése után ez mindenképpen kedvezőnek ítélhető. Külön említést érdemel, hogy az éves átlagállatra jutó kiadások nőttek, és így következett be a fajlagos költségcsökkenés. Ez úgy valósulhatott meg, hogy javultak a naturális (pl. napi tömeggyarapodás, elhullás csökkenése) mutatók az előző évhez viszonyítva.

TIS

Az üzemek közötti önköltség megoszlás ugyanakkor néhány fontos dologra mutat rá. Egyik, hogy a szélső értékek között a sertéshízlalásban a legkisebb (1,4-szeres) a különbség. Ez alapvetően a már többször említett relatív egységes hazai tartástechnológiával hozható összefüggésbe. A másik tényező, hogy a szűk különbség ellenére ez a differencia kilogrammonként még mindig közel 100 forint eltérést jelent a két csoport átlaga között. A centrumtól jobbak például 240, míg a kevésbé költséghatékony gazdaságok 337 forintért állítottak elő egy kilogramm élősúlyt 2009-ben. Az eltérés alapvetően az alapanyag költségben, a takarmányozásban, valamint a termelési mutatókban (termelési ciklusok száma, fajlagos tömeggyarapodás stb.) lelhető fel. Mindezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a termelőknek nem minden esetben sikerül a ráfordítások és a hozamok összhangjának optimális megteremtése. Ez azért is fontos, mert az állattartásban fokozottan nagy jelentősége van a programozott, szervezett (alapanyag beszerzés és előállítás → termelés → értékesítés) termékelőállításnak, ami nem minden esetben csak a termelőktől függ. Hasonló tendenciák jellemezték a csirkehizlalást is a vizsgált időszakban. Az önköltség 5 százalékkal csökkent 2008 és 2009 között, ami azt eredményezte, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában 216 forintba került egy kilogramm vágócsirke előállítása. 61

AK I


NY

A költséghatékony üzemeknél a fajlagos kiadás 180 Ft/kg volt, ami 14 százalékkal maradt el a költségcentrumot jellemző értéktől. A drágán termelő gazdaságokban ugyanakkor átlagosan 266 forintba került egy kilogramm élőcsirke. A különbség okai gyakorlatilag megegyeznek a sertéshizlalásnál említettekkel.

ÉL DÁ

Az önköltség és a főtermék-kibocsátás együttes vizsgálatáról elmondható, hogy a tej kivételével minden ágazatban az önköltség centrumhoz tartozik a legnagyobb termékmennyiség. A sertéshizlalásnál például a főtermék 82 százalékát átlagköltségen állították elő a gazdaságok, de magas (77%) az arány a csirkehízlalásban is. Az étkezési tojás és a marhahús közel 50 százalékát állították elő átlagköltségen a termelők. Ezzel szemben a tejelő tehenészetekben a tej 38 százalékát a költséghatékony üzemek termelik meg, egyharmadot átlagköltségen állítottak elő, míg a maradék 29 százalék az átlagtól drágábban termelő gazdaságokból került ki 2009-ben. Ezek az adatok szintén a már említett tartástechnológiára, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó ráfordítás-hozam viszonyok kiemelt szerepére hívják fel a figyelmet (26. táblázat).

ET P

26. táblázat Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása önköltség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Állatlétszám


Önköltség Önköltség Centrumtól Centrumtól Centrumtól Centrumtól centrum centrum jobbak rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%)

Ágazat

Tejelő tehén (tej)

36

Étkezési tyúktojás

24

Bikahizlalás

37

33

31

38

33

29

46

30

24

46

30

10

40

47

13

11

81

8

9

82

9

Csirkehizlalás

8

77

15

8

77

15

ZT EL

53

Sertéshizlalás


TIS

Általánosságban tehát a 2009. évről azt mondhatjuk, hogy a gazdaságok az állattenyésztési ágazatoknál igyekeztek a piaci igényekhez igazítani ráfordításaikat, így főleg az alapanyag beállításon (saját vagy vásárolt), a takarmány felhasználáson keresztül részben befolyásolni tudták a költségeiket. Természetesen nem minden ágazatnál és nem minden gazdaságban sikerült a kiadások és a bevételek optimális arányát megtalálni.

4.2. Az állati termékek értékesítési ára

A növénytermesztéssel kapcsolatban már említettük, hogy a termékek előállítási költségeinek csökkenése vagy növekedése önmagában még nem tekinthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek. Az ágazat jövedelempozíciójának szempontjából fontos kérdés, hogy a bevételek, ezen belül döntően az értékesítési árak miként alakulnak, segítik vagy éppen ellenkezőleg, nem engedik érvényre jutni a kiadásoknál kialakult pozitív, illetve negatív folyamatokat. Ugyanez igaz az állattenyésztés előbb tárgyalt költségalakulásaira is. 62

AK I


NY

A KSH adataiból megállapítható, hogy a 2009. évi értékesítések, valamint a felvásárlási árak vegyesen alakultak a termelők számára. Az élő állatok és állati termékek felvásárolt volumene átlagosan 9,7 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül az élő állatokból 9,1 százalékkal kevesebbet értékesítettek, míg az állati termékekből 11,0 százalékkal csökkent az értékesítés a 2008. évi szinthez képest.

ÉL DÁ

A mennyiségek mellett az árak is mérséklődtek, melynek átlagos mértéke 4,6 százalék volt 2009-ben. Ezen belül az élő állatok felvásárlási ára a 2008. évi magas bázis szintjén maradt, míg az állati termékeké 15,3 százalékkal csökkent 2008-hoz viszonyítva. Ezek az ármozgások értelemszerűen termékenként eltérő mértékeket és differenciált változási irányokat takarnak.

ET P

Az állati termékek közül a tehéntej felvásárlási ára átalagosan 26 százalékkal csökkent 2008 és 2009 között a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában. Ez a jelentős árzuhanás a kínálati piac kialakulásából adódik. Közismert, hogy 2007 és 2008 januárja között jelentősen megemelkedett a felvásárlási ár, ami addig nem tapasztalt rekord szintet ért el. Ekkor egy liter tejet közel 100 forintért tudtak értékesíteni a gazdaságok. Ezt követően az árak csökkentek és 2009 nyarára 56 Ft/l-es szintre estek vissza. A tejágazat ekkor kritikus pontra jutott, többen felszámolták az ágazatot. Részben ennek, részben a külpiaci áralakulások következtében 2009 decemberében már 65-66 forintot fizettek a feldolgozók egy liter tejért. Mindezek közrejátszottak az általunk megfigyelt gazdaságkör 2009. évi 62 Ft/l-es átlagárának kialakulásában (27. táblázat). 27. táblázat

Az állati termékek értékesítési ára és megoszlása

Ágazat

Mértékegység

Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 2008

2009

Értékesítési ár megoszlása, 2009

Centrumtól jobbak

Értékesítési ár Centrumtól centrum rosszabbak (átlag±10%)

Ft/l

83,44

62,19

76,07

61,39

50,03


Ft/db

19,01

19,33

23,55

18,83

16,51

Bikahizlalás

Ft/kg

370,31

420,52

542,46

424,82

363,53

Sertéshizlalás

Ft/kg

292,76

309,79

358,64

310,12

267,84

Csirkehizlalás

Ft/kg

228,77

218,98

258,55

211,62

-

ZT EL



TIS

A felvásárlási árak átlag körüli megoszlásáról elmondható, hogy az ún. jobb csoportban literenként 76 forintot értek el a termelők, míg az átlagtól elmaradók mindössze 50 forintért tudták eladni terméküket 2009-ben. A közölt adatokkal kapcsolatban feltétlen meg kell említeni, hogy a magasabb árakban szerepet játszott a közvetlen fogyasztóknak történő értékesítés. A másik oldal alacsony áraiban pedig az játszik szerepet, hogy a kis volumen miatt a termelők szűk csoportja tejbegyűjtőkön keresztül adja el a tejet, és ez árveszteséggel jár. A tej felvásárlási árával kapcsolatban azonban ki kell hangsúlyozni, hogy alapvetően ez egy relatív zárt értékesítési csatornával rendelkező ágazat, ezért a termelők mozgástere igen kicsi.

63

AK I


NY

Az étkezési tojás értékesítési ára átlagosan 1,7 százalékkal nőtt az elmúlt évben a meghatározó árutermelő gazdaságokban, így megközelítette a 20 forintos szintet. A megoszlást tekintve megállapítható, hogy az átlagnál rosszabb csoportnál 17 forint alatt maradt az ár, szemben a jókkal, ahol átlagosan közel 24 forintért értékesítették terméküket a gazdaságok. A szélső értékek között mindössze 1,4-szeres a különbség, ami arra utal, hogy itt is egységesülő piaccal kell számolnia a termelőknek, és a szerény árdifferenciákban inkább a szezonális és területi különbségek jutnak érvényre.

ÉL DÁ

A meghatározó árutermelő gazdaságoknál a vágómarha és a vágósertés ágazat felvásárlási ára nőtt 2009-ben. A hízómarhánál ez közel 14 százalékot jelentett, így kilogrammonként 50 forinttal magasabb árat értek el az üzemek, mint az előző évben. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a szélső értékek között közel 180 Ft/kg-os különbség alakult ki 2009-ben. Ennek okai közül feltétlen említést érdemel, hogy a csökkenő termelés következtében itt is egységesedik a piac, ezáltal nő a felvásárlók alkupozíciója. Ezzel szemben az ellenkezője lenne a kívánatos, hogy a hústermelő gazdaságok értékesítési lehetőségei bővülnének, és itt főleg az elérhető árakra gondolunk elsősorban. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az árkülönbségek kialakulásában a minőség is fontos szerepet játszik. Azt pedig már említettük, hogy a klasszikus húsmarha hizlalás csekély szerepet tölt be hazánkban, sokkal inkább a tejtermelésből kikerült bikaborjak és kiselejtezett tehenek jelentik a marhahizlalást, és ezek ára alacsony.

ET P

Az élősertés-piacot összességében növekvő áralakulás jellemezte 2009-ben. Ennek oka, hogy az emelkedő költségek ellenére 2007-ben csökkentek az árak, így sokan a veszteségek miatt abbahagyták a termelést, ezért keresleti piac alakult ki az év végére, ami végig kísérte a 2008-as évet, és ez folytatódott 2009 nyarának végéig. Ezután enyhe csökkenés kezdődött, de ezt is hullámzások kísérték az egyes hónapokban. Ennek eredményeként éves átlagban a felvásárlási árak (310 Ft/kg) a meghatározó árutermelő gazdaságokban 6 százalékkal haladták meg az előző évi szintet.

ZT EL

A megoszlást vizsgálva elmondható, hogy a centrumtól rosszabb csoportba tartozó termelők 268 Ft/kg-os árat érték el 2009-ben, ami 14 százalékkal marad el az értékesítési ár centrumától. Ettől 91 Ft/kg-mal magasabb ár (359 Ft/kg) jellemezte a jókat. Ez utóbbi csoporttal kapcsolatban meg kell említeni, hogy többnyire itt találhatók a kisebb gazdaságok, melyeknél a közvetlen fogyasztóknak való értékesítés segít a magasabb árak elérésében. Emellett a sertéshizlalásban szintén megfigyelhető a koncentrálódás folyamata, illetve az egyre zártabb értékesítési lehetőségek miatt szűkülnek az árkülönbségek a gazdaságok között. A felvásárlási árak szempontjából vegyes évet zártak a csirkehizlaló gazdaságok 2009-ben. Egyrészt a vágóbaromfi ára viszonylag kiegyenlített volt az év során, másrészt viszont enyhe kínálati piac alakult ki, ezért az árak 4 százalékkal elmaradtak az előző évi szinttől.

TIS

A baromfitartás, ezen belül a csirkehizlalás az egyik legszervezettebb termékpálya, így az értékesítés is meglehetősen zárt csatornákon történik. Ebből az is következik, hogy az elért értékesítési árak között is csekély különbségek alakulnak ki az egyes termelők között. A közölt adatok is ezt tükrözik, hiszen az árcentrumtól rosszabb csoportba nem került gazdaság. Az átlag környéki gazdaságok 212 Ft/kg-os árat értek el a vizsgált évben, míg a jobbak ettől közel 50 forinttal magasabb árat realizáltak egy kilogramm csirke értékesítésével. Ez utóbbi kapcsán ismét utalnunk kell a közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítésre, ami magasabb ár elérését teszi lehetővé, mint amit a feldolgozók kínálnak.

64

AK I


NY

Az értékesítési árak és a főtermék-kibocsátás kapcsolatából ki kell emelni, hogy a legnagyobb arányt minden vizsgált ágazatnál a felvásárlási ár centrumában találjuk. A sertéshizlalásnál például az eladott élősertés 97 százalékát átlagáron értékesítették a gazdaságok. 85 százalékos arány jellemzi a csirkehizlalást, és ettől is magasabb érték (89%) a tejet. Ezek mellett szerénynek tűnik a tojás és a marhahús közel 60 százalékos centrum körüli aránya, de ez is igen egységes piaci viszonyokat tükröz (28. táblázat).

ÉL DÁ

28. táblázat Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása értékesítési ár alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) százalék Állatlétszám Ágazat

Centrumtól jobbak

Értékesítési Értékesítési Centrumtól Centrumtól Centrumtól ár centrum ár centrum rosszabbak jobbak rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%)


10

84


22

58

Bikahizlalás

11

62

1 16

97

6

8

89

3

20

21

59

20

27

14

58

28

2

1

97

2

-

15

85

-

ET P

Sertéshizlalás Csirkehizlalás


84


ZT EL

Összességében tehát a növénytermeléshez hasonlóan az állattenyésztési ágazatokról is megállapítható, hogy a termelőknek sokkal nagyobb hatásuk van költségeik alakítására, mint az árakra, így megítélésünk szerint az eredményes gazdálkodás érdekében a költséggazdálkodásnak kiemelt szerepet kell kapnia.

4.3. Az állattenyésztési ágazatok jövedelemhelyzete

TIS

Az előzőekben láttuk, hogy az állattenyésztési ágazatok egy részénél a termelők szempontjából kedvezően alakultak az árak, melyek többletbevételt eredményeztek a gazdaságoknak, de voltak olyan termékek is, ahol csökkentek a felvásárlási árak. Ez azonban – mint már említettük – még nem feltétlen javítja, vagy rontja az ágazatok jövedelempozícióját. Az igazán fontos kérdés az, hogy miként alakult az árak tisztajövedelem-tartalma. Ezt azért is tartjuk kiemelten fontosnak, mert a jövőben az árak szerepe még inkább felértékelődik a támogatásokhoz képest, és azok az ágazatok kerülnek versenyelőnybe, amelyek úgymond „meg tudnak élni” az árakból, és a támogatás a gazdaságok jövedelemtömegét tudja gyarapítani, nem pedig költségcsökkentő szerepet tölt be.

A meghatározó árutermelő gazdaságok adatai alapján általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztési ágazatok értékesítési árainak jövedelemtartalma változatosan alakult 2009-ben az előző évhez viszonyítva. A vizsgált öt meghatározó állati termék közül kettőnek romlott, míg háromnak javult a termékegységre vetített jövedelme.

65

AK I


NY

A tehéntej az első csoportba tartozik, mivel hiába csökkent közel 10 százalékkal az önköltség, a felvásárlási ár olyan drasztikus mértékben esett vissza 2008 és 2009 között, hogy az már nem nyújtott fedezetet a költségre. Hasonló tendencia jellemezte az étkezési tyúktojást is ezen időszak alatt, vagyis az árban nem térültek meg a termékelőállításra fordított kiadások. Az eltérés mindössze annyi, hogy a tojásnál a költségnövekedés mértéke haladta meg jelentősen az áremelkedés mértékét (29. táblázat). 29. táblázat

Fajlagos jövedelem* Ft/liter, db, kg

Ágazat


2009 -1,68

2,44

-1,10

-80,84

-47,09

-

-

Sertéshizlalás

-3,06

21,54

Csirkehizlalás

2,08

Bikahizlalás Kocatartás

Ágazati eredmény** Ft/tehén, tojó, egyed

100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény (Ft)

2008

2009

2008

2009

189 211

98 738

35,67

19,79

957

196

22,04

3,44

-23 356

9 437

-10,50

5,26

7 887

9 386

5,20

5,69

-687

5 448

-0,93

6,51

144

5,19

3,79

ET P


2008 13,34

ÉL DÁ

Az állati termékek jövedelemhelyzete (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

3,21

208


ZT EL

Sajátságos kép jellemzi a bikahizlalást. A felvásárlási árak jövedelemtartalma ugyanis több mint 40 százalékkal javult a vizsgált időszakban, de ez csupán arra volt elegendő, hogy 50 Ft/kg alá szorítsa a marhahús előállítás támogatás nélküli veszteségét. Ezzel szemben a másik két kiemelt hústermelő ágazat kedvező évet zárt 2009-ben. A sertéshizlalók csupán az árakon keresztül élősúly kilogrammonként közel 22 forint jövedelmet realizáltak, míg a csirkehizlalásban ez az összeg több mint 3 forintot jelentett a termelők számára a vizsgált évben. A húscsirke ágazatot azért is érdemes külön kiemelni, mert itt már a 2008-as esztendő értékesítési ára is fedezte a termelés kiadásait (3. ábra).

TIS

A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztésnél is a végleges eredmény alakulást a főtermék árbevételén túl az „egyéb” címeken kapott bevételek nagysága határozza meg. Ezen ágazatok egy részénél a főtermék mellett – szükségszerűen – keletkező egyéb termékek értékesítése számottevően hozzájárul a realizálható haszon nagyságához. Elég talán a tejelő tehéntartást említeni, ahol az ágazat bevételeit növeli – a tejértékesítés mellett – a borjú eladása után kapott összeg is. Ezen túlmenően természetesen a különböző címeken kapott, ágazatokhoz kapcsolódó, illetve kapcsolható támogatások is befolyásolják a végleges eredmények kialakulását. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az ágazatok felében javult, míg a másik felében romlott az éves átlagállatra jutó ágazati eredmény 2008 és 2009 között.

66

AK I


3. ábra

500

Ft/kg

-1 ,6 8

70 60

300

2008

2009 Vágósertés

2008

Önköltség

2, 08

220

3, 21

Ft/kg

21 ,5 4

ZT EL

-3 ,0 6

Ft/kg

240

2009

Vágócsirke

240 230

320

260

2008

ET P

340

280

380 340

50

300

420

-8 0, 84

80

ÉL DÁ

460

13 ,3 4

Ft/liter

90

Vágómarha

-4 7, 09

Tej

100

NY

A fontosabb állati termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

210 200 190

2008

2009


Jövedelem

2009

Jövedelem hiány


TIS

A tejtermelésben a rendkívül alacsony árak következtében közel felére esett vissza az eredmény az előző évhez viszonyítva, így nem érte el a tehenenkénti 100 ezer forintot a vizsgált évben. Az a tény, hogy az ágazat összességében mégis pozitívan zárta az évet kizárólag az állami támogatásoknak köszönhető, mert mint láttuk a tej felvásárlási ára nem tartalmazott jövedelmet. Ugyancsak kedvezőtlenül alakult a 2009-es esztendő az étkezési tyúktojástermeléssel foglalkozó üzemek számára. A meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában az ágazati eredmény a 2008. évet jellemző szint 20 százalékára esett vissza. Az okok közül alapvetően a 30 százalékot meghaladó költségnövekedést kell kiemelni. Ezen túl fontos hangsúlyozni, hogy ugyan az árak nem 67

AK I


NY

fedezték a kiadásokat, de az egyéb ágazati bevételek (pl. állami támogatás, kiselejtezett tenyészállatok magas ára) lehetővé tették a pozitív eredmény elérését 2009-ben. Az ágazati eredmény szempontjából a kedvezőtlen csoportba tartozik még a csirkehizlalás. Annak ellenére, hogy az élőcsirke felvásárlási árának jövedelemtartalma nőtt az előző évhez viszonyítva, a csökkenő támogatás következtében az éves átlagállatra jutó eredmény 31 százalékkal elmaradt a 2008-as szinttől.

ÉL DÁ

A sertéstartás két megfigyelt ágazatának jövedelemhelyzete kedvező irányba változott 2008 és 2009 között. A tenyésztő fázisban 19 százalékos javulás következett be, így egy kocán közel 10 ezer forint eredményt értek el a gazdaságok. A hizlalás során átlagosan 5448 forint eredményt realizáltak a meghatározó árutermelő gazdaságok 2009-ben. Ez különösen annak tükrében tekinthető kedvezőnek, hogy az előző esztendőben ez a tevékenység veszteséges volt. Az ágazati eredményről összességében megállapítható, hogy 2009-ben valamennyi ágazatban nyereséges évet zártak a termelők. Történt ez annak ellenére, hogy a főtermék felvásárlási ára nem minden terméknél nyújtott fedezetet a költségekre, de a támogatások és az ágazat egyéb bevételei pótolták a hiányt.

ET P

Az állattenyésztési ágazatok többnyire folyamatos bevételt biztosítanak a gazdaságoknak, ami likviditási szempontból nem elhanyagolható kérdés. Ebből részben az is következik, hogy a 100 forint termelési költségre jutó eredménynek – hasonlóan a növénytermesztéshez – kiemelt fontossága van. Az állattenyésztés eredményessége heterogén képet mutatott az elmúlt időszakban. Az ágazatok jövedelempozíciója hullámzott az egyes évek között, és az állati termékek jövedelem rátája többnyire messze elmaradt a növényekétől. Ez a helyzet kismértékben ugyan, de javult mind 2008-ban, mind 2009-ben. Sajnálatos módon 2009-ben ez a javulás abban jutott érvényre, hogy az előző évhez viszonyítva az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége kisebb mértékben romlott, mint a növényeké.

ZT EL

Mindezeket figyelembe véve az állati termékek közül mindössze a tej 20 százalékos jövedelemrátája emelkedik ki, de az is mindössze alig több mint fele a 2008-as szintnek. A többi ágazatnál 7 százalék alatt maradt a 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredmény a vizsgált évben. A legrosszabb eredményt (3 és 4%) a két megfigyelt baromfi ágazatnál találjuk, de ezek közül is kiugróan magas az étkezési tojás 84 százalékos jövedelmezőség romlása 2008 és 2009 között. A bikahizlalás és a sertéstartás jövedelemrátája 5 és 7 százalék között alakult, ami mindhárom ágazatnál javuló tendenciát mutat az előző évhez képest.

TIS

Az állattartó ágazatok jövedelemmegoszlását a növényekhez hasonlóan az ágazati eredmények alapján vizsgáltuk. A közölt adatok alapján elmondható, hogy az átlagtól rosszabb csoportban a kiemelt állati termékek többsége veszteséges volt. Kivételt a tejelő tehenészet jelentett, ahol a támogatásnak és az egyéb bevételeknek köszönhetően tehenenként átlagosan 36 ezer forint eredmény realizáltak az ide tartozó gazdaságok 2009-ben. A veszteséges ágazatok közül ki kell emelni a bikahizlalást, mert itt az éves átlagállatra jutó hiány megközelítette a 65 ezer forintos szintet a vizsgált évben, de jelentősnek tekinthető még a kocatartás közel 10 ezer forintos vesztesége is (30. táblázat).

68

AK I


30. táblázat

NY

Az állati termékek ágazati eredményének megoszlása (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

Ágazati eredmény megoszlása, 2009 Mértékegység

Ágazati eredmény centrum (átlag±10%)


185 983

95 132

35 903

Ft/tojó

1 444

-

-835

Ft/egyed

42 234

9 246

-64 468

Kocatartás

Ft/egyed

41 902

-

-9 798

Sertéshizlalás

Ft/egyed

11 605

5 933

-4 817

Csirkehizlalás

Ft/egyed

602

135

-207


Ft/tehén

ÉL DÁ

Centrumtól jobbak

Ágazat


ET P

Ezzel szemben az ágazati eredmény centrumnál kedvezőbb csoportba tartozó üzemek valamennyi állattenyésztési ágazatban pozitív eredményt értek el, sőt ennek mértéke nem egy ágazatban kedvezőnek ítélhető. Ilyen például a tejtermelés, ahol egy tehén után átlagosan 186 ezer forint ágazati eredmény realizáltak a gazdaságok 2009-ben. Ez az összeg gyakorlatilag megegyezik a meghatározó árutermelő gazdaságok igen jónak tekinthető 2008. évi átlagos eredmény szintjével. Ugyancsak kedvező évet zártak a csoportba tartozó bikahizlalással és kocatartással foglalkozó gazdaságok is, mivel mindkét ágazatban 42 ezer forint ágazati eredmény jutott az éves átlagállatra.

ZT EL

Sajátságos képet tükröz az állatlétszám, illetve a főtermék-kibocsátás ágazati eredmény szerinti megoszlása. A felvásárlási áraknál azt figyelhettük meg, hogy mind az állatlétszám, mind az állati termék mennyisége az átlag körüli csoportban található. Az ágazati eredménynél, hasonlóan a növényekhez fordított az arány. Az átlag körüli csoportba gyakorlatilag alig került gazdaság. Ennek az oka egyszerűen az, hogy az eredmény a bevételek és a kiadások különbsége, vagyis számított adat. A két tényező néhány százalékos, de ellentétes irányú eltérése az átlagtól pedig már hatványozottan jut érvényre a kapott végeredményben, valamint ennél a mutatónál negatív tartományban is szerepel adat, ami jelentősen széthúzza a kapott értékeket.

TIS

Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a bika- és a sertéshizlalást kivéve minden ágazatnál a kibocsátott termékek nagyobb (55-64%) hányadán az átlagtól kisebb eredményt értek el a gazdaságok. Ez egyben azt is jelenti, hogy az üzemek nagyobb részében az átlagosnál kedvezőtlenebbül alakult a 2009-es esztendő (31. táblázat).

69

AK I


NY

31. táblázat Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása ágazati eredmény alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) Állatlétszám


Centrumtól jobbak


41

1

45

-

69

1

Kocatartás

37

-

Sertéshizlalás

62

1

Csirkehizlalás

43

2

ÉL DÁ

Ágazati Ágazati eredmény Centrumtól Centrumtól eredmény Centrumtól centrum rosszabbak jobbak centrum rosszabbak (átlag±10%) (átlag±10%)

Ágazat

58

43

1

56

55

42

-

58

30

68

1

31

63

36

-

64

37

61

1

38

55

43

2

55


ET P

A közölt adatok ugyanakkor az állattenyésztési ágazatoknál is jelzik a ráfordítás-hozam viszonyok, illetve a bevételek és kiadások eredményre gyakorolt szerepének fontosságát. Ezek optimális összhangjának megteremtése folyamatos munkát ad a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az átlag számok, ha esetenként el is fedik az üzemek közötti különbségeket, de fontos támpontot adhatnak a termelőknek saját tevékenységük megítéléséhez.

ZT EL

4.4. Az állati termékek költség- és jövedelemhelyzete eltérő takarmányértékelés mellett Az előzőekben az állattartó ágazatok 2009. évi érdekeltségi viszonyait mutattuk be, és az adatokból látható, hogy az előző évhez képest a jövedelemhelyzet a tejet és az étkezési tojást kivéve az ágazatok többségében javult. Az ágazati eredmény szerinti, differenciáltabb vizsgálatok pedig azt is jelezték, hogy az egyes ágazatok helyzete nem reménytelen. Fellelhetők még bizonyos kitörési pontok, melyek közül nem egy a költséghatékonyság oldalán érhető tetten. Köztudott, hogy az állattartásban a takarmányozásra fordított kiadások a legjelentősebbek, de az ágazatok többségénél az alapanyag költség is számottevő nagyságú, és ennek nagy része szintén a takarmányozással kapcsolatban merül fel.

TIS

A takarmányköltségek vizsgálatánál tehát fontos kitérni azok értékelési módjaira. Az értékelésre alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a számviteli előírásoknak megfelelő pénzügyi szemlélet. Ebben az esetben a saját előállítású termékek közvetlen költségen kerülnek elszámolásra. A másik szemlélet az ún. közgazdasági megközelítés, ami piaci átlagáron értékeli a felhasználásokat, és így hasonlítja össze a különböző ágazatok eredményeit, a gazdaságok teljesítményeit. Kiadványunkban a takarmányértékelés a számviteli előírásoknak megfelelően történik, ami lehetőséget ad arra, hogy a termelők adott évi tényleges érdekeltségét tetten érjük. Nem beszélve arról, hogy az alapadatok is ezzel a tartalommal állnak rendelkezésre a gazdaságokban. A termelők többsége ugyanis elsődlegesen pénzforgalmi szempontból, még a számviteli előírásoknál is egy70

AK I


NY

szerűbb elszámolás után hozza meg gazdasági döntéseit. (Így például az amortizációs költséggel sem számolnak mindig, hiszen az nem jelent effektív kiadást.) Ezzel természetesen nem akarjuk lebecsülni a piaci áron történő értékelést. Nyilvánvaló, hogy megalapozott gazdasági döntésnél az áron történő értékelés, vagy akár a haszonáldozati költség figyelembe vétele reálisabb, pontosabb képet mutat, azaz a különböző módszerek együttes alkalmazása nyújt megfelelő segítséget az elemzésekhez.

ÉL DÁ

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a lehetőségek határain belül mindkét értékelési módszerrel bemutassuk az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzetét. Számításainknál modellszerűen jártunk el, ami alatt azt értjük, hogy az egyik esetben valamennyi takarmányt (tömeg- és abraktakarmányt) költségen értékeltünk, míg a másik esetben mindent áron. A valóságban természetesen ezek különböző arányban, de többnyire egyszerre jelennek meg az üzemekben. Kalkulációnk bemutatása, illetve az eredmények értékelése előtt néhány kérdésre szükségesnek tartjuk külön felhívni a figyelmet:

•

ZT EL

•

A 2009. év sajátosságai közé tartozik, hogy az év első felében még az előző évi ún. olcsó takarmánnyal történt az etetés. Árnövekedés a második félévben következett be, annak is főleg az utolsó részében. Az éves átlagköltségek és az éves átlagárak tehát ezt az árhullámzást tompítottan tükrözik. Közismert, hogy a tömegtakarmány fogyasztó ágazatoknál a saját előállítású termékeknek nincs igazán piaca, vagyis ezeknél az értékesítések kis mennyiségekre korlátozódnak (takarmány felesleg, illetve takarmány hiány esetén). Ennek következtében a tömegtakarmányoknál a költségek és az árak között általában nincsenek olyan markáns különbségek, mint az abrakféléknél. Végezetül a módszerrel kapcsolatban szükséges megjegyeznünk, hogy az áron történő értékelésnél a gazdaságok saját árait használtuk amennyiben történt értékesítés, ha pedig nem, akkor a tesztüzemek erre vonatkozó átlagárait vettük figyelembe. Ezzel is igyekeztük megőrizni a gazdaságok, illetve a területek áraiban meglévő differenciáit.

ET P

•

Az elmondottakat is figyelembe véve a két takarmányértékelési mód alapján a vizsgált állattenyésztési ágazatok költség-jövedelemviszonyai között számottevő különbségek tapasztalhatók. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy valamennyi vizsgált ágazatnál a költségen értékelt takarmány olcsóbb, mint az áron számítotté. A legkisebb különbség a tejtermelésben és a bikahizlalásban figyelhető meg. Mindkét ágazatban alig több mint 5 százalék az önköltségeltérés a kétféle értékelési mód között (32. táblázat).

TIS

Az abrakfogyasztó ágazatoknál már jelentősebb különbséget jelent az eltérő költségelszámolás, illetve értékelési mód. A sertéshizlalásnál ez a differencia 13 százalék, ami kilogrammonként 33 forint jelent a fajlagos költségben. A megfigyelt baromfi ágazatoknál pedig már közel 40 százalék a különbség a két módszerrel számított önköltség között. Ez tehát azt mutatja, hogy a tojást darabonként közel 6 forinttal, míg a csirkehúst élősúly kilogrammonként 60 forinttal olcsóbban állíthatnák elő a termelők, ha saját maguk termelnék meg a takarmányt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ennél az ágazatnál a mai hazai gyakorlatban a nagyfokú koncentráció következtében a vásárolt tápokkal való hizlalás a domináns, így a drágább (áron értékelt) költségek tekinthetők irányadónak. Az alacsonyabb önköltség inkább csak egy elméleti lehetőséget takar. A különbségben természetesen az is szerepet játszik, hogy az összes többi ágazathoz képest itt a legnagyobb az ún. forgási sebesség, ezért a gabona árváltozások hatásai is itt jelentkeznek a legintenzívebben.

71

AK I


32. táblázat

Önköltség Ágazat

A takarmány költségen értékelt

Tejelő tehén ( tej)

Ft/l

62,92


Ft/db

15,17

Bikahizlalás

Ft/kg

457,68

Sertéshizlalás

Ft/kg

264,10

Csirkehizlalás

Ft/kg

156,88

Ágazati eredmény

A takarmány piaci áron értékelt

A takarmány költségen értékelt

A takarmány piaci áron értékelt

66,59

14,70

11,03

ÉL DÁ

Mértékegység

NY

Az állati termékek önköltsége és ágazati eredménye eltérő takarmányértékelés mellett, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)

21,16

5,97

-0,02

482,33

9,68

-14,97

297,43

46,41

13,07

217,07

66,02

5,84


ET P

Az állati termékek önköltségének eltérő takarmányértékelés szerinti modellezése értelemszerűen az ágazati eredmény változásával is járt. E tekintetben a legtöbb állati terméknél számottevő eltérés alakult ki a piaci áron és az előállítási költségen számított értékek között. Az egyik ilyen fontos változás, hogy tisztán vásárolt takarmánnyal történő takarmányozás mellett az étkezési tojás termelése és a marhahizlalás veszteségessé vált. Jelentős mértékű eredménykülönbség alakult ki a sertés- (3,6-szeres) és csirkehizlalásnál (11,3-szeres) a kétféle értékelés esetén. A legkisebb differencia a tejnél figyelhető meg, ami döntően a tömegtakarmány-fogyasztó jellegből adódik. Itt ugyanis általában kisebb a különbség az előállítási költség és az ár között, szemben az abrakfélékkel.

TIS

ZT EL

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy közgazdasági értelemben nehéz helyzetben van a magyar állattenyésztés, azonban a magas színvonalon, költséghatékonyan termelő gazdaságok még ilyen körülmények között is versenyképesek. Ezek példaként szolgálhatnak a többi gazdaság számára is. A takarmányértékelésben bemutatott különbségek szintén azt tükrözik, hogy a vertikális termelésszervezésben, termékelőállításban megtalálhatók azok a lehetőségek, amelyek kimozdíthatják az állattenyésztésünket a holtpontról. Ilyen lehet például a takarmánytermelés hatékonyságának javítása, a fajlagos takarmány-felhasználás csökkentése. Ezek a kérdések azért is különösen fontosak, mert a termelői hasznot egyre inkább a felvásárlási árak jövedelemtartalma fogja meghatározni, amire csak költséghatékony termeléssel, és a vertikális kapcsolatok bővítésével tudnak reagálni a gazdaságok. Ez természetesen korrekt, tisztességes felvásárlási árak és a gazdaság további fehérítése nélkül nem képzelhető el.

72

AK I

Táblázatok jegyzéke

NY

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A szántóföldi növények termelési költsége és megoszlása .........................................15 2. táblázat : A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)...........19 3. táblázat: A szántóföldi növények átlaghozama és megoszlása ..................................................20

ÉL DÁ

4. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ...................22 5. táblázat: A szántóföldi növények önköltsége és megoszlása .....................................................23 6. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ......................26 7. táblázat: A szántóföldi növények értékesítési ára és megoszlása ..............................................28 8. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)................29 9. táblázat: A szántóföldi növények jövedelemhelyzete (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................30

ET P

10. táblázat: A szántóföldi növények ágazati eredményének megoszlása, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................34 11. táblázat: A szántóföldi növények vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................35 12. táblázat: A kertészeti termékek termelési költsége és megoszlása ............................................39

ZT EL

13. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása termelési költség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................42 14. táblázat: A kertészeti termékek átlaghozama és megoszlása .....................................................43 15. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása átlaghozam alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ...................44 16. táblázat: A kertészeti termékek önköltsége és megoszlása ........................................................46 17. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása önköltség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ......................47

TIS

18. táblázat: A kertészeti termékek értékesítési ára és megoszlása..................................................48 19. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása értékesítési ár alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)................49

20. táblázat: A kertészeti termékek jövedelemhelyzete (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................50

21. táblázat: A kertészeti termékek ágazati eredményének megoszlása, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................53 73

AK I

Táblázatok jegyzéke

NY

22. táblázat: A kertészeti termékek vetésterületének és termésmennyiségének megoszlása ágazati eredmény alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)..........54 23. táblázat: Az állati termékek termelési költsége és megoszlása ..................................................57 24. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása termelési költség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)...........59 25. táblázat: Az állati termékek önköltsége és megoszlása .............................................................60

ÉL DÁ

26. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása önköltség alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ......................62 27. táblázat: Az állati termékek értékesítési ára és megoszlása .......................................................63 28. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása értékesítési ár alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)................65 29. táblázat: Az állati termékek jövedelemhelyzete (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................66 30. táblázat: Az állati termékek ágazati eredményének megoszlása (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .............................................................69

ET P

31. táblázat: Az állati termékek állatlétszámának és főtermék kibocsátásának megoszlása ágazati eredmény alapján, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga)..........70

TIS

ZT EL

32. táblázat: Az állati termékek önköltsége és ágazati eredménye eltérő takarmányértékelés mellett, 2009 (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) .......72

74

AK I

Ábrák jegyzéke

NY

Ábrák jegyzéke 1. ábra : A fontosabb szántóföldi növények költség-, ár-, jövedelem mutatói (meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ...................................................................31

2. ábra : A fontosabb kertészeti termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói

(meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ...................................................................51

ÉL DÁ

3. ábra : A fontosabb állati termékek költség-, ár-, jövedelem mutatói

TIS

ZT EL

ET P

(meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga) ...................................................................67

75

ÉL DÁ

ET P

ZT EL

TIS NY

AK I

ÉL DÁ

NY

Mellékletek

TIS

ZT EL

ET P

MELLÉKLETEK

77

ÉL DÁ

ET P

ZT EL

TIS NY

AK I

Mellékletek

NY

Mellékletek jegyzéke 1. melléklet: A búzatermelés költsége és jövedelme 2008. év .......................................................82 2. melléklet: A búzatermelés költsége és jövedelme 2009. év .......................................................83 3. melléklet: A durumbúza-termelés költsége és jövedelme 2008. év ...........................................84 4. melléklet: A durumbúza-termelés költsége és jövedelme 2009. év ...........................................85

ÉL DÁ

5. melléklet: Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2008. év .............................................86 6. melléklet: Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2009. év .............................................87 7. melléklet: A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2008. év ..........................................88 8. melléklet: A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2009. év ..........................................89 9. melléklet: A triticale-termelés költsége és jövedelme 2008. év .................................................90 10. melléklet: A triticale-termelés költsége és jövedelme 2009. év .................................................91 11. melléklet: A rozstermelés költsége és jövedelme 2008. év ........................................................92 12. melléklet: A rozstermelés költsége és jövedelme 2009. év ........................................................93

ET P

13. melléklet: A zabtermelés költsége és jövedelme 2008. év .........................................................94 14. melléklet: A zabtermelés költsége és jövedelme 2009. év .........................................................95 15. melléklet: A kukorica-termelés költsége és jövedelme 2008. év ...............................................96 16. melléklet: A kukorica-termelés költsége és jövedelme 2009. év ...............................................97 17. melléklet: Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme 2008. év .................................98

ZT EL

18. melléklet: Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme 2009. év .................................99 19. melléklet: A repcetermelés költsége és jövedelme 2008. év ....................................................100 20. melléklet: A repcetermelés költsége és jövedelme 2009. év ....................................................101 21. melléklet: A mustártermelés költsége és jövedelme 2008. év ..................................................102 22. melléklet: A mustártermelés költsége és jövedelme 2009. év ..................................................103 23. melléklet: A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme 2008. év ...........................................104 24. melléklet: A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme 2009. év ...........................................105 25. melléklet: A szójatermelés költsége és jövedelme 2008. év ....................................................106

TIS

26. melléklet: A szójatermelés költsége és jövedelme 2009. év ....................................................107 27. melléklet: A borsótermelés költsége és jövedelme 2008. év ....................................................108 28. melléklet: A borsótermelés költsége és jövedelme 2009. év ....................................................109 29. melléklet: A silókukorica-termelés költsége és jövedelme 2008. év .......................................110 30. melléklet: A silókukorica-termelés költsége és jövedelme 2009. év ....................................... 111 31. melléklet: A lucernatermelés költsége és jövedelme 2008. év .................................................112 79

AK I

Mellékletek

32. melléklet: A lucernatermelés költsége és jövedelme 2009. év .................................................113

NY

33. melléklet: A rét költsége és jövedelme 2008. év ......................................................................114 34. melléklet: A rét költsége és jövedelme 2009. év ......................................................................115 35. melléklet: A burgonyatermelés költsége és jövedelme 2008. év..............................................116 36. melléklet: A burgonyatermelés költsége és jövedelme 2009. év..............................................117

ÉL DÁ

37. melléklet: A zöldborsótermelés költsége és jövedelme 2008. év .............................................118 38. melléklet: A zöldborsótermelés költsége és jövedelme 2009. év .............................................119 39. melléklet: A paradicsom-termelés költsége és jövedelme 2008. év .........................................120 40. melléklet: A paradicsom-termelés költsége és jövedelme 2009. év .........................................121 41. melléklet: A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme 2008. év ........................................122 42. melléklet: A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme 2009. év ........................................123 43. melléklet: A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme 2008. év .....................................124 44. melléklet: A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme 2009. év .....................................125

ET P

45. melléklet: A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme 2008. év ......................................126 46. melléklet: A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme 2009. év ......................................127 47. melléklet: A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme 2008. év .......................................128 48. melléklet: A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme 2009. év .......................................129 49. melléklet: A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme 2008. év ......................................130 50. melléklet: A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme 2009. év ......................................131

ZT EL

51. melléklet: A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme 2008. év ...............................132 52. melléklet: A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme 2009. év ...............................133 53. melléklet: A karfioltermelés költsége és jövedelme 2008. év .................................................134 54. melléklet: A karfioltermelés költsége és jövedelme 2009. év .................................................135 55. melléklet: Az almatermelés költsége és jövedelme 2008. év ...................................................136 56. melléklet: Az almatermelés költsége és jövedelme 2009. év ...................................................137 57. melléklet: A meggytermelés költsége és jövedelme 2008. év ..................................................138

TIS

58. melléklet: A meggytermelés költsége és jövedelme 2009. év ..................................................139 59. melléklet: A szilvatermelés költsége és jövedelme 2008. év ...................................................140 60. melléklet: A szilvatermelés költsége és jövedelme 2009. év ...................................................141 61. melléklet: Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme 2008. év ........................................142 62. melléklet: Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme 2009. év ........................................143 63. melléklet: A kajszitermelés költsége és jövedelme 2008. év ...................................................144 64. melléklet: A kajszitermelés költsége és jövedelme 2009. év ...................................................145 80

AK I

Mellékletek

65. melléklet: A borszőlőtermelés költsége és jövedelme 2008. év ...............................................146

NY

66. melléklet: A borszőlőtermelés költsége és jövedelme 2009. év ...............................................147 67. melléklet: A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme 2008. év ......................................148 68. melléklet: A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme 2009. év ......................................149 69. melléklet: Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme 2008. év .............................150

ÉL DÁ

70. melléklet: Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme 2009. év .............................151 71. melléklet: A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év ........................................152 72. melléklet: A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év ........................................153 73. melléklet: A kocatartás költsége és jövedelme 2008. év ..........................................................154 74. melléklet: A kocatartás költsége és jövedelme 2009. év ..........................................................155 75. melléklet: A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év......................................156 76. melléklet: A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év......................................157 77. melléklet: Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme 2008. év ..........................158

ET P

78. melléklet: Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme 2009. év ..........................159 79. melléklet: A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év .....................................160 80. melléklet: A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év .....................................161 81. melléklet: A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év .........................................162 82. melléklet: A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év .........................................163 83. melléklet: A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év ....................................164

TIS

ZT EL

84. melléklet: A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év ....................................165

81

AK I

Mellékletek

1. melléklet

Mértékegység

Megnevezés Termelési érték

2.

Értékesítési átlagár

3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag

gazdaságok 218 201

269 054

246 052

Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 254 904

34 720

38 186

36 736

37 400

Közvetlen állami támogatás

Ft/ha

46 350

50 859

48 820

49 679

Az ágazat egyéb bevételei

Ft/ha

184

582

402

492

5.

Melléktermék értéke

Ft/ha

1 312

2 525

1 977

2 049

6.

Az ágazat összes árbevétele

Ft/ha

138 722

159 296

149 990

154 122

7.

Vetőmag- és szaporítóanyag költség

Ft/ha

17 478

14 666

15 938

15 392

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

28 083

29 023

28 598

29 275

9.

Növényvédőszer-költség

Ft/ha

11 342

17 425

14 674

15 700

10.

Öntözési költség

Ft/ha

0

542

297

366

11.

Közvetlen marketing költség

Ft/ha

824

850

839

909

12.

Szárítási költség

Ft/ha

254

3 192

1 863

2 257

13.

Közvetlen fűtési költség

Ft/ha

0

0

0

0

14.

Közvetlen biztosítási költség

Ft/ha

917

1 666

1 327

1 415

15.

Egyéb közvetlen változó költség

Ft/ha

307

801

578

654

16.

Közvetlen változó költség összesen

Ft/ha

59 207

68 165

64 113

65 967

17.

Szervestrágya költsége

Ft/ha

218

1 832

1 102

1 262

18.

Gépköltségek (változó)

Ft/ha

23 660

31 424

27 912

29 869

19.

Fenntartó tevékenység költsége

Ft/ha

398

264

324

295

20.

Idegen gépi szolgáltatások költsége

Ft/ha

18 038

6 210

11 560

7 585

21.

Munkabér

Ft/ha

5 001

12 793

9 269

10 451

22.

Munkabér közterhei

Ft/ha

1 852

4 340

3 215

3 585

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

7 094

20 878

14 643

16 888

24.

Értékcsökkenési leírás

Ft/ha

15 614

12 170

13 728

13 936

25.

Egyéb költség

Ft/ha

136

346

251

287

26.

Tevékenység általános költsége

Ft/ha

2 198

4 021

3 196

3 110

27.

Gazdasági általános költség

Ft/ha

4 683

7 120

6 018

6 064

28.

Termelési költség összesen

Ft/ha

138 097

169 563

155 330

159 300

29.

Fedezeti hozzájárulás

Ft/ha

158 994

200 889

181 939

188 937

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

80 104

99 491

90 722

95 604 29 016

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A búzatermelés költsége és jövedelme 2008. év

31.

A főtermék önköltsége

Ft/t

27 878

29 656

28 912

32.

Átlaghozam

t/ha

4,91

5,64

5,31

5,42

33.

Átlagos aranykorona érték

Ark/ha

21,52

22,83

22,24

22,34

34.

Átlagos ágazati méret

ha/üzem

15,15

190,17

30,54

95,46

35.

Átlagos főtermék-kibocsátás

t/üzem

74,32

1 071,16

162,00

517,36


82

AK I

Mellékletek

2. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok 159 786

183 437

172 492


1.

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

336

760

564

622

16.


Ft/ha

61 333

66 947

64 349

66 302

17.


Ft/ha

335

431

386

378

18.


Ft/ha

24 815

28 151

26 607

27 732

19.


Ft/ha

402

123

252

213

20.


Ft/ha

15 963

6 664

10 968

7 732 10 401

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A búzatermelés költsége és jövedelme 2009. év

176 992

Ft/t

28 208

30 473

29 473

29 878

Ft/ha

47 084

49 497

48 380

49 100

Ft/ha

520

1 544

1 070

1 199

Ft/ha

909

1 274

1 105

1 057

Ft/ha

101 446

115 368

108 925

114 032

Ft/ha

15 814

13 235

14 429

14 007

Ft/ha

32 254

31 880

32 053

33 131

Ft/ha

10 988

16 287

13 835

14 621

Ft/ha

0

218

117

143

Ft/ha

688

554

616

649

Ft/ha

467

2 476

1 546

1 807

0

0

0

0

Ft/ha

785

1 536

1 189

1 322

ZT EL

ET P

Ft/ha

Munkabér

Ft/ha

4 543

12 885

9 024


Ft/ha

1 607

3 899

2 838

3 224

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

6 996

21 830

14 965

17 236

24.


Ft/ha

13 981

12 882

13 391

14 109

25.

Egyéb költség

Ft/ha

217

580

412

444

26.


Ft/ha

1 627

3 871

2 832

2 902

27.


Ft/ha

5 798

8 571

7 288

7 297

28.


Ft/ha

137 617

166 834

153 312

157 970

29.


Ft/ha

98 453

116 491

108 143

110 691

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

22 169

16 604

19 179

19 023 37 316

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

34 655

38 477

36 790

32.

Átlaghozam

t/ha

3,95

4,30

4,14

4,21

33.


Ark/ha

21,62

21,73

21,68

21,79

34.


35.


ha/üzem

15,44

183,27

30,38

90,76

t/üzem

60,89

788,59

125,71

381,65


83

AK I

Mellékletek

3. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 345 479

-

303 873

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A durumbúza-termelés költsége és jövedelme 2008. év


Ft/t

55 997

-

51 663

51 641


Ft/ha

49 206

-

43 195

43 282


Ft/ha

0

-

0

0

5.


Ft/ha

0

-

0

0

6.


Ft/ha

278 703

-

247 034

244 526

7.


Ft/ha

14 689

-

18 607

18 425

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

39 438

-

25 966

25 637

9.


Ft/ha

15 224

-

17 735

17 616

10.


Ft/ha

0

-

0

0

11.


Ft/ha

3 565

-

1 382

1 404

12.


Ft/ha

571

-

221

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

1 641

-

3 172

3 223

Közvetlen fűtési költség Közvetlen biztosítási költség

15.


Ft/ha

112

-

43

0

16.


Ft/ha

75 239

-

67 127

66 305

17.


Ft/ha

0

-

0

0 27 938


Ft/ha

22 863

-

28 066


Ft/ha

0

-

0

0

20.


Ft/ha

13 218

-

7 308

7 426

21.

Munkabér

Ft/ha

5 442

-

11 335

11 173

22.


Ft/ha

1 860

-

3 697

3 650

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

20 434

-

23 518

23 899

24.


Ft/ha

17 342

-

12 282

12 346

25.

Egyéb költség

Ft/ha

16

-

6

0

26.


Ft/ha

118

-

49

49

27.


Ft/ha

4 013

-

7 017

6 821

28.


Ft/ha

160 544

-

160 403

159 608

29.


Ft/ha

270 240

-

236 746

235 369

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

184 934

-

143 471

142 066 31 899

ZT EL

18. 19.

TIS

ET P

13. 14.

31.


Ft/t

30 344

-

31 790

32.

Átlaghozam

t/ha

5,29

-

5,05

5,00

33.


Ark/ha

27,54

-

26,86

26,73

34.


35.


ha/üzem

37,25

-

72,47

80,41

t/üzem

197,09

-

365,64

402,35


84

AK I

Mellékletek

4. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 201 511

203 680

202 902

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A durumbúza-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

41 163

41 787

41 571

41 610

Ft/ha

54 993

44 160

48 045

47 633

Ft/ha

440

2 632

1 846

1 884

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

145 310

154 609

151 274

150 689

Ft/ha

22 021

17 450

19 089

18 941

Ft/ha

49 981

36 304

41 209

41 492

Ft/ha

18 655

17 400

17 850

18 010

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 646

399

846

864

Ft/ha

0

182

117

119



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 208

2 318

1 920

1 959

15.


Ft/ha

29

265

180

184

16.


Ft/ha

93 540

74 318

81 211

81 568

17.


Ft/ha

1 239

0

444

453

18.


Ft/ha

20 394

30 908

27 138

27 690

19.


Ft/ha

0

414

265

271

20.


Ft/ha

20 178

5 385

10 691

9 748 10 092

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

3 854

13 265

9 890


Ft/ha

1 349

4 087

3 105

3 168

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

11 092

20 520

17 139

17 488

24.


Ft/ha

11 893

17 549

15 520

15 836

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

0

0

0

26.


Ft/ha

1 089

1 678

1 467

1 497

27.


Ft/ha

6 990

11 275

9 738

9 906

28.


Ft/ha

171 619

179 398

176 608

177 716

29.


Ft/ha

107 971

129 363

121 691

120 410

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

29 892

24 282

26 294

24 262 48 503

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

48 360

47 782

47 982

32.

Átlaghozam

t/ha

3,55

3,75

3,68

3,66

33.


Ark/ha

24,70

24,46

24,55

24,56

34.


35.


ha/üzem

51,20

94,69

72,58

80,12

t/üzem

181,68

355,52

267,14

293,57


85

AK I

Mellékletek

5. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 199 067

224 710

211 760

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2008. év


32 020

35 479

33 747

34 423


Ft/ha

46 157

52 476

49 285

51 280


Ft/ha

376

351

363

512

5.


Ft/ha

1 297

1 419

1 358

1 221

6.


Ft/ha

107 063

124 132

115 512

122 369

7.


Ft/ha

13 998

12 827

13 418

13 178

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

22 825

23 390

23 105

23 695

9.


Ft/ha

8 010

12 847

10 405

11 754

10.


Ft/ha

0

29

15

20

11.


Ft/ha

998

1 055

1 026

1 127

12.


Ft/ha

257

2 227

1 232

1 670

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

612

1 658

1 130

1 419


15.


Ft/ha

271

767

517

660

16.


Ft/ha

46 972

54 800

50 847

53 524

17.


Ft/ha

1 629

140

892

359

18.


Ft/ha

23 047

29 744

26 362

28 289

19.


Ft/ha

328

345

336

366

20.


Ft/ha

14 553

4 382

9 519

5 818

21.

Munkabér

Ft/ha

3 612

12 467

7 995

10 152

22.


Ft/ha

1 346

4 404

2 860

3 607

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

7 205

21 085

14 075

17 825

24.


Ft/ha

16 337

11 072

13 731

13 157

25.

Egyéb költség

Ft/ha

253

116

185

157

26.


Ft/ha

915

2 798

1 847

2 213

27.


Ft/ha

4 671

7 361

6 003

6 139

28.


Ft/ha

120 869

148 715

134 652

141 606

29.


Ft/ha

152 095

169 910

160 913

163 668

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

78 198

75 995

77 108

75 586 29 434

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

25 315

30 657

27 982

32.

Átlaghozam

t/ha

4,72

4,80

4,76

4,77

33.


Ark/ha

20,58

21,42

21,00

21,09

34.


35.


ha/üzem

7,28

78,96

13,23

60,45

t/üzem

34,40

379,37

63,00

288,30


86

AK I

Mellékletek

6. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 141 265

164 024

151 144

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

25 819

27 625

26 657

27 121

Ft/ha

46 516

50 277

48 149

49 442

Ft/ha

22

787

354

549

Ft/ha

1 597

656

1 189

616

Ft/ha

74 478

80 286

76 999

80 892

Ft/ha

13 329

11 751

12 644

12 125

Ft/ha

27 163

26 188

26 740

26 543

Ft/ha

7 774

11 946

9 585

10 405

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

569

997

755

923

Ft/ha

90

910

446

613



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

614

1 271

899

1 077

15.


Ft/ha

225

603

389

474

16.


Ft/ha

49 763

53 666

51 457

52 160

17.


Ft/ha

467

553

504

410

18.


Ft/ha

24 433

29 273

26 534

28 182

19.


Ft/ha

398

118

276

200

20.


Ft/ha

14 628

4 927

10 417

5 661 9 732

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

3 357

11 956

7 090


Ft/ha

1 305

3 795

2 386

3 132

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

5 577

21 929

12 675

17 334

24.


Ft/ha

13 585

14 600

14 026

14 877

25.

Egyéb költség

Ft/ha

348

86

234

98

26.


Ft/ha

768

2 347

1 454

1 694

27.


Ft/ha

7 860

7 956

7 902

6 886

28.


Ft/ha

122 490

151 207

134 955

140 364

29.


Ft/ha

91 502

110 358

99 687

102 417

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

18 775

12 818

16 189

14 213 36 454

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

33 516

37 033

35 147

32.

Átlaghozam

t/ha

3,61

4,07

3,81

3,83

33.


Ark/ha

20,66

21,40

20,98

21,02

34.


35.


ha/üzem

6,80

71,03

11,19

56,12

t/üzem

24,51

288,77

42,57

215,14


87

AK I

Mellékletek

7. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 158 081

216 947

186 544

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2008. év


32 200

40 070

36 339

38 701


Ft/ha

41 341

45 571

43 387

45 503


Ft/ha

283

0

146

0

5.


Ft/ha

440

330

387

257

6.


Ft/ha

86 114

145 083

114 626

135 101

7.


Ft/ha

14 954

12 948

13 984

13 167

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

17 072

21 172

19 055

20 965

9.


Ft/ha

8 009

15 381

11 573

13 451

10.


Ft/ha

0

19

9

14

11.


Ft/ha

391

1 404

880

1 129

12.


Ft/ha

117

2 203

1 126

1 683

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

392

1 339

850

1 173


15.


Ft/ha

70

248

156

206

16.


Ft/ha

41 005

54 713

47 633

51 788

17.


Ft/ha

946

426

695

475

18.


Ft/ha

22 602

36 901

29 516

33 887

19.


Ft/ha

263

97

183

185

20.


Ft/ha

18 724

4 487

11 840

5 592

21.

Munkabér

Ft/ha

4 740

12 713

8 595

10 932

22.


Ft/ha

1 577

3 988

2 743

3 456

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

5 294

18 421

11 641

15 999

24.


Ft/ha

14 549

10 967

12 817

12 135

25.

Egyéb költség

Ft/ha

287

140

216

111

26.


Ft/ha

2 767

3 216

2 984

2 609

27.


Ft/ha

6 057

7 638

6 822

6 634

28.


Ft/ha

118 812

153 707

135 684

143 803

29.


Ft/ha

117 076

162 235

138 911

155 780

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

39 269

63 240

50 859

63 765 34 333

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

32 854

35 931

34 472

32.

Átlaghozam

t/ha

3,60

4,27

3,92

4,18

33.


Ark/ha

19,33

20,05

19,68

19,40

34.


35.


ha/üzem

6,69

65,27

11,82

63,38

t/üzem

24,10

278,63

46,38

264,97


88

AK I

Mellékletek

8. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 131 364

157 977

145 967

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

27 466

31 178

29 625

30 696

Ft/ha

44 608

47 655

46 280

47 204

Ft/ha

3 073

1 675

2 306

3 361

Ft/ha

115

191

157

213

Ft/ha

79 090

96 081

88 412

94 428

Ft/ha

13 336

11 602

12 385

11 717

Ft/ha

16 580

18 560

17 666

18 091

Ft/ha

7 624

16 145

12 299

14 557

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

681

438

548

418

Ft/ha

280

1 034

694

1 010



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

730

1 719

1 272

1 611

15.


Ft/ha

92

562

350

481

16.


Ft/ha

39 322

50 060

45 214

47 885

17.


Ft/ha

1 196

1 114

1 151

951

18.


Ft/ha

28 678

31 519

30 237

30 834

19.


Ft/ha

272

77

165

88

20.


Ft/ha

16 345

3 378

9 230

4 694 13 149

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

3 818

14 958

9 930


Ft/ha

1 307

4 565

3 095

4 036

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

8 112

20 468

14 892

18 440

24.


Ft/ha

16 930

11 219

13 796

12 201

25.

Egyéb költség

Ft/ha

173

65

113

107

26.


Ft/ha

2 655

2 892

2 785

2 601

27.


Ft/ha

5 096

6 442

5 835

5 982

28.


Ft/ha

123 903

146 756

136 442

140 969

29.


Ft/ha

92 043

107 917

100 753

108 977

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

7 461

11 221

9 524

15 893 40 729

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

40 686

42 133

41 528

32.

Átlaghozam

t/ha

3,04

3,48

3,28

3,46

33.


Ark/ha

20,12

20,75

20,47

20,31

34.


35.


ha/üzem

6,07

91,10

12,44

82,93

t/üzem

18,47

316,92

40,84

286,61


89

AK I

Mellékletek

9. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 146 111

189 459

155 469

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A triticale-termelés költsége és jövedelme 2008. év


29 750

31 525

30 205

31 331


Ft/ha

45 018

57 959

47 812

54 235


Ft/ha

67

461

152

298

5.


Ft/ha

3 092

1 249

2 694

1 881

6.


Ft/ha

49 029

40 489

47 186

54 603

7.


Ft/ha

12 860

13 332

12 962

13 260

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

15 058

19 505

16 018

20 550

9.


Ft/ha

3 641

10 122

5 040

8 522

10.


Ft/ha

0

7

1

4

11.


Ft/ha

213

479

270

516

12.


Ft/ha

133

892

297

733

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

121

1 112

335

859


15.


Ft/ha

176

528

252

415

16.


Ft/ha

32 201

45 975

35 174

44 859

17.


Ft/ha

1 729

422

1 447

706

18.


Ft/ha

16 834

42 976

22 478

36 453

19.


Ft/ha

306

421

331

317

20.


Ft/ha

25 272

3 147

20 495

6 739

21.

Munkabér

Ft/ha

2 866

11 646

4 762

9 503

22.


Ft/ha

1 100

3 879

1 700

3 265

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

3 081

14 505

5 547

10 560

24.


Ft/ha

10 502

13 853

11 225

14 162

25.

Egyéb költség

Ft/ha

132

721

259

502

26.


Ft/ha

2 831

2 068

2 666

1 537

27.


Ft/ha

6 009

8 088

6 458

6 689

28.


Ft/ha

102 862

147 701

112 542

135 292

29.


Ft/ha

113 910

143 484

120 295

136 466

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

43 249

41 758

42 927

46 033 33 463

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

30 308

35 572

31 656

32.

Átlaghozam

t/ha

3,29

4,12

3,47

3,99

33.


Ark/ha

15,18

16,42

15,45

16,65

34.


35.


ha/üzem

5,29

54,65

6,57

46,98

t/üzem

17,42

224,98

22,81

187,31


90

AK I

Mellékletek

10. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 116 058

131 535

120 061

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A triticale-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

24 167

26 088

24 665

25 667

Ft/ha

43 839

54 222

46 525

52 216

Ft/ha

591

983

692

945

Ft/ha

2 285

1 186

2 001

1 322

Ft/ha

41 278

59 452

45 979

57 632

Ft/ha

11 221

10 946

11 150

10 396

Ft/ha

18 716

21 145

19 344

20 261

Ft/ha

4 225

8 110

5 230

6 526

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

140

844

322

832

Ft/ha

20

276

86

200



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

321

866

462

843

15.


Ft/ha

466

241

408

214

16.


Ft/ha

35 110

42 428

37 003

39 271

17.


Ft/ha

3 375

565

2 648

623

18.


Ft/ha

22 373

27 517

23 703

27 243

19.


Ft/ha

497

307

448

296

20.


Ft/ha

22 002

7 552

18 264

8 501 11 044

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

2 328

13 467

5 209


Ft/ha

1 004

4 329

1 864

3 700

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 690

14 195

5 666

11 252

24.


Ft/ha

8 877

10 634

9 332

11 102

25.

Egyéb költség

Ft/ha

346

381

355

322

26.


Ft/ha

1 343

1 603

1 411

1 184

27.


Ft/ha

6 794

5 456

6 448

5 745

28.


Ft/ha

106 740

128 433

112 351

120 284

29.


Ft/ha

80 948

89 107

83 058

89 285

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

9 318

3 102

7 710

8 272

Ft/t

36 404

44 176

38 420

41 221

TIS

21. 22.

31.


32.

Átlaghozam

33.


34.


35.


t/ha

2,88

2,88

2,88

2,89

Ark/ha

15,50

16,94

15,87

16,89

ha/üzem

5,53

47,88

7,17

48,08

t/üzem

15,87

137,92

20,60

138,75


91

AK I

Mellékletek

11. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag

gazdaságok 112 565

128 574

116 237


29 745

26 701

28 851

27 361


Ft/ha

43 757

45 616

44 183

46 099


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

2 664

0

2 053

1 138

6.


Ft/ha

26 350

13 885

23 491

19 059

7.


Ft/ha

12 275

14 633

12 816

13 907

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

12 359

9 302

11 658

10 662

9.


Ft/ha

2 883

4 349

3 219

4 328

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

13

0

10

25

12.


Ft/ha

1

135

32

78

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

45

36

43

21

15.


Ft/ha

35

121

55

37

16.


Ft/ha

27 612

28 575

27 832

29 057

17.


Ft/ha

1 641

804

1 449

940

18.


Ft/ha

22 094

33 073

24 612

29 881

19.


Ft/ha

169

0

130

315

20.


Ft/ha

15 941

183

12 327

5 092

21.

Munkabér

Ft/ha

2 019

10 000

3 849

7 135

22.


Ft/ha

725

3 174

1 287

2 253

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 510

11 046

4 468

7 881

24.


Ft/ha

11 658

3 045

9 683

7 220

25.

Egyéb költség

Ft/ha

2

60

15

35

26.


Ft/ha

862

820

852

849

27.


Ft/ha

5 847

7 593

6 247

5 832

28.


Ft/ha

91 079

98 373

92 752

96 489

29.


Ft/ha

84 954

99 999

88 404

91 956

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

21 486

30 201

23 484

24 523 35 363

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A rozstermelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

39 760

31 662

37 382

32.

Átlaghozam

t/ha

2,22

3,11

2,43

2,70

33.


Ark/ha

14,30

10,83

13,50

10,99

34.


35.


ha/üzem

5,31

87,43

6,77

48,97

t/üzem

11,81

271,65

16,42

132,03


92

AK I

Mellékletek

12. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok 106 684

105 829

106 537


1.

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

76

122

84

97

16.


Ft/ha

24 581

40 808

27 377

36 477

17.


Ft/ha

1 959

4 359

2 372

2 354

18.


Ft/ha

22 795

28 769

23 825

27 338

19.


Ft/ha

45

277

85

180

20.


Ft/ha

20 033

9 321

18 187

13 191 7 289

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A rozstermelés költsége és jövedelme 2009. év

109 441

Ft/t

26 022

25 991

26 016

26 550

Ft/ha

48 120

45 395

47 650

48 061

Ft/ha

68

0

56

109

Ft/ha

5 595

1 055

4 813

7 695

Ft/ha

39 761

47 116

41 029

63 037

Ft/ha

9 846

9 358

9 762

9 884

Ft/ha

11 931

21 053

13 503

20 704

Ft/ha

2 071

8 943

3 255

4 895

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

450

0

373

0

Ft/ha

0

331

57

150

0

0

0

0

Ft/ha

206

1 000

343

747

ZT EL

ET P

Ft/ha

Munkabér

Ft/ha

2 675

10 463

4 017


Ft/ha

998

3 226

1 382

2 306

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

4 248

16 858

6 421

10 565

24.


Ft/ha

12 269

10 693

11 997

10 567

25.

Egyéb költség

Ft/ha

22

99

35

67

26.


Ft/ha

907

3 754

1 397

2 222

27.


Ft/ha

11 305

4 490

10 131

17 009

28.


Ft/ha

101 836

133 116

107 226

129 563

29.


Ft/ha

82 103

65 021

79 159

72 964

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

4 848

-27 286

-689

-20 122 60 392

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

47 340

57 806

49 324

32.

Átlaghozam

t/ha

2,03

2,28

2,08

2,02

33.


Ark/ha

12,36

16,11

13,01

12,51

34.


35.


ha/üzem

5,77

23,08

6,62

30,08

t/üzem

11,72

52,72

13,75

60,69


93

AK I

Mellékletek

13. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 136 445

168 025

143 490

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A zabtermelés költsége és jövedelme 2008. év


31 123

37 100

32 467

33 925


Ft/ha

41 013

54 247

43 965

47 761


Ft/ha

47

0

37

86

5.


Ft/ha

2 087

1 360

1 925

1 618

6.


Ft/ha

44 583

75 308

51 436

79 186

7.


Ft/ha

11 707

11 554

11 673

11 966

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

15 428

20 632

16 589

24 892

9.


Ft/ha

5 348

11 956

6 822

10 045

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

197

0

153

188

12.


Ft/ha

0

516

115

237

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

70

1 290

342

740


15.


Ft/ha

349

171

309

155

16.


Ft/ha

33 100

46 119

36 004

48 223

17.


Ft/ha

1 712

1 842

1 741

1 435

18.


Ft/ha

23 502

26 314

24 129

27 280

19.


Ft/ha

641

0

498

64

20.


Ft/ha

14 815

7 601

13 206

8 320

21.

Munkabér

Ft/ha

4 165

11 594

5 822

8 719

22.


Ft/ha

1 612

3 876

2 117

2 956

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

4 918

15 704

7 324

10 072

24.


Ft/ha

15 952

12 613

15 207

13 966

25.

Egyéb költség

Ft/ha

217

99

190

57

26.


Ft/ha

1 075

1 036

1 066

998

27.


Ft/ha

7 818

7 592

7 767

9 987

28.


Ft/ha

109 526

134 389

115 072

132 078

29.


Ft/ha

103 346

121 907

107 486

107 378

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

26 919

33 636

28 418

23 522 41 700

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

35 840

43 901

37 653

32.

Átlaghozam

t/ha

3,00

3,03

3,01

3,13

33.


Ark/ha

15,72

18,31

16,30

15,31

34.


35.


ha/üzem

3,98

21,07

4,86

37,21

t/üzem

11,94

63,85

14,61

116,43


94

AK I

Mellékletek

14. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 117 776

112 022


116 691

121 982

Ft/t

28 399

27 148

28 182

28 359

Ft/ha

45 489

50 462

46 427

50 996

Ft/ha

445

49

371

0

Ft/ha

327

0

265

0

Ft/ha

37 360

46 649

39 112

37 511

Ft/ha

9 364

11 826

9 828

11 676

Ft/ha

10 503

16 980

11 725

19 063

Ft/ha

5 312

8 484

5 910

8 687

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

56

0

45

0

Ft/ha

257

746

350

1 478

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A zabtermelés költsége és jövedelme 2009. év



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

110

751

231

817

15.


Ft/ha

61

344

114

89

16.


Ft/ha

25 663

39 131

28 203

41 811

17.


Ft/ha

2 292

4

1 860

652

18.


Ft/ha

17 213

23 302

18 362

22 231

19.


Ft/ha

370

0

300

82

20.


Ft/ha

22 695

16 111

21 453

16 970 12 672

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

3 220

13 604

5 179


Ft/ha

1 545

4 493

2 101

4 368

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

4 134

20 846

7 287

19 245

24.


Ft/ha

11 137

7 290

10 411

9 497

25.

Egyéb költség

Ft/ha

59

122

71

178

26.


Ft/ha

6 166

2 345

5 445

1 160

27.


Ft/ha

4 308

4 914

4 423

3 929

28.


Ft/ha

98 803

132 163

105 096

132 796

29.


Ft/ha

92 113

72 892

88 488

80 171

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

18 973

-20 140

11 595

-10 814 53 052

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

39 105

58 329

42 430

32.

Átlaghozam

t/ha

2,52

2,27

2,47

2,50

33.


Ark/ha

17,83

20,12

18,26

19,54

34.


35.


ha/üzem

4,28

24,01

5,06

39,18

t/üzem

10,77

54,41

12,50

98,06


95

AK I

Mellékletek

15. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag

gazdaságok 248 206

284 191

267 993


25 506

28 409

27 145

27 660


Ft/ha

45 308

44 505

44 867

45 237


Ft/ha

282

331

308

313

5.


Ft/ha

243

188

213

177

6.


Ft/ha

144 383

125 512

134 007

136 885

7.


Ft/ha

24 476

26 122

25 381

25 798

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

27 771

32 756

30 512

32 391

9.


Ft/ha

16 455

24 042

20 627

21 945

10.


Ft/ha

0

729

401

506

11.


Ft/ha

1 447

1 156

1 287

1 313

12.


Ft/ha

16 037

18 971

17 650

18 407

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

586

1 466

1 070

1 245

15.


Ft/ha

351

1 955

1 233

1 495

16.


Ft/ha

87 123

107 198

98 162

103 102

17.


Ft/ha

1 196

2 084

1 684

1 653

18.


Ft/ha

26 993

33 240

30 428

32 277

19.


Ft/ha

393

204

289

291

20.


Ft/ha

22 033

6 649

13 574

9 093

21.

Munkabér

Ft/ha

5 506

16 197

11 384

13 049

22.


Ft/ha

2 035

5 493

3 937

4 480

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

8 625

22 091

16 029

18 790

24.


Ft/ha

18 226

17 378

17 760

18 305

25.

Egyéb költség

Ft/ha

244

212

227

222

26.


Ft/ha

2 642

4 066

3 425

3 285

27.


Ft/ha

8 132

10 922

9 666

9 504

28.


Ft/ha

183 150

225 734

206 566

214 052

29.


Ft/ha

161 083

176 993

169 831

173 764

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

65 056

58 457

61 427

62 815 25 594

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A kukorica-termelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

23 053

26 791

25 163

32.

Átlaghozam

t/ha

7,94

8,42

8,20

8,36

33.


Ark/ha

21,34

24,39

23,01

23,68

34.


35.


ha/üzem

11,82

203,27

24,51

101,40

t/üzem

93,75

1 711,23

200,99

847,31


96

AK I

Mellékletek

16. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 229 150

247 539

238 673

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A kukorica-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

26 736

27 953

27 377

27 661

Ft/ha

46 817

49 310

48 108

49 019

Ft/ha

1 726

2 634

2 196

2 204

Ft/ha

80

100

90

82

Ft/ha

174 552

183 824

179 354

187 255

Ft/ha

24 964

25 174

25 073

25 357

Ft/ha

28 607

31 252

29 977

31 817

Ft/ha

17 180

21 023

19 171

20 133

Ft/ha

5

373

196

247

Ft/ha

1 158

662

901

863

Ft/ha

9 851

11 162

10 530

11 172



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

574

1 481

1 044

1 251

15.


Ft/ha

405

503

456

473

16.


Ft/ha

82 746

91 632

87 348

91 313

17.


Ft/ha

1 088

752

914

804

18.


Ft/ha

27 589

32 807

30 291

31 850

19.


Ft/ha

417

368

392

399

20.


Ft/ha

20 359

6 132

12 991

8 912 12 356

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

5 198

15 394

10 478


Ft/ha

2 012

4 895

3 505

4 046

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

8 974

24 187

16 852

19 962

24.


Ft/ha

17 374

15 938

16 631

16 910

25.

Egyéb költség

Ft/ha

284

314

300

308

26.


Ft/ha

2 944

3 882

3 430

3 150

27.


Ft/ha

9 211

10 384

9 818

9 154

28.


Ft/ha

178 197

206 684

192 950

199 165

29.


Ft/ha

146 404

155 908

151 326

154 639

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

50 952

40 856

45 723

46 787 28 291

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

26 379

29 538

28 043

32.

Átlaghozam

t/ha

6,76

6,99

6,88

7,04

33.


Ark/ha

21,71

22,15

21,94

22,15

34.


35.


ha/üzem

13,04

162,91

24,91

89,66

t/üzem

88,05

1 139,35

171,29

630,93


97

AK I

Mellékletek

17. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 242 391

291 149

269 218

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme 2008. év


70 472

82 340

77 158

79 393


Ft/ha

44 613

48 293

46 638

47 318


Ft/ha

1 290

732

983

1 005

5.


Ft/ha

0

2

1

1

6.


Ft/ha

182 424

198 919

191 500

196 212

7.


Ft/ha

17 811

16 564

17 125

16 914

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

21 877

21 465

21 650

21 986

9.


Ft/ha

19 833

26 718

23 622

24 898

10.


Ft/ha

0

29

16

20

11.


Ft/ha

1 790

320

982

770

12.


Ft/ha

1 615

2 881

2 311

2 529

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

900

1 395

1 172

1 288


15.


Ft/ha

213

407

320

340

16.


Ft/ha

64 039

69 779

67 197

68 746

17.


Ft/ha

419

1 173

834

837

18.


Ft/ha

28 159

36 577

32 791

34 751

19.


Ft/ha

260

144

196

203

20.


Ft/ha

17 674

7 766

12 222

9 102

21.

Munkabér

Ft/ha

6 260

12 237

9 549

10 613

22.


Ft/ha

2 142

4 140

3 241

3 587

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

8 334

21 189

15 407

17 823

24.


Ft/ha

15 980

13 991

14 885

15 248

25.

Egyéb költség

Ft/ha

115

371

256

296

26.


Ft/ha

2 685

4 843

3 872

3 904

27.


Ft/ha

7 132

8 364

7 810

7 254

28.


Ft/ha

153 200

180 574

168 262

172 365

29.


Ft/ha

178 352

221 370

202 021

210 302

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

89 190

110 575

100 957

106 683 59 311

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

54 947

61 408

58 587

32.

Átlaghozam

t/ha

2,79

2,94

2,87

2,91

33.


Ark/ha

21,45

22,43

21,99

22,15

34.


ha/üzem

14,55

115,41

28,03

74,54

35.


t/üzem

40,57

339,38

80,49

216,62


98

AK I

Mellékletek

18. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 186 046

192 825

189 753

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az ipari napraforgó-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

57 018

59 463

58 352

58 487

Ft/ha

46 791

47 614

47 241

47 436

Ft/ha

736

1 610

1 214

1 256

Ft/ha

0

1

1

1

Ft/ha

135 523

150 721

143 835

147 073

Ft/ha

19 456

17 626

18 455

18 115

Ft/ha

21 758

20 680

21 168

21 214

Ft/ha

18 962

23 146

21 251

22 030

Ft/ha

3

0

1

0

Ft/ha

1 580

522

1 001

800

Ft/ha

877

2 628

1 835

2 049



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

850

1 754

1 344

1 528

15.


Ft/ha

145

188

169

182

16.


Ft/ha

63 631

66 545

65 225

65 919

17.


Ft/ha

422

406

413

399

18.


Ft/ha

28 759

35 854

32 640

34 508

19.


Ft/ha

207

67

130

137

20.


Ft/ha

17 449

7 992

12 277

8 789 10 618

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

5 803

12 517

9 475


Ft/ha

1 890

3 893

2 985

3 350

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

7 668

21 272

15 109

17 217

24.


Ft/ha

14 434

12 821

13 552

13 650

25.

Egyéb költség

Ft/ha

200

595

416

484

26.


Ft/ha

2 712

4 718

3 809

3 735

27.


Ft/ha

8 457

10 219

9 421

8 920

28.


Ft/ha

151 632

176 900

165 452

167 727

29.


Ft/ha

122 415

126 280

124 529

124 245

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

34 413

15 925

24 301

22 437 69 341

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

62 416

73 252

68 327

32.

Átlaghozam

t/ha

2,43

2,42

2,43

2,43

33.


Ark/ha

21,14

21,89

21,55

21,47

34.


35.


ha/üzem

15,54

119,79

29,65

80,14

t/üzem

37,75

289,28

71,80

193,84


99

AK I

Mellékletek

19. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 298 849

350 695

329 960

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A repcetermelés költsége és jövedelme 2008. év


98 232

102 170

100 723

101 294


Ft/ha

47 690

49 204

48 598

48 779


Ft/ha

1 488

3 332

2 595

2 940

5.


Ft/ha

0

4

2

3

6.


Ft/ha

245 589

289 861

272 155

279 215

7.


Ft/ha

12 138

12 184

12 165

12 161

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

34 814

33 597

34 084

34 451

9.


Ft/ha

19 849

24 923

22 894

23 518

10.


Ft/ha

0

100

60

68

11.


Ft/ha

1 048

360

635

591

12.


Ft/ha

707

1 876

1 409

1 533

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 498

2 988

2 392

2 578


15.


Ft/ha

401

826

656

694

16.


Ft/ha

70 455

76 855

74 295

75 594

17.


Ft/ha

56

2 499

1 522

1 709

18.


Ft/ha

26 704

31 261

29 438

29 953

19.


Ft/ha

593

71

280

235

20.


Ft/ha

12 597

9 403

10 680

9 637

21.

Munkabér

Ft/ha

4 961

12 658

9 580

10 357

22.


Ft/ha

1 812

4 230

3 263

3 514

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

9 683

20 976

16 460

17 801

24.


Ft/ha

20 188

13 248

16 024

15 659

25.

Egyéb költség

Ft/ha

275

101

171

156

26.


Ft/ha

1 361

3 311

2 532

2 538

27.


Ft/ha

4 780

7 776

6 578

6 585

28.


Ft/ha

153 465

182 389

170 822

173 738

29.


Ft/ha

228 394

273 840

255 665

261 925

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

145 384

168 306

159 138

163 781 61 576

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

60 380

62 498

61 720

32.

Átlaghozam

t/ha

2,55

2,92

2,77

2,83

33.


Ark/ha

22,16

22,29

22,24

22,21

34.


ha/üzem

21,63

114,95

42,17

71,73

35.


t/üzem

54,97

335,46

116,72

202,38


100

AK I

Mellékletek

20. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 218 996

227 138

224 042

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A repcetermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

69 300

69 588

69 480

69 319

Ft/ha

49 419

50 242

49 929

50 070

Ft/ha

944

3 167

2 322

2 583

Ft/ha

0

220

136

160

Ft/ha

163 749

170 706

168 060

164 556

Ft/ha

13 537

12 709

13 024

12 797

Ft/ha

45 050

39 837

41 819

42 026

Ft/ha

24 225

28 384

26 803

27 354

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

691

589

628

659

Ft/ha

1 017

1 675

1 424

1 522



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 601

3 032

2 488

2 672

15.


Ft/ha

535

278

376

283

16.


Ft/ha

86 656

86 503

86 561

87 312

17.


Ft/ha

277

1 132

807

904

18.


Ft/ha

26 875

29 111

28 261

28 933

19.


Ft/ha

863

360

551

473

20.


Ft/ha

14 877

7 800

10 491

8 268 11 592

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

5 679

13 494

10 523


Ft/ha

2 108

4 276

3 452

3 761

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

8 391

21 129

16 286

17 684

24.


Ft/ha

17 749

13 478

15 102

14 867

25.

Egyéb költség

Ft/ha

141

399

301

325

26.


Ft/ha

1 620

3 961

3 071

3 142

27.


Ft/ha

5 622

8 569

7 448

7 332

28.


Ft/ha

170 858

190 213

182 853

184 593

29.


Ft/ha

132 340

140 634

137 480

138 185

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

48 137

36 925

41 188

40 904 74 036

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

70 214

76 199

73 958

32.

Átlaghozam

t/ha

2,43

2,49

2,47

2,49

33.


Ark/ha

22,57

21,61

21,98

21,91

34.


35.


ha/üzem

18,95

103,72

38,41

77,75

t/üzem

46,12

258,62

94,89

193,69


101

AK I

Mellékletek

21. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 174 985

243 683

210 330

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A mustártermelés költsége és jövedelme 2008. év


168 928

174 566

172 353

170 406


Ft/ha

40 558

51 521

46 198

46 464


Ft/ha

7 076

0

3 435

3 697

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

104 466

186 972

146 915

146 854

7.


Ft/ha

5 891

11 786

8 924

9 029

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

20 882

15 932

18 335

17 692

9.


Ft/ha

8 022

19 120

13 732

14 239

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

758

0

368

378

12.


Ft/ha

638

0

310

333

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

167

539

359

386


15.


Ft/ha

287

1 996

1 166

1 255

16.


Ft/ha

36 644

49 374

43 194

43 311

17.


Ft/ha

81

5 754

3 000

3 186

18.


Ft/ha

26 913

24 038

25 434

25 793

19.


Ft/ha

994

0

482

519

20.


Ft/ha

8 644

14 775

11 798

11 370

21.

Munkabér

Ft/ha

6 541

9 290

7 955

8 216

22.


Ft/ha

2 827

3 070

2 952

3 072

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

11 150

22 372

16 923

17 650

24.


Ft/ha

13 338

12 184

12 744

12 528

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

55

28

30

26.


Ft/ha

2 211

2 434

2 326

2 485

27.


Ft/ha

3 563

10 437

7 100

6 970

28.


Ft/ha

112 906

153 783

133 937

135 130

29.


Ft/ha

138 341

194 309

167 136

165 571

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

62 079

89 900

76 393

73 753

Ft/t

149 767

139 701

143 653

145 077

31.

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t


32.

Átlaghozam

33.


34.


35.


t/ha

0,75

1,10

0,93

0,93

Ark/ha

18,14

24,25

21,28

21,20

ha/üzem

13,14

38,26

19,84

30,00

t/üzem

9,90

42,12

18,50

27,94


102

AK I

Mellékletek

22. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 189 346

234 825

208 017

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A mustártermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

175 673

196 320

184 970

185 750

Ft/ha

50 257

50 592

50 395

50 652

Ft/ha

1 696

3 635

2 492

2 796

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

115 543

179 077

141 626

147 507

Ft/ha

8 421

7 917

8 214

8 318

Ft/ha

17 451

22 487

19 519

18 964

Ft/ha

14 979

20 241

17 139

17 156

Ft/ha

3 135

0

1 848

2 074

Ft/ha

742

18

445

356

Ft/ha

0

128

53

59



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 248

1 075

1 177

1 293

15.


Ft/ha

403

532

456

439

16.


Ft/ha

46 380

52 398

48 851

48 660

17.


Ft/ha

696

1 665

1 093

1 227

18.


Ft/ha

24 068

43 651

32 107

33 129

19.


Ft/ha

423

0

249

212

20.


Ft/ha

18 603

7 682

14 120

13 909 8 950

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

3 896

14 672

8 320


Ft/ha

1 418

4 838

2 822

2 969

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

11 365

24 396

16 715

17 926

24.


Ft/ha

13 711

21 068

16 731

17 956

25.

Egyéb költség

Ft/ha

133

251

182

204

26.


Ft/ha

1 012

2 301

1 541

1 625

27.


Ft/ha

6 640

9 185

7 685

7 732

28.


Ft/ha

128 345

182 106

150 415

154 499

29.


Ft/ha

142 966

182 427

159 166

165 744

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

61 001

52 719

57 601

59 905

Ft/t

164 105

197 959

179 349

178 299

TIS

21. 22.

31.


32.

Átlaghozam

33.


34.


35.


t/ha

0,78

0,92

0,84

0,87

Ark/ha

19,79

26,61

22,59

23,13

ha/üzem

15,55

44,63

21,23

29,52

t/üzem

12,16

41,06

17,80

25,58


103

AK I

Mellékletek

23. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3.


4.


5.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 749 178

684 166

693 529

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme 2008. év

693 954

8 482

7 802

7 905

7 905

Ft/ha

176 670

190 033

188 108

188 296

Ft/ha

0

0

0

0


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

572 506

494 130

505 418

505 655

7.


Ft/ha

54 871

33 798

36 833

36 854

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

56 304

35 932

38 866

38 872

9.


Ft/ha

57 641

43 059

45 159

45 187

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

8 969

6 700

7 027

7 036

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

2 684

0

387

387


15.


Ft/ha

1 103

563

641

641

16.


Ft/ha

181 572

120 051

128 912

128 977

17.


Ft/ha

9 260

644

1 884

1 887

18.


Ft/ha

39 081

32 115

33 118

33 121

19.


Ft/ha

3 968

0

572

572

20.


Ft/ha

104 424

55 134

62 234

62 275

21.

Munkabér

Ft/ha

16 694

10 936

11 765

11 780

22.


Ft/ha

5 007

3 627

3 826

3 831

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

22 900

27 375

26 730

26 765

24.


Ft/ha

50 701

25 266

28 929

28 961

25.

Egyéb költség

Ft/ha

94

0

14

14

26.


Ft/ha

1 264

215

366

367

27.


Ft/ha

10 171

36 537

32 739

32 755

28.


Ft/ha

445 137

311 899

331 089

331 304

29.


Ft/ha

567 605

564 114

564 617

564 977

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

304 041

372 266

362 440

362 650

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t


31.


Ft/t

6 595

4 925

5 178

5 179

32.

Átlaghozam

t/ha

67,50

63,34

63,94

63,97

33.


Ark/ha

25,46

24,47

24,61

24,60

34.


35.


ha/üzem t/üzem

17,86

51,76

40,65

42,83

1 205,46

3 278,34

2 598,83

2 739,74


104

AK I

Mellékletek

24. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 633 509

634 399

634 229

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme 2009. év

Ft/t


8 872

8 138

8 278

8 249

Ft/ha

115 826

159 985

151 557

153 456

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

517 679

474 421

482 677

482 041

Ft/ha

52 189

40 718

42 908

42 804

Ft/ha

64 366

51 414

53 886

53 712

Ft/ha

88 881

75 357

77 938

77 324

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 302

1 456

1 427

1 472

Ft/ha

0

0

0

0



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 193

1 070

1 093

1 102

15.


Ft/ha

1 198

1 723

1 623

1 674

16.


Ft/ha

209 129

171 737

178 874

178 088

17.


Ft/ha

603

853

806

831

18.


Ft/ha

31 538

34 659

34 063

34 612

19.


Ft/ha

1 878

0

358

370

20.


Ft/ha

121 050

62 479

73 658

68 347

21.

Munkabér

Ft/ha

22 666

13 097

14 924

15 161

22.


Ft/ha

6 424

4 079

4 527

4 590

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

25 219

24 830

24 904

25 418

24.


Ft/ha

26 430

33 892

32 468

33 225

25.

Egyéb költség

Ft/ha

329

0

63

65

26.


Ft/ha

1 127

344

493

502

27.


Ft/ha

32 649

42 660

40 749

39 221

28.


Ft/ha

479 044

388 630

405 887

400 430

29.


Ft/ha

424 380

462 662

455 355

457 404

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

154 465

245 769

228 342

235 062

TIS

ZT EL

ET P

13. 14.

31.


Ft/t

8 209

6 667

6 961

6 852

32.

Átlaghozam

t/ha

58,35

58,29

58,31

58,44

33.


Ark/ha

27,21

23,45

24,17

24,23

34.


35.


ha/üzem

16,15

59,60

39,38

49,06

t/üzem

942,54

3 474,23

2 296,12

2 866,95


105

AK I

Mellékletek

25. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 248 379

261 282

257 053

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A szójatermelés költsége és jövedelme 2008. év


77 307

78 381

78 047

78 868


Ft/ha

57 993

52 936

54 593

53 383


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

170 776

158 091

162 248

164 018

7.


Ft/ha

18 752

16 271

17 084

15 953

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

21 208

29 403

26 717

28 032

9.


Ft/ha

23 092

19 439

20 636

20 100

10.


Ft/ha

0

1 436

965

1 175

11.


Ft/ha

982

279

510

417

12.


Ft/ha

3 535

2 579

2 892

3 036

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

1 723

1 200

1 371

1 229


Ft/ha

113

235

195

193


Ft/ha

69 405

70 843

70 372

70 133

17.


Ft/ha

0

90

61

74

18.


Ft/ha

28 633

30 465

29 865

30 976

19.


Ft/ha

161

0

53

0

20.


Ft/ha

15 071

694

5 405

3 345

21.

Munkabér

Ft/ha

6 556

14 199

11 694

12 847

22.


Ft/ha

2 486

4 824

4 058

4 423

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

8 125

29 236

22 318

25 403

24.


Ft/ha

22 073

13 936

16 603

15 934

25.

Egyéb költség

Ft/ha

514

104

238

109

26.


Ft/ha

248

3 399

2 366

2 800

27.


Ft/ha

7 349

11 516

10 151

10 691

28.


Ft/ha

160 622

179 306

173 183

176 736

29.


Ft/ha

178 974

190 439

186 682

196 258

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

87 757

81 976

83 870

89 655 65 438

ZT EL

15. 16.

TIS

ET P

Ft/t

31.


Ft/t

65 221

67 456

66 761

32.

Átlaghozam

t/ha

2,46

2,66

2,59

2,70

33.


Ark/ha

24,88

23,82

24,16

24,49

34.


ha/üzem

15,44

89,69

34,83

69,26

35.


t/üzem

38,03

238,41

90,34

187,06


106

AK I

Mellékletek

26. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 211 647

231 135

226 320

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A szójatermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

72 439

75 706

74 959

75 171

Ft/ha

55 182

50 002

51 282

50 862

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

149 146

149 835

149 665

149 066

Ft/ha

22 430

14 332

16 333

15 963

Ft/ha

27 649

31 159

30 291

30 831

Ft/ha

23 995

25 541

25 159

25 314

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

51

255

205

173

Ft/ha

2 041

2 463

2 359

2 299



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 864

1 522

1 606

1 689

15.


Ft/ha

264

346

326

331

16.


Ft/ha

78 294

75 617

76 279

76 601

17.


Ft/ha

31

1 165

885

968

18.


Ft/ha

30 533

32 626

32 109

32 748

19.


Ft/ha

253

0

62

30

20.


Ft/ha

10 994

2 779

4 809

3 866 13 538

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

6 913

15 047

13 037


Ft/ha

2 428

4 906

4 294

4 446

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

13 418

24 816

22 000

22 657

24.


Ft/ha

20 340

21 015

20 848

20 648

25.

Egyéb költség

Ft/ha

137

181

170

187

26.


Ft/ha

543

1 850

1 527

1 642

27.


Ft/ha

9 627

11 677

11 170

10 799

28.


Ft/ha

173 510

191 679

187 189

188 128

29.


Ft/ha

133 353

155 518

150 041

150 758

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

38 137

39 457

39 130

39 231 80 124

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

80 330

80 113

80 163

32.

Átlaghozam

t/ha

2,19

2,39

2,34

2,36

33.


Ark/ha

21,81

23,82

23,32

23,55

34.


35.


ha/üzem

23,03

85,41

51,17

71,66

t/üzem

49,75

204,34

119,48

168,25


107

AK I

Mellékletek

27. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 284 458

293 357

291 170

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A borsótermelés költsége és jövedelme 2008. év


87 498

101 007

97 283

101 025


Ft/ha

41 456

47 315

45 875

47 271


Ft/ha

0

5 930

4 472

5 573

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

199 964

259 923

245 188

258 510

7.


Ft/ha

22 743

30 116

28 304

27 953

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

10 553

15 159

14 027

14 556

9.


Ft/ha

15 723

29 461

26 085

30 091

10.


Ft/ha

1 744

7 736

6 263

7 805

11.


Ft/ha

941

0

231

146

12.


Ft/ha

0

3 111

2 347

2 488

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

297

2 521

1 975

2 291


15.


Ft/ha

0

187

141

176

16.


Ft/ha

52 002

88 292

79 374

85 506

17.


Ft/ha

109

774

611

728

18.


Ft/ha

37 162

41 162

40 179

42 889

19.


Ft/ha

0

248

187

0

20.


Ft/ha

3 698

4 620

4 393

4 175

21.

Munkabér

Ft/ha

6 662

7 370

7 196

7 481

22.


Ft/ha

2 216

1 308

1 531

1 415

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

11 428

33 425

28 019

30 508

24.


Ft/ha

24 918

11 939

15 129

15 315

25.

Egyéb költség

Ft/ha

504

198

273

158

26.


Ft/ha

2 592

7 411

6 227

6 503

27.


Ft/ha

5 414

11 372

9 907

9 879

28.


Ft/ha

146 705

208 118

193 026

204 558

29.


Ft/ha

232 456

205 065

211 797

225 849

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

137 753

85 239

98 144

106 797 79 940

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

52 824

87 548

77 975

32.

Átlaghozam

t/ha

2,78

2,38

2,48

2,56

33.


Ark/ha

24,79

28,63

27,68

28,16

34.


35.


ha/üzem

5,38

49,78

16,45

61,00

t/üzem

14,95

118,35

40,72

156,10


108

AK I

Mellékletek

28. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok 351 583

257 895

299 718


1.

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

0

98

54

87

16.


Ft/ha

125 200

86 469

103 759

86 418

17.


Ft/ha

190

0

85

0

18.


Ft/ha

17 675

48 249

34 600

46 980

19.


Ft/ha

0

217

120

0

20.


Ft/ha

75 113

4 435

35 986

5 104 11 075

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A borsótermelés költsége és jövedelme 2009. év

266 060

Ft/t

82 138

98 681

89 309

100 285

Ft/ha

63 362

43 832

52 551

44 502

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

414

229

365

Ft/ha

287 544

161 996

218 041

179 859

Ft/ha

53 037

25 001

37 517

25 942

Ft/ha

30 327

14 660

21 654

16 169

Ft/ha

40 633

25 786

32 414

25 688

Ft/ha

306

16 722

9 394

14 756

Ft/ha

63

0

28

0

Ft/ha

0

560

310

24

0

0

0

0

Ft/ha

834

3 641

2 388

3 753

ZT EL

ET P

Ft/ha

Munkabér

Ft/ha

4 280

12 348

8 746


Ft/ha

1 273

3 837

2 692

3 457

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

4 640

31 397

19 453

29 156

24.


Ft/ha

9 604

12 797

11 371

14 498

25.

Egyéb költség

Ft/ha

155

3 195

1 838

2 808

26.


Ft/ha

6 241

12 547

9 732

10 712

27.


Ft/ha

2 245

13 004

8 201

10 285

28.


Ft/ha

246 616

228 495

236 584

220 494

29.


Ft/ha

226 383

171 425

195 959

179 641

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

104 968

29 400

63 134

45 566 99 803

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

70 281

105 347

85 482

32.

Átlaghozam

t/ha

3,51

2,17

2,76

2,21

33.


Ark/ha

23,82

28,65

26,49

29,58

34.


35.


ha/üzem

7,12

27,90

12,11

55,42

t/üzem

24,97

60,40

33,49

122,25


109

AK I

Mellékletek

29. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag

gazdaságok 250 933

284 824

279 236


6 725

8 360

8 076

8 197


Ft/ha

43 587

42 763

42 899

42 994


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

33 773

28 585

29 440

30 310

7.


Ft/ha

22 170

18 705

19 276

19 087

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

19 351

21 585

21 217

21 507

9.


Ft/ha

11 465

19 052

17 801

18 531

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

286

0

47

22

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

117

607

526

564

15.


Ft/ha

290

2 251

1 928

2 086

16.


Ft/ha

53 679

62 200

60 795

61 798

17.


Ft/ha

2 258

3 284

3 115

3 131

18.


Ft/ha

31 622

35 606

34 949

35 113

19.


Ft/ha

669

369

418

335

20.


Ft/ha

22 696

13 233

14 793

13 992

21.

Munkabér

Ft/ha

3 997

13 388

11 840

12 689

22.


Ft/ha

1 827

4 655

4 189

4 442

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

6 273

19 226

17 091

18 429

24.


Ft/ha

19 717

14 085

15 014

14 637

25.

Egyéb költség

Ft/ha

99

191

176

176

26.


Ft/ha

1 890

4 442

4 021

4 077

27.


Ft/ha

7 954

10 758

10 296

10 753

28.


Ft/ha

152 681

181 438

176 697

179 572

29.


Ft/ha

197 254

222 625

218 442

220 596

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

98 252

103 386

102 540

102 821

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A silókukorica-termelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

4 952

6 266

6 038

6 148

32.

Átlaghozam

t/ha

30,83

28,95

29,26

29,21

33.


Ark/ha

18,93

22,73

22,10

22,56

34.


35.


ha/üzem t/üzem

7,98

184,95

39,73

136,54

246,14

5 354,88

1 162,64

3 987,73


110

AK I

Mellékletek

30. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok 236 104

255 862

250 945


1.

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

208

592

496

514

16.


Ft/ha

54 285

53 262

53 517

54 449

17.


Ft/ha

3 433

2 845

2 991

2 743

18.


Ft/ha

31 959

32 959

32 710

32 364

19.


Ft/ha

2 675

444

999

402

20.


Ft/ha

18 874

12 565

14 135

13 152 11 707

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A silókukorica-termelés költsége és jövedelme 2009. év

249 251

Ft/t

6 493

8 000

7 586

7 636

Ft/ha

45 773

48 276

47 653

48 136

Ft/ha

541

2 808

2 244

2 525

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

76 085

32 076

43 027

41 143

Ft/ha

21 815

18 741

19 506

19 629

Ft/ha

17 089

15 696

16 043

16 339

Ft/ha

14 521

14 935

14 832

15 034

Ft/ha

0

2 183

1 640

1 859

Ft/ha

120

0

30

5

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

531

1 116

970

1 068

ZT EL

ET P

Ft/ha

Munkabér

Ft/ha

3 950

12 752

10 561


Ft/ha

1 587

4 007

3 405

3 707

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

9 019

19 870

17 170

18 513

24.


Ft/ha

16 725

11 842

13 057

12 681

25.

Egyéb költség

Ft/ha

41

66

60

61

26.


Ft/ha

1 858

4 092

3 536

3 533

27.


Ft/ha

8 099

8 317

8 263

8 406

28.


Ft/ha

152 503

163 020

160 403

161 718

29.


Ft/ha

181 819

202 599

197 428

194 802

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

83 601

92 842

90 542

87 533

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

5 217

6 369

6 053

6 218

32.

Átlaghozam

t/ha

29,23

25,60

26,50

26,01

33.


Ark/ha

18,46

20,06

19,66

19,97

34.


35.


ha/üzem

12,42

151,48

40,02

101,33

t/üzem

363,15

3 877,33

1 060,48

2 635,30


111

AK I

Mellékletek

31. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 137 363

136 598

137 004

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A lucernatermelés költsége és jövedelme 2008. év


15 389

13 667

14 605

13 820


Ft/ha

40 041

55 007

47 071

51 846


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

30 017

13 469

22 243

13 958

7.


Ft/ha

1 921

3 052

2 452

2 936

Műtrágyaköltség

Ft/ha

1 220

4 029

2 540

3 426


Ft/ha

146

3 683

1 808

2 899

10.


Ft/ha

0

35

17

28

11.


Ft/ha

775

39

429

237

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

14

29

21

26

15.


Ft/ha

588

1 744

1 131

1 442

16.


Ft/ha

4 664

12 611

8 398

10 994

17.


Ft/ha

707

2 122

1 372

1 923

18.


Ft/ha

23 999

28 999

26 348

28 182

19.


Ft/ha

228

125

180

125

20.


Ft/ha

6 350

6 369

6 359

5 961

21.

Munkabér

Ft/ha

3 863

7 974

5 794

7 051

22.


Ft/ha

1 473

2 675

2 038

2 368

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 762

17 721

9 789

14 605

24.


Ft/ha

15 737

8 534

12 353

9 213

25.

Egyéb költség

Ft/ha

245

148

199

167

26.


Ft/ha

1 159

3 438

2 229

2 861

27.


Ft/ha

3 676

5 208

4 395

4 642

28.


Ft/ha

64 863

95 923

79 454

88 091

29.


Ft/ha

132 698

123 987

128 606

123 238

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

72 500

40 675

57 550

46 141 14 777

ZT EL

ET P

8. 9.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

10 256

16 068

12 903

32.

Átlaghozam

t/ha

6,32

5,99

6,17

5,98

33.


Ark/ha

17,37

20,39

18,79

19,46

34.


35.


ha/üzem

4,70

89,88

8,47

66,17

t/üzem

29,72

536,59

52,16

394,47


112

AK I

Mellékletek

32. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 143 462

144 238

143 781

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A lucernatermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

15 815

16 382

16 045

16 425

Ft/ha

50 231

49 633

49 985

48 845

Ft/ha

420

1 097

698

1 158

Ft/ha

117

0

69

125

Ft/ha

27 749

19 911

24 524

19 086

Ft/ha

2 293

1 682

2 042

1 921

Ft/ha

1 587

6 683

3 684

5 544

Ft/ha

476

3 081

1 548

2 304

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

774

0

456

227

Ft/ha

0

0

0

0



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

94

840

401

659

15.


Ft/ha

337

503

405

560

16.


Ft/ha

5 561

12 790

8 536

11 215

17.


Ft/ha

620

948

755

817

18.


Ft/ha

24 632

25 199

24 865

26 465

19.


Ft/ha

321

157

254

167

20.


Ft/ha

6 555

4 706

5 794

4 334 8 331

ZT EL

ET P

13. 14.

Munkabér

Ft/ha

4 109

9 876

6 482


Ft/ha

1 457

2 918

2 058

2 538

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 544

18 801

9 233

14 364

24.


Ft/ha

9 391

7 520

8 621

7 456

25.

Egyéb költség

Ft/ha

418

172

317

135

26.


Ft/ha

1 783

3 091

2 321

2 563

27.


Ft/ha

4 252

4 541

4 371

4 276

28.


Ft/ha

61 644

90 719

73 607

82 661

29.


Ft/ha

137 900

131 447

135 245

131 806

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

81 818

53 518

70 174

60 359 14 594

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

10 498

15 893

12 683

32.

Átlaghozam

t/ha

6,00

5,71

5,88

5,66

33.


Ark/ha

17,77

19,26

18,38

18,65

34.


35.


ha/üzem

5,14

72,38

8,32

58,23

t/üzem

30,12

413,12

48,23

329,32


113

AK I

Mellékletek

A rét költsége és jövedelme 2008. év Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 66 550

89 160

73 065

ÉL DÁ

Sorszám

NY

33. melléklet


10 461

12 163

11 086

11 163


Ft/ha

39 322

43 703

40 584

41 853


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

8 456

2 801

6 827

5 048

7.


Ft/ha

3

89

28

39

Műtrágyaköltség

Ft/ha

251

2 022

761

990


Ft/ha

0

62

18

24

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

116

116

116

127

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

4

0

3

4

15.


Ft/ha

82

389

170

218

16.


Ft/ha

457

2 678

1 097

1 403

17.


Ft/ha

86

201

119

159

18.


Ft/ha

7 506

14 216

9 440

10 132

19.


Ft/ha

156

137

151

165

20.


Ft/ha

2 823

626

2 190

1 351

21.

Munkabér

Ft/ha

826

7 064

2 623

3 372

22.


Ft/ha

328

2 368

916

1 149

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

3 367

11 325

5 660

6 559

24.


Ft/ha

5 758

4 571

5 416

4 988

25.

Egyéb költség

Ft/ha

10

54

23

30

26.


Ft/ha

317

1 701

716

834

27.


Ft/ha

1 190

2 643

1 609

1 567

28.


Ft/ha

22 824

47 584

29 959

31 709

29.


Ft/ha

66 093

86 482

71 968

73 719

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

43 726

41 576

43 106

43 412 10 640

ZT EL

ET P

8. 9.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

8 769

12 732

10 225

32.

Átlaghozam

t/ha

2,66

3,74

2,97

3,04

33.


Ark/ha

11,91

14,29

12,60

13,24

34.


ha/üzem

11,44

106,19

15,40

56,54

35.


t/üzem

29,78

396,89

45,12

168,50


114

AK I

Mellékletek

A rét költsége és jövedelme 2009. év Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 71 470

93 499


76 848

75 544

Ft/t

11 612

11 961

11 741

11 426

Ft/ha

46 077

46 049

46 070

47 349

Ft/ha

6

0

4

5

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

8 820

2 536

7 286

6 296

Ft/ha

1

117

30

39

ÉL DÁ

Sorszám

NY

34. melléklet

8.

Műtrágyaköltség

9.


Ft/ha

198

1 613

544

688

Ft/ha

0

3

1

10.


1

Ft/ha

0

0

0

11.


0

Ft/ha

163

20

128

70

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


14.


15.


Ft/ha

45

47

45

51

16.


Ft/ha

420

2 069

822

945

17.


Ft/ha

104

12

81

100

18.


Ft/ha

6 177

8 698

6 793

6 538

19.


Ft/ha

273

243

265

154

20.


Ft/ha

4 685

3 137

4 307

3 525 2 670

0

0

0

0

Ft/ha

12

269

74

95

ZT EL

ET P

Ft/ha

Munkabér

Ft/ha

605

6 668

2 085


Ft/ha

556

2 188

954

974

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

3 321

11 519

5 322

6 080

24.


Ft/ha

6 025

2 308

5 118

5 263

25.

Egyéb költség

Ft/ha

5

13

7

9

26.


Ft/ha

490

817

570

605

27.


Ft/ha

1 286

1 843

1 422

1 262

28.


Ft/ha

23 947

39 513

27 747

28 125

29.


Ft/ha

71 050

91 430

76 025

74 600

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

47 523

53 986

49 101

47 419 11 400

TIS

21. 22.

31.


Ft/t

10 953

9 960

10 586

32.

Átlaghozam

t/ha

2,25

4,06

2,70

2,56

33.


Ark/ha

12,91

14,18

13,22

12,96

34.


35.


ha/üzem

15,22

112,64

19,29

48,04

t/üzem

33,28

446,84

50,57

118,53


115

AK I

Mellékletek

35. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 947 903

830 246

934 007

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A burgonyatermelés költsége és jövedelme 2008. év


36 730

27 405

35 484

34 633


Ft/ha

36 700

47 796

38 010

39 416


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

763 536

1 122 118

805 886

824 927

7.


Ft/ha

165 540

119 725

160 129

165 932

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

52 985

60 996

53 931

51 644

9.


Ft/ha

79 557

90 378

80 835

78 434

10.


Ft/ha

3 016

15 773

4 522

5 281

11.


Ft/ha

902

3 700

1 232

970

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

2 592

0

2 286

2 807


15.


Ft/ha

23 487

4 726

21 271

25 777

16.


Ft/ha

328 079

295 297

324 207

330 845

17.


Ft/ha

17 332

0

15 285

12 178

18.


Ft/ha

85 023

36 176

79 254

71 269

19.


Ft/ha

744

0

656

770

20.


Ft/ha

12 920

68 355

19 467

20 960

21.

Munkabér

Ft/ha

61 621

59 346

61 352

62 266

22.


Ft/ha

11 951

13 346

12 116

12 769

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 593

26 313

5 395

6 295

24.


Ft/ha

59 430

12 546

53 893

51 054

25.

Egyéb költség

Ft/ha

169

65

157

36

26.


Ft/ha

13 019

7 534

12 371

8 320

27.


Ft/ha

49 919

10 880

45 309

45 808

28.


Ft/ha

642 799

529 857

629 460

622 570

29.


Ft/ha

619 824

534 949

609 800

610 165

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

305 104

300 389

304 547

318 441

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

25 911

18 558

24 929

23 914

32.

Átlaghozam

t/ha

24,81

28,55

25,25

26,03

33.


Ark/ha

17,09

21,22

17,58

17,76

34.


35.


ha/üzem

2,21

17,93

2,47

4,83

t/üzem

54,95

512,01

62,38

125,76


116

AK I

Mellékletek

36. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

12 372

0

7 736

9 098

16.


Ft/ha

320 546

176 098

266 420

259 556

17.


Ft/ha

10 001

5 266

8 227

7 677

18.


Ft/ha

90 158

54 175

76 675

75 512

19.


Ft/ha

870

0

544

640

20.


Ft/ha

19 899

18 364

19 324

18 796

21.

Munkabér

Ft/ha

88 457

69 918

81 510

73 855

22.


Ft/ha

17 873

16 903

17 510

17 757

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 385

35 208

14 684

17 029

24.


Ft/ha

59 207

23 769

45 928

44 966

25.

Egyéb költség

Ft/ha

30

121

64

75

26.


Ft/ha

13 673

7 538

11 374

11 101

27.


Ft/ha

61 295

19 938

45 798

40 153

28.


Ft/ha

684 395

427 300

588 058

567 117

29.


Ft/ha

804 666

575 371

718 746

684 593

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

440 817

324 169

397 108

377 032

751 469

985 166

944 149

Ft/t

39 400

34 320

37 853

36 229

Ft/ha

41 899

60 537

48 883

51 609

Ft/ha

0

1 539

577

679

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 078 057

743 991

952 878

888 026

Ft/ha

172 695

69 048

133 857

127 357

Ft/ha

60 771

24 972

47 357

46 988

Ft/ha

71 045

74 125

72 199

70 898

Ft/ha

2 557

7 324

4 343

4 473

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

1 107

629

927

741

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

1 125 212


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A burgonyatermelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

24 891

21 273

23 789

23 038

32.

Átlaghozam

t/ha

27,50

20,09

24,72

24,62

33.


Ark/ha

14,91

21,66

17,44

17,54

34.


35.


ha/üzem

2,41

50,08

3,75

7,36

t/üzem

66,32

1 006,00

92,68

181,25


117

AK I

Mellékletek

37. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 416 354

411 095

413 795

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A zöldborsótermelés költsége és jövedelme 2008. év


Ft/t

72 390

74 255

73 290

72 947


Ft/ha

46 005

37 699

41 964

41 370


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

370 348

373 396

371 831

367 569

7.


Ft/ha

52 183

47 846

50 073

50 700

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

32 713

23 458

28 210

28 212

9.


Ft/ha

28 212

28 285

28 248

27 265

10.


Ft/ha

564

2 031

1 278

1 313

11.


Ft/ha

150

1 013

570

585

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 047

3 678

2 328

2 391


15.


Ft/ha

1 032

66

562

578

16.


Ft/ha

115 902

106 378

111 267

111 044

17.


Ft/ha

487

1 366

915

940

18.


Ft/ha

22 965

61 073

41 508

42 428

19.


Ft/ha

195

0

100

103

20.


Ft/ha

98 933

43 521

71 970

69 350 19 479

21.

Munkabér

Ft/ha

6 119

33 122

19 258

22.


Ft/ha

1 970

10 776

6 255

6 326

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

5 825

26 030

15 657

16 086

24.


Ft/ha

17 694

26 233

21 849

22 418

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

0

0

0

26.


Ft/ha

5 034

6 253

5 627

5 674

27.


Ft/ha

3 825

15 037

9 281

9 372

28.


Ft/ha

278 950

329 790

303 688

303 219

29.


Ft/ha

300 452

304 717

302 527

297 895

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

137 404

81 305

110 107

105 720

TIS

ZT EL

ET P

13. 14.

60 177

31.


Ft/t

54 525

65 583

59 858

32.

Átlaghozam

t/ha

5,12

5,03

5,07

5,04

33.


Ark/ha

23,77

29,00

26,31

26,46

34.


ha/üzem

12,43

50,79

19,66

22,78

35.


t/üzem

63,60

255,40

99,72

114,77


118

AK I

Mellékletek

38. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

559

11

119

121

16.


Ft/ha

127 418

156 688

150 956

151 723

17.


Ft/ha

596

0

117

119

18.


Ft/ha

28 266

88 353

76 585

77 990

19.


Ft/ha

346

0

68

69

20.


Ft/ha

108 441

36 735

50 777

49 526

21.

Munkabér

Ft/ha

11 885

23 637

21 335

21 717

22.


Ft/ha

2 701

7 230

6 343

6 455

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

9 849

36 074

30 938

30 624

24.


Ft/ha

22 919

33 612

31 518

32 063

25.

Egyéb költség

Ft/ha

435

2 789

2 328

2 372

26.


Ft/ha

4 794

11 358

10 073

10 233

27.


Ft/ha

4 070

17 234

14 656

14 905

28.


Ft/ha

321 721

413 710

395 695

397 794

29.


Ft/ha

236 487

222 145

224 953

225 884

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

42 184

-34 877

-19 785

-20 187 88 519

378 833

375 910

377 607

Ft/t

65 031

73 986

72 075

72 146

Ft/ha

44 943

54 426

52 569

52 763

Ft/ha

1 649

365

616

628

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

315 500

324 043

322 370

324 184

Ft/ha

54 736

60 635

59 480

59 543

Ft/ha

42 827

34 380

36 035

36 043

Ft/ha

23 789

41 492

38 025

38 395

Ft/ha

3 662

18 167

15 326

15 613

Ft/ha

0

772

621

633

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

1 845

1 230

1 350

1 376

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

363 905


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A zöldborsótermelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

65 935

94 459

88 372

32.

Átlaghozam

t/ha

4,88

4,38

4,48

4,49

33.


Ark/ha

25,36

28,82

28,14

28,24

34.


35.


ha/üzem

13,75

58,13

35,62

40,69

t/üzem

67,09

254,62

159,48

182,84


119

AK I

Mellékletek

39. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 1 536 333

-

1 295 054

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A paradicsom-termelés költsége és jövedelme 2008. év

Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 1 257 577

Ft/t

28 644

-

25 220

24 331


Ft/ha

51 811

-

47 375

48 610


Ft/ha

0

-

0

0

5.


Ft/ha

0

-

0

0

6.


Ft/ha

1 484 519

-

1 247 679

1 208 965

7.


Ft/ha

145 373

-

123 467

124 143

Műtrágyaköltség

Ft/ha

70 272

-

77 092

81 573


Ft/ha

161 477

-

149 869

153 681

10.


Ft/ha

15 363

-

9 067

9 913

11.


Ft/ha

14 390

-

8 492

9 285

12.


Ft/ha

0

-

0

0

13.


Ft/ha

0

-

0

0

14.


Ft/ha

482

-

1 476

1 614

ET P

8. 9.


Ft/ha

3 372

-

1 990

2 176


Ft/ha

410 729

-

371 453

382 386

17.


Ft/ha

0

-

0

0 95 869


Ft/ha

76 741

-

93 274


Ft/ha

432

-

255

279

20.


Ft/ha

195 646

-

175 538

169 635

21.

Munkabér

Ft/ha

138 398

-

104 537

104 656

22.


Ft/ha

41 174

-

31 845

31 727

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

5 621

-

12 900

11 075

24.


Ft/ha

49 864

-

59 391

59 328

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

-

0

0

26.


Ft/ha

12 370

-

8 365

9 145

27.


Ft/ha

23 957

-

36 667

31 317

28.


Ft/ha

954 932

-

894 227

895 417

29.


Ft/ha

1 125 604

-

923 601

875 191

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

581 401

-

400 828

362 160

ZT EL

18. 19.

TIS

15. 16.

31.


Ft/t

18 426

-

18 076

18 020

32.

Átlaghozam

t/ha

51,83

-

49,47

49,69

33.


Ark/ha

20,48

-

22,54

22,44

34.


35.


ha/üzem

1,88

-

2,77

5,64

t/üzem

97,43

-

137,26

280,02


120

AK I

Mellékletek

40. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

15 539

0

6 672

6 773

16.


Ft/ha

374 979

261 943

310 480

312 671

17.


Ft/ha

1 349

0

579

588

18.


Ft/ha

50 187

129 465

95 424

93 851

19.


Ft/ha

167

0

72

73

20.


Ft/ha

345 690

50 769

177 406

180 072

21.

Munkabér

Ft/ha

110 687

58 818

81 090

78 875

22.


Ft/ha

32 196

19 244

24 805

24 612

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

9 489

19 329

15 104

15 332

24.


Ft/ha

40 300

64 167

53 919

53 480

25.

Egyéb költség

Ft/ha

1 797

0

772

783

26.


Ft/ha

13 743

7 562

10 216

10 371

27.


Ft/ha

46 468

37 573

41 392

41 367

28.


Ft/ha

1 027 052

648 869

811 258

812 075

29.


Ft/ha

935 148

832 203

876 407

886 241

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

283 076

445 277

375 629

386 838

1 094 146

1 186 887

1 198 913

Ft/t

20 329

21 022

20 688

20 649

Ft/ha

53 450

42 173

47 015

46 394

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 256 677

1 051 973

1 139 871

1 152 519

Ft/ha

107 341

118 541

113 732

114 831

Ft/ha

65 360

59 733

62 149

62 467

Ft/ha

116 284

80 330

95 768

95 958

Ft/ha

68 781

2 580

31 006

31 474

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

1 675

759

1 152

1 170

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

1 310 128


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A paradicsom-termelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

16 615

12 967

14 724

14 550

32.

Átlaghozam

t/ha

61,82

50,04

55,10

55,81

33.


Ark/ha

28,57

26,51

27,39

27,62

34.


35.


ha/üzem t/üzem

4,56

15,23

7,60

8,34

282,06

762,13

418,76

465,75


121

AK I

Mellékletek

41. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag


2 016 246

2 159 686


105 277

78 391

94 244

92 730


Ft/ha

33 353

32 957

33 208

37 755


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

2 208 212

1 983 289

2 125 897

2 436 073

7.


Ft/ha

302 203

685 622

442 522

423 742

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

159 101

64 476

124 471

148 668

9.


Ft/ha

146 179

64 511

116 291

136 320

10.


Ft/ha

11 949

14 599

12 919

17 437

11.


Ft/ha

4 554

8 331

5 936

7 219

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

2 370

3 911

2 934

2 170

15.


Ft/ha

12 995

0

8 239

275

16.


Ft/ha

639 351

841 450

713 313

735 832

17.


Ft/ha

5 383

0

3 413

2 502

18.


Ft/ha

85 637

146 614

107 953

103 959

19.


Ft/ha

0

0

0

0

20.


Ft/ha

30 014

9 038

22 337

25 264

21.

Munkabér

Ft/ha

286 280

254 992

274 830

307 360

22.


Ft/ha

62 794

81 309

69 570

78 329

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

0

6 733

2 464

2 066

24.


Ft/ha

75 602

62 870

70 942

69 813

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

0

0

0

26.


Ft/ha

19 848

51 684

31 499

38 425

27.


Ft/ha

104 900

135 205

115 990

40 771

28.


Ft/ha

1 309 811

1 589 895

1 412 312

1 404 322

29.


Ft/ha

1 603 129

1 174 796

1 446 373

1 738 141

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

932 670

426 351

747 374

1 069 651

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

62 420

62 842

62 593

53 453

32.

Átlaghozam

t/ha

20,98

25,30

22,56

26,27

33.


Ark/ha

16,63

30,43

21,68

23,25

34.


35.


ha/üzem

1,26

2,91

1,59

4,06

t/üzem

26,37

73,56

35,79

106,62


122

AK I

Mellékletek

42. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag


1 227 422

1 895 665

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

88 502

83 435

88 118

87 802

Ft/ha

47 100

42 173

46 551

45 915

Ft/ha

6 071

0

5 394

6 864

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 926 320

1 185 250

1 843 719

2 009 136

Ft/ha

362 706

427 776

369 959

338 860

Ft/ha

143 409

58 698

133 967

146 667

Ft/ha

132 311

52 162

123 378

133 126

Ft/ha

30 149

12 229

28 152

31 618

Ft/ha

14 425

17 682

14 788

16 130

Ft/ha

0

0

0

0



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

25 205

7 011

23 177

29 452

15.


Ft/ha

6 368

99 917

16 795

20 212

16.


Ft/ha

714 574

675 475

710 216

716 066

17.


Ft/ha

4 403

0

3 913

3 395

18.


Ft/ha

87 586

112 750

90 391

80 217

19.


Ft/ha

42

0

37

47

20.


Ft/ha

63 669

0

56 572

71 136

21.

Munkabér

Ft/ha

235 814

219 469

233 992

260 665

22.


Ft/ha

47 749

56 105

48 681

52 235

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

251

24 493

2 953

3 019

24.


Ft/ha

69 133

82 626

70 637

71 729

25.

Egyéb költség

Ft/ha

237

1 326

358

391

26.


Ft/ha

49 773

76 915

52 798

40 332

27.


Ft/ha

73 723

34 000

69 295

67 368

28.


Ft/ha

1 346 953

1 283 157

1 339 843

1 366 602

29.


Ft/ha

1 264 917

551 947

1 185 449

1 345 848

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

632 538

-55 735

555 822

695 313

TIS

ZT EL

ET P

13. 14.

31.


Ft/t

61 884

90 327

64 036

59 723

32.

Átlaghozam

t/ha

21,77

14,21

20,92

22,88

33.


Ark/ha

19,71

21,62

19,93

20,22

34.


35.


ha/üzem

2,36

2,86

2,40

3,55

t/üzem

51,27

40,61

50,27

81,14


123

AK I

Mellékletek

43. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag


724 458

767 187


112 319

104 107

105 098

104 610


Ft/ha

31 360

42 103

41 324

42 126


Ft/ha

0

5 412

5 020

5 370

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

1 282 442

676 905

720 808

678 779

7.


Ft/ha

73 934

55 067

56 435

55 804

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

32 967

87 476

83 524

86 924

9.


Ft/ha

43 296

80 573

77 871

80 222

10.


Ft/ha

1 002

46 945

43 614

46 653

11.


Ft/ha

0

0

0

0

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

0

1 458

1 353

1 417

15.


Ft/ha

28 735

0

2 083

229

16.


Ft/ha

179 934

271 519

264 879

271 249

17.


Ft/ha

1 179

52 783

49 041

52 367

18.


Ft/ha

47 985

23 508

25 283

23 863

19.


Ft/ha

0

1 575

1 460

1 562

20.


Ft/ha

3 824

152 180

141 424

150 844

21.

Munkabér

Ft/ha

44 726

47 743

47 524

47 827

22.


Ft/ha

10 379

15 912

15 511

16 276

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

1 248

21 585

20 111

21 291

24.


Ft/ha

38 865

19 106

20 538

20 603

25.

Egyéb költség

Ft/ha

405

26 834

24 918

26 626

26.


Ft/ha

21 610

102 094

96 259

101 171

27.


Ft/ha

65 969

20 129

23 453

20 049

28.


Ft/ha

416 122

754 968

730 401

753 728

29.


Ft/ha

1 133 868

452 939

502 308

455 026

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

897 680

-30 510

36 786

-27 453

Ft/t

36 445

116 106

106 492

116 161

31.

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme 2008. év


32.

Átlaghozam

33.


34.


35.


t/ha

11,42

6,50

6,86

6,49

Ark/ha

13,06

25,80

24,87

25,74

ha/üzem

0,49

92,48

6,29

76,41

t/üzem

5,55

601,36

43,11

495,77


124

AK I

Mellékletek

44. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

19 774

3 145

6 672

4 047

16.


Ft/ha

189 045

196 546

194 956

197 194

17.


Ft/ha

1 257

0

267

0

18.


Ft/ha

72 090

33 634

41 788

33 530

19.


Ft/ha

0

0

0

0

20.


Ft/ha

10 508

40 675

34 278

39 045

21.

Munkabér

Ft/ha

61 866

56 826

57 895

58 671

22.


Ft/ha

11 180

6 685

7 638

6 883

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

10 767

35 218

30 033

32 911

24.


Ft/ha

64 377

33 550

40 087

31 205

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

12 740

10 038

11 885

26.


Ft/ha

932

24 834

19 765

23 261

27.


Ft/ha

65 169

20 011

29 587

21 708

28.


Ft/ha

487 190

460 719

466 332

456 293

29.


Ft/ha

677 635

379 854

442 999

374 433

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

379 490

115 681

171 623

115 333 95 531

576 400

637 955

571 627

Ft/t

131 652

103 272

110 681

104 169

Ft/ha

29 870

51 485

46 902

50 861

Ft/ha

0

24 880

19 604

23 211

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

836 809

500 034

571 449

497 554

Ft/ha

59 361

54 071

55 193

54 496

Ft/ha

55 179

35 058

39 324

39 054

Ft/ha

51 559

48 382

49 056

47 457

Ft/ha

3 121

38 250

30 801

35 684

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

52

17 639

13 910

16 456

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

866 680


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

76 648

95 152

90 321

32.

Átlaghozam

t/ha

6,36

4,84

5,16

4,78

33.


Ark/ha

22,54

25,82

25,12

25,74

34.


35.


ha/üzem

0,68

47,86

3,07

37,62

t/üzem

4,35

231,76

15,83

179,70


125

AK I

Mellékletek

45. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 989 673

-

1 007 295

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme 2008. év


Ft/t

34 307

-

34 692

32 126


Ft/ha

42 486

-

41 932

40 922


Ft/ha

9 127

-

8 042

9 022

5.


Ft/ha

0

-

0

0

6.


Ft/ha

769 021

-

856 915

930 319

7.


Ft/ha

111 296

-

131 536

135 543

Műtrágyaköltség

Ft/ha

51 592

-

54 092

57 185


Ft/ha

91 397

-

93 911

98 901

10.


Ft/ha

519

-

457

513

11.


Ft/ha

0

-

2 589

2 905

12.


Ft/ha

0

-

0

0

13.


Ft/ha

0

-

0

0

14.


Ft/ha

8 258

-

8 245

9 249

ET P

8. 9.


Ft/ha

10 390

-

10 475

10 976


Ft/ha

273 452

-

301 306

315 271

17.


Ft/ha

0

-

0

0 53 670


Ft/ha

49 296

-

55 106


Ft/ha

298

-

263

295

20.


Ft/ha

58 890

-

52 978

58 587

21.

Munkabér

Ft/ha

182 074

-

177 222

180 519

22.


Ft/ha

28 174

-

30 197

28 543

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

6 767

-

6 247

6 664

24.


Ft/ha

45 117

-

42 740

30 480

25.

Egyéb költség

Ft/ha

2 374

-

2 092

2 337

26.


Ft/ha

6 484

-

9 054

3 747

27.


Ft/ha

30 702

-

28 485

26 501

28.


Ft/ha

683 626

-

705 689

706 613

29.


Ft/ha

716 221

-

705 989

658 455

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

306 047

-

301 606

267 112

ZT EL

18. 19.

TIS

15. 16.

31.


Ft/t

25 002

-

25 573

24 573

32.

Átlaghozam

t/ha

27,34

-

27,60

28,76

33.


Ark/ha

31,33

-

32,14

33,39

34.


35.


ha/üzem

2,46

-

2,56

4,63

t/üzem

67,30

-

70,61

133,24


126

AK I

Mellékletek

46. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.

Szárítási költség Közvetlen fűtési költség


Társas

Országos átlag


-

1 173 962


Ft/t

43 273

-

43 273

42 060

Ft/ha

42 173

-

42 173

42 173

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

1 091 206

-

1 091 206

1 065 298

Ft/ha

126 341

-

126 341

129 702

Ft/ha

71 364

-

71 364

83 235

Ft/ha

72 354

-

72 354

62 293

Ft/ha

5 362

-

5 362

0

Ft/ha

4 314

-

4 314

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

4 191

-

4 191

2 666

ET P

13. 14.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/ha

11 672

-

11 672

14 922


Ft/ha

295 599

-

295 599

292 817

17.


Ft/ha

2 021

-

2 021

3 007

18.


Ft/ha

65 051

-

65 051

52 135

19.


Ft/ha

0

-

0

0

20.


Ft/ha

62 068

-

62 068

86 151

21.

Munkabér

Ft/ha

265 076

-

265 076

201 625

22.


Ft/ha

29 107

-

29 107

20 984

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

4 989

-

4 989

7 423

24.


Ft/ha

42 483

-

42 483

30 835

25.

Egyéb költség

Ft/ha

1 212

-

1 212

1 804

26.


Ft/ha

4 563

-

4 563

1 196

27.


Ft/ha

31 309

-

31 309

23 927

28.


Ft/ha

803 477

-

803 477

721 904

29.


Ft/ha

878 363

-

878 363

872 906

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

370 485

-

370 485

443 819

TIS

ZT EL

15. 16.

31.


Ft/t

30 720

-

30 720

27 024

32.

Átlaghozam

t/ha

26,15

-

26,15

26,71

33.


Ark/ha

31,30

-

31,30

31,91

34.


35.


ha/üzem

3,47

-

3,47

11,43

t/üzem

90,64

-

90,64

305,30


127

AK I

Mellékletek

47. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 815 590

-

815 590

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme 2008. év


Ft/t

32 602

-

32 602

31 728


Ft/ha

31 506

-

31 506

30 161


Ft/ha

0

-

0

0

5.


Ft/ha

0

-

0

0

6.


Ft/ha

781 899

-

781 899

685 499

7.


Ft/ha

172 934

-

172 934

198 704

Műtrágyaköltség

Ft/ha

56 350

-

56 350

54 037


Ft/ha

36 374

-

36 374

42 627

10.


Ft/ha

9 559

-

9 559

2 269

11.


Ft/ha

4 563

-

4 563

6 207

12.


Ft/ha

0

-

0

0

13.


Ft/ha

0

-

0

0

14.


Ft/ha

14 982

-

14 982

20 077

ET P

8. 9.


Ft/ha

77 576

-

77 576

87 989


Ft/ha

372 338

-

372 338

411 911

17.


Ft/ha

4 422

-

4 422

5 820 61 184


Ft/ha

64 311

-

64 311


Ft/ha

4 161

-

4 161

5 521

20.


Ft/ha

28 337

-

28 337

33 986

21.

Munkabér

Ft/ha

211 599

-

211 599

185 971

22.


Ft/ha

62 491

-

62 491

52 447

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

17 460

-

17 460

23 367

24.


Ft/ha

70 897

-

70 897

54 109

25.

Egyéb költség

Ft/ha

3 691

-

3 691

5 016

26.


Ft/ha

36 554

-

36 554

24 005

27.


Ft/ha

24 652

-

24 652

16 157

28.


Ft/ha

900 911

-

900 911

879 493

29.


Ft/ha

443 252

-

443 252

304 757

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

-85 321

-

-85 321

-162 825

ZT EL

18. 19.

TIS

15. 16.

31.


Ft/t

37 459

-

37 459

40 647

32.

Átlaghozam

t/ha

24,05

-

24,05

21,64

33.


Ark/ha

17,07

-

17,07

19,21

34.


35.


ha/üzem

3,35

-

3,35

5,37

t/üzem

80,46

-

80,46

116,22


128

AK I

Mellékletek

48. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


Ft/ha

10.


11.


12.

Szárítási költség Közvetlen fűtési költség


Társas

Országos átlag


-

1 155 212


Ft/t

41 998

-

41 998

35 777

Ft/ha

33 826

-

33 826

36 176

Ft/ha

1 392

-

1 392

2 088

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

1 100 822

-

1 100 822

794 625

Ft/ha

249 625

-

249 625

195 110

Ft/ha

75 452

-

75 452

70 111

Ft/ha

55 046

-

55 046

55 556

Ft/ha

4 296

-

4 296

3 701

Ft/ha

9 699

-

9 699

14 547

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

281

-

281

403

ET P

13. 14.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme 2009. év

15.


Ft/ha

37 911

-

37 911

38 481

16.


Ft/ha

432 312

-

432 312

377 909

17.


Ft/ha

734

-

734

93 62 088


Ft/ha

58 357

-

58 357


Ft/ha

5 953

-

5 953

8 927

20.


Ft/ha

42 608

-

42 608

20 419

21.

Munkabér

Ft/ha

194 619

-

194 619

159 239

22.


Ft/ha

65 215

-

65 215

42 231

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

20 600

-

20 600

23 182

24.


Ft/ha

44 266

-

44 266

51 709

25.

Egyéb költség

Ft/ha

170

-

170

255

26.


Ft/ha

21 989

-

21 989

22 477

27.


Ft/ha

36 178

-

36 178

27 868

28.


Ft/ha

922 999

-

922 999

796 398

29.


Ft/ha

722 901

-

722 901

483 730

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

232 213

-

232 213

65 242

TIS

ZT EL

18. 19.

31.


Ft/t

34 611

-

34 611

34 605

32.

Átlaghozam

t/ha

26,67

-

26,67

23,01

33.


Ark/ha

22,67

-

22,67

22,10

34.


35.


ha/üzem

3,48

-

3,48

5,93

t/üzem

92,83

-

92,83

136,44


129

AK I

Mellékletek

49. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag


1 260 017

2 010 506


54 213

22 282

48 406

41 319


Ft/ha

28 476

33 360

29 137

34 315


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

2 102 408

642 435

1 905 002

1 788 451

7.


Ft/ha

342 610

271 478

332 992

406 336

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

73 795

59 706

71 890

68 055

9.


Ft/ha

102 670

74 267

98 829

100 478

10.


Ft/ha

11 756

11 217

11 683

9 238

11.


Ft/ha

3 375

0

2 918

0

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

554

4 674

1 111

2 412

15.


Ft/ha

56 271

0

48 663

74 880

16.


Ft/ha

591 030

421 342

568 086

661 398

17.


Ft/ha

10 034

0

8 678

6 098

18.


Ft/ha

148 193

131 282

145 906

137 904

19.


Ft/ha

202

0

175

63

20.


Ft/ha

14 757

0

12 762

6 399

21.

Munkabér

Ft/ha

170 977

233 799

179 472

211 579

22.


Ft/ha

37 149

75 913

42 391

63 332

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 565

4 228

2 790

3 019

24.


Ft/ha

95 000

42 112

87 849

97 927

25.

Egyéb költség

Ft/ha

44

7 478

1 050

2 278

26.


Ft/ha

24 160

53 259

28 095

30 140

27.


Ft/ha

84 078

22 023

75 688

60 581

28.


Ft/ha

1 178 192

991 435

1 152 940

1 280 717

29.


Ft/ha

1 536 817

838 676

1 442 419

1 314 419

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

949 655

268 583

857 565

695 101

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

30 425

18 009

28 167

27 256

32.

Átlaghozam

t/ha

38,72

55,05

40,93

46,99

33.


Ark/ha

19,12

28,69

20,42

19,83

34.


35.


ha/üzem

1,14

5,32

1,28

3,35

t/üzem

44,24

292,77

52,32

157,58


130

AK I

Mellékletek

50. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

31 379

0

28 668

11 464

16.


Ft/ha

557 384

361 647

540 475

496 123

17.


Ft/ha

515

0

470

442

18.


Ft/ha

165 529

85 034

158 576

99 156

19.


Ft/ha

234

0

214

414

20.


Ft/ha

8 938

0

8 166

15 782

21.

Munkabér

Ft/ha

208 164

210 045

208 326

271 348

22.


Ft/ha

54 581

66 027

55 570

72 226

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 643

1 848

2 574

4 216

24.


Ft/ha

102 852

26 552

96 261

67 407

25.

Egyéb költség

Ft/ha

50

662

103

169

26.


Ft/ha

30 226

50 711

31 996

11 220

27.


Ft/ha

109 884

32 622

103 209

75 263

28.


Ft/ha

1 241 001

835 148

1 205 941

1 113 767

29.


Ft/ha

1 018 697

604 840

982 946

1 142 727

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

335 080

131 339

317 480

525 083 24 488

966 487

1 523 421

1 638 850

Ft/t

33 712

21 960

32 766

35 052

Ft/ha

43 686

42 173

43 555

44 584

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 539 529

924 314

1 486 384

1 591 696

Ft/ha

372 869

290 891

365 788

338 314

Ft/ha

63 874

30 029

60 950

57 170

Ft/ha

76 208

40 589

73 131

81 992

Ft/ha

11 587

0

10 586

4 588

Ft/ha

1 148

0

1 048

2 026

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

320

138

304

569

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

1 576 081


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

27 302

19 842

26 701

32.

Átlaghozam

t/ha

45,45

42,09

45,16

45,48

33.


Ark/ha

16,14

17,39

16,24

15,55

34.


35.


ha/üzem

1,32

3,16

1,39

3,62

t/üzem

59,98

133,16

62,76

164,44


131

AK I

Mellékletek

51. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 523 322

542 794

533 364

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme 2008. év


31 623

33 504

32 585

32 688


Ft/ha

41 537

40 518

41 011

43 454


Ft/ha

0

112

58

74

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

481 784

502 163

492 293

489 865

7.


Ft/ha

55 185

48 203

51 584

49 224

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

34 067

41 966

38 141

38 650

9.


Ft/ha

33 425

42 117

37 908

36 658

10.


Ft/ha

627

7 660

4 254

5 343

11.


Ft/ha

2 149

680

1 391

446

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

575

2 235

1 431

1 777


15.


Ft/ha

885

620

748

406

16.


Ft/ha

126 913

143 481

135 457

132 505

17.


Ft/ha

186

0

90

114

18.


Ft/ha

23 676

71 661

48 422

58 137

19.


Ft/ha

0

0

0

0

20.


Ft/ha

108 727

51 830

79 385

65 084

21.

Munkabér

Ft/ha

10 684

13 972

12 379

12 096

22.


Ft/ha

3 224

4 641

3 955

4 023

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

11 973

25 142

18 764

22 020

24.


Ft/ha

21 996

31 397

26 844

32 192

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

3 545

1 828

2 325

26.


Ft/ha

11 831

7 368

9 529

7 174

27.


Ft/ha

8 220

13 386

10 884

9 550

28.


Ft/ha

327 430

366 422

347 539

345 221

29.


Ft/ha

396 409

399 313

397 906

400 889

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

195 892

176 372

185 825

188 173

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

21 491

24 447

23 004

23 036

32.

Átlaghozam

t/ha

15,24

14,99

15,11

14,99

33.


Ark/ha

24,33

25,06

24,71

25,22

34.


35.


ha/üzem t/üzem

6,68

54,80

12,21

44,31

101,79

821,34

184,47

664,04


132

AK I

Mellékletek

52. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

176

0

59

68

16.


Ft/ha

124 744

169 384

154 302

159 856

17.


Ft/ha

1 814

87

670

704

18.


Ft/ha

22 566

76 926

58 561

66 065

19.


Ft/ha

0

0

0

0

20.


Ft/ha

106 591

58 688

74 872

67 099

21.

Munkabér

Ft/ha

10 253

18 261

15 555

16 280

22.


Ft/ha

2 996

6 021

4 999

5 260

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

9 561

34 725

26 223

27 916

24.


Ft/ha

20 937

32 626

28 677

32 264

25.

Egyéb költség

Ft/ha

167

280

242

270

26.


Ft/ha

10 111

18 792

15 859

16 583

27.


Ft/ha

5 841

18 910

14 495

15 353

28.


Ft/ha

315 581

434 699

394 456

407 649

29.


Ft/ha

315 897

292 033

300 096

294 084

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

125 060

26 717

59 942

46 290

461 417

454 398

453 940

Ft/t

27 017

26 644

26 764

26 500

Ft/ha

45 103

48 874

47 600

48 326

Ft/ha

10 362

236

3 657

793

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

385 167

412 306

403 138

404 821

Ft/ha

53 469

58 548

56 832

58 242

Ft/ha

39 561

51 980

47 784

48 903

Ft/ha

29 452

43 021

38 437

39 902

Ft/ha

1 634

14 723

10 301

11 766

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

453

1 111

889

975

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

440 642


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

22 136

28 091

26 187

26 685

32.

Átlaghozam

t/ha

14,26

15,47

15,06

15,28

33.


Ark/ha

24,30

24,59

24,49

24,50

34.


35.


ha/üzem

6,93

61,15

16,78

52,81

t/üzem

98,79

946,27

252,80

806,71


133

AK I

Mellékletek

53. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag


-

2 032 871

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A karfioltermelés költsége és jövedelme 2008. év


Ft/t

75 783

-

75 783

60 787


Ft/ha

41 053

-

41 053

43 275


Ft/ha

0

-

0

0

5.


Ft/ha

0

-

0

0

6.


Ft/ha

1 991 788

-

1 991 788

1 291 078

7.


Ft/ha

389 206

-

389 206

224 700

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

61 928

-

61 928

54 594

9.


Ft/ha

127 477

-

127 477

92 423

10.


Ft/ha

4 239

-

4 239

0

11.


Ft/ha

0

-

0

0

12.


Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0


15.


Ft/ha

55 098

-

55 098

7 729

16.


Ft/ha

637 949

-

637 949

379 447

17.


Ft/ha

6 185

-

6 185

118 108 818


Ft/ha

129 938

-

129 938


Ft/ha

0

-

0

0

20.


Ft/ha

7 062

-

7 062

8 840

21.

Munkabér

Ft/ha

181 472

-

181 472

157 747

22.


Ft/ha

53 445

-

53 445

47 703

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

5 112

-

5 112

6 580

24.


Ft/ha

116 154

-

116 154

100 869

25.

Egyéb költség

Ft/ha

0

-

0

0

26.


Ft/ha

15 955

-

15 955

20 218

27.


Ft/ha

107 499

-

107 499

90 023

28.


Ft/ha

1 260 772

-

1 260 772

920 362

29.


Ft/ha

1 394 922

-

1 394 922

954 906

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

772 099

-

772 099

413 990

ZT EL

18. 19.

TIS

ET P

13. 14.

31.


Ft/t

47 969

-

47 969

43 333

32.

Átlaghozam

t/ha

26,28

-

26,28

21,24

33.


Ark/ha

21,74

-

21,74

19,72

34.


35.


ha/üzem

2,25

-

2,25

3,41

t/üzem

59,25

-

59,25

72,41


134

AK I

Mellékletek

54. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag


-

1 659 400

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A karfioltermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

79 559

-

79 559

69 188

Ft/ha

49 146

-

49 146

61 296

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

1 610 254

-

1 610 254

1 447 034

Ft/ha

281 072

-

281 072

241 497

Ft/ha

80 270

-

80 270

93 882

Ft/ha

61 438

-

61 438

44 506

Ft/ha

13 502

-

13 502

22 149

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

0

-

0

0

Ft/ha

49

-

49

86



15.


Ft/ha

14 151

-

14 151

0

16.


Ft/ha

450 481

-

450 481

402 119

17.


Ft/ha

531

-

531

926

ET P

13. 14.


Ft/ha

128 321

-

128 321

126 350


Ft/ha

0

-

0

0

20.


Ft/ha

0

-

0

0

21.

Munkabér

Ft/ha

138 596

-

138 596

128 161

ZT EL

18. 19.


Ft/ha

34 975

-

34 975

29 094

Földbérleti díj

Ft/ha

5 625

-

5 625

9 816

24.


Ft/ha

91 811

-

91 811

84 445

25.

Egyéb költség

Ft/ha

381

-

381

0

26.


Ft/ha

23 375

-

23 375

35 651

27.


Ft/ha

84 122

-

84 122

55 471

28.


Ft/ha

958 218

-

958 218

872 034

29.


Ft/ha

1 208 919

-

1 208 919

1 106 212

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

701 182

-

701 182

636 297

TIS

22. 23.

31.


Ft/t

47 343

-

47 343

41 695

32.

Átlaghozam

t/ha

20,24

-

20,24

20,91

33.


Ark/ha

20,57

-

20,57

19,82

34.


35.


ha/üzem

1,54

-

1,54

2,63

t/üzem

31,26

-

31,26

55,05


135

AK I

Mellékletek

55. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag

gazdaságok 826 113

1 010 909

885 107


32 173

37 473

33 923

31 300


Ft/ha

86 557

104 487

92 281

102 029


Ft/ha

2 109

3 649

2 601

3 256

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

676 260

633 086

662 477

613 467

7.


Ft/ha

1 031

2 878

1 621

1 643

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

27 961

32 783

29 501

29 801

9.


Ft/ha

226 794

208 753

221 035

209 741

10.


Ft/ha

24

0

16

23

11.


Ft/ha

4 575

0

3 115

4 425

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

4 085

8 625

5 535

7 764

15.


Ft/ha

2 723

6 331

3 875

4 906

16.


Ft/ha

267 193

259 371

264 696

258 302

17.


Ft/ha

128

1 913

698

988

18.


Ft/ha

75 006

85 728

78 429

84 941

19.


Ft/ha

3 096

0

2 107

2 258

20.


Ft/ha

41 934

14 468

33 166

23 485

21.

Munkabér

Ft/ha

138 760

150 091

142 377

153 665

22.


Ft/ha

37 527

36 498

37 199

40 270

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

1 068

10 147

3 966

5 606

24.


Ft/ha

111 369

97 599

106 973

106 991

25.

Egyéb költség

Ft/ha

1 129

95

799

904

26.


Ft/ha

32 576

16 468

27 433

16 559

27.


Ft/ha

27 980

30 548

28 800

25 375

28.


Ft/ha

737 765

702 927

726 644

719 344

29.


Ft/ha

558 920

751 537

620 411

629 873

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

88 348

307 981

158 464

168 831

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az almatermelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

32 187

29 178

31 194

28 759

32.

Átlaghozam

t/ha

22,98

25,88

23,86

25,89

33.


Ark/ha

25,92

19,59

23,90

23,07

34.


35.


ha/üzem

2,72

15,27

3,69

9,96

t/üzem

62,46

367,84

86,04

249,04


136

AK I

Mellékletek

56. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 850 619

713 198

822 262

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az almatermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

31 852

30 258

31 572

29 885

Ft/ha

90 602

98 383

92 207

104 209

Ft/ha

17 085

37 928

21 386

16 970

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

662 670

543 476

638 074

642 163

Ft/ha

919

1 520

1 043

1 121

Ft/ha

27 976

15 796

25 462

18 630

Ft/ha

199 426

230 700

205 879

210 517

Ft/ha

609

339

554

822

Ft/ha

1 062

0

843

1 281

Ft/ha

0

0

0

0



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

3 537

7 194

4 291

6 389

15.


Ft/ha

4 331

15 372

6 609

7 772

16.


Ft/ha

237 859

270 920

244 681

246 532

17.


Ft/ha

2 836

1 018

2 461

420

18.


Ft/ha

69 508

50 839

65 656

67 873

19.


Ft/ha

1 671

792

1 489

1 733

20.


Ft/ha

49 164

57 599

50 904

46 912

21.

Munkabér

Ft/ha

125 313

204 486

141 650

150 318

22.


Ft/ha

32 555

49 629

36 078

38 072

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

1 109

15 403

4 058

6 201

24.


Ft/ha

90 066

92 411

90 550

94 913

25.

Egyéb költség

Ft/ha

905

367

794

738

26.


Ft/ha

30 662

16 635

27 768

15 945

27.


Ft/ha

31 633

65 445

38 610

32 783

28.


Ft/ha

673 281

825 543

704 700

702 440

29.


Ft/ha

612 760

442 278

577 581

557 032

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

177 338

-112 345

117 563

101 124

TIS

ZT EL

ET P

13. 14.

31.


Ft/t

28 865

43 300

31 395

30 763

32.

Átlaghozam

t/ha

23,32

19,07

22,45

22,83

33.


Ark/ha

27,20

20,56

25,83

24,41

34.


35.


ha/üzem

3,01

15,43

3,61

8,99

t/üzem

70,30

294,26

81,12

205,27


137

AK I

Mellékletek

57. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 673 194

536 401

603 190

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A meggytermelés költsége és jövedelme 2008. év


73 720

77 388

75 325

75 615


Ft/ha

63 177

60 957

62 041

66 339


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

605 808

475 445

539 094

525 647

7.


Ft/ha

4 560

1 946

3 223

2 069

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

16 963

19 182

18 099

18 712

9.


Ft/ha

94 993

131 436

113 643

119 214

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

57

11 874

6 104

7 326

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

541

147

339

335


15.


Ft/ha

134

1 586

877

1 058

16.


Ft/ha

117 248

166 172

142 285

148 713

17.


Ft/ha

1 503

10 452

6 082

7 264

18.


Ft/ha

44 190

74 062

59 477

63 685

19.


Ft/ha

19

0

9

0

20.


Ft/ha

48 109

27 795

37 713

36 805

21.

Munkabér

Ft/ha

128 317

150 981

139 915

132 851

22.


Ft/ha

23 000

39 445

31 416

31 848

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

237

14 594

7 584

9 067

24.


Ft/ha

124 352

99 394

111 580

112 815

25.

Egyéb költség

Ft/ha

1 007

1 684

1 354

1 506

26.


Ft/ha

5 314

1 683

3 456

3 340

27.


Ft/ha

71 610

76 255

73 987

63 319

28.


Ft/ha

564 907

662 516

614 859

611 212

29.


Ft/ha

555 946

370 230

460 905

445 750

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

108 287

-126 115

-11 669

-16 749 87 511

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

68 269

107 837

85 585

32.

Átlaghozam

t/ha

8,29

6,14

7,19

6,98

33.


Ark/ha

26,34

23,45

24,86

23,78

34.


35.


ha/üzem

3,20

16,57

5,45

10,96

t/üzem

26,49

101,81

39,17

76,53


138

AK I

Mellékletek

58. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

4 809

16 221

10 766

12 382

16.


Ft/ha

137 198

113 272

124 709

123 726

17.


Ft/ha

58

167

115

102

18.


Ft/ha

44 404

69 507

57 507

61 737

19.


Ft/ha

85

0

41

0

20.


Ft/ha

53 491

37 736

45 268

39 671

21.

Munkabér

Ft/ha

114 989

125 721

120 591

121 398

22.


Ft/ha

22 785

30 324

26 720

27 695

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

114

16 924

8 888

10 335

24.


Ft/ha

133 960

81 288

106 467

104 933

25.

Egyéb költség

Ft/ha

575

179

368

236

26.


Ft/ha

7 612

5 805

6 669

6 519

27.


Ft/ha

59 312

39 245

48 838

40 911

28.


Ft/ha

574 582

520 167

546 180

537 264

29.


Ft/ha

516 754

368 342

439 289

424 846

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

79 369

-38 554

17 818

11 308 72 115

481 613

563 998

548 572

Ft/t

74 501

56 553

65 642

61 938

Ft/ha

71 626

87 096

79 701

85 064

Ft/ha

3 044

1 981

2 489

2 061

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

574 875

392 538

479 703

458 982

Ft/ha

3 853

3 686

3 766

3 545

Ft/ha

14 511

8 372

11 307

11 095

Ft/ha

112 449

83 534

97 356

94 966

Ft/ha

76

0

36

16

Ft/ha

706

0

337

395

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

794

1 459

1 141

1 328

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

653 951


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A meggytermelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

73 896

74 941

74 412

32.

Átlaghozam

t/ha

7,78

6,94

7,34

7,45

33.


Ark/ha

27,14

21,82

24,36

23,08

34.


35.


ha/üzem

3,40

24,90

6,19

14,21

t/üzem

26,43

172,86

45,42

105,87


139

AK I

Mellékletek

59. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 525 169

460 853

498 975

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A szilvatermelés költsége és jövedelme 2008. év


50 089

64 311

54 502

60 572


Ft/ha

46 108

58 043

50 969

53 506


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

477 529

402 810

447 098

391 613

7.


Ft/ha

699

2 530

1 445

1 764

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

10 298

21 884

15 017

18 644

9.


Ft/ha

84 256

77 638

81 561

80 060

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

0

1 902

775

1 380

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

861

1 448

1 100

1 128


15.


Ft/ha

1 273

2 211

1 655

2 245

16.


Ft/ha

97 387

107 613

101 551

105 221

17.


Ft/ha

3 988

0

2 364

290

18.


Ft/ha

49 392

82 468

62 863

67 862

19.


Ft/ha

132

0

78

0

20.


Ft/ha

31 723

21 140

27 413

21 697

21.

Munkabér

Ft/ha

77 297

157 345

109 899

143 605

22.


Ft/ha

20 227

45 779

30 633

40 262

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

354

18 279

7 654

13 262

24.


Ft/ha

112 499

59 882

91 069

71 132

25.

Egyéb költség

Ft/ha

365

1 951

1 011

1 590

26.


Ft/ha

7 873

2 128

5 533

4 213

27.


Ft/ha

61 140

48 184

55 863

34 137

28.


Ft/ha

462 376

544 768

495 932

503 271

29.


Ft/ha

427 782

353 241

397 423

339 910

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

62 793

-83 914

3 042

-58 141 77 841

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

48 344

86 975

60 333

32.

Átlaghozam

t/ha

9,56

6,26

8,22

6,47

33.


Ark/ha

24,02

26,53

25,04

26,43

34.


35.


ha/üzem

1,13

7,96

1,73

10,45

t/üzem

10,77

49,88

14,24

67,58


140

AK I

Mellékletek

60. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 482 027

359 842

418 663

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A szilvatermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

56 099

54 849

55 580

53 468

Ft/ha

62 542

91 209

77 409

81 547

Ft/ha

2 610

0

1 256

383

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

415 771

268 633

339 467

323 793

Ft/ha

447

1 784

1 141

1 209

8.

Műtrágyaköltség

9.


Ft/ha

7 340

5 323

6 294

6 492

Ft/ha

92 384

74 420

83 068

75 648

10.


11.


Ft/ha

6

0

3

0

Ft/ha

1 111

0

535

705

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


14.


15.


Ft/ha

519

0

250

131

16.


Ft/ha

103 967

82 633

92 903

86 211

17.


Ft/ha

733

0

353

0

18.


Ft/ha

43 600

56 946

50 521

52 724

19.


Ft/ha

156

0

75

39

20.


Ft/ha

14 118

12 985

13 531

11 028

21.

Munkabér

Ft/ha

100 603

137 683

119 832

134 999

22.


Ft/ha

26 956

32 288

29 721

29 405

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

1 821

15 825

9 083

11 713

24.


Ft/ha

111 192

82 565

96 346

97 407

25.

Egyéb költség

Ft/ha

494

249

367

408

26.


Ft/ha

8 185

15 824

12 147

13 349

27.


Ft/ha

45 847

34 375

39 898

25 372

28.


Ft/ha

457 673

471 373

464 778

462 656

29.


Ft/ha

378 059

277 209

325 760

319 514

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

24 353

-111 531

-46 115

-56 932 76 398

0

0

0

0

Ft/ha

2 160

1 105

1 613

2 025

TIS

ZT EL

ET P

Ft/ha

31.


Ft/t

61 589

96 245

75 978

32.

Átlaghozam

t/ha

7,43

4,90

6,12

6,06

33.


Ark/ha

23,32

21,87

22,56

21,92

34.


35.


ha/üzem

1,53

13,11

2,82

12,31

t/üzem

11,37

64,22

17,27

74,54


141

AK I

Mellékletek

61. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 998 585

1 596 365

1 038 931

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme 2008. év


111 161

166 179

115 107

116 964


Ft/ha

72 509

118 596

75 619

70 004


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

925 844

1 477 771

963 095

890 867

7.


Ft/ha

41

502

72

52

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

15 009

35 064

16 362

17 372

9.


Ft/ha

92 841

120 853

94 732

92 296

10.


Ft/ha

3 292

0

3 070

3

11.


Ft/ha

2 359

112 866

9 817

16 682

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

706

18 743

1 924

3 388


15.


Ft/ha

44 960

60 809

46 030

17 294

16.


Ft/ha

159 208

348 836

172 006

147 086

17.


Ft/ha

4 537

0

4 230

4 130

18.


Ft/ha

98 861

62 627

96 415

74 844

19.


Ft/ha

783

0

730

1 061

20.


Ft/ha

9 402

74 907

13 823

21 964

21.

Munkabér

Ft/ha

87 850

222 627

96 947

134 140

22.


Ft/ha

21 471

50 536

23 433

25 301

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

208

2 633

371

357

24.


Ft/ha

158 762

76 343

153 199

183 824

25.

Egyéb költség

Ft/ha

93

4 794

410

717

26.


Ft/ha

11 457

14 019

11 630

11 975

27.


Ft/ha

57 111

64 282

57 595

41 315

28.


Ft/ha

609 743

921 605

630 791

646 714

29.


Ft/ha

839 377

1 247 529

866 924

813 997

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

388 842

674 760

408 139

314 369 84 888

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

73 190

103 637

75 374

32.

Átlaghozam

t/ha

8,33

8,89

8,37

7,62

33.


Ark/ha

18,63

37,51

19,90

21,60

34.


35.


ha/üzem

2,21

1,88

2,18

5,95

t/üzem

18,37

16,69

18,24

45,34


142

AK I

Mellékletek

62. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 808 988

764 750

806 641

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az őszibarack-termelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

89 740

58 278

87 461

86 926

Ft/ha

80 153

105 173

81 480

85 731

Ft/ha

235

0

223

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

727 218

659 582

723 630

771 995

Ft/ha

2 144

658

2 065

1 979

Ft/ha

14 684

45 746

16 331

18 971

Ft/ha

107 894

137 984

109 490

115 259

Ft/ha

27

0

26

32

Ft/ha

1 879

109 643

7 595

9 555

Ft/ha

0

0

0

0



Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 174

22 920

2 327

2 812

15.


Ft/ha

25 921

63 149

27 895

34 611

16.


Ft/ha

153 722

380 099

165 730

183 220

17.


Ft/ha

12 104

0

11 462

14 346

18.


Ft/ha

86 894

63 501

85 654

86 208

19.


Ft/ha

1 280

0

1 212

837

20.


Ft/ha

10 186

49 975

12 296

14 730

21.

Munkabér

Ft/ha

109 124

278 144

118 089

136 343

22.


Ft/ha

23 573

48 834

24 913

28 735

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

428

43 135

2 693

2 937

24.


Ft/ha

149 563

67 741

145 223

154 515

25.

Egyéb költség

Ft/ha

208

158

206

248

26.


Ft/ha

9 007

16 307

9 395

8 285

27.


Ft/ha

48 781

75 957

50 222

53 224

28.


Ft/ha

604 871

1 023 852

627 095

683 629

29.


Ft/ha

655 266

384 651

640 912

674 786

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

204 117

-259 102

179 547

174 376 76 948

TIS

ZT EL

ET P

13. 14.

31.


Ft/t

74 501

90 464

75 657

32.

Átlaghozam

t/ha

8,12

11,32

8,29

8,88

33.


Ark/ha

17,87

36,76

18,87

18,24

34.


35.


ha/üzem

3,08

1,97

2,99

4,84

t/üzem

25,00

22,25

24,77

43,03


143

AK I

Mellékletek

63. melléklet

Mértékegység


2.


3. 4.

Ft/ha

Társas

Országos átlag

gazdaságok 700 339

671 693

697 828


126 111

136 389

126 960

114 024


Ft/ha

77 459

41 794

74 332

89 082


Ft/ha

752

0

686

1 064

5.


Ft/ha

0

0

0

0

6.


Ft/ha

617 683

629 899

618 754

433 461

7.


Ft/ha

2 491

972

2 358

2 726

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

14 019

3 292

13 078

16 859

9.


Ft/ha

58 844

83 364

60 994

56 216

10.


Ft/ha

0

0

0

0

11.


Ft/ha

12

0

11

17

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


Ft/ha

0

0

0

0

14.


Ft/ha

2 291

1 297

2 204

2 923

15.


Ft/ha

17 517

5 376

16 452

17 283

16.


Ft/ha

95 173

94 301

95 097

96 023

17.


Ft/ha

701

0

639

965

18.


Ft/ha

52 569

91 382

55 972

52 180

19.


Ft/ha

111

0

102

158

20.


Ft/ha

24 009

0

21 904

15 778

21.

Munkabér

Ft/ha

62 038

141 235

68 981

62 898

22.


Ft/ha

13 637

41 752

16 102

14 567

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

2 689

16 729

3 920

5 157

24.


Ft/ha

122 363

79 407

118 597

112 740

25.

Egyéb költség

Ft/ha

92

0

84

118

26.


Ft/ha

2 511

10 393

3 202

2 850

27.


Ft/ha

47 446

19 185

44 968

25 251

28.


Ft/ha

423 340

494 383

429 568

388 686

29.


Ft/ha

605 166

577 391

602 731

429 499

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

277 000

177 310

268 260

136 836 101 796

ZT EL

ET P

Ft/t

TIS

1.

Egyéni

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A kajszitermelés költsége és jövedelme 2008. év

31.


Ft/t

85 815

107 047

87 567

32.

Átlaghozam

t/ha

4,93

4,62

4,91

3,82

33.


Ark/ha

24,66

21,08

24,35

26,45

34.


35.


ha/üzem

1,83

2,75

1,89

7,40

t/üzem

9,05

12,69

9,27

28,26


144

AK I

Mellékletek

64. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.


3.


4.


5.


6.


7.


8.

Műtrágyaköltség

9.


10.


11.


12.


13.


14.


15.


Ft/ha

23 903

0

19 241

15 969

16.


Ft/ha

111 457

64 563

102 311

110 040

17.


Ft/ha

615

0

495

422

18.


Ft/ha

54 543

52 846

54 212

48 952

19.


Ft/ha

196

0

158

254

20.


Ft/ha

16 205

36 096

20 084

22 760

21.

Munkabér

Ft/ha

104 400

60 715

95 880

71 800

22.


Ft/ha

33 768

13 947

29 902

17 796

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

3 387

15 867

5 821

8 549

24.


Ft/ha

113 460

101 519

111 131

109 398

25.

Egyéb költség

Ft/ha

204

272

217

195

26.


Ft/ha

9 089

3 369

7 973

2 360

27.


Ft/ha

59 093

20 774

51 619

37 675

28.


Ft/ha

506 416

369 968

479 804

430 201

29.


Ft/ha

590 764

664 696

605 183

473 606

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

195 805

359 291

227 691

153 444 88 622

729 259

707 494

583 646

Ft/t

116 120

101 788

113 094

100 546

Ft/ha

70 689

117 841

79 885

95 562

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

625 305

611 418

622 597

487 273

Ft/ha

2 784

0

2 241

3 347

Ft/ha

14 002

3 835

12 019

13 819

Ft/ha

69 610

59 020

67 544

74 900

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

23

0

18

29

Ft/ha

0

0

0

0

0

0

0

0

Ft/ha

1 135

1 709

1 247

1 975

ET P

Ft/ha

ZT EL

TIS

702 221


1.

ÉL DÁ

Ft/ha

Egyéni

NY

A kajszitermelés költsége és jövedelme 2009. év

31.


Ft/t

93 115

61 592

86 460

32.

Átlaghozam

t/ha

5,44

6,01

5,55

4,85

33.


Ark/ha

22,12

23,14

22,32

25,88

34.


35.


ha/üzem

1,31

8,59

1,57

8,54

t/üzem

7,14

51,61

8,73

41,46


145

AK I

Mellékletek

65. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


3. 4.

Ft/ha

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 631 455

733 393

649 859

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A borszőlőtermelés költsége és jövedelme 2008. év


60 705

67 601

61 963

62 102


Ft/ha

69 160

92 986

73 462

78 744


Ft/ha

0

0

0

0

5.


Ft/ha

0

6 246

1 128

1 389

6.


Ft/ha

360 979

440 691

375 370

394 424

7.


Ft/ha

2 382

569

2 054

482

8.

Műtrágyaköltség

Ft/ha

15 244

19 307

15 977

14 730

9.


Ft/ha

102 471

127 681

107 023

106 519

10.


Ft/ha

56

0

46

57

11.


Ft/ha

2 925

0

2 397

2 130

12.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

1 096

1 553

1 178

1 451


15.


Ft/ha

8 288

19 006

10 223

11 639

16.


Ft/ha

132 462

168 116

138 899

137 008

17.


Ft/ha

4 365

468

3 661

3 553

18.


Ft/ha

49 252

64 051

51 924

51 172

19.


Ft/ha

2 263

288

1 906

1 338

20.


Ft/ha

35 419

36 383

35 593

34 022

21.

Munkabér

Ft/ha

97 064

129 837

102 981

105 249

22.


Ft/ha

21 414

30 059

22 974

22 872

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

1 640

34 104

7 501

8 817

24.


Ft/ha

134 223

136 097

134 561

127 645

25.

Egyéb költség

Ft/ha

479

4 760

1 252

1 527

26.


Ft/ha

12 879

2 345

10 977

6 403

27.


Ft/ha

36 134

63 444

41 065

42 447

28.


Ft/ha

527 592

669 952

553 294

542 053

29.


Ft/ha

498 993

565 278

510 960

522 563

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

103 863

63 441

96 565

117 518 57 946

ZT EL

ET P

13. 14.

TIS

Ft/t

31.


Ft/t

56 958

70 751

59 474

32.

Átlaghozam

t/ha

9,30

9,38

9,31

9,37

33.


Ark/ha

28,36

32,28

29,07

29,97

34.


35.


ha/üzem

4,19

18,96

4,88

7,60

t/üzem

38,82

177,84

45,28

70,90


146

AK I

Mellékletek

66. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/ha

3.


4.


5.


6.


7.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 539 974

558 997

543 888

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A borszőlőtermelés költsége és jövedelme 2009. év


Ft/t

49 429

70 638

52 729

52 400

Ft/ha

82 910

86 355

83 618

87 048

Ft/ha

84

8 077

1 728

1 998

Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

324 773

258 967

311 235

310 630

Ft/ha

373

4 842

1 292

1 356

8.

Műtrágyaköltség

9.


Ft/ha

9 280

10 055

9 439

7 798

Ft/ha

92 452

98 105

93 615

92 449

10.


11.


Ft/ha

0

0

0

0

Ft/ha

3 620

0

2 875

1 636

12.


Ft/ha

0

0

0

0

13.


14.


15.


Ft/ha

4 921

14 906

6 975

7 891

16.


Ft/ha

112 878

130 059

116 412

113 670

17.


Ft/ha

3 058

154

2 461

2 745

18.


Ft/ha

43 814

49 704

45 026

43 076

19.


Ft/ha

3 097

1 543

2 777

1 745

20.


Ft/ha

46 785

27 385

42 794

42 226

21.

Munkabér

Ft/ha

108 269

130 112

112 762

111 661

22.


Ft/ha

24 329

32 367

25 982

25 825

23.

Földbérleti díj

Ft/ha

1 800

55 738

12 896

14 620

24.


Ft/ha

136 659

136 759

136 679

135 509

25.

Egyéb költség

Ft/ha

228

6 818

1 583

1 823

26.


Ft/ha

10 853

4 456

9 537

7 380

27.


Ft/ha

41 666

52 970

43 992

47 786

28.


Ft/ha

533 436

628 065

552 903

548 066

29.


Ft/ha

427 097

428 938

427 475

420 282

30.

Ágazati eredmény

Ft/ha

6 539

-69 068

-9 015

-14 114 64 550

0

0

0

0

Ft/ha

2 232

2 150

2 215

2 540

TIS

ZT EL

ET P

Ft/ha

31.


Ft/t

57 699

95 498

63 580

32.

Átlaghozam

t/ha

9,27

6,58

8,72

8,51

33.


Ark/ha

30,56

29,50

30,34

30,80

34.


35.


ha/üzem

3,89

20,38

4,67

7,12

t/üzem

35,96

134,02

40,58

60,41


147

AK I

Mellékletek

67. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.

A tej értékesítési átlagára

3. 4.

Ft/tehén

Egyéni

Társas

gazdaságok 492 188

741 600

Országos átlag

694 624

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme 2008. év


Ft/l

87,48

83,66

84,11

83,44


Ft/tehén

51 241

65 753

63 020

64 844


Ft/tehén

0

934

758

849

5.


Ft/tehén

397 510

639 038

593 546

617 642

6.

Tenyészállatok értékcsökkenése

Ft/tehén

14 532

35 387

31 459

33 693

7.

Takarmányköltség összesen

Ft/tehén

164 245

259 557

241 605

250 392

8.

ebből: saját termelésű abraktakarmány

Ft/tehén

45 941

67 657

63 567

65 393

9.

vásárolt abraktakarmány

Ft/tehén

43 689

57 275

54 716

56 724

10.

saját termelésű tömegtakarmány

Ft/tehén

35 251

103 618

90 741

98 077

11.

vásárolt tömegtakarmány

Ft/tehén

33 869

20 460

22 985

20 352

12.

egyéb takarmányok

Ft/tehén

5 495

10 547

9 595

9 846

6 300

9 894

9 217

9 552

Ft/tehén

6 464

6 205

6 254

6 244

Ft/tehén

1 637

1 160

1 250

1 141

16.


Ft/tehén

984

98

265

295

17.


Ft/tehén

439

2 270

1 925

2 109

18.


Ft/tehén

22 001

42 804

38 886

40 834

19.


Ft/tehén

216 602

357 376

330 861

344 258

20.


Ft/tehén

12 506

37 112

32 477

34 958

21.

Fenntartó tevékenységek költsége

Ft/tehén

2 269

2 522

2 475

2 533

22.


Ft/tehén

1 945

547

810

528

23.

Munkabér

Ft/tehén

17 531

51 781

45 330

48 907

24.


Ft/tehén

6 375

16 763

14 807

15 858

25.


Ft/tehén

13 694

12 516

12 738

12 543

26.

Egyéb költség

Ft/tehén

1 109

2 343

2 110

2 313

27.


Ft/tehén

3 399

32 003

26 616

29 475

28.


Ft/tehén

28 931

41 892

39 451

39 003

29.


Ft/tehén

304 361

554 855

507 675

530 377

30.


Ft/tehén

275 586

384 224

363 762

375 330

31.

Ágazati eredmény

Ft/tehén

187 827

186 745

186 949

189 211

32.

A tej önköltsége

Ft/l

62,20

71,27

70,17

70,10

33.

Átlaghozam

l/tehén

4 305

7 198

6 653

6 978

34.

Átlagos ágazati méret*

tehén/üzem

8,89

452,79

43,51

238,33

35.


ezer l/üzem

38,27

3 259,15

289,50

1 663,10

TIS

14.

ET P

Ft/tehén

15.

Állategészségügyi költség Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Teljesítmény vizsgálat költsége

ZT EL

13.

* Éves átlagos állatlétszámra vetítve. Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

148

AK I

Mellékletek

68. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Egyéni

Társas

gazdaságok 465 677

624 067

Országos átlag

1.

Termelési érték

Ft/tehén

2.


3. 4.

ÉL DÁ

Megnevezés

NY

A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme 2009. év

578 927


Ft/l

79,91

61,88

65,05

62,19


Ft/tehén

38 885

70 062

61 177

67 001


Ft/tehén

0

3 394

2 427

2 940

5.


Ft/tehén

362 951

520 395

475 525

497 537

6.


Ft/tehén

18 731

26 275

24 125

26 113

7.


Ft/tehén

144 522

228 197

204 351

217 632

8.


Ft/tehén

37 573

52 315

48 114

51 560

9.


Ft/tehén

36 960

83 043

69 910

77 290

10.


Ft/tehén

39 470

70 811

61 879

67 258

11.


Ft/tehén

28 111

15 047

18 770

15 026

12.

egyéb takarmányok

Ft/tehén

2 409

6 982

5 678

6 498

8 243

12 073

10 981

11 689

Ft/tehén

6 912

6 561

6 661

6 624

Ft/tehén

650

1 648

1 364

1 591

16.


Ft/tehén

712

1 686

1 408

1 660

17.


Ft/tehén

110

5 651

4 072

4 927

18.


Ft/tehén

20 225

33 437

29 672

32 484

19.


Ft/tehén

200 105

315 528

282 634

302 719

20.


Ft/tehén

16 357

29 696

25 894

28 211

21.


Ft/tehén

2 376

1 468

1 727

1 682

22.


Ft/tehén

530

654

619

585

23.

Munkabér

Ft/tehén

22 931

66 487

54 074

60 819

24.


Ft/tehén

7 952

22 802

18 570

20 819

25.


Ft/tehén

14 916

15 212

15 128

14 972

26.

Egyéb költség

Ft/tehén

6 788

4 698

5 293

4 979

27.


Ft/tehén

6 617

32 431

25 074

29 450

28.


Ft/tehén

23 322

37 848

33 708

34 572

29.


Ft/tehén

301 893

526 825

462 722

498 808

30.


Ft/tehén

265 571

308 539

296 294

294 827

31.

Ágazati eredmény

Ft/tehén

163 784

97 242

116 206

98 738

32.

A tej önköltsége

Ft/l

60,65

64,52

63,81

63,88

33.

Átlaghozam

l/tehén

4 276

7 557

6 622

7 186

34.


tehén/üzem

8,57

382,57

28,48

180,99

35.


ezer l/üzem

36,65

2 891,07

188,57

1 300,69

TIS

14.

ET P

Ft/tehén

15.


ZT EL

13.


149

AK I

Mellékletek

69. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Társas

Országos átlag

gazdaságok

Termelési érték

2.

A tojás értékesítési átlagára

Ft/db

21,20

17,76

4 926

19,97

5 850

19,01

3.


Ft/tojó

38

69

50

53

4.


Ft/tojó

0

0

0

0

5.


Ft/tojó

6 347

4 877

5 806

5 255

6.


Ft/tojó

886

676

808

609

7.


Ft/tojó

3 115

2 099

2 741

2 464

8.


Ft/tojó

209

1 143

552

726

9.


Ft/tojó

2 516

956

1 942

1 710

10.


Ft/tojó

0

0

0

0

11.


Ft/tojó

0

0

0

0

12.

egyéb takarmányok

Ft/tojó

391

0

247

29

ÉL DÁ

6 389


1.

5 301

Ft/tojó

108

46

85

57

Ft/tojó

0

0

0

0

15.


Ft/tojó

0

0

0

0

16.


Ft/tojó

40

3

26

11

17.


Ft/tojó

7

2

5

8

14.

ET P

13.

Ft/tojó

Egyéni

NY

Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme 2008. év


Ft/tojó

360

143

280

221


Ft/tojó

4 515

2 969

3 946

3 369

20.


Ft/tojó

11

40

22

31

21.


Ft/tojó

0

0

0

0

22.


Ft/tojó

24

0

15

0

23.

Munkabér

Ft/tojó

581

521

559

458

24.


Ft/tojó

186

158

175

141

25.


Ft/tojó

216

34

149

132

26.

Egyéb költség

Ft/tojó

0

0

0

0

27.


Ft/tojó

114

110

113

116

28.


Ft/tojó

83

55

73

95

29.


Ft/tojó

5 730

3 887

5 051

4 344

30.


Ft/tojó

1 874

1 958

1 905

1 931

31.

Ágazati eredmény

Ft/tojó

659

1 039

799

957

32.

A tojás önköltsége

Ft/tojás

20,68

14,72

18,55

16,56

33.

Átlaghozam

db/tojó

277

264

272

262

34.


1 198,84

25 160,94

1 845,99

4 304,71

35.


332,08

6 646,31

502,61

1 128,75

TIS

ZT EL

18. 19.

tojó/üzem ezer tojás/ üzem


150

AK I

Mellékletek

70. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok

1.

Termelési érték

Ft/tojó

2.

A tojás értékesítési átlagára

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

ÉL DÁ

Megnevezés

NY

Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme 2009. év

5 858

5 880

Ft/db

19,38

19,29

19,36

19,33

Ft/tojó

5

4

4

4

Ft/tojó

0

0

0

0

Ft/tojó

6 088

5 430

5 904

5 930

Ft/tojó

1 058

742

969

1 043

Ft/tojó

2 922

2 183

2 716

2 810

5 470

Ft/tojó

99

815

299

278

Ft/tojó

2 808

1 367

2 405

2 520

Ft/tojó

0

0

0

0

Ft/tojó

0

0

0

0

Ft/tojó

16

0

11

12

Ft/tojó

252

55

197

153

Ft/tojó

0

0

0

0

Ft/tojó

0

0

0

0

16.


Ft/tojó

104

5

76

82

17.


Ft/tojó

0

13

4

4

18.


Ft/tojó

69

124

85

87

19.


Ft/tojó

4 406

3 121

4 047

4 179

20.


Ft/tojó

296

62

231

228

21.


Ft/tojó

0

1

0

0

22.


Ft/tojó

12

27

17

18

23.

Munkabér

Ft/tojó

743

484

670

700 206

14.

ET P

15.


ZT EL

13.

6 008


24.


Ft/tojó

218

143

197

25.


Ft/tojó

76

45

67

65

26.

Egyéb költség

Ft/tojó

15

11

14

15


Ft/tojó

247

91

204

194


Ft/tojó

95

53

83

78

29.


Ft/tojó

6 109

4 038

5 530

5 684

30.


Ft/tojó

1 602

2 350

1 811

1 701

31.

Ágazati eredmény

Ft/tojó

-101

1 432

327

196

32.

A tojás önköltsége

Ft/tojás

21,44

15,52

19,89

20,43

33.

Átlaghozam

db/tojó

285

260

278

278

34.


1 265,98

13 871,31

1 697,05

1 864,63

35.


360,66

3 609,89

471,77

518,69

TIS

27. 28.

tojó/üzem ezer tojás/ üzem


151

AK I

Mellékletek

71. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

NY

A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év Társas

gazdaságok

Termelési érték

Ft/kg

2.

Hízóállatok értékesítési átlagára

Ft/kg

367,03

387,10

417,64

370,11

370,31

3.


Ft/kg

46,58

57,36

48,43

41,96

4.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

5.


Ft/kg

207,81

216,08

209,23

213,92

6.

Alapanyag költség

Ft/kg

146,93

199,52

156,00

169,52

7.


Ft/kg

163,17

190,28

167,14

174,46

8.


Ft/kg

54,57

55,90

54,39

52,48

9.


Ft/kg

23,35

31,71

24,79

26,07

10.


Ft/kg

34,60

59,13

39,10

45,80

11.


Ft/kg

44,58

38,17

42,97

41,12

12.

egyéb takarmányok

Ft/kg

6,07

5,37

5,88

8,98

13.

Állategészségügyi költség

Ft/kg

6,28

6,57

6,29

6,52

14.

Teljesítmény vizsgálat költsége

Ft/kg

0,16

1,30

0,38

0,61

15.


Ft/kg

0,09

0,03

0,08

0,10

16.


Ft/kg

0,43

0,87

0,51

0,28

17.


Ft/kg

15,21

23,30

16,66

20,18

18.


Ft/kg

332,27

421,88

347,06

371,67

19.


Ft/kg

7,76

15,45

9,19

10,59

20.


Ft/kg

1,96

0,46

1,65

0,94

21.


Ft/kg

0,06

0,84

0,21

0,27

22.

Munkabér

Ft/kg

18,39

50,29

24,45

25,21

23.


Ft/kg

6,40

16,95

8,41

8,77

24.


Ft/kg

12,49

9,66

11,84

10,10

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,20

0,54

0,26

0,17

26.


Ft/kg

7,94

8,15

7,91

6,23

27.


Ft/kg

17,24

22,14

18,05

17,22

28.


Ft/kg

404,70

546,35

429,04

451,16

29.


Ft/kg

79,46

24,24

70,58

39,88

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

7,03

-100,24

-11,40

-39,61 451,16

ZT EL

ET P

ÉL DÁ

446,11


1.

TIS

411,73

Országos átlag

411,55

31.

Az élősúly önköltsége

Ft/kg

404,70

546,35

429,04

32.


egyed/üzem

12,56

41,50

14,07

38,33

33.

Átlagos élősúly termelés

tonna/üzem

8,81

33,25

10,09

28,29


152

AK I

Mellékletek

72. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/kg

3.


4.


5.


6.

Alapanyag költség

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.

Egyéni

Társas

gazdaságok 455,33

Országos átlag

488,01


461,91

468,30

Ft/kg

414,07

443,02

419,03

420,52 50,17

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A bikahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év

43,57

47,23

44,31

0,00

0,00

0,00

0,00

Ft/kg

246,02

254,39

247,70

227,38

Ft/kg

161,53

216,35

172,73

171,07

Ft/kg

177,70

172,66

176,21

190,23

Ft/kg

49,42

28,82

44,95

49,43

Ft/kg

23,19

36,33

25,92

27,69

Ft/kg

44,51

68,58

49,49

56,31

Ft/kg

57,15

23,80

49,97

49,42

Ft/kg

3,43

15,13

5,89

7,38

Ft/kg

6,75

7,28

6,84

6,84

Ft/kg

0,02

0,00

0,02

0,00


Ft/kg

0,15

0,00

0,12

0,17

16.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

17.


Ft/kg

16,94

16,46

16,80

18,85

18.


Ft/kg

363,09

412,75

372,72

387,16

19.


Ft/kg

7,40

15,56

9,11

9,49

20.


Ft/kg

2,81

0,72

2,36

1,22

21.


Ft/kg

0,24

0,59

0,32

0,49

22.

Munkabér

Ft/kg

11,96

45,73

19,07

23,14

23.


Ft/kg

4,55

16,07

6,97

8,18

24.


Ft/kg

11,72

15,01

12,38

12,33

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,03

0,17

0,06

0,07

26.


Ft/kg

2,96

4,64

3,31

2,59

27.


Ft/kg

24,32

19,20

23,18

22,92

28.


Ft/kg

429,09

530,45

449,49

467,61

29.


Ft/kg

92,24

75,26

89,18

81,14

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

26,24

-42,44

12,42

0,70

530,45

449,49

467,61

TIS

ZT EL

ET P

Ft/kg

Ft/kg

31.


Ft/kg

429,09

32.


egyed/üzem

13,40

68,05

15,54

40,38

33.


tonna/üzem

8,27

51,19

9,95

24,86


153

AK I

Mellékletek

73. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.

Választott malac értékesítési átlagára

Ft/koca

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 155 483

162 788

160 256

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A kocatartás költsége és jövedelme 2008. év

Ft/kg


465,23

493,59

483,76

488,58 1 089

3.


Ft/koca

626

1 142

963

4.


Ft/koca

0

174

114

160

5.


Ft/koca

51 158

18 743

29 981

20 115

6.


Ft/koca

4 500

3 463

3 822

3 681

7.


Ft/koca

73 677

78 577

76 878

78 509

8.


Ft/koca

22 425

24 917

24 053

24 501

9.


Ft/koca

40 340

50 079

46 702

50 120

10.


Ft/koca

54

7

23

7

11.


Ft/koca

224

0

78

4

12.

egyéb takarmányok

Ft/koca

10 633

3 573

6 021

3 877

5 373

8 826

7 629

8 705

Ft/koca

3 347

544

1 516

657

Ft/koca

0

49

32

45

16.


Ft/koca

12

0

4

6

17.


Ft/koca

180

99

127

95

18.


Ft/koca

12 368

9 881

10 743

9 996

19.


Ft/koca

99 455

101 439

100 751

101 694

20.


Ft/koca

2 150

3 501

3 033

3 383

21.


Ft/koca

703

280

427

305

22.


Ft/koca

243

321

294

299

23.

Munkabér

Ft/koca

15 706

21 298

19 360

20 899

24.


Ft/koca

5 663

7 698

6 992

7 527

25.


Ft/koca

6 987

7 615

7 397

7 606

26.

Egyéb költség

Ft/koca

146

1 742

1 189

1 669

27.


Ft/koca

1 606

2 361

2 099

2 200

28.


Ft/koca

6 540

6 306

6 387

6 141

29.


Ft/koca

139 199

152 561

147 928

151 722

30.


Ft/koca

56 028

61 350

59 505

57 916

31.

Ágazati eredmény

Ft/koca

16 284

10 228

12 327

7 887

32.


Ft/kg

465,49

499,84

488,09

502,71

33.


koca/üzem

5,69

355,07

15,92

284,82

34.


malac/üzem

90,01

6 218,28

269,56

4 946,65

TIS

14.

ET P

Ft/koca

15.


ZT EL

13.


154

AK I

Mellékletek

74. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok

1.

Termelési érték

Ft/koca

2.

Választott malac értékesítési átlagára

ÉL DÁ

Megnevezés

NY

A kocatartás költsége és jövedelme 2009. év

3.


4.


5.


6.


7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

184 455

176 566

178 329

491,59

458,98

466,27

174 333 459,68

Ft/koca

407

2 694

2 183

2 611

Ft/koca

0

1 781

1 383

1 682

Ft/koca

80 220

18 033

31 932

18 226

Ft/koca

4 656

6 937

6 427

6 851

Ft/koca

88 930

77 096

79 741

76 838

Ft/koca

25 055

23 612

23 934

23 472

Ft/koca

49 543

49 252

49 317

48 750

Ft/koca

28

40

37

38

Ft/koca

193

0

43

0

Ft/koca

14 110

4 192

6 409

4 577

Ft/koca

5 693

10 242

9 225

10 028

Ft/koca

2 193

552

919

607 156

Ft/koca

0

165

128

16.


Ft/koca

32

0

7

9

17.


Ft/koca

29

314

250

305

18.


Ft/koca

9 227

12 428

11 712

12 575

19.


Ft/koca

110 760

107 733

108 410

107 369

20.


Ft/koca

2 500

4 715

4 220

4 596

21.


Ft/koca

1 240

329

533

353

22.


Ft/koca

2 167

130

585

127

23.

Munkabér

Ft/koca

10 668

24 655

21 529

24 096

24.


Ft/koca

3 339

7 581

6 633

7 447

25.


Ft/koca

6 396

8 770

8 240

8 602

26.

Egyéb költség

Ft/koca

264

3 328

2 643

3 180

27.


Ft/koca

664

3 849

3 137

3 677

28.


Ft/koca

7 103

5 568

5 911

5 500

29.


Ft/koca

145 101

166 658

161 840

164 947

30.


Ft/koca

73 695

68 833

69 920

66 965

31.

Ágazati eredmény

Ft/koca

39 354

9 908

16 490

9 386

32.


Ft/kg

405,99

506,08

482,26

505,96

33.


koca/üzem

7,98

588,97

34,10

405,49

34.


malac/üzem

134

9 905

574

6 800

TIS

14.

ET P

15.


ZT EL

13.

Ft/kg



155

AK I

Mellékletek

75. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Egyéni

Társas

gazdaságok

295,89

297,16


1.

Termelési érték

Ft/kg

2.


Ft/kg

3.


Ft/kg

4,64

8,27

7,63

8,15

4.


Ft/kg

0,03

0,03

0,03

0,03

5.


Ft/kg

247,29

219,15

224,13

220,42

6.

Alapanyag költség

Ft/kg

69,81

96,42

91,76

95,16

7.


Ft/kg

124,59

146,17

142,34

145,74

8.


Ft/kg

43,29

91,30

82,95

87,77

9.


Ft/kg

70,26

53,39

56,26

56,11

10.


Ft/kg

0,00

0,36

0,30

0,34

11.


Ft/kg

0,32

0,00

0,06

0,00

12.

egyéb takarmányok

Ft/kg

10,72

1,12

2,77

1,52

13.


Ft/kg

4,50

1,70

2,18

1,87

14.


Ft/kg

0,04

0,01

0,01

0,01

15.


Ft/kg

0,02

0,00

0,00

0,00

16.


Ft/kg

0,04

0,01

0,02

0,01

17.


Ft/kg

7,82

9,96

9,58

9,81

18.


Ft/kg

206,81

254,28

245,91

252,61

19.


Ft/kg

2,58

4,25

3,96

4,15

20.


Ft/kg

0,35

0,13

0,17

0,17

21.


Ft/kg

0,16

0,35

0,32

0,34

22.

Munkabér

Ft/kg

9,84

8,33

8,59

8,55

23.


Ft/kg

3,32

2,79

2,88

2,88

24.


Ft/kg

8,35

3,75

4,54

3,89

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,04

0,24

0,21

0,23

26.


Ft/kg

3,45

6,32

5,82

6,09

27.


Ft/kg

15,16

17,44

17,04

16,91

28.


Ft/kg

250,07

297,89

289,42

295,82

29.


Ft/kg

96,21

41,61

51,25

44,02

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

52,96

-1,99

7,74

0,81

297,89

289,42

295,82

ÉL DÁ

303,02

Országos átlag

TIS

Megnevezés

NY

A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év

ZT EL

ET P

300,03

292,05

293,42

296,63 292,76

31.


Ft/kg

250,07

32.


egyed/üzem

27,73

5 190,62

157,90

2 673,32

33.


tonna/üzem

8,79

1 579,05

48,38

813,18


156

AK I

Mellékletek

76. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/kg

3.


4.


5.


6.

Alapanyag költség

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.

Egyéni

Társas

gazdaságok 330,77

Országos átlag

307,87

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év

Ft/kg

329,46

306,89


313,32

310,50

313,33

309,79

Ft/kg

2,59

7,75

6,52

7,37

Ft/kg

0,30

0,00

0,07

0,08 233,06

258,28

230,97

237,48

80,46

89,63

87,45

90,11

Ft/kg

123,19

144,36

139,33

141,77

Ft/kg

42,38

19,44

24,87

19,62

Ft/kg

67,49

121,24

108,50

117,58

Ft/kg

0,01

0,00

0,00

0,00

Ft/kg

0,32

0,00

0,07

0,00

Ft/kg

13,00

3,68

5,89

4,57

Ft/kg

4,77

4,96

4,91

4,92

Ft/kg

0,02

0,11

0,09

0,10


Ft/kg

0,11

0,03

0,05

0,03

16.


Ft/kg

0,03

0,19

0,15

0,17

17.


Ft/kg

8,33

8,74

8,64

8,44

18.


Ft/kg

216,90

248,02

240,62

245,54

19.


Ft/kg

4,65

2,22

2,80

2,21

20.


Ft/kg

1,13

0,41

0,58

0,48

21.


Ft/kg

0,11

0,38

0,31

0,34

22.

Munkabér

Ft/kg

10,54

9,29

9,58

9,43

23.


Ft/kg

4,88

2,84

3,32

3,22

24.


Ft/kg

9,04

5,72

6,50

5,89

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,50

1,43

1,21

1,29

26.


Ft/kg

3,51

8,38

7,23

7,67

27.


Ft/kg

11,85

12,94

12,68

12,16

28.


Ft/kg

263,11

291,64

284,84

288,25

29.


Ft/kg

113,86

59,84

72,71

64,96

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

67,66

16,23

28,49

22,26

TIS

ZT EL

ET P

Ft/kg

Ft/kg

31.


Ft/kg

263,11

291,64

284,84

288,25

32.


egyed/üzem

30,56

2 179,74

103,42

1 098,50

33.


tonna/üzem

9,01

820,19

36,50

398,03


157

AK I

Mellékletek

77. melléklet

Sorszám

Mértékegység


2.

A bárány értékesítési átlagára

Ft/anyajuh

3.

A növendék juh értékesítési átlagára

4.

A gyapjú értékesítési átlagára

5.


Ft/l

6.


Ft/anyajuh

7.


8. 9.

Társas

Országos átlag

gazdaságok 19 065

18 026

18 952

ÉL DÁ

1.

Egyéni

NY

Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme 2008. év

772,85

Ft/kg

484,68

510,77

485,78

487,26

Ft/kg

131,36

94,06

126,99

129,05

209,50

0,00

209,50

209,50

2 164

2 927

2 248

2 294

Ft/anyajuh

0

83

9

12


Ft/anyajuh

14 929

14 877

14 923

14 874


Ft/anyajuh

2 572

2 896

2 608

2 483

10.


Ft/anyajuh

12 696

9 146

12 308

11 823

11.


Ft/anyajuh

3 003

827

2 765

2 284

12.


Ft/anyajuh

3 949

3 091

3 855

4 299

13.


Ft/anyajuh

2 655

1 728

2 553

2 515

14.


Ft/anyajuh

3 033

3 500

3 084

2 660

15.

egyéb takarmányok

Ft/anyajuh

56

0

50

65

ET P

606,09

19 127

590,28

585,10

Ft/anyajuh

796

1 629

887

922

Ft/anyajuh

12

17

12

1

18.


Ft/anyajuh

83

3

74

11

19.


Ft/anyajuh

76

326

103

128

20.


Ft/anyajuh

103

0

92

28

21.


Ft/anyajuh

1 024

1 357

1 060

967

22.


Ft/anyajuh

17 362

15 373

17 144

16 364

23.


Ft/anyajuh

510

1 314

598

676

24.


Ft/anyajuh

31

11

28

36

25.


Ft/anyajuh

26

20

25

17

26.

Munkabér

Ft/anyajuh

2 345

4 618

2 593

2 401

27.


Ft/anyajuh

762

1 932

890

852

28.


Ft/anyajuh

618

3 112

891

938

29.

Egyéb költség

Ft/anyajuh

0

0

0

0

30.


Ft/anyajuh

466

1 684

599

602

31.


Ft/anyajuh

1 073

854

1 049

712

32.


Ft/anyajuh

23 191

28 919

23 818

22 599

33.


Ft/anyajuh

1 704

2 653

1 807

2 763

34.

Ágazati eredmény

35.


36.


TIS

17.

ZT EL

16.

Ft/kg


Ft/anyajuh

-4 126

-10 893

-4 866

-3 472

anyajuh/ üzem

125,34

279,42

133,39

413,93

bárány/üzem

118,99

279,18

127,36

400,06


158

AK I

Mellékletek

78. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.

A bárány értékesítési átlagára

Ft/anyajuh

3.

A növendék juh értékesítési átlagára

4.

A gyapjú értékesítési átlagára

5.


6. 7. 8. 9.

Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 20 091

18 979

Ft/kg

629,11


19 981

18 757

760,10

640,11

632,96 502,51

ÉL DÁ

Sorszám

NY

Az anyajuhtartás, báránynevelés költsége és jövedelme 2009. év

Ft/kg

496,49

0,00

496,49

Ft/kg

95,71

85,49

94,67

96,67

Ft/l

253,68

0,00

253,68

253,68


Ft/anyajuh

2 403

2 848

2 447

2 539


Ft/anyajuh

0

0

0

0


Ft/anyajuh

16 672

16 548

16 660

15 543


Ft/anyajuh

1 996

566

1 854

1 745

10.


Ft/anyajuh

11 957

11 728

11 934

11 816

11.


Ft/anyajuh

2 685

134

2 432

2 259

12.


Ft/anyajuh

2 821

2 703

2 809

2 769


Ft/anyajuh

3 250

2 610

3 186

3 106

14.


Ft/anyajuh

3 060

5 041

3 257

3 387

egyéb takarmányok

Ft/anyajuh

141

1 240

250

295

Ft/anyajuh

944

981

948

953

Ft/anyajuh

104

254

119

129

18.


Ft/anyajuh

12

0

11

8

19.


Ft/anyajuh

56

301

81

94

20.


Ft/anyajuh

78

0

71

83

21.


Ft/anyajuh

1 274

265

1 173

1 127

22.


Ft/anyajuh

16 421

14 096

16 190

15 955

23.


Ft/anyajuh

736

888

751

723

24.


Ft/anyajuh

27

46

28

27

25.


Ft/anyajuh

33

0

29

35

26.

Munkabér

Ft/anyajuh

2 678

3 523

2 762

2 684

27.


Ft/anyajuh

793

1 164

830

831

28.


Ft/anyajuh

579

2 052

725

672

29.

Egyéb költség

Ft/anyajuh

322

0

290

342

30.


Ft/anyajuh

602

1 559

697

733

31.


Ft/anyajuh

1 040

2 130

1 148

1 060

32.


Ft/anyajuh

23 229

25 459

23 451

23 060

33.


Ft/anyajuh

3 670

4 883

3 791

2 801

34.

Ágazati eredmény

35.


36.


16.

TIS

17.

ZT EL

15.

ET P

13.

Ft/anyajuh

-3 138

-6 480

-3 470

-4 303

anyajuh/ üzem

212,29

216,22

212,67

310,29

bárány/üzem

228,53

201,72

225,91

297,92


159

AK I

Mellékletek

79. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

NY

A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év Társas

gazdaságok

Termelési érték

Ft/kg

2.

Hízóbaromfi értékesítési átlagára

Ft/kg

242,45

3.


4.


5.


Ft/kg

6.

Alapanyag költség

Ft/kg

42,55

40,75

41,19

40,69

7.


Ft/kg

158,08

146,72

149,49

145,28

8.


Ft/kg

1,44

1,35

1,37

1,22

9.


Ft/kg

155,42

145,37

147,82

143,91

10.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

11.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

12.

egyéb takarmányok

Ft/kg

1,23

0,01

0,30

0,15

13.


Ft/kg

4,01

4,45

4,34

4,02

14.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

15.


Ft/kg

0,06

0,01

0,02

0,00

16.


Ft/kg

0,07

1,06

0,82

0,97

17.


Ft/kg

8,08

18,19

15,71

17,42

18.


Ft/kg

212,85

211,18

211,57

208,38

19.


Ft/kg

3,84

2,47

2,80

2,17

20.


Ft/kg

2,36

0,08

0,64

0,53

21.


Ft/kg

0,38

1,26

1,04

1,24

22.

Munkabér

Ft/kg

6,33

5,60

5,78

5,60

23.


Ft/kg

2,14

1,80

1,88

1,84

24.


Ft/kg

3,38

4,17

3,97

4,04

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,08

0,03

0,05

0,03

26.


Ft/kg

0,73

0,12

0,27

0,15

27.


Ft/kg

5,96

2,35

3,23

2,72

28.


Ft/kg

238,04

229,05

231,24

226,69

29.


Ft/kg

38,75

28,34

30,88

28,91

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

13,56

10,47

11,22

10,60

ÉL DÁ

239,52


1.

230,87

Ft/kg

4,12

Ft/kg

0,00

242,43

ET P

249,72

ZT EL

TIS

251,60

Országos átlag

237,29

235,50

228,77

11,43

9,66

10,85

0,02

0,02

0,02

218,47

224,29

216,77

31.


Ft/kg

238,04

229,05

231,24

226,69

32.


egyed/üzem

7 380,49

64 265,33

22 228,28

41 941,51

33.


tonna/üzem

132,04

1 165,60

401,82

757,03


160

AK I

Mellékletek

80. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/kg

3.


4.


5.


6.

Alapanyag költség

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.

Egyéni

Társas

gazdaságok 243,33

Országos átlag

222,51

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év

Ft/kg

243,22

217,94


231,48

222,91

228,49

218,98

Ft/kg

3,25

7,31

5,56

6,54

Ft/kg

0,01

0,33

0,19

0,25 205,92

Ft/kg

230,62

204,47

215,73

Ft/kg

44,55

39,17

41,50

40,72

Ft/kg

154,62

143,94

148,47

143,66

4,28

2,31

3,18

1,71

Ft/kg

141,87

141,62

141,54

141,53

Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

Ft/kg

8,47

0,01

3,75

0,42

Ft/kg

4,92

4,43

4,64

4,45

Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00


Ft/kg

0,10

0,03

0,06

0,04

16.


Ft/kg

0,06

0,13

0,10

0,11

17.


Ft/kg

7,89

6,77

7,25

7,29

18.


Ft/kg

212,13

194,46

202,02

196,27

19.


Ft/kg

3,97

1,52

2,60

1,70

20.


Ft/kg

2,55

0,06

1,16

1,11

21.


Ft/kg

0,28

0,13

0,20

0,24

22.

Munkabér

Ft/kg

5,84

8,02

7,05

7,24

23.


Ft/kg

2,23

2,46

2,36

2,30

24.


Ft/kg

3,66

3,87

3,77

3,76

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,04

0,07

0,06

0,07

26.


Ft/kg

1,07

0,33

0,66

0,40

27.


Ft/kg

4,91

1,81

3,18

2,68

28.


Ft/kg

236,69

212,73

223,05

215,77

29.


Ft/kg

31,19

28,05

29,45

26,64

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

6,64

9,78

8,43

7,14

236,69

212,73

223,05

215,77

TIS

ZT EL

ET P

Ft/kg

31.


Ft/kg

32.


egyed/üzem

7 521,59

31 835,40

13 547,47

22 953,83

33.


tonna/üzem

146,10

586,15

255,16

426,07


161

AK I

Mellékletek

81. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Megnevezés

Egyéni

NY

A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év Társas

Országos átlag

gazdaságok

1.

Termelési érték

Ft/kg

2.


Ft/kg

477,24

-

478,88

457,43 2 349,59

-

503,83

ÉL DÁ

500,19

Meghatározó árutermelő gazdaságok átlaga 467,42

3.

A toll értékesítési átlagára

Ft/kg

2 461,79

-

2 469,65

4.


Ft/kg

2,67

-

2,63

3,30

5.


Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

6.


Ft/kg

488,34

-

492,18

452,78

7.

Alapanyag költség

Ft/kg

121,13

-

120,84

126,49 207,74


Ft/kg

223,01

-

222,22


Ft/kg

13,62

-

13,41

10,73

10.


Ft/kg

207,86

-

207,31

195,12

11.


Ft/kg

0,02

-

0,02

0,02

12.


Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

13.

egyéb takarmányok

Ft/kg

1,51

-

1,49

1,88

14.


Ft/kg

12,49

-

12,45

9,60

15.


Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

16.


Ft/kg

0,19

-

0,31

0,39

17.


Ft/kg

0,01

-

0,01

0,01

ET P

8. 9.

18.


Ft/kg

16,59

-

16,45

20,41

19.


Ft/kg

373,42

-

372,28

364,65


Ft/kg

2,32

-

2,29

2,88


Ft/kg

0,62

-

0,61

0,54

22.


Ft/kg

0,60

-

0,59

0,75

23.

Munkabér

Ft/kg

27,05

-

27,88

21,52

24.


Ft/kg

5,09

-

5,41

5,45

25.


Ft/kg

7,87

-

7,83

8,30

26.

Egyéb költség

Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

27.


Ft/kg

0,93

-

1,01

1,27

28.


Ft/kg

14,58

-

14,39

16,57

29.


Ft/kg

432,50

-

432,29

421,93

30.


Ft/kg

126,77

-

131,55

102,77

TIS

ZT EL

20. 21.

31.

Ágazati eredmény

Ft/kg

67,69

-

71,55

45,48

32.


Ft/kg

391,48

-

388,48

400,95

33.


egyed/üzem

826,01

-

846,86

1 550,27

34.


tonna/üzem

16,45

-

16,61

34,33


162

AK I

Mellékletek

82. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/kg

3.

A toll értékesítési átlagára

4.


5.


6.


7.

Alapanyag költség

8.


9.


10.


11.


12.


Egyéni

Társas

Országos átlag

gazdaságok 412,37


413,71

413,71

Ft/kg

404,28

-

398,56

398,56 2 300,81

-

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A libahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év

Ft/kg

2 305,57

-

2 300,81

Ft/kg

1,73

-

1,69

1,69

Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

Ft/kg

383,91

-

385,89

385,89

Ft/kg

106,44

-

106,32

106,32 192,94

Ft/kg

192,80

-

192,94

Ft/kg

5,61

-

5,49

5,49

Ft/kg

181,20

-

181,45

181,45

Ft/kg

0,23

-

0,33

0,33

Ft/kg

0,00

-

0,04

0,04

Ft/kg

5,76

-

5,63

5,63

Ft/kg

8,55

-

9,37

9,37

egyéb takarmányok Állategészségügyi költség

15.


Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

16.


Ft/kg

0,07

-

0,17

0,17

17.


Ft/kg

0,00

-

0,00

0,00

ET P

13. 14.

18.


Ft/kg

13,26

-

13,16

13,16

19.


Ft/kg

321,12

-

321,96

321,96


Ft/kg

3,39

-

3,31

3,31


Ft/kg

0,01

-

0,01

0,01

22.


Ft/kg

0,14

-

0,13

0,13

23.

Munkabér

Ft/kg

13,92

-

14,57

14,57

24.


Ft/kg

3,03

-

3,24

3,24

25.


Ft/kg

2,79

-

3,14

3,14

26.

Egyéb költség

Ft/kg

0,01

-

0,01

0,01

27.


Ft/kg

0,37

-

0,44

0,44

28.


Ft/kg

9,85

-

9,66

9,66

29.


Ft/kg

354,63

-

356,48

356,48

30.


Ft/kg

91,25

-

91,74

91,74

TIS

ZT EL

20. 21.

31.

Ágazati eredmény

Ft/kg

57,74

-

57,23

57,23

32.


Ft/kg

340,90

-

338,57

338,57

33.


egyed/üzem

2 200,15

-

2 086,35

2 086,35

34.


tonna/üzem

53,66

-

49,45

49,45


163

AK I

Mellékletek

83. melléklet

Sorszám

Mértékegység

Egyéni

Társas

gazdaságok

308,37

315,88


1.

Termelési érték

Ft/kg

2.


Ft/kg

3.


Ft/kg

3,89

8,15

5,47

5,81

4.


Ft/kg

0,00

0,06

0,02

0,03

5.


Ft/kg

260,45

256,19

258,87

263,28

6.

Alapanyag költség

Ft/kg

99,52

74,81

90,64

92,60

7.


Ft/kg

192,26

194,29

192,99

193,51

8.


Ft/kg

0,48

18,11

6,81

7,85

9.


Ft/kg

191,72

176,18

186,14

185,66

10.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

11.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

12.

egyéb takarmányok

Ft/kg

0,06

0,00

0,04

0,00

13.


Ft/kg

3,75

5,32

4,32

4,30

14.


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

15.


Ft/kg

0,00

0,09

0,03

0,02

16.


Ft/kg

0,14

0,02

0,09

0,09

17.


Ft/kg

7,50

9,20

8,11

7,40

18.


Ft/kg

303,17

283,74

296,19

297,91

19.


Ft/kg

0,93

2,50

1,49

1,48

20.


Ft/kg

8,23

0,06

5,30

5,86

21.


Ft/kg

0,79

0,24

0,59

0,67

22.

Munkabér

Ft/kg

3,16

15,39

7,55

7,63

23.


Ft/kg

0,96

4,96

2,40

2,51

24.


Ft/kg

3,69

3,88

3,75

3,14

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,00

0,13

0,05

0,06

26.


Ft/kg

0,26

4,27

1,70

1,92

27.


Ft/kg

2,58

8,94

4,86

4,44

28.


Ft/kg

323,77

324,10

323,89

325,60

29.


Ft/kg

17,15

24,63

19,69

20,77

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

-3,45

-15,73

-8,01

-6,92

323,77

324,10

323,89

325,60

ÉL DÁ

320,32

Országos átlag

TIS

Megnevezés

NY

A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2008. év

ZT EL

ET P

316,54

305,63

312,29

318,69 315,16

31.


Ft/kg

32.


egyed/üzem

4 618,71

7 420,29

5 414,84

10 714,97

33.


tonna/üzem

264,06

392,60

300,59

606,47


164

AK I

Mellékletek

84. melléklet

Mértékegység

Megnevezés

1.

Termelési érték

2.


Ft/kg

3.


4.


5.


6.

Alapanyag költség

7.


8.


9.


10.


11.


12.

egyéb takarmányok

13.


14.


15.

Egyéni

Társas

gazdaságok 308,42

Országos átlag

300,07

ÉL DÁ

Sorszám

NY

A pulykahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme 2009. év

Ft/kg

309,68

309,00


303,66

300,23

309,28

308,35

Ft/kg

1,39

2,90

2,25

1,96

Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00 254,09

Ft/kg

259,48

249,61

253,86

Ft/kg

101,47

90,78

95,20

92,85

Ft/kg

168,12

157,96

162,15

161,51

1,04

14,96

9,17

11,92

Ft/kg

166,70

140,67

151,46

147,74

Ft/kg

0,00

0,03

0,02

0,02

Ft/kg

0,00

0,05

0,03

0,04

Ft/kg

0,39

2,26

1,48

1,79

Ft/kg

4,01

4,05

4,03

4,05

Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00


Ft/kg

0,00

0,00

0,00

0,00

16.


Ft/kg

0,40

0,15

0,26

0,25

17.


Ft/kg

8,86

12,59

11,03

11,94

18.


Ft/kg

282,85

265,54

272,67

270,60

19.


Ft/kg

1,29

3,07

2,33

2,65

20.


Ft/kg

8,20

0,11

3,47

3,75

21.


Ft/kg

0,60

1,36

1,05

1,19

22.

Munkabér

Ft/kg

6,92

16,14

12,30

13,66

23.


Ft/kg

2,00

4,88

3,68

4,10

24.


Ft/kg

5,61

2,67

3,89

2,93

25.

Egyéb költség

Ft/kg

0,00

0,36

0,21

0,24

26.


Ft/kg

0,74

5,41

3,46

4,46

27.


Ft/kg

3,29

17,35

11,50

14,19

28.


Ft/kg

311,49

316,88

314,56

317,76

29.


Ft/kg

25,57

34,53

30,99

29,64

30.

Ágazati eredmény

Ft/kg

-3,07

-16,81

-10,90

-17,53

TIS

ZT EL

ET P

Ft/kg

31.


Ft/kg

311,49

316,88

314,56

317,76

32.


egyed/üzem

3 321,55

9 806,47

5 416,00

11 803,22

33.


tonna/üzem

183,72

510,25

289,18

595,72


165

ÉL DÁ

ET P

ZT EL

TIS NY

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

Recommend Documents